PiM PrograM
2018. szePteMberoktรณber
www.pim.hu
Új kiállítás
„Muzsikáló, rézszárnyú égi hinták” 2018.09.15–11.25. Jékely Zoltán és a szakralitás
Az irodalom birodalma Az előrejelzések szerint szeptemberben sem múlik a nyár, és még az október is meleg napokat ígér. Az Ars Sacra Fesztivál keretében a Jékely Zoltán alakját megidéző kamarakiállításunk ezt a mediterrán hangulatot hozza be a falak közé, a természet, a szépség, a méltó emberi környezet szakrálissá nemesedő költői megidézésével. S a napozó Jékely mellett a címlapon nyugágyban olvasó Herczeg Ferenc is a nyárra emlékeztet. Augusztusban egykori nyaralóhelyén, Badacsonytördemicen nyílt kiállítás a népszerű íróról, lapszerkesztőről, akinek életművét, politikai tevékenységét születésének 155. évfordulóján idézzük majd fel jeles kutatók és színművészek segítségével. Ám az ősz beálltával mégis csak búcsút mondunk a bukolikának, s a városba visszatérve, születésének centenáriumához közeledve úgy tisztelgünk Budapest jellegzetes alakja, Mándy Iván előtt, hogy barátjának, Mácsai Istvánnak magángyűjteményekben lévő festményeivel együtt mutatjuk be különös hangulatú írásait. De legyen bár nyár, ősz, vagy tél, Önarckép álarcokban című Arany János-kiállításunk változatlanul sok látogatót vonz, s most kiegészül a családoknak különösen ajánlott Mesés bábok – bábos mesék című tárlattal, ezzel is törekedve az iskolakezdés „megszépítésére”. Elsősorban az ifjú nemzedéket szólítja meg Ugron Zsolna és Nényei Pál októberben induló új sorozata, melynek címe – emlékeztetve a sikeres kötetre – Az irodalom visszavág. A lényeg: az irodalom birodalma az új szezonban is mindenkit tárt kapukkal (vissza)vár. Prőhle Gergely főigazgató
Fotó: családi archívum
Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Prőhle Gergely főigazgató Szerkesztők: Bödő Anita, Erlitz János, Pádár Eszter, Wirth Imre Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2018. szeptember-október Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu
1
09. HAVI BONTÁS 09.01. szombat 11:00
Füzetdekorálás Mesemúzeum 17:00
A PEN Club klubnapja PIM
09.06. csütörtök 16:00
Benkő Gyula 100 – beszélgetés
09.07. péntek
09.15. szombat
14:00
11:00
Ady Versmondó Szalon
Diafilmvetítés
09.08. szombat
16:00
Ady Emlékmúzeum
11:00
Interaktív bohóc-játék Mesemúzeum 09.09. vasárnap 10:00
Bábos évadnyitó PIM
09.12. szerda 19:00
Csoóri-emlékest PIM
09.14. péntek 14:00
Ady Versmondó Szalon Ady Emlékmúzeum 16:00
Az én Adym
Ady Emlékmúzeum 18:00
Kiállításmegnyitó PIM
BGM
18:00
18:00
Művészet és pszichoanalízis
Kiállításmegnyitó PIM
PIM
Mesemúzeum
Kulturális Örökség Napjai 2018 Finisszázs és utószezoni piknik PIM
09.16. vasárnap 11:00
Kulturális Örökség Napjai 2018 Palotatörténeti séta PIM
15:00
Kulturális Örökség Napjai 2018 Palotatörténeti séta PIM
09.17. hétfő 15:00
Irodalmi Lapok PIM
09.18. kedd 14:00
Vetítéssorozat nagy színészekről BGM
18:00
Könyvbemutató PIM
09.27. csütörtök
19:00
15:00
Villaséta
Belvárosi Művészeti Napok
BGM
09.22. szombat 10:30
Irodalmi séta PIM
11:00
Közös társasjátékozás Mesemúzeum 18:00
Herczeg 155 PIM
09.24. hétfő 18:00
Irodalmi Lapok PIM
19:00
Szendrey Júlia -emlékműsor PIM
09.26. szerda 17:00
Könyvbemutató PIM
18:00
PIM Esti Extra PIM
Ady Emlékmúzeum 16:00
Beszélgetés Bubik Istvánról BGM
17:00
Michał Wenderski előadása Kassák Múzeum 09.28. péntek 10:00
Nyugdíjasok délelőttje PIM
17:00
Kutatók Éjszakája OSZMI 17:15
Kutatók Éjszakája BGM
18:00
Kutatók Éjszakája PIM
09.29. szombat 10:00
Integrált családi nap PIM
10:30
Irodalmi séta PIM
10:00
Családi nap Kassák Múzeum 11:00
A magyar népmese napja Mesemúzeum 16:00
Könyvbemutató Mesemúzeum 19:00
Villaséta BGM
szeptember
09.21. péntek
10. HAVI BONTÁS
19:00
19:00
Szeánsz Bajor Gizivel
Villaséta
BGM
10.06. szombat 10:00
Bölcs Kavics Űrbázis PIM
10:30
Irodalmi séta PIM
11:00
Zenés hangjáték foglalkozás Mesemúzeum 15:00
Mándy-séta
10.02. kedd
10.09. kedd
18:00
19:00
Asztali beszélgetések PIM
10.04. csütörtök 14:00
Vetítéssorozat nagy színészekről BGM
18:00
25 éves a Nemzeti Kulturális Alap PIM
10.05. péntek 17:00
Kiállításmegnyitó PIM
Az irodalom visszavág PIM
BGM
10.13. szombat 10:00
Irodalmi séta PIM
11:00
Papírszínház történetek Mesemúzeum 14:00
A Szépírók Társasága XIV. Fesztiválja PIM
10.14. vasárnap 10:30
Bábszínház és kézműves foglalkozás PIM
10.15. hétfő 18:00
10.11. csütörtök
Szilágyi István 80
17:00
10.16. kedd
Könyvbemutató PIM
18:00
Tárlatvezetés Kassák Múzeum 10.12. péntek 14:00
A Szépírók Társasága XIV. Fesztiválja PIM
PIM
10:00
Tudós férfiak PIM
14:00
Vetítéssorozat nagy színészekről BGM
19:00
19:00
Villaséta BGM
10.28. vasárnap 15:00
Régizene koncert PIM
10.24. szerda
Vasárnapi séta
19:00
17:00
Villakoncert és felolvasószínház
Könyvbemutató
10.29. hétfő
BGM
10.18. csütörtök 19:00
CD-bemutató PIM
10.19. péntek 14:00
Ady Versmondó Szalon Ady Emlékmúzeum 16:00
PIM
Könyvbemutató
16:00
10.31. szerda
Beszélgetés Bubik Istvánról BGM
17:00
Könyvbemutató PIM
18:00
Asztali beszélgetések PIM
Ady Emlékmúzeum
10.26. péntek
18:00
10:00
Művészet és pszichoanalízis
Nyugdíjasok délelőttje
18:00
Tanárok éjszakája PIM
PIM
14:00
Ady Versmondó Szalon Ady Emlékmúzeum 18:00
10.20. szombat
Kiállításmegnyitó
11:00
10.27. szombat
Közös társasjátékozás Mesemúzeum 15:00
Integrált városi séta PIM
18:00
10.25. csütörtök
Az én Adym
PIM
PIM
Kassák Múzeum
9:00
Bábterápiás workshop PIM
11:00
Családi foglalkozás Mesemúzeum
PIM
18:00
PIM Esti Extra PIM
október
10.17. szerda
AJÁNLÓ
Kutatók Éjszakája a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A kutatók olyan hétköznapi emberek, akiknek különleges munkájuk van. A Petőfi Irodalmi Múzeumban ez a bizonyos különleges munka különleges környezetben, egy történelmi család egykori palotájában zajlik. Ráadásul a kutatók – muzeológusok, irodalomés művészettörténészek – különleges tárgyakkal dolgoznak. Olyanokkal, amelyek szinte érezhető közelségbe hozzák az írókat. Ott van például a film. A technikának hála a feketefehér, néhány perces némafilmek megmutatják Ady Endre, 6
Lesznai Anna, Tamási Áron életének egy-egy pillanatát. De kik láthatók még a felvételeken? A könyvekről és irodalmi folyóiratokról kiderül, hogy az emigráció éveiben a másik hontalannal való kapcsolatfelvétel lehetőségei is voltak a huszadik században. Hogyan, milyen tükörcserepekből rakható ki a huszadik századi emigráns kultúra és irodalom története? Mit árul el egy író gyerekkoráról a családi fotóhagyaték? Hogyan váltak témává a hétköznapok eseményei, és milyen zavarba ejtő részleteket mesél el egy kéziratos napló? Egyáltalán,
honnan állapítható meg biztosan, hogy a kézirat hiteles? Milyen titkok, eddig fel nem fedezett információk rejtőznek a hagyatékban maradt, még kiadatlan magánlevelekben? Hogy kerül a csizma az asztalra – azaz az irodalmi szöveg a képernyőre? Vajon nehéz szóra bírni egy tárgyat? Tényleg, hogyan lett irodalmi múzeum egy gyönyörű palotából? A Kutatók Éjszakáján minden kérdésre választ kap a látogató, és még az is kiderülhet, hogy a kutatók egyáltalán nem hétköznapi emberek. A Kutatók Éjszakája teljes programja a 17., 18. oldalon található.
AJÁNLÓ
Mándy Iván 100 Az évfordulók mindig különös alkalmat adnak egy életmű feltérképezésére vagy pusztán emlékidézésre. Így van ez a 100 éve született Mándy Iván esetében is. Kiss Borit, a készülő Mándy-kiállítás egyik kurátorát arról faggatom, számára melyik megközelítés volt elsődleges, illetve honnan jött az ötlet, hogy Mácsai István festőművész képeit is behozza az emlékezés terébe. Mikor, és miért kezdtél el Mándyval foglalkozni? Mi ragadott meg benne? Mándy nagyon régen része az életemnek. Valamikor tíz-tizenkét éves korom körül került a kezembe véletlenül a Csutak színre lép, és azonnal úgy éreztem, hogy ez nagyon nekem való. Nem tudnám megmondani, hogy mi ragadott meg benne, de az biztos, hogy egymásután legalább ötször elolvastam. A Mándyval való foglalkozás sokáig kimerült abban, hogy olvastam a műveit, időről időre elővettem a könyveit. A kiállítást egyébként Pádár Eszterrel közösen hozzuk létre, Mándy évfordulója kapcsán kerestük meg a főigazgatónkat az ötletünkkel, aki támogatott minket. Ez a második kiállításunk róla. Tizenöt évvel ezelőtt, 2003-ban nyílt meg Mándy mozi címmel az előző. Akkor valahogy nagyobbat akartunk markolni, átfogóbb-áttekintőbb volt a kiállítás koncepciója. Mándy életútját is bemutattuk, jellemző helyszíneit és helyét az Újholdasok között. Ennek a mostaninak A mi tájaink a címe
(utalva a Tájak, az én tájaim kötetre), és a városhoz, Budapesthez való kötődéséről szól. Itt kapcsolódik Mácsai István festészete Mándy szövegeihez. Szerintem irodalmi tematikájú kiállítást elég nagy kihívás izgalmasan megtervezni-megvalósítani, még ha rajongunk is a könyvekért. A PIM sokat tett a tárlatok élményszerűségének növelése érdekében, ennek egyfajta hagyománya van nálunk. Számodra vannak-e olyan kurátori „sarokpontok”, amik az évek során fontossá váltak? Az élményszerűség nagyon fontos, ebben egyetértünk. És bizony, egy irodalmi kiállítást talán nehezebb élményszerűvé tenni, bár ez nincs szükségszerűen így. Talán nem szentségtörés részemről, ha azt mondom, hogy ez Mándy világára még hatványozottabban igaz. Igyekszünk azért olyan kiállítást létrehozni, ami nagyon erős benyomást tesz azokra, akik eljönnek megnézni. Ehhez különösen fontosak Mácsai festményei, melyek izgalmasan rímelnek a Mándy-szövegekre. Mácsai István ’56-os naplójából a Holmi közölt 2006-ban részleteket. Nagyon fontos és eleven szöveg, az indulatok és az őszi hangulatok gyönyörű egymásra rétegződése figyelhető meg benne, s az a Budapest-tapasztalat, amiről Mándy is egész életében írt. Utólag könnyed kérdés, de neked evidens volt, hogy a centenáriumi kiállításon Mácsai lesz az emlékezőtárs? Mándy műveit sokkal régebbről ismertem, mint Mácsai István festészetét. Aztán egyszer, évekkel ezelőtt, összetalálkoztam a ké-
peivel és azonnal a Mándy-művek világa, hangulata, látásmódja ugrott be. Akkor gondoltam arra, hogy egyszer milyen jó lenne a két művészt összehozni egy tárlaton. Mándy születésének százéves évfordulója jó alkalom erre. Nagyon örültem, amikor Mándy Judit azt mondta, mindkét művész boldog lenne, ha tudnák, hogy közös kiállítás lesz róluk. Tőle tudtam meg azt is, hogy barátok voltak, időskorukban sok időt töltöttek együtt. Teljesen egyértelművé vált, hogy olyan rokonság van e két művész között, amit együtt kell bemutatni. Mándy írja valahol, hogy neki a táj, az egy pinceablak vagy egy pocsolya, vagy egy mező elhajigált lavórokkal. Éppen, mint egy Mácsai-festmény! Mácsai ezt úgy fogalmazta meg, hogy „városi tájképeket” fest, neki festői környék például egy lerobbant kapualj, vagy két kockakő között egy kis ecetfa. Mit gondolsz, élő-e még az a hatvanas-hetvenes évekbeli miliő, ami mindkettőjük világának alapja? Vagy valami egész másról van szó? Én azt hiszem, hogy élő az a miliő, ami mindkettőjük sajátja. Nem teljesen értek egyet azzal, hogy a hatvanas-hetvenes évek világa ez; nehogy valaki félreértse és valami retro feelinget keressen, várjon. Mindkettőjükre igaz, hogy sokkal tágabb az az univerzum, amit ábrázolnak. Egy nagyváros olyan szegmensei, amelyek itt vannak körülöttünk, bennünk. Akiben van nyitottság erre, az érzi, észreveszi, látja ma is.
Wirth Imre 7
AJÁNLÓ
Az irodalom visszavág
Októbertől új irodalmi sorozat indul Ugron Zsolnával és Nényei Pállal. A két állandó műsorvezető olvasmányokról, kötelező és szabadon választott művekről, alkotókról és eseményekről, verslábakról és izmusokról, irodalmi toposzokról és közhelyekről beszélgetve vezeti be az érdeklődőket az irodalom csodálatos világába. „Mivel mindenki járt iskolába, ezért mindenki tanult irodalmat, ezért mindenki ért az irodalomhoz. Ez a mi szerencsénk. Kevés olyan szakmai műsor fut manapság Magyarországon, amihez mindenki ért, ezért mindenkit érdekel – és a miénk ilyen! (Nálunk sokkal nehezebb helyzetben van például az Ontologikus textológia visszavág című műsor lelkes csapata.) Mindkét állandó házigazda kortárs író, épp ezért az általuk fölvetett kérdések mind aktuálisak, az egyikük még tanár is, ezért nemcsak irodalomról, hanem oktatásról is lesz szó, ami – szerencsére – szintén mindenkit érdekel. Lesznek még színészek – ők meg érthetően beszélnek, és talán lesznek néha zenészek is… őket meg jó hallgatni.” Az irodalom visszavág először október 9-én várja az irodalombarátokat.
8
PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum
Ady Emlékmúzeum Kassák Múzeum
OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Mesemúzeum
2018. 09.01 — 10.31.
programok
PIM A Magyar Pen klubnapja
Szeptember 1. szombat 17:00
Kiállításmegnyitó Mesés bábok – bábos mesék
Szeptember 6. csütörtök 18:00
Könyvbemutató
Arany János művei és a bábtechnikák Köszöntőt mond: Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója A kiállítást megnyitja: Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára Közreműködik: Kovács Géza, a Mesebolt Bábszínház igazgatója és Vaskó Zsolt zenész
Bábos évadnyitó
Szeptember 9. vasárnap 10:00–15:00
Az őszt egy kiállítást beharangozó nappal nyitjuk meg, amit a Mikropódium Családi Bábszínház előadásai és Árnyékok játéka programjai tesznek emlékezetessé. A rendezvényen három bábtechnikát is bemutatunk. 10:30 Gulyás Terka avagy aki müzlit nem szereti, rossz ember nem lehet Vásári bábjáték, klasszikus kesztyűsbáb-előadás Rendezte és írta: Lénárt András és Aracs Eszter játssza: Aracs Eszter 12:30 Stop! Állj meg és nézz meg! Az etűdökből álló, hazánkban ritkábban látható előadás egyedi bábtechnikájával Lénárt András bejárta az egész világot Brazíliától Japánig. 13:00 Árnyékok játéka Kifejezetten családokra építő árnyjátékos, árnybábkészítő program, melyben a résztvevők azonnal ki is próbálhatják bábjaikat.
Belépőjegyek: 3–14 éves korig: 800 Ft, 14 éves kortól: 1600 Ft, családi jegy (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
10
Kapcsolódó tárlat: Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák
PIM
Csoóri sándor-eMlékest
PROGRAMOK
szeptember 12. szerda 19:00
Halálának 2. évfordulóján a költőre emlékeznek: lllyés Mária, Duray Miklós, Kodolányi Gyula, Monostori Imre A beszélgetést vezeti Pálfy G. István
kiállításMegnyitó „Muzsikáló, rézszárnyÚ égi hinták”
Fotó: Kecskeméti Kálmán
Közreműködik: Navratil Andrea (ének) előadóművész és Rubold Ödön színművész
szeptember 14. péntek 18:00
jékely zoltán és a szakralitás
Megnyitja: Péterfy Sarolt irodalomtörténész
Közreműködik: Havas Judit előadóművész és Mocsári Károly zongoraművész Az Ars Sacra Fesztivál keretében
MŰVészet és PsziChoanalízis
szeptember 14. péntek 18:00
A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata. A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész
Előadó: Kőváry Zoltán pszichológus Közreműködik: Bánff y Edit előadóművész
„Veszedelmes irodalmi huligán” – Lázadás, identitás és kreativitás kapcsolata Kovásznai György életében és filmművészetében
11
programok
pim
Kulturális örökség napjai 2018
Szeptember 15-16. szombat-vasárnap
Ezen a hétvégén a múzeum kiállításai és a palota díszes termei ingyenesen látogathatók!
Programok szombat 16:00
Indián nyár
vasárnap 11:00 és 15:00
Palotatörténeti séták
finisszázs és utószezoni piknik
Nagyvári Ildikó és Kádár Anna vezetésével
A Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből című kiállításunkban Kovács Ida kurátor záró tárlatvezetésén mesél, hogyan töltötték idejüket íróink kedvenc balatoni nyaralóhelyeiken. Látogatóink bepillanthatnak a legendás balatonfüredi Lipták-ház mindennapjaiba is. A ház gyakori vendégei – Sumonyi Papp Zoltán író és Topolánszky Ákos református lelkész, szociálpolitikus, Lipták Gábor hozzátartozója – mesélnek egykori balatoni emlékeikről.
Látogatóink megismerhetik a klasszicista palota és a Károlyi család évszázadokat átívelő történetét, bejárhatják a palota díszes termeit, szalonjait, könyvtárát és a volt Károlyi Nemzetségi Levéltár eredeti bútorokkal berendezett helyiségeit. (A séta időtartama kb. 1,5 óra)
Jó idő esetén ismét a kertben, piknik pokrócokon folytatjuk a sztorizgatást és a nagy sikerre való tekintettel meghirdetjük a 2. Karinthy Ferenc Pingpong Emlékversenyt.
12
A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legismertebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb palotájává. A belváros klasszicista gyöngyszeme sok olyan titkot rejt magában, amelyek mind a fővárosi építészettörténet, mind a magyar történelem és irodalom jelentős mérföldkövei.
pim
Irodalmi Lapok Pannon Tükör
Lapszám- és kötetbemutató A rendezvényt megnyitja: Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár Köszöntőt mond: Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere A 2018/4. lapszámot bemutatja: Bubits Tünde főszerkesztő, Nagygéci Kovács József főszerkesztő-helyettes, Vörös István és Bene Zoltán rovatvezetők Merő Béla: Volt egyszer egy... Reflex Színpad A kötetről a szerzővel Nánay István kritikus beszélget. A Pannon Tükör és a PIM közös rendezvénye
Könyvbemutató
Kántor Lajos–Láng Gusztáv: Száz év kaland – Erdély magyar irodalmáról (1918–2017)
programok
Szeptember 17. hétfő 15:00 Közreműködik: Havas Judit előadóművész
Közreműködik: Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színésznő
Szeptember 18. kedd 18:00
A két legendás irodalomtörténész, Kántor Lajos és Láng Gusztáv neve elválaszthatatlan a Romániai magyar irodalom 1945–1970 című kézikönyvük nagy hatásától. Irodalomérzékelésünket és korszakfogalmainkat immár közel ötven éve meghatározzák. Új kétkezes gyűjteményük ezúttal szubjektív válogatási szempontok szerint készült. Az elmúlt száz év erdélyi irodalmi folyamatait, azok figyelemre méltó mozzanatait vizsgáló, alkotói portrékat vázoló, műelemző, sőt személyes élményeiket is megszólaltató írásaik most nem a következetes rendszerezés igényével, hanem – továbbra is – az érték felmutatásának céljából születtek. Kritikus visszanézés és friss témák, záródó és nyíló korszakok, értekezés és költői levél: a 2017-ben elhunyt Kántor Lajos előtt is tisztelgő kötetet, nem meglepő módon, az első irodalomtörténetüket is szakértelemmel kísérő Dávid Gyula szerkesztette. Résztvevők: Láng Gusztáv, Szörényi László, Markó Béla, Hajdú Áron. Moderátor: Boka László
13
programok
pim
Arany János Budapestje
Szeptember 22. szombat 10:30
„Állok Dunánk szélén, a pesti parton: Előttem a kép, színdús üde karton:”
Sétajegy: 2500 Ft
irodalmi séta
Sétavezetők: Asztalos Emese irodalomtörténész és Sidó Anna művészettörténész
Jegyek elővételben a múzeumi jegypénztárban és a Jegymesteren kaphatók.
Találkozó a PIM előtt A séta tervezett időtartama 1,5 óra. Résztvevők száma: max. 25 fő
Herczeg 155
Szeptember 22. szombat 18:00
Herczeg Ferenc 1863. szeptember 22-én született a délvidéki Versecen. Születésének 155. évfordulója alkalmából kerekasztal-beszélgetéssel emlékezünk Herczeg irodalmi, szerkesztői és közéleti munkásságára. A beszélgetést követő Felolvasószínház előadása Herczeg novelláiból, emlékezéseiből és regényeiből közöl válogatást.
Közreműködik: Hirtling István és Kamarás Iván színművészek Rendező: Seres Tamás
Résztvevők: Ablonczy Balázs, Gazdag László, Mekis D. János, Maruzsa Zoltán. Moderátor: Prőhle Gergely
Irodalmi Lapok Műhely (Győr) Vendégek: Villányi László főszerkesztő, valamint Takács Zsuzsa, Csuday Csaba, Imreh András, Jász Attila, Márton László
14
Szeptember 24. hétfő 18:00 Közreműködik: Ajtai Péter nagybőgőn Sorozatszerkesztő: Havas Judit
pim
programok
Feleségek felesége
Szeptember 24. hétfő 19:00
Emlékműsor a 190 éve született és 150 éve elhunyt Szendrey Júlia emlékére A jelmezes, színházi megformálásra törekvő összeállítás gerincét a nagy magyar múzsa naplórészletei és versei adják, melyre reflektálnak a férj, Petőfi Sándor Úti Levelek részletei és Júliához írt költeményei. Ezt színesítik, egészítik ki a kortársak feljegyzései, korabeli újságcikkek, kordokumentumok.
dallamokra írt népies műdalai, Petőfi énekelt versei (többek között Arany János megzenésítésében), illetve néhány hangszeres dallam az 1840-es évek magyar társasági életéből. A produkció a kort megidéző látványvilággal, a zene és az irodalom egységével hozza közelebb hozzánk Szendrey Júlia egyéniségét, melyben fellelhető a korra oly jellemző szabadságvágy. A modern nő magyar úttörője példát állít elénk jellemével és bátorságával.
Belépőjegy: 1500 Ft
Fotó: ketten a versben
A műsorban elhangoznak még Szendrey Júlia saját, egykorú
Közreműködnek: Tallián Mariann, Lázár Balázs színművészek és Csörsz Rumen István régizenész
Könyvbemutató
„A remény évei…”
Szeptember 26. szerda 17:00
A hatvanas-hetvenes évek művészete. Értékrendek. Lemaradás komplexus. Ma a hazai képzőművészet esetében egységes értékrendről nem beszélhetünk. Az egyik célja a konferenciának és a könyv kiadásának a kánonok befolyásolása, részben a fordulópontot jelentő 1960-as, '70-es évek „sokszorosan feldolgozott” művészetébe való újra betekintés által, – új szempontok alapján. Ilyen szempont pl. az értékelésben a „lemaradás komplexus” megléte, kártékony hatása, és ennek a kártékony hatásnak kánonokban való megjelenése. A lépéstartás fetisizálása könnyen a művészi szabadság bilincsévé válhat és érzéketlenít a helyi értékek megfelelő felismerésében és kanonizálásában. Ebben a kötetben indításként főként művészettörténészek, művészeti írók szólalnak meg. 15
programok
pim
PIM Esti Extra
Szeptember 26. szerda 18:00–20:00
Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkbaN Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépőjegyek: 1000 Ft
18:00
19:00
Vendégünk: Elek Ferenc A színművész szubjektív tárlatvezetése Lovas Lilla és Simándi Katalin kurátorokkal a Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című kiállításban
Fabók Mancsi Bábszínháza: Két ember balladája – megénekelt magyar népballadák felnőtteknek „Népballadáink a régiségben születtek. Egyes »történetes énekünk« vagy »öreg énekünk« – (ahogyan népnyelvünk nevezi e műfajt) – keletkezése egészen az Árpád-korig vezethető vissza. Előadásunkban az egybegyűjtött, megénekelt »történeteken« keresztül »két ember balladája« is kirajzolódik: férfi és nő sorsát élhetjük meg a földi lét kiélezett élethelyzeteiben. S talán ezek a döntéshelyzetek nem is olyan idegenek a mai kor embere számára sem...”
Fotó: Fabók Mancsi Bábszínháza
Rendező: Fabók Mariann Tervező: Mátravölgyi Ákos Játsszák: Fabók Mariann, Keresztes Nagy Árpád Az előadás hossza: 75 perc
Péntek 10 – Nyugdíjasok délelőttje
Szeptember 28. péntek 10:00
A Csárdáskirálynő 100 éve a magyar színpadon Honthy Hannától Molnár Piroskáig. Czékmány Anna színháztörténész előadása.
Belépő: 500 Ft
Túl az Óperencián
16
pim
programok
Kutatók Éjszakája Szeptember 28. péntek 18:00–22:00
Az előadások kb. 45 percesek, óránként kezdődnek.
Előadások a Díszteremben 18:00
20:00
Ady Endre síremléke, Tamási Áron temetése, Vészi Endre utazása
A varázsló kertje – Csáth Géza, ahogy még sosem láttuk
A PIM Médiatárában több olyan filmtekercset őrzünk, melyeket saját eszközeinkkel nem tudtunk életre hívni. Ebben az évben lehetőségünk nyílt arra, hogy digitalizáltassuk és restauráltassuk a 8, 16 és 35 mm-es fekete-fehér némafilmeket. Érdekes dokumentumokra leltünk. A rövid, néhány perces dokumentumfilmek Ady Endre utóéletéről, Lesznai Annáról, Tamási Áronról és más írókról szólnak. Érdekes feladat a filmeken szereplő személyek kilétének megfejtése, amelyben segítségünkre lehetnek azok, akik a Kutatók Éjszakáján a mi programunkat választják.
Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. Az est során közel hajolunk a varázsló kertjéhez, és a PIM Művészeti, Relikviaés Fotótárának egyik különlegességével, Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fényképeken keresztül egyrészt az író gyerekkori világát, másrészt az amatőr családi fényképészet kezdeti korszakát vizsgáljuk meg.
(PIM Médiatár, Benedek Anna, Hegyi Katalin, Kemény Aranka)
19:00 A lélek kialszik – Emigráns gyűjtemények a Petőfi Irodalmi Múzeumban Huszadik századi történelmünk emigrációkkal tarkított: 1919, 1944–1945, 1947–1948, 1956 elindított egy-egy menekülési hullámot, melynek következtében a világ különböző részein több százezer honfitársunknak kellett otthont keresnie. Az „új élet” egyik jele mindig a könyv- és lapkiadás, egy másik hontalannal való kapcsolatfelvétel volt, aminek köszönhetően a hazaival párhuzamosan kialakult egy emigráns kultúra és irodalom. Ennek tükörcserepei mára egyre nehezebben gyűjthetők össze. A lehetőségekről, eredményekről, a PIM gyűjteményezési gyakorlatáról beszél példákkal illusztrálva Mészáros Tibor, a Márai-hagyaték kezelője.
(PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár, Sidó Anna)
21:00 Határtalanul – Testtudat és érzékletek Móricz Tükrében Móricz Zsigmond Tükre keretező felület, melybe a való világ hétköznapi eseményeit foglalta írásba. Ezekben az első világháború alatt írt kéziratos könyvekben minden témává válik, az is, amiről nem lehet szólni, amit nem lehet megosztani senkivel, csak a papirossal, vagy az okostelefonok memóriájával. A kulturális szabályozások a testi, szexuális önkorlátozásra épülnek. Móricz azonban kíváncsi, és elmondhatóvá teszi számunkra a budi kis hajlékának gyerekkori emlékeit, az agyig menő borzongó idegfutást a fürdőben, a testi érintkezés, a kukkolás élvezetét. Utóbbi Móricz Rés című elbeszélésének témája, melyet az est során számos szépirodalmi részlettel együtt mutatunk be. (PIM Kézirattár, Cséve Anna és Modor Bálint)
(PIM Könyvtár, Mészáros Tibor)
17
programok
pim
Előadások a Vörös teremben
Az előadások kb. 45 percesek, óránként kezdődnek.
18:00
20:00
Időszámításunk előtt – Történetek a Petőfi Ház alapításáról
Levelek, viták, hálózatok – új kutatások. Fókuszban Kassák avantgárd folyóiratai
A Petőfi Irodalmi Múzeum jogelődje, a Petőfi Ház 1909-ben nyitotta meg kapuit. Létrehozását nemcsak a Petőfi-kultusz intézményesítése sürgette, hanem az a felismerés is, hogy az írói dokumentumok, bár a nemzeti örökség részei, kívül estek az akkori könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyűjtőkörén. A Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás, a Petőfi Ház tevékenysége nemcsak az akkor fellelhető Petőfi-kéziratok, könyvek és relikviák gyűjtésére terjedt ki, hanem megvásárolták Jókai Mórnak vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házát is. A Ház megalapítása, felújítása és megnyitása azonban nem volt zökkenőmentes. Hogy milyen szerepet játszott a megvásárlásban és a műgyűjtés megszervezésében Herczeg Ferenc? Mi köze mindennek Apponyi Albertnéhoz, Benczúr Gyulánéhoz és Jászai Marihoz? Mit lehet elérni néhány csésze teával? Előadásunkból ez is kiderül.
Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti munkássága az 1910-es és 1920-as években szorosan összekapcsolódott szerkesztői tevékenységével. Ha tehát jobban meg akarjuk érteni Kassák művészetét és a magyar avantgárd mozgalom jelenségét, érdemes megvizsgálnunk A Tett, a MA és a Dokumentum című folyóiratokat. Előadásunk három szempontra épül: elsőként azt vizsgáljuk, milyen típusú információk rejtőznek Kassák kiadatlan magánlevelezésében, majd bemutatjuk, hogyan befolyásolták az első világháború alatti sajtóviták az avantgárd művészeti folyóiratok történetének alakulását, illetve milyen szerepet játszott Kassák az avantgárd folyóiratok nemzetközi hálózatának kiépülésében. (PIM–Kassák Múzeum NKFI kutatócsoport, Balázs Eszter, Dobó Gábor, Szeredi Merse Pál)
(PIM Adattár, Veres Miklós)
21:00
19:00
Kosztolányi behálózva
A kézirattáros mint Sherlock Holmes
Hogy kerül a késpalló az asztalra? Milyen lehetett Édes Anna pipiszkendője? Mi az a habmerőkanál és a lectio difficilior? Novák tanár úr milyen nótát hallott, mielőtt bukott diákjai megbotozták? A szerzői kéziratok vizsgálata során ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a Kosztolányi hálózati kritikai kiadás segítségével. Kéziratoktól a képernyőig és vissza a digitális filológia által.
A kéziratos hagyatékok feldolgozása során számos esetben végzünk mikrofilológiai kutatásokat: meghatározzuk, autográf-e egy kézirat, datáljuk, azonosítjuk az idegen kéz általi rájegyzéseket és az aláírás nélküli leveleket. Sokszor családfát is rajzolunk, hogy jobban kiigazodjunk a rokoni szálak között.
(PIM Adattár és DigiPhil, Parádi Andrea)
(PIM Kézirattár, Borbás Andrea, Nagy-Mihály Ágnes)
Kiállítótér 18:00–20:00 „És lát, ahogy nem látott sose még…” Rendhagyó esti vezetések a múzeumban „Hová lettél, hová levél / Oh lelkem ifjusága!” – kérdezi Arany János, s kérdezzük ezt mind, akik egy reggel nehéz álmunkból arra ébredtünk, hogy felnőtté változtunk. Bogárnyi létünk nagy sötétlő erdejében egy múzeum lehet számunkra olyan megálló, ahol a gyerekkor kísérletező kedve és kreativitása segít nekünk új irányokat kijelölni. Identitásproblémák? Béreljen múzeumpedagógust és fedezze fel vele tárlatainkat! (PIM Múzeumpedagógia) 18
pim
programok
Kutatók Éjszakája Időgép a bőröndben – avagy legyél Te is restaurátor!
Szeptember 29. szombat 10:00–12:00
Gyere el és fedezd fel, milyen módon bírhatod rá a bőröndben lapuló tárgyakat, hogy elfecsegjék Neked összes titkukat!
Regisztráció: muzeumped@pim.hu
Résztvevők száma: max. 30 fő (PIM Múzeumpedagógia, Restaurátorműhely)
Arany János Budapestje
Szeptember 29. szombat 10:30
„Állok Dunánk szélén, a pesti parton: Előttem a kép, színdús üde karton:”
Sétajegy: 2500 Ft
irodalmi séta
Sétavezetők: Asztalos Emese irodalomtörténész és Sidó Anna művészettörténész Találkozó a PIM előtt. A séta tervezett időtartama 1,5 óra. Résztvevők száma: max. 25 fő
Jegyek elővételben a múzeumi jegypénztárban és a Jegymesteren kaphatók.
Asztali beszélgetések
Október 2. kedd 18:00
Beszélgetőtársak: Csóka Judit klinikai szakpszichológus, Helmich Katalin, a Mesemúzeum vezetője, Réz-Nagy Zoltán evangélikus lelkész Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus
Belépő: 800 / 400 Ft
Meseterápia – Hogyan forduljunk a gyermekekhez?
Az Asztali Beszélgetések Alapítvány programja
Mit üzennek számunkra a mesék? Mit jelent a meseterápia? Hogyan épül fel a Mesemúzeum? Miként tudunk jól élni a mesékkel? Miként őrizhető meg a gyermekség? – Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a válaszokat és a további kérdéseket.
„25 a négyzeten”
Október 4. csütörtök 18:00
25 éves a Nemzeti Kulturális Alap
Könyvbemutató és zenés irodalmi est a korábbi nyertes szépirodalmi művekből Közreműködnek: Molnár Gyöngyi, Pásztor Tibor, Zámbori Soma színművészek,
Snétberger Ferenc, Kossuth-díjas gitárművész és a Snétberger Zenei Tehetség Központ hallgatói Az est házigazdája: Turczi István
A 25 év, 25 nap, 25 esemény fesztiválprogram keretében, az NKA Könyvkiadási Kollégiuma szervezésében.
19
programok
pim
Kiállításmegnyitó
Október 5. péntek 17:00
A MI tájaink Tisztelgés Mándy Iván előtt
A kiállítást megnyitja: Mácsai Pál színművész, rendező és Poós Zoltán író
Csak romantikusan!
Október 6. szombat 10:30
A sarkon a múlt felé fordulva rátérünk a „Romantika körútra”, ahol Vörösmarty, Petőfi, Arany és Jókai életének számos belvárosi helyszínét keressük fel.
Sétajegy: 1900 Ft
Irodalmi körút a belvárosban
Jegyek elővételben a múzeumi jegypénztárban és a Jegymesteren kaphatók.
Sétavezető: Nagyvári Ildikó Találkozó a PIM előtt. A séta tervezett időtartama 1,5 óra. Résztvevők száma: max. 20 fő
Mándy-séta
Október 6. szombat 15:00
Mándy Iván idén lenne 100 éves. 1995 október hatodikán hunyt el, a magyar nemzeti emlékezet egyik legfontosabb napján. Idén október hatodikán a Magvető Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalmi sétával emlékezik meg Mándy Ivánról, amely, hol máshol, mint a Józsefvárosban lesz, a Mátyás tér - II. János Pál pápa tér - Teleki tér [Bermuda]-háromszögében. A séta során felidézzük az író életének fontos eseményeit, közben megpillanthatjuk a saját szemünkkel is, hol élt Mándy, hol éltek és élnek a jellegzetes Mándy-hősök.
Fotó: Hunyady József (Fortepan)
Sétavezetők: Darvasi Ferenc Mándy-szakértő és Szegő János szerkesztő A séta körülbelül 1,5 órás.
20
A séta ingyenes, regisztrációhoz kötött. Regisztrálni október 4-én 16 óráig lehet a magvetoirodalmiseta@gmail.com címen.
pim
programok
Az irodalom visszavág
Október 9. kedd 19:00
Műsorvezető: Ugron Zsolna író és Nényei Pál író, irodalomtanár
Belépőjegy: 1000 / 500 Ft
Könyvbemutató
Október 11. csütörtök 17:00
Az estet bevezeti: Prőhle Gergely főigazgató A szerzővel Gajdó Tamás színháztörténész beszélget. Zárszót mond: Rafael Pastor, Pásztor Béla fia.
Közreműködik: Darvas Ferenc zeneszerző és Pataki Szilvia színművész
„Cseppsorsomban a zsidó óceán...” – így fogalmazza meg Pásztor Béla töredékben fennmaradt önéletírásában, hogy életútja és pályaképe nemzedéke zsidó művészsorsát is példázza. A húszas–harmincas évek Magyarországának pezsgő szellemi-kulturális közege színes palettát kínál: Pásztor Béla színész, rendező, publicista, színiiskolai tanár, filmrendező, filmgyárak képviselője, mozi igazgató. De a színház és film számtalan műfajában nemzetközi sikerekig jutó pályája sem nyújt védelmet az üldöztetés éveiben, és a háború után a várva várt boldogabb világ is csalódással teli. Az ötvenes években Izraelben magyar nyelvű színházat alapít, színész és rendező, majd a kettészakított Berlinben folytatódik, és töretlen alkotókedvvel New Yorkban fejeződik be fordulatokban gazdag pályája.
Rafael Pastor (Kalifornia) és a Zafrabooks izraeli könyvkiadó rendezvénye.
Szükség van-e az élő szerzőre?
Szalai Anna: A szórakoztatás művészete – Pásztor Béla (1895–1965) és kora
21
programok
pim
A SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGA
Október 12–13. péntek–szombat 14:00–22:00
XIV. FESZTIVÁLJA „Irodalmi szabadságunk finom luxusa…” Lengyel Balázs, Mándy Iván emlékezete A Szépírók Társasága hosszú évek óta rendezi meg kétnapos fesztiválját a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az idei évben Mándy Iván, illetve Lengyel Balázs születésének centenáriuma határozta meg a témaválasztást. A programok filmvetítésekkel kezdődnek mindkét napon. Péntek du. 4-től Fodor Tamás adja elő Esterházy Péter és Lengyel Balázs írásait Mándy Ivánról, majd kortársak olvassák fel Mándyról írt szövegeiket. Utána az új Mándy-levelezéskötet, illetve a Ciklon című novellaválogatás kapcsán beszélgetés következik a szerző irodalomban elfoglalt helyéről, utóéletéről, időszerűségéről. Az esti órákban fiatal írók olvassák fel Mándy-motívumok alapján készült írásaikat, majd az író és a film kapcsolatáról szóló beszélgetés következik. A nap tervezett közreműködői: Babiczky Tibor, Czinki Ferenc, Darvasi Ferenc, Elek Judit, Kemény Zsófi, Mándy Ivánné dr. Simon Judit, Márton László, Mécs Anna, Németh Gábor, Saly Noémi, Sándor Pál, Szegő János, Vörös István, Zeke Gyula. Az estet buda22
pesti dalokkal Víg Mihály és zenész barátai zárják. Szombaton a filmvetítés után Sándor Iván olvassa fel ez alkalomra írt emlékezését több évtizedes barátságáról Lengyel Baláz�zsal, majd a Két Róma című esszékötet új kiadása kapcsán lesz szó az esszéista Lengyelről. A Móra Könyvkiadó munkatársai Mándy Iván és Lengyel Balázs újonnan kiadott ifjúsági könyveiről beszélnek, ezt követően szerkesztői bemutatják Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes levelezéskötetét. Este pedig az Újhold folyóirat, illetve az évtizedekkel később kiadott Újhold Antológiák jelentősége és hatása lesz a téma, ami után az utóbbiakból készült irodalmi összeállítás hangzik el. A szombati nap tervezett közreműködői: Babiczky Tibor,
Balla Zsófia, Bán Zsófia, Buda Attila, Czinki Ferenc, Darvasi Ferenc, Dávid Ádám, Dóka Péter, Ferencz Győző, Garaczi László, Gergely Ágnes, Györe Balázs, Kemény István, Kéri Piroska, Kukorelly Endre, Lázár Júlia, Marno János, Mesterházi Mónika, Parti Nagy Lajos, Sándor Iván, Schein Gábor, Szkárosi Endre, Szlukovényi Katalin, Tóth Krisztina. Kortársainkat, akik már nem lehetnek közöttünk, Fodor Tamás tolmácsolásában hallhatjuk. A kétnapos fesztivál Tóth Evelin tematikus koncertjével fejeződik be. A végleges program szeptember közepétől látható a szepiroktarsasaga.hu-n és annak facebook oldalán.
pim
programok
Szilágyi István 80
Október 15. hétfő 18:00
Az írót barátai, tisztelői, írótársai köszöntik születésnapja alkalmából.
A Magvető Kiadó, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Írószövetség és a PIM közös programja
Fotó: Gál Csaba (PIM)
Tudós férfiak
Október 16. kedd 10:00
A Pécsi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem és a PIM–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet emlékülése a száz éve született dr. Székely György és a kilencven éve született Bécsy Tamás tiszteletére. Fotó: Hamarits Zsolt
Előadók: Kurdi Mária, Nagy Imre, Nagy András, Ladányi István, Balogh Géza, Csiszár Mirella, Huber Beáta, Gajdó Tamás
Fotó: családi archívum
23
programok
pim
Az ARS RENATA szólóének-együttes hangversenye
Október 17. szerda 19:00
Balassi Bálint 464. születésnapja (október 20.), A régi magyar vers ünnepe alkalmából
Belépőjegy: 1500 Ft
Tagjai: Sziklai János 1. tenor, Virágh László 2. tenor, May Zoltán basszus, Szabó István lant Vendégek: Csörsz Rumen István énekmondó, irodalomtörténész, Kátai Zoltán énekmondó, Szvorák Katalin népdalénekes, előadóművész
A Magyar Régizenei Társaság programja
Bevezetőt mond: Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész Művészeti vezető: Virágh László
Ez a mámor
Október 18. csütörtök 19:00
A BorFolk zenekar második lemezén Petőfi Sándor folklorizálódott verseit dolgozta fel, illetve a költő arra alkalmas verseiből bújtatott néhányat népzenei köntösbe. Olyan Petőfi-verseket szólaltatnak meg, melyek a maguk korában valószínűleg igen népszerűek lehettek, mivel számos erdélyi faluban népdalszövegként maradtak fenn. Ez a felismerés adta az ötletet, hogy a meg nem énekelt Petőfi-versekből néhányat népzenével átitatva mentsenek át a mai kor hallgatóságának.
Közreműködik: Szőke Zoltán színművész
CD-bemutató
A zenekar tagjai: Manninger Katica, Székely Levente, Olasz György József, Szűcs Sándor, Kovács Géza, Pálfi Zsolt Vendégművész: Turi András Köszöntőt mond és a kiadványt méltatja: Sebő Ferenc
Művészet és PszichoAnalízis „Talán senki sem vette olyan komolyan ezt az egész híres modernséget, mint ő.” – Kaffka Margit irodalmi és személyes kötődései A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság 24
Október 19. péntek 18:00 és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetéssorozata. A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész
Előadó: Borgos Anna pszichológus Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész
pim
Könyvbemutató
Az Arany-emlékév keretében létrejött Önarckép álarcokban című Arany János-kiállításhoz kapcsolódó kötetek és a virtuális kiállítás bemutatója
programok
Október 24. szerda 17:00
Önarckép álarcokban – A Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-kiállításának katalógusa „Melyik talál?” – Arany János életében készült képmásai Az Arany család tárgyai – Tárgykatalógus „Egyszóval... a költészet” – Arany-verselemzések Köszöntőt mond Csépe Valéria A köteteket bemutatják Szörényi László és S. Varga Pál irodalomtörténészek
Asztali beszélgetések
Október 25. csütörtök 18:00
Beszélgetőtársak: Mirák Katalin történész, az Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának tagja és Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság munkatársa
Belépőjegy: 800 / 400 Ft
Befejezetlen múlt – Közelmúltunk kérdései
Hogyan épült fel az Állami Egyházügyi Hivatal? Milyen kapcsolat volt a párt és az egyes felekezetek között? Mit értünk az alatt, hogy ügynök? Hogyan viszonyuljunk közelmúltunkhoz? Miért beszélhetünk befejezetlen múlt időben a kommunista hatalom birtokosai és az áldozatok feltárásáról? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk vendégeinkkel.
Könyvbemutató Gáspár György Alattvalónak alkalmatlan – Pályakép Gálfalvi Györgyről című könyvét Csapody Miklós mutatja be. A bemutatót – Gálfalvi György és a szerző jelenlétében – Prőhle Gergely főigazgató nyitja meg.
Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus Az Asztali Beszélgetések Alapítvány programja
Október 25. csütörtök 17:00 A könyv a kolozsvári Polis Kiadónál jelent meg.
Péntek10 –
Nyugdíjasok délelőttje Budapesti csendélet
Október 26. péntek 10:00
Kiss Borbála kurátor tárlatvezetése A MI tájaink – Tisztelgés Mándy Iván előtt című kiállításunkban.
Belépőjegy: 500 Ft
25
programok
pim
Pedagógus Műhely
Október 27. szombat 9:00–18:00
Kiss Ági 2005 óta alkalmazott módszere, a Háromlépcsős Barboncás Bábterápia egymást követő, egymásra épülő szakaszokból áll. Kiindulópontja a gyógyító varázsmese, a rajzterápia és a bábterápia, melyeket rituális elemekkel ötvöz. Ez a technika lépésről lépésre segít a felvetett probléma kibontásában.
Részvételi díj: 5000 Ft/fő
bábterápiás workshop
A délelőtti elméleti blokkot délután gyakorlati rész követi, a 20 db terápiás bábot a Tintaló Társulás (Sipos Kati és Sisak Péter) készítette. Résztvevők száma: 20 fő
Vasárnapi séta a Károlyi-palotában A Károlyi-palotát az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb belvárosi palotájává. A séta során vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és az egyik leghíresebb magyar főnemesi család évszázadokat átívelő történetét. Bejárunk ritkán látható titkos helyeket, hegedűszó kíséri lépteinket a pincétől a padlásig.
Regisztráció: lovas.lilla@oszmi.hu Kapcsolódó tárlat: Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák A Múzeumok Őszi Fesztiválja programja
Október 28. vasárnap 15:00 Sétajegy: 1000 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymesteren kaphatók.
Időtartam: kb. 120 perc Csoport létszáma: max. 50 fő
A Múzeumok Őszi Fesztiválja programja
Könyvbemutató
Október 29. hétfő 18:00
Kenyeres Zoltán: Harmadik csöngetés – Visszahumanizálási kísérletek 2010–2018 Közreműködők: Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a kiadó vezetője, Gintli Tibor irodalomtörténész, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója, Havas Judit irodalomtörténész, előadóművész, Lackfi János író és a szerző: Kenyeres Zoltán irodalomtörténész
26
A Savaria University Press rendezvénye
pim
programok
PIM Esti Extra
Október 31. szerda 18:00–20:00
Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkbaN Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépőjegy: 1000 Ft
18:00
18:00
19:00
„Oh, ha bennem is, mint egykor, épen” Arany János és a transzcendencia Gyapay László irodalomtörténész előadása a reformáció napján az Arany János-kiállításban
Vendégünk: Varró Dániel
Con Anima – bábszínházi kísérleti előadás
A költő szubjektív tárlatvezetése Lovas Lilla és Simándi Katalin kurátorokkal a Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című kiállításban
Fotó: családi archívum
A Mikropódium Családi Bábszínház előadása teremtéstörténeti alapon működteti a nézői fantáziát, számos meglepetést mutatva vezet a történet megértéséhez. Úgy vonja be a közönséget a játékba, hogy az előadás végén mindenki saját történetét éli meg.
27
programok
Ady Emlékmúzeum Szeptember 7., 14. október 19. és 26. péntek 14:00
Ady Versmondó Szalon
Versszeretők és versmondók találkozója Vendég: szeptember 7-én Kiss László rendező Vezeti: Havas Judit Belváros–Lipótváros Önkormányzatának támogatásával
Szeptember 14. péntek 16:00
Szeptember 27. csütörtök 15:00
Az én Adym
Belvárosi Művészeti Napok
Ady utazásai
Előadó: Diószegi Endre Sorozatszerkesztő: Havas Judit Belváros–Lipótváros Önkormányzatának támogatásával
Vendégségben Ady és Csinszka hajdani otthonában A vendégeket fogadja: Havas Judit irodalomtörténész, előadóművész
Október 19. péntek 16:00
Az én Adym Kortársnőfalatok
Bemutatja: Varga Ilona, az Ady Versmondó Szalon tagja Sorozatszerkesztő: Havas Judit Belváros–Lipótváros Önkormányzatának támogatásával
Fotó: Székely Aladár
28
programok
KASSÁK MÚZEUM
Szeptember 29. szombat 10.00–14.00
Családi nap
A Kassák Múzeum és Demo Wood közös programja Szeptember 27. csütörtök 17.00
Michał Wenderski előadása az avantgárd hálózatokról A PIM–Kassák Múzeum meghívására Michał Wenderski, a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem munkatársa, a lengyel és holland avantgárd kapcsolatok kiváló kutatója tart angol nyelvű előadást „MA, De Stijl, Blok és a többiek: az avantgárd folyóiratok és csoportok nemzetek feletti hálózatáról” címmel a Kassák Múzeumban. A részvétel ingyenes
Barkácsoltál már valaha múzeumban? Kíváncsi vagy, hogyan készül egy dizájnbútor vagy egy stop-motion animációs kisfilm? A Kutatók Éjszakáján olyan kreatív alkotásra hívunk, ahol megismerheted és kipróbálhatod a kalapács, a csavarok, a festékek és ecsetek, valamint a különböző kamerák és fényképezőgépek működésének technikáját. A Zichy-kastély tágas udvarán és a Kassák Múzeum otthonos tereiben építészek, fotóművészek és művészettörténészek segítségével készítheted el saját műalkotásodat. Ünneplő helyett kényelmes ruha ajánlott, amit nem sajnálsz, ha megmaradnak rajta az alkotás nyomai. Életkor: 6 < Helyszín: Zichy-udvar, Kassák Múzeum További információ és regisztráció: www.demowood.hu Október 11. csütörtök 17.00
Záró tárlatvezetés
az Értelmező közösségek. Új szerzemények, 2012–2018 című kiállításon A tárlatvezetés a kiállításra váltott belépőjeggyel látogatható. Október 26. péntek 18.00
Kiállításmegnyitó
Aktív ábrák. Kapcsolatépítési stratégiák az avantgárd hálózatokban
29
programok
OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM Szeptember 6. csütörtök 16:00
Benkő Gyula 100
Beszélgetés a művész életéről, pályájáról Vendég: Benkő Péter színművész 18:00 Filmvetítés, főszerepben Benkő Gyula Belépő: 1000 Ft Szeptember 18. kedd 14:00
„Kulisszák mögött”
Vetítéssorozat nagy színészekről: Tolnay Klári Belépő: 500 Ft
Szeptember 21. Október 12. péntek 19:00 Szeptember 29. Október 20. szombat 19:00
Villaséta
Bajor Gizi egykori otthonában (kizárólag előzetes regisztrációval: szebenyi.agnes@oszmi.hu) Belépő: 2000 Ft Szeptember 27. csütörtök 16:00
Szeánsz Bajor Gizivel A művész kedvenc szerepeiből és levelezéséből válogatott szobaszínházi előadás. Bajor Gizi szerepében Papp Kinga Lívia, rendezte Spolarics Andrea. Belépő: 1500 Ft A Múzeumok Őszi Fesztiválja programja
„Ritka magyar – Bubik 60”
Beszélgetések Bubik Istvánról Téma: a főiskolás évek, a Nemzeti Színház, vendégek: Kubik Anna, Balogh Erika, Borbély Sándor, Újvári Zoltán, Béres Ilona és Szinetár Miklós Belépő: 500 Ft
Október 16. kedd 14:00
„Kulisszák mögött”
Vetítéssorozat nagy színészekről: Darvas Iván Belépő: 500 Ft
Október 4. csütörtök 16:00
90 éve született Sinkovits Imre Beszélgetés vetítéssel „Az én életem a színház. S a hitvallásom; hiszek a színházban, a művészetben, az érzelemben és az emberi értelemben. Én az érzelmekre ható színházat vélem igazán modernnek… Abban hiszek, hogy a színház segít az embereknek jobbá, szebbé tenni az életüket. Én azért lettem színész, mert úgy éreztem, a hogyanról van mondanivalóm." Belépő: 500 Ft
30
Október 5. péntek 19:00
Fotó: Kálmán Béla
Oszmi
programok
Október 17. szerda 19:00
Október 25. csütörtök 16:00
Villakoncert és felolvasószínház a Bajor-villában
„Ritka magyar – Bubik 60”
Folytatódik komolyzenei sorozatunk. Ezúttal itáliai, angol és német kamarazenével ismerkedhetünk a kora barokktól Händelig. A programba új elemként az irodalom is bekapcsolódik. Részletek hangzanak el Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című regényéből. Zenei közreműködők: Szklenár Roberta – ének, Megyery Noémi – barokk hegedű, Vályi Csilla – barokk cselló, Fehér Nóra – csembaló.
Téma: Művész Színház, Thália Társaság, Taub János, a mester szellemi műhelyében, kivonulás a fővárosi színházi életből
Beszélgetések Bubik Istvánról
Belépő: 2000 Ft
Hétfőtől péntekig folyamatosan: „Moszkva Expressz” – múzeumpedagógiai foglalkozások középiskolás csoportoknak a Kortársunk Csehov című időszaki kiállításban. Kiemelt drámák: Három nővér, Sirály. (Előzetes egyeztetés szükséges: maksai.agi@oszmi.hu)
Belépő: 2000 Ft Szeptember 28.
Kutatók Éjszakája Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet programja 1. Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
2. Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, I. em. Körterem (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.)
17:15 Két esemény párhuzamosan zajlik Lakos Anna: Kortársunk Csehov – hány olvasata lehet egy műnek? Ircsik Teréz: A Bubik István-kiállítás előkészületeiről, forráskutatásról
17:00 Halász Tamás: Róna Viktor – herceg a vasfüggöny mögül 17:30 Hutvágner Éva: Miért menő a báb? A kortárs bábszínházról 18:00 Simándi Katalin: Szárnyas Sárkány – személyes történetek a fesztiválról
18:30 Gajdó Tamás: Képzelet és valóság – A magyar színháztörténet hamisított forrásairól 19:00 Csiszár Mirella: Major Tamás kéziratos hagyatéka az OSZMI-ban 19:30 Sipőcz Mariann: A színházi fényképezés története 20:00 Ács Piroska: Színészportrék, színészkarikatúrák – műtárgyak háttértörténetei
31
programok
Mesemúzeum Szeptember 1. szombat 11:00
„Legyél menő a suliban”
Szeptember 15. szombat 11:00
Mesék királyokról és királyfikról
füzetdekorálás
diafilmvetítés
Vigyázz, kész, csomagolj! Készítsd el Farkas Réka iparművésszel a legegyedibb füzetborítókat! Próbáld ki a márványozást, és különféle scrapbook technikákat. Óvodásokat is várunk, ők sem fognak unatkozni.
Amit vetítünk: A didergő király Történetek Mátyás királyról Békakirályfi Többsincs királyfi
Ajánlott korosztály: 6-10 éves korig 120 perc
Szeptember 8. szombat 11:00
Bohóc a föld körül
Utazós, interaktív bohóc-játék
A Bohóc csomagot vár. Sajnos valaki más csomagját kapja meg. Készségesen elviszi hozzá. Innen indulnak a kalandok! Ajánlott korosztály: 6-99 éves korig 60 perc
32
Ajánlott korosztály: 5-9 éves korig 30 perc
Szeptember 22. szombat 11:00
Közös társasjátékozás Vajon megtalálod a labirintusból kivezető utat? Tudsz egymás után kétszer hatost dobni? Menni fog a pókerarc? Gyere, próbáld ki a Mesemúzeum kedvenc kártyáit és táblás játékait! Ajánlott korosztály: 5-12 éves korig 120 perc
Mesemúzeum és meseműhely
programok
Szeptember 29. szombat 11:00
A magyar népmese napja Benedek Elek születésnapja alkalmából Szeleczki Móni mesél nekünk. Elhangzik a Vitéz szabólegény és a Szélike királykisasszony. Lesz meglepetés is! Ajánlott korosztály: 5-12 éves korig 30 perc 16:00
Én, senki, segítség könyvbemutató
Sokan várták már, hogy újabb kötettel bővüljön Bajzáth Mária mesepedagógus Népmesekincstár sorozata. Augusztus végén jelent meg a kiskamaszoknak szóló Én, senki, segítség című kötet, amely népmeséivel a 9 éves és annál idősebb korosztályt szólítja meg, és nekik kínálja a mese felszabadító erejét, legyen szó közös mesélésről vagy önálló olvasásról. A bemutatón Bajzáth Mária mesél a könyvből, meghívott vendégeinkkel pedig az ebben az életkorban jelentkező problémákról, nehézségekről és azok lehetséges megoldásairól beszélgetünk. Ajánlott korosztály: 8-99 éves korig 60 perc
Október 6. szombat 11:00
Kutatás a Föld hangja után
Zenés hangjáték-foglalkozás Kliment Jankóval és Makkai Danival, a Panyigai Hangműhely vezetőivel. Nemrégiben, egy ásatás alkalmával előkerült egy rejtélyes szerkezet, aminek származását a régészek sem tudták megállapítani. Azt rebesgetik, talán nem is a Földről jött. Hosszú kutatás után az ősi maják egyik feljegyzésében rátaláltak egy égi masina leírására, és a képek alapján beazonosították a leletet. De hogy kerülhetett ide és miért nem működik? Állítólag a maják életre tudták kelteni egy bonyolult zenei képlet segítségével. Annyi bizonyos, hogy a hangokra reagál. A Mesemúzeumban kialakított hanglaboratóriumban csoportos zenei kísérleteket végeznek, hogy felfedjék a különös, robotszerű szerkezet titkát. De vajon kinek sikerülhet beindítania és mire lehet használni ezt a gépet? Ajánlott korosztály: 7–12 éves korig 90 perc
33
programok
Mesemúzeum és meseműhely
Október 13. szombat 11:00
Papírszínház történetek állatokról A Japánból eredő és igen népszerű papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható, nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást. Amit mesélünk: A három kismalac A kiskakas gyémánt félkrajcárja A róka és a gólya Ajánlott korosztály: 4–10 éves korig 30 perc
Október 27. szombat 11:00
Törpék és gombák – családi foglalkozás
Vajon megtalálod a labirintusból kivezető utat? Tudsz egymás után kétszer hatost dobni? Menni fog a pókerarc? Gyere, próbáld ki a Mesemúzeum kedvenc kártyáit és táblás játékait!
Ahogy nincs két egyforma gomba, úgy a törpék is nagyon különbözőek. Annyi biztos, hogy bizonyos törpök jó viszonyt ápolnak a gombákkal, sokan gombaházban laknak, vannak, akik gombakalapot hordanak és megint mások gombákat esznek. A Halszem Meseműhely családi foglalkozásán változatos gombafajokkal ismerkedhettek, törpés mesét hallgathattok és pöffeteg otthont készíthettek. Kisebbeknek a részvétel szülői segítséggel ajánlott. A foglalkozást tartja: Kiss Dorottya, Halszem Meseműhely
Ajánlott korosztály: 5–12 éves korig 120 perc
Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc
Október 20. szombat 11:00
Közös társasjátékozás
34
Múzeum másképp Petőfi Irodalmi Múzeum Családoknak Kassák Múzeum 16 + OSZMI - Bajor Gizi 18 + Színészmúzeum Pedagógusoknak Mesemúzeum Szívcsücsök
Múzeumpedagógia / PIM
2018. 09.01 — 10.31. 35
Múzeumpedagógia
Családoknak Tehetséggondozás Bölcs Kavics Űrbázis III. – Hang workshop Négy alkalomból álló foglalkozássorozatunkon fellőjük magunkat az űrbe: a bázison felderítő robotokat, titkos térképet és adó-vevőt építünk, bolygókat fedezünk fel és saját videójátékot készítünk! Harmadik workshopunk témája a hang mint rezgés. A részvétel egyedüli kritériuma a kíváncsiság!
október 6. szombat 10:00–12:00 Regisztráció (október 4-ig): kadar.anna@pim.hu Életkor: 8-12 év Létszám: maximum 15 fő Ár: 3500 Ft / fő / alkalom
A workshop vezetői: Fatér Anna iparművész, Koronczay Dávid űrkutató, Kádár Anna múzeumpedagógus és Tillmann Hanna képzőművész
Integrált családi nap „Növünk Együtt” Mi is szeretnénk együtt nőni, hogy akik értelmi fogyatékossággal vagy anélkül élnek, rácsodálkozhassanak egymásra, s a távolságtartó idegenség helyét a még nem ismert felfedezésének vágya váltsa fel. Az integrált családi napokra várunk minden gyermeket, aki önfeledt játékkal szeretné csillapítani kíváncsiságát és felfedezni a világ sokszínűségét.
„a semmiből világokat…” avagy Én, a restaurátor
szeptember 29. szombat 10:00–12:00
Ami másnak eldobandó hulladék, a restaurátornak rejtett kincs!
Regisztráció: muzeumped@pim.hu
Gyere el és fedezd fel, hogyan bírhatod rá a tárgyakat, hogy elfecsegjék Neked összes titkukat! Vigyázat: restaurátor leszel a végén!
Életkor: 0-12 év Létszám: maximum 30 fő A program ingyenes. A Kutatók Éjszakája programsorozat része, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködésben valósul meg
36
pim
Múzeumpedagógia
Pötty és Báb workshop
október 14. vasárnap 10:30–13:00
Bábszínház és kézműves foglalkozás az egész családnak
Regisztráció: muzeumped@pim.hu
Rendező, koreográfus: Juhász Anikó, tervező: Sipos Katalin, játsszák: B. Szolnok Ágnes, Tóth Mátyás
Ajánlott életkor: 0-12 év Létszám: maximum 100 fő Ár: 800 Ft/gyermek jegy (0 – 14 év) 1600 Ft/felnőtt jegy 3000 Ft/családi kedvezményes belépő (3 gyermek 2 felnőtt, nagycsaládos kártyával) Ingyenes múzeumi belépésre jogosító kártya a bábszínházi előadásra is érvényes.
A Griff Bábszínház előadása kalandozás a pöttyök világában, játék egy piros pöttyel, ami elvarázsolódik, átváltozik, megsokszorozódik, megnő és összemegy. Játék a színekkel, játék a térrel, játék a mozdulattal. S ha már megismerkedtünk a bábok varázslatos világával, készítsünk együtt legalább annyifélét, amen�nyifajta és -féle csokoládét Gombóc Artúr fel tud sorolni! Képzeletünk és kreativitásunk segítségével bábjainknak egy közös mesét is kitalálhatunk! Kapcsolódó tárlat: Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák
Fotó: Griff Bábszínház
A program az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködésben valósul meg
Integrált városi séták „Fecseg a mély” Fedezzük fel együtt, értelmi fogyatékkal és anélkül élők Budapest rejtett értékeit, soha nem gondolt titkait, izgalmas, szeszélyes természetét, hallgassuk meg a metropolisz lebilincselő, fanyar humorú meséit, költőinek felejthetetlen sorait, s közben ismerjük meg egymást is, akik együtt élünk a fővárosban és éppoly színesen sokfélék vagyunk, mint Budapest maga.
október 20. szombat 15:00–16:30 Regisztráció: czekmany.anna@pim.hu Életkor: 0-12 év Létszám: maximum 30 fő A program ingyenes.
37
Múzeumpedagógia
pim
16 + Már nem Y generáció #nemköpünkszivárványt Az évek óta sikeres Y generáció programsorozat kicsit átalakul, mert megérkezett a Z generáció, és van mit mondaniuk a világról, amelyet most kezdenek felfedezni, s nem feltétlenül találják rendben. 16+-os őszinte beszélgetés, melyet középiskolások szerveznek kortársaiknak, felejthetetlen, vagy provokatív remekművekről és fontos kérdésekről.
október 25. csütörtök 17:00–19:00 Regisztráció: czekmany.anna@pim.hu Létszám: maximum 30 fő A program ingyenes.
18 + „Hová lettél, hová levél / Oh lelkem ifjusága!” – kérdezi Arany János, s kérdezzük ezt mind, akik egy reggel nehéz álmunkból arra ébredtünk, hogy felnőtté változtunk. Bogárnyi létünk nagy sötétlő erdejében egy múzeum lehet számunkra olyan megálló, ahol a gyerekkor kísérletező kedve és kreativitása segít nekünk új irányokat kijelölni. Várunk mindenkit szöveges bolyongásainkra!
„És lát, ahogy nem látott sose még…” Rendhagyó esti vezetések a múzeumban Identitásproblémák? Béreljen múzeumpedagógust és fedezze fel vele tárlatainkat! Helyszín: Önarckép álarcokban című kiállítás
szeptember 28. péntek 18:00–20:00 Regisztráció: soki.diana@pim.hu Életkor: 18+ Létszám: maximum 30 fő A program ingyenes. A Kutatók Éjszakája programsorozat része.
Olvass várost! Irodalmi séták keresztül-kasul Budapesten Sétánk során összefonódnak irodalmi szövegek és a bennünket körülvevő fizikai tér. Szöveges játékokkal idézzük meg a városi terek és izgalmas múlttal bíró épületek egykori funkcióit és történeteit.
október 13. szombat, 10:00–12:00 Regisztráció: soki.diana@pim.hu Életkor: 18+ Létszám: maximum 30 fő Ár: 1000 Ft/fő A program része a Múzeumok Őszi Fesztiváljának.
38
pim
Múzeumpedagógia
Pedagógusoknak Szeptembertől a szabadság enyhe mámorával és az együttműködés reményében indulnak pedagógusoknak tervezett programjaink, várjuk a kollégákat a kifejezetten nekik tervezett rendezvényeken.
Kodolányi Judit / kodolanyij@pim.hu Sóki Diána / sokid@pim.hu Kádár Anna / kadara@pim.hu Czékmány Anna / czekmanya@pim.hu Fotó: Gál Csaba (PIM)
Dráma van! Tanárok éjszakája PIM feat OSZMI Báb-, drámapedagógia és bábszínházi nevelés Eck Júliával, Láposi Terkával és Végvári Viktóriával
október 19. péntek 18:00–20:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu, kodolanyi.judit@pim.hu Létszám: maximum 40 fő A program ingyenes. A Múzeumok Őszi Fesztiváljának része, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttműködésben valósul meg
39
Múzeumpedagógia
pim
Szívcsücsök
Időutazók Pizsamaparti Éjszakai kaland a múzeumban
szeptember 22. szombat, 19:00 – szeptember 23. vasárnap, 8:30
Gondolkodtál már azon, mi történhet egy irodalmi múzeumban záróra után? S milyen mókát ígér, ha a szóban forgó irodalmi múzeum egy közel 200 éves palotában kapott helyet? Kezdődjön az időutazás! Az este folyamán a Da Vinci élményóra keretében a híres író, Jules Verne nyomába eredünk. A gyermekek a program végeztével a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös szalonjában töltik az éjszakát.
Regisztráció: pizsamaparti@mertmarketing.hu (résztvevő neve és életkora, szülő/gondviselő neve, elérhetőségei)
40
Életkor: 7-13 év Létszám: maximum 25 fő A Da Vinci Learning és a PIM közös programja
pim
kiállítások
programok
Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum
2018 41
KIÁLLíTÁSOK
PiM Mesés bábok – bábos Mesék
Megtekinthető: 2019. március 24.
Fotók: Gál Csaba (PIM)
arany jános művei és a bábtechnikák
A Mesés bábok – bábos mesék – Arany János művei és a bábtechnikák című, családokat megszólító időszakos tárlattal a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára mutatkozik be. Arany János versei és elbeszélő költeményei már a múlt század első felében bábszínpadi előadások népszerű forrásai voltak. A magyar bábtörténet több jeles alkotója feldolgozta a költő legismer-
42
tebb műveit, a bábszínházak jelenleg is sokszor műsorukra tűzik azokat. Leggyakrabban A fülemile című költemény, illetve a Toldi, a Rózsa és Ibolya, illetve A Jóka ördöge adaptációival találkozhatunk. Az elmúlt száz évben az alkotók számos bábtechnikát hívtak segítségül e művek bábszínpadon történő bemutatásához. A kiállítás két téma köré szerveződik: bemutatja Arany János közismert műveinek bábszínházi feldolgozásait és
az ott alkalmazott különböző bábtípusokat. A tárlatban Arany János bábfigurája köszönti az érdeklődőket, a kezéből kibomló színes zsinórmotívum a kiállítás meghatározó látványelemeként végigvezeti a látogatókat a bábok izgalmas világán.
PIM
KIÁLLíTÁSOK
„Muzsikáló, rézszárnyÚ égi hinták” jékely zoltán és a szakralitás
Megtekinthető: 2018. november 25.
Az Ars Sacra Fesztivál idei mottója: „Tekints az égre, és lásd meg!” (Jób 35,5)
Jékely Zoltán haranggyűjteménye a kiállítás központi eleme, mely a kiállítótér mennyezetéről lelógatott, áttetsző harangokkal egészül ki. A harangok a költő egy-egy versét rejtik magukban, kiemelve bennük a harang és a templom motívumát, melyek költészetében a kezdetektől fogva megmutatkoztak. Az áttetsző, néma harangokba bezárt sorok álomszerű gomolygása olvashatatlanná teszi a szövegeket, ugyanakkor szemlélteti a költői életműben e kiemelt motívumok folyamatos jelenlétét, ezek
sokszínű jelentéstartalmát. Bár elérhetetlennek tűnnek ezek a szövegek, valójában mindenki számára hozzáférhetők a költő kötetein keresztül, valamint a kiállításban elhelyezett válogatott versgyűjteményben. A tárlaton bemutatott fotók egyrészt a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményét képezik, másrészt a Jékely család tulajdonába tartozó, archív amatőr képek, meghitt emlékek. Mindezt Jékely szakrális motívumokban gazdag költészetének és naplóinak részleteivel kívánjuk illusztrálni.
A látogató belehallgathat az egykor Jékelyvel készített interjúkba, valamint meghallgathatja a költő egyes verseit is Jancsó Adrienne előadásában.
Fotó: családi archívum
43
KIÁLLÍTÁSOK
pim
A MI tájaink
Megtekinthető: 2019. január 6.
Tisztelgés Mándy Iván előtt
Fotó: Hunyady József (Fortepan)
Októberben nyíló kiállításunk talán kissé szokatlan módon állít emléket az Újhold nemzedék „nagymesterének”, az idén száz éve született Mándy Ivánnak. Az író szövegei mellett Mácsai István festményeinek segítségével idézzük meg azt a világot, melyet már jól ismerhetünk Mándy írásaiból, ahol a lírai látomás keveredik a pontosan megfigyelt valóság apró részleteivel. Mándy lírai prózájában emlékezetvillanások keverednek a képzelet játékaival, a jelen megfakul és a múlt újra elevenné válik. Mándynál és (nyugodtan mondhatjuk) Mácsai Istvánnál is, a költészet
44
átszínezi a kopott utcákat, tereket és a bérházak folyosóit, egy város külső és belső tereit. Előfordul, hogy a bemutatás néhol kissé groteszk, de mindig bensőséges, ha kell, egyszerre részvéttel teli és kíméletlenül őszinte. Mácsai István a 20. századi magyar képzőművészet egyik fontos alkotója. Műveinek számos közös vonása van Mándyéval. Ahogy egyik méltatója írta róla: életművének alanya és állítmánya Budapest – mintha csak Mándyról olvasnánk e szavakat. Mándy Iván és Mácsai István alkotói világa nagyon sok szempontból közös. Összeköti őket Budapest, mely mindkettejük egyik fő ihletője volt. A főváros, melyben nemcsak éltek, hanem ami bennük élt, a sokszor közös látásmód, a humor vagy inkább irónia, a hasonló alkotói eszközök. Nemcsak azok a motívumok, melyek mindkét alkotónál gyakran előfordulnak: alakok, házak, udvarok és ecetfák, erkélyek és kariatidák, gangok és kerítések, lámpák és táblák. A nagyvárosi lét megjelenése, a melankólia a háztetők fölött, a nagyon is nyers valóság, a minden romantikát nélkülöző szegénység vagy éppen az évszakok váltakozása a nagyvárosban. Az a megbonthatatlan kapcsolat, mely Mácsai Istvánt Budapesthez kötötte, éppúgy
igaz Mándy Ivánra is. A főváros igazi arcának egyes fontos motívumait csak általuk ismerhetjük meg. Olyan látszat mögötti lényeget mutat Mácsai, melynek irodalmi párja Mándy szövegeiben olvasható – a sokszor rideg valóság mögötti személyes szürrealizmust. Náluk természetesen jelenik meg akár egy infánsnő, egy hollywoodi sztár, vagy éppen egy oroszlán a lépcsőházban, s ez oly magától értetődő, mint az, ha Kossuth Lajos száll fel a villamosra a Terézvárosban. Ahogy Brueghel vadászai a havas Szent István körúton térnek haza, Mándynál éppoly természetességgel bukkan fel Mary Pickford vagy Douglas Fairbanks a kopott mozi előcsarnokában. Mindketten azt a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas éveket örökítik meg, melyben még olyan sokan éltünk itt Magyarországon, Budapesten. Emlékszünk az utcákra, a házakra, az udvarokra, és a fényekre – pillanatfelvételek és finoman megmunkált epizódok váltogatják egymást. A kiállítás emléket állít egy barátságnak is: Mándy Iván és Mácsai István, két nagy művész egymásra találásának.
pim
KIÁLLÍTÁSOK
A kép-mutogató
Az Önarckép álarcokban című kiállítás kiegészítő tárlata olyan motívumra hívja fel a figyelmet Arany János költészetében A kép-mutogató című verssel, ami kevésbé ismert a nagyközönség számára. A spiritizmus divatja 1853-ra érte el Magyarországot. A sajtó rendszeresen adott hírt az asztaltáncoltatásról, és hamarosan megjelentek
a spiritiszta médiumok is. A halottak szellemének megidézése a társas érintkezés egyik legnépszerűbb formájává vált. Életrajzi tények igazolják, hogy Arany Jánosra is hatott a spiritizmusnak ez a változata. Családtagjaival több szeánszon részt vett Nagykőrösön. Egressy Gábor pesti lakásán pedig, ahol a kor legkiválóbb elméi is jelen voltak, Petőfi szellemével társalogtak.
Balatoni nyár
Kiállításunk Arany attitűdjének azt a kettősségét járja körül, amely a témához fordulás gesztusától a távolságtartás mozzanatáig feszülő ívben ragadható meg.
Megtekinthető: 2018. szeptember 16.
Írófényképek az 1950-es, '60-as, '70-es évekből Németh László szódát készít nyaralója előtt, Nagy László evez, Juhász Ferenc a Balatonba vetődik (vagy ugrik), Nemes Nagy Ágnes és Ottlik együtt csónakázik, Örkény szalmakalapot visel, Szabó Lőrinc egy hajón napozik – a tárlaton innen is, onnan is egy-egy „nyaraló író” arca tekint a látogatóra. A Kádár-korszakban tízezrek töltötték nyári szabadságukat nyaralókban, kempingekben, SZOT-üdülőkben, kiadó szobákban, a kiváltságosok pedig hotelekben. De hogyan és hol nyaralt a Balatonnál egy magyar író? A nyaraló írók fényképeit
Fotók: Gál Csaba (PIM)
Megtekinthető: 2018. szeptember 9.
Arany János és a spiritizmus
bemutató kiállítás anyagának jelentős része Lipták Gábor író, újságíró, amatőr fotográfus fotóalbumaiból való. Lipták az 1940-es évek vége és az 1970-es évek eleje között nem kevesebb, mint 23 fényképalbumot állított össze balatonfüredi házában nyaraló vendégeiről, író és művész barátairól. A kiállított képek másik nagyobb egységét az 1953-ban megnyílt Szigligeti Alkotóházban készült fotók alkotják. Ezek részben amatőr képek, akad azonban köztük néhány, amely hivatásos fotográfus, a Szigligeten is megforduló Hunyady József munkái.
A kiállított anyag harmadik egységét azok a fényképek teszik ki, amelyek írók balatoni nyaralóiban, kertjükben készültek, így pl. Illyés Gyulánál Tihanyban, Déry Tibornál Balatonfüreden, Németh Lászlónál Sajkodon vagy Veres Péter házában Balatonakarattyán.
45
KIÁLLÍTÁSOK
pim
Önarckép álarcokban
Megtekinthető: 2019. június 2.
Arany János-emlékkiállítás
Kiállításunk Arany Jánosa kortárs klasszikus. Életútjának, személyiségének újszerű bemutatása minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hídja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor
a felnőttek, vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót. A költői maszkokra, megszólalói szerepekre épülő tárlat alapkérdése: milyen eszközökkel próbálkozott Arany, hogy közvetítse a hagyományt, hogy hitelesen tegye átélhetővé olvasói számára a saját
„Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Petőfi választásai
Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, akinek kultusza élénken virágzott az alföldi mezővárosok világában. 46
Petőfi azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont. Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi,
nemzeti közösségéhez való tartozás érzését. Jól ismert lírai és epikus művekből kiemelt alakokat állítunk szembe, hogy a heroikus, magasztos és a furcsa, parodisztikus költői álarcok feszültsége a népszerű figurák, történetek újragondolására, saját vélemény kialakítására késztessék, ugyanakkor szórakoztassák a látogatót.
Állandó kiállítás
költői szerepeit vázolja fel. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI. Verseit már életében énekelték, műveit máig a legkülönbözőbb stílusokban zenésítik meg. Ő a magyar irodalom legtöbbször, legtöbb nyelvre lefordított költője. Életműve világirodalmi jelentőségű, Petőfi az európai romantika meghatározó jelensége. Az Év Kiállítása 2011
KIÁLLÍTÁSOK
ADY EMLÉKMÚZEUM „Nincsenek itt már farsangi hajnalok”
Állandó kiállítás
Ady és Csinszka pesti lakása
Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett múzeum. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. „…ősztől kezdve Pesten is lesz lakásunk a Veres Pálné ucca elején s ennek a berendezése, tervezése minden időmet leköti. Nem lesz nagy lakás, de kényelmes, meleg és a mienk. I. emeleten, villany, gáz, lift és központi fűtés, a város szívébe és mégis csöndes helyen” (Részlet Csinszka leveléből Baróti Máriának, 1917. március 23.)
Fotó: Gál Csaba (PIM)
47
KIÁLLÍTÁSOK
JÓKAI EMLÉKSZOBA
Kertész vagyok, és ez büszkeségem Jókai Mór a Svábhegyen
Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával együtt. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságá nak épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak. „Szőlőkertje ez évben adott legelső szüretet. Amint kiforrt a bor, Ince meghívta az áldomásra honfitársait. Meleg őszi nap volt: nálunk nyárnak is megjárná; künn telepedtek le a szabadban. Sok nevezetes ürügye volt a baráti ünnepélynek. Az első bor került asztalra, melyet magyar kertész az Újvilág szőlőt nem ismert földén termesztett. A lelkesítő ismerős ital, melyet az Ó- és Újvilág minden gyártott kotyvaléka soha el nem felejtet; amitől annyiszor lelkesültünk – a hazáért! (Hol van az már?) – (Nem szabad politizálni!) Aztán pedig nem állhatja meg az ember, hogy mikor bor van a pohárban, áldomást ne igyék. Ugyan iszik-e valaki valahol áldomást sörrel, teával, pálinkával? Ha iszik, csak olyan áldomás is lesz az! Ah, a bor, az mi egészen más! Az felvidít, lelkesít, elméssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi szivárványossá ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltámasztja a reményt; demokratává teszi a nagy urat, úrrá teszi a szegényt.” (Részlet Jókai Mór: Enyim, tied, övé című írásából) 48
Állandó kiállítás
KIÁLLÍTÁSOK
KASSÁK MÚZEUM Értelmező közösségek Új szerzemények 2012–2018 Az 1976-os alapítású Kassák Múzeum 2011-ben egy koncepcióváltás jegyében gondolta újra tudományos és ismeretterjesztő tevékenységének céljait. Ennek lényege, hogy a kassáki életmű esztétikai aspektusai mellett markánsan fókuszba kerülhessen Kassák szellemi öröksége, sokirányú tevékenységének társadalmi és történeti beágyazottsága is. A múzeum – Kassákhoz kapcsolódva – olyan szerzőkkel, alkotókkal is elkezdett foglalkozni, akik kritikus vagy rokonszenvező viszonyban állnak az életművel vagy Kassák személyével: pályatársak, riválisok, Kassák kritikusai, mai követői, szellemi örökösei. Az volt a célunk, hogy Kassák életművének ne csak egy konszenzuson alapuló, kanonikus nézete legyen, és hogy Kassák ne mint emlékmű, hanem mint a magyar művészet máig eleven alakja állhasson előttünk. Az évek során e koncepció által alakult át a múzeum gyűjteményezési
Megtekinthető: 2018. október 14.
profilja is. Mostani kiállításunkon először mutatjuk be a 2011-től szerzeményezett műveket, dokumentumokat, a kassáki életmű értelmezőit állítva középpontba. Az „értelmező közösségek” fogalma az irodalomelméletből kölcsönzött kifejezés, mely azon a feltevésen alapul, hogy az irodalmi művek jelentése nem pusztán a műben, a szövegben keresendő, hanem a befogadó szempontjai is alakítják az értelmezést. Ez az elmélet alkalmazható a múzeumi tárgyak és gyűjtemények értelmezése során is: egy tárgy jelentését nemcsak a története, gyűjteményi pozíciója, szakmai és művészeti kontextusa határozza meg, hanem az értelmező szempontjai is, ami – jelen esetben – beépíthető a Kassákról alkotott tudományos képbe. A kiállító művészek, Juhász R. József, Kaszás Tamás, Nemes Csaba, Rudas Klára, Tóth Gábor mellett megszólalnak még Bagó Gyuláné Vendég Klára, Havas Fanni és Mezei Gábor.
49
KIÁLLÍTÁSOK
Kassák
Aktív ábrák. Kapcsolatépítési stratégiák az avantgárd hálózatokban Az utóbbi években a magyar és nemzetközi avantgárd kutatásában két, egymást jól megvilágító jelenség került az érdeklődés középpontjába: a hálózat és a folyóirat kérdésköre. A PIM–Kassák Múzeumban megvalósuló kiállításunkon ezt a két nagy témát kötjük össze, és arra vagyunk kíváncsiak, miért és hogyan jött létre az avantgárd lapoknak az egész világra kiterjedő, politikai, nyelvi és kulturális határokon átívelő hálózata az első világháborút követően. Kiállításunk ezt a témát a vizsgált folyóiratok
önreprezentációjában központi szerepet játszó hálózati ábrákon keresztül mutatja be. Az avantgárd lapok ugyanis fontosnak tartották, hogy vizuálisan is demonstrálják összetartozásukat, valamint ebben a viszonyrendszerben kijelöljék saját pozíciójukat. Azonban ezek az ábrák nemcsak az egymás közötti kapcsolatokat vizualizálták, hanem valóságkonstrukciókként is működtek; új kapcsolatokat generáltak, aktívan formálva ezzel a kulturális és társadalmi tereket Európában és világszerte.
kassák! A Kassák Múzeum 2011 óta új állandó kiállítással várja látogatóit. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.
50
Megtekinthető: 2019. március 31.
Állandó kiállítás
OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM
Fotó: Jung Zseni
KIÁLLÍTÁSOK
„Ritka magyar”
Megtekinthető: 2019. január 20.
Bubik István 60
Kortársunk, és már tizennégy éve nincs közöttünk. Nemzedékének egyik legkarizmatikusabb alakja volt, a reneszánsz kor emberének kései utódja, tele tűzzel, energiával, szókimondó igazságérzettel és életigenléssel. Rejtély, hogyan fért el 46 évében annyi minden: a kaszkadőr és a sportember, a zseniális zenész,
a dobos, aki az afrikai ritmusok rejtélyét kutatja, a színészpedagógus, a szakmájának elkötelezett művész, a versmondó, az országjáró művész, a bátor és igazságkereső ember, a romantikus sarmőr. E tragikusan megszakadt művészi életút fontos állomásait idézi meg ez a tárlat.
Megtekinthető: 2018. november 11.
Kortársunk Csehov Minden korszaknak megvan a maga „Csehov-tükre”, Csehov-interpretációja. Az előadások létrehozói a bonyolult csehovi viszonyrendszert különbözőképpen értelmezik, más és más elemek kapnak hangsúlyt, amit befolyásol a változó színészi játékstílus, a rendezők szöveg- és világértelmezése, a színpadi látvány megjelenítésének módja, az adott kor közönsége. Volt idő, amikor inkább egyfaj-
„István a szakmáját rendkívüli módon szerető ember volt, amit csinált a színpadon, az nem magától jött, hanem szülte, a szemem láttára.” (Taub János)
ta patetikusság érvényesült a csehovi színpadon, máskor a Sztanyiszlavszkij-módszer leegyszerűsítő értelmezése alapján a szerepek sematikus ábrázolása kapott hangsúlyt. Egy adott korszakban a naturalista színpadi hagyományt követték a Csehov-darabok bemutatói, vagy költői, realista előadások születtek. Más korban, megtagadva a csehovi színjátszás tradícióját, a szereplők közötti viszonyok éles, csontig hatoló,
kegyetlen viszonyaira derült fény, és volt, amikor a darabok humora, iróniája került előtérbe. A kiállítás azt mutatja be, hányféleképpen lehet értelmezni egy-egy színdarabot, feleleveníti azoknak a nagy művészeknek az emlékét, akik különböző rendezői elképzeléseiket megvalósították. „Csehov megértéséhez pedig legalábbis rendes embernek kell lenni.” (Makszim Gorkij) 51
KIÁLLÍTÁSOK
Szép ház, nagy park közepén... Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.”
oszmi
Állandó kiállítás
Fotó: Gál Csaba (PIM)
A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.
Kulisszák között A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, idézi fel a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig. A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is.
52
Állandó kiállítás
PIM Reflektor Herczeg Ferenc (1863–1954) Új szerzemények „Egy erdőben jártunk” Móricz Zsigmond Ady-biográfiája Vas István és Várady Szabolcs íróasztala Mándy 100
PIm Reflektor
Herczeg Ferenc (1863–1954) A 155 évvel ezelőtt délvidéki sváb patikus családba született Herczeg Ferenc irodalmi pályáját egy szerencsétlenül végződött párbajnak köszönhette. Véletlenül megölte ugyanis ellenfelét, így a váci államfogházban kellett töltenie fél évet, ahol megírta Fenn és lenn című regényét. A mű rögtön felkeltette a Singer és Wolfner Kiadó figyelmét. Wolfner József személyesen kereste fel a kiadás ügyében, s első könyve feltűnést keltett irodalmi körökben. Az 1890-es években Herczeg sorra írta vidám Gyurkovics-történeteit, kiváló novelláit, miközben darabjait nagy sikerrel játszották a színházak. A századforduló után jelentek meg legjobb történelmi regényei (Pogányok, A hét sváb, Az élet kapuja). Herczeg 1894-től 1944-ig szerkesztette az Új Idők című irodalmi lapot, ahol olyan szerzők publikáltak, mint Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán, Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor vagy Kassák Lajos. Herczeg irodalmi és szerkesztői munkássága mellett fontos közéleti szerepeket is betöltött. Országgyűlési képviselőként részt vett a parlament munkájában. Tisza István barátjaként első kézből nyert betekintést a korabeli hazai politikai viszonyokba. 1904-től, Jókai halála után a Petőfi Társaság elnöke lett. Herczeg ebben a minőségében jelentős szerepet játszott a Petőfi-relikviák gyűjtésének megszervezésében, ötletének és pénzgyűjtési akciójának köszönhetően nyílt meg 1909-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum jogelődje, a Petőfi Ház. Herczeg irodalmi és közéleti tevékenységei mellett több hobbinak hódolt. 1904-ben vásárolt egy yawl típusú vitorlást, amivel több nyarat töltött az Adrián, élményeit a Szelek szárnyán című útirajzban írta meg. Szenvedélyes borász volt, a mai Badacsonytördemic mellett volt szőlője. Kedvelte a kutyákat, kimondottan a dakszlikat, a PIM Művészeti és Relikviatárában található, 1940 körül készült Vadas Ernő-fotón kutyájával, Tomyval látható egy padon. A PIM gyűjteményeiben számos, személyéhez köthető műtárgyat és dokumentumot őrzünk. Száznegyven felett van a Herczeget ábrázoló fotók és képzőművészeti alkotások száma. Könyvtárunk gyűjteményében található Herczeg Ferenc könyvtárának egy része, amelyet unokahúgától vásárolt meg a múzeum 1958-ban. A kötetekben Babits Mihály, Márai Sándor vagy Kassák Lajos Herczegnek szóló dedikációit is megtaláljuk. A kézirattárban őrzött levelek között találunk Benedek Marcell, Karinthy Frigyes és Móricz Zsigmond által írt darabokat, ezen kívül rendelkezünk Molnár Ferencnek, Tabéry Gézának és Szabó Lőrincnek írott Herczeg-levelekkel. Az író életének késői időszakáról értékes információkat tudhatunk meg a PIM-ben lévő, 1945 után keletkezett kézirattári anyagokból. Fotó: PIM Fotógyűjtemény
54
Veres Miklós
PIm Reflektor
Új szerzemények „Egy erdőben jártunk”
Móricz Zsigmond Ady-biográfiája „Sose láttam őt; sem életrajzi igazságokat, sem apró pletykákat nem tudok róla; csak amit nem lehet elkerülni […] Hiszen egy erdőben járunk. De ismerem Ady Endrét, mint magamat, úgy is szeretem, mint magamat; fajtám ő nekem mindenképpen: a pocsolyás Ér hét szilvafás termőföldjétől, az »Idő-kovászai közt való vándorlásáig, bélyegesen, csillagosan.«” – hirdette 1909. június elején Móricz a Vér és arany című kötet olvastán. Ady válasza sem késett a Hét krajcár című kötet megjelenésekor: „Hej, Uramisten, hej, Móricz Zsigmond, drága, nagyszívű kenyeres pajtásom, milyen egyszerű és milyen egyetlenül nagy dolgot műveltél te. Meglelted a magyarságot, melyről már azt kezdtük hinni, hogy nincs is. […] S ebből, a mi fajtánkból jött most megint íme egy Móricz Zsigmond, aki egyedül fölér egy forradalmi szabad csapattal.” Tehát már személyes találkozásukat megelőzően ismerték, érezték egymás hullámhosszát, számon tartották a másik magyarságát, nemzetféltő gondolatait. Habár a kapcsolatukat kitevő rövid tíz esztendő bővelkedett személyes, országos és világméretű csapásokban, egymás eszméiben, törekvéseiben soha nem csalódtak: „Nálunk az érzés: az élet. A látás, a gondolat, a kimondás: a Lét. Mi nem azért jöttünk, hogy éljünk, hanem hogy hallassuk az Élet hangjait” – így emelkedett felül Móricz Rákosi Jenő Adyt sebző orvtámadásán. Ady halála előtt nem sokkal egy levelében pedig tisztán megfogalmazta kettejük szerepét: „meggyőződésem, hogy ő az egyetlen zseni Petőfi óta, s ő éppen e mai
időknek lánglelkű prófétája. Én kíméletlen és lelkiismerettel eltöltött kétségbeesett vádlója voltam az elmúlt időknek, de aki meglátta s kijelölte az új utat, az Ady.” Ady halála az irodalmi, illetve a szellemi élet jelentős részét megrázta, temetése a vesztes háború végén, az elbukott demokratikus forradalom árnyékában egy korszak végét is szimbolizálta, ezt már akkor, a szertartáson részt vevő több ezres tömeg is érezte. Egy ilyen mérvű veszteség kollektív felfogására, feldolgozására nem elegendőek a gyászbeszédekben elhangzó méltatások, értékelések, mérlegkészítések, a gyászmunkának sokkal nagyobb vállalásai is lehetnek. Babits például akciót hirdetett Ady valamennyi sorának összegyűjtésére, Móricz Zsigmond elkezdte egy Ady-életrajz anyaggyűjtését: Ady-leveleket másolt, interjúkat készített. Fenyő Miksa – Ady egyik mecénása és a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke –
55
PIm Reflektor
emlékezése szerint: „Móricz Zsigmond egy időben azzal a gondolattal foglalkozott, hogy megírja Ady életét. Rendkívül izgatta ez a gondolat, délutánokat töltött nálam, tervéről beszélgetve, leveles ládámat rakosgatva. Aztán, hogy dolga kényelmesebb legyen, hazavitte ládámat, otthon tanulmányozta tartalmát, s valamelyes rendet csinált benne. Jelesül megcsinálta a kéziratok pontos lajstromát, osztályozta ezeket műfajok szerint vers, próza, korrektúra, levél, stb. s amennyire csak lehetett, megállapította az Ady-levelek dátumát, persze a postabélyegből, mert Ady nem írt dátumot
56
leveleire. Szép rendben hozta vissza ládikómat, örültem, hogy az Ady-írások mellett ott látom Zsiga keze nyomát, és különösen örültem a fölemelő tervnek: Móricz Zsigmond megírja Ady Endre biográfiáját. Milyen kár, hogy nem valósult meg!” A Móricz Zsigmonddal jó barátságot ápoló Puszta Sándor pócsmegyeri, illetve leányfalui plébános és költő hagyatékában megőrzött kézirat-kollekció főbb darabjai szintén erről a munkáról tanúskodnak. Varga Katalin
PIm Reflektor
vas István és Várady Szabolcs íróasztala
Vas István egykor használt íróasztala megtalálta végső helyét a gyűjteményben őrzött több mint ötven – köztük Ady Endre, Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Jékely Zoltán, Kaffka Margit, Kazinczy Ferenc, Szerb Antal és Tamási Áron íróasztala – másik társaságában. E bútordarab jelentőségét növeli, hogy rajta kívül egyik költőtársa és barátja, Várady Szabolcs is használta, rajta írta műveit a ’70-es évektől mostanáig. 1971-ben az Új Írás tizenhét magyar írót kért fel, hogy mutassák be dolgozószobájukat az olvasóknak, beszéljenek íróasztalukról, kedvenc tárgyaikról, műhelyük szelleméről és azokról az emlékekről, melyeket a hely felidéz. Vas István is leírta Ez a szoba, hol én most… című beszámolójában (Új Írás, 1971/12., 155–159.) íróasztala történetét: „Amikor Piroskával összekerültünk, egy elég ócska festő rásózott egy elég ócska íróasztalt, a forint akkori tündökléséhez viszonyítva méregdrágán – de hát Piroska addig sohasem vett még bútort. Mindegy, azért komoly íróasztal volt, és a rajta felhalmozódott rendetlenség állandó jelleggel elfödte kopott posztó-
berakását. Huszonkét évig töltötte be hivatását a Duna bal és jobb partján – éppen az idén bíztuk rá egy házasodó, fiatal költő-, fordítóés kritikus-barátomra.” Vas elmondása szerint nem tudott hosszú ideig az íróasztala mellett ücsörögni: „Íróasztalomnál már csak azért sem tudok huzamosabb ideig megmaradni, mert minduntalan föl kell ugranom, kinézni az ablakból, el a szövegtől, a dolgozószobától. El? Néha éppen bele. Hiszen ez mind benne van a dolgozószobámban, ez a meghos�szabbítása a dolgozószobámnak, ez a Duna-lebegés az Erzsébet-hídtól a Lánchídig, az épületvonal az Akadémiától a Vámházig.” 1971-ben a költő dolgozószobája legfontosabb alkotóelemének nem az íróasztalt tekintette: „pillanatnyilag az a legfontosabb a dolgozószobámban, ami nincs benne: az állandó cigarettafüst, a hamutartókban a csikkek, és az íróasztalom fiókjai is azért olyan üresek, mert nincsenek benne a szerb és francia cigaretták, sem a könyvek mögött a különleges címkéjű gyufák – én azokat is szeretem.” Ha a cigarettafüsttel nem is, de Vas István gyűjteményünkben őrzött cigarettás dobozaival és gyufatartójával a továbbiakban kiegészülhetnek egykori íróasztalának fiókjai. Zeke Zsuzsanna Fotó: Gál Csaba (PIM)
A raktárban, kiállításokban álló relikviák számtalan történetet rejtenek magukban. Látszatra nem különböznek a nagymama bútoraitól, az antikvitásokban őrzött tárgyaktól, mégis számtalan érdekes és hasznos információval szolgálhatnak az irodalomtörténeti kutatások számára. Értékük főként abban áll, hogy szorosan kötődtek az irodalom szereplőihez, egy költő otthonának bútorai, berendezési tárgyai, ruházatának darabjai, apróbb személyes holmija voltak, melyek tulajdonosuk egy-egy életszakaszát reprezentálják. Az „elárvult” tárgyak az írók személyiségét, környezetét érzékeltetik, következtethetünk belőlük tulajdonosuk ízlésére, egyéniségére, életmódjára, szociális helyzetére egyaránt.
57
PIM REFLEKTOR
Mándy 100 A 20 éves DIA honlapjáról Mándy Iván szövegét Pádár eszter, a Közönségkapcsolatok és Rendezvényszervezési Főosztály vezetője ajánlja
isten Régóta készülök egy beszélgetésre. Egyszer majd leülünk valahol. Talán egy régi kávéházi asztal mellé. (Kell, hogy legyen még valahol egy ilyen asztal!) Egy aránylag csöndes kis vendéglőbe. Esetleg a teraszra, úgy nyár végén vagy ősszel. Ilyenkor már hűvösebb az idő, és rajtunk kívül talán már nem is akad vendég. Egy mozi előcsarnokába. Egy elhagyott futballpálya tribünje alá. Egy kültelki templomba, behúzódva a hátsó padba. Lehet, hogy összeakadunk az utcán. Két járókelő. Két meglehetősen fáradt járókelő, akik azért még mindig várnak valamire.
58
Akárhol is akadunk össze, Ő nem fordul el tőlem. Megismeri azt a gyereket, aki oly buzgón imádkozott. Az ima ugyan váratlanul megszakadt, de Ő azért nem haragszik túlságosan. A hallgatás még mindig elviselhetőbb, mint az üres leckefelmondószerű darálás. A csöndből mindig születhet valami. De hát most talán megtörnénk a csöndet. Az biztos, hogy én kezdeném valamilyen ostoba panasszal. Bágyadt dallam az én panaszdalom. Hiszen ha Ő rákezdené!
PIm Reflektor
Kérdezni semmit se kérdeznék. Nem faggatnám háborúkról, járványokról, éhínségről, árvizekről. Ha el akar valamit mondani, mondja el magától. Csak ne akarjon megnyugtatni, mert akkor… Lehet, hogy összekapunk? Hogy egy nagy veszekedés lóg a levegőben, ami egyszerre csak kirobban. Az se olyan nagy baj. Mindig csak azzal tudtam igazán veszekedni, akit szerettem. Különben azért valamit mégiscsak megkérdeznék. A humora? Az hová tűnt? Fotó: Molnár Csaba
Micsoda humora volt! Előbb teremtette meg Bálám szamarának a hangját, mint Bálám szamarát! József köntösét, mint magát Józsefet! Mondom, ezt megkérdezném. Egyébként békén hagynám. Csak üldögéljen egy kávéházi asztal mellett, a vendéglőben, a teraszon, a mozi előcsarnokában, a futballpálya tribünjén, a kültelki templomban. Ha nem akar beszélni – azt is megértem. Egy idő után elbúcsúzunk. Ő is megy tovább a maga útján, és én is. Mándy Iván
59
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.
a PiM és intézMényei Petőfi irodalmi Múzeum
kassák Múzeum
Mesemúzeum
1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu
1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu
1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu
Nyitva: keddtől vasárnapig, 10–18 óráig
Nyitva: szerdától vasárnapig, 10–17 óráig
Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig
ady emlékmúzeum
kazinczy Ferenc Múzeum
1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563
3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu
csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig
Nyitva: szerdától vasárnapig, 10–17 óráig
Nyitva: keddtől vasárnapig, 9–17 óráig
jókai emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Nyitva: március 15-től október 31-ig: szerdától vasárnapig, 10–18 óráig
a Magyar nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig, 8–16 óráig, április 1-től 9–17 óráig
országos színháztörténeti Múzeum és intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. Tel.: +36 1 375 1184 oszmi@oszmi.hu
bajor gizi színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16. Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig, 14–18 óráig
Emberi Erőforrások Minisztériuma
60
4
É
Forgách utca
Pacsirtamező u .
6
y cz zin Ka
D
Árpád híd
MA RG ITS ZIG ET
ca ut
37
ÁRP ÁD HÍD
ú ár
Hat
t
a utc czi ó k Rá
SÁTORALJAÚJHELY yi
Széll Kálmán tér u.
út yi
7
a út yalj
1
Heg
Fővám tér
D HÍ
Szent Gellért tér
G SÁ AD AB SZ
BUDAPEST
2
D HÍ
út
Blaha Lujza tér
T
Ja ge l ló
Vörösmarty tér
E ÉB ZS ER
Né m
9
. út u
Alag
Deák Ferenc tér
p
ölg etv
n rk
8
t kr et
gyi u.
CHÍD LÁN
Istenh e
Tünd é r u.
éb zs Er
Kossuth Lajos tér
Batthyány tér Bor Friedrich
3
Nyugati Pályaudvar
József körú t
Ist en he g
HÍD
An dr ás sy
MA RG IT
út
5
Corvin Negyed
1
Petőfi Irodalmi Múzeum
6
A Magyar Nyelv Múzeuma
2
Ady Emlékmúzeum
7
Mesemúzeum
3
Jókai Emlékszoba
8
4
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Kassák Múzeum
5
Kazinczy Ferenc Múzeum
9
Bajor Gizi Színészmúzeum
INTÉZMÉNy NEVE
Mesés bábok – bábos mesék
Arany János művei és a bábtechnikák Fabulous Puppets – Puppetish Fables M e g t e k i n t h e t ő : 2 0 1 9. m á r c i u s 2 4 -i g
4