PIM programfüzet // július-augusztus by Petőfi Irodalmi Múzeum

PIM PROGRAM 2021. JÚLIUS AUGUSZTUS

www.pim.hu

PIM Múzeumi Ajándék- és Könyvesbolt Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

ÉNEK A ZEMPLÉNRŐL enyhe szentimentalizmussal

 Fotó: A Zempléni-hegység a füzéri várhegyről, Wikipédia

Gyermekkorom meghatározó olvasmányélménye volt a Szülőföldünk Észak-Magyarország I. Ez a könyv – melynek első kiadása csupán egy évvel idősebb, mint én – először nagyjából tízéves koromban került elém. Emlékszem, egy kicsit zavart, hogy a Rákócziakról, Kossuthról és az ódon várakról szóló írásokat modern ipari üzemek és gyárak bemutatásai követték, s akkor még azt sem igazán értettem, hogy a címlapra miért éppen az Ózdi Kohászati Üzemek füstöt okádó kéményeit választották a szerzők. Mikor annyi minden mást is választhattak volna! A könyv azóta is megvan, s nagyjából 25 év után, nemrégiben megint kézbe vettem. Egyesével újra átlapoztam a megrongyolódott oldalakat (egészen az ipari üzemekről szóló, gyűrődésektől mentes fejezetekig) – éppúgy, mint gyermekként. Szemem a várak helyett ezúttal a Mikszáth Különös házasságából vett szemelvény egyik részleténél akadt meg: „Hej ez a Zemplén, ez a Zemplén! Boldog annak minden röge. Azok a fölséges árnyékok járnak rajta. Azok nem múlnak el. Ott táboroznak a völgyekben, láthatatlan sátrak alatt. Nem az élőké ez a föld, még az övék most is. Az élők csak azért vannak, hogy a holtak intését várják. Minden bokor, minden talpalatnyi föld felkölti az emléküket. Egy paripa nyerít valahol. Hej, mi volt ez? Egy lábnyomot látsz valami elhagyatott pagonyban. Hej, nem-e valami sárga csizma taposta ezt? Szóval itt vannak, előlépnek a ködből, az erdő fái között elsuhannak, a forrásoknál megmutatkoznak.”

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Erlitz János, Magyary Anna, Zöllner Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2021. július-augusztus Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Márai Sándor Hyannisban, 1960 körül Márai-hagyaték

AJÁNLÓ

Ezeket a sorokat olvasva arra gondoltam, hogy a büszke palóc akarva-akaratlanul mennyire igazat beszélt, s hogy ezt az Általa megrajzolt „zempléni igazságot” bármivel kiegészíteni nemcsak tiszteletlenség lenne, de bizonyosan hiábavaló próbálkozás is. S ugyanígy igazat adok az Alföld-fanatikus Petőfinek, aki a Sátoraljaújhely fölött magasodó Sátor-hegyeket „hasonlíthatatlan szépségű”-nek nevezte. Talán akad, de nem találtam ebben az országban még egy olyan szegletet, ahol a történelem, a táj és a kultúra ilyen szabályos egységben élne – és ahol a mindennapokat ennyire áthatná a magyar évszázadok keserédes íze. Utóbbit persze (tetszés szerint) leöblíthetjük egy pohár tokaji borral, mely hosszú időn keresztül ihlette meg a költőket:

 Fotó: Füzér vára, a felsővár kapubástyája, Wikipédia

„Ha Zemplin vármegyét az útas visgálja,/itt vagyon a jó bor ’s azt termő hegy állya” (vagyis Hegyalja) – olvashatjuk Losontzi István 1773-ban megjelent Hármas kis-tükör című tanító költeményében. Szóval, ahogyan mifelénk mondják, Tokaj-Hegyalját és a Zemplént a Jóisten igazán jókedvében teremtette (csak később kicsit magára hagyta). Hogy mennyire könnyű vagy boldog itt az élet, az sokszor inkább csak elhatározás kérdése. Hiszen Krúdytól meg azt tudhatjuk meg, hogy ugyanaz a pohár tokaji bor lehet édes és zamatos, vagy keserű és fanyar – mindez csupán azon múlik, hogy éppen ki kóstolja. Mi, akik a kultúra és örökségvédelem asztalánál ülünk a Zemplénben, igazán nem panaszkodhatunk az ízekre. Az elmúlt években sorra újulnak, szépülnek meg a régió műemlékei: nemrégiben került átadásra a határ túloldalára került, de Sátoraljaújhelyről néhány perc alatt elérhető gyöngyszem, a borsi várkastély, s a szintén kőhajításnyira lévő sárospataki vár, mely hazánk egyik legépebb formában megőrződött reneszánsz építészeti emléke. A hegyi várak szerelmesei bejárhatják a Komlóska fölött magasodó vadregényes Solymos várát, Regécet, Sátoraljaújhelyt és Füzért. 2

AJÁNLÓ

A romantikus kastélyok (és kastélykertek) kedvelői a teljes műemléki felújításon átesett füzérradványi kastélytól eshetnek ámulatba, akik pedig az eldugott erdei romokat kedvelik, felkereshetik a háromhutai pálos kolostor, vagy a darnói premontrei apátság mohos maradványait. A múzeumok szerelmeseit is gazdagon terített asztal várja: a szerencsi, tokaji és sáros pataki múzeumok megújult állandó és új időszaki kiállításokkal várják a látogatókat, miként a Zemplén kulturális fővárosának számító Sátoraljaújhely is. A Petőfi Irodalmi Múzeum két itteni tagintézménye egy teljes napos programot jelent kicsiknek és nagyoknak. A széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma egy ropogósan friss Kazinczy-kiállítással és a megújult kerttel, míg a Sátoraljaújhely belvárosában lévő Kazinczy Ferenc Múzeum új állandó és időszaki kiállításokkal, valamint változatos programjaival tehet még kellemesebbé egy zempléni körutazást. (Amely előtt, a fővárosból érkezve feltétlenül tegyenek egy rövid kitérőt az egykori Ózdi Kohászati Üzemek területén lévő múzeumban és gyártörténeti parkban, melyet szintén csak a legjobb szívvel ajánlhatok – nagyon izgalmas hely). Várjuk Önöket! Ringer István

 Fotó: Kazinczy Ferenc Múzeum, Wikipédia

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma, Birtalan Zsolt (PIM)

AJÁNLÓ

KÜLÖNLEGES IRODALMI SÉTÁK a Margitszigeten, 2021 A Margitszigeti Színház és a Petőfi Irodalmi Múzeum az elmúlt évek nagy sikerét folytatva 2021 nyarán is különleges irodalmi sétákat szervez a Margitszigeten. Utunk során irodalomtörténészek és művészettörténészek kalauzolnak bennünket, emellett társművészeket is vendégül hívunk, akik saját történeteikkel és alkotásaikkal hozzák közel a Margitszigethez kötődő írónagyságok szellemi örökségét; az énekelt és mondott vers, a zene és a színház összművészeti eszközeivel idézzük meg a Margitszigeti Szabadtéri Színpad környezetében található műemlékek és természeti kincsek történetét.

Arany János a Margitszigeten Július 3. szombat, 15 óra Augusztus 29. vasárnap, 15 óra Primadonnák nyomában a Margitszigeten Könnyed színháztörténeti séta Július 24. szombat, 15 óra Augusztus 15. vasárnap, 15 óra Szépirodalom és szépművészet Szent Margit szigetén Július 25. vasárnap, 15 óra Írók és bohémek a Szigeten avagy Bródy gulyásától a szerelmesek rigójáig Augusztus 8. vasárnap, 15 óra Augusztus 28. szombat, 15 óra

 Fotó: Margitsziget, 1878 körül Fortepan / Budapest Főváros Levéltára Klösz György

Szakmai partner: Petőfi Irodalmi Múzeum Sétavezető-koordinátor: Nagyvári Ildikó programszervező (PIM) A program jegyköteles! A séta időtartama max. 90 perc. Gyülekezés, indulás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad jegypénztár Kérjük, a jegyeket előre foglalják le telefonon (+36 1/340-4196) vagy vásárolják meg online a margitszigetiszinhaz.hu oldalon. A séták végén a kvízkérdésekre helyesen válaszoló vendégeink között PIM-es irodalmi ajándékcsomagokat sorsolunk ki. A séta napján a megváltott sétajeggyel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadásaira 50 % kedvezménnyel vásárolhatnak belépőt. 4

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum

OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Mesemúzeum – Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

2021. 07.01 — 08.31.

PROGRAMOK

PIM

PIM 2021. 06.29. –07.11.

klasszikus kortárs élmény közösség

PIM NYÁRI FESZTIVÁL

PIM NYÁRI FESZTIVÁL Irodalom másképp

Ünnepeljük együtt a nyarat és az irodalmat egy sokszínű összművészeti fesztivál keretében! A hosszúra nyúlt, kényszerű bezárást követően még szélesebbre tárjuk a kapunkat, mely mögött elfér minden, ami irodalom, színház, film vagy épp muzsika. Idén először a PIM tagintézményei is színesítik a másfél hetes programsorozat palettáját: a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Mesemúzeum és a Kassák Múzeum programokkal várja a közönséget.

Június 29–július 11.

PIM

PIM KERTMOZI: HALOTT EMBER A „Rézbőrű volt az alkony” című, a magyar indiánozás történetét bemutató kiállításunkhoz kapcsolódva Jim Jarmusch filmjét vetítjük. A vetítést megelőzően az indián tematikájú filmekről Paár Ádám történésszel Kovács Gellért Filmszerész beszélget.

ÉLET, BOR, HUMOR AZ ALIG ISMERT MÁRAI Az est során az iróniával gyógyító Márait ismerhetik meg a nézők, legyen szó borról, futballról, szépségversenyről vagy egy idős ember házasságáról. Minden sora tanulságos (is) a mai ember számára, miközben az élet fonákságait taglalja, kíméletlen öniróniával és szarkazmussal, bőséges bizonyítékkal szolgál, hogy humorban Ő sem ismer tréfát.

PROGRAMOK

Június 29. kedd 20:00 Belépő: 2000 Ft

Július 1. csütörtök 20:00 Belépő: 2500 Ft

Hirtling István felolvasóestjét Mészáros Tibor, Márai-kutató bevezetője és Tárkány-Kovács Bálint cimbalomjátéka gazdagítja. A szövegeket válogatta és szerkesztette: Mészáros Tibor

PROGRAMOK

TÖLGYEK ALATT, RÓZSÁK KÖZÖTT A MARGITSZIGETEN Irodalmi séta

PIM

Július 4. vasárnap 15:00 Maximális létszám: 30 fő Sétajegy: 2500 Ft Séta időtartama: max. 90 perc

„Mi már csak megmaradunk a mesemondás mellett – az új Margit szigetben gyönyörködik a szemünk –, de a lelkünk andalogva men degél vissza-vissza az elröppent múltba.” (Krúdy: Szent Margitsziget, 1927)

 Fotó: Margitsziget, 1878 körül Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Klösz György

Sétánkon a korábbi korok tájtörténeti és kertművészeti emlékei is felbukkannak: a József nádor korabeli nyaraló és gazdaság nyomai, a főherceg kori rózsakertészet, Arany tölgyei, a héttörzsű platán és a sziget különös fafajtái mesélnek majd az úton prózában, versben, zeneszóval. Szakmai konzultáns: Eplényi Anna tájépítész Közreműködik: Biró Szabolcs Maszkura harmonika, ének és Tasnádi Bence színművész Gyülekezés, indulás: a Palatinus Fürdővel szemben, a Hétvezér platánfánál

ÉDES ANNA-SÉTA Irodalmi séta

„…csodálatos nyári nap. Forró és fényes. Vizy már átugrott a Polgári Kaszinóba feketézni. Felesége egyedül merengett a rizsfelfújt romjai előtt.” Ez a legjobb pillanat, hogy elinduljunk és meglessük őket szelíden kétségbeesett mindennapjaikon. Bolyongjunk együtt az Édes Anna regény utcáin, pillantsunk be a sze replők ablakain, fedezzük fel, megvannak-e még a Krisztinaváros százéves hangulatai. Édes Anna- sétánkon a regény egyes fejezeteit és ma is látható helyszíneit járjuk végig. Találkozási pont: a Vérmező északi, Széll Kálmán tér felőli sarka, a Kun Béla-szobor egykori helye

Július 5. hétfő 18:00 Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2500 Ft

PIM

ADY-SÉTA Irodalmi séta

A fülledt nyári estében, „mikor az Ég furcsa, lila-kék, s találkára mennek a lyányok” és „mint zavarodott szerelmesek, pírral s pihegve szemben állnak az Ég s a Város”, vajon hová indult Ady Endre? A szerkesztőségbe vagy a kávéházba sietett? Lédát látogatta meg vagy Csinszkához tért haza?

PROGRAMOK

Július 6. kedd 18:00 Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2500 Ft

Tartsanak velünk Ady-sétánkon, melynek során ide is, oda is benézünk, fotókkal, visszaemlékezésekkel, városi hangulatokkal idézzük meg Ady Endre Budapestjét. Találkozási pont: a Petőfi Irodalmi Múzeum előtt

PÓZBAN ÉS PÓZTALANUL

Július 7. szerda 20:00

A múzeum időszaki Székely Aladár-kiállításához kapcsolódó nyáresti program jelenetek, dalok, karcolatok és humoreszkek előadásával, egyúttal pódiumbeszélgetés keretében idézi fel a magyar írók újfajta szerepeit és önreprezentációs lehetőségeit a múlt század első évtizedeiben. Zenés kultúrtörténeti lóugrás, a műtermi pózoktól a kabaré tüntetően fesztelen világáig.

Belépő: 2500 Ft

Zenés kultúrtörténeti lóugrás egy részben

Székely Aladárról és a korszakról E. Csorba Csillával László Ferenc beszélget. Közreműködnek: Pápai Erika, Benedek Miklós, Fesztbaum Béla és Kerekes József színművészek

PIM

PROGRAMOK

„MINDEN ESTE BÁL VAN”

Július 8. csütörtök 20:00

Kosztolányi Dezső műveiben fontos szerepet kapnak a vissza- visszatérő zenei motívumok: Édes Anna egyszer csak énekelni kezd, Patikárius János one stepet játszik és Wagnert hallgat. Az Aranysárkány Hildája Schumannt játszik, mindig Schumannt, a városerdőben tűzoltóbanda muzsikál, a Zöldfa kocsmában legények mulatnak, mialatt Novákot elverik. Hogyan bukkan fel és szövődik egybe a dzsessz és a komolyzene, a magyar nóta és a kávéházi kuplé a monarchia fennállásának utolsó évtizedeiben? Milyen volt a zenei élet egy korabeli nagyvárosban, például Szabadkán? Hogyan kapcsolódott a zene az irodalomhoz? Milyen zenei élet folyt Budapesten? Hogyan köthető Csáth Géza a Wagner-kultuszhoz? Ezekre a kérdésekre keressük a választ sok-sok Kosztolányi-idézettel és érdekes anekdotával fűszerezve a muzsikát.

Belépő: 2500 Ft

Kosztolányi és a zene

Zipernovszky Kornél zenetörténésszel Parádi Andrea irodalomtörténész, muzeológus beszélget. A zenei motívumokat olyan kiváló előadóművészek szólaltatják meg, mint: Puja Andrea szoprán operaénekes, Gereben Zita jazzénekes, ifj. Szerényi Béla népdalénekes, kísér a Nagy János Trió

TÖLGYEK ALATT, RÓZSÁK KÖZÖTT A MARGITSZIGETEN

Július 11. vasárnap 15:00

„Mi már csak megmaradunk a mesemondás mellett – az új Margit szigetben gyönyörködik a szemünk –, de a lelkünk andalogva mendegél vissza-vissza az elröppent múltba.” (Krúdy: Szent Margitsziget, 1927)

Maximális létszám: 30 fő Sétajegy: 2500 Ft Séta időtartama: max. 90 perc

Irodalmi séta

Sétánkon a korábbi korok tájtörténeti és kertművészeti emlékei is felbukkannak: a József nádor korabeli nyaraló és gazdaság nyomai, a főherceg kori rózsakertészet, Arany tölgyei, a hét törzsű platán és a sziget különös fafajtái mesélnek majd az úton prózában, versben, zeneszóval. Szakmai konzultáns: Tóth-Heyn Ábel tájépítész Közreműködik: Biró Szabolcs Maszkura harmonika, ének és Tasnádi Bence színművész Gyülekezés, indulás: a Palatinus Fürdővel szemben, a Hétvezér platánfánál 10

PIM

PROGRAMOK

PENDRIVE

Zenés felolvasóest a Magyar PEN Club szervezésében meghívott költőkkel

Július 14. szerda 18:00

Meghívott költők: André Ferenc, Bán-Horváth Veronika, Bánkövi Dorottya, Bék Timur, Csornyij Dávid, György Alida, Kopriva Nikolett, Marcsák Gergely, Nagy Lea, Regős Mátyás, Szabó Fanni Fellépő zenekar: Lóci játszik Az est házigazdája: Turczi István

SOR|TÖRÉS

Július 22. csütörtök 19:00

Költészet mindenkinek

Csak online közvetítés!

Hogyan keletkezett egy-egy nagy vers? Milyen életrajzi vonat kozásait ismerjük? Hányszor írta át a költő? Vagy éppen mit jelent ma és miért szeretjük még mindig ezeket a verseket? Rövid, izgalmas elemzések a magyar irodalom kimeríthetetlen verseiről. Az e havi videóban Weöres Sándor verseiről beszél Bartal Mária irodalomtörténész.

 Fotó: Weöres Sándor Fortepan / Szalay Zoltán

A magyar költészet napján indult el a PIM új, verses sorozata, amelyben hónapról hónapra egy-egy klasszikus szerző versét hozzuk el. Bebizonyítjuk, hogy a verselemzéseknek nem csak a magyarórán van helye.

MŰVÉSZETEK VÖLGYE FESZTIVÁL

Július 23–augusztus 1.

Részletes program: www.muveszetekvolgye.hu

Helyszín: Taliándörögd, óvoda udvar

Petőfi Udvar

PROGRAMOK

PIM

„KÖRÜLBELÜL IDŐ” - PILINSZKY BUDAPESTJE

Július 24. szombat 17:00

Közreműködik: Lutter Imre előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke

Belépő: 2000 Ft Séta időtartama: 90 perc

Irodalmi séta Juhász Annával

„Ismerve gyöngémet, otthon nem iszom kávét, hogy sétáimon ihassam. Erre a célra, cigaretta helyett, séta-füzetet hordok magammal, hogy elfoglalhassam magamat. Cigaretta helyett = versírás.” (Pilinszky János, 1966) Milyen volt Pilinszky János városképe? Hol szeretett sétálni, hol élt, hol volt otthon, merre ült le, kivel, hol találkozott? Melyek voltak belvárosi otthonai és melyik kávézóban és presszóban találkozott barátaival, hol írt, dolgozott? A #Pilinszky100 centenáriumi sorozat keretében júliusban indul útjára a Pilinszky-séta, amely során a sorozat szerkesztőjével, Juhász Anna irodalmárral és minden alkalommal egy-egy színművész vendéggel járhatják be a XX. század egyik legjelentősebb költője életének fontos helyszíneit Budapesten: megismerve alkotói és családi történeteket, megidézve verseket, naplórészleteket és leveleket. A séta a Petőfi Irodalmi Múzeum udvaráról indul.

RAPSZÓDIA EGY ŐSZI KERTBEN

Július 27. kedd 20:00

Árnyjátékok az A38 Hajón Összeállította: Demény Péter

Helyszín: A38 Hajó

Szántó Piroska és Vas István

Közreműködnek: Huzella Júlia és Ficza István színművészek

PIM

PIM ESTI EXTRA

PROGRAMOK

Július 28. szerda 17:00 A belépés ingyenes!

FINISSZÁZS A SZÉKELY ALADÁR-KIÁLLÍTÁSBAN

E. Csorba Csilla tárlatvezetése Szarka Klára fotótörténésszel és Szigeti Tamás fotóriporterrel. Ezt követően beszélgetés meghívott vendégeinkkel. Szarka Klára fotótörténész a magyar fotós élet meghatározó szereplője. Szakíró, oktató, kurátor, számos fotográfus, fotóriporter életművének gondozója, népszerűsítője, a kortárs fotós szcéna kiváló ismerője. A Budapest FotóFesztivál egyik szervezőjeként 2017-ben a kortárs portréfotó professzionális szereplőinek alkotásait mutatta be a Várkert Bazárban. E tárlat képeit megidézve tekintünk vissza a múltba, a 20. század elejére, Székely Aladár újító törekvéseinek időszakára. Szigeti Tamás Balogh Rudolf-díjas fotóriporter, a Magyar Sajtó fotó Kiállítás kurátora az elmúlt évtizedek eseményeit, politikai- társadalmi változásait követte kamerájával. A portré műfaj egész pályáját végigkíséri, 2016-ban az 1974-től 2014-ig készített zenész arcképeiből nyílt kiállítása. Emlékezetes pillanatokról, az idő múlásáról, Yehudi Menuhin és Székely Aladár profiljáról, a portré lényegéről beszélgetünk.

PROGRAMOK

PENDRIVE

Zenés felolvasóest a Magyar PEN Club szervezésében meghívott költőkkel

PIM

Július 28. szerda 18:00

Meghívott költők: Falcsik Mari, Géczi János, Gyukics Gábor, Jász Attila, Kemény István, Kukorelly Endre, Ladik Katalin, Szkárosi Endre, Vörös István, Wirth Imre, Zalán Tibor Fellépő zenekar: a Szendrői-Tóth duó az Elefánt zenekarból Az est házigazdája: Turczi István

„KÖRÜLBELÜL IDŐ” - PILINSZKY BUDAPESTJE

Augusztus 14. szombat 17:00

Irodalmi séta Juhász Annával

Közreműködik: Pál András színművész „Ismerve gyöngémet, otthon nem iszom kávét, hogy sétáimon ihassam. Erre a célra, cigaretta helyett, séta-füzetet hordok magammal, hogy elfoglalhassam magamat. Cigaretta helyett = versírás.” (Pilinszky János, 1966)

Belépő: 2000 Ft Séta időtartama: 90 perc

Milyen volt Pilinszky János városképe? Hol szeretett sétálni, hol élt, hol volt otthon, merre ült le, kivel, hol találkozott? Melyek voltak belvárosi otthonai és melyik kávézóban és presszóban találkozott barátaival, hol írt, dolgozott? A #Pilinszky100 centenáriumi sorozat keretében júliusban indul útjára a Pilinszky-séta, amely során a sorozat szerkesztőjével, Juhász Anna irodalmárral és minden alkalommal egy-egy színművész vendéggel járhatják be a XX. század egyik legjelentősebb költője életének fontos helyszíneit Budapesten: megismerve alkotói és családi történeteket, megidézve verseket, naplórészleteket és leveleket. A séta a Petőfi Irodalmi Múzeum udvaráról indul.

PENDRIVE

Zenés felolvasóest a Magyar PEN Club szervezésében meghívott költőkkel Meghívott költők: Izsó Zita, Ferencz Mónika, Varga Melinda, Kürti László, Fekete Vince, Lőrincz P. Gabriella, Petőcz András, Hegedüs Ágota, Balázs F. Attila, Böszörményi Zoltán Fellépő zenekar: Ricsárdgír Az est házigazdája: Turczi István 14

Augusztus 18. szerda 18:00

PIM

PIM ESTI EXTRA

PROGRAMOK

Augusztus 25. szerda 18:00 Belépő: 1000 Ft

RÉZBŐRŰ VOLT AZ ALKONY GILYÉN PÉTER RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉSE Gilyén Péter, a bakonyi indiánok vezetője a kultúrák különbségeire, alapvető, meghatározó elemeikre és ún. „kiegészítő elemeikre” fókuszálva tart vezetést a kiállításban. Hallhatunk az indián kultúrák fejlődéséről, kölcsönhatásaikról, az új tudományos részterületek, például a rekonstrukciós régészet, a kulturális antropológia és a rekonstrukciós antropológia lehetőségeiről, eredményeiről. Mit jelent a „természetben élés” a nyugati kultúrkör számára, illetve az indián közösségek hagyományaiban. Hogyan vált ideáltipikus mintává „az indián” a 20. századi Európában, mit tanít az indián hagyomány a környezet hatásáról egyén és közösség működésére, fejlődésére. Egyedi, érdekes esetek szemléltetik a normák és változatok hatását a társadalomra, illetve egy közösség működésére. Az egyéni kulturális ismeretek és tapasztalatok szintézise hogyan formálta a nyugati indiánozást?

PENDRIVE

Zenés felolvasóest a Magyar PEN Club szervezésében meghívott költőkkel

Augusztus 30. hétfő 18:00

Meghívott költők: Zsille Gábor, Király Farkas, Székelyhidi Zsolt, Nagy Zsuka, Tolvaj Zoltán, Székely Szabolcs, Bajtai András, Toroczkay András, Hartay Csaba, Pál Dániel Levente, Babiczky Tibor Fellépő zenekar: Blahalouisiana Az est házigazdája: Turczi István

GÁRDONYI GÉZA

Augusztus 31. kedd 20:00

A szövegeket válogatta: Király Júlia Közreműködnek: Balla Eszter és Kamarás Iván színművészek

Helyszín: A38 Hajó

Árnyjátékok az A38 Hajón

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM Július 1. csütörtök 18:00

MARS ÉS APOLLÓ KÖZT Könyvbemutató

2021. 06.29.

PIM –07.11. NYÁRI FESZTIVÁL 16

 Fotók: Kassák Múzeum

„Nem leljük helyünket ezen a világon, ahol minden megfordította képét” írja Elek Artúr a Nyugat egyik első háborús számában, 1914. augusztusában az írók tanácstalanságáról arra vonatkozóan, milyen legyen szerepük az éppen kirobbant európai fegyveres összecsapásban. Hallgatni vagy írni, nem nyilatkozni vagy támogatni a háborút: ezek voltak a magyar írók belső dilemmái az első hónapokban. Hosszabb távon a többség azonban – így vagy úgy – de hozzájárult a nagy háború széles körű elfogadtatásához, ami elengedhetetlennek bizonyult az egyre hosszabbra nyúló konfliktus totalizálásában. Balázs Eszter Mars és Apolló közt címmel megjelent könyvéről, amely tehát írók és más értelmiségiek reprezentációit, diskurzusait, illetve magatartásait vizsgálja 1914-1918 között a Monarchia Magyarországán, a szerzővel, valamint Bihari Péter történésszel, a Lövészárkok a hátországban és az 1914. A nagy háború száz éve című népszerű könyvek szerzőjével, és Veres Miklóssal, a Petőfi Irodalmi Múzeum első világháborús kiállításának kurátorával, írók háborús naplójának közreadójával, az 1914 előtti háborús víziók kutatójával Varga Katalin beszélget.

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Július 3. szombat 10:00–14:00

GRAFIKAI WORKSHOP: A LITOGRÁFIA Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vezetésével

Műhelysorozatunkban ezúttal a síknyomtatás klasszikus válfajával, a litográfiával, magyarul kőnyomtatással ismerkedünk. Alois Senefelder készített először kőnyomatot 1796-ban és alig három évvel később már a budai várban lévő Városházán is működött egy litográfiai síknyomtató. A litográfia a 19. század egyik legkedveltebb sokszorosító technikája lett, látképek, térképek, plakátok mellett az első magyar postabélyeg is kőnyomtatással készült 1871-ben. Az eljárás során a simára csiszolt kőlapra különleges koromból és zsírból készült litográfiai krétával rajzolnak, majd a kőlapot megnedvesítik, és olajos nyomdafestéket raknak rá, ami a rajz vonalain megtapad, a vizes felületen viszont nem, így az odakerült felesleges festék letörölhető. A nyomtatásra szánt papírlapot a kőlapra helyezik, majd hozzápréselik. A nagy nyomásra az olajos részek átadják a festéket, így jön létre a litográfia. A nyomtatáshoz szükséges mészkőről és a jó hangulatról a Kassák Múzeumban Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vándornyomdászok gondoskodnak, akiktől az élvezetes szakmatörténeti bevezető után a technikai fogásokat elsajátíthatjuk. A workshop alatt készült nyomatokat a résztvevők hazavihetik! Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Belépőjegy: 1500 Ft (felnőtt), illetve 1000 Ft (diák/nyugdíjas) A belépő az időszaki és az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes.

2021. 06.29. –07.11.

PIM NYÁRI FESZTIVÁL

 Fotó: Kassák Múzeum

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

Július 11. vasárnap 15:00

VASÁRNAPI TÁRLATVEZETÉS

Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva A 2017-ben indult nemzetközi kiállítássorozat a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni felforgató művészi magatartások egy karakteres vonulatát mutatja be. Történeti perspektívából vizsgálja e műveket, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a költészet és a performansz viszonylatában rejlő potenciál időről időre újra jelentőséget kap a társadalmi-politikai válságokkal küzdő országokban, különösen itt, a régióban. A Kassák Múzeumban bemutatott anyag a régió országainak egyedi, de egymáshoz is kapcsolódó műveiből mutat be fotókat, szöveges partitúrákat, interaktív objekteket, hang- és videófelvételeket, filmeket és performansz dokumentációkat. Rávilágít a volt szocialista államok szubkultúráiból származó művészek munkáinak összefüggéseire, valamint azokból a kortárs pozíciókból is felvillant néhányat, amelyek annak a lehetőségét keresik, hogyan lehet kiszabadulni az ellenőrzött nyelv és a normatív kommunikációs minták szorításából. Fantasztikus képeket, izgalmas történeteket kínálunk ebéd utáni szieszta helyett. Az érdeklődőket Kürti Emese művészettörténész, a kiállítás kurátora kalauzolja a kiállításban.

2021. 06.29.

PIM –07.11. NYÁRI FESZTIVÁL

A tárlatvezetésen múzeumi belépőjegy váltásával lehet részt venni.

 Fotók: Kassák Múzeum

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Július 31. szombat 16:00-tól

ÓBUDAI KULTÉJ A harmadik kerületi kulturális intézmények szervezésében másodszor kerül megrendezésre az Óbudai Kultéj. A résztvevő múzeumok délutántól éjfélig kínálnak tartalmas szórakozást ígérő programokat. Múzeumunk ezen a napon kivételesen éjfélig tart nyitva. A látogatók az első helyszínen egységesen 1500 Ft-ért váltott jeggyel minden Óbudai Kultéj események részt vehet. A programok a 14 éven aluliaknak ingyenesek, az óbudai kedvezmény erre a rendezvényre nem érvényes. 16:00 A költő, a festő, a szerkesztő – Kincskereső játék a Kassák Múzeumban Hány helyen élt Kassák Lajos? Kikkel, milyen művészekkel dolgozott együtt folyóirat szerkesztőként? Mi volt az a sikkes kiegészítő, ami később Kassák egyik szimbólumává vált? Családi kincs kereső játékra hívunk titeket, hogy Kassák és az avantgárd mozgalmak nyomába eredjünk. A múzeum kiállításain, a Zichy-kastély épületében és kertjében különböző feladatokat teljesítve, állomásokon végighaladva, egyre többet tudunk majd meg erről a történetről. Viszont ahhoz, hogy a célba érjünk, felnőtt és gyerek, kistesó és nagytesó közös munkájára van szükség! A kincskeresésben Barna Orsolya képzőművész és Forgách Péter múzeumpedagógus, a SzÖSz Műhely tagjai segítenek.

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

17:00 Bevett hardver, avantgárd szoftver: Kassák Lajos folyóiratai 1915 és 1927 között A Kassák Lajos avantgárd lapjaira épülő kiállításban azokat a lapszerkesztői fogásokat ismerhetjük meg, amelyekkel Kassák új, avantgárd szoftvert telepített a huszadik század elejére már bevettnek mondható művészeti folyóirat hardverére. Szeredi Merse Pál, a múzeum igazgatója tart tárlatvezetést a Kassák! című állandó kiállításon. 18:00 Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva Kurátori tárlatvezetés A 2017-ben indult nemzetközi kiállítássorozat a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni felforgató művészi magatartások egy karakteres vonulatát mutatja be. Történeti perspektívából vizsgálja e műveket, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a költészet és a performansz viszonylatában rejlő szubverzív erő időről időre újra jelentőséget kap a társadalmi-politikai válságokkal küzdő országokban, különösen itt, a régióban. A Kassák Múzeumban bemutatott anyag a régió országaiból mutat be egyedi, de egymáshoz is kapcsolódó műveket: fotókat, szöveges partitúrákat, interaktív objekteket, hang- és videófelvételeket, filmeket és performansz dokumentációkat. Kürti Emese, művészettörténész kurátori tárlatvezetése az időszaki kiállításban.

 Fotó: Kassák Múzeum

19:00 Jambikus nesz: A virágállatok Déri Ákos élő rádióadása A budapesti Lahmacun rádió Jambikus nesz című műsora élőben jelentkezik a Kassák Múzeumból. A thoreau-i hagyományok mentén szerkesztett rádióműsor a múzeum Költészet és performansz c. kiállításának margójára egy tematikus Ladik-adással készül. „A derűsebb emberi létet a nememberi mentén kell keresnünk. Jelentősen segíti boldogulásunkat, ha megkíséreljük végleg felszámolni azt a rendet, amelynek tetejére magunkat helyeztük. A kölcsönös segítségnyújtást saját érdekünket szem előtt tartva is elsődleges természeti törvénynek kell ezentúl tekintenünk. Az együttműködés irányába tett első lépés a többi faj megtalálása.” A múzeum udvarán Ladik Katalin állatverseit burjánzó zörejek itatják át a más létformák közötti kötelék jegyében. Elhaló hangú költészeti antológia: monológ és párbeszéd strukturált zörejek mentén irodalomról, elméletről. 20

Fotó: Kassák Múzeum 

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Augusztus 7. szombat 10:00–13:00

GRAFIKAI WORKSHOP: MÁRVÁNYOZÁS

Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vezetésével Műhelysorozatunkban ezúttal a papírszínezés művészi technikájával, a márványozással ismerkedünk. Az ősi „ebru” technika Japánból jutott el az oszmán birodalomba, és török közvetítéssel Európába. Az „ebru” természetes festék- és sűrítőanyagokkal készült, a víz felületén kialakított kép, melyet a ráfektetett papír vesz fel. A márványozásnál használt olajos festékpigmentek a víz felszínén úsznak, melyek oldószerek, valamint egy speciális „fésű” segítségével látványos és megismételhetetlen formákba, színkompozíciókba rendeződnek, melyek a festékes vízfelületre illesztett papíron rajzolódnak ki. Az egyedi alkotások száradás után könyvek, füzetek kötésére, könyvjelzőnek is használhatóak. A szükséges anyagokról a Kassák Múzeumban Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vándornyomdászok gondoskodnak, akiktől a technikai fogásokat elsajátíthatjuk. A műhelymunkához kötény, gumikesztyű, maszatolható ruha ajánlott! A workshop alatt készült műveket a résztvevők hazavihetik. Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Belépőjegy: 1500 Ft (felnőtt), illetve 1000 Ft (diák/nyugdíjas) A belépő az időszaki és az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes.

 Fotó: Kassák Múzeum

PROGRAMOK

OSZMI

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM Filmvetítések a Bajor Gizi Színészmúzeum kertjében Június 30. szerda 20:00

A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Balettfilm Róna Viktor emlékére

Róna Viktor alakját, művészetét sajnos meglehetősen kevés felvétel őrzi, s ezek közt elenyésző a teljes produkciók száma. Nem csupán az ő pályafutásának, de a magyar táncfilm történetének és a magyar balett aranykorának is kiemelkedő darabja A fából faragott királyfi Seregi László alkotta, 1970-ben, a balett színpadi változatával szinte párhuzamosan készült televíziós verziója. A mai szemmel is bámulatos látványvilág, a koreográfus és a rendező (Horváth Ádám) vezette stáb kiváló csapatmunkája, valamint a nagyszerű szólisták (Róna mellett Orosz Adél, az örök partner, illetve Kékesi Mária és Forgách József) alakítása teszi feledhetetlenné e produkciót. A Herceg a vasfüggöny mögül című, Róna Viktor pályáját felidéző emlékkiállítás kísérőprogramjaként e táncfilmet tekinthetik meg a kiállítás kurátorával, Halász Tamással.

2021. 06.29.

PIM –07.11. NYÁRI FESZTIVÁL  Fotó: Róna Viktor (A királyfi) és Kékesi Mária (A tündér) Seregi László A fából faragott királyfi című balettjének próbáján, 1970, Magyar Állami Operaház, fotó: Féner Tamás)

OSZMI

PROGRAMOK

Július 7. szerda 20:00

A VÖRÖS GRÓFNŐ Bács Ferenc emlékére

A film Károlyi Mihályné emlékiratai, levelezése és a rendezővel folytatott beszélgetései alapján készült. Kovács András 1985-ben bemutatott történelmi tárgyú alkotása neves színészek sorát vonultatja föl. Az Andrássy Katinkát megformáló Básti Juli mellett gróf Károlyi Mihály alakjának megidézésére Bács Ferencet kérte föl a rendező. A választás tökéletesnek bizonyult, e szerepét filmes pályája egyik legnépszerűbb és legemlékezetesebb alakításaként jegyzi az utókor. A legnagyobb elismerés a legilletékesebbtől, Andrássy Katinkától érkezett, miszerint Bács Ferenc az ő számára is illúziókeltő volt. A film érdekessége, hogy intézményünk két épülete helyszínként jelenik meg benne. Az alkotók a tiszadobi Andrássy-kastély mellett forgattak a budapesti Károlyi- palotában, mely ma a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona, valamint az annak tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Itt külső felvételek készültek, így helyszínként szolgált az a kert is, ahol a film most megtekinthető lesz. Az esemény a Bács Ferenc emlékére készült kamarakiállításhoz kapcsolódik, mely jelenleg látható a Színészmúzeumban. Helyszín: a Bajor Gizi Színészmúzeum kertje Belépő: 1000 Ft

2021. 06.29.

PIM –07.11. NYÁRI FESZTIVÁL

 Básti Juli gróf Károlyi Mihálynéval a film forgatása idején. Inkey Alice felvétele

Augusztus 9–13. Augusztus 23–27.

NYÁRI TÁBOROK A BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUMBAN „Csapj fel vándorszínésznek!” „Mesélnek a tárgyak” (Részletek a 61. oldalon.) 23

PROGRAMOK

HÁROMCSŐRŰ KACSA TÖRTÉNETALKOTÓ MŰHELY

HÁROMCSŐRŰ KACSA TÖRTÉNETALKOTÓ MŰHELY Július 2. péntek 16:00

A TE SZEMED, A TE HANGOD!

Kamasz nézőpontok a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhelyben

16:00 Bemutatkozik az XS, a fiatalság hangja – podcastsorozat 17:00 A (nem) mindennapi helyek – Fotókiállítás-megnyitó 16:00–20:00 Bookstagram – könyv – élmény – fotózás Hozd el kedvenc könyvedet, vagy válassz egyet a műhely könyvespolcáról, és készítsd el könyvfotódat az Instára! 16:00–19:00 Kacsaláb – Páros séta barátoknak és szerelmeseknek Járd végig térképünk segítségével ezt a rövid sétát, ismerd meg a vár rejtett, hangulatos zugait, és készíts közös hangfelvételt a Kacsa hangstúdiójában! 16:00–20:00 Kacsacsőr – Ami a csőrén kifér! – podcastkészítés Gyere és légy részese a készülő podcastsorozatunknak! Ajánlott korosztály: 12–18 éves korig . 2021. 06.29.

PIM –07.11. NYÁRI FESZTIVÁL

MESEMÚZEUM

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

Július 3. szombat 11:00

MINDENKI A FEDÉLZETRE! Diafilmvetítéssel és vidám játékokkal várunk a Mesemúzeumba minden Rumini-rajongót. Keressük a Szélkirálynő legügyesebb hajósinasait, akik ezúttal a Mesemúzeumban kötnek ki, ahol ügyességükkel, talpraesettségükkel és segítőkészségükkel teljesíthetik a rájuk váró kihívásokat. Az izgalmas kalandok után pedig a tohonyaparti lustálkodás sem marad el.

2021. 06.29.

PIM –07.11. NYÁRI FESZTIVÁL

Ajánlott korosztály: 7–10 éves korig 90 perc Július 10. szombat 11:00

EGY APRÓ MESEHŐS NYOMÁBAN Családi kaland, séta és nyomozás a környéken. Ha te is éles szemű, csavaros észjárású felfedező vagy, csatlakozz a csapathoz, hogy nyomára bukkanjunk egy, a környékbeli apró mesehősnek. Indulás 11 órakor a Mesemúzeumból. Ajánlott korosztály: 7–10 éves korig 60 perc

PROGRAMOK

Augusztus 23–27. hétfőtől péntekig

RUMINI TÁBOR A hajósinasok kiképzése 2021. augusztus 23-án kezdődik. Az inaskodás ideje 5 nap, reggel 9 órától délután fél 5-ig. A Szélkirálynőn izgalmas, vidám kalandok várnak minden matrózjelöltet. Lesz: kincskeresés, naplóírás, kártyaparti, vízi-dili, lustálkodás Úti célunk: Datolyapart, Zúzmaragyarmat, az Arany-tenger szigetvilága és a híres Pelevár Jelentkezés az adatlap és a 10 000 Ft előleg befize tésével legkésőbb 2021. augusztus 10-ig a mesemu zeum@pim.hu e-mail címen, ha a hajósinasjelölt elmúlt 7 éves, kalandvágyó, bátor és leleményes. A tábor ára: 33 000 Ft, mely tartalmazza a programokat, az ebéd és az uzsonna árát. Testvéreknek 3 000 Ft kedvezményt biztosítunk! A befizetés módja: személyesen a Mesemúzeum pénztárában, csütörtökön és szombaton 10 és 17 óra között, vagy átutalással a MÁK 1003200001426627-es bankszámlaszámára. A közlemény rovatba írják be a gyerek nevét és azt, hogy Rumini tábor. Ajánlott korosztály: 7–10 éves korig

Augusztus 28. szombat 11:00

„LEGYÉL MENŐ A SULIBAN" – FÜZETDEKORÁLÁS Vigyázz, kész, csomagolj! Készítsd el Farkas Réka iparművésszel a legegyedibb füzetborítókat! Próbáld ki a márványozást és különféle scrapbook technikákat. Óvodásokat is várunk, ők sem fognak unatkozni. Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 120 perc

MESEMÚZEUM

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

PROGRAMOK

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2021 27

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

PIM „RÉZBŐRŰ VOLT AZ ALKONY” A magyar indiánozás nyomában

Megtekinthető: 2021. december 31.

Az indián mint metafora, életalakító tényező, gyerekkori emlék nemzedékek sorát kötötte össze, azok közé az alapszavak közé tartozott, amikhez szinte mindenkinek fűződött valamilyen érzelmi viszonya. Ha körül kellett írni, akkor barátságról, hősiességről, erkölcsi nemességről, természetszeretetről, hűségről beszéltek. Ez a nyelvben megőrzött hagyomány, ami erősen kötődött a veszélyeztetettséghez, a vereséghez, föld- és jogfosztáshoz, megaláztatáshoz, a túlerővel szembeni elbukás mitológiájához, mára szinte teljesen elenyészett. Míg korábban nemzedékek nőttek fel indián regényeket olvasva, és így áthagyományozódott a közös sors, a szabadságvágy eszménye, a történelmi múlt tapasztalata, mára mindezek, az indián regények feledésbe merülésével is, lassan kihullnak a nyelvünkből. A kiállítás ennek a folyamatnak abban a pillanatában szeretne nyomot hagyni, amikor éppen „még minden megvan”. Élnek még, akik Borvendég Deszkáss Sándornak (Fehér Szarvas) a múlt század negyvenes éveiben megjelent  Fotó: Törzsi tag, Kismaros, 1936–1939

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

diánkönyvei nyomán a cserkészet és az indiánozás vonzó világától sohasem szakadtak el, nem merültek feledésbe Baktay Ervin dunakanyari indián–cowboy táborai, és a mai napig élő hagyomány a Cseh Tamás és barátai által 1963-ban életre keltett bakonyi indiánozás, de számos indiánozó magányosan, vagy épp a magyar hagyományőrzéssel összefüggésben ápolja az indiánkultuszt. A szerteágazó ösvényeken a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor döntésein át idézetnyomok vezetnek a megőrzött rézbőrű alkonyokig.

Kurátor: Wirth Imre Látvány: Mihalkov György

 Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

ÉDES ANNA / KOSZTOLÁNYI TRIANON 100

PIM

Megtekinthető: 2021. december 31.

A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos. Kosztolányi Dezső 1920-ban Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele.” Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélése haláláig foglalkoztatta. A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében.

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Kurátor: Parádi Andrea Látványtervező: Széki András Digitális installáció: Kiégő Izzók

PIM

ÚJ VIZEKEN…

Írók és művészek Székely Aladár műtermében

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2021. augusztus 1.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

Székely Aladár – a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus – 150 éve született. Gyula és Orosháza után 1899-ben Budapesten nyitott műtermet, előbb a Mária Terézia téren (ma Horváth Mihály tér), majd 1910-től a Váci utca 18-ban lévő bérház legfelső emeletén berendezett modern, otthonos műtermébe (is) várta az arcképre vágyókat. Hogy az ide betérők mit láttak, csak töredékesen tudjuk. Halvány pasztell falakat, szép tapétákat, értékes festményeket, enteriőrszerűen berendezett sarkokat, kis bútorokat és egy elegánsan öltözött, udvarias, izgatottan viselkedő empatikus urat, a fényképészt. Hogy kik jártak a régi ízléssel szakító, nemzetközi tapasztalatra szert tevő, minden újításra kész művészi fényképészhez, a megmaradt fotók segítségével részben rekonstruálhatjuk. Arisztokraták és polgárok, hazaiak és külföldiek, legfőképpen pedig írók és művészek, Ady és barátai, a Nyolcak festői, a Nemzeti Színház művészei, zenészek és táncosok látogatták a stúdiót, akik barátságukba fogadták a fotóst, és akiket ő örömmel szolgált, támogatott. Küldetésének tekintette, hogy portréfotográfiáin a művészek vonásait, egyéniségét megragadja, a jövőnek megőrizze. Kiállításunk arra vállalkozik, hogy ismert és eddig nem publikált képek segítségével betekintést engedjen a művész személyes életébe, a műteremben folyó alkotómunka kisebb műhelytitkaiba, nem utolsó sorban pedig több mint 100 fotó segítségével felrajzolja a Székely dinasztia három és fél évtizedes működésének jellemző vonulatait. „Képtermelő”, szelfiző korunkban is érdemes elmélyülni a részletgazdag eredeti üvegnegatívok, kontaktok világába, szembenézni Adyval, Babitscsal, Kosztolányival, ellesni gesztusaikat, szemet hunyni pózaik felett, tanulmányozni öltözéküket, s értékelni azt, aki ezt a szellemi univerzumot az utókor számára megteremtette. Kurátor: E. Csorba Csilla, Kovács Ida Látvány: H. Kocsis Annamária Grafika: Kaszta Dénes 31

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

„KI MONDANÁ, HOGY E HELY CSATATÉR?”

Megtekinthető: 2021. december 31.

Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2019 Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel a magyarok mentális térképére. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a „segesvári csata”, amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” – talán éppen a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során tragédiává nőtt: az egyszerű honvéd tömegsírból nemzeti gyászhely lett.

a mintegy 1200 magyar halott. A kutatás segítségével rekonstruálhatóvá vált a csata lefolyása, olyan részletek, amelyeket eddig csak visszaemlékezésekből ismertünk. Több éves munka eredményeként olyan történeti emlékek kerültek elő és váltak bemutathatóvá – tüzérségi fegyverek maradványai, ágyúállások stb. –, amelyek fontos és látványos rekvizitumai lehetnek a múlthoz való kötődésnek. A számba vehető, csatatereket bemutató, kitűnő nemzetközi példák jelzik, hogy maga a helyszínrekonstrukció, a valamikori történeti táj megjelenítése értékké válhat.

2018–2019-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz, illetve magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben részt vevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

A kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével áttekinti a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket. Nem utolsósorban arra válaszol, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudásunkat a térképre vitt leletekből származó információk, mit tehet hozzá a régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: hol halt meg Petőfi?

Csaták múzeumi bemutatása általában akkor indokolt, ha azok a nemzeti történelem valamilyen fontos, jelentősnek tűnő fordulópontjához kötődnek. A Fehéregyháza–Segesvár közti hadi események nem ilyenek voltak, de kultikussá tette őket Petőfi eltűnése és összemosódtak az emlékezetben a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Petőfi maradványainak felkutatása, személyének azonosítása, „megkeresése” tehát ebben az értelemben nem volt cél, bár az ütközet tömegsírjainak meghatározása és esetleges feltárása hosszabb távon illeszkedhet a magyar csatatérrégészet trendjeibe. Végső, méltó nyughelyükre kerülhetnének a segesvári csata ma ismeretlenül, jeltelenül elföldelt áldozatai, 32

Kurátor: Kalla Zsuzsa (PIM), Polgár Balázs (HM-HIM) Látványterv, grafika: Széki András Szakértő: Kemény Krisztián (HM-HIM)

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

„ÖRÖKRE HÓ ALATT MARAD”

Megtekinthető: 2021. augusztus 29.

Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében A kiállítás 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, illetve a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést. Pilinszky János, Nagy Gáspár, Károlyi Amy, Reményik Sándor, Vörös István és Orosz István alkotásai mellett személyes tárgyak, portrék is gazdagítják a tárlatot. Kurátor: Nagy Réka Anna Arculat és tipográfia: Szmolka Zoltán

„KI VAGYOK ÉN? NEM MONDOM MEG…”

Állandó kiállítás

Petőfi választásai

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont. Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet

formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi, költői szerepeit vázolja fel. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI. Az eredeti koncepciót kibontva megismerkedhet a látogató Petőfi származásának, rokonságának adataival és a Pilvax nemzedéke, a márciusi ifjak alakjaival, majd a Petőfi-fordítástengerben barangolhat az érdeklődő. A kiállítás kiemelkedő új pontja Szendrey Júlia emberi alakjának és írói életművének bemutatása egy önálló kiállítási szobában. Az Év Kiállítása, 2011

Kurátor: Kalla Zsuzsa, Mészáros Zsolt Szakértő: Gyimesi Emese, Szilágyi Márton Látvány: Mihalkov György  Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM // JÓKAI EMLÉKSZOBA

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM

Állandó kiállítás

Jókai Mór a Svábhegyen

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait. Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak. Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka 34

 Fotó: Parragi Márta (PIM)

KASSÁK MÚZEUM

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM KÖLTÉSZET ÉS PERFORMANSZ – A KELET-EURÓPAI PERSPEKTÍVA

Megtekinthető: 2021. június 25. – október 4.

Kelet-Európában hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a nyelv ereje, törékenysége és sebezhetősége iránti érzékenységnek. A huszadik század második felében a kelet-európai költők és képzőművészek felfigyeltek a nyelv kommunikációs és politikai-ideológiai célú kisajátításának jelenségére. Érdeklődésük elsősorban a nyelv műviségére, anyagiságára és medializáltságára irányult olyan performatív formákkal, amelyek alkalmasak voltak a nyelv és a megszólaltathatóság kérdéseinek a vizsgálatára. A Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva című, 2017-ben indult nemzetközi kiállítássorozat a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni felforgató művészi magatartások egy karakteres vonulatát mutatja be. Történeti perspektívából vizsgálja e műveket, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a költészet és a performansz viszonylatában rejlő potenciál időről időre újra jelentőséget kap a társadalmi-politikai válságokkal küzdő országokban, különösen itt, a régióban.

 Fotó: Szentjóby Tamás: Szép sötétség. Audiotaktilista képvers vakok számára (részlet), 1970

A kiállítás a régió országainak egyedi, de egymáshoz is kapcsolódó műveiből mutat be fotókat, szöveges partitúrákat, interaktív objekteket, hang- és videófelvételeket, filmeket és performansz dokumentációkat. Rávilágít a volt szocialista államok szubkultúráiból származó művészek munkáinak összefüggéseire, valamint azokból a kortárs pozíciókból is felvillant néhányat, amelyek annak a lehetőségét keresik, hogyan lehet kiszabadulni az ellenőrzött nyelv és a normatív kommunikációs minták szorításából. A sorozat más európai nagyvárosokban bemutatott korábbi kiállításaihoz képest a Kassák Múzeum koncentráltabb, kompaktabb válogatást mutat be az eredeti anyagból, amely a zürichi egyetemen 2017–2020 között zajló kelet-európai performansz-kutatás alapján jött létre. A budapesti kiállításon Ladik Katalin és Szentjóby Tamás művei játszanak dominánsabb szerepet. Ladik Katalin, a hangköltészet nemzetközileg elismert képviselője 1970-ben mutatta be első performanszát Budapesten, éles reakciókat kiváltva a korabeli kultúrpolitika és az underground képviselőiből egyaránt. Az esemény, amelynek dokumentumfotóit a művész testköltészetének és hangművészetének egyéb reprezentatív példái mellett mutatjuk be, az első női performansz 35

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

történelmi pillanatát is jelöli a magyarországi művészettörténetben. Szentjóby Tamás 1960-as évekbeli vizuális versei a modernista versírás és képzőművészet nyelvi és vizuális konvencióinak elutasításából jöttek létre. Szentjóby programjának párhuzamait leginkább a fentebb vázolt nemzetközi kulturális-politikai radikalizmusban lehet megtalálni. Szép sötétség – Audio-taktilista képvers vakok számára (1970) című műve több mint ötven év után ezen a kiállításon lesz újra látható és hallható. Ladik és Szentjóby nyelvi érzékenysége és a hagyományos nyelvi kifejezésmódokkal szembeni kritikája a hatvanas évek végén megvalósult közös happeningjükben találkozott, amelyet ez a kiállítás – költészet és akcionizmus viszonylatában – egyfajta poétikus origónak tekint. Kiállító művészek: Altorjay Gábor (HU); Henri Chopin (F); Collective Actions Group (Kollektyivnije gyejsztvija ) (RU); Csernik Attila (SRB); Tomislav Gotovac (HR); Bohumila Grögerová (CZ); Josef Hiršal (CZ); Ladik Katalin (SRB–HU); Vlado Martek (HR); Kirill Medvegyev (RU); Jan Měřička (CZ); Andrej Monasztirszkij (RU); Monogramista T.D Dezider Tóth (SK–CZ); Ladislav Novák (CZ); Pavel Novotný (CZ); Organge Alternative/Pomarańczowa Alternatywa (PL); Ewa Partum (PL); Póth Imre (SRB); Dmitrij Prigov (RU); Pussy Riot (RU); Lev Rubinstein (RU); Gerhard Rühm (A/D); Mladen Stilinović (HR); Gabriele Stötzer (D); Szentjóby Tamás (HU); Raša Todosijević (SRB); Jaromír Typlt (CZ); Jiří Valoch (CZ); Young Girl Reading Group (Dorota Gawęda, Eglė Kulbokaitė (PL–LV) A kiállítás a Zürichi Egyetem Szlavisztikai Tanszéke és a Szépművészeti Múzeum – Artpool Művészetkutató Központ együttműködésében valósult meg, Agata Ciastoń, Dubravka Ðurić, Daniel Grúň, Claus Löser, Pavel Novotný, Branka Stipančić, Darko Šimičić, és Māra Traumane részvételével. A kiállítás kurátorai: Tomáš Glanc, Sabine Hänsgen, Kürti Emese

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum 2011 óta új állandó kiállítással várja látogatóit. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.  Fotó: Gál Csaba (PIM)

OSZMI

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

KIÁLLÍTÁSOK

HERCEG A VASFÜGGÖNY MÖGÜL

Megtekinthető: 2021. szeptember 5-ig.

Róna Viktor-emlékkiállítás

Róna Viktor (1936–1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, részletes életrajzát sem írták meg eddig. A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt is otthonosan mozgó Róna története, mint mondani szokás: „kész regény”. A kiállítás a táncos rendkívüli sorsát, a számára megadatott mindössze ötvenhét életév történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket. Róna halála után hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került. Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi táncnagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, s akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha szélesebbre nyitunk: John F. Kennedy, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin… a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Művészbarátai közé tartozott Keleti Éva, Kovács Margit, Féner Tamás, Psota Irén vagy Horváth Ádám. Táncművész alkotótársai, partnerei, növendékei sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György… A tárlat szinte teljes egészében az OSZMI gazdag gyűjteményéből válogat, reflektálva a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok partnerül hívták Róna életének fontos tanúit, kollégákat, barátokat: elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is. A Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítás a művész élettörténetét, annak legfontosabb korszakait bemutatva idézi fel Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását gazdag fénykép- és dokumentumválogatás segítségével. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik. Kurátor: Halász Tamás Főmunkatárs: Bánóczy Varga Andrea Látvány: Csanádi Judit, a másik Kiss Gabriella Tipográfia: Czeizel Balázs

Fotó: OSZMI 

KIÁLLÍTÁSOK

OSZMI

BÁCS FERENC-EMLÉKKIÁLLÍTÁS (1936–2019)

Megtekinthető: 2021. szeptember 5-ig.

Nyolcvanhárom éves korában, 2019. április 16-án elhunyt egyik legnépszerűbb színművészünk, Bács Ferenc. Halálának első évfordulóján kamarakiállítással idézzük meg szokatlan pályafutását. Tizenhét, Marosvásárhelyen töltött esztendő után érett színészként települt át Magyarországra és vált az ország egyik kedvencévé. A színpadon ő volt Csehov Ivanovja, a Fáklyaláng Görgeyje, a My Fair Lady Higgins professzora. Kellemes modora, megjelenése, kulturált viselkedése vonzóvá tette, szép orgánuma film- és szinkronszerepeiben is érvényesült, neve a fiatal generáció tagjai előtt sem cseng ismeretlenül. A tárlat sokoldalú művészetének állít emléket. Kurátor: Sipőcz Mariann Látvány: Juhász Tibor 

Fotó: Gál Csaba (PIM)

SZÉP HÁZ, NAGY PARK KÖZEPÉN...

Állandó kiállítás

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.” A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

KULISSZÁK KÖZÖTT

Állandó kiállítás

A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig. A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is. 38

PIM REFLEKTOR // PIM Kassák Múzeum OSZMI/Bajor Gizi Színészmúzeum Barangoló/ Vidéki múzeumok DIA ajánló

PIM

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON

MÁRAI SÁNDOR HYANNISBAN (1960 KÖRÜL)

Meglehetősen keveset tudunk Márai Sándor szabadidős tevékenységeiről, különösen érvényes ez az emigráció időszakára (1948–1989). Levelezéséből, naplójából és néhány írásában felbukkanó utalásokból következtethetünk arra, hogy mikor merre jártak. Rendkívül jól nyomon követhető például az Egyesült Államok nyugati partján tett körútja 1959 első felében. Az itt látható fotón a Massachusetts államban található Hyannisban tartózkodott, ahová több alkalommal is ellátogattak a New York-i időszakban feleségével 1959–1963 között. Igazi nyaralás lehetett ez számukra az amerikai metropolisz után; nemcsak azért, mert a legalább hatórás út biztosította a felhőkarcolóktól való távolságot, hanem azért is, mert igazi vidéki hangulat fogadta itt őket, amire mindkettőjüknek nagy szükségük volt. Mészáros Tibor Szept. 10. Hyannisban. – Tíz év itt-tartózkodás után az amerikai távolsági méreteket valahogy nem érzékelem már: az út a Cape Cod-ra – 300 mérföld, tehát 500 kilométer – rövid hétvégi kirándulásnak tetszik, a társaskocsi 6 óra alatt futja le a tükör utakon a 300 mérföldet. Odahaza, Magyarországon ez az utazás komoly vállalkozás volt – Budapest–Salzburg! Itt kirándulás. Hyannis, aztán a Cape Cod egészében, Amerika talán egyetlen tája, amelynek szellemi tartalma van. Nem lehet véletlen, hogy a múlt század legjobb amerikai írói – Thoreau, Hawthorne, Emerson, Alcott és még sokan mások – itt éltek és kalandoztak. Az óceánpart – az amerikai törvényhozás most nyilvánította ki, hogy ez a partrész „National Park”, nem szabad beépíteni – szelíd, mediterrán, de az európai középtengeri táj sziklás, vadregényes deklamálása nélkül. Dűnék, különös, cserjés növényzet, madár-szanktuárium a part mentében, csendes kis városok és fürdőhelyek, az Atlantic Cityk boardwalk-os, lármás Barnum-attrakciói nélkül, a floridai flanc nélkül. Jó modor, amit az angolok hagytak itt, amikor hivatalosan elmentek innen, és elébb már az angolok hoztak, amikor a Mayflower immigránsai itt partot értek. 40

PIM REFLEKTOR

PIM

New York ügynökölő ordenárésága után ez a csendesség, emberiesség, udvariasság olyan másféle, mintha nem is 300 mérföldre, hanem kontinenssel odébb utazott volna a vándor. Tíz nap Hyannisban, közbül egy társaskocsival végig a Cape Cod part menti tájain, fel Provincetownba. Orleans, New Bedford, Sandwich, Falmouth – Thoreau itt vándorolt. A táj az ősz eleji fényben üde és ragyogó, a bogyós cserjék, a törpefenyős erdők, a villogó kis tavak, a színes faházak, az óceánpart dallamos, lassú lejtésű egyhangúsága, a nagy víz zöldeskék színjátéka, ez mind sajátos, nem emlékeztet a nagy kontinens más tájaira, emberszabású. A teljes Napló, 1961 (részlet)

 Fotó: Márai Sándor Hyannisban, 1960 körül Márai-hagyaték

PIM

PIM REFLEKTOR

INTERJÚ NYIRI PÉTERREL Neoklasszicista emlékcsarnok, modern főépület, herbárium és egy árnyas kert – de mindez hogyan válik a múzsák ligetévé? Mit keres az anyanyelv egy múzeumban, és ha már arra jár, hogyan válik játékká? És mik a kihívásai a legnagyobb múzeumi gyűjteménynek? Nyiri Pétert, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatóját és az újonnan megnyílt, „Szokott ösvényen szokatlanul” című kiállítás kurátorát kérdezzük hagyományról, innovációról, kedvenc kiállításairól, küldetésekről és kihívásokról. Hogyan kerültél A Magyar Nyelv Múzeumába, és milyen út vezetett az igazgatói pozícióig? Először a Sátoraljaújhelyen működő, A Magyar Nyelv Múzeuma ötletét felvető és megvalósítását előkészítő Kazinczy Ferenc Társaság munkájába kapcsolódtam be, így kerültem később Széphalomra. A nyelvmúzeum 2008-ban nyílt meg, és a legelső pillanattól kezdve az intézmény munkatársa lettem. Fizikailag és tartalmilag is nekünk kellett megtöltenünk az akkor még üres múzeumot. Mindent az elejétől kellett kitalálnunk, a pályázatokat, programokat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, kiadványokat. Ekkor még a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumhoz tartoztunk. 2009-től igazgatóhelyettesi feladatokat láttam el Széphalmon. Amikor 2013-ban a PIM-hez kerültünk, a két vidéki múzeum két külön főosztály lett. 2015-től vagyok a nyelvmúzeum igazgatója. A kezdetektől itt dolgozom tehát, most már tizenhárom éve, és szép küldetés volt az elejétől felépíteni a múzeumot. Mi számodra a legfontosabb szempont, amikor kidolgozzátok egy kiállítás koncepcióját? Az anyanyelv élő, és minden életterületünkön jelen van. Azt valljuk, hogy „a nemzeti lét hajléka a nemzeti nyelv”. Nem akarjuk a múzeumba zárni a nyelvet, nagy távolságtartással, csak a megfigyelő álláspontjába helyezkedve. A múzeum szót eredeti jelentésének megfelelően értelmezzük: a múzsák ligeteként. A MNyM a nyelvhez kapcsolódó művészeti és tudományágak (irodalom, történelem, néprajz, etika stb.) segítségével, a maga összetettségében akarja bemutatni a nyelvet. Ez az elv érvényesül a kiállításainkban is: a nyelvet megmutatjuk használatában (nyelvi viselkedéskultúra), illetve interdiszciplináris megközelítésben. Határozott nyelvművelői szándék van a munkánkban: felmutatjuk és megtapasztaltatjuk anyanyelvünk csodálatos

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

PIM REFLEKTOR

PIM

gazdagságát, játékosságát, alkalmasságát, a rendelkezésre álló nyelvi minőséget, arra biztatva mindenkit, hogy éljenek ezzel, használják tudatosan anyanyelvüket. Gyakran ábrázoltok absztrakt nyelvészeti témákat játékos formában. Mi ennek a jelentősége? A tapasztalat azt mutatja, hogy az anyanyelv-pedagógia egyik leghatékonyabb eszköze a nyelvi humor és játék. A kiállításainkban gyakran használunk interaktív eszközöket, de nem csak multimédiás megoldásokat. Például az Íráspont című kiállításunkban a látogatók kézzel, mártogatós tollal írhatnak képeslapot, melyet bedobhatnak egy postaládába. Ez is interaktivitás: a digitalizáció korában visszavezetni a fiatalokat a kézírásos levelezés hagyományához. Vagy például arra kérjük a látogatókat, hogy hagyjanak itt a múzeumban egy-egy szót örökül az utókornak, hogy (Kányádi Sándor nyomán) közösen „hordjuk be a szavakat”. A kertben, herbáriumunkban a látogató bazsalikomot szagolhat, miközben egy Tóth Árpád-idézetet olvashat, gyönyörködhet a virágokban, s barangolhat a magyar szépirodalom gazdag világában. Próbáljuk a valósághoz visszavezetni a látogatókat, kiváló „adottságunk” ehhez az 5,4 hektáros kertünk. Hagyományos kommunikációs formákat elevenítünk fel és gondolunk újra, nem tagadva a multimediális módszereket sem. A múzeum sajátos tárgyi (és Széphalmon), természeti környezetével a fiatalok számára is értelmezhető és élvezhető módon képes megvalósítani ezt. Mi jelenti a legnagyobb kihívást ma a múzeum működtetésében? Egyrészt ebben a digitalizált világban a valóságot kell megmutatnunk. Ehhez a nyelv nagy mozgásteret ad, a kihívás az, hogyan lehet ezt múzeumi környezetben megtenni. A küldetés a magyar anyanyelv bemutatása és a tudatos nyelvhasználatra nevelés, a hagyományok ápolása és a közösség fenntartása, mert anyanyelvünkön értjük meg önmagunkat, egymást és közös magyar történeteinket. Ez az alapcél, a kihívás pedig ezt gyakorlattá tenni, s ez határozottan módszertani kérdés. Rengeteg diákot, vendéget fogadunk, és a visszajelzések azt mutatják, sikerült érvényes, sikeres közművelődési gyakorlatot megvalósítanunk. Közben muzeológiai feladatainkat is végezzük. Mivel korábban az országban nem volt nyelvi témájú múzeum, nem volt minta arra, hogy a nyelvvel hogyan lehet közgyűjteményben, közművelődési intézményben foglalkozni, ezért ennek elméletét és gyakorlatát is Széphalmon lehet és kell kidolgozni, és ebben az értelemben egy résztudománynak is meg kellett születnie: a nyelvészeti muzeológiának. Ez a múzeum egy eszme intézményesülése: nem úgy jött létre, hogy volt egy gyűjtemény, hanem adott volt az eszme („nyelvében él a nemzet”) és a helyszín (Kazinczy okán a magyar nyelv zarándokhelye). A gyűjteményt létre kellett hozni, de e téren is jól állunk, a gyűjteményt időközben sikeresen gyarapítottuk az anyanyelvi mozgalom dokumentumaival, nyelvész hagyatékokkal, muzeális könyvekkel.

PIM

PIM REFLEKTOR  Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Másfelől azt is mondhatjuk, hogy mint a nyelvvel foglalkozó múzeumnak, nektek van a legnagyobb gyűjteményetek. Valóban: a nyelv a legnagyobb gyűjtemény, a legnagyobb halmaz, magában foglalja például az irodalmat is. Szellemi értelemben tehát a legnagyobb gyűjteményünk csakugyan nekünk van, óriási a mozgástér, a nyelv a kultúránk alapja, közös élményünk, közös kincsünk, melynek bemutatására sok-sok lehetőség van, ezekből válogat a nyelvmúzeum. Már a múzeum épületén is látszik, hogy a hagyomány modern és innovatív újragondolásokkal párosul. Szerinted hogyan lehet e két ellenpont között megtalálni az egyensúlyt egy kiállításban? Ez is módszertani kérdés. Azt szoktam mondani, hogy mi a végletekig a hagyományban gyökerezünk, küldetésünk a továbbadás, a mesélés, megőrzés. De a múzeum már önmagában innováció, hiszen nemcsak az épület új, hanem maga a gondolat is: alapítsunk egy múzeumot az anyanyelvünknek. Valami újat kellett létrehoznunk, ami még nem volt. Ehhez pedig egy korszerű módszertani eszköztár szükséges. Az emlegetett kézzel írás, egy-egy játékos megoldás ilyen, de a tartalom, maga a hagyomány sosem csorbulhat, a „mit” megvan, a kérdés mindig a „hogyan”. És ez elsősorban pedagógiai feladat: csodálatos történeteink átadásához, az anyanyelvi értékek be- és felmutatásához keressük a leghatékonyabb formát. Másrészt magában a nyelvben is együtt él a múlt és jelen, és ezt a nemrég megújult Kazinczy-kert (a MNyM kertje – szerk.) jól leképezi. Itt vannak a „hasonlíthatlan Sátor- hegyek” – ahogyan Petőfi írta –, és itt van a sírkert, a neoklasszicista emlékcsarnok, illetve a múzeum modern épülete: egyszerre hat itt a múlt, a jelen és a jövő (a történetiség és egyidejűség), akár a nyelvben. A hagyomány kulcsa a nemzedékek kézfogása; az anyanyelvhasználat a nemzedékek párbeszéde.

PIM REFLEKTOR

PIM

Említetted, hogy szinte alig volt az anyanyelvvel foglalkozó múzeumnak előzménye. De mégis mik voltak a mintáitok? Európában példák valóban nem voltak előttünk. Most már vannak nyelvmúzeumok másutt is. Korábban Dánia és Izrael tervezett hasonló intézményt, kérésükre adtunk is nekik tanácsokat. Muzeológiai téren a Kazinczy Ferenc Múzeum volt az egyik kiindulópont, amely foglalkozott nyelvvel, irodalommal és persze Kazinczyval. Emellett a nyelvápolásnak volt egy jól működő civil szervezeti hálózata, a Kazinczy Ferenc Társasággal és az Anyanyelv ápolók Szövetségével: e kulturális egyesületek pályázatokat írtak ki, versenyeket szerveztek, közművelődési tevékenységet folytattak. Innen jött több tapasztalat, inspiráció, a Kárpát-medence-szerte elismert nyelvészek szaktudása arról, hogyan kell foglalkozni a nyelvvel; de nem volt mögött intézmény. Azt ebben a formában mi hoztuk létre. Melyik volt eddig a kedvenc kiállításod? Most is itt van az emlegetett Íráspont, nagyon bájos helyszín, és nekem is kedves a kézzel írás, a töltőtoll, a szép íróasztal. A nemrég lebontott kiállítást (Titkok titka – A magyar nyelv múltja, jelene és jövője – szerk.) is nagyon kedveltem, az volt az első állandó kiállításunk, amely egyben az első magyarországi, anyanyelvről szóló állandó kiállítás is volt. Most nyílt meg az új állandó kiállításotok, a Kazinczyt középpontba állító „Szokott ösvényen szokatlanul”. Milyen ötletek formálták ezt a kiállítást? Kazinczy halálának 190. évfordulóján nyílt meg a kiállítás. Az emlékcsarnok és a kert is most újult meg, és mivel Széphalom Kazinczy-emlékhely, természetes, hogy kellett ide egy Kazinczy-kiállítás. Eddig az írót és a nyelvújítást csak kamarakiállításokban mutattuk be, illetve a PIM-ben és a Kazinczy Múzeumban is volt már időszakos kiállítás róla. Az állandó kiállítást mindig terveztük, de látogatói igény is volt rá, hogy részletesen szóljunk Kazinczyról, akinek gazdag életútja és életműve kevéssé ismert. Megrajzoltuk tehát a kor egyik legsokoldalúbb személyének, a széphalmi mesternek emberi és alkotói portréját. A Magyar Nyelv Múzeumáé volt a feladat, hogy elmeséljük Kazinczy történetét, mert ezt a történetet el kell mesélni, és itt Széphalmon kell, mert ez Széphalom története is. És a mi közös történetünk. Magyary Anna

PIM

PIM REFLEKTOR

IGEN, GÉZÁM, EZ ÉN VAGYOK… Ady Endre, Csorba Géza és Székely Aladár találkozása egy papírlapon

 Csorba Géza: Ady Endre portréja, 1916 körül (?), papír, tus, PIM ltsz.: 85.19.1. PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Ady Endréről sokfajta ábrázolás maradt fenn művész kortársai keze nyomán: szobrok, érmek, festmények, grafikák, fényképek – ismert és alig ismert művészektől. A múzeum gyűjteményében jól megfér egy kavicsra festett arckép Czigány Dezső elmélyült portréjával, Major Henrik karikatúrája Boncza Berta amatőr felvételeivel. A művek korántsem csak a költő hagyatékából, hanem a vele kapcsolatban álló művészek, családtagok felajánlása, ajándéka vagy vétel által jutottak a közintézménybe. Székely Aladár, a költő avatott fényképésze hagyatékából 1985-ben érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeumba egy egyszerű tusrajz, Csorba Géza szobrászművész alkotása, amely tudomásunk szerint ez ideig nem került a nyilvánosság elé (leltári szám: PIM 85.19.1.). A fekete kontúrral körberajzolt, 16x13 cm-es, Ady Endrét ábrázoló rajz barnás színű paszpartuján az ajándékozó Székely Aladárnak szóló, tustollal írt dedikációja olvasható: „Székely Aladárnak megértéséért szeretettel Csorba Géza”, a rajzon jobb oldalt a művész szignója is látható. A grafika keletkezésének idejét kb. 1916-ra tesszük, az okot, amiért a szobrásznak Székely „megértését” kellett megköszönnie, csak sejteni véljük. E kisméretű munka két, Ady iránt élete végéig elkötelezett, szinte megszállott művészember találkozásának dokumentuma, illetve a fotográfus sokrétű művészeti gyűjteményének egy újabb adaléka. Csorba Géza rövid ideig folytatta tanulmányait Stróbl Alajosnál, illetve a Képzőművészeti Főiskolán, majd az intézményt otthagyva, autodidaktaként képezte magát. Egész életében mert nagyokat álmodni, már 21 évesen, 1913-ban bekopogott Rónai Dénes fényképész Váci utcai műtermébe, s lehetőséget kért arra, hogy nála kiállíthasson. Tudhatta, hogy nem oly rég Rónai Gulácsy Lajosnak átengedte termeit egy művészi bemutatkozás erejéig. (Az 1913-ban megvalósult tárlaton Csorba Kolbay Sándorral együtt szerepelt.) A huszonegy éves művész akár már ez időben is találkozhatott a szemközti Váci utca 18-ban műteremmel bíró Székely Aladárral, illetve kirakatában megcsodálhatta a költő Ady Endre fotóarcképeit, imázsának fontos alakító eszközeit.

 Csorba Géza: Góg és Magóg fia, 1913, bronz, PIM ltsz. 58.472.1. PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

A fiatal szobrász a jelzés szerint 1913-ban, 1917-es katalógusa alapján 1914-ben mintázta a Góg és Magóg fia című, a modern magyar szobrászat útkeresésében is jelentősnek mondható kisplasztikát, amely egy új, erőteljes emberideál

PIM REFLEKTOR

PIM

jelképe. Csorba az Ady-jelenséget tehát már ekkor jól ismerte, a versekből letapintható egyéniség, a nagyívű költészet magával ragadta annál is inkább, mert maga is próbálkozott versírással. Az erőt sugárzó, kontraposztban ábrázolt férfiakt akarva- akaratlanul Ady vonásait, fizikai jellemzőit, jellegzetességeit viseli magán. Széles válla, izmos felsőteste, annál gyengébbnek tűnő lába, az oldalra fésült haj, mind a költő – esetleg fényképek nyomán való – ismeretére vall. A szobor felépítése jól rímel Móricz Zsigmond Adyt jellemző mondataira: „Atléta formája volt, széles vállú, fekete, mint a finn mítosz őskovácsa: de imbolygó járású, esett fejű, bús magyar, ki Atlásként viselte e bús hazát.” 1 Az Ady költészetéért rajongó fiatal szobrász feltehetően 1916-ban találkozott először a költővel személyesen, később, 1918-ban állítólag elvitte Veres Pálné utcai lakásába az említett szobrot, a költő betegágyával szemben helyezte el, hogy legyen „valami melegség a szobában”. 2 Csorba Géza a múló évek során Adyhoz fűződő kapcsolatáról, amelyet kis túlzással barátságnak nevez, számos alkalommal nyilatkozott, mesélt, s néha egymásnak ellentmondó, saját személyét középpontba állító legendákat gyártott. Elmondása szerint a plasztika úgy megtetszett Adynak, hogy állítólag így nyilatkozott: „Tudtam, hogy ha valaki meg tudja csinálni a szobrom, az csak te lehetsz, Csorba Géza…” Más alkalommal emlékei szerint Ady „könnyezve ölelt(e) magához, s ismételve mondotta: – »Igen, Gézám, ez vagyok«!” Csorba Gézát a valós és vélt Ady-élményei a kiválasztottság tudatával töltötték el, képzelete szárnyalásának nehezen tudott gátat szabni. Elmesélése szerint a költő betegágyán még a második róla készülő szobor vázlatát is látta, s erre reagálva ezt mondta: „Csak olyan művész alkothatta, akiben a költő és az ember is benne élt”.3

 Csorba Géza: Ady a halottas ágyon, 1919, papír, zsírkréta, PIM ltsz.: 79.98.1. (Móricz Zsigmond hagyatékából) PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

1 2 3 4 5 6

1919 januárjában, amikor Ady Endre elhunyt, Csorba Géza már két szoborral, illetve tervvel rendelkezett. Nem véletlen, hogy a költő iránti érdeklődését, s ekkor még „értését” megérezve Móricz Zsigmond őt hívta el a halottas ágyhoz, hogy készítsen rajzot az elhunytról. A betakart holttest fejéről egész nap rajzokat készített, amelyek közül ő maga három sikereset említ meg utólag.4 A Nyugat folyóirat Móricz Zsigmond Ady a ravatalon című megrendítő írása végén közölte a halott Adyt alulról, szemből ábrázoló Csorba-rajzot, 5 a holtat oldalról megörökítő krétarajzot a művész Móricz Zsigmondnak ajándékozta.6

Móricz Zsigmond: Adyról. Nyugat, 1923. dec. 1. 23. sz. 538. Kovalovszky Márta: Változatok egy költőre. Csorba Géza Ady-szobrai. Kritika 6., 1977/11. szám. 23. Csorba Géza Ady-képéről, a költőről mintázott alkotásairól Lásd W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál. In: Tegnapok és holna- pok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977), 361–416. Csorba Géza megszólalásait e tanulmányból idézem. Népszabadság, 1959. január 22. 18.sz. 4. W. Somogyi Ágnes, i. m. 366. Nyugat, 1919. febr. 16.–márc. 1. I. köt. 4-5. sz. 268-269. l. között közölte Csorba Géza Ady Endre halotti lárvája című rajzát. Csorba Géza: Ady a halottas ágyon. 1919. Fekete zsírkréta, papír. 198 x 295 mm. PIM ltsz.: 79.98.1.

PIM

PIM REFLEKTOR

Ady halálát követően pár nappal a Vörösmarty Akadémia mozgalmat hirdetett Szobrot Ady Endrének felhívással. Az emlékmű létesítéséhez szükséges összeget a szoborbizottság gyűjtés útján kívánta előteremteni. Az adakozók között elsők közt szerepelt Székely Aladár fotográfus neve kimagasló, 500 koronás összeggel, kilencéves fia, Laci pedig 20 Ft-tal.7 A fényképész nem csak pénzt adományozott, hanem az általa százszámra gyártott Ady-fotográfiák, illetve a költő könyöklős arcképe nyomán készült képes levelezőlapok eladásából befolyt összeget is a szobor költségeire kívánta a bizottság felhasználni. Csorba Géza Ady halála után nagy erővel igyekezett elfogadtatni, hogy Ady plasztikai megfogalmazására csak ő hivatott. Többek között Móricz Zsigmond írásából ismerjük az 1920-as évek elején formálódó, s egyre nagyobb dimenziót nyerő szobrászi elképzelését: „Két vázlatát ismerem, egyik álló alak, akt a Góg és Magóg fiának dacos, határok közé fogott, kirobbanásra érett idegfeszültsége, az izmok hallatlan erőszakos bilincseltségében. Ady még látta és sírt... A másik ülő alak, lepellel burkolt: a költő prometheusi ereje egy világok felett álló filozófus nyugalmával... Ezt a Margitsziget déli sarkára akarja állítani, gigantikus fekete gránit szobrot emelve benne Képzeletében a Vátesnek”. 8  Székely Aladár műterme (Székely László felvétele): Csorba Géza egy alkotásával, 1934 körül, PIM ltsz.: 12927 PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Móricznak, aki egy ideig a szoborbizottság alelnöki tisztét töltötte be, a Székely-féle Ady-képeslapból évek múltán is maradhatott, hiszen Csorba Gézának 1926-ban is egy ilyen képen küldött üzenetet. A képeslap hátoldalára nyomtatott feliratot – „Az Ady szobor alap javára” – Móricz áthúzta, a „szobor alap” fölé a „síremlék” szót írta, majd azt is áthúzta, így az „Ady javára” 9 szöveg maradt. Ekkor még se szobra, se méltó síremléke nem volt a fővárosban a költőnek.

7 8 9

Világ, 1919. febr. 2. 5. Móricz Zsigmond: Csorba Géza magyar Pantheonja, Nyugat, 1922. febr. 1. l. köt. 3.sz. 206. PIM Kézirattára, Jelzet: M. 76

PIM REFLEKTOR

PIM

Az 1927-ben kiírt síremlékpályázatot 115 résztvevő közül Csorba Géza nyerte el annak a szobornak megvalósításával, amelynek kis változata állítólag Ady halála napján készült el. Az emlékmű jellegű sírszobor avatására 1930-ban került sor, az eseményen Székely Aladár is fényképezett. A két alkotó közeli kapcsolatára vall, hogy Csorba Géza reprezentatív portréját az 1930-as évek elején a Székely műterem örökítette meg. A magát, művészi küldetését „monumentálisnak” nevező, amúgy alacsony termetű szobrász elégedett lehetett a komoly/komor szembenéző mellképpel, s a háromnegyed alakos portréval, amely az anyaggal és a feladattal küzdő, de azt (érezhetően) maximálisan megoldó művészi pózban ábrázolta. A Székely Aladárnak adományozott rajz feltehetően Ady életében készült spontán vázlat, talán egy fotó újragondolása személyes élménnyel megtetézve. Élet van benne, a meggyötört, örök fiatal, de még nem a vátesz Ady, nem a halhatatlan. A mellkép frontálisan ábrázolja a költőt, kissé fáradtan, csapzott hajjal, kigombolt inggallérral, mint aki lazán, fiatalosan jelenik meg az őt rajzoló előtt. Ilyen, a nem hivatalos etikett szerint öltözött Ady-arcot nem ismerünk, hiszen tudható, hogy ő mindig csak rendezett külsejét engedte papírra, negatívra vetetni. Csorba talán Petőfi „nyakravaló nélküli” költőimázsát kívánta Ady arcára erőltetni? (A későbbiekben, 1952-ben, amikor az e rajz inspirálta mellszobor elkészül a Művész-sétányra, többen a művész szemére vetik a nyakkendő mellőzését.10) A természetesnek ható Ady-arcot azonban hamarosan a görög ideál szerinti szépségeszményének megfelelően alakította, stilizálta: „A természet ezeken a tanulmányain csak arra való, hogy valóságalapot adjon elképzelésének. A modell tömege, arányai, mozdulatai úgy módosulnak keze húzása alatt, ahogy azt a képzele tében kész kompozíció megkívánja.” – írta róla 1922-ben Elek Artúr A Műbarát című lapban.11 A fotográfusnak ajándékozott tusrajz Ady-képe alakul át keze nyomán tekintet nélküli szoborszerű fejjé, klasszicizáló hatású emlékművé, majd pedig évtizedekkel később realisztikus mellszoborrá. Székely Aladár örömmel fogadhatta az Ady-rajzot, és gyűjteményében megőrizte. Hogy mit adhatott cserébe – anyagi segítséget, amikor a szobrász rászorult? Szobrainak reprodukálását? Portré készítését, vagy csak művészi rangjának súlyát, amellyel Csorba mindenkit elsöprő, gigantikus terveit támogatta? A dedikációban előforduló „megértés” szó arra a törekvésre vonatkozhatott, amely mindkettőjük számára szinte életprogrammá tette Ady ábrázolását, népszerűsítését, kultuszának szolgálatát. Ady plasztikai megfogalmazása Csorba Géza ellentmondásokkal tarkított életpályájának vezérfonalává vált,12 mint ahogy a fotóművész is az Ady-barátság bűvöletében élt haláláig. Kár, hogy műgyűjteményének csak szórványait ismerhetjük. E. Csorba Csilla

10 11 12

Nagy Tibor: A Művész-sétány Ady-szobra. Szabad Művészet, 1952. dec. 12. sz. 584. Elek Artúr: Csorba Géza. A Műbarát, 1922. 6-8. sz. 148-152. Ady Endre mészkőből készült mellszobrát 1952-ben avatták fel a Városligetben, majd 1966-ban a Margitszigetre helyezték át. A Három Holló vendéglő falán, az Andrássy út 24-ben a Röpülj hajóm elnevezésű emléktáblát 1937-ben avatták fel, a háborús károk után 1962-ben újrafaragták. A Liszt Ferenc téren álló szobor elkészítésének lehetőségét 1959-ben Csorba Gézának engedték át, háttérbe szorítva 55 szobrász 77 pályaművét.

PIM

A VISEGRÁDI IRODALMI REZIDENS PROGRAMRÓL 2012 óta számos író fordult meg a négy visegrádi országból a PIM-ben a Visegrádi Irodalmi Rezidens Program keretében. A programot a Visegrad Fund hívta életre, hogy összekösse Budapest, Pozsony, Prága és Krakkó irodalmi központjait, barátságot és szakmai kapcsolatot építsen ki a négy ország kortárs írói között. Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról jelentkezhetnek írók, költők, műfordítók és újságírók, akik számára az ösztöndíj biztosítja, hogy a négy ország valamelyikében hosszabb ideig zavartalanul dolgozhassanak és közben megismerjék egymás irodalmi munkásságát is. Nem egyszer, a rezidens program során talált magának egy-egy író műfordítót, de az adott város élményei is gyakran visszaköszönnek a megjelent művekben. Szaniszló Judit Leli élete című regényében például több részben megjelennek a prágai tapasztalatok, Czinki Ferenc Pozsonyi metró című kötete szintén szép lenyomata a Szlovákiában töltött ösztöndíjas heteknek. Idén július 1-jén érkezik a PIM-be az első négy budapesti rezidens hat hétre, szeptember 1-től pedig újabb négy író, akik három hónapig fognak a városban dolgozni. Mindkét rezidencia egy-egy felolvasóesttel fog zárulni, ahol bepillantást nyerhetünk az írók műhelyébe, szövegeket hallgathatunk meg a budapesti ösztöndíjas időszak alatt készült írásaikból. De felbukkannak majd a Három Hollóban is, az őszi rezidensekkel pedig találkozhatunk a Pest Text fesztivál fellépői között. A jelentkezők közül azokat szokta a nemzetközi bizottság előnyben részesíteni, akik olyan témát választanak, ami kötődik az adott városhoz. Ősszel érkezik például Izabela Morska, lengyel író, aki itt-tartózkodása alatt Budapest zsidó történeteit kutatja majd. Nyáron érkezik Pavel Rankov, szlovák író, akinek több műve megjelent magyarul a Kalligram Kiadónál. Szeptember elsején (vagy máskor) című regénye egy szerelmi történetet mutat be, 1938 és ’68 között Csehszlovákiában, amikor a történelem viharos évei erősen átírták a magánélet eseményeit is. Rankov édesapja magyar anyanyelvű volt, készülő regényében sok autobiografikus elem kerül be apjáról, amelyhez fontos, hogy Magyarországon is tudjon kutatni. Az őszi hazai rezidensünk Tóth Kinga lesz, korosztályának egyik legizgalmasabb művésze, aki költészetét képzőművészettel és performanszokkal ötvözi. Az öszötöndíj program alatt egy audio vizuális projekten fog dolgozni. 50

PIM REFLEKTOR

PIM

Az elmúlt tíz év tapasztalata, hogy a visegrádi országok írói nagyon gyorsan megtalálják a közös nyelvet. Hamar kiderül, hogy a négy ország kortárs irodalmában hasonló folyamatok mennek végbe, hasonló problémák foglalkoztatják az írókat. Többek között ez is a program egyik célja, hogy minél több fordítás készüljön és olvashassuk egymás irodalmát. A 2022-es évre is várjuk azoknak az íróknak, költőknek, irodalmároknak és műfordítóknak a jelentkezését, akik szívesen becsatlakoznának a visegrádi irodalmi élet vérkeringésébe és szeretnének elmélyülten dolgozni a négy visegrádi város valamelyikében. Érdemes lesz követni a PIM facebook oldalát és a Visegrádi Irodalmi Rezidens Program című facebook oldalt, ahol mindig friss információk találhatók az aktuális rezidensekről és a programokról. Zöllner Anna

 Fotók: Visegrádi Irodalmi Rezidens Program 2017, 2018, 2019, 2020, Birtalan Zsolt és Gál Csaba (PIM)

PIM

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKATÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN.



Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Móricz Zsigmond / Üllői út 95. „a lakásom egyáltalán nem hasonlít egy parasztíró lakásához: ha én magam parasztcseréppel és festett parasztbútorokkal is raktam volna tele a lakást, ez mindig meghiúsult a feleségeim ízlésén, akiknek az nem tetszett, nekem pedig mellékes volt, hogy nekik mi tetszik, mert mindketten választékos ízlésűek voltak, és talmi s hamis holmi nem került be a lakásba. Nekem ők tetszettek: tehát nyilván az ízlésük is. Szépek is a tárgyak, amik itt vannak, és szép az egész életfolyamat, ami itt történik – csak alapelvben ellentétben áll az én magánosságban való ízlésemmel. Eltakarják az én elveim jelentőségét. Nem 52

PIM REFLEKTOR

PIM

fektettem soha súlyt arra, hogy ilyen dolgokban is kidomborítsam az Ént.” – írja Móricz 1934-ben naplójában. Holics Jankának és Simonyi Máriának is jó ízlése volt a lakások berendezéseit tekintve, Móricz mégis idegennek érezte őket, legyen az a Fővám téri vagy az Üllői úti lakás. Utóbbiban még első feleségével és lányaival kezdték kialakítani az otthonukat. Móricz Zsigmond 1906 és 1926 között lakott családjával az Üllői úton. Móricz Virág visszaemlékezésén keresztül bepillanthatunk az egykori otthonuk falai közé: „A lakást még nagyjából a régi bútorokkal rendezték be, még a csúf ebédlőbútorral, melyet mindketten úgy utáltak. […] Volt már néhány szép új darab is a lakásban, komód, vitrin, kényelmes bőrgarnitúra. […] Apám szobájában sok könyvpolc, bőrgarnitúra, ovális asztal, a belső sarokban íróasztal már írógéppel. A falakon szaporodtak a képek, már Rippl-Rónai-képek is.” A lakásba számos egyedi bútor is bekerült, Fejérkuthy Bálint és Mocsay József asztalos munkái. Móricz Virág szerint: „Míg készült, Fejérkuti és Mocsai, az asztalos valósággal bent éltek az életünkben. Apám rengeteget járt a műhelybe, s nézte, hallgatta, amint a nagy, nehéz, széles kredenc, a hatalmas kihúzható asztal, a székek, karosszékek készültek. Szerette a finom rózsás ágas intarziát, a fa habos festői felületét, s legjobban szerette az asztalosokat, akik csinálják. Ez az asztalosmester hallatlanul izgatta a fantáziáját. Különös ember volt, különös múltja, élete, egyénisége. Mennyi novellát írt róla, s a Groteszk, ez a furcsa egyfelvonásos is belőle nőtt. Kiszívta belőle mindazt, amit az asztalos mesterségből s az asztalos művészi és manuális munkájából tudni s tanulságul írni akart.” Zeke Zsuzsanna

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM KASSÁK ÚJ MAGYAR HANGJA: NAGY ZSOLT A tavaly tavaszi karantén időszaka alatt – amikor a többi múzeummal együtt mi is kénytelenek voltunk bezárni kapuinkat – gyűjteményi darabjaink, rendezvényeink, tárlatvezetéseink az online térbe költöztek. Ekkor indítottuk útjára Kassák podcastsorozatunkat. Kezdésként Kassák egyik legizgalmasabb önéletrajzi írását, az Egy ember életét választottuk, melynek fejezetei heti folytatásokban jelentek meg a Kassák Múzeum közösségi felületein és a PIM Spotify csatornáján. A csaknem egy évig futó sorozatnak népes rajongótábora alakult ki a hónapok során. Már akkor elhatároztuk, hogy ha módunk nyílik rá, további Kassák-művekkel gyarapítjuk a PIM hangoskönyv archívumát. Az Egy ember élete, ahogy azt Kassák hangsúlyozta, nem művészi célból, hanem egyfajta kordokumentumként született és a 20. század első két évtizedének eseményeit rögzíti. Idén is maradunk az önéletrajzi írásoknál, de időben továbblépünk. Új podcastsorozatunk nyitódarabja, az Anyám címére olyan „fiktív levelek sorozata, melyeket Kassák édesanyjához, a Mutterkához írt, s ezek a lírai vallomások mintegy összefoglalják azokat a gondolatokat, amelyek Kassákot ez idő tájt, a 30-as évek közepén foglalkoztatták: a közelgő háború előszele, a fokozódó erőszak a világ minden táján, a szegénység, a nyomor, a művészet »elpolitizálódása«, az individuum, az emberi-művészi szuverenitás megtépázása”. Kassák új magyar hangja Nagy Zsolt színész, akit Kassákhoz fűződő viszonyáról kérdeztünk. KM: Milyen benyomásod volt korábban Kassákról, a személyről vagy műveiről? Ha ismerted, melyik munkáját? Például, ahogy Latinovits szavalta A ló meghal, a madarak kirepülnek hosszúversét? NZS: Őszintén szólva semmilyen benyomásom nem volt Kassákról azon kívül, hogy furcsa kalapja van. Azt gondoltam, hogy vagy a feje kicsi, vagy a kalap nagy . Természetesen hallottam versfeldolgozásait, de elsőre taszított a komplexitása, mert kevésnek éreztem magam hozzá. 54

 Fotó: Kassák Múzeum

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

KM: S mit gondolsz róla most, az Anyám címére elolvasása után? NZS: Szerelmes lettem a prózájába és még inkább látom lemaradásomat az irodalomban. Mennyi és milyen súlyos űr van még a tudásomban, ha egy ilyen kaliberű nagyágyút is ilyen csekély módon ismerek. Kassák szerénységre int és tanulok tovább. KM: A felolvasásnál a hang az egyetlen eszközöd. Hogyan helyezkedtél bele a történetbe, milyen színészi eszközzel igyekeztél megragadni Kassák alakját? NZS: Nem próbáltam megidézni Kassák alakját, szigorúan csak a szöveget szerettem volna értelmesen elmondani. A szöveg mindig pontosan jelezte, mit kér, tehát könnyű dolgom volt. KM: Volt olyan levél vagy levélrészlet, ami különösképpen megragadott? NZS: Nem szeretnék kiemelni egyetlen részt sem, mert legszívesebben az egészet kötelezővé tenném mindenkinek. Ha mégis választanom kell, talán a szakmám miatt azt a részt választanám, amikor a művésztársak nem tudják megfogalmazni, hogy miben különbözik egy bizonyos fa a többitől. Ízelítőül és időben előreszaladva, olvassatok bele a Tizenkettedik levélbe, amely éppen egy nyári szabadság idején íródott. Az említett fa egy százéves platán, amely a természet megfoghatatlanságával szembesítette Kassákot: „A hatalmas platánnal szemben, melyet nedvekkel táplál a föld, melyet megillatosítanak a napsugarak, és a szellő remegteti leveleit, kisebb vagyok a hangyánál és szürkébb vagyok a porszemnél. Kijöttem a természetbe, hogy magamba öleljem a világot, és így mondjam el magam versben vagy prózában a valóság fölött és mégis a lényeg valóságát. S amire eddig nem gondoltam, ráeszméltem, hogy a valóság mennyire fölérhetetlen ésszel, meghatározhatatlan és kimeríthetetlen a számunkra, relatív, mert ellentétekből tevődik össze, és állandóan többértelmű.”

 Fotó: Kassák Múzeum

Tartsatok velünk, szerdánként hallgassátok Kassákot! Szikra Renáta

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

SÉTA A PERIFÉRIÁKON KASSÁK hely>történet>ek

Minisorozatunkban egy új szemszögből, topográfiai megközelítésből vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit. Ez a nézőpont erősen rávilágít azokra szociokulturális miliőkre, amelyek eleven képet adnak Kassák személyes életéről és művészi aktivitásának környezetéről a különböző történelmi időszakokban. Az egyes helyszínek érzékletes bemutatásához segítségül hívjuk a Kassák Múzeum gyűjteményének érdekes, és sok esetben ismeretlen darabjait is, a kéziratoktól kezdve a fotográfiákon át a személyes tárgyakig. Tartsatok velünk virtuális kirándulásunk következő állomására, a nyári Duna-partra!

A GÖDI FÉSZEK Az első világháborút követően vasárnaponként tömegek járták az erdőket, fürdőzők árasztották el a vízpartokat, és az idegenforgalom első intézményei ösztönözték a belföldi turizmus számtalan formáját. A szegényebb rétegek elsősorban a kiépítetlen, Budapesthez közeli helyszíneket látogatták, kitéve a rendszeres rendőri razziáknak és a helyiek vegzálásának. Éppen ezért volt hatalmas dolog, amikor az 1906-ban alakult Munkás Testedző Egyesület 1924-ben telket vásárolt a Duna gödi partszakaszán. A közösségi munkában rendezett területen egy sátrakból és faházakból álló nyaralótábor jött létre, amely a partifecskék homokfalba vájt fészkei után kapta a Fészek nevet. Más munkás csoportokhoz és egyesületkehez hasonlóan Kassák Lajos Munka-köre is rendszeres vendége lett a Fészeknek. Verzsenyi Margit – a Munka szavalókórus tagja – visszaemlékezése szerint a mostani Nyugati téren, az akkori Banán-szigeten jöttek össze a fiatalok, majd jól megpakolva, bakancsban gyalogoltak egészen Alsó-Gödig, mert a vonatra nem telt a pénzünkből. A Fészekben pedig a strandolás mellett előadások, szavalások, felolvasások zajlottak, de számos kórus- és színjátszó csoport is itt próbált. Ezek az események többnyire aktuális politikai vagy a közösséget érintő történéseket vittek színre, sok rögtönzéssel és humorral. Az előadók és nézők közötti átjárás sem volt szokatlan: az aktuális eseményeket dramatizáló „élőújság”, az állandó színpadi alakok vitája, vagy a „világnézetek harcát” bírósági eljárás formájában eljátszó „törvényszék” kedvelt 56

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

improvizációs műfaj volt. A politikai szatíra azonban sokáig nem terjedt el, valószínűleg nemcsak a „pesti kabaré” polgári kötődései miatt, hanem mert közönségük vélhetőleg nem ismerte ezt a színpadi formát. Elsőként Palasovszky Ödön ültetett konferansziét a közönség soraiba, aki provokálta a nézőket vagy értelmezte az egyes számokat. Nem sokkal ezután a Munka- körben is megjelent a politikai szatíra: Nádass József jeleneteinek és Zelk Zoltán csasztuskáinak a formájában, de Kassák Lajos is írt Politikai kabarét. A nyaralótelepek bensőséges világában ezek az alkalmak követték a munkáskultúra közösségi szerveződését: a társadalmi viszonyok egy olyan modelljét hozták létre, melyben a tagok rituális egyenlősége volt jellemző. Szerepüket a közös élmények felszabadító hatásában és az összetartozás megélésében nyerték el. Csatlós Judit

 Fotó: Részlet egy bohócjelenet előadásából. (Feltehetően Zelk Zoltán). 1929, Göd, PIM-Kassák Múzeum

OSZMI

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM ONLINE MÚZEUMPEDAGÓGIA A SZÍNHÁZTÖRTÉNET VILÁGÁBAN A járvány miatti múzeumbezárások világszerte új kihívások elé állították a múzeumi dolgozókat, köztük a múzeumpedagógusokat is. A korlátozások az iskolai oktatást is érintették, az átállás a digitális oktatásra merőben új módszereket és eszközöket igényelt. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet múzeumpedagógiai gyakorlata is alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, így a Bajor Gizi Színészmúzeum megnyitotta virtuális kapuit az online látogatók előtt. A pandémia ideje alatt olyan megjelenési formákat kerestünk, melyekkel a családoknak szóló programjaink célközönségét is elérjük. Emellett természetesen az iskolákból „érkező” csoportok számára is szerettünk volna digitális tartalmakat készíteni és online órákat szervezni. Ennek megfelelően az oszmi.hu címen elérhető honlapunk átalakult: a digitális múzeum menüpont alatt kaptak helyet a gyerekeknek, illetve a felnőtteknek szóló online tartalmaink. A virtuális múzeumi sétát úgy alakítottuk ki, hogy az akár közös családi program lehessen. A múzeum online tereinek bebarangolása során a látogatók rengeteg új információval gazdagodnak, és a szórakozás is garantált a beépített játékok segítségével. A kisgyermekes családokat is szerettük volna megszólítani, nekik készült a kézműves kuckó videósorozat. A nagyobb gyerekek a színházi fejtörőkkel és a családi kalandjáték feladványaival már önállóan is próbára tehetik színházi ismereteiket. 58

PIM REFLEKTOR

OSZMI

Múzeumpedagógiai foglalkozásaink közül a középiskolások számára összeállított órákat tudtuk az online oktatás keretei közé illeszteni. A Kötelező drámák – rendezői koncepciók című foglalkozásunk arra épült, hogy a diákok megismerkedjenek egy-egy, a tananyagban szereplő dráma színpadi megvalósításaival, az eltérő rendezői koncepciókkal. Az előadásokból olyan jelenetpárokat válogattunk össze, melyek rávilágítanak az eltérő rendezői koncepciók hangsúlyaira, és a színpadi előadások elemzéséhez is szempontrendszert nyújtanak. Az első online meghirdetett múzeumpedagógiai foglalkozás témájául Örkény István Tóték című drámáját választottuk, hogy az érettségi előtt álló diákoknak segítséget nyújthassunk a felkészülésben. Négy előadást jelöltünk ki az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből, és az ezekből összeállított jelenetpárokat elemeztük a foglalkozáson részt vevő diákokkal. A pedagógusoknak meghirdetett programok jó lehetőséget teremtettek a szakmai együttműködésre, a későbbi órák megtervezéséhez számos ötletet, témajavaslatot kaptunk. Bővebb felvilágosítás Gerecs Katalin múzeumpedagógustól kérhető a gerecs.katalin@oszmi.hu e-mail címen.

 Fotók: OSZMI

OSZMI

EGY NEMES HAGYOMÁNY FOLYTATÁSA Napközis táborok Bajor Gizi egykori villájában

Évek óta közkedvelt táborhelyszín a Színészmúzeum. Ez részben a színházi gyűjteményből fakadó tematikáinknak, az épület különlegességének, és nem utolsósorban az óriási kertnek is köszönhető. Az általában öt napos turnusok programjának összeállításakor összekapcsoljuk a színházi múlt emlékeit a színházi működés gyakorlatával, azaz a kiállítások megtekintése, az ott föllelhető műtárgyak történetének megismertetése mellett rövid jelenetekkel készülünk. Jelmezt, díszletet, kelléket készítünk, ritmushangszerekkel színesítjük a produkciót. Legfőbb attrakció a múzeumpedagógiai használatra varratott jelmezekbe való beöltözés. Óriási szerencse, hogy egy utcával lejjebb található a nagy múltra vissza tekintő Makk Hetes vendéglő, ahol ebédelni tudunk a gyerekekkel. A vendéglővel közösen megtervezett heti menüt a táborozók általánosan kedvelt fogásaiból állítjuk össze, általában sikerrel. Rendszeres segítőink középiskolás diákok, akik az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében vállalnak nálunk feladatokat. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a Veres Pálné Gimnáziumból várunk fiatalokat. Érdekes látni, hogy a nyolc-tíz éves gyerekek számára mekkora élmény a tizenévesekkel való együttlét, a közös játék. A felnőttkor küszöbén álló diákok pedig – hangulatuktól függően – hol visszaváltoznak önfeledt gyerekekké, hol – a tőlük elvárt – felelősséggel mozognak a kicsik között. Többnyire nagyon jó tapasztalataink vannak e téren. Az évek során nemes hagyománnyá vált, hogy a tábor utolsó délutánjának – a búcsú miatt amúgy is – emelkedett hangulatát tovább fokozva elhívjuk a szülőket, nagyszülőket. Rövid jelenetekkel, a hét során készített tárgyakból rögtönzött kiállítással, a tábori életet megörökítő fotók vetítésével és szerény uzsonnával tesszük emlékezetessé a táborzárást. Ilyenkor van mód arra is, hogy a felnőttek megtekintsék a Bajor Gizi Múzeum állandó és időszaki kiállításait. Nagyszerű látni, amikor a gyerekek otthonosan mozogva vezetgetik szüleiket a múzeumi terekben, miközben lelkesen mesélik a hét történéseit. Így alakul át egy gyerektábor végül olyan családi eseménnyé, mely során gyakran három generáció találkozik egymással. Az egykor városszerte híres Bajor-villa társasági életét, színes, nyüzsgő mindennapjainak nemes hagyományát ekképp sikerül továbbörökíteni, kellemes órákat szerezve ezzel mindannyiunknak, látogatóknak és a múzeum munkatársainak egyaránt. 60

PIM REFLEKTOR

OSZMI  Fotók: OSZMI

TÁBOR IDŐPONTOK: 1. 2021. augusztus 9–13. / „Csapj fel vándorszínésznek!” Korosztály: 7–12 év A tábor öt napja alatt a gyerekek egy vándorszínész társulat tagjává válnak, megismerkednek a 19. századi színészek mindennapjaival. Az együtt töltött hét alatt a társulat egy különleges, meglepetés előadásra készül! Tarts velünk, készítsünk együtt díszletet, jelmezt, plakátokat! Gyere, csapj fel vándorszínésznek! 2. 2021. augusztus 23–27. / „Mesélnek a tárgyak” Korosztály: 7–12 év A Színészmúzeumban rengeteg különleges tárgy látható. A gyerekek a hét során megismerik a hozzájuk kapcsolódó titkokat, meséket, történeteket. Minden nap más-más műtárgyhoz kapcsolódnak drámajátékaink, ezekből a hét végére egy különleges előadás születik. Részvételi díj: 25 000 Ft/fő (az ár a programok és a háromszori étkezés költségét tartalmazza) HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (Budapest, XII. ker. Stromfeld Aurél út 16.) További információ és jelentkezés Szebényi Ágnes táborvezetőnél az alábbi elérhetőségeken: Telefon: 06 30 317 1671 // E-mail cím: szebenyi.agnes@oszmi.hu 61

OSZMI

PIM REFLEKTOR

BÁBTÁRI KALAND AVAGY KIS MAGYAR BÁBTÖRTÉNET 2. RÉSZ Büky Béla (1899–1983) hagyatéka több részletben – 1973 és 2004 között – került a múzeum birtokába. „A magyar glóbuson Büky Béla az első, aki a bábjátékot, mint pompás előadóművészeti eszközt a magyar népi kultúra terjesztése és továbbvitele érdekében sikerrel alkalmazta” – írta az ismeretlen újságíró a művészről pályája 10 éves jubileuma alkalmából. A festőnek induló Büky az 1920-as évek közepétől foglalkozott bábjátszással, 1936-ban megjelent a bábszínházról vallott nézeteit összefoglaló Magyar Játék című kötete, amelyben bábszínpadi átdolgozásokat is közreadott. A későbbiekben is ragaszkodott a magyar szépirodalom és regék, székely balladák bemutatásához. Kesztyűs bábjai jellegzetes szemeikkel egyéni karaktert kaptak, igazán azonban az árnyjáték területén bontakozott ki. A Tücsök és a hangya története után olyan műveket dolgozott fel árnyjátékként, mint Kőműves Kelemen balladája, Bartók Cantata profanaja, Arany A walesi bárdokja és Petőfi János vitéze, de készített terveket Vörösmarty Csongor és Tündéjéhez is. A bábjátékban rejlő nevelési lehetőségeket a magyar cserkészmozgalom is felfedezte. A. Tóth Sándor mellett Bodor Aladár (1880–1951) neve kötődik a szervezethez. Egyetemista korától foglalkozott bábjátékkal, az 1910-es évek elején Párizsban járt Orbókkal, már akkor megszerette ezt a művészi formát – ott vásárolta első bábfejeit is. Először felesége, Czeke Vilma kérésére faragott bábfejeket, majd megkezdődött a bábfejek üzemi sokszorosítása is. A II. világháborúig 38 típust gyártottak. A Cserkész Szövetség felkarolta a kezdeményezést, a szervezet adta ki 1942-ben Bábszínjáték című könyvét, amely alapismeretek mellett 58 színdarabot tartalmazott és a 34 tagú „bábszínjátszótársulatot” is megvételre kínálta. A Bábtárban alkotásai közül 25 eredeti faragott darabot és 33 gipszmásolatot őrzünk. A II. világháborút követően a vállalkozást ellehetetlenítette a politikai környezet.

 Bodor Aladár: „Rendőr” bábfej, 1940-es évek eleje  Büky Béla: Petőfi Sándor a János vitéz előadásából, 1970  Szokolay Béla: Az öreg Münchausen, 1947 körül  Rév István Árpád: Toldiné, 1941  Divéky József: Hirdetmény a Le Petit Teatre részére, 1919

PIM REFLEKTOR

OSZMI

Szokolay Béla (1891–1959) az 1930-as évektől vállalt intenzív szerepet a hazai bábművészet megteremtésében és szervezésében. Részt vett a bábjáték műfajának propagálásában, 1933-ban például a Magyar Műhely Szövetségben szervezett Vitéz Lászlóról szóló történetpályá zatot és bábjáték propaganda kiállítást, aktív szerepet vállalt a Művészi Bábjátékok Barátainak Egyesülete szervezésében. Eközben saját előadásokat is tartott, kesztyűs bábokat és marionetteket is tervezett – kollekciójából 20 darab került gyűjteményünkbe. Ezek közül legér dekesebbek a három ördög figurája, pirosban, kékben és zöldben vagy Münchhausen három életkorban is megalkotott marionettsorozata. A II. világháborút követően a rövid életű Petőfi Színpadon „kísérleti” bábelőadásokat tartottak vezetésével, majd a Népművelési Intézetben szervezett bábos tanfolyamokat. Az első állandó magyar kőbábszínház végül 1941-ben nyílt meg Rév István Árpádnak köszönhetően. A Podmaniczky utcában valósította meg gyerekkori álmát, ott szervezte meg Nemzeti Bábszínjátékát. Rév szinte teljes hagyatéka a múzeum birtokába került, így rekonstruálható az életpálya, és a színház működése is. A művész számos szabadalma között szerepelt egyedi bábtechnikája: a mechanikus botbáb. A kesztyűs báb testében rúd helyezkedik el, amelynek végén a szemeket és szájat mozgató csapok és billentyűk találhatóak, így a báb közel realisztikus élményt nyújt. A színház nyitóelőadása és legnagyobb sikere a Toldi volt, de játszott többfelvonásos klasszikus drámát, kortárs vígjátékot, kabaréestet, népmesét és operát is. A háborút követően a színház még tartott néhány előadást, azonban hamarosan bezárták, majd anyagának egy részét államosították. Ekkor tűnt el a bábok jelentős része, de fennmaradtak az előadások díszletei és kellékei, a bábok kosztümjei, kiegészítői – parókák, szemöldökök –, szövegkönyvek, jegyzetek, hivatalos iratok tömege. Rév a háborút követően nem jutott színpadhoz. Bábos könyvét 2018-ban rekonstruálták a Bábtár munkatársai (Bábosok könyve – Rév István Árpád képeskönyve). A Bábtár képzőművészeti gyűjteménye – ami terveket és bábművészek képzőművészeti alkotásait őrzi – olyan különleges darabokat is tartalmaz, mint Divéky József (1887–1951) néhány rajza és nyomata. Divéky a bécsi szecesszió legismertebb művészcsoportjának, a Wiener Werkstättének volt tagja. Az elsősorban grafikusként működő művész szenvedélye lett a bábszínház, saját önéletrajza szerint először 1913-ban, Brüsszelben alapított marionettszínházat, melynek bábjait, színpadát is maga tervezte. A II. világháborút követően Sopronban telepedett le, ahol újra szerette volna felépíteni bábszínházát. Ennek leírása és tervei a Bábtár gyűjteményébe kerültek. A szöveget egy színház részletes tervével és két marionettbábtervvel egészítette ki. A gödöllői Remsey család a magyar művészettörténet kiemelkedő famíliája. Bábjátékos törekvéseiket két korszakra oszthatjuk. Az első 1934–35-re tehető, mikor a mindössze 14 éves Remsey Iván kezdeményezte a családi bábszínház létesítését. Az így megalakult Tóbiás Bácsi Színházában varietészerű előadásaik során helyzetgyakorlatokat, 63

OSZMI

PIM REFLEKTOR

 Remsey család: Az okos szamár, 1950 körül

mutatványokat, mozgásra építő rövid számokat dolgoztak ki. A bábok a II. világháború alatt megsemmisültek. A Bábtárba került figurák a Remsey Marionettszínház második, 1947-től 1953-ig tartó korszakából származnak. Ekkor egy olyan kitartó családi vállalkozás indult el, amely az országos bábmozgalom és az államosítás mellett ideológiamentes művészeti tevékenységet folytatott, megőrizve függetlenségét. A korszak propagandacélú elvárásainak megfelelő zsákbábtechnika alkalmazása helyett a művészi bábjáték hagyományait állították követendő példának, a marionett-technikát használták. Repertoárjukban korábbi mintára megmaradtak a helyzetgyakorlatok, valamint helyet kapott két keleti témájú mesejáték, továbbá gyermekeknek szóló bábjátékok és tanító célzatú bohózatok is. A II. világháborút követően a színházak államosításával és ideológiai okokból a korábbi, nagy bábos nemzedék háttérbe szorult. Sokuk számára a Népművészeti, majd Népművelési Intézet nyújtott lehetőséget, hogy tapasztalataikat összegezzék, és átadják a fiatal „profi” művészeknek és egyre jelentősebben kiteljesedő amatőr bábmozgalomnak, amely az országszerte megalakuló kőbábszínházak alapját adta. A Népművelési Intézet bábtörténeti iratanyagának jelentős része a PIM – OSZMI birtokába került, ezek fontos dokumentumai az 1950-es, ’60-as évek bábművészeti elképzeléseinek. Az 1945 utáni anyagot olyan életművek képviselik gyűjteményünkben, mint az amatőr bábjátszás kiemelkedő személyisége, „nagyasszonya”, Séd Teréz (1917–2010) vagy a pécsi Bóbita Bábszínházat alapító Kós Lajos (1924–2008) teljes hagyatéka. Az 1949-ben alakult, évtizedekig egyeduralkodó Állami, majd Budapest Bábszínház emlékeit maga gyűjti, de legfontosabb

 Gábor Éva: Hungarian sister II. Bábterv az Állami Bábszínház Sztárparádé című előadásához, 1950  Bálint Endre: Plakátterv az Állami Bábszínház Aladdin előadásához, 1964

PIM REFLEKTOR

OSZMI

tervezőiktől – Koós Iván, Bródy Vera, Gábor Éva – a Bábtárban is találhatók alkotások, és rendkívül gazdag a színházzal kapcsolatos plakát és aprónyomtatvány anyag. Az 1992-ben megnyitott Kolibri Színház, majd az 1980-as, ’90-es években létrejövő vidéki bábszínházak nagy figyelmet fordítanak múltjuk, előadásaik tárgyi emlékeinek őrzésére – így a Bábtárba viszonylag csekély számban kerültek be az elmúlt évtizedek bábjai-tervei. Olyan kivételek azért akadnak, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház 265 darabos ajándéka 2020-ban, a Koós Iván által tervezett Csodatevők című misztériumjáték színes síkbábkollekciója. Az elmúlt pár év lehetőséget adott a gyűjtemény komoly gyarapítására, így megkezdődött a kortárs alkotók munkásságának tervszerű gyűjtése is. Ennek köszönhetően napjaink legjelentősebb bábtervezőinek – Orosz Klaudia, Boráros Szilárd, Grosschmid Erik, Majoros Gyula, Mátravölgyi Ákos – munkái kerülhettek a képzőművészeti gyűjteményünkbe. Emellett olyan anyagok feldolgozása is feladatunk, mint Szémán Richárd fotóművész a bábjátszás sajátos ágának, az utcai bábfesztiválokat megörökítő 20 000 felvétele. Sajnos Óhidy Lehel álma, az önálló és állandó bábtörténeti múzeumi kiállítás megszületése még várat magára, ennek ellenére kiemelkedően fontos feladatnak érezzük, hogy a gyűjtemény anyagát minél alaposabban és sokszínűbben mutassuk be. Időszaki és virtuális kiállításaink ezt a célt szolgálják. Digitális adatbázisaink a kutatók, érdeklődők rendelkezésére állnak. A tudományos feldolgozás hozzáférhetőségét segíti a Bábtár könyvsorozat, amelyben közreadtunk antológiát, rekonstruált báboskönyvet éppúgy, mint életrajzi monográfiát. A bábtári munka folytonosan izgalmas, sokszínű és összetett kihívások elé állít minket. Lovas Lilla–Somogyi Zsolt

 Boráros Szilárd: Háromfejű sárkány. Bábterv a győri Vaskakas Bábszínház Kofa, kofa, lepetye című előadásához, 2003

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA EGY MŰTÁRGY ÚJ ÉLETE Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában jelentős változások történtek a közelmúltban. Megtörtént a Kazinczy-kert rekonstrukciója, melynek keretén belül megvalósult a Kazinczy Emlékcsarnok részleges restaurálása, az egész Emlékkert megújult, hamarosan pedig megnyílik az új, Kazinczy Ferenc életét és pályáját bemutató állandó kiállításunk. A kertrekonstrukció során több új elemmel bővült az Emlékkert, illetve eredeti egységei is újjászülettek. Ezek közül szeretnénk bemutatni egy esszenciális műtárgy történetét, hogy vajon hogyan vált a nyelvmúzeum lényeges komponensévé. Széphalmon, egykori birtokán nyugszik Kazinczy Ferenc író, költő, nyelvújító. 1831-ben bekövetkezett halálakor felesége, gróf Török Zsófia állíttatott egy emlékoszlopot a széphalmi mesternek, mely mind a mai napig megőrződött. A család nehéz anyagi helyzete miatt, az időtálló kemény kő helyett a sírkő a környéken bányászott tufából készült, mely kőzet sajnos az időjárásnak kevésbé ellenálló. E kőzetre szivacsos szerkezet jellemző, valamint az úgynevezett lemezes mállás, mely a faragott kő információt hordozó felső rétegét érintette elsősorban. A romló állapotú síremléket többször megpróbálták megóvni a további pusztulástól, részben visszavéséssel és új felület kialakításával, részben a meglévő málló felületre védőlakkréteg felhordásával. Ez utóbbi anyag a merevsége miatt

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma, Birtalan Zsolt (PIM)

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

további mállást okozott, valamint a lakkba ragadó szennyeződések megkötésével az eredeti szöveg olvashatóságán rontott. Az eredeti síremléket – az állapotára való tekintettel – egy hiteles másolatra cserélték, s a lebontott, közben hosszában kettérepedt faragványt a Kazinczy Emlékcsarnok hátsó timpanonja alatt helyezték el, ahol az időjárás káros hatásainak továbbra is ki volt téve. 2021-ben került sor az eredeti síremlék restaurálására, melyet Módy Péter kőszobrász-restaurátor végzett el. Az előzetes állapotfelmérés után a restaurálás célja a kő eredetiségének megőrzése mellett, a további állapotromlás megakadályozása volt. Mivel az emlékmű másolata megtalálható az eredeti helyen, nem volt elsődleges cél az eredeti állapot visszaállítása.

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma, Birtalan Zsolt (PIM)

A korábbi lakkréteg acetonos oldattal eltávolításra került, ekkor vált láthatóvá több későbbi bevésés, melyet a látogatók hagyhattak emlékül az utókornak. A meglévő lemezes leválások fixálása megtörtént, szükség szerint tömítőanyag felhordásával. A nagyobb hiányosságok speciális restaurátor habarccsal lettek kiegészítve, de kétoldalt a korábbi beavatkozások nyoma szabadon maradt, bepillantást engedve a műtárgy történetébe. A vésett feliratot valószínűleg eredetileg is beszínezték a korban szokásos lenolajos festékkel. Később a jobb láthatóság érdekében ezt utólag átfestették jó szándékú, de kevéssé szakavatott kezek. A későbbi festékréteg eltávolítása után az eredeti betűvésetek újra megfestésre kerültek. A betűket a restaurátor csak ott egészítette ki, ahol az eredeti betű egy része megmaradt. A kiegészítéseket nem színezte. A restaurálás után a síremlék korábban hosszában kettétört részét összeillesztette, de nem lett összeragasztva, hanem megőrizve a sérülést, két rozsdamentes pánttal lett összerögzítve. Ezt követően a síremlék íráshordozó része A Magyar Nyelv Múzeuma épületében, ellenőrzött környezetben lett elhelyezve, ahol a látogatók megtekinthetik ezt az egyedi műtárgyat. Kurucz Péter 67

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

KAZINCZY FERENC MÚZEUM AZ ÉV MÚZEUMA 2021 Az idén 30 éves Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 1996 óta díjazza a múzeumi szakterület kiemelkedő intézményeit Az Év Múzeuma elismeréssel. 2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakája sajtóeseményén adta át Sölch Gellért stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár és Bereczki Ibolya, a Társaság elnöke a díj jelöltjeinek és nyerteseinek az elismerést. A 2020-as esztendő új kihívások elé állította a muzeális intézményeket, s a koronavírus-járvány okozta kényszerű zárva tartás időszakában a közönséggel való kapcsolattartás megkövetelte a kulturális intézmények vezetőitől és munkatársaitól a rugalmasságot, számos tervezett feladat elengedését és új stratégiák felállítását. Az Év Múzeuma-díj 2021-es jelöltjei – a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, a Déri Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, a Hajdúszoboszlói Fazekasház, a Míves Tojás Gyűjtemény, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum, valamint a Thúry György Múzeum – mind sikeresen alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, s emellett a múzeumi lét számos különböző területén vittek véghez egyéb irányú fejlesztéseket az elmúlt években. A nagy múzeumok kategóriájának győztese a Magyar Nemzeti Múzeum lett, a következetes stratégia mentén kialakított korszerű muzeológiai gyakorlatáért, az online térben megvalósított sokszínű, hatékony ismeretátadási tevékenységéért és 68

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

az intézmény nemzetközi elismertségének növeléséért. A területi múzeumok kategóriájában a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum vezetője, Ringer István múzeumigazgató vehette át az elismerést a „látványosan és szisztematikusan fejlődő, határozott és eredményes közgyűjtemény” élén. Az Év Múzeuma-díjra való jelölés puszta ténye is megtiszteltetésként érte intézményünket. A fejlődés állandó igénye jellemzi múzeumunkat, így természetesen nagy örömünkre szolgált, hogy a Pulszky Társaság eredményeink részletes vizsgálata és elismerése mellett döntött. A törekvéseink megvalósításában azonban nélkülözhetetlen szerepe van anyaintézményünk szakmai és anyagi támogatásának, melyet ez úton is köszönünk a vezetőségnek és a munkatársainknak! Az elismerés a hála érzése mellett a felelősségtudatot is erősíti bennünk, hiszen aktívnak kell maradnunk a fejlődési lehetőségek folytonos keresésében, valamint gyengeségeink legyőzésében. Köszönjük! A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum kollektívája

 Fotók: Szoboszlay Marcell (PIM Kazinczy Ferenc Múzeum)

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

PIM REFLEKTOR

DIA

BEREMÉNYI GÉZA A Digitális Irodalmi Akadémia célja, hogy minél szélesebb körben, ingyenesen elérhetővé tegye a kortárs magyar szépirodalom legkiválóbb alkotóinak műveit, így a DIA alapszabálya a 2019-es évtől lehetővé teszi, hogy a Nemzet Művésze címmel kitüntetett írók, költők titkos szavazással az Akadémia tagjainak sorába kerülhessenek. Tavaly ősszel Bereményi Gézát a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. Ezek után, a szokásos éves közgyűlésen a DIA tagsága beválasztotta Bereményit a DIA tagjai közé, így azóta folyamatosan kerülnek föl gyűjteményünkbe művei. Bereményi Géza művészetének megismeréséhez kulcsot kapunk, ha belelapozunk Mester Ildikó életműinterjú-kötetébe, ami Bereményi 50. születésnapjára jelent még és immár digitálisan is hozzáférhető honlapunkon. A kötetből megtudhatjuk, hogyan került kapcsolatba Bereményi Géza az irodalommal, a filmmel vagy a színházzal, mesél a képzőművészethez és a zenéhez való viszonyáról, és betekintést enged abba is, miképpen ír dalszövegeket. Filmélményeiről így vall: „– Hamar kiderült számomra, hogy kétféle film van. Megdöbbentően eredeti, különös, veszélyes film, valamint unalmas, illetve, kellemes film, amit az ember egyszerűen csak szórakozva néz. Amikor először találkoztam ezekkel a megdöbbentő, váratlan filmekkel, azt hittem, hogy a kegyetlenségük miatt vannak rám olyan furcsa hatással. Gyerekkorom egyik legmegdöbbentőbb élménye Laurence Olivier Hamlet című filmje volt, amelyben a főszerepet is ő játszotta. Amikor megnéztem, még nem ismertem a drámát. Ez magasan kiemelkedett az Őrs a hegyekben meg a többi gyerekkoromban látott film közül. Akár a Gorkij-trilógia, majd Szőts Istvánnak az Emberek a havason című filmje. 71

DIA

PIM REFLEKTOR

Az élmény, amelyet okoztak számomra, merőben más volt, mint az átlagfilmek élménye és hatása. Mint mondtam, először azt gondoltam, hogy ennek a kegyetlenség az oka, mert ezek a filmek kegyetlenek és irgalmatlanok voltak. Úgy éreztem, bármikor megtörténhet valami veszélyes, és én teljesen kiszolgáltatott vagyok, amikor az ilyen eredeti, nyers filmeket nézem. Azóta aztán kiderült: ezeknek az eredeti, nagy filmeknek az alkotói nemcsak, hogy nem lepleznek semmit, és nem oldják meg a problémákat, hanem inkább élezik az emberi élet konfliktusait. Semmit nem lepleznek és semmit nem bocsátanak meg. Ez okozza eredetiségüket, és az igazi nagy művek mindig ebből lesznek. Ezek a filmek olyan élesen elkülönültek a többiektől, hogy hatásukban meg tudtam egymástól különböztetni a jó és rossz filmeket. Jóval később jöttem rá, hogy az a kicsit kellemetlennek mondható hatás, amit egy eredeti, jó film tesz rám, és az a nyugtalanság, ami később mindig eszembe juttatja azt a filmet, az a jó film sajátossága. Nem mondhatom még azt se, hogy az jó film vagy jobb film. Egyszerűen nyugtalanító film. Nézőként ez túl erőteljes, túlságosan váratlan és túlontúl veszélyes volt számomra. Kiderült, hogy ezek az igazi filmek, és engem valójában csak ezek érdekelnek. Az összes többi kellemes megoldás csupán. Ez volt a kamaszkori véleményem, de már gyerekként is valami hasonlót éreztem. Láttam olyan filmet, amelyik kifejezetten fenyegetett. A Nagy Péter című film volt még rám nagyon erőteljes hatással gyerekkoromban. Arra gondoltam: ha nem ilyen erőteljes egy film, akkor nem is érdemes megcsinálni.”

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

https://reader.dia.hu/document/Mester_Ildiko-Beremenyi_Geza_eletmu_interju-37161 Bereményi 1978-ban jelentkezett Legendárium című regényével, amely megjelenésekor igen nagy visszhangot váltott ki. A család kényszerű szétesésének drámájára a sajátos regényszerkezet, a töredékes történetek, valamint a fejezetenként változó elbeszélői nézőpont egyaránt ráerősít. Az alábbi részlettel nem csupán a Legendárium, hanem a többi Bereményi-próza olvasásához is szeretnénk kedvet hozni: 72

PIM REFLEKTOR

DIA

„Apám megijed a kiáltástól, és a hálósan rakott kőlapok előtt a szomszéd házhoz röppen velem. A szomszédos ház felületét függélyes szerkezeti elemek jellemzik, feldurvított nyers beton borítja. Valamivel a fal előtt megszakad a környező útburkolat. A talaj üregeiben egyenletes hőmérséklet uralkodik, érdes felületű, eltérő nagyságú szemcsék érintkeznek számtalan pontban, közöttük levegővel teli lyukacsok alkotnak barlangrendszert, melyben a nedvesség mozdulatlan hártyák tömegeként helyezkedik el. Közvetlenül a föld felett siklunk. Csak annyi időm van, hogy szemügyre vegyek egy málladozó egészségvédelmi plakátot, amikor megint felhangzik a kiáltás, és mi függőlegesen fölfelé száguldunk máris. Zúg a levegő. Egy ponton megállapodunk. Apám hátranyúl értem, a mellére von, a fülembe súgja: – Úgy hívják, Budapest – aztán ledob.” https://reader.dia.hu/document/Beremenyi_Geza-Legendarium-37312/szerzoseg Cseh Tamással közös alkotópárosuk legendássá vált. Egymásra találásuk története, sikerük társadalomszociológiai és -lélektani elemzése megismerhető Csengey Dénes esszékötetének, A kétségbeesés méltóságának első részéből („...és mi most itt vagyunk”). A kötet szerzőjének bevezetőjét idézve: „Mi történik itt? Mi történt itt? Kik ülnek, kik hallgatnak, mit hallgatnak? Kit hallgatnak? Miért hallgatják? Mi ez az intésekben, fintorokban is mindent megértető és mindent megértő cinkos közösség? Közösség-e? És ha közösség, akkor még egyszer: mi történt itt, hogyan esett az, hogy így belecsendesültek a sötétbe a tábortűz fényét táncoltató mosolyos arcok, dobogó, kiáltozó kedvek? És miről szólnak, mit mondanak ezek az egyszerű dalok, honnét bennük az erő, amely idehozta ma este ezt a hatszáz embert, és holnap elviszi egy másik város kultúrházába a másik hatszázat? Divat? Nemzedéki nosztalgia? Egy megfeneklett generáció érzelmi és szellemi pótcselekvése? Kezdete valaminek, vagy egy csendes kínszenvedés utolsó rándulása? Sokáig azt gondoltam, hogy ezeket a kérdéseket egyetlen rövid és pontos gondolatmenetben meg lehet válaszolni, pár perc elegendő rájuk, annyi idő, amennyi alatt egy kávé sem hűl ki, egy cigaretta sem füstöl el. Ma úgy vélem, az sem volna kis eredmény, ha a Cseh–Bereményi-dalok érzelmi és gondolatvilágát, az énekesnek meg a közönségnek a dalvilághoz s egymáshoz fűződő viszonyát megismerve, megértve a helyes kérdés feltevéshez, mint a remélt válaszok alapvető feltételéhez eljuthatnánk. Erre teszek kísérletet.”

https://reader.dia.hu/document/Csengey_Denes-A_ketsegbeeses_meltosaga-34425/ Csengey_Denes-A_ketsegbeeses_meltosaga-00010

DIA

PIM REFLEKTOR

A levél nővéremnek vagy az Antoine és Désiré című albumok, akár a többi Cseh Tamás–Bereményi Géza-szerzemény majd’ mindenki számára ismerősek, de felidézésükhöz segítséget nyújthatnak a DIA szövegei közé már felkerült Bereményi-versek is. Végezetül ezekből válogattunk hármat:

Antoine és a holdfény

Ha holdfényre ébredsz és felülsz az ágyban, Magad találod egy úszó szobában, A holdfény elönti a padlót, a széket, Némán szitálva megfürdet téged. Három az óra, aztán negyed négy, Többé nem alhatsz, az agyadban fecskék. A holdfényben álló nagy, fényes lakásban Te meztelen sétálsz egy kékszín világban. Az ablaknál állva a holdfényes házak Mint sötétlő őrök vigyázzban állnak. Az asztalnál ülve szemfájdulva nézed A mindent elöntő sok holdfényes képet. Negyed négy és fél négy, majd háromnegyed négy, Holdfény van a széken, agyadban a fecskék Egymással keresztben szökkenve cikáznak, Sercegve betölti a holdfény a házat. Telihold tüzétől káprázó szemekkel Látva a világot azt mondja az ember: Láthatatlan kézzel hálót sző fejemben Egy furcsa szándékú sötétlő nagy tenger. A holdfény, a holdfény megéget, megéget, A túlsó világból bolondít téged. Nem érted, hogy mit látsz, nem érted, mit nézel, Itt hálókat szőnek nagy szándékú kézzel, Álmatlan ember ül sajgó szemekkel, És nem tudja, mit hoz a káprázó tenger. Nem érted, hogy mit látsz, nem érted, mit nézel Itt hálókat szőnek nagy szándékú kézzel.

https://reader.dia.hu/document/Beremenyi_Geza-Versek-37309/ Beremenyi_Geza-Versek-00550

PIM REFLEKTOR

DIA

Szerelmes vers

Mióta a világ varázstalanítva lett, mióta minden banális óraszerkezet, megfejtett világból csak téged nem értelek, a megfejtett égbolt miattad maradt végtelen. Mindennek árát mióta jól tudom, a te értéked messze van, túl a számokon. Kívánom a tested, csak azt nem érthetem, minden részéből miért az arcod kell szüntelen. Magasba száll a kenyér ára, ólommal telve a pára, de azt, hogy téged nem értelek, hogy is köszönjem meg neked? Azt, hogy szeretlek. Mióta a világ varázstalanítva lett, csak te maradtál titkos értelmű képzelet. Tested, a gazdag, mindent kínál nekem, de én csak az arcod, az arcod kívánom szüntelen. Mióta a világ saját eszébe szállt, te vagy az, akinek nincsen értelme egyáltalán. Mióta a világ varázstalanítva lett, végre miattad nincsen értelme semminek. Mióta a világ titoktalanítva lett, már mindent értek, egyet kivéve – tégedet.

https://reader.dia.hu/document/Beremenyi_Geza-Versek-37309/ Beremenyi_Geza-Versek-00930

DIA

PIM REFLEKTOR

Budapest

Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk? Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk? Itt van a város, vagyunk lakói, maradunk itten, neve is van: Budapest. Reggelre kelve, ahogyan ez itt szokás, közértbe megy le tejért János és Tamás, házakon rések, azon kilépnek, házak közt járat, azokon járnak, indulnak el. Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk? Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk? Itt van a város, vagyunk lakói, maradunk itten, neve is van: Budapest. Reggelre kelve, ahogyan ez itt szokás, közértbe megy le tejért János és Tamás, tócsák tükrében magukat nézve, dohányszemcsékkel zakók zsebében indulnak el. – Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már? – Felismer tanár úr, vagy tán elfelejtett már? – Éva tegnap volt az abortuszbizottság előtt. – Télikabátomra hasztalan keresek vevőt. – Házmesterünknek adjunk szép mosolyokat. – Nézd, homlokomra egy boríték nem ráragadt. – Más vagyok, nem az, akit épp maga most keres. – Fáskerti elvtárs, legyen már olyan szíves! – A fekete lyuk egy nem létező égitest. – Három év múlva nem vagyok hadköteles. – Felismer tanár úr, vagy tán elfelejtett már? – Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már? Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk? Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk? Itt van a város, vagyunk lakói, maradunk itten, maradunk itt, maradunk. https://reader.dia.hu/document/Beremenyi_Geza-Versek-37309/ Beremenyi_Geza-Versek-00280 A vakációhoz szép időt, Bereményi Géza írásainak olvasásához kellemes időtöltést kívánva, ajánljuk digitális könyvtárunk állományát! Szlabóczky Mercédesz

SZÉPIRODALOM // A Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj keretében fiatal írók, irodalmárok részesülhetnek támogatásban. Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltételeket teremtve a magas színvonalú alkotótevékenységhez. Az idei évben bemutatjuk, kik kaptak a 2020-as évben ösztöndíjat.

NAGY-LACZKÓ BALÁZS

SZÉPIRODALOM

Nagy-Laczkó Balázs Vagyon A tömbgyűlésen 26 lakó jelent meg. Ritka és szép pillanat volt ez a tömbelnök életében, talán példátlan, hogy a 46 lakóból több mint a lakók fele megjelent, de ne vágjunk ennyire az események elébe! Alig másfél éve érkezett a tizedik emeletre, akkor még csak egy kétszobást bérelt, a 102est. A 102es két fiatalabb és egy érettebb szőke-mangalica kocával érkezett. A lakók már megszokták az effajta állatbarátokat, még emlékeztek a gyerekre, aki madárpókokat tartott, és ott volt Gizi néni a maga oroszlánkölykeivel (Gizike az állatkertben dolgozott gondozóként). Ekkor ősz volt, kora ősz. A 102es minden reggel lehajtotta a lépcsőkön a három húsos állatot, majd a földszinten kialakított zöldségesnél megreggeliztek, rendszerint igen változatosan: spenót, káposzta, csillagtök volt ilyenkor a menü, az ártól függően, majd egy sort kocogtak a ligetben, ahol egy szökőkútnál ittak, leheveredtek. Visszafelé jövet meghemperegtek a verebekkel a homokban, majd lassan visszabaktattak a tömbbe. A virágokat locsoló Gizi néni mosolyától követve fellépkedtek egymás után a liftbe… Szerették a három kisdisznót, apró kis röffenéseik szelíden lengtek lakásról lakásra, megnyugtatták a lakók fáradt idegeit. Azután, egy nap a 102es bejelentette, hogy megvette a lakást, és a 101est is. Öröm lett úrrá az egész tömbön, mindenki sejtette már, az idősebb koca várandós, anyai örömök elé néz, ezért kell a szomszéd lakás! Részben igazuk volt, hamarosan megszületett a hat kismalac, de nem csak ők érkeztek. A százegyesbe három újabb koca költözött, mi kissé már nyugtalanította a lakókat, ráadásul különös, eddig általuk ismeretlen szag lepte be a lépcsőházat: disznószag. A 102es továbbra is miden reggel lehajtotta kis kondáját az egyre sikamlósabbá váló lépcsőkön, ami zavarni kezdte a későn kelők álmát. A zöldséges áttért a tápszerforgalmazásra, és a hátsó traktusban dugi-moslékot mért a sertéseknek – aminek egy részét házhoz is szállította éjjelente a százegyesnek. A séta után visszatérő konda harminc perc alatt, négy csoportban jutott fel a liften, és Gizike néni, már megszokva a látványt, nem is mosolygott ilyenkor. A zaj és a szag, amit keltettek, felháborította a tizedik utolsó emberi lakóját. Vélve (tudva?), hogy semmit sem tehet, jó üzleti érzékkel nem túl magas áron eladta a lakást a szomszédnak. A százegy-százkettes így újabb hat, tiszta magyar mangalica számára szerzett helyet. A disznószag a tömb falaiba ivódott, belengett mindent, a frissen mosott ruháktól az ágyakig. A sertések száma rövidesen húsz fölé emelkedett és a lépcsőház hatalmas csúszdára engedett emlékeztetni a lábaik alatt fényesre kopva. A reggeli futtatásokba az egész tömb beleremegett, röfögésüktől zengett az épület. A lakók se várhattak tovább, számon kérték a 10. emeletet: minek tartja azt a rengeteg állatot? A tizedikes lakó vállat vont, azt mondta: üzlet. A lakók kénytelenek voltak komolyabb eszközökhöz folyamodni. A 10.-től lépcsőelhasználási díjat kértek, nem keveset! Majd a zajkárért is. Ám a tizedik így se tágított. Kifizette a napi díjakat, és még a kártérítést is. A lakók hüledeztek, megállapították, hogy lakótársuknak egyáltalán nincs üzleti 78

SZÉPIRODALOM

NAGY-LACZKÓ BALÁZS

érzéke, de mást nem tehettek – ezek után nem jelenthették fel, hiszen számlákkal igazolhatta, hogy ő itt mindenért pontosan fizet. A ház tízemeletes volt, nyáron a disznók a tetőn napozhattak, illetve az erkélyeken. Lassan átszivárgott az állati vizelet a paneleken, megsárgította az alsóbb emeletek falait is. Legyek lepték el az épületet, nyüvek potyogtak a plafonról a vasárnapi húslevesbe. A családok nem merték a gyermekeket a játszótérre engedni, a disznók közé, míg az öregek féltek a lépcsőkre kilépni, rettegték a kondát. A lakók egy része menekült, ezek nem találtak vevőt lakásaikra, rendkívül nyomott áron, fillérekért adták el otthonukat a sertésgazdának, aki helyükre újabb és újabb egyedeket költöztetett… Ekkor ült össze a lakógyűlés. Megszavazták az ÁNTSZ kihívását. A kiérkező közegészségügyiek a harmadiktól fölfelé a helyiségek mindegyikét emberi lakhatásra alkalmatlanná nyilvánították, de az állatok számára megfelelőnek ítélték a körülményeket, így ők maradhattak. A lakóknak ezek után egy hónap állt rendelkezésre a távozásra, lakásaikra csak egyetlen egy érdeklődő akadt: a tizedik, aki az értékük huszadáért vásárolta fel azokat. Ám ami ezután történt, mindenkit meglepett! Az egész épületből kiköltöztette a sertéseket, majd önkormányzati támogatással rendbe hozatta a tömböt, és a lakásokat jó áron kiadta, egy részüket értékesítette. És a disznókkal mi lett? Nos, azoknak ismét lakásokat vásárolt a lakótelep különböző tömbjeiben. Gyula, 2009 előtt

 Fotó: Nagy-Laczkó Balázs

Nagy-Laczkó Balázs gyulai író, régész és néprajzkutató. Prózájában a tömörkényi és mórai hagyományokat követve ragadja meg szűkebb hazája, Gyula és a Dél-Alföld identitásformáló elemeit. A Bárka Ex Libris rovatának szerzője, rendszeresen publikál az Irodalmi Szemlén, az Irodalmi Jelenben és a Tiszatáj online-on. Kékszínkör című írását az idei évben az Év novellái közé választotta a Szépírók Társasága által jegyzett Magyar Napló. 79

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Nyitva: Október 31-ig. szerdától vasárnapig 10–18 óráig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16. Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 14–18 óráig

Kazinczy Ferenc Múzeum 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig

Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kassak-KoltesPerformance-A1poszter-02.indd 1 Kassak-KoltesPerformance-A1poszter-02.indd 1 Kassak-KoltesPerformance-A1poszter-02.indd 1

Untitled-1 1

2019.05.29. 14:19:04

2021. 06. 10. 22:3

Miért van a tevének púpja? Milyen játékokat játszottak régen? Ismersz csodálatos madarakat? Mit szeretsz a legjobban a testvéredben? Hogy szerezte vissza Király kis Miklós a napot, a holdat és a csillagokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre találhatják meg együtt a választ a könyv lapozgatása során. A kiadvány ára: 1 490 Ft

Forgách utca

Pacsirtamező u .

y cz zin Ka

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

a út yalj

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

ölg etv

n rk

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

Corvin Negyed

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Magyar Nyelv Múzeuma

Ady Emlékmúzeum

Mesemúzeum

Jókai Emlékszoba

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

Bajor Gizi Színészmúzeum