pim program
2019. JĂşliusaugusztus
www.pim.hu
kiállítás
Fotó: André Kertész, PIM Fotógyűjtemény
Fényírók
Amikor végre beszökik a nyár, az ember fia a szekere rúdját kifelé kezdi igazítani a mókuskerékből. A beszökő nyár elől továbbszökni, nagyjából ez a mesterterv. Nem is olyan régen ez úgy nézett ki, hogy felpakoltuk a pereputtyot, megjártuk magunkat a világban, és jó esetben még a hosszú téli estékre is jutott a mesélnivalóból. Ma már majdhogynem élőben pillanatokat közvetítünk az egyre jobb képeket készítő okostelefonoknak köszönhetően. Nagyjából úgy, mint amikor egy filmből merevítünk ki képkockákat. Nem kell vacakolni a beállításokkal, nem kell spórolni a filmtekerccsel, kapásból lövünk, és azonnal közzé is tesszük a virtuális közösségi terekben a pillanattrófeáinkat. Nem a hely a fontos, hanem hogy mi ott voltunk.
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Anno Párizsban járt Ady. Ott sétált a költő az élet tetején, és égtek lelkében kis rőzse-dalok arról, hogy meghal. Így látta Ady Párizst, saját halálán, tehát megélt életén keresztül, és hasonlóképpen látta André Kertész is a világot. Az igeváltást André mestertől lopom, őszerinte mindenki néz, de nem biztos, hogy lát is.
Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett
Ady megvilágítja, André Kertész meg is mutatja nekünk, hogy mi az igazán fontos a nekünk fölkínálkozóban. Csak legyen szemünk a látásra.
Megjelenés: 2019. július-augusztus Megjelenik 2 havonta
Demeter Szilárd főigazgató
Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Szerkesztők: Erlitz János, Pádár Eszter, Wirth Imre
Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea
Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu
1
HAVI BONTÁS 07.03. szerda 18:00
Kiállításmegnyitó
07.28. vasárnap
11:00
15:00
Diafilmvetítés
Arany-séta a Margitszigeten
Mesemúzeum 07.07. vasárnap 20:00
PIM Nyári Fesztivál Francia sanzonest PIM
07.13. szombat 11:00
Játszani jó!
18:00–20:00
15:00
PIM
Arany-séta a Margitszigeten Margitsziget
9:00–17:00
20:00
PIM
Hobbit tábor 07.21. vasárnap
PIM
15:00
07.05. péntek
Krúdy-séta a Margitszigeten
PIM
Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr
07.14. vasárnap
07.04. csütörtök
PIM Nyári Fesztivál Kertmozi: Ópium
Emlékkonferencia Petőfi Sándor halálának 170. évfordulójára
07.31. szerda
07.15–19. hétfőtől péntekig
20:00
07.28–29. vasárnap–hétfő
Mesemúzeum
PIM
PIM Nyári Fesztivál Örkény // Mácsai // Lukács
Margitsziget
Margitsziget
PIM Esti Extra
július
07.
07.06. szombat
augusztus
08. HAVI BONTÁS 08.01. csütörtök
08.12–16. hétfőtől péntekig
08.26–30. hétfőtől péntekig
18:00
9:00–17:00
9:00–17:00
Koncert
Titkos átjáró tábor PIM
Napközis tábor
PIM
08.08. csütörtök
08.18. vasárnap
08.28. szerda
18:00
15:00
18:00–20:00
Arany-séta a Margitszigeten
PIM Esti Extra
Grafika workshop Kassák Múzeum 08.11. vasárnap 15:00
Irodalmi séta a Margitszigeten Margitsziget
Margitsziget 08.25. vasárnap 15:00
Krúdy-séta a Margitszigeten Margitsziget
BGM
PIM
08.31. szombat 11:00
Füzetdekorálás Mesemúzeum
AJÁNLÓ
Petőfi 170 Idén júliusban lesz 170 éve, hogy Petőfi Segesváron végképp eltűnt családja, barátai, olvasói tekintete elől. A kolozsvári Szabadság így adott hírt a vesztes csatáról: „Öreg altábornagyunk [Bem] igen megbízott alig két zászlóaljnyi ujonczaiban, kikkel Segesváron kivül támadást intézett a majd 16 ezer főből álló muszkák ellen. Aránytalanul csekély és gyakorlatlan seregünk huzamos ideig elegendő elszántsággal küzdé a csatát, de alkony felé uj erő érkezvén az ellentáborhoz, ez az ütközetnek eldöntő fordulatot adott. Hős vezérünk maga is szinte áldozata lőn túl merész vállalatának, mig koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hir szerint elveszett.” A segesvári csatatér a nemzeti emlékezetben összefonódik Világossal, a szabadságharc bukásával, a térségben számos zarándokhely figyelmeztet erre Székelykeresztúrtól Marosvásárhelyig. Fehéregyházán a tömegsírok fölé emlékkert, múzeum épült, a valós történeti táj, az ütközet helyszíne azonban talán már csak néhány évig bejárható. Bár az ide tervezett autópálya nem épült meg, de a város folyamatosan terjeszkedik, lassan felparcellázzák a hajdani katonai tüzérállások, az összecsapás centrumának területét. Ezért indult 2018–2019-ben – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – a Petőfi Irodalmi Múzeum, a HM–Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Maros Megyei Múzeum együttműködésében régészeti terepmunka a csata még fellelhető tárgyi emlékeinek, megismerhető adatainak feltárására.
4
Egressy Gábor dagerrotípiája, 1845, PIM Művészeti Tár
Az Ördög-patak két oldalán, a segesvári erdőben és az Ördögerdőben folytatott munka során fémkereső műszerek segítségével összesen 400 lelet került elő. A többségében orosz, illetve magyar lövedékek pontos megtalálási helyét sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az
AJÁNLÓ
ütközet egyik gócpontját, és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének,majd a támadás összeomlása utáni visszavonulásnak máig fennmaradt anyagi lenyomatait azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását. Bár nyilvánvaló, hogy elsősorban Petőfi halála miatt vált „nemzeti gyásztérré” a segesvári csatamező, a most kutatott helyszíneken ő bizonyosan nem járt, egy távolabbi, biztosnak gondolt pontról figyelte az ütközetet. A két – kettő és négy napos – terepmunka azonban bebizonyította, hogy komoly remény van kiterjedtebb kutatással, geofizikai mérőműszerek bevonásával a csatatér más területeinek sikeres felmérésére, esetleg a halott honvédek tömegsírjainak megtalálására. Így kaphatnánk teljesebb képet a nemzeti emlékezet e kiemelkedő eseményéről, amely azóta is generációk sorát foglalkoztatja. A segesvári csatatér mint kulturális örökség komplex bemutatását az ősszel nyíló Bolyongó üstökös című tárlatunk, illetve a reményeink szerint hamarosan megújuló fehéregyházi Petőfi Múzeum kiállítása vállalja. 2019. július 28–29-én Székelykeresztúron – ahol Petőfi a vezérkarral együtt a csata előtti éjszakát töltötte – a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkonferenciát rendez Ahol az élet pusztul és a halál terem címmel, amelyen Petőfi halálának emlékezettörténetéről, a halálához kötődő műalkotások ikonográfiájáról, az erdélyi lokális hagyományról lesz szó. A konferencia kísérő eseményeként egy kamarakiállítást is rendezünk, ahol a 2018–19-es terepkutatások friss eredményeit és leleteit mutatjuk be a látogatóknak. Kalla Zsuzsa főmuzeológus
5
AJÁNLÓ
Zempléni Múzeumok fesztiválja
2019. július 13-án 10 órától a Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeuma ad otthont a Zempléni Múzeumok Fesztiváljának. Az első alkalommal 2018-ban, Sátoraljaújhelyben, a másik vidéki PIM-tagintézmény, a Kazinczy Ferenc Múzeum által megrendezett program helyszíne idén a Kazinczy Emlékkert, illetve a Nyelvmúzeum udvara lesz. A közgyűjteményi találkozó elsődleges célja, hogy lehetőséget biztosítson a múzeumoknak és kiállítóhelyeknek a bemutatkozásra és intézményük népszerűsítésére. 18 intézmény fogadta el meghívásunkat, és átléptük Zemplén határát, hiszen érkeznek meghívott vendégek az abaúji térségből és határon túlról, Felvidékről is. A kihelyezett standoknál a kiállítók játékos, a közönséget bevonó foglalkozásokkal készülnek. A kulturális seregszemle kiváló alkalom a közösségépítésre, a vidéki múzeumok együttműködésének erősítésére, gondolatcserére, szakmai megbeszélésekre is. A rendezvényt összekapcsoltuk a családok körében igen népszerű, óvodásoknak és kisiskolásoknak kínált, Varázskert című játékos anyanyelvi vetélkedővel, melyet gyerekkoncert zár, így egész napos, minden korosztályt megszólító programmal várjuk az érdeklődőket. Nyíri Péter igazgató (A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom)
6
PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum
OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Mesemúzeum
2019. 07.01 — 08.31.
programok
PIM Kiállításmegnyitó A kamera poétája
Július 3. szerda 18:00
André Kertész-fotók a PIM gyűjteményeiből A vendégeket üdvözli: Demeter Szilárd főigazgató Köszöntőt mond: Frédéric Rauser, a Budapesti Francia Intézet igazgatója A kiállítást megnyitja: Korniss Péter fotóművész Közreműködik: Bálint András színművész Fotó: André Kertész, PIM Fotógyűjtemény
PIM Nyári Fesztivál // Az élet értelme Egypercesek száz percben Mácsai Pál és Lukács Miklós estje Örkény István Egyperces novellák című kötete 1968-ban jelent meg először. Az egyik oldalon a közlés minimuma, a másikon a képzelet maximuma. Az írásokban ott az apró darabokra hullt közös ideáink groteszk látványa, de megfordítva is: a banalitásokban az élet titokzatos teljessége. A műfaj ma már fogalom, sok sora szállóige, alakjai, helyzetei beépültek nyelvünkbe, gondolkodásunkba. Az egypercesek különös tulajdonsága, hogy nem avulnak. Ennek oka nem csak a vonzó forma, az eredeti optika, a tiszta szellem és a fényes humor, hanem elsősorban az, hogy szerzőjük meglátta, ami bennünk és körülöttünk nem változik.
Örkény István novelláiból felolvas Mácsai Pál, cimbalmozik Lukács Miklós.
8
Július 4. csütörtök 20:00 Belépő: 3000 Ft
pim
PIM Nyári Fesztivál // Kertmozi Ópium – Egy elmebeteg nő naplója
Szász János filmje
programok
Július 5. péntek 20:00 Belépő: 900 Ft
A vetítés előtt Szász János rendezővel Kovács Gellért Filmszerész beszélget. A PIM CSÁTH* – A varázsló halála című kiállításának szenvedélyes érzékenységét filmen is megtapasztalhatjuk. Szász János Csáth Géza legjobb filmes ismerője, szakértője. Brenner József/ Csáth Géza életrajzi feljegyzéseinek, valamint az Egy elmebeteg nő naplója című szépirodalmi kórrajzának és Ópium című novellájának felhasználásával készült, függőségektől terhelt alkotását mutatjuk be a Kertmoziban. A drogfüggő Dr. Brenner (Ulrich Thomsen) a legsötétebb elmegyógyintézetben dolgozik. Egy nap új beteget bíznak rá, a fiatal Gizellát (Kirsti Stubo), aki azt hiszi, hogy a Gonosz költözött belé. Orvos és beteg hamarosan tiltott szexuális kapcsolatba kerülnek. Brenner titokban azt tervezi, hogy az asszony testén keresztül kapcsolatba lép a Gonosszal.
PIM Nyári Fesztivál // Chanson Elysée
Július 7. vasárnap 20:00
Zenés időutazás ismert és ritkán hallott, sokat énekelt és újraértelmezett, klasszikus és modern francia sanzonok útján, mélységeken és magasságokon át.
Belépő: 2000 Ft
Csemer Bogi és Kárász Eszter sanzonestje
A színpadon két francia lelkű énekesnő, Csemer Bogi és Kárász Eszter idézik elénk Párizs és a Montmartre hangulatát. Zenekar: Antal Gábor (zongora), Nemes Janó (klarinét, szaxofon), Takács Szabolcs (nagybőgő), Szirmai Pál (dob), Veér Csongor (hegedű), Wágner-Puskás Péter (harmonika)
9
programok
pim
Hobbit tábor
Július 15–19. hétfőtől péntekig 9:00–17:00
Akik szeretnének belecsöppenni Középfölde világába és kipróbálni magukat egy igazi hős bőrébe bújva, azok csatlakozzanak hozzánk júliusban, amikor ismét a Hobbit nyomába szegődünk!
A tábor ára: 28000 Ft/fő Jelentkezés és információ: Kodolányi Judit +36 1 317 3611/151 kodolanyij@pim.hu
Végigmeséljük, végigizguljuk, végignevetjük, végigküzdjük vele kalandjait, és magunk is az események alakítóivá válunk, hogy aztán felkutassuk a sárkányt és elnyerjük a kincset. Az öt napos napközis táborban a Károlyi-palotában és más budapesti helyszíneken kalandozunk majd.
Emlékkonferencia Petőfi Sándor halálának 170. évfordulójára
Az előadások fókuszában az 1899-es megemlékezés és a 20. század emlékezettörténete áll, az évfordulókhoz kötődő műalkotások ikonográfiai programjai és az erdélyi lokális emlékezet dokumentumai. Beszámolót hallhatunk a 2018–19-es terepkutatásokról, és a fehéregyházi ütközet új interpretációjáról is. Felkért előadók: Balázs Lajos, E. Csorba Csilla, Egyed Emese, Gyimesi Emese, Hermann Róbert, Kalla Zsuzsa, Margócsy István, Polgár Balázs, Szabó-Reznek Eszter
A Petőfi Irodalmi Múzeum, a HM–Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Nemzeti Örökség Intézete és a székelykeresztúri Molnár István Múzeum közös ünnepi rendezvénye Helyszín: Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr 10
Július 28–29. vasárnap–hétfő Barabás Miklós – Walzel Ágost, 1848, litográfia, PIM Művészeti Tár
„Ahol az élet pusztul és a halál terem”
pim
PIM Esti Extra
programok
Július 31. szerda 18:00–20:00
Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkbaN
Minden kiállításunk 20 óráig látogatható. 18:00
Belépő: 1000 Ft
CSÁTH* A varázsló halála
című kiállításban Molnár Eszter Edina kurátor tart tárlatvezetést.
Csáth Géza, Kosztolányi Dezső és Jász Dezső, a három unokatestvér Szabadkán, 1908 nyarán, PIM Fotógyűjtemény
11
programok
Nyáresti kamarazene g-ben
pim
Augusztus 1. csütörtök 18:00
Műsor: W. A. Mozart: g-moll zongoranégyes KV 478 J. Brahms: g-moll zongoranégyes Op. 25 Közreműködő zenészek: IanJesse (USA), hegedű SusanLamb Cook (USA), cselló Polónyi István, brácsa Monostori Gábor, zongora
Belépő: Felnőtt 1500 Ft, Diák, nyugdíjas 1000 Ft
Jegyek a PIM jegypénztárában válthatók a koncert napján.
Titkos átjáró tábor
Augusztus 12–16. hétfőtől péntekig 9:00–17:00
Szerette-e a Károlyi-palota építésze a citromtortát? Milyen városi történeteket gyűjt egy nehezen tájékozódó postagalamb? Hogyan lesz egy vakondból kurátor? Hogyan válik egy kíváncsi kiscsikó Petőfi rajongójává? Miféle varázslények bujkálnak a könyvtárban?
A tábor ára: 28000 Ft/fő
A válasz egyszerűbb, mint gondolnád! Engedd szabadon a fantáziád és költözz be egy hétre a PIM új mesekönyvének világába! Légy részese az egyhetes felhőtlen játéknak és alkotásnak, közben fedezzük fel együtt a Petőfi Irodalmi Múzeumot a Károlyi-palotában!
12
Jelentkezés és információ: muzeumped@pim.hu
pim
programok
PIM Esti Extra
Augusztus 28. szerda 18:00–20:00
Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkbaN
Minden kiállításunk 20 óráig látogatható.
18:00
A kamera poétája André Kertész a PIM gyűjteményeiben című kiállításban
E. Csorba Csilla kurátor és vendége tart tárlatvezetést.
Fotó: André Kertész, PIM Fotógyűjtemény
Belépő: 1000 Ft
19:00
Bútorok: az írók és a bútorművészet rejtett világa Zeke Zsuzsanna kurátor és Lovay Zsuzsanna művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum Bútorgyűjtemény Főosztályának vezetője tart tárlatvezetést. Lovay Zsuzsanna kutatási területe a 19–20. századi európai iparművészet története, a belsőépítészet, valamint a kortárs iparművészet és design. E témákban számos kiállítás kurátora és tudományos publikáció szerzője.
Sütő András fotelje és Déry Tibor karosszéke Fotó: Gál Csaba (PIM)
13
programok
Séták a Margitszigeten
pim
Különleges irodalmi séták a Budapesti Nyári Fesztivál és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében
Arany János a Margitszigeten
A séták időtartama: 90 perc A program jegyköteles! Belépő: 2800 Ft
A tölgyek alatt Oly otthonos itten! (Arany János: A tölgyek alatt)
A csoport limitált létszámmal (max. 40 fő) indul. Kérjük, a jegyeket előre foglalják le telefonon (+36 1 301 0147) vagy vásárolják meg online a www.szabadter.hu oldalon.
Arany életének meghatározó helyszínén tematikus túra során az érdeklődők bejárhatják a költő által is kedvelt helyszíneket, amelyekhez ismert és kevésbé ismert anekdoták kapcsolódnak: az Őszikék-ciklus verseiben megörökített tölgyektől kezdve a Margitszigetért rajongó írótársak és utódok – Jókai, Krúdy, Madách, Bródy Sándor, Babits, Szerb Antal, Radnóti – emlékezetén át egészen a Nagyszállóig, ahol Arany életének utolsó időszakában lakott és alkotott. Szakmai konzultáns: Asztalos Emese irodalomtörténész Közreműködik: Biró Szabolcs Maszkura (harmonika, ének) és Mészáros Béla színművész
Július 14. vasárnap 15:00–16:30
Szakmai konzultáns: Sidó Anna művészettörténész Közreműködik: Csörsz Rumen István lantművész és Szatmári Attila színművész
Július 28. vasárnap 15:00–16:30
Szakmai konzultáns: Sidó Anna művészettörténész Közreműködik: Biró Szabolcs Maszkura (harmonika, ének) és Dér Zsolt színművész
Augusztus 18. vasárnap 15:00–16:30
14
pim
Szépirodalom és szépművészet Szent Margit szigetén
Vallott nekem a Nyulak-szigete Regék halk éjén. Ime, a titok: (Ady Endre: Szent Margit legendája)
programok
A séta időtartama: 90 perc A program jegyköteles! Belépő: 2800 Ft A csoport limitált létszámmal (max. 40 fő) indul. Kérjük, a jegyeket előre foglalják le telefonon (+36 1 301 0147) vagy vásárolják meg online a www.szabadter.hu oldalon.
Szépirodalom, képzőművészet és zeneművészet különleges találkozásának lesznek tanúi a Szent Margit szigetét felfedezni vágyó érdeklődők. A séta során versek, novella- és regényrészletek – Arany, Jókai, Gárdonyi, Ady – segítségével idézzük fel a szűz királylány alakját és fedezzük fel életének fontos helyszíneit: a sziget szakrális helyeit, melyek középkori hangulatát élőzenei kísérettel erősítjük. A romok és a művészsétány bejárása után Kondor Béla egy elfeledett alkotását is bemutatjuk a szerencséseknek, akik a másfél órás időutazáson velünk tartanak. Szakmai konzultáns: Görbe Márk művészettörténész Közreműködik: Tóth Emese Gyöngyvér (ének, pszaltérium) és Ficza István színművész
Augusztus 11. vasárnap 15:00–16:30
15
programok
Krúdy Gyula a Margitszigeten Borongó esti sétáimban, ott a sziget lakatlan részén: egy-egy faderék mögül előlépnek régi írók. (Krúdy Gyula: A magyar Habsburg, egy régi udvarház utolsó gazdája)
Krúdy Gyula 1918-tól 12 évig lakott családjával a Margitszigeten az egykori nádori nyaralóban. A séta során bejárunk olyan helyszíneket, amelyek történeteit ihlették. Írt platánokról, tölgyekről, repkedő madarakról, vágyáról, hogy kitanulja a virágkertészetet. A húszas években valódi disznóvágást tartott. A sziget vadregényes romjai sem hagyták hidegen képzeletét. Szó esik még az irodalmi világhoz tartozó szomszédjairól is. A szállóban lakó bohém kompánia tagja volt többek között Bródy Sándor és Szép Ernő is. A társaság beszélgetéssel, közös főzésekkel és persze egymás ugratásával múlatta az időt.
Szakmai konzultáns: Kardeván-Lapis Gergely irodalomtörténész és Eplényi Anna tájépítész Közreműködik: Biró Szabolcs Maszkura (harmonika, ének) és Samu Zoltán hegedű
pim
A séták időtartama: 90 perc A program jegyköteles! Belépő: 2800 Ft A csoport limitált létszámmal (max. 40 fő) indul. Kérjük, a jegyeket előre foglalják le telefonon (+36 1 301 0147) vagy vásárolják meg online a www.szabadter.hu oldalon.
Július 21. és augusztus 25. vasárnap 15:00–16:30
A séták végén – egy hűsítő ital mellett – a kvízkérdésekre helyesen válaszoló vendégeink között a Budapesti Nyári Fesztivál előadásaira szóló belépőjegyeket és PIM-es irodalmi ajándéktárgyakat sorsolunk ki. Gyülekezés, indulás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad jegypénztár (kerengő) Sétavezető-koordinátor: Nagyvári Ildikó programszervező (PIM)
16
programok
Forrás: Kassák Múzeum
KASSÁK MÚZEUM
Augusztus 8. csütörtök 18:00–20:00
Grafika workshop A szitanyomtatás és a gigposters mozgalom
A ma ismert szitanyomtatás mint eljárás a 19. század végétől van jelen a sokszorosítógrafikai technikák között. Népszerűségét a nyomtatás viszonylagos egyszerűsége, a nyomatok
Az előadás és a workshop múzeumi belépőjeggyel látogatható.
markáns stiláris megjelenése, és nem utolsósorban a nagy gazdasági válság utáni WPA (Works Progress Administration) mozgalom segítette az USA-ban. Széles körben alkalmazták mind a kereskedelmi, mind a képzőművészeti grafika területén, népszerűsége egészen az 1980-as évekig töretlen volt szerte a világon. A digitális nyomtatás elterjedése egy időre háttérbe szorította ezt a technikát, de a kilencvenes évek végétől – többek között az amerikai indie zenekarok turné- és fesztiválplakátjain – újra megjelent, és szubkulturális szinten jelenleg is nagyon népszerű.
Forrás: Kassák Múzeum
Nagy László, a MOME Tervezőgrafika Tanszékének oktatója tart előadást a grafikai szitanyomtatás kultúr- és technikatörténeti hátteréről és az amerikai gigposters plakátmozgalomról. A résztvevők a workshop keretében gyakorlatban is kipróbálhatják a papírra való grafikai szitanyomtatást, és hazavihetik saját készítésű plakátjukat.
További információ és regisztráció: +36 1 368 7021 kassakmuzeum@pim.hu
17
programok
OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM
Augusztus 26–30. hétfőtől péntekig
NAPKÖZIS TÁBOR A Színészmúzeum tereit és kertjét vesszük birtokba, hogy a színházi világ megannyi kulisszatitkával ismerkedjenek a gyerekek. Korosztály: 7 (az első osztályt elvégzettek) – 12 év közöttiek További információ, jelentkezés és befizetés: 2019. augusztus 10-ig: Szebényi Ágnes +36 1 375 1184/105 szebenyi.agnes@oszmi.hu
Mesemúzeum Július 6. szombat 11:00
Július 13. szombat 11:00
Állatos mesék
Játszani jó!
Amit vetítünk: • A három kismalac • A tücsök és a hangya • A török és a tehenek • A rút kiskacsa • Frakk és a lusta macskák
Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum legújabb társasjátékait!
Ajánlott korosztály: 4-8 éves korig 30 perc
Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc
diafilmvetítés
Augusztus 31. szombat 11:00
„Legyél menő a suliban” füzetdekorálás
Vigyázz, kész, csomagolj! Készítsd el Farkas Réka iparművésszel a legegyedibb füzetborítókat! Próbáld ki a márványozást, és a különféle scrapbook technikákat. Óvodásokat is várunk, ők sem fognak unatkozni. Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 120 perc
Július 15-től augusztus 30-ig karbantartási munkák miatt a Mesemúzeum zárva tart.
18
pim
kiállítások
programok
Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum
2019 19
KIÁLLÍTÁSOK
PIM A kamera poétája
André Kertész-fotók a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből
Megtekinthető: 2019. október 6.
„Miért kell nekünk Páris?” – tette fel a kérdést Ady Endre második párizsi útja során, 1906-ban. Véleménye, amely kortársait és az utána következő nemzedékeket is határozottan befolyásolta, így foglalható össze: „az én Párizsom a legemberibb minden városok között. Hamis kacajú, álcás, gonosz, bús város. Csak éppen mámorosabb és cifrább a többinél.” A századelőn Léda, a titokzatos, művészi város rejtelmeinek feltárója mellett a költő másik idegenvezetője az 1903 óta Párizsban élő Bölöni György író, kritikus volt. Ő és felesége, Itóka naplójegyzeteikben rögzítették az Adyval töltött napok, hónapok számtalan emlékét, a helyszíneket, ahol éltek, amelyeket bebarangoltak, ahol meghitt pillanatokat töltöttek. 1919-ben, Ady halála után a Bölöni házaspár – sok művészhez hasonlóan – újra, immár a világháború utáni Párizst választotta otthonául. 1925 őszén, amikor Kertész Andor (André Kertész) a francia fővárosba érkezett, már ott küzdött a megélhetésért, érvényesülésért Tihanyi Lajos, Zilzer Gyula, Czóbel Béla, Uitz Béla, Vértess Marcell, Medgyes László festő, Beöthy István, Csáky József szobrász, valamint Halász Gyula, a később Brassaï néven híressé vált fotós/képzőművész, a bábtervező Blattner Géza, a zeneszerző Harsányi Tibor. Hosszabb- rövidebb időt töltött a francia fővárosban Kassák Lajos, Illyés Gyula, Márai Sándor, Rejtő Jenő és József Attila is. Az Annéesfolles-nak nevezett őrületes korszakban, a különböző stílusok kavalkádjában, a kelet-közép-európai emigráns művészek hadának megjelenése idején indult André Kertész semmilyen izmushoz nem sorolható külföldi karrierje. Szinte azonnal meghódította Párizst, a művészvilág befogadta, s kézről kézre adta. (Példa rá a belga, a holland és az olasz avantgárd művészekről, Seuphorról, Mondrianról és Prampoliniről készített fotója.) Részese és önzetlen, házi fényképészi minőségében segítője lett a magyar művészek (Tihanyi, Blattner, Beöthy, Csáky, Brassaï) pályája alakulásának, miközben neve széles körben ismertté vált. 1927-ben kiállításon mutatta be fotóit az Au Sacre du Printemps Galériában, amelynek megnyitóján Paul Dermée belga költő felolvasta hozzá írott versét. Sorra jelentek meg fotográfiái francia és német lapokban, 1933-tól pedig könyvekben, albumokban adta közre az élet, az utca, a kávéházak apró, emberi dolgairól készített, lírai felvételeit. E sorba illeszthető Bölöni György Az igazi Ady címmel Párizsban, 1934-ben megjelent kötete, a szerző személyes emlékei alapján Ady párizsi életét megidéző, 16 eredeti Kertész-felvétellel. André Kertész születésének 125. évfordulója tiszteletére rendezett kiállításunk főhajtás a fotóművész életműve előtt; egy olyan etűd, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeiből származó, 73 vintage felvételt, valamint leveleket, hangzó és írott dokumentumokat mutat be. Egy korai felvételtől eltekintve a fotográfiák mind Kertész párizsi korszakából, az 1925–1935 közötti időszakból származnak. Az elsősorban Bölöni, Kassák és Mirkovszky hagyatékában fennmaradt fényképek közül több most kerül először a nagyközönség elé. Kurátor: E. Csorba Csilla, Kovács Ida Arculat és tipográfia: Kaszta Dénes 20
pim
KIÁLLÍTÁSOK
Magukra maradt bútorok
Megtekinthető: 2020. március 1.
Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből
A múzeum gyűjteménye számos irodalmi relikviát őriz, köztük írók környezetéből származó bútorokat is. Legújabb kiállításunkban a közönség számára jórészt ismeretlen berendezési tárgyakat mutatunk be, hozzájuk kötődő fotókkal, irodalmi szövegekkel, napló-, illetve levélrészletekkel együtt, miközben gyűjteményünk komplexitása és sokszínűsége is megmutatkozik. A bútorok életrajzokat hívnak elő, kérdéseket vetnek fel, szövegeket mozgatnak, megidézik hajdani tulajdonosuk személyét. Minden egyes karcolás, sérülés, a használat nyoma emlékeket ébreszt, történeteket rajzol maga köré. A tárgy tovább él, és velük együtt minden egyes íróasztalon megőrzött tintafoltban, repedésben, a székek karfájának kopásán, a fotelek süppedéseiben ott vannak egykori használóik: maguk az írók is. Egymás mellé kerül „a magukra maradt bútorok” megörökítője, Mándy Iván széke és Kölcsey Ferenc majd kétszáz évvel korábbi, bőrborítású, füles karosszéke. Kiállítjuk Petőfi Sándor és Móricz Zsigmond gondolkodószékeit; előbbit Orlai Petrich Soma Mezőberényben festett képéről, utóbbit pedig több, Leányfalun készített fotóról már jól ismerhetjük. Ady Endre két karosszékét is bemutatjuk: az első még Érmindszentről származik, a másik pedig utolsó budapesti otthonából, amely Csinszka nagyanyjától örökölt szalongarnitúrájának része volt.
Látogatóink megismerhetik Szentkuthy Miklós saját tervezésű karosszékét és Ottlik Géza számtalan bridzspartit látott kártyaasztalát vagy Kosztolányi Dezső könyvespolcát, melyet idővel örökösei – minthogy nem fért el náluk – kettéfűrészeltek. Nem maradhatnak el a „legirodalmibb” bútordarabok sem: kiállítjuk többek között Jókai Mór, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes és Vas István – utóbb Várady Szabolcsnak ajándékozott – íróasztalát is. A használati tárgy, amint kikerül eredeti környezetéből és a múzeum gyűjteményébe jut – legyen bár tömegcikk –, egyedivé, relikviává, vagyis műtárggyá válik. Elveszti eredeti funkcióját, korábban nem létező összefüggések rendszerébe illeszkedik, gyakran esztétizálódik, további jelentéstartalmat nyer. Az irodalmi múzeumban megőrzött tárgyak nyelv nélkül is képesek arra, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a látogatóval: a tárgy művészi értéke és története, az író személye és műveinek világa egyszerre idéződik meg általuk. A tárlat felhívja a figyelmet a restaurálás dilemmáira, a gyűjtemény teljességének lehetetlenségére, a megsemmisült, elkallódott, továbbörökített tárgyak hiányára, miközben polcok, asztalok, székek sokaságával kérdez rá az irodalmi kultusz mibenlétére is.
„Kosztolányi egyszer egyik, első látogatásom során, amikor nála voltam, az ő csodálatos dolgozószobájában, azt mondta, hogy egy írónak, költőnek, minden nap el kell töltenie néhány órát az íróasztalnál ülve. Ezt mondta nekem; és, kérdeztem akkor ijedten, és verset írni? Hát verset írni, de ha nem tud verset írni, akkor prózát írni. És ha nem tud prózát írni, akkor fordítani, és ha semmit sem tud, akkor gondolkozni az íróasztalnál, hogy hogyan kéne verset írni.” (Vas István Kosztolányiról, Kortárs, 1975) Kurátor: Zeke Zsuzsanna, Szilágyi Judit Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: H. Kovács Annamária
Mándy Iván karosszéke Fotó: Gál Csaba (PIM)
21
KIÁLLÍTÁSOK
pim
Csáth*
Megtekinthető: 2020. május 31.
„Motívumokról, a melódiákról, a ritmusról, szóval ezekről az úgynevezett formai, zenei alakulatokról nem lehet beszélni. Ki kell nyitnunk a fülünket, a szívünket, be kell állítanunk a lelki tükörrendszerünket, amellyel először a benyomásokat, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, és harmadszor a vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Strauss Richárd, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e?” Csáth Géza mindig az emberi lélek mélyeit kutatta. Akkor, amikor megírta az Anyagyilkosságot, és akkor is, amikor hosszú tanulmányban próbálta megfejteni „az elmebeteg nő”, Kohn Gizella paranoiás hisztériáját. Minden kísérlete közül azonban a tízéves korától egészen haláláig vezetett naplója volt a legkönyörtelenebb élveboncolás. Mindeközben pedig legfontosabb vágya az élet legteljesebb megélése volt.
Kurátor: Sidó Anna, Molnár Eszter Edina Látvány: Mihalkov György
*A varázsló halála Kiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából
Csáth egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon. Írásművészetétől azonban aligha választható el az összművészeti látásmód, és az az összetett, szinesztéziaszerű világérzékelés, amelyen keresztül illatokban, színekben gondolkodott és zenével érzett. A kiállítás egyik végpontján a szenzibilitás és szecessziós hangulatok kapnak főszerepet, míg a másikon a mindezektől és az alkotás képességétől is megfosztott, már visszafordíthatatlanul lemeztelenített lélek. A novellákban is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg, amelynek mintegy ellenpontjaként bontakozik ki az utolsó évek belső magánya az egyre töredékesebbé váló naplójegyzetek morfiumcseppes kéziratlapjain. A PIM egyedülállóan gazdag és eddig soha nem látott Csáthgyűjteményén alapuló kiállításban mi is beállíthatjuk „lelki tükörrendszerünket”, amellyel a befogadás különféle útjai nyílnak meg előttünk. Naplóiban megfigyeljük az önmagát figyelő Csáthot. Zeneműveiben, novelláiban, egyetlen fennmaradt festményében és számtalan rajzában pedig először a benyomásokat, amelyeket keltenek bennünk, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, harmadszor vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Csáth Géza, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e. 22
Fotó: Gál Csaba (PIM)
Forrás: PIM Fotógyűjtemény
pim
KIÁLLÍTÁSOK
A föltámadás szomorúsága
Emlékkiállítás Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából
Megtekinthető: 2020. január 5.
„Egy merev test a puszta ágyon, mélyen a vaságyon, fekete szegény tetem, egy lepedővel betakarva…” – írja Móricz Zsigmond Ady Endre halottas ágyánál. Ezt a testet visszaemlékezések, fényképek, rajzok, szobrok sora örökítette meg. Kiállításunk a halál pillanatával kezdődik, majd tárgyi emlékeink, írásbeli dokumentumok, filmfelvételek, versek bemutatásával idézzük fel azt az utat, melynek végén Ady Endre alakja szoborrá merevül a Nemzeti Sírkertben.
Fotó: Székely Aladár, PIM Fotógyűjtemény
Kurátor: Hegyi Katalin
„Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Petőfi választásai
Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, akinek kultusza élénken virágzott az alföldi mezővárosok világában.
Petőfi azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont. Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi,
Állandó kiállítás költői szerepeit vázolja fel. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI. Verseit már életében énekelték, műveit máig a legkülönbözőbb stílusokban zenésítik meg. Ő a magyar irodalom legtöbbször, legtöbb nyelvre lefordított költője. Életműve világirodalmi jelentőségű, Petőfi az európai romantika meghatározó jelensége. Az Év Kiállítása 2011
Kurátor: Kalla Zsuzsa Látvány: Mihalkov György 23
KIÁLLÍTÁSOK
ADY EMLÉKMÚZEUM „Nincsenek itt már farsangi hajnalok”
Állandó kiállítás
Ady és Csinszka pesti lakása
Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea
Fotó: Gál Csaba (PIM)
Csinszka: Csucsai kert. (részlet)
24
A kert, a messze termő, áldott lombba borult. Álomsziget! Csöndes, mély, tiszta, ott vár a mult. Mohos utain nem jár senki hosszú fák árnyékai nyúlnak – ölelkeznek ideges ágak hajlásukban ős, rejtett vágyak. Ha jársz az uton csendben, mélán fák őriznek megértőn, némán nem emberek. Árnyék borult lelked falára sírig kísér bús utadon a nap rásüt a házfalára s eléd táncol az utakon. 1919 pest.
KIÁLLÍTÁSOK
JÓKAI EMLÉKSZOBA Kertész vagyok, és ez büszkeségem
Állandó kiállítás
Jókai Mór a Svábhegyen
Lassan már elviselhetetlen a kánikula Pesten? Vagy zuhog az eső és fél perc alatt bőrig ázik aki az utcán jár? Van megoldás: látogassanak el Budán a Jókai-kertbe, Jókai Mór és Laborfalvi Róza egykori birtokára. Ha forrón tűz a nap, a terebélyes fák alatt hűsítő árnyékban sétálhatnak; ha esik az eső, a PIM Jókai Mór Emlékszobájában menedéket találhatnak, és a napsütésre várva elolvashatják, mit írt kedves fáiról, gondosan ápolt szőlőjéről, vagy mit gondolt a hegyről letekintve az éppen világvárossá növekvő Budapestről:
Fotók: Parragi Márta
„Gondolatom is volna, amit leírjak, s ami fődolog: volna abszolút magányosságom, ahol senki sem háborgat; hozzá nyári napok; a nappal együtt kelek fel. Mégsem tudok dolgozni. Olyan szép ez a világ, hogy nem kerül sor a „sorra”. Először ez a gyönyörű panoráma, amit innen a gunyhóm ajtajából látok. Nincs a világon ehhez fogható szép! Alattam terjeszkedik az ifjúdad testvérváros, keresztülszelve a hatalmas Duna szigetektől szaggatott, kettős medre által. Negyven esztendő óta nézem innen erről a helyről, hogyan nő, hogyan emelkedik, hogyan foglal tért, hogyan hódít ez a szép Budapest. ... De sok órámat elvitte már ez a felséges panoráma! De szívesen adtam!” (Babszemek)
Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka 25
KIÁLLÍTÁSOK
KASSÁK MÚZEUM re:flex
Megtekinthető: 2019. szeptember 1.
A Bauhaus (1919–1933) a 20. század egyik legnagyobb hatású művészeti iskolája és szellemi mozgalma volt. Rövid, alig tízéves fennállása megkerülhetetlen szerepet játszott a korszerű dizájn és modern építészet alakításában. Pedagógiai elveinek, szellemi nyitottságának és közösségi kezdeményezéseinek köszönhetően a modernség laboratóriumaként is tekinthetünk rá. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika Tanszéke a 2019-es év tavaszi szemeszterét a Bauhaus 100. évfordulójának szentelte. A centenárium nem pusztán az egyetem névadója, Moholy-Nagy László miatt jelentős, hanem a Bauhaus progresszív oktatási, dizájn- és művészetfilozófiai programja miatt is, amely máig hatással van az egyetem szakmai identitására. A kurzus célja sem egyszerűen a múlt és a stílusjegyek megidézése volt, hanem annak felmérése, hogy a hagyományos médiumok (plakát, könyv, arculattervezés) és az új digitális technológiák (webdizájn, hangdizájn) területén hogyan viszonyul a legfiatalabb tervezőgeneráció egy olyan nagyhatású történeti jelenséghez, mint a Bauhaus. A hallgatói munkákból kiderül, hogy a fiatal tervezők miként értelmezik és alkalmazzák a „Bauhausszellemet” a jelen digitális folyamataiban, szociális és társadalmi kezdeményezéseiben, vagy a közösségi szerveződésekben.
Kurátor: Csatlós Judit, Szikra Renáta, Vargha Balázs (MOME)
kassák!
Állandó kiállítás
Kortárs tervezőgrafikai értelmezések a Bauhaus nyomán
A Kassák Múzeum állandó kiállítása átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő 26
állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában a látogatót szemléltető ábrák segítik eligazodni. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.
A kiállítás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel való együttműködésben jött létre. Támogató: NKA
Fotó: Gál Csaba (PIM)
OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM Hősök tere
Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós Bessenyei Ferenc (1919–2004) és Gábor Miklós (1919–1998) személyében két olyan nagy formátumú művész születésének 100. évfordulóját ünnepeljük idén, akik a magyar színpad legújabb kori történetének megkerülhetetlen alakjai. A PIM–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban nagyszabású kiállítás keretében idézi meg a két színművész egyedülálló és sokszínű színházi és filmes életművét. Példaértékű színészi elkötelezettséggel és alázattal készültek szerepeikre; szuggesztív színpadi jelenlétükkel pedig folyamatosan kivívták a szakma és a közönség tiszteletét és elismerését. Különleges vállalkozás e két jelentős színészsorsot közös kiállításban megjeleníteni, hiszen Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós alkatuknál, habitusuknál fogva egymástól eltérő színészeszményt testesítettek meg. A magyar színházi emlékezet Bessenyei erőteljes, szenvedélyes természetéhez elsősorban a hősi karaktereket köti: Othello, Bánk bán és Kossuth Lajos alakját; míg Gábor Miklós Kurátor: Huber Beáta, Szebényi Ágnes Főmunkatárs: Sipőcz Mariann Látvány: Duba Gábor, Fákó Árpád, Straub Dezső, Zalavári Tibor
Forrás: OSZMI
KIÁLLÍTÁSOK
Megtekinthető: 2020. január 19. önmagával is sokat vívódó, intellektuális alkatához Hamlet, Lucifer és Robespierre figuráját kapcsolja. Ezt a sztereotip képet a kiállításban egy olyan „montázs” váltja fel, mely azt a hihetetlen gazdagságot és sokoldalúságot mutatja be, ami Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós művészi pályafutását jellemezte. Ennek megfelelően a színészi kiteljesedés évei tematikus rendben, szerepkörök szerint követik egymást, s kiderül, hogy a magas szintű mesterségbeli tudás birtokában mindketten szinte valamennyi színházi műfajban otthonosan mozogtak. Az egyéni pályák bemutatása mellett a tárlat megidézi a két színész találkozásait: a Nemzeti Színházban és a Madách Színházban játszott közös előadásaikat. Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós filmszerepeivel a Magyar Nemzeti Filmarchívum külön teremben ismerteti meg a látogatókat. A tárlat, melyet a művészek írásai és naplófeljegyzései tesznek teljessé, a sokszor viharos 20. századi magyar színháztörténet különböző korszakainak is emléket állít. A kiállítások létrejöttét támogatta: a Magyar Művészeti Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata. 27
KIÁLLÍTÁSOK
oszmi
Bábtervezés MESTERfokon I.
Megtekinthető: 2019. augusztus 31.
1949 őszén, hetven éve nyitott meg a mai Budapest Bábszínház jogelődje, az Állami Bábszínház. Fennállásának négy évtizede alatt számos legendás előadás született. Szubjektív válogatásunk középpontjában ezúttal azok a tervezők állnak, akik bábjaikkal megteremtették ezeket a legendákat. Nézd meg, hogyan álmodták meg Csipkerózsikát tervezői a ’60-as és ’70-es években! Hasonlítsd össze Bod László és Bródy Vera Aladdinját! Melyik Szarvaskirály-előadás tetszik jobban: Gábor Éva klasszikus bábjai vagy az Ambrus Imre tervezte maszkok? Lesd meg Ország Lili és Koós Iván ördögeit! A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi és A tűzmadár felnőttelőadások bábjaival a tárlat bemutatja azt is, hogy a bábszínház nem csak a gyerekeknek szól. Kalandozás tervezőkkel évtizedeken, stílusokon át.
Helyszín: Bóbita Bábszínház (7626 Pécs, Felsővámház u. 50.)
Az Állami Bábszínház tervezőasztala
Szép ház, nagy park közepén...
Kurátor: Lovas Lilla (OSZMI), Simándi Katalin (OSZMI), Palya Gábor A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára és a Budapest Bábszínház közös kiállítása
Állandó kiállítás
Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.” A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.
Kulisszák között A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig. A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is. 28
Állandó kiállítás
PIM Reflektor Címlapon / Kecskenyájjal Párizsban? André Kertész – A kamera poétája Emlékházak / Nyári utazások
PIm Reflektor
Kecskenyájjal Párizsban?
André Kertész fotója, Párizs, 1933
„Most, hogy Kertész barátommal, ezzel az igazán nagy művésszel, könyvemhez a fényképfelvételeket készítettük, sokszor végigjártuk azokat a helyeket, merre Ady Párisban megfordult.” E sorokat Bölöni György 1934-ben írta, s a kor, amelyet Az igazi Ady című könyvében André Kertész segítségével megidéz, a 20. század első évtizedét jelenti. „Az a Páris, amit Ady látott, mindenben az 1900-as világkiállítás ízlését és divatját árasztotta. Erős fűzővel összeszorított darázs női derekak. Domború keblek. Sonka ujjak… Ekkor jelentek meg az első autók.” Bölönitől tudhatjuk, hogy Párizs, a nagyváros végtelenül zajos és tarka volt, s megőrzött valamit középkoriasságából. Utcai árusok, kofák, a munkájukat ajánló munkások hangosan kínálgatták áruikat. „A Píreneusok alól megjelenik kecskéivel a boulevardokon a kecskepásztor is, hogy állatait megfejje azonmód az utcán a friss kecsketejre vágyó gyermekeknek.” Az utcán öltözékükkel elkülönültek egymástól a különböző foglalkozások képviselői, s a Quartier Latinben is meg lehetett ismerni a puha kalapot, bő bársonynadrágot hordó, szakállas művészeket. „Ady mindebbe nem kóstolt bele, ő nem vett magára Párisból semmiféle divatot.” 1906-ban Bölöni Adynak a Quartier Latinben, az Odéonhoz közel foglalt szállást az Hôtel des Balcons-ban. E modern szállodában már villanyvilágítás volt, míg Párizs nagy részében még a gyertya volt divatban. Szállodája messze esett a rue de Lévis-től, ahol Léda lakott, mindez kellő szabadságot biztosított számára a nappalok, de elsősorban az éjjelek megéléséhez. Ő nem annyira a híres, felkapott kávéházak látogatója lett, hanem a meghitt kisvendéglők, bárok, kocsmák kedvelője. A szállodájához közeli Chartier vendéglő étlapján százféle ételt is kínáltak, a fix áras Georget restaurantban egy frank 15 centime-ért négyfogásos menüt lehetett kapni, bár igaz, hogy Adyt itt és máshol is (TaverneMonceau, Café Gambrinus) az italok – elsősorban a vörös Médoc, a fehér Chablis, vagy a minőségi pezsgő, a VeuveClicquot – érdekelték, pénztárcája függvényében. 30
Amikor Bölöni felkérte Kertészt Ady Párizsának a megörökítésére, két évtized telt el a költő itt-tartózkodása óta. Még állt szállodája a diáknegyedben, „a Luxembourg-kert környékén olasz vendéglő lett Ady kis Medicis-kávéháza, de él platánjával a gyönyörűséges kert […], a Café Cluny átrenoválva várja a költőket és fent, a BoulevardVilliers-n túl a Rue de Lévis élete alig változott. Talán csak színesebb és még lármásabbá nőtt a ház köré, ahol Léda lakott és a párisi árusok áradatában az utca sarkán még egy kis kecskenyájjal is találkoztunk.” E pillanat tarkaságát örökíti meg a riporterek erényeit is felcsillantva André Kertész.Az élet tehát alig változott, az 1930-as évek elején az egyre szaporodó számú automobil mellett is lovaskocsik szállítják az árut, a friss sajtot közvetlenül a termelőtől lehet beszerezni, egy kislány szeretné megsimogatni az állatokat, a pásztor a várakozás pillanataiban szomját egy korsó sörrel oltja, s a fényképet megrendelő Bölöni György a jobbszélen figyeli a fotográfus mesterkedését. Élesre állított előtér a félkörívben sorakozó állatokkal, a középen háttal álló ember és ló a tér mélységét sugallja, a kép két oldalát a lovaskocsi és az épület sötét tömbje zárja – mindez a reneszánsz festők szerkesztésmódját idézi. Kertész a sötétkamra varázslója – állította Bölöni, s ebbe minden bizonnyal a megfigyelés és a szerkesztés pontosságát, a részletek iránti fogékonyságot is beleértette. E. Csorba Csilla főmuzeológus
PIm Reflektor
André Kertész - A kamera poétája André Kertész-fotók a PIM gyűjteményeiből
ANDRÉ KERTÉSZ – A kamera poétája címmel 2019. júliusában hiánypótló kiállítás nyílik a PIM-ben. A kiállítás egyik kurátorát, E. Csorba Csilla főmuzeológust kérdeztük a fotográfus születésének 125. évfordulójára rendezett tárlat kulisszatitkairól. - Miért esett a választás éppen André Kertészre? Hogyan került az elsődlegesen írókkal, költőkkel foglalkozó, irodalmi gyűjtőkörrel rendelkező múzeum látóterébe e fényképész? – Kovács Idával meglehetősen régóta dolgozunk a fotótárban, s már a pályánk kezdetén kezünkbe kerültek azok a fotók, amelyeket André Kertész készített Bölöni György Az igazi Ady című kötetéhez, amely 1934-ben jelent meg. Miután Bölöni György hagyatéka részben hozzánk került, könyvének illusztrációi is a múzeum gyűjteményében vannak, más André Kertész-fotókkal egyetemben. Tematikus bontásban már többször kiállítottuk a képek egy részét, de André Kertész munkásságának bemutatására saját gyűjteményünk tükrében eddig még nem vállalkoztunk. A kiállítást két évforduló inspirálta: 125 éve született André Kertész, és száz éve hunyt el Ady Endre. Talán azért is éreztük, hogy ennek itt és most helye lenne, mivel Kertész Adyt idéző Párizs-sorozata nem épült be a nemzetközi ismertségébe, a teljes sorozat eddig egyben soha nem volt kiállítva. Koncepciónk szerint a PIM gyűjteményeiben (Kézirattár, Médiatár, Könyvtár, Művészeti, Relikvia- és Fotótár) és filiáléiban, a Kassák Múzeumban, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtárában, a Blattner Géza-hagyatékban, illetve az OSZMI Táncarchívumában, Dienes Valéria növendéke, Mirkovszky Mária hagyatékában található fotókat és dokumentumokat tárjuk a közönség elé. E három PIM-es gyűjteményrészből származnak a kiállított műtárgyak. Büszkén mondhatjuk, hogy a fotóművész rendkívül értékes felvételein túl Kertész-levéllel, Kertész-hangfelvétellel, s róla készült fényképekkel is rendelkezünk.
– Milyen többletélményt nyújt a fotográfia az irodalmi múzeumban? Van-e átjárás a szavak világából a vizualitás világába? Milyen kapcsolatot ápolt Kertész az irodalommal? – Az irodalom és a fotográfia közötti szoros kapcsolat már a 19. század hatvanas éveitől kimutatható, s a hatás – mindkét irányban – máig nyomon követhető. André Kertész egy interjúban azt nyilatkozta, hogy neki minden művészeti ággal volt kapcsolata, de pont az irodalommal nem. Azt hiszem, hogy ez nem teljesen felel meg a valóságnak. Édesapja művelt könyvkereskedő volt, Kertész Andor (André) otthonról természetes módon hozhatta a könyvek és az irodalom szeretetét. Azt is tudjuk, hogy fiatal korában szívesen járt színházba, ahol a kortárs darabokat kedvelte. Az itthonról hozott élményekbe a klasszikus magyar irodalom éppúgy beletartozott, mint az akkor népszerű kortársak, akár Kassák, akár Ady. Az emigrációban pedig szintén – akarva vagy akaratlanul – több magyar íróval is találkozott. Márai Sándorról több fotót is készített, Márai pedig értő kritikát írt róla. Kertész első párizsi kiállítása tiszteletére, 1927-ben egy belga költő, Paul Dermée verset írt hozzá. Úgy gondolom, hogy szoros kapcsolatot feltételez az, ha egy költő lírai megfogalmazása (frèrevoyant – vakvezető, látó testvér, világtalanok vezetője) érzékelteti, hogy mit jelent Kertész a fotóművészetnek. A megnyitó estjén az Au Sacre du Printemps Galériában a költészet, a zene és a képzőművészet találkozott, az esten többek között Kassák-verseket is mondtak, József Attila maga szavalt, Hont Ferenc pedig felolvasott. Kertész Párizsban nagy valószínűséggel Illyés Gyulával is találkozott; tehát volt kapcsolata a magyar irodalommal itthon is és a párizsi avantgárd világban is. Kertészt kritikusai főleg olyan jelzőkkel illetik, amelyeket inkább költők, írók esetében hallhatunk: „jegyzetel”, „szubjektív naplót ír”, „lírai”, „költői”, „irodalmi”, „novellisztikus” és folytathatnánk a sort. Az a látás és az a láttatási mód, amely őt 31
PIm Reflektor
jellemzi, egyedivé, költőivé tette a művészetét. Saját vizuális nyelvet alakított ki, ezen keresztül interpretálta életének pillanatait, művészete irodalomközelinek nevezhető. Tulajdonképpen Kertész „vizuális poéta”, és ezért is választottuk – egy korai amerikai kritikusa által írt kifejezést – a kiállítás címének: A kamera poétája. – Hogyan kapcsolódik össze a fotográfia az avantgárd színházzal és a mozgásművészettel?
Fotó: Gál Csaba (PIM)
– Beke László és Vincze Gabriella kutatásai
nyomán tudhatjuk, hogy André Kertész az 1910-es évektől kezdve kapcsolatba került a magyar mozdulatművészettel, figyelemmel követte a különböző irányzatokat képviselő iskolákat, amelyek a test felszabadításában gyökerező új módszerek, technikák és kifejezési eszközök segítségével új esztétikai értékeket tártak fel. A mozdulatművészet, az orkesztika fedezte fel a test alakulását, a mozdulat ritmusát és felszabadító erejét. Kertész ismerhette a magyar és nemzetközi táncművészeti iskolák gyakorlatait, esztétikai céljait. Jenő öccse segítségével nemcsak a szabad természetben tanulmányozta a mozdulatokat, hanem a mozdulatoknak az írásjelhez vagy az ornamentikához hasonlító képe is megragadta. Kiállításunkban két fénykép tanúsítja ez iránti érdeklődését. Ugyancsak e kiállításon láthatjuk együtt a Blattner Géza hagyatékában megmaradt
32
fotográfiákat: az újdonságával a francia avantgárd színházi életbe berobbanó Blattner Géza-féle bábszínház előadásait, díszleteit, tagjainak felszabadult mulatozásait Kertész nemcsak dokumentálta, hanem önmagát is megörökítette a művészek, Detre Szilárd, Csáky József, Beöthy István között. Az Annéesfolles-nak nevezett őrületes korszakban, a különböző stílusok kavalkádjában indult André Kertész semmilyen izmushoz nem sorolható karrierje szinte azonnal meghódította Párizst. Párizs és André Kertész neve egybefonódott. Hogyan fonódik össze André Kertész és a PIM? – Kertész, amikor elment Magyarországról, már „kész” fotós volt. 1925 őszén érkezett Párizsba, ahol rögtön bekapcsolódott a nemzetközi művészeti életbe. Termékeny párizsi korszakában, az 1930-as évek elején jelentek meg könyvei, ekkor teljesedett ki karrierje, művészete elért egyfajta csúcsra. 1936-ban politikai és magánéleti indítékok alapján úgy döntött, hogy Amerikába települ, ahol nagyon sokáig nem ismerték, s nem ismerték el. A hatvanas évektől lett igazán világhírű, ekkor már majdnem 70 éves. Szerencsére magas kort ért meg, tanúja lett életműve panteonizációjának. Hagyatékán New York, Párizs és Magyarország osztozik. A Petőfi Irodalmi Múzeum szerencsésnek mondható: Bölöni György, Bajomi Lázár Endre, Kassák Lajos, Mirkovszky Mária és Blattner Géza hagyatéka jelentős számú, több mint hetven Kertészfényképet juttatott gyűjteményünkbe. Jó érzés ismeretlen vagy kevésbé ismert műtárgyakat elővenni, új kontextusba helyezni és közzétenni, mert ekkor látható meg igazán, hogy egy múzeum milyen gazdag, milyen kincseket rejt, amelyekre fel tud figyelni a szakma és a nagyközönség is, amelyek méltó módon tudják újraértelmezni, árnyalni a nemzetközi érdeklődésnek örvendő Kertész-életművet.
Tüzes Éva interjúja
PIm Reflektor
Emlékházak Ezen a nyáron fedezze fel irodalmi emlékhelyeinket. Hármat ajánlunk határon innen és túlról. Balatonszárszó / József Attila Emlékház „Idesereglik, ami tovatűnt”
Balatonszárszó a Balaton déli partján terül el, nyaralók százait hívogatja a tó hűvös vize, árnyas partja, villasora. A település neve hallatán pedig minden magyar nyelven olvasó, író és gondolkodó embernek az egyetemes kultúra költőjének neve jut eszébe, annak, aki szavakba öntötte az ember törékenységét és szabadságvágyát. A költő 1937. december 3-án este innen, Balatonszárszóról indult végzetes sétájára. A balatoni villasorról, a Horváth-házból. A József Attila szavain felnövő nemzedékek nem felednek, ezért is teszi az emlékezet a Balaton-parti települést emlékhellyé, zarándokhellyé. A ház minden nyáron benépesül a költő szellemi utódaival, a látogatókkal, az olvasókkal. Mert belénk szálltál, bennünk vagy, mint méhek a kasban. A kamasz téged idézget udvarlás közben. Más álmában mondja szavaidat, pihegve mint a sóhajt. (Faludy György) A kiállítás, amelyet a PIM rendezett, magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével mutatja be a költő tárgyi hagyatékát, lírai univerzumát, példátlanul sokrétű költészetét, mely szerelemvágyról, szenvedésről, halálról szól, mégis minden korosztály érdeklődésére számot tarthat. A családdal érkezőknek olyan interaktív, játékos-kreatív közös befogadást kínál, amely segítségével a gyerekek is sok mindent megérthetnek a tragikus sorsú költő világlátásából és költészetéből. Meghallgathatjuk verseit, játszhatunk kirakóst, felidézhetjük a kor hangulatát. A költő környezetéről, személyiségéről, sőt démonairól is megtudhatunk titkokat. Kordokumentumok, fotók, barátoktól származó idézetek és eredeti műtárgyak segítik a megértést ebben a különleges hangulatú térben. Ha Balatonszárszó, akkor József Attila Emlékmúzeum! Elérhetőség: Balatonszárszó, József Attila utca 7. +36 84 343 199 vagy +36 30 864 9134
33
PIm Reflektor
Kassa / Márai Emlékház / Márai Sándor-emlékkiállítás „Mindent, ami az életben nagyon jó volt, Kassától kaptam” – írta Márai Sándor Kassai emlék című írásában. Márai Sándor egész életében és csaknem valamennyi művében ott érezhetjük szülővárosának, Kassának emlékét, mely erősen összefonódik polgárság élményével, a maga sajátos európaiságával, és hozzájárul ahhoz, hogy Kassa jelképpé váljon: a polgári értékek szimbólumává. Aki ma meglátogatja az író szülővárosát, sokat megérthet ebből az élményből: a dóm, az Orbán-torony, az egykori korzó, a színház mind visszaidézik Márai gyermekkorát. Egykori lakóházukban, a Mészáros utca 35-ben január óta új, állandó kiállítás eleveníti fel az író életét, élményeit, állomáshelyeit és műveit. Márai gyermekkorának néhány évét töltötte a Grosschmid család egykori tulajdonát képező Mészáros utcai ház földszintjén. A tárlat bemutatja a várost, a családot, az író életpályájának fontosabb szakaszait, polgársághoz való kötődését, az emigráns Márait – mindezek befogadását műveiből vett idézetek segítik. A hétszobás lakásban a nagypolgári miliőt az egykori szobabelsők fotói mellett a család eredeti bútorai és tárgyai biztosítják. Modern technikai eszközökön fotók, interjúk, filmrészletek elevenítik fel az immár világhírű író életének mozaikjait. Látogasson el Kassára, sétáljon az egykori koronázóváros ódon falai között, és térjen be Máraihoz! Szívesen látjuk, polgári vendégszeretettel! Elérhetőség: Mäsiarska 35, 040 01 Košice/Kassa www.maraisandor.eu
Sződemeter / Kölcsey Emlékház „A hon felett fénysugárt vonni” Kölcsey Ferenc, a reformkor szellemi vezére, aki népe szolgálatában elválaszthatatlan egységbe forrasztotta a költészetet és a politikai cselekvést, egy protestáns nemesi család gyermekeként látta meg a napvilágot 1790-ben Sződemeteren. Ez a falu Közép-Szolnok (a későbbi Szilágy) vármegyében, a Partiumban feküdt, vagyis az országnak azon a részén, amelyik a történelem során hol Erdélyhez, hol a Magyar Királysághoz tartozott, hol pedig önálló igazgatási területet alkotott. A település ma Szatmár megye része. A Himnusz költőjét a helyi református templomban keresztelték meg. A kicsi és arányos templomot 1760-ban Kölcsey anyai dédanyja, Bydeskuthy Zsigmondné Péchy Juliánna építtette. A Kölcsey Emlékház a költő dédnagyanyja által építtetett református templom szomszédságában áll. Földszintjén a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett be kiállítást, melynek egyik terme a szerzőt, másik a Himnuszt idézi. A tárlat Kölcsey életművét tematikus egységekben mutatja be, és kiemelt teret szentel a nemzet imájának. A szülőházat, mely innen öt perc sétára található, kétnyelvű emléktábla jelöli, és jelenleg görögkatolikus paplak. A templom és a kiállítás telefonos bejelentkezéssel látogatható. Minden év augusztus 8-án, a költő születésnapján, ünnepségek keretében megtekinthető a templomban az az anyakönyv, melybe Kölcsey megkeresztelését jegyezték be. Elérhetőség: +40 (756) 096 516 34
PIm Reflektor
DIA AjánlÓ Tolnai Ottó Tolnai Ottót olvasva megkerülhetetlen kötődése Csáth Gézához. Kapcsolatuk sokszorosan összetett: a közös szülőföldre reflektálást csak erősíti a csáthi próza motívumainak feltűnése és továbbvitele, a szerzőelőd olykor személyes jelenléte a Tolnai-lírában. A múzeum Csáth-kiállításának végigjárása előtt ráhangolódásként, utána levezetésként olvasgathatunk tőlük otthon is. Tolnai versét a Digitális Irodalmi Akadémia oldaláról ajánljuk. Szlabóczky Mercédesz, a DIA munkatársa
Forrás: DIA
Világpor
kettőbe hajtott kénlap a gomba dombján a másik a tehénszarv gombján szitába szita alá kerülök eltesznek télire téged is ki hajtogatja e lapokat s helyez kis nyálkás motrot a törésre pillék kénpora virágpor lángol: világpor.
https://reader.dia.hu/document/Tolnai_Otto-Vilagpor-16601/Tolnai_Otto-Vilagpor-02280 35
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.
A PIM és Intézményei Petőfi Irodalmi Múzeum
Kassák Múzeum
Mesemúzeum
1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu
1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu
1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu
Nyitva: keddtől vasárnapig, 10–18 óráig
Nyitva: szerdától vasárnapig, 10–17 óráig
Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig
Ady Emlékmúzeum
Kazinczy Ferenc Múzeum
1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig
3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu
csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig
csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig
Nyitva: keddtől vasárnapig, 9–17 óráig
Jókai Emlékszoba
A Magyar Nyelv Múzeuma
1121 Budapest, Költő u. 21.
3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu
Nyitva: szerdától vasárnapig 10-18 óráig
Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu oszmi@oszmi.hu
Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16. Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig, 14–18 óráig
Emberi Erőforrások Minisztériuma
36
intézmény neve
4
É
Forgách utca
Pacsirtamező u .
6
y cz zin Ka
D
Árpád híd
MA RG ITS ZIG ET
ca ut
37
ÁRP ÁD HÍD
ú ár
Hat
t
a utc czi ó k Rá
SÁTORALJAÚJHELY yi
Széll Kálmán tér u.
út yi
Né m
Blaha Lujza tér
2
1
T
a út yalj
D HÍ
Heg
Fővám tér
D HÍ
Szent Gellért tér
G SÁ AD AB SZ
BUDAPEST
t kr et
7
út
Vörösmarty tér
E ÉB ZS ER
Ja ge l ló
. út u
Alag
Deák Ferenc tér
p
ölg etv
n rk
8
éb zs Er
gyi u.
CHÍD LÁN
Istenh e
Tünd é r u.
9
4
Kossuth Lajos tér
Batthyány tér Bor Friedrich
3
Nyugati Pályaudvar
József körú t
Ist en he g
HÍD
An dr ás sy
MA RG IT
út
5
Corvin Negyed
1
Petőfi Irodalmi Múzeum
6
A Magyar Nyelv Múzeuma
2
Ady Emlékmúzeum
7
Mesemúzeum
3
Jókai Emlékszoba
8
4
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Kassák Múzeum
5
Kazinczy Ferenc Múzeum
9
Bajor Gizi Színészmúzeum