PIM programfüzet // november-december by Petőfi Irodalmi Múzeum

PIM PROGRAM

2020. NOVEMBER DECEMBER

www.pim.hu

Új vize

o n n e W WAt e r s

Új vize

o n n e W WAt e r s

2020.10.22. — 2021.01.31.

Írók és művészek s z é k e ly A l A d á r m ű t e r m é b e n r ikt eérss m A nűdvAérstz i setk s Í rWó A l A d á r s z é k e ly 's s t u d i o s z é ki n e ly Al Adár műtermében

Writers And Artists Emberi Emb eri Er Erőf őfor orráso rások k Min inisztériu isztériuma isztériu ma

Két évvel ezelőtt, 2018 december közepén érkeztem a PIM-be megbízott főigazgatóként. Két éve nem írok egy könyvet. A meg nem írt könyv egy távoli, elég zavaros jövőről szól. Ezt a meg nem írt jövőt küzdelmes közeljövő írja fölül, ami belelóg a jelenbe. Úgy tervezni, hogy nem tudjuk, mi lesz holnap, elég megterhelő, leginkább lelkileg. Egyre többször jut eszembe Babits lebombázott írógépe a relikviatárunkból, mert ez is nálunk van. A költő halála után legendás könyvtárával együtt írógépe is a Baumgarten Alapítványhoz került. Az emlékmúzeumnak szánt dolgozószoba azonban 1945-ben, Budapest ostroma idején bombatalálat következtében porig égett. A romok közül egyedül a költő által sokszor megverselt írógépet tudták kimenteni. Hát ez most a szimbólumértékű tárgyam, összegörbült billentyűkarokkal nem lehet verset írni. De lehetett, a versek túlélték az eszközt, leváltak a halott szerzőről is, ez az egyetlen triviális tapasztalati bölcsesség, ami erőt ad. Háború nincs, pszichózis van, küzdünk egy láthatatlanságig parányi vírus ellen. Naponta igazolja vissza, hogy az ember anyag. De több ennél, többek vagyunk, ez a dolgunk, megmutatni a többletet. Demeter Szilárd főigazgató

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató

Fotó: Dankó Fáni 

SZÁMVETÉS

Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Demeter Anna, Erlitz János, Pálossy Klára, Zöllner Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2020. november-december Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Kondor Béla: József Attila: Medáliák II., illusztráció, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

AJÁNLÓ

OLVASSUK TRIANONT!

Olvassuk Trianont! címmel új beszélgetéssorozat indult a PIM-ben. Kiindulópontunk természetesen a szépirodalom: hogyan íródott bele Trianon traumája egy-egy műbe és milyen képet rajzolhat mindebből az utókor? A századik évfordulóra készült Édes Anna/Kosztolányi című kiállítás többek között azt mutatja be, hogy az írói életmű darabjai, legyen az vers, regény vagy publicisztika, milyen sokrétűen viszonyulnak az egykori történésekhez. A regényszöveg egyszerre tárja fel az egyéni traumák belső működését és azok társadalmi hátterét, tágabb perspektívából az egész ország tragédiáját, pótolhatatlan veszteségeit. A beszélgetéssorozat is Kosztolányi Dezső Édes Annájától indult: az októberi első alkalommal Kosztolányi politikai szerepvállalásáról, és a regényben megjelenő történelmi korszakról volt szó, különös tekintettel a magyarországi vörösterror és fehérterror működésére és következményeire. A Vita a piskótáról című beszélgetés megtekinthető a múzeum YouTube csatornáján. A második beszélgetés során azt vizsgáljuk, hogy milyen volt a cselédek helyzete a huszadik század első évtizedeiben Magyarországon. Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie azoknak a fiatal lányoknak, akik vidékről a fővárosba szegődtek szolgálatba? Milyenek voltak az igazi Édes Annák, és milyen volt a Kosztolányi család viszonya a cselédekhez? És mi köze mindennek Trianonhoz? Ez a beszélgetés is elérhető lesz a PIM online csatornáin. Az első világháború után Kosztolányi szülővárosát, Szabadkát elcsatolták, családját évekig nem láthatta. 1920-ban Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért címmel irredenta antológiát szerkesztett, amelyhez esztétikai és politikai értelemben is egymással szemben álló értelmiségieket: írókat, művészeket, politikusokat és tudósokat sikerült megnyernie. A Nyugat folyóirat szerzői közül többen szerepelnek az antológiában, a beszélgetéssorozat 2021-es folytatásában az ő Trianonhoz való viszonyukat is górcső alá vesszük majd. Szó lesz többek között olyan írókról, akik számára ez az időszak az áttelepülés kényszerét hozta el. Az országrészek elcsatolása a határon túl maradt közgyűjteményeket is érintette. A sorozat következő részében azt járjuk körül, hogy a múzeumi gyűjtemények értékes darabjai milyen kalandos utakon jutottak Magyarországra. Érdemes jövőre is követni személyesen vagy online a beszélgetéseket, hogy az irodalom világán átszűrve, íróink személyes történetein keresztül kapjunk minél árnyaltabb képet Trianonról. Részletek a 19. oldalon. 2

AJÁNLÓ

KMI12-ESTEK A PIM-BEN

Tematikus zenés irodalmi sorozat — a historikus időktől az irodalmi marketingig A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatóságának (PIÜ KMI) küldetése a kortárs magyar szépirodalom és az olvasás népszerűsítése minél szélesebb körben, határon innen és túl. E célból született meg a KMI 12 program, melynek keretében évente nyolc, szakmailag már elismert alkotó és négy pályakezdő fiatal tehetség kerül kiválasztásra, hogy segítsék írói arculatuk építését, műveik népszerűsítését. A november-decemberi eseménysorozatban olyan izgalmas témákkal kalandozunk az irodalom világában, mint a történelem, a vallás vagy a marketing: az adventi időszak jegyében hitről és költészetről beszélgetünk, bemutatkozik a legfiatalabb írónemzedék, de szó esik az online térben való önmenedzselésről vagy épp a digitális világtól való visszavonulásról is. A zenével kísért tematikus esteken többek között olyan, József Attila-díjas szerzők is útitársunkul szegődnek, mint Száraz Miklós György, Szálinger Balázs vagy Iancu Laura. Azok pedig, akik inkább otthonról csatlakoznának hozzánk, a PIM YouTube csatornáján követhetik élőben a négyrészes sorozatot. Mi szavakban utazunk. Legyen Ön is az útitársunk!

AJÁNLÓ

AJÁNDÉKOK IRODALMI TÖLTETTEL

Tudományos könyvektől a kosztolányis tetoválásig Az év végével a Petőfi Irodalmi Múzeum ajándék- és könyvesboltja megújuló ajándékokkal, ötletekkel várja régi és új vásárlóit, hogy még inkább megkönnyítse az ajándékok (sokszor nehézkes) beszerzését – legyen az a karácsonyi hajrában, születésnapra vagy csak úgy, alkalom nélkül. A PIM boltjában van minden, ami irodalom és amit olvasni, hallgatni, nézni, hordani vagy éppen használni lehet: a gyűjteményekhez és kiállításokhoz kapcsolódó tudományos kötetek, katalógusok mellett fényképes albumok és CD-k, vászontáskák és pólók, íróés irodaszerek, a kisebbeknek játékok és múzeumpedagógiai foglalkoztatók, valamint olyan egyedi ajándék- és használati tárgyak, mint telefontok, kulcstartó, írói képeslapsorozatok, bögre vagy akár zsebtükör. Kedvenc szerzőinknek pedig nemcsak az arcképét tűzhetjük ki a ruhánkra, de kézírásos szignójuk is a miénk lehet: folyamatosan megújuló kínálatunkban megtalálják a nagy népszerűségnek örvendő, írói aláírásokkal ellátott tárgyainkat, valamint logózott PIM-es termékeinket, de aktuális tárlatainkhoz kapcsolódóan is készülünk új ajándéktárgyakkal. Lepje meg irodalomrajongó ismerősét vagy önmagát! Hamarosan megnyitjuk online boltunkat, figyeljék honlapunkat és rendkívüli nyitási akcióinkat!

PROGRAMOK

Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum

OSZMI — Bajor Gizi Színészmúzeum

#AZIRODALOMMEGTALÁL

Mesemúzeum

2020. 11.01 — 12.31.

PROGRAMOK

PIM

PIM KMI12-ESTEK A PIM-BEN

November 4. szerda 18:00

Téma: Historikus idők nyomában – Történelem az irodalomban

Közreműködnek: Eleven Költők Társasága (Keleti András zenész, Kohánszky Roy énekes), Honfi Imre Olivér zenész, Turi Bálint színművész

Tematikus zenés irodalmi sorozat a KMI 12 program 12 kiemelt szerzőjével

Fellépők: Bene Zoltán, Száraz Miklós György és (online kapcsolással) Majoros Sándor Az est moderátora: Luzsicza István, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága irodalmi szerkesztője

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kmiestek@pim.hu e-mail címen lehet.

neve: Édes Anna született: 1900-ban

haja: szőke szemöldöke: szőke szeme: kék

orra, szája: rendes

EGY ESTE ÉDES ANNÁVAL Pedagógusoknak

termete: közép

arca: kerek

November 5. csütörtök 18:00-20:00

PIM

JUHÁSZ ANNA POP

PROGRAMOK

November 5. csütörtök 19:00

Vendég: Szederkényi Olga és Eke Angéla Mi kapcsolja össze Szabó Magdát, Hemingway-t, Agatha Christie-t és Rejtő Jenőt? A siker, az, hogy műveikkel és legendás személyükkel páratlan népszerűségnek örvendenek mai napig. Ugyanígy miért kedvenceink az Anna Karenina vagy Jane Austen művei? Mit tudott Shakespeare, hogy darabjait világszerte telt házzal játsszák több mint 400 éve? Egyáltalán, megfejthető-e az irodalmi siker titka? Szederkényi Olga ezeknek az izgalmas utaknak a felfedezésére vállalkozott legutóbbi, Irodalmi popikonok című kötetében, amiben páros interjúkkal járja körül egy-egy irodalmi mű vagy alkotó helyét anno és ma, a XXI. században.

Belépő: 1000 Ft

Szederkényi Olga újságíró, dokumentumfilmes, a francia és a magyar gasztronómia kutatója, több kötete, saját podcastje és számos hangjátéka van. A Naplók a vérzivatarból (2019) című hangjátékának epizódjait, melynek írója és rendezője, Márai Sándor író és saját nagyszülei második világháborús naplóiból szerkesztette.

MÚZEUM MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT – Digitális megoldások a múzeumi ismeretátadásban XII. országos múzeumpedagógiai konferencia Online konferencia Részletek a 39. oldalon.

November 9–10. hétfő–kedd Csak online a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán. 7

PROGRAMOK

PIM

PIM AZ A38 HAJÓN – ÁRNYJÁTÉKOK

November 10. kedd 20:00

Mit mond Kosztolányi Dezső a nőkről?

ONline közvetítés az A38 hajó YouTube csatornáján.

Kosztolányi és a nők

„Természet tündérei, szeszélyesek és kiszámíthatatlanok, de igazabbak a meddő gondolatnál, a büszke hazugnál, a csontos, ijesztő, gyilkos férfinál.” Leány, barátnő, cseléd, feleség, rejtélyes kedves és anya beszél az íróval, az íróról, olykor az író hangján. Egymásra feleselő levelek, naplótöredékek, vers- és prózarészletek szövegeiből építkező, videószekvenciákkal illusztrált, zenés irodalmi esten idézzük meg az álarcai mögül olykor kikacsintó Kosztolányit és az őt körülvevő megértő, megbocsátó nőket, az „elvtelen szentek, jámbor pogányok, bizonytalan jók” alakját, akik nélkül hová is futhatna a kócos fejű költő. Közreműködnek: Szamosi Zsófia, Lengyel Tamás A szöveget válogatta, szerkesztette: Parádi Andrea

PIM

A járványhelyzetre való tekintettel 2020. november 11-től a Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett programok zárt ajtók mögött valósulnak meg, melyeket a programok időpontjában online lehet követni majd a múzeum hivatalos YouTube csatornáján.

TÜKÖR

November 17. kedd 18:00

Folytatódik a Tükör sorozat, amelyben a 2019-es év Móricz-ösztöndíjasait ismerjük meg, nem csak írásaikon, hanem egy baráti beszélgetésen keresztül, amelyre az író két, számára fontos vendéget hív meg.

ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

Beszélgetéssorozat Móricz-ösztöndíjasokkal

A sorozat következő részében Simon Bettina írói műhelyébe pillanthatunk be Garaczi László és Pataky Adrien társaságában. A beszélgetést vezeti: Benedek Anna Móricz Zsigmond datált, gyakran címmel is ellátott feljegyzéseit, jegyzeteit, megfigyeléseit tenyérnyi lapokra írta. Írói tervei alapján ezekből egységeket alkotott és megközelítőleg kronologikus rendben beköttette. Így keletkezett a kilenc kötetes, Tükör címet viselő, tartalmában az 1914 és 1919 közötti időszakra vonatkozó kézirat.

PROGRAMOK

PIM

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA

November 27. péntek 16:30

Idén is megrendezzük a Kutatók Éjszakáját, melynek keretében a látogatók betekintést nyerhetnek az Ady Endre- és Móricz Zsigmond-levelezés sajtó alá rendezésének rejtelmeibe, és megtekinthetik a Petőfi Irodalmi Múzeum és a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet féltve őrzött kincseit a gyűjteményi raktárakban.

ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

ALKOSS TERET! ISKOLA ÉS MÚZEUM

November 27. péntek 17:00

Részletek a 29. oldalon.

ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

 Fotó: Berecz Valter

Pedagógusoknak

PIM

PROGRAMOK

SZÍNHÁZI KALAUZ

November 27. péntek 18:00

Közreműködnek: Hász-Fehér Katalin irodalomtörténész, egyetemi docens Nánay István kritikus, színháztörténész P. Müller Péter egyetemi tanár, irodalom- és színháztörténész Gajdó Tamás színháztörténész

ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

Gerold Lászlóra (1940–2016) emlékezünk

A Kutatók Éjszakája program keretében.

 Fotó: Wikipédia

OLVASSUK TRIANONT!

November 30. hétfő 18:00

Az Olvassuk Trianont! beszélgetéssorozat következő részében továbbra is az Édes Anna áll középpontban. Kosztolányi bravúros finomsággal szövi át az egyszerű cselédlány történetét történelmi utalásokkal. Milyen volt a cselédek helyzete a huszadik század első évtizedeiben Magyarországon? Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie egy vidékről a fővárosba szegődő cselédnek? Milyenek voltak az igazi Édes Annák, és milyen volt a Kosztolányi család viszonya a cselédekkel?

ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

Cseléd legendák

 Fo

A beszélgetés résztvevői: Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész (SZTE JGYPK, Szeged) Trádler Henrietta társadalomtörténész (FTI, Kőszeg) Moderátor: Parádi Andrea, az Édes Anna/Kosztolányi – Trianon 100 kiállítás kurátora

PROGRAMOK

PIM

JUHÁSZ ANNA POP

December 1. kedd 19:00 Közreműködik: Táborszky Bence trombitaművész

Vendég: Kepes András és Táborszky Bence „Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, pozíciókra tör, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, cinikus öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, megértő és derűs lesz, s minden a helyére kerül.” Decemberben a Juhász Anna POP sorozatban boldogságról, sikerről, tudásról, mindennapi életünk meghatározó érzeteiről és élményeiről lesz szó – családi történetek, kutatások, hazai és nemzetközi példák által. Hitről, a vírushelyzet következményeiről, családról és saját utunk megtalálásáról szól Kepes András legújabb kötete, A boldog hülye és az okos depressziós, ennek kapcsán mesél a szerző kedvenc íróiról és verseiről is. Kepes András író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Elnyerte többek között a Táncsics Mihály-díjat (1991), a Joseph Pulitzer-emlékdíjat (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1998) és a Prima díjat (2011). Világkép című szubjektív esszéregényét 2016-ban a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választotta és 2017-ben elnyerte a Libri irodalmi közönségdíjat.

Fotó: Falus Kriszta



ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

PIM

PROGRAMOK

SZÉKELY ALADÁR SZIMPÓZIUM

December 3. csütörtök 15:00

Székely Aladár, a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus 150 éve született. A Magyar Fotótörténeti Társaság ez alkalomból, csatlakozva a PIM Új vizeken… című Székely Aladár-kiállításához, szimpóziumot szervez, melynek központi témája a portréfényképezés meghatározásának és máig tartó útkeresésének kérdése.

ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

A magyar portréfotó az elmúlt százhúsz évben

Érdemes körüljárni, hogy vajon idejét múltak-e, változtak-e vagy mindmáig érvényesek a nagynevű Székely-kortársaktól, Adytól, Ignotustól, Bálint Aladártól és többektől a mesterre alkalmazott, tapogatózó minősítések: „igaz, kérlelhetetlen és művészi”, „nyers, de erős képek”, „realista”, naturalista fotográfia”, „semmi erőltetett beállítás… utána semmi retouche”, „nem portréművészetet ad, hanem a fényképezőgép jellemtanulmányait” stb. Maga Székely önvallomásában úgy fogalmaz, hogy az „emberek egyéniségének jellemző igazságait igyekezett szemmel, fénnyel és képpel reális portréiba felfogni és a jövőnek megóvni.” A tudományok különféle területeiről meghívott előadók elméleti és gyakorlati szemszögből, eltérő megközelítéssel mutatják be, hogy tegnap és ma hogyan „olvasták/olvassuk” a portrét, milyen finom szálak kötik össze vagy választják el a régmúlt és a ma portréművészetét. Író, esztéta, muzeológus, művészettörténész keresi a választ arra, hogyan viszonyul a mai portré vagy a megelőző évtizedeké a Székely korában kiemelten fontosnak tartott „lélekábrázoláshoz”, a „valósághűséghez”, a „pózhoz”, a „kérlelhetetlenséghez”. A konferencia szervezői várják a közönség soraiba a portréfotó műfaja iránt érdeklődőket, szakembereket, fotóművészeket és fotóamatőröket egyaránt – ez utóbbi meghatározást, a 20. század eleji gondolkodás jegyében, a hagyományossal szembefordulókra, a frissre, újra törekvőkre értjük. Előadók: Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár, ELTE, Bartis Attila író, fotográfus, Beke László művészettörténész, egyetemi tanár, MKE, Bogdán Melinda igazgató, OPKM, Horányi Attila művészettörténész, egyetemi docens, MOME, Kovács Ida fotótörténész, főosztályvezető, PIM, Lengyel Beatrix fotótörténész, főosztályvezető, MNM Történeti Fényképtár.

 Fotó: Székely Aladár, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében

PROGRAMOK

PIM

CSOÓRI SÁNDOR-KONFERENCIA AZ IRODALMI MAGAZINNAL

December 4. péntek 13:30

Csoóri Sándor költő, esszé- és filmíró, a rendszerváltozás emblematikus alakja, idén lenne kilencvenéves, az Irodalmi Magazin őszi lapszáma őrá emlékezik sokoldalú munkásságának áttekintésével. A lapszámbemutató műhelykonferencián három kerekasztal keretében beszélgetnek az Irodalmi Magazin szerkesztői és a Csoóri Sándor-szám szerzői.

ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

ÖKÖR, SZAMÁR MELENGETI

December 7. hétfő 18:00

Karácsonyi költészeti virrasztás Lackfi Jánossal, kortárs szerzők verseivel Zenét varázsol Szirtes Edina Mókus Ó, szent állatok! Az övék is a Karácsony. Élő állatoké, halott állatoké. Ökör, szamár bio-fűtőtestként lehelik be a jászol környékét. A juhok a pásztorokkal együtt özönlenek be. A lovak a három király alatt érkeznek. Közben karácsonyi asztalunkon fürdőkádból pecázott hal, szájában decens citromkarikával. Csirke, pulyka, malacka. Utóbbi már az Újév felé mutat rózsás csülkével.

ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.





Fotó: Molnár Mihály

Fotó: Szirtes Edina Mókus

PIM

PROGRAMOK

 Kép: Boticelli: Misztikus Krisztus Születése

A várandós Máriát eleve szamár cipeli vándorútján. Ahogy Jézus is szamárháton baktat majd be Jeruzsálembe, világot megváltani, kereszten meghalni. Mit is keresnek az állatok a Szent Születés helye körül: afféle cuki dekoráció, gyerek-szórakoztató állatkerti mutatvány? Az akkori ember számára az állat maga volt az élet, a legfontosabb segéderő, a traktor, a kombájn, a húsforrás, a tejforrás. A lelki újjászületés állat áldozathoz, bűnbakhoz volt kötve, s a gyermek Jézus Isten előtti bemutatása is két galamb életébe fájt. Író-költőféle pedig mindig is az állat emberszerűségét, az ember állatszerűségét kereste fabulákban, tanmesékben, példázatokban. Tereljük be állatainkat a szent térbe, lássuk, mi lesz belőle! Hiszen korunk embere lassan jobban bánik állataival, mint embertársaival. Nagy karácsonyi állatsereglet, csak tessék, csak tessék... Csak okosan, mint a kígyók, szelíden, mint a galambok!

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM November 5. csütörtök 17:00

LÉPCSŐSZEMINÁRIUM: AZ „ÚJ NŐ” Folytatódik a 2019-ben indult Lépcsőszeminárium elnevezésű beszélgetéssorozat, amely a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében, ezúttal a VÁLTOZÁS témájában öt kulturális intézmény – a Kassák Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum – szimbolikus vagy épp valós lépcsőjétől indulva próbálja megmutatni és tudatosítani a kulturális és a felsőoktatási intézmények között meglévő kapcsolódási pontokat. Miért éppen lépcső? A lépcsők, a lépcsőház képletesen és a szó valóságos értelmében is átmeneti tér, az alászállás és a feljutás tere, a szintek és perspektívák találkozása, a mozgás, az ücsörgés és legfőképp az összeköt(tet)ések helye. Tökéletesen alkalmas arra, hogy megálljunk rajta, elgondolkozzunk azon: honnan jöttünk, hová megyünk; kik azok, akikkel egy irányba haladunk? Az egyes alkalmakon kurátorok, múzeumpedagógusok és oktatási szakemberek ülnek össze, hogy bepillantást nyújtsanak saját szakterületük gondolkodásmódjába. A Kassák Múzeum időszaki kiállítása Besnyő Éva pályáján és művein keresztül mutatja be, hogy a fotográfusi hivatás miként biztosíthatta a nők számára az anyagi és művészi szabadságot, egy választott életforma megélését a 20. században. A 19. század végétől jelent meg a társadalmi pozícióját önmaga meghatározni kívánó „új nő”, majd az 1920–30-as években a „modern lány”, aki életmódjában és megjelenésében is eltért környezetétől. A Lépcsőszemináriumon egy önarckép kapcsán azt vizsgáljuk, milyen módon közvetíti a fénykép a nők változó szereplehetőségeit, vágyait és a feléjük irányuló társadalmi elvárásokat a Horthy-korszak Budapestjén és a Weimari Köztársaság utolsó éveinek Berlinjében. Beszélgetőpartnereink: Gács Anna egyetemi oktató, Csatlós Judit muzeológus, a kiállítás egyik kurátora, Barna Orsolya múzeumpedagógus és Rálik Alexandra az IrodalomSzemlélet Csoport képviseletében. A beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a lepcsoszeminarium@gmail.com e-mail címen lehet.  Fotó: Besnyő Éva: Önarckép, Berlin, 1931, Maria Austria Intézet, Amszterdam

KASSÁK MÚZEUM

November 12. csütörtök 18:00

PROGRAMOK

ONLINE KÖZVETÍTÉS

VÁNDORLÁZ

Fisli Éva történész muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum) előadása a Fotóhónap 2020 keretében Az előadás arra keresi a választ, hogy miért és hogyan keltek útra a húszas-harmincas években kivándorló magyar fotográfusok. Hogyan kapcsolódtak egymáshoz, hogyan hatottak egymásra? Leírható-e távolodásuk a lépcsőzetes és a láncmigráció fogalmaival? Mit jelenthetett számukra Berlin, 1930-ban? Vagy Párizs, 1934-ben? És mit adhatott Hollandia, Anglia vagy Amerika? Az előadás második része áttekintést ad arról, hogy milyen közös tapasztalatok formálták a magyar emigránsokat – köztük Besnyő Évát – vándorlásuk idején. Milyen volt a korabeli képes sajtó, amelynek dolgoztak? Milyen fotográfiai nyelveket sajátíthattak el, milyen kiállításokon és fórumokon jelenhettek meg? Szó esik arról, hogy miközben a megélhetésért küzdöttek, miként inspirálták, segítették, formálták egymást. A legendákon és a visszaemlékezéseken túl milyen egykorú források állnak rendelkezésünkre kapcsolati hálójuk felfejtésére?

November 19. csütörtök 18:00

SZEMÉLYES POZÍCIÓK

ONLINE KÖZVETÍTÉS

Kerekasztal-beszélgetés a kortárs dokumentumfotó útjairól

Besnyő Éva nevét Magyarországon leggyakrabban a két világháború között kibontakozó, a társadalmi problémák feltárását célul tűző szociofotó mozgalommal kapcsolatban említik; második hazájában, Hollandiában pedig többek között az 1970-es években aktív Dolle Mina nőmozgalom résztvevőjeként és fotósaként vált ismertté. A sokszínű életmű e két területéhez kapcsolódva, kortárs fotográfusok bevonásával vizsgáljuk a dokumentumfotó mai lehetőségeit és szerepét a társadalmi folyamatokban. A személyes tapasztalatok és motivációk fényében a fényképész lehetséges pozícióira, az alanyokkal kialakított kapcsolatára, az együttműködés és részvétel formáira kérdezünk rá. A beszélgetés résztvevői: Bartha Máté, Benkő Imre, Csoszó Gabriella, Erdei Krisztina, Szász Lilla és Turay Balázs Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu A kerekasztal-beszélgetésen az előzetes regisztráció után, múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni. Fotó: Besnyő Éva: Aratók, Szokolya, 1938 Albertini Béla 

PROGRAMOK

November 26. csütörtök 18:00

KASSÁK MÚZEUM

ONLINE KÖZVETÍTÉS

A FOTOGRAFÁLÁS MINT NŐI HIVATÁS

E. Csorba Csilla művészettörténész (Petőfi Irodalmi Múzeum) előadása a Fotóhónap 2020 keretében 2020-ból visszatekintve anakronizmusnak látszik, hogy egy olyan mesterséget vagy művészi pályát, mint amilyen a fényképezés, női vagy férfi hivatásnak tekintsünk. A 19. század végén bekövetkező társadalmi változások, a lányok, asszonyok családi életben betöltött szerepeiken túlterjedő ambíciói vagy éppen az egzisztenciális problémák a nőket munkahely keresésére sarkallta, és közülük többeket a fényképészek műtermébe irányított. Míg egyesek óvták a nőket, hogy gépekkel, vegyszerekkel bánjanak, mások – egyebek között a feminista sajtóorgánumok − kifejezetten ajánlották számukra a műtermi fényképezést. A fotózás elméletének és gyakorlatának különböző szintű elsajátítása után sokfajta út állt a nők előtt: fogadókisasszony, retusőr, műtermet működtető hivatásos fotográfus vagy kísérletező, újfajta látásmódot feltételező alkotói pozíció. Az előadás Besnyő Éva életművéhez méltó női fotográfusok útkereséseit (Máté Olga, Révai Ilka, Landau Erzsi, Rogi André, Kárász Judit, Kálmán Kata, Ata Kandó) mutatja be a 20. századi fotótörténetből. Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Belépő: 1000 Ft A belépő az időszaki és az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes.

December 11. péntek 16:00

ONLINE KÖZVETÍTÉS

LÁTHATÓ ÉS LÁTHATATLAN MUNKA

A Munka fotóelméleti szavalókórus előadása és kurátori tárlatvezetés a Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái című kiállítás finisszázsán A Munka fotóelméleti szavalókórust Eperjesi Ágnes képzőművész 2015-ben alakította. Fellépéseik, többszereplős performanszaik az egyes előadásokra kiválasztott művészetelméleti szövegeknek szokatlan kontextust teremtenek, és a fényképezés gyakorlatához kapcsolódó maszkulin képzeteket női összefüggésrendszerbe helyezik. A Besnyő-kiállítás zárására a szavalókórus friss szövegkönyvvel és a hely szelleméhez illő előadással készül! A szavalókórus fellépése előtt Csatlós Judit és Juhász Anna Mária kurátorok 16 órától angol, 17 órától pedig magyar nyelvű vezetést tartanak a kiállításban. A részvétel a finisszázson regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet.

PROGRAMOK OSZMI

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

November 3. kedd 16:00

FINITA LA COMMEDIA Író-olvasó találkozó

Borbély László íróval színházi prózáiról beszélget Bodolay Géza színházrendező, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója Vendég: Dózsa László színművész, rendező, érdemes és kiváló művész Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.) Regisztráció: v.kovacs.annamaria@oszmi.hu

November 4. szerda 19:00

TITKOS UTAKON BAJOR GIZI EGYKORI OTTHONÁBAN Esti villaséta középiskolásoknak

Különleges zseblámpás kalandozásra hívjuk a tizenéveseket. Egy ismeretlen világról, egy ismeretlen színésznőről mesélünk, miközben bejárjuk a négyszintes épületet. Színház, irodalom és történelem kapcsolódnak itt össze, megidézve a XX. század első felének színes művészvilágát. Belépő: 1000 Ft / Regisztráció: bgm@oszmi.hu November 5. csütörtök 18:00



Kép: OSZMI

MŰTÁRGYLESEN

Közelítések Czigány Dezső Bárdos Artúrról készített portréjához Az új ismeretterjesztő sorozat intézményünk színháztörténeti gyűjteményének egy-egy kiválasztott darabját mutatja be, mellyel célunk a gyűjtemény népszerűsítése, minél több oldalról való megközelítése és láthatóvá tétele. A sorozat első alkalma egy kerekasztal-beszélgetés, amelynek középpontjában Czigány Dezső Bárdos Artúrról (1882–1974, rendező, színházigazgató) készített portréja áll. A beszélgetés során a résztvevők egyszerre művészettörténeti és színháztörténeti perspektívákból közelítenek a festményhez. Résztvevők: Barki Gergely művészettörténész és Gajdó Tamás színháztörténész Moderál: Szabó Attila színháztörténész Belépő: 1000 Ft / Regisztráció: bgm@oszmi.hu 19

PROGRAMOK

November 7. szombat 18:00

CSALÁDI PROGRAM Bajor Gizi nyomában

Kalandos villaséta gyerekeknek (6-12 éves korúaknak ajánlott) A Nemzeti Színház legendás színésznőjének egykori lakhelye megannyi titkot rejt. A hatalmas villában barangolva a legkülönfélébb kalandokba keverednek a gyerekek. Szüleiket sem engedjük haza, számukra történetekkel, vetítéssel, kvízjátékkal készülünk a színháztörténet témakörében. Kihagyhatatlan családi program! Belépő: 1000 Ft/szülő, 500 Ft/gyerek Regisztráció: bgm@oszmi.hu November 20. péntek 16:00

RÓNA VIKTOR / HERCEG A VASFÜGGÖNY MÖGÜL Könyvbemutató

ONLINE KÖZVETÍTÉS Résztvevők: Lőrinc Katalin - egyetemi tanár, táncművész, koreográfus Gara Márk – tánctörténész, a kötetben szereplő tanulmány szerzője Halász Tamás – tánctörténész, a kiállítás kurátora, a kötet szerzője

eg a vasfüggöny mögül



Fotók: OSZMI

Róna Viktor (1936−1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége, a ténylegesen világhírű hazai előadóművészek szűk körének egyik legizgalmasabb, legszínesebb

alakja volt. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, személyét, munkásságát összegző igényű kiadvány nem tárgyalta, részletes életrajzát sem írta meg senki a halála óta eltelt bő negyedszázad során. A Bajor Gizi Színészmúzeumban látható, Herceg a vasfüggöny mögül című tárlat megnyitása alkalmából megjelenő, azonos címet viselő kötet gerincét a kurátor, Halász Tamás jegyezte részletes életrajz adja. A kiállítás grafikáját is készítő Czeizel Balázs tervezte könyv kilenc fejezetben mutatja be a XX. századi magyar táncművészet egyik legnagyobb alakját. Gara Márk tánctörténész esszéje Róna személyét és művészetét térben és időben elhelyezve hozza közel az olvasóhoz.

RÓNA VIKTOR • Herceg a vasfüggöny mögül

PROGRAMOK

RÓNA VI KTOR Herceg a vasfüggöny mögül

A kiállítás főmunkatársa, Bánóczy Varga Andrea által szerkesztett kötetben idézetek, vallomástöredékek és közel ötszáz illusztráció, fotó és dokumentum idézi fel a táncos rendkívüli élet- és pályatörténetét.  Kép: Róna Viktor / Herceg a vasfüggöny mögül c. könyv borítója

November 25. szerda 19:00

VILLAKONCERT FELOLVASÁSSAL „Szellők szárnyán...”

ONLINE KÖZVETÍTÉS

Közreműködik: Jánosházi Péter csellóművész Felolvas: Erdei Juli színművész (Kolibri Színház) Johann Sebastian Bach szvitjei szóló csellóra mind a közönség, mind a gordonkások körében egyedülállóan népszerűek. A darabok a mester felesége, Anna Magdalena Bach kéziratában maradtak fenn az utókor számára. A koncerten mindkettejük alakját megidézzük: autentikus barokk hangszeren csendül fel a d-moll és C-dúr szvit, valamint részletek hangzanak el Esther Meynell brit írónő 1925-ben megjelent Anna Magdalena Bach krónikája című fikciós önéletrajzi regényéből. Fotók: OSZMI



PROGRAMOK

OSZMI

December 3. csütörtök 16:00

A SZÁZ ÉVE SZÜLETETT ZENTHE FERENC SZÍNMŰVÉSZRE EMLÉKEZÜNK

 Fotó: Zenthe Ferenc, Gerhard Puhlmann

ONLINE KÖZVETÍTÉS

A Nemzet Színésze, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész a 20. század második felének egyik legnépszerűbb alakja volt, romantikus hősök, történelmi kalandfilmek szereplőinek hiteles megformálója. Pályáját vidéken kezdte, majd 1952-ben a Madách Színház szerződtette, ahol haláláig játszott. Páratlan népszerűségét filmjeinek köszönhette – több generáció izgulta végig Eke Máté, azaz A Tenkes kapitánya kalandjait a televízióban. Kevesen tudják, hogy a közkedvelt rádió- és tévésorozatok alakjai mellett jelentős drámai szerepeket is megformált. Ennek egyik legszebb példája az 1983-ban készült Jób lázadása című játékfilm, melyet Gyöngyössy Imre és Kabay Barna rendezett. A film és benne Zenthe Ferenc alakítása osztatlan elismerést váltott ki mind a szakma, mind a közönség körében. Számos hazai és nemzetközi filmes díjat nyert, többek között jelöltje volt az 1984-es Oscar-díjnak a legjobb külföldi film kategóriában, San Remóban nagydíjat, Fondiban (1986) fődíjat kapott, Cannes-ban pedig kiemelten méltatta a zsűri. Vendégek: ifj. Zenthe Ferenc, a művész fia és egykori pályatársak

OSZMI

PROGRAMOK

December 5. szombat 10:00

CSALÁDI PROGRAM Mesekuckó

ONLINE KÖZVETÍTÉS A 4-7 éves gyerekek és szüleik részére indítunk új sorozatot, mely közös meséléssel, kézműveskedéssel, diavetítéssel, alkalmanként koncerttel kínál kellemes perceket a családoknak egy-egy szombat délelőtt. „Decemberben megkezdődik az adventi időszak, tele várakozással a szívekben, egyre rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak a sötét éjszakák. Ebben a nyirkos hidegben legjobb egy meleg szobába bekuckózni és meséket hallgatni a gyerekeinkkel. Olyan mesét kerestem, ami kapcsolódik Szent Miklós ünnepéhez, megmelengeti szívünket, lelkünket és átjárja fényességgel gondolatainkat. Jöjjenek és hozzák magukkal meseértő szívüket.” (Kecskés Karina)



Fotó: OSZMI

Háziasszony: Kecskés Karina színésznő

PROGRAMOK

December 9. szerda 18:00

AZ EMIGRÁNS - MINDEN MÁSKÉPP VAN (2007)

Filmvetítés a Bács Ferenc-kiállításban ONLINE KÖZVETÍTÉS Vendég: Dárday István és Szalai Györgyi A játékfilm az emigrációs létet önként vállaló Márai Sándor és felesége utolsó éveinek története, az összetartozás, az együtt leélt élet emlékeiből és az író utolsó pillanatig tartó gondolkodásának, az alkotás természetrajzának mozaikjaiból épül fel. A diktatúrák elől menekülő író, aki csak anyanyelvén, magyarul ír, nemcsak fizikailag határolja el magát a 47-es fordulat utáni Magyarországtól, de műveit sem engedi kiadni, amíg egyetlen orosz csizma tapossa a hazai földet. Egyre gyakrabban hívják haza, rehabilitálni akarják őt és életművét, de a következetes, megalkuvásra képtelen író kitart fogadalma mellett. Tragikus sorsához tartozik, hogy fél évvel a rendszerváltás előtt vet véget életének, amikor már senkije sem maradt, feleségét és fiát is elveszítette. Márai, aki végigélte a XX. századot, ma már világhírű író, műveit egyre több nyelvre lefordítják. A film méltó emléket állít egy huszadik századi magyar író egyetemes érvényű sorsának. A film Márai Sándor Napló 1984–89 című műve alapján készült.

OSZMI

MÚZEUM MÁSKÉPP Online

Múzeumpedagógia / PIM

INTÉZMÉNY NEVE

2020. 2018. 11.01 09.01 12.31. — 10.31. 25

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

Tudjuk (mert mi is így vagyunk vele), hogy már bármelyik online platform említése kevésbé lelkesítő, és hogy egy múzeumi kalandhoz hozzátartozik a tér, annak tárgyai, a személyes találkozás, de mi mindent megteszünk azért, hogy – mivel nem csitul a járvány, sőt! – mégis élmény lehessen az online közös barangolás! Interaktív játékok segítségével kapcsoljuk be a diákokat és ehhez semmi másra nincs szükség, csak egy képernyőre és számítógépre. A platformnál mi alkalmazkodunk! Nem kell újabb és újabb felületeket megtanulni :)

ÉLŐ ONLINE VEZETÉSEK ONLINE (DIY) TÁRLATAINKBAN.

? ? Hogyan?

Az online jelentkezés kitöltésekor megjelölheti, melyik időpont (nap, óra, időtartam) lenne Önnek és osztályának / csoportjának a legmegfelelőbb, illetve melyik téma (Ady Endre, A Pál utcai fiúk, Arany János, Csáth Géza, Petőfi Sándor) lenne Önöknek a legrokonszenvesebb. A jelentkezés elküldése után maximum három nappal felvesszük Önnel a kapcsolatot és egyeztetjük a részleteket.

Hol?

Ha az iskolában, ha otthon vannak a diákok, mi bármely online platformhoz tudunk csatlakozni (pl. Zoom, Google Meet, Microsoft Teams, Discord), így semmilyen új szoftver telepítését nem igényli a vezetés, alkalmazkodunk. Egyetlen technikai feltétel, hogy a felületen megosztható legyen a képernyő, hiszen így láthatják a diákok az online tárlatok tereit.

? PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

Mi?

A múzeumpedagógiai foglalkozáson a diákokat úgy vezetjük végig a választott tárlat vagy séta háromdimenziós képein, hogy közben elsődlegesen a tananyagot kiegészítő, a kíváncsiságot felkeltő, az egyéni kreativitást megmozgató történeteket mesélünk, és olyan (telepítést nem igénylő) egyszerű és szórakoztató alkalmazásokat használunk közösen, amikkel mindenkit bevonhatunk a játékba. A múzeumpedagógiai foglalkozás hossza 45 perc.

Mennyiért?

Ingyenes. Ebben a helyzetben, közintézményként, elsődlegesen fontosnak tartjuk, hogy mindenki hozzáférhessen szolgáltatásainkhoz.

Segítség!

Ha bármilyen kérdése merülne fel, írjon üzenetet nekünk a muzeumped@pim.hu e-mail címre, s mi örömmel válaszolunk!

Minden kérdésére választ talál a linkben!

#tiedagyujtemeny_ Magyar nyelv és irodalom, valamint digitális kultúra (Technológia) tantárgyakhoz kapcsolódó, interaktív online tárlat a 9–12. évfolyam számára #kooperatívcsoportmunka #digitálisalkotótevékenységek #projektmódszer Az ingyenes, interaktív online tárlatkészítő felület célja, hogy a diákok egy, témájában elsősorban a magyar irodalomhoz kapcsolódó, a személyes interpretációkat, élményeket fókuszba helyező virtuális kiállítást hozzanak létre. A projekt során a diákok mintegy digitális kurátorokká válva, egyéni vagy csoportmunkában a választott témát feltáró kutatómunkájukkal szerzett új ismereteiket szöveges (word doc, pdf stb.), illetve képi (youtube videó, gif, mém, fotó stb.) dokumentumokban rögzítik, feltöltik, végül az egyes elemek közötti kapcsolódásokat is megjelenítik. Az online tárlatkészítő felület fejlesztésének közvetett célja, hogy a diákok digitális kompetenciáit erősítve gyakorlatot szerezzenek az interneten található információk hitelességének megítélésében, valamint esztétikus és értelmezhető módon be tudják mutatni szerzett tudásukat. Ha szeretne az online tárlatkészítő felületről többet megtudni, tekintse meg Duna című tárlatunkat. Jó (virtuális) barangolást és alkotást! 27

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

MÚZEUM MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT – DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK A MÚZEUMI ISMERETÁTADÁSBAN

November 9–10. ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

A kétnapos online szakmai konferencián a hazai muzeális intézmények közelmúltban megvalósult online és digitális fejlesztéseit, programjait és eseményeit vizsgáljuk meg, különös tekintettel a járványügyi helyzet alatti ideiglenes múzeumbezárások jelentette kihívásokra. A magyarországi múzeumok azóta ismét megnyitották kapuikat a látogatók előtt, de 2020 tavaszának szakmai tanulságai és fejlesztései hosszú távon fogják átalakítani, amit a digitális múzeumi tartalmak hasznosításáról gondoltunk. Országos eseménysorozatok valósultak meg sikeresen online, korábban nehezen hozzáférhető múzeumi tartalmak váltak hirtelen széles körben elérhetővé és ismertté, az eddig leginkább sporadikusan jelenlévő digitális pedagógiai segédanyagok értéke pedig egyik napról a másikra felértékelődött a pedagógusok és az egész köznevelés számára. Az online konferencia célja elsősorban az elmúlt rendkívüli időszak szakmai eredményeinek értékelése, illetve a digitális és online múzeumi fejlesztéseknek a járványügyi helyzetet követő, lehetséges irányainak kijelölése. A szakmai esemény nyitónapját felvezető plenáris előadások keretében elsősorban országos illetőségű kutatások, módszertani fejlesztések és új intézmények mutatkoznak be, ezt követően múzeumi összefogások és együttműködések eredményeként megvalósult, nagyszabású online és digitális múzeumpedagógiai jó gyakorlatokat, rendezvénysorozatokat ismerhetünk meg. A konferencia első napján tartandó kerekasztal-beszélgetésen azt járjuk körül, hogy miként lehet a digitális és online múzeumi tartalmakat és múzeumpedagógiai segédanyagokat a szociális és testi hátránnyal élők körében hasznosítani. Az utóbbi években ezek a speciális igényű csoportokat érintő múzeumpedagógiai módszertanok és jó gyakorlatok egyre inkább elterjedtek, így érdemes megvizsgálni, hogy a digitális és online múzeumi fejlesztések miképpen adaptálhatók ezen a területen. A szakmai rendezvény témájához kapcsolódó nyílt felhívásra beérkezett digitális és online múzeumi és múzeumpedagógiai jó gyakorlatok 10-10 percben történő prezentációjára a konferencia második napján kerül sor. A konferencia ezen részében a digitális és online térben megvalósult, Múzeumpedagógiai Nívódíjjal elismert fejlesztések, valamint az Élő történelem másként – Múzeumok a virtuális térben című program keretében elkészült projektek mutatkoznak be. A szakmai előadásokból és beszélgetésekből álló konferenciaprogramot a témához illő, helyszínspecifikus kísérőprogramok egészítik ki, köztük az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállításhoz kapcsolódóan.

A szervezők fenntartják a jogot, hogy a beérkezett szinopszisok közül kiválasszák a konferencián bemutatásra kerülő jó gyakorlatokat.

XII. országos múzeumpedagógiai konferencia

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA PROGRAMOK

PEDAGÓGUSOKNAK Alkoss teret! Iskola és múzeum

 Fotó: Berecz Valter

Az új múzeumpedagógiai foglalkoztatónkban a terek reflektált „olvasására” és újraalkotására buzdítjuk az egyéni látogatókat és az iskolai csoportokat. Tele vagyunk kérdésekkel és szeretnénk közös gondolkodást kezdeményezni arról, hogyan hasznosító ez a minden ízében átalakítható tér például egy drámaórán vagy egy irodalmi témát feldolgozó iskolai projektben.

November 27. péntek 17:00–19:00 ONline közvetítés a PIM YouTube csatornáján és Facebook oldalán.

Fenyő D. György gimnáziumi magyartanár és Kiss Gabriella drámapedagógus előadásai nyomán a tér mint médium lehetőségeit villantjuk fel iskolai és múzeumi tanítási helyzetek során. Kiderül majd, hogyan alakult át az iskolák, osztálytermek tere az elmúlt évtizedekben, milyen pedagógiai módszerekben, tanulási helyzetekben jelennek meg a tér alakítására vonatkozó instrukciók és arról is hallhatunk, miben rokon egy kiállítás és egy drámajáték tere. Elgondolkodhatunk azon, van-e lehetőségünk a terek alakítására és kezelhetjük-e őket a tudatos önkifejezés eszközeiként. Mivel lehet gazdagítani egy iskolai órát vagy egy hosszabb iskolai projektet egy kiállítás tereinek értelmezésével vagy saját kiállítások megalkotásával?

PIM

Ha összemérnéd szókincsedet Arany Jánoséval, vagy meghallgatnád Arany-verssorokból az általad mixelt emoji rapet, érdekel, hogy vajon Petőfi Sándor valóban világhíres-e és Arany János (aki nem tűnik pedig egy nagy utazónak) hány helyen fordult meg és milyen lehetett több mint egy évszázada az utazás, csak KATTINTS és mulass jól! // SZÓTIPPELŐ // ÉREZNI ARANY // WORLD WIDE PETŐFI // NEMZEDÉKTÁRSAK // ARANY UTAK

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

PROGRAMOK

IDEIGLENESEN ZÁRVA

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2020 31

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

„RÉZBŐRŰ VOLT AZ ALKONY” A magyar indiánozás nyomában

Hamarosan

Az indián mint metafora, életalakító tényező, gyerekkori emlék nemzedékek sorát kötötte össze, azok közé az alapszavak közé tartozott, amikhez szinte mindenkinek fűződött valamilyen érzelmi viszonya. Ha körül kellett írni, akkor barátságról, hősiességről, erkölcsi nemességről, természetszeretetről, hűségről beszéltek. Ez a nyelvben megőrzött hagyomány, ami erősen kötődött a veszélyeztetettséghez, a vereséghez, föld- és jogfosztáshoz, megaláztatáshoz, a túlerővel szembeni elbukás mitológiájához, mára szinte teljesen elenyészett. Míg korábban nemzedékek nőttek fel indián regényeket olvasva, és így áthagyományozódott a közös sors, a szabadságvágy eszménye, a történelmi múlt tapasztalata, mára mindezek, az indián regények feledésbe merülésével is, lassan kihullnak a nyelvünkből. A kiállítás ennek a folyamatnak abban a pillanatában szeretne nyomot hagyni, amikor éppen „még minden megvan”. Élnek még, akik Borvendég Deszkáss Sándornak (Fehér Szarvas) a múlt század negyvenes éveiben megjelent indiánkönyvei nyomán a cserkészet és az indiánozás vonzó világától sohasem szakadtak el, nem merültek feledésbe Baktay Ervin dunakanyari indián–cowboy táborai, és a mai napig élő hagyomány a Cseh Tamás és barátai által 1963-ban életre keltett bakonyi indiánozás, de számos indiánozó magányosan, vagy épp a magyar hagyományőrzéssel összefüggésben ápolja az indiánkultuszt. A szerteágazó ösvényeken a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor döntésein át idézetnyomok vezetnek a megőrzött rézbőrű alkonyokig. Kurátor: Wirth Imre Látvány: Mihalkov György 32

PIM KIÁLLÍTÁSOK

„ÖRÖKRE HÓ ALATT MARAD”

Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében

PROGRAMOK

Megtekinthető: 2020. szeptember 15. 2021. január 17.

A kiállítás 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, illetve a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést. Pilinszky János, Nagy Gáspár, Károlyi Amy, Reményik Sándor, Vörös István és Orosz István alkotásai mellett személyes tárgyak, portrék is gazdagítják a tárlatot. Kurátor: Nagy Réka Anna Arculat és tipográfia: Szmolka Zoltán 

ÉDES ANNA / KOSZTOLÁNYI TRIANON 100

Fotó: Gál Csaba (PIM)

Megtekinthető: 2020. szeptember 22. 2021. szeptember 30.

A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos. Kosztolányi Dezső 1920-ban Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele.” Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélése haláláig foglalkoztatta. A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében. Kurátor: Parádi Andrea Látványtervező: Széki András Digitális installáció: Kiégő Izzók 33

PROGRAMOK

ÚJ VIZEKEN…

Írók és művészek Székely Aladár műtermében

KIÁLLÍTÁSOK PIM

Megtekinthető: 2021. január 31.



Fotó: Gál Csaba (PIM)

Székely Aladár – a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus – 150 éve született. Gyula és Orosháza után 1899-ben Budapesten nyitott műtermet, előbb a Mária Terézia téren (ma Horváth Mihály tér), majd 1910-től a Váci utca 18-ban lévő bérház legfelső emeletén berendezett modern, otthonos műtermébe (is) várta az arcképre vágyókat. Hogy az ide betérők mit láttak, csak töredékesen tudjuk. Halvány pasztell falakat, szép tapétákat, értékes festményeket, enteriőrszerűen berendezett sarkokat, kis bútorokat és egy elegánsan öltözött, udvarias, izgatottan viselkedő empatikus urat, a fényképészt. Hogy kik jártak a régi ízléssel szakító, nemzetközi tapasztalatra szert tevő, minden újításra kész művészi fényképészhez, a megmaradt fotók segítségével részben rekonstruálhatjuk. Arisztokraták és polgárok, hazaiak és külföldiek, legfőképpen pedig írók és művészek, Ady és barátai, a Nyolcak festői, a Nemzeti Színház művészei, zenészek és táncosok látogatták a stúdiót, akik barátságukba fogadták a fotóst, és akiket ő örömmel szolgált, támogatott. Küldetésének tekintette, hogy portréfotográfiáin a művészek vonásait, egyéniségét megragadja, a jövőnek megőrizze. Kiállításunk arra vállalkozik, hogy ismert és eddig nem publikált képek segítségével betekintést engedjen a művész személyes életébe, a műteremben folyó alkotómunka kisebb műhelytitkaiba, nem utolsó sorban pedig több mint 100 fotó segítségével felrajzolja a Székely dinasztia három és fél évtizedes működésének jellemző vonulatait. „Képtermelő”, szelfiző korunkban is érdemes elmélyülni a részletgazdag eredeti üvegnegatívok, kontaktok világába, szembenézni Adyval, Babitscsal, Kosztolányival, ellesni gesztusaikat, szemet hunyni pózaik felett, tanulmányozni öltözéküket, s értékelni azt, aki ezt a szellemi univerzumot az utókor számára megteremtette. Kurátor: E. Csorba Csilla, Kovács Ida Látvány: H. Kocsis Annamária Grafika: Kaszta Dénes 34

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

„KI MONDANÁ, HOGY E HELY CSATATÉR?”

Megtekinthető: 2021. február 28.

Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2019 Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel a magyarok mentális térképére. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a „segesvári csata”, amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” – talán éppen a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során tragédiává nőtt: az egyszerű honvéd tömegsírból nemzeti gyászhely lett. 2018–2019-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz, illetve magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben részt vevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását. Csaták múzeumi bemutatása általában akkor indokolt, ha azok a nemzeti történelem valamilyen fontos, jelentősnek tűnő fordulópontjához kötődnek. A Fehéregyháza–Segesvár közti hadi események nem ilyenek voltak, de kultikussá tette őket Petőfi eltűnése és összemosódtak az emlékezetben a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Petőfi maradványainak felkutatása, személyének azonosítása, „megkeresése” tehát ebben az értelemben nem volt cél, bár az ütközet tömegsírjainak meghatározása és esetleges feltárása hosszabb távon illeszkedhet a magyar csatatérrégészet trendjeibe. Végső, méltó nyughelyükre kerülhetnének a segesvári csata ma ismeretlenül,

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

jeltelenül elföldelt áldozatai, a mintegy 1200 magyar halott. A kutatás segítségével rekonstruálhatóvá vált a csata lefolyása, olyan részletek, amelyeket eddig csak visszaemlékezésekből ismertünk. Több éves munka eredményeként olyan történeti emlékek kerültek elő és váltak bemutathatóvá – tüzérségi fegyverek maradványai, ágyúállások stb. –, amelyek fontos és látványos rekvizitumai lehetnek a múlthoz való kötődésnek. A számba vehető, csatatereket bemutató, kitűnő nemzetközi példák jelzik, hogy maga a helyszínrekonstrukció, a valamikori történeti táj megjelenítése értékké válhat. A kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével áttekinti a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket. Nem utolsósorban arra válaszol, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudásunkat a térképre vitt leletekből származó információk, mit tehet hozzá a régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: hol halt meg Petőfi? Kurátor: Kalla Zsuzsa (PIM), Polgár Balázs (HM-HIM) Látványterv, grafika: Széki András Szakértő: Kemény Krisztián (HM-HIM) 35

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

 Fotók: Birtalan Zsolt és Gál Csaba (PIM)

„KI VAGYOK ÉN? NEM MONDOM MEG…” Petőfi választásai

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző

előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont. Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi, költői szerepeit vázolja fel. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI.

Kurátor: Kalla Zsuzsa, Mészáros Zsolt Szakértő: Gyimesi Emese, Szilágyi Márton Látvány: Mihalkov György 36

Állandó kiállítás Az eredeti koncepciót kibontva megismerkedhet a látogató Petőfi származásának, rokonságának adataival és a Pilvax nemzedéke, a márciusi ifjak alakjaival, majd a Petőfi-fordítástengerben barangolhat az érdeklődő. A kiállítás kiemelkedő új pontja Szendrey Júlia emberi alakjának és írói életművének bemutatása egy önálló kiállítási szobában. Az Év Kiállítása, 2011

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea „Csinszka régi biedermeieres bútorokkal csinos és kellemes fészekké teszi a három szobát. […] Bandi szobájában egy ágy. Az ablaknál háttal a világosságnak sarokra fordítva íróasztal, mellette könyvespolc. Dívány és székek. […] Legjobban ágyát kedveli, és ha nem komoly beteg, akkor is szíves örömest elheverész benne. Könyvespolcán kevés a könyv. Inkább véletlenség folytán, mint olvasókedve szerint került ide néhány kötet.” (Bölöni György: Az igazi Ady)

Fotó: Gál Csaba (PIM) 

KIÁLLÍTÁSOK

Az Emlékszoba 2021. március 15-ig zárva tart.

Jókai Mór a Svábhegyen

Olvasónapló A Jókai Mór Emlékszoba 2011-es megnyitása óta minden év november elejétől téli pihenőt tart, hogy aztán a következő év tavaszán, az éledő Természettel együtt, újra kinyisson. A téli szünidőre idén is olvasnivalót ajánlunk. Az életmű kimeríthetetlen, de az sem nagy baj, ha kicsit elkalandoznak és Jókai mellett más klasszikus íróink műveit is kézbe veszik. (Krimi is jöhet.) A papír, a nyomdafesték, a kézben tartható könyvtest, mind-mind valamilyen pluszt ad az olvasás élményéhez. A kiállítás ugyan zárva, ám az író saját kertjéről írott cikkei, emlékezései ilyenkor is megidézhetik a budai kert és a hegyvidék hangulatát. Már 1855-ben cikket írt A budai Svábhegy címmel: „A nehéz, ködös levegő elbúsulttá teszi az embert, szorítja a kedélyt, sűríti a vért, szaporítja az epét, nyomja a májat; és ebből lesz a kolera, a hírlapi cívódás és a háború. Ha látnák a pestiek reggelenként onnan a hegyekről micsoda sűrű, barna, füsttel és gőzzel kevert levegő-iszapban fürdik az egész város, nem mernének lélegzetet venni az utcán.”

De aki a Svábhegyen egy könnyed sétára vállalkozik, azonnal jobban érzi magát: „Csak egy kis kellemes séta, és kristálytiszta levegőben vagyunk, illatos fák árnya alatt, hűs források tövében, ahol az ember meggyógyul bajaiból, gondjaiból s még aki beteg volt is, egészségesen tér vissza.” Évtizedekkel később Solitudo című lírai írásában olvashatjuk: „Maga az a hely, ahol lakom, egy olyan, az istenség kegyéből engedélyezett sziget, ahonnan én élő szemmel lelátok a világra, s a világ nem lát énrám vissza. Negyvennégy év előtt választottam ki magamnak e helyet (olyan évben, amikor jó volt elbújva lenni), nem is én, a gondviselés hozta elém; elhagyott kőbánya volt, rókának, kígyónak, tüskés borznak bozóttal benőtt tanyája. És most egy paradicsom, amit el nem cserélnék Szemiramisz függőkertjeiért.” Aki pedig már készül a jövő tavaszi kerti munkákra, belelapozhat 1896-ban megjelent kötetébe, a Kertészgazdászati jegyzetekbe. Néhány fejezet címe: Hogy csináljuk meg a földet?; Mi az a lonkázás?; Az én istenadta szőlőim; Az Istenbogárkája; A darazsak és dongók; Miféle gyümölcsfajokat szerezzünk a kertünk számára? et cetera.

Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka 

Fotó: Szakmány Mária (PIM)

Fotó: Parragi Márta (PIM)

KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM



JÓKAI EMLÉKSZOBA

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM SZEMÉLYES TÁVOLSÁG BESNYŐ ÉVA FOTOGRÁFIÁI

Megtekinthető: 2020. szeptember 12. – december 13.

 Fotó: Besnyő Éva: A Dijkstra család nyaralója, Groet, 1934 ©Leideni Egyetemi Könyvtár, ©Maria Austria Intézet, Amszterdam

Besnyő Éva (1910–2003) nevét Magyarországon leggyakrabban a két világháború között kibontakozó szociofotó mozgalommal kapcsolatban említik, amely a társadalmi problémák feltárását és dokumentálását tűzte ki céljául. Második hazájában, Hollandiában viszont az egyik legkeresettebb építészeti fotósként, majd az 1970-es évek nőmozgalmának megörökítőjeként vált ismertté.

A Kassák Múzeum szeptemberben nyíló időszaki kiállítása Besnyő Évát a modernitás jellegzetes képviselőjeként, karrierjét pedig a konvencióktól független, szabad női életút modelljeként mutatja be. A professzionális fotográfusi lét teremtette meg számára a függetlenség egzisztenciális alapját, és tette lehetővé a választott életforma megélését, így a kiállítás a művészeti tevékenység és a 39

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

szakmai megbízások szintéziseként mutatja be az életművet. Besnyő munkáit áthatja a szociális érzékenység, amellyel a modern társadalom és kultúra átalakulásának vesztesei felé fordult. Képei ugyanakkor a húszas-harmincas évek olyan jelenségeit is dokumentálják, mint például a női emancipáció, vagy az emberi környezet formálására tett új kísérletek. Besnyő az új fotográfiai látásmódokkal Pécsi József budapesti magániskolájában ismerkedett meg. 1930-ban Berlinbe költözött, ahol a Weimari Köztársaság pezsgő szellemi életének megtapasztalása – többek között Kepes György és Robert Capa társaságában –, döntő hatással volt további pályájára. Itt ismerkedett meg első férjével, a holland filmes-fotográfus John Fernhouttal, akivel rövidesen Amszterdamba költözött, sok más, származása vagy politikai meggyőződése miatt Berlint elhagyni kényszerülő értelmiségihez hasonlóan. Első önálló kiállításának sikere hamar keresett fotográfussá tette. Korszerű látásmódjának köszönhetően reprezentatív megbízásokat is kapott, és a modern holland vizuális kultúra egyik meghatározó alakítójává vált. A harmincas években többször hazalátogatott. Közvetlen családi-baráti környezetének személyes hangú megörökítése mellett számos, mára ikonikussá vált, szociális témájú fényképe készült ebben az időszakban. Az 1970-es években a holland nőmozgalom, a Dolle Mina utcai akcióinak résztvevője és elsőszámú fotósa lett. A kiállítás − az életmű tematikus csomópontjain túl − Besnyő alkotói módszerét és látásmódját helyezi a középpontba. Az életmű visszatérő kérdése a fényképezés alanyával kialakított változó viszony és a fényképész részvétele az adott szituációban, amelyet Besnyő rendszerint a távolság és a közelség fogalmaival ír le. A személyes távolság címválasztás erre, az időben és térben alakuló fényképezési gyakorlatra reflektál. Kurátorok: Csatlós Judit, Juhász Anna Mária Projektvezető: Feigl Nóra, Sasvári Edit Együttműködő partner: Goethe Intézet, Budapest

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum 2011 óta új állandó kiállítással várja látogatóit. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók. 

Fotó: Gál Csaba (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

HERCEG A VASFÜGGÖNY MÖGÜL

Megtekinthető: 2021. január 17.

Róna Viktor-emlékkiállítás

Róna Viktor (1936–1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, részletes életrajzát sem írták meg eddig. A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt is otthonosan mozgó Róna története, mint mondani szokás: „kész regény”. A kiállítás a táncos rendkívüli sorsát, a számára megadatott mindössze ötvenhét életév történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket. Róna halála után hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került. Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi táncnagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, s akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha szélesebbre nyitunk: John F. Kennedy, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin… a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Művészbarátai közé tartozott Keleti Éva, Kovács Margit, Féner Tamás, Psota Irén vagy Horváth Ádám. Táncművész alkotótársai, partnerei, növendékei sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György… A tárlat szinte teljes egészében az OSZMI gazdag gyűjteményéből válogat, reflektálva a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok partnerül hívták Róna életének fontos tanúit, kollégákat, barátokat: elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is. A Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítás a művész élettörténetét, annak legfontosabb korszakait bemutatva idézi fel Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását gazdag fénykép- és dokumentumválogatás segítségével. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik. Kurátor: Halász Tamás Főmunkatárs: Bánóczy Varga Andrea Látvány: Csanádi Judit, a másik Kiss Gabriella Tipográfia: Czeizel Balázs

Fotó: Gál Csaba (PIM) 

KIÁLLÍTÁSOK

OSZMI

BÁCS FERENC-EMLÉKKIÁLLÍTÁS (1936–2019)

Megtekinthető: 2021. január 21.

Nyolcvanhárom éves korában, 2019. április 16-án elhunyt egyik legnépszerűbb színművészünk, Bács Ferenc. Halálának első évfordulóján kamarakiállítással idézzük meg szokatlan pályafutását. Tizenhét, Marosvásárhelyen töltött esztendő után érett színészként települt át Magyarországra és vált az ország egyik kedvencévé. A színpadon ő volt Csehov Ivanovja, a Fáklyaláng Görgeyje, a My Fair Lady Higgins professzora. Kellemes modora, megjelenése, kulturált viselkedése vonzóvá tette, szép orgánuma film- és szinkronszerepeiben is érvényesült, neve a fiatal generáció tagjai előtt sem cseng ismeretlenül. A tárlat sokoldalú művészetének állít emléket. Kurátor: Sipőcz Mariann Látvány: Juhász Tibor 

Fotó: Gál Csaba (PIM)

SZÉP HÁZ, NAGY PARK KÖZEPÉN...

Állandó kiállítás

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.” A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

KULISSZÁK KÖZÖTT

Állandó kiállítás

A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig. A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is. 42

PIM REFLEKTOR // Címlapon „A múzeum Idusa” - Interjú Kovács Idával „Nem lesz nagy lakás, de kényelmes, meleg és a miénk” A Várkonyi Nándor-hagyatékról Más gangok, más szobák: írólakások egykor és most Barangoló/ Vidéki múzeumok DIA ajánló

CÍMLAPON

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON KONDOR BÉLA: JÓZSEF ATTILA: MEDÁLIÁK II. – ILLUSZTRÁCIÓ (1971) Halálának évében, 1972 tavaszán Kondor Béla irodalmi művekhez, köztük József Attila Medáliák című versciklusához kötődő kompozícióit mutatta be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiváló művészettörténész, Supka Magdolna így nyilatkozott ezekről a munkákról: „Nem szöveget kommentálnak e lapok, – címeik inkább jeligéül szolgálnak, vagy foncsorául annak a tükörnek, amelyben Kondor költői és rajzolói képzelete megelevenedik.” A nagy grafikus és festő sajátos világot teremtett képein keresztül, amely során egyaránt merített ihletet a kereszténységből, a történelemből, a képzőművészeti előzményekből, a technika fejlődéséből. Mindemellett az égi és a földi szféra közötti átjárhatóság misztikája jut nála érvényre a fény, az angyalok, a szentek vagy a különleges repülő szerkezetek motívumai révén. A király szintén visszatérő alakja Kondor alkotói univerzumának, égi titkok vándortudósaként feltűnve. Ennélfogva e PIM gyűjteményében őrzött rajz koronás figurája eszünkbe idézhet egy másik József Attila-verset is, mégpedig a Betlehemi királyokat: „Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus.” Mészáros Zsolt

 Kép: Kondor Béla: József Attila: Medáliák II. illusztráció, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM REFLEKTOR

„A MÚZEUM IDUSA”

Évtizedek egy múzeumi gyűjtemény bűvöletében Kovács Ida megkerülhetetlen a múzeum életében. Aki egyszer is betette a lábát ebbe a házba, akár kiállításra, akár valamilyen programra, vagy kezébe vette könyveinket, biztos, hogy találkozott a nevével és az ötleteivel. Negyvenhat év után nyugdíjba vonul, ez alkalomból beszélgettünk vele.



Érettségi után nem sokkal, 1975. január elején kezdtem, akkor még a titkárságon. A volt magyartanárom gondolta ki, hogy ez a hely nekem nagyon jó lesz. Alapvetően a tanárság felé kacsintgattam, de a színészet is vonzott, egy amatőr színésztársulat tagja voltam. Élt bennem egyfajta önkifejezési vágy, érdekeltek a színpadi enteriőrök, maga a színház, a képzőművészet, a fotó és a fotózás. Márciusban kerültem át a Művészeti Tárba, ahová akkori vezetője, W. Somogyi Ágnes művészettörténész hívott. Néhány hónappal később érkezett E. Csorba Csilla, majd valamivel később Flesch Bálint fényképész. Jó csapat lettünk együtt. Ágnes széles körűen művelt, lelkiismeretes, precíz és határtalanul lelkes volt. És iszonyú tempóban dolgozott. Tőle tanultam meg, hogy mi a munkamorál, és hogy alapvető fontosságú művelődéstörténeti összefüggésekben átfogóan gondolkodni. Ahhoz, hogy jobban megismerjünk egy kort és neves személyiségeit, látni kell, hogy abban a történelmi korban mit produkált az irodalom és a többi művészeti ág. Az alapvetéseket és több témát, amivel foglalkoztam, neki köszönhetem. Az ő révén az egész múzeumi világba beleszerettem és egyre inkább ide tartozónak éreztem magam, egyre több ismeretem lett és egyre jobban beleástam magam a tár gyűjteményeibe. Közben persze elvégeztem az egyetemet, fotótörténetet is tanultam, becsüs tanfolyamot végeztem, később doktoráltam is. Az 1970-es években kezdődött meg kiemelkedő hagyatékok beáramlása, elsőként az Ady-hagyaték 1977-ben, aztán 1979-ben a Móricz, valamivel később, a nyolcvanas évek elején a Déry Tibor-hagyaték, és aztán sorolhatnám tovább, amikkel a kéziratok mellett természetesen nagy mennyiségű fotó- és grafikai anyag is jött; nagyon tanulságos és kivételes korszak volt, természetesen a gyűjteményezés és feldolgozás nazóta is kiemelkedő fontosságú feladatunk.

Fotó: magántulajdon

Mikor és hogyan kerültél a Petőfi Irodalmi Múzeumba?

„A MÚZEUM IDUSA”

Tehát a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban dolgozol 46 éve. Vannak itt grafikák, festmények, fotók, szobrok, érmek, a relikviatárban írók tárgyai, bútorai. Ha egyvalamit kellene választani, akkor, egyrészt melyik az a gyűjtemény, ami a leginkább közel áll hozzád, másrészt melyik az a tárgy, amit ki tudnál emelni? Hát ez borzasztó nehéz! Talán a fotógyűjtemény áll a legközelebb a szívemhez, benne Arany, Ady, Kosztolányi, Karinthy fotóival, de hogy melyik műtárgyat emeljem ki, hirtelen nem is tudom. A műtárgyak rám gyakorolt hatása folyamatosan változott az évek során, attól is függően, éppen mivel foglalkoztam, mibe szerettem bele. Nagyon fontos volt például számomra az Ottlik-év 2012-ben, amikor kiállítást is rendezhettem. Emlékeztem Esterházy Zakóink legtitkosabb szerkezete című szövegére, amit az író 75. születésnapjára írt, így, amikor Ottlik zakója hozzánk került, számomra ennek valahogyan szimbolikus jelentése lett. De ugyanilyen csoda, hogy tárunk őrizheti a Petőfi-dagerrotípiát, Madách festményét, Ady kalapját, vagy hogy a gyűjteményünkben található az a csíkos szövetű kanapé, amelyen Móriczot látjuk ülni egy elsárgult fényképen, amely szintén a miénk. De ha csak egy műtárgyat mondhatok, akkor az legyen Kazinczy Ferenc élőmaszkja. Ez azért izgalmas, mert alighanem a magyar országi maszköntések közül a legrégebbi. 1816-ban készítette az író arcáról Schmelzer József szobrász Kolozsváron. Az anyaga fehér gipsz, de olyan gyönyörűen van bronz színűre patinázva, hogy pár centiméterről vizsgálgatva sem jössz rá, hogy nem valódi bronz. Nem tudtam még, amikor a maszk a nyolcvanas években bekerült, hogy milyen fontos szerepe lesz az életemben, nem csak a tematika miatt, hanem a személy miatt is, akit ábrázol. Legkevesebb ötven kiállítást készíthettél; melyik volt az első? A legelső kiállítás, amit megrendezhettem, egy Móricz-fotókiállítás volt 1982-ben, a Városmajor utcai Nyugat Irodalmi Emlékmúzeumban, amely a PIM-hez tartozott. Mint említettem, 1979-ben vásárolta meg a PIM a Móricz Zsigmond-hagyatékot. A tárlat részben a Móriczot ábrázoló fotókról, részben pedig Móricz fényképgyűjtéséről szólt. A látványát Fákó Árpáddal együtt ötlöttük ki, aki akkor fotósgyakornok volt nálunk. A következő évben, 1983-ban nyílt egy Nagy Lajos-kiállítás ugyanott, ami azért volt izgalmas számomra, mert az első szakdolgozatomat Nagy Lajosról írtam. Nagyon boldog voltam, hogy a rendezés során teljes szabadságot kaptam akkori főigazgatónktól, Botka Ferenctől. Díszletszerű, elég formabontónak számító tárlat lett.

PIM REFLEKTOR

„A MÚZEUM IDUSA” 

Fotó: magántulajdon

És melyik volt a kedvenc számodra? Hát ez elképesztően övön aluli kérdés. De most azt kell, hogy mondjam, nem a méret a lényeg, úgyhogy hirtelenjében a 2017-es Móricz csizmája című kisebb kiállításra szavazok, mert azt gondolom, hogy abban esszenciálisan minden benne volt, amit én szeretek. Ahogy beléptünk a térbe, Fehér László erről a csizmáról készített óriási festménye fogadott. A csizma mint tárgy valamiért nagyon megragadott engem is a 2008-as Nyugat-kiállításunkon, ahol szerepelt. Akkortól valami többet jelentett számomra és elkezdett foglalkoztatni, hogy mi is az a több. Utána kellett menni minden részletnek és elvarrni a szálakat, míg végül egy gondozott, kerek egész lett belőle. Konzultáltam a Móricz-kutató Cséve Annával, Móricz-szövegeket válogattam a csizma előfordulásairól, szépirodalmi szöveget kértem Tolnai Ottótól, 3D-s vetítés készült

„A MÚZEUM IDUSA”

a csizmáról, interjút adott Fehér László festőművész, cipészt bíztam meg a csizma szakértésével stb. A közönség körében a tárlatnak talán nem volt akkora visszhangja, mint amit én szerettem volna, viszont szakmai körökben igen. Ami számomra a koronát feltette az egész projektre, hogy 2017 tavaszán a Könyvfesztivál díszvendége, Orhan Pamuk Nobel-díjas író, akinek Az ártatlanság múzeuma című könyvét épp azelőtt olvastam, és aki az akkori főigazgató meghívására eljött a PIM-be is, végigkísérhettük őt ezen a kiállításon. Úgy láttam, tetszett neki, dedikálta a könyvem és született rólunk egy közös fénykép is. Muzeológia műtárgyakkal, klasszikus irodalom, kortárs irodalom, irodalomtörténet, művészettörténet, tipográfia, kézműves szakma, kortárs képzőművészet, fotó, film és kiállítási látvány – ezek együttes felvillanása, egy téma körüljárására egy kiállítótérben, úgy gondolom, hogy akár az én egész pályám sokszínűségét is szimbolizálhatja. Így utólag visszanézve, szakmailag a helyemen vagyok és voltam ebben a múzeumban, és elégedett – s ha nem tűnne nagy szónak –, boldog embernek mondhatom magam. Nem csak kiállításokat rendeztél, hanem több kiadványt is szerkesztettél a múzeumi anyagokból, gyűjteményekből. Melyiket emelnéd ki ezek közül? Megpróbálom úgy nézni, hogy melyikre voltam a legbüszkébb. Akkor talán kettőt emelnék ki. Az egyik A Szép és a Jó – Kazinczy és a képzőművészetek című kiállításhoz készült katalógus, amelyben nagyon sok munkám van, és komoly szakmai teljesítménynek gondolom. Igaz, hogy nem is teljesen egyedül – Gyapay Lászlóval, Czifra Mariannal, Lukács Ágotával, Marosi Ernővel – készítettem. A szívemhez talán mégis az Ottlik képeskönyv áll a legközelebb. Összeállítása során kapcsolatba kerültem több kitűnő fotóművésszel, illetve Tandori Dezsővel, aki a bevezető tanulmányt írta az album elé, és akiről most tudtam meg, hogy anno számára ez milyen fontos megbízás volt: büszke volt erre és nagyon készült rá. Írása gyönyörű lett, ennek egy kis részletét választottam fülszöveg gyanánt. A könyvet Fákó Árpád tervezte, aki fényképészből tipográfus lett, s akivel évekkel később a Balatoni nyár című fotóalbum készítésekor ismét együtt dolgozhattunk, akárcsak korábban a Fotótéka sorozat három kötetén. Itt jegyzem meg, hogy a Fotótéka elődjét jelentő tanulmány, amely 1977-ben Adyról készült, E. Csorba Csilla művészettörténész, muzeológus – hosszú éveken át főigazgató – nevéhez kötődik, akinek legalább annyit (megannyi feladatot és elismerést) köszönhetek a pályám során, mint W. Somogyi Ágnesnek. Többek között az a szép ebben az intézményben, hogy – a szó legszebb értelmében – nem ereszti el végképp az embereit, s érthetjük ezt szimbolikusan és valóságosan is. A kreativitásod legendás, számtalan egyedi ötlet, program fűződik a nevedhez. Mesélnél egy számodra is emlékezetes projektről? A pénzügyminiszter reggelije! Ez 1997-ben volt. Képzőművészeti pályázatot és kiállítást hirdettünk a Mikszáth-évben, a híres novella címéhez kötődően. Mindenki csak ehhez az egy szöveghez készíthetett művet. Grafikákat és festményeket vártunk. Megkerestem a korábbi pénzügyminisztereket, őket hívtam meg a zsűribe. Medgyessy Péter, Békesi László, Szabó Iván, Kupa 48

PIM REFLEKTOR

„A MÚZEUM IDUSA”

Mihály el is vállalta, mindegyikőjük adományozott saját díjat is, és azokat személyesen adták át a megnyitón. Nagyon jó anyag jött össze, különösen a grafikák voltak erősek, látványos tárlat lett. A kiállítást Medgyessy Péter, aktuális pénzügyminiszter nyitotta meg. A Kárpátia étterem séfjét kértük fel, hogy a megnyitó idejére gazdagon terítsen meg egy olyan reggelizőasztalt, amely annak idején a Parlament éttermében lehetett. A megnyitón nagy szál füstölt kolbászok illatoztak a damaszttal leborított, porcelánnal és ezüsttel megrakott asztalon, jó darab parasztsonka, retek, újhagyma társaságában. Az eseménynek üdítően nem volt semmi politikai színezete, inkább mosolyt csalt mindenki arcára – a képzőművészek pedig ezúttal a szokásosnál jobban jártak. Az utóbbi hónapok, hetek a munka átadásával, a lezárással teltek. Vajon azt a szemléletet adod tovább a tárban körülötted dolgozóknak, amit anno te kaptál W. Somogyi Ágnestől? Hogyan látod, ők is nyitottak erre? Bízom a következő generációban. Egy fiatal és lelkes gárda van most a Művészeti, Relikvia- és Fotótárban, az elmúlt években összetartó és erős csapattá kovácsolódtunk. Valamennyi kollégám szakmailag jól felkészült, elmondható, hogy a muzeológusok magas színvonalon végzik a feldolgozó munkát, önállóan tudnak kiállítást rendezni, szakszövegeket (műtárgyleírásokat, katalógust, könyvet, cikkeket) írni, nyilatkozni a médiának. Meglepő és különleges ötleteik vannak, és ha kell, akkor tudnak sziporkákat is szórni. Jó volna persze, ha továbbvinnék azt az irányt, amit évtizedeken át a munkámmal én képviseltem, de ez nyilván nem így, vagy nem teljesen így lesz, és ez természetes. Megújulás nélkül nincsenek új eredmények, de bízom abban, Sidó Anna fiatal művészettörténész kiváló utódom lesz. Nekem tökéletesen elég és a jövőre nézve mindenképpen megnyugtató, hogy azt érezhetem, sikerült nekik átadnom ennek a tárnak és gyűjteményeinek a szeretetét. Pádár Eszter

ADY ENDRE ÉS BONCZA BERTA PESTI OTTHONA

PIM REFLEKTOR

„NEM LESZ NAGY LAKÁS, DE KÉNYELMES, MELEG ÉS A MIÉNK” Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona

Veres Pálné utca 4-6. Ady és Csinszka első és egyben utolsó közös otthona, ma az Ady Emlékmúzeum. A Talán semmi, talán Minden címmel hamarosan megjelenő kötet középpontjában ez a pesti lakás és a házaspár itt töltött időszaka áll: a társadalmi-kulturális korrajzként is szolgáló tanulmányok sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és felesége életének egyes mozzanatait és hozzák egészen közel hozzánk az alak jukat. A könyv szerkesztőjével, Zeke Zsuzsanna muzeológussal, irodalomtörténésszel beszélgettünk. Hogyan született meg az elképzelés, hogy egyetlen térhez kapcsolódva beszéljünk Adyról? Az elképzelés már 1977-ben megszületett, amikor megnyílt az Ady Emlékmúzeum. Valójában még korábban, hiszen a kezdeti tervek szerint a múzeumot az 1975. április 4-én rendezendő ünnepségek keretében kívánták megnyitni. A Veres Pálné utcai lakást vélték az egyetlen lehetőségnek arra, hogy Magyarországon Ady életéhez kapcsolódó emlékhelyet létesítsenek. A pesti lakás központi fekvésénél fogva is alkalmas volt arra, hogy a költő kultuszát szolgálja. A házaspár egykori bútorai visszakerültek Márffy Ödön örököseitől a múzeumba, lehetővé téve egy enteriőr kiállítás létrehozását a lakásban. Vonyica, Csinszka Csucsáról felhozott cselédlánya segített az irodalomtörténészeknek a terek berendezésében, azok hiteles rekonstruálásában. Interjúiban felelevenítette az Ady mellett eltöltött napok hangulatát. A kötetet egyrészt múzeumismertetőnek szántam, amely Fráter Zoltán 2001-ben megjelent „Nincsenek itt már farsangi hajnalok.” Ady és Csinszka pesti lakása című munkáján alapszik. Bemutatja a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléját, az Ady Emlékmúzeumot, miközben egy terjedelmes ismeretanyagot felvonultató, hivatkozásokkal ellátott tanulmánykötet is egyben, melyben a szövegek erősen kapcsolódnak a Veres Pálné utcai lakáshoz, Ady és Csinszka Budapesten töltött éveihez, számos fotóval illusztrálva életük egy-egy mozzanatát. Mesélsz kicsit arról, hogy milyen témák jelennek meg a kötetben? Az volt a célom, hogy létrejöjjön egy könyv, amely részletesen bemutatja Ady Endre és felesége, Boncza Berta otthonát az épület megépítésétől kezdve a benne lévő második emeleti lakás múzeummá alakulásáig. A könyvben található egyes tanulmányok széleskörűen rajzolják meg a századforduló pesti polgári lakásának ismérveit, képet adnak a költözés folyamatáról, Adyék 1917–1919-ig Pesten töltött közös életéről, házasságuk nehézségeiről. Mindez kettejük levelezése, Csinszka memoárjai, a korabeli 50

PIM REFLEKTOR

ADY ENDRE ÉS BONCZA BERTA PESTI OTTHONA

sajtó és a kortársak visszaemlékezéseinek áttanulmányozásával jött létre. A kötetben megismerhetjük Boncza Miklóst, Csinszka édesapját, a lakás egykori tulajdonosát, a Magyar Közigazgatás című lap főszerkesztőjét. Olvashatunk Gurgacsinszky Emíliáról, aki Csinszka féltestvére volt, de apja kihagyta őt örökségéből. Megtekinthetjük Adyék festményeinek fennmaradt darabjait, amelyek a lakás falait díszítették. A fennmaradt fotók alapján elképzelhetjük Vonyicát, a fiatal csucsai cselédlányt, aki szorgosan nyitott ajtót a megfáradt költő vendégeinek. A tanulmányok visszanyúlnak a házaspár Pestre költözését megelőző évekig, hogy kiemeljük, miért is tekinthető jelentősnek ez a néhány év Ady szempontjából. Ki is az a férfi, akihez Boncza Miklós nem akarta feleségül adni a lányát? Honnan származik, hol élt mostanáig, kik voltak a meghatározó személyek az életében? Melyek voltak a kedvenc helyei Budapesten? Ki volt az, akit közel engedett magához, hogy megörökítse őt az utókornak? Milyen ruhákat hordott, hol vásárolt magának kalapot? Csupa hétköznapi dolog, amely mindannyiunkat meghatároz. Ady utolsó éveiben írt verseit utolsó heteinek meghatározó eseményei, halála, végül temetése követi a kötetben, a záró szövegek pedig egészen napjainkig elérnek. A költő fennmaradt tárgyait különböző intézmények őrzik, ezeknek egy részét megtekinthetjük az Ady Emlékmúzeumban. A 80-as években itt forgatta a Csinszka című film egyes részeit Deák Krisztina. Zárásként a vele készített interjút olvashatjuk. Egyes tanulmányok a saját kutatásaimat mutatják be, mások általam felkért neves szerzők, irodalomtörténészek, Ady-kutatók munkái. Leveleiben Ady gyakran illette negatív jelzőkkel a fővárost, ahol sokáig csak hotelszobák és kávéházak időleges vendége volt. Milyen volt a viszonya Budapesttel? Melyek voltak a kedvenc helyei? Ady „kedvenc helyeiről”, általa gyakran látogatott kávéházakról, budapesti vendéglátóhelyekről Saly Noémi írt a kötetbe tanulmányt. A költő az 1900-as évek elején többször megfordult a Bacchus Pincében és a Szabadság kávéházban, melyek ki is jelölik két fő csoportját azoknak a helyeknek, amelyeket rendszeresen látogatott. Bizonyos helyekre dolgozni, máshová szórakozni és zenét hallgatni járt. Dolgozott a Palermóban, törzsvendége volt a Pilvaxnak. Újságírói munkája miatt rendszeresen vendége a háború előtt az Országház kávéháznak, de eljárt az Oktogonon lévő Abbázia kávéházba is. A Délivasút kávéházban vonzotta a zene, de az éjszakai kaszírnő is kedvére volt. Többször megfordult a Philadelphiában, a Fővárosi Orfeum kávéházban, de a Helvetiában is törzsvendégnek számított. Kedvenc helyének talán a Három Holló tekinthető. Hogyan képzeljük el Ady otthonát, a Csinszka által megörökölt és berendezett polgári lakást? Csinszka a kicsivel több, mint 100 m2-es belvárosi lakásban fehérre meszeltette a falakat, a fehér falszín állítása szerint „forradalmi” volt, megütközést keltett a szomszédságban. A padlót legyalultatta és bevonatta puha, zöld filcszerű anyaggal. Nem akarta, hogy férjét bármi nesz megzavarja a munkájában. A szobák között levetette az ajtókat és helyette függönyökkel választotta el a helyiségeket, meggátolva ezzel az ajtónyitogatások és csapkodások zajkeltését, illetve amennyiben nagyobb társaság verődött össze, egybenyithatóvá váltak a terek. A berendezés a csucsai kastély hangulatát idézte: színpadias hangulat, konzervatív miliő, biedermeier stílus. Csinszka eladta édesapja bútorait és újonnan szerzett bútorokkal rendezte be a háromszobás lakást, régiség51

VÁRKONYI NÁNDOR HAGYATÉKA

PIM REFLEKTOR

kereskedésekben vásárolt régi, antik darabokat. A Veres Pálné utcai lakás berendezésére, miliőjére többen is kitértek későbbi Adyval kapcsolatos megnyilatkozásukban. Dénes Zsófia emlékei szerint a pesti lakásnak kúria atmoszférája volt. Nem volt benne rendkívüliség, még csak határozott egyéniség sem. De a különcködés és a modorosság is elmaradt. Érződött benne egy egész úri osztály nyugalma. Hatvany Lajost megérintette a „csupa kedves, meghitt családi bútor, kecses, ízléses elrendezésben”. Bölöni György Ady szobáját emelte ki a lakásban. A kötetben hosszasan olvashatunk a lakás berendezéséről, a költő barátai, egykori vendégek emlékeznek vissza, és a fennmaradt fotókon láthatjuk is a szobákat.

Fotó: Gál Csaba (PIM) 

Pálossy Klára

PIM REFLEKTOR

VÁRKONYI NÁNDOR HAGYATÉKA

ELSÜLLYEDT KULTÚRÁK NYOMÁBAN

Várkonyi Nándor kultúr- és irodalomtörténész hagyatéka Várkonyi Nándor (1896–1975) életének és munkásságának fő helyszíne a pécsi Egyetemi Könyvtár volt, ahol 1924-től egészen nyugdíjba vonulásáig, 1956-ig dolgozott. Az 1. világháború után néhány évig Iszkaszentgyörgyön, a Pappenheim grófi családnál házitanítóskodott, az idős Pappenheim gróf itt hívta fel figyelmét azokra a régészeti leletekre, amelyek arra utaltak, hogy az archaikus tárgyi emlékek (épületek és romok) sokkal magasabb kultúrát feltételeznek, mint azt addig a hivatalos kultúrtörténet az írásbeliségre támaszkodva feltételezte. Várkonyi tanítványával, Pappenheim Alexszel kétszer is járt Itáliában. Így fordult érdeklődése életre szólóan a prehistória felé. A könyvtáros, kultúr- és irodalomtörténész hagyatékának egy része, levelezése és személyi dokumentumai 2020 nyarán kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe. Várkonyi igen kiterjedt levelezést folytatott kortársaival: egyrészt a pécsi Janus Pannonius Társaság egyik alapítójaként, a Sorsunk című folyóirat szerkesztőjeként, másrészt a pécsi Egyetemi Könyvtár munkatársaként tett szert számos írói barátságra. A legjelentősebb a Kodolányi János íróval folytatott, 1928-tól évtizedeken át tartó levélváltás, Kodolányi több mint 250 levelével, valamint Várkonyi Kodolányinak szóló 12 levele másolatával. Ezekből feltárul kettejüknek az ősi kultúrák és a mitológiai gondolkodás iránti érdeklődése, és jól rekonstruálhatók Kodolányi számos regényének, köztük a mitikus tetralógiának (Vízözön, Új ég, új föld, Az égő csipkebokor, Én vagyok), illetve Várkonyi művelődéstörténeti nagyesszéinek keletkezési körülményei. Várkonyi az egyetemi könyvtár révén forrásmunkákat tudott rendelni a világ minden tájáról, ezeket felhasználva írhatta meg első munkáját, a Sziriat oszlopait (1942), ezt követte Az elveszett Paradicsom, Az ötödik ember, a Varázstudomány, ám ezek már csak az író halála után jelenhettek meg. A másik kiemelkedő egység a hagyatékban a magyar és világirodalom egyik meghatározó 20. századi lírikusától, Weöres Sándortól fennmaradt mintegy 63 levél, és több, hozzá kapcsolódó kézirat. Valószínűleg az 1. világháború galíciai frontján szerzett betegségei is szerepet játszottak abban, hogy Várkonyi 1921-ben mindkét fülére megsüketült, így barátaival gyakran ún. beszélgető-cédulák révén társalgott, melyek szintén növelik a hagyaték jelentőségét. Az iskolai bizonyítványokon, hadirokkantsági és könyvtárosi iratokon, tagsági könyveken kívül néhány Várkonyi által készített üvegnegatív és róla készült fénykép is birtokunkba került. Várkonyi Nándor hagyatéka szervesen illeszkedik a PIM-ben lévő, pécsi kötődésű írói gyűjteményekhez, így a Sorsunk szerkesztője, Lovász Pál, a Jelenkort szerkesztő Szederkényi Ervin, az irodalomtudós és szerkesztő Tüskés Tibor, a költő Csorba Győző és a nemrég elhunyt Bertók László dokumentumaihoz.



Fotó: Várkonyi Nándor portréja, Pécs, 1928, Németi Fényképező Műterme



Weöres Sándor: Özönvíz-töredék, Róma, 1946, autográf tintaírás

Sulyok Bernadett 53

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST

A tavaszi hosszú karantén idején sem tétlenkedtek a PIM munkatársai. Számos új rovat és tartalom jelent meg a múzeum online terében. Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Fotó: Mándy Iván PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár 

Mándy Iván, Budapest, 5. kerület, Aulich utca 7. Mándyról mindenkinek Pest és a Józsefváros jut eszébe. A kopott nyolcadik kerületi terek és utcák, házak és udvarok, az álomhatáron mozgó realitás és a benne élő alakok; ez Mándy világa. Ezer szállal kötődött a Józsefvároshoz. Élete nagyobb részében ott élt, a leghosszabb ideig, 1941-től 1984-ig a Fiumei út 25-ben. Tulajdonképpen soha nem fordult meg a fejében, hogy máshol is élhetne. Minden változás nehezére esett, de végül felesége kezdeményezésére (1967-ben kötött házasságot dr. Simon Judittal) 1984-ben a Lipótvárosba költöztek, az Aulich utca 7-es számú házba.

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST

Ez a környék nagyon más, mint az Árusok terének környéke. És mégis, élete utolsó évtizedében otthonra talált a Batthyány örökmécsesre néző polgári lakásban. A mártír miniszterelnökkel éppúgy tudott társalogni, mint Csutak a kopott kerítéssel az Ér utcában. „Érezni lehet az üres utcát. Eltűntek a járókelők. Akárcsak az autók a mártír miniszterelnök emlékműve mellől. Gróf Batthyány Lajos magára maradt. Megvagyunk egymással. Ő az emlékműben, én idebent.” Halála után a ház lakói emléktáblát helyeztek el a házon, rajta az ars poetica-szerű sorokkal:

Értük. A lerongyolódott házakért. A megvakult ablakokért. Az udvarokért. A gangokért. A porolórúdért. Az ecetfáért. A sötét kapualjért, ahova az Isten behúzódott.

Fotó: Birtalan Zsolt (PIM) 

Miért írok?

Kiss Borbála

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

Természettárban Zemplén élővilága

Mindössze 31 négyzetméter, mégis felfedezhető benne 123 madárfaj, több ezer bogár, rovar, és néhány emlős. Zemplén élővilágának jellegzetes fajai. A Kazinczy Ferenc Múzeum Természettára, a sátoraljaújhelyi közgyűjtemény legújabb szolgáltatása. A látványtárként, tanulmánytérként és múzeumpedagógiai foglalkoztatóként funkcionáló teremben ott ül a vitrinek polcain a gyöngybagoly, a nagy goda, a búbos vöcsök, a haris, a guvat és a lappantyú, amelyeknek már a neve is figyelemfelkeltő. Testközelből szemlélve pedig minden Zemplénre jellemző madárfaj izgalmas kalandozást ígér az ornitológia tudományában. Az itt bemutatott preparátumok egy válogatás a múzeum több ezer darabos természettudományi gyűjteményének anyagából, és jól kiegészítik az Erdőjárók kalauza című tárlatot. Az alagsori helyiségben most kiállított példányokat eddig nem láthatták a látogatók, raktárakban őrizték őket, csakúgy, mint azt a több ezer rovart és bogarat, amelyek most a látványtár szabadon 56

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

kihúzható fiókjaiban kaptak helyet. Így már közelről is tanulmányozható a preparátumdobozokban tárolt megannyi lepke, százlábú, pók, darázs, fátyolka, szitakötő, vagy éppen rák. Ezeknek a példányoknak a jellegzetes jegyeit szakemberek ismeretterjesztő magyarázata mellett, mikroszkóp alatt tanulmányozatják a látványtári szolgáltatásra vagy programokra előre bejelentkező csoportok. A teret egyaránt használhatják gyerekek és felnőttek. Tartható benne tudományos és ismeretterjesztő előadás, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozás.

 Fotók: Kazinczy Ferenc Múzeum

Szathmáry-Király Ágnes

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

A koronavírus-járvány miatt a széphalmi rendezvények elsősorban online formában valósulnak meg, miközben a múzeum nyitva tart, s októberig nagy is volt a látogatottság. Novemberben folytatódik és be is fejeződik a kertfelújítás: ennek eredményeként új látnivalók sora és átláthatóbb, a legfontosabb pontokat jobban kiemelő szerkezet várja majd a látogatókat. A Kazinczy-sírkert rendezett környezete, az egykori Kazinczy-kúria megjelölt alaprajza, egy új szökőkút, két térplasztika (melyek a Kazinczy-kúriát, illetve az emlékcsarnokot ábrázolják) és szép sétautak kínálnak új élményeket. Tavaszra pedig elkészül a Kazinczy Emlékcsarnok berendezése, valamint a nyelvmúzeum emeleti termében az állandó Kazinczy-kiállítás. A magyar nyelv napján, november 13-án adjuk át az Anyanyelvünkért és Széphalomért díjat, és ekkor hirdetjük ki az Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című levélíró pályázatunk eredményét. A Betűvetők szépíró verseny döntőjét vélhetően szintén nem helyszíni jelenléttel rendezzük meg. Újra meghirdettük Anyanyelvi játékok, játékos anyanyelv versenyünket, novemberben és decemberben írásbeli elő- és középdöntőkkel. A közösségi oldalunkon nyelvi-irodalmi rejtvényekkel, a klasszikus magyar szépirodalmat bemutató és ajánló videókkal, ismeretterjesztő írásokkal és friss hírekkel jelentkezünk. Nyiri Péter

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

 Fotó: DIA

DIA

DIA AJÁNLÓ

BERTÓK LÁSZLÓ 85

Az idei év kiszámíthatatlan, újra és újra kell terveznünk dolgainkat, bizonytalan a következő hét napjainak beosztása, s még kevésbé láthatóak előre a további hónapok eseményei. Lassan persze megszokjuk, hogy pillanatnyilag így kell élnünk, mindig készen a váratlanra, az esetleges változtatásra. De van, amit így is nehéz elfogadni. Bertók László ősz eleji elvesztése ilyen volt. Pécsett, a Jelenkorban, amelynek állandó munkatársa volt, már tervezgették közelgő születésnapjának, a nyolcvanötödiknek a megünneplését, új kötete pedig összeállítva, megjelenésre várt kiadójánál. Halála átírta a forgatókönyvet. Akkor is, ha az új Bertók-versek hamarosan meg fognak jelenni, akkor is, ha december 6-án, születésének évfordulóján az ünneplés nem marad el, csak, a kiváló költő jelenlétének hiányában, emlékezéssé módosul. Írásai, versei, immár lezárt életműve azonban velünk/nekünk marad – változatlanul. Köteteibe belelapozva végigkövethetjük a bertóki formakincs időbeli alakulását, azt, költészete miként jutott el az olykor dalszerű, természeti képeket felvonultató lírától, a matematikai rendbe szedett szonettköteteket követő szabadverseken keresztül a „háromkákig”, majd végül a „firkákig”, a kétsoros strófákig. A Digitális Irodalmi Akadémia oldalán amellett, hogy bepillantást nyerünk a szerző életművébe, pályatársai Bertók líráját elemző, méltató soraiból is megismerhetünk egy válogatást (Digitalizált szakirodalom). Bertók László verseinek olvasásához néhány „háromkával” és „firkával” szeretnénk kedvet csinálni. Szlabóczky Mercédesz

DIA

PIM REFLEKTOR

A jég nem felejt. A legszebb járdából is szétfagy a selejt. Évszázad? Ezred? Örökkévalóság, ha van még egy perced. Mikor a poklok fenekére érsz, jössz rá, hogy a menny megvolt. Bárhogy csinálja, mindig beleér az ég szárnya a sárba. Amit két szóval, pláne eggyel elmondhatsz, maradjon sóhaj.

https://reader.dia.hu/document/Bertok_Laszlo-Haromkak-355

PIM REFLEKTOR

DIA

Fejlődés Ha megpróbáltad már, hogy mi a semmi, tanulhatod a valamit feledni. Vesztettél? Sosem azt, amiről lemaradtál, csak amit elértél, s futni hagytál. Kilátások Sokkal valószínűbb, hogy elszúrsz valamit, mint az, hogy egyszer csak kijavítod, amit… Árnyék Az föl sem merült még álmaidban, hogy amíg a nap süt, árnyék is van? Téli fák Égbe nyúló erek, levél nélküli fák. Aki föntről néz le, most nagyon idelát. https://reader.dia.hu/document/Bertok_Laszlo-Firkak_a_szalmaszalra-16289

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Zárva: November 1-től március 14-ig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 email: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16. Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 14–18 óráig

Kazinczy Ferenc Múzeum 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig október 29-től 8-16 óráig

HAMAROSAN MEGJELENIK!

Forgách utca

Pacsirtamező u .

y cz zin Ka

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

a út yalj

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

ölg etv

n rk

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

Corvin Negyed

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Magyar Nyelv Múzeuma

Ady Emlékmúzeum

Mesemúzeum

Jókai Emlékszoba

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

Bajor Gizi Színészmúzeum