PIM Programok | 2019. január - február

pim program

2019.

JANUÁRFEBRUÁR

www.pim.hu

kiállítás

A föltámadás szomorúsága Emlékkiállítás Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából

2019.01.25. – 2020.01.05.

Fotó: Székely Aladár

A VERS TÖRVÉNY Száz éve halt meg Ady Endre. Ez így szikár tényközlésnek tűnik, de nem igaz. Hogy Ady élt, sőt nagyon élt, azt tudjuk. De hogy meghalt-e… Ha meghalt – kérdezi József Attila – „akkor mért ölik naponta / szóval, tettel és hallgatással”?

Talán mert a költő a halála után kezd létezni igazán.

Fordítva él: amíg alkot, mintha a véges időn túlról nézne vissza. Majd miután teste a földé lesz, verse marad a törvény, mondja tovább József Attila. Evilági törvény, és ez így van jól, a költő nem másik Isten.

Csakhogy az evilági törvény addig törvény, amíg törvényként tekintenek rá azok, akikre vonatkozik.

Mit tehet egy költő, hogy érvényt szerezzen a törvényének? Támadjon fel időről-időre? Ezt már Ady mondja: „jaj annak, aki feltámad / S nem érzi önnön-életét / Beszédje kongó báb-beszéd / S báb-szinpad bábja őmaga.”

Mi, olvasók a feltámadás gondjának terhét nem vállalhatjuk át sem Adytól, sem más alkotótól. Annyit tehetünk, hogy nem engedjük meghalni őket. Mert a költők akkor lesznek véglegesen az enyészeté, ha már csak „örökösei egy halott szomorú nevének”. Életben tartani költőinket, irodalmunkat – verstörvénytárként ez a Petőfi Irodalmi Múzeum munkája; és nem is kevés.

Demeter Szilárd mb. főigazgató

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd mb. főigazgató Szerkesztők: Bödő Anita, Erlitz János, Pádár Eszter, Wirth Imre Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2019. január-február Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu

1

01.

HAVI BONTÁS

01.12. szombat 11:00

15:00

Integrált városi séta

16:00

PIM

Rendhagyó vezetések PIM

01.14. hétfő 10:00

Móricz-konferencia

14:00

Előadássorozat nagy színészekről 01.16. szerda 16:30

PIM

12:00

Kurátori tárlatvezetés Kassák Múzeum 01.07. hétfő 18:00

Valachi Anna-emlékest PIM

PIM

01.19. szombat

Előadássorozat nagy színészekről

10:00

Mesemúzeum

Ady-est

01.15. kedd

18:00

Diafilmvetítés

19:00

11:00

01.05. szombat

11:00

Művészet és pszichoanalízis

PIM

Vezetés felnőtteknek

Kassák Múzeum

Ady Emlékmúzeum 18:00

Mesemúzeum

PIM

Családi nap

Az én Adym

Papírszínház mesék

BGM 01.04. péntek

16:00

PIM

BGM

11:00

Közös társasjátékozás Mesemúzeum 16:00

Petőfi-születésnap PIM

18:00

Villaséta BGM

Finisszázs

19:00

01.17. csütörtök

PIM

17:00

Kurátori tárlatvezetés

Tinódi emlékhangverseny 01.20. vasárnap

Kassák Múzeum

10:00

18:00

PIM

Könyvbemutató

Integrált családi nap

PIM

15:00

01.18. péntek

PIM

14:00

Ady Versmondó Szalon Ady Emlékmúzeum

Kurátori tárlatvezetés

01.26. szombat

01.28. hétfő

18:00

11:00

17:00

A magyar kultúra napja

Mesebeli hét próba családoknak

Pedagógusoknak Adyról

15:00

01.30. szerda

PIM

01.24. csütörtök 16:00

Bubik 60

Mesemúzeum

Városi séta PIM

BGM

19:00

18:00

#ady42 Koncert

#ady42 Kiállításmegnyitó PIM

01.25. péntek 10:00

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje PIM

17:00

#ady42 Ismeretterjesztő előadások PIM

18:00

Villaséta BGM

19:00

#ady42 Felolvasószínház PIM

PIM

17:00

Könyvbemutató PIM

PIM

18:00

01.27. vasárnap

PIM

11:00

#ady42 Koszorúzás a temetőben

Fiumei úti sírkert, Ady sírja 13:00

#ady42 Koszorúzás és verses tárlatvezetés

PIM Esti Extra 01.31. csütörtök 14:00

Ady Versmondó Szalon Ady Emlékmúzeum 16:00

Az én Adym

Ady Emlékmúzeum

Ady Emlékmúzeum

17:00

15:00

PIM Extra extra

Vasárnapi séta a Károlyi-palotában

PIM

PIM

18:00

17:00

Asztali beszélgetések

Kamara Kör koncertek/1.

PIM

PIM

JANUÁR

01.22. kedd

02.

HAVI BONTÁS

02.06. szerda

02.10. vasárnap

15:30

10:00

Könyvbemutató

Bölcs Kavics

16:30

15:00

Vezetés felnőtteknek

Kurátori tárlatvezetés

02.08. péntek

16:00

14:00

BGM

PIM

PIM

Ady Versmondó Szalon Ady Emlékmúzeum 16:00

16:00

Kortársunk Csehov

PIM

Bessenyei Ferenc és Komlós Juci 100 02.12. kedd

Az én Adym

10:00

19:00

PIM

Ady Emlékmúzeum

Bajor Gizi-szeánsz BGM

02.01. péntek

PIM

02.09. szombat 10:00

Juhász Ferenc 90 Konferencia 02.13. szerda 10:00

Juhász Ferenc 90 Konferencia

BGM

Családi nap

02.02. szombat

11:00

11:00

Mesemúzeum

19:00

Mesemúzeum

12:00

02.05. kedd

Kassák Múzeum

Az Ars Renata Szólóének-együttes koncertje

Diafilmvetítés

18:00

Könyvbemutató PIM

Kassák Múzeum

Papírszínház mesék

Kurátori tárlatvezetés 15:00

Integrált városi séta PIM

18:00

Villaséta BGM

PIM

02.14. csütörtök

PIM

02.15. péntek 16:00

Rendhagyó vezetések PIM

16:00

Művészet és pszichoanalízis

Az én Adym

PIM

02.16. szombat 11:00

Farsangi készülődés Mesemúzeum 02.17. vasárnap 10:00

Integrált családi nap PIM

15:00

Kurátori tárlatvezetés

Ady Emlékmúzeum 17:00

18:00

PIM

PIM

Villaséta BGM

02.23. szombat 11:00

Közös társasjátékozás Mesemúzeum 17:00

Finisszázs és felolvasás

BGM

02.20. szerda 16:30

Vezetés felnőtteknek PIM

02.22. péntek

PIM

02.24. vasárnap 15:00

Vasárnapi séta a Károlyi-palotában PIM

02.27. szerda 17:00

Kurátori tárlatvezetés

10:00

Kassák Múzeum

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje

18:00

PIM

14:00

Ady Versmondó Szalon Ady Emlékmúzeum

Bubik 60 BGM

02.19. kedd

Előadássorozat nagy színészekről

16:00

#ady42 Ismeretterjesztő előadások

PIM

14:00

02.28. csütörtök

PIM Esti Extra PIM

18:00

Asztali beszélgetések

FEBRUÁR

18:00

AJÁNLÓ

tUlipÁNos lÁdA, tAJtÉkpipA És pARittYA Szülővárosa, Komárom 1881-ben egy kelengyetartó ládát ajándékozott Jókai Mórnak. Ebben a tulipános ládában, a komáromi bútorművesség remekében őrzött az író sok-sok tárgyat és emléket.

Hegedüsné Jókay Jolán visszaemlékezése szerint így végrendelkezett a „komáromi ládáról”: „Az az óhajtásom, hogy halálom után ezen láda igy kerüljön többi holmijaimmal a múzeumba, és így álljon az asztalom mellett, mint életemben tartom. Mert ez a láda egy itt maradt tanúbizonysága életemnek. Ha én már nem leszek, ez még mindig tudatni fogja a jövő nemzedékkel, hogy én léteztem valaha.”

Jókai szenvedélyes és tudatos tárgygyűjtő volt – nemcsak a korabeli sajtócikkek, visszaemlékezések tanúsítják ezt, bizonyítja tárgyainak első leltárkönyve is, amelyet maga Jókai kezdett vezetni életében. Vendégeit szívesen kalauzolta múzeumként ható otthonában, beavatta őket egy-egy emléktárgy történetébe is.

A tudatosan felépített és gondozott hagyaték viszontagságos, családi viszályokkal és történelmi nehézségekkel terhelt története is kirajzolódik a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményét bemutató könyvsorozat harmadik kötetében. A fejezetekhez írt tartalmas és alapos bevezető tanulmányok bepillantást adnak a muzeológus olykor nyomozásra emlékeztető munkájába.

A kiadvány a tárgyi hagyatékot, a díszalbumokat, a képzőművészeti és fényképgyűjtemény darabjait veszi sorra, a katalógus lapozása közben azonban egy élet regénye rajzolódik ki. A díszalbumok, az emléklapok, képzőművészeti albumok bizonyítják, milyen tisztelet övezte Jókai Mórt. A bútorok leírásai az egykori otthonok hangulatát idézik meg, a tárgyak: a dohányzás kellékei, a festészet eszközei, a szerszámok és műszerek, az öltözetek és kiegészítők segítenek elképzelni a XIX. század leghíresebb és legnépszerűbb írójának hétköznapjait, és megismerni „egy embert, akit eddig még nem ismertünk” – ahogy a könyv provokatív címe is jelzi.

Bödő Anita

Könyvbemutató és beszélgetés a Jókai-hagyatékról a magyar kultúra napján.

Részletes program a 14. oldalon.

6

AJÁNLÓ

#ady42

Fotó: Emil Isac

Megemlékezések Ady halálának 100. évfordulója tiszteletére

„Ady a teljes világot akarta, nem egy akart lenni a jók között, hanem az egyetlen, hiszen ő a kiválasztott, a jövendőmondó, az új messiás, a próféta, a látnok. Ő a tékozló, a kitagadott, az eretnek, a kóbor legény és a városi bujdosó. (…) ő egymagában a költészeti forradalom, nem irányzatok tagja, hanem az egyetlen igazi.”

(Háy János: Dózsa György unokája, a lidérces, messze fény) A száz éve, 1919. január 27-én elhunyt „egyetlenre”, Ady Endrére számos programmal emlékezünk. A föltámadás szomorúsága című, 24-én nyíló kiállításunk nemcsak a halál, a temetés és a gyász pillanatait eleveníti fel, hanem a kultusz születésére is reflektál fotók, relikviák, hangfelvételek segítségével.

Január 25-én, pénteken a Kézirat- és a Művészeti, Relikvia- és Fotótár előadásai eleven, „nyomozásra sarkalló” hagyományként mutatják fel a költő utóéletét:

valóban írt leveleket Ady Endre nevében az öccse, a felesége és a titkára? Mi lett a sorsa a költő által a szemeteskosárba dobott versnek?

Kiről említi a költő egyik kritikájában, hogy fiatal festő korában együtt kóborolt és festett Gauguinnel?

Este Felolvasószínház lesz, Fráter Zoltán darabját adják elő Ady szerelmeiről.

Szombaton a közelben található Ady-emlékhelyeken kalauzoljuk végig az érdeklődőket, míg este a Kamondy Imre vezette Cabaret Medrano együttes és a Víg Mihály nevével fémjelzett Balaton zenekar játssza verseit.

Január 27-én, vasárnap 11-kor Ady Endre síremlékénél, majd 13 órakor az Ady Emlékmúzeumnál koszorúzással emlékezünk a költő halálának századik évfordulójára.

Részletes program a 15-17. oldalon.

7

AJÁNLÓ

Eldobott szerelmek

Játék Ady Endre asszonyairól

Fotó: Székely Aladár

két részben

Ady életének szenvedélyes fejezete a költő és Brüll Adél kapcsolata, a férjes asszonyhoz fűződő viharos érzelem. Hogyan tűrte, tűrhette a botrányos viszonyt a férj, miért viselte el egyáltalán? Az igazi és képzelt levelekből kirajzolódó történet az ő szempontjából is láttatja három ember szövevényes játszmáját.

Még a végső szakítás előtt Ady érdeklődő levelet kap a svájci internátusban élő, ismeretlen Boncza Bertától, és romantikus üzenetváltásba kezd a tizenhat éves erdélyi lánnyal. Egyre sűrűsödő vallomásaik közben Ady megismerkedik az újságíróként tevékenykedő Dénes Zsófiával, és Zsukát alig pár hét múlva már menyasszonyának nevezi. Miért hiúsul meg a házasságuk, noha mindketten akarják? S mivel éri el a Csinszkává változó Boncza Berta, hogy őt – évekig tartó

8

küzdelem után, az apa akarata ellenére – Ady mégis feleségül vegye? Néhány év múlva Zsuka is, Csinszka is ott áll a költő ravatala mellett.

Fráter Zoltán

Felolvasószínházi előadás: január 25. péntek 19:00 Szereplők: Hámori Gabriella, Tompos Kátya, Trill Zsolt, Vecsei H. Miklós színművészek és Beck Zoltán zenész Rendező: Seres Tamás Belépőjegy: 2000 Ft

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum

Ady Emlékmúzeum Kassák Múzeum

OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Mesemúzeum

2019.

01.01 — 02.28.

programok

PIM A Csiga Vendéglőtől a Pilvax forradalmáig 2.0

Január 4. péntek 15:00–16:30

Integrált városi séta

Irodalmi, kávéházi barangolás Részletek a 36. oldalon

Valachi Anna-emlékest

Január 7. hétfő 18:00

A novemberben elhunyt irodalomtörténészre, íróra emlékezünk.

Résztvevők: Balla Zsófia, Báthori Csaba, E. Csorba Csilla, Erős Ferenc, Mészáros Judit, Valachi Mária és Veres András Moderátor: Tverdota György

Közreműködik: Bánffy Edit, Jordán Tamás

Forrás: Szépírók Társasága

Szervezők: Ferenczi Sándor Egyesület, József Attila Társaság, Szépírók Társasága, PIM

Klasszikusok kamasz szemmel

Középiskolások rendhagyó vezetései a PIM tárlataiban Részletek a 37. oldalon

10

Január 12. szombat 16:00

pim

Móricz-konferencia

Móricz Zsigmond levelezésének digitális kritikai kiadása (1892–1913)

programok

Január 14. hétfő 10:00–16:00

10:00 Megnyitó A konferenciát köszöntik: Török Petra, a PIM főigazgató-helyettese, Kecskeméti Gábor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet igazgatója és Bánki Zsolt, a PIM Könyvtár és Digitális Tartalomszolgáltatási Főosztály vezetője.

A projektet ismerteti Cséve Anna főmuzeológus, projektvezető.

11:00–12:00 / Elnök: Kecskeméti Gábor 11:00–11:20 Palkó Gábor: Kritikai kiadások a digitális térben 11:20–11:40 Fellegi Zsófia: Filológia digitális munkakörnyezetben: a Móricz-levelezés kritikai kiadásának tapasztalatai (Vita, hozzászólások) Ebédszünet 13:00–14:20 / Elnök: Schein Gábor 13:00–13:20 Cséve Anna: A levélírás szerzői felfogása és műfaji státusza az életműben 13:20–13:40 Szilágyi Zsófia: Egy pálya kezdetéről – dokumentumközelben. Móricz Zsigmond pályakezdése az új levelezéskiadás felől 13:40–14:00 Széchenyi Ágnes: A pályakezdés szociokulturális nehézségei - a nyugatosok első nemzedékének levelezése a középpontban Móricz Zsigmonddal 14:00–14:20 Lengyel Imre Zsolt: Levelezés, habitus, életmű - irodalomszociológiai nézőpontok (Vita, hozzászólások) Szünet 14:45–16:00 / Elnök: Tverdota György 14:45–15:05 Káli Anita: Móricz zenés színpada 15:05–15:25 Hangácsi Zsuzsanna: „Gyerekeknél nincsenek jobb olvasók” – A meseíró Móricz leveleinek tükrében 15:25–15:45 Török Sándor Mátyás: Móricz Zsigmond Pallagi Gyuláról (Vita, hozzászólások) Zárszó A konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával, a K 116201 sz. NKFIH kutatási program keretében valósul meg.

11

programok

Jöjjön, aranyom!

pim

Január 16. szerda 16:30

Vezetés felnőtteknek a „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai című tárlatban Részletek a 37. oldalon

Finisszázs

Január 16. szerda 18:00

A Versvonzatok című kiállítás zárórendezvénye a crossover jegyében zajlik, amelyen az irodalom, a képzőművészet és a zene kölcsönhatása kapja a főszerepet. Három művészeti ág képviselőinek közös jammelése.

Muladi Brigitta művészettörténész beszélget Gyukics Gábor költővel a tárlat koncepciójáról, a résztvevő alkotókhoz fűződő barátságáról és a kiállított művekről.

Gyukics Gábor költő felolvassa verseit Ágoston Béla és Dóra Attila dzsesszzenészek közreműködésével.

Könyvbemutató Szendrey Júlia összes verse (sajtó alá rend., a kísérőtanulmányt, a jegyzeteket és az életrajzot írta Gyimesi Emese), Budapest, Kortárs Kiadó, 2018 Szendrey Júlia nevét és alakját sok közhely övezi, mint például a ,,feleségek felesége" toposz vagy a második házassága miatt rásütőtt ,,hűtlenség" bélyege. Itt az ideje, hogy végre ne első férjének, Petőfi Sándornak járulékaként tekintsünk rá, hanem női irodalmunk egyik első, fontos figuráját ismerjük föl benne.

Szendrey Júlia összes verse születésének 190., halálának 150. évfordulóján került először nyilvánosság elé kritikai igényű kiadásban, amely a költeményeket sajtó alá rendező Gyimesi Emese kísérőtanulmányait, jegyzeteit és Szendrey Júliáról írott életrajzát is közli színes képmelléklet kíséretében.

Gyimesi Emesével Margócsy István és Szilágyi Márton irodalomtörténész beszélget.

A könyvbemutatón elhangzik Szendrey Júlia több verse, valamint korabeli dallamra írt népies műdala Tallián Mariann színművész és Csörsz Rumen István régizenész, irodalomtörténész előadásában. A rendezvény moderátora Völgyi Tóth Zsuzsa.

A Kortárs Kiadó programja 12

Január 17. csütörtök 18:00

pim

Művészet és pszichoanalízis

Lehet-e egy művész antiszociális személyiség?

Gondolatok Caravaggioról és Czigány Dezsőről

programok

Január 18. péntek 18:00

Előadó: Németh Attila pszichiáter A sorozatot szerkeszti és a beszélgetéseket vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata

Ady-est az Irodalmi Magazinnal

Január 18. péntek 19:00

Ady Endre halálának centenáriumán Buda Attilával, Zeke Zsuzsannával és Herczeg Ákossal, a Várad, Holnap, Ady című lapszám szerzőivel beszélget Pataky Adrienn szerkesztő.

Utána a Resti Kornél 'Eredetimegjelöléssel ellátott' Zenekartól hallható néhány vers megzenésítve.

Az Irodalmi Magazin lapszámai az esemény ideje alatt a helyszínen megvásárolhatók.

Az Irodalmi Magazin programja

Petőfi-születésnap

Január 19. szombat 16:00

A Pest-Budai Petőfi Egyesület hagyományosan a PIM-ben rendezi meg évkezdő, Petőfi születésnapját ünneplő programját.

Ez alkalommal Kardos Ferenc kultikus, Petőfi ’73 című filmjét vetítik le, ami után Réz András filmesztéta és Ratzky Rita irodalomtörténész beszélgetnek. Az este a Károlyi Étteremben folytatódik, közös vacsorával.

Belépőjegy: 1000 Ft A vacsoramenü ára: 2000 Ft

A Pest-Budai Petőfi Egyesület programja 13

programok

pim

Tinódi-emlékhangverseny

Január 19. szombat 19:00

Szent Sebestyén napjának (Tinódi feltételezett születésnapjának) előestéjén Tinódi-lant díjjal kitüntetett művészek – a díj átadásának időrendjében: Szabó István, Kuncz László, Kecskés András, Csörsz Rumen István, Zádori Mária, Kátai Zoltán, Virágh László, Buda Ádám, Róka Szabolcs és Szvorák Katalin – szereplésével.

Belépőjegy: 1500 Ft

A koncert egyben megemlékezés azokról, akik már nem lehetnek közöttünk: Deák Endre lantművész, Ferencz Éva énekes, Kobzos Kiss Tamás énekmondó.

A Magyar Régizenei Társaság programja

Nem lehet elég korán kezdeni… kaland és játék a Petőfi-tárlatban 4 éves kortól

Január 20. vasárnap 10:00–12:00

Integrált családi nap

Részletek a 35. oldalon

Kurátori tárlatvezetés

Január 20. vasárnap 15:00

Kalla Zsuzsa irodalomtörténész tárlatvezetése az Önarckép álarcokban című Arany-kiállításban

A Magyar kultúra napja

Január 22. kedd 18:00

Hansági Ágnes irodalomtörténész (Károli Gáspár Református Egyetem) mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteménye katalógusának harmadik kötetét, amely a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban található tárgyakat, jubileumi ajándékokat, a képzőművészeti és fotógyűjteményt teszi közzé.

Közreműködik: Oberfrank Pál színművész

„Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”

„minden tárgyhoz valami emlékezet van kötve" Beszélgetés Jókai tárgyi világáról Fábri Anna irodalomtörténésszel és a kötet szerzőivel – Benkő Andrea, E. Csorba Csilla és Kovács Ida muzeológusokkal – Kalla Zsuzsa gyűjteményi igazgató beszélget.

Adolf Dauthage litográfiája

14

pim

Kiállításmegnyitó

A föltámadás szomorúsága

programok

Január 24. csütörtök 18:00

Emlékkiállítás Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából A kiállítást megnyitja: Térey János költő Közreműködik: Kaszás Gergő színművész és a Kaláka együttes

Péntek 10

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje

Január 25. péntek 10:00

A föltámadás szomorúsága

Ady Endrére emlékezünk a PIM Ady-kiállításán és az Ady Emlékmúzeumban Hegyi Katalin irodalomtörténésszel.

Belépőjegy: 500 Ft

#ady42

Január 25. péntek 17:00

Minden-Titkok Adyról 1.

Ismeretterjesztő előadások a PIM Ady-gyűjteményeihez kapcsolódóan Ady-nyomozások Hogyan került Budapestről Párizsba, onnan New Yorkba, majd ismét Budapestre, immár a Petőfi Irodalmi Múzeumba Ady Endre kéziratos hagyatékának egy része? Valóban írt leveleket Ady Endre nevében az öccse, a felesége és a titkára? Tényleg tudták utánozni az aláírását? Milyen címmel jelent meg először a híres Párisban járt az ősz című vers? Mi lett a sorsa a költő által a szemeteskosárba dobott versnek? Ilyen, és ehhez hasonlatos kérdésekre ad választ az Ady-gyűjtemény kéziratos részének bemutatója.

Rippl-Rónai, Tihanyi Lajos és Czigány Dezső Ady-arcai Az előadás a három festőművész Adyhoz fűződő kapcsolatát járja körül, és az általuk megfestett vagy meg nem festett Ady-portrék nyomába ered…

Mendemondákkal övezett, rejtélyes történetek titkai tárulnak fel és többek között az alábbi kérdésekre kaphatunk választ: Melyik festőnek az Ady-portréja vándorolt egy kis párizsi hotelben egyik szobából a másik szobába és miért? Melyikük az, akinek minden kétséget kizáróan modellt ült Ady Endre?

Fotó: Székely Aladár

Ady kéziratos hagyatékáról Borbás Andrea irodalomtörténész, a Kézirattár munkatársa beszél.

15

programok

pim

Kit ismert meg a három festő közül először Ady és melyiküknek nyisszantotta le boros jókedvében a fél bajszát? Ki volt a három művész közül az, aki karikatúrát is készített Adyról? Melyik festőtől vásárolt magának képet Ady? Kiről említi a költő egyik kritikájában, hogy fiatal festő korában együtt kóborolt és festett Gauguinnel? A három festő között van-e az a festőművész, aki Ady halála után feleségül vette az özvegyet, Boncza Bertát?

Kovács Ida irodalomtörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár vezetőjének előadása

#ady42

Január 25. péntek 19:00

Eldobott szerelmek Felolvasószínház

Belépőjegy: 2000 Ft

Játék Ady Endre asszonyairól két részben

Fotó: Székely Aladár

Írta: Fráter Zoltán Szereplők: Hámori Gabriella, Tompos Kátya, Trill Zsolt, Vecsei H. Miklós színművészek Zene: Beck Zoltán Rendező: Seres Tamás

#ady42

Január 26. szombat 15:00

Ballagtam éppen…

Kalapban, néhány furcsa, füstös gondolattal fejében Ady Endre halad el mellettünk, a Lónyai utcában lévő szerkesztőségbe siet épp.

Menjünk utána! Vágjunk neki az utcáknak egy bőrönddel, ahogyan ő tehette egykor.

Alkossunk vele kávéházi

16

asztalnál, búcsúztassuk tolongó gyászolók körében, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

Sétánk a Petőfi Irodalmi Múzeumból indul, és a közelben található Ady-emlékhelyeken kalauzolja végig az érdeklődőket.

Maximális létszám: 30 fő Belépőjegy: 1000 Ft Időtartam: 90-120 perc

pim

#ady42

„Föltámadtam, jaj, föltámadtam”

programok

Január 26. szombat 19:00

Koncert

Ahogy Petőfiről is szokták mondani, ha ma élne, valószínűleg rockzenész lenne. Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából ezen az estén a Kamondy Imre vezette Cabaret Medrano együttes és a Víg Mihály nevével fémjelzett Balaton zenekar öltözteti föl a költőt egy mai underground (rock)sztár köntösébe. Lesznek itt keserédes sanzonok, bársonyos melankólia és természetesen rock and roll.

Belépőjegy: 1500 Ft

Fotó: Székely Aladár

Az est folyamán a színpadon: Balaton Víg Mihály: ének, gitár; Dudás Zsombor: dob, vokál; Keszei Krisztián: szólógitár; Horváth Gábor: basszusgitár Cabaret Medrano Kamondy Imre: ének, tangóharmonika; Vörös László: zongora; Strausz Eszter: szopránszaxofon, fuvola; Horváth Gábor: basszusgitár; Szert Zsigmond: dob, vokál; Nagy Balázs Krisztián: gitár

#ady42

Január 27. vasárnap 11:00

Köszöntőt mond Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója.

Beszédet mond L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke.

Móricz Zsigmond Nemzeti Múzeumban elmondott gyászbeszédét Őze Áron színművész olvassa fel.

Helyszín: Fiumei úti sírkert, Ady Endre sírja, 19/1-es parcella (1086 Budapest, Fiumei út 16-18.)

Megemlékezés és koszorúzás Ady Endre síremlékénél

A PIM és a Nemzeti Örökség Intézete közös programja

Megemlékezés az Ady Emlékmúzeum bejáratánál elhelyezett emléktáblánál

Január 27. vasárnap 13:00

Koszorút helyez el: Wohlmuth István kulturális tanácsnok és Demeter Szilárd mb. főigazgató Közreműködik: Havas Judit előadóművész

Helyszín: Ady Emlékmúzeum (1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.)

Belváros-Lipótváros Önkormányzata és a PIM közös programja 17

programok

pim

Vasárnapi séta és koncert a Károlyi-palotában

Január 27. vasárnap 15:00

Vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és az egyik leghíresebb magyar főnemesi család, a Károlyiak évszázadokat átívelő történetét.

A sétát követően: Kamara-Kör koncertek 1.

Belépőjegy: 1000 Ft (koncertre szóló jeggyel féláron)

Kamara-Kör koncertek/1.

Martina Russomanno (szoprán), Radnóti Róza (zongora) F. Schubert, R. Strauss és G. Verdi dalai Műsor: Verdi: More, Elisa, lostancopoeta / Verdi: Insolitaria stanza / Verdi: Nell'orror di notteoscura Verdi: Non t'accostarall'urna / Schubert: Non t'accostarall'urna D 688 Verdi: Deh, pietoso, oh Addolorata / Schubert: Gretchens Bitte D 564 Verdi: Perdutaho la pace / Schubert: Gretchen am Spinnrade D 118 R. Strauss: Die Zeitlose / R. Strauss: Morgen

Mag hó alatt

Belépőjegy: 1000 Ft (a koncertre érvényes belépővel féláron válthat jegyet a 15 órakor kezdődő Vasárnapi séta a Károlyi-palotában című programra)

Január 28. hétfő 17:00

A múzeum rendezvényei iránt érdeklődő pedagógusoknak 2019 tavaszától rendszeres programokat ajánlunk. A három alkalomból álló sorozat célja, hogy együttgondolkodásra invitáljon, megismertesse a tanárokkal múzeumpedagógiai tevékenységünket, mélyebb betekintést engedjen kiállításaink koncepciójába és pedagógiai hasznosíthatóságába.

Első alkalommal Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából gondolkodhatunk együtt a PIM új kiállítása és az Ady Emlékmúzeum kapcsán.

Részletek a 38. oldalon.

Könyvbemutató

Cseke Péter: A teljesség sóvárgása.

Irodalomtörténeti tanulmányok Közreműködnek: Cseke Péter, Gróh Gáspár és Sebestyén Ilona „Ebben a csak nemrég magunk mögött hagyott – sokak számára rossz emlékű – periódusban az is megesett, hogy némely irodalomtörténeti érdekű kéziratnak izgalmasabb »fiókregénye« keletkezett, mint akár maga az eredeti alkotás. Ami kétségtelenül összefügg az irodalom (és a sajtó) pártirányításának fölöttébb »eredményes« érvényesülésével.”

A Nap Kiadó programja 18

Január 30. szerda 17:00

pim

programok

PIM Esti Extra

Január 30. szerda 18:00–20:00

Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkbaN Minden kiállításunk 20 óráig látogatható.

Belépőjegy: 1000 Ft

Fotó: Székely Aladár

19:00

Mesés bábok - bábos mesék

A föltámadás szomorúsága

Vendégünk Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója.

A szubjektív tárlatvezetésre ezúttal a Bors néni rendezője tart velünk. A kísérletező és újító Novák János zenésznek készült, mikor egy véletlen folytán megismerkedett a színház világával. Társulatában zeneszerzőként, rendezőként is dolgozik, a zene és a színház mellett nagyon fontosnak tartja a képzőművészetet, a gyerekek iránti felelősségérzetet.

Az Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából megnyitott új kiállításban Hegyi Katalin, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést.

Forrás: Bábszíntér

18:00

19

programok

PIM Extra extra

pim

Január 31. csütörtök 17:00

Belépőjegy: 1000 Ft

A MI tájaink című kiállításban Mácsai János és Mácsai Pál lesz Kiss Borbála és Pádár Eszter kurátorok vendége.

Fotók: Gál Csaba (PIM)

Asztali beszélgetések Hátrahagyott képek

Beszélgetőtársak: Korniss Péter, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus, fotóriporter és Galambos Ádám evangélikus teológus.

A beszélgetésen többek között arra keressük a válaszokat, hogy mit jelent a fényképezés általi megörökítés, a népszokások, a múlóban lévő emlékek rögzítése. Korniss Péter vendégmunkás sorozatán, szociofotóin és betlehemes sorozatán keresztül elemezzük a képek mögött meghúzódó gondolatiságot.

A disputa alatt érintjük a mai sajtófotó kérdését, valamint az ábrázolás határait is. A beszélgetés alatt a jelenlévők megismerhetik Korniss Péter ars poeticáját és alkotói pályáját is.

A beszélgetés alatt Korniss Péter műveit láthatjuk a kivetítőn.

Az Asztali Beszélgetések Alapítvány programja 20

Január 31. csütörtök 18:00

Belépőjegy: 800/400 Ft

pim

„Ez volt a mi életünk”

programok

Február 5. kedd 18:00

Beszélgetés a Lengyel Balázs születésének századik évfordulójára megjelent Két Róma és Nemes Nagy Ágnes A gyufaskatulyától Prométheuszig című, újonnan megjelent interjúkötetéről Résztvevők: Ferencz Győző, Schein Gábor, Szlukovényi Katalin A beszélgetést vezeti: Kelevéz Ágnes Közreműködik: Molnár Piroska színművész A Jelenkor Kiadó és a PIM közös programja

Könyvbemutató

Havas Judit: Csodaváró hangszer A művészi beszéd oktatása a mindennapi élet színterein

Február 6. szerda 15:30

Bemutatja: Balázsi József Attila, a kötet szerkesztője Vendégek: Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetsége elnöke; Wohlmuth István kulturális tanácsnok; Bóna Judit, az ELTE docense; Diószegi Endre, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke és Zalán Tibor költő, dramaturg.

Belváros-Lipótváros Önkormányzata és a PIM közös rendezvénye

Jöjjön, Aranyom!

Február 6. szerda 16:30

Vezetés felnőtteknek a „Ki vagyok én? Nem mondom meg…”

– Petőfi választásai című tárlatban Részletek a 37. oldalon

Múltjában él a Nemzet(i) 2.0

Február 9. szombat 15:00–16:30

Bölcs Kavics Irodalmi Laboratórium

Február 10. vasárnap 10:00–12:00

Kurátori tárlatvezetés

Február 10. vasárnap 15:00

Integrált városi séta Részletek a 36. oldalon

Részletek a 34. oldalon

Kalla Zsuzsa irodalomtörténész tárlatvezetése a „Ki vagyok én? – Nem mondom meg!” című állandó Petőfi-kiállításban 21

programok

pim

Az Üveghegy és a szilánkok

Február 12–13. kedd–szerda 10:00

Ámor farsangja

Február 14. csütörtök 19:00

A József Attila Kör konferenciája Juhász Ferenc születésének 90. évfordulója tiszteletére

A Musica Historica együttes (Csörsz Rumen István vezetésével) és az Ars Renata szólóének-együttes koncertje Műsoron: Balassi Bálint szerelmes énekei, valamint a reneszánsz Európa Bálint-napi virágjai A műsort bevezeti: Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész Művészeti vezető: Virágh László

Belépőjegy: 1500 Ft A Magyar Régizenei Társaság programja

Klasszikusok kamasz szemmel

Február 15. péntek 16:00

Művészet és pszichoanalízis

Február 15. péntek 18:00

Középiskolások rendhagyó vezetései a PIM tárlataiban Részletek a 37. oldalon

Zombik a díványon.

Veszteség, agresszió és fenyegetett identitás a zombi-disztópiák világában

Előadó: Miklós Barbara pszichológus A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata

Rémségek kicsiny múzeuma

avagy farsangi mulatság és szörnyszelídítés

Február 17. vasárnap 10:00–12:00

Integrált családi nap Részletek a 35. oldalon

Kurátori tárlatvezetés

Február 17. vasárnap 15:00

Sidó Anna művészettörténész tárlatvezetése az Önarckép álarcokban című Arany-kiállításban

Jöjjön, Aranyom!

Vezetés felnőtteknek az Önarckép álarcokban című Arany János-emlékkiállításban.

Részletek a 37. oldalon 22

Február 20. szerda 16:30

pim

Péntek10

Nyugdíjasok irodalmi délelőttje

programok

Február 22. péntek 10:00

A pesti belváros gyöngyszeme

Végigsétálva a klasszicista palota díszes termein megismerhetik az épület, és az egyik leghíresebb magyar főnemesi család, a Károlyiak évszázadokat átívelő történetét Nagyvári Ildikó vezetésével.

Belépőjegy: 500 Ft

#ady42

Február 22. péntek 17:00

Minden-Titkok Adyról 2.

Ismeretterjesztő előadások a PIM Ady-gyűjteményeihez kapcsolódóan Ady Endre egyetlen lakása Csinszka férjével, Ady Endrével 1917 őszén felköltözött Csucsáról Budapestre, az édesapjától, Boncza Miklóstól megörökölt Veres Pálné utcai lakásba. A fiatalasszony otthont teremtett a „hotelszobák lakójának” a belvárosban, lelkesen intézte Ady ügyeit, levelezett a Nyugat szerkesztőségével, felvette a kapcsolatot a költő barátaival, egy-egy baráti levelezést teljesen magára vállalt.

Hogyan rekonstruálható kettejük pesti élete, lakásuk berendezése?

Miért meszeltette Csinszka fehérre a lakásban lévő falakat?

Milyen bútorokkal és képekkel rendezte be otthonukat?

A Csucsáról felhozott cselédlány miként emlékezik a költő utolsó éveire? Mi derül ki Csinszka kézirataiból házaséletük nehézségeiről?

Milyen Ady-relikviákat őriz a Petőfi Irodalmi Múzeum?

Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár munkatársának előadása Ady márványból és homokkőből Ady Endre arcát jól ismerjük. Ám hogyan jelenik meg ez a nagy kultuszú személyiség az emlékműveken? Az előadás során az íróról készült ritkán látott alkotásokat láthatjuk, megismerve azok rendhagyó megjelenítési formáit, melyeket a korabeli, jószemű kritikusok tortadísz és blaszfémia, hóember és indián törzsfőnök jelzőkkel illettek. Vajon mi az oka a meglepő és ironikus szótársításoknak? Ma is ilyennek találjuk ezeket az emlékműveket?

Sidó Anna művészettörténész, a Művészeti, Relikvia- és Fotótár munkatársának előadása „Hát ez mind most meg lesz rögzítve, mert ez úgy elkallódott volna…”

Bár Ady Endre „kántáló rekedt hangjáról” sajnos nem maradt felvételünk, gyűjteményünk különleges értékeit jelentik az Ady kortársaival készített interjúk. Vezér Erzsébet irodalomtörténész,

Fotó: Székely Aladár

23

programok

pim

Ady-kutató, a hatvanas években, szinte az utolsó pillanatban kereste föl a Holnapos Dutka Ákost, a Nyugat-szerkesztő Fenyő Miksát, Lengyel Menyhért drámaírót vagy Lesznai Anna költőt, iparművészt. Ma e szuggesztív erejű vallomásokat hallgatva, a személyes találkozások, benyomások hitele révén többet, intimebbet tudunk meg Adyról, Ady és az emlékező kapcsolatáról.

Erre az alkalomra néhány kevéssé ismert interjúrészletet válogatunk ki e hangfelvételekből.

Benedek Anna és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, a Médiatár munkatársainak előadása Ady-dedikációk nyomában Ady Endre szívesen ajánlotta köteteit pályatársainak, barátainak, vagy számára valamilyen szempontból fontos olvasónak.

Az Ady-kötetek dedikációinak számbavétele során több kérdésre is választ kaphatunk, érdekes irodalmi és magánéleti kapcsolatokra, életrajzi adatokra következtethetünk. A dedikációk címzettjei között szerelmek és betegtársak is szerepelnek. Vajon ki volt pl. Gárdonyi Olga, Máthé Eleonóra és a titokzatos Zsóka?

Milyen a stílusa Ady „formabontó” dedikációinak?

Jancsikity Erzsébet muzeológus-könyvtáros előadása

Finisszázs és felolvasás

18 órától Darvasi Ferenc szerkesztésében Mándy Iván válogatott levelezéséből olvas fel részleteket Takács Katalin és Benedek Miklós színművész.

Vasárnapi séta a Károlyi-palotában Vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és az egyik leghíresebb magyar főnemesi család, a Károlyiak évszázadokat átívelő történetét.

24

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Búcsúzunk A MI tájainktól. A Mándy Iván és Mácsai István barátságát bemutató kiállításban Mán-Várhegyi Réka íróval beszélget a két kurátor, Kiss Borbála és Pádár Eszter.

Február 23. szombat 17:00

Belépőjegy: 1000 Ft

Február 24. vasárnap 15:00 Belépőjegy: 1000 Ft

pim

programok

PIM Esti Extra

Február 27. szerda 18:00–20:00

Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkbaN Minden kiállításunk 20 óráig látogatható.

18:00

19:00

A föltámadás szomorúsága

Mesés bábok – bábos mesék

Az Ady-emlékkiállításban vendégünk Huzella Péter zenész, a Kaláka együttes egykori tagja, aki pályafutása során számos Ady-verset zenésített meg és énekelt el.

Ezúttal a sokoldalú Czipott Géza előadóművész kalauzolja az érdeklődőket, akinek élete a színház, a zene és az irodalom, a képzőművészet és a tanítás. A Bábtár gyűjteményéhez több szálon kötődik, a kiállítás több alkotójáról készített portréfilmet.

Belépőjegy: 1000 Ft

Asztali beszélgetések

Február 28. csütörtök 18:00

Beszélgetőtársak: Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke és Béres Tamás lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorhelyettese Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus

Belépőjegy: 800/400 Ft

Téma: Európa | Iszlám és kereszténység?

A dispután többek között arra keressük a válaszokat, hogy mit jelent a 21. században az iszlám-keresztény párbeszéd. Kitérünk a vallási fanatizmus kérdésére, valamint az együttélés lehetőségeire és példáira is. A beszélgetésen érintjük Európa identitásának kérdését, valamint megvitatjuk, hogy létezhet-e vallási sokszínűség. A beszélgetés alatt az iszlám és kereszténység alaptanait is tisztázzuk.

25

programok

Ady Emlékmúzeum

Január 27. vasárnap 13:00

Február 8. péntek 16:00

Koszorúzás Ady emléktáblájánál

Az én Adym

Vendégségben Ady és Csinszka otthonában

Verses tárlatvezetés: Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész

Sors, nyiss nekem tért Előadja: Kiss Judit, az Ady Versmondó Szalon tagja Sorozatszerkesztő: Havas Judit előadóművész Belépő: 250/500 Ft

A belépés ingyenes.

Január 18. péntek Január 31. csütörtök 14:00

Ady Versmondó Szalon

Versszeretők és versmondók találkozója Vezeti: Havas Judit előadóművész

Január 31. csütörtök 16:00

Február 22. péntek 16:00

Az én Adym

Az én Adym

Tényleg csúnyán éltem?

Tényleg csúnyán éltem!

Előadja: Kompár Valéria, az Ady Versmondó Szalon tagja Sorozatszerkesztő: Havas Judit előadóművész

Magad emésztő

Előadja: Feil Judit, az Ady Versmondó Szalon tagja Sorozatszerkesztő: Havas Judit előadóművész Belépő: 250/500 Ft

Belépő: 250/500 Ft Január 18. péntek 16:00

Február 8. február 22. péntek 14:00

Az én Adym

Ady Versmondó Szalon

Tajtékos ég

Előadja: Strich Lászlóné, az Ady Versmondó Szalon tagja Közreműködik: Füri Rajmond Sorozatszerkesztő: Havas Judit előadóművész

Versszeretők és versmondók találkozója Vezeti: Havas Judit előadóművész

Belépő: 250/500 Ft

Az Ady Emlékmúzeum programjait Belváros–Lipótváros kulturális tanácsnoka támogatja.

26

Fotó: Gál Csaba (PIM)

programok

KASSÁK MÚZEUM

Január 5. szombat 10:00

Érzékeny hálózatok

Családi nap a Kassák Múzeumban Ezen a családi napon az avantgárd lapok jellegzetes képtípusával, a hálózati ábrával ismerkedünk meg közelebbről, ellesve azoktól, hogyan jeleníthetjük meg saját kapcsolatainkat az absztrakt művészet eszköztárával. A folyóiratok éppúgy, ahogyan az emberek, beszélgettek, vitatkoztak, versengtek egymással, figyelemmel kísérték egymás munkáját. A délelőtt folyamán nem csak beköltözünk egyegy ilyen ábrába, hanem megpróbáljuk megalkotni a saját hálózati ábráinkat is: szerkesztünk, rajzolunk, pecsételünk, ragasztunk.

A közös gondolkodásban Barna Orsolya mellett Rudas Klára, a kiállítás designere lesz az útitársunk.

12 órától Balázs Eszter kurátori tárlatvezetése az Aktív Ábrák. Kapcsolatépítési stratégiák az avantgárd hálózatokban című kiállításban Belépő: 800 Ft Családi jegy: 1800 Ft (2 családtag és 2 kiskorú gyermek).

Lehetőség van csak a tárlatvezetésen is részt venni, ez esetben elég a múzeumi belépőjegyet megvásárolni.

27

programok

kassák múzeum

Február 9. szombat 10:00

Dada fanzin

Családi nap a Kassák Múzeumban

Hány szóból áll Kassák Lajos leghosszabb verse? És hány új verset lehetne írni belőle? Ezen a napon mindannyian a nyomdokába léphetünk, és kipróbálhatjuk magunkat dadaista költőként. A ló meghal a madarak kirepülnek című versből készült szókártyákkal játszva felfedezzük a nyelv végtelen lehetőségeit, újabb és újabb képeket csalogatva elő a kupacból kiválasztott szókártyákkal. Az elkészült műveket pedig írógéppel legépelve, vagy fénymásolón sokszorosítva tesszük halhatatlanná.

Foglalkozásvezető: Barna Orsolya múzeumpedagógus 12 órától Dobó Gábor kurátori tárlatvezetése az Aktív Ábrák. Kapcsolatépítési stratégiák az avantgárd hálózatokban című kiállításban Lehetőség van csak a tárlatvezetésen is részt venni, ez esetben elég a múzeumi belépőjegyet megvásárolni.

Belépő: 800 Ft Családi jegy: 1800 Ft (2 családtag és 2 kiskorú gyermek).

Kurátori tárlatvezetések

az Aktív ábrák. Kapcsolatépítési stratégiák az avantgárd hálózatokban című kiállításon Január 5. szombat 12:00 Balázs Eszter kurátor

Január 17. csütörtök 17:00 Balázs Eszter kurátor

Február 9. szombat 12:00 Dobó Gábor kurátor

Február 27. szerda 17:00 Sasvári Edit kurátor

28

programok

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

Január 15. kedd 14:00

Január 19. szombat 11:00

„Kulisszák mögött”

„Kulisszák mögött”

Latinovits Zoltán

Garas Dezső

Belépő: 500 Ft

Belépő: 500 Ft

Előadássorozat nagy színészekről:

Előadássorozat nagy színészekről:

Január 19. szombat Január 25. péntek 18:00

Villaséta

Bajor Gizi egykori otthonában Belépő: 2000 Ft/fő Regisztráció szükséges a szebenyi.agnes@oszmi.hu e-mail címen

Január 24. csütörtök 16:00

Bubik 60

Mesterek és tanítványok a Fészek Klubban Vendégek: Dölle Zsolt pantomimművész és egykori tanítványok

Forrás: OSZMI

Téma: Bubik-Dölle Színészgymnasium

Belépő: 500 Ft

29

programok

OSZMI

Február 1. péntek 16:00

Február 8. péntek 19:00

Kortársunk Csehov

Bajor Gizi-szeánsz

Szubjektív tárlatvezetés és beszélgetés a kiállításban Vendég: Székely Gábor rendező

Szobaszínházi előadás Bajor Gizi levelezése és kedvenc szerepei felhasználásával

A beszélgetést vezeti Lakos Anna, a kiállítás kurátora

Közreműködik: Papp Kinga Lívia

Belépő: 1000 Ft Hegyvidék kártyával: 500 Ft

Belépő: 1000 Ft Hegyvidék kártyával: 500 Ft

Február 9. szombat Február 22. péntek 18:00

Február 10. vasárnap 16:00

Február 19. kedd 14:00

Bessenyei Ferenc és Komlós Juci 100

„Kulisszák mögött”

Villaséta

Bajor Gizi egykori otthonában Belépő: 2000 Ft/fő Regisztráció szükséges a szebenyi.agnes@oszmi.hu e-mail címen

Beszélgetés és vetítés

Vendég: Földessy Margit színművész, Komlós Juci lánya Belépő: 500 Ft Február 28. csütörtök 16:00

Bubik 60

Téma: Arthur Miller Pillantás a hídról (Pécsi Nemzeti Színház) című darabjának vetítése, majd ehhez kapcsolódó beszélgetés.

Belépő: 500 Ft

30

Előadássorozat nagy színészekről: Kiss Manyi Belépő: 500 Ft

programok

Mesemúzeum Január 5. szombat 11:00

Január 12. szombat 11:00

Diafilmvetítés

Papírszínház mesék

Válogatás Marék Veronika meséiből Amit vetítünk: • Boribon autózik • Boribon, a bajnok • Boribon, a játékmackó • Kippkopp és a többiek • Laci és az oroszlán • A sünik és a csúnya kislány Ajánlott korosztály: 4-8 éves korig 30 perc

A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást.

Amit mesélünk: • A kiskakas gyémánt félkrajcárja • Békakirály és Vashenrik • A három kismalac Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 30 perc

Január 19. szombat 11:00

Január 26. szombat 11:00

Közös társasjátékozás

Mesebeli hét próba családoknak

Vajon megtalálod a labirintusból kivezető utat? Tudsz egymás után kétszer hatost dobni? Menni fog a pókerarc?

Gyere, próbáld ki!

A programon részt vevők száma korlátozott, jelentkezni 10 órától lehet a múzeumban.

Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc

Ajánlott korosztály: 5-99 éves korig 90 perc

31

programok

Február 2. szombat 11:00

„Terülj, terülj” diafilmvetítés

Amit vetítünk: • A kis gömböc • A só • Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj Ajánlott korosztály: 4-8 éves korig 30 perc

Mesemúzeum és meseműhely

Február 9. szombat 11:00

Papírszínház mesék A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást.

Amit mesélünk: • A kiskakas gyémánt félkrajcárja • A róka és a gólya • A császár új ruhája Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 30 perc

Február 16. szombat 11:00

Február 23. szombat 11:00

Farsangi készülődés

Közös társasjátékozás

Gyere jelmezben és alkosd meg saját kezűleg öltözéked kiegészítő darabját! Kreatív kézműveskedés együtt, vidáman. Ló, róka, busó, sombrero és egyéb álarcok készítése Farkas Réka iparművésszel.

Vajon megtalálod a labirintusból kivezető utat? Tudsz egymás után kétszer hatost dobni? Menni fog a pókerarc?

Gyere, próbáld ki!

Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 120 perc

32

Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc

Múzeum másképp

Petőfi Családoknak Irodalmi Múzeum 16 + Kassák Múzeum 18 + OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Pedagógusoknak Mesemúzeum Osztályoknak Szívcsücsök

Múzeumpedagógia / PIM

2019.

2018.

01.01 09.01 — 10.31.

02.28.

33

Múzeumpedagógia

Családoknak Bölcs Kavics Irodalmi Laboratórium …///… Küldetés a múltból

Február 10. vasárnap 10:00–12:00 Életkor: 9-12 év Létszám: maximum 15 fő Jegyár: 4000 Ft Regisztráció: február 6-ig a kadara@pim.hu e-mail címen

Hogyan kódolt Wesselényi? Milyen őslényeket ismert Jókai? Mit látunk, ha röntgent készítünk egy könyvről? Milyen PH értékű a tinta? Van-e fantáziája a robotoknak? Tudományos-e az utópia?

A PIM és a Bölcs Kavics irodalmi laboratóriumában a humán és a reál birodalmainak határfalait bontogatjuk, a természettudományok és az irodalom kölcsönhatásából alkotó energiát nyerünk. Olyan gyerekprogramokat kínálunk, ahol a résztvevők kísérletezéssel és alkotással tanulhatnak a természet jelenségeiről és ahol új világokat teremthetnek fantáziájukkal.

Az első rejtélyünk megfejtéséhez a Petőfi Irodalmi Múzeum restaurátor műhelyében kapunk segítséget, ahol különleges kémiai eljárásokat ismerhetünk meg. Egy rejtélyes utazóládában több száz éves iratokat, kifakult fényképeket, és egy kódnyelven írt levelet találtunk. Ki lehet a láda tulajdonosa és miért bízta ránk ezt a küldetést? Kinek szólhatott a kódolt üzenet? A nyomok a Károlyi grófok ősi könyvtárába vezetnek…

Workshop vezetők: Fatér Anna iparművész, Kádár Anna múzeumpedagógus, Thurnayné Mijátovits Zorka restaurátor, Vargha Noémi fizikus

34

pim

Múzeumpedagógia

Integrált családi nap „Növünk együtt” Mi is szeretnénk együtt nőni, hogy akik értelmi fogyatékossággal vagy anélkül élnek rácsodálkozhassanak egymásra, s a távolságtartó idegenség helyét a még nem ismert felfedezésének vágya váltsa fel.

Az integrált családi napokra várunk minden gyermeket, aki önfeledt játékkal szeretné csillapítani kíváncsiságát és felfedezni a világ sokszínűségét.

Nem lehet elég korán kezdeni…

- kaland és játék a Petőfi-tárlatban 4 éves kortól avagy hogyan forgassunk fel egy kiállítást MIÉRT HOGY LÁTHATATLANOK...

Miért hogy láthatatlanok Az ördögök s az angyalok?

Ismerni szeretném őket Avégett, Hogy tudjam, amit nem tudok: Mi van ebben és mi van abban?

S az ember melyikhez hasonlít jobban?

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

Január 20. vasárnap 10:00–12:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Életkor: 4-10 év Létszám: maximum 30 fő A program ingyenes.

Vajon mi izgalmas lehet egy óvodásnak, kisiskolásnak, vagy úgy egyáltalán egy gyermeknek egy múzeumban, ahol – gondolhatnánk – sem hangoskodni, sem iceregni-mocorogni, sem kérdezni, sem a műtárgyakhoz nyúlni nem szabad? Nos, Petőfi Sándor, az egyik legszerethetőbb, de mi tagadás, kissé „rendbontó” költőnk tárlatában most megtapasztaljuk, hogy egy múzeumban is (majdnem) mindent lehet, de leginkább felfedezni, játszani és tapasztalni olykor angyali nyugalommal, olykor a szabályokra fittyet hányó vagánysággal!

Hozd magaddal mindkét énedet!:)

Rémségek kicsiny múzeuma

Február 17. vasárnap 10:00–12:00

Gondoltál már arra, milyen lenne elkészíteni saját szörnyedet és utána megszelídíteni? Sokkal könnyebb és mókásabb, mint hinnéd! Más nem is kell hozzá, mint egy pompás közös mese, játékos fantáziád, megannyi színes, tekergő-fodrozódó, csillogó papír és anyag, s már el is készítheted saját tél- vagy unaloműző bábodat.

Regisztráció: muzeumped@pim.hu Életkor: 4-12 év Létszám: maximum 30 fő

avagy farsangi mulatság és szörnyszelídítés

A program ingyenes.

35

pim

Múzeumpedagógia

Integrált városi séták „Fecseg a mély”

Gondoltunk egyet és belevágtunk: Balázs Péter, az Önállóan lakni – közösségben élni aktivistája és Czékmány Anna, a PIM múzeumpedagógusa együtt vezetik 2019 első két, integrált városi barangolását, hogy közösen fedezhessük fel ennek a színes múltú és jelenű városnak meglepő történeteit, s nem várt módon tekintsünk új szemmel Budapestre!

A Csiga vendéglőtől a Pilvax forradalmáig 2.0 Irodalmi, kávéházi barangolás

Január 4. péntek 15:00–16:30 Regisztráció: czekmany.anna@pim.hu Létszám: maximum 30 fő A program ingyenes.

Miért rettegtek a kortársak attól, ha Vörösmarty abban a kegyben részesítette őket, hogy dohányát kínálta nekik a legendás Csiga vendéglőben?

Kiknek volt törzsasztaluk a Centrál kávéházban? És a New Yorkban?

S egyébként is, hogy került ez előbbi kulcsa a Duna legmélyére? Igaz, hogy ha hitelezett neked a főúr, megnyílt előtted miden szerkesztőség ajtaja?

Kávéházi kulisszatitkok és izgalmas, megejtő emberi történetek a sokszínű Pestről, majd Budapestről.

Múltjában él a Nemzet(i) 2.0

Február 9. szombat 15:00–16:30

Hova indult, aki színházba vágyott a XIX. század első évtizedeiben, és történetesen éppen Pest nem túl nagy városában tartózkodott?

Hol állott az első magyar nyelvű, pesti kőszínház és miért pont ide álmodták meg alkotói? Hogyan állhatott a színpadon Déryné, Jászai Mari vagy éppen Gábor Miklós? S hogyan került Budapest legnagyobb színháza a mai Hevesi Sándor térre?

Megannyi izgalmas kérdésre keressük a választ, s utazunk az időben, egykor volt Nemzeti Színházak nyomában haladva.

Regisztráció: czekmany.anna@pim.hu

36

Létszám: maximum 30 fő A program ingyenes.

pim

Múzeumpedagógia

16 + Klasszikusok kamasz szemmel

Január 12. szombat Február 15. péntek 16:00

„Miért foglalkozol ennyit Petőfivel? Hallom állandóan a kérdést és keresem a választ. Keresem, kutatom, de lehet, hogy én sem tudom megmondani. Talán jó más életén keresztül is megvizsgálni önnön hibáimat és azok lehetséges következményeit.

Minél többet beszélgetek emberekkel Petőfiről, rá kell jönnöm, hogy mindannyiunknak van egy Petőfije…”

Nagy Anna, 16 éves

Regisztráció: czekmany.anna@pim.hu

Középiskolások rendhagyó vezetései a PIM tárlataiban

Létszám: maximum 20 fő A program ingyenes.

Ha Te is meg szeretnéd tudni, mitől lehet Petőfi érdekes vagy van véleményed, vagy éppen egyáltalán nem érdekel se a költő, se az irodalom, itt a helyed! Nincs tabu kérdés!

18 + Jöjjön, Aranyom!

Időpontok a Petőfi-kiállításban: Január 16. és február 6. szerda 16:30 Időpont az Arany-kiállításban: Február 20. szerda 16:30 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Létszám: maximum 25 fő Jegyár: 1000 Ft

Vezetések felnőtteknek a „Ki vagyok én? Nem mondom meg…”

- Petőfi választásai című tárlatban és az Önarckép álarcokban Arany János-emlékkiállításban.

37

Múzeumpedagógia

pim

Pedagógusoknak A múzeum rendezvényei iránt érdeklődő pedagógus kollégáinknak 2019 tavaszától rendszeres programokat ajánlunk. A három alkalomból álló sorozat célja, hogy együttgondolkodásra invitáljon, megismertesse a tanárokkal múzeumpedagógiai tevékenységünket, mélyebb betekintést engedjen kiállításaink koncepciójába és pedagógiai hasznosíthatóságába.

Mag hó alatt

Január 28. hétfő 17:00

Pedagógus programsorozatunk első állomásaként Ady Endre halálának 100. évfordulójáról emlékezünk meg az Ady Emlékmúzeumban (Veres Pálné utca 4-6.) és a frissen nyílt Ady-kiállításban (PIM). Milyen kérdéseket érdemes felvetni az esemény és kontextusának felelevenítése során? Hogyan lehet hitelesen közvetíteni Ady Endre életművét, beszélni életének utolsó szakaszáról?

A kiállítás kurátora, Hegyi Katalin kalauzol majd minket, és a két helyszínen tartott vezetés során megismerhetik új foglalkozásainkat is. Találkozzunk, hogy együtt gondolkodhassunk!

Helyszín: kezdés a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Regisztráció: muzeumped@pim.hu A program ingyenes.

Osztályoknak Petőfi - másképp

Petőfi Sándor kilép a tankönyvek néha kissé szűkös keretei közül és felfedezteti a csapatokban játszó diákokkal, miért nem hasonlítanak arcképei egymásra, milyen ruhákat hordott, hogy vonzza az emberek tekintetét, és milyen 38

Kiemelten ajánlott korosztály: 5-8. osztály Árak: 400 Ft diákonként (belépőjegy ára) + 5000 Ft csoportonként (foglalkozás díja) Időtartam: 90 perc kommentárokkal/történetekkel egészítené ki a róla szóló tankönyvfejezeteket.

A diákok egy nagyon is valóságos, szerethető költőt ismernek meg, és megdöbbenve tapasztalhatják, hogy milyen sok közös vonásuk van.

Kapcsolódó kiállítás: „Ki vagyok én? Nem mondom meg...” – Petőfi választásai

pim

Arany János világteremtő tárgyai Miről mesélhet egy körbetekeredő kígyót formázó aranygyűrű?

Mi lehet a megfejtése egy ingaóra titokzatos feliratának? Milyen gondolatok és tervek nyomára bukkanunk egy összegyűrt gyújtóson? Milyen történeteket rejthet egy elhagyatott, csonka torony?

Célunk, hogy a kiállításra látogató csoportokkal közösen megtapasztaljuk a történetalkotás és történetmondás örömét. A játékos foglalkozás során a résztvevők Arany János mesélő tárgyait, életének eseményeit és műveit felhasználva saját karaktereket alkotnak, melyekből a foglalkozás végére egy saját történet kerekedik ki.

#ady42

„Gondolod, hogy szívig-láttál”

Múzeumpedagógia

Kiemelten ajánlott korosztály: 5-8. osztály Árak: 500 Ft diákonként (belépőjegy ára) + 5000 Ft csoportonként (foglalkozás díja) Időtartam: 90 perc Kapcsolódó kiállítás: Önarckép álarcokban Arany János-emlékkiállítás

Foglalkozásunkat 8-12. évfolyamos diákoknak ajánljuk Időtartam: 60-90 perc

„Egy fényképen láttam meg az arcát, és megszerettem” - meséli Boncza Berta Adyról írott visszaemlékezésében. De vajon hogyan találkozott a leányintézeti, 16 éves lány és a zaklatott életű költő?

Hogyan születik a rajongás? Lehet-e feltétel nélkül szeretni valakit, akit csak egyetlen fényképről ismerünk? Milyen hosszú út vezet egy levéltől a házasságig?

Az Ady Emlékmúzeumban folyó interaktív óra során a résztvevők felelevenítik Ady és Csinszka megismerkedésének történetét, valamint fényképek, levelek, visszaemlékezések elemzésével kerülnek közelebb e két, nem mindennapi egyéniséghez. Ady és Csinszka utolsó közös otthonában és tárgyai között bepillanthatnak a 20. század eleji magyar művészvilág mindennapjaiba is.

„Városi bujdosó”

Foglalkozásunkat 8-12. évfolyamos diákoknak ajánljuk Időtartam: 60-90 perc

Milyen lehet annak az embernek az első otthona, akinek évekig öt bőröndben van minden holmija?

Miről mesélhet a kíváncsiskodónak egy ember személyes tere és tárgyai? Hogyan adott otthont Boncza Berta Ady Endrének?

Az interaktív foglalkozás a 20. század elejének lakhatási kérdései, a személyes tér élménye felől mesél Ady Endre életének utolsó szakaszáról. A költő szövegeit, verseit és visszaemlékezéseket feldolgozó beszélgetés során Ady Endre és Csinszka közös otthonába is betekintünk.

39

MúZEUMPEDAGÓGIA

Ballagtam éppen…

Városi séta középiskolás diákoknak

PIM

Középiskolás diákoknak ajánljuk Időtartam: 90-120 perc

Kalapban, néhány furcsa füstös gondolattal fejében Ady Endre halad el mellettünk, a Lónyai utcában lévő szerkesztőségbe siet épp. Menjünk utána! Alkossunk vele kávéházi asztalánál, búcsúztassuk tolongó gyászolók körében a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

Vágjunk neki az utcáknak egy bőrönddel, ahogyan ő tette egykor.

Sétánk a Petőfi Irodalmi Múzeumból indul, és a közelben található Ady-emlékhelyeken kalauzolja végig az érdeklődőket.

Találkozóhely: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi utca 16.

szíVCsüCsök lyukasóra. A képzelet kiállítóterei

Regisztráció: muzeumped@pim.hu Időtartam: 45 perc Foglalkozás díja: 5000 Ft

Ez egy pipa? Jó. Petőfié? Aha. De miért került ez egyáltalán ide?

Kiállítás: tárgyak, szövegek, falak. Hisz ezek vesznek bennünket körbe a hétköznapokban is!

Mégis, mit adhat nekünk egy kiállítás, amitől úgy érezzük, hogy olvashatóbbá válik tőle a mindennapok labirintusa? Olyan foglalkozást ajánlunk, amely során múzeumpedagógusként látogatunk el az osztályhoz, hogy közösen változtassuk múzeummá az osztálytermet, és meghallhassuk, milyen történeteket mesélnek rólunk tárgyaink. Ismerkedjünk meg az életmű-kiállítás, a gyűjtemény, a kiállításrendezés, installálás fogalmaival, miközben kicsit átrendezzük a bennünket körülvevő teret és dolgokat!

Instagram feat múzeumpedagógia Januártól mi is belevágunk.  Kövessen minket az Instán!

Petőfi Irodalmi Múzeum@petofiirodalmimuzeum https://www.instagram.com/petofiirodalmimuzeum #szeretjükamunkánk 40

pim

kiállítások

programok

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2019 41

KIÁLLÍTÁSOK

PIM Emlékkiállítás Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából

„Egy merev test a puszta ágyon, mélyen a vaságyon, fekete szegény tetem, egy lepedővel betakarva…” – írja Móricz Zsigmond Ady Endre halottas ágyánál. Ezt a testet visszaemlékezések, fényképek, rajzok, szobrok sora örökítette meg. Kiállításunk a halál pillanatával kezdődik, majd tárgyi emlékeink, írásbeli dokumentumok, filmfelvételek, versek bemutatásával idézzük fel azt az utat, melynek végén Ady Endre alakja szoborrá merevül a Nemzeti Sírkertben.

„Muzsikáló, rézszárnyú égi hinták” Jékely Zoltán és a szakralitás

Megtekinthető: 2020. január 5.

Fotó: Lukács Hugó

A föltámadás szomorúsága

Megtekinthető: 2019. január 6.

Az Ars Sacra Fesztivál idei mottója: „Tekints az égre, és lásd meg!”

(Jób 35,5)

Jékely Zoltán haranggyűjteménye a kiállítás központi eleme, mely a kiállítótér mennyezetéről lelógatott, áttetsző harangokkal egészül ki. A harangok a költő egy-egy versét rejtik magukban, kiemelve bennük a harang és a templom motívumát, melyek költészetében a kezdetektől fogva megmutatkoztak. Az áttetsző, néma harangokba bezárt sorok álomszerű gomolygása olvashatatlanná teszi a szövegeket, ugyanakkor szemlélteti a költői életműben e kiemelt motívumok folyamatos jelenlétét, ezek sokszínű jelentéstartalmát.

Bár elérhetetlennek tűnnek ezek a szövegek, valójában mindenki számára hozzáférhetők a költő kötetein keresztül, valamint a kiállításban elhelyezett válogatott versgyűjteményben. A tárlaton bemutatott fotók egyrészt a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének darabjai, másrészt a Jékely család tulajdonába tartozó, archív amatőr képek, meghitt emlékek. Mindezt kiegészíti Jékely szakrális motívumokban gazdag költészetének és naplóinak bemutatása.

A látogató belehallgathat az egykor Jékelyvel készített interjúkba, valamint megismerheti a költő néhány versét Jancsó Adrienne előadásában.

42

pim

Versvonzatok Kiállítás Gyukics Gábor verseire

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2019. január 20.

2018 tavaszán Gyukics Gábor költő, műfordító betöltötte hatvanadik életévét. Ebből az alkalomból a marosvásárhelyi Lector Kiadó Végigtapint címmel megjelentette Gyukics Gábor válogatott és új versekből álló kötetét, mely versek alapján kortárs magyar képzőművészek készítették el műveiket.

Az inspirációul szolgáló verseket a felkért művészek - akik között található festő, szobrász, üvegművész és intermédia művész - maguk választották ki.

A kiállító művészek: Baranyai Levente, Bácsay Péter, Bereczki Katalin, Borgo, Zsenia Buzokova, Chilf Mari, Csáky Mariann, F. Zámbó István, fe Lugossy László, Fuchs Tamás, G. Horváth Boglárka, Halász András, Horváth Éva Mónika, Thomai Ioannidou, Jovián György, Kalmár János, Kemény György, Keller Diána, Knyihár Amarilla, Moizer Zsuzsa, Rabóczky Judit, Volker Schwartz, Szurcsik József, Verebics Katalin

A MI tájaink Tisztelgés Mándy Iván előtt

Októberben nyílt kiállításunk talán kissé szokatlan módon állít emléket az Újhold nemzedék „nagymesterének”, az idén száz éve született Mándy Ivánnak. Az író szövegei mellett Mácsai István festményeinek segítségével idézzük meg azt a világot, melyet már jól ismerhetünk Mándy írásaiból, ahol a lírai látomás keveredik a pontosan megfigyelt valóság apró részleteivel.

Mándy lírai prózájában emlékezetvillanások keverednek a képzelet játékaival, a jelen megfakul és a múlt újra elevenné válik. Mándynál és (nyugodtan mondhatjuk) Mácsai Istvánnál is, a költészet átszínezi a kopott utcákat, tereket és a bérházak folyosóit, egy város külső és belső tereit. Előfordul, hogy a bemutatás néhol kissé groteszk, de mindig bensőséges, ha kell, egyszerre részvéttel teli és kíméletlenül őszinte.

Mácsai István a 20. századi magyar képzőművészet egyik fontos alkotója. Műveinek számos közös vonása van Mándyéval.

Ahogy egyik méltatója írta róla: életművének alanya és állítmánya Budapest – mintha csak Mándyról olvasnánk e szavakat.

Mándy Iván és Mácsai István alkotói világa nagyon sok szempontból közös. Összeköti őket Budapest, mely mindkettejük egyik fő ihletője volt. A főváros, melyben nemcsak éltek, hanem ami bennük élt, a sokszor közös látásmód, a humor vagy inkább irónia, a hasonló alkotói eszközök. Nemcsak azok a motívumok, melyek mindkét alkotónál gyakran előfordulnak: alakok, házak,

Megtekinthető: 2019. február 24.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

43

KIÁLLÍTÁSOK

pim

udvarok és ecetfák, erkélyek és kariatidák, gangok és kerítések, lámpák és táblák. A nagyvárosi lét megjelenése, a melankólia a háztetők fölött, a nagyon is nyers valóság, a minden romantikát nélkülöző szegénység vagy éppen az évszakok váltakozása a nagyvárosban. Az a megbonthatatlan kapcsolat, mely Mácsai Istvánt Budapesthez kötötte, éppúgy igaz Mándy Ivánra is.

A főváros igazi arcának egyes fontos motívumait csak általuk ismerhetjük meg. Olyan látszat mögötti lényeget mutat Mácsai, melynek irodalmi párja Mándy szövegeiben olvasható – a sokszor rideg valóság mögötti személyes szürrealizmust.

Náluk természetesen jelenik meg akár egy infánsnő, egy hollywoodi sztár, vagy éppen egy oroszlán a lépcsőházban, s ez oly magától értetődő, mint az, ha Kossuth Lajos száll fel a villamosra a Terézvárosban. Ahogy Brueghel vadászai a havas Szent István körúton térnek haza, Mándynál éppoly természetességgel bukkan fel Mary Pickford vagy Douglas Fairbanks a kopott mozi előcsarnokában.

Mindketten azt a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas éveket örökítik meg, melyben még olyan sokan éltünk itt Magyarországon, Budapesten. Emlékszünk az utcákra, a házakra, az udvarokra és a fényekre – pillanatfelvételek és finoman megmunkált epizódok váltogatják egymást.

A kiállítás emléket állít egy barátságnak is: Mándy Iván és Mácsai István, két nagy művész egymásra találásának.

Mesés bábok – bábos mesék

Arany jános művei és a bábtechnikák A Mesés bábok – bábos mesék – Arany János művei és a bábtechnikák című, családokat megszólító időszakos tárlattal a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára mutatkozik be.

Arany János versei és elbeszélő költeményei már a múlt század első felében bábszínpadi előadások népszerű forrásai voltak. A magyar bábtörténet több jeles alkotója feldolgozta a költő legismertebb műveit, a bábszínházak 44

jelenleg is sokszor műsorukra tűzik azokat. Leggyakrabban A fülemile című költemény, illetve a Toldi, a Rózsa és Ibolya, illetve A Jóka ördöge adaptációival találkozhatunk.

Az elmúlt száz évben az alkotók számos bábtechnikát hívtak segítségül e művek bábszínpadon történő bemutatásához.

A kiállítás két téma köré szerveződik: bemutatja Arany János közismert műveinek bábszínházi feldolgozásait és az ott alkalmazott különböző bábtípusokat.

Megtekinthető: 2019. március 24.

A tárlatban Arany János bábfigurája köszönti az érdeklődőket, a kezéből kibomló színes zsinórmotívum a kiállítás meghatározó látványelemeként végigvezeti a látogatókat a bábok izgalmas világában.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

pim

KIÁLLÍTÁSOK

Önarckép álarcokban

Megtekinthető: 2019. június 2.

Kiállításunk Arany Jánosa kortárs klasszikus. Életútjának, személyiségének újszerű bemutatása minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hídja.

Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek,

vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Tolditörténet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb.

A költői maszkokra, megszólalói szerepekre épülő tárlat alapkérdése: milyen eszközökkel próbálkozott Arany, hogy közvetítse a hagyományt, hogy hitelesen tegye átélhetővé olvasói számára a saját nemzeti közösségéhez való tartozás érzését. Jól ismert lírai és epikus művekből kiemelt alakokat állítunk

„Ki vagyok én? Nem mondom meg…”

Petőfi választásai

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit.

Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, akinek kultusza élénken virágzott az alföldi mezővárosok világában.

Petőfi azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont.

Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi,

szembe, hogy a heroikus, magasztos és a furcsa, parodisztikus költői álarcok feszültsége a népszerű figurák, történetek újragondolására, saját vélemény kialakítására késztessék, ugyanakkor szórakoztassák a látogatót.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Arany János-emlékkiállítás

Állandó kiállítás

költői szerepeit vázolja fel.

A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI. Verseit már életében énekelték, műveit máig a legkülönbözőbb stílusokban zenésítik meg. Ő a magyar irodalom legtöbbször, legtöbb nyelvre lefordított költője. Életműve világirodalmi jelentőségű, Petőfi az európai romantika meghatározó jelensége.

Az Év Kiállítása 2011 45

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM „Nincsenek itt már farsangi hajnalok”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket.

Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Csinszka a kórházi utolsó estéről írja Ady Lőrincnének: „Vasárnap este 9-ig Nála voltam. Az utolsó erős, drága, kapaszkodó ölelése, csókja az enyém volt. Megérdemeltem és megőrzöm. A halál váratlanul jött. Álmában hétfőn reggel 1/4 9 kor szívszélhüdés ölte meg. Haldoklása 3 vagy 4 percig tartott. Nem hívott, nem várt, nem emlegetett senkit. (...) Gyászomat büszkén, csendben és Ady Endréhez méltón viselem. Az életem, a jövőm nagyon érdektelen. Lakásomat itt Pesten megtartom. A Bandi szobája ugy amint van minden darabjával halálom után a Vörösmarty Akadémia Ady szobáját illeti meg.”

(Boncza Berta levele Ady Lőrincnének, 1919. február eleje)

46

Fotó: Gál Csaba (PIM)

JÓKAI EMLÉKSZOBA

Fotó: Stirling Zsófia

KIÁLLÍTÁSOK

Állandó kiállítás

Kertész vagyok, és ez büszkeségem

Állandó kiállítás

Jókai Mór a Svábhegyen

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával.

A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertész­kedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.

Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságá­nak épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak.

Kedves PIM-barátok, Jókai-barátok, kertbarátok!

Már csak néhány hét és március 15-től újra látogatható az Emlékszoba. A közelgő tavasz és a kert éledezése előtt használjuk még ki a hátralévő időt és olvassuk el, hogyan emlékezik kedves írónk regények sokaságában a nevezetes márciusi napokra és a szabadságharcra.

Miért küldte Jókai Mór Endrődy Sándornak 1897. december elsején kelt levelében: „Én már annyit írtam Petőfiről, hogy most igazán kaucsuk emberré kell válnom, hogy ki tudjam kerülni, hogy az egyszer elmondottakat ne ismételjem. Újat írni pedig nehéz dolog. Még a frázisok olajoskorsója sem kifogyhatatlan.”

(A levél a PIM Kézirattárában található.) Igaza volt-e Németh Lászlónak, amikor ezt írta: „szedjük elő a képet, amelyet Jókai hagy reánk húsz év* mitizálgatás után A kőszívű ember fiaiban. De mondjuk ki akár ma is a szabadság-

harc szót, nem Baradlay Richárd lovagol-e felénk? Miféle hatalom ez, ha nem a mítoszé?”

Lelkes vagy csalódott regényhősök, eltérő életpályák, a nagyvilágból gyakran visszavonuló és önálló „sziget-kertet” teremtő egykori szabadságharcosok; széles palettáról válogathatunk: Lávay Béla és színésznő felesége, Hargitay Judit – vagy mondhatjuk így is: Jókai Mór és Laborfalvi Róza – a Politikai divatokban; A kiskirályok kalandos sorsú hőse: Tanussy Manó; Az új földesúrban az elveiért börtönt is megjárt Garanvölgyi Aladár; az Enyim, tied, övé tragikus véget ért Áldorfai Incéje; vagy az Egy az Isten főhőse, a „lélekcserélő” napokat szintén átélt Adorján Manassé, aki végül Torockón alkotta meg családja és népe „holdszigetét”.

Jó olvasást és találkozzunk a kertben tavasszal!

* a regény 1869-ben jelent meg

47

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM Aktív ábrák.

Kapcsolatépítési stratégiák az avantgárd hálózatokban Az utóbbi években a magyar és nemzetközi avantgárd kutatásában két, egymást jól megvilágító jelenség került az érdeklődés középpontjába: a hálózat és a folyóirat kérdésköre. A PIM–Kassák Múzeumban megvalósuló kiállításunkon ezt a két nagy témát kötjük össze, és arra vagyunk kíváncsiak, miért és hogyan jött létre az avantgárd lapoknak az egész világra kiterjedő, politikai, nyelvi és kulturális határokon átívelő hálózata az első világháborút követően. Kiállításunk ezt a témát a vizsgált folyóiratok

önreprezentációjában központi szerepet játszó hálózati ábrákon keresztül mutatja be.

Az avantgárd lapok ugyanis fontosnak tartották, hogy vizuálisan is demonstrálják összetartozásukat, valamint ebben a viszonyrendszerben kijelöljék saját pozíciójukat.

Azonban ezek az ábrák nemcsak az egymás közötti kapcsolatokat vizualizálták, hanem valóságkonstrukciókként is működtek; új kapcsolatokat generáltak, aktívan formálva ezzel a kulturális és társadalmi tereket Európában és világszerte.

kassák!

A Kassák Múzeum állandó kiállítása átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről.

A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

48

Megtekinthető: 2019. március 31.

Állandó kiállítás Fotó: Gál Csaba (PIM)

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

Forrás: OSZMI

KIÁLLÍTÁSOK

„Ritka magyar”

Megtekinthető: 2019. április 21.

Bubik István 60

Kortársunk, és már tizennégy éve nincs közöttünk. Nemzedékének egyik legkarizmatikusabb alakja volt, a reneszánsz kor emberének kései utódja, tele tűzzel, energiával, szókimondó igazságérzettel és életigenléssel. Rejtély, hogyan fért el 46 évében annyi minden: a kaszkadőr és a sportember, a zseniális zenész,

a dobos, aki az afrikai ritmusok rejtélyét kutatja, a színészpedagógus, a szakmájának elkötelezett művész, a versmondó, az országjáró művész, a bátor és igazságkereső ember, a romantikus sarmőr. E tragikusan megszakadt művészi életút fontos állomásait idézi meg ez a tárlat.

Kortársunk Csehov Minden korszaknak megvan a maga „Csehov-tükre”, Csehov-interpretációja.

Az előadások létrehozói a bonyolult csehovi viszonyrendszert különbözőképpen értelmezik, más és más elemek kapnak hangsúlyt, amit befolyásol a változó színészi játékstílus, a rendezők szöveg- és világértelmezése, a színpadi látvány megjelenítésének módja, az adott kor közönsége.

Volt idő, amikor inkább egyfajta patetikusság érvényesült a

„István a szakmáját rendkívüli módon szerető ember volt, amit csinált a színpadon, az nem magától jött, hanem szülte, a szemem láttára.”

(Taub János)

Megtekinthető: 2019. április 21. csehovi színpadon, máskor a Sztanyiszlavszkij-módszer leegyszerűsítő értelmezése alapján a szerepek sematikus ábrázolása kapott hangsúlyt.

Egy adott korszakban a naturalista színpadi hagyományt követték a Csehov-darabok bemutatói, vagy költői, realista előadások születtek. Más korban, megtagadva a csehovi színjátszás tradícióját, a szereplők közötti viszonyok éles, csontig hatoló, kegyetlen viszonyaira derült fény, és volt,

amikor a darabok humora, iróniája került előtérbe.

A kiállítás azt mutatja be, hányféleképpen lehet értelmezni egy-egy színdarabot, feleleveníti azoknak a nagy művészeknek az emlékét, akik különböző rendezői elképzeléseiket megvalósították. „Csehov megértéséhez pedig legalábbis rendes embernek kell lenni.”

(Makszim Gorkij) 49

KIÁLLÍTÁSOK

Szép ház, nagy park közepén...

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.

Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.”

oszmi

Állandó kiállítás

Forrás: OSZMI

A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

Kulisszák között A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig. A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is.

50

Állandó kiállítás

PIM Reflektor Ady Endre a halottas ágyon Bokros Birman Dezső: Ady-portré Ady Endre kalapja

PIm Reflektor

Fotó: Szőnyi Lajos

Ady Endre a halottas ágyon

1919. január 27-én reggel, negyed 9-kor halt meg Ady Endre a Liget Szanatórium második emeletén. Ágya köré hamarosan nemcsak özvegye, s barátai gyűltek, hanem a különböző szerkesztőségek, ismerősök által mozgósított képzőművészek és fényképészek is. Megörökíteni az utolsó utáni pillanatot, a még élőhöz hasonlító testet rajzon, gipszben, halotti maszkként, lehetőleg sokszorosítható módon ábrázolni az örökkévalóságnak. Móricz Zsigmond meglátva a holtat, automatikusan írni kezdett, lírai, megrendítő módon írta le a szeme előtt zajló átváltozást: „Halott s lassan új objektummá lesz. Amint felismerem az idegen tömegben a múltat, egyre közelebb ér hozzám, lassan már él.[…] Új test, új ember, soha nem láttam, ő biztos, de ez egy más, egy új s szép. Egészen új s merész. A halál kiváltotta belőle a költő szilaj dacát.” E drámai, tízezreket felkavaró folyamat fényképen való ábrázolása Szőnyi Lajosnak, az Érdekes Újság fotóriporterének jutott. Nehéz dolga lehetett, az egészen kis szobát megfelelően bevilágítani, a tárgyakat elrendezni, 52

a halottat méltó pozícióban, előnyös oldalról felvenni. A szobán kívül, kinn a folyosón emberek tömege tolongott, látni akarták utoljára Adyt. A korabeli sajtó „fényképészek egész seregéről” írt, bizonyíthatóan azonban csak Szőnyi Lajos volt jelen, az ő két felvétele jelent meg az Érdekes Újság 1919. február 6-i számában. Egyiken a beállított ápolók mellett Kober Leó festőművész látszik munka közben, a másikon csak a fehér párnába süppedt, nyugodt vonású, fiatalos férfifej. A kép bal oldalára árnyék vetül, az arcon, a barnás arcszínen a fehér ágynemű puha reflexe látszik. Szépnek látták akkor is, később is, e fénykép szolgált előképül több képzőművészeti alkotáshoz. Csak a fejre, az arcra koncentrálva – feltehetően Szőnyi felvétele nyomán – Máté Olga és Landau Erzsi fotográfusok is készítettek lágy, puha kontúrú, nemes eljárással készült utolsó portrét, általuk már a halhatatlanságba költözött Költő vonásai öröklődnek nemzedékről nemzedékre.

E. Csorba Csilla

PIm Reflektor

Bokros Birman Dezső: Ady-portré 1924, patinázott terrakotta

Bokros Birman Dezső 1924-ben készített Ady-fejszobra a mester arcokat, karaktereket megjelenítő kompozíciótípusainak egyik legismertebb darabja.

A szobrász sima felületű, tömör, zárt formavilágú, maszkot idéző, időtlen nyugodtságot és a halál fenségét árasztó portrét mintázott, amelyen hangsúlyt kapnak a nagy, lezárt szemek, a csukott, széles ajak és a henger formájú, megmintázatlanságában is erőteljes, oszlopszerű nyak. A plasztika ritmusában még tetten érhető a mester tízes években alkotott munkáinak expresszivitása, illetve az Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Franciaországban tett tanulmányútjai során őt ért izmusok hatásai. A maszkok, illetve a szinte nonfiguratívvá redukált, ám jelentéssel felruházott formák beemelése a festészetbe, illetve a szobrászatba, nem volt idegen az 1920-as évek elejének képzőművészeti divatjától sem, amelynek forrását jórészt az afrikai és kelet-ázsiai törzsi szobrászat idoljaiban, puha fából faragott, stilizált arcszobraiban, maszkjaiban kell látnunk.

Bokros Birmannak is módjában állt a párizsi Guimet Múzeum távol-keleti szoborgyűjteményét tanulmányozni, ahogyan természetesen és megkerülhetetlenül hatott rá a költőről készített, híressé vált és a Nyugat-Barátok Köre által sokszorosított, így az 1920-as években bárki számára megvásárolható, szépsége miatt a polgári lakásokban fali dísznek is használt gipsz Ady halotti maszk.

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Kovács Ida 53

PIM REFLEKTOR

AdY ENdRE kAlApJA Milyen volt Ady Endre külső megjelenése, milyennek látták őt kortársai? E. Csorba Csilla Ady összes fennmaradt fényképének közreadásával lehetővé tette, hogy az anatómiai pontosságú, fényképszerű leírások mellé képi dokumentumok is társuljanak.

Csinszka 1914-ben személyes találkozásukat követően barátnőjének – Ferenczi Zsizsinek – az alábbiakat írta Ady megjelenéséről: „Ady Endre mint kuriózum – 36 éves, középalkatúnál valamivel magasabb, izmos, vállas férfi, kicsit hajlottan jár. – Lába, keze szép, kicsi és rajzos – a kéz, bár férfias, kurtizánként ápolt és fehér – körömformái rendkívül szépek. Érdekes, határozott finomságok az arcon, mi cseppet sem beesett, dús, sötétbarna, természetesen hullámos, selymes haj, elég jó teint [arcszín], mélyrelátó beszédes, okos, fekete, hosszú vágású, gyönyörű nagy szemek, nyílt homlok, energikus áll, rajzos, finom vonalú száj – mit fogainak lényeges rendezetlensége néha kivesz szép karakteréből, – az egész ensemble egy bohémkedő vidéki gentry természetes báját egyesíti magában.”

E. Csorba Csilla kötetében kifejti, hogy Ady különleges megjelenését emelte figyelemfelkeltő öltözéke is, követve a divatot, a kor neves mestereitől rendelte öltönyeit, cipőit. Ady személyes kisugárzásának, hatásának fontos kelléke volt a ruházat maga. Nem tipikus „költő”-öltözet volt ez, hanem hol a felsőpolgári ízléshez idomuló, hol pedig a kihívó, figyelemfelkeltő, dandys, bohém, egymással kontrasztban lévő, kiváló ruhadarabok együttese. Sokan meglepődtek nem várt eleganciáján. Ruháit Pesten Brachfeldnél és Stern szabónál, vagy éppen Párizsban, Grazban csináltatta, cipőit egy időben Nizzából rendelte. Kolozsvárott egy finom áruválasztékkal rendelkező, beszerzéseit Párizsból intéző kereskedőtől a vásárlásban amúgy önállótlan Ady egyszerre három nyakkendőt és nyúlszőrkalapot is beszerzett. Levelezéséből ismert,

54

hogy

Steinfeld Nándor titkári minőségében gyakran továbbította a megrendeléseket, de az is kiderül, hogy Csinszka is sokat adott külsejére, gyakran olvasni leveleiben – helyenként egy-egy rajzzal is illusztrált – újonnan varratott, olykor saját tervezésű ruhadarabjáról.

A kalap – amely a költő korában az elegancia csúcspontja volt – hozzátartozott Ady egyéniségéhez. Számos fennmaradt fotóján láthatjuk kalapban, köztük az utolsó, még életében készült, megőrzött fotóján is kalapot viselt, mikor Emil Isac 1918-ban fényképet készített róla Csucsán.

A Petőfi Irodalmi Múzeum relikviagyűjteménye őrzi Ady Endre egyik kalapját, melyet 1977 őszén Máthé Eleonóra egy Adytól ajándékba kapott legyezővel és nyakkendővel együtt adott el a múzeumnak. A PIM Hangtárának 1977-ben készült hangfelvételén az Ady által Élinek becézett asszony részletesen elmesélte Ady Endrével kapcsolatos emlékeit, többek között azt is, hogyan került hozzá a kalap.

Ady 1916 tavaszán a Városmajor Szanatóriumban kezeltette magát, ahol megismerkedett a fiatal Eleonórával. Egy szanatórium környéki sétát követően Ady levette a kalapját, melyet a fiatal lány elvett és saját fejére helyezett. Ady megdicsérte Eleonórát, jól állt loknis fürtjein a kalap. A lány kérte a költőt, ha már unja, akkor adja neki. Ady habozás nélkül elajándékozta kalapját, melylyel a lány örömében köszönet nélkül elrohant a szanatóriumi szobájába, félve attól, hogy a kalapot tulajdonosa mégiscsak visszakéri. Ez nem következett be, a kalap 1977-ig Máthé Eleonóra tulajdonában maradt.

Zeke Zsuzsanna

PIm Reflektor

Ajánlás A DIA oldaláról Hegyi Katalin, a Médiatár vezetője, az Ady-emlékkiállítás kurátora ajánlja Juhász Ferenc versét.

Juhász Ferenc: Ady Endre utolsó fényképe

Fáj az istent roncsokban látni, a kozmosz-szívűt a művén merengni.

Így nem pusztulhat el akárki, kalapján hervadó virággal.

Sárkány-üvöltés és madárdal,

kén-erdő, jég-kürt, lét-alkonyi zsoltár:

csak ennyi volnál, ennyi?

Vén saskeselyű gubbaszt a szirten, a tolla rongyos, a csőre csorba.

Nagy repülések, uramisten!

Már összebékül a halállal,

zúzott ágyékkal, vénűlt szájjal.

Az ércköves űr földre nyomja,

ott liheg leomolva.

Zord isten-rózsa a semmi kertjében.

Vad, kopár szeme, mint égitestek.

A dac lefonnyadt, s csak a szégyen szögletei vak szikla-arcán.

Büszke magyar, virág a fajtán,

fény harsonása, tán utolsó:

én most temetlek. https://reader.dia.hu/document/Juhasz_Ferenc-Versek_es_eposzok-1067

55

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A pim És iNtÉzmÉNYEi petőfi irodalmi múzeum

kassák múzeum

mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1033 Budapest, Fő tér 1.

Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15.

Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig, 10–18 óráig

Nyitva: szerdától vasárnapig, 10–17 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

kazinczy Ferenc múzeum

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.

Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerda-vasárnap 10-17 óráig

3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11.

Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

csoportoknak, előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Nyitva: keddtől vasárnapig, 9–17 óráig

Jókai Emlékszoba

A magyar Nyelv múzeuma

1121 Budapest, Költő u. 21.

3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275.

Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu

Nyitva: november 1-től március 14-ig a kiállítás látogatása csoportok részére tárlatvezetéssel, előzetes bejelentkezés alapján lehetséges

Nyitva: november 2-től keddtől vasárnapig, 8–16 óráig

országos színháztörténeti múzeum és intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57.

Tel.: +36 1 375 1184 oszmi@oszmi.hu

Bajor gizi színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.

Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig, 14–18 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

56

4

É

Forgách utca

Pacsirtamező u .

6

y cz zin Ka

D

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

37

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

t

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

7

a út yalj

1

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

2

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

T

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

9

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

p

ölg etv

n rk

8

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

3

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

5

Corvin Negyed

1

Petőfi Irodalmi Múzeum

6

A Magyar Nyelv Múzeuma

2

Ady Emlékmúzeum

7

Mesemúzeum

3

Jókai Emlékszoba

8

4

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

5

Kazinczy Ferenc Múzeum

9

Bajor Gizi Színészmúzeum

INTÉZMÉNY NEVE

ÚJ KIADVÁNY

„Egy ember, akit még eddig nem ismertünk” A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa III. Tárgyi hagyatékok / Díszalbumok / Képzőművészeti gyűjteménye Fényképgyűjteménye Megvásárolható a PIM múzeumi Ajándék-és könyvesboltban A könyv ára 3900 Ft A három kötet együtt, kedvezményesen 4900 Ft

4