Támogatók:
PROGRAM
Partnerek:
Médiapartnerek:
www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16. Tel.: 317-3611 / 246 Felelős kiadó: E. Csorba Csilla főigazgató
BUDAPEST TRANSZFER 2006 A Petőfi Irodalmi Múzeum szeptember 20. és 23. között rendezi meg első irodalmi fesztiválját, amely idén a vers hangzása és megszólalása köré szerveződik.
Mi a vers lényege? A zene, amit hallunk, az értelem, amit felfogunk, vagy a szö-
veg, amit olvasunk? Esetleg a ritmus, ami lüktet? A résztvevők között a magyar líra meghatározó szerzői mellett – Borbély Szilárd, G. István László, Kalász Orsolya, Kemény István, Lackfi János, Térey János, Tolnai Ottó, Tóth Krisztina, Vörös István – az európai költészet több jelentős alakját is üdvözölhetjük. Nicolas Ancion Belgiumból, Petr Borkovec Csehországból, Mile Stojić Bosznia-Hercegovinából, Steffen Popp, Hendrik Jackson és Gerhard Falkner pedig Németországból érkezik. Közülük három német és három magyar költő egyhetes műhelymunka keretében csempészi át a nyelv határain egymás verseit. Ezt a rendezvényt a berlini Literaturwerkstatt-tal közösen hoztuk létre.
A Budapest Transzfer szeretné egyrészt kivinni a költészetet a hagyományos
irodalmi intézmények falai közül, másrészt olyan társművészetekkel megjeleníteni, mint a zene vagy a képzőművészet. A fesztivál ideje alatt nyílik meg a „Tükör tárja fel legmélyeinket” című Ingeborg Bachmann-emlékkiállítás az Osztrák Kulturális Fórummal és az Olasz Kultúrintézettel közös szervezésben. Jelentős érdeklődésre tarthat számot 21-én a Verstranszfer címet viselő rendhagyó felolvasóest, mely a versek eredeti hangzását megőrizve hazai és európai alkotókat vonultat fel. Ám a vershangzatok mellett másfajta zenei világok is gazdagítják a fesztivált: első este Sziámi koncert várja az érdeklődőket, 22-én a verscsempészek felolvasó estjét megelőzően Mikó István és zenész társai Jack Cole (alias Kovács András Ferenc) dalait adják elő. 23-án a kerekasztal-beszélgetés és Ingeborg Bachmann készülő magyar nyelvű kötetéről folyó beszélgetés után a Bakáts téri templomban Snétberger Ferenc, Berlinben élő világhírű gitárművész estje zárja az eseménysorozatot. A koncertet a Ráday Könyvesházzal közösen szervezzük.
A fesztivál ideje alatt tartjuk meg A szöveg mint rejtekhely című kétnapos irodalmi konferenciát az Álnév és szerep az irodalomban tárlatunkhoz kapcsolódóan. 21-én délután mutatjuk be megújult irodalmi portálunkat (www.pim.hu), valamint meghívunk több olyan nemzetközi honlapot, amelyek a versről és az irodalomról való beszéd transzfer lehetőségeivel foglalkoznak (lyrikline, readme, lyrikkritik, litera).
Petőfi Irodalmi Múzeum Wernitzer Julianna Horváth Csaba
FG
Szeptember 20. szerda, Károlyi-palota 18 óra, Díszterem Budapest Transzfer 2006 I. Nemzetközi Írófesztivál a Petőfi Irodalmi Múzeumban A fesztivál ünnepélyes megnyitója A fesztivált megnyitja: Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára
19 óra, Díszterem „Tükör tárja fel legmélyeinket” Ingeborg Bachmann (1926–1973) emlékkiállítás megnyitója A kiállítást Őexc. Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel, az Osztrák Köztársaság nagykövete, valamint Őexc. Paolo Guido Spinelli, az Olasz Köztársaság nagykövete nyitják meg. Tartalmi bevezetőt mond: Inge von Weidenbaum kurátor A tárlat kurátorai a Bachmann-életműkiadás két szerkesztője, Inge von Weidenbaum és Christine Koschel Az Osztrák Kulturális Fórum, az Olasz Kultúrintézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezvénye
Szeptember 21. csütörtök, Károlyi-palota 10-14 óra között, Lotz-terem A szöveg mint rejtekhely Az Álnév és szerep az irodalomban című kiállításhoz kapcsolódó konferencia Előadások: Kőszeghy Miklós: Ézsaiás(ok) könyve(i)? Hermann Zoltán: Himfy és Vitéz – avagy érzelmes ipiapacs két részben, epilógussal Török Lajos: Jókai Mórok Suhajda Péter: KASSÁK LAJOS – Az (ál)név rejtett értelmének keresése Horváth Nelli: Az én költői alakváltozatai – versbeszéd és textualitás Szigeti Lajos Sándor: Líra és alkímia – Baka István első tükörszonettje Kiss Viktória: Hattyúdal – Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk
FG
Oláh Olívia: Nem is tudom, kettőnk közül melyikünk írja e sorokat? – A szerzői és az elbeszélői én megragadhatatlansága Kovács András Ferenc Jack Cole Daloskönyve című művében Mészáros Márton: Nászének, égetett agyag
Szeptember 22. péntek, Károlyi-palota 10-14 óra között, Lotz-terem A szöveg mint rejtekhely Az Álnév és szerep az irodalomban című kiállításhoz kapcsolódó konferencia
16 óra, Díszterem A PIM új honlapja és más nemzetközi irodalmi portálok sajtóbemutatója www.pim.hu – Wernitzer Júlia, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese Bánki Zsolt István, informatikai vezető www.lyrikline.com – Christiane Lange, Literaturwerkstatt, Berlin www.readme.cc – Walter Grond, Ausztria www.lyrikkritik.de – Hendrik Jackson, Németország www.litera.hu – Németh Gábor, Magyarország
18 óra, Károlyi-palota kertje, rossz idő esetén: Károlyi Étterem és Kávéház Verstranszfer – európai hangvarázs, külföldi és hazai költők felolvasó estje Mi a vers lényege? A zene, amit hallunk, az értelem, amit felfogunk, vagy a szöveg, amit olvasunk? Esetleg a ritmus, ami lüktet? Egy különleges felolvasóest keretében cseh, belga, bosnyák, német és magyar költők kínálják fel verseikkel a választ. Tolnai Ottó – Mile Stojić, Bosznia-Hercegovina Vörös István – Petr Borkovec, Csehország Lackfi János – Nicolas Ancion, Belgium G. István László, Budapest Kalász Orsolya, Berlin Tóth Krisztina, Budapest
Előadások: Fried István: A polgári író mint Calibán – Márai meg az ő álneve Bánki Éva: Egy Julien Torma nevű kelet-közép-európai író Horváth Csaba: Hajóból ladikba – egy mesemotívum utazása a huszadik századi magyar irodalomban Mekis János: Egy műforma beszédképessége – Önéletírás-értés a harmincas évek Nyugatjában Szilágyi Zsófia: Némó nyomában - Móricz Zsigmond álneve Hansági Ágnes: Szerzői identitás – szerzői név Hima Gabriella: Áltörténet álszereplőkkel – A szövegben bujkálás stratégiái Elias Canettinél Kovács Árpád: A szövegszubjektum fogalmáról Bartha Judit: A romantikus szerző-mítosz Kierkegaard pszeudonim műveiben Orbán Jolán: Szövegrejtekhelyek – Derrida, Kafka, Celan Tegyey Gabriella: Rachilde – férfiíró. A női identitás válsága a XIX–XX. század fordulóján
16 óra, Díszterem Biciklirodeó – Jack Cole dalai
20 óra, Károlyi-palota kertje, rossz idő esetén: Károlyi Étterem és Kávéház Költővé emelsz újra – A SZIÁMI a Songwriters’ Klub dalaiból játszik
Kovács András Ferenc versei Mikó István és zenész társai előadásában
18 óra, Díszterem Verscsempész – német és magyar költők estje Három német és három magyar költő egyhetes műhelymunka keretében csempészi át a nyelv határain egymás verseit. A végeredményt ezen az estén tárják a közönség elé.
Tagjai: Dési Tamás – dobok Gasner János – gitár Havas Miklós – bassgitár Horváth Balázs – billentyűs Müller Péter Sziámi – ének Szalai Anesz – vokál Záhonyi Enikő – vokál Fodor István – hang
Gerhard Falkner – Térey János Steffen Popp – Kemény István Hendrik Jackson – Borbély Szilárd Moderátor: Kalász Orsolya A berlini Literaturwerkstatt és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezvénye Napijegy: 800 Ft – az adott nap minden programjára érvényes
FG
Napijegy: 800 Ft – az adott nap minden programjára érvényes
FG
Szeptember 23. szombat, Károlyi-palota
Nicolas Ancion
15 óra, Díszterem
1971-ben született Liège-ben, a fiatal francia nyelvű belga próza és költészet egyik „fenegyereke”. Egy novellapályázaton tűnt fel, Le chien brun et la feur jaune de Chine című elbeszélése 1997-ben megnyerte az RTBF tévéadó, a La libre Belgique napilap és a belga kulturális minisztérium pályázatát, így húszezer példányban kinyomtatták, a könyvhéten a brüsszeli metróban és köztereken osztogatták a csinos kis füzetet. Egy novelláskötete és több regénye, valamint verseskötetei is megjelentek. Felhőtlen humor, parttalan fantázia és a legkülönfélébb irodalom-peremen létező műfajok (krimi, sci-fi, gyerekkönyv, képregény) gátlástalan beolvasztása jellemzi, s mindez úgy, hogy bár látszólag nem veszi komolyan az irodalmat, az nagyon is komolyan veszi őt. Az egyik legjelentősebb belga kiadó: Les Éperonniers szerkesztője. Egyik regényére megkapta a Gimnazisták Díját (Prix des Lycéens, 2000). Részt vett a 2000. év egyetlen valóban európai volumenű irodalmi eseményén, az Irodalom Vonatán, mely valamennyi uniós tagország szerzőit szállította, és csaknem egész Európán áthaladt. Ifjúsági regényt és krimit is ír.
Átvitt értelem Kerekasztal-beszélgetés a fesztivál résztvevőivel az elmúlt napok tapasztalatairól és a közös munkáról Moderátor: Wernitzer Julianna
17 óra, Díszterem Beszélgetés Ingeborg Bachmann verseskötetének készülő magyar nyelvű fordításáról Résztvevők: Márton László és Adamik Lajos szerkesztők
20 óra, Bakáts téri templom (IX. Budapest, Bakáts tér) Snétberger Ferenc gitárművész (jazz) szóló koncertje A Ráday Könyvesház/Europoetica Fesztivál és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezvénye Snétberger Ferenc saját szerzeményeit játssza. Műsor: Hallgató Song to the east Empathy Obsession Little Bossa Fantázia Budapest Mood Gypsy e-bossa Gommé Belépődíj: 3000 Ft Jegyek kaphatók: Jegymester: www.jegymester.hu Ráday Könyvesház 1092 Budapest, Ráday u. 27. (Tel.: 219-5255, 219-5256 E-mail: raday@enternet.hu) Petőfi Irodalmi Múzeum 1053 Budapest, Károlyi Mihály u.16. (Tel.: 317-3611/203) Jegyek kaphatók a helyszínen is! Helyfoglalás érkezési sorrendben!
FG
Kötetek: Le chien brun et la feur jaune de Chine, elbeszélés, 1997 Ciel bleu, trop bleu – Kék ég, túl kék, regény, 1995 Le cahier gonflable – A felfújható füzet, regény, 1997 Ces chers vieux monstres – Drága öreg szörnyek, versek, 1997 Écrivain cherche place concierge – Író gondnoki állást keres, regény, 1998 39 doigts et 4 oreilles – 39 ujj meg 4 fül, versek, 1999 Quatrième étage – Negyedik emelet, regény, 2000 Les Ours n’ont pas de problèmes de parking – A medvéknek nem gond a parkolás, novellák, 2001 Le Dortoir – A hálóterem, versek, 2004 Dans la Cité Volta – A Volta kerületben, regény, 2005 Díj: Gimnazisták Díja (Prix des Lycéens) 2000 A harmincötéves, tizenegy kötetes szerző szemtelenül lépi át újra meg újra a sci-fi, a képregény, a krimi és más egyéb „szubkultúr” műfajok és az irodalom közti határt, regényét folytatásokban közli az interneten, beutazta Európát az Irodalom Vonatán. Fűtötte ódon brüsszeli kiadó kályháját, hegyezte tollát Spanyolországban, besöpört egynéhány díjat, s aktív részese a városi biciklizésért folytatott kampánynak.
FG
Adamik Lajos
Petr Borkovec
1958-ban született. Műfordító, lektor, szerkesztő, szervező, első lándzsavivő. Budapesten él.
1970. április 17-én született Lounovice pod Blanikban. A Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán cseh szakon tanult, 1992 óta a Souvlasti című prágai irodalmi és kulturális folyóirat szerkesztőjeként dolgozik. Mellette a Dnes című napilap olvasószerkesztője, illetve számos irodalmi lap szerkesztője volt. Jelenleg szabadfoglalkozású író és műfordító. Tanít a prágai Művészeti Akadémián. Verseit németre és olaszra is lefordították. Ő maga oroszból fordít, többek között Vladimir Nabokov, Vladislav Kcsodasevics, Jurij Odarcsenko, Jevgenyij Rejn, Zinaida Gippius, Georgij Ivanov, Arsenij Tarkovszkij és Josif Brodsky verseit. Vladimír Pucek nyersfordítása alapján készített klasszikus koreai „shijo és kasa” verseket. Matyáš Havrdával közösen lefordította Szophoklész Oidipusz királyát, és Aiszkhülosz Oresztészét.
Fordításkötetei (válogatás): Bernhard, Thomas: Az erdőhatáron: elbeszélések (Györffy Miklóssal, Halasi Zoltánnal), Európa, 1987 Mauzóleum: halálirodalom. „a halállal való foglalkozás”, szerk. Adamik Lajos, Jelenczki István, Sükösd Miklós, ELTE BTK, 1987 Dürrenmatt, Friedrich: A csapda, elbeszélések, próza I-IV., Noran, 1997 Duerr, Hans Peter: Sem Isten – Sem mérték: Anarchista észrevételek a tudat- és ismeretelméletről, Atlantisz Könyvkiadó, 1998 Riegl, Alois: Művészettörténeti tanulmányok, Balassi Kiadó, 1999 Dürrenmatt, Friedrich: Válogatott elbeszélések, Európa Könyvkiadó, 2002 Bretonne, Restif de la: Anti-Justine, Lazi Könyvkiadó, 2002 Eckhart (mester): Beszédek, vál., ford., a jegyzeteket összeáll. és az utószót írta: Adamik Lajos, Kairosz Kiadó, 2003 Német Dekameron. Huszadik századi német novellák, noran könyvek kft., 2006
Borbély Szilárd 1964. november 7-én született Fehérgyarmaton. Költő, író, irodalomtörténész.1989-ben kapott diplomát a Debreceni Egyetemen, ahol azóta tanít, jelenleg docensként a Régi Magyar Irodalom Tanszéken. 1998tól az irodalomtudomány kandidátusa.
Kötetei: A csend becsomagolása – Prostírání do tichého (Pražská imaginace, 1990) Remetelak, jósda, bábműhely – Poustevna, věštírna, loutkárna (Mladá fronta, 1991) Körfolyosó – Ochoz (Mladá fronta, 1994) Ablak, asztal és ágy között – Mezi oknem, stolem a postelí (Český spisovatel, 1996) Mezei munka – Polní práce (Mladá fronta, 1998) Needle-Book (Paseka, 2003) A.B.A.F. (Opus, 2002) Válogatott és új versei – Vnitrozemí (Fra, 2005) Díjak: Jiří Orten-díj – 1994 Literaturhaus Krems díja – 2001 Huber Burda-díj – 2001 Norbert C. Kaiser-díj – 2001 Tomáš Hrách-díj – 2001 M.E.E.T. Saint-Nazaire díja – 2003 DAAD, Berlin ösztöndíjasa – 2004-2005
Kötetei: Adatok, (versek), 1988 A bábu arca – Történet, (versek, esszék), 1992 Hosszú nap el. Drámai jambusok, 1993 A Vanitatum vanitas szövegvilága, (tanulmány), 1995 Mint.minden.alkalom., (versek), 1995 Ami helyet, (versek), 1999 Berlin – Hamlet, (versek), 2003 Halotti pompa, (versek), 2004
FG
FG
Gerhard Falkner
G. István László
1951-ben született Schwabach-ban. Verseket, drámákat, esszéket ír, emellett fordítóként és szerkesztőként dolgozik. Líráját elsősorban a szépség, a szociális érzékenység, valamint az egzisztenciális hangulat jellemzi.
1972. december 21-én született Budapesten. 1997-ben magyar–angol szakon szerzett diplomát az ELTE-n, ugyanekkor fejezte be tanulmányait a Láthatatlan Kollégiumban. 1997-től a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanít magyart, a Károli Gáspár Református Egyetem összehasonlító tanszékén pedig megbízott előadóként 2004 februárjától angol irodalmat. 2003 óta az ELTE legújabb magyar irodalomtudományi programja keretében végzi doktori tanulmányait, 2006 nyarán az abszolutóriumot megszerezte. Öt önálló verseskötete jelent meg, három a Liget Kiadó gondozásában, a negyedik a Belvárosi Kiadónál, az utolsó pedig a Palatinusnál. 1999-ben a British Council támogatásával részt vett Cambridgeben az évenként megrendezett Angol Író Konferencián. 2002 februárjától 2004-ig a British Council versfordító szemináriumát vezette Szabó T. Annával, Mesterházi Mónikával, Imreh Andrással és Gerevich Andrással együtt. 2004 októberében részt vett a Converging Lines program keretében rendezett angliai felolvasókörúton. Néhány verselemző esszéje (Weöres Sándor, Emily Dickinson, W. B.Yeats, Jékely Zoltán, Kálnoky László, Vas István), valamint kortárs verseskötetekről és szakmonográfiákról írt kritikája a Ligetben, a Nagyvilágban és az Élet és Irodalomban (Simon Balázs, Horkay Hörcher Ferenc, Orbán Ottó, Ferencz Győző) jelent meg. Verseket és verses drámai műveket angolból fordít, W. B.Yeats drámakötetének, valamint W. B.Yeats, Ted Hughes és Sylvia Plath válogatott verseinek legújabb fordításában részt vett, és a kortárs kanadai és skót költők antológiájába is fordított. A 2004-ben megjelent Költők könyve című antológiában Tóth Krisztina írt róla méltató felvezetést. 1996-tól JAK-tag, 2005-től a Szépírók Társaságának tagja. 2005-ben lefordította Stephen Greenblatt Géniusz földi pályán című Shakespeare-monográfiáját a HVG Kiadó gondozásában.
Kötetei (válogatás): Berlin – Eisenherzbriefe (1986) wemut (1989) X-te Person Einzahl (1996) Endogene Gedichte (2000) Gegensprechstadt – ground zero (2005) Díjai (válogatás): Bayerischer Staatsförderpreis (1987) Villa Massimo (Casa Baldi) Schloss Wiepersdorf (Brandenburg) Schloss Solitudine (Stuttgart, 2003) Schillerpreis (2004)
Verseskötetek: Öt ajtón át, Liget Kiadó, 1994 Kereszthuzat, Liget Kiadó, 1996 Merülő szonettek, Belvárosi Kiadó, 1998 Napfoltok, Liget Kiadó, 2001 Amíg alszom, vigyázz magadra!, Palatinus, 2006 Díjak: Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj, 1999 NKA alkotói ösztöndíj, 2006 fotó: gezett
FG
FG
Walter Grond
Kalász Orsolya
1957-ben született, író, kiadó és szerkesztő. 1987-től 1996-ig A Forum Stadtpark munkatársa, az ABSOLUT és a Liqueur folyóiratok kiadója. A Droschl Kiadó Essay im Droschl-Verlag sorozatának szerkesztője. 1995 és 1997 között a Forum Stadtpark vezetője. 1997/98-ban hozta létre az Internationales Autorenhaus Graz nevű ösztöndíjprogramot. Egyéb más tevékenységei mellett 2004-től a www.readme.cc honlap főszerkesztője.
1964-ben született Dunaújvárosban. 1970–74 között Kelet-Berlinben él, itt tanul meg németül, ez az időszak alapozza meg a későbbiekben konzekvens kétnyelvű irodalmi munkáját. Tanulmányait az ELTE magyar–német szakán fejezi be. 1984 óta jelennek meg versei magyar és német folyóiratokban. 1995 óta felváltva él Budapesten és Berlinben. 1997-ben jelenik meg kétnyelvű verseskötete Berlinben: Babarém és a kertészek. Gerhard Falkner német szerzővel közösen adják ki a Budapester Szenen című költészeti antológiát a kölni DuMont Kiadónál. A nagy sikert aratott antológia az 1964 után született magyar költőket mutatja be a német olvasóknak. 2000–2006 között főképp német nyelvre fordít magyar irodalmi műveket közösen Gerhard Falknerrel, majd Monika Rinck költővel, így pl. Tolnai Ottó, Szijj Ferenc, Térey János, Kemény István, Karafiáth Orsolya, Márton László, Garaczi László, Vörös István alkotásait. Magyarra fordított szerzők közt szerepel: Gerhard Falkner, Monika Rinck és Alica Walser. 2006-ban megjelenik második, kétnyelvű verseskötete: Más választásom nem marad, mint találni egy kertet/ Ich habe keine andere Wahl als einen Garten zu finden. (Gutleut Verlag Frankfurt/M.)
Művei (válogatás): Landnahme (regény), 1984 Labrys (regény), 1989 Das Feld (regény), 1991 Der Schopenhauer (színjáték), 1994 Almasy (regény), 2002 Schreiben am Netz. Literatur im digitalen Zeitalter, 2003 Das Wahre, Falsche, Schöne. Realityshow, (esszék), 2005
Hendrik Jackson 1971-ben született Düsseldorfban, jelenleg Berlinben él, ahol 1991 és 1999 között színháztudományt, filozófiát és szlavisztikát hallgatott. Egy évet gyakornokként Szentpéterváron töltött. 1995-ben társaival megalakították a Das Lemma nevű színjátszó és akciócsoportot. 2001-ben jelent meg verseskötete Einflüsterungen von seitlich címmel, emellett többek között fordítóként dolgozik, valamint a www. lyrikkritik.de honlap szerkesztéséért felel. Verseit több nyelvre is lefordították.
Kötetek: Babarém és a kertészek, magyar-német nyelvű, Berlin, 1997 Más választásom nem marad, mint találni egy kertet/ – Ich habe keine andere Wahl als einen Garten zu finden, magyar-német nyelvű, Gutleut Verlag Frankfurt/M., 2006
Díjai (válogatás): Rolf-Dieter-Brinkmann-Stipendium der Stadt Köln (2002) GWK-Literatur-Förderpreis (2004) Wolfgang-Weyrauch-Förderpreis (2005)
FG
FG
Kemény István
Lackfi János
1961-ben született Budapesten. Költő és író. Jogi tanulmányait megszakítva 1993-ban magyar és történelem szakon diplomázott.
1971-ben született Budapesten, egyetemi oktatóként dolgozik. Hét verseskötete jelent meg, 1992-ben az első Magam, 2005-ben a hetedik Hőveszteség címmel. Prózát, színdarabokat és meséket is ír. Tizenhét műfordításkötetet publikált francia és belga szerzőktől. A Nagyvilág című világirodalmi folyóirat szerkesztője. Verseit eddig tíz nyelvre (angol, német, francia, olasz, holland, spanyol, szlovén, szlovák, bolgár, svéd) fordították le, és jelentős lapok közölték, franciául a párizsi Europe vagy a brüszszeli Le journal des poètes, angolul az amerikai Pembroke Magazine, spanyolul a perui Hueso Húmero és egy Puerto Ricoban megjelent antológia, bolgárul a Literaturen Vesztnik, hollandul pedig a Nieuw Wereldtijdschrift. Szövegei antológiákban is megjelentek, egyebek közt a Kölnben kiadott német nyelvű Budapester Szenen, a párizsi Caractères-nél publikált Nouvelle poésie hongroise 1970–2000, a nemzetközi Salvatore Quasimodo-díj kitüntetettjeit egybegyűjtő, olasz nyelvű Memoria di una, vagy a kétkötetes, angol nyelvű In Quest of Miracle Stag, The Poetry of Hungary lapjain. Az 1999es medanai költészeti fesztivál kiadványa angolul és szlovénül, a 2004-es strasburgi Mitteleuropa biennálé gyűjteménye németül és franciául, a 2004-es pozsonyi Ars Poetica fesztiválé pedig németül és szlovákul tartalmazza verseit. Két kisregénye 2006 folyamán jelenik meg franciául, az egyik, A szabadulás részlete az Europa energheia című magyar-francia-olasz irodalmi pályázat döntőjébe került. A Christian Adnin francia fotós fényképeihez készített versei Párizsban állnak megjelenés előtt.
Kötetei: Csigalépcső az elfelejtett tanszékhez (versek), 1984 Játék méreggel és ellenméreggel (versek), 1987 Az ellenség művészete (regény), 1989 Témák a Rokokó-filmből (versek és elbeszélések), 1991 A koboldkórus (versek), 1993 A Kafka-paradigma (1994) A néma H (versek), 1996 Család, gyerek, autó (próza), 1997 Valami a vérről (válogatott versek), 1998 Hideg (versek), 2001 Élőbeszéd (versek), 2006
Christiane Lange Irodalmi és kultúrtudományi tanulmányokat folytatott, melyből doktorált. 1997 óta a berlini Literaturwerkstatt munkatársa, 2001-ig a Literaturexpress Europa 2000 projekt menedzsere, 2001-től az intézmény főigazgató-helyettese. A lyrikline nemzetközi portál a Literaturwerkstatt európai sikerű projektje. Szerkesztőként többek között az alábbi könyvek kiadásában vett részt: „Kunst kann die Zeit nicht formen.“ 1. Internationale Wilhelm-Müller-Konferenz, Hrg. Von Ute Bredemeyer und Christiane Lange, Berlin, 1994 „Europaexpress“, Hrg. von Thomas Wohlfahrt und Christiane Lange, Eichborn Berlin, 2001 „Erfolgreiche Künstlerinnen. Arbeiten zwischen Eigensinn und Kulturbetrieb“. Hrg. von Susanne Binas, Claudia Feest, Hildtrud Ebert und Christiane Lange, Klartext Verlag, 2003
FG
Verseskötetek: Magam, Kézirat Kiadó, 1992 Hosszú öltésekkel, (Faludy György előszavával), Tevan Kiadó, 1995 Illesztékek, Tevan, 1998 Öt seb, Belvárosi Kiadó, 2000 Elképzelhető, Nagyvilág, 2001 Signes de vie (versek franciára fordítva), Taillis Prés, Belgium, 2001 Hófogók, Ister, 2003 A buta felnőtt, gyerekversek, Móra, 2004 Peti az állatkertben, gyerekversek, Egyszervolt, 2005 Bögre család, Csimota Kiadó, 2005 Hőveszteség, Palatinus, 2005 Próza: Két csavart szaltó, Ister, 2002
FG
Márton László
Steffen Popp
1959. április 23-án született Budapesten. Próza-, dráma- és esszéíró, műfordító. 1983-ban végzett az ELTE magyar–német szakán. 1998-99-ben DAAD-ösztöndíjas volt Berlinben.
1978-ban született az egykori NDK-ban. Német irodalmat és filozófiát hallgatott Drezdában, Lipcsében és Berlinben, ahol 2001 óta él. Művei több antológiában is megjelentek: elbeszélései többek között a Vom Fisch bespuckt című kötetben (a Kiepenheuer & Witsch gondozásában), vagy a kookbooks Doppelpass című gyűjteményében; versei a DuMont Kiadó Lyrik von Jetzt (Mai líra) című antológiájában olvashatók. A kookbooks 2004-ben jelentette meg Steffen Popp Wie Alpen című verseskötetét, két évvel később pedig regényét Ohrenberg oder der Weg dahin címmel. Steffen Popp irodalmi munkásságát már több kitüntetéssel is díjazták (Kranichsteiner Förderpreis des Deutschen Literaturfonds, Heimrad-BäckerFörderpreis stb.).
Kötetek (válogatás): Nagy-budapesti Rém-üldözés, (elbeszélések), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984 Lepkék a kalapon, (drámák), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987 Kiválasztottak és elvegyülők – Töprengés a sorsról, amely nem közösség, (tanulmány), Magvető Kiadó, Budapest, 1989 Tudatalatti megálló, (regény), Holnap Kiadó, Budapest, 1990 Carmen, (dráma), Holnap Kiadó, Budapest, 1991 Átkelés az üvegen – útirajz, (regény), Jelenkor Kiadó, Pécs, 1992 A Nagy-budapesti Rém-üldözés és más történetek, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995 Jacob Wunschwitz igaz története, (regény), Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997 Árnyas főutca, (regény), Jelenkor Kiadó, Pécs, 2000 Kényszerű szabadulás, (regény), Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001 A mennyország három csepp vére, (regény), Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002 A követjárás nehézségei. Testvériség III. (regény), Jelenkor, 2003 Minerva búvóhelye, (regény), Jelenkor, 2006
Németh Gábor Író, szerkesztő. A budapesti Tanárképző Főiskolán végzett magyar–történelem szakon. 1983-ban elvégezte a Bálint György Újságíróiskolát. 1980-tól különböző folyóiratok munkatársa, 1986-tól A ’84es kijárat, 1991-ben a JAK-füzetek szerkesztője, 1991-től a Magyar Napló prózarovatának szerkesztője. Jelenleg a litera.hu internetes irodalmi portál főszerkesztője. Kötetek: Angyal és bábu, elbeszélések, 1990 A Semmi könyvéből, kisregény, 1992 Eleven hal, elbeszélések, 1994 A Huron tó, elbeszélések, 1998 Kész regény, 2000
FG
FG
Mile Stojić
Térey János
1955. január 21-én a bosznia-hercegovinai Dragićiniben született. Költő, eszszéíró, antológiaszerkesztő és újságíró. Délszláv irodalom és nyelvészet szakon diplomázott a szarajevói bölcsészettudományi karon. 1992 júniusáig Szarajevóban lakik, és írásból, irodalmi kiadványok szerkesztéséből él. Ezt követően a bécsi egyetem szlavisztikai intézetének lektora. Szerzőként nyolc verses- és több esszé-, illetve elbeszéléskötetet jegyez, szerkesztőként három antológiát. Számos nyelvre lefordították, egyebek között németre, lengyelre, olaszra és angolra. Több rangos irodalmi elismerés birtokosa. Élete és munkássága Bécs, Zágráb és Szarajevó között bonyolódik.
1970-ben született Debrecenben. Költő, drámaíró és fordító. 1989 és 1991 között az ELTE Természettudományi Karára járt, majd 1992-től 1996-ig a Bölcsészkaron magyar irodalmat hallgatott. 1997 és 1998 között a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt.
Kötetek: Lijer, jezik prašine, pjesme, Svjetlost, Sarajevo, 1977, 1981 Umjetnost tame, pjesme, Veselin Masleša, Sarajevo, 1987 Zemna svjetlost, pjesme, Veselin Masleša, Sarajevo, 1980 Olovni jastuk, pjesme, Svjetlost, Sarajevo, 1989 Južnost, izbor, pjesme, Zadrugar, Sarajevo, 1990 Glasovi sarajevske noći, eseji, Veselin Masleša, Sarajevo, 1993 Libreto za sviralu i strojnicu, pjesme, Hrvatska sveučilišna naklada, Zagreb, 1994 Prognane elegije, pjesme, Bosanska knjiga, Sarajevo, 1996 Jutro u Pompejima, građa, Dureuex, Zagreb, 1999 Riječi na prozoru, eseji, Svijetlo riječi, Sarajevo, 1999 Svjetlost u pomrčini sunca, pripovijesti, Vrijeme, Zenica, 2002 Zaboravite nas, pjesme, Feral Tribune, Split, 2003 Via Vienna, putopisi, Vrijeme, Zenica, 2004 Rječnik za petak i subotu, mali pojmovnik tranzicije, VBZ, Zagreb, 2004 Prognane elegije, izabrane pjesme, Biblioteka Dani, Sarajevo, 2004
FG
Kötetei: Szétszóratás (versek), 1991 A természetes arrogancia (versek), 1993 A valóságos Varsó (versek), 1995 A 74-es asztal (versek, Pálinkás Istvánnal), 1996 Tulajdonosi szemlélet (versek), 1997 Termann hagyományai (próza), 1998 Térerő (versek), 1998 Drezda februárban (versek), 2000 Paulus (verses regény), 2001 Platina (válogatott versek), 2002 Ultra (versek), 2006 Díjai (válogatás): Mozgó Világ nívódíja (1990) Déry Tibor-jutalom (1995) Alföld-díj (2000) József Attlia-díj (2001) Füst Milán-díj (2002) Palládium-díj (2002) Tiszatáj-díj (2002)
FG
Tolnai Ottó
Tóth Krisztina
1940. július 5-én született Magyarkanizsán. 1955–1959 között a zentai magyar gimnázium tanulója, 1956-tól publikál rövidprózát, 1960-tól verseket. 1959-től az újvidéki Magyar Tanszék hallgatója. 1961-től az Újvidéken megjelenő Ifjúság hetilap Symposion című művészeti mellékletének szerkesztője. Első verseskötete, a Homorú versek megjelenésének évében, 1963-ban Zágrábba költözik, filozófiai tanulmányokat folytat. 1964-ben megjelenik az Új Symposion folyóirat, melynek 1974-ig szerkesztője. 1969–1972 között a folyóirat főszerkesztője. A cenzúra, vádemelés, bírósági ítélet következtében le kell mondania a lap vezetéséről. 1974–1994 között az Újvidéki Rádió művelődési műsorainak szerkesztője, képzőművészeti kritikusa. 1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja. A szövetség utolsó elnöke, amely az államalakulattal egyidőben felbomlott. 1990-től a Magyar Írószövetség tagja. 1992-től a Veszprémben megjelenő Ex Symposion főszerkesztője. 1994-től Palicson él. 20042005-ben egyéves DAAD ösztöndíjjal Berlinben tartózkodott.
1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. 1990-92-ben ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban, ezalatt főleg kortárs francia költészetet fordított. 1995-ben jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1996-ban az általa válogatott és szerkesztett Látogatás című kortárs francia költészeti antológia. 1996ban Graves-díjat és Déry Tibor jutalmat, valamint-műfordításaiért Zoltán Attila-díjat kapott. 2003-ban a Csimota Könyvkiadó gondozásában jelent meg gyerekeknek szóló verseskötete, a Londoni mackók, amely az Év gyerekkönyve lett. 2004-ben a Magvető Könyvkiadó adta ki Síró ponyva című kötetét.
Kötetek (válogatás): Homorú versek. Symposion Könyvek, Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1963 Sirálymellcsont. (versek) Symposion Könyvek, Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1967 Agyonvert csipke. (versek) Symposion Könyvek, Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1969 Gogol halála. (kispróza) Symposion Könyvek, Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1972 Legyek karfiol. (versek) Symposion Könyvek, Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1973 Világpor. (versek) Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1980 Virág utca 3. (regény) Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1983 Vidéki Orfeusz. (válogatott versek) Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983 Gyökérrágó. (versek) Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1986 Rokokokó. (gyermekversek) Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1986 Cápácskám: apu. (gyermekversek) Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1989 Wilhelm-dalok, avagy a vidéki Orfeusz. (versek) Jelenkor Kiadó, Pécs, 1992 árvacsáth. (versek) Orpheusz Kiadó–Fórum Könyvkiadó, Budapest–Újvidék, 1992 Kékítőgolyó. Új prózák könyve. Kortárs Kiadó– Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1994 Balkáni babér. Katalekták (versek) Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001 Költő disznózsírból. Egy rádióinterjú regénye. Kérdező: Parti Nagy Lajos, Kalligram, Pozsony, 2004 Szög a nadírban. Kovács Antal naplója. Szignatúra Könyvek, Alexandra, Pécs, 2005
FG
Kötetek: Őszi kabátlobogás, Budapest, Kozmosz Könyvek,1989 A beszélgetés fonala, Budapest, Magyar Írószövetség–Belvárosi Könyvkiadó, 1995 Az árnyékember, Budapest, JAK–Kijárat Kiadó, 1997 Porhó, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2001 A londoni mackók, Budapest, Csimota Könyvkiadó, 2003 Fény, viszony, Budapest, EBP Media Kft., 2004 Síró ponyva, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2004 Vonalkód, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2006 Antológiák (válogatás): Nincs és lehet közt, Masszi Kiadó, Budapest, 2002 Szép versek, Magvető, Budapest, 2003 Az év versei, Magyar Napló, Budapest, 2003 Költők könyve, 93 portré, Noran Kiadó, Budapest, 2003 Szép versek, Magvető, Budapest, 2004 Állatok a tubusból, Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2004 Az év versei, Magyar Napló, Budapest, 2004 Szép versek, Magvető, Budapest, 2005 36 fokos lázban, Ráday Könyvesház, Budapest, 2005 Tollat fogtam. A József Attila centenárium alkalmából született kéziratok gyűjteménye, Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesülete, Budapest, 2005 Magyar Erato, Noran Kiadó, Budapest, 2005 Friss tinta, kortárs gyerekversek, Csimota Kiadó, Budapest, 2005 Burger Barna: Fej vagy írás, 92 magyar író portréja, PrintXBudavár Kiadó, Budapest, 2005 Éjszakai állatkert, antológia a női szexualitásról, Jonathan Miller, Budapest, 2005
FG
Vörös István
Snétberger Ferenc
1964. szeptember 20-án született Budapesten. 1992-ben végzett az ELTE BTK magyar–cseh szakán. 1998-ban elnyerte az irodalomtudomány kandidátusa (PhD) címet. 1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje, 1998-tól adjunktusa, 2004-től a Cseh Tanszék vezetője, 2005-től docens. 2004-ben indítja el az első magyarországi egyetemi Kreatív írás programot Lackfi Jánossal. Prózát, verset, színművet, kritikát, tanulmányt és fordítást egyaránt publikál. Fordítottak írásaiból angolra, bolgárra, csehre, eszperantóra, horvátra, franciára, lengyelre, macedónra, németre, olaszra, oroszra, románra, szerbre, szlovákra és szlovénra.
„...Snétberger Ferenc napjainkban Európa legjobb akusztikus gitárosai közé tartozik.” (Süddeutsche Zeitung)
Kötetek: Só, kenyér (versek) 1988 Innenvilág (novellák) 1992 A közbülső ítélet (versek) 1993 A Kafka-paradigma (esszék – Kemény Istvánnal közösen) 1993 Amit az alvó nem lát (versek) 1994 A csodaöreg (versek) 1996 A fatelepítőknél (novellák) 1998 A szelídekre várva (válogatott és új versek) 1999 A darázs tanításai (versek) 2000 Lakatlan szigetek már nincsenek (kritikák) 2001 A kéz öt ujja (novellák) 2001 A Vécsey utcai évkönyvből (versek) 2002 A švejki lélek (tanulmány) 2002 Heidegger, a postahivatalnok (verses regény) 2003 A hajnali tolvaj (verses meselabirintus) 2004 Die leere Grapefruit (Gedichte) 2004 Örök naptár (haikuk) 2004 Gregorián az erdőn (versek) 2005 Švejk gyóntatója (novellák) előkészületben
1957-ben a magyarországi Salgótarjánban született, 1988 óta a németországi Berlinben él. A szinti/roma gyökerekkel rendelkező művész fiatal korában roma gitáron játszott, tizenévesként klasszikus gitárt tanult, később pedig a Budapesti Bartók Béla Konzervatórium jazzgitár szakára járt. A brazil és a spanyol gitártechnikát is adaptálta saját játékára. 2004-ben Snétberger Ferenc új triót alapított a basszus hangszerek legendás norvég mesterével, Arild Andersennel és az olaszországi születésű, dobokon és ütőhangszereken játszó Paolo Vinacciával. A három zenész természetes könynyedséggel kombinálja a legkiválóbb válogatott műveket, a technikai tudást, az improvizációs energiát és a zenei fantáziát. A „pán-európai inspirációk háromszögeként, a misztikusság és az életöröm, az álomszerű megoldások és az örömzene, valamint a transz és a tánc ötvözeteként” jellemzett trió igen hamar híres együttessé nőtte ki magát. Zenéjük, amelyben a modern jazz és a world beat hatásoktól kezdve a finom elektronikus hangokon át a vibráló líraiságig minden megtalálható, ellenállhatatlan varázserejével szinte elbűvöli a hallgatót.
Mikó István és zenész társai Éveken át jelentek meg különböző magyarországi és erdélyi irodalmi folyóiratokban egy soha nem létezett amerikai költő, Jack Cole, becsületes nevén John Coleman dalkölteményei, Kovács András Ferenc közreadásában. A posztmodernként emlegetett érában már egyáltalán nem biztos, hogy Jack Cole nem létezik, ha költeményekben él és virul, nyomokat hagy maga után. Jack Cole dalait Mikó István és Suha Kálmán adja elő.
Sziámi Müller Péter költő, rendező, énekes. A mára legendává lett URH és Kontroll Csoport után létrehozott jelenlegi zenekara, a Sziámi a nyolcvanas évek eleje óta létezik. Müller dalszövegei megőrizték a líra zeneiséggel való kapcsolatát. Színházi és filmes rendezései mellett éppen a dal műfaja miatt maradt következetesen hűséges a rockzenéhez is. Saját versei eléneklése mellett zenekarával együtt több éve ad otthont a Songwriters’ Klubnak, ahol a kortárs magyar költészet számos alkotója lépett fel.
FG
FG