PIM programfüzet // január-február

PIM PROGRAM 2021.

JANUÁR FEBRUÁR

www.pim.hu

KÖNYVAJÁNLÓ

A Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei nyelviirodalmi örökségünk őrzői és továbbadói, történetek avatott ismerői. Mert vannak történeteink bőséggel…

Nálunk Széphalmon Kazinczyról, a „sokat munkált, csüggedetlen lélekről” és a „haza a magasban” lényegű, a magyarságot az egész Kárpát-medencében összetartó-megtartó erejű csodáról: anyanyelvünkről. S miként hajdanán a tűz mellett a mesemondóknak („Nem mese az gyermek”), nekünk is az a küldetésünk, hogy az egy közösséghez tartozás tudatát erősítsük, s ne hallgassuk el a felelősséget (az írástudókét különösen ne) és a cselekvés kötelességét sem.

Széphalmon mindig is a hazaszeretet buzdított és buzdít tettekre. Petőfi 1847-ben még „vad fák és vad füvek körében” találta meg a nyelvújító sírját, ám egy bő évtizeddel később, Kazinczy születésének századik évfordulóján már országos ünnepségsorozattal tisztelgett a hálás utókor, és 1873-ra az író egykori kúriájának helyén felépült az Emlékcsarnok. A megkezdett utat a jelenkor folytatta. 2008-n megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma, mostanra megújult, méltó környezetté vált a kert, és idén átadjuk új, állandó Kazinczy-kiállításunkat. Az író halálának 190. évfordulóján így emlékezünk, s közben már készülünk a Kazinczy művelődéstörténeti helyét géniuszával kijelölő költő, Petőfi Sándor emlékévére. És mondjuk-írjuk tovább közös történeteinket róla is.

Nyiri Péter muzeológus, főosztályvezető A Magyar Nyelv Múzeuma

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Demeter Anna, Erlitz János, Pálossy Klára, Zöllner Anna

Donát János: Kazinczy Ferenc, 1812 

„...MIT TETT Ő A HAZÁÉRT?”

Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2021. január-február Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Mészöly Miklós PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

1

AJÁNLÓ

PANDÉMIA BESZÉLGETÉSEK

Nincs még egy éve, amikor 2020. március közepén egyik pillanatról a másikra szigorú home office-ra lettünk ítélve. Informatikusaink két nap alatt teremtették meg az otthon végezhető munka feltételeit. Munkalehetőségünk bőven volt, de a bezártság és az ismeretlen vírustól való félelem addig soha nem ismert reakciókat váltott ki belőlünk, kinek-kinek körülményei, személyisége szerint. Egy hónap csendes munkálkodás után eszünkbe jutott, hogy az  írókkal való interjúkészítés nem lehetetlen Fotó: Tomaji Attila íróasztala, a szerző felvétele a bezártság ellenére sem. Milyen érdekes lenne megtudnunk, hogy kortárs íróink közül ki hogy éli meg az izoláltságot, az ismeretlen járványtól való félelmet. Különösen érdekessé vált számomra mindez, amikor elkezdtem érdeklődni a száz évvel korábbi spanyolnáthajárvány iránt, s az Arcanum jóvoltából elérhetővé vált korabeli sajtót végigpörgetve bizony kevés adatot találtam arról, hogy 1920-ban az írók hogyan vészelték át a járvány időszakát. A mai technikai lehetőségeket kihasználva Benedek Anna, Tóth Szabina s én vállalkoztunk arra, hogy kortárs íróinkkal skype-on beszélgessünk a bezártság tapasztalatairól. Összesen nyolc szerzőt kerestünk meg. Vállaltuk, hogy nem lesz olyan a felvétel, mint amilyet a stúdióban tudunk produkálni, vállaltuk ennek a módszernek az összes hátrányát azért az előnyért, hogy mégiscsak jelen időben érdeklődtünk olyan szerzők hogyléte felől, mint Bödecs László, Csobánka Zsuzsa, Fráter Zoltán, Kertai Csenger, Nyerges Gábor Ádám, Poós Zoltán, Tamás Zsuzsa, Tomaji Attila. Mivel csaknem egy évvel később is a járvány szorításában élünk, dolgozunk, vettünk egy nagy levegőt, s ezeket az interjúkísérleteinket megmutatjuk az érdeklődőknek, vállalva a felvételek esetleges sutaságát is.

Hegyi Katalin

Fotó: Tomaji Attila kézirata, a szerző felvétele 

2

AJÁNLÓ

„EGY EMBER LÉPKED HANGTALAN” 2021 – Pilinszky János-centenárium Pilinszky 100 fogalom

2021-ben Pilinszky János (1921–1981) Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuthdíjas költő születésének századik évfordulóját ünnepeljük. A centenárium okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal felhívjuk a figyelmet a szerző sokrétű életművére, új olvasókat szerezzünk és a fiatalabb generációt megszólítsuk, azoknak pedig, akik ismerősen mozognak Pilinszky világában, új megvilágításban mutassuk be a szerzőt. Pilinszky Jánosról gondolkodni annyit tesz, mint a költészetről gondolkodni, és ha az ő költészetét nézzük, kulcsfontosságú fogalmak, gondolatok, témák kristályosodnak ki. A centenárium keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Juhász Anna irodalmárral, Pilinszky 100 fogalom / centenáriumi szószedet címmel januárban elindít egy egész éven át tartó videósorozatot. Kéthetente egy-egy meghívott vendég: író, irodalomtörténész, színművész, zenész, alkotó 5-5 Pilinszky Jánoshoz kapcsolódó fogalom, szó, gondolat kapcsán beszélget, bemutatva egy-egy vers, téma, kötet vagy barátság hátterét és annak mai értelmezését. Az év végére így összegyűlik az a 100 fogalom, gondolat, ami ma, 2021-ben egyfajta sűrített centenáriumi szószedetként Pilinszky Jánoshoz kapcsolható.

3

AJÁNLÓ

A sorozat első adására január 28-án 19 órakor kerül sor, a meghívott vendég Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi docens.

A sorozathoz a beszélgetések mellett számos, Pilinszky János életét, életútját jobban megvilágító videó is kapcsolódik majd, melyekben olyan helyszíneket és történeteket mutatunk be, amik a költőt személyes közelségbe hozhatják. Velem, Vas megye, Róma, Budapest olyan helyszínek, amik meghatározóak voltak Pilinszky életútján és irodalmi művek is kapcsolódnak hozzájuk. A centenáriumi sorozat ezeket is bemutatja egy-egy zenész, színész, irodalomtörténész, filmrendező vagy író vendég segítségével. Emellett a 2021-ben megjelenő, Pilinszky Jánosról szóló, vele foglalkozó köteteket is bemutatjuk, illetve a diákokat megszólító kvíz, irodalmi pályázat, rendhagyó irodalomóra is kapcsolódik e kiemelt évhez.

A hazai járványhelyzetet figyelembe véve, az év folyamán élő, közönség előtt zajló rendezvényekkel is készülünk, melyek alakulása a következő hónapok függvénye.

4

MÚZEUM MÁSKÉPP Online múzeumpedagógia / PIM

INTÉZMÉNY NEVE

2021.

2018.

01.01 09.01 02.28.

— 10.31.

5

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

KONZERVVÁLASZOK NÉLKÜL

Bemutatkozik a PIM múzeumpedagógiai osztálya és új tere Van egy izgalmas, sokoldalú tér a PIM-ben, ahol kérdések vannak kijelentések helyett, és ahol nemcsak szabad bármihez hozzányúlni, de kell is. És van egy elhivatott és kísérletező kedvű, fiatal múzeumpedagógiai csapat, akik bár sokfelől érkeztek, egyvalamiben közösek: vallják, hogy nem az a fontos, melyik napon született Ady, hanem az, hogy a diákok új perspektívákból viszonyulhassanak egy-egy témához, helyzethez.

Így is lehet Egy színháztörténész, egy filmes, egy régész és egy egykori magyar szakos. Ők alkotják a PIM múzeumpedagógiai osztályát, ahol nem kell mindennek a helyén lennie, vagy pontosabban, ahol mindennek (és mindenkinek) lehet helye – a földön ülésnek és a butának gondolt kérdéseknek is.

Játékos eszközökkel feszegetik a megszokott kereteket, foglalkozásaikkal, programjaikkal pedig a kisiskolásoktól kezdve a hátrányos helyzetű diákokon át a felnőtt korosztályig mindenkit megszólítanak és megszólaltatnak.

A foglalkozások dialógusra épülnek: a múzeumpedagógusok nemcsak „elmesélik” a múzeumot, de azt is megmutatják, hogyan kell olvasni azt. Ha kell, stand up-szerűen szórakoztatnak, néha pedig igencsak meg kell küzdeniük a figyelemért, de megéri – egy szegregált iskolában például egy elmesélt Petőfi-anekdota nyomán azóta is szállóige az „Ideges vagy? Írjál verset!” mondás. A diákok ugyanis díjazzák, ha meglepik őket, és minden náluk elért rácsodálkozás vagy pillanatnyi meghökken(t)és fontos első lépés lehet egy attitűdváltozás felé, hogy egyszer majd aktívan a kultúra részeseivé, használóivá váljanak.

A cél, hogy a diákok úgy lépjenek be ide, azt érezzék, ez az ő terük is, amit – szemben az általános múzeumi alapélménnyel – bátran, otthonosan használhatnak, majd az itt kapott közösségi élménnyel és a „másképp” gondolati útravalójával úgy távozzanak, hogy „Petőfi Sándor nem is volt annyira rossz arc”, a „PIM pedig tulajdonképpen egész menő hely”.

6

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

Hazatalálások

Czékmány Anna egy gyógyszeripari call centertől került a PIM múzeumpedagógiai osztályának élére. Színháztörténész végzettséggel a zsebében, a PhD képzés alatt először teremőrként lépett be egy múzeum ajtaján, dolgozott az OSZMI-nál, és tanított egyetemen. Ezt követte a multinacionális vállalati kitérő, ahol kommunikációs tréningeket is írt. Öt évvel ezelőtt aztán megürült egy állás a PIM-nél, Anna pedig elmondása szerint még a kapuátjáró eredeti fakocka burkolatát is majdnem megcsókolta örömében.

A múzeumban az enyhe értelmi fogyatékkal élőkkel, az autisztikus spektrumzavarosokkal és a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik, valamint több pályázat mellett ő felel az Iskolai Közösségi Szolgálatért is.

Kádár Anna is kanyargós utakon érkezett meg a PIM-hez: kommunikáció-olasz szakos tanulmányait követően volt irodavezető, dolgozott civil szervezetnél, majd vágóként a filmezés világába csöppent. Azonban mindig foglalkoztatta a kultúra közvetítésének lehetősége; hogy miként lehet információt úgy átadni, hogy az valóban elérjen az emberekhez. Szerette a PIM-et és a kiállításokban tükröződő szemléletet, így hát beadta a jelentkezését a múzeumba, ahol végül mindaz a tapasztalat, amit addig összeszedett az életben, pont megtalálta a helyét.

Anna nevéhez fűződik a Titkos átjáró foglalkoztató mesekönyv, valamint a Bölcs Kavics Irodalmi Laboratórium címen futó interdiszciplináris kísérlet, mely a természettudományokkal kapcsolja össze az irodalmat és a múzeumot.

7

MÚZEUMPEDAGÓGIA

Kodolányi Judit évekig dolgozott régészként, és egy ideig iskolában is tanított, mielőtt 2016-ban a PIM-hez került. A magyar irodalom és tanári szakon diplomázott múzeumpedagógusnak a tudományos tevékenység mellett mindig hiányzott a kultúra megoszthatóságának lehetősége. Fontosnak tartja, hogy az irodalom vagy akár csak az olvasás szeretete szerves része legyen a mindennapjainknak. A látogatók számára személyes élménnyé és elevenné tenni egy regényt, emberközelbe hozni az író alakját, ráirányítani a figyelmet egyetlen fontos verssorra – ehhez szeretne tevékenységével hozzájárulni.

Az osztályon Judit elsősorban a pedagógusokkal való kapcsolattartásért, a velük zajló közös munkáért, továbbképzésekért felel, de ő koordinálja a közönségkapcsolati munkatársakat, valamint táborokat és tematikus sétákat is tart.

Sóki Diána már gimnazista korában beleszeretett a PIM-be, ekkor határozta el, hogy egy ilyen helyen szeretne dolgozni. Magyar–német szakos tanárként végzett, ám végül tárlatvezetőnek és teremőrnek jelentkezett a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, ahol a különleges tárgyak meggyőzték arról, hogy múzeumban dolgozni jó. Később, már személyi asszisztensként arra is lehetőséget kapott, hogy foglalkozásokat tartson, amiket nagyon szeretett. A Magyar Nemzeti Múzeum kulturális menedzsereként döntött úgy, hogy szeretne valami mást kipróbálni, és egy hirtelen ötlettől vezérelve elküldte önéletrajzát a kamaszként vágyott munkahelyre. Szerencséje volt, épp akadt üres állás – Dia pedig egy jó csapatba került a PIM-ben.

Főként a felnőtt korosztálynak, egyetemi hallgatóknak és gyakornokoknak szóló programokon dolgozik, aktuális szerelemprojektje a Lépcsőszeminárium.

Folytonos alakulásban A csapat szemléletmódja nemrég egy új múzeumpedagógiai térben materializálódott, mely kicsiknek-nagyoknak lehetőséget ad arra, hogy élményeiket, reflexióikat egy teljesen hétköznapi, ám médiumként már annál szokatlanabb közegben, a fizikai teret aktívan használva fogalmazhassák meg.

A geometriai formák és párnák uralta foglalkoztató színes és otthonos, tágas és letisztult, ahol a fiatalos design és az izgalmas belsőépítészeti megoldások a többféle funkciónak való megfelelést segítik: a tárlók és tárgyak szabadon átrendezhetők, a helységből pillanatok alatt válhat kiállító- vagy alkotótér, rendezvényhelyszín vagy pihenő – kinek mire van épp szüksége. A tér és használója állandó kölcsönhatásban áll, a cél az interakció: az egyes elemek újrarendezése önmagában is szórakoztató játék, de ami ennél is fontosabb, hogy a cselekvésen keresztül a látogató újabb gondolati tartalmakkal, értelmezésekkel gazdagodik.

A kísérletezést a különböző perspektívák, művészeti ágak, médiumok komplex találkozása teszi különösen izgalmassá – a megnyitón kortárs táncosok vették birtokba a teret; a múzeumpedagógiai csapat a jövőben is tervez hasonló alkalmakat, vállalva, hogy saját határaikon átlépve ők is új helyzetben találják magukat.

Terveznek többek között egy társművészeteket bevonó beszélgetéssorozatot, ami a foglalkoztató tér alternatív Édes Anna-tárlata köré szerveződik (a kis sarokszobába 8

PIM

PIM

ugyanis „átfolyik” a múzeum szomszédos, ősszel nyílt kiállítása). Itt olyan, egy pályázatra készült fiktív élettörténettárgyakat helyeztek el, melyek valamilyen módon kötődnek Kosztolányi regényéhez, és amelyekről gondolkodva fontos társadalmi kérdések vetődhetnek fel, például Édes Anna köténye kapcsán a modern kori cselédsors. A sorozathoz készül egy múzeumelméleti kérdéseket is feszegető katalógus, amely azt a kétirányú folyamatot érzékeltetné, hogy egy hétköznapi tárgyból miként válhat múzeumi relikvia.

MÚZEUMPEDAGÓGIA PROGRAMOK

 Fotó: Múzeumpedagógiai tér, Berecz Valter felvétele, 2020

Az online térben is jelen A PIM múzeumpedagógusai a pedagógusok és diákjaik részére kidolgoztak egy olyan innovatív webes eszköztárat, mely ingyenesen és hatékonyan hasznosítható a közoktatásban – a járvány idején akár otthon is. Élő online foglalkozásaikon, a tanulókkal állandó dialógusban állva, vezetik őket végig a múzeum háromdimenziós virtuális tárlataiban és irodalmi sétáin, így erednek például Petőfi Sándor, Csáth Géza, A Pál utcai fiúk vagy Édes Anna nyomába.

A ThingLink platformján egyénileg is bebarangolható kiállításokat és utakat folyamatosan fejlesztik új tartalmakkal.

Pálossy Klára 9

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PÁLYÁZAT Kedves pedagógusok!

Ha van ötödikes osztályotok és szeretnétek igazán emlékezetessé tenni a János vitéz élményét, íme egy különleges lehetőség: 2021 februárjában virtuális kiállításépítő workshopokat tartunk, amelyben a résztvevő osztályok új szereplőkkel, kalandokkal bővítik a János vitéz világát és az így megfogalmazott történeteket egy közös online tárlatban teszik közzé.

A jelentkezés egy pályázat keretében zajlik, amelyre a János vitéz „elfelejtett” szereplőiről szóló rajzokat, történeteket várunk. Olyan műveket, amelyek a János vitéz világát eddig még nem ismert, egyedi kalandokkal, karakterekkel egészítik ki.

A legjobb alkotóközösségek számára 2 alkalmas, online kiállításépítő foglalkozást tartunk és biztosítjuk a koncepció megvalósulásának technikai hátterét. Azért érdemes csatlakozni, mert ingyenes hozzáférést biztosítunk a Thinglink – virtuális kiállításépítő alkalmazáshoz, ezen kívül a közös munka során otthonossá tesszük számotokra ezt a később is remekül használható prezentációs eszközt.

Jelentkezési határidő: február 8.

Az elkészült kiállítások a thinglink.com felületén lesznek majd megtekinthetők.

Bővebb információ itt: https://pim.hu/hu/janos-vitez-maskepp

10

PIM

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

ÉDES ANNA Tél van, bezártság, sötét. Ilyenkor érdemes felidézni a nyarat, amikor „felhő sehol. Álmos levegő nehezedett mindenre, mint nyári zivatarok kitörése előtt, mikor a szél visszatartja lélegzetét, és a természet egy óriási szobának, a fák játékszereknek, az emberek viaszbáboknak rémlenek.” És elindulni Édes Anna és Kosztolányi Dezső nyomában, hogy meglessük a száz évvel ezelőtt élt krisztinai polgárok mindennapjait.

Online virtuális sétánk közben még a hideg sem zavarhat meg minket, amíg a Vérmezőtől a Tabánig vezető utat járjuk. Beleshetünk Kosztolányi Dezsőék otthonába, Márai Sándor házmesteréhez, beleszippanthatunk a Philadelphia kávéház füstös levegőjébe, sodródhatunk az 1919–20-as év forrongó eseményeivel. Egy-egy állomáson elgondolkodtató aktivitások is várnak, amelyeket megfejtve akár saját magunkat is elhelyezhetjük a regény tablóján, eljátszhatunk a gondolattal, mennyiben élünk hasonló életet, mint a hajdani szereplők.

De ez a séta egyben egy keresőút is. A regény politikai kontextusától indul el, de egyre szűkülő köreiben, ahogyan az író személyét, a regény egyes helyszíneit, hangulatait felfedezi, valójában Édes Anna rejtélyes alakját próbálja megfejteni. Hány apró részből, szilánkból állította össze Kosztolányi a róla alkotott képet? Hogyan fonta bele történetének megalkotásába a Krisztinaváros életének apró-cseprő és nagy jelentőségű eseményeit? A szerepük szerint meghatározott regényalakok hogyan vonják egyre szorosabbra Édes Anna körül a végzetét? És végül, megtalálhatjuk-e mindennek mélyén magát az embert, egy önálló személyiséget, akinek talán más sorsa is lehetne? Vagy Anna egy üres váz, amely képzeletünk szerint kitölthető? Fel tudjuk-e menteni őt a bűne és magunkat az ítélkezés kényszere alól, a regényben megtalálható irgalom segítségével?

A séta ide kattintva érhető el.

ÚTITÁRSUNK JÓKAI MÓR! Virtuális tárlatunkban arra hívunk minden érdeklődőt, hogy ismerje meg Jókai Mór kalandos világát, sokoldalú személyiségét! Azt az alkotót, aki a tudományos-fantasztikus irodalmi regénytől a történelmi kalandregényen keresztül változatos műfajokban „utazta be” a magyar történelem izgalmas folyamát! Azt a férfit, aki szobrászkodott, szívesen küzdött meg a természet erőivel, különleges növényeket nevelt, jól beszélte a fák nyelvét, és rajongott a régészetért, a természettudományokért.

Ki volt ez a férfi, aki botrányos szerelmi históriáival, kortársainak világát megírva vált a magyar irodalom kulcsfigurájává?

Jókai Mór halála után egykori Bajza utcai otthonában nyitották meg a Petőfi Irodalmi Múzeum

11

INTÉZMÉNY NEVE

jogelődjét, az úgynevezett Petőfi Házat, ezért nem véletlen, hogy a múzeum első gyűjteményi darabjai közé került az ő hagyatékának megannyi izgalmas tárgya. A sokszor ünnepelt, de szerelmi ügyei miatt botrányhősnek számító alkotó ezernyi szállal kötődött a fővároshoz, annak meghatározó eseményeihez. Bár nem Pesten, hanem Komáromban született, mégis jó pár helyen lakott a gyorsan fejlődő városban, jól ismerte annak nyüzsgő, morajló életét.

A zaj elől sokszor menekült olyan búvóhelyekre, amilyen balatonfüredi háza, vagy éppen svábhegyi kertje. Nem csupán regényeiből ismerhetjük kalandos történeteit, hiszen az ő életútja is számtalan izgalmas fordulatot rejt.

Fiatalon kapcsolódott be a sajtó és az irodalom éppen átalakuló világába, szerkesztett lapot Petőfi Sándorral, részt vett az 1848–49-es eseményekben, a szabadságharc bukása után pedig a Bükkben bujdosott, majd a konszolidáció időszakában, 1853-ban vásárolta meg azt a nagy kiterjedésű földterületet, ahol ma a Jókai-kert található. A pusztasággal és rossz körülményekkel megküzdve varázsolta ezt a telket egy csodabirodalommá, egy olyan „szigetté”, ahonnan nyugodtan „megleshette” a társadalmat. Különleges világába elvonultan hódolhatott szenvedélyeinek, az írásnak és a természetnek.

Mit mesél számunkra regényeinek egyes helyszíneiről, például a Vaskapu mitikus világának szikláiról? Hogyan formálta meg műveiben megjelenő fiktív és valós szobrait? Mit jelentett számára a kert, a fák világa? Hogyan leste meg a nagyvilágot és milyen sebek, sérülések emlékét kutatta szövegeiben?

Virtuális tárlatunkban és online vezetéseinken is erre keressük a választ!

A virtuális tartalmat ide kattintva érhetik el.

12

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

PROGRAMOK

IDEIGLENESEN ZÁRVA

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2021 13

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

PIM

„RÉZBŐRŰ VOLT AZ ALKONY” A magyar indiánozás nyomában

Hamarosan

Az indián mint metafora, életalakító tényező, gyerekkori emlék nemzedékek sorát kötötte össze, azok közé az alapszavak közé tartozott, amikhez szinte mindenkinek fűződött valamilyen érzelmi viszonya. Ha körül kellett írni, akkor barátságról, hősiességről, erkölcsi nemességről, természetszeretetről, hűségről beszéltek.

Ez a nyelvben megőrzött hagyomány, ami erősen kötődött a veszélyeztetettséghez, a vereséghez, föld- és jogfosztáshoz, megaláztatáshoz, a túlerővel szembeni elbukás mitológiájához, mára szinte teljesen elenyészett. Míg korábban nemzedékek nőttek fel indián regényeket olvasva, és így áthagyományozódott a közös sors, a szabadságvágy eszménye, a történelmi múlt tapasztalata, mára mindezek, az indián regények feledésbe merülésével is, lassan kihullnak a nyelvünkből.

A kiállítás ennek a folyamatnak abban a pillanatában szeretne nyomot hagyni, amikor éppen „még minden megvan”. Élnek még, akik Borvendég Deszkáss Sándornak (Fehér Szarvas) a múlt század negyvenes éveiben megjelent indiánkönyvei nyomán a cserkészet és az indiánozás vonzó világától sohasem szakadtak el, nem merültek feledésbe Baktay Ervin dunakanyari indián– cowboy táborai, és a mai napig élő hagyomány a Cseh Tamás és barátai által 1963-ban életre keltett bakonyi indiánozás, de számos indiánozó magányosan, vagy épp a magyar hagyományőrzéssel összefüggésben ápolja az indiánkultuszt.

A szerteágazó ösvényeken a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor döntésein át idézetnyomok vezetnek a megőrzött rézbőrű alkonyokig.

Kurátor: Wirth Imre Látvány: Mihalkov György 14

 Fotó: Fehér Szarvas (Borvendég Deszkáss Sándor) 1938-ban a Kismarosi-szigeten. Ismeretlen felvétele

PIM

„ÖRÖKRE HÓ ALATT MARAD”

Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében

KIÁLLÍTÁSOK

Ideiglenesen zárva

A kiállítás 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, illetve a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést.

Pilinszky János, Nagy Gáspár, Károlyi Amy, Reményik Sándor, Vörös István és Orosz István alkotásai mellett személyes tárgyak, portrék is gazdagítják a tárlatot.

Kurátor: Nagy Réka Anna Arculat és tipográfia: Szmolka Zoltán

ÉDES ANNA / KOSZTOLÁNYI TRIANON 100

Ideiglenesen zárva

A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos.

Kosztolányi Dezső 1920-ban Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele.” Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélése haláláig foglalkoztatta.

A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében.

Kurátor: Parádi Andrea Látványtervező: Széki András Digitális installáció: Kiégő Izzók



Fotók: Gál Csaba (PIM)

15

PROGRAMOK

ÚJ VIZEKEN…

Írók és művészek Székely Aladár műtermében

PIM

Ideiglenesen zárva



Fotó: Gál Csaba (PIM)

Székely Aladár – a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus – 150 éve született. Gyula és Orosháza után 1899-ben Budapesten nyitott műtermet, előbb a Mária Terézia téren (ma Horváth Mihály tér), majd 1910-től a Váci utca 18-ban lévő bérház legfelső emeletén berendezett modern, otthonos műtermébe (is) várta az arcképre vágyókat. Hogy az ide betérők mit láttak, csak töredékesen tudjuk. Halvány pasztell falakat, szép tapétákat, értékes festményeket, enteriőrszerűen berendezett sarkokat, kis bútorokat és egy elegánsan öltözött, udvarias, izgatottan viselkedő empatikus urat, a fényképészt. Hogy kik jártak a régi ízléssel szakító, nemzetközi tapasztalatra szert tevő, minden újításra kész művészi fényképészhez, a megmaradt fotók segítségével részben rekonstruálhatjuk. Arisztokraták és polgárok, hazaiak és külföldiek, legfőképpen pedig írók és művészek, Ady és barátai, a Nyolcak festői, a Nemzeti Színház művészei, zenészek és táncosok látogatták a stúdiót, akik barátságukba fogadták a fotóst, és akiket ő örömmel szolgált, támogatott.

Küldetésének tekintette, hogy portréfotográfiáin a művészek vonásait, egyéniségét megragadja, a jövőnek megőrizze.

Kiállításunk arra vállalkozik, hogy ismert és eddig nem publikált képek segítségével betekintést engedjen a művész személyes életébe, a műteremben folyó alkotómunka kisebb műhelytitkaiba, nem utolsó sorban pedig több mint 100 fotó segítségével felrajzolja a Székely dinasztia három és fél évtizedes működésének jellemző vonulatait. „Képtermelő”, szelfiző korunkban is érdemes elmélyülni a részletgazdag eredeti üvegnegatívok, kontaktok világába, szembenézni Adyval, Babitscsal, Kosztolányival, ellesni gesztusaikat, szemet hunyni pózaik felett, tanulmányozni öltözéküket, s értékelni azt, aki ezt a szellemi univerzumot az utókor számára megteremtette.

Kurátor: E. Csorba Csilla, Kovács Ida Látvány: H. Kocsis Annamária Grafika: Kaszta Dénes 16

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

„KI MONDANÁ, HOGY E HELY CSATATÉR?”

Ideiglenesen zárva

Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2019 Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel a magyarok mentális térképére. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a „segesvári csata”, amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” – talán éppen a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során tragédiává nőtt: az egyszerű honvéd tömegsírból nemzeti gyászhely lett.

2018–2019-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére.

Mintegy 400 lelet, többségében orosz, illetve magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben részt vevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

Csaták múzeumi bemutatása általában akkor indokolt, ha azok a nemzeti történelem valamilyen fontos, jelentősnek tűnő fordulópontjához kötődnek. A Fehéregyháza–Segesvár közti hadi események nem ilyenek voltak, de kultikussá tette őket Petőfi eltűnése és összemosódtak az emlékezetben a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Petőfi maradványainak felkutatása, személyének azonosítása, „megkeresése” tehát ebben az értelemben nem volt cél, bár az ütközet tömegsírjainak meghatározása és esetleges feltárása hosszabb távon illeszkedhet a magyar csatatérrégészet trendjeibe. Végső, méltó nyughelyükre kerülhetnének a segesvári csata ma ismeretlenül,

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

jeltelenül elföldelt áldozatai, a mintegy 1200 magyar halott. A kutatás segítségével rekonstruálhatóvá vált a csata lefolyása, olyan részletek, amelyeket eddig csak visszaemlékezésekből ismertünk. Több éves munka eredményeként olyan történeti emlékek kerültek elő és váltak bemutathatóvá – tüzérségi fegyverek maradványai, ágyúállások stb. –, amelyek fontos és látványos rekvizitumai lehetnek a múlthoz való kötődésnek. A számba vehető, csatatereket bemutató, kitűnő nemzetközi példák jelzik, hogy maga a helyszínrekonstrukció, a valamikori történeti táj megjelenítése értékké válhat.

A kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével áttekinti a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket.

Nem utolsósorban arra válaszol, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudásunkat a térképre vitt leletekből származó információk, mit tehet hozzá a régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: hol halt meg Petőfi?

Kurátor: Kalla Zsuzsa (PIM), Polgár Balázs (HM-HIM) Látványterv, grafika: Széki András Szakértő: Kemény Krisztián (HM-HIM) 17

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

 Fotók: Birtalan Zsolt és Gál Csaba (PIM)

„KI VAGYOK ÉN? NEM MONDOM MEG…” Petőfi választásai

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző

előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont.

Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi, költői szerepeit vázolja fel.

A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI.

Kurátor: Kalla Zsuzsa, Mészáros Zsolt Szakértő: Gyimesi Emese, Szilágyi Márton Látvány: Mihalkov György 18

Ideiglenesen zárva Az eredeti koncepciót kibontva megismerkedhet a látogató Petőfi származásának, rokonságának adataival és a Pilvax nemzedéke, a márciusi ifjak alakjaival, majd a Petőfi-fordítástengerben barangolhat az érdeklődő.

A kiállítás kiemelkedő új pontja Szendrey Júlia emberi alakjának és írói életművének bemutatása egy önálló kiállítási szobában.

Az Év Kiállítása, 2011

ADY EMLÉKMÚZEUM // JÓKAI EMLÉKSZOBA

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Ideiglenesen zárva

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába.

Kurátor: Benkő Andrea

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM

Az Emlékszoba 2021. március 15-ig zárva tart.

Jókai Mór a Svábhegyen

A kiállítás ugyan zárva, ám az író saját kertjéről írott cikkei, emlékezései ilyenkor is megidézhetik a budai kert és a hegyvidék hangulatát. Már 1855-ben cikket írt A budai Svábhegy címmel: „A nehéz, ködös levegő elbúsulttá teszi az embert, szorítja a kedélyt, sűríti a vért, szaporítja az epét, nyomja a májat; és ebből lesz a kolera, a hírlapi cívódás és a háború. Ha látnák a pestiek reggelenként onnan a hegyekről micsoda sűrű, barna, füsttel és gőzzel kevert levegő-iszapban fürdik az egész város, nem mernének lélegzetet venni az utcán.”

Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

Fotó: Parragi Márta (PIM)



19

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK!

Ideiglenesen zárva

A Kassák Múzeum 2011 óta új állandó kiállítással várja látogatóit. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai.

Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók. 

20

Fotó: Gál Csaba (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

HERCEG A VASFÜGGÖNY MÖGÜL

Ideiglenesen zárva

Róna Viktor-emlékkiállítás

Róna Viktor (1936–1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, részletes életrajzát sem írták meg eddig.

A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt is otthonosan mozgó Róna története, mint mondani szokás: „kész regény”.

A kiállítás a táncos rendkívüli sorsát, a számára megadatott mindössze ötvenhét életév történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket.

Róna halála után hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került.

Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi táncnagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, s akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka.

A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha szélesebbre nyitunk: John F. Kennedy, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin… a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Művészbarátai közé tartozott Keleti Éva, Kovács Margit, Féner Tamás, Psota Irén vagy Horváth Ádám. Táncművész alkotótársai, partnerei, növendékei sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György…

A tárlat szinte teljes egészében az OSZMI gazdag gyűjteményéből válogat, reflektálva a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok partnerül hívták Róna életének fontos tanúit, kollégákat, barátokat: elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is.

A Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítás a művész élettörténetét, annak legfontosabb korszakait bemutatva idézi fel Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását gazdag fénykép- és dokumentumválogatás segítségével. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik.

Kurátor: Halász Tamás Főmunkatárs: Bánóczy Varga Andrea Látvány: Csanádi Judit, a másik Kiss Gabriella Tipográfia: Czeizel Balázs

Fotó: OSZMI 

21

KIÁLLÍTÁSOK

OSZMI

BÁCS FERENC-EMLÉKKIÁLLÍTÁS (1936–2019)

Ideiglenesen zárva

Nyolcvanhárom éves korában, 2019. április 16-án elhunyt egyik legnépszerűbb színművészünk, Bács Ferenc.

Halálának első évfordulóján kamarakiállítással idézzük meg szokatlan pályafutását. Tizenhét, Marosvásárhelyen töltött esztendő után érett színészként települt át Magyarországra és vált az ország egyik kedvencévé.

A színpadon ő volt Csehov Ivanovja, a Fáklyaláng Görgeyje, a My Fair Lady Higgins professzora. Kellemes modora, megjelenése, kulturált viselkedése vonzóvá tette, szép orgánuma film- és szinkronszerepeiben is érvényesült, neve a fiatal generáció tagjai előtt sem cseng ismeretlenül. A tárlat sokoldalú művészetének állít emléket.

Kurátor: Sipőcz Mariann Látvány: Juhász Tibor 

Fotó: Gál Csaba (PIM)

SZÉP HÁZ, NAGY PARK KÖZEPÉN...

Ideiglenesen zárva

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.

Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.”

A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

KULISSZÁK KÖZÖTT

Ideiglenesen zárva

A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit.

Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig.

A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást.

Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is.

22

PIM REFLEKTOR // Címlapon Gyerekkori olvasmány minden – interjú Wirth Imrével Ami a kiállításból kimaradt Más gangok, más szobák: írólakások egykor és most Kassák Múzeum Mesemúzeum OSZMI/Bajor Gizi Színészmúzeum Barangoló/ Vidéki múzeumok DIA ajánló

CÍMLAPON

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON MÉSZÖLY 100 „Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig – mint a zseblámpafény – világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a tettenérésünktől lesz azzá, ami.”

Mészöly Miklós: A mesterségről „Alig van próza, amely ilyen közel állna a csöndhöz, a hallgatáshoz, mint az övé.”

Esterházy Péter: Majd, 2002 Mészöly Miklós (eredeti nevén Molnár Miklós) 1921. január 19-én született Szekszárdon.

A 20. század közepétől kibontakozó írásművészete jelentősen hozzájárult a magyar próza megújulásához, a magyar próza európai szintű elismertségéhez.

Első novelláját (Bridge és a nyúl, 1943) még Molnár Miklós névvel jelentette meg, de miután 1947-ben felvette apai nagyanyja családnevét, Mészöly Miklósként publikált.

Sokféle műfajban alkotott, egész munkásságára a poétikai sokszínűség jellemző. Írt regényt, elbeszélést, novellát, verset, drámát, mesét, bábjátékot, rádiójátékot, forgatókönyvet, esszét, publicisztikát, kisebb terjedelmű prózai szövegeket.

Mészöly jól ismerte és használta is az egzisztencializmus, az abszurd, a nouveau roman, a mágikus realizmus formanyelvét, mégsem sorolható be egyik irányzatba se. Egyéni stílusa olyan határozott, hogy a legkülönbözőbb formanyelveken írhatott, eredetisége sosem kérdőjeleződött meg.

Korai alkotói szakaszára (Magasiskola, 1956) jellemző a fegyelmezett szerkesztés és az erőteljes atmoszférateremtés. Ekkor írt novelláinak és regényeinek legkarakteresebb jegye a szinte végsőkig redukált történet, a cselekmény eseménnyé sűrítése (Az atléta halála, 1966; Saulus, 1968). A Film (1976) című regénnyel eljut a csöndig, amikor már csak a hallgatás lehetséges, vagy egy olyan fordulat, amelyet a Szárnyas lovaktól (1979) kezdve valósít majd meg. Ettől kezdve írásaiban szinte minden jelen van, ami korábban is jellemző volt, de felértékelődik a történetmesélés, amely csak látszólag hagyományos, valójában a Film mélyszerkezetéből újítja meg művészetét. A bölcseleti beállítottság, a távolságtartó narráció, a tömörítés és a formafegyelem szinte minden pályaszakaszának meghatározója.

Egy interjúban azt nyilatkozta, hogy „a természet, a táj szuggesztiója” vezette az írás felé és nem a társadalmi közeg, melyben élt, mégis mértékadó közéleti szereplő volt. 1956-ban részt vett az Írószövetség állásfoglalását tükröző nyilatkozat szövegezésében. A hatvanas évek közepétől többször járt nyugat-európai körúton, kapcsolatokat épített külföldi írószervezetekkel és magyar emigráns írókkal. A Közép-Európa-gondolat megfogalmazásához hozzájárultak az erdélyi és felvidéki, cseh- és lengyelországi útjainak tapasztalatai. A rendszerváltoztatás idején aktívan politizált, a kettészakadt írótábor között közvetített. Különös, hogy éppen az a nemzedék tartja mesterének, akik az irodalmat el akarták emelni a politikától.

A Polcz Alaine alapította Mészöly-díjat minden év január 19-én azok az alkotók kapják, akiknek írásaiban jelen van a Mészöly-próza hagyománya.

H. Bagó Ilona Fotó: Mészöly Miklós, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár 

24

PIM REFLEKTOR

MÉSZÖLY 100

25

GYEREKKORI OLVASMÁNY MINDEN

PIM REFLEKTOR

Bár a múzeum a látogatók előtt zárva van, az új kiállítások készülnek, hogy amint megnyithatjuk kapuinkat, új tárlatokkal fogadhassuk őket. Az év egyik legjobban várt újdonsága a „Rézbőrű volt az alkony” – A magyar indiánozás nyomában című kiállítás. Wirth Imrével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Mikor kezdett el foglalkoztatni az indiános kiállítás ötlete?

Itt a PIM-ben jutott eszembe az ötlet, szinte az első hónapban, hogy elkezdtem a múzeumban dolgozni. Számomra az indiánozás a könyvekhez és az irodalomhoz kötődik, így nem tűnt elrugaszkodottnak egy indián témájú irodalmi kiállítás gondolata. A kezdeti ötletből aztán sokkal összetettebb koncepció lett. Borvendég Deszkáss Sándor A Szikláshegyek varázslója című, 1941-ben megjelent könyvét vettem alapul, de hamar kiderült – amiről már azért voltak sejtéseim –, hogy az indiánozás milyen összetett és szövevényes témakör. Az irodalmi vonatkozása mellett szoros összefüggésben állt a második világháború előtt a cserkészmozgalommal is, majd a cserkészmozgalom 1948-as betiltása után ellenséges tevékenységnek minősült, mint minden olyan közösség, amelyik nem a szocialista erkölcsök jegyében képzelte el a gyereknevelést. A kiállítás anyagát a magyar indiánozásra szűkítettem, egy tágabb kitekintés túl nagyszabású lett volna a rendelkezésre álló terekhez képest.

Kik lesznek a kiállítás főszereplői?

A magyar indiánozás történetéből azokat a szereplőket emeltem ki, akik szorosan köthetők az irodalomhoz is. A kiindulópont Xántus János, akiről a városi legenda szerint Old Shatterhand figuráját mintázta Karl May. Előkerült a kilencvenes években Xántus puskája, az a híres puska, ami szintén szerepel a Winnetou-ban. Xántus polihisztor és világutazó volt, Észak-Amerikában részt vett a kelet-nyugati vasútvonal tervezésében, találkozott indiánokkal, tőle származnak az első hiteles tudósítások magyar nyelven.

1858-ban jelent meg Xántus János Levelei Éjszakamerikából című műve.

26

Fotó: Tábor 1937-ben a Kismarosi-szigeten, Heverő Bölénnyel (Baktay Ervin). Ismeretlen felvétele 

GYEREKKORI OLVASMÁNY MINDEN

PIM REFLEKTOR

GYEREKKORI OLVASMÁNY MINDEN

Ez az anyag lett a forrása a későbbi magyar indián irodalomnak? Érdekes módon az ő írásai nem szervesültek úgy, mint Karl May vagy Cooper regényei. Xántust szimbolikusan emelem ki a kiállításban, mint a magyar indiánozás kiindulópontját, de nem abban az értelemben van jelen, mint Baktay Ervin vagy Cseh Tamás. Xántus nem „indiánozott”, hanem benne élt egy ma már teljesen letűnt korszakban, igazi, hús-vér tapasztalata volt az észak-amerikai indiánokról.

A következő szereplő, aki irodalmi szempontból is köthető a magyar indiánozáshoz, Baktay Ervin. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy nem az indián kultúra kisajátításáról, vagy annak gyarmatosításáról van szó. Ezek az írók és a hozzájuk kapcsolódó közösségek szimbólumokat vettek át, mint a természet szeretete, a barátság vagy a becsületes élet. Csendes Toll mesélte nekem, hogy amikor megkérdezték Hamvas Bélát, miért szeretné lefordítani a Winnetou-t – amit nem engedtek neki –, azt mondta, azért, mert ez a legszebb könyv a barátságról.

Baktay hasonlít Xántushoz, élete nagyobb részében még egy szabad és nyitott világban élhetett. Baktay ragyogó elme volt, világutazó, orientalista, asztrológus és műfordító is. Ő fordította le Szürke Bagoly és Hosszú Lándzsa könyveit, de a Káma-szútra egy részét is. Előkerült hagyatékából a Hucklebbery Finn kalandjainak fordítása is, ami az ő indiánozó közösségében kötelező olvasmány volt. Nála az indiánozás csak részben szólt az indián kultúráról, játszottak vadnyugati játékokat is. 1931-től nyaranta a Dunakanyar eldugott szigetein indiánoztak, téli találkozóikon beöltözve próbálták visszaadni az Egyesült Államok vadnyugati szalonjainak hangulatát. Gyakran előfordult, hogy napközben űzték a polgári foglalkozásukat és munka után kimentek a szigetre. Baktaynál a játékosság alapvető volt, zsenialitása mellett ez is hozzátartozott a lényéhez. Alapítottak például egy képzeletbeli vadnyugati várost, aminek ő volt a seriffje.

Ezek szerint nem okozott gondot, hogy egyik nap indiánok, másnap pedig sápadtarcúak voltak?

Nála ezek egymástól nem elválasztható játékok voltak, korszakokat idéztek meg. 1905től járta Európát Buffalo Bill cirkusza, Baktay ezt látta kamaszként és nagy hatással volt rá.

Játékaiba a gyerekkor emlékeit is beleszőtte, az örök gyermekiséget végig sikerült megőriznie. 1938-ban megkapta az Észak-Amerikai Indián Szövetségtől a tiszteletbeli indián törzsfőnöknek járó elismerést. Ezt rajta kívül még Borvendég Deszkáss Sándor kapta meg Magyarországról.

 Fotó: Füst-a-Szemében főnök (Cseh Tamás) 2007, Burger Barna felvétele

Időrendben ki a következő fontos szereplő?

27

GYEREKKORI OLVASMÁNY MINDEN

PIM REFLEKTOR

Mit tudunk Borvendégről?

1913-ban született és 1988-ban halt meg, az ő élete már tragikusabb történet. Sokat kellett nyomoznom, hogy kiderüljön, az őt körbevevő legendákból mi igaz. A negyvenes évektől írta indián regényeit, amiket az ezeken felnövő nemzedék bibliaként olvasott. A Szikláshegyek varázslója az Athenaeum Kiadónál jelent meg, a szerző eredeti fotóival, műfaji megjelölés nélkül, alcíme: Magyar ifjúból indiánfőnök. Az olvasók azt gondolták, hogy a regény nem fikció, hanem maga a valóság.

A regény végére odaírta a kiadó, hogy aki szeretné felvenni az íróval, Fehér Szarvassal a kapcsolatot, az írjon a kiadónak. Hatalmas kultusza támadt Fehér Szarvasnak, rengeteg gyerek írt neki, Borvendég pedig vállalta ezt a szerepet. Tanácsokat adott, hogyan kell indián életet élni, hogyan kell tipit építeni, mokaszint varrni. Amikor elkezdtem felgöngyölíteni az életét, beszéltem a ma Németországban élő fiával, akitől megtudtam, hogy Borvendég nem járt Amerikában, amikor a regényeit írta.

1939-ben szeretett volna elmenni, de akkor a háború miatt már nem tudott. Végül 1975-ben a régi indiánozó barátok, akik Amerikába disszidáltak, szerveztek neki egy körutazást.

Kezembe akadt egy írása: 1962–63 között az indián perben többször kihallgatták, rájuk akarták sütni, hogy ’56-ot akarják folytatni. Ebben a visszaemlékezésben fedi fel azt , hogy amikor leadta az Athenaeumnak a Szikláshegyek kéziratát, akkor ő a cím alá odaírta, hogy regény. A kiadó döntése volt a műfaj törlése; ez egy egészen érdekes korai marketingfogás, ugyanakkor „tönkretette” a szerzőt, aki kénytelen volt ebbe az indián szerepbe beleragadni, és egész életében ezzel a kettős vagy álidentitással küzdött. Ez az írásaiban is folyamatosan megjelenik: író vagy nem író, indián vagy nem indián? Később meghurcolták és eltiltották az írástól, a negyvenes évek után már nem adták ki A Szikláshegyek varázslóját, Dél-Amerikában jelent meg egy kalózkiadás és 2006-ban az Országos Pedagógiai Intézet és Könyvtár csinált egy kis példányszámú reprintet. Irodalmi szempontból nagy hatással volt a későbbi indiánozókra, olvasták a könyveit Cseh Tamásék is.

Akik szintén megjelennek a kiállításban?

A sor Cseh Tamásékkal és a bakonyi indiánokkal zárul. Cseh Tamás már a szocializmus elzárt világában élt, amiben ő egy burkot épített, ahová kivonulhattak a hétköznapokból. 1961-ben kezdte az indiánozást, ami a csoportjukban rejtett és titkos volt, komoly szabályai voltak és nem lehetett csak úgy bekerülni. Arra törekedtek, hogy minél autentikusabb legyen, amit csinálnak, a viseletek, a szokások, a dalok és a szertartások is. Cseh Tamásék zárt táboraiban keveredett a Baktay-féle játékosság és Borvendég komolysága. Minden táborozó nagyon erős élményekkel gazdagodott, a barátság kifogyhatatlan forrása lett a közösség. Az egyik bakonyi indiánozó azt mondta, hogy olyan ember még nem volt, aki bement és aztán rosszabb emberként jött volna ki.

Azt írod a kiállításismertetőben, hogy ez egy ideális pillanat, amikor még megvalósulhat ez a tárlat.

Hogyan kell ezt érteni?

A nyomozás során rengeteg olyan időssel találkoztam, akikben elevenen él az indiánozás, nem csupán egy eltemetett emlék, szeretettel mesélnek, őrzik a tárgyaikat a mai napig. A Baktay-féle dunai indiánozás egészen 2005-ig tartott, több fiatal is részt vett még akkor a nyári táborokban. Aztán elfogyott alóluk a hely, nem maradt a Dunakanyarban olyan sziget, ahol zavartalanul összegyűlhettek volna.

Borvendég Deszkáss Sándor fiával, meg több régi ismerősével is tudtam beszélni. Vannak, akik a mai napig ragaszkodnak ahhoz, hogy a könyveiben minden szóról szóra igaz.

A Cseh Tamás-féle tábor nem szűnt meg; ha nem az irodalmi vonatkozást tekintjük, akkor ez a bakonyi indiánozás mozgatta meg a legtöbb embert.

28

PIM REFLEKTOR

GYEREKKORI OLVASMÁNY MINDEN

Mennyien kutatták a hazai indián irodalmat?

Nem teljesen szűz terület, 2019-ben jelent meg például az Indiánok a Duna partján című könyv, ami Baktay Ervinékről szól. Gyönyörű összefoglalása a dunai indiánok történetének.

Történészek is foglalkoztak a hazai indián mozgalmakkal a cserkészszövetség és más ifjúsági mozgalmak tükrében. Sajnos a megfigyelő és besúgó rendszer miatt is több történész írt a rendszerváltás előtti „indián ügy”-ről.

Volt bármilyen „alapanyagod” a múzeumban a kiállításhoz?

Nem, mindent én gyűjtöttem össze. A hagyatékokban van egy-két indiánkönyv, de nincs a könyvtárban külön magyar indiánkönyv szekció. Ez lehetne egy következő küldetés.

Nem néprajzi kiállítás lesz, sokkal inkább szellemi kaland. Akárcsak egy fejlődésregényben, a kiállítás útvonala a gyerekkori olvasmányélményektől indul, és a bejárása során a látogató arra keresheti a választ, hogyan épül fel egy felnőtt, érett identitás, amely felelősen dönt, hogy folytatja-e az indiánozást, mert abból annyi erényt és követhető példát sajátított el, vagy éppen nem, mert a történelem, a politika tönkreteszi és így a gyermekkora is elvész.

Az első szoba a gyermekkori olvasmányélményeké, innen lépünk majd át a történelmi térbe, onnan pedig a harmadik terembe, ahol egymás mellett található Baktay Ervin és Cseh Tamás. A kivezető folyosó annak a reménynek ad teret, hogy az indián irodalom nem vész el nyomtalanul, egy erdőn haladunk keresztül, írók között. A kiállításhoz elkészült az Utolsó indiánkönyv című antológia, amelyhez kortárs szerzőket kértem fel.

A kötetet Gyukics Gáborral és Jász Attilával szerkesztettük, 79 szerző szövege található meg benne.

A kiállítást Szajkó István festőművész diptichonja keretezi, ami az antológia borítójára is rákerült. Lesz a kiállításban sok relikvia, Cseh Tamás fejdísze, a dunai indiánok kenuja, a többi legyen meglepetés.

Te személyesen, íróként és olvasóként, hogyan kötődsz az indián irodalomhoz?

Gyerekkori olvasmányaim voltak az indián témájú regények, amelyekben azonosulni lehetett a szereplőkkel, és szimbolikus dolgokról szóltak: természetszeretetről, barátságról, szerelemről. Az indián motívum ezért is bukkanhatott fel a Történetek az eszkimóháborúból című kisregényemben, aminek egyik szereplője A Szikláshegyek varázslójából lép át.

 Fotó: Fekete Szarvas (Húsvéti Tibor) békepipája, 50-es évek

Hogyan fog felépülni a kiállítás?

Zöllner Anna

29

AMI A KIÁLLÍTÁSBÓL KIMARADT

PIM REFLEKTOR

AMI A KIÁLLÍTÁSBÓL KIMARADT

Adalékok, érdekességek Székely Aladár művészi kapcsolataihoz Az Új vizeken – Írók és művészek Székely Aladár műtermében című kiállítás kis alapterülete nem tette lehetővé, hogy néhány olyan művet, összefüggést megjelenítsünk, amely inkább adalék, mint fő tendencia, de megismerése érdekesnek tűnhet a fotótörténetben jártasak számára is.

Ilyen például a Sassy Attila grafikusművész által készített apró remekmű, egy szecessziós kisgrafika motívumtörténete. Székely Aladár az 1900-as évek elejétől Pesten, a Józsefvárosban két műtermet is működtetett, egyet a Mária Terézia tér 1. számú ház tetőterében, a másikat a József körút 62. számú ház földszintjén. Míg kezdetben a beszerezhető tucatgrafika keretezte a műtermeire vonatkozó információkat, 1909 táján már a kemény hátlapkartonra Sassy Attila (1880–1967) által tervezett modern grafika került. Felmerülhet a kérdés, vajon milyen előzmények után választotta Székely Aladár éppen e művészt fotóstúdióinak hirdetéséhez.

Az Aiglon művésznevet választó Sassy Attila ekkor – mai szóval élve – nagyon trendinek számított, 1909-ben jelent meg az Ópium-álmok című, kilenc lapból álló mappája, amely hamar országosan ismertté tette. Az Aubrey Beardsley angol grafikus munkáira emlékeztető, szimbolista gondolati és szecessziós formavilág, a magas minőség, a drog hatására megváltozott érzetek, a megidézett erotika, a meztelen női testek finom gonddal, álomszerű fantáziával megteremtett formái többek, így Csáth Géza és testvére, Jász Dezső érdeklődését is felkeltették. A mű jelentőségére vall, hogy Sassy rajzsorozata hathatott Gulácsy Lajos Az ópiumszívó álma című festményének keletkezésére és Csáth Géza egy-egy művére is. Csáth az Ópium-álmokról értő, érintettként valló kritikát jelentetett meg a Nyugat folyóirat hasábjain. (Csáth Géza: Jegyzetek egy új rajzgyűjteményről és a művészetekről, Nyugat, 1910/2.)



Székely Aladár fotóinak Sassy Attila tervezte hátlapgrafikája

Az album egyik lapján feltűnik két, profilból egy-egy vonallal ábrázolt nőalak, akiknek testét egy, a homlokuktól kiinduló, alakjukat légiessé tevő dekoratív lepel borítja.

A kendő mintázatán virág, páva és keleties motívumok fedezhetők fel.

Nemigen történt ez ideig említés arról a személyről, aki Sassy rajzsorozatához kísérő szöveget írt, Rónai Mihályról. Rónai Mihály (1879–1945) a századelő elfeledett novellistája, állatorvos, tudományos publikációk szerzője. Testvére az 1910-ben, a Váci utca 17-ben műtermet nyitó Rónai Dénes fotográfusnak, s unokatestvére Székely Aladárnak. Rónai Dénes, mielőtt a főváros felkapott 30

PIM REFLEKTOR

utcájában nyitott volna műtermet, több vidéki városban működött fényképész mesterként, így 1903–1909 között Egerben – kezdetben egyedül, majd testvérével, Rónai Hajnallal együtt –, illetve 1909–10-ben Szolnokon.

A Rónai családban megismert Sassy Attilát a rokoni kapcsolatok révén feltehetően elsőként Rónai Dénes kérte meg egy névjegy készítésére, az egri műterme népszerűsítéséhez. A Rónai Dénes számára rajzolt névjegyen feltűnik az Ópium-álmok már idézett nőalakja, palástszerű leplét apró pávamotívumok díszítik. Előtte paradicsomi világ tárul fel, a pontokból összeálló Nap virágokkal teli fák erdejére veti sugarát. A Rónai Dénes számára készült lapon, jobbra lent egy redőnyös fényképezőgép stilizált változata is látszik az Eger és Szolnok felirat mellett, így feltételezhető, hogy a mű keletkezési éve 1909.

AMI A KIÁLLÍTÁSBÓL KIMARADT

 Sassy Attila: Ópium-álmok, ötödik lap, cinkográfia, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

 Rónai Dénes névjegye, 1909, nyomat, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Ugyanekkor kerülhetett sor arra is, hogy Székely Aladár szépen prosperáló pesti műtermeihez művészi reklám/ hátlapgrafika készüljön. Míg Rónai Dénes névjegye a barna árnyalataival játszik, Székely Aladáré drapp alapon kék vonalakkal nyomott. A háromosztatú lap felső harmadában a hasznos információk: név, címek, szolgáltatások olvashatók, alul pedig az érdemek, kitüntetések és a telefonszám.

Sassy Attila ez alkalommal a már ismert rajzokból is építkezik: a középső mezőben az ópiumos fantázia ihlette alakok a fényképezés aktusának vízióját jelenítik meg; jobbra a már korábban megismert fátylas nőalak itt egy 31

AMI A KIÁLLÍTÁSBÓL KIMARADT

PIM REFLEKTOR

 Sassy Attila: Kávéházi jelenet, papír, szén, PIM Művészeti-, Relikvia- és Fotótár

hatalmas masinát működtető spiritiszta lénnyé alakul, vékony karja, hosszú, érzéki ujjai egy fényképezőgép objektívjének sapkáját távolítják el, a nagy, kalitkaszerű gépezetből a vágyak kavargó füstje száll felfelé. A fényképezőgéppel szemben egy fiatal, virágos lepellel takart nő, a modell alakja, mellette tulipánfa látható. A szimbolizmus kifinomult motívumai egy valóságos szituációt idéznek a leheletkönnyű rajzok segítségével, az élet és művészet eggyé válik. Egy kortárs költő (Vidor Marcell) ráérzett a Sassy-grafika érzékiséget sugárzó erejére: „A differenciált ember finomságával raffináltan kényes dolgokat sűrített össze és még vonalvezetése is az érzékiséget juttatta kifejezésre.” Kaffka Margit barátsága, Ady ismeretsége, Csáth Géza elismerése művészkörökben jelentősen erősítette Sassy Attila népszerűségét. Csáth Aiglont kész művésznek és kivételes tehetségnek tartotta, „mert ezt a megfoghatatlan valamit, ami őt magát megkülönbözteti másoktól, ki tudja fejezni a választott kis eszközeivel, ki tudja fejezni határozottsággal, biztonsággal, szuverénül, öntudatos őszinteséggel.

Afelől nem lehet kétség, hogy minél korlátoltabbak az eszközök, ez a feladat annál nehezebb. Annál több elmélyedésre, keresésre van szükség.” – írta róla.

Sassy Attila művészete nyomot hagyott Székely Aladár emlékezetében, s az 1920-as években – amikor a grafikusművész a szecessziós-szimbolista irányzatról az art deco szellemiségét tükröző stílusra váltott, s több kiállításon is bemutatkozott – saját gyűjteményét egy Kávéházi jelenetet ábrázoló Sassy-művel, egy szénrajzzal gazdagította. A rajz Székely Aladár hagyatékából került a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonába.

32

PIM REFLEKTOR

AMI A KIÁLLÍTÁSBÓL KIMARADT

A motívumvándorlás, azaz azonos kompozíció többfunkciós felhasználása jellemző a Székely Aladár által felkért másik grafikus, Kozma Lajos (1884–1948) tervezőre is. A Kozma által a Váci utca 18-ban megnyílt műterem számára rajzolt arculat fotóhátlapon, levélpapíron jelenik meg, s Székely Aladár ex librisét is ő készítette. Székely Aladár figyelmét Kozma Utolsó ábrándok – Melódiák című szimbolista grafikai sorozata kelthette fel (1908), illetve Ady verseihez készült illusztrációinak stílusát kedvelhette meg. A művész által 1909-ben megjelentetett Ex libris című mappában már szerepel Székely Aladár emblémája is. A szimbolizmus törekvéseit tükröző kis lapon sűrűsödnek az ornamentális elemek, a fejfa, vándorló madarak, az alkotás teremtő géniuszának angyal alakja, mindez a fényképész mesterségének, munkaeszközének stilizált megjelenítésével: doboz alakú fényképezőgép, rajta szemmotívum, a térdeplő angyal, aki alakítja a Földről az ég felé szálló vágyakat.

A Székely-műterem arculatát 1914–15-től Gara Arnold (1882–1929) grafikusművész formálja. Ezt követően, bár Székely részt vett a művészeti élet sűrűjében, sok barátja volt ebben a körben, műterme „logójának” vizuális megújítására kísérletet tett ugyan, de végül nem változtatta meg.

A Gara Arnold-féle embléma maradt évtizedekig a Váci utca 18. szám alatti műterem márkajelzése.

E. Csorba Csilla

 Kozma Lajos: Székely Aladár ex librise, cinkográfia

 Kozma Lajos által tervezett fotóhátlap

33

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST A tavaszi hosszú karantén idején sem tétlenkedtek a PIM munkatársai. Számos új rovat és tartalom jelent meg a múzeum online terében.

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.



Fotó: Mészöly Miklós Balla Demeter felvétele, 1970

MÉSZÖLY MIKLÓS, Budapest, 12. kerület, Városmajor utca 48/b.

A mészkőborítású modern villát Vágó József tervezte 1934-ben dr. Basch Lóránt számára.

A megbízó nemcsak ügyvédként praktizált, hanem a két világháború közötti irodalmi életet meghatározó Baumgarten Alapítvány kurátora is volt. A II. világháború után ő hívta meg a tágas épület második emeleti műteremlakásába Mészöly Miklóst és Polcz Alaine-t, ahol a házaspár több mint ötven évet élt. Az írói alkotótér használatáról Nádas Péter ad szemléletes képet a Bármi jő című esszéjében: „A műterem, a Városmajor utca fölé tekintő, valójában égre néző nagy műteremablakával Miklós szobája volt. De ez nem egészen így igaz. Inkább ezt is részletesebben el kell mondanom. Az az igazság, hogy Basch Lóránt italomodernista stílusban emelt Városmajor utcai háza emeleti műteremlakásában nem volt szoba, ami ne lett volna Miklós szobája. Ebben a kérdésben Miklós nem ismert tréfát és határokat, mert minden helyiséget mindig az esedékes vagy tervbe vett munkája igényei szerint foglalt el és használt.”

34

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST



Fotók: Ebben a házban élt és alkotott több mint 50 éven át Polcz Alaine és Mészöly Miklós Birtalan Zsolt (PIM) felvétele , 2020

Otthonukban élénk társasági élet zajlott, különböző felfogású és korú írók találkozóhelyeként működött évtizedeken keresztül. Megfordult itt többek között Tamási Áron, Ignácz Rózsa, Pilinszky János, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Nádas Péter. A falakat díszítő grafikák, festmények pedig képzőművészekhez fűződő baráti kapcsolatokról tanúskodtak. Például Bálint Endre Trombitás című, deszkára festett alkotása Polcz Alaine elmondása szerint 1969-ben készült a zsennyei művésztelepen. Mikor a festő indult vissza Pestre, ez a friss munkája sehogy sem fért el a csomagban, így a közelében álló Alaine kezébe nyomta, hogy legyen az övé. Balla Demeter fotóján Mészöly feje fölött éppen a szóban forgó képet fedezhetjük fel.

Mészáros Zsolt 35

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM AZ AVANTGÁRD NYITOTT MÚZEUMA: A KASSÁK MÚZEUM ÚJ PROGRAMJA

Bemutatkozik a Kassák Múzeum új igazgatója, Szeredi Merse Pál 2020 végén változás történt a Kassák Múzeumban: Sasvári Edittől én vettem át az intézmény vezetését.

2014-ben, frissen végzett művészettörténészként érkeztem a Kassák Múzeumba. Szakmai munkám innentől kezdve összefonódott a múzeummal: kutatási, kiállítási és közönségkapcsolati projektekben vettem részt.

Az elmúlt években a múzeum működésének valamen�nyi szegmensére és folyamatára rálátásom nyílt, felelősnek érzem magam a múzeum sikeres működéséért.

Az alábbiakban röviden bemutatom vezetői terveimet, valamint a múzeum új programját.



A Kassák Múzeum 1976 óta működik a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként és a magyar avantgárd sokoldalú, kiemelkedő alakja, Kassák Lajos (1887–1967) tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. A múzeumi gyűjtemény tudományos igényű feldolgozása mellett kiállítótereinkben Kassák munkásságával és az avantgárd művészet jelenségeivel foglalkozó kiállításokat és programokat szervezünk. Az elmúlt évtizedben a múzeumban egy olyan szakmai, szellemi bázist hoztunk létre, amelyre Fotó: Szeredi Merse Pál, Birtalan Zsolt (PIM) felvétele, 2020 építkezve az elkövetkező időszakban új irányokban is sikeresen lehet fejleszteni a múzeumi koncepciót. Célom az, hogy a Kassák Múzeumot olyan nyitott múzeummá tegyük, amely összművészeti programjával képes megszólítani a különböző érdeklődési körrel rendelkező látogatókat. A nyitott múzeum koncepciójához kapcsolódik a demokratikus oktatási elvek alkalmazása, a kritikus gondolkodás fejlesztése, a közös gondolkodáson és a párbeszéden alapuló programok szervezése, valamint a különböző generációk kooperációjának megteremtése.

A járvány miatt már lassan egy éve radikálisan megváltozott helyzet a múzeumi munkára is nagy hatással van. Fontosnak tartom, hogy közönségünk a kényszerű bezárás alatt se 36

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

távolodjon el a Kassák Múzeumtól. A csendes várakozás helyett továbbra is igyekszünk fenntartani a kapcsolatot az avantgárd iránt érdeklődőkkel, ezért a múzeumot ideiglenesen a virtuális térbe költöztettük. Alkalmazkodva az új körülményekhez, az interaktív digitális tartalmak kerülnek most fókuszba. Állandó és időszaki kiállításainkat a múzeum termein kívül a virtuális térben is hozzáférhetővé tesszük, online előadásokat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezünk, illetve gyűjteményünk digitalizálását is folytatjuk. 2021 első félévében közösségi média felületeinken Kassák életének legfontosabb helyszínein barangolunk majd virtuálisan, Érsekújvártól Budapesten és Békásmegyeren át egészen Párizsig. A nyár folyamán Kassák 1915 és 1927 között megjelent avantgárd folyóiratai – A Tett, a Ma, a 2×2, a 365 és a Dokumentum – válnak minden érdeklődő számára hozzáférhetővé a DigiPhil weboldalán. Új időszaki kiállításokkal az év második felében készülünk. A Kassák Múzeum különösen alkalmas arra, hogy újabb, kísérleti jellegű muzeológiai módszertannal nyúljunk a gyűjteményhez és a bemutatni kívánt témákhoz. Így a múzeum olyan kísérleti terepként működhet, amely lehetőséget ad a közönség aktív bevonására, a gyűjteményhez is kapcsolódó kritikai gondolkodás és a szabad kísérletező kedv fejlesztésére. A radikális muzeológia elvei alapján a történeti anyagot a mai szemlélő számára fontos kérdések szerint vizsgáljuk, hozzásegítve ezzel a nézőt a történeti témák kortárs értelmezéséhez.

A múzeumi munkánkban nagy szerepet játszik az interdiszciplinaritás, a hálózati gondolkodás, ami az avantgárd irodalom és képzőművészet esztétikai értékei mellett Kassák és a magyar avantgárd mozgalom társadalomtörténeti, közéleti, politikai és nemzetközi tevékenységének komplex vizsgálatára is lehetőséget nyújt.

A 21. század kihívásaira adott muzeológiai válaszok mellett az is célunk, hogy a gyűjteményünket élővé, ma is érvényessé tegyük. A 20. századi avantgárd irodalomhoz, képzőművészethez, munkáskultúrához kapcsolódó tárgyakat beszédessé kell tenni: megragadni azokat a pontokat, amelyek révén a mai szemlélő számára érdekesek lehetnek, elmondani azokat a történeteket, amelyek ma is tanulsággal szolgálnak. Új szempontok alapján felfedezni a gyűjteményünk tárgyainak történeteit és a felmerült kérdéseket reflektáltan, kritikus módon a látogatók elé tárni – ezek a nézőpontok mind szerepet játszanak majd új kiállításainkban. Nyáron a kelet-európai neoavantgárd performanszművészet és a költészet kapcsolatát bemutató tárlattal nyitunk, ősszel pedig a Művészpárok sorozatunk első kiállításával, amely a Kassák családtagjaiként és legközelebbi munkatársaiként is ismert, az irodalomban azonban elfeledett művész házaspár, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművét dolgozza fel.

A mihamarabbi személyes találkozásig minden érdeklődőnek ajánlom új online tartalmainkat: a nagysikerű Besnyő Éva fotókiállításunk virtuális változatát, valamint interaktív múzeumpedagógiai játékunkat, a Konstruktivista bolyongást.

Szeredi Merse Pál

37

KASSÁK MÚZEUM

AVANTGÁRD LABIRINTUS A Kassák Múzeum és a SzÖSz-Műhely múzeumpedagógiai foglalkozásainak egyik kulcseleme a múzeumlátogatási rutinoktól való eltérés. A kiállított tárgyak, a szerzői életmű, tágabban pedig az avantgárd örökségének közvetlen, kísérletező megközelítése, és a szabad véleményalkotás lehetősége alapozza meg a múzeumban megtartott foglalkozások hangulatát, és a visszajelzések alapján ettől olyan népszerű foglalkozássorozatunk a hozzánk látogató diákok és pedagógusok körében.

A karantén-lét természetesen minket is kihívás elé állított. A személyes találkozás hiányában olyan új eszközöket, online platformokat kerestünk, melyek segítségével a korábban kidolgozott óravázlatainkból inspirálódva a virtuális térben is biztosíthattuk a diákoknak az alkotói és értelmezői szabadságot a kooperatív munka során.

Konstruktivista bolyongás című új játékunk egy interaktív, online labirintus, ahol a diákok akár egy tanóra keretében bejelentkezve együtt vagy egymás mellett fedezhetik fel az avantgárd művekkel benépesített teret. A bolyongás során nem csupán olyan ismeretekkel gazdagodhatnak, amelyek átadására a fizikai térben megtartott foglalkozásainkban is hangsúlyt fektetünk, hanem – más formában, de azonos szellemben – a közös munkára is lehetőség nyílik. Az interfész másik „végén” ülve élőben követhetjük munkájukat és vonódhatunk be a fergetegesen szellemes alkotások létrejöttébe és a chatfelületen zajló beszélgetésekbe.

Virtuális műhelyünkben Kassák és az avantgárd művészek alkotásai nyomán készítettünk konstruktivista ruhaterveket, avantgárd bábokat, szerkesztettünk folyóiratcímlapokat, absztrakt képarchitektúra kompozíciókat. Előfordult, hogy egyszerre 30 diák formálta a közös teret a káosz és a rend határán egyensúlyozó, szabad alkotói hévvel, ám a folyamat végére letisztult a felület, megtekinthettük és véleményezhettük egymás munkáját. A játékban részt vevő pedagógus kollégák pozitív visszajelzései azt mutatják, hogy a játék ideális kiegészítője a kötelező tananyagnak, mivel jó arányban keverednek benne a művészettörténeti és irodalmi ismeretek, melyeknek a tanulói tudásba való beépülését a szabad véleménynyilvánítás és a kreatív alkotás segíti.

Noha türelmetlenül várjuk, hogy a múzeumi térben újra fogadhassuk diákjainkat, a virtuális felületeken szerzett tapasztalataink új, izgalmas perspektívákat nyitnak az új múzeumpedagógiai kísérletek számára.

Forgách Péter, SzÖSz-Műhely

38

PIM REFLEKTOR

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

SZEMÉLYES TÁVOLSÁG – CSAK EGY KATTINTÁSNYIRA A Kassák Múzeum Besnyő Éva fotográfiai életművéből rendezett kiállítását a szakma a tavalyi év legfontosabb hazai fotókiállításai közé sorolta. A Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái című időszaki tárlatunk Besnyő Évát a modernitás jellegzetes képviselőjeként, karrierjét pedig a konvencióktól független, szabad női életút modelljeként mutatta be. A szeptemberben nyílt kiállítást a kényszerű novemberi zárás ellenére nagyon sokan látták.

A Műtárgyak Éjszakája, a Budapest Art Week és a Fotóhónap 2020 keretében szervezett és az online térbe átemelt kísérő rendezvények: a fotótörténeti előadássorozat, a kortárs dokumentumfotó irányait megvitató kerekasztal-beszélgetés és a tárlatvezetések pedig még több érdeklődőt vonzottak. Az eredeti fotók és dokumentumok ugyan decemberben visszakerültek a kölcsönző intézményekhez, azonban elkészült a kiállítás virtuális változata!

Mindazok, akik a karantén előtt nem jutottak el hozzánk, vagy látták ugyan a tárlatot, de szívesen barangolnának még Besnyő fantasztikus fotói között, most újra beléphetnek a múzeum terébe: online. Amire egy kiállításlátogatás alkalmával nem mindig marad idő, az most nem jelent problémát. Végig lehet böngészni a vitrinekben rejtőző dokumentumokat, nyugodtan el lehet olvasni a leveleket és falszövegeket. A kiállítás eseményeiről készült videófelvételek a virtuális kiállítás nyitóoldalán és a PIM YouTube csatornáján is elérhetők. Az otthoni fotelből is visszanézhetők az előadások, a kerekasztal-beszélgetés vagy éppen a kiállítás virtuális finisszázsa, a Munka Fotóelméleti szavalókórus különleges performansza vagy Leo Erkennek a kiállításon is bemutatott Besnyő Éva – A válogatott gyűjtemény című, 2002-ben készült dokumentumfilmje.

Csatlós Judit és Juhász Anna Mária kurátorok személyes hangú tárlatvezetését pedig azok figyelmébe ajánljuk, akik magányos bolyongás helyett szakértő kalauzolásra vágynak. Az online vezetés négy kulcsfogalom mentén – szabadság, érintés, tekintet, részvétel – ad betekintést az életmű személyes, fotótörténeti és részben nőtörténeti vonatkozásaiba.

Lépjen be még ma virtuális kiállítóterünkbe ITT! Szikra Renáta

 Fotók: Besnyő Éva: Aratók, Szokolya, 1938, Albertini Béla gyűjteménye, © Maria Austria Intézet // Besnyő Éva: Önarckép, 1931, Berlin, © Maria Austria Intézet // Besnyő Éva virtuális kiállítás

39

MESEMÚZEUM

MESEMÚZEUM AUTIZMUSBARÁT MESEMÚZEUM

A Nemzetközi Cseperedő Alapítvány és a Mesemúzeum együttműködése

8 éve nyitotta meg kapuját a Petőfi Irodalmi Múzeum legkisebbek számára létrehozott filiáléja, a Mesemúzeum. A Tabán nagymúltú épületének földszintjére beköltöztek a mesék, hogy megtöltsenek minden szegletet és megmutassák, ez az örökség mennyire élő és sokféle, mennyire fontos közvetítő szereppel bír mind a külvilág és a belső lelki folyamatok, mind az ember anyagi és szellemi környezete között, mind pedig a különböző generációk és eltérő kultúrák között.

A Mesemúzeum foglalkozásai és családi programjai változatos pedagógiai eszközkészletet  Fotó: Mesemúzeum állítanak e speciális szellemi örökség őrzésének és közvetítésének szolgálatába, hogy a lehető legtöbb látogató megtapasztalhassa a mesék jótékony hatását, kialakíthassa hozzájuk fűződő viszonyát, és e viszonyon keresztül kapcsolódni tudjon a körülötte lévőkhöz is. A Mesemúzeum foglalkozásainak fókuszában ezért a közösségépítés, a gyermekek együttműködésének elősegítése, az ehhez szükséges kompetenciák erősödésének támogatása áll.

A meséknek a gyermeki személyiségfejlődésben betöltött jelentősége vitathatatlan: a mese észrevétlenül, minden erőltetettség nélkül segít ok-okozati viszonyba rendezni a külvilág eseményeit, vagyis a látszólag egymástól független elemeket egységes, koherens narratívába szerkeszteni, a részek mögött az egészet láttatni, továbbá alapot teremt a belső képek kidolgozásához. A mesehőssel azonosulva a gyermek maga is végigjárja a próbatételek útját és eközben megküzdési stratégiákat sajátít el a céljai eléréséhez: megtanul eligazodni az érzései között, megbékélni félelmeivel és vágyaival, elismerni nehézségeit és megoldásokat is találni azokra.

Az autista gyerekek éppen ugyanúgy vágyhatnak arra, hogy bepillantást kapjanak a mesék világába, mint a tipikusan fejlődő kortársaik. Fejlődési zavarukból adódóan az elvont gondolkodás néha másként valósul meg náluk. Míg a neurotipikus gyerekek világában egyértelműbb az átjárás a mágikus és a reális világok között és azonosulnak a főhőssel, az autista gyerekeknek könnyítésre van szükségük, hogy ehhez hasonló élményhez juthassanak.

Tudatosan megtervezett külső támogatás szükséges ahhoz, hogy megtalálják az utat a mesékhez. Az autizmushoz társulhatnak ingerfeldolgozási nehézségek, melyek akadályt 40

PIM REFLEKTOR

MESEMÚZEUM

gördíthetnek a bonyolult és sokszor archaikus nyelvezetű, gazdag szókészletet mozgató, terjedelmes tündérmesék befogadása elé. Ha megpróbálunk az autizmus szemüvegén keresztül tekinteni erre a feladatra, és felhasználjuk összegyűjtött tudásunkat az eltérő feldolgozási folyamatokról, ha a múzeumba látogató, sok különböző autista gyerek visszajelzéseit beépítjük az akadálymentesítés folyamatába, akkor reményeink szerint az autizmus spektrumzavaron belüli sokszínűséget is figyelembe tudjuk majd venni és minél több érintett gyereket és családot tudunk fogadni és elvarázsolni a Mesemúzeumban.

Az Autizmusbarát Mesemúzeum pályázat kapcsán Várnai Zsuzsa klinikai szakpszichológussal, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány egyik alapítójával és Nemes-Jakab Évával, a Mesemúzeum múzeumpedagógusával beszélgettünk.

Mit is láthatunk ezen az autizmus-szemüvegen keresztül? Milyen alapvetéseket kell figyelembe vennünk, amikor autista gyerekek múzeumi látogatásáról gondolkodunk?

Várnai Zsuzsa: Az autizmus az orvostudomány jelenlegi állása szerint a személyiség egészét érintő fejlődési zavar, melynek tünetei számtalan egyéni változatban nyilvánulnak meg. Ma már autizmus spektrumzavarnak nevezzük (ASD), mely tükrözi a megjelenési forma eltéréseit és változatosságát, tulajdonképpen az autizmus sokszínűségét és sokféleségét szerették volna ezzel a fogalomhasználattal jelezni. A diagnózist a társas és kommunikációs területeken megfigyelhető viselkedési sajátosságok, valamint az érdeklődés, a viselkedés tervezésére és szervezésére jellemző rugalmatlan, repetitív jellegzetességek alapján állítják fel. Mindezek gyakran társulnak a különböző szenzoros ingerek iránti eltérő érzékenységgel. A kognitív értelmezési szinten a társas és kommunikációs nehézségeket gyakran az ún. mentalizációs vagy elmeolvasási készség funkcionális eltérései következményének tekintik. Ez az a képességünk, mely segíti, hogy mentális állapotokat, szándékokat tulajdonítsunk másoknak, és ez alapján megjósoljuk viselkedésüket.

Az elmeolvasás képességének eltérő működése miatt az autista gyerekek és felnőttek akár fenyegetőnek és kiszámíthatatlannak érzékelhetik környezetüket. Felhasználva ezt a tudást, törekszünk a múzeumi látogatás számukra új közegét megjósolhatóvá és biztonságossá tenni.

Ezt többféle szempont alapján dolgozzuk ki; például ezt a célt szolgálják a látogatásra való otthoni felkészüléshez összeállított segédanyagok, a kiállítótérben elhelyezett infókommunikációs piktogramok, a speciális vezetőfüzet és az otthoni élményfeldolgozást támogató kiadvány, illetve a múzeum virtuális bejárásának lehetősége.

Hogyan jelentek meg eddig a Mesemúzeum gyakorlatában az eltérő nevelési igényű, autizmussal élő gyermekek szükségletei?

Nemes-Jakab Éva: Mindannyiunknak voltak egyéni válaszaink, kísérleteink, hiszen a múzeum 2012-es nyitása óta több száz megértési nehézséggel, autizmussal élő, speciális nevelési igényű gyermek vett részt a múzeumpedagógiai foglalkozásokon, családi rendezvényeken.

Az állandó múzeumpedagógiai kínálatunkban szereplő Mesehősök hétpróbája foglalkozás módszertanának sikeressége talán éppen abban rejlik, hogy rugalmasan képes igazodni az érkező csoportok igényeihez. Csakúgy, mint mi, a csoportokat fogadó 41

MESEMÚZEUM

PIM REFLEKTOR

múzeumpedagógusok is, akik továbbképzések és önképzés révén igyekeztünk rezonálni a felmerülő speciális igényekre, saját eszközkészletünket mozgósítva akadálymentessé tenni a foglalkozást és élménnyé tenni a magyar népmesék világát.

Hogy merült fel az igény, hogy újragondoljátok a múzeum gyakorlatát és ebbe bevonjatok külső szakértőt is?

NJÉ: Ismertük a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány egyik fontos törekvését, hogy olyan kulturális eseményeket, melyek elérhetetlenek volnának az autizmusban érintett gyermekek és családjaik számára, apró és értő beavatkozással átláthatóbb formákba és kifejezésmódokba ültessenek.

Autizmusbarát támogatásukkal kiszámíthatóvá, érthetővé, biztonságossá tették többek között a Budapesti Fesztiválzenekar kakaókoncertjeit és az Eszterlánc Mesezenekar karácsonyi koncertjét.

Először informálisan fordultunk Várnai Zsuzsához, az alapítvány egyik alapítójához, aki meglátásaival, ötleteivel nagyon sokat segített. A tavaly márciusi bezárással és a múzeum online térbe költözésével párhuzamosan nyílt meg előttünk annak lehetősége, hogy egyéni válaszainkat a múzeum egész működését átfogó, stabil szakmai alapokra építsük, immár formális együttműködés keretei közt.

Ekkor a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány keresett meg minket, hogy a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ által kiírt FOF2020 pályázatra dolgozzunk ki közösen egy koncepciót. Ennek megvalósulásával a Mesemúzeum az ország első olyan „autizmusbarát” intézménye lehet, amely a kommunikációtól kezdve a terek, a múzeumpedagógiai foglalkozások, segédanyagok akadálymentesítésén át a múzeumban dolgozók szakmai felkészítéséig, tehát a múzeumi működés minden területét átfogó szemlélettel vállalkozik arra, hogy az autizmussal élők és családjaik igényeire és szükségleteire szolgáltatást kínáljon.

A pályázaton elnyert támogatás segítségével, és egy sikeres társadalmi összefogás (Adjuk össze! kampány) eredményeként befolyó összegből elkezdhettük a projekttervek megvalósítását. Az átadást májusra tervezzük.

Miben rejlik a Mesemúzeum szolgáltatásainak autizmusbarát támogatása? Hogyan épül fel az Autizmusbarát Mesemúzeum projekt?

VZS: Az Autizmusbarát Mesemúzeum olyan hely, amely az ott dolgozók elköteleződésére és pedagógiai kompetenciáira építve, szakmai segítséggel kidolgozott, autizmusspecifikus módszertannal várja az érintett gyermekeket nevelő családokat és intézményeket.

Alapvetően két nagy területre koncentrálódik a célkitűzésünk. Egyrészt a múzeumi tér akadálymentesítésére: ez az eligazodás és befogadás vizuális támogatását jelenti. Másrészt egy konkrét foglalkozás, a Mesehősök hétpróbája autizmusbaráttá formálására: ez egy speciális eszközkészlet kidolgozását, valamint a foglalkozás kiszámíthatóságának, érthetőségének növelését jelenti.

A tapasztalatok szerint az autista gyerekek tanulását vizuális úton érdemes megközelíteni, mely bizonyos helyzeteket, elvárásokat egyértelműbbé tesz számukra, ezáltal komfortosabban tudnak mozogni a térben, könnyebben tudják értelmezni az őket körülvevő kontextust.

42

PIM REFLEKTOR

MESEMÚZEUM

Ezért a projekt egyik legfontosabb eleme a térre vonatkozó információk vizuális megerősítése. Projektünk látványvilágát Kecskés Judit grafikus dolgozza ki.

A tér átláthatóságát, kiszámíthatóságát, a múzeumi viselkedés társas szabályait speciálisan kidolgozott piktogramok segítik majd.

Ezekhez szervesen kapcsolódik a honlapokon és a közösségi média felületein közzétett információk akadálymentesítése, a múzeumi dolgozók érzékenyítése, szakmai felkészítése autizmussal élő gyermekek fogadására, és a tipikus fejlődésű gyermekeket nevelő családok érzékenyítése is.

Mitől válik autizmusbaráttá a múzeumpedagógiai foglalkozás?

NJÉ: A Zsuzsa által említett biztonságérzet és kiszámíthatóság elősegítése révén.

Az autizmushoz társuló ingerfeldolgozási nehézségek figyelembevételével előkészítjük a teret az autista gyerekek és családjaik fogadására: minimalizáljuk a fényhatásokat, hanghatásokat, csökkentjük a térbe lépőket érő vizuális ingereket is (már egy függöny összehúzása is nagy segítséget jelent).

Nagy hangsúlyt fektetünk a foglalkozás strukturálására, a benne összefűzött drámajátékok megfelelő előkészítésére és könnyen érthető formában történő kommunikációjára, az elvont szimbólumok konkrétummá alakítására. Egy példa erre: a Mesehősök hétpróbája foglalkozás során a csoportok 7 próbát állnak ki, a próbatételekkel egy meseutat járnak be. Ez tulajdonképpen drámapedagógiai játékok füzére, ahol az egyes próbatételek sikeres kiállásának jutalma maga az úton való továbbhaladás, a játék öröme és a meséhez való hozzájutás. A tipikus fejlődésű gyermekek számára ezek motiváló jutalmak, a próbatételek önjutalmazó jelleggel bírnak. Egy autizmussal élő gyerek számára azonban a jutalomnak ennél sokkal kézzelfoghatóbb formáját kell kínálni: így ők minden próbatétel során egy koronamatricát gyűjthetnek, melyet a meseút térképére felragasztva rögtön követhetővé és ezáltal kiszámíthatóvá válik a foglalkozás időtartama is. Ez a tudás pedig a biztonságérzetet növeli.

A foglalkozás menetének kiszámíthatóbbá tételéhez (a benne történtek ok-okozati viszonyának érthetőségéhez) külső, vizuális eszközöket használunk. A mondatokat egyszerűsítjük és konkretizáljuk, valamint képi megjelenítést is kapnak, ezáltal a népmese befogadását módszertanilag is előkészítjük.

A tér, a látogatás és a múzeumpedagógiai foglalkozás előkészítése mellett mi magunk is készülünk a csoportok támogató fogadására. Ehhez sok segítséget kapunk a Zsuzsa által vezetett műhelymunkák során is.

Az együttműködésből, reményeink szerint, valóban olyan példaértékű kezdeményezés születhet, amely még szélesebb körben elérhetővé és élménnyé tudja tenni irodalmi kultúránk e közös, ám a konkrét tapasztalatoktól elvonatkoztatást igénylő, bonyolult nyelvi és képi világú szeletét, a magyar népmesék világát.

Váljanak a népmesék autizmusspecifikus szemüvegen keresztül élményszerű olvasmánnyá!

Mesemúzeum, 2021

43

OSZMI

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM BÁRDOS ARTÚR REJTÉLYES SORSÚ HAGYATÉKA

Bárdos Artúr rendező, színházigazgató 1948. október 21-én lemondott a Belvárosi Színház vezetéséről, s az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol politikai menedékjogot kért.

Hivatalos útlevéllel hagyta el Magyarországot, de természetesen esze ágában sem volt visszatérni. A sajtóhírek szerint azért szakított a magyar színházi élettel, mert arra kötelezték, hogy a Belvárosi Színházban műsorra tűzze Ilja Ehrenburg Oroszlán a piactéren című darabját. A valóságban hosszasan készült az emigrációra. Mivel csak néhány könyvet vihetett magával, könyvtárának legértékesebb részét biztonságba helyezte.

Testvérénél, Beck Ö. Fülöp szobrászművész özvegyénél is hagyott néhány fontos iratot. A teljes hagyatéknak azonban nyoma veszett: nem tudtak felvilágosítást adni róla Bárdos Artúr Egyesült Államokban élő fiai sem, akik 1989-ben az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek ajándékozták az Amerikában őrzött kincseket – például George Bernard Shaw géppel írt levelét és kézzel írt képeslapját.

Aztán hetvenkét év után előkerült minden. Mint kiderült, Zsebők Zoltán Kossuth-díjas magyar orvos, radiológus, egyetemi tanár házában lapultak az értékes dokumentumok. Hogy Bárdos miért éppen Zsebőknél helyezte el életének legféltettebb kincseit, csak találgatni lehet. Bizonyára vonzó volt a nagy ház, s a megbízható tulajdonos személye. Nem tudjuk, hogy Bárdos Artúr mikor és

44

 Bárdos Artúr 1909-ben, Máté Olga felvétele

PIM REFLEKTOR

hogyan ismerte meg a Nemzeti Parasztpártban politizáló orvost, mindenesetre Zsebők Zoltán alakja feltűnik a Belvárosi Színház jubileumi matinéján készült fényképeken 1946-ban. Egy dedikáció pedig, melyet Bárdos Artúr Alkonyat című, 1967-ben Buffalóban kiadott verseskötetében találunk, azt jelzi, hogy az 1960-as évek végén még kapcsolatban álltak egymással.

OSZMI

 Márai Sándor gratulál Bárdos Artúrnak Eugèn Scribe Egy pohár víz című művének színpadra állításához. A darabot a Művész Színház mutatta be 1937. január 21-én.  Bárdos Artúr dedikációja Zsebők Zoltánnak, 1967-ben

Akárhogy is volt, Zsebőknek köszönhetjük, hogy a hagyaték együtt maradt, s most az Országos Színháztörténeti Múzeum gyűjteményébe kerülhetett. De csodálhatjuk Bárdos Artúrt is, aki szinte mindent megőrzött. Nemcsak a színházi működését bemutató fotókra, aprónyomtatványokra és levelekre volt büszke; újságírói, kritikusi pályájának első írásait is eltette; sőt, személyes feljegyzései is fennmaradtak. Kiválóan dokumentálta magyarországi karrierjének csaknem valamennyi állomását.

Már a fényképgyűjtemény is lenyűgöző, hiszen a Színházi Életből ismert felvételeken kívül előkerült jó néhány ritkaság. Bárdos Artúr első színházában, 1912-ben az Új Színpadon mutatkozott be Judik Etel (később Karinthy Frigyes első felesége), akiről eddig nem láttunk színpadi képet, most azonban három fotográfián tűnik fel alakja. S még izgalmasabb, hogy végre szemügyre vehetjük Gulácsy Lajos díszletét, melyet a festő 1912-ben August Strindberg Hattyúvér című darabjához készített.

45

OSZMI

PIM REFLEKTOR

 Simonyi Mária (Hattyúvér), Judik Etel (A mostoha) és Antalffy Sándor (A herceg) August Strindberg Hattyúvér című mesejátékában. Új Színpad, 1912. május 4.

Ismeretlen fényképész felvétele

A hagyatékban a huszadik század első évtizedétől az 1940-es évek végéig találunk leveleket. Száznyolcvanhat olyan személyiséggel állt kapcsolatban Bárdos Artúr – Adorján Andortól, a Franciaországba emigrált írótól, újságírótól kezdve Zilahy Lajosig –, akiknek üzenetét méltónak találta a megőrzésre. Kiragadhatnánk néhány figyelemre méltó nevet a sorból: például Heltai Jenőét, Herczeg Ferencét, Jászai Mariét, Márai Sándorét, Molnár Ferencét és Szép Ernőét, de csak a teljes hagyaték közreadásával árnyalhatjuk majd tovább azt a képet, amit az utókor Bárdos Artúrról kialakított.

Gajdó Tamás

 Garas Márton (A rendőrfőnök) és Judik Etel (Flóra) Octave Mirbeau Pénztárca című egyfelvonásosában. Új Színpad, 1912. április 13.

Spády Zoltán felvétele

46

PIM REFLEKTOR

OSZMI

JASCHIK ÁLMOS ÉS A „HALHATATLAN PAPIROS”

Jaschik Álmos (1885–1950) a 20. század első felének egyik meghatározó művészegyénisége volt. A rendkívül gazdag, ám szétszóródott életmű minden területe önálló kiállítást érdemelne, a PIM – OSZMI virtuális tárlata azonban a kevésbé ismert bábművészeti tevékenységét helyezi középpontba – miközben felvillantja a művész pályakezdését, grafikai, pedagógiai és szcenikai tevékenységét, valamint az 1930-as évek bábos kezdeményezéseit is.

Jaschik Álmos 1907-ben szerezte meg rajtanári diplomáját és a Székesfővárosi Iparrajziskola tanársegédként alkalmazta. 1909-től a könyvkötészeti műhelyének vezetésével bízták meg. A Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt elveszítette állását, 1920-ban azonban megnyitotta magániskoláját, ahonnan három évtized alatt grafikusok, képző- és iparművészek tucatjait indította el pályájukon. Első színházi munkái a Thália Társaság részére készültek, a nagy kihívások azonban 1929-től vártak rá. Ebben Németh Antalnak volt nagy szerepe, aki előbb a szegedi Városi Színház rendezője, majd 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója lett. Jaschik neki köszönhetően négy alkalommal tervezhette meg Vörösmarty Csongor és Tündéje díszleteit, de antik, „egzotikus”, klasszikus és népi ihletésű előadások látványvilágát is. Emellett a rendező szervezte a Jaschik-iskola hazai és nemzetközi színházi kiállításait is. Németh Blattner Géza bábszínházában ismerkedett a színházi kulisszatitkokkal a ’20-as évek elején, valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy Jaschik Álmos érdeklődni kezdett a műfaj iránt. Ennek első emléke az 1931-ben megjelent Mécs László Bolond Istók bábszínháza című költeménye illusztrációi. Jaschik aztán 1931-ben részt vett a Magyar Bábszínház Barátok Céhe, 1933-ban a Magyar Művészi Bábjáték Barátainak Egyesülete, majd 1936-ban a Fajankó Művészek Bábszínház szervezésében.

1933-ban Magyar Művészi Bábjáték propagandája címmel tartottak kiállítást, ekkor készülhettek Jaschik Vitéz László bábfejtervei. 1936-ban

47

OSZMI

PIM REFLEKTOR

 Jaschik Álmos: Jelenetterv A cinkotai kántor című bábelőadáshoz, 1936

48

PIM REFLEKTOR

OSZMI

a műfaj iránt rajongó művészek Fajankó Művészek Bábszínháza néven próbáltak játszóhelyet nyitni. A vállalkozás egyik kezdeményezője Jaschik Álmos volt. A résztvevők névsorában a korszak kiemelkedő képző- és iparművészeit, irodalmárait találjuk. Szokolay Béla festő- és bábművész, Tüdős Klára néprajzkutató, jelmeztervező, színházi és filmrendező, Pekáry István festő- és iparművész, Aba-Novák Vilmos, Batthyány Gyula, Molnár C. Pál festők, Márk Tivadar jelmez- és díszlettervező, Benedek Kata festő-grafikus, Jaschik tanítványa, majd tanártársa, Németh Antal, Blattner Géza és Büky Béla támogatták a bábszínház munkáját. Az irodalmárok közül Tersánszky Józsi Jenő, Karinthy Frigyes, Tamási Áron, Szép Ernő, Babits Mihály, Lesznai Anna, Paulini Béla ígértek bábdarabokat. A „társulat” gyermek és felnőtt műsort is tervezett, Madách Az ember tragédiájának bábszínpadra állítását is célul tűzték ki. A Fajankó Bábszínház végül nem nyílt meg, a bürokrácia akadályozta meg.

1936 karácsonyán az egyesület bábkiállítást szervezett – amelyet filmhíradó is megörökített –, amin Jaschik A cinkotai kántor és a Pancimanci című mesék marionett-terveivel szerepelt. Ezeket ma a Bábtár őrzi. Jaschik 1939-ben egy utolsó kísérletet tett bábszínház nyitására, újabb terveket készítve, azonban akkor a történelem szólt közbe.

A virtuális tárlatot a PIM – OSZMI gyűjteményeinek anyagából állítottuk össze, azonban szerepelnek alkotások a Petőfi Irodalmi Múzeumból, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának gyűjteményéből, az Iparművészeti Múzeumból, magángyűjteményekből és reprodukciók korabeli folyóiratokból is.

Jaschik Álmos: Marionett-terv – Pancimanci, 1936  Jaschik Álmos: Bábfejterv – Vitéz László, 1933 körül 

Somogyi Zsolt

49

OSZMI

PIM REFLEKTOR

KONCERTEK A BAJOR-VILLÁBAN

Múltidézés egy színésznőre, egy Petrof zongorára és egyéb hangszerekre Aki járt már a Bajor Gizi Színészmúzeumban, szinte kivétel nélkül azzal búcsúzott, hogy e helynek különleges szellemisége, erős kisugárzása van. Úgy tűnik, Bajor Gizi színésznő egykori otthonában közel egy évszázad távlatából is működik a genius loci. A Nemzeti Színház vezető művészének villája a főváros egyik közismert találkozóhelye volt az 1930-as évek közepétől. Nyüzsgő, színes társasági élet zajlott itt, melynek középpontjában természetesen maga Bajor Gizi állt, aki „a színpadon a Nagy Színésznő, otthon a társasági dáma, az elkényeztetett feleség, a garden-partyk mondén háziasszonya”, ahogy Galsai Pongrác fogalmazott vele kapcsolatban.

E hely varázsa és az egykor itt élt neves házigazda nem mindennapi élete ösztönzött bennünket arra, hogy fölelevenítsük a korabeli szalonélet egyes epizódjait, teret adva a színház mellett a társművészeteknek is. Ennek reprezentatív példája az immár három éve szerveződő villakoncertek sora. Az indítás egy jótékonysági esthez kötődik, melynek helyszíne a Színészmúzeum volt. A közreműködő Musiciens Libres zenekar tagjai említették, hogy jó a terem akusztikája, továbbá inspiráló erővel hatott játékukra e helyszín. Nem véletlen, hogy néhány hónappal később épp velük kezdtük el a koncertsorozatot. Azóta sok művésszel, különféle zenei műfajokkal találkozhatott az érdeklődő közönség. Főként fiatal muzsikusokat látunk vendégül, elsősorban Fischer Annie-ösztöndíjasokat. Fischer Annie a magyar és az egyetemes zenei élet legendás, kiemelkedő zongoraművésze volt. Az emlékére alapított ösztöndíjat 1998-tól kaphatják tehetséges, fiatal, hangszeres és énekes szólisták pályakezdésük támogatásaként.

A zenei élményhez irodalmi felolvasást kínálunk, melynek tematikáját rendszerint a koncert műsorához igazítjuk. Például egy Bartók-est mellé a zeneszerző magánleveleiből olvastunk föl, egy Bach-koncert alkalmával Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című levélregényéből hangzott 50

 Fotó: Nagy Edit és Tassonyi Zsolt, Kovács Éva felvétele

PIM REFLEKTOR

OSZMI

el néhány részlet, egy csellista műsorához Krúdy Gyula Gordonkázás című önéletírásából válogattunk.

A járványhelyzet miatt ideiglenesen e zenei események is az online térbe költöztek, így január 20-án és február 17-én jelentkezünk két új koncert felvételével az OSZMI youtube-csatornáján.

Hamvas Béla írja Öt géniusz című művében, hogy a hely szellemét csak akkor érezhetjük, ha a helyszínen tartózkodunk. Beszélhetünk róla, emlékezetből írhatunk róla bárhol, de érezni közvetlenül csak az adott helyen, helyben lehet. Az ember vágyik ezekre a különleges helyszínekre, sokszor nem többre, mint pusztán „ott lenni valahol és leülni, nézni, megfürödni, mint a tengerben, vagy a boldogságban. Lehet kert, út, liget, part, ház, hajó vagy csak a domboldalon az almafa és alatta a fűben a kő.”

Kívánjuk, hogy kezdjenek el vágyakozni a Stromfeld Aurél úti villa után, legyenek visszatérő vendégeink koncertjeinken is, időről időre megújuló színháztörténeti kiállításainkon is.

Szebényi Ágnes

 Fotó: Soós Áron, Soós Orsolya és Soós Máté Kovács Éva felvétele

 Fotó: Szűcs Péter

és Környei Miklós Kovács Éva felvétele

51

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA Széphalmon bejeződött a Kazinczy-kert felújítása, és ugyan látogatók még nem érkezhetnek, a munkatársak már újra birtokba vehetik a területet, s tervezhetik a jövőt. Rendezettebb lett minden, járhatóbbak az utak, és a szelíden emelkedő domb, a szép halom tetején már messziről látható – miként egykor Kazinczy kúriája – az Emlékcsarnok, melynek környezete egy szökőkúttal is gazdagodott. A megújult kert az eddigieknél jóval nagyobb számú szabadtéri program megrendezését teszi lehetővé, ezzel segít küldetésünk hatékonyabb teljesítésében: meg kell mutatnunk kultúránk alapjának, anyanyelvünknek a gazdagságát-szépségét, tudatosítanunk az anyanyelvi kultúra értékeit, és erősítenünk a közösséghez tartozás érzését, a nemzeti azonosságtudatot. Bár országszerte egyre ritkább, Széphalomra, a hegyek közé néha-néha megérkezik az utóbbi években egyre ritkább téli vendég: a hó. Erről a koronavírus-járvány miatt csak képek, videók formájában tudunk beszámolni az érdeklődőknek, a személyes látogatások most kényszerűen elmaradnak, de amikor kizöldül majd a táj, amikor már „megenyhült a lég, és vídul a határ” (Tompa Mihály írta ezt, aki Széphalmon is járt, Arany Jánossal ment el Kazinczy sírjához), remélhetőleg egyre többen jönnek – mert jöhetnek – a kertbe. S akkor már egy új, állandó Kazinczykiállítást is láthatnak a nyelvmúzeum épületében az ide érkezők. Kazinczy, a széphalmi mester örökös házigazdája Széphalomnak, figyelmünk mindig rá (is) irányul tehát, 2021-ben különösen: halálának 190. évfordulóján nyílik meg a Kazinczy – „Szokott ösvényen szokatlanul” című kiállítás. Azzal az alapvető tapasztalattal és módszertani megközelítéssel, hogy Kazinczy életét és munkásságát nem ismerik a látogatók annyira (olyan mélységben, részletességgel), mint pl. Petőfiét, Aranyét, József Attiláét. Nem egy már meglévő kép (vélemény, tudás az íróról) megerősítése, pontosítása-árnyalása vagy éppen megváltoztatása a cél, hanem magának a képnek, a Kazinczyportrénak a megrajzolása: ki volt ő és „mit tett ő a hazáért” (Petőfi)? Ezt meséljük el az új kiállításban műtárggyal, szöveggel és izgalmas multimédiás megoldásokkal, játékokkal, múzeumpedagógiai elemekkel. Mindehhez kapcsolódik a Kazinczy-gyűjtemény (relikviák, könyvek) feldolgozása, digitalizálása, illetve további gyűjtése; ezzel adózik „Kazinczy Ferencz emlékének a hálás utókor”.

Nyiri Péter

52

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

53

 Fotó: DIA

54

PIM REFLEKTOR

DIA

BODOR ÁDÁM 85 Bodor Ádám történeteit jó olvasni. Ha kezembe akad egy-egy írása, képtelen vagyok letenni azt. A szürreális táj, a létezés peremén vegetáló hősök esendősége, a valóságot a felfoghatatlannal vegyítő, mégis magától értetődő természetességgel megírt események sora nem engedi a lazítást, végig kell olvasni, el kell jutni, az író által gyakran csak sejtetett, végkifejletig. Bodor Ádám történeteit jó hallgatni. Figyelmünket magával ragadja a szűkszavú párbeszédek sejtelmessége, a történések feszült légköre, a szereplőknek az az érthetetlen magatartása, mellyel az őket körülvevő világ abszurditásába simulnak, az, ahogy közönyösen belenyugszanak kilátástalan életükbe.

A Digitális Irodalmi Akadémia oldalán eddig csak olvashattuk, ám immár meg is hallgathatjuk kedvenc szerzőink egy-egy írását. A Hangoskönyvek menüpont alatt Bodor Ádám mellett közel hatvan író műveiből kapunk ízelítőt.

A válogatásban Bodor Ádám A részleg című elbeszélése a hatalmi önkénynek kitett ember végtelen kiszolgáltatottságán keresztül felvonultatja a bodori epika jellegzetes motívumait. Az alábbiakban egy részletet közlünk kedvhozónak a műből, az elbeszélést teljes terjedelmében olvassák el, hallgassák meg a DIA oldalán!

Bodor Ádámot köszöntjük születésnapja alkalmából! Isten éltesse!

Szlabóczky Mercédesz

55

DIA

BODOR ÁDÁM: A RÉSZLEG (részlet)

A deszkapulton gyertya ég, fénye remegve csillog a kantinos félig lehunyt szemén. „Egy rumot” – ébreszti az irodavezető. „És egy narancslikőrt a kisasszonynak.” Állnak háttal a pultnak, a gyertyafénynek, maguk előtt az ablakpárkányra helyezett két pohárral, és bámulnak kifelé, a völgyre ereszkedő fagyos szürkületbe. „Kisasszonyt mondtam” – suttogja az irodavezető, „persze, tudom én jól, mi az igazság. Így legalább nem akar majd levelezni valakivel. Egyébként ízlik a narancs, vagy inkább köményest kívánt volna? Mondja, ha azt jobban kedveli.” „Nehezen tudnék a narancs és a köményes között választani” – mondja Weisz Gizella. „Az igazság az, hogy egyiket sem szeretem. Ezért egy kicsit határozatlan vagyok.” „Ajánlanám” – suttogja az irodavezető és körülnéz a kantinban, „vegyen magának egy-két üveggel abból is, amit most nem szeret. És vegyen vagy tíz darab konzervet is, paradicsomos halat meg hagymás halat. Tízet-tízet vagy húszat-húszat mindegyikből. És vegyen magának vagy harminc csomag cigarettát.” „Nem dohányzom” – mondja Weisz Gizella. „Majd fog” – mondja az irodavezető. Az asszony könyökét finoman megérintve kíséri ki a kantinból. „Egy kicsit belenéznék a táskájába” – mondja az irodavezető az irodán. Jobb kézzel finoman beletúr Weisz Gizella holmijába, egyenként emel ki minden darabot, aztán szép rendben vissza is rakosgatja őket. Két tárgy kivételével. „Csak egy váltás alsónemű” – mondja Weisz Gizella. „Látom” – mondja az irodavezető, és fölemeli az asztalról az egyik künn hagyott tárgyat, a nagy celofánpapírba csomagolt mosdószappant, és szagolgatja. „Ez itt a mi vizeinkben nem habzik” – mondja. „Amúgy is elfogy, és akkor meg mit csinál.

Nem igaz? Kap tőlem érte jó másfél kiló mosószappant. És hasonló a helyzet ezzel a melltartóval, ugye, így nevezik. Ígérek érte egy pár bundabéléses egyujjas kesztyűt. Reggel megkap mindent a kantinban, ott lesz a pulton az egész egy kicsi kenderzsákban. Ne feledje, kora reggel eljön magáért az a bizonyos szénégető a lovasszekerével. Kiviszi majdnem a részlegig, ahol már várják magát.” „Jó, hát akkor holnap” – mondja Weisz Gizella. „És mégis hány ember vár rám a részlegen?”

Az irodavezető Weisz Gizella szemébe néz, föltartja hüvelykujját, és kimondja: „Egy.”

https://reader.dia.hu/document/Bodor_Adam-Vissza_a_fulesbagolyhoz-429/ Bodor_Adam-Vissza_a_fulesbagolyhoz-00440

56

PIM REFLEKTOR

SZÉPIRODALOM // A Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj keretében fiatal írók, irodalmárok részesülhetnek támogatásban. Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltételeket teremtve a magas színvonalú alkotótevékenységhez.

Az idei évben bemutatjuk, kik kaptak a 2020-as évben ösztöndíjat, minden lapszámban két-két Móricz ösztöndíjas műhelyéből hozunk szépirodalmi műveket.

BÍRÓ TÍMEA

SZÉPIRODALOM

Bíró Tímea Hosszú (részlet) porcelánkészlet a tested melyet markolva lehet csak függőlegesbe tüntetőlegesen összezárnak az izmok a szemek mintha ettől könnyebb lenne nekem pedig épp nehezebb már csak hátráltatni tudod az embert szeretném lehalkítani a fájdalmat az elvékonyodott és kilyukadozott bőrfelületen termésekről mesélek hogy mennyi lett a barack a meggy és lesz majd némi körte facsarom neked a gyümölcslevet ha megéred ezt persze nem mondom így is mínuszokat vagdos beléd az élet lenne már vége nem jön a számra az imádkozás istentelenül formálom a szavakat te pedig lassan hitetlen leszel amiért nem visz el van még itt dolgod nyeld le szépen a gyógyszert ma kétszer cseréltem pelenkát szimbiózisban élek veled reggelente egyre több a patkány a kertben ide szoknak annyira nincs ebben a házban élet minden érkezéskor lassan nyomom le az ajtókilincset mert félek a látványtól hogy mire visszaérek egy patkány kikezd téged és te a szépen lenyelt gyógyszer miatt azt hiszed hogy én simogatom valamelyik halódó részed

patkányfarkú kertek rázzák a fákat bennem a ló alattam begyalogol a tengerbe a fulladás előtt megáll és csipkéset verejtékezik a vízbe a hullámok kiéhezett balták várjuk a legélesebbet

Bíró Tímea 1989 decemberében született a vajdasági Szabadkán. Palicson él. A Hét Nap hetilap és a Képes Ifjúság újságírója, a Híd Kör és a FISZ tagja. Írásműhelyt vezet középiskolások számára.

2019-ben elnyerte a Sinkó-díjat. Két verseskötete jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadónál: A pusztítás reggelei (2017), Hosszú (2020). Jelenleg az első kisregényén dolgozik, illetve szerkesztői munkákat végez.

58

SZÉPIRODALOM

SZTERCEY SZABOLCS

Sztercey Szabolcs osztozás A rokonság nőtagjai összegyűltek, hogy közösen hozzák világra a valójában megszülhetetlen, óriási csecsemőt, mindenki beleadott apait-anyait, volt, aki a karját szülte meg, volt, aki a fejét, egyenként a fontos szerveket, a lábát és a csontokat, gyűltek a hozzávalók, és az anyák dédelgették, pólyába csavarták az újszülött darabokat, szeretni kezdte ki-ki a sajátját, egyre jobban, egyre nagyobb odaadással, mindenki elkezdte hazavinni a magáét, hogy majd külön-külön neveljék fel a saját és jobb elképzelésük szerint, ki a kart, ki a fontosabb szerveket, hogy esetleg majd felnőtt korában rakják össze, hazament mindenki a sajátjával, mosollyal és büszkeséggel az arcán, ami pedig a szülőszobában maradt, csak nagyon hosszú idő után sírt fel.

vícium Nem talált magának senkit, vagy őt nem találta meg magának senki, ezért úgy döntött, hogy önmagával fog összeházasodni, eljegyzés gyanánt megvásárolta a neki legjobban tetsző gyűrűt, bemutatta magát a szüleinek, és szervezkedni kezdett.

Senkinek nem tartozott magyarázattal, így könnyen ment az időpont, a helyszín, a ruhák, a menü kiválasztása.

Egyedül vonult az oltárhoz, türelmesen végighallgatta a pap mondandóját a házasság intézményéről és a megfelelő társ fontosságáról, miközben a szülők szeme megtelt könnyel, a csók helyett elégedetten elmosolyodott, és biccentett, egyedül ült az asztalnál, behunyt szemmel lejtette az első táncot, és hagyta magában szétterülni az örömteli pillanatot.

59

SZTERCEY SZABOLCS

Egyedül töltötte a nászéjszakát és a nászutat, vetkőzés közben egy pillanatra megállt, és elöntötte a bizonyosság, hogy jó döntést hozott, majd leszámítva a kisebb-nagyobb gondokat, boldogan és békében élt.

Csak hosszú évek után kezdett elromlani valami, feszültség, unalom és gyűlölet keveredett össze benne, egyre nehezebben küzdött a feltörő, szinte irányíthatatlan vággyal, hogy milyen lenne megcsalni, félrelépni, csak egyetlenegyszer, csak egy kicsit valaki mással is lenni végre, csak egy pillanatig ne gondolni a másikra soha többé.

Javítás Sokáig tartott a készülődés, az Anya nehezen tudta eldönteni, hogy milyen frizurát is vágasson magának, a mennyasszonyi ruha is el volt pakolva a ház egyik rejtett zugába, ahonnan csak sok keresgélés után lehetett előkotorni, amikor felvette, egy picit elbizonytalanodott, megállt a tükör előtt, igazgatta a ruhát, nem hitte volna, hogy ennyi idő után még jó lesz rá, kissé szorított, de azt az egy órát kibírja benne, gondolta, az Apa is alig találta meg az öltönyt, amit akkor viselt, kissé gyűrött volt, mert soha nem akasztotta a vállfára, csak úgy lerakta, ahogy sikerült, nyakkendőt azóta se tudott kötni, de valahogy csomózott egy idétlen bogot, lassan vonultak az oltár elé, hangosan szólt az orgonaszólam, a család és a rokonok újra gyönyörködhettek a pillanatban, mindenki szerette a mennyasszony visszafogott, mégis elegáns ruháját, néhányuk meghatódva sírt, a fényképészek fel-alá futkároztak, hogy a lehető legjobb szögből tudják megörökíteni az eseményeket, majd az Apa és az Anya

60

PIM

PIM

SZTERCEY SZABOLCS

megálltak a pap előtt, rövid ideig csend lett, mindenki feszülten figyelt, majd elengedték egymás kezét, hangosan és érthetően elmondták, hogy ők már nem szeretik egymást, a pap áldásukat adta rájuk, lehúzták egymás ujjáról a gyűrűt, zsebre rakták, mindkettejük ujján ott volt a gyűrű nyoma, mint egy másodlagos gyűrű a főgyűrű alatt, élettelenül fehér volt a bőr alatta, de lassan színnel kezdett feltelni, a ceremónia után hazamentek, fogták a közös gyereküket, visszavették tőle a nevét, őt már többé sehogy se fogják hívni, majd fáradságos munkával az anya visszacsinálta magába, apa asszisztált hozzá, szorosan fogta a kezét, míg a másikkal segített visszagyömöszölni a gyereket, majd türelmesen megvárták, amíg felszívódik, eltűnik, végül felöltöztek, elköszöntek, és többé nem beszéltek egymással.

Sztercey Szabolcs 1991-ben született Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron él, majdnem mérnök lett, de közben elkezdett verseket írni és végül filmrendezés szakon szerzett diplomát. Első kötete, A nyelvtani közép 2017-ben jelent meg, amiért Méhes György-debütdíjban részesült. A második Plüssbolygó címmel fog megjelenni 2021 elején. Rövidfilmeket is rendez.

61

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15.

Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.

Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21.

Zárva: November 1-től március 14-ig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1.

Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

62

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9.

Tel.: +36 1 202 4020 email: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57.

Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.

Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 14–18 óráig

Kazinczy Ferenc Múzeum 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11.

Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275.

Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig október 29-től 8-16 óráig

MEGJELENT!

4

É

Forgách utca

Pacsirtamező u .

6

y cz zin Ka

D

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

37

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

t

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

7

a út yalj

1

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

2

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

T

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

9

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

p

ölg etv

n rk

8

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

3

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

5

Corvin Negyed

1

Petőfi Irodalmi Múzeum

6

A Magyar Nyelv Múzeuma

2

Ady Emlékmúzeum

7

Mesemúzeum

3

Jókai Emlékszoba

8

4

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

5

Kazinczy Ferenc Múzeum

9

Bajor Gizi Színészmúzeum