PIM programfüzet // január - február by Petőfi Irodalmi Múzeum

PIM PROGRAM 2023. JANUÁRFEBRUÁR

www.pim.hu

Horizont

Hegyi ember vagyok, tengerszint fölött 900 méteren születtem. Gyermekkorom meghatározó élménye, hogy a látóhatárt lezárja a Hargita, akármerre játszottunk, ha felpillantottunk, ott magasodott a hegy.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

A hegyi emberek ritkán másszák meg a hegycsúcsokat azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs sok dolguk arrafelé, a hóhatáron túl inkább a turisták (sízők, hegymászók, túrázók) fizettek azért az élményért, ami számunkra idegen volt. Mi felnéztünk a hegyre, ők lenéztek a hegyről. Két teljesen más testtartás, teljesen más horizont. Vendégeink szezonálisan jöttekmentek, a tavaszi hólé még a nyomaikat is elmosta. Egy részük viszont a síszezonon kívül is visszatért, nyáron málnát és gombát szedni vittük őket a medvék birodalmába. Ilyenkor ugyanazon szemmagasságból láttuk mindazt, amiben élnünk adatott.

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Egy emberöltőnyi idő elteltével hasonlóképpen furcsa érzés kipillantani az irodám ablakából. Amióta összenyitottuk a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, jönnek-mennek azok az emberek, akiknek nincs dolguk a Petőfi Irodalmi Múzeummal, kora este gyerekzsivaj közepette mehetünk haza a napi munkából.

Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio

És tudom, mert éltem, hogy lesznek olyanok, akik vissza fognak térni immáron azért, hogy velünk azonos szemmagasságból nézzék a magyar irodalom örökségét. Nekik már nem térkép lesz e táj. Demeter Szilárd főigazgató

Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Ferró Csaba, Szántó Tibor, Erlitz János Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett

Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2023. január-február Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Petőfi Sándor Szendrey Júlia által hímzett házisapkája (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

HAVI BONTÁS 01.07. szombat 11:00

Válogatás Marék Veronika meséiből Mesemúzeum 01.14. szombat 10:00–22:00

Petőfi szabadnap PIM

11:00

Játszani jó! Mesemúzeum 15:00

Tárlatvezetés az Ady Emlékmúzeumban Ady Emlékmúzeum

JANUÁR

01. 01.20. péntek

01.26. csütörtök

18:00

Művészet és pszichoanalízis

Zenetörténeti tárlatvezetés

01.21. szombat

01.27. péntek

11:00

10:00

Kulcsátadó ceremónia

Péntek10

15:00

01.28. szombat

PIM

Mesemúzeum

Tárlatvezetés az Ady Emlékmúzeumban Ady Emlékmúzeum 17:00

Cseh Tamás 80 PIM

Kassák Múzeum

PIM

11:00–13:00

Hangszínező Kassák Múzeum 11:00

Farsangi készülődés

01.23. hétfő

Mesemúzeum

14:00

Tárlatvezetés az Ady Emlékmúzeumban

Himnusz 200 PIM

01.25. szerda 18:00–20:00

PIM Esti Extra PIM

15:00

Ady Emlékmúzeum

HAVI BONTÁS

15:00

Nők Ady Endre körül I.

Tárlatvezetés az Ady Emlékmúzeumban

02.11. szombat

02.21. kedd

11:00

18:00

Játszani jó!

Nővilág 5.

15:00

02.22. szerda

Ady Emlékmúzeum

Mesemúzeum

Tárlatvezetés az Ady Emlékmúzeumban Ady Emlékmúzeum 02.14. kedd 17:00

Könyvbemutató PIM

Ady Emlékmúzeum

PIM

18:00–20:00

PIM Esti Extra PIM

02.23. csütörtök 18:00

Kiállításmegnyitó

02.03. péntek

02.15. szerda

PIM

18:00

Tárlatvezetés

Tárlatvezetés Kassák Múzeum

Kiállításmegnyitó PIM

02.04. szombat

02.16. csütörtök

11:00

18:00

Diafilmvetítés Mesemúzeum 15:00

Tárlatvezetés az Ady Emlékmúzeumban Ady Emlékmúzeum 02.09. csütörtök 18:00

KMI 12 PIM

02.10. péntek 15:00–17:00

Szenior szeánsz Kassák Múzeum

PIM Esti Extra – különkiadás

18:00 Kassák Múzeum 02.24. péntek 10:00−17:00

Kassák-konferencia PIM

PIM

17:00

02.17. péntek

Ady Emlékmúzeum

18:00

Művészet és pszichoanalízis

Nők Ady Endre körül II. 02.25. szombat

PIM

11:00

02.18. szombat

Mesemúzeum

11:00

Tárlatvezetés az Ady Emlékmúzeumban

Papírszínház mesék Mesemúzeum

Dramatikus játszóház 15:00

Ady Emlékmúzeum

FEBRUÁR

02.

17:00

AJÁNLÓ

„Áldozat. Érted, mi az?” PIM ESTI EXTRA – *KÜLÖNKIADÁS Pop-up tárlatvezetéssel egybekötött beszélgetés Nádasdy Ádámmal

Mit jelent áldozatot hozni? Értjük-e egyáltalán, mit jelent a szó, hogy áldozat? Mik az áldozatvállalás, áldozathozatal mai formái? Milyen áldozatot kíván az egy személyben költőként, nyelvészként és tanárként működő embertől a hivatástudat? Jár-e például lemondásokkal? A küldetéstudattal mint életprogrammal hogyan lehet megbirkózni alkotóként és magánemberként? Illetve, az áldozatvállalás – mértéke és irányultsága – szorosan összefügg külső-belső szabadságunk hányadosával. A lelki jóllétünkkel. Azzal a kérdéssel, mit engedhetek meg magamnak, hol húzom meg a – külső-belső – határokat. Mi az az erő, belső tartás, ami lépten-nyomon rólunk tanúskodik. A Petőfi-bicentenárium keretében megvalósuló új, állandó, Költő lenni vagy nem lenni című Petőfi-tárlatunk szubjektív tárlatvezetésére Nádasdy Ádám költőt kértük fel, akivel a tárlatvezetést követően Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a Petőfi-kiállítás vezető kurátora beszélget a fenti kérdésekről. Az esten a szerző néhány verse is elhangzik. Közreműködők: Nádasdy Ádám költő és Kalla Zsuzsa muzeológus Időpont: február 16. csütörtök 18:00 Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum Belépőjegy: 2000 Ft (megvásárolható a helyszínen)

PIM ESTI EXTRA* 4

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum

Ady Emlékmúzeum Kassák Múzeum

Mesemúzeum – Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

2023. 01.01— 02.28.

PIM

PROGRAMOK

PIM PETŐFI SZABADNAP Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából nagyszabású, új állandó kiállítással köszönti névadóját a Petőfi Irodalmi Múzeum. A kiállítással együtt a felújított közönségforgalmi terek és a Károlyi-kerttel egybenyitott múzeum udvara is megnyílik a látogatók előtt, valamint egész napos, változatos programmal készülünk a velünk ünneplők számára.

Január 14. szombat 10:00–20:30

10:00–11:30

Petőfi-portya a palota körül múzeumpedagógiai foglalkozás

Nyomozzunk együtt a Károlyi-palota történetéről és Petőfi Pestjéről, vágjunk át láthatatlan falakon, sőt egész házakon, fedezzük fel, mi az, ami nem változott kétszáz, sőt háromszáz éve! Tapasztaljuk meg az ismerős dolgokat új nézőpontokból, és fedezzünk fel vadonatúj városi és múzeumi látványokat a Petőfi Irodalmi Múzeum újra megnyíló tereiben! A foglalkozásra várjuk az 5–10 éves gyerekeket és családjukat. Max. létszám: 40 fő Regisztráció: muzeumped@pim.hu 10 órától folyamatosan

János vitéz

színes magyar animációs film, 1973, rendező: Jankovics Marcell (80 perc) A vetítésre 6 éves kortól várjuk a gyerekeket, családokat. Jankovics Marcell rajzfilmklasszikusa Petőfi Sándor remekművéből a költő születésének 150. évfordulójára készült, a rajzfilmet 1973-ban mutatták be. Látvány világában a szecesszió, a pop art, valamint a magyar népi díszítőművészet sajátosan ötvöződik. 10:30–11:30

János vitéz (h)arcai Kalandozások János vitézzel

A PIM Mesemúzeuma és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára által közösen kidolgozott foglalkozásra várjuk a 6–8 éves gyerekeket és családjukat. A résztvevőkkel közösen elevenítjük meg a történet főbb helyszíneit, hangkulisszák közt vándorolva, óriásbábok segítségével játsszuk el János vitéz kalandjainak izgalmas fordulatait. 6

PIM

PROGRAMOK

13:00–14:00

Petőfi-dobolás Sirokai Mátyással Sirokai Mátyás költővel közösen szólaltatjuk meg Petőfi Sándor költeményeit egy felszabadító közösségi dobolás és skandálás keretében. 14 órától folyamatosan

POP-UP tárlatvezetések Óránként indulnak tárlatvezetések a Költő lenni vagy nem lenni című új Petőfi-kiállításunk tematikus termeiben szépírók, irodalomtörténészek, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusai közreműködésével. A szubjektív vezetéseken Petőfiről és koráról, biedermeierről, romantikáról, forradalmi hevületről és költői igazságszolgáltatásról, az áldozatvállalás, az áldozathozatal különféle dimenzióiról lesz szó, illetve arra is választ kapunk, ma mit kezdhetünk Petőfi örökségével. 14:00 15:00 16:00 17:00 18:00

19:00

„Nyitóterem” vezeti: Milbacher Róbert irodalomtörténész és Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a Petőfi-kiállítás vezető kurátora „Kötelék” vezeti: Kukorelly Endre költő, író és Borbás Andrea, a PIM főmuzeológusa, a Petőfi-kiállítás tudományos munkatársa „Róna” vezeti: Géczi János író, költő, képzőművész és Borbás Andrea, a PIM főmuzeológusa, a Petőfi-kiállítás tudományos munkatársa „Rémek/Otthon” vezeti: Vaderna Gábor irodalomtörténész és Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a Petőfi-kiállítás vezető kurátora „Áldozat” vezeti: Hidas Judit író, újságíró és Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője, a Petőfi-kiállítás tudományos munkatársa „Erő” vezeti: Falusi Márton költő, író, irodalomtörténész és Rózsafalvi Zsuzsanna, a PIM Kézirattárának főosztályvezetője, a Petőfi-kiállítás tudományos munkatársa

A pop-up tárlatvezetésekre aznap, a helyszínen tudnak regisztrálni. Az egyes vezetések maximális látogatói létszáma: 20–25 fő. A helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

PROGRAMOK

14:00–18:00

PICaROUND közösségi Petőfi-színező Alkossuk meg együtt Petőfi portréját a PICaROUND fejlesztőivel, Pittmann Zsófi képzőművésszel és Bokor Nándor fizikussal. A PICaROUND a karantén alatt született egy fizikus és egy grafikus közös munkájaként. 21. századi képalkotó módszer, felnőtt színező, melyet a kör szélétől befelé haladva, egyetlen színnel kell kiszínezni. A kifestett kép messziről nézve megdöbbentően plasztikus. 15:00–16:00

János vitéz (h)arcai - János vitéz társasjáték A PIM Mesemúzeuma és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára által közösen kidolgozott társasjátékra várjuk a 9–12 éves gyerekeket és családjukat. Ebben a drámajátékon alapuló kooperatív társasjátékban a résztvevők a tündérgyerekeket megszemélyesítve kalandoznak a János vitéz világában. 15:00–16:30

Családi táncház A kiskőrösi Szivárvány szlovák táncegyüttes tart táncházat kicsik és nagyok számára, ahol a szlovák néptánc alapjaiból sajátíthatnak el lépéseket a Kóborzengő zenekar muzsikájára. 15:30

Szabadság, szerelem… A Színház és Filmművészeti Egyetem II. éves zenés osztály hallgatóinak előadásában hangzanak el Petőfi Sándor leghíresebb forradalmi költeményei. Közreműködők: Árki Lili, Bartus Berci, Lipics Franciska, Péntek Fanni, Rácz-Almási Vivien, Szabó Cintia, Szalay Ágnes, Tassonyi Balázs, Tóth Norbert és Vajda Zoltán színművészeti hallgatók, valamint tanáruk, Szilágyi Enikő színművész. 17:00–22:00

Fényfestés a múzeum kertjében Sötétedéstől különleges fényinstalláción keresztül csodálhatják meg a Petőfi Irodalmi Múzeum frissen felújított kertjét. 8

PIM

PROGRAMOK

17:30–18:15

Él-e még Petőfi?

Versek, titkok, átiratok Mi lett volna, ha Petőfi nem hal meg a segesvári csatában, hanem tovább él, és megírja a későbbi korok nagy magyar verseit. Vörös István költő, prózaíró és Scherer Péter színművész segítségével kísérletet teszünk egy „mi lett volna, ha…” típusú, alternatív magyar irodalom megkonstruálására. A program tisztelgés e korszakos zseni előtt és egyben szórakoztató gondolatkísérlet halhatatlan életművének újragondolására. 18:30–20:00

Úgy érik a költő, ahogy a jó bor Béla Zoltán borász rendhagyó borkóstolója keretében elevenedik meg Petőfi Sándor költővé válásának rögös útja és a bordalok története Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, valamint Márfi Márk színművész tolmácsolásában. Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, melyre a helyszínen van lehetőség érkezési sorrendben, maximum 30 fő részére. 20:00

Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák Koncert Az ünnepséget Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák az alkalomhoz szorosan kapcsolódó koncertje zárja. Az 1-ső Pesti Rackák zenekar műsorában összeolvad a magyar kultúra és a rock’n’roll forradalomszeretete: egy kalotaszegi hajnali összefér Petőfi Sándor és Gérecz Attila verseivel éppúgy, mint Jimi Hendrix zenéjével. Alapvetően fúziós zenéjükben a magyar népzene fontos szerepet tölt be a rhytm&blues, a funky, a reggae, a hip-hop és a groove elemek mellett. Energikus produkciójuk tartalmas, információban és humorban gazdag estét kínál. A műsorukban elhangzó Petőfi-dalok lényegét talán Lackfi János költő fogalmazta meg a legpontosabban: „A Petőfi-ipar évtizedek óta szállítja a lakodalmassá szelídített nótákat. Most viszont hála Ferenczi Györgynek és társainak, itt dübörög az igazi, az irgalmatlan, a megalkuvást nem ismerő, bluesos-rockos, kőkemény Sándor. Magyartanárok, magyarok, tanárok és nem tanárok, figyelem!”

Az új kiállítás és a programok ezen a napon ingyenesen látogathatók. / A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

PIM

PROGRAMOK

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS Perenyei Monika művészettörténész (Budapest): Álompaloták - képzeletszülte lakhelyek Jakab Irén Imaginery Dwellings (Képzeletszülte lakhelyek) című filmjének vetítésével.

Január 20. péntek 18:00

Sorozatszerkesztő: Takács Mónika A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata

CSEH TAMÁS 80

Január 21. szombat 17:00–18:30

Bérczes László beszélget Cseh Tamásról és hatásáról három nemzedék képviselőjével – Másik Jánossal, Tamás egykori alkotótársával, Beck Zolival, a 30y zenekar énekes-dalszerzőjével és Vecsei H. Miklós színművésszel, aki Bérczes Cseh Tamással készült beszélgetőkönyvéből készített előadást.

Belépőjegy: 1.500 Ft elővételben a www.jegymester.hu oldalon

„Káprázat az élet, öregem”

18:45–19:20 Filmösszeállítás a Cseh Tamás Archívum anyagaiból 19:30–21:00

„Kaland barátom”

Másik János koncert „Kaland barátom, aki voltál, aki vagy. Hívnálak, mint tegnap”. Így énekel Másik János kollégájáról és barátjáról, Cseh Tamásról, 10

PIM

PROGRAMOK

illetve sokszínű zenei pályájának egyik fontos időszakáról, melyben Cseh Tamással és Bereményi Gézával egy új hangot hoztak a magyar dalok világába. A kreatív triumvirátus legendássá vált három lemeze, a Levél nővéremnek, a Levél nővéremnek 2, és az Igazi levél ismert dalai alkotják az est gerincét. A közönség egyszerre élheti át az időutazást az elmúlt évtizedekbe „Jánossal és Tamással”, és egyszerre hallja, ahogy kedvelt dalai új életre kelnek Másik János hangján, egyedi ritmusvilágában, bandoneonnal, gitárral, zongorával kísérve.

HIMNUSZ 200

A magyar kultúra napja alkalmából Emlékérme-kibocsátás és zenetörténeti előadás a nemzeti Himnusz bicentenáriumán

Január 23. hétfő 14:00

A Magyar Nemzeti Bank „Himnusz” megnevezéssel 15 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény meg írásának 200. évfordulója alkalmából. A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmék ünnepélyes kibocsátása a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében. A rendezvényen felszólal Demeter Szilárd főigazgató úr. Az emlékérméket Hergár Eszter társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató asszony bocsátja ki. A „Himnusz” emlékérméket tervező Soltra E. Tamás szobrász művész bevezeti a résztvevőket az érmetervezés rejtelmeibe. Gusztin Rudolf zenetörténész a mű keletkezésének történetét, a Himnusz zenemű fejlődését mutatja be az érdeklődőknek. 11

PROGRAMOK

PIM ESTI EXTRA

PIM

Január 25. szerda 18:00 A kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 2000 Ft

Rendhagyó tárlatvezetés az új, állandó Petőfi-kiállítás Róna című tematikus termében Tárlatvezetők: Winkler Nóra művészeti újságíró, Mészáros Zsolt művészettörténész Zene: Győrffy Ákos (elektronikus zene)

A tárlatvezetésen szó esik arról, hogy mi is az a róna, miért pont ezt az elnevezést kapta a Petőfi-tárlat kiállítóterme, illetve, a résztvevők arra is kitérnek, hogyan kapcsolódott Petőfi Sándor a tájhoz, a földhöz, a természethez és hogy ezt a személyes viszonyt miként egészíti ki a magyar tájképfestészet a maga bensőségességével. Végül az előadók arra is reflektálnak, hogy a magyar táj iránti csodálat és intimitás a romantikában hogyan ölt formát a festők vásznain.

PÉNTEK10

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje Költő lenni vagy nem lenni – Petőfi200 Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, vezető kurátor tárlatvezetése a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett, új koncepció alapján megalkotott állandó kiállításban.

Január 27. szerda 18:00 Belépőjegy: 800 Ft

PIM

KMI 12

Kárpát-medencei Irodalom 12 – Évadnyitó gála A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága újabb 12 alkotóval vág neki a 2023-as évnek. A KMI 12 elnevezésű, 2020-ban indult programjába évente beválaszt tizenkét kortárs költőt és írót, szakmailag már elismert szerzőket és már bizonyított pályakezdőket egyaránt, hogy segítse írói arculatuk tovább építését, műveik népszerűsítését. A program során nem csupán fellépéseket szerveznek az alkotóknak fesztiválokra, könyvvásárokra és egyéb rendezvényekre, de portréfilmeket is forgatnak velük, a költők verseit megzenésítik, melyekből videoklipek is készülnek, a prózaírók novelláiból hangoskönyv születik, reprezentatív antológiát szerkesztenek a műveikből, és számos egyéb formában igyekeznek felhívni a szélesebb közönség figyelmét a munkásságukra és általuk a kortárs magyar szépirodalom sokszínűségére.

PROGRAMOK

Február 9. csütörtök 18:00 Közreműködik: A Honfi és Petrovics duó, valamint Szemerédi Bernadett és Turi Bálint színművészek A belépés ingyenes.

Az előszőr megrendezendő évadnyitó gála egyfajta ráhangolódás a közös munkára, az olvasók figyelmének felkeltése a kiváló alkotók iránt, nem utolsósorban pedig avató ünnepség, amelynek során a kiválasztott szerzők átvehetik a program okleveleit, melyekkel egyúttal irodalmi munkásságukat ismerik el a szervezők. Köszöntőt mond: Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója és Pál Dániel Levente, a PKÜ irodalomszakmai vezérigazgató-helyettese Az est házigazdája: Zsille Gábor költő, műfordító Zárszót mond: Szentmártoni János programigazgató A gálán kerül sor a KMI 12 okleveleinek ünnepélyes átadására, valamint a program idei szerzőinek művei és megzenésített Petőfi-parafrázisok hangzanak el.

KÖNYVBEMUTATÓ

Február 14. kedd 17:00

Köszöntőt mond: Parádi Andrea tudományos titkár (PIM) és Klicsu Ferenc elnök (Tuzsér Községért Közalapítvány)

A rendezvény a Lónyay 200 Emlékév keretein belül kerül megrendezésre.

Grófkisasszonyok a 20. század elején Gróf Lónyay Márta naplója 1912–1922

A könyvet bemutatja: Fónagy Zoltán történész (ELKH BTK Történeti Intézet) A Tuzsér Községért Közalapítvány programja 13

PROGRAMOK

PIM

PART COMMUNITY // BY THE DANUBE A Petőfi Irodalmi Múzeum szeretettel vár minden kedves érdeklődőt, hogy csatlakozzon PART Community nevű workshop-sorozatához. A workshopok célja kialakítani egy nemzetközi irodalom- és múzeumkedvelő közösséget és közelebb hozni a résztvevőket a városhoz, ahol mindannyian élünk.

PIM ESTI EXTRA*

Február 16. csütörtök 18:00 A kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 2000 Ft

*különkiadás

Rendhagyó tárlatvezetés

Extra PIM Esti Extra Pop-up tárlatvezetéssel egybekötött beszélgetés a Petőfi-tárlatban. Közreműködők: Nádasdy Ádám költő és Kalla Zsuzsa muzeológus 14

Február 15. szerda 16:00

PIM

PROGRAMOK

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Február 17. péntek 18:00

Kérchy Vera irodalmár (Szeged):

Közreműködik: Rácz Attila színházi alkotó

Ádám álma: Az álom szerepe Az ember tragédiájában és Jeles András Angyali üdvözlet című filmjében Sorozatszerkesztő: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata

NŐVILÁG 5.

Szalonok és a politika Női szerepek és törekvések a reformkorban A korszakban jelentős ellenzéki találkozási pont volt a Károlyipalotában Zichy Karolina szalonja; Karolina és nővére, Antónia tudatos szervező tevékenységet folytattak a politikai életben (bálokon magyar táncok, magyar nyelv használata a társasági életben, Védegylet). De rajtuk kívül még számos nő vállalt szerepet egyénileg vagy közösségben a közügyekben, a forradalomban (Teleki Blanka, Kossuth Zsuzsa, Lebstück Mária, Bányai Júlia, Pfiffner Paula, Országos Magyar Gazdasszonyok Egyesület).

Február 21. kedd 18:00 Közreműködik: Petrik Andrea színművész Belépő: 1000 Ft

Házigazda: László Ferenc újságíró Beszélgetővendégek: Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész és Szaniszló Judit író, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) munkatársa

NŐ 15

PROGRAMOK

PIM ESTI EXTRA*

PIM

Február 22. szerda 18:00–20:00 A kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 2000 Ft

Rendhagyó tárlatvezetés az új, állandó Petőfi-kiállítás Erő című tematikus termében. Tárlatvezetők: Szilágyi Ákos költő, esztéta és Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész Szilágyi Ákos Posztpetőfi című kötete Petőfi modorában megénekelt nemzeties költe mények, magyar nóták és egy hősének első olvasatra ironikus, humoros gyűjteménye. Rendhagyó tárlatvezetés az új, időszaki Polcz Alaine-t bemutató Világjáték című kiállításban. Tárlatvezetők: Ablonczy Anna szerkesztő, Polcz Alaine egykor közeli munkatársa és Török Petra kurátor. Ablonczy Anna Polcz Alaine naplóinak gépírónője, majd Alaine bizalmasa és a Mészölyhagyaték elrendezésében segítője volt. Személyes élményeiről mesél a kiállításban.

KASSÁK-KONFERENCIA AZ IRODALMI MAGAZINNAL

Február 24. péntek 10:00−17:00

A magyar avantgárd meghatározó alkotójának emlékére szervezett konferencia célja, hogy bemutassa Kassák Lajos szépirodalmi, irodalomszervezői és képzőművészeti munkásságát, és műveinek értelmezését újabb szempontokkal gazdagítsa.

A teljes program és az absztraktfüzet itt érhető el: https://irodalmimagazin.hu/ esemenyek

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kappanyos András, Sasvári Edit, Szeredi Merse Pál és Pataky Adrienn. A szekciók résztvevői: Szolláth Dávid, Szénási Zoltán, Dobó Gábor, Balázs Imre József, Lőrincz Csongor, Osztroluczky Sarolta, Mekis D. János, Földes Györgyi, Tüskés Anna, Suhajda Péter, Almássy Balázs, továbbá Kondor Péter János, Molnár Krisztina és László Laura. 16

ADY EMLÉKMÚZEUM

PROGRAMOK

ADY EMLÉKMÚZEUM NŐK ADY ENDRE KÖRÜL

háromrészes minisorozat kéthetente Előadók: Borbás Andrea és Zeke Zsuzsanna irodalomtörténészek, PIM Valentin-nap és a nemzetközi nőnap között premier plánban a nők, s közös pontjuk: Ady Endre. Emberi kapcsolataink, személyes viszonyrendszereink számos összefüggést rejtenek, és személyiségünk nagyban meghatározza attitűdünket, amely erősen gyökerezik a korai tapasztalások, hozott „hangolások” és „rögzülések” révén az ismerősségben és

PROGRAMOK

ADY EMLÉKMÚZEUM

megszokottban. Ady Endrével kapcsolatban nem a szabálykövetés, a sémákba illeszkedés, az elvárásokhoz idomulás, a megfelelés jut eszünkbe, azonban a jobbára rendhagyó életvitelű költőzseni esetében is vannak alaphangolódást jelentő tényezők, amelyek hatással voltak személyisége jellegzetességeinek kialakulására. Kimondható, hogy Ady Endre életében a nők fontos szerepet töltöttek be – vagy így, vagy úgy. Rövidre szabott életének egyetlen szakaszában vagy helyzetében sem nélkülözte a női nem hatását, ezért érdekes közelebbről megismernünk azokat, akik hozzájárultak Ady karakterének megformálásához. Ily módon tanulságos lehet utánajárni, ki mit „adott hozzá”, milyen „nyomot hagyott”, vagyis mit jelentett, jelenthetett Ady Endrének. Február 10. péntek 17:00

NŐK ADY ENDRE KÖRÜL I.

Ady Endre és a család: „Ides” és a sógornő Február 24. péntek 17:00

NŐK ADY ENDRE KÖRÜL II. Az Ady-nők

Március 10. péntek 17:00

NŐK ADY ENDRE KÖRÜL III. A Léda-szerelem és a Csinszka-korszak A programok időtartama: 1 óra Maximális létszám: 25 fő Belépődíj: 1200 Ft

2023. január 14., 21., 28. és február 4., 11., 18., 25. szombat, 15:00

TÁRLATVEZETÉS AZ ADY EMLÉKMÚZEUMBAN Szombatonként 15 órától várunk minden kedves érdeklődőt az Ady-lakásba egy érdekes, személyes hangvételű vezetésre, diskurzusra. Időtartam: 1 óra Maximális létszám: 15 fő A tárlatvezetésen a helyszínen aznap váltott teljes árú belépőjeggyel (1200 Ft) lehet részt venni. 18

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM Január 26. csütörtök 18:00

ÚJ ZENE ÉS A TÖRTÉNETI AVANTGÁRD Zenetörténeti tárlatvezetés

Andrea van der Smissen zenetörténész kalauzolja a látogatókat a Hangszínek – Új zene a történeti avantgárdban című kiállításban A Kassák Múzeum új időszaki kiállítása az 1910–1930-as évekbeli avantgárd mozgalmak és az új zenei kísérletek kapcsolatát vizsgálja. Kassák Lajos folyóirataiban, a bécsi Mában és a Dokumentumban publikált zeneelméleti szövegekre és képzőművészeti alkotásokra építve adunk ízelítőt a korszak innovatív zenei törekvéseiből. A tárlatvezetés a kiállítás történeti részét mutatja be és megismerteti az avantgárd kapcsolatrendszerét, az avantgárdhoz köthető magyar zeneszerzők kezdeményezéseit. Belépőjegy: 1500 Ft Január 28. szombat 11:00–13:00

HANGSZÍNEZŐ

Kreatív zenei társasjáték a BÉLAMŰHELY zenészeivel és Kovács Petra komplex művészetterapeuta közreműködésével Konzervdoboz-gitárt, billentyűzet shakert, szférafont és más hasonlóan izgalmas hangkeltő eszközöket készítünk, majd a zenésztársakkal való összehangolódás érdekében improvizációs játékokat játszunk. Szabályokat alkotunk és kikísérletezzük, hogy egy-egy kis változás, ötlet hogyan változtatja meg a zenei élményt, a közös hangzást. Mindezt

PROGRAMOK

azért, hogy végül zenekarrá alakulva a BÉLAMŰHELY zenészeivel és a KARMESTERJÁTÉK segítségével megzenésíthessük a kiállítást. A résztvevők maguk döntik el, hogy a karmester/komponista, a zenész vagy a hallgató szerepében, illetve a szerepek adta lehetőségek mentén, miként kapcsolódnak be a közös játékba. Korhatár nélkül mindenkinek ajánljuk! Belépőjegy: 1500 Ft, családi jegy: 2500 Ft (legfeljebb 2 szülő és 2 kiskorú gyermek) Február 3. péntek 18:00

SZTEREÓ

Tárlatvezetés két vagy több hangra A múzeumi kiállítás elsősorban vizuális médium, míg a zene akusztikai műfaj, de közös bennük például a térbeliség, legyen szó a műtárgyak elrendezéséről, a befogadás módjáról, a hang terjedéséről vagy forrásáról. Ez a közös metszet inspirálta a Sztereó – tárlatvezetés két (vagy több) hangra címmel indított sorozatunkat, melyben az elkövetkező hónapok során különböző szakterületekről érkező vendég előadóinkkal közösen gondolkodunk az új zenei törekvésekről, a Hangszínek – Új zene a történeti avantgárdban című időszaki kiállításunk által felvetett kérdésekről. 20

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

DOBÁLJUK MEG A KORTÁRS ZENÉT! Az avantgárd, a kortárs és az új jelzőkkel ellátott zene gyakran vált ki idegenkedést a közönségből, miközben számos kezdeményezés igyekszik érthetővé és megközelíthetővé tenni az újító törekvéseket. A Kassák Múzeum Hangszínek – Új zene a történeti avantgárdban című kiállítása visszavezet a kezdetekhez, és az egykori elképzeléseket kortárs képzőművészek és zeneszerzők hanginstallációival teszi élményszerűvé és aktuálissá. Ezúttal a 2015-ben megalakult Hermina Alkotócsoport tagjaival járjuk be a kiállítást, akik számos önálló vagy közös művel szerepelnek a tárlaton. A zene és a vizualitás összefüggéseit kutató műveik gyakran teremtenek olyan élményszerű, játékos helyzeteket, melyeket a látogató is aktívan alakíthat. A tárlatvezetésen együtt szólaltatjuk meg a Dobáljuk meg a kortárs zenét! című interaktív hanginstallációt, mely ez alkalomból „vendégszerepel” a kiállításon. A többszerzős mű kitűnő kiindulópont a kortárs művészet közvetítő szerepének vizsgálatához, egyben bepillantást nyújt az alkotócsoport működésébe is. A tárlatvezetés és a beszélgetés résztvevői: Bali János, Bolcsó Bálint, Gryllus Samu, Kertész Krisztián, Nagy Zsófia, Muntag Lőrinc, Peternák Anna, Szabó Ferenc János, Szigeti Máté, Tornyai Péter alkotók és Csatlós Judit kurátor. A tárlatvezetés a 10. Átlátszó Hang Újzenei Fesztivállal közös program. A fesztivál célja korunk újító szellemű zenei irányzatainak minél szélesebb spektrumú bemutatása, a koncertek előtt vagy közben a közönség interaktív 21

PROGRAMOK

bemutatókon vehet részt, ezzel elősegítve az új kompozíciós elgondolások megértését. A zenei értelemben vett „átláthatóság” utal olyan projektekre is, amelyekben – mint a Hangszínek kiállításban bemutatott kortárs műalkotások esetében – egyszerre van jelen a hallható és a vizuális réteg. A Dobáljuk meg a kortárs zenét! (2017) című mű Bolcsó Bálint, Muntag Lőrinc, Peternák Anna, Rubik Ernő Zoltán, Szabó Ferenc János, Szigeti Máté, Tornyainé Dóry Zsuzsa közös alkotása és 2023. február 5-ig látható (és szólaltatható meg) a kiállításban. Belépőjegy: 1500 Ft Az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál eseményeire váltott jeggyel a kiállítás és a tárlatvezetés 50 % kedvezménnyel látogatható. Február 10. péntek 15:00–17:00

SZENIOR SZEÁNSZ Zenés farsang

Kézműves foglalkozásunkon a farsangi szokásokat felelevenítve geometrikus formákkal díszített, színes, dekoratív álarcokat alkotunk. A múzeum Hangszínek című időszaki kiállításához kapcsolódva, Csatlós Judit kurátori tárlatvezetése után, újrahasznosított anyagokból egyszerű hangszereket készítünk. A foglalkozást Matuz Edit vezeti. A rendezvény óbudai lakosoknak és nyugdíjasoknak ingyenes. Február 23. csütörtök 18:00

SZTEREÓ

Tárlatvezetés két vagy több hangra A ZENE MÉRNÖKI SZEMMEL – A HANG FIZIKÁJA Palotás Árpád Bence előadása és „hangszer”-bemutatója A művészetek közötti átjárás ideája jelent meg azokban a huszadik század eleji kísérletekben, amelyek a vizuális és az akusztikai érzetek összekapcsolására törekedtek vagy a hangot közvetlenül képekké kívánták alakítani. Az erre alkalmas berendezéseket, ahogy az első elektromos hangszereket is többnyire fizikusok és mérnökök hozták létre. Palotás Árpád Bence professzor és munkatársa azokat a hangtan oktatására és 22

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

illusztrálására épített eszközeit mutatja be, melyek a hanghullámokat láthatóvá teszik vagy éppen a fények megszakításával szólaltatják meg. Az előadásban bemutatott hangszerek elsődleges funkciója mégis a szórakoztató ismeretterjesztés és a műszaki tudományok népszerűsítése. Megismerkedünk a hang terjedését láthatóvá tévő lángorgonával (más néven Rubens-csővel), ami közel százéves találmány. Hatalmas süvítést nemcsak a hangsebességet átlépő áramlási sebességgel lehet elérni: egy láng segítségével meg lehet szólaltatni egy módosított acélcsövet is. A Rijke-csővel például meglepő akusztikus állóhullámok hozhatók létre. A hang- és fényeffektusok egyik kiemelkedő művésze Jean-Michel Jarre, akinek koncertjein a show része a lézernyalábbal vezérelt zene. A bemutatón kipróbálható ennek miskolci verziója, egy robotizált lézerhárfa és az érintés nélkül, pusztán kézmozdulatokkal megszólaltatható, éteri hangú theremin is. Palotás Árpád Bence professzor a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karának dékánja, a Kutatók Éjszakáinak népszerű előadója. A Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék vezetőjeként – saját elmondása szerint – legálisan piromán, nem csoda hát, ha az előadás során többször is kulcsszerepet kapnak a lángok. Németh Ernő ugyancsak a Miskolci Egyetemen dolgozik, az elektronikai megoldások létrehozatalában van meghatározó szerepe. Belépőjegy: 1500 Ft A programváltoztatás jogát fenntartjuk. Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu

MESEMÚZEUM

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

Január 14. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ!

Január 7. szombat 11:00

VÁLOGATÁS MARÉK VERONIKA MESÉIBŐL Amit vetítünk: Boribon autózik Boribon, a bajnok Boribon, a játékmackó Kippkopp és a többiek Laci és az oroszlán A sünik és a csúnya kislány Ajánlott korosztály: 4–7 éves korig 30 perc

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum t ársasjátékait! Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

Január 21. szombat 11:00

KULCSÁTADÓ CEREMÓNIA Zalán Tibor a Mesemúzeum kulcsát Varró Dánielnek adja át. Beszélgessünk és játsszunk együtt! Ajánlott korosztály: 5–99 éves korig 60 perc

Január 28. szombat 11:00

FARSANGI KÉSZÜLŐDÉS Még tart a farsangi mulatságok ideje. Gyere és készíts zajkeltéshez csörgőt, dobot; zenéhez tamburát; mókázáshoz maszkot. Sok csillámmal, színnel vár mindenkit Farkas Réka iparművész. Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 120 perc

MESEMÚZEUM

PROGRAMOK

Február 18. szombat 11:00

PAPÍRSZÍNHÁZ MESÉK Február 4. szombat 11:00

MESÉK RÓKÁKRÓL diafilmvetítés

Amit vetítünk: A holló és a róka A szállást kérő róka Vuk Ajánlott korosztály: 5–7 éves korig 30 perc

A Japánból eredő és igen népszerű Papír színház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozga tásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást. Amit mesélünk: A kiskakas gyémánt félkrajcárja A só A kiskondás Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 30 perc

Február 25. szombat 11:00

MAZSOLA ÉS TÁDÉ dramatikus játszóház

Február 11. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ! Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait! Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

Ki ne ismerné Mazsolát, a megzabolázhatatlan étvágyú kismalacot, aki a csupaszív Manócskával és Tádéval könnyen belopja magát az olvasók szívébe. Ezen a délelőttön Bálint Ágnesnek állítunk emléket egy nagy közös játékkal. A rendhagyó mesélésben ti is szereplőkké válhattok és kis írókként alakíthatjátok a történetet. Játsszunk, bábozzunk, meséljünk együtt! Ajánlott korosztály: 5–9 éves korig 50 perc

KIÁLLÍTÁSOK PIM Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum

2022

KIÁLLÍTÁSOK

KÖLTŐ LENNI VAGY NEM LENNI

PIM

Állandó kiállítás

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett új állandó kiállítás különleges sége, hogy az életrajz helyett a költő szövegeire épít, kilép a kultikus Petőfi-értelmezésekből, jól körülírható, az életmű ma is könnyen értelmezhető problémakörein keresztül vezeti végig a látogatót. A színházi, filmes díszlet, az interaktív videóinstallációk egy-egy terem központi elemeiként a korabeli képzőművészeti alkotásokkal együtt összművészeti, performansz jelleget adnak a tárlatnak, mellyel erősen eltérnek egy hagyományos kiállítás látványától. A kiállítás célja, hogy Petőfi szoborrá merevedett alakja helyett a csaknem feledésbe merült, sok hangú életműre irányítsa a figyelmet, és ezzel új megvilágításba helyezze magát a történeti személyt. A tárlat Petőfi olyan szövegeit idézi, melyek találkozási pontokat nyújtanak a mai kor látogatójának. A NYITÓTÉRben, a kiállítás egyik szenzációjaként, Petőfi eredeti kéziratai, könyvei és a korszak grafikái, valamint a költő relikviái folyamatosan forgó rendszerben tekinthetők meg. A mindannyiunknak ismerős Petőfi-alak, a hagyomány és a kultusz Petőfije jelenik meg itt. Felidézhetjük az életrajz fordulatait, a költő emblematikus portréit, tárgyait. Két fontos emlékévhez kötődő, az intézmény történetében is jelentős súlyú tárlaton keresztül ismerhetjük meg az irodalmi muzeológia Petőfi-narratíváit. A tárlat második, nagyobbik részében a költő életművéből kiemelt hat témakört ismerhetik meg közelebbről a látogatók. Az emberek közötti KÖTELÉK összekapcsol. Nemcsak hasznos, de kötelességet is jelent. A nyilvánosság előtt botrányhősként megjelenő költő szoros emberi kapcsolatokat épít. Barátság, bajtársiasság, meghittség, szerelem hullámzik Petőfi társas kapcsolataiban. A RÓNA egyszerre a szabadság végtelensége és a haza versekben megformálódó tája. Lehetőség spirituális azonosulásra a természettel, amely mégis mindig kiismerhetetlen, sőt veszélyes marad. Az OTTHON a bensőségesség világa. Amikor Petőfi hazatér, a falusi, a mezővárosi otthon meleg sége várja. Amikor Petőfi családot alapít, biedermeier városi környezetbe költözik. A magyar főváros éppen létrejövő kifinomult kultúráját és a vidék provinciálisból, elmaradottból polgárivá váló, átalakuló közegét Petőfi olykor szembeállítja. Hol az egyikben, hol a másikban tűnik fel alakja.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

Az embert vonzzák és fenyegetik a titokzatos erők, a RÉMEK, kísértetek, démonok, a borzongás, a temető, a halál. Petőfi életművében az egyén szabadságát, a politikai cselekvést, a polgári idillt rendszeresen járják át ismeretlen, földöntúli erők. A költő az önkifejezés mellett a meghökkentő újszerűség lehetőségét látja a titokzatos, a misztikus vonzásában. Petőfi ÁLDOZATOT vállal. Járja az országot, ontja a verseket, számára nem kérdés, hogy a közösségért való áldozat nemcsak teher, hanem kötelesség is. Petőfi közéleti, művészi, magánéleti, pályaválasztását illető vívódásai végigveszik a cselekvési lehetőségeket, és azok személyes, gyakorlati következményeit. Amikor végül eljött a cselekvés ideje, Petőfi képes volt tettekre váltani elveit. A márciusi forradalomban ERŐT mutatott. A pillanatnyi eufória után azonban hamar jött a kiábrándulás. A forradalmi események nyomán nemcsak a vágyott polgári világ kezdett megvalósulni, de az erőszak is elkerülhetetlennek látszott. Petőfi hol a tehetetlenség miatt kiábrándult alkotó, hol erőszakot követelő radikális népfi. Tragikusan rövid élete végén kényszerűen nézett szembe a megbillenő világ apokaliptikus következményeivel. A különböző súlyú témák egyenrangúsága – a mai irodalomtörténeti összefoglalókhoz hasonlóan – szándékosan közvetíti a töredezettség, fragmentáltság élményét. A tárlat központi hatáseleme a meglepetés, a váratlanság, ami Petőfi poétikájának szövegszervező ereje. A költő „tabudöntögető” gesztusait, melyek korának közvéleményét megbotránkoztatták, mai kontextusban értelmezi újra. A fergeteges szövegű paródiák, az (ön)ironikus próza, és az eleve játékosnak szánt versszövegek gyűjteménye a Petőfi-életmű eddig kevésbé feltűnő humorát mutatja be. A látvány és a multimédiás pontok szorosan összefűzve jelennek meg a kiállítás képzőművészeti és tárgyi elemeivel. A kiállítás számos közgyűjtemény anyagából választott, többek között a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, az egri Dobó István Vármúzeum és más intézmények raktáraiban rejtőzött műkincsek szakszerű restaurálás után kerültek méltó helyükre tárlatunkban.

Kurátorok: Kalla Zsuzsa (PIM), Prágai Adrienn (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria), Vaderna Gábor (ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) Látványterv: Mag Ildikó, Alvégi Lóci (Noppa Design) Grafikai arculat: Szmolka Zoltán Interaktív installáció: Samu Bence Adatvizualizáció: Minkó Mihály 29

KIÁLLÍTÁSOK

VILÁGJÁTÉK

Polcz Alaine 100

PIM

Megtekinthető: 2023. február 16.

„Minden, ami van a nagy világban, azt itt megtalálod kicsiben. Ezekből építesz egy olyan világot, amilyent akarsz. Ez lesz a te világod.”

Fotó: Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd

Ezt az útmutatást kapja a gyermek a világjáték-teszt kezdetekor. E pszichológiai-játékdiagnosztikai módszer magyarországi bevezetése és továbbfejlesztése volt Polcz Alaine szakmai életútjának egyik legfontosabb eredménye.

Kurátor: Török Petra Grafikai arculat és tipográfia, látványterv: H. Kocsis Annamária 30

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

mindenek ellenére föld – NNÁ

MINDENEK ELLENÉRE FÖLD Nemes Nagy Ágnes tájképei

Megtekinthető: 2023. február 24.

„Valószínűtlen, hogy mégis föld van itt alul, holott ős-zárvány képződésű volt itt az útburkoló kiskockakő. De úgy látszik, a kő alatt, a kábel alatt, a kényes nyirokérrendszerek alatt (e pulzáló berendezések) mégiscsak föld van itt alul, mindenek ellenére föld.” (Egy pályaudvar átalakítása) Nemes Nagy Ágnesnél a vers forrásaként szolgáló „névtelen érzelem” nem a költőhöz tartozik, és nem is a külvilághoz, hanem e kettő viszonylatában jön létre, a látvány megnevezésének gyakorlatában. Verseinek beszélője a megismerés igényével fordul a táj és annak részletei felé, amelynek érzékelésében és értelmezésében a figyelem tudatos használata és a látott tárgy nyelvi megragadása önismereti belátásokkal is szolgál. Nemes Nagy elgondolása szerint a szemlélő és a szemlélt tárgy közötti kapcsolat „létfeszültség”. Ennek közvetítésére vállalkozik a költő, szöveggé formálva a világban, a környezetben és a tárgyakban lakozó ismeretlen „hírt”. Verseinek egy jelentős részében a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik az olvasóban. A költő látásmódja, a környezetre irányuló fokozott koncentrációja nemcsak a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a kortárs magyar lírára is. A kiállítás az életmű szerint haladva foglalkozik ezzel a kivételes figyelemmel, megidézve a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremtett, folyamatosan átalakuló tájképeket. Kurátor: Kenderesy Anna Látványterv: Kemény Gyula Grafikai arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor  Fotó: Nemes Nagy Ágnes: Fenyőfák, 1938 (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea

 Fotó: Bogdándy Gábor (PIM)

JÓKAI EMLÉKSZOBA

KIÁLLÍTÁSOK

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM Jókai Mór a Svábhegyen

Állandó kiállítás A kiállítás zárva tart.

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait. Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak. Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM HANGSZÍNEK

Új zene a történeti avantgárdban A Kassák Múzeum új időszaki kiállítása az 1910–1930-as évekbeli avantgárd mozgalmak és az új zenei kísérletek kapcsolatát vizsgálja. A történeti modernizmus művészeti irányzataiban számos olyan elmélet, elgondolás és kiáltvány megjelent, melyek a hagyományos zenei felfogások mellett új alternatívákat kínáltak. A zene fogalma is alapvetően megváltozott: a hangrögzítő eszközök megjelenésével kiterjedt a hétköznapi zajok világára, megkérdőjeleződött a tonális hangrendszerek kizárólagossága,

a zeneszerzők és előadók új, mechanikus hangképző eszközökkel és komponálási módokkal kísérleteztek. Ugyanakkor az új elképzelések kiteljesítése csak a második világháborút követő időszakban, az elektronikus hangszerek megjelenésével vált lehetővé. A kiállítás a Kassák Lajos folyóirataiban, a bécsi Mában és a Dokumentumban publikált zeneelméleti szövegekre és képzőművészeti alkotásokra építve ad ízelítőt a korszak innovatív zenei törekvéseiből. Bemutatjuk a modern zenei áramlatok legfontosabb hazai fórumait, interjúk segítségével az új zene későbbi történetét. A kortárs képzőművészek és zeneszerzők műveiből összeállított válogatás pedig időszerűvé, sőt újra átélhetővé teszi az avantgárd kísérleteket. 34

KASSÁK MÚZEUM

Kiállító művészek: Ádám Zsófia, Bali János, Bolcsó Bálint, Erdei Krisztina, Farkas-Kovách Réka, Gryllus Samu, Kedves Csanád, Kertész Krisztián, Lakatos Áron, Nádas Eszter, Nagy Zsófia, Tornyai Péter, Tóth Zsombor, Váczi Dániel

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2023. június 11.

Kurátor: Csatlós Judit Kurátor asszisztens: Rácz Eszter Zenei szakértő: Szigetvári Andrea Zenetörténeti szakértő: Andrea van der Smissen Installáció tervezés: Studio Nomad Grafikai dizájn: Nagy Orsolya Cecília, Umlauf Adrienn

 Fotó: Amadee Ozenfant a műter mében, 1923, Párizs, PIM-Kassák Múzeum

 Fotó: Jörg Mager, a szferofon feltalálója, Alexander Bengsch, 1926, Berlin, PIM-Kassák Múzeum

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum arculatával 2012-ben a világ legjelentősebb dizájn díjai közül kettőt is elnyert (red dot: communication design és Good Design). Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai mentén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társadalmi kontextusba helyezve mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

PIM REFLEKTOR // PIM Kassák Múzeum Barangoló / Vidéki Múzeumok DIA ajánló

PIM

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON / Petőfi Sándor Szendrey Júlia által hímzett házisapkája

A sapkát Szendrey Júlia menyasszonysága idején hímezte Petőfinek. „Jókai Mór szombaton egy nehéz selyemből horgolt vörös színű házi föveget kapott ajándékba Kolozsvári Lajos pesti szabómestertől. A föveg különös becse abban áll, hogy a Petőfié volt, melyet egykor neje készített neki menyasszony korában. Egyetlen fia később megszorulva, eladta azt csekély pénzért, Kolozsvári Lajos pedig harmad kézből meg vette magának, mígnem most csinos tokban Jókainak ajándékozta, aki rögtön ráismert, miután egykor sokszor látta a költő fején. Ha egykor Petőfi hátrahagyott apróságai össze lesznek gyűjtve a múzeumban: akkor jelenlegi birto kosa e föveget is az emlékek közé adja.” ([Sz. n.]: Jókai Mór..., Fővárosi Lapok, 1873. jan. 21.)

200petofiszabadon.pim.hu A PIM válogatása a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódóan. 38

PIM REFLEKTOR

PIM

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM

PIM REFLEKTOR

„HA NINCS KATARZIS A KIÁLLÍTÁS VÉGÉN, MINT EGY JÓ VERS VAGY EGY JÓ REGÉNY UTÁN, AKKOR A LÁTOGATÓBAN HIÁNYÉRZET MARAD” Interjú H. Bagó Ilonával Manapság sokak számára nehéz lehet elképzelni, hogy valaki az első és egyetlen munkahelyéről vonuljon nyugdíjba, pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai körében nem ritka, hogy tartalmas szakmai pályájukat egyetlen helyen járják végig. H. Bagó Ilonával, a PIM Kiállításszervezési és -rendezési Főosztályának főosztályvezetőjével beszélgettünk a múzeumban töltött negyven évről, kutatásról, irodalmi kiállítások létrehozásáról és a PIM jövőjéről. – 1981-ben végeztél az ELTE pedagógia–magyar szakán, és 1982 óta vagy a PIM munkatársa. A Kézirattárban kezdtél, most a Kiállításszervezési és -rendezési Főosztálynak vagy a vezetője. Mesélnél arról, hogy kerültél a PIM-be, és a múzeumon belül milyen utat jártál be? – 1982. április 1-én léptem be a múzeumba, de nem múzeumi alkalmazottként. A múzeum 1979-ben megvásárolta a Móricz-hagyatékot. Az Akadémia biztosított forrást a múzeum számára egy pályázat keretében, hogy feldolgozásra kerülhessen a nagy mennyiségű dokumentum. Ekkor hívott fel egy csoporttársam, akivel szobatársak voltunk az Eötvös Collegiumban, hogy: A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársakat keres a Móricz-hagyaték feldolgozására, van-e kedvem a munkához? Kedvem lett volna, mert nagyon szeretem Móriczot, de akkor már megszületett Sára lányom és mindössze hat hónapos volt. Kiderült, hogy nem kell kötött munkaidőben dolgozni, ezért a férjemmel megbeszéltük, hogyan vehetnék részt a munkában. Akkor Láng József volt a Kézirattár vezetője, aki hozzájárult a négyórás munkarendemhez. Amíg én délelőttönként dolgoztam, addig a férjem volt a gyerekkel, aztán rohantam haza, hogy ő is mehessen a dolgára. Így kezdtem a PIM-ben, akadémiai ösztöndíjjal. 1990-ben Láng József fel tudott venni teljes állásba. Körülbelül tizenöt évig kézirattári munkát végeztem, majd 2004-ben nagyon megváltozott minden. A minisztériumban Koncz Erika lett a közművelődésért felelős vezető, aki felpörgette a múzeumi életet is. 2005-ig Ratzky Rita, 2005-től E. Csorba Csilla volt a múzeum főigazgatója. Csillában nagy fogadókészség volt arra, hogy a múzeum több legyen, mint egy gyűjtemény. Ez egy rendkívül izgalmas időszak volt számomra. Korábban a gyűjteményi munka volt a prioritás a múzeumokban, ami azt jelentette, hogy sokkal több időnk volt elmélyedni a feldolgozandó kéziratokban. Nekem volt tizenöt évem arra, hogy elegendő tapasztalatot szerezzek, hogy rálássak a gyűjteményre, ami biztos alapot adott a későbbiekben a kibővült feladatkörök ellátására. A múzeumok átszervezése óta érkező kollégáknak sokkal nehezebb dolguk van, mert egyszerre kell mindkét feladatnak megfelelniük. Az én munkám 2004-ben vett új fordulatot, ekkor volt a Móricz-emlékév, amit Hegyi Katival közösen kezdtünk előkészíteni. A következő évben ünnepeltük József Attila születésének 100. évfordulóját. Az emlékév munkálatai annyi feladatot adtak, hogy a Móricz-programból ki kellett lépnem, így minden Katira maradt, aki persze remekül megoldott mindent. Ettől kezdve a kézirattári munkára egyre kevesebb időm maradt. Végül 2012-ben létrejött a Kiállításszervezési és -rendezési Főosztály, amelynek az élére kerültem.

PIM REFLEKTOR

PIM

– A Móricz-hagyaték feldolgozása volt az első feladat, amiben részt vettél. Milyen tapasztalatokat szereztél a munka során? – Frissen végezve az egyetemen, azt hittem, mindent megtanítottak Móriczról. Ahogy a feldolgozó munka haladt előre, egy nagyon izgalmas és új Móricz-kép bontakozott ki számomra, aminek nem sok köze volt a tanultakhoz. A Móricz-hagyaték akkora méretű, és annyira vegyes összetételű, hogy minden csínjátbínját el lehetett sajátítani a kézirat-feldolgozásnak. A legnagyobb élmény az volt, hogy egy egészen más, ideológiamentes Móricz-képpel találkoztam. Az a tapasztalat, hogy munkámmal hozzájárulhatok a kutatáshoz, örömmel töltött el. Móricz hagyatéka sok viszontagság után került be a múzeumba, a második világháború Leányfalun érte. A házban orosz katonákat szállásoltak el, a család próbálta menteni a kéziratokat, volt, amit sikerült elrejteni, de sérült és szétszórt állapotban érkezett a gyűjteménybe. A több száz doboznyi rengetegben kellett rendet csinálni. A munka során sok sikerélményünk akadt. Például Cséve Annának sikerült laponként rekonstruálni a naplónak azt a részét, ami bekerült hozzánk, én pedig két oldal híján a Kelet Népében folytatásokban megjelent Árvácska kéziratát tudtam összegyűjteni. Ez hatalmas élmény volt mindkettőnk számára, azóta is emlegetjük, ha szóba kerül.

 Fotó: Gál Csaba felvétele (PIM)

– A hagyaték feldolgozását követően milyen nagyobb munkáid voltak? – A Móricz-hagyaték feldolgozása közben Tasi József, a Hangtár munkatársának vezetésével sajtó alá rendeztük és jegyzetekkel láttuk el a Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője című kötetet. Nagyon sokat tanultam a munka során szöveggondozásról és filológiáról. A következő nagy kihívást Kerényi Ferenc felkérése jelentette. Hegyi Katit és engem bízott meg azzal, hogy az Unikornis Kiadó számára állítsunk össze egy 16 kötetes Móricz-sorozatot, vessük össze a szövegeket, és állapítsuk meg, hogy melyik változat adható az olvasók kezébe. A hagyaték ismerete sokszor segített bennünket dönteni. Kiderült, hogy a korábbi kiadásokban egészen váratlan helyeken nyúltak bele a szövegekbe. Elképesztő hiányokat találtunk, illetve valaki még ahhoz is vette a bátorságot, hogy Móricz stílusát kijavítsa. Négyöt évig tartó szöveggondozói munka lett ebből. Megjelentek a regények, a színművek, és Katival ös�szeállítottunk egy négykötetes novellagyűjteményt. Ez gigászi munka volt, de megérte. Találtunk olyan írásokat is, amik még nem jelentek meg, másrészt nem győztük helyreállítani azokat a részeket, amibe mások belenyúltak. Minden kötethez utószót kellett írni, és ekkor szembesültem azzal, hogy Móricz regényeiről, novelláiról nincs komoly elemzés, csak lózungok születtek. Ebben az időben sok elméleti könyvet, tanulmányt olvastam. Minden utószóhoz sokat kellett kutatni. Ekkor tanultam meg, hogy nem tudományos tanulmányt kell írni, hanem népszerűsítő szöveget. Ezt a tapasztalatot később tudtam kamatoztatni a kiállítások tervezésénél is.

PIM

PIM REFLEKTOR

A pályám első fele tehát feldolgozással, kutatással és szöveggondozással telt. Ez egy nagyon jó időszak volt, nem mintha az ezt követő időszak ne lett volna az, csak teljesen más volt. Miután megtanultam a szakma alapjait, következett a magas színvonalú ismeretterjesztés tanulásának időszaka. 2005-ben volt József Attila születésének 100. évfordulója. A minisztériumban közölték, hogy szeretnének egy többnyelvű, fiatalos és interaktív vándorkiállítást, amit külföldön is be lehet mutatni a Magyar Intézetekben. Fogalmam sem volt, hogyan kell jó interaktív kiállítást készíteni. Ezzel kapcsolatban Tari Jánost kerestem meg, aki akkor a Néprajzi Múzeumban dolgozott, és egy jól felszerelt stúdiót alakított ki. Fél év alatt elkészült egy olyan forgatókönyv, amely alkalmas volt digitális feldolgozásra. Sok mindent kipróbáltunk, végül egy radikálisan interaktív kiállítás kidolgozása mellett döntöttünk, melynek az Eszmélet címet adtam. Akkor nem volt még külföldön sem ilyen kezdeményezés. Olyan technikai megoldásokat alkalmaztunk, amelyek addig csak rövid reklámokra voltak kidolgozva, tehát az etűdökre nekünk kellett kialakítani a rendszert. Ezt egy profi cég segítségével tudtuk megvalósítani. József Attila életművét képernyőkön mutattuk be, olyan kompozíció keretében, ahol öt monitorral állt szemben a néző, és mindegyiken más tartalom jelent meg. Bartók zenéjére vágtuk meg a 12 perc

 Fotó: Gál Csaba felvétele (PIM)

41 másodperces filmetűdöket. A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című mű 3. tételének az eleje, illetve a 3. zongoraverseny lassú tétele kísérte a filmkockákat. Az első képernyőn egy 2 perc 41 másodperces animációval indult a film, az életrajzát dolgoztuk fel képekben, a többi képernyőn az életművét mutattuk be. A képernyőkkel szemben volt hét boksz, amelyeken a verseit lehetett meghallgatni, miközben a kép ernyőkön ment a zene és a „képzuhatag”. A szerkesztés úgy állt össze, hogy gyakran éppen az a vers volt hallható, amely a kijelzőn is megjelent. Bartók örökösei csak abban az esetben járultak hozzá a zeneművek felhasználásához, ha tetszik nekik a produktum. A bemutató után sokáig hallgattak. Azt gondoltam, hogy itt vég, valami mást kell kitalálnunk. Végül az örökös felesége szólalt meg, és azt mondta: ez annyira méltó Bartók emlékéhez, hogy semmi kifogásunk ellene. Bartók zenéjét azért hívtam segítségül, mert 42

PIM REFLEKTOR

PIM

1936-ban készült írni Bartókról egy tanulmányt, ami végül nem készült el. De a kéziratban rengeteg fogódzót találtunk, és azt gondoltam, hogy a korszak két zsenije nagyon jól tudna működni együtt. A kiállítást 19 helyen mutattuk be Debrecentől Berlinig, Kassától Székelyudvarhelyig, és nagy sikere volt mindenhol. Ez volt az első nagyobb kiállítási munkám, korábban ehhez képest csak kisebb próbálkozásaim voltak. 2007-ben Vígh Annamária, a minisztérium múzeumi osztályának vezetője felkért, hogy állítsak össze egy hétéves fejlesztési tervet az irodalmi emlékházak megújítására. Ez augusztus elején volt, és szeptember végéig kellett kész lennie a tervnek. Megijedtem a két hónapos határidőtől, de végül sikerült elkészíteni. Ekkor jött a múzeumba Gulyás Gabriella, akinek nagy tapasztalata volt pályázat írásban. Sokat tanultam tőle, s talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, ő is tőlem. Hamar megértettük egymást. Egy komplex, nagyszabású tervet raktunk össze, közel egy milliárdos költséggel. Meglepetésünkre a minisztérium elfogadta. A munka 2007 és 2009 között szépen haladt, de a pénzügyi válság miatt megtorpant. A központi költségvetésből már nem tudtuk folytatni a fejlesztést, de más hazai és uniós forrásokból végül 23 emlékház meg tudott újulni. 2017-ben Prőhle Gergely főigazgató kérte, hogy vigyük tovább az emlékházas projektet. A folytatást ki is dolgoztuk, most a Petőfi-bicentenáriumhoz kapcsolódóan NKA-támogatásból 11 Petőfi-emlékhely, és a „hosszú reformkor” címszó alatt a niklai Berzsenyi-, az álmosdi Kölcsey-kúria, a kecskeméti Katona József Emlékház és a horpácsi Mikszáth Emlékház felújítása kapott zöld utat. Ezek közül a megújult Petőfi Szülőházat már át is adtuk Kiskőrösön. – Milyen ambícióid, szakmai célkitűzéseid voltak? Mennyiben sikerült ezeket a célokat elérni? – Az első időszakban – mikor még kicsik voltak a gyerekek –, fontos volt számomra, hogy sok időm legyen a családra, és a részmunkaidő meg is teremtette erre a lehetőséget. Számomra kielégítő volt a kézirattári munka. Később, ahogy a múzeum körül felgyorsult a világ, már nem nagyon volt idő gondolkodni célkitűzéseken, egyik feladat jött a másik után. Egy fordulathoz talán nekem is van közöm, amihez a József Attila-kiállítás hozzájárult. A korábbi irodalmi kiállítások inkább irodalom történeti, kultikus jellegűek voltak. Szerintem akkor érdemes irodalmi kiállítást csinálni, ha egy életműre műalkotások sorozataként tekintünk. Azt érzékelem, hogy most már mindegyik kiállítás törekszik rá, hogy ne csupán az életrajzra vagy a szerző kultuszára támaszkodjon. Másfelől jellemző volt, hogy az irodalomra, mint a közösségi identitás formálásának egyik eszközére gondoltak. Ezt sikerült az egyéni befogadás irányába elmozdítani. Szerintem a kettő egymásba fonódása teremti meg annak a lehetőségét, hogy arra az alkotóra, akiről a kiállítás szól, ne egy közösség örök érvényű, szoborrá merevedett alakjaként gondoljuk, hanem az időben változó arcát mutassuk meg, aki hozzánk szól. Fontosnak tartom, hogy a kiállítás a tudományos megalapozottság mellett hatással legyen az érzelmekre is. Ha nincs katarzis a kiállítás végén, mint egy jó vers vagy egy jó regény után, akkor a látogatóban hiány marad. Megéltem, hogy a digitális József Attila-kiállításon férfiak sírták el magukat. Hasonló élményem volt most Kiskőrösön a Petőfi-kiállítás megnyitóján. Az utolsó falnál két korombeli hölgy beszélgetését csíptem el. Az egyikőjük azt mondta: Menjünk már ki, mert mindjárt elsírom magamat! Nem volt célunk a látogatók megríkatása, de nem csak a tudásukat kívántuk bővíteni, hanem az érzelmeikre is szerettünk volna hatni. Sátoraljaújhelyen egy harmadikos kislány a Kazinczy-kiállítás vendégkönyvébe azt írta, hogy ez az első múzeum, ahol jól érzi magát. 2012-ben csináltam egy József Attila-kiállítást Balatonszárszón is. Oda mindenki azért megy, mert ott halt meg a költő tragikus körülmények között, ez a halál színhelye. Nem szerettem volna, ha arról szól a diskurzus, hogy hogyan halt meg, mert ez számunkra végső soron lényegtelen. Inkább azt a csodálatos költészetet szerettem volna bemutatni, melyet ránk hagyott. A látványtervezővel, József Attila szövegeire támaszkodva, az emlékezetnek arra a tulajdonságára alapoztunk, hogy nem lineárisan működik, hanem pillanatokat emel ki, és azokat szervezi egységbe. Ez József Attila gondolkodását is jellemezte: az ihlet, amely a verset létrehozza, az „a jelenné gyülemlő múlt”. A kiállítás munkacíme az „Íme, hát megleltem hazámat” volt, de a végére, mire az emlékeket felszínre hoztuk, 43

PIM

PIM REFLEKTOR

változtattam rajta, végül az lett, hogy: „Idesereglik, ami tovatűnt”. A választott nézőpont nagyon radikális hozzáállás volt, még azt is megengedtük magunknak, hogy kitegyük e „szent helyen” a következő idézetet: „És ámulok, hogy elmúlok”. Nagyon érdekes beírások voltak a vendégkönyvben. Az előző kiállításban ott volt a vonatsín, mellyel az aznapi eseményre fűzte fel az egész életsorsot, és a költészetet is. Mi nem akartuk így lezárni a történetet. Az élő, eleven, időben változó szerzőt szerettük volna megmutatni, és nem egy szoborszerű alakot. Azért volt „könnyű” dolgunk, mert József Attila verseiben ez a lehetőség benne rejlik. – Mint mesélted, a szakmában bevett gyakorlatokkal szemben számos új megközelítést vittél bele kiállításaidba. Milyen visszajelzéseket kaptál a közönségtől? – Szokásom böngészni a vendégkönyveket, az Eszmélet című kiállításnak összességében jó visszhangja volt, de olyan bejegyzést is találtam, hogy: Itt voltam a negyedikeseimmel. Sajnos, ezzel a fiataloknak szóló megjelenítéssel egyáltalán nem sikerült kinyitni a diákjaim szívét. Nem mondom, hogy nem nyertünk látogatókat a fiatalabb korosztályokból ezzel a formával, de az a tapasztalatom, hogy akik érzékenyek az irodalomra, azoknak majdnem mindegy, milyen formában kapják. Ami érdekes volt, hogy számtalan olyan bejegyzés volt, ahol a relikviákat hiányolták, például: Ha tudtam volna, hogy egyetlen tárgyát sem állítják ki, akkor el sem jövök! Ugyanakkor a vendégkönyvben ez is ott áll: „Holnaptól más lesz az életem” – írta be egy tizennégy éves vajdasági kislány. Az ilyen beírások nagyon motiválják az embert, ha kiállítást tervez. – A kultusztárgyakhoz még mindig erőteljesen vonzódik a közönség? Te hogyan viszonyulsz a relikviákhoz? – Ez a mai napig jelentős igény. Az én viszonyom a tárgyakhoz elég radikális. Úgy ítélem meg, hogy a tárgyak sok minden másról szólnak, elterelik a figyelmet a műalkotásról. Mindig azt szoktam mondani, hogy Remington írógépe volt Babitsnak is, József Attilának is, Móricznak is és még sokaknak, mégis mennyire más szövegek születtek rajtuk. Ha egy bizonyos tárgyat nem tudok játékba hozni az életművel, akkor inkább eltekintek tőle. A szárszói kiállításban egy hatalmas üvegtárlóban helyeztük el a költő írógépét és az utolsó estén viselt ingét úgy, hogy az írógép van alul, a látogató számára azonnal látható formában. Az írógép az alkotói folyamat egyik eszköze. Az ing az élettörténethez kapcsolódó tragikus vég megjelenítője, és csak akkor tárul fel a látogató számára, ha közel lép a tárlóhoz. Mindkét relikvia jelenléte és a falakon elhelyezett szövegek megsokszorozódnak ekkor az üvegtárló aljára és tetejére beépített tükrök segítségével, a mélységbe és a magasságba. Ez a látvány játékba hozható Juhász Gyulának a Szépség koldusa című József Attila-kötethez írt előszava egyik legjelentősebb mondatával, mely a kiállítás egyik hangsúlyos helyén olvasható is: „Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki!” A budapesti Gát utcában, József Attila szülőhelyén a költő órája adott lehetőséget a játékra. Az óra alatt egy interaktív asztalon az idővel kapcsolatos idézeteket lehet olvasni, és egy program segítségével a költő életének kronológiáját lehet követni. Így a látogató elgondolkodhat a mérhető idő, az örökkévalóság és a szövegek viszonyán. Amikor Jókai a Petőfi-szülőházat 1880-ban megnyitotta, nem volt benne semmi, mégis földbe gyökerezett a látogatók lába. Ez a mai napig így van, még a fiataloknál is, abban a pillanatban elcsöndesednek, ahogy átlépik a ház küszöbét. Ezt az érzést nem képes kiváltani minden emlékház. Most újul meg a fehéregyházi Petőfi Emlékhely, és remélem, hogy az emlékezetnek olyan erőteljes helyszíne lesz, mint a kiskőrösi szülőház. 44

PIM REFLEKTOR

PIM

– Hogyan látod a múzeum jövőjét, illetve a szakma jövőjét? – Világéletemben optimista voltam. Szerintem a mi múzeumunk jövője sikeresen fog alakulni. Most nagyon nehéz időszakot élünk, ami már legalább három éve tart. Nagyon tehetséges fiatalok dolgoznak itt, az osztályommal is maximálisan meg vagyok elégedve. Nyugodtan megyek el nyugdíjba, mert nehézségek nélkül át tudták venni a feladatokat, és tudják folytatni a munkát. Az én időszakomban volt egy elmozdulás az irodalomtörténet felől a műalkotások felé, és a folyamat most abban a stádiumban van, hogy nem feltétlenül szerzőket fognak bemutatni, hanem tematikákat vagy korszakokat. Ez a tendencia már látható a korábbi „Rézbőrű volt az alkony” – A magyar indiánozás nyomában és a Két portré – Mészöly–Pilinszky 100 című kiállításoknál. A tervek között is több ilyen jellegű kiállítás szerepel. Petőfivel együtt Orlai Petrics Somának és Madáchnak is idén van születési bicentenáriuma. Ebből az alkalomból szeretnénk kiállítani Orlainak a Szép Ilonka sorozatát, és tervezünk, egyelőre Madách Évái munkacímmel egy kiállítást, Az ember tragédiája kapcsán bemutatnánk a 19. század derekán született nőábrázolásokat. Ezeken kívül tervezünk egy sci-fi kiállítást is, és még számos más téma van a tarsolyunkban. – Mik a legkedvesebb emlékek számodra, amiket magaddal viszel? Mit tanácsolnál a fiatal kollégáknak? – A múzeumban kezdettől fogva jól éreztem magamat, jó közösséget sikerült kialakítani, jó PIM-esnek lenni. Sokat tanultam, és nem csak szakmát, hanem emberi tartást is. Amikor a nyugdíjjal kapcsolatos adminisztrációt intéztem, kérdezte egy fiatal ügyintéző az első és a jelenlegi munkahelyemet, és mikor mindkettőre a válasz a Petőfi Irodalmi Múzeum volt, akkor elhűlt, hogy ő még ilyennel nem találkozott, mióta itt dolgozik. Mondtam, hogy én vagyok az ötödik a múzeumban, aki így ment nyugdíjba mostanában. Tudom, ez ma már ritkaságszámba megy, de mi jó csapat voltunk, egy emberként akartunk jó múzeumot csinálni. Voltak nehezebb időszakok, de mi akkor is maradtunk, mert hittünk abban, hogy munkánknak értelme van. A fiatal kollégáknak arra hívnám fel a figyelmét, hogy aki a tudását szívvel-lélekkel tudja mozgósítani, az nagyon jó dolgokat fog tudni véghez vinni. Valószínűleg másképpen fogják csinálni, mint mi, de az másképpen lesz majd jó. Ehhez kívánok jó munkát és sok sikert. Ferró Csaba

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM

PIM REFLEKTOR

FÜST MILÁN ELSŐ ÉS UTOLSÓ LAKHELYE Füst Milán gyermek- és ifjúkorát a Dohány utcában, egész pontosan a 63/B számú házban töltötte. A szűk udvarú bérházat, a földszinti dohánytőzsdét, amelynek csekély jövedelméből itt tengődött özvegy édesanyjával, többször megírta. Bár később ugyanebben a házban, a harmadik emeleten szereztek meg egy kis lakást, s már itt éltek, amikor első írásai megjelentek a Nyugatban, mégis a Dohány utcai trafik-lakás ifjúsága egész nyomorának szimbólumává vált. Éppen ezért kevesen tudják, hogy Füst Milán nem itt, hanem kicsivel odébb, a Hársfa utca 6. számú házban született, és csak édesapjának korán bekövetkezett halála után költöztek a Dohány utcába. A Hársfa utcai ház falán ma tábla őrzi a költő emlékét. Hosszú élete során több más lakásban is élt: volt bérleménye az Angyal utcában, aztán már felesé gével együtt a Budaörsi útra költöztek, később saját házat építettek a Vércse utcában. Ez utóbbit Budapest ostromakor bombatalálat érte, s a megszenvedett társbérletek után csak 1946-ban kapták meg a Párisi utcai saját lakást. Innen járt – sokszor legendás tolószékében – az egyetemre oktatni

 Fotó: Füst Milán Hankóczy Jenő utcai lakásában, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

 Fotó: Füst Milán. A felvétel feltehetően az Angyal utcai lakásban készült 1916 és 1923 között, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM REFLEKTOR

PIM

egészen 1959-ig, amikor megkapták egy budai villa óriási luxuslakását. Ez, a műremek bútorokkal és értékes festményekkel berendezett Hankóczy Jenő utcai lakás lett az akkor már sokszorosan díjazott, regényével Európában is ismert író utolsó lakása. „Elmentem egyszer a szegények utcájába, oda, ahol fiatalságomat töltöttem mint újságárus gyerek és egyéb efféle. Igen elegáns voltam: hatalmas, hódprémes bunda volt rajtam és hatalmas perzsasapka, fekete püspöki süveghez hasonló. Kora délutáni idő volt, s valami csodálatos rőt fény borította be ezt a szegénynegyedet, amely világításról ma se tudom, honnan eredt, hogy vajon mitől pirulhatott ennyire ez a zsúfolt tömkeleg, hiszen, mondom, még távol volt az alkonyat. Lehet, hogy a falak így akarták üdvözölni régi gyermeküket. […] Megálltam az egykori, jól ismert ház kapuja előtt, azt is hosszan megbámultam, aztán bementem az udvarába, és ott álldogáltam vagy két óra hosszat. Az udvarra a szegénységnek ugyanaz a félhalott, tompa csendje borult, mint valamikor, s a foszladozó lábtörlőkön csudák csudája ugyanaz a fajta macskaféle üldögélt álmosan, mint réges-régen valamikor. […] A vasak pedig épp olyan rozsdásak voltak, mint valaha, s a feljárat éppoly reménytelen, mint egykor. – Hogy volt ez lehetséges vajon, hogy valaki ebből a vörhenyes szomorúságból és tompa reménytelenségből mégiscsak fel tudott vergődni valahova? – kérdeztem magamtól. – Micsoda erőfeszítés kellett ehhez, nemde! A szürke poklok legmélyét kellett ehhez megjárnia nyilván, mert másképp nem lehet. Ezt gondoltam. De aztán azt is megkérdeztem magamtól, hogy hát hova is emelkedik az ilyen? A fénybe? – Milyen fénybe? – feleltem magamnak azonnal. – Semmilyen fénybe.” (Önéletrajzom a francia, Gallimard-féle kiadás elébe)

Szilágyi Judit

„

Elmentem egyszer a szegények utcájába, oda, ahol fiatalságomat töltöttem mint újságárus gyerek és egyéb efféle. Igen elegáns voltam: hatalmas, hódprémes bunda volt rajtam és hatalmas perzsasapka, fekete püspöki süveghez hasonló.

 Fotó: Füst Milán dolgozószobája a Hankóczy Jenő utcai lakásban, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM KASSÁK ÉS BERLIN A Kassák Lajos életének helyszíneit bemutató SÉTA A PERIFÉRIÁKON – Kassák hely>történet>ek sorozatunk újabb részeiben Kassák 1920-as évekbeli, berlini élményeivel foglalkozunk. Az 1920-as évek elején Berlin volt az európai avantgárd művészet fővárosa, így Kassák – és más magyar művészek – számára is kiemelt jelentősége volt. Kassák 1922 novemberében járt először Berlinben, ekkor a Der Sturm Galériában tartott előadóestet élettársával, Simon Jolánnal, valamint megtekintette a nagyhatású Első orosz művészeti kiállítást az Unter den Linden egyik galériájában. 1924 májusában rendezte meg első berlini kiállítását, szintén a Der Sturm Galériában, ekkor azonban személyesen nem utazott Berlinbe, csak képeit küldte el. A sorozat aktualitását a berlini Berlinische Galerie Magyar Modern: Ungarische Kunst in Berlin 1910–1933 (Modern magyar: Magyar művészet Berlinben 1910–1933) című kiállítása szolgáltatja, amely a berlini múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szervezésében látható 2022. november 4. és 2023. február 6. között. A kiállításban a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött kiadványokon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők Kassák Ma című folyóiratát, valamint annak nemzetközi kapcsolatrendszerét.

Kassák és Simon Jolán berlini előadóestje Kassák és a berlini expresszionista folyóirat, a Der Sturm főszerkesztője, Herwarth Walden már az első világháború alatt kapcsolatba kerültek és lapjaikban kölcsönösen hirdették egymást. Kassák Ma című folyóiratának arculata egyértelműen a Der Sturm korabeli megjelenéséhez igazodott, ezen felül Kassák a Walden által bevezetett komplex művészeti programot is adaptálta: 1917–1919 között Budapesten avantgárd előadóesteket, kiállításokat szervezett, saját képes levelezőlap-sorozatot nyomtatott és részvénytársasággá alakított vállalkozása könyvkiadóként is működött. 1917 telétől kezdve a Ma a Der Sturm budapesti 48

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

bizományosa volt: Kassák lakásgalériájában Walden legfrissebb kiadványait és folyóiratát is olvasni lehetett, Mattis Teutsch János vagy Tihanyi Lajos festményei között. Walden ezzel szemben a Der Sturmban az első világ háború előtt – Stefan J. Klein fordító közreműködésével – csak a Nyugat köréhez tartozó modernista íróktól, Tömörkény Istvántól, Kosztolányi Dezsőtől, Karinthy Frigyestől és Móricz Zsigmondtól közölt több ízben írásokat; magyar képzőművész pedig nem is vett részt kiállításain. Walden 1922 novemberében hívta meg Kassákot Berlinbe, hogy felolvasóestet tartson a Der Sturm galériájában berlini magyar emigránsoknak. Kassák későbbi feleségével, Simon Jolánnal érkezett Berlinbe, és a november 21-én tartott esten A ló meghal a madarak kirepülnek egy részletét olvasta fel. Simon Jolán, hasonlóan a Ma bécsi estjéhez, kortárs dadaista művészek, Kurt Schwitters, Hans Arp és Richard Huelsenbeck verseit adta elő. A programhoz Kállai Ernő, az akkor Berlinben élő műkritikus mondott német nyelven bevezetőt. Kassák Berlinben egy portréfotográfusnál készíttetett magáról igazolványképet, és ennek a hátoldalára skiccelte fel az előadóest tervezett plakátjának vázlatát. Sajnos arról nincs információnk, hogy a plakátot elkészítette-e az eseményre. A Bécsi Magyar Újság beszámolójából kiderül, hogy az esten főként Berlinben élő fiatal magyarok vettek részt: „Kállai Ernő német nyelvű bevezetésében részletesen ismertette az új művészi törekvéseket és ebben a nemzetközi mozgalomban a Ma elhelyezkedését és iránykitűzését igyekezett meghatározni. Utána K. Simon Jolán szavalt az ismert dadaista és aktivista költőktől. Többek között Kurt Schwitters, Richard Huelsenbeck, Hans Arp és a Ma munkatársai műveiből. Kassák Lajos szép új versét és a 2x2-ben megjelent „A ló meghal és a madarak kirepülnek” című eposzának részletét olvasta fel. A Sturm helyiségét egészen megtöltötte a Berlinben élő fiatal magyarok soraiból egybegyűlt közönség, amely nagy tetszéssel fogadta az

 Fotó: PIM-Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

előadást, különösképpen K. Simon Jolán frappánsan ható recitációit. Azt a benyomást keltette a Ma-isták első berlini estélye, hogy a közönség, amely olvasva nehezen tud közel férkőzni a versek lényegéhez, azokat előadva teljes mértékben élvezni és értékelni tudja” – írta a tudósító. (A Maisták első berlini estélye, Bécsi Magyar Újság, 1922. november 26.) Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy Kassák a Der Sturm Galériában főként a „fiatal magyaroknak” szervezett előadóestet, ahogyan az is, hogy Simon Jolán a Ma-kör költői előtt a Der Sturm saját művészeinek munkáit mutatta be. Ugyanakkor Simon Jolán, aki az emigráció előtt kezdő színészként dolgozott, 1921-től kizárólag az avantgárd hangköltemények interpretációjára szakosodott, és előadásai – legalábbis a bécsi magyar emigránsok között – legendássá váltak. Kassák pedig nem beszélt jól németül, így az sem meglepő, hogy önéletrajzi ihletésű poémáját magyar nyelven olvasta fel a közönségnek. Az estnek ugyanakkor pozitív volt a mérlege: Walden a Der Sturm 1922. novemberi számának borítójára Kassák képarchitektúráját nyomtatta, és decembertől közölni kezdte Kassák verseinek német fordítását.

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

Kassák válogatott verseiből a Der Sturm kiadója fél évvel később egy önálló kötetet is megjelentetett MA-Buch (Ma-könyv) címmel. A Kassák által válogatott verseket Gáspár Endre, Kassák poliglott bécsi munkatársa fordította németre. A kötetet Kassák tervezte, és verseihez saját képarchitektúra-metszeteit is mellékelte. A könyv 1923 februárjában készült el, tipográfiájáért és nyomtatásáért ez esetben is Kassák felelt, a könyvet ugyanis egy bécsi nyomdában készítették el. A Walden-féle kiadás révén Kassák költészete sokakhoz eljutott és hozzájárult nemzetközi hírnevéhez. A Der Sturm márciusi száma A ló meghal a madarak kirepülnek hosszabb részletét is közölte német fordításban. Szeredi Merse Pál

További olvasnivaló: • A Ma és a Der Sturm kapcsolatáról: Pacsika Márton, „Az új hangszer legtudatosabb kezelője” – Kassák Lajos és a budapesti MA (1916–1919). In: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915–1927, 2017 • A Der Sturm és a magyar művészek kapcsolatáról: Szeredi Merse Pál, Budapest – Berlin – Budapest: magyar művészek Berlinben az 1920-as években. In: Berlin – Budapest 1919–1933: Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között, 2016 • Kassák berlini útjáról: Csaplár Ferenc, Kassák Lajos Berlinben. In: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása, 1987 A folytatás a Kassák Múzeum honlapján, a gyűjteményi blogon olvasható.

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA KALENDÁRIUM RÉGEN ÉS MA Az év első napján hagyományőrző elődeink sorra járták a szomszédos házakat, hogy jókívánságokkal teli versekkel köszöntsék az új esztendőt, és áldást kérjenek a ház lakóinak életére. A falvakban volt más jelentős dolog is, mely az év kezdésekor nem hiányozhatott egy háztartásból sem. Ez pedig a kalendárium volt. Emlékszem, hogy nagymamám minden évben már ősszel megrendelte a postahivatalban, és izgatottan vártuk, hogy megkapjuk a kis könyvecskét, melyben legjobban az újonnan elfogadott keresztnevek, a népi jóslatok, rejtvények és az irodalmi alkotások érdekeltek. Az említett iromány a Kincses Kalendárium nevet viselte és viseli. Első példánya 1896-ban jelent meg, és azóta, a második világháború néhány évét leszámítva, töretlenül minden éven elérhető, népszerű évkönyv. Régebben a „gyakorlati élet útmutatója” alcímet viselte, mert valóban igyekezett az emberek mindennapi életére vonatkozóan hasznos életvezetési tanácsokat adni. Ez a funkciója napjainkban is érvényesül, hiszen rovataiban olvashatunk az előző év legfontosabb eseményeiről, gazdálkodással, tudománnyal, emberi sorsokkal, családdal, otthonteremtéssel, otthonszépítéssel, irodalommal, sporttal kapcsolatos írásokat. Kikapcsoló című részében keresztrejtvényekkel, nyereménypályázatokkal, horoszkóppal és a hagyományoknak megfelelően vásárnaptárral találkozunk.

 Kép: A Magyar Nyelv Múzeuma

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

Utazzunk egyet az időben, és nézzük meg, honnan indult a kalendárium története! A szó a görög kaleo = kikiált igéből, illetve a latin Calendae Januariae = az év első napjának nevéből származik. Az első magyar naptárt 1538-ban Krakkóban készítette Székely István, mely könyv formájában tartalmazott egy évre szóló naptárt. A Magyar országon nyomtatott kalendárium ma ismert legrégebbi példánya pedig 1573-ban készült Kolozsvárott. A naptárkönyvek kiadása a XVII. században vált rendszeressé, és a XIX. században élte virágkorát, amikor külön gyártottak asszonyoknak, családoknak, gyerekeknek, vallási felekezeteknek szóló példányokat. Felépítését a mai kalendárium is megőrizte, hiszen az első részben kapott helyet a naptár, mely kiegészült vallási ünnepekkel és emléknapokkal, a Hold és a Nap keltének és nyugtának jelzéseivel. A követ kező részben időjósló rigmusokat, megfigyeléseket tartalmazott. Az utolsó részben a következő évre vonatkozó jóslások, egészségügyi előírások, táplálkozási, gazdasági tanácsok szerepeltek, majd a XIX. századtól ismeretterjesztő, szórakoztató írások is helyet kaptak. A régi kalendáriumok igazi értékét nem a nyomtatott szövegek adják, hanem a tulajdonosok által az üresen hagyott oldalakra írt bejegyzések. Ortutay Gyula írja: „Ha parasztságunk művelődéstörténetének megírására vállalkoznék valaki, minden bizonnyal kalendáriumainkat kellene végigvizsgálnia.” Bizonyára érdekes tanulmányt kapnánk. A Kincses Kalendárium még ma is elérhető a postai boltokban. Tóth Renáta

 Fotó: Oravecz Imre, Gál Csaba felvétele (PIM)

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

DIA AJÁNLÓ Az idei év első DIA-ajánlójával a 80 éves Oravecz Imrét köszöntjük. A Kossuth-díjas költő, prózaíró, műfordító írásai között, digitális könyvtárunk állományában, műfaji besorolás alapján is kereshetünk kedvünkre való olvasmányt, mivel, akárcsak többi szerzőnk esetében, külön vannak gyűjtve regényei, versei, prózai munkái, esszéi, gyermekeknek szóló és ifjúsági művei, hangoskönyvei, valamint a róla szóló irodalom. https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/oravecz-imre

Most, január elején, mikor ajánlónk készül, immár második napja, csöndben csöpög az eső, az idő már hetek óta késő őszies. Igazi télnek, fagynak, hónak nyoma sincs. Szeretnénk, legalább a szövegek olvasása során megidézni a naptárhoz igazodó időjárás illúzióját, ezért Oravecz Imre téli hangulatú írásaiból válogattunk ajánlónkban. Oravecz 1988-ban megjelent, 1972. szeptember című kötete kapcsán Esterházy Péter így írt: „Oravecz Imre költő, nem ilyen vagy olyan: költő. Mostani kötete (1972. szeptember) azt hiszem, igazi szenzáció. Képzeljünk el egy Celanon iskolázott hangot, mely ordenáré. Tehát rögtön szemérmes is, és így botrányos. Egy férfi nevetséges és hősies élethelyzet-sorozata, nősorozata, verssorozata. Nem sztorik, hanem történetek.” https://reader.dia.hu/document/Esterhazy_Peter-A_halacska_csodalatos_elete-315/szerzoseg

DIA AJÁNLÓ

PIM REFLEKTOR

Ebből a kötetből, amelyből szemelvények hangoskönyv formában is elérhetők honlapunkon, származik az alábbi részlet: „Süt a nap, szikrázik a hó, szélcsend van, az örökzöldek roskadoznak a fehér teher alatt, megyek az utcán, kihalt a környék, üresek a házak, a lakások, a munkaképes felnőttek munkába mentek, a gyerekek óvodában, iskolában vannak, csak nyugdíjasok gubbasztanak az összevont függönyök mögött, hideg van, az évszaknak megfelelően vagyok öltözve, arcom piros, kezemben bevásárlószatyor, benne tej, kenyér, savanyúság, a közeli élelmiszer boltban vettem, nem léptem túl a mára előirányzott pénzkeretet, a kutyám utolér, három lábon biceg, a körmei közé fagyott a hó, lehasal, leharapdálja a kellemetlen papucsot, macskát lát és előrerohan, egy garázsból autó áll ki üggyel-bajjal, szívatóra állított motorja hangos, de nem hat zavaróan, egy kuka mellett verebek nyüzsögnek, eleségre bukkantak a kiszóródott szemétben, azt csipegetik, a villanydrótról egy magányos feketerigó érdeklődve nézi a jelenetet, már reggeliztem, a szerveim most tűrhetően működnek, észrevétlen zajlik bennem az anyagcsere, valami lebomlik, valami felépül, beszívom és kifújom a levegőt, a hidegre való tekintettel az orromon át lélegzem, ma van a születésnapom, a negyvenedik, nem hittem volna, hogy megérem, már kifelé megyek az életből, már látom a túlsó partot, kopár, sziklás, barátságtalan, nem ilyennek képzeltem, de elégedett vagyok, érzem az idő múlását, mégsem sietek, egyik lábamat a másik után rakva egyenletes sebességgel haladok a térben, rovom a megszokott utat, ráérek, már nem forgatok nagy terveket a fejemben, elültek bennem a viharok, már csak elkerülhetetlen, ismétlődő, napi teendőkre gondolok, azoknak adom át magam, azok értelmét hámozgatom, és tiszta vagyok, mint a téli reggel, nyugodt és gondtalan, szinte szabad.” https://reader.dia.hu/document/Oravecz_Imre-1972_szeptember-971 https://opac.pim.hu/record/-/record/PIM2381962

 Fotó: Oravecz Imre, Gál Csaba felvétele (PIM)

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

A megfelelő nap című, 2002-ben megjelent kötet naplószerűen összegző, eszköztelen versei jól mutatják, hogy – ismét Esterházyt idézve –:„Oravecz aggályosan pontos ismerője a nyelvnek, mestere a leírásoknak. A pontosság mészölyi magasságaiban” –; Tőzsér Árpád szintén, a költő alkotásait kezdettől fogva jellemző, szenvtelen, tárgyias, minimalista nyelvről beszél a 2007-ben napvilágot látott Ondrok gödre című regényhez kapcsolódó esszéjében. https://reader.dia.hu/document/Esterhazy_Peter-A_szabadsag_nehez_mamora-252/Esterhazy_Peter-A_szabadsag_nehez_mamora-esterhazy00448 https://reader.dia.hu/document/Tozser_Arpad-A_konyv_szine_elott-34230/Tozser_Arpad-A_konyv_szine_elott-01180

A megfelelő nap kezdő fejezetéből, A tél kísérleteiből közlünk alább néhány verset, biztatásul a szerző többi írásának olvasásához: Ötvenötödik tél Az ember felkel, felöltözik, fát hoz be, tüzet rak, és kezét a kályha fölé tartva melegszik, közben ki-kitekint az ablakon át a levegőbe, mintha onnan várna valakit vagy valamit, aztán haladéktalanul hozzálát napi teendői végzéséhez, nem sietteti, de nem is késlelteti a halált. Hó Láttam lent a Tarna-parton egy embert menni. A hó egybeolvasztotta a partvonalat a háttérrel, és ettől olyan volt, mintha a levegőben lépkedett volna. Téli alkony A jégcsapok végén elakad és megdermed az utolsó csepp, a fácánok megborzonganak, és a havon visszaindulnak az erdőbe. Az árnyékok a szívedhez kékülnek. Havazás Esik a hó, lassan mindent belepnek a pelyhek, olyan, mintha hatalmas szem fehérje borulna a világra. 57

DIA AJÁNLÓ

Tél 1 2

Egy jégmentes forgónál kihallgattam a Tarna beszédét: álmában a tavaszt emlegette. A felszántott kertben összeesett a hó, és felvette a hantok alakját, majd ismét megfagyott, olyan, mint egy földöntúli tó, melynek egy helyben állnak gömbölyű, fehér hullámai.

Januári panasz Napok óta nem süt a Nap. A legrosszabb, hogy semminek nincsen árnyéka. A megfelelő nap Vékony, fátyolszerű, szűz hó, éjjel esett, az elpiszkolódott régire, szinte nincs szívem söpörni, enyhült a hideg, megpuhult a levegő, a Nap nem süt, de világosabb van, mint tegnap, mert feljebb húzódott a szürkeség, és ismét belátni a völgyet, közel és távol senki, se a határban, se az úton, se fatolvaj, se járókelő, mintha kihalt volna a világ, csak a madáretető körül van némi mozgás, két széncinke veri kitartóan a megkaparintott napraforgómagot, óvatosan nyitom-csukom az ajtót, nem akarok zajt csapni, még alszik kedvesem, jókedvűek a kutyák, valahányszor kilépek az udvarra, mindig játszani akarnak velem,

PIM REFLEKTOR

DIA AJÁNLÓ

rutinszerűen végzem teendőimet, jövök-megyek a térben, könnyűnek és szabadnak érzem magam, ilyen napon szeretnék meghalni. https://reader.dia.hu/document/Oravecz_Imre-A_megfelelo_nap-476/Oravecz_Imre-A_megfelelo_nap-00010

A Magvető Kiadó, a bő húsz évvel ezelőtt megjelent, A megfelelő nap verseinek újrakiadásával köszönti a 80 éves költőt születésnapján, februárban. Addig, s utána úgyszintén, olvashatják a kötet verseit, a többi Oravecz-művel együtt, a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is! Oravecz Imrének ezúton kívánunk örömteli, boldog születésnapot! Szlabóczky Mercédesz

 Fotó: Oravecz Imre, Gál Csaba felvétele (PIM)

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

Ady Emlékmúzeum 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: keddtől szombatig 10–17 óráig csoportokat – előzetes bejelentkezés alapján – hétköznapokon, nyitvatartási időben tudunk fogadni. Bejelentkezés: muzeumped@pim.hu

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Nyitva: Az Emlékszoba zárva tart!

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig, csütörtökön 12–19 óráig

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 8-16 óráig

Forgách utca

ca ut

ÁRP ÁD HÍD

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

y cz zin Ka

Pacsirtamező u .

ú ár

Hat

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

Né m

t kr et

b sé

Ferenciek tere

Astoria

a út yalj

D HÍ

Heg

Kálvin tér

G SÁ AD AB SZ

Blaha Lujza tér

Fővám tér

Szent Gellért tér

D HÍ

BUDAPEST

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

út

Deák Ferenc tér

Ja ge l ló

. út u

Alag

n rk

ölg etv

z Er

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

Nyugati pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

Corvinnegyed

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

Ady Emlékmúzeum

A Magyar Nyelv Múzeuma

Jókai Emlékszoba

Kazinczy Ferenc Múzeum

Kassák Múzeum