PIM programfüzet //május – június by Petőfi Irodalmi Múzeum

PIM PROGRAM 2022. MÁJUS JÚNIUS

www.pim.hu

Vásárolja meg a Múzeumok Éjszakájára érvényes karszalagját a PIM és társintézményei online felületein a www. jegymester.hu oldalon! Felnőtt: 2200 Ft

Gyermek: 1000 Ft

( 6-18 éves korig, 6 év alatt ingyenes)

Azt írja névadó nagyságunk, Petőfi Sándor az 1847-es (addigi) összes versei kiadásának előszavában: „A közönség nagy része határozottan mellettem, a kritikusok nagy része határozottan ellenem van. Máskor is, ma is hosszan fontolgattam: melyiknek van már igaza? s máskor is, ma is abban állapodtam meg, hogy a közönségnek.” 2022-ből nézve Petőfinek igaza van, de az elmúlt bő 170 év tapasztalatai alapján igazával nem sokat ér. Ma is elmondjuk, hogy az olvasónak mindig igaza van, de az elit többnyire az ellenkezőjét gondolja. (Kivéve a kapitalista kiadókat. Ők az olvasók igazából csinálnak pénzt, emiatt nekik nem lehet igazuk, mintha a profitot termelő irodalom bepiszkolná a szentélyt. A magyar elefántcsonttoronyi modell szerint az író éhezzen, a kiadója táncoljon a csőd szélén, mindezért tegyük felelőssé az olvasót, akinek ezen felelősségéből levezetve morálisan igazoljuk a közpénzből finanszírozott alanyi jogon járó támogatást.) Petőfi ennél árnyaltabban látta a kérdést: „…az olvasó közönség félreismerhet, mellőzhet valakit egy és más oknak következtében, de akit figyelemre méltat, akit megkedvel, az azt, ha nem egyenlő mértékben is, de mindig megérdemli [...] ha csak az egész kor nem egészen ferde ízlésű; mit a mostaniról kétség kívül nem tehetni föl.” Boldog kor lehetett. Demeter Szilárd főigazgató

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

A KÖZÖNSÉG IGAZA

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Cs. Nagy Anikó, Erlitz János, Magyary Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2022. május-június Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Ottlik Géza és felesége, Debreczeni Gyöngyi Riadó utcai lakásuk kertjében, 1940 körül, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

HAVI BONTÁS

MÁJUS

05. Május 7. szombat

Május 21. szombat

11:00

Együtt a család

A varázsecset

Május 11. kedd

Május 24. kedd

17:00–18:30

18:00

Lépcsőszeminárium

Nővilág 3.

Május 14. szombat

Május 26. csütörtök

Május 1. vasárnap

11:00

18:00

Játszani jó!

11:00 és 15:00

Mesemúzeum

Műtárgyak éjszakája Kollázs-kaland

A Zichy-kastély kalandos története

Május 19. csütörtök

Kassák Múzeum Május 4. szerda 18:00

DIA-beszélgetések 2. Három Holló kávéház Május 5. csütörtök 18:00

Mesemúzeum

PIM

18:00

Mesemúzeum

PIM Szomszéd

Kassák Múzeum Május 27. péntek

Szubjektív tárlatvezetés

16:00

19:00

Kassák Múzeum

Nemes Nagy Ágnes 100 „Viszonylagos öröklét” #5. MOMkult

Műtárgyak éjszakája Költőnők egymás között 19:00

Szövegkönyv 3. PIM Szomszéd

Kiállításmegnyitó

Május 20. péntek

Május 28. szombat

Május 6. péntek

18:00

11:00

Pest-budai ikonok 4.

Csapdában a múzeumban!

Kassák Múzeum

17:00

Egymás otthonai IV. Ady Emlékmúzeum

FUGA 18:00

Művészet és pszichoanalízis PIM Szomszéd

Mesemúzeum 18:00

Átszállás 1. Északi Járműjavító

HAVI BONTÁS

Június 4. szombat

Június 17. péntek

11:00

18:00

Pünkösdi kézműveskedés

Művészet és pszichoanalízis

Mesemúzeum

Június 9–12. csütörtök–vasárnap

93. Ünnepi Könyvhét Június 9. csütörtök

FUGA

Könyvbemutató

18:00

Június 11. szombat

Három Holló kávéház

Kassák Múzeum

11:00

Június 3. péntek

Játszani jó!

17:00

Június 15. szerda

Egymás otthonai V. Ady Emlékmúzeum 17:00

Finisszázs

Kassák Múzeum Június 4. szombat 11:00–14:00

Feminista kollázsworkshop és beszélgetés Kassák Múzeum

Június 24. péntek 18:00

Június 1. szerda

DIA-beszélgetések 3.

PIM Szomszéd

Vörösmarty tér

18:00

Mesemúzeum

19:00

Nemes Nagy Ágnes 100 „Viszonylagos öröklét” #6. MOMkult

Június 16. csütörtök 18:00

VERS+KÉP

Kassák Múzeum

JÚNIUS

06.

Pest-budai ikonok 5. Június 25. szombat 17:00–24:00

Múzeumok Éjszakája

AJÁNLÓ

ÁTSZÁLLÁS „Tűzre dobta a nagy hegyeket, / Hogy a halállal és az új időkkel / száguldják meg a versenyt dübörögve / Szédítő, karcsú expresszvonatok.” (József Attila: Szólt az ember) A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében új programsorozat indul az Északi Járműjavító dízelcsarnokában május 27-én nyíló, új időszaki kiállítás kapcsán. A négy alkalomból álló sorozatban a vasúti és közúti tömegközlekedés az irodalommal, valamint a kultúra egyéb társterületeivel kerül kapcsolatba. Az első alkalmon a tömegközlekedés és az irodalom viszonya kerül górcső alá. Általános közlekedéstörténeti ismertető mellett megtudhatjuk, miként jelenik meg az utazásélmény a Nyugat első nemzedékének írásaiban. Második etapja a Múzeumok Éjszakája keretében valósul meg. A rendezvény ideje alatt több alkalommal „irodalmi különjárat” indul a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum között azzal a céllal, hogy a Múzeumok Éjszakájára látogatók a két programhelyszín közti távolságot kényelmesen, irodalmi szövegeket hallgatva tegyék meg. A programsorozat harmadik eseményén a tömegközlekedés különböző arculati elemei: mozdony-, villamos- és autóbusztípusok, állomások, pályaudvarok kerülnek terítékre. A meghívott előadók arra keresik a választ, hogy a nyilvánvaló funkció mellett milyen esztétikai szempontok érvényesültek e sajátos „indusztriális térhálózat” megalkotásakor. A sorozat záróeseményén a pályaudvarok, vasúti összeszerelő üzemek „hátországa” kerül reflektorfénybe. Szociológiai látleletet kapunk arról, hogyan éltek, milyenek voltak a mindennapjaik a kalauzoknak, baktereknek, váltókezelőknek, illetve abba is betekintést nyerünk, miként szervezte meg önmagát ez a sajátos proletariátus réteg, amely szaktudása által a magyar munkásarisztokráciát képviselte. Az eseményeket felolvasások, kortárs táncelőadások, zenés performanszok, filmvetítések színesítik. Május 28. szombat 18:00

Június 25. szombat 18:00–23:00

Átszállás I.

Átszállás II.

Tömegközlekedés és irodalom

Múzeumok Éjszakája „irodalmi különjárat”

Helyszín: Északi Járműjavító dízelcsarnok 1101 Budapest, Kőbányai út 24–28.

Helyszín: Északi Járműjavító dízelcsarnok – PIM 1101 Budapest, Kőbányai út 24–28. – 1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Átszállás

AJÁNLÓ

HÁZON KÍVÜL Múzeumok Éjszakája egy bezárt múzeummal

Bár idén a Petőfi Irodalmi Múzeum felújítási munkálatok miatt zárva tartja kapuit a látogatók előtt, de ez nem jelenti azt, hogy az irodalomrajongók program nélkül maradnának a Múzeumok Éjszakáján. A múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát kifordítjuk négy sarkából, és új, izgalmas helyszíneken, nem mindennapi együttműködésekkel rendezzük meg éjszakába nyúló eseményeinket. Így vesszük birtokba majd a közteret az Egyetem téren egy flashmob-szerű közösségi, rituális dobolással Weöres Sándor verseire, így használunk egy utcasarkot komolyzenei kamarakoncertre, vagy szólaltatjuk meg a magyar gasztroirodalom remekeit egy belvárosi talponálló étkezde könyöklőire támaszkodva. Kora este a Károlyi-kertben társasjáték-maratont rendezünk Nemes Nagy Ágnes és írótársai kedvenc játékaival, éjjel pedig a kertet mozivá alakítjuk, ahol a PIM Médiatárában megtalálható némafilmeket vetítjük, melyekre kortárs szerzők írnak dialógust. Az idei két, reformkort tematizáló programsorozatunk, a Pest-budai ikonok és a Nővilág rendszeres látogatóit is várjuk két rendhagyó esemén�nyel. Várostörténeti beszélgetéseinket egy színházi társasjátékkal zárjuk le, amely során a résztvevők megtapasztalhatják, hogyan lehet az egész közösségünket érintő változásokat előremozdítani Budapest fejlesztésével. A szűk határok között alakuló női szerepekről szóló sorozatunk pedig éjszakai különkiadásával igyekszik feltérképezni a korban zajló társadalmi válto5

AJÁNLÓ

zások és a prostitúció kapcsolatát.

Tandori Dezső olvasóinak idén különleges rendezvényekkel készülünk. A Károlyi-kertet bebarangolva eredünk a költő szeretett verebeinek nyomába egy irodalmi madárlesen. Beszélgetés lesz Tandori Dezső hagyatékának a médiatárba került darabjairól, majd pedig e hanganyagokból kortárs zenészek által komponált művek koncertje

következik.

A Műszaki és Közlekedési Múzeummal való együttműködés keretében egy irodalmi különjáratot indítunk a PIM és az Északi Járműjavító között. A nosztalgiajárat utasai egy színész tolmácsolásában hallgathatnak szövegeket az úton levés élményéről és bekapcsolódhatnak a Közlekedési Múzeum programjaiba is. Várunk tehát mindenkit szeretettel rendezvényeinken, ahol kifordulunk önmagunkból! Június 25. szombat 17:00–24:00 Részletek a 14. oldalon.

Veres Pálné u. 4-6.

6. 1. PIM Szomszéd 2. Károlyi-kert 3. Egyetem tér 4. Belvárosi Disznótoros 5. Csendes Létterem 6. Ady Emlékmúzeum 7. Közlekedési Múzeum

X. ker. Kőbányai út 24-28.

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum

Ady Emlékmúzeum Kassák Múzeum

Mesemúzeum – Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

2022. 05.01— 06.30.

PROGRAMOK

PIM

PIM DIA-BESZÉLGETÉSEK A HÁROM HOLLÓBAN 2. Szakonyi Károly színháza

„Miért nem játszanak Rudolf Valentino-filmeket?”

Május 4. szerda 18:00 Belépőjegy: 500 Ft

Beszélgetőtársak: Horváth Péter író, forgatókönyvíró, Lőkös Ildikó dramaturg és Szakonyi Károly író, drámaíró A beszélgetést vezeti: Radics Péter, a DIA vezetője A beszélgetés résztvevői Szakonyi Károly drámaírói munkásságát, illetve színházi jelenlétét járják körbe. Ennek apropója kettős: egyrészt a dramaturgia dinamikus anyanyelvét akcentus nélkül beszélő Szakonyi több évtizedes teljesítménye és jelenléte a színház világában, másrészt a legendás Adáshiba tavaszi újragombolása a Játékszínben. Szakonyi, Lőkös Ildikó dramaturg és Bagó Bertalan rendező, valamint a nézők közös kérdése, vagyis a mi közös kérdésünk: mi van akkor, „amikor már nemcsak a televízió az egyetlen kütyü a lakásban”.

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Helyszín: Három Holló kávéház (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

LÉPCSŐSZEMINÁRIUM A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN | AZ IRODALOM ANYAGISÁGA Részletek a 34. oldalon

Május 11. kedd 17:00–18:30

PIM

PROGRAMOK

NEMES NAGY ÁGNES 100

Május 19. csütörtök 19:00

Vendégek: Schein Gábor író, Molnár Piroska, Rudolf Péter és Járai Márk színművészek Az est háziasszonya: Juhász Anna irodalmár

Belépőjegy: 1500 Ft

„Viszonylagos öröklét” #5.

2022-ben Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulója tiszteletére a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Juhász Anna irodalmár szervezésében és a MOMkult partnerségével centenáriumi eseménysorozatot indított. A beszélgetéssorozat minden hónapban más-más vendégek részvételével jelentkezik.

100

Helyszín: MOMkult (1124 Budapest, Csörsz u. 18.)

PEST-BUDAI IKONOK 4.

Május 20. péntek 18:00

Várostörténeti programsorozatunk májusi eseményének a fóku szában a kor nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete áll. Hogyan születik meg a nemzeti öntudat a kisebbségek körében s milyen lehetőségek adottak a kollektív identitás megélésére? A soknyelvű és heterogén társadalomban milyen képek alakulnak ki a nemzetiségekről, s ki milyen választások elé állva határozza meg hovatartozását? Hogyan jelennek meg ezek a kérdések és feszültségek a kultúra és a politikai élet központjában, Pest-Budán?

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Bezerédi Zoltán színművész

„Ismerni kell tehát a nemzetnek előbb önmagát”

Belépőjegy: 500 Ft

Házigazda: Fónagy Zoltán történész Beszélgetőtársak: Fried István irodalomtörténész és Konrád Miklós történész Helyszín: FUGA (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)

A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi 200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

PROGRAMOK

PIM

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Május 20. péntek 18:00

Surányi László matematikus (Budapest):

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a muvespszicho@gmail.com e-mail címen, 2022. május 19. 12 óráig lehet.

Lélek és tér / Bolyai zsenialitásának Hermann-féle pszichológiai elemzése és annak pneumatológiai értékelése A beszélgetést vezeti és a sorozatot szerkeszti: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

NŐVILÁG 3.

„Szűk határok között” Női szerepek és törekvések a reformkorban Házigazda: László Ferenc újságíró Beszélgetőtársak: Kéri Katalin neveléstörténész és Kiss Noémi író, műfordító és kritikus Ezúttal Brunszvik Teréztől Karacs Terézen át a Tudományos Gyűjtemény lapjain Takáts Éva által vívott sajtóvitáig az a folyamat lesz a beszélgetés témája, mely során a vita a nevelés kérdéskörétől eljut a női individualizációig, és kiterjed a nők társadalmi, jogi, gazdasági és kulturális szerepére. Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.) A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi 200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

Május 24. kedd 18:00 Közreműködik: Bach Kata színművész Belépőjegy: 500 Ft

PIM

PROGRAMOK

SZÖVEGKÖNYV 3.

Május 27. péntek 19:00

Felolvasóest Mándy Iván írásából A szövegkönyvet Mándy azonos című regényéből szerkesztette: Kiss Borbála

Közreműködnek: Molnár Piroska, Benedek Miklós és Fekete Ernő színművészek Rendező: Seres Tamás

Mi az, öreg?

Egy fiú, egy apa, egy anya. Érzelmek, küzdelmek, elhallgatott tragédiák. Együtt nem megy, elszakadni nehéz. Zsámboky János/Mándy Iván emléktöredékei a közös sorsról - három hangra komponálva.

Belépőjegy: 1000 Ft

Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

ÁTSZÁLLÁS 1.

Május 28. szombat 16:00

A PIM és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös programsorozatának első megállójában az utazásról mint alapélményről lesz szó a tömegközlekedés elterjedésének időszakában. Kovács Krisztina irodalomtörténész tematikus tárlatvezetést tart a vasútvonalak átmeneti tereiről. Szó esik a lakhely nélküliséget szimbolizáló pályaudvari létről, amely a kor technikai újdonságaival együtt a Nyugat szerzőinek általános tapasztalatává vált. Az est során a folyóirat szerzőinek művei és Cseh Tamás dalai idézik meg a folyamatos úton levés atmoszféráját.

Közreműködik: Kovács Krisztina irodalom történész, Novák János zenész, Trill Zsolt színművész

Tömegközlekedés és irodalom

Az est során a folyóirat szerzőinek művei és Cseh Tamás dalai idézik meg a folyamatos úton levés atmoszféráját.

Belépőjegy: 2800 Ft Kedvezményes 2200 Ft (26 év alatt, 62 év fölött) Bérlet 3 alkalomra: 7000 Ft Kedvezményes: 5500 Ft

Helyszín: Északi Járműjavító (1101 Budapest, Kőbányai út 24-28.) 11

PROGRAMOK

PIM

DIA-BESZÉLGETÉSEK A HÁROM HOLLÓBAN 3. A feleségem története

Június 1. szerda 18:00

„Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel…”

Belépőjegy: 500 Ft

Beszélgetőtársak: Gelencsér Gábor filmesztéta, Enyedi Ildikó filmrendező és Schein Gábor költő, író A beszélgetést vezeti: Bazsányi Sándor kritikus Füst Milán jelentős regénye 2021-ben immár megérkezett a lehető legszélesebb kulturális nyilvánosság terébe. A hazai népszerűséget néhány évtizedes késéssel követő nemzetközi elismertséget mintegy megkoronázta Enyedi Ildikó filmadaptációja. A feleségem története című film bizonyos szempontból istenkísértés: miként lehet lefordítani a fokozottan nyelvhez kötött, mivel a féltékenység és megcsaltság önmozgó tudatába, autisztikus dialektusába zárt Störr kapitány elbeszélői szólamát a mozgókép nyelvére? És miként jelenik meg ebben az ábrázolási térben Lizzy? A beszélgetés után, 20 órai kezdéssel levetítjük A feleségem története című filmet.

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Helyszín: Három Holló kávéház (1052 Budapest, Piarista köz 1.)

93. ÜNNEPI KÖNYVHÉT Várjuk önöket a Deák Ferenc utcában álló 73. számú PIM standnál, ahol kiadványainkat 20% kedvezménnyel vásárolhatják meg és válogathatnak irodalmi töltetű ajándékaink közül.

Június 9–12. csütörtök–vasárnap

NEMES NAGY ÁGNES 100

Június 15. szerda 19:00

Pátkai Rozina Minka: Versek és elektronika / Nemes Nagy Ágnes és a Nyugat folyóirat költészete

Belépőjegy: 1500 Ft

„Viszonylagos öröklét” #6.

Az est háziasszonya: Juhász Anna irodalmár 2022-ben Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulójának tiszteletére a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Juhász Anna irodalmár szervezésében és a a MOMkult partnerségében centenáriumi eseménysorozatot indított. A beszélgető-sorozat minden hónapban jelentkezik más-más vendégek részvételével. Helyszín: MOMkult (1124 Budapest, Csörsz u. 18.) 12

PIM

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS Schwendter Tibor filozófus (Eger): Hans Castorp álma. Szabadság és középszerűség Thomas Mann nevelési regényében A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata. Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Budapest, Ferenczy István utca 26.)

PEST-BUDAI IKONOK 5. „A közös érdek józan felismerése”

Utolsó várostörténeti beszélgetésünk során a hazai egyesületi forma felvirágzásáról ejtünk szót. Kik vállalkoznak az önszerveződésre és milyen társadalmi cél szolgálatában? Hogyan tudjuk az egyesületeket megérteni nemzetközi viszonylatban, és van-e ezeknek bármilyen magyar karaktere a reformkori Pest-Budán? Mennyire tudta a polgári önszerveződés a társadalom különböző rétegeit megmozgatni, és ezek a szervezetek mennyire tudták a társadalmi előrelépést, illetve a nemzetépítést szolgálni? S végül, de nem utolsó sorban – mindebben milyen szerepet játszik az irodalom?

PROGRAMOK

Június 17. péntek 18:00 Közreműködik: Tóth Sándor színművész A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni a muvespszicho@gmail.com e-mail címen, 2022. június 16. 12 óráig lehet.

Június 24. péntek 18:00 Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Hajduk Károly színművész Belépőjegy: 500 Ft

Házigazda: Fónagy Zoltán történész Beszélgetőtársak: Fábri Anna irodalomtörténész és Tóth Árpád szociológus Helyszín: FUGA (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)

PROGRAMOK

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA Házon kívül vagyunk!

PIM

Június 25. szombat 17:00–24:00 Vásárolja meg a Múzeumok Éjszakájára érvényes karszalagját a PIM és társintézményei online felületein, a www. jegymester.hu oldalon! Felnőtt: 2200 Ft / Gyermek: 1000 Ft (6-18 éves korig, 6 év alatt ingyenes)

17:00

Irodalmi falatozó Kezdje az estét szellemi táplálkozással, hallgasson receptverseket Petritől, ízlelje meg a nosztalgikus emlékezés Krúdy-leveseit, velőscsontjait! Barangoljon Móricz Zsigmond táj jellegű ételeinek jelképekkel telített szövegeiben, értelmezze a világot Bodor Ádám szakácskönyvén keresztül! Utazzon Lénárd Sándor ételleírásai nyomán az antik Rómától a mai Nápolyig! Programunkon a magyar gasztroirodalom izgalmas, élvezetes műveit hallgathatja, némi kis útravaló, ízelítő falatka mellett. Helyszín: Belvárosi Disznótoros (V. ker. Károlyi utca 17.)

17:00

Tandori madárles Tandori Dezső madarak iránti rajongása közismert. Az életmű számos feljegyzéséből tudhatjuk, hogy nem csak elméleti síkon adózott eme szenvedélyének, a költő személyében gyakorlott madártartót tisztelhetünk. Lánchíd utcai lakását időről időre verebekkel, zöldikékkel, papagájokkal, barátposzátákkal, széncinegékkel, kanárikkal, rozsdafarkúakkal osztotta meg. Fogságban nevelt madarai közül Szpéró és Samu nevű házi verebei legendásan hosszú életet éltek. No, de mit érdemes tudni ezekről a madarakról? Saját, természetes környezetükben miként viselkednek? Illetve mi, városlakók, akik megosztjuk velük az életterünk, hogyan viszonyuljunk hozzájuk? Egyáltalán, etessük, ne etessük őket? Ha igen, milyen madáreleséget adhatunk nekik? Ezekre a kérdésekre keressük a választ meghívott szakember segítségével. Betekintést nyerünk abba is, hogy a Tandori-próza milyen tanácsokkal lát el minket madárgondozás tekintetében. Végül a költő verseiből azt is megtudhatjuk, milyen viszonyrendszer alakítható ki állat és ember együttélésében. Közreműködik: Benedek Veronika ornitológus és Borbíró András színművész Helyszín: Károlyi-kert Regisztráció a regisztracio@pim.hu e-mail címen a program címével és időpontjával! 14

PIM

PROGRAMOK

17:00-21:00

Irodalmi játszótér A közösségi élményekre talán most még nagyobb szükség lehet, mint a pandémiát megelőző időszakokban. A Nemes Nagy Ágnes 100 emlékévhez kapcsolódóan az érdeklődők megismerhetnek és kipróbálhatnak olyan játékokat, melyeket egykor a Szigligeti Alkotóházban és a Magyar PEN Klub Vörösmarty téri irodájában játszott a Szent István Társaság vagy más néven a Manuéla Baráti Köre. Játékok: Szekreter, avagy hajtogatott versek; Szent István, avagy bonyolított barkochbaféle; Körülírás, Sokbetűs szavak, Elölről-hátulról Helyszín: Károlyi-kert

18:00

Dob és tánc Hipnotikus Weöres-dobolás Weöres Sándor versei magukban hordozzák a zeneiséget, mely könnyen felszabadítható lehet skandálással, dobolással és tánccal. A program célja, hogy a közönséget közvet lenül bevonja mint aktív résztvevőt egy felszabadító közösségi zenélésbe, melyhez Weöres Sándor versei, valamint a közönség teste, mindennapi tárgyak, ütős- és effekt hangszerek szolgálnak eszközként. Hozz magaddal egy ütőshangszert, és légy részese egy hipnotikus közösségi dobolásnak és skandálásnak. Sirokai Mátyás vezényletével, együttes erővel szabadítjuk fel a Weöres Sándor verseiben rejlő ősi mágiát, ezzel hangolódva rá Szent Iván éjszakája, vagyis a nyári napforduló misztériumára. Közreműködik: Sirokai Mátyás költő Helyszín: Egyetem tér

18:00

Aliens – A pop-up exhibition The Aliens has been a series of museological workshops for those who have ever experienced being a stranger, an outsider, an alien in a foreign or unfamiliar environment. Throughout the workshops, participants explored museological practices, such as collecting, telling the story of an object, or creating an exhibition out of them. They have learnt these tools to reflect on notions of strangeness while they have also started building a community as well. At the museum’s night, we invite everyone to see the result of this collaboration: a pop-up exhibition with the guided tours by the creators. 15

PROGRAMOK

Aliens – Egy pop-up kiállítás Az Aliens egy angol nyelvű muzeológiai tréning azoknak címezve, akik valaha megtapasztalták az idegen, a kívülálló szerepét egy új vagy ismeretlen környezetben. A workshopok során a résztvevők olyan muzeológiai gyakorlatokat próbálhattak ki, mint például a gyűjtés, egy tárgy történetének az elmesélése vagy kiállítás készítése. Ezeket az eszközöket felhasználva reflektálhattak az idegenség fogalmára, miközben egy közösség is elkezdett kialakulni a foglalkozások során. Egy pop-up kiállítás formájában ennek az együttműködésnek az eredményével debütálunk a Múzeumok Éjszakáján, ahol a résztvevők tárlatvezetést is tartanak. Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Bp., Ferenczy István utca 26.)

19:00

Play_Liszt A Petőfi-bicentenárium alkalmából, a reformkori tematika keretében Liszt Ferenc magyar irodalmi kapcsolatait mutatjuk be, mely során a témához kapcsolódó zeneművek és versek hangzanak el. Liszt Ferenc kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett egész Európában, élénk levelezést folytatott a kor jelentős művészeivel, gondolkodóival, mindemellett élénk érdeklődést mutatott a keleti régió iránt. A magyarországi reformkor irodalmi és közéleti személyiségei közül többekkel ápolt baráti kapcsolatot, és fordítások révén nyomon követte a hazai irodalmat. 1839–40 fordulóján, első magyarországi látogatása alkalmából Vörösmarty Mihály ódával köszöntötte, később Liszt Ferenc a Magyar történelmi arcképek című zongoradarab-sorozatával tisztelgett kiemelkedő kortársai előtt. Helyszín: Károlyi-kert A műsort támogatja: Károlyi Zongoraszalon és Kávéház

19:00

TandoriRa√e-ben — beszélgetés Tandori Dezsőről A PIM Médiatárának gyűjteménye Tandori Dezső és felesége, Ágnes hagyatékából 256, eddig sehol nem publikált magnókazettával bővült, amely kazettákon a szerző ’80-as évekbeli hétköznapjaiba nyerünk betekintést. Tandori híresen rejtőzködő, „madaras korszakának” hangosnaplói ezek, amelyeken saját komponálású szintetizátorjátékait, énekesmadarairól készült hangfelvételeit, feleségével folytatott beszélgetéseit, valamint sajátos eszmefuttatásait hallhatjuk. A beszélgetésen szóba kerül, miként ért össze a hétköznapokban a költői szerep és a magánember, valamint részleteket hallhatunk a hagyatékban fennmaradt magnókazetták hangfelvételeiből.

PIM

PROGRAMOK

Közreműködik: Benedek Anna, a Médiatár főosztályvezetője, muzeológus, szerkesztő, Jánossy Lajos író, kritikus, szerkesztő és Bazsányi Sándor irodalomtörténész, kritikus, esztéta, a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársa Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Bp., Ferenczy István utca 26.) Regisztráció a regisztracio@pim.hu e-mail címen a program címével és időpontjával!

20:00

TandoriRa√e-ben – koncert Különleges irodalmi koncert, amelyen Pátkai Rozina dalszerző, énekes, Ávéd János dzsesszszaxofonos és iamyank zenész producer adja elő a Médiatár Tandori-hanganyagai által inspirált zenéit; a programot a költő frottázsaiból készített animációk „színesítik”. Helyszín: Csendes Létterem – Vintage Bar & Café (1053 Bp., Ferenczy István utca 5.) Regisztráció a regisztracio@pim.hu e-mail címen a program címével és időpontjával!

21:00

Pest-budai ikonok: Lakossági fórum Reformkori várostörténeti programsorozatunkat egy különleges színházi társasjátékkal zárjuk a Múzeumok Éjszakáján. Szeretettel várunk mindenkit, aki lelkesen venne részt a közügyek megvitatásában és a városunk alakításában. Ezért összehívjuk az elképzelt 19. századi Pest-Buda polgárait, hogy vitassuk meg a főváros jövőjét egy lakossági fórum keretében. Érvényesítsd érdekeidet, hangold össze a széthúzó társadalmi csoportokat és vegyél részt egy élhető város megteremtésében! Közreműködnek: Boncsér Sára, Villant Bálint és Fodor Dávid színművészek Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Bp., Ferenczy István utca 26.) Regisztráció a regisztracio@pim.hu e-mail címen a program címével és időpontjával!

21:30

Tandori madárles Helyszín: Károlyi-kert Regisztráció a regisztracio@pim.hu e-mail címen a program címével és időpontjával!

PROGRAMOK

PIM

22:00–24:00

Hangos némafilm Heltai Jenő a mozgóképszínházat becézve, 1898-ban alkotta meg mozi szavunkat és az azóta eltelt évszázadban számos műalkotás bizonyítja irodalom és film rokonságát. A Médiatár gyűjteményében található, írókat, költőket megörökítő, az 1920-as évekből származó mozgóképek másfajta kapcsolatot mutatnak. A felvételek érdekessége, hogy íróinkat spontán jelenetekben, családtagjaik, barátaik körében láthatjuk. Kosztolányi mókázik, Karinthy hógolyózik a fiával, Móricz Zsigmond, Németh László és Szabó Lőrinc vendégségben lettek megörökítve, a Bölöni házaspárt és Tihanyi Lajos festőt pedig jókedvű, viccelődő baráti társaságban láthatjuk több párizsi helyszínen. Felkértünk írókat, hogy ezekhez a némafilmekhez találjanak ki történeteket, és színészeket, hogy szinkronizálják a jeleneteket. Az így létrejött alkotásokat a Károlyi-kertben rögtönzött kertmoziban mutatjuk be. Szerzők: Cserna-Szabó András, Fehér Boldizsár, Márton László, Szaniszló Judit Helyszín: Károlyi-kert

23:00

Nővilág: Éjszakai kitérő Házigazda: László Ferenc újságíró Vendég: Császtvay Tünde irodalomtörténész, muzeológus Közreműködik: Dobos Evelin színművész A Petőfi-bicentenárium apropóján elindított Nővilág programsorozatunk különkiadásával jelentkezünk. Az Éjszakai kitérő bevezeti az érdeklődőket a 19. század második felének és a 20. század első évtizedeinek éjszakai életébe. Lokálok, mulatók, prostituáltak, alvilági alakok és korrupt rendőrök világát tárja fel Császtvay Tünde irodalomtörténész, muzeológus és László Ferenc újságíró. A korszak írói és költői jól ismerték a bordélyok közegét, érzékletes leírásaikból Dobos Evelin színművésznő ad elő szemelvényeket. Helyszín: PIM Szomszéd (1053 Bp., Ferenczy István utca 26.) Regisztráció a regisztracio@pim.hu e-mail címen a program címével és időpontjával!

PIM

PROGRAMOK

Múzéj extra Pop-up kiállítás a Károlyi-kertben „Hogy a költő és a madár között lényegbevágó kapcsolat van, arra legfőbb bizonyság magyar anyanyelvünk. Messze meghaladja ez a kapcsolat a hasonlatok, a lírai metaforák léha fenségét, hogy tudniillik a költő szárnyal, miként a sas, vagy dalol, miként a fülemüle; az összefüggés ennél ősibb és háziasabb” – írta Nemes Nagy Ágnes. Költészetében a madár és az angyal fogalma szinte egybeforrt. Harmadik emeleti lakása ablakából rendszeresen gondozta, etette a gerléket és hitte, hogy az állatok értik szavait. S hogy más írók, költők is így gondolhatták, ember és állat különleges kapcsolatát példázzák, Nemes Nagy egykori tanítványának, Tandori Dezsőnek lakásban tartott verebei is. Íróink és kedvenc háziállataik barátságát számtalan fénykép megörökítette. A felvételeken többek között Déry Tibor látható Nikivel, akiről azonos című regényének főszereplőjét mintázta, vagy Suba nevű uszkárjával, akiről még Zelk Zoltán is verset írt. Babits Mihály Ádáz kutyám című költeménye nem az állatokkal való kapcsolódás magasztos formáját, hanem annak olykor-olykor ellentmondásos, humoros oldalát ragadja meg. A PIM Fotótárából válogatott felvételeken Boncza Berta (Csinszka), Brüll Adél (Léda), Herczeg Ferenc, Károlyi Amy, Móricz Zsigmond, Ottlik Géza és Weöres Sándor is látható lesz kedvenceik társaságában. Helyszín: Károlyi-kert

Garázsvásár

A PIM Bolt termékei és régi kiállítási installációk, könyvek kedvezményes vására. Helyszín: PIM kapualj

Fényfestés

Sötétedés után különleges fényárba borul a Károlyi-palota néhány szeglete. Keressék a palota körül.

PROGRAMOK

ADY EMLÉKMÚZEUM Május 6. péntek 17:00

UTÓZÖNGE, AVAGY (KOR)SZELLEM Egymás otthonai IV.

Az Ady Endre személyisége és szellemisége origójú beszélgetések soron következő délutánján hallhatnak lelkületről és imázs-építésről, ennek kapcsán mindazon „kellékről”, aminek a kicsúcsosodása Ady Endre állami temetése. Egy korabeli filmhíradó-részlet által, amely tudósított a hatalmas érdeklődés közepette, ma is lehetnek benyomásaink az eseményről. Ily módon közelebb kerülhetünk az Ady-jelenséghez, s többet tudhatunk meg az Ady-kultusz mibenlétéről. Ennek egy momentuma, hogy a Nyugat címlapján feltüntetett Ady Endre valójában nem volt szerkesztője a lapnak, „csupán” állandó munkatársa, de ez volt az a húzó név, amely kvázi hitelesítette az újságot, biztosította az olvasókat annak minőségi és egyben haladó mivoltáról. Beszélgetőpartnerek: Hegyi Katalin irodalomtörténész, Szentkuthy Miklós hagyatékának feldolgozója, Móricz Zsigmond és Ady Endre életművével foglalkozó muzeológus, a PIM Médiatárának korábbi főosztályvezetője Áfra János költő, műkritikus, szerkesztő A program belépőjeggyel látogatható – érkezési sorrendben 25 főig. Június 3. péntek, 17:00

A RESTAURÁTOR ÉS A KURÁTOR SZEMÉVEL Egymás otthonai V.

Az Ady-lakásból lett emlékmúzeum apropóján szervezett beszélgetéssorozat utolsó előtti állomásán Ady Endréék múzeumi műtárggyá váló használati tárgyai, bútorai kapcsán két aspektusból láthatunk bele az állagmegőrzés, restauráció, rekonstrukció és a közönség előtti bemutatás révén kibomló problémafelvetésekbe és attitűdökbe. Eme felelősségteljes – és meglehet, hogy visszafordíthatatlan – mozzanat idején megfogalmazódó restaurálási-elvbeli dilemmák és nézőpontok, 20

ADY EMLÉKMÚZEUM

PROGRAMOK

akár kortrendek, illetve a kiállításrendezés szempontjából felmerülő koncepciós kérdések kevésbé ismert részleteibe és hátterébe nyerhetünk ily módon bepillantást. Beszélgetőpartnerek: Mijátovits Zorka restaurátor, PIM Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész, a PIM muzeológusa, a Talán minden, talán semmi. Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona (2020.) című könyv szerkesztője A program belépőjeggyel látogatható – érkezési sorrendben 25 főig. Június 25. szombat 18:00–24:00

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA „Puder felhőzze, párfőm locsolja" Pop-up kiállítás írónők gardróbjából

Csinszka Ady Endrével 1917 őszén költözött Budapestre a Veres Pálné utcai bérházban található, édesapjától megörökölt lakásba, melyet saját ízlése alapján rendezett be. Ezután családtagok és barátok látogatták a házaspárt első közös otthonukban. Csinszka lelkesen mesélt nekik az ezüstkészletükről, a porcelángyűjteményről, szőtteseiről, valamint saját tervezésű ruháiról. Az öltözködés ugyanis meghatározta a fiatalasszony egyéniségét. Nemcsak mint jóházból való úrilány ügyelt a külsejére, hanem az önkifejezés eszközeként tekintett rá. A Múzeumok Éjszakája keretében szervezett pop-up kiállítás és az ahhoz kapcsolódó vezetések során a látogatók megismerkedhetnek Csinszka stílusával, toalett-titkaival: hol vásárolt, kivel varratott, milyen trendeket követett vagy kire hallgatott a frizura kiválasztásakor. Továbbá szó esik arról, hogy mindez milyen viszonyban állt vele, mint nővel, feleséggel és alkotóművésszel. Személyes tárgyai mellett olyan példaképek és kortársak ruhadarabjai, ékszerei, illatszerei jelennek meg a tárlaton, mint Kaffka Margit, Dénes Zsófia, Török Sophie, Kádár Erzsébet és Szendrey Júlia. Mintha egy képzeletbeli zsúron felejtődtek volna Csinszkánál: megidézve a korabeli hétköznapok világát, személyiségről, emberi kapcsolatokról, írói pályáról tanúskodnak. Programok: 18:00 / Ady és az idő A DramaticArt előadása. Közreműködik: Dénes Viktor és Farkas Ádám 20:00 / Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész, muzeológus tárlatvezetése a pop up kiállításban 22:00 / Mészáros Zsolt művészettörténész, muzeológus tárlatvezetése a pop up kiállításban

 Fotók: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM Május 1. vasárnap 11:00 és 15:00

A ZICHY-KASTÉLY KALANDOS TÖRTÉNETE A Budapesti Tavaszi Fesztivál Séták napja eseménysorozatának keretében egy épülettörténeti sétán mutatjuk be a Kassák Múzeumnak otthont adó Zichy-kastélyt. A későbarokk stílusban, 1746 és 1756 között épült, Bebó Károly szobraival díszített kastély csak rövid ideig maradt az építtető Zichy-család tulajdonában, az örökös nélkül meghalt Zichy Miklós után az óbudai birtok a kastéllyal együtt visszaszállt a bécsi uralkodóra. Az 1766-tól az 1950-es évekig változatos, főként katonai, gazdasági és különféle szociális funkciókat betöltő épület egykori berendezéséről, belső tereiről, a hol narancsfáknak, majd később a selyemgombolyító üzem eperfáinak helyet adó barokk díszkert kinézetéről nem maradtak fenn pontos leírások. Csupán néhány korabeli metszet segít elkép zelni a hajdani állapotokat a különböző korszakokban, amit épülettörténeti sétánkon szeretnénk megeleveníteni. Azt is bemutatjuk, hogy az 1970-es években miként alakították a kastélyt múzeummá és jelenlegi funkciójában hogyan működik. Gyülekezés az óbudai Fő térről megközelíthető Zichy-kastély udvarán, a Kassák Múzeum bejáratánál. A sétát Márton Zsófia, a Kassák Múzeum munkatársa vezeti. A Séták napját az Esernyős Óbudai Kulturális és Sport Nonprofit Kft. szervezi, a technikai részletekről az Esernyős honlapján lehet tájékozódni. Az 1500 Ft-ért megváltott sétajegy a múzeum állandó és időszaki kiállításainak megtekintésére is érvényes.

 Fotó: PIM –Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Május 5. csütörtök 18:00

„VO” – EGY KORAI KASSÁK-KOLLÁZS A Kassák Múzeum kamarakiállítása egy újonnan előkerült korai Kassák-művet mutat be. A dadaista „VO” kollázst Kassák 1922-ben, Bécsben készítette, a helyi újságokból kivágott betűk felhasználásával. Az 1960-as évek elején e mű Denise René galerista párizsi gyűjteményébe került, és több nagy avantgárd kiállításon is szerepelt. A kollázs 2022 januárjában bukkant fel ismét egy New York-i aukción, ahonnan egy németországi magángyűjteménybe került. Első hazai kiállítása alkalmából Szeredi Merse Pál művészettörténész mutatja be a kollázs történetét és érdekességeit, például a kép hátoldalán található Képarchitektúra-vázlatokat. Május 19. csütörtök 18:00

„VO”

ASSZONY: főz varr mos ápol Szubjektív tárlatvezetés a Csodálatos történet? című kiállításban Szécsi Noémi íróval. Kassák Lajos családja Rákosi Mátyáséhoz hasonlóan „forradalmi” vagy „kommunista” család volt – azaz többen szorosan kötődtek a mozgalomhoz, ami meghatározta a családi élet jellegét, az eszme aktuális helyzete pedig a családtagok sorsát. A Kassák testvérek esetében azonban a művészet és annak művelése is fontos tényező volt, a nők és férfiak életében jelentős különbségekkel. Mi volt az 1919-es Tanácsköztársaság víziója a családról és a nők helyzetéről, mi maradt ebből a megvalósult kommunizmusban és miképpen csapódott le az Újvári Erzsi–Barta Sándor házaspár életében és műveiben? Álmok a közös háztartásról, nő és férfi egyenlőségéről, a női test feletti rendelkezési jogról, a szellemi és alkotói szabadságról – a történelem és az emberi létezés grimaszai: e kérdésekről lesz szó a tárlatvezetésen. Az eseményen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

 Fotó: Szécsi Noémi, PIM –Kassák Múzeum

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

MŰTÁRGYAK ÉJSZAKÁJA 2022 A műtárgy.com népszerű művészeti programsorozatának célja, hogy bemutassa a műtárgyak sokszínűségét, és közelebb hozza a műtárgyak, valamint a műkereskedelem világát a nagyközönséghez, bepillantást engedve a kulisszák mögé is. A Kassák Múzeum két különleges programmal várja a Műtárgyak Éjszakája látogatóit. A programokra regisztrálni és jegyet váltani a Műtárgyak Éjszakája honlapján lehet:

Május 26. csütörtök 18:00

KOLLÁZS-KALAND A Kassák Múzeum kamarakiállítása egy újonnan előkerült korai Kassák-művet mutat be. A dadaista „VO” kollázst Kassák 1922-ben, Bécsben készítette, a helyi újságokból kivágott betűk felhasználásával. Az 1960-as évek elején e mű Denise René galerista párizsi gyűjteményébe került, és több nagy avantgárd kiállításon is szerepelt. A kollázs 2022 januárjában bukkant fel ismét egy New York-i aukción, ahonnan egy németországi magángyűjteménybe került. A mű első hazai kiállítása alkalmából Szeredi Merse Pál művészettörténész mutatja be a kollázs történetét és érdekességeit, például a kép hátoldalán található Képarchitektúra-vázlatokat. Május 27. péntek 16:00

KÖLTŐNŐK EGYMÁS KÖZÖTT Karafiáth Orsolya költőként egy csaknem elfeledett avantgárd költőnő, Újvári Erzsi verseinek ma is aktuális olvasatára hívja fel a figyelmet szubjektív tárlatvezetésén. A Kassák Múzeum Csodálatos történet? című időszaki kiállítása egy avantgárd művész házaspár, Kassák Lajos húga, Újvári Erzsi és férje, Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja a művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Személyükben olyan alkotókat ismerhetünk meg, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el.

 Fotó: PIM –Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Június 3. péntek 17:00

„VO” – EGY KORAI KASSÁK-KOLLÁZS FINISSZÁZS

A Kassák Lajos 1922-ben készült dadaista kollázsát bemutató kamarakiállítás finisszázsán Szeredi Merse Pál Passuth Krisztina művészettörténésszel beszélget Kassák avantgárd művészetéről, valamint 1960-as, 1970-es évekbeli recepciójáról itthon és külföldön.

Június 4. szombat 11:00–14:00

#LEGYEN LÁTHATÓ!

Feminista kollázsworkshop és beszélgetés a Nők Egymásért Mozgalommal

A mozgalom jelenlegi kampánya a láthatatlan munkáról szól, amire a Kassák Múzeum Csodálatos történet? című időszaki kiállítása is reflektál. A NEM! mozgalom aktivistái, Bolonyai Blanka és Móczár Maja a kiállításon bemutatott versekből, politikai írásokból és alkotásokból kiinduló kollázskészítésre invitálnak minden kedves érdeklődőt. Munka közben megvitatjuk és képpé formáljuk, hogy kiben milyen gondolatokat ébresztenek a kiválasztott művek és idézetek, ki hogyan egyezteti össze a háztartást és a kreatív munkát, a gondoskodást és az alkotást. És amennyiben ezt problémaként éljük meg, akkor mi magunk mit tehetünk: hogyan változtassunk a körülményeken, a kialakult helyzeten? Az eseményen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

Június 9. csütörtök 18:00

ÚTON 1909

Könyvbemutató beszélgetés a szerzőkkel A Kassák Múzeum új kiadványa Kassák Lajos munkásságának egyik meghatározó, korai eseményét, gyalogosan megtett 1909-es nyugat-európai útját állítja középpontba. Az út során szerzett tapasztalatait Kassák két, különböző stílusú irodalmi alkotásban örökítette meg: A ló meghal a madarak kirepülnek című hosszúversében és az Egy ember élete című önéletrajzi regényének Csavargások című fejezetében. A most megjelent, Úton 1909: Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak című magyar és angol nyelvű, online, nyílt hozzáférésű kötetünkben Kassák életművének e két, talán legtöbbet idézett szövegét teljes terjedelemükben közöljük, valamint olyan tanulmányokkal, eddig kevésbé ismert dokumentumokkal, forrásanyagokkal is kiegé szítjük, melyek segítenek Kassák nyugat-európai csavargásának eseményeit, valamint annak hatástörténetét is értelmezni. A kötetben először olvashatók Kassák levelei, amelyeket a csavargása során Simon Jolánnak írt.

 Fotó: PIM –Kassák Múzeum

Könyvbemutatónkon Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget a szerzőkkel, Gucsa Magdolnával, Nemes Z. Márióval, Seregi Tamással és Szeredi Merse Pállal.

Június 16. csütörtök 18:00

VERS+KÉP

Barta, Újvári és Kassák – költők együttműködése Bortnyik Sándor grafikussal, avagy illusztráció-e minden könyvben megjelenő kép? Bakos Katalin művészettörténész tárlatvezetéssel egybekötött előadása. 1957-ben jelent meg Barta Sándor Aranyásók című realista regénye, amelyet az 1930-as években, szovjetunióbeli emigrációja idején írt, gyermekkora pesti, kispolgári világára visszaemlékezve. A könyvet illusztráló Rogán Miklós szereplőket, jeleneteket felvillantó rajzai hűen követik Barta szövegét. De vajon más művészek, mint Bortnyik Sándor címlapjai, illusztrációi is ugyanezzel a realista hűséggel alkalmazkodnak a szövegekhez? Nyilván ez nemcsak stílus, hanem a kor elvárásainak is függvénye. Megtudhatjuk például, hogyan kerültek a MA folyóiratba Bortnyik Sándor rajzai, melyeket Újvári Erzsi 1917–1918 között Prózák címmel megjelent versei ihlettek és azt is, hogy miért nem ezek, hanem George Grosz rajzai és Kassák címlapja kísérik Újvári verseit a Bécsben, 1921-ben megjelent könyvben. Többek között az is szóba kerül a tárlatvezetésen, hogy létezik-e absztrakt illusztráció és az avantgardisták milyen megfontolásból alkalmazták a legkifinomultabb polgári ízlés számára készült bibliofília szabályait. 26

KASSÁK MÚZEUM

Június 25.

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

16:30 / 20:30

CSODÁLATOS TÖRTÉNET? Bagdi Sára, a kiállítás egyik kurátora kalauzolja az érdeklődőket a Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor című időszaki kiállításban A tárlat címében megidézett Csodálatos történet Barta jellegzetes, utópisztikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben szövegeik megszülettek. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Újvári és Barta életét és műveiket hogyan befolyásolták és alakították a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; a művészeti és a társadalmi szerepfelfogások, valamint a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek problematikája. 17:00 / 21:00

KASSÁK! ISMERD MEG A MÚZEUMOT

Sasvári Edit tárlatvezetése az állandó kiállításban A múzeum állandó kiállításán Kassák Lajos munkásságát nagyhatású folyóiratai révén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig ebből kiindulva az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társadalmi kontextusban mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végig lehet követni Kassák munkásságának kiemelkedő állomásait és életútjának személyes vonatkozásait. 19:00

SZKÁROSI Emlékest a közelmúltban elhunyt Szkárosi Endre költő, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár tiszteletére. Az experimentális színházzal és intermediális művészettel, hangköltészettel foglalkozó performer életművére reflektáló darabokat pályatársai, barátai és tanítványai adják elő. Fellépnek: Ladik Katalin, Kemény Zsófia, Nemes Z. Márió, Simon Márton, Tengler Gergely "T.G. és Tóth Kinga 27

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

22:00–23:00

„MA ÉJJEL EGY LÁNYNAK ÉNEKELNI KEZDETT A MELLE” Hangköltészeti dialógus Tóth Kinga és a blanche the vidiot közreműködésével Nőtestvérek, mély kútba tekintő lányok, bíborba-bársonyba öltözöttek, üreges testek játéka elevenedik meg az avantgárd méltatlanul elfeledett alkotója, Újvári Erzsi prózaversei, magyar kiszámolók és népdalok, valamint a trió legújabb szövegmunkái által a kísérleti hanginstallációs-videóművészeti performanszban. A Múzeumok Éjszakáján Újvári Erzsi, és az előző századforduló bécsi pszichiátriáján vendégeskedő Blanche hangját kapcsolják össze sajátjukkal. Tóth Kinga, Péter Szabina és Bodnár János Kristóf (blanche the vidiot) 2020-21-ben a Covid ideje alatt első videó-és hangmunkáikat (ALAPRAJZAINK) a ceredi művésztelepen készítették el, élőben pedig FALAZÁS című koncertjükkel debütáltak Budapesten, az Aurórában - az Under Subcult fesztiválján, valamint a 24.hu felületén.

MESEMÚZEUM

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM Május 21. szombat 11:00

A VARÁZSECSET

Komplex színházi nevelési előadás

Május 7. szombat 11:00

EGYÜTT A CSALÁD Az Együtt a család című könyvünkből válogatunk mesét, játékokat és készít hettek alkotásokat. Ajánlott korosztály: 3–6 éves korig 45 perc

Május 14. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ! Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel! Ezen a délelőttön kipróbálhatod te is a Mesemúzeum legújabb társasjátékait! Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

Ismered a mesét Ma Liangról, a fiúról, akinek olyan varázslatos ecsete volt, hogy amit lefestett vele, az azonnal életre kelt? Sokat festett vele a szegény embereknek és még a hatalmas császárral is szembeszállt! Hadd meséljük el Neked! Sőt… ha van kedved, velünk együtt mesélheted Te is. Programunk során a néző-résztevő gyerekeket közös alkotásra hívjuk, hogy együtt fejezzük be velük a történetet. Ajánlott korosztály: 5–7 éves korig 60 perc

Május 28. szombat 11:00

CSAPDÁBAN A MÚZEUMBAN!

Gyereknapi szabadulós játék Geronimo Stiltonnal Nem fogjátok elhinni, mi történt Geronimo Stiltonnal! Csapdába esett a Mesemúzeumban, és csak rajtatok áll, hogy sikerül-e neki kijutni onnan. A segítségetekkel és néhány nyom felderítésével el kell érnie a kijárathoz, nehogy lekésse Rágcsáliába tartó repülőjét. Tartsatok velünk egy extra egeres kalandra, hagyatkozzatok a megérzéseitekre és használjátok az eszeteket! Ajánlott korosztály: 7–10 éves korig 60–90 perc

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

Június 4. szombat 11:00

PÜNKÖSDI KÉZMŰVESKEDÉS Készítünk pünkösdi királyoknak csuhélovat, pünkösdi királylányoknak virágos pártát. A foglalkozást Farkas Réka iparművész vezeti. Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 120 perc

Június 11. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ! Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Június 16-án, 18–19-én

ZÁRVA tartunk.

Ezen a délelőttön kipróbálhatod te is a Mesemúzeum legújabb társasjátékait! Ajánlott korosztály: 5-12 éves korig 120 perc

Június 25. szombat 16:00

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

Mesebeli 7 próba a Mesemúzeumban Tabáni kalandpálya a Kompánia Színházi Társulattal Meseest a Népmesekincstár mesélőivel Képzőművészeti foglalkozás Ajánlott korosztály: 3-99 éves korig

MÚZEUM MÁSKÉPP Múzeumpedagógia / PIM

INTÉZMÉNY NEVE

2022. 2018. 05.01 09.01 06.30. — 10.31. 31

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

DEMENCIA PROGRAM A demencia korunk társadalmát súlyosan érintő probléma, amivel nagyon sokan találkoznak, ugyanakkor kevesen tudatosítják, hogy ez egy olyan változás átfogó megnevezése, amelynek hátterében számos betegség állhat. Az érintettek ezt a legtöbb esetben nem észlelik, éppen ezért fontos, hogy minél többen tudjunk róla, megértsük és tudatosítsuk magunkban, hogy ez egy valós probléma. Ebben vállal szerepet a Petőfi Irodalmi Múzeum is azáltal, hogy elindítja demencia programját. Számos tanulmány igazolja, hogy a mentális egészség fenntartásában kulcsszerepe van az aktív tevékenységnek, az élethosszig tartó tanulásnak, az elme foglalkoztatásának és a társas kapcsolatoknak, az ingergazdag környezetnek és az empátiának. HOL TARTJUK? Jelenleg az Ady Emlékmúzeum terében tartjuk a foglalkozásokat, alkalmazkodva az egyéni igényekhez. Sajnos a bejutás nem teljesen akadálymentesített. KIKNEK SZÓL? Örömmel tartunk ilyen alkalmakat demenciával élők és hozzátartozóik számára, de szeretettel látunk (intézményi) csoportokat (maximum 5 fő) is. Előzetes tájékoztatás, egyeztetés és jelentkezés: soki.diana@pim.hu e-mail címen. A program ingyenes.

ÍRÁS – KÖZÖSSÉG – TE Kreatív írói közösség 15–17 éveseknek

A Petőfi Irodalmi Múzeum nyilvános pályázatot hirdet fiatalok számára, az ÍRÁS – KÖZÖSSÉG – TE mentorprogramban való részvételre. Érdekel az irodalom, de nincs senki a környezetedben, akivel erről beszélni tudnál? Szeretsz írni, de nincs, akivel meg tudnád osztani a dilemmáidat? Jelentkezz mentorprogramunkra, ahol a Kapolcska program korábbi résztvevői mentorálják alkotói munkádat, kortárs szerzőkkel beszélgethetsz az írás problematikájáról, ingyen eljuthatsz a Kapolcska Táborba és nem utolsósorban egy inspiráló közösségnek lehetsz a tagja! 32

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

WORLD WIDE PETŐFI (MAJDNEM) WORLD WIDE PETŐFI Petőfi mindenkié

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai fókuszú pályázata közgyűjteményeknek online tárlatok létrehozására és koope ratív múzeumpedagógiai programok megvalósítására A pályázat célja: Petőfi „magyarrá tette a tájat”, az az érzésünk támadhat, hogy mindenhol járt, mindenhol kapcsolódik hozzá (ritkaság, ha csak) egy történet. A pályázat célja, hogy a Petőfi-bicentenáriumra működő, termékeny, elsősorban múzeumpedagógiai szakmai hálózatot hozzon létre, s így Petőfi valóban mindenkihez eljusson. A sikeresen pályázó közgyűjtemények létrehozzák saját online tárlatukat / tárlataikat a Thinglink platform segítségével és a választott, Petőfihez kötődő műtárgyakkal, emlékekkel bekapcsolódnak egy – akár országhatárokon is átívelő – közös online, múzeumpedagógiai programokat kínáló hálózat felépítésébe és munkájába. A pályázat leírása: A pályázó közgyűjteménynek minden – legyen technikai vagy szakmai, módszertani – se gítséget megadnak a Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai, hogy létrehozzák saját online kiállításukat és feltöltsék a számukra releváns tartalmakkal, illetve kapcsolódó programokat dolgozzanak ki. A Thinglink fiók létrehozása, a 3D panorámafotók elkészítése, a tárlat véglegesítése nem igényel anyagi ráfordítást. Az elkészült tárlatok választott elemeinek kiemelésével olyan közös kiállítást hozunk létre, mely lehetővé teszi a kooperatív, élő online vezetéseket. 33

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

LÉPCSŐSZEMINÁRIUM

Május 11. kedd 17:00–18:30

Idén is elindult a Lépcsőszeminárium sorozata, amelynek témája a múzeumok és a fenntarthatóság kapcsolata. A beszélgetés sorozat elsősorban egyetemistáknak, fiatal pályakezdőknek szól, de a többi korosztályt is szívesen látjuk.

Maximális létszám: 25 fő A program regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a soki.diana@pim.hu e-mail címen tudnak.

Lépcsőszeminárium a Petőfi Irodalmi Múzeumban | Az irodalom anyagisága

Múzeumunk az irodalom anyagi aspektusát, hordozóinak természetét, történetét és a hozzájuk kötődő technikai gyakorlatokat térképezi fel. Olyan kérdéseket szeretnénk feszegetni, hogy milyen kölcsönhatásban vannak a papírgyártás technikai fejlődése, a társadalomban végbemenő változások és a környezethez, a természethez fűződő viszonyunk. Milyen anyagi feltételek mellett válik a tudás átadhatóvá és hozzáférhetővé, és milyen fenntarthatósági akadályokba ütközik? Mindezt milyen hatalomtechnikai eszközök teszik lehetővé? Diskurzusunk középpont jában egy különleges tárgy áll: Jókai Mór A jövő század regénye című művének kézirata, amely materiális és szellemi voltában viszi színre az anyag, a hatalom, a természet és a tudás kölcsönhatásait. A programról bővebben a PIM honlapján a Tanulás / Múzeum mindenkinek / Lépcsőszeminárium menüpont alatt tájékozódhatnak. Beszélgetőpartnerek: Magyary Anna programszervező, Kádár Anna múzeumpedagógus, Veres Miklós muzeológus, Balogh Sándor restaurátor

KIÁLLÍTÁSOK Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum

2022 35

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea

 Fotó: Bogdándy Gábor (PIM)

JÓKAI EMLÉKSZOBA

KIÁLLÍTÁSOK

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM

Állandó kiállítás

Jókai Mór a Svábhegyen

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait. Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak. Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum arculatával 2012-ben a világ legjelentősebb dizájn díjai közül kettőt is elnyert (red dot: communication design és Good Design). Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai mentén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társadalmi kontextusba helyezve mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

KASSÁK MÚZEUM

CSODÁLATOS TÖRTÉNET?

Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2022. augusztus 7. /meghosszabbítva/

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum időszaki kiállítása a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakja, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművén keresztül vizsgálja művészet és társadalom kapcsolatát, az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik a fikciót és a valóságot, az utópiát és a politikát, a művészetet és az életmódot átjárható területekként képzelték el. A kiállítás címében megidézett Csodálatos történet Barta Sándor jellegzetes, utópikus riportregényére utal, a kérdőjel pedig arra, a mára nehezen kibogozható viszonyrendszerre vonatkozik, amelyben életműveik megszülettek.

A kiállítás azt vizsgálja, hogy Kassák testvére, Újvári Erzsi és férje, Barta Sándor életét hogyan befolyásolta a történelem, illetve műveiket hogyan formálták a korabeli művészeti és politikai gyakorlatok; szépirodalom és utópia; művészeti és társadalmi szerepfelfogások; a költői hang és az intézményrendszerben betölthető szereplehetőségek. Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáját bemutatva, többféle kérdést vet fel a kiállítás. Milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása? Egy erősen hierarchikus társadalomban hogyan tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni? De felvetődik az is,

 Fotó: Újvári Erzsi és Barta Sándor, Bécs, 1920-as évek első fele. PIM –Kassák Múzeum

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja? Vagy, egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és milyen szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudunk még ma is keveset az aktivitásukról? A kiállítás a művészpár közelmúltban megvásárolt hagyatéka, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum gyűjteményében őrzött dokumentumok segítségével ad támpontokat ennek az elsüllyedt világnak a megértéséhez. A kiállítás kurátorai: Bagdi Sára, Dobó Gábor, Szeredi Merse Pál Szakértő: Balázs Eszter Grafika: Rudas Klára

„VO” – EGY KORAI KASSÁK-KOLLÁZS Pop-up kiállítás

Megtekinthető: 2022. május 5. – június 5.

Kamarakiállításunkban Kassák Lajos „VO” feliratú, 1922-ből származó dadaista kollázsát mutatjuk be, amely több évtizedes lappangást követően egy New York-i árverésen bukkant fel idén. A mű egyike Kassák kevés fennmaradt, 1920–1922 között készült alkotásainak, ezen keresztül egyszerre kaphatunk képet első fontos, dadaista alkotói periódusáról és a hátoldalán lévő Képarchitektúra-vázlatok révén a konstruktivizmussal kísérletező Kassákról. A kép 1960-ban került Magyarországról Párizsba, ahol a francia és a nemzetközi kortárs művészet meghatározó galeristája, Denise René rendezett önálló kiállítást Kassák korai és 1950-es évekbeli munkáiból. 2022 januárjában a kollázst a New York-i árverésen egy magyar származású, Németországban élő magángyűjtő vásárolta meg. Az ő segítőkészségének köszönhetően nyílt lehetőség arra, hogy Kassák e különleges művét száz évvel létrejötte után bemutathassuk a Kassák Múzeumban. A kiállítás installációját Kaszás Tamás képzőművész tervezte, a különleges posztamensen a kép mindkét oldala megtekinthető.

„VO”

PIM REFLEKTOR // PIM Kassák Múzeum DIA ajánló

PIM

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON / OTTLIK GÉZA ÉS FELESÉGE  Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

A mellékelt fotón Ottlikot feleségével, Gyöngyivel láthatjuk a pasaréti, Riadó utca 2/c szám alatt álló villa kertjében, feltehetően 1940 nyarán. 42

PIM REFLEKTOR

PIM

Ottlik Géza és a nők kapcsolatát alapvetően meghatározta, hogy másfél éves korától, amikor elveszítette apját, nők között élt: anyja, nagyanyja, dajkája és nővére dédelgető szeretettel vették körül. A korán megtapasztalt, szabadságot és feltétel nélküli elfogadást nyújtó szeretet nem csupán természetessé, de ifjúkorára valamelyest a nőkkel szembeni elvárássá is érlelődött benne. A számára a „földtani türelem”-hez hasonló érzést így boncolgatja a Buda két főhőse: „»Nehéz nők nélkül« – mondta Medve. – »Fogják az ember homlokát, ha hány. Megfigyelted Bébé?« Megfigyeltem. Nehéz. Nem is nagyon lehet.” Feleségéhez, akivel 40 évig élt házasságban, a szó legnemesebb és legszigorúbb értelmében vett bajtársias szeretet, emberi szövetség kötötte. Kapcsolatuk az évtizedek alatt túlélte kisebb-nagyobb szerelmek fellobbanását és kihunyását. Ottlik és Gyöngyi 1939. november 4-én kötöttek házasságot. Évek óta ismerték egymást, a jómódú, apai ágon polgári, anyai ágon dzsentri családból származó Gyöngyinek ez második házassága volt egy szülei által ráerőltetett, rövidre sikerült frigyet követően. Az ifjú pár első közös lakásának megvásár lását, ahol 1946 nyaráig éltek, s ahonnan Gödöllőre költöztek, Ottlik édesanyja intézte. A pasaréti kertes villalakás külön pikantériája volt, hogy a vele szemközti oldalon nyúlt el a Bocskai István katonai főreáliskola hatalmas épülete, ahol a kőszegi évek után Ottlik négy éven át tanult. A fénykép tanúsága szerint Gyöngyi is, Ottlik is napimádó volt. Ottlik egy írásában le is szögezi: „Nyaranta irgalmatlanul le tudok sülni. Szeretem a napot. Szerel mes vagyok a verőfény, a kék égboltozatba. Kánikula kell nekem, tomboló, mértéktelen nyár. A bőröm mohón barnul, nem szép bronzszínűre, hanem dühös feketére.” (Próza) Az egyenletesen lesült Gyöngyi karkötős jobb karját párkányon álló muskátlisláda szélén nyugtatja, csíkos fürdőtrikója felett divatos, deréknál magasan záródó, öves, csatos fehér sortot visel, Ottlik világos vászonnadrágot, széles vállain kifogástalanul megfeszülő inget, mintás nyakkendőt. Talán napozáshoz készülődtek? Vagy ellenkezőleg, napozás után kapta le őket egy hirtelen beállított vendég? Már nem tudjuk meg. A lencsébe mosolyognak. Fesztelenek. Az író jobb karjával gyengéden átöleli felesége derekát vagy csípőjét; a szemérmes mozdulat azonban előttünk, nézők előtt takarásban van, rejtett marad. Ezt a szemérmes szeretetet véljük kiolvasni az életrajzi ihletésű Buda főhősének, Bébének a szavaiból, aki évekkel felesége halála után próbálja visszafogottan megfogalmazni a társa elvesztése nyomán érzett, nem szűnő fájdalmát: „De énvelem tisztázódott legvégül az is, hogy az a hipotetikusan létező másik ember se cselédnek, se parancsnoknak, hanem kizárólag arra kell neked, hogy legyen. De arra nagyon. Van olyan. Ez világosan kitűnik, világosan, amikor a nem- alaptalan várakozásaid spektrumából hiányzik a vonala. Reggelente.” Kovács Ida 43

PIM

OTTLIK 110 1987-ben, 37 évesen (mellesleg mindkettő prímszám…) tette fel a kérdést az Ottlikhoz hasonlóan matematikusnak tanult Esterházy Péter, az akkor 75 éves Ottlik Gézát köszöntő, emblematikussá lett írásában: Hát miért olyan fontos nekünk ez az ember? A kérdés az idő tájt irodalmi berkekben alighanem költőinek számíthatott, mivel az 1970-es és 1980-as évtizedekben Ottlik jelentősége vitán felül állt. Személye és írásművészete rajongás tárgya volt mind az írók, mind az irodalomértő közönség esetében; közmegegyezés volt róla, hogy fő műve, az Iskola a határon a második világháború utáni prózairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. Nem legenda, Lengyel Péter vetette papírra, hogy a regényt az 1970-es években irodalomkedvelő kiskatonák csoportjai rongyosra olvasták katonai szolgálatuk idején. Tandori Dezső emlékezete szerint, a művet ifjú írótársaival „bámulták és szerették makacsul”, többük úgy nyilatkozott, hogy Ottlik könyve felmutatja az „érzékelés szabadságát”, „életrecept”, „élni segít”, „megváltoztatja” olvasója életét, valamint a gondolkodásmód radikalizmusát kínálja, alapvetésként pedig tisztességet és méltóságot ajánl. Volt író, aki annyiszor olvasta újra és újra az Iskolát, hogy több passzusát kívülről tudta. Esterházy Péter 1982-ben, ajándékképpen Ottlik 70. születésnapjára, három hónap munkájával, sorról sorra lemásolta a regényt egy szál rajzlapra, kultikus gesztusával „szent hagyománnyá” avatva mestere alkotását. Ottlikról, 1990-ben bekövetkezett halálakor Kornis Mihály jelképesen mint „az utolsó magyar”-ról, sőt, egy darabka Magyarországról beszélt: „Egy ország helyett szégyellte magát. […] Most ezt vesztettük el. Az utolsó menedéket […], a magyarázkodni sose kívánó tisztességet, a hallgatag mértéket […]” Az 1990-es és a 2000-es években az Ottlik iránti lelkesedés valamelyest alábbhagyott, sőt, egy meghökkentő vita is kibontakozott az Iskola a határon egyes részeinek esetleges plagizálásával kapcsolatban, 1993-ban pedig a posztumusz megjelentetett, nem teljesen befejezett Buda került távolságtartó irodalomtörténészek górcsöve alá, mindezek azonban alapvetően nem rendítették meg az író nimbuszát. A 2012-ben országosan, méltó módon megünnepelt születési centenárium óta – amely a kulturális intézmények mellett az írótársadalmat is bevonta az emlékezésbe – elrepült tíz év. Fel kell tennünk a kérdést: Vajon most is olyan fontos nekünk ez az ember? Ha igen, miért az? Miért kell, hogy az legyen? Harminckét éve már, hogy nincs közöttünk, azóta nem szavatol „a lady biztonságáért”: nem szavatol semmiért. Személyét legtöbben csak történetekből ismerhetjük, de műveiről egyre többet tudhatunk meg. Hozzáférhető írói oeuvre-je halála után is gazdagodott, kiadatlan munkái (Buda, 1993, Továbbélők, 1999, Rádió – Előadások, tanulmányok, emlékezések, 2009) sorra napvilágot láthattak. 44

PIM REFLEKTOR

PIM

Ha azonban szavakba szeretnénk önteni, hogy miért lehet ma is fontos számunkra Ottlik, hamar zavarba jövünk. Ahogyan szemérmesen istenhitéről nyilatkozott? Amit a mérhető teljesítmények jelentettek számára? Amit a matematika törvényeiről tudott és amilyen módon ezt beépítette írásaiba? Ahogyan az írói szerepről szólva a tett és alkotás etikájára hivatkozott? Ahogyan bensőnk függetlenségének megőrzését szorgalmazta? Ahogyan a történéseket új és új megvilágításban láttatta, távlatokba helyezte? Ahogyan szövegeiben a nyelvi kifejezhetőség és a csend határmezsgyéjét kutatta? Ahogyan a puszta létezés szabadságáról nyilatkozott? Ahogyan a barátság és a nők kapcsán a teljes, elfogadó, feltétel nélküli szeretetről írt? Kovács Ida

 Fotó: Ottlik Géza könyvespolca előtt, 1970 körül Hunyady József felvétele, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM

PIM REFLEKTOR

„EGY KÉZIRATTÁROS MUNKÁJA IGEN ÖSSZETETT FELADAT” Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténésszel, kritikussal, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának főosztályvezetőjével beszélgetünk a muzeológusi munka sokszínűségéről, a múzeumnak a Petőfi-bicentenáriumalkalmából készülő Petőfi-kiállításáról, valamint szó esik arról is, miként egyeztethető össze Jókai Mór kutatójának irodalomtörténészi pályája a kézirattárosi teendőkkel.

Korábban az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának tudományos munkatársaként dolgoztál, ma a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának vagy a főosztályvezetője. Milyen út vezetett idáig? Magyar, könyvtár és esztétika szakot végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Tanulmányaim végeztével az Országos Széchényi Könyvtárban kezdtem el dolgozni, ahol tudományos munkatársként mindent kipróbáltam, ami érdekes lehetett számomra. Hosszú, szép és tartalmas időszak volt. Huszonkét év után jöttem át a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárába. A PIM nem volt számomra ismeretlen terep, több ízben meghívott vendégként, előadóként vettem részt konferenciákon, kutatóként pedig ismertem a múzeum gyűjteményét. Ezek a kutatások a bölcsészettudomány, valamint a filológia területét érintették, és az irodalomtörténészi pályám szempontjából voltak fontosak. Irodalomtörténészként a 19. század második felének sajtó- és könyvkiadás-történetével, Schöpflin Aladárral kapcsolatban a Nyugat irodalomtörténetével és kritikai fogadtatásával, valamint Arany János, Jókai Mór és Babits Mihály életművével, szövegkiadásaikkal foglalkozol. Ez irányú irodalomtörténészi szakismereteidet hogyan tudod kamatoztatni a kézirattári munka során? Az irodalomtörténészi tudás nagyban segíti a kézirattári munkát, úgy is fogalmazhatnék, hogy ez szinte elengedhetetlen a kézirattári munkálatokhoz. Jókai Mór prózájával foglalkozom, az írói hagyaték bizonyos elemei csak kéziratos formában hozzáférhetők. Ahhoz, hogy az ember egy szövegkiadást el tudjon készíteni, szükség van a nyomtatott anyagokon túl a kéziratok ismeretére is, melyek a szövegkiadás alapjául szolgálnak. A szövegkiadás elkészítéséhez a nyomtatott dokumentumokat össze kell vetni a művek kéziratos formában fellelhető szövegvariánsaival, ugyanis a különféle változatok között gyakran igen komoly eltérések vannak. Schöpflin Aladár – akiről a doktori értekezésemet írtam – hagyatéka Budapesten a PIM, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a vidéki könyvtárak gyűjteményei között szóródott szét. A kritikusnak sok kiadatlan szövege van, hiszen napi rendszerességgel publikált esszéket, írói portrékat, ezeket doktori disszertációm készítésekor mind meg kellett ismernem. Az ő esetében például olyan ismeretanyagot mozgattam, amely messze túlmutatott a nyomtatott szövegeken. 46

PIM REFLEKTOR

PIM

A Jókai-hagyaték esetében a kéziratos anyag rettenetesen szétszóródott: egy-egy regény sok esetben négy-öt helyen található csak meg. Fólióról fólióra kell összerakosgatni a szövegkorpuszt. Az irodalomtörténészi munka, úgy gondolom, filológiai háttér nélkül nem is tud működni. Kérlek, mesélj egy kicsit a kézirattári munkálatokról! Miként kell elképzelni egy muzeológus hétköznapjait? Sokrétű és sokféle munkát végzünk. A Petőfi Irodalmi Múzeumban lévő gyűjtemény folyamatos gondozást igényel. A már meglevő írói hagyatékokat nap mint nap vizsgáljuk, revíziózzuk, valamint a gyűjtemény egyes elemeinek leírásait ellenőrizzük, az újonnan bekerülő hagyatékokat pedig feldolgozzuk, hogy mihamarabb kutathatóvá váljanak. A felbukkanó kéziratokról először el kell döntenünk, hogy a múzeum profiljába illeszkednek-e vagy sem, ha nem, akkor más intézményekhez irányítjuk a felajánlókat, ajándékozókat és az eladókat. Az elfogadott kéziratokat gyűjteményezni, illetve gyarapítani kell. A mi munkánk tulajdonképpen állományvédelmi megtekintést, gyarapítást, feldolgozást, vagyis egy gyűjtemény megfelelő fizikai állapotba rendezését jelenti. A kéziratok beszerzése nem csak személyes kapcsolatok révén valósul meg, hanem figyeljük az antikváriumok árveréseit is; ilyen aukciók keretében számos érdekes és értékes kézirat kerülhet a múzeum gyűjteményébe. Fontos szerzők autográfjai, mint például újabban Arany János, Jókai és Jékely Zoltán kéziratai bukkanhatnak fel ezeken az aukciókon, melyek mind illeszkednek a múzeum profiljába. Ilyen esetben el kell dönteni, hogy meg akarjuk-e őket vásárolni, van-e rá keret. A feldolgozási munka elsősorban előrendezést jelent. A múzeumba érkező hagyatékok minden esetben rendezetlenül jönnek be; mi a sokféle dokumentumtípust először is levelekre és analektákra osztjuk, a szépirodalmi alkotásokat műfajokra bontjuk, palliumokba helyezzük és elraktározzuk. A kézirattári munka során természetesen olvasókkal, kutatókkal is találkozunk, az ő kérdéseikre, kéréseikre válaszolunk, kéziratokat szolgáltatunk. A magánszemélyeken túl könyvkiadóktól, sőt, különféle televízió- és rádiócsatornáktól is megkeresnek minket, hogy dokumentumokat kérjenek kiadványaikhoz, műsoraikhoz. Egy kézirattáros munkája igen összetett feladat, ráadásul e tevékenység nem csak a múzeum helyszínére korlátozódik, ugyanis egy-egy hagyaték vizsgálatakor a helyszínre, olykor az alkotók életterébe is el kell menni, hogy előzetesen felmérhessük, mi kerüljön a múzeum gyűjteményébe.

 Fotó: Rózsafalvi Zsuzsanna

Jelenleg mivel foglalkozol a Kézirattárban? Jelenleg nagyobb hagyatékok előrendezésében veszek részt. Nemrég fejeztük be a Tandori-hagyaték listázását, amely így hozzáférhetővé vált a kutatók számára. Most egy nagyon 47

PIM

izgalmas emigrációs anyag, a párizsi Magyar Műhely folyóirat egyik szerkesztőjének, alapítójának, Papp Tibornak a hagyatékát rendezzük, hogy mihamarabb kutatható legyen. Nagyon sok megkeresés érkezik, a következő két hétben helyszíni szemlére is kell mennem. A kézirattárosi teendőim mellett kiállításrendezéssel, ehhez kapcsolódóan kurátori tevékenységgel is foglalkozom. Nagyon örülök, hogy felkértek a felújított koltói Teleki-kastélyban megújuló tárlat Jókai-szobájának előkészítésére. Ebben a projektben Teleki Sándor és Jókai Mór barátságát, valamint Jókai koltói látogatását mutatjuk be, a kiállításrendezéssel kapcsolatos munkálatokat társkurátorként segítem. Ez azért is nagyon fontos számomra, mivel fő kutatási területem Jókai Mór prózája, mostanában novellisztikája: az életmű 1865-től 1867-ig tartó alkotói korszaka elbeszéléseinek kritikai kiadásában veszek részt, rendezem sajtó alá. Az ehhez kapcsolódó kutatói munkát nagyban segítik a múzeumban található Jókai-kéziratok, és tapasztalatommal igyekszem az intézményt is szolgálni. Jókai esetében az irodalomtörténészi megközelítés és az íróra fókuszáló múzeumi feladatok kiegészítik, sőt erősítik egymást. A Petőfi 200 emlékév alkalmából a múzeum egy nagyszabású Petőfi-kiállítás megnyitására készül, melynek előkészületi munkálatai ez év januárjában kezdődtek. Ti részt vesztek-e az előkészületekben? Ha igen, milyen érdekességekkel, különlegességekkel készültök a leendő kiállításra? Szerintem a készülő Petőfi-kiállítás összességében nagyon érdekes és újszerű lesz. A projekt szakmai felelőse Kalla Zsuzsa, akinek a munkáját kézirattárosként és irodalomtörténészként egyaránt segítem. A kiállítás újszerűségét a Petőfi-életmű motívumok és különféle tematikák mentén történő felépítése szavatolja, és bár e koncepció szakít a megszokott, életrajzi megközelítésű kiállításrendezési gyakorlattal, a költő életpályája mégis jól nyomon követhető lesz. A Petőfi Társaság révén, illetve a későbbi vásárlások jóvoltából nagyon sok Petőfi-kézirat és -relikvia található múzeumunkban. A kéziratos anyag zömében levelezésből, kisebb részben pedig versekből áll össze, de nagyon izgalmas és unikális aprónyomtatványokkal is rendelkezünk. Úgy gondolom, egy grandiózus Petőfi-tárlaton érdemes bemutatni az olyan érdekességeket, mint amilyen a költő A királyokhoz című verse, amely röplapként terjedt, és a múzeum is őriz belőle pár példányt. Petőfi több dedikált kötetét is meg szeretnénk mutatni a készülő kiállításban a megfelelő állományvédelmi előírások betartásával. Mivel a Petőfi-tárlat egy állandó kiállítás lesz, a védett anyagokat háromhavonta cserélni fogjuk. Lényegében Petőfi egész életművére reflektálni fogunk, a képzőművészeti, a könyv- és a kéziratanyag is nagy izgalmakat tartogat. Szerepelni fog a kiállításban egy olyan kötet, amelyből egyetlenegy darab van az országban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ez a posztumusz kötet 1852-es keltezésű, és részben a Petőfi-hagyaték Szendrey 48

PIM REFLEKTOR

PIM

Júlia által átadott kézirataiból áll össze, a kiadó Emich Gusztáv. Ez a könyv a cenzúrára is tekintettel lévő, de teljességre törekvő is kívánt lenni, azonban a hatóságok betiltották. Kizárólag Emich saját példányát sikerült megmenteni, amelyet halálát követően a Petőfi Társaság őrzött, ma pedig a PIM. Úgy tudom, hogy a leendő Petőfi-kiállítás egyik kurátora vagy. Milyen teendők adódnak még ebben a minőségedben? Nemrég részt vettem a 200 Petőfi szabadon című projekt műtárgyainak összegyűjtésében, leírásában és közzétételében. Ez az izgalmas munka a költő kétszáz legfontosabb tárgyát, dokumentumát gyűjti egybe: a tárgyak online jegyzéke és leírása, olykor kalandos történetük a PIM honlapján bárki számára hozzáférhető. E projekt amellett, hogy újszerű megközelítésmódját adja egy múzeumi hagyaték hozzáférhetőségének, a készülő új állandó Petőfikiállítás „felvezetése is”. Ezenkívül a kiállítás szakmai lebonyolításában veszek részt, a tervezésben, a kiállítás szövegeinek megírásában, illetve egy adatvizu alizációs térkép létrehozásában. E projekt keretében Petőfihez kapcsolódó adatokat, pl., hogy mely versét írta Pesten, Szalkszentmártonban vagy más településeken, mutatunk meg egy szubjektív és nem méret arányos, hagyományos térképen, illetve kirajzolódik a költő kapcsolati hálója is. Végezetül múzeumi tárgyak és a hozzájuk kapcsolódó irodalmi szövegek kiválasztásában segítjük Kalla Zsuzsát, a kurátort. Reményeink szerint a kiállítás év végén, legkésőbb jövő év elején megnyílik. Szántó Tibor

 Fotó: Rózsafalvi Zsuzsanna

PIM

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKATÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN.



Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Ottlik Géza, Riadó u. 5. és 2/c. Vannak olyan kivételes tájak, ahol a földrajz és az irodalom összeér. Helyek, amelyek nemcsak végigkísérik az író pályáját, hanem alkotói képzeletére is ösztönzőleg hatnak. Ilyen volt Ottlik számára Buda. Gyerek- és felnőttkor, otthon és szimbolikus tér. 50

PIM REFLEKTOR

PIM

Posztumusz regényének címadó városa. Fényképeink Ottlik életének egyik fő helyszínét, a pasaréti Riadó utcát mutatják be. Az 5. szám alatt álló katonai főreáliskolában tanult, majd évekkel később a 2/c. szám alatti villába költözött feleségével, Debreczeni Gyöngyivel. Bensőséges kapcsolatukról nemcsak ez a két, a kertjükben egymásról készített fotó, hanem a Buda című regényből vett következő idézet is híven tanúskodik:

„Mi 39-ben Mártával csak lakótársként, átmenetileg költöztünk össze, mert megegyeztünk abban, hogy nem szeretjük egymást. Ez vitatható volt a túl szigorú fogalmaink, követelményeink miatt. Külső körülmények folytán, az örökös, visszatérő hányattatásaink közepette, így maradtunk kettesben ideiglenesen negyven évig, egy lakásban összezárva. Kibírtuk, túléltük s már összeszoktunk, amikor a negyven év előtti vitás kérdés (éppen megkezdődött) tisztázódását félbeszakította egyikünk váratlan halála. De nem örökre.” Mészáros Zsolt

 Fotó: Ottlik Géza, Ismeretlen felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM ÚTON 1909

a Kassák Múzeum új kiadványa

A Kassák Múzeum új kiadványa Kassák Lajos munkásságának egyik meghatározó, korai eseményét állítja középpontba, és elemzi új szempontok és források bevonásával. Az Úton 1909: Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak című kötet több éves munka eredményeként magyar és angol kiadásban jelent meg online, nyílt hozzáférésű formátumban. Kassák 1909 tavaszán, a modernista magyar irodalom, főként Ady Endre hatására Párizsba indult, hogy megismerje a modern kultúra katalizátoraként számon tartott európai nagyvárost. Az utat, több mint fél év alatt, gyalogosan tette meg. Az út során szerzett élményei, ismeretei, kapcsolatai később óriási hatással voltak pályájának alakulására, melyeket az 1920-as években két, egymástól stílusában eltérő irodalmi alkotásban örökített meg: A ló meghal a madarak kirepülnek című hosszúversében és az Egy ember élete című önéletrajzi regényének Csavargások című fejezetében. A kötetben Kassák életművének e két talán legtöbbet idézett, a hazai és a külföldi olvasók körében is a legjobban ismert szövegét állítjuk középpontba. A műveket teljes terjedelmükben közöljük magyarul és angolul. Az Egy ember élete című regény vonatkozó fejezete először olvasható angol nyelven Várszegi Adél fordításában. Kassák e két alapművét, keletkezésük kontextusait új szempontok szerint elemző tanulmányokkal és további forrásokkal együtt tesszük közzé. A ló meghal a madarak kirepülnek poémával Seregi Tamás, Nemes Z. Márió és Szeredi Merse Pál tanulmányai foglalkoznak, amelyek arra vállalkoznak, hogy Kassák avantgárd, dadaista korszakának újraolvasásával tovább árnyalják a művel kapcsolatos képet Kassák életművében és a magyar avantgárd történetében. A kötet második részét az Egy ember élete című önéletrajzi regénynek szenteltük. Mivel regényét Kassák nem mint művészeti alkotást, hanem mint egy korszakot és egy eseménysort rögzítő „dokumentumot” tartotta számon, kézenfekvőnek tűnt a Csavargásokat Kassák 1909-es nyugat-európai útjához kapcsolódó, más típusú forrásokkal és elemzésekkel közelebb hozni az olvasóhoz. A kötetben a teljesség igényével közöljük Kassák korai verseit, a múzeum gyűjteményében őrzött levelezését ebből a korszakból, valamint visszaemléke Kép: Úton 1909 (borító: Rudas Klára)

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

zéseket, fotográfiákat, értelmező jegyzeteket. Gucsa Magdolna és Szeredi Merse Pál mikrotörténeti fókuszú elemzéseikkel a Kassák csavargásáról fennmaradt kaleidoszkópszerű képhez egy olyan értelmezési keretet javasolnak, ami által plasztikusabban rajzolódnak ki a regényben szereplő személyek, élethelyzetek és helyszínek. Gucsa Magdolna külön esszét szentelt a világcsavargó Szittya Emil személyének. Ahogyan Kassák irodalmi alkotásainak, életművének, úgy a jelen kötetnek is az 1909-es nyugat-európai csavargás képezi a szimbolikus középpontját. Kassák ezt az utat mindkét művében egyértelműen saját fejlődése: költővé, KASSÁK LAJOS-sá válásának történeteként interpretálta. Az igazi változást azonban Kassákban nem a Párizs-élmény, hanem egy teljesen más aspektus, a csavargás, az út, és az út során megismert bohém, társadalmon kívüli emberek indították el. Kassák számára tehát a költővé válás élményét egy merőben eltérő, atipikus szituáció szolgáltatta. Ezt az „út”-élményt idézi meg kötetünk címe, a beatkorszak Jack Kerouac által írt, generációk életérzését meghatározó regényének címét parafrazeálva. A könyv magyar és angol kiadása egyaránt szabadon elérhető az alábbi felületen keresztül. A kötet megjelentetését a Fondation Jan Michalski (Montricher, Svájc) támogatta.

 Kép: Kassák nyugat-európai csavargásának útvonala, 1909 (grafika: Bogyó Virág), PIM – Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

„VO” – EGY KORAI KASSÁK-KOLLÁZS TITKAI

Kassák Lajos „VO” feliratú, 1922-ben készített kollázsa több évtizedes lappangást követően, idén januárban bukkant fel a műtárgypiacon. A kiemelkedő jelentőségű alkotást a Kassák Múzeum májusban egy kamara kiállításon mutatja be. A pop-up kiállításon a kollázs mellett a kép hátoldalán található vázlatok is megtekinthetők. A kiállításhoz több tárlatvezetés is kapcsolódik, a finisszázson pedig Passuth Krisztinával beszélgetünk Kassák kollázsainak művészettörténeti jelentőségéről. A „VO” kollázs egyike Kassák igen kevés fennmaradt, 1920–1922 között készített alkotásainak, amelyen keresztül megismerhető első fontos dadaista alkotói periódusa. Kassák ezekben az években kezdett képzőművészeti kísérletekbe, és számos különböző műfajban alkotott: ezek közé tartozott a kubista és dadaista művészek által kifejlesztett kollázstechnika. A „VO” kollázs színes papírokból, festett felületekből és absztrakt, geometrikus alkotóelemekből álló kompozíció, nyomtatott szövegrészletekkel és betűkkel. A betűk és szavak nem jelentéshordozók, hanem mint az absztrakt kép formaelemei szerepelnek – a német Kurt Schwitters dadaista Merz-technikájából inspirálódva. 1922-től Kassák egyre inkább a nemzetközi konstruktivizmus szemléletéhez igazodva hozta létre Képarchitektúráit, és a síkfelületek mellett a perspektíva alkalmazásával térbeli konstrukciókkal is kísérletezett. A „VO” kollázshoz használt kartonlap hátoldalán, szerencsés módon, Kassák több Képarchitektúra- vázlata is fennmaradt, 1922–1923-ból. Hogy Kassák maga milyen fontosnak tartotta e művét, azt az is bizonyítja, hogy hosszú évtizedeken keresztül megőrizte és bécsi emigrációjából hazahozta Budapestre. A mű 1960-ban került Magyarországról Párizsba,

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

ahol a francia és a nemzetközi kortárs művészet egyik meghatározó galeristája, Denise René rendezett önálló kiállítást Kassák korai, és az 1950-es években készített munkáiból. A kollázs így a galéria aktivitásának köszönhetően az 1960-as években több jelentős, a klasszikus avantgárd művészetet bemutató kiállításon is szerepelhetett. A mű kitüntetett jelentőségét az is mutatja, hogy jelenleg ez Kassák legmagasabb piaci értékű alkotása: a New York-i Doyle aukciósház 2022. január 18-án megrendezett árverésén a becsérték több mint tízszereséért kelt el. Mindez arra is rávilágít, hogy Kassák képzőművészeti alkotásainak értéke a művész életművének szakmai elismerésével arányosan emelkedik. A kollázs egy magyar származású, Németországban élő magángyűjtő kollekciójába került. Az ő segítőkészségének köszönhetően nyílt lehetőség arra, hogy Kassák e különleges művét száz évvel létrejötte után bemutathassuk a Kassák Múzeumban is. Szeredi Merse Pál

 Fotó: Ottlik Géza cicával, 1974 Csigó László felvétele, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

DIA AJÁNLÓ OTTLIK GÉZA Ez év májusában ünnepeljük Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító születésének 110. évfordulóját. Ottlik Géza írói jelentősége, Szegedy-Maszák Mihály Ottlik-monográfiájának bevezető gondolatatát idézve, abban rejlik, hogy az Iskola a határon című regénye a huszadik század közepének legjelentősebb magyarul írott elbeszélő művei közé tartozik. A monográfia, mely teljes terjedelmében olvasható a DIA oldalán, Ottlik egész életművét áttekinti, kiemelten, alaposan tárgyalva a fent nevezett művet.

Lengyel Balázs Cédulák az Ottlik-stílusról című esszéjében részletesen foglalkozik Ottlik írói módszerével. Mint írja, egyik legkésőbbi novellája, a Minden megvan, jó példa arra, hogy pontosan végigkövessük, miként építi, alakítja történeteit a szerző. Alább az említett Ottlik-novellából idézünk: […] „A kelmefestő kirakata előtt leguggolt, mint a villamosban. Hiába, nem ment vele semmire. Rézlámpák, szamovár, Makart-csokor, ki tudja, micsoda. Ez nem volt Millner H. és Fiai, gyerekmagasságból nézve sem. Fent a dombon, a kis parkban, nem a padra ült le, hanem a pad mellé a földre. Megnézte közelről a kavicsokat. Odébb csúszott, a pázsit felé. Hangyát, bogarat keresett. Mutatóujjal beletúrt a nyirkos fűbe. Egy kavicsot kiválasztott, és zsebre vágta. Később, amikor visszafelé újra végigment az Újvilág utcán, szórakozottan dobálgatta a tenyerében a kavicsot, aztán szórakozottan elhajította. Némelyik kirakatnál mélyen lehajolt, mintha ki akarna betűzni valamit, árat vagy felírást. De észrevette, hogy a sűrűsödő forgalomban senki sem törődik vele, leguggolt hát megint a kapuknál, ülepmagasságban. Így találta meg a házat, ahol a barátja lakott. Az egyik kapuboltozat oldalában ráismert egy kőre. 57

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

[…] A kapubejáratot érdesre faragott, szabályos nagy kockakövek borították. A széles Újvilág utca nyugati oldala és útteste már árnyékban volt, de itt, a keleti oldalán a házak homlokzatát megvilágította a lemenő márciusi nap. Volt, ahol az árnyék már kezdett felkúszni az első emeletekre, a magasabb szemközti épületek táján, de itt, Ottóék kapujában, éppen a fal tövéig érkezett. Tiszta volt ez az alkonyati napfény, de erőtlen. Szembesütött a kapuval, és ahogy súrolta az oldalkövek szemcséit – bágyadtan, erőtlenül –, mégis szinte fellángolt rajtuk, hosszú, fekete tűket, éles árnyékszálacskákat, soha nem látott hevességű mintát rajzolt, felszikráztatva, életre keltve a köveket. Mintha az érdességnek, durvaságnak rejtett, gyengéd, soha nem ismert valódi lelkét lobogtatná fel. A nyitott kapun át, a belső kapualj homályába is szokatlan világítást vetett most, átmenetileg, az alacsonyan járó nap. Hűvösödő esti levegő mozdult az utcán. Jacobi egy liftajtó csapódását hallotta. Emlékezett a lépcsőház alakjára, fekvésére is. De a kőre ismert rá. Nem a szemcséire, árnyékmintáira, hanem a lényegére. A tartalmára, jelentésére; mindenesetre a zenéjére. C-mollban volt. Istenem, gondolta Jacobi. Térdének feszítette az alsókarját, hogy kiegyenesedjen. Vörhenyes árnyalat játszott bele a napfénybe. Az utcazaj kitisztult, szétáradt; egy fiáker csattogott el, klopen-klopan; a kísérő városzúgás elúszott, túl a Széna-piacon, túl a folyón, a messzeségben; elúszott és visszacsengett a Húsvét-szigetek felől. A Hebridákról. Valahonnét a Dél keresztje alól. Istenem, gondolta Jacobi, jártam ezen a földön. Állt ebben a kapuban egyszer estefelé, márciusban. Utazásra készülődtek, és eszébe jutott egy korábbi március, amikor a teniszpályáról jöttek Ottóval. Vagy egy még előbbi március. Ment haza vacsorázni. Látta a várost törpenézetben, ülepmagasságból. A villamoson ő is elmerült néha a felnőttek erdejében, ő is nyűgösködött néha az anyjával. Hadirokkant akarok lenni, mondta egyszer. Nem a fenntartott ülőhely miatt. Az elhagyott idegen kert pedig, amelynek kőkerítésén keresztül kellett mászniuk, titokzatos, óriási őserdő volt. Sűrű, buja bokrok, elvadult, áthatolhatatlan növényzet. Nagyon féltek a kőfalon belül. De nyomozniuk kellett a rejtélyt, és szerettek félni, különben is. Jacobi kifelé jövet ejtette le egyszer vászontokos hegedűjét a fal tetejéről, mint egy fellegvár bástyafokáról, amikor Ottó elkapta. Hű, te! Öregem! A templomot elhagyva, kitört belőlük a nevetés. Gurultak lefelé az Újvilág utcába. Megálltak a kirakatoknál. Szivarok, képeslapok. Műlábak, művégtagok. Fűszeres, lépcsőház, gyerekszoba: s minden törpenézetben, fű- és szőnyegközelben.” […]

Lengyel Balázs e szövegrészt is példaként hozva, jut arra a véleményre, miszerint „anélkül, hogy ismernénk a novella első változatát (vagy változatait), kikövetkeztethető, hogy mi az, ami az első megírás lendületében létrejött, az a mély, a személyiség titkos rejtekhelyeiről felszínre tört anyag, ami a testét adja a novellának, amiről, mint mondja, írás közben derül ki, hogy az ember meg akarja írni. Ezek, hogy így mondjam, az ihlet, a kegyelem adta motívumok. […] Ottlik írása és újraírása csak látszatra stiláris, látszatra ezen a téren bravúr. (Mert persze az, Kosztolányi óta egyike a legmeg ejtőbbeknek.) De igazi célját, művészetének egyedülálló eredményét a motívumválasztással és az egyre-másra visszahozott motívumelemeknek tartalmi felnövelésével éri el. Akár az Iskola a határon-t nézzük, hol az egyes történetelemeket szemléletváltással is újból és újból megközelíti (mintha a történéseket úgy lehetne vizsgálódva forgatni, mint ujjunk között a tárgyakat), akár a novelláit vesszük szemügyre vagy Buda című regényének megjelent részleteit, olyasféle építkezésnek vagyunk a tanúi, mely az élettényekből jeleket csinál, a jelekből pedig jelrendszert: nyelvet a létezésérzetek közlésére.”

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

Az idézett novella mintegy folytatásaként, továbbírásaként született meg Rónay György Parendowski és Eliza című prózája. A szerző nem titkolt szándéka az Ottlik-írásra ref lektálás (ajánlása is Ottliknak szól), az eredeti mű épp’ csak említett szerelmi szálának kifejtése. Olvassunk ebből is pár bekezdést: „Reggel fél kilenc volt. Éles, hideg fénnyel sütött a raktárházak fölött a márciusi nap. A járdán, a hirdetőoszlop szomszédságában egy nénike szétnyitható asztalt állított föl, és egy kosárból kirakta rá a virágait, kis csokrokat, a színükről és a formájukból ítélve Parendowski úgy gondolta, ibolyát, gólyahírt, kankalint. Szél lehetett odakint, mozogtak a csenevész faágak. Ugyanúgy, mint harmincnyolc éve; de Parendowski tudta, ma ezek nem ugyanazok a fák. Sok minden elpusztult közben, ami ma is olyan, mint akkor volt, harmincnyolc éve. Csak ki kell menni a folyosóra, gondolta, ha valaki tudni akarja, mi minden történt. Bekeretezett fényképek sorakoznak a falon, a lépcsőházban, a hallban. A Hotel San Marino a harmincas évek végén. A Hotel San Marino romokban, a szőnyegbombázás után. A Hotel San Marino romeltakarítás közben. Végül az újjáépült Hotel San Marino, pontról pontra a réginek a mása; csak a belső berendezés tökéletesedett, »a modern kényelem legrafináltabb igényeit is kielégítően«, mint a prospektus A Hotel San Marino története című fejezetének patetikus záradéka közölte. […] Parendowskiban egyszerre minden megvilágosodott. Harmincnyolc évvel ezelőtt, pályája elején, túl az első viharos sikereken (Stockholm, Zürich, Milánó, Salzburg, »új csillag az előadóművészet egén«, »Paderewski óta nem hallottunk ehhez fogható tehetséget« stb. stb.), egy zongorabérletben szerepelt azzal a barbár nevű művésszel. Elragadóan kedves, apollói szépségű fiatalember volt. Varago? Pharago? A koncertiroda fogadásán ismerkedtek meg, s mindjárt össze is barátkoztak. Őt már az első mondatoknál megbűvölte a fiatal művész egyszerre varázsosan könnyed és talányosan mély egyénisége, chopini eleganciája, az a már-már nőies haj lékonyság, amely mögött rögtön megérezte a jellem játékosan szikrázó keménységét. Mindössze két nap választotta el az estjüket (ő csak így tudta beilleszteni ezt a koncertet a turnéjába), és természetesen meghallgatták egymást. A közbeeső napon együtt vacsoráztak a Redoute-ban. Nem a nagy étteremben, ahol a bankettokat rendezték, hanem fönt, a söröző galériáján. Szép számú társaság, mert a fiatal művésznek nagy udvara volt, kritikusok, barátok, rajongók, imádók: volt az egészben valami karneváli, a vendégek jövése-menése, a bohémkodó zsivajgás, hangoskodás. Fehérre súrolt, terítetlen asztalon ettek, az itteni konyha csípős, fűszeres különlegességeit. A pincérek óriási, habos korsókban hordták föl a sört; de ők, mint a csönd magja ebben a vásári zsibongásban, vörösbort ittak. Kettejük közt egy törékeny, áttetsző arcú lány ült, kicsit régimódiasan és kicsit intézetiesen, de nagyon finoman öltözve, elfogódottan a lármában, akár egy bohémtanyára tévedt zárdabeli diáklány: – Eliza. Rokona vagy csak gyerekkori pajtása volt a fiatal művésznek? Parendowski nem emlékezett rá; ez valószínűleg akkor sem tisztázódott. Eliza egyszerűen ott ült köztük, és szemlátomást a fiatal művészhez tartozott, az ő védnöksége alatt állt. A többiek – volt ott még öt vagy hat lány – hamarosan túl lármásak lettek, fölhevítette őket a sör, meg hogy ilyen hírességgel ülnek egy asztalnál (»új csillag az előadóművészet egén« stb.); kipirulva, nekiszilajodva vitatkoztak, lehülyézték az idősebb generációt; „ce vieil imbécile de Cortot!” – kiabálta egy kócos, fekete lány franciául, hogy ő is értse, és feléjük pillantott, a hatást várva. – Gyerünk – mondta a fiatal művész. 59

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

Otthagyták a társaságot; zegzugos folyosókon, nyikorgó falépcsőkön mentek hármasban, elöl a fiatal művész, mögötte ők ketten. A lépcső homályos volt, Eliza könnyedén, természetesen a karjába kapaszkodott. Egy tálalón mentek át, utána egy konyhán, hatalmas, fehér kondérok közt, sűrű ételszagban, majd valami raktáron és egy szűk kis ajtón, nyilván a raktár hátsó ajtaján kiléptek az egérszagú ládák közül a szabadba. Keskeny, sikátorszerű utca volt a Redoute mellett, a folyam, a part és a Beethoven tér közt. Éles, huzamos kis szél fújt a víz felől. Előttük a gyér villanyfényben látszottak a szobor körül a téren a zegzugos faágak. Csillagok szikráztak fölöttük abban a csíkban, amit az égből a sikátor vályújából láthattak. De mikor kiértek a térre, egyszerre kitárult fölöttük az egész csillagos égbolt. Beszéltek egyáltalán az úton, amíg hazakísérték Elizát, aki ott lakott a közelben, a térre torkolló utcák egyikében? A fiatal művész ajánlotta, hogy találkozzanak, vagy maguktól állapodtak meg benne? Parendowski emlékezetéből ezeket a részleteket kimosta az eltelt harmincnyolc év. De megmaradt és most tisztán fölidéződött benne az a jelenet, ahogy – a kapu előtt állnak, bent már kigyulladt a lámpa, az udvar mélyéből már csoszogott elő pizsamában, télikabátban, borzasan a házmesterné – kezében egy pillanatra ott érzi Eliza búcsúzó kezének rebbenő madármelegét, s hallja a hangját, mint egy madárszárny rebbenését: „Akkor holnap fél tízkor.” A téren találkoztak, annak az utcának a sarkán, amelyben Eliza lakott. Friss idő volt, csípős, tiszta márciusi délelőtt. A tér közepén a töprengő Beethoven fején galambok ültek. Másfél órájuk volt, tizenegyre a Redoute-ban kellett lennie, kipróbálni a Bösendorfert; mert ez is az ifjúkori szeszélyei közé tartozott: csak Bösendorferen játszott. Kisétáltak a partra, nézték a napfényben villogó folyamot, a két part közt ide-oda járó propellert, a hídpillérek körül a sirályok táncát, végigsétáltak a két híd közt a korzón, aztán visszamentek a térre, azon a kis sikátoron, amin az éjszaka megszöktek a társaságtól. A sarkon maszatos, kendőbe bugyolált kislány állt; szutykos, hidegtől lilára csípett kezében kerek, lapos fonott kosárkából ibolyát árult. Parendowski vett egy csokrot. Képtelenül sokat adhatott érte, mert a kislány megrökönyödve meresztette rá óriás fekete szemét, és rémülten elszaladt. Eliza fölnevetett, furcsa, diáklányos kis kuncogással; átvette a csokrot, és az arcához emelte. – Szereti? – kérdezte Parendowski. – A legkedvesebb virágom – mondta Eliza.” […]

Az említett művek mellett Ottlik Géza további prózakötetei, rádiójátéka, levelei, valamint az írásaival foglalkozó szakirodalom egyaránt megtalálható a Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteményében, olvasásukhoz kellemes időtöltést kívánunk! Szlabóczky Mercédesz

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

 Fotó: Ottlik Géza egy újságos állvány előtt, 1963. október 27. PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

A múzeum zárva tart!

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

Ady Emlékmúzeum 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: keddtől szombatig 10–17 óráig csoportokat – előzetes bejelentkezés alapján – hétköznapokon, nyitvatartási időben tudunk fogadni. Bejelentkezés: muzeumped@pim.hu

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Nyitva: Március 15-től október 31-ig: szerda–vasárnap 10–18 óráig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig, csütörtökön 12–19 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Untitled-1 1

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI

2019.05.29. 14:19:04

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA A PIMBEN HÁZON KÍVÜL

PIM SZOMSZÉD 18:00 / Aliens kiállításmegnyitó 19:00 / Tandori-beszélgetés 21:00 / Lakossági fórum 23:00 / Nővilág: Éjszakai kitérő

CSENDES LÉTTEREM VINTAGE BAR & CAFÉ 20:00 / Tandori-koncert

ADY EMLÉKMÚZEUM 18:00-24:00 / „Puder felhőzze, párfőm locsolja" Pop-up kiállítás írónők gardróbjából 18:00 / Ady és az idő 20:00 és 22:00 / Tárlatvezetés

KÁROLYI-KERT 17:00 és 21:30 / Madárles 17:00–21:00 / Irodalmi játszótér 22:00–24:00 / Hangos némafilm

KÁROLYI-KERT KÁROLYI ZONGORASZALON

MÚZÉJ EXTRA Pop-up kiállítás a Károlyi-kertben Fényfestés Garázsvásár

BELVÁROSI DISZNÓTOROS

19:00 / Play_Liszt

18:00–23:00 Átszállás II. Irodalmi különjárat

17:00 / Irodalmi falatozó

EGYETEM TÉR 18:00 / Dob és tánc Hipnotikus Weöres-dobolás

KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM

Forgách utca

ca ut

ÁRP ÁD HÍD

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

y cz zin Ka

Pacsirtamező u .

ú ár

Hat

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

Né m

t kr et

b sé

Ferenciek tere

Astoria

a út yalj

D HÍ

Heg

Kálvin tér

G SÁ AD AB SZ

Blaha Lujza tér

Fővám tér

Szent Gellért tér

D HÍ

BUDAPEST

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

út

Deák Ferenc tér

Ja ge l ló

. út u

Alag

n rk

ölg etv

z Er

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

Nyugati pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

Corvinnegyed

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Ady Emlékmúzeum

A Magyar Nyelv Múzeuma

Jókai Emlékszoba

Kazinczy Ferenc Múzeum

Kassák Múzeum

PIM programfüzet //május – június

Articles inside

Pest-budai ikonok