PIM Programok // március-április

pim program 2020. mรกrciusรกprilis

www.pim.hu

KiállíTás

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Emlékezzünk

Február 3-án a PIM-ben köszöntöttük Csoóri Sándort 90. születésnapján. Számomra ez nem szakmai, hanem személyes kérdés. Bujkál bennem egy nyomasztó érzés, mint valamifajta lázkezdemény, az a fajta, amit műszer még nem tud kimutatni, csak érezzük, hogy közeleg valami baj. Azt érzem, hogy elkéstünk. És még azt sem tudom megmondani, hogy honnan késtünk el.

Ehhez ott kellene lennünk, ahol Csoóri Sándor és más nagyjaink kijelölték a helyünket. De még azt sem tudjuk, hogy eltévedtünk-e. Csak szurkáljuk azt a ködöt, amiről Csoóri beszél, ami rátelepedik az agyunkra, és „ettől a ködtől nem látunk olyan folyamatokat, amelyek alattomosan hatnak ránk, s végzetesen megváltoztatnak minket”. Ezt próbáljuk meg eloszlatni, hogy bemérjük, hol vagyunk, mert csak utána tudjuk betájolni, merre kell indulnunk.

Ehhez kell nekünk Csoóri Sándor. Nekem nagyon hiányzik. Lassan nem marad olyan nagy öreg, akinek a lábához letelepedhetnénk, és meghallgathatnánk ködoszlató gondolatait. Mert továbbra is beszélnek hozzánk nagyjaink – csak mostanság nem nagyon van fülünk a hallásra. Nem csoda, a fecsegés lármája eltömíti a hallójáratainkat. És talán itt tévedünk.

Hogy kívülről akarjuk hallani azt, aminek belülről kellene jönnie.

Olvassuk nagyjainkat! Megszólal az a hang.

Demeter Szilárd főigazgató

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter szerkesztők: Demeter Anna, Erlitz János, Tüzes Éva, Zöllner Anna olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea megjelenés: 2020. március-április Megjelenik 2 havonta szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Kádár Erzsébet : Önarckép, 1934 (PIM Képzőművészeti Gyűjtemény)

1

03.

HAVI BONTÁS 03.01. vasárnap 15:00

Finisszázs BGM

03.02. hétfő

03.09. hétfő

03.15. vasárnap

11:00

10:00–18:00

Lénárd Sándor 110 koszorúzás

Cím: Budapest VII., Erzsébet krt. 23.

18:00

Lénárd Sándor 110 emlékest PIM

03.10. kedd 18:00

18:00

Dollár Papa Gyermekei: Az apáca OSZMI

Könyvbemutató

03.04. szerda

Mesemúzeum

18:00

Irodalmi séta Petőfi és a „március tizenötödikei” események nyomában

11:00

Évkerék Társulat Mesemúzeum

Kiállításmegnyitó PIM

03.18. szerda

PIM

11:00

03.07. szombat

18:00

03.13. péntek

Arany-dalok

PIM

03.17. kedd

18:00

PIM

17:00

Könyvbemutató

PIM

Hangoskönyv-bemutató

03.14. szombat

PIM

Nemzeti ünnep

15:00

PIM

18:00

Dollár Papa Gyermekei: Az apáca OSZMI

Móricz-ösztöndíjasok estje 03.19. csütörtök 18:30

Csoóri Szalon PIM

03.20. péntek 12:00-től

Bábszínházi Világnap BGM

16:00–17:30

Nagyon más Középiskolások rendhagyó vezetései PIM

18:00

Művészet és pszichoanalízis PIM

03.21. szombat 11:00

Kreatív foglalkozás Mesemúzeum 03.23. hétfő 17:00

Könyvbemutató PIM

18:00

Kiállításmegnyitó PIM

19:00

Trojka Színházi Társulás: Cseresznyéskert OSZMI

03.24. kedd 19:00

Juhász Anna POP PIM

03.25. szerda 18:00

PIM Esti Extra PIM

03.26. csütörtök 15:00

Színésztársalgó BGM

17:00

Könyvbemutató PIM

18:00

Asztali beszélgetések

03.29. vasárnap 15:00

Vasárnapi séta és koncert a Károlyipalotában

PIM

PIM

18:00

03.31. kedd

Szitanyomó workshop Kassák Múzeum 03.27. péntek 10:00

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje PIM

14:00-tól

Színházi Világnap BGM

15.30

Könyvbemutató PIM

19:00

Bajor Gizi-szeánsz BGM

03.28. szombat 11:00

Játszani jó!

Mesemúzeum 18:00

Pincétől a padlásig Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában BGM

18:00

Szabó Lőrinc-est PIM

március

03.20. péntek

04.

04.04. szombat

04.15. szerda

11:00

18:00

Játszóházi rokkendroll

Márai Sándor 120

Mesemúzeum

HAVI BONTÁS

16:00

Kurátori tárlatvezetés PIM

18:00

Rejtő Jenő-nap PIM

04.02. csütörtök 18:00

Szimpózium és kerekasztal-beszélgetés Kassák Múzeum

04.16. csütörtök 17:00

Tárlatvezetés Kassák Múzeum

04.05. vasárnap

18:00

11:00

PIM

Sztorizz velünk

Dsida-est

Mesemúzeum

04.17. péntek

04.06. hétfő

13:00

18:00

PIM

Kiállításmegnyitó 04.01. szerda

PIM

Irodalmi Magazin

PIM

15:00

04.07. kedd

BGM

18:00

Húsvéti irodalmi virrasztás PIM

04.08. szerda 10:00–22:00

Versmaraton

Bódog és Szomorilla – Hepp Trupp Társulat 16:00–17:00

Integrált városi séta PIM

16:00–17:30

Nagyon más Középiskolások rendhagyó vezetései PIM

PIM

18:00

Mesemúzeum

04.11. szombat

Művészet és pszichoanalízis

04.03. péntek

10:00

17:00

Megnyitó ünnepség

16:00

Kiállításmegnyitó BGM

Tavaszköszöntő családi nap Kassák Múzeum 11:00

Húsvéti készülődés Mesemúzeum

PIM

18:00

BAW tárlatvezetés PIM

19:00

Pincétől a padlásig Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában BGM

04.24. péntek

04.26. vasárnap

11:00

10:00

16:00

Évkerék Társulat

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje

Kurátori tárlatvezetés

16:00

04.27. hétfő

Mesemúzeum 16:00

BAW tárlatvezetés PIM

16:00

Kiállításmegnyitó BGM

17:00

BAW tárlatvezetés PIM

04.20. hétfő

PIM

Székely György Színháztudományi Szabadegyetem BGM

17:00–18:30

Szövegpreparátum PIM

18.00

Művészet és pszichoanalízis EXTRA

18:00

PIM

Zsoldos Péter 90 megemlékezés

19:00

PIM

04.22. szerda 19:00

Villakoncert felolvasással BGM

19:00

Juhász Anna POP

11:00

Játszani jó!

Mesemúzeum 04.26. vasárnap

PIM

Millenáris

04.26. vasárnap

04.23. csütörtök

Vasárnapi séta és koncert a Károlyi-palotában

18:00

Csoóri Szalon PIM

04.29. szerda 18:00

PIM Esti Extra PIM

04.30. csütörtök

Kassák Múzeum

Integrált családi nap

BGM

PIM

04.25. szombat

04.23–26. csütörtök–vasárnap

Színésztársalgó

Hangjáték-bemutató

17:30

BGM

10:00–12:00

15:00

18:00

Bajor Gizi-szeánsz

PIM

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

PIM

PIM

Finisszázs tárlatvezetéssel 18:00

Asztali beszélgetések PIM

április

04.18. szombat

AJÁNLÓ

Lénárd Sándor 110

Lénárd Sándor São Paulóból érkező vendége elé siet Donna Emma, 1960 körül Fotó: Francisco Adorján (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

„Fiatal, nagyratörő koromban római sírhelyet kívántam magamnak Cestius piramisa mellett, ott, ahol szamócaszőnyeg alatt pihennek a régi utak vándorai. Ma szerényebb lettem, a páfrányt várom.”

Háromszor cserélt hazát kalandos és hányattatott élete során, vigaszra lelt a klasszika-filológiában, orvostörténeti szakkönyveket is írt, kertészkedett és elmerült Bach orgonajátékában. Levelezett a világ különböző részein élő, hozzá hasonló új-humanistákkal. Írt verseket, tanulmányokat, regényeket, szakácskönyvet és gasztrotörténeti cikksorozatot, számos művét maga illusztrálta.

Az egyetemes tudású, nagy zenei műveltségű, angolul, latinul, magyarul, németül, olaszul alkotó irodalmárra, latinistára és orvosra emlékezünk születésének 110. évfordulóján.

Március 9-én 11 órakor megkoszorúzzuk szülőházán, az Erzsébet körút 23-as számú ház falán elhelyezett emléktáblát. Majd 18 órától a PIM Dísztermében emlékezünk a Brazíliában végső otthonra lelt polihisztorra. A zenés irodalmi esten Varga Tamás színművész olvas fel részleteket az író Völgy a világ végén című regényéből, melyet a Rosa Eterna Duo fuvola- és gitárjátéka kísér. A regény Brazíliában játszódik, és Lénárd rendkívül izgalmas életébe nyújt betekintést. A műsorban brazil zeneszerzők művei mellett Bach zenéje is felcsendül.

Részletek a 11. oldalon.

6

AJÁNLÓ

Fotó: Juhász Anna

Juhász Anna POP

Juhász Anna POP beszélgetések március 24-én és április 22-én.

Olvasunk és beszélgetünk. Ez a két fogalom bizonyára összekapcsol bennünket, és ezt tesszük az új sorozatunk középpontjába is. Mi is ez? POP, mint populáris. Szerelmes történetek, történelmi regények, a valóság megelevenedése, ifjúsági irodalom, populáris könyvek – Juhász Anna POP sorozata minderről beszámol. Olyan szerzőket mutat be, akiket olvasunk, figyelünk, akikért rajongunk. Hogy lesz valaki író egy sor elutasítás után?

Mennyire nehéz a megélt pokoli történeteket írásban visszaadni? Miért rejtőzködik hazánk egyik legnépszerűbb szerzője? Hogyan és mivel kell tinik tízezreit megszólítani és meghódítani az olvasás számára? Mit jelent a siker, az eladott példányszámok? Mi lehet egy népszerű kötet hátterében? Hogy dolgozik a szerző, milyen napirendje van, mi alakítja alkotói világát? Hogy születik meg egy-egy irodalmi alak, akinek történetét köteteken keresztül nyomon követjük?

Havonta egyszer a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében találkozunk szerzőkkel, irodalmi hősökkel, detektívekkel, szerelmesekkel, kalandokkal, tragédiákkal és beteljesüléssel – mindazzal, ami a könyvekben van, amit a könyvektől kapunk. Az olvasás mindenkié – ebben hiszünk. És abban, hogy jó megosztani az olvasás élményét egymással.

Tartsatok velünk, ez egy offline közösség!

Juhász Anna irodalmár, olvasás- és irodalomnépszerűsítő aktivista. A (Hadik) Irodalmi Szalon, a New York Művész Páholy, a Várkert Irodalom alapítója, dolgozik könyvkiadókkal, olvasóklubja van a Marie Claire-en, irodalmi vlogja a Librivel közösen Kortársaság néven.

Tíz éve szervez irodalmi rendezvényeket az országban, a fővárosban hetente ezren is látogatják ezeket. Jelszava: az irodalom világnézet!

7

AJÁNLÓ

Szabó Lőrinc 120 1900. március 31-én Miskolcon született Szabó Lőrinc. Balassagyarmati és debreceni gyermekkora csínytevéseit, élményeit jól ismerjük verseiből, tárcáiból. „Diákkoromban sokszor órák hosszat elnéztem a napsütötte pocsolyák életét, az esetlen csiborokat, a szép tarajos gőtéket, a villámgyorsan korcsolyázó vízipókot, a szamártövis lila bóbitáját és a felhőket. Később verseket írtam róluk, vagy idegen költők verseiben találkoztam velük.”

Azon kevesek egyike volt, aki mély empátiával, hitelesen ábrázolta a gyermekek érzéseit, látásmódját és közkinccsé tette, költészetébe emelte e sajátos, eredeti nyelvet is. A pedagógia a szenvedélye volt, saját gyerekei, Kisklára és Lóci nevelése közben felismerte, mennyire fontos egyéni érdeklődésük és hajlamaik felkarolása. „Apuka tanító alkat volt. Amit tudott, amit szeretett, ami érdekelte, mindig át akarta adni másoknak. Nemcsak gyerekeinek, feleségének, tanítványainak, hanem minden hallgatójának” – emlékezett rá Kisklára.

A versek iránt érzékeny és fogékony mai tehetségek számára a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnáziummal közösen szavalóversenyt és versillusztrációs pályázatot szervezünk az évforduló alkalmából. Március 31-én este a felnőttek Adorjáni Bálint színművész Különbéke című Szabó Lőrinc-estjét hallgathatják meg, március 17-én az A38 állóhajón a költő és Budapest kapcsolatát mutatjuk be.

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

8

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum

OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Mesemúzeum

2020.

03.01 — 04.30.

programok

PIM Arany János: Csendes dalok

Március 2. hétfő 17:00

A műsorral Arany János születésnapja előtt tisztelgünk, aki nemcsak versíró és -olvasó volt, hanem (mint élete alkonyán Bartalus Istvánnak felfedte) titkon visszatért a gitározás és az éneklés örömeihez. A program válogatást ad saját szerzésű dallamaiból, amelyeket saját verseihez, illetve más költők (Petőfi Sándor, Bajza József, Kölcsey Ferenc és Amade László) műveihez írt, s elhangzik néhány olyan költeménye is, amelyeket egykorú dallamokra szerzett, vagy megírásuk után hamar dallá váltak.

A műsor 2018-ban CD-változatban is megjelent.

Közreműködik: Csörsz Rumen István – ének, gitár, tekerőlant Musica Historica együttes (Palócz Réka, Pribay Valéria, Széplaki Zoltán, Vitárius Piroska)

Könyvbemutató

Március 4. szerda 18:00

Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában Szendrey Júlia alakját excentrikus feleségként és hűtlen özvegyként, Petőfi Zoltánét pedig tékozló fiúként őrizte meg a kulturális emlékezet. Gyimesi Emese kötete nem a fentebbi toposzok mentén, hanem a gyermekek által írt, eddig jórészt publikálatlan források alapján közelít Szendrey Júlia családjának történetéhez.

A gyermekkori levelek, versek, a játékként és ajándékként készült kéziratos újságok nemcsak azért értékesek, mert újrarajzolják a családtagok portréit, hanem azért is, mert lehetőséget adnak arra, hogy gyermekszemmel pillantsunk be a 19. század városi és vidéki kultúrájának sokszínű világába. Az 1860-as évek PestBudáját Szendrey Júlia második házasságából született fiaival együtt járhatjuk be, akik féltestvérüknek, Petőfi Zoltánnak mesélnek a dinamikusan fejlődő városról, ahol elindult a lóvasút, felépült az Akadémia palotája, „képes lapokkal” várt a Kávéforrás és csokoládéval a Városliget. Ritka ajándék, amikor mindezt nem felnőttek elbeszéléséből, hanem gyermekek látásmódján keresztül ismerhetjük meg.

Gyimesi Emesével Szécsi Noémi író, életmódkutató beszélget.

A könyvbemutatón elhangzanak Szendrey Júlia gyermekeinek levélrészletei, valamint korabeli dallamok Koroknai Sándor színművész és Csörsz Rumen István régizenész, irodalomtörténész előadásában.

A rendezvény moderátora Sallai Éva, a Magyar Katolikus Rádió munkatársa.

10

PIM

lÉNárD sáNDor 110

Az egyetemes tudású, nagy zenei műveltségű, angolul, latinul, magyarul, németül, olaszul alkotó irodalmárra, latinistára emlékezünk születésének 110. évfordulóján.

PROGRAMOK

március 9. hétfő 11:00 és 18:00

11:00 KOSZORÚZÁS Lénárd Sándor szülőháza, a VII. kerület Erzsébet körút 23-as számú ház falán elhelyezett emléktáblánál.

18:00 LÉNÁRD SÁNDOR 110 Zenés irodalmi est Lénárd Sándor Brazíliában otthonra lelt polihisztor orvos. A zenés irodalmi esten a Völgy a világ végén című művéből hangzanak el részletek. A mű fanyar humorral átitatott, Lénárd fantasztikus megfigyelőképességéről tanúbizonyságot tevő írás, mely egyfajta önéletrajzként is felfogható.

A prózai részletek láncolatát a tartalomhoz zenei betétek kapcsolják össze. J. S. Bach, H. Villa-Lobos és más brazil szerzők művei segítik megteremteni azt a különleges atmoszférát, mely a brazil őserdő közepén, a „világ végén” játszódó történetből árad.

Előadók: Juhász Anikó – gitár Klimászné Varga Zsófia – fuvola Varga Tamás színművész

Lénárd Sándor a Bach-kvízműsorban a TV-ben, São Paulo, 1956 körül (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

Lénárd Sándor íróasztalánál dolgozik, Donna Emma, 1970 körül Fotó: Francisco Adorján (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

11

PROGRAMOK

aZ Első sZÉKEly EposZ Hangoskönyv-bemutató

PIM

március 10. kedd 18:00

Deák-Sárosi László: Nyolcágú csillag, Székely Mózes és a brassói csata – Dóczy Péter, Fábri Géza és barátaik előadásában Az estet megnyitja: Erős Kinga irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke A kiadványt bemutatják: Dóczy Péter rendező, színművész, társkiadó (SZÍN-DÓ Art) Fábri Géza zenei szerkesztő, énekmondó Lőrincz Katalin grafikus Szekeres Lukács Sándor történész, az EKOSZ elnöke Deák-Sárosi László költő, társkiadó

VÉsD Föl EZT a Nagy NapoT!

március 14. szombat 15:00

Találkozó a Dohány utca 16-18. számú ház előtt

Csoport létszáma: 25 fő A séta időtartama: kb 1,5–2 óra Sétajegy: 1900 Ft

Irodalmi séta Petőfi és a „március tizenötödikei” események nyomában

Közreműködik: Ficza István színművész Sétavezető: Nagyvári Ildikó

Jegyek csak elővételben a múzeumi jegypénztárban és a Jegymesteren kaphatók.

Fotó: Kele János

12

pim

Március 15.

programok

Március 15. vasárnap 10:00–18:00

Nemzeti ünnep

Ezen a napon a múzeum kiállításai és programjai ingyenesen látogathatók!

Ünnepi programok Dzsenkó, a Petőfi-rajongó kiscsikó

10:00–11:00

Forradalmi restaurálás Eredjünk az egykor élt, kimondottan lázadó személyiségű, kíváncsi természetű kiscsikónak és gyűjteményének nyomába!

Keressük meg a Károlyi-palota rejtett zugaiban, amit nekünk, az utókornak őrzött meg! Bukkanjunk rá a meglehetősen maszatos, aggasztó állapotú, évszázadokkal ezelőtti kincsekre és gyűrjük fel ingujjunkat, hogy restauráljuk talált tárgyainkat!

Életkor: 5–10 év Maximális létszám: 25 fő

Az én Nemzeti dalom

11:00–12:00

Hány kézirata van a Nemzeti dalnak? És miért született belőle ennyi? Mennyit javított a szövegen Petőfi Sándor? Mivel nyomtatták ki a híres művet a Landerer nyomdában? Miről szólhat nekünk 2020-ban a Nemzeti dal? Barangoljuk be együtt a Petőfi-tárlatot és keressük meg saját válaszainkat!

Életkor: 8–12 év Maximális létszám: 30 fő

Koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezés a múzeum udvarán álló Petőfi-szobornál

12:00

Ünnepi beszédet mond: Fekete Vince költő

Közreműködik: Cédrus Táncegyüttes

táncház

13:00

Petőfi másképp

14:00–15:30

Schlotter Mira és Ökördi Laura, két gimnazista, a 48 másképp – Ifjúsági novellák 1848-ról című kötet ihletésére egy egészen más Petőfivel ismertet meg bennünket ezen a rendhagyó tárlatvezetésen. Lesz meglepetés (még vendég is), rádöbbenés, csodálkozás és semmiképpen sem lesz udvarias unalom.

Életkor: 14+

a Cédrus Táncegyüttessel

13

programok

pim

„Forradalom van, barátom…”

15:00–16:30

Belegondoltál már abba, milyen lehetett 1848. március 15-én végigjárni a pesti belváros utcáit a tüntető tömeggel? Hol ébredt a forradalmi nap hajnalán Petőfi Sándor? Kik voltak azok a fiatalok, akik ennek a nagyszabású megmozdulásnak az élére álltak?

Milyen eszközeik voltak, hogyan mozgósították az embereket, milyen szimbolikus cselekedetekkel hívták életre az összetartást?

Milyen társadalmi-történelmi körülmények között bontakozott ki a márciusi forradalom?

Felnőtt program Regisztráció: sokid@pim.hu

Szomszédolás – A PIM és az MNM közös sétája

Rendhagyó tárlatvezetésre invitál minden érdeklődőt a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum. Sétánkat a Károlyi grófok egykori palotájában kezdjük, amely ma irodalmi gyűjtemények tárháza, az alkotási folyamatokat, a kultuszt, egy szöveg mibenlétét kutatja és tárja a nyilvánosság elé. Ezt követően megyünk át az első magyar múzeumnak otthont adó épületbe, amely a nemzet fogalmának alakulásában és változásában játszott fontos szerepet, a jelenben pedig meghatározó társadalmi jelenségek felől értelmezi a történelmet.

Ismerjük meg a PIM állandó kiállításának tükrében az egyéni életúton keresztül Petőfi Sándort, hogy vezetőnkké szegődve kísérjen minket a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol a kor tágabb társadalmi-történelmi kontextusáról mesélnek a kiállítási tárgyak.

Sétavezetők: Bíró Dávid (MNM), Sóki Diána (PIM) Kalla Zsuzsa irodalomtörténész kurátori tárlatvezetése a Bolyongó üstökös című kiállításban

16:00–17:00

Polgár Balázs hadtörténész kurátori tárlatvezetése a Ki mondaná, hogy e hely csatatér? című kiállításban

17:00–18:00

Folyamatosan zajló programok

10:00–15:00

– Újra forradalom Hogyan lehet (forradalmian új a módszer), egy kiürült kávészacskóból, ahelyett, hogy vívódnánk, melyik szelektív szemetesbe gyömöszöljük, forradalmi pénztárcát készíteni, legalább olyan szépet, amilyet Szendrey Júlia hímzett Petőfinek a jeles nap alkalmára? Hogyan lehet hulladék papírból könyvborítót fűzni, amibe utána akár összes költeményeinket is becsomagolhatjuk? Újrahasznosítva teremtünk használati tárgyakat az Ősök csarnokában.

– Újraindul a sajtógép!

1848. március 15-én történelmet írt a „sasos sajtó”. Most bárki kipróbálhatja Landerer és Heckenast nyomdagépét, amelyen a forradalom 12 pontját nyomtathatták.

– Nemzeti szalagos, ünnepi hajfonat készítése 14

pim

Kiállításmegnyitó

Isten homorú arcán Kiállítás Choli Daróczi József emlékére

programok

Március 17. kedd 18:00

A kiállítást megnyitja: Beck Zoltán PhD (PTE) Közreműködik: Farkas Franciska színművész és Sallai Jenő hegedűművész, a Vienna Konservatorium hallgatója A Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium és a PIM közös rendezésében

Tükör

Beszélgetéssorozat Móricz-ösztöndíjasokkal

Fotó: Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium

Március 18. szerda 18:00

Folytatódik a Tükör sorozat, amelyben az előző év Móricz-ösztöndíjasait ismerjük meg, nem csak írásaikon, hanem egy baráti beszélgetésen keresztül, ahová az író két, számára fontos vendéget hív meg. A sorozat következő részében Horváth Veronika költő, a FISZ tagja hozza el vendégeit a PIM-be. Patonay Anita színész-drámatanárt, a Káva Kulturális Műhely munkatársát és Szalai Zsolt költőt, az Ambroozia versrovatának szerkesztőjét, a Hermaion Irodalmi Társaság elnökét.

Csoóri Szalon

Március 19. csütörtök 18:30

Vendégünk Korniss Péter fotográfus.

Szoros szálak kötötték Csoóri Sándorhoz, aki nemcsak fotóinak „alanya” volt, hanem a munkájában társa, és sok évtizeden keresztül a barátja is.

Kérjük, részvételi szándékát jelezze Kurucz Károlynénak a +36 20 368 0250-es telefonszámon és a kurucz.marica@gmail.com címen.

A Nomád Nemzedék Alapítvány programja.

Nagyon más

Március 20. péntek 16:00–17:30

Művészet és pszichoanalízis

Március 20. péntek 18:00

Előadó: Mészáros Judit pszichoanalitikus A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

Közreműködik: Őze Áron színművész

Középiskolások rendhagyó vezetései a PIM tárlataiban Részletek a 47. oldalon.

A dialógusteremtő Ferenczi

15

pim

programok

Szörényi László 75

Titkos örök kötél Könyvbemutatóval egybekötött születésnapi ünnepség

Március 23. hétfő 17:00

Közreműködnek: Gróh Gáspár, Hafner Zoltán és a meglepetésvendégek Háziasszony: Sebestyén Ilona A Nap Kiadó rendezvénye

Kiállításmegnyitó Egy írónő modellt áll

Március 23. hétfő 18:00

Kádár Erzsébet (1901–1946) A kiállítást megnyitja: Tönkő Vera szerkesztő, a Park Kiadó irodalmi vezetője Közreműködik Takács Kati színművész

Juhász Anna POP

Március 24. kedd 19:00

Vendég: Kondor Vilmos író és Kolovratnik Krisztián színművész A rejtőzködő Kondor Vilmos egy bűnös város és egy ország bűnéletét keltette életre krimisorozataiban. A PIM-ben Kolovratnik Krisztián képviseli a szerzőt, hangja megidézi a múltat, életre kelti a Bűnös Budapest-ciklus legendás nyomozóját, Gordon Zsigmondot - fellebbentve a fátylat a történelem titkairól.

Juhász Anna az este folyamán Kondor Vilmossal Skype-on beszélget majd, megőrizve a szerző személyének inkognitóját.

16

Belépő: 1000 Ft

pim

programok

PIM Esti Extra Március 25. szerda 18:00

Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban Minden kiállítás 20 óráig látogatható.

Belépő: 1000 Ft

CSÁTH* A varázsló halála

Bolyongó üstökös

A kiállításban Molnár Eszter Edina és Sidó Anna kurátorok vendége Háy János író „Ott áll ez a majdnem minden a hatalmas teherré növekedett tehetséggel, s mintha a lélek a korai szárnyalások után nem bírná cipelni ezt a növekvő terhet. Mert a teher csak nő, s a tehetség, ami eleven és kiszolgáltatott figyelem a világra, egyre több fájdalmat seper be. S a fájdalom olyan, hogy megy-megy árkon-bokron át, s végül megérkezik a lélek mélyére.”

Részlet Háy János 2019. április 29-én elhangzott kiállításmegnyitó beszédéből.

A kiállításban E. Csorba Csilla és Kalla Zsuzsa kurátorok vendége Keserü Katalin Széchenyidíjas művészettörténész

Egy írónő modellt áll A kiállításban Szilágyi Judit kurátor vezetésével ismerhetjük meg Kádár Erzsébet kettős – festőművészi és írói – életútját.

Üzenet Júliának „Ki vagyok én? Nem mondom meg…”

Petőfi választásai, állandó kiállítás – Szendrey Júlia-terem A megújult állandó Petőfi-tárlat részeként nyílt meg a Szendrey Júlia életének utolsó két évtizedét bemutató terem. A tárlatvezetés során alakját második családja és önálló irodalmi életműve felől közelítjük meg a kiállított fényképeken, személyes tárgyakon, kéziratokon, műveken keresztül. Kalauzaink a bejárás során Gyimesi Emese irodalomtörténész, történész, Szendrey Júlia szakavatott kutatója, valamint Mészáros Zsolt kurátor lesznek.

17

programok

pim

Könyvbemutató

Március 26. csütörtök 17:00

Lázár Balázs H. úr hagyatéka című verseskötetének bemutatója.

A szerzővel Turczi István beszélget.

Közreműködik: Gryllus Dániel.

A Magyar PEN Club programja

Asztali beszélgetések Marc Chagall víziói

Március 26. csütörtök 18:00 Belépő: 800 Ft / 400 Ft

Beszélgetőtársak: S. Nagy Katalin művészettörténész, szociológus, egyetemi tanár és Varga Gyöngyi lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus „Ne ébresszék fel a festőt! Álmodik, márpedig az álom szent dolog. Titokzatos dolog. Chagall álmodta a festészetét és az életét.

A világ az ő éjszakája…” – fogalmazott S. Nagy Katalin Chagallról írt kötetében. Az Asztali beszélgetések sorozat márciusi alkalmán – a művész halálának évfordulójára is emlékezve – Marc Chagall életéről és alkotásairól beszélgetünk.

Az Asztali Beszélgetések Alapítvány programja

Péntek10

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje „mire 2000et irunk Párizs nagyságait elérendi” – Szendrey Júlia gyermekeinek Budapest-élménye Gyimesi Emese irodalomtörténész előadása Milyen volt a 19. századi Pest-Buda gyermekszemmel? Milyen lehetett átélni a gyorsan növekvő város változásait, a Budapest-imázst máig meghatározó, ikonikus középületek elkészülését, az új közlekedési eszközök megjelenését? Melyik városi parkot látogatták leggyakrabban Szendrey Júlia kisfiai? Milyen kávéházakba jártak és milyen szórakozási formákat kedveltek?

Az előadás a családtagok személyes írásain keresztül ad bepillantást abba, hogy milyen a 19. századi várostörténet gyermekszemmel.

18

Március 27. péntek 10:00 Belépő: 500 Ft

pim

programok

Könyvbemutató

A közelmúltban megjelent József Attila életművével foglalkozó kötetek bemutatója

Március 27. péntek 15:30

Móser Zoltán: Jut az ember két világhoz. Esszék és tanulmányok József Attiláról (Magyar Kultúra Kiadó, 2019) Bemutatja: N. Horváth Béla Szolláth Dávid: Bábelt kövenként. Irodalomtörténeti tanulmányok és esszék (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019) Bemutatja: Agárdi Péter Gaál József – József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (Arcus Kiadó, 2019) Bemutatja: Bókay Antal József Attila, Bécs és a századforduló (l’Harmattan, 2020) Tanulmánykötet a 2018 novemberében Bécsben rendezett József Attila és a bécsi kulturális élet c. konferencia előadásaiból.

Bemutatja: Balla Zsófia Zagrebe, tlsimojrodnigrad... / Szülővárosom vagy Zágráb…

(Zagreb, FFPress, 2019) Tanulmánykötet a 2018 októberében Zágrábban rendezett Fejtő Ferenc-szimpózium előadásaiból.

Bemutatja: Csókás Máté A József Attila Társaság programja.

Vasárnapi séta és koncert a Károlyi-palotában

Március 29. vasárnap 15:00

15:00 Palotatörténeti séta Nagyvári Ildikó vezetésével Vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és a főnemesi Károlyi család évszázadokat átívelő történetét.

Műsor: W. A. Mozart: F-dúr négykezes szonáta KV. 497 M. Ravel: Lúdanyó meséi C. Debussy: Kis szvit Belépő: Séta: 1000 Ft Koncert: 1000 Ft Mindkét programra érvényes belépő: 1500 Ft

Fotó: Krulix Photography

17:00 Kamara-Kör koncertek 6.

Balogh Ádám és Szilasi Dávid négykezes zongoraestje

19

programok

pim

Különbéke

Adorjáni Bálint Szabó Lőrinc-estje

Március 31. kedd 18.00

A költő születésének 120. évfordulójára emlékezünk.

Belépő: 1500 Ft

Adorjáni Bálint színművész Szabó Lőrinc gazdag életművéből egy szubjektív válogatást kínál estjében. A zenei atmoszférát ez alkalommal Nagy Szabolcs teremti meg Jacques Brel sanzonjaival.

Irodalmi est ínyenceknek sok-sok dallal és zenével.

A dalok szövegét Hajós András fordította.

Közreműködik: Nagy Szabolcs zenész

„...ki számít ilyesmire egy értelmes bolondnál?”

Április 1. szerda 18:00

Rejtő Jenő-nap (P. Howard-day)

Pódiumbeszélgetés alkalmi kézirat- és ponyvakiállítással Moderál: Thuróczy Gergely Részletek hangzanak el Tamási Tannenbaum Tibor Csontbrigád-daljátékából.

Szelfi-fotózás és örömtánclejtés Dobó Ferenc Levente Piszkos Fred-szobra körül

Kurátori tárlatvezetés a Bolyongó üstökös című kiállításban

Április 4. szombat 16:00

E. Csorba Csilla vendége Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója. A beszélgetés a hősök és hőskultuszok alakulásáról szól az elmúlt 150 év fényében, különös tekintettel a Petőfi- és Kossuth-kultusz azonosságára, különbségére, megemlítve a kulturális emlékezet fontos állomáshelyeit: a szoborállításokat, ünnepségeket, ez utóbbiak rituáléit.

Csorba László a Nemzeti Panteon Alapítvány egyik vezetőjeként számos emléktáblát, szobrot készíttetett, avatott a világ minden pontján a magyar történelem jelesei emlékére.

Fotó: Szilágyi Lenke

Kiállításmegnyitó

Töredék Tandori - Szilágyi Lenke képreflexiói A kiállítást megnyitja: Nagy Gabriella író, szerkesztő

20

Április 6. hétfő 18:00

pim

Vízszintes és függőleges Húsvéti irodalmi virrasztás

programok

Április 7. kedd 18:00

Fotó: Molnár Mihály

Kortárs költők ez alkalomra írott verseiből, szövegeiből felolvas, idegenvezet: Lackfi János Zenél: Szirtes Edina Mókus Ahol ég és föld összeér, az a láthatár. Minden láthatáron minden alkonyatkor elvérzik Krisztus.

Ahol függőleges és vízszintes találkozik, az a keresztrejtvény.

A Kereszt rejtvénye.

Emberi és isteni metszéspontjába feszülünk be most, Húsvétra várva, másfél órára, hogy létezésünk teljes súlyát felfoghassuk.

Hiszen nem vagyunk pusztán laposkúszók, csúszómászók, akkor sem, ha életünk nagy része földszintesen telik.

Különben miért vágynánk felkapaszkodni a Himalájára, siklóernyővel hasítani az égen, eljutni a Marsra?

Földhöz hegesztett, égbe pöckölt lények vagyunk. Kisigényűek, nagyravágyók.

Kepesztünk, vérrel-verítékkel. Vágyakozunk a Tökéletesbe, legyen az álomutazás, ízorgia, izzó szenvedély.

Találkozzunk a metszéspontban!

Belépő: 1500 Ft

Versmaraton

Április 8. szerda 10:00–22:00

A legszemélyesebb találkozás a költészettel Száz költő, háromszáz vers a legjobbak közül – ez Az év versei 2020 antológia, amelynek szerzői tizenkét órán át – délelőtt 10 órától este 10 óráig – óránkénti váltásokkal hallhatóak és láthatóak a díszteremben, a VERSMARATON színpadán. Íme, néhányan a költők közül, akikkel találkozhat: Ágh István, Czigány György, Fenyvesi Ottó, Filip Tamás, Géczi János, Jász Attila, Kalász Márton, Kemsei István, Kiss Anna, Kovács István, Kukorelly Endre, Ladik Katalin, Lezsák Sándor, Mezey Katalin, Petőcz András, Serfőző Simon, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Turczi István, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor

A belépés ingyenes.

A Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség, az MTVA és a PIM közös programja.

Márai Sándor 120 Beszélgetés és filmvetítés

Április 15. szerda 18:00

Márai Sándor. Dokumentumfilm. (2008). Rendezte: Sipos József. (48') A filmvetítés előtt Mészáros Tibor irodalomtörténész a film alkotóival - Nagy-Kálózy Eszter színművésszel és Sipos József rendezővel - beszélget.

21

programok

„...nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak...”

pim

Április 16. csütörtök 18:00 Fotó: Joánovics Testvérek (Kolozsvár), PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár Ltsz. F.3188

Dsida-est

Dsida Jenő kivételes képességű költő, nagy tehetséggel megáldott, érzékeny lélek. A kínok, bajok roncsolták testét, de szellemét csiszolták, és költészetét igazgyönggyé nemesítették.

A költészet napjához kapcsolódóan láthatja a budapesti közönség a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Harag György Társulat közös produkcióját.

Az est fellépő művészei: Bogdán Zsolt, Uniter- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész; Kovács Éva, Poór Lili-díjas színművész és Csutak Réka színművész.

Szerkesztő-rendező: Szugyiczky István

József Attila-konferencia az Irodalmi Magazinnal

Belépő: 2000 Ft Április 17. péntek 13:30–18:30

115 éve született József Attila, akinek költészete és életműve új vonatkoztatási rendszert nyitott a magyar költészet történetében.

A lapszámbemutató műhelykonferencián három kerekasztal keretében beszélgetnek az Irodalmi Magazin szerkesztői és a József Attila-szám szerzői.

A hősök terén…

Április 17. péntek 16:00–17:00

Nagyon más

Április 17. péntek 16:00–17:30

Művészet és pszichoanalízis

Április 17. péntek 18:00

Integrált városi séta Részletek a 47. oldalon.

Középiskolások rendhagyó vezetései a PIM tárlataiban Részletek a 47. oldalon.

A gyermeki lázadás és engedetlenség motívuma Wagner walkürjében Előadó: Juhász Angéla pszichoanalitikus A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata 22

pim

programok

Programjaink a Budapest Art Weekhez csatlakozva

Tárlatvezetések Szilágyi Lenke és Szarka Klára tárlatvezetése a Töredék Tandori Szilágyi Lenke képreflexiói című kiállításban. A művésszel a kiállítás kurátora beszélget.

Április 17. péntek 18:00

Tárlatvezetés a Bolyongó üstökös című kiállításban.

Vendégek: Fehér Dávid, Százados László

Április 18. szombat 16:00

Tárlatvezetés az Egy írónő modellt áll - Kádár Erzsébet (1901–1946) című kiállításban.

Április 18. szombat 17:00

A Budapest Art Week olyan képzőművészeti eseménysorozat, mely galériákat, múzeumokat és kiállítótereket fog össze, hat napon át több mint kilencven kiállítással és azokhoz kötődő programokkal, közel hetven helyszínen. Ez a hét lehetőséget ad arra, hogy nemzetközi színtéren is elismert klasszikus, illetve újgenerációs galériák és vezető múzeumok gyűjteményeinek széles skálájából válogathassunk – mindezt egyetlen belépő megvásárlásával.

A programokat kizárólag a BAW–os karszalagokkal/ belépőkkel lehet látogatni.

Jegyinformáció: https://www.bpartweek.hu/hu/berletvasarlas/

23

PROGRAMOK

EllENpoNT

Megemlékezés Zsoldos Péter születésének 90. évfordulóján

PIM

április 20. hétfő 18:00

A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar sci-fi írókat és szerkesztőket felvonultató sorozatában a hazai sci-fi irodalmi szubkultúra legnevesebb alkotóinak bemutatását tűzte ki célul. Estünk következő részében a hazai sci-fi irodalmi élet legjelentősebb alkotójának, Zsoldos Péternek a munkásságával foglalkozunk.

Fotó: magángyűjtemény

Résztvevők: Devich Márton, a Bartók Rádió igazgatója; Görgey Etelka író; Németh Attila irodalmi szerkesztő, Galaktika; Szabados András fordító; Takács Gábor kritikus, Próza Nostra.

A beszélgetést vezeti: Veres Miklós muzeológus, PIM A PIM és a Magyar Írószövetség SF Szakosztályának közös estje

JuHásZ aNNa pop Havonta egyszer Juhász Anna irodalmár a népszerű irodalom köréből hív vendéget: krimik, lányregények vagy riportkönyvek, fantasyk és gasztroregények szerzői váltják egymást az esteken.

Mert olvasni jó!

április 22. szerda 19:00

Belépő: 1000 Ft

Vendégek: Csányi Vilmos és Géczi János

BuDapEsTi NEmZETKöZi KöNyVFEsZTiVál

április 23–26. csütörtök–vasárnap

csoóri sZaloN

április 23. csütörtök 18:00

Vendég Balog Zoltán református tiszteletes, akinek az élete, akarva, nem akarva, jó ideje a nyilvánosság előtt zajlik. Eredeti hivatása mellett volt már országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter, alapítványi elnök, de ott dolgozott Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett is. A hivatalos önéletrajzában nem szerepel az, hogy: és hűséges barát! Csoóri Sándorhoz való kötődése, ha különböző nemzedékhez tartoztak is, nyugodtan nevezhető síron innen s azon túl is megmaradó, tiszteletteljes barátságnak, ami egyoldalúan indult, amikor Balog Zoltán, még középiskolásként Csoóri-verset tartott a bibliájában, vagy lemásolta (kézírással) és osztogatta Csoórinak Egy nomád értelmiségi c. tanulmányát.

Ez az egyoldalúság az 1990-es évek viharai után változott meg és alakult barátsággá.

Kérjük, részvételi szándékát jelezze Kurucz Károlynénak a 06 20 368 0250-es telefonszámon és a kurucz.marica@gmail.com címen.

Várjuk önöket a PIM B 41-es standjánál a Millenárison.

A Nomád Nemzedék Alapítvány programja.

24

pim

programok

Péntek10

Április 24. péntek 10:00

Szilágyi Judit irodalomtörténész, kurátor tárlatvezetése az Egy írónő modellt áll – Kádár Erzsébet (1901–1946) című kiállításban a kivételes tehetségű írónőről és képzőművészről.

Belépőjegy: 500 Ft

Szövegpreparátum

Április 24. péntek 17:00–18:30

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje „Sem folytatni, sem elfelejteni nem lehet.”

Részletek a 48. oldalon.

Művészet és pszichoanalízis EXTRA „...romlott kölkökre leltél...” József Attila és a pszichoanalízis Kerekasztal-beszélgetés Erős Ferenc szociálpszichológus emlékére

Április 24. péntek 18.00

Résztvevők: B. Gáspár Judit pszichoanalitikus pszichoterapeuta, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Tverdota György és Veres András irodalomtörténészek A beszélgetést vezeti: Széchenyi Ágnes irodalomtörténész Sorozatszerkesztő: Takács Mónika irodalomtörténész

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata.

Fotó: Gábor Endre (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár Ltsz. F.1773.1)

Fejtetőn

Integrált családi nap

Április 26. vasárnap 10:00–12:00

Részletek a 46. oldalon.

25

programok

pim

Vasárnapi séta és koncert a Károlyi-palotában

Április 26. vasárnap

17:00 Kamara-Kör koncertek 8.

Molnár Anna (mezzoszoprán) és Radnóti Róza (zongora) dalestje Műsor: J. Haydn: English canzonettas – válogatás Jeney Zoltán: Monody Ligeti György: Musica ricercata No. 7.

H. Purcell–B. Britten: Music for a while G. Gershwin: Dalok - válogatás

kurátori tárlatvezetés Kalla Zsuzsa irodalomtörténész és Polgár Balázs hadtörténész kurátori tárlatvezetése a Ki mondaná, hogy e hely csatatér? című kiállításban

Tar Sándor: A lehetőség Hangjáték-bemutató

A 60-as, 70-es években sok magyar fiatal hagyta el az országot, hogy az akkor még létező Kelet-Németországban vagy, ahogy hivatalosan nevezték, a Német Demokratikus Köztársaságban próbáljon szerencsét. Ezek közé a reményteljes célokkal elinduló emberek közé tartozott az író Tar Sándor maga is, aki először 1967 és 1971 között mint gyári segédmunkás, majd pedig 1975ben mint a drezdai munkásotthon nevelője saját bőrén tapasztalta meg, mit is jelent a valóságban a szocialista vendégmunkáslét.

Fotó: Krulix Photography

15.00 Palotatörténeti séta Nagyvári Ildikó vezetésével Vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és a főnemesi Károlyi család évszázadokat átívelő történetét.

Belépő: Séta: 1000 Ft Koncert: 1000 Ft Mindkét programra érvényes belépő: 1500 Ft

Április 26. vasárnap 16:00

Április 27. hétfő 18:00

2019-ben hangjáték készült írásából, melyben Bezerédi Zoltán, Elek Ferenc, Epres Attila, Gubík Ági, Kovács Lehel, Kristán Attila, Orosz Ákos, Szatory Dávid, Szűcs Nelli és Trill Zsolt működtek közre. A hangjáték szerkesztője Lakner Lajos, rendezője Markovits Ferenc. Közreműködő partner a Pro Progressione Kft.

„Hová mész, fiú?

Megyek az NDK-ba dolgozni. Úgy hallottam, ott jól keresnek, meg amúgy is érdekes.

Sokat mesélnek róla. Megtanulom a nyelvet. Világot látok.

Városokat. Ott majd én én lehetek. Csak én.”

A hangjáték bemutatóján Deczki Sarolta irodalomtörténész, Lakner Lajos muzeológus, irodalomtörténész és Markovits Ferenc rendező beszélgetnek Tar Sándorról és a hangjátékról.

Színészek közreműködésével részletek hangzanak el Tar Sándor műveiből.

26

pim

programok

PIM Esti Extra Április 29. szerda 18:00–20:00

Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban Minden kiállítás 20 óráig látogatható.

Belépő: 1000 Ft Bolyongó üstökös

Egy írónő modellt áll

A kiállításban E. Csorba Csilla és Kalla Zsuzsa kurátorok vendége Róka Enikő művészettörténész, a Fővárosi Képtár igazgatója.

A kiállításban Szilágyi Judit kurátor vezetésével ismerhetjük meg Kádár Erzsébet kettős – festőművészi és írói – életútját.

Felolvas Balsai Móni színművész.

Üzenet Júliának „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Petőfi választásai, állandó kiállítás – Szendrey Júlia-terem A szubjektív tárlatvezetés során meghívott vendégünk, Szécsi Noémi író és Mészáros Zsolt kurátor segítségével azt a kérdést járjuk körbe, hogy Szendrey Júlia öntörvényű élete és írásművészete mit üzen nekünk, és mi mit felelünk rá a mából.

CSÁTH* A varázsló halála A kiállításban Molnár Eszter Edina és Sidó Anna kurátorok vendége Borgos Anna pszichológus.

A tárlatvezetés fókuszában Csáth Géza és felesége, Jónás Olga tragédiába torkolló kapcsolata áll, irodalmi, életrajzi, társadalmi és nőtörténeti keretben. Kapcsolatukból Csáth naplói, valamint kettejük levelei villantanak fel részleteket, de Csáth egyes novellái is vonatkoztatási keretként szolgálnak. Viszonyukban a (mai kifejezéssel élve) bántalmazó kapcsolat minden formája és eleme felismerhető.

27

PROGRAMOK

PIM

asZTali BEsZÉlgETÉsEK

április 30. csütörtök 18:00

Beszélgetőtársak: Köbel Szilvia jogász, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa, a KRE egyetemi docense és Mirák Katalin történész, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának tagja

Belépő: 800 Ft / 400 Ft

Honukban otthontalanok – Disputa a budapesti kitelepítésről

Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus Kevesen bár, de még élnek közöttünk olyanok, akiknek az 1951. évi budapesti tömeges kitelepítés saját életük egy – keserves – epizódja is volt. A főváros elhagyására kényszerített emberek számkivetésre ítéltettek, a két hónapos csecsemőtől a kilencedik X-et taposó matuzsálemig, özvegyig. Milyen indíttatás húzódott a budapesti kitelepítési döntés mögött? Milyen sorsok ismerhetőek meg az eddigi kutatásokból? Miért csak ritkán, akkor is perifériára helyezve esik szó a történelem ezen eseményéről? Az Asztali beszélgetések sorozat áprilisi alkalmán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által kiadott Honukban otthontalanok című kötet alapján beszélgetünk a fenti kérdésekről.

Egyúttal azt is bemutatjuk, hogy míg a hatalom együttesen próbálta ellehetetleníteni a fővárosból „osztályellenségként” száműzötteket és a vidéki agrártársadalom módosabb rétegét adó „kulákokat”, addig miként kezdték ők a kényszerű összezártságban kölcsönösen hasznosítani egymás tudását, tájékozottságát, szakmai jártasságát és tapasztalatát. Példákkal illusztráljuk, hogy a kiszolgáltatottság és gúzsbakötöttség nyomasztó terroruralma közepette életre kelt a közhatalmi szempontok szerint megbélyegzettek és kiközösítettek társadalmi együttműködési rendszere.

Az Asztali Beszélgetések Alapítvány programja

28

PROGRAMOK

KassáK múZEum

március 26. csütörtök 18:00–21:00

sZiTaNyomó WorKsHop: aBsZTraKT FuTó

A méteráru-nyomtatás az egyik legrégebbi nyomtatási terület a modern textiliparban, a szitanyomtatást megelőzően ezen a területen kísérleteztek a legtöbbet a nyomómesterek a különböző technikai megoldásokkal. A workshop résztvevői a szitanyomtatás technikatörténetét bemutató, rövid bevezető után kipróbálhatják a méteráru-nyomtatást is. Kassák Lajos absztrakt grafikáit a résztvevőkkel közösen „rapportáljuk” majd klasszikus vörös-fekete színben az anyagra, amiből a végén mindenki hazavihet egy-egy darabot. A közös alkotás után a fennmaradó időben lehetőséget biztosítunk az otthonról hozott pólók, vászontáskák díszítésére is!

Belépőjegy a helyszínen váltható: 1500 Ft (felnőtt), illetve 1000 Ft (diák/nyugdíjas), regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet. A belépő az időszaki és az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes.

29

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

április 2. csütörtök 18:00–21:00

NEgaTíV poTENciál – maTTis TEuTscH lETörölT műVEi SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

Mattis Teutsch János (1884–1960) a köztudatban és a művészettörténet-írásban is mint a keletközép-európai avantgárd mozgalom nemzetközi hírnevű művésze él. A halálát követő kanonizációs folyamatban rendkívüli érdeklődés övezi a korai expresszionista, absztrakt műveit, míg az utolsó alkotói periódusa feltáratlan maradt az életmű nyilvános megítélésében. Mattis Teutsch az 1920-as évek második felétől, az absztrakció tanulságaiból építkezve fokozatosan visszatért a figuratív művészethez, és az 1940-es évektől egyedi koncepciójú realista festményeket alkotott.

Kései, optimista hangvételű művészetével elébe ment a szocialista rendszer társadalmi megrendelésének, ám a korszakban formalistának bélyegezték. A második világháború utáni újrakezdés lendü-

Mattis Teutsch-kép letörölt részlete, restaurálási dokumentáció , 2014 MissionArt Galéria

letében és az anyagi nehézségek miatt több ízben kényszerült arra, hogy korábbi képeire fesse új műveit. Miután erre 2013-ban véletlenül fény derült, a tulajdonosok számos átfestett műalkotását restauráltatták, oly módon, hogy a felső festékréteget eltávolították. Ezzel újra feltárultak a műtárgypiaci szempontból értékesebb, korai, modernista festmények, viszont megsemmisültek a szocialista időszak alatt készült művek, melyek így már csak reprodukciókon maradtak fenn.

Mattis Teutsch életműve és műveinek utóélete számos kérdést vet fel. Hogyan értelmezik ezeket a problémákat a képzőművészeti szcéna különböző szereplői? A modern művészet feldolgozásában és megismertetésében milyen szerep jut a piaci tényezőknek, és hogyan tekintünk a közintézmények szerepére a rendszerváltások folyamatában? Milyen új olvasatot kínál a Kassák Múzeum kiállítása Mattis Teutsch kései művészetéhez?

30

KASSÁK MÚZEUM

18:00 19:00

PROGRAMOK

Miklós Szilárd képzőművész és Pacsika Márton múzeumi szakember bevezető előadása Kerekasztal-beszélgetés Mattis Teutsch kései művészetéről Résztvevők: Miklós Szilárd kurátor; Jurecskó László és Kishonthy Zsolt,, a MissionArt Galéria tulajdonosai; Pacsika Márton múzeumi szakember; Rechnitzer János műgyűjtő és Seres László restaurátor.

Moderátor: Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője

A program ingyenes, regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet.

április 11. szombat 10:00–13:00

ZölD ToJás Tavaszköszöntő családi nap

A nagy sikerű zero waste adventi foglalkozásunk után, a következő nagy ünnepre is a környezettudatosság jegyében készülünk! A húsvéti hosszú hétvégét hagyományosan tojásfestéssel kezdjük.

A piros tojást ma is sokan színezik vöröshagyma héjából készült főzettel, azt viszont kevesen tudják, hogy számos egyéb zöldségféle és fűszernövény tartalmaz olyan természetes, ráadásul csomagolásés hulladékmentes (!) festőanyagot, amivel a bolti mesterséges színezőket kiválthatjuk. A családi napon visszanyúlunk a régi módszerekhez: a levél- és virágdíszes tojásokat természetes pigmentekkel színezzük. És hogy valóban ZÖLD húsvétunk legyen, a tojásfestés mellett virágokat is ültetünk makraméval kombinált kaspókba!

A családi napot 3-tól 99 éves korig minden korosztálynak ajánljuk. A programon érdemes olyan ruhát viselni, amit nem sajnálunk, ha megmaradnak rajta az alkotás nyomai.

A húsvéti készülődést D. Nagy Heléna múzeumpedagógus segíti.

Belépő: 800 Ft, családi jegy: 1800 Ft (legfeljebb 2 szülő és 2 vagy több kiskorú gyermek), regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet.

31

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

április 16. csütörtök 17:00–19.00

TárlaTVEZETÉs

Budapest Art Week 2019 – Kassák Múzeum

17:00

A Kassák Lajos avantgárd lapjaira épülő kiállításban azokat a szerkesztői fogásokat ismerhetjük meg, amelyekkel Kassák új, avantgárd szoftvert telepített a huszadik század elejére már bevettnek mondható művészeti folyóiratok hardverére. Dobó Gábor irodalomtörténész tart tárlatvezetést a múzeum Kassák! című állandó kiállításában.

18:00

György Péter esztéta a Mattis Teutsch – Avantgárd és konstruktív realizmus című időszaki kiállításban kalauzolja az érdeklődőket.

Mindkét tárlatvezetésen Budapest Art Week karszalaggal lehet részt venni.

Jegyinformáció: https://www.bpartweek.hu/hu/berletvasarlas/ Mattis Teutsch János: Két fi gura, 1930 k., olaj, vászon, 57×100 cm, Székely Nemzeti Múzeum

április 30. csütörtök 17:30–18:30

FiNissZáZs KuráTori TárlaTVEZETÉssEl A Kassák Múzeum időszaki kiállítása Mattis Teutsch János (1884–1960), brassói születésű képzőművész utolsó alkotói korszakát mutatja be és értelmezi eddig kevésbé ismert műalkotásokon keresztül, új szempontok bevonásával. Miklós Szilárd képzőművész záró tárlatvezetése a Mattis Teutsch – Avantgárd és konstruktív realizmus című kiállításban.

A tárlatvezetés múzeumi belépőjeggyel látogatható.

A múzeum és a tárlatvezetések látogatása az óbudai lakosok számára ingyenes.

További információ: Szikra Renáta 061-368-7021 kassakmuzeum@pim.hu

32

programok

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Március 1. vasárnap 15:00–18:00

FINISSZÁZS

Hősök tere – Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós 15:00 16:00 17:00

Lengyel György rendezővel beszélget Gajdó Tamás színháztörténész Szubjektív tárlatvezetés Felvidéki Judit rendezővel Válogatás Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós televíziós munkáiból

Vendégek: Felvidéki Judit, Babiczky László rendezők Belépő: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft) Március 13. péntek 18:00

Március 14. szombat 18:00

DOLLÁR PAPA GYERMEKEI: AZ APÁCA „A nevem Zsuzsanna. Miattam vagytok itt, örülök is nagyon, hogy ennyien eljöttetek. De nem szeretnék senkit untatni a zárdába kerülésem részleteivel: 16 évesen anyám minden ellenállásom ellenére beadott apácának. Most legyőzve önérzetemet és viszolygásomat, előadom nektek szerencsétlenségem egy részét, naivan és őszintén – természetem szerint, minden tehetség és művészet nélkül.”

Denis Diderot azonos című regénye alapján írta: Ördög Tamás és a társulat A Trafó produkciója A Dollár Papa Gyermekei a kiszolgáltatottság és megalázottság klasszikus regényét most az OSZMI klasszicista jellegű, patinás budai épületébe adaptálta.

Belépő: felnőtt: 2400 Ft. diák: 1900 Ft. Jegyvásárlással kapcsolatban keresse a Trafót!

Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Körterem

33

programok

OSZMI

Március 20. péntek

Bábszínházi Világnap

Ötvenéves az OSZMI Bábgyűjteménye – megemlékezés

12:00–14:00 Tárgyjátékos workshop előadóművészeti képzésben részt vevő hallgatóknak. Workshopvezető: Végvári Viktória 15:00–16:00 Fabók Mancsi Bábszínháza: A székely menyecske meg az ördög (bábelőadás) 16:15–17:00 Mese Szaltán cárról – filmvetítés 1966-ból (rendező: Rényi Tamás, tervező: Kós Lajos, előadják: Bóbita Bábegyüttes tagjai) 17:15–18:30 A Bebábozódás című rövidfilm vetítése és beszélgetés az alkotókkal, meghívott szakértőkkel a felnőtt bábjátszás kapcsán.

Résztvevők: Berczi Ágnes (szerkesztő riporter), Farkas Barbara

(ren dező), Kiss Ágnes (szereplő, Barboncás Egyesület), valamint

Gáspár Anna (Manna Kulturális Egyesület), Hoffer Károly (báb- színész, rendező, látványtervező) 18:45–19:45 Kegyetlen játékok – bábelőadás (Előadják: Hoffer Károly,

Végvári Viktória) 20:00–21:00 Bemutatkoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem Bábszín házi rendező és bábszínész szakirány hallgatói.

Tervezett előadás: Punch and Judy (rendező: Gardenö Klaudia, látvány: Kun Barnabás, előadják: Bartos Ági és Bartha Bendegúz) Belépő: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft) Március 23. hétfő 19:00

Trojka Színházi Társulás: Cseresznyéskert (pénzes komédia tragikus napokról)

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című komédiáját Morcsányi Géza fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Balassa Eszter Belépő: 5900 Ft (székjegy), 3800 Ft (párnajegy) Jegyeket vásárolni a jegy.hu oldalán, illetve a jegy.hu által kijelölt jegyirodákban lehet. Az OSZMI az előadásra jegyeket nem árusít!

Bővebb információért és a további előadások időpontjai miatt látogassák meg a Trojka Színházi Társulás facebook-oldalát: https://www.facebook.com/trojka.szinhazi.tarsulas/ Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Körterem 34

oszmi

programok

Március 26. csütörtök 15:00

Színésztársalgó

Kalocsay Miklósra emlékezünk

Fotó: Ilovszky Béla felvétele, MTI

Új sorozatunkban a magyar színháztörténet legendás alakjainak pályáját elevenítjük föl meghívott vendégeinkkel, családtagokkal, egykori művésztársakkal.

Vendégek: Kolti Helga, Kaszás Géza Beszélgetőtárs: Szebényi Ágnes Belépő: 500 Ft (Hegyvidék-kártyával: 250 Ft) Március 27. péntek

Színházi Világnap a Bajor Gizi Színészmúzeumban 14:00 A Színházi Világnap 2020 üzenetét felolvassa Takács Kati színművésznő 14:15 Kurátori tárlatvezetés az állandó kiállításban Takács Kati színművésszel és Gajdó Tamás színháztörténésszel 16:00 Székely György Színháztudományi Szabadegyetem

– Doktori hallgatók tudományos ismeretterjesztő előadássorozata A szabadegyetemen magyarországi és határon túli magyar nyelvű doktori képzésben részt vevő, színháztudományi témákkal foglalkozó fiatal kutatók tartanak ismeretterjesztő előadásokat. A sorozat havi egy alkalommal jelentkezik, és minden érdeklődő számára nyitott.

Csadi Zoltán: Hegedűs Tibor – Egy elfeledett színházi polihisztor Hegedűs Tibor (1898–1984) a Belvárosi Színházban indult mint színész, aztán megmaradt rendezőnek, színházban, rádióban, alkalmanként filmben. Élete és pályafutása legtermékenyebb korszakát a Vígszínházban töltötte. Rendezőként került oda, igazgatóként távozott. A legvadabb nyilas időkben sem engedett a fasizmus ideológiájának. Mégis, az igazolási perét követően – függetlenül attól, hogy tisztázta magát a vádak alól – karrierje derékba tört. E sokoldalú művészegyéniség életműve gyakorlatilag teljesen feledésbe merült, munkássága ismeretlen, színházesztétikai alapelveinek értelmezése a mai napig nem történt meg.

Előadásomban színház- és kultúrtörténeti áttekintéssel vizsgálom és tárom fel Hegedűs Tibor életútját, szakmai tevékenységét.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Csadi Zoltán a Bartók Kamaraszínház igazgató-helyettese, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának PhD-hallgatója A belépés ingyenes.

35

programok

Március 27. péntek 19:00

OSZMI

Április 24. péntek 19:00

Bajor Gizi-szeánsz

Szobaszínházi előadás Bajor Gizi levelezése és szerepei felhasználásával Bajor Gizi szelleme visszalátogat régi villájába, és – ha nem félnek – elkalauzolja Önöket a rejtekhelyére, a manzárdszobába. Ebben a térben láthatják az egyszereplős szobaszínházi előadást, melynek során bepillantást nyerhetnek abba, milyen lehetett a művésznő olyankor, mikor egymaga volt. Akkor, amikor nem kellett senki előtt szerepelnie és volt alkalma gondolkodni az életéről, a múltjáról, a szerelmeiről. Megidéződnek ikonikus szerepei, életrajzi elemekkel kiegészítve, a neki címzett levelek felhasználásával.

Fotó: OSZMI

Bajor Gizi szerepében: Papp Kinga Lívia Rendezte: Spolarics Andrea A szoba befogadóképessége miatt a maximális nézőszám 20 fő.

Regisztráció szükséges: bgm@oszmi.hu Az előadás időtartama kb. 45 perc Belépő: 1000 Ft

Március 28. szombat 18:00

Április 17. péntek 19:00

Pincétől a padlásig

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában A Nemzeti Színház dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület egyik, akkor még csöndes és városszéli utcájában egy kétszintes villában élt óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épület a nagyközönség elől eddig elrejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárdszobán át a kertig. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után.

A sétát csak 14 éven felüli látogatóinknak ajánljuk!

Regisztráció szükséges: szebenyi.agnes@oszmi.hu

Április 3. péntek 16:00

Kiállításmegnyitó Bács Ferenc-kamarakiállítás

A kiállítást megnyitja: Borbás Gabi színművész 36

Fotó: Tóth József

Belépő: 2000 Ft

oszmi

programok

Április 17. péntek 15:00

Bódog és Szomorilla – Hepp Trupp Társulat

Egy kietlen út és egy váratlan találkozás. Egy vándor király – uralkodói feladatok nélkül. Egy kósza tündér – szakirányú varázsdiploma nélkül. Egy öreg bőrönd és egy szeszélyes piknikkosár. Rengeteg kérdés. Rengeteg meglepetés.

Játsszák: Nagy Viktória Éva, Schneider Jankó Író, rendező: Kolozsi Angéla Tervező: Bartal Kiss Rita Zene: Csernák Samu Belépő: 500 Ft

Fotó: OSZMI

Április 18. szombat 16:00

Április 22. szerda 19:00

Kiállításmegnyitó

Villakoncert felolvasással

Herceg a vasfüggöny mögül

Johann Sebastian Bach fuvolára és vibrafonra Janca Dániel és Drahos Rebeka koncertje (Fischer Annie-ösztöndíjasok)

Róna Viktor-emlékkiállítás

A két Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikus szólóés együttes játékában az éneklő fuvolazene mellett Bach vonós hangszerekre komponált műveinek adaptációi is elhangoznak. A különleges hangszerpárosítású duó a 2019-es Bach Mindenkinek Fesztiválon való debütálását követően először koncertezik Budapesten.

A kiállítást megnyitja: Keleti Éva és Orosz Adél

Közreműködik: Papp Kinga Lívia

Fotó: OSZMI

Fotó: Féner Tamás, 1963

Belépő: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft)

37

OSZMI

PROGRAMOK

április 23. csütörtök 15:00

sZíNÉsZTársalgó

„Szellők szárnyán...”

Emlékezés Huszka Jenő zeneszerzőre „Ez a műfaj abból él, hogy furcsa, különleges, rendhagyó, nagy egyéniségek játsszák, nem pedig szorgalmas, becsületes, szakszerű színi ipari dolgozók” – írta Szinetár Miklós az egyik legnépszerűbb színjátéktípusról. Meg természetesen abból, tegyük hozzá, hogy immár egy évszázad óta kiváló zeneszerzők műveit adják elő. Huszka Jenő – az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát megdöntve – egyike volt a műfaj hazai megteremtőinek. Aranyvirág című művével nyitották meg 1903-ban Budapesten a legendás Király Színházat, utolsó alkotását, a Szabadság, szerelem című operettet 1955-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be.

Zsadon Andrea – Szolnoki Tibor művész házaspár zenés programja Zongorán közreműködik: Tassonyi Zsolt karnagy Vendégünk: Homonnay Zsolt színművész, rendező és Nemlaha György író Beszélgetőtárs: Gajdó Tamás színháztörténész

Huszka Jenő és Lázár Mária az Erzsébet c. operett bemutatóján Fotó: OSZMI

Belépő: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft)

április 24. péntek 16:00

sZÉKEly györgy sZíNHáZTuDomáNyi sZaBaDEgyETEm Doktori hallgatók tudományos ismeretterjesztő előadássorozata Doma Petra: Hanako recepciója – Színész(nő), modell és hős(nő)

Előadásomban három szempont figyelembevételével fogom bemutatni a XX. század elején Európa-szerte ünnepelt japán színésznő, Hanako recepcióját. Korabeli és máig ható megítélését a színész(nő), modell és hős(nő) aspektusokból vizsgálom, melyek a színésznő Loï Fullerrel, August Rodinnel és Mori Ōgai íróval való kapcsolatára reflektálnak. Ezáltal Hanako munkássága mellett tágabb kontextusban a századfordulós Nyugat–Kelet viszonyt is bemutatom.

Doma Petra japanológus, színháztörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem megbízott óraadója, a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje A belépés ingyenes.

38

PROGRAMOK

mEsEmúZEum március 7. szombat 11:00

március 14. szombat 11:00

ÉVKErÉK TársulaT

sZÉl HoZTa rÉZViTÉZ

Zöld Péter meséje

Mesejáték sok-sok muzsikával, hol király s királylány Te magad is lehetsz, és a te fejedre is kerülhet virágszirom-koszorú!

Ajánlott korosztály: 4-10 éves korig 60 perc

könyvbemutató

A Szél hozta rézvitéz az Országházi Mesék sorozat első kötete. Tóth Zita meséjében kisvitéz rézfülű, esendő, de elszánt figurája mellé szegődve izgalmas kalandokon keresztül ismerhetjük meg az Országház lenyűgöző épületét és alkotásait, mindennapjait és jelentőségét.

Ajánlott korosztály: 6-10 éves korig 60 perc

március 21. szombat 11:00

március 28. szombat 11:00

FormáK a TuBusBól

JáTsZaNi Jó!

Vendégünk: Varró Dani

Kreatív foglalkozás Farkas Réka iparművésszel.

Ajándékkönyvek a Csimota Kiadó jóvoltából.

Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 120 perc

Merre ment Piroska az erdőben?

Melyik kártya az igazi? Építs bolygót a kis herceggel!

Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait!

Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc

április 2. csütörtök 17:00

mEgNyiTó ÜNNEpsÉg

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely Csukás István születésnapján, a Gyermekkönyvek nemzetközi napján, a Budavári Önkormányzat támogatásával, új filiáléval bővül a Petőfi Irodalmi Múzeum.

A kiskamaszoknak szóló Történetalkotó Műhely megnyitóján vendégünk: Berg Judit író.

39

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM ÉS MESEMŰHELY

április 4. szombat 11:00

április 5. vasárnap 11:00

JáTsZóHáZi roKKENDroll

miNDEN, ami a csőröN KiFÉr

Kárász Eszter és az Eszter-lánc mesezenekar interaktív műsorában vidám, táncos utazásra hív gyermekeket és gyermeklelkű felnőtteket. Lesz itt rokkendroll, balkáni dinnyetánc, mangók tangója, meg persze a nagy közös erdei muzsikálás után álomőrző esti mese is, amiből kiderül, milyen történeteket rejtenek a legfelső polcon megbújó régi könyvek, hogy miért hosszú a zsiráf nyaka, hogyan lehet kiugrasztani a magot a dinnyéből, illetve mi a teendő, ha anya fennragad az ugrálóvár tetején.

Sztorizz velünk a Háromcsőrű kacsa Történetalkotó Műhelyben!

Ajánlott korosztály: 11-14 éves korig

április 11. szombat 11:00

HúsVÉTi KÉsZÜlőDÉs

A zenekar tagjai: Kárász Eszter (ének, ukulele) Bata István (gitár, buzuki) Becze Gábor (nagybőgő) Clemente Gábor (ütőhangszerek) Nemes Janó (szaxofon, fuvola, klarinét) Veér Csongor (hegedű)

Itt a húsvét, itt az ideje a tojásfestésnek! Tojást berzselhet velem minden kedves látogató, és készíthetünk gipszből, csuhéból, papírból, gyapjúból tojástartó kosárkákat, mindenféle formában.

Sokféle alapanyaggal készülök, kreativitásra fel!

Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 60 perc

Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc

április 18. szombat 11:00

Quo-Quo, a moNsZuN-BÉKa

A foglalkozást Farkas Réka iparművész vezeti.

április 25. szombat 11:00

Ausztrál őslakók álomidős mítosza az Évkerék Társulattal

JáTsZaNi Jó!

Didgeridu, tikfa, ausztrál törzsi jelek s táncok segítségével előadott muzsikás dramatikus mesejáték. Ősi tanmese Quo-quoról, a zöld békáról, Muraliról, a dörgő emberről, Pakadrimbáról, a villámló asszonyról, Titaliról, a Világ Legnagyobb Békájáról, s Walláról, a türelmet nem tudó fiúról.

Merre ment Piroska az erdőben?

Melyik kártya az igazi? Építs bolygót a kis herceggel!

Ezen a délelőttön kipróbálhatod te is a Mesemúzeum legújabb társasjátékait!

Előadják: Gulyás Anna – ének, mese Ölvedi Gábor – ütőhangszerek Ócs József – didgeridu mozgás – Csepi Márton Ajánlott korosztály: 6-11 éves korig 60 perc 40

Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc

pim BaraNgoló Kazinczy Ferenc múzeum a magyar Nyelv múzeuma

2020.

03.01 — 04.30.

41

BARANGOLÓ

KaZiNcZy FErENc múZEum

Korhű ruhában, egy belvárosi, délelőtti séta keretében idézik meg az 1848. március 15-i eseményeket a Kazinczy Ferenc Múzeum munkatársai. Az egykori forradalmi helyszíneket egy-egy sátoraljaújhelyi épület váltja ki: így lesz a helyi középiskolából Landerer Nyomda, a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjából a Magyar Nemzeti Múzeum és a Fegyházból Táncsics budavári börtöne.

A muzeológusok sétáját és a helyi amatőr színjátszók történetmesélését végigkövetik a helyiek is. Így duzzad a megemlékezők száma tömeggé, mint egykor a Petőfit követő forradalmároké.

A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható a múzeum valamennyi kiállítása: a Zemplén flóráját és faunáját könnyed hangvétellel, játékosan és látványos installációkkal bemutató Erdőjárók kalauza, a Kazinczy művészetekhez való viszonyát feldolgozó A Szép és a Jó, az első világháborúnak városunkra 42

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

BARANGOLÓ

gyakorolt hatását szemléltető Újhely és a Nagy Háború, a közeli vár régészeti feltárásaival foglalkozó Egy eltűnt vár nyomában és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vendégtárlata, A handlétól a grand caféig. Utóbbi kiállítás azt mutatja be, hogyan vált a magyar ipar és vendéglátás történetének legjelentősebb rétegévé az 1867 utáni magyar zsidóság.

A tárlatok mellett előadásokra is hívja a Kazinczy Ferenc Múzeum látogatóit.

A helytörténethez köthető témákat „négyórai kávé” mellé ajánlja a múzeum. Míg a térség borkultúrájával és szőlőfeldolgozó hagyományaival foglalkozó bemutatókat „ötórai bor”-ral kísérik. (Persze, a teázásról sem kell lemondani ezeken az alkalmakkor.) A két, heti váltásban megtartott ismeretterjesztő előadássorozat, a Kávéházi délutánok és a Kávéházi borestek hamar a legnépszerűbb programjainkká váltak, éppen ezért tavasszal is folytatjuk e sorozatokat.

A költészet napja alkalmából – április 10-én – olyan ismert helyiek mutatják be legkedvesebb verseiket a múzeum közönségének, akiknek a foglalkozása nem kötődik az irodalomhoz, de szenvedélyesen szeretik a lírát.

Fotók: Kazinczy Ferenc Múzeum

43

BARANGOLÓ

a magyar NyElV múZEuma

Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

„Megenyhült a lég, vídul a határ, / S te ujra itt vagy, jó gólya-madár!” – írta Tompa Mihály, aki 1855-ben Arany Jánossal járt Széphalmon, s bár a kert akkor másképpen nézett ki, mint ma, Kazinczy sírja mellett, (Petőfi szavaival) a „hasonlíthatlan szépségű Sátor-hegyek” ölelésében bizonyára meghatottan gyönyörködött a zempléni táj szépségében A gólyához című vers szerzője. Ahogy annak idején, nem sokkal Tompa látogatása után, 1859-től, úgy terveink szerint idén márciusban újra munkálatok kezdődnek a Kazinczy-kertben. Egy határon átnyúló (partnerünk Királyhelmec Önkormányzata) pályázat (Interreg) által megújul, felfrissül a nyelvmúzeumi környezet, rendbe tesszük az utakat, kivágjuk-levágjuk az elszáradt fákatágakat, rendezzük a Kazinczy-sírkertet, új berendezést kap a Kazinczy Emlékcsarnok, 44

az eddigieknél is méltóbb-vonzóbb lesz a látogatók számára. A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központtal együttműködve elindítjuk kortárs írókat bemutató, valamint szépirodalmi műveket feldolgozó filmeket kínáló sorozatunkat. Megemlékezünk a magyar költészet napjáról; és hagyományosan a Teremtő anyanyelv szavalóversennyel ünnepeljük a nyelvmúzeum születésnapját (április 23-án, immár a tizenkettediket). Márciusban indítjuk útjára a klasszikus magyar irodalom míves szövegeit ajánló (mozgóképes) sorozatunkat.

Szellemi műhelyünkből reményeink szerint több kötet is az olvasók elé kerül: a Széphalom évkönyv 29. kötetével, Kazinczy-antológiával és Mikszáth-tanulmányokkal várjuk majd az érdeklődőket folyamatosan bővülő kínálatú múzeumi boltunkban.

Múzeum másképp Március másképp Családoknak 16 + 18 +

Múzeumpedagógia / PIM

2020.

2018.

03.01 09.01 — 10.31.

04.30.

45

Múzeumpedagógia

Március másképp

pim

Március 15. vasárnap 10:00–16:00

március 15. 2.0

Újra forradalom Dzsenkó, a Petőfi-rajongó kiscsikó – forradalmi restaurálás Az én Nemzeti dalom Petőfi másképp „Forradalom van, barátom…”

A programok ingyenesek.

Részletes program a 13. és 14. oldalon.

Családoknak Integrált családi nap „Növünk együtt” Mi is szeretnénk együtt nőni, hogy az értelmi fogyatékossággal élőkkel közösen rácsodálkozhassunk egymásra, s a távolságtartó idegenség helyét a még nem ismert felfedezésének vágya váltsa fel.

Az integrált családi napokra várunk minden gyermeket, aki önfeledt játékkal szeretné csillapítani kíváncsiságát és felfedezni a világ sokszínűségét.

Fejtetőn

Április 26. vasárnap 10:00–12:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 30 fő

Tavasszal valami beleüt az emberbe… Maguktól mozdulnak a karok, lábak, hogy valami mosolyogtató csintalanságot vigyenek végbe. Tavasszal minden morajló mosoly és csattanó tettvágy.

Miért lenne más a tavaszváró családi nap? A Károlyi-palota zegeit-zugait (egy 200 szobás grófi palotában ezekből bőven akad) fedezzük fel és amit lehet, azt fel is forgatjuk lelkes tavaszvárásunkban.

46

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

iNTEgrálT Városi sÉTáK „Fecseg a mély” Balázs Péter, az Önállóan lakni – közösségben élni aktivistája és Czékmány Anna, a PIM múzeumpedagógusa együtt vezetik az integrált városi barangolást, hogy közösen fedezhessük fel ennek a színes múltú és jelenű városnak meglepő történeteit, s nem várt módon tekintsünk, új szemmel Budapestre!

a Hősök terén…

április 17. péntek 16:00–17:00

Budapest egyik legreprezentatívabb tere, mely minden idelátogató külföldi számára „kötelezően teljesítendő” látnivaló. Mellette hatalmas park, fürdők, múzeumok s egy egészen sajátos épületképződmény. Lehet-e ennél sűrűbb történetű pontját találni a városnak, ahol a reprezentatív pompa mintha elfeledtetné évtizedek, sőt évszázadok furcsa, komikus, iszonytató vagy éppen nagyon is hétköznapi történeteit.

Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 30 fő A program ingyenes.

Fedezzük fel együtt, mit mesélnek a hősök!

16 + Nagyon más

Középiskolások rendhagyó vezetései a PIM tárlataiban Ha Te is meg szeretnéd tudni, mitől lehet érdekes egy költő, vagy van véleményed róla, vagy éppen egyáltalán nem érdekel se a költő, se az irodalom, itt a helyed!

Nincs tabu kérdés!

Kisházy Eszter, Nagy Anna, Schlotter Mira és Ökördi Laura

Csáth-tárlat március 20. péntek 16:00–17:30 április 17. péntek 16:00–17:30 Maximális létszám: 30 fő A program ingyenes.

2020-ban is vár Titeket mindennel, ami a tankönyvből kimaradt.

47

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

18 + szövegpreparátum CSÁTH* A varázsló halála című kiállításunkhoz készült Szövegtestek – CSÁTH-kísérletek elnevezéssel egy alkotói folyamatokat modellező, átalakításra hívó múzeumi kiadvány, amely arra ösztönöz, hogy varrjunk bele, gyűrjük össze, vágjunk ki belőle egyes részeket. Mindezt azért, hogy ne csak az olvasáson, de az aktív cselekvésen keresztül is gondolkodásra, értelmezésre késztessen.

Ennek apropóján beszélgetünk arról, hogyan érdemes felnőtteket megszólító múzeumi kiadványt tervezni, megalkotni.

április 24. péntek 17:00–18:30 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 30 fő A program ingyenes.

Az alkalom során rendhagyó módon mi magunk is kísérletezhetünk a papírral, a szövegekkel, és létrehozhatjuk saját kipreparált szöveggyűjteményünket is.

Instagram feat múzeumpedagógia Tavaly januárban mi is belevágtunk:) Kövessen minket az Instán!

Petőfi Irodalmi Múzeum@petofiirodalmimuzeum https://www.instagram.com/petofiirodalmimuzeum #szeretjükamunkánk 48

pim

kiállítások

programok

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2020 49

PIM

Isten homorú arcán

Kiállítás Choli Daróczi József emlékére

Megtekinthető: 2020. március 18. – május 3.

„Kétnyelvű vagyok! Az egyik nyelvet szeretem, mint anyámat, a másikat tisztelem, mint apámat. Mindkettőhöz úgy kötődöm, mint szüleimhez: alázatos tisztelettel és feltétel nélküli szeretettel. Mindkét kultúrámhoz és nyelvemhez ragaszkodom: a két nyelv és kultúra függésében élek és írok.

Cigány–magyar vagyok. Múltamban, jelenemben és jövőmben is az akarok maradni. Cigány-magyar vagyok nyelvemben, kultúrámban, béketűrésemben, harcaimban, szerelmeimben, gyűlöleteimben, szeretteimben és ellenségeimben. Cigány–magyar költő és műfordító.”

Choli Daróczi József Choli Daróczi József (1939–2018) egyszerre volt költő, műfordító és népművelő pedagógus. Verseiben különösen a cigány–magyar identitás és a kisebbségi létből fakadó nehézségek foglalkoztatták.

Műfordítóként a magyar irodalom nagyjait, többek között József Attilát és Petőfi Sándort fordította lovárira; pedagógusként a tudás iránti kíváncsiság felkeltése volt a legfontosabb célja. Készített cigány– magyar kisszótárt, lovári nyelvkönyvet, s elsőként fordította le az Újszövetséget lovári nyelvre.

A PIM és a Roma Jezsuita Szakkollégium közös kiállításának anyagát azok a cigány témájú festmények adják, amelyeket Choli bácsi a kollégiumnak ajándékozott. Ez egészül ki a KuglerArt Szalon és Galéria egyedülálló gyűjteményének darabjaival, többek közt Balázs János, Oláh Jolán, Péli Tamás, Szentandrássy István képeivel. A kiállításban a cigány irodalom kiemelkedő alkotásaival is találkozhatnak a látogatók.

Kurátor: Molnár Eszter Edina Látvány: Mezei Ildikó

Egy írónő modellt áll Kádár Erzsébet (1901–1946)

Megtekinthető: 2020. március 24. – május 3.

„A magyar irodalom egyik legnagyobb tehetségű novellaírója”; „Hibátlan író”; „A leggazdagabb, legtökéletesebb elbeszélőink közé tartozik” – Kádár Erzsébet írói teljesítményéről nyilatkozott így Illyés Gyula, Rónay György és Vas István. Mindenki elismeréssel, sokszor elragadtatással írt róla, s nemcsak fiatalon bekövetkezett tragikus halála után, hanem már életében is.

Pedig valójában nem is írónak, hanem festőnek készült. Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, IványiGrünwald Béla tanítványa volt; festményeivel több csoportos kiállításon is elismeréssel szerepelt.

Szépírói pályájának indulása után végleg felhagyott a képzőművészettel, hogy csak az írásnak szentelhesse tehetségét. Ekkor választotta a Csernovics családi név helyett a Kádár írói nevet.

A Nyugat avatta íróvá, de a korszak minden más jelentősebb lapjában is publikált. Témaválasztása, az erdélyi nemesi világ lírai és a dzsentri létforma józan ábrázolása népszerűvé tette a konzervatív irodalmi lapoknál, míg a finom érzékenységgel megragadott lelki jelenségek, a szabatos nyelvezet és a feszesen komponált szerkezet kivételes összhangjára a modern irodalmi lapok voltak fogékonyak.

50

pim

KIÁLLÍTÁSOK

Tíz évnyi festés után alig egy évtizednyi írói pályát hagyott maga mögött, amikor, mindössze 45 évesen, egy banális baleset folytán meghalt.

A PIM gyűjteményébe – elsősorban Kádár Erzsébet unokájának jóvoltából – az elmúlt években több festménye is bekerült, így kiállításunkon egyszerre tudjuk bemutatni a kivételes tehetségű írónőt és képzőművészt, s talán beteljesedhet Vas István jóslata: „Sem folytatni, sem elfelejteni nem lehet.”

Kurátor: Szilágyi Judit, Lukács Ágota Látvány: Mihalkov György

Töredék Tandori

Megtekinthető: 2020. április 7-től

Irodalom és fotográfia ismét együtt a PIM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében.

Az Arany Jánost fényképezők 2018-as bemutatása, illetve a tavalyi, Kányádi Sándorra emlékező fotókiállítás után újra szó és kép sajátos viszonyát helyezi fókuszába egy különleges kiállítás.

Fotó: Szilágyi Lenke

Szilágyi Lenke képreflexiói

Ezúttal a tavaly elhunyt Tandori Dezső roppant életművének kis, de különleges szeletére reflektál a kortárs magyar fotográfia egyik legizgalmasabb alkotója, Szilágyi Lenke. A költő, író, műfordító képverseket és rajzokat is hagyott hátra szép számban. Ezek a különös, sokféle témájú és stílusú vizuális művek rokoníthatók Tandori irodalmi megnyilvánulásaival.

Kísérletező kedvről, kifogyhatatlan ötletekről, sodró erejű fantáziáról, humorról és lenyűgöző alkotóerőről árulkodnak.

Ahogyan Tandori, úgy Szilágyi Lenke is besorolhatatlan alkotója a magyar művészetnek: hasonló kísérletező kedv és alkotóerő jellemzi mindkettőjüket. Tandori-rajzok inspirációjára született Szilágyi Lenke-fotográfiák? Az irodalom és a fotográfia párbeszéde nemcsak műfajokon ívelhet át, hanem az élők és eltávozottak közötti terra incognitán is.

A Töredék Tandori nemcsak Tandori Dezső első verseskötetére, a Töredék Hamletnek című könyvre reflektál, de a vállalkozás szükségszerűen töredékes, nagyon is „tandoris”, mégis ambiciózus jellegére utal.

Kurátor: Szarka Klára

51

KIÁLLÍTÁSOK

„Ki mondaná, hogy e hely csatatér?”

pim

Megtekinthető: 2020. május 3.

Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2019

Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel a magyarok mentális térképére. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a „segesvári csata”, amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” – talán éppen a világosi fegyverletétel időbeli

közelsége miatt, az idők során tragédiává nőtt: az egyszerű honvéd tömegsírból nemzeti gyászhely lett.

2018–2019-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére.

Mintegy 400 lelet, többségében orosz, illetve magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben részt vevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

Csaták múzeumi bemutatása általában akkor indokolt, ha azok a nemzeti történelem valamilyen fontos, jelentősnek tűnő fordulópontjához kötődnek. A Fehéregyháza–Segesvár közti 52

hadi események nem ilyenek voltak, de kultikussá tette őket Petőfi eltűnése és összemosódtak az emlékezetben a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Petőfi maradványainak felkutatása, személyének azonosítása, „megkeresése” tehát ebben az értelemben nem volt cél, bár az ütközet tömegsírjainak meghatározása és esetleges feltárása hosszabb távon illeszkedhet a magyar csatatérrégészet trendjeibe. Végső, méltó nyughelyükre kerülhetnének a segesvári csata ma ismeretlenül, jeltelenül elföldelt áldozatai, a mintegy 1200 magyar halott. A kutatás segítségével rekonstruálhatóvá vált a csata lefolyása, olyan részletek, amelyeket eddig csak visszaemlékezésekből ismertünk. Több éves munka eredményeként olyan történeti emlékek kerültek elő és váltak bemutathatóvá – tüzérségi fegyverek maradványai, ágyúállások stb. –, amelyek fontos és látványos rekvizitumai lehetnek a múlthoz való kötődésnek. A számba vehető, csatatereket bemutató, kitűnő nemzetközi példák jelzik, hogy maga a helyszínrekonstrukció, a valamikori történeti táj megjelenítése értékké válhat.

A kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével áttekinti a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket.

Nem utolsósorban arra válaszol, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudásunkat a térképre vitt leletekből származó információk, mit tehet hozzá a régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: hol halt meg Petőfi?

Kurátor: Kalla Zsuzsa (PIM), Polgár Balázs (HM-HIM) Látványterv, grafika: Széki András Szakértő: Kemény Krisztián (HM-HIM)

pim

KIÁLLÍTÁSOK

Bolyongó üstökös

A Petőfi-kultusz alakváltozatai

Megtekinthető: 2020. május 3.

Kiállításunk centrumában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan alakult, formálódott át újra meg újra „a költő” nemzeti emlékezetben megőrződő alakja a társadalom különböző rétegeiben, az irodalom, a képzőművészet, a politika által használt motívumokban, szólamokban, a hagyományőrzés retorikájában.

A cím Az apostol önjellemzéséből való: „...alatta a sötét homloknak / Két fényes szem lobog, / Mint két bolyongó üstökös, / Mely nem fél senkitől / S melytől mindenki fél. Tekintete / Mindég messzebb, mindig magasbra száll. ” Egy-egy esemény mulandó, de maga az ünnep, az ünneplés örök, kihagyhatatlan, elpusztíthatatlan.

A tárlat négy fókuszpont köré csoportosítva jelenít meg konkrét idővel, helyszínekkel egy-egy metszetet: az 1898–99-es, az 1923-as, az 1948–49-es és az 1973-as Petőfi-évforduló tárgyait, eseményeit, szövegeit vizsgáljuk meg, így téve karakteressé az „alakváltozat" fogalmát. A kiállításon néprajzi és hétköznapi tárgyak, fotók, filmek szerepelnek, markánsan jelezve, hogy mozognak az ünnephez kapcsolódó különböző tartalmak a populáris és a magaskultúra világa között. Hiszen a megemlékezés formái lehetnek közhelyesek, sőt bornírtak – ahogy Babits írja Petőfi születésének 100. évfordulóján: „...Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak / Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, / mint az olcsó gyertyák.” (Petőfi koszorúi) Mégis, mindig eljön az a pillanat, amikor egy évszám megünneplésének igazi tétje van.

A történelmet megidéző, az évfordulókra készülő műalkotások gyakran saját koruk legégetőbb problémáival birkóznak, azokat közvetítik az utókornak.

A műtárgyválogatásban ezért arra törekedtünk, hogy ritka, egyedi értékű példákat válasszunk.

A tárlat feliratozása eltér a múzeumi terekben megszokottól: arra teszünk kísérletet, hogy a látogató modellezhesse, nyomon követhesse saját ítéletalkotásának folyamatát: azt, hogyan alakítja ki véleményét, milyen szöveges és képi információk szükségesek és relevánsak számára, hogyan formál véleményt egy-egy műalkotás által.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Kurátor: E. Csorba Csilla, Kalla Zsuzsa Látvány: Mihalkov György 53

53

KIÁLLÍTÁSOK

Visszapillantó tükör

Fotó: Ifj. Kodolányi János

Kiállítás Kodolányi János születésének 120. és halálának 50. évfordulóján

pim

Megtekinthető: 2020. április 15.

Kodolányi a huszadik századi magyar nagyepika egyik meghatározó képviselője, legismertebbek talán történelmi regényei, köztük a IV. Béla uralkodása idején játszódó trilógiája: A vas fiai, Boldog Margit, Julianus barát. Személyiségének kardinális vonása, hogy szellemi függetlenségét féltve őrizte, nem volt előtte olyan tekintély, mely megcáfolhatatlan lett volna számára, állandóan vitatkozott. Minden jelenséget aszerint ítélt meg, hogy az miképpen viszonyult az általa zsinórmértéknek tartott transzcendens nézőponthoz. Gondolatvilágának összetettsége az őt ért hatások áttekintésével értelmezhető: nála megfért a baloldaliság, az elnyomottak iránti szolidaritás, a pszichoanalitikus érdeklődés, a kereszténység és más vallások vizsgálata, az emberiség őstörténete, a modern természettudományok és a kortárs ideológiák tanulmányozása.

Kodolányi könnyen kötött és bontott ismeretségeket: atyai jó barátja volt Móricz Zsigmond az Írók Gazdasági Egyesülete vezetésében kirobbant botrányig. Várkonyi Nándorral való barátsága a legmélyebb és legtartósabb, de Szabó Lőrinccel is folyamatosan nyomon követték egymás sorsát – erről tanúskodnak a kultúrtörténésszel és a költővel folytatott levelezés vaskos kötetei.

Kiállításunk az író életútjának főbb állomásait, szerteágazó szellemi-eszmei tájékozottságát, kortársaival való ambivalens kapcsolatait, valamint írásművészetének visszatérő témáit, motívumait mutatja be a közgyűjteményekben található dokumentumok, a család által rendelkezésre bocsátott fényképek, illetve az író műveiből válogatott szövegek segítségével.

Kurátor: Sulyok Bernadett Látvány: H. Kocsis Annamária Helyszín: Kodolányi János Egyetem budapesti oktatási központja, galéria (1139 Budapest, Frangepán utca 50–56.)

Csáth* – A varázsló halála Kiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából

Megtekinthető: 2020. augusztus 30.

Motívumokról, a melódiákról, a ritmusról, szóval ezekről az úgynevezett formai, zenei alakulatokról nem lehet beszélni. Ki kell nyitnunk a fülünket, a szívünket, be kell állítanunk a lelki tükörrendszerünket, amellyel először a benyomásokat, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, és harmadszor a vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Strauss Richárd, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e?

Csáth Géza mindig az emberi lélek mélyeit kutatta. Akkor, amikor megírta az Anyagyilkosságot, és akkor is, amikor hosszú tanulmányban próbálta megfejteni „az elmebeteg nő”, Kohn Gizella paranoiás hisztériáját. Minden kísérlete közül azonban a tízéves korától egészen haláláig vezetett naplója volt a legkönyörtelenebb élveboncolás. Mindeközben pedig legfontosabb vágya az élet legteljesebb megélése volt.

Csáth egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon. Írásművészetétől azonban aligha választható el az összművészeti látásmód, és az az összetett, szinesztéziaszerű világérzékelés, amelyen keresztül illatokban, színekben 54

pim

KIÁLLÍTÁSOK

gondolkodott és zenével érzett. A kiállítás egyik végpontján a szenzibilitás és szecessziós hangulatok kapnak főszerepet, míg a másikon a mindezektől és az alkotás képességétől is megfosztott, már visszafordíthatatlanul lemeztelenített lélek. A novellákban is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg, amelynek mintegy ellenpontjaként bontakozik ki az utolsó évek belső magánya az egyre töredékesebbé váló naplójegyzetek morfiumcseppes kéziratlapjain.

A PIM egyedülállóan gazdag és eddig soha nem látott Csáth-gyűjteményén alapuló kiállításban mi is beállíthatjuk „lelki tükörrendszerünket”, amellyel a befogadás különféle útjai nyílnak meg előttünk. Naplóiban megfigyeljük az önmagát figyelő Csáthot. Zeneműveiben, novelláiban, egyetlen fennmaradt festményében és számtalan rajzában pedig először a benyomásokat, amelyeket keltenek bennünk, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, harmadszor vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Csáth Géza, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e.

„Ki vagyok én? Nem mondom meg…”

Petőfi választásai

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán

ikonná merevedett, különböző előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont.

Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi, költői szerepeit vázolja fel.

A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyer-

Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Kurátor: Sidó Anna, Molnár Eszter Edina Látvány: Mihalkov György

Állandó kiállítás mekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI. Az eredeti koncepciót kibontva Petőfi származásának, rokonságának adataival ismerkedhet a látogató és a Pilvax nemzedéke, a márciusi ifjak alakjaival, majd a Petőfi-fordítástengerben barangolhat az érdeklődő.

A kiállítás kiemelkedő új pontja Szendrey Júlia emberi alakjának és írói életművének bemutatása egy önálló kiállítási szobában.

Az Év Kiállítása, 2011

Kurátor: Kalla Zsuzsa, Gyimesi Emese Látvány: Mihalkov György 55

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM „Nincsenek itt már farsangi hajnalok”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket.

Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Kurátor: Benkő Andrea

56

KIÁLLÍTÁSOK

JÓKAI EMLÉKSZOBA Kertész vagyok, és ez büszkeségem

Állandó kiállítás

Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Jókai Mór a Svábhegyen

Március 15-től újra nyitva a svábhegyi Jókaikertben lévő emlékszoba. „Tartsátok tiszteletben e napot, mellyen a nép szava először megszólalt. Martius 15-dike az, írjátok föl sziveitekbe és el ne felejtsétek. ...

Legyen béke, szabadság és egyetértés.” – írta Jókai Mór az Életképek 1848. március 19-i számában, a néhány nappal előbbi pesti forradalomra utalva.

Az egykori „márciusi ifjak” sorsa különbözően alakult. Volt, aki életét áldozta a nemzetért, mások évekre emigrációba kényszerültek, s voltak, akik itthon élték át a megtorlás éveit.

Az 1850-es évek közepétől Jókai a Svábhegyen teremtett magának külön világot, egy „szigetet”, ahol egyrészt átélhette a kétkezi munka örömét, másrészt tapasztalatait irodalmi műveiben is felhasználhatta:

„Kimentem a kertbe. Szép tavaszi reggel volt.

A verebek csiripeltek. A jácintok, tulipánok piros csíráikat dugdosták elő a virágágyakból. Fürge veres bogárkák szaladgáltak a földön, egymás ismeretségét keresve. A nyárfák rügyeinek balzsamától csupa ámbraillattal volt tele a levegő. Az ifjú szívben is ilyenkor támad valami megzsendülés, amiben ott van a tavasz melege.

Bogár volna: fölébredne, csíra volna: kibujkálna, balzsam volna: illatozna.”

(De kár megvénülni)

Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

Márciusban a természet is újjáéled; kövessék az író példáját, az első szép tavaszi napokat kihasználva látogassanak el egykori kertjébe!

57

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM Mattis Teutsch

Avantgárd és konstruktív realizmus Mattis Teutsch János a huszadik századi modernista művészet egyik legnagyobb alakjaként vonult be a művészettörténetbe. Festő, szobrász, grafikus volt. Az 1884-ben Brassóban született művészt Kassák Lajos fedezte fel a budapesti szcéna számára. Jellegzetes grafikái az 1910-es években meghatározták a budapesti MA című folyóirat arculatát, sőt Kassák önálló kiállításon is szerepeltette alkotásait. Mattis Teutsch nem csak a magyar, hanem a nemzetközi és a romániai avantgárd aktív szereplője is volt: nevét együtt emlegették a külföldön hírnevet szerzett Constantin Brâncușival és Tristan Tzarával.

A modernista művészettörténet-írás fókuszába tehát csak egy rövid periódus, a tízes és húszas évek művészi termése került.

A mostani kiállítás egy kortárs művész, Miklós Szilárd kutatása és koncepciója szerint új olvasatot kínál Mattis Teutsch művészetéhez. A korábbi leszűkítő nézettel szemben sokkal inkább azokra az időszakokra teszi a hangsúlyt, amelyek az 1930-as évektől elénk tárnak egy kelet-európai művészsorsot, annak minden megpróbáltatásával és történelmi összefüggéseivel együtt. Mattis Teutsch a harmincas évektől átváltott egy figuratív, realista művészetre, amelynek azonban volt egy sajátos, a modernizmusból táplálkozó karaktere.

Nem éles váltás volt tehát, hanem inkább annak a felismerése, hogy a realizmusnak konstruktív, társadalommal kapcsolatos szerepe van. Ötvenes évekbeli munkái sem nevezhetők tipikus szocreál műveknek. Különös, halk szavú realizmus ez, amely nem a sztálinista eszme kiszolgálójaként kívánt működni, hanem

kassák!

Megtekinthető: 2020. május 3. a művészi, szellemi kommunikáció lehetőségeit kereste a tágabb közösséggel.

A modernista, absztrakt Mattis Teutsch-képet konokul őrző, „értékcentrikus” piaci és művészettörténeti szemlélet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a realista Mattis Teutsch-képet elfedje.

Mattis Teutsch nem egy esetben a húszas évek végén készült alkotásaira festette rá a szocialista éra alatt készült műveit. Amikor erre fény derült, sok képét ledörzsölték, fizikailag is megsemmisítve a későbbi festményeket. Ez a jelenség áll a kiállítás középpontjában, amely számos új kérdést vet fel a modern művészet megítélésének szempontjaival kapcsolatban.

A Kassák Múzeumban 2020 januárja és májusa között látható kiállítás anyagát 2019 őszén a bukaresti Rezidența BRD Scena9 mutatta be. A kiállítás romániai és magyarországi múzeumokból, magángyűjteményekből és családi hagyatékokból gyűjtött össze, főként olyan műveket, amelyeket a közönség eddig még nem látott. Miklós Szilárd kutatása során kiemelten támaszkodott Almási Tibor művészettörténész munkájára, valamint a művész közeli munkatársa, Lukász Irén kézirataira.

A kiállításhoz kapcsolódóan megjelenő magyar, román és angol nyelvű katalógus tanulmányai Mattis Teutsch kései művészetének új értelmezését kezdeményezik.

Kurátor: Miklós Szilárd Kurátorasszisztens: Bárdi Sára A kiállítás a bukaresti Fundația9 együttműködésével valósul meg.

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum állandó kiállítása Kassák Lajos művészi, folyóirat-szerkesztői és művészetszervezői tevékenységével ismerteti meg a közönséget.

58

KIÁLLÍTÁSOK

osZmi BaJor giZi sZíNÉsZmúZEum

Bács FErENc-EmlÉKKiállíTás (1936–2019) megtekinthető: 2020. április 3. – szeptember 20.

Nyolcvanhárom éves korában, 2019. április 16-án elhunyt egyik legnépszerűbb színművészünk, Bács Ferenc. Halálának első évfordulóján kamarakiállítással idézzük meg szokatlan pályafutását. Tizenhét, Marosvásárhelyen töltött esztendő után érett színészként települt át Magyarországra és vált az ország egyik kedvencévé. A színpadon ő volt Csehov Ivanovja, a Fáklyaláng Görgeyje, a My Fair Lady Higgins professzora. Kellemes modora, megjelenése, kulturált viselkedése, szép orgánuma film- és szinkronszerepeiben is érvényesült, neve a fiatal generáció tagjai előtt sem cseng ismeretlenül.

A tárlat sokoldalú művészetének állít emléket.

Kurátor: Sipőcz Mariann Látvány: Juhász Tibor Fotó: Mezey Béla, Velence, 1975

HErcEg a VasFÜggöNy mögÜl Róna Viktor-emlékkiállítás

megtekinthető: 2020. április 18. – 2021. január 17.

Róna Viktor (1936–1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, részletes életrajzát sem írták meg eddig.

A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt is otthonosan mozgó Róna története, mint mondani szokás: „kész regény”. A kiállítás a táncos rendkívüli sorsát, a számára megadatott mindössze ötvenhét életév történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket.

Róna halála után hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került.

Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi táncnagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, s akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha szélesebbre nyitunk: John F. Kennedy, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin… a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Művészbarátai közé tartozott Keleti Éva, Kovács Margit, 59

KIÁLLÍTÁSOK

oszmi

Féner Tamás, Psota Irén vagy Horváth Ádám. Táncművész alkotótársai, partnerei, növendékei sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György…

A tárlat szinte teljes egészében az OSZMI gazdag gyűjteményéből válogat, referálva a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok partnerül hívták Róna életének fontos tanúit, kollégákat, barátokat: elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is.

A Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítás a művész élettörténetét, annak legfontosabb korszakait bemutatva idézi fel Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását gazdag fénykép- és dokumentumválogatás segítségével. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik.

Kurátor: Halász Tamás Főmunkatárs: Bánóczy Varga Andrea Látvány: Csanádi Judit, a másik Kiss Gabriella Tipográfia: Czeizel Balázs

Szép ház, nagy park közepén...

Állandó kiállítás

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.

Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.”

A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

Kulisszák között

Állandó kiállítás

A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit.

Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig.

A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást.

Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is.

60

PIM Reflektor Címlapon: Kádár Erzsébet önarcképe Interjú: Mesét hallgatni jó, történetet mesélni öröm! #EZAPIM: A költészet napja DIA ajánló: Szabó Lőrinc

PIm Reflektor

CÍMLAPON

Kádár Erzsébet önarcképe A festményről fiatal szőke nő néz szembe velünk. Az elnagyolt háttérben bordó függöny, a nőn szürke ruha, fekete festőköpeny. Tartása büszke, magabiztos – tekintete már kevésbé.

A képet 1934-ben Csernovics Erzsébet festette, de Kádár Erzsébetként szignózta. Az éppen „krisztusi korban” levő nő élete ekkoriban érkezett fordulópontjához: tíz évnyi képzőművészeti tanulmányok és kisebb sikereket hozó festészeti próbálkozások után ebben az időben kezdett komolyabban foglalkozni az írással, hogy aztán két év múlva megnyerje a Nyugat novellapályázatát, és ezzel végleg pályát és nevet váltson.

Rövid élete, kétszer tíz évbe szorított művészi pályája nagy fordulatok, ellentmondásos kettősségek jegyében telt.

Kádár Erzsébet hosszú évekig volt Illés Endrének, a korszak meghatározó irodalmi személyiségének titkos kedvese. Halála után az önarckép a szerkesztő dolgozószobájába került, majd Illés Endre hagyatékából 1955-ben vette át a PIM.

A festmény Illés Endre dolgozószobájában Fotó: PIM Fotógyűjtemény

62

PIm Reflektor

„Baloldalt az egyik szekrény sarkára tükröt erősített Mária: önarcképet fest. […]

Percekig nézi tükörképét, mintha arra várna, hogy az beleitatódjék tekintetébe; látománnyá oldja, tisztult színek és leegyszerűsített vonalak képletébe; négy színt akar csak látni, a háttér színét, a hajét, bőre világító fehérségét és a ruha sötét tömegét. Ez a négy szín a kép. A négy szín végzetes összetartozása az a titok, amely életet lobbant a képbe. Hideg értelemmel dolgozik, szinte érzéketlen közönnyel. Színek súlyát méri, arányokkal küzd, tömegeket oszt el a vásznon. A hajat átfesti, a haj és az arcbőr között már sima az átmenet, egy tompa sötétzöld a ruha feketeségét hazudja; most a háttér kerül sorra, újból és újból kikeveri, levakarja, előlről kezdi dühvel, szinte fulladozva, égve. Arcán a kín fintora és átszellemült mosoly; előre-hátra lép szakadatlanul, és nem érez fáradságot, nem érzi a földet…

Már nemcsak ecsettel fest, egy-egy vonásba egész testével belelendül; ujjával rajzol, tenyere élével törli a színeket, festékes kezét klottkabátjához törli, ruhája ragad a kocsonyás foltoktól, az arca is festékes, a haja is – mintha ő akarna hasonlóvá válni a képhez. Végül elérkezik a pillanat, amikor az ecset magától rajzol, rábízza magát, az ecset vezeti. Mélyet lélegzik – a háttér színe fellobbantja a bőr meleg fényét, az az értelmetlen folt, amelyet a haj helyére kent, hajjá válik, fényekkel, árnyakkal, hajszálak anyagszerűségével. Öt-hat vonás még – és él a tekintet.

Egy pillanatra megáll, megborzong. Megkönnyebbülten, felszabadultan. Olyan éles és fájdalmas öröm járja át, hogy szinte felsikolt: befejezte a képet. […]

Ijedten nézi a képet. Mintha leleplezné, kiordítaná titkait… Milyen szomorú ez a tekintet!

Vállalt és szégyen nélküli szomorúság… A csípőre támaszkodó kéz, a hetyke, fiús tartás, csak dac… Elhúzódik tőle, szeretné megtagadni ezt a festett Máriát, de vállalnia kell.”

(Kádár Erzsébet: Csók és festék, 1940) Szilágyi Judit

Kádár Erzsébet : Önarckép, 1934 (PIM Képzőművészeti Gyűjtemény)

63

PIM REFLEKTOR

iNTErJú

mEsÉT HallgaTNi Jó, TörTÉNETET mEsÉlNi öröm!

A Mesemúzeum több mint múzeum: nem csak kiállítótér, hanem alkotóműhely, közösségi tér, a kultúraátadás folyamatának egyik alternatív helyszíne. A Mesemúzeum és Meseműhely 2012 óta fogadja a családokat, az óvodás és kisiskolás gyerekeket. Az évente 16 000 főnyi látogató a Magyar tündérmese világa című állandó kiállításban sajátos utat járhat be: a meseindító üveghegyen átkelve, próbákat teljesítve, akadályokat leküzdve juthat az áhított „fele királyságig”.

Egy fantasztikus műemlék épületben, egykori tabáni iparosnemzedékek által lakott házban beszélgetek Helmich Katalinnal, a Mesemúzeum vezetőjével. Hogyan képzeljük el a PIM filiáléját, a Magyar Mesemúzeumot?

Amikor 2012-ben felmerült az ötlet, sokat tanakodtunk azon, hogyan lehetne a mesét, a magyar tündérmesét múzeumi keretek között bemutatni. A mese akkor hat a legintenzívebben, ha élőszóban hallgatjuk – ezért volt kérdés számomra, hogyan lehet megjeleníteni a mese képi világát, amely leginkább a hallgató fantáziájában kel életre, és mindenki fejében kicsit másképp.

A mesélés tevékenysége a különböző egyéni fantáziavilágok ellenére közösséget hoz létre, közösségi élményt ad, ősi tudást képvisel. Egy olyan mesevilágot hoztunk létre a munkatársakkal, elsősorban

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Koczka István kiállításrendezővel, amely igyekezett szem előtt tartani, hogy minél kevésbé irányítsa a látogató képzeletét, de mégis ismerős legyen. Azokat a motívumokat, szimbólumokat jelenítettük meg, amelyek a magyar tündérmese sajátjai. A látogató által bejárandó tér az archetípusok termével kezdődik, amelyben sziluettszerűen jelenik meg a sárkány, a király, a boszorkány, a hős meg a hősnő, teret hagyva a képzeletnek. A fények és hangeffektek segítik a látogatót, hogy érezze: másik világba csöppent. A kiállítás élményszerűségére törekedtünk, ezért nincs „kötelezően” elolvasandó szöveg, hiszen a mi fő közönségünk a legkisebbek, és az a cél, hogy közelebb hozzuk a meséket és az irodalmi műveket hozzájuk. A bejárandó meseút interaktív, próbákat kell teljesíteni, és ezen próbák nagy része érzékszervi próba, amelyekben egy négyéves ugyanolyan kompetens tud lenni, mint a kísérője, aki lehet a nagyapa vagy akár egy nagyobb testvér is. A cél nem a konkrét ismeretek átadása, hanem a közös kaland abban a fantáziavilágban, amelyben a gyerek otthonosan mozog.

64

PIM REFLEKTOR

A mese örök, de a történetek változnak. Milyen a Mesemúzeum?

Ez a kiállítás 7 éve áll, tavaly, 2019-ben felújítottuk; pontosabban picit megújítottuk. Az emberek manapság mindig újra vágynak, de úgy gondolom – és ez a gyerekekre fokozottan igaz –, hogy ugyanolyan fontos az otthonosság érzete is, az, hogy valami ismerősre leljenek, visszatérhessenek egy olyan helyre, ahol egyszer már jól érezték magukat. Amikor visszatérnek, nem okoz nekik csalódást, hogy itt nem valami egészen más vár rájuk (ezt éppen a mai csoportban is tapasztaltam), hanem a régi, jól ismert tér. Ráismernek, otthonosságérzetet ad, biztonságot nyújt. Ugyanúgy szeretnek a gyerekek ide visszatérni és ebben a térben játszani, ahogy gyakran ugyanazt a mesét kérik az esti meseolvasásnál.

Felnőhet-e velünk együtt a mese? Mit tartogat a múzeum a kiskamaszoknak?

A mese az adott, de nyilván egy kiskamasznak már ciki lehet azt mondani, hogy de jól érezte magát a Mesemúzeumban. A mesék szeretete és élvezete persze nem kortól függ, a népmesék is minden korosztálynak hordoznak mondanivalót. Míg a Mesemúzeumban egy világ van felépítve, a kiskamaszokra gondolva olyan teret hozunk létre, amelyben ők építik fel a saját világukat. Ez lesz a Történetalkotó Műhely, amely 2020. április 2-án nyílik. Itt a gyerekek egyrészt inspirálódnak, másrészt szabadon alkotnak.

Ha már történetalkotásról beszélünk, milyen az intézmény kapcsolata a kortárs írókkal, történetalkotókkal?

A Mesemúzeum mindennapjaiban is jelen vannak a kortárs szerzők, például minden évben új kulcsőrt választunk, aki patronálja működésünket, jelenleg Berg Judit az, aki sokat látogat hozzánk, programokon vesz rész, itt lesz velünk a Múzeumok Éjszakáján is.

A Történetalkotó Műhelyben pedig még aktívabban számítunk, támaszkodunk a kortárs alkotókra: kortárs szerzők – a teljesség igénye nélkül felsorolva –, Varró Dani, Lackfi János, Tóth Kriszta, Csukás István mesélnek az írásról, magukról, mesterségükről, arról, hogy miért fontos és hogyan lesz fontossá egy történet az író és az olvasó számára. A Műhelybe lépve a látogatót kortárs írók animált kisfilmjei, portréi és idézetei fogadják majd.

A Történetalkotó Műhely akár íróképző is lehet az írni vágyó gyermekek számára?

A Történetalkotó Műhely inspirációs tér arra, hogy mindenki megalkothassa saját történetét.

Itt a látogató magyar irodalmi művekből vett részleteket hallhat, olvashat, témák közül választhat, betekintést nyerhet a történetírás kulisszatitkaiba. Megmutatjuk, a nagyok hogyan kezdték a történeteket, lesz egy kukucskáló fal, ahol a történetek helyszíneire pillanthat be.

Másrészt különböző alkotófolyamatok számára is kialakítunk helyszíneket: lehetőség lesz animációkészítésre, egy hangstúdióban párbeszédet vehetnek fel. A történetalkotás összes törvényszerűségét bemutatjuk anélkül, hogy nagyon meghatároznánk ennek folyamatát vagy sorrendjét. Lesz egy kis kuckó, ahol sok tulajdonságból, jellegzetességből lehet válogatni, amelyek segítenek a karakter vagy helyszín megformálásában. És folytathatnám tovább, de nem szeretném minden ötletről lerántani a leplet.

Nem arról van szó, hogy keressük a zseniket – persze nagyon fogunk örülni, ha munkánk során tehetségekre bukkanunk. A fő cél az, hogy mindenki megtapasztalhassa annak az örömét, milyen egységbe foglalni egy saját témát úgy, hogy az mások számára is érdekessé válhasson.

Tüzes Éva interjúja 65

PIM REFLEKTOR

#EZapim

a KölTÉsZET NapJa József Attila A csapat című versének autográf tintaírású tisztázata Bécs, 1926. február (JA. 1058 és 2019.31.1.)

A kézirat eredetileg Gáspár Endre író, újságíró, műfordító (1897–1955) tulajdonában volt, magát a művet a költő Gáspár első feleségének, a vészkorszak idején öngyilkosságba menekült, szintén műfordító Gáspár Katának (1897–1944) dedikálta. Amikor 1980-ban Stoll Béla felkereste Gáspár Endre második feleségét, hogy az író hagyatékában található József Attila-kéziratokat tanulmányozhassa a költő versei kritikai kiadásának előkészítése idején, az özvegynél már csak a Jutka verse kézirata volt, a többit – állítása szerint – ellopták tőle. A kéziratok egy része azóta előkerült, ezek ma a PIM és az OSZK gyűjteményeiben, valamint magángyűjteményben találhatók. Az anyag hányattatott sorsának ékes bizonyítéka, hogy A csapat című vers szóban forgó kéziratának első lapja 1986-ban, második lapja 2019-ben került a PIM gyűjteményébe másmás magánszemély tulajdonából. Jelenleg semmit nem tudunk arról, hogyan válhatott szét több mint negyven esztendeje a két összetartozó lap útja.

József Attila 1925–26-os bécsi tartózkodása idején került közeli kapcsolatba a Gáspár családdal, 1926 tavaszán feltehetően – megszakításokkal – náluk is lakott. Poétikai kérdésekben ideális vitapartnernek bizonyult számára a sokoldalúan művelt, több nyelvet beszélő Gáspár Endre.

József Attila több, ebben az időben keletkezett versének ihletője Gáspár Kata volt, akihez ekkor – mint tíz évvel később bevallotta – reménytelen szerelem fűzte.

E műtárgy s két lapjának sorsa a PIM gyűjteményezési tevékenysége folytonosságának, s egyben a közgyűjtemények magánszemélyek általi megbecsültsége jelképeként is felfogható.

Török Sándor Mátyás

66

PIM REFLEKTOR

Dia aJáNló

Szabó Lőrinc és leánya Gáborjáni Klára a Lipták-házaspár kertjében, 1955, PIM Fotótár Fotó: Lipták Gábor

sZaBó lőriNc

Kibújt a kertben az első hóvirág. Zöldellő leveleinek lendülete pár nap után megtorpant, újra ködös hűvösség szállt a tájra. Valahogy január végére elfogy az ember türelme: elunja a tél szürkeségét, a vacogó reggeleket, a kopasz fákat. Az első hóvirág a remény hírnöke.

A reményé, hogy hamarosan itt a megújulás. Színek lesznek megint, és illatok. Februárban már nemcsak lopva nézzük a virágboltok kirakataiban a krókuszok, nárciszok, kankalinok színes sokaságát, bátran be is szerzünk néhány korai hagymást, hogy lakásunkba csempésszük a várva várt tavasz hangulatát. Márciusban újra vidáman bóklászunk a parkokban, lessük, rügyeznek-e már a fák, sárgállik-e az aranyvessző, pompáznak-e a jácintok. Áprilisban – igaz, plédbe burkolva – kiülünk a kertbe vagy egy teraszra, hallgatjuk a madarak trilláit, beszippantjuk az orgonaillatot, tekintetünk elvész a tulipánok sokszínű tengerében. Igen, megérkezett: itt a tavasz!

Egy százhúsz évvel ezelőtti tavaszi napon, 1900. március 31-én született Szabó Lőrinc.

A Digitális Irodalmi Akadémia oldalát az ő tavaszköszöntő soraival ajánljuk. https://reader.dia.hu/document/Szabo_Lorinc-Szabo_Lorinc_osszes_versei-1053/ Szabo_Lorinc-Szabo_Lorinc_osszes_versei-szabol00680 https://reader.dia.hu/document/Szabo_Lorinc-Szabo_Lorinc_osszes_versei-1053/ Szabo_Lorinc-Szabo_Lorinc_osszes_versei-szabol00587 Szlabóczky Mercédesz 67

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM és tagIntézményei Petőfi Irodalmi Múzeum

Kassák Múzeum

Mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1033 Budapest, Fő tér 1.

Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15.

Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.

Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11.

Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

Jókai Emlékszoba

A Magyar Nyelv Múzeuma

1121 Budapest, Költő u. 21.

3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275.

Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu

Nyitva: Március 15-től október 31-ig: szerda-vasárnap: 10-18 óráig

Nyitva: keddtől vasárnapig 8-16 óráig április 1-től 9-17 óráig A Volkswagen a Petőfi Irodalmi Múzeum kiemelt támogatója

Emberi Erőforrások Minisztériuma

68

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57.

Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu oszmi@oszmi.hu

Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.

Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 14–18 óráig

RÓNA Herceg a vasfüggöny mögül

VIKTOR

MEGNYITÓ:

2020. április 18.

Bajor Gizi Színészmúzeum

4

É

Forgách utca

Pacsirtamező u .

6

y cz zin Ka

D

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

37

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

t

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

7

a út yalj

1

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

2

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

T

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

9

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

p

ölg etv

n rk

8

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

3

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

5

Corvin Negyed

1

Petőfi Irodalmi Múzeum

6

A Magyar Nyelv Múzeuma

2

Ady Emlékmúzeum

7

Mesemúzeum

3

Jókai Emlékszoba

8

4

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

5

Kazinczy Ferenc Múzeum

9

Bajor Gizi Színészmúzeum