PIM programfüzet // szeptember - október

Page 1

PIM PROGRAM

2020. SZEPTEMBER OKTÓBER

www.pim.hu


KIÁLLÍTÁS

2020.09.22. — 2021.09.30.


Reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra – valahogy így hangzik az agyonidézett angol közmondás. És itt be is fejezhetném ezt a bélyegképet, mert mi mást lehetne tenni a koronavírus vélelmezett második eljövetelének árnyékában: fejben próbáljuk felkészíteni magunkat a legrosszabbra, de reméljük a legjobbakat: építjük az új kiállításainkat, fejlesztünk, közalkalmazottból munkatörvénykönyvesekké válunk, gyarapítjuk a nemzet vagyonát és annak digitális mását stb. Úgy viselkedünk, mintha minden normális lenne. Mintha a szorongás állapota lenne a normalitás. Együtt lehet vele élni ugyan, de nem az. Kosztolányi Édes Annája, őszi kiállításaink közül a legnagyobb, azt is megmutatja, hogy nem most billent ki a magyarság az egyensúlyából. Száz évvel ezelőttre datáljuk a traumát, száz évvel ezelőtt kaptuk kézhez a verdiktet, amit száz évig se voltunk hajlandóak elfogadni, és nem is lehet. Mert ha beletörődünk, akkor lemondunk arról a fájdalomról, amiről Karinthy írt a levágott kezek és lábak kapcsán; akkor azt fogadjuk el, hogy kéz és láb nélkül élni a természetes. Ha fájlaljuk a hiányt, akkor élünk. Ha nem, akkor csak vagyunk. Ez most a legfontosabb érzület azok közül, amit Kosztolányiéktól örököltünk. Demeter Szilárd főigazgató

Fotó: Gál Csaba (PIM) 

A HIÁNYGAZDÁLKODÁSRÓL

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Demeter Anna, Erlitz János, Pálossy Klára, Zöllner Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2020. szeptember-október Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Térey János, Fotó: Gál Csaba PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

1


09. HAVI BONTÁS

09.11. péntek

09.18. péntek

18:00

18:00

Kiállításmegnyitó

Művészet és pszichoanalízis

Kassák Múzeum 09.12. szombat 11:00

Mesés drámafoglalkozás Mesemúzeum 09.14. hétfő 17:00

Kiállításmegnyitó PIM

09.15. kedd 15:00

PIM

18:00

Szubjektív tárlatvezetés és pódiumbeszélgetés OSZMI

09.19–20. szombat-vasárnap

Kulturális Örökség Napjai PIM

09.19–20. szombat-vasárnap

Könyvbemutató

11:00 és 13:00

09.16. szerda

OSZMI

PIM

Kulturális Örökség Napjai 09.19. szombat

09.02. szerda

19:00

20:00

PIM

11:00

PIM

09.17. csütörtök

Mesemúzeum

09.05. szombat

19:00

11:00

PIM

Estikék

Játszani jó!

Juhász Anna POP

Könyvbemutató

Mesemúzeum

09.17–19. csütörtök-szombat

09.08. kedd

Műtárgyak éjszakája

17:00

Megnyitó ünnepség Mesemúzeum

Kassák Múzeum

Unikornisok és sárkányok 10:00

Meseterápia tréning OSZMI 18:00

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában OSZMI


09.26. szombat

09.30. szerda

18:00

11:00

17:00

Kiállításmegnyitó

Diafilmvetítés

Szitanyomó workshop

09.22. kedd

09.27. vasárnap

18:00

10:00

30. POKET bemutató

Integrált családi nap

PIM

PIM

Mesemúzeum

Kassák Múzeum 18:00

PIM Esti Extra PIM

PIM

18:00

09.23–26. szerda–szombat

09.28. hétfő

Jubileumi zenés irodalmi est

PesText

17:00

PIM

PEN Club

09.23. szerda

19:00

17:00

Szövegből tárgyba PIM

09.25. péntek 16:00

Rendhagyó vezetés a Csáth-kiállításban PIM

16:00

Kurátori tárlatvezetés OSZMI

PIM

SZEPTEMBER

09.21. hétfő

PIM

18:00

Filmvetítés OSZMI

Beszélgetéssorozat Móricz-ösztöndíjasokkal PIM

09.29. kedd 13:30

József Attilakonferencia PIM

18:00

Finisszázs PIM

19:00

Szobaszínházi előadás OSZMI

3


10. HAVI BONTÁS

10.03. szombat

10.10. szombat

10:30

10:00

Csak romantikusan!

Grafikai workshop

11:00

11:00

Piripirí, az illatgyökér

Papírszínház mesék

PIM

Mesemúzeum 10.05. hétfő 18:00

Megemlékezés és kerekasztal-beszélgetés PIM 18:00

Séta Édes Annával PIM

10.08. csütörtök 10.01. csütörtök

14:00

17:00

OSZMI

Lépcsőszeminárium

Minikonferencia

PIM

19:00

10.02. péntek

PIM

15:00

Kiállításmegnyitó OSZMI 16:00

Rendhagyó vezetés a Csáth-kiállításban PIM

Juhász Anna POP 10.09. péntek 16:00

Rendhagyó vezetés a Csáth-kiállításban PIM

19:00

Színek és évek PIM

Kassák Múzeum

Mesemúzeum 10.12. hétfő 18:00

Krisztina-resztli PIM

10.15. csütörtök 16:00

Színésztársalgó OSZMI

10.16. péntek 16:00

Integrált városi séta PIM

18:00

Művészet és pszichoanalízis PIM

10.16–25. péntek-vasárnap

Budapest Art Week Kassák Múzeum


10.21. szerda

10.29–30. csütörtök-péntek

10:00

17:00

Versmaraton

Kiállításmegnyitó

Konferencia

11:00

18:00

Családi mesedélelőtt

Női tekintet és aktivizmus

18:00

„Pincétől a padlásig” Villaséta

19:00

PIM

10.18. vasárnap

10.23. péntek

15:00

16:00

Vasárnapi séta a Károlyi-palotában

Nagyon más

PIM

Mesemúzeum 18:00

OSZMI

PIM

16:00 és 17:00

Tárlatvezetés Kassák Múzeum 10.19. hétfő 18:00

Egy kis séta Ady Endrével PIM

10.20. kedd 18:00

Olvassuk Trianont! PIM

PIM

Kassák Múzeum

Villakoncert OSZMI

PIM

10.24. szombat 11:00

PIM

10.29. csütörtök

Asztali beszélgetések 10.30. péntek 16:00

Kurátori tárlatvezetés OSZMI 18:00

Finisszázs a CSÁTH* kiállításban

Ökofoglalkozás kreatívan

PIM

Mesemúzeum

10.30. péntek

10.25. vasárnap

18:00

10:00

PIM

Integrált családi nap

19:00

PIM

10.28. szerda 18:00

PIM Esti Extra PIM

Lapszámbemutatója

Szobaszínházi előadás OSZMI

10.31. szombat 11:00

Játszani jó! Mesemúzeum

OKTÓBER

10.17. szombat


AJÁNLÓ

SOKSZÍNŰ ŐSZ, EZERARCÚ IRODALMI SÉTÁK A SZABADBAN Az ősz a színes programok és a nagy barangolások ideje, a kettőt kombinálva pedig ezúttal is izgalmas szabadtéri élmények várnak ránk. Változatos tematikus sétákkal készülünk nagyoknak és kisebbeknek, irodalom- és történelemkedvelőknek, kíváncsiságból betévedteknek, hogy a kora őszi napsütésben kedvenc íróinkkal, költőinkkel, Kosztolányi Édes Annájával vagy éppen a Károlyi grófokkal vállvetve járjuk be Budapestet. A belvárosban a magyar romantikus irodalom nagyjai, Petőfi, Jókai és Arany nyomába eredünk, a PIM-nek otthont adó Károlyi-palotában a díszes termeket járva megismerhetjük a klasszicista épület és a grófi család évszázadokat átívelő történetét, a kicsik pedig a palota titkos átjáróit felfedezve kukkanthatnak be a múzeum kulisszái mögé.

 Kép: a Károly-palota Carl Vasquez (1798-1861) metszetén

Ady Endre úgy válik közeli ismerősünkké, ahogy végiglátogatjuk kedvenc fővárosi helyeit és megismerjük a szokásait: hogyan mulatott, vagy éppen hol történt az Elbocsátó, szép üzenetet életre hívó nagy szakítás? Újonnan nyíló, különleges Édes Anna-kiállításunkhoz kapcsolódóan Kosztolányi lábnyomait követve idézzük fel a regény száz évvel ezelőtti szereplőit és hangulatait a Krisztinavárosban. A városrészen az idők során számos történelmi esemény hagyta ott a nyomát – egy másik kultúrtörténeti sétánkon ezeket kutatjuk, és megnézzük azt is, merre lakott Márai Sándor vagy hova repült Kun Béla a Vérmező felett.

6


Y: 15 K: 5

G: 228 B: 210

NEM MARADUNK IRODALMI #c8dee8 FESZTIVÁL NÉLKÜL AZC:M:205ŐSSZEL R: 200 SZÖVEG-VILÁG-IRODALOM! – PESTEXT 2020 Y: 5

K: 0

G: 222 B: 232

#008496 C: 100 M: 32 R: 0 Y: 40 G: 132 B: 150 K: 0

B: 184

#eea616 C: 0 M: 35 R: 238 Y: 100 G: 166 B: 22 K: 5

A PesText fesztivál a koronavírus-járvány miatt nem tudja fogadni a külföldi vendégeket, de online számos alkotó a vendége lesz, például az a Catarina Sobral, aki 2014-ben elnyerte a Bolognai Gyerekkönyv Fesztivál illusztrációs nagydíját, vagy a hazánkban is népszerű lengyel író, a #ffe4b8 thriller és horror mestere, Łukasz Orbitowski. A fesztivál online bejelentkezésekkelC:és0 streameléssel készül R: 255is követhetők M: 10oldalán – a PesText web- és facebook majd a beszélgetések. Y: 30 G: 228

K: 0

A szeptember 23-án, a PIM-ben megtekinthető kiállítás megnyitójával kezdődő fesztiválon olyan – hazánkban is népszerű – írók fordulnak meg, mint Alena Mornštajnová (Csehország), Catarina Sobral (Portugália), Łukasz Orbitowski #fabea7 (Lengyelország). Az A38 Hajóról élőben közvetített programokon vehetnek részt az érdeklődők, és gazdag világirodalmi műsorral C: 0 jelentkezik az online PesText fesztivál is a régió alkotóival. R: 250

M: 30 G: 190 Y: végre 30 magyar Alena Mornštajnová az egyik legnépszerűbb cseh író, akinek nyelven is B: 167 megjelenik Hana című sikerkönyve a PesText fesztiválra, a Csirimojó Kiadónál. A lengyel K: 0

és cseh gyerekirodalom nemzetközi hírű alkotói mellett online bekapcsolódik majd Catarina Sobral, akinek magyarul is megjelent könyve, Az én nagyapám elnyerte a 2014. évi Bolognai Gyerekkönyv Fesztivál illusztrációs nagydíját. Łukasz Orbitowski lengyel író, újságíró a horror, a fantasztikum és az alternatív történelem világából indulva vált a #a7a9ab lengyel vidék sötét közelmúltjának hangjává. A Typotexnél megjelent, egy tizenéves C: 0Paszport Polityki-díjjal gyilkos fejlődéstörténeteként olvasható Egy másik lélek című, R: 167 kitüntetett regényét a legrangosabb irodalmi díjakra jelöltékM: 2016-ban. A PesTexten 0 G: 169 a Fiatal Írók Szövetsége átadja a Csáth Géza-díjat. Y: 0

K: 40

Y: 100 G: 176 K:AJÁNLÓ 13 B: 54

B: 171

A Károlyi-palotában rendezik be a „visegrádi négyek” szép könyveket bemutató, Négyszer szép – Válogatás a visegrádi országok legszebb kortárs illusztrált gyerekkönyveiből című kiállítását, melyen a könyvek mint műtárgyak mutatkoznak be. A digitális kihívás kifejezetten jót tett a könyvművészetnek, ami visszatalált régi önmagához, így mára a grafikai és design művészetek egyik legprosperálóbb ága lett. A PesText tárlata a grafikai kivitelüket tekintve legszebb cseh, lengyel, szlovák és magyar illusztrált könyvekből ad válogatást. Az összkép lehengerlő, a visegrádi országokban az illusztrált könyv a kortárs grafika felszabadultan kísérletező terepe. Válogatásunk minden országból 2-2 innovatív kiadót állít középpontba, olyan kötetekkel, amelyek az adott nemzet Szép Könyv versenyein és egyéb nemzetközi megmérettetéseken is a legjobbnak bizonyultak. A kiállítás szeptember 23-tól október 4-ig látogatható.

#c73f22 C: 10 M: 88 R: 199 Y: 100 G: 63 K: 10 B: 34

#58585b C: 0 M: 0 R: 88 G: 88 Y: 0 K: 80 B: 91

A fesztivál további fellépői és a program részletei a PesText weboldalán olvashatók: https://pestextfestival.hu/ 7


AJÁNLÓ

ŐSZI PIM-FINISSZÁZSOK Két kiállításunktól is búcsúzunk az ősz beköszöntével, így aki teheti, mindenképp látogasson el záró programjainkra!

A Bolyongó üstökös – A Petőfi-kultusz alakváltozatai című tárlatunk egy különleges múzeumi megoldásra vállalkozott annak kapcsán, hogyan alakult, formálódott „a költő" nemzeti emlékezetben megőrződő alakja az irodalom, képzőművészet, illetve a politika által használt motívumokban és a társadalom különböző rétegeiben. A látogató saját véleményformálásának teret adó tárlatban szeptember 29-én 18 órakor a két kurátor, E. Csorba Csilla és Kalla Zsuzsa tart záró vezetést, ezt követően 19 órától pedig az új múzeumpedagógiai foglalkoztató térben Tompa Andrea, Kukorelly Endre és Lackfi János közreműködésével várunk mindenkit a kiállítás finisszázsára, Kertész Endre csellista zenei aláfestésével.

Ugyanígy a vizsgálódó énünknek kedvez a nagy sikerű CSÁTH* A varázsló halála című kiállítás, amit a kitartó érdeklődésre való tekintettel, október 31-ig meghosszabbítottunk. Az emberi lélek mélyeit kutató Csáth Géza világában a szeptemberi PIM Esti Extra alkalmával Molnár Eszter Edina és Sidó Anna kurátorok, illetve Bősze Ádám zenetudós kalauzolnak majd bennünket. Egy hónappal később pedig várunk mindenkit a Csáth-impressziók című eseményre! Az egyedülálló kiállítást különleges programmal zárjuk. A finisszázs alkalmával a két kurátor mellett ezúttal két színművész, Simon Kornél és Tasnádi Bence segít mélyebben megismerni Csáth szinesztéziaszerű világát, amelyben színekben, illatokban gondolkodott és zenével érzett. Utóbbi érzékeltetésére Osztrosits Eszter hegedűjátékát hallgathatjuk meg.

8


PROGRAMOK

Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum

OSZMI — Bajor Gizi Színészmúzeum

#AZIRODALOMMEGTALÁL

Mesemúzeum

2020. 09.01 — 10.31.


PROGRAMOK

PIM

PIM ESTIKÉK

Szeptember 2. szerda 20:00

Irodalmi estek fűben ülve, a belváros szívében, a gesztenyefák tövében. A belépés díjtalan. A műsorváltozás jogát fenntartjuk.

A PIM Estikéken kortárs irodalommal, zenével és hideg fröccsel várja a múzeum árnyas kertje a látogatókat. Bemutatkoznak a Térey-ösztöndíjas alkotók, akik legfrissebb műveikből olvasnak fel és elhozzák zenész barátaikat is. Vendégeink: Falcsik Mari, Varró Dániel és Vörös István

Zenei közreműködő: Szirtes Edina Mókus

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ

Szeptember 14. hétfő 17:00

„Örökre hó alatt marad”

Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében A kiállítást megnyitja: Falusi Márton költő Közreműködik: Hirtling István színművész

10


PIM

PROGRAMOK

KÖNYVBEMUTATÓ

A Nap Kiadó rendezvénye

15:00

15:30 15:40 16:10 16:20

17:20 17:30 18:00 18:10 18:40 18:50 19:20 19:30

20:00

Szeptember 15. kedd 15:00

Tamás Menyhért: Trianon szédületében Közreműködik: Bakonyi István, Erős Kinga, Kakasy Dóra Tamás Menyhért: Utazás Bekóciába Közreműködik: Lacza Márta Dedikálás Lukács Sándor: Földi szokásaid Közreműködik: Gróh Gáspár Dedikálás 75 évesek. A szerzőket köszönti Erős Kinga Cseke Péter: Trianon hófogságban Közreműködik: Veres Emese Gyöngyvér Kiss Gy. Csaba: Lengyel napló Közreműködik: Molnár Imre Kiss Gy. Csaba: Fiume Közreműködik: Ress Imre, Erős Kinga Monostori Imre: Kéve és kereszt Közreműködik: Gróh Gáspár Szörényi László: Titkos örök kötél Közreműködik: Hafner Zoltán Hogyan él a múlt. Szörényi Lászlóval beszélget Hafner Zoltán Dedikálás Gróh Gáspár: Két bagoly Közreműködik: Szörényi László Dedikálás Illyés Gyula: Mi az, hogy idő? Közreműködik: Illyés Mária, Kodolányi Judit Dedikálás Pusztay János: Még mindig ugor-török háború Közreműködik: Sebestyén Ilona Dedikálás Ágh István: Szélcsend Közreműködik: Ekler Andrea, Kautzky Armand, Kakasy Dóra Ágh István: Három nap egy esztendő Közreműködik: Keresztes Dóra Dedikálás

11


PROGRAMOK

PIM

JUHÁSZ ANNA POP

Szeptember 16. szerda 19:00

A Facebookon hihetetlen népszerűségnek örvendő Újságmúzeum oldal szerkesztője tehetséges magyar alkotók, elismert és elfeledett magyar származású hírességek életét kutatja szenvedélyesen. Isaac Asimov gondolatát követve -„Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: az emberek és a magyarok.” - ismerjük meg könyvein és előadásain keresztül a sokszínű magyar tehetségeket. Új kötetében - amely ősszel jelenik meg - a századelő Magyarországának izgalmas, elfeledett történeteit gyűjti csokorba, amelyek egyszerre egzotikusan távoliak és otthonosan ismerősek.

Belépő: 1000 Ft

Sal Endre és Fesztbaum Béla

A beszélgetésben elénk tárul számos elfeledett sors, sikerre éhes tehetség, tragikus szerelem, váratlan baleset miatt kettétört karrier és a magyar történelem, mint élő kulissza. Egy este mérnökök, cukrászok, színészek, rendezők, építészek és táncosok, illusztrátorok, írók társaságában, rengeteg anekdotával. A történeteket és anekdotákat Fesztbaum Béla Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolja.

HÁY JÁNOS: A CÉGVEZETŐ Könyvbemutató

A cégvezető azt hitte, isten lábát fogja meg, amikor lapátra tette a régi feleségét, és beválasztott egy új nőt. Ő az, aki mindig helyes döntést hozott, ő az, aki mindig jókor volt jó helyen. Elindult a gyarapodás útján. Ingatlanbefektetések, gazdasági tanácsadás, irodaépületek. Mindig tudta, mit kell lépni, hogyan kell a céget a növekedés útján tartani. Róla szólt az elmúlt harminc év, ott volt mindenütt, ahol lenni kellett, észrevette a kiskapukat és a nagykapukat, ha kellett, a tű fokán is átbújt. Korunk hősének látta magát egy olyan korban, aminek nem volt hőse. Azt kérded, mi közöd hozzá? Te is cégvezető vagy, akár van bejegyzett céged, akár nincs, mert azt az embert, aki vagy, te vezeted. A cégvezető a te életed könyve. Rólad szól és a barátaidról, meg a rokonaidról, az osztálytársaidról, a gyerekeidről és a szüleidről. A cégvezető a helyes és helytelen döntéseid könyve, a céljaid és céltalanságaid, a cselekvésed és a tehetetlenséged könyve. A cégvezető mi vagyunk. A szerzővel Kovács Bálint beszélget. Az Európa Könyvkiadó és a PIM közös programja 12

Szeptember 17. csütörtök 19:00


PIM

PROGRAMOK

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Szeptember 18. péntek 18:00

Előadó: Koltai Mária pszichiáter, kiképző pszichoterapeuta A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész

Közreműködik: Koszta Gabriella színművész, műfordító

Családfaágak Esterházy Péter műveiben – Egy családterapeuta vallomásai

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI

Szeptember 19–20.

Ezen a hétvégén a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításai, díszes termei, könyvtára és az Ady Emlékmúzeum ingyenesen látogathatók! Ingyenes programok: Titkos átjáró – mesés múzeumi séta

Szeptember 19. szombat 10:00–11:30

Vajon szerette a citromtortát a Károlyi-palota építésze? Mivel múlatja napjait egy betűgyűjtő galamb? Hol rendezi rejtett kiállításait a relikviatár kedvenc vakondja, K. Dezső? Milyen titkokra bukkanhat a Pilvax kávéházban egy Petőfi-rajongó kiscsikó? A séta során körbejárjuk a Károlyi grófok régi lakhelyét és bekukkantunk a múzeum kulisszái mögé, megtornáztatjuk a fantáziánkat és fényt derítünk a Károlyi-palota és a Petőfi Irodalmi Múzeum titkos átjáróira.

Ajánlott korosztály: 5-10 év A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: kadara@pim.hu

Palotatörténeti séták Nagyvári Ildikó és Komáromi Csaba vezetésével

Szeptember 20. vasárnap 15:00–16:30

A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legismertebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb palotájává. A belváros klasszicista gyöngyszeme sok olyan titkot rejt magában, amelyek mind a fővárosi építészettörténet, mind a magyar történelem és irodalom jelentős mérföldkövei.

A séta időtartama 1,5 óra Találkozó a PIM/Károlyi-palota udvarán.

Látogatóink megismerhetik a klasszicista palota és a Károlyi család évszázadokon átívelő történetét, bejárhatják a palota díszes termeit, szalonjait, könyvtárát és a volt Károlyi Nemzetségi Levéltár eredeti bútorokkal berendezett helyiségeit. 13


PROGRAMOK

ÉDES ANNA/KOSZTOLÁNYI TRIANON 100

PIM

Szeptember 21. hétfő 18:00

Kiállításmegnyitó

Köszöntőt mond: Demeter Szilárd főigazgató A kiállítást megnyitja: Száraz Miklós György író

30. POKET BEMUTATÓ

Kosztolányi Dezső: Édes Anna / nagykövet: Rúzsa Magdi

Közreműködik: Zsigmond Emőke színművész és Lantos Zoltán hegedűművész

Szeptember 22. kedd 18:00 Illusztráció Kosztolányi Dezső Édes Anna című POKET KEZICSÓK Zsebkönyvből 

A trianoni békeszerződés 100. évfordulójára emlékezik a Petőfi Irodalmi Múzeum Édes Anna / Kosztolányi című kiállítása. Ebből az alkalomból jelenik meg a vajdasági születésű Kosztolányi Dezső Édes Anna című kötete a POKET Zsebkönyvek kiadásában. A könyv az első olyan népszerű kiadás, amely a szerző életműsorozatában megjelent kritikai szöveget közöl, javítva a közel száz év során rárakódott szövegromlást és helyreállítva a politikai cenzúra törléseit. A bemutatón a könyv nagykövetével, az ugyancsak Vajdaságból származó Rúzsa Magdival és a kötet illusztrátorával, Zádor Tamással beszélget a kiállítás kurátora, Parádi Andrea. A kötet az eseményen megvásárolható.

PESTEXT

Nemzetközi Irodalmi Fesztivál

Szeptember 23–26. szerda–szombat

A fesztivál részletes programja a www.pestextfestival.hu oldalon található.

SZÖVEGBŐL TÁRGYBA Részletek a 46. oldalon

14

Szeptember 23. szerda 17:00


PIM

NAGYON MÁS

Rendhagyó vezetés a Csáth-kiállításban

PROGRAMOK

Szeptember 25. péntek 16:00

Részletek a 45. oldalon

INTEGRÁLT CSALÁDI NAP Részletek a 44. oldalon

PEN CLUB

Mandics György: Elfelejtett magyar költészet: középkori rovásírásos költői hagyatékunk

Szeptember 27. vasárnap 10:00–12:00

Szeptember 28. hétfő 17:00

Középkori magyar költészetünk legrégibb darabjaként az Ómagyar Mária-siralmat tartja számon a szakirodalom. Csakhogy a Régi magyar költők tára alapján ilyen, 7 szótagos sorokból álló vers nem lehet a klasszikus hagyomány szerint. Mégis van egy régi magyar modell, a magyar hétsoros, amelyet II. Lajos énekeskönyve másolatából ismerünk. A rendszerről a középkorban tudtak, s német mesterdalnokok is alkalmazták magyar témákra. Ezeket a példákat mutatjuk be, rávilágítva a kiindulópontra: a hét folyó, s hét csillag ősmagyar mitológiai rendszerére.

TÜKÖR

Beszélgetéssorozat Móricz-ösztöndíjasokkal

Szeptember 28. hétfő 19:00

Folytatódik a Tükör sorozat, amelyben az előző év Móriczösztöndíjasait ismerjük meg, nem csak írásaikon, hanem egy baráti beszélgetésen keresztül, ahová az író két, számára fontos vendéget hív meg. A sorozat következő részében Horváth Veronika költő, a FISZ tagja hozza el vendégeit a PIM-be. Patonay Anita színész-drámatanárt, a Káva Kulturális Műhely munkatársát és Szalai Zsolt költőt, az Ambroozia versrovatának szerkesztőjét, a Hermaion Irodalmi Társaság elnökét. Móricz Zsigmond datált, gyakran címmel is ellátott feljegyzéseit, jegyzeteit, megfigyeléseit tenyérnyi lapokra írta. Írói tervei alapján ezekből egységeket alkotott és megközelítőleg kronologikus rendben beköttette. Így keletkezett a kilenc kötetes, Tükör címet viselő, tartalmában az 1914 és 1919 közötti időszakra vonatkozó kézirat.

 Fotó: Bán Horváth Attila

15


PROGRAMOK

PIM

JÓZSEF ATTILA-KONFERENCIA AZ IRODALMI MAGAZINNAL

Szeptember 29. kedd 13:30

115 éve született József Attila, akinek költészete több mint mindig időszerű, életműve új vonatkoztatási rendszert nyitott a magyar költészet történetében. A lapszámbemutató műhelykonferencián három kerekasztal-beszélgetésen tekintik át az életmű legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseit. Részletes program: 14:00–15:10

15:10–15:30 15:30–16:40

16:40–17:00 17:00–18:10

„Elefánt voltam, jámbor és szegény” Élet(történet), értelmezés, hatástörténet kérdései és összefüggései József Attilánál Moderátor: László Laura Beszélgetőtársak: N. Horváth Béla, Szénási Zoltán, Tverdota György kávészünet „Angyal kovályog nyelvünk felületén” Filozófia, nyelv és fordíthatóság kérdései József Attila életműve kapcsán Moderátor: Kondor Péter János Beszélgetőtársak: Fehér M. István, Imreh András, Kulcsár-Szabó Zoltán kávészünet „Egy ölelésben, asszonyok, / ki halna meg velem?” „Szerelem, fájdalom, anya, halál, proletár...” Hívószavak és szervezőelvek József Attila költészetében Moderátor: Molnár Krisztina Beszélgetőtársak: Balogh Gergő, Bús Éva, Horváth Kornélia

FINISSZÁZS 18:00 A Bolyongó üstökös – A Petőfi-kultusz alakváltozatai című kiálításban E. Csorba Csilla és Kalla Zsuzsa kurátorok tartanak záró tárlatvezetést.

A konferencia ideje alatt a lapszám kedvezményes áron megvásárolható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szeptember 29. kedd 18:00 Regisztráció: regisztracio@pim.hu

19:00

Petőfi 2020

Felolvasnak: Tompa Andrea, Kukorelly Endre és Lackfi János

16

Közreműködik: Kertész Endre zenész


PIM

PIM ESTI EXTRA

PROGRAMOK

Szeptember 30. szerda 18:00

Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban

Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 1000 Ft

18:00 CSÁTH* A varázsló halála Molnár Eszter Edina és Sidó Anna kurátorok vendége Bősze Ádám zenetudós

25 ÉVES A PARNASSZUS Jubileumi zenés irodalmi est

Szeptember 30. szerda 18:00

A Parnasszus, Közép-Európa egyetlen költészeti folyóirata idén ünnepli 25. születésnapját. Ebből az alkalomból a folyóirat szerzőivel és olvasóival zenés irodalmi esten ünnepel. A rendezvényt az NKA támogatta.

LÉPCSŐSZEMINÁRIUM Részletek a 46. oldalon

Október 1. csütörtök 17:00 17


PROGRAMOK

NAGYON MÁS

Rendhagyó vezetés a Csáth-kiállításban

PIM

Október 2. péntek 16:00

Részletek a 45. oldalon

CSAK ROMANTIKUSAN!

Október 3. szombat 10:30

A sarkon a múlt felé fordulva rátérünk a „Romantika körútra”, ahol a magyar romantikus irodalom nagyjai nyomába eredünk. Petőfi , Jókai és Arany életének számos belvárosi helyszínét keressük fel. A Belvárosi Ferences Templom urnatemetőjében a mártírhalált halt Batthyány Lajos vértanú miniszterelnökre is emlékezünk.

Találkozó a PIM előtt időtartam: 1,5–2 óra Résztvevők száma: 20 fő Sétajegy: 1900 Ft, elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymesteren

Irodalmi körút a Belvárosban

Sétavezető: Nagyvári Ildikó A Múzeumok Őszi Fesztiválja programja

ELLENPONT

Megemlékezés és kerekasztal-beszélgetés Zsoldos Péter születésének 90. évfordulóján

Október 5. hétfő 18:00

A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar sci-fi írókat és szerkesztőket felvonultató sorozatában a hazai sci-fi irodalmi szubkultúra legnevesebb alkotóinak bemutatását tűzte ki célul. Estünk következő részében a hazai sci-fi irodalmi élet legjelentősebb alkotójának, Zsoldos Péternek a munkásságával foglalkozunk. Beszédet mond: Zsoldos Dávid Résztvevők: Devich Márton, a Bartók Rádió igazgatója; Görgey Etelka író; Németh Attila irodalmi szerkesztő, Galaktika; Szabados András fordító; Takács Gábor kritikus, Próza Nostra A beszélgetést vezeti: Veres Miklós muzeológus, PIM A PIM és a Magyar Írószövetség SF Szakosztályának közös estje  Fotó: magángyűjtemény

SÉTA ÉDES ANNÁVAL Részletek a 41. oldalon.

18

Október 5. hétfő 18:00


PIM

PROGRAMOK

JUHÁSZ ANNA POP

Október 8. csütörtök 19:00

Vass Virág író, újságíró igazi újító - pályáját bátor lépések és őszinte írások jellemzik, és sokszor volt első. Huszonöt évesen főszerkesztő lett, majd az ELLE magazin alapítója. Szépirodalmi művei 2009 óta jelennek meg, azóta könyveivel a sikerlisták élén áll. Már első, Vulévú című kötetében a női sorsokat és női döntési lehetőségeket helyezi fókuszába: könyvei éppúgy szólnak a női barátságról, mint sorsfordító utazásokról és az önismeretről. Van, hogy a '20-as évek Amerikájában, máskor 1989-ben Berlinben vagy a '70-es, '80-as évek, a Kádár-korszak Budapestjén találjuk magunkat - mint legutóbbi regényében, hisz Az örökké rövid története Kardos Sára sorsát mutatja be, aki a történelem és a hidegháború komor valóságában indul önálló, bátor útjára.

Belépő: 1000 Ft

Vass Virág és Zsédenyi Adrienn

Az esten Zsédenyi Adrienn, Zséda, többszörös Fonogram- és EMeRTon-díjas énekesnő új szerepben mutatkozik be: a beszélgetés mellett ő olvassa majd a szövegeket.

NAGYON MÁS

Rendhagyó vezetés a Csáth-kiállításban.

Október 9. péntek 16:00

Részletek a 45. oldalon.

SZÍNEK ÉS ÉVEK

Kaffka Margit és Lesznai Anna

Október 9. péntek 19:00

Az előadás a két író műveit, verseit, sorsuk összekapcsolódását és szétválását, Kaffka varázserejét és Lesznai művészi sokoldalúságát mutatja be. Előadja: Buza Timea Az előadás a Köszönjük, Magyarország! program keretében jött létre.

Közreműködik: Börcsök Enikő és Csuja Dániel

19


PROGRAMOK

KRISZTINA-RESZTLI Részletek a 47. oldalon.

INTEGRÁLT VÁROSI SÉTA Részletek a 45. oldalon.

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS A dialógusteremtő Ferenczi

Előadó: Mészáros Judit pszichoanalitikus A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész

PIM

Október 12. hétfő 18:00

Október 16. péntek 16:00

Október 16. péntek 18:00 Közreműködik: Őze Áron színművész

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

VERSMARATON

Október 17. szombat 10:00–22:00

Száz költő, háromszáz vers a legjobbak közül – ez Az év versei 2020 antológia, amelynek szerzői tizenkét órán át – délelőtt 10 órától este 10 óráig –, óránkénti váltásokkal hallhatók és láthatók a Díszteremben, a Versmaraton színpadán.

A belépés ingyenes!

A legszemélyesebb találkozás a költészettel

Néhányan a költők közül, akikkel találkozhat: Ágh István; Czigány György; Fenyvesi Ottó; Filip Tamás; Géczi János; Jász Attila; Kalász Márton; Kemsei István; Kiss Anna; Kovács István; Kukorelly Endre; Ladik Katalin; Lezsák Sándor; Mezey Katalin; Petőcz András; Serfőző Simon; Tóth Erzsébet; Tóth Krisztina; Turczi István; Végh Attila; Vörös István; Zalán Tibor A Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség, az MTVA és a PIM közös programja.

20


PIM

VASÁRNAPI SÉTA A KÁROLYI-PALOTÁBAN Palotatörténeti séta Nagyvári Ildikó vezetésével

Vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és a főnemesi Károlyi család évszázadokon átívelő történetét. A Múzeumok Őszi Fesztiválja programja

EGY KIS SÉTA ADY ENDRÉVEL Részletek a 48. oldalon.

OLVASSUK TRIANONT! Vita a piskótáról

PROGRAMOK

Október 18. vasárnap 15:00 Időtartam: 1,5–2 óra Résztvevők száma: 40 fő Sétajegy: 1000 Ft, elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymesteren

Október 19. hétfő 18:00

Október 20. kedd 18:00

Hogyan vélekedtek Trianonról a korabeli írók? Hogyan került be Trianon témája egy-egy szépirodalmi szövegbe? Az Olvassuk Trianont! című beszélgetéssorozat első részében az Édes Anna / Kosztolányi-kiállításhoz kapcsolódva Kosztolányi politikai szerepvállalását, és a regényben megjelenő történelmi korszakot elemezzük, különös tekintettel a magyarországi vörösterror és fehérterror működésére és következményeire. Résztvevők: Bödők Gergely történész (Clio Intézet), Arany Zsuzsanna irodalomtörténész (Pannon Egyetem) Moderátor: Parádi Andrea, a kiállítás kurátora  Illusztráció: Kosztolányi Dezső Édes Anna című POKET Zsebkönyvből

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ

Új vizeken… Írók és művészek Székely Aladár műtermében A kiállítást megnyitja: Bazsányi Sándor irodalomtörténész, esztéta A kiállítás a Fotóhónap 2020 keretében jött létre.

Október 21. szerda 17:00

Közreműködik: Gál-Tamási Anna (hegedű), Szokolay Ádám Zsolt (zongora)

21


PROGRAMOK

NAGYON MÁS

Rendhagyó vezetés az Édes Anna-kiállításban

PIM

Október 23. péntek 16:00

Részletek a 45. oldalon.

INTEGRÁLT CSALÁDI NAP Részletek a 44. oldalon.

PIM ESTI EXTRA Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban

Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 1000 Ft

18:00 Édes Anna / Kosztolányi Dezső - Trianon 100 A kiállításban rendhagyó tárlatvezetést tart Szenteczki Zita, az Örkény Színház Édes Anna című darabjának rendezője és Bíró Bence dramaturg. 19:00 Az Új vizeken... című Székely Aladár-kiállításban E. Csorba Csilla kurátor tart tárlatvezetést. 22

Október 25. vasárnap 10:00–12:00

Október 28. szerda 18:00—20:00


PIM

A VARÁZSLÓ KERTJE

Csáth Géza életművéhez kapcsolódó interdiszciplináris konferencia

PROGRAMOK

Október 29–30. csütörtök-péntek

Csáth Gézát az irodalomtörténet a modern magyar irodalom egyik jelentős, mélylélektani érdeklődésű novellaírójaként tartja számon, akinek azonban tíz éven át tartó morfinizmusa és végül 33 éves korában bekövetkezett öngyilkossága miatt félbe szakadt a pályája. Az életművet övező sok évtizedes csendet követően, az 1960–70-es évekbeli újrafelfedezésekor kifejezetten divatos szerzővé vált. Később a fokozott érdeklődés tanulmányokat, monográfiákat, filmes adaptációkat és műveinek újrakiadásait eredményezte. Az életmű megjelentetésével párhuzamosan végbement a hagyaték összegyűjtése és jelentős részének közgyűjteményi elhelyezése, feldolgozása. Az alapkutatás tehát eljutott arra a pontra, hogy a korábban rejtélyekkel teli életút feltérképezhetővé, az életmű pedig a maga teljességében értékelhetővé és kontextusában értelmezhetővé vált. Csáth Géza szépirodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásai, elmekórtani munkája, valamint életrajzi forrásai az irodalomtudomány mellett a művészettörténet, a zenetudomány, a színháztörténet, a művelődés- és kultúrtörténet, az orvostörténet, a pszichológia és pszichiátria számára is kiváló kutatási témákat kínálnak. A PIM, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtörténeti Intézete és a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete közös szervezésében.

ASZTALI BESZÉLGETÉSEK…

Október 29. csütörtök 18:00

Beszélgetőtársak: Andrási Andor, a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány alapítója, a Sztehlo Gábor által életre hívott Gaudiopolis egykori polgára; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Keveházi László, a Sztehlo Gábor által életre hívott Gaudiopolis első miniszterelnöke; Kunt Gergely társadalomtörténész, Miskolci Egyetem; Schmal Alexandra, a Tények és Tanúk sorozat szerkesztője, Magvető Kiadó

Belépő: 800 Ft / 400 Ft

Sztehlo Gábor, az embermentő

Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus 23


PROGRAMOK

Tolnainé Kassai Margit: Óvoda az óvóhelyen – Feljegyzések a Sztehlo-gyermekmentésről Sztehlo Gábor evangélikus lelkésznek, a Világ Igazának egy eddig ismeretlen munkatársa kap nevet, arcot és hangot a Tények és tanúk sorozatban megjelent kötettel: Tolnainé Kassai Margit (1909–2000) banktisztviselő, fotográfus, 1944—45-ben a Jó Pásztor Bizottság gyermekotthonaiban bujkáló gondozónő memoárnaplója máig kéziratban rejtőzött. A német megszállás és Budapest felszabadulása közötti időszakot megörökítő szöveg igazi felfedezés: olyan kisportrék sorát tartalmazza a mentett gyerekekről, a rájuk vigyázó, szintúgy bujkáló felnőttekről és az események sok más szereplőjéről, amelyek közel hozzák a budapesti zsidók üldözése, a menekülés és az embermentés,

az ostrom és a háború utáni néhány hét mindennapjait. Itt semmi sem csupán fehér vagy fekete: a szerző a legszörnyűbb körülményekről szólva is képes hol friss humorral, hol kesernyés iróniával, mindvégig rendkívül szórakoztatóan és elgondolkodtatóan írni. A memoárnaplót Kunt Gergely társadalomtörténész kísérő tanulmányával, jegyzetekkel és annotált névmutatóval jelenteti meg a Magvető Kiadó. Az Asztali Beszélgetések Alapítvány programja

24

PIM


PIM

PROGRAMOK

CSÁTH-IMPRESSZIÓK

Október 30. 18:00–21:00

Molnár Eszter Edina és Sidó Anna kurátorok, valamint Simon Kornél és Tasnádi Bence színművészek előadásában az író élettörténetének és novelláinak érzékeny párbeszéde hozza meghitt közelségbe a csáthi univerzumot.

Belépőjegy: 1500 Ft

Finisszázs a CSÁTH* A varázsló halála című kiállításban Kurátor és színész, történet és szöveg

A kiállítás díszletei között etűdökben varázsoljuk Önök elé a hármasművész-elmeorvos tragikus életének egy-egy fontos epizódját, érzéseit, gondolatait és morfiumálmait. Az impressziók között Osztrosits Eszter hegedűjátékát hallgathatják.

Jegyeket elővételben a PIM jegypénztárában vagy online a jegymester.hu oldalon az alábbi időpontokra vásárolhatnak: 18:00, 18:30, 19:00, 19:30, 20:00, 20:30

A félóránként ismétlődő programon egyszerre 10 fő vehet részt.

1920/2020

Az Irodalmi Magazin lapszámbemutatója

Október 30. péntek 18:00

A Trianon szó aligha csupán a történelmi eseményt, sokkal inkább egy meghatározó trauma száz esztendejének eleven folyamatát, és annak számtalan el nem beszélt történetét jelöli. Hogyan hatott és hat a mai napig e sorsesemény a magyar irodalomra? Hogyan változott meg az anyaországi, illetve az elszakadt területek irodalmi élete, intézményrendszere, irodalomszemlélete, és nem utolsósorban: hogyan jelenik meg Trianon az irodalmi szövegekben?

25


PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM

Szeptember 11. péntek 18:00

SZEMÉLYES TÁVOLSÁG BESNYŐ ÉVA FOTOGRÁFIÁI Kiállításmegnyitó

A kiállítást megnyitja: Acsády Judit szociológus

 Fotó: Besnyő Éva: Önarckép, Berlin, 1931 © Maria Austria Intézet, Amszterdam

Szeptember 17–19. csütörtök-szombat

MŰTÁRGYAK ÉJSZAKÁJA Idén negyedszerre rendezi meg a műtárgy.com népszerű művészeti programsorozatát, a Műtárgyak Éjszakáját. A programsorozat célja, hogy bemutassa a műtárgyak sokszínűségét, és közelebb hozza a műtárgyak, valamint a műkereskedelem világát a nagyközönséghez, bepillantást engedve a kulis�szák mögé is. A Kassák Múzeum mindhárom napon különleges programokkal várja a Műtárgyak Éjszakája látogatóit. A programokra regisztrálni és jegyet váltani a https://www.mutargyakejszakaja.hu honlapon lehet. Szeptember 17. csütörtök 18:00

TÁRLATVEZETÉS

a Személyes távolság − Besnyő Éva fotográfiái című kiállításon Az érdeklődőket Csatlós Judit és Juhász Anna Mária kurátorok kalauzolják.

  Fotó: Besnyő Éva: A Wannsee-i strandon, Berlin, 1931 © Maria Austria Intézet, Amszterdam

26


KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Szeptember 18. péntek 18:00

KONSTRUKTÍV KAMERA

Sebestyén Ágnes Anna művészettörténész (Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) előadása

 Fotó: Besnyő Éva: A Dijkstra család nyaralója, Groet, 1934 ©Leideni Egyetemi Könyvtár, ©Maria Austria Intézet, Amszterdam

Az építészeti fotó olyan, információban gazdag kép, amely segít fogalmat alkotni egy épületről, illetve az épített környezetről, ugyanakkor dokumentumértékétől, sőt magától az épülettől függetlenül is önálló alkotás. Az előadás − a Kassák Múzeum Besnyő Éva-kiállításához kapcsolódva − a két világháború közötti építészeti fotó műfaját mutatja be. Szó lesz az építészek és fotósok sajátos együttműködéséről, többek között arról, hogy a tökéletes látvány elérése érdekében milyen fotótechnikai trükköket alkalmaztak. Olyan női fotográfusok életműve kerül a középpontba, akik − Besnyő Évához hasonlóan − alapvetően formálták a korabeli építészetről alkotott képet.

Szeptember 19. szombat 14:00−18.00

VÁNDORFÉNYKÉPÉSZET A Kassák Múzeum udvarán felállított mozgó fényképészeti stúdió és labor a 19. századi fotográfia kézműves eljárásaiba enged bepillantást. A workshop résztvevői aktívan részt vesznek a fényképezés folyamatában, kipróbálhatják azokat a körülményes, ám nagyon látványos fotográfiai műveleteket, amelyek a „régi” fotográfia sajátjai. A kép megkomponálásától kezdve a nagy méretű síkfilm kidolgozásán keresztül a pozitív kép előállításáig tartó, izgalmas folyamatban Laczkó Péter fotográfus kalauzolja és segíti az érdeklődőket.

27


PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

Szeptember 30. szerda 17:00–20:00

SZITANYOMÓ WORKSHOP: ABSZTRAKT FUTÓ A méteráru-nyomtatás az egyik legrégebbi nyomtatási terület a modern textiliparban, a szitanyomtatást megelőzően ezen a területen kísérleteztek a legtöbbet a nyomómesterek a különböző technikai megoldásokkal. A workshop résztvevői − a szitanyom tatás technikatörténetét bemutató, rövid bevezető után − Nagy Kassák-litográfia László vezetésével kipróbálhatják a méteráru-nyomtatást is. Kassák Lajos absztrakt grafikáját a résztvevőkkel együtt „rapportáljuk”, majd a rajz klasszikus, vörös és fekete színben kerül az anyagra, amiből a végén mindenki hazavihet egy-egy darabot. A közös alkotás után, a fennmaradó időben lehetőséget biztosítunk az otthonról hozott pólók, vászontáskák díszítésére is! Belépőjegy a helyszínen váltható: 1500 Ft (felnőtt), illetve 1000 Ft (diák/nyugdíjas), regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet. A belépő az időszaki és az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes.

Október 10. szombat 10:00–15:00

GRAFIKAI WORKSHOP: A LITOGRÁFIÁRÓL, ÚJRA Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vezetésével

A nagy sikerre való tekintettel megismételjük nyári litográfia workshopunkat. Ezúttal tehát a síknyomtatás klasszikus válfajával, a kőnyomtatással ismerkedünk. Alois Senefelder készített először kőnyomatot 1796-ban, és alig három évvel később már a budai várban lévő városházán is működött egy litográfiai síknyomtató. A litográfia a 19. század egyik legkedveltebb sokszorosító technikája lett: látképek, térképek, plakátok mellett az első magyar postabélyeg is kőnyomtatással készült, 1871-ben. Az eljárás során a simára csiszolt kőlapra különleges, koromból és zsírból készült litográfiai krétával rajzolnak, majd a kőlapot megnedvesítik, és olajos nyomdafestéket raknak rá, ami a rajz vonalain megtapad, a vizes felületen viszont nem, így az odakerült felesleges festék letörölhető. A nyomtatásra szánt papírlapot a kőlapra helyezik, majd hozzápréselik. A nagy nyomásra az olajos részek átadják a festéket, így jön létre a litográfia. A litográfiánál fizikailag egyszerűbben és olcsóbban, akár otthon is előállítható a modernebb algráfia. A csiszolt mészkő helyett alumíniumlapra préselt algráfia jellegzetességei a különleges színátmenetek és az élesen kirajzolódó, vékony vonalak. A nyomtatáshoz szükséges mészkő- és alumíniumtáblákról, valamint a jó hangulatról Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vándornyomdászok gondoskodnak, akiktől az élvezetes szakmatörténeti bevezető után a technikai fogásokat is elsajátíthatjuk. A workshop alatt készült nyomatokat a résztvevők hazavihetik! Belépőjegy a helyszínen váltható: 1500 Ft (felnőtt), illetve 1000 Ft (diák/nyugdíjas), regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet. A belépő az időszaki és az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes. 28


KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Október 16–25.

BUDAPEST ART WEEK A tavasszal elmaradt művészeti eseménysorozatot idén a Budapesti Őszi Fesztivál keretében rendezik meg. A kezdeményezést öt évvel ezelőtt az a felismerés indította útjára, hogy a művészeti intézmények, az aktuális igényekhez is igazodva, egyre inkább a közösségteremtő szerepre helyezik működésük hangsúlyait. A Budapest Art Week szélesebb kommunikációs terepen, egy ismert fesztivál keretein belül és új módszerekkel veszi fel a közönséggel a kapcsolatot. Azzal, hogy minőségi válogatást, élményekkel teli programokat kínál, jobban ráirányítja a figyelmet a művészeti értékekre. A Kassák Múzeum évek óta állandó résztvevője a rendezvénysorozatnak. Regisztráció és karszalagváltás: https://www.bpartweek.hu/hu/info Október 18. vasárnap 16:00 és 17:00

TÁRLATVEZETÉS

a Személyes távolság − Besnyő Éva fotográfiái című kiállításban Csatlós Judit és Juhász Anna Mária kurátorok 16 órától angol, 17-től magyar nyelvű vezetést tartanak a kiállításban.

 Besnyő Éva: Dora Gerson kabarészínésznő, Amszterdam, 1936, Lara Brusse Gyűjtemény, ©Maria Austria Intézet, Amszterdam

29


PROGRAMOK

Október 21. szerda 18:00

NŐI TEKINTET ÉS AKTIVIZMUS BESNYŐ ÉVA MUNKÁSSÁGÁNAK AKTUALITÁSÁRÓL Cséka György esztéta előadása Az előadás Besnyő Éva munkásságának a kortárs társadalmi problémák és a jelenkori fotográfia felőli olvashatóságát járja körül. Azt a kérdést vizsgálja, hogy Besnyő képei fotótörténeti értékükön túl, a jelenben is beszélnek-e hozzánk, inspiráló-e ma a fotográfiához való hangsúlyosan nem férfi hozzáállás, illetve a női tekintet egykori artikulálása.

30

KASSÁK MÚZEUM


PROGRAMOK

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

Szeptember 18. péntek 18:00

SZUBJEKTÍV TÁRLATVEZETÉS ÉS PÓDIUMBESZÉLGETÉS Vendég: Szakály György, Kossuth- és Liszt-díjas balettművész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze

 Fotó: Papp Dezső

Belépő: 1000 Ft

Szeptember 19–20. szombat-vasárnap 11:00 és 13:00

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület ad otthont. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota Krisztinaváros egyik legjelentősebb történelmi épülete. A 19. század negyvenes éveiben Áldásy Antal kapitány építtette. 1855–66 között ez az épület volt otthona a Lánchíd és az Alagút skóciai születésű angol építészének, a budai Áldásy családba nősült Adam Clarknak. Az épület történetével és a gyűjtemény becses darabjaival ismerkedhetnek meg a vezetett sétára regisztrálók. Regisztráció: oszmi@oszmi.hu Cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 57. Szeptember 19. szombat 10:00–17:00

ÖNISMERET, EMBERISMERET ALAPFOKON Meseterápia tréning Lentulay Edina meseterapeutával

A mese nem csak álom, vágy, illúzió, aminek semmi köze a valósághoz. A mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem hogy minden rendbe hozható. A mese élni segít. Regisztráció: szebenyi.agnes@oszmi.hu Belépő: 1000 Ft

31


PROGRAMOK

OSZMI

Szeptember 19. szombat 18:00

„PINCÉTŐL A PADLÁSIG”

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában A Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület egyik, akkor még csöndes és városszéli utcájában, egy kétszintes villában élt egy óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épületnek a nagyközönség elől eddig elrejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárdszobán át a kertig. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után. A sétát csak 14 éven felüli látogatóinknak ajánljuk! Regisztráció: szebenyi.agnes@oszmi.hu Belépő: 2000 Ft

Fotó: OSZMI

Szeptember 25. péntek 16:00

KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS

a Róna Viktor-emlékkiállításban Halász Tamással Belépő: 1000 Ft Szeptember 25. péntek 19:00

„MA AZ VAGYOK, AKI ELŐTTETEK ÁLL”

Szobaszínházi előadás Bajor Gizi levelezésének és szerepei szövegeinek felhasználásával „Száz ábrázat foszlott már le rólam és száz fog még reám tapadni.” Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a kor ünnepelt dívája, a körülrajongott színésznő színpad mögötti életébe, a villa egykori háziasszonyának privát szférájába: miként gondolkodott életről, szerelemről, színpadról. Bajor Gizi szerepében: Papp Kinga Lívia Rendezte: Spolarics Andrea (Az előadás időtartama kb. 50 perc.) A hely befogadóképessége maximum 18 fő. Regisztráció: bgm@oszmi.hu Belépő: 1000 Ft 

32

Fotó: OSZMI


OSZMI

PROGRAMOK

Szeptember 30. szerda 18:00

ELYSIUM (1986)

Filmvetítés a Bács Ferenc-kiállításban Meghatározó alkotás a holokauszt témájában. Nem akar sokkolni, nem keres bármiféle hatásvadász jelenetet vagy dramaturgiát. Újszerű látásmódot alkalmazva, egyszerűen emlékeztetni akar arra, amit sohasem szabad (lehet) elfelejteni. A film Keszi Imre azonos című regényéből készült. Vendég: Szántó Erika, a film rendezője Belépő: 500 Ft

Október 2. péntek 15:00

„HERCEG A VASFÜGGÖNY MÖGÜL”

Róna Viktor-emlékkiállítás Ünnepélyes megnyitó és könyvbemutató dedikálással Vendégek: Keleti Éva, Orosz Adél és a kiállítás, illetve a kötet tervezői és alkotói A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztráció: bgm@oszmi.hu

Fotó: Róna Viktor és Orosz Adél, Gajane, Operaház, 1962, Kotnyek Antal

33


PROGRAMOK

Október 8. csütörtök 14:00

MINIKONFERENCIA

A Székely György Színháztudományi Szabadegyetem doktori hallgatóinak tudományos ismeretterjesztő előadássorozata A Székely György Színháztudományi Szabadegyetemen magyarországi és határon túli, magyar nyelvű doktori képzésben részt vevő, színháztudományi témákkal foglalkozó fiatal kutatók tartanak ismeretterjesztő előadásokat. A sorozat havi egy alkalommal jelentkezik, és minden érdeklődő számára nyitott. A minikonferencián a 2020 tavaszára meghirdetett, ám a COVID-19 járvány miatt elmaradt előadások hangzanak el. PROGRAM: 14:00–15:30 Csadi Zoltán: Hegedűs Tibor – Egy elfeledett színházi polihisztor Hegedűs Tibor (1898–1984) a Belvárosi Színházból indult mint színész, aztán megmaradt rendezőnek, színházban, rádióban, alkalmanként filmben. Élete és pályafutása legtermékenyebb korszakát a Vígszínházban töltötte. Rendezőként került oda, igazgatóként távozott.  A legvadabb nyilas időkben sem engedett a fasizmus ideológiájának, sem műsorpolitikájában, sem az ártatlanok védelmében. Mégis, az igazolási perét követően – függetlenül attól, hogy tisztázta magát a vádak alól – karrierje derékba tört.  Sokoldalú művészegyéniség, akinek életműve gyakorlatilag teljesen feledésbe merült, munkássága ismeretlen, színházesztétikai alapelveinek értelmezése a mai napig nem történt meg. Előadásomban színház- és kultúrtörténeti szempontú áttekintés keretében vizsgálom és tárom fel Hegedűs Tibor életútját, szakmai tevékenységét. (Csadi Zoltán, a Bartók Kamaraszínház igazgatóhelyettese, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának PhD-hallgatója.) 15:45–17:15 Doma Petra: Hanako recepciója – Színész(nő), modell és hős(nő) Előadásomban három szempont figyelembevételével fogom bemutatni a XX. század elején Európa-szerte ünnepelt japán színésznő, Hanako recepcióját. Korabeli és máig ható megítélését a színész(nő), modell és hős(nő) aspektusokból vizsgálom, melyek Loï Fullerrel, August Rodinnel és Mori Ōgai íróval való kapcsolatára reflektálnak. Ezáltal Hanako munkássága mellett, tágabb kontextusban a századfordulós Nyugat–Kelet viszonyt is bemutatom. (Doma Petra japanológus, színháztörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem megbízott óraadója, a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában végezte el PhD-tanulmányait.) A programváltozás jogát fenntartjuk! A belépés ingyenes! 34

OSZMI


OSZMI

PROGRAMOK

Október 15. csütörtök 16:00

SZÍNÉSZTÁRSALGÓ „Szellők szárnyán...”

Emlékezés Huszka Jenő zeneszerzőre „Ez a műfaj abból él, hogy furcsa, különleges, rendhagyó, nagy egyéniségek játsszák, nem pedig szorgalmas, becsületes, szakszerű színi ipari dolgozók” – írta Szinetár Miklós az egyik legnépszerűbb színjátéktípusról. Meg természetesen abból, tegyük hozzá, hogy immár egy évszázad óta kiváló zeneszerzők műveit adják elő. Huszka Jenő – az angol és a bécsi operett kizárólagos uralmát megdöntve – egyike volt a műfaj hazai megteremtőinek. Aranyvirág című művével nyitották meg 1903-ban Budapesten a legendás Király Színházat, utolsó alkotását, a Szabadság, szerelem című operettet 1955-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be. Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művész házaspár zenés programja Zongorán közreműködik: Tassonyi Zsolt karnagy Vendég: Nemlaha György író Beszélgetőtárs: Gajdó Tamás színháztörténész

 Huszka Jenő és Lázár Mária az Erzsébet c. operett bemutatóján Fotó: OSZMI

Belépő: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft) Október 17. szombat 18:00

„PINCÉTŐL A PADLÁSIG”

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában A Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület egyik, akkor még csöndes és városszéli utcájában, egy kétszintes villában élt egy óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épületnek a nagyközönség elől eddig elrejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárdszobán át a kertig. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után. A sétát csak 14 éven felüli látogatóinknak ajánljuk! Regisztráció: szebenyi.agnes@oszmi.hu Belépő: 2000 Ft 35


OSZMI

 Fotó: OSZMI

PROGRAMOK

Október 21. szerda 19:00

VILLAKONCERT

Johann Sebastian Bach fuvolára és vibrafonra Janca Dániel és Drahos Rebeka koncertje A két Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikus szóló- és együttes játékában a fuvolamuzsika mellett Bach vonós hangszerekre komponált műveinek adaptációi is elhangoznak. A különleges hangszerpárosítású duó a 2019-es Bach Mindenkinek Fesztiválon való debütálását követően ezúttal először koncertezik Budapesten. Belépő: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft) A programváltozás jogát fenntartjuk! Október 30. péntek 16:00

Október 30. péntek 19:00

KURÁTORI TÁRLATVEZETÉS

„MA AZ VAGYOK, AKI ELŐTTETEK ÁLL”

a Róna Viktor-kiállításban Halász Tamással Belépő: 1000 Ft

Szobaszínházi előadás, Fotó: OSZMI

Szobaszínházi előadás Bajor Gizi levelezésének és szerepei szövegeinek felhasználásával „Száz ábrázat foszlott már le rólam és száz fog még reám tapadni.” Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a kor ünnepelt dívája, a körülrajongott színésznő színpad mögötti életébe, a villa egykori háziasszonyának privát szférájába: miként gondolkodott életről, szerelemről, színpadról. Bajor Gizi szerepében: Papp Kinga Lívia Rendezte: Spolarics Andrea (Az előadás időtartama kb. 50 perc.) A hely befogadóképessége maximum 18 fő. Regisztráció: bgm@oszmi.hu Belépő: 1000 Ft

36


PROGRAMOK

MESEMÚZEUM Szeptember 5. szombat 11:00

Szeptember 8. kedd 17:00

JÁTSZANI JÓ!

MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait!

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely A Budavári Önkormányzat támogatásával, új filiáléval bővül a Petőfi Irodalmi Múzeum. A kiskamaszoknak szóló Történetalkotó Műhely megnyitóján vendégünk Berg Judit író.

Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc

A programot szabad téren, korlátozott létszámmal és a távolságtartási szabályok betartásával rendezzük meg.

Szeptember 12. szombat 11:00

Kérjük, regisztráljon az alábbi e-mail címen: csorsz.katalin@pim.hu 1013 Budapest, Döbrentei utca 9.

A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA Mesés drámafoglalkozás

Ajánlott korosztály: 6-10 éves korig 60 perc

Szeptember 26. szombat 11:00

DIAFILMVETÍTÉS Szeptember 19. szombat 11:00

UNIKORNISOK ÉS SÁRKÁNYOK Az unikornisok mindig fontos szereplői voltak a mítoszoknak és meséknek a jóság, a szépség és a varázslat megtestesítőiként. A sárkányok hatalmas erejükkel csodálatra méltóak. Engedd szabadon a fantáziádat és gyere, készítsd el saját mesebeli lényedet a Mesemúzeumban. Sokféle alapanyaggal dolgozhatsz: csuhé, gyapjú, különböző színes papírok.

Válogatás Csukás István meséiből Amit mesélünk: Pom Pom meséi: Radírpók, Szegény Gombóc Artúr Sün Balázs Süsü, a sárkány Ajánlott korosztály: 4-8 éves korig 30 perc

Minden kicsit és nagyot szeretettel vár Farkas Réka iparművész. Ajánlott korosztály: 5-12 éves korig 120 perc

37


PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

Október 3. szombat 11:00

PIRIPIRÍ, AZ ILLATGYÖKÉR

Dél-amerikai guarani népmese a Los Andinos együttessel, indián díszletekkel és dalokkal az Évkerék Társulat előadásában Ajánlott korosztály: 5-12 éves korig 60 perc Október 10. szombat 11:00

PAPÍRSZÍNHÁZ MESÉK A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható, nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást. Amit mesélünk: A kiskakas gyémánt félkrajcárja A kiskondás A só Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 30 perc Október 17. szombat 11:00

KEDVENC MESÉINK családi mesedélelőtt

A programon a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely mesélői várnak szeretettel minden meseszeretőt!

Október 24. szombat 11:00

Ajánlott korosztály: 4-10 éves korig 60 perc

LEGYÉL TE IS KÖRNYEZETVÉDŐ!

Október 31. szombat 11:00

Minden kicsit és nagyot szeretettel vár Farkas Réka iparművész.

JÁTSZANI JÓ! Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait! Ajánlott korosztály: 6-12 éves korig 120 perc 38

ökofoglalkozás kreatívan

Ajánlott korosztály: 5-10 éves korig 120 perc


MÚZEUM MÁSKÉPP

INTÉZMÉNY NEVE

Csoportoknak

Pedagógusoknak Családoknak 16 + 18 + Séták

Múzeumpedagógia / PIM

2020. 2018. 09.01 09.01 10.31. — 10.31. 39


PROGRAMOK

2020 májusában egy tér, melyet aligha lehet kikerülni, ha valaki a PIM tárlatait fedezi fel, egy eddig inkább csendes sarokszoba, megváltozott. Múzeumpedagógiai műhellyé lett. Egy olyan mindig alakuló térré, amely nem csak a gyerekeké – mely a csoportmunkák, foglalkozások során pop-up tárlattá, színpaddá, alkotó-, sőt akciótérré válik –, hanem az egyéni látogatót is arra bátorítja, mozgassa meg minden érzékszervét, figyeljen fel a cselekvésre hívó részletekre vagy pihenjen meg két tárlat közt, útközben. 40

PIM


PIM

PIM

CSOPORTOKNAK

A múzeumpedagógiai műhely tere lehetőség arra, hogy a választott kiállításról, témáról térben – inspiráló, alakítható múzeumi térben – gondolkodhassunk és gondolataink meg is valósulhassanak! A diákok kipróbálhatják, hogy milyen a múzeumi tárlattal feltöltekezve egy olyan teremben megvalósítani minden ideájukat, ami csak arra vár, hogy kreatívan, egyéni vagy csoportos interpretációkkal átrendezzék, saját tárlatokat, előadásokat hozzanak létre benne, melyek olykor csak órákra, de részei lesznek a múzeum kiállításainak. Minden foglalkozásunknak része marad természetesen a kiállítás felfedezése, de új lehetőségek nyílnak meg! A + jelzésű foglalkozásaink kérhetőek úgy, hogy a tárlat felfedezését a térben való alkotó folyamat zárja le. A ++ jelzésű foglalkozásaink a tárlat és a múzeumpedagógiai műhely terében valósulnak meg. Múzeumpedagógiai kínálatunk: https://pim.hu/hu/tanulas/iskolaknak/tarlatevezetesek-foglalkozasok 

Múzeumpedagógiai tér Fotó: Berecz Valter

41


PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

ÉDES ANNA, KICSIT MÁSKÉPP Kiállítás Megdöbbentően kevés tárgyunk maradt Kosztolányi Dezsőtől: egy félbevágott könyvespolc. Szavakkal alig körbeölelhető aurája az eredetiségnek, a valakihez tartozásnak. Egy súlyos, szerteágazó családtörténetet hordoz, és kérdések feltevésére késztet: miért csak ennyi? Miért van félbevágva? A Múzeumpedagógiai műhely első tárlatának a tárgyak hiánya adta alapötletét: fiktív tárgyélettörténet pályázatot írtunk ki fiatal alkotóknak, olyan tárgyak létrehozására, melyek gazdájuk sorshordozói lehetnek, mint Kosztolányi könyvespolca, ugyanakkor egy fiktív világhoz, Édes Annáékhoz is tartoznak. Ficsor kifordítható sapkája, egy semmitmondó, különös ismertetőjeleket nélkülöző batyu vagy éppen a kámfor Annát zsigeri módon riasztó szaga – többek között ezek jöttek létre nyolc tehetséges alkotó által. Lépjen be a fikció tárgyiasult emlékei közé!

Múzeumpedagógiai foglalkozások Tárgyak és történetek

Hogyan lehet egy tárggyal kifejezni az „édesannaságot” vagy a nyomasztó, arctalanító és mégis a biztonság megtartó érzetével kecsegtető társadalmi rendszereket? Habár a kérdések igencsak absztraktak, de az Édes Anna-tárlat egyik szobájának vetítése inspirációt nyújthat a diákoknak, hogy elvont társadalmi problémákat, politikai kontextusokat vagy éppen konkrét karaktereket értelmezzenek, miközben személyes viszonyulást alakítanak ki a regény textusának számukra legfontosabb témafelvetéseihez. Időtartam: 90 perc A foglalkozás díja: 5000 Ft csoportonként Kapcsolódó kiállítás/helyszín: Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 (PIM) 42


PIM MÚZEUMPEDAGÓGIA

PROGRAMOK PIM

A ruha teszi…

avagy fecsegő tárgyaink és kortárs Édes Annák Milyen lehetett kikeményített köpenyben dolgozni Édes Annának, kaucsuk inggallérban feszengeni vagy éppen büszkén feszíteni a hivatalban Vizynek? Hogyan lehetett az öltözködéssel is alkalmazkodni a gyorsan változó hatalmi rendszerekhez, ha az ember történetesen Ficsornak születik? Mit árul el rólunk öltözködésünk és mennyiben része, alakítója identitásunknak, amit viselünk? Mindezen kérdések által, az Édes Anna fiktív terét felfedezve, jutunk el addig, hogy megalkotjuk Édes Annáék kortárs világát. Időtartam: 90 perc A foglalkozás díja: 5000 Ft csoportonként Kapcsolódó kiállítás/helyszín: Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 (PIM)

Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell? Avagy filterbuborékok egykor és ma

Mit mondhatott Ficsor a bejárati ajtó résében meghúzódva Édes Anna tárgyalásáról egy esti, bizalmas beszélgetés alatt, és mit jegyezhetett fel naplójába ugyanerről az eseményről a szinte alig észrevehető Moviszter, s esetleg Jancsi megemlíti-e egy levelében a nagy port kavart tárgyalást? A foglalkozás alatt nem csak bebarangoljuk a regény fiktív világát egy valós múzeumi térben, hogy a szereplőkön és életeseményeiken keresztül a kor politikáját, társadalmát is jobban megérthessük, de kreatív, elsősorban írásos játékok segítségével abba is belegondolunk, mennyire határoz meg bennünket az, hogy hova születünk. Időtartam: 90 perc A foglalkozás díja: 5000 Ft csoportonként Kapcsolódó kiállítás/helyszín: Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 (PIM)

PEDAGÓGUSOKNAK Séta Édes Annával A regény cselekményének 100. évfordulójára készített sétánk legelső alkalommal a pedagógusoknak mutatkozik be. A Krisztinavárosban a regény beazonosítható és rejtőzködő helyszíneit járjuk sorra, Édes Anna és Kosztolányi Dezső lábnyomait követve, irodalmi szövegekkel és visszaemlékezésekkel megidézve a száz évvel ezelőtti szereplőket és hangulatokat. A séta az ősz folyamán osztályok számára is elérhető lesz, valamint kapcsolódik Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című időszaki tárlatunkhoz. Találkozási pont: a Vérmező északi, a Széll Kálmán tér felé eső sarka.

Szeptember 28. Hétfő 18:00–20:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 25 fő A program pedagógusoknak ingyenes.

43


PIM PROGRAMOK

ONLINE PORTFÓLIÓ 2020 szeptemberétől élő, online múzeumpedagógiai vezetések és kétalkalmas foglalkozások „Do It Yourself” tárlatainkban Ha nehézséget okoz a budapesti látogatás megszervezése, a szoros menetrendben nincs több, mint 45 perc egy múzeumi kalandra, vagy csak fontos lenne a csoportnak „valami más”, Do It Yourself programunkkal örömmel kalauzolunk mindenkit múzeumi terekben vagy éppen városi tájakon és tartunk interaktív, online vezetést, múzeumpedagógiai foglalkozást Ady Endréhez, Arany Jánoshoz, Csáth Gézához, Petőfi Sándorhoz vagy éppen A Pál utcai fiúkhoz kapcsolódva. A jelentkezés módja és áraink: https://pim.hu/hu/elo-online-muzeumpedagogiai-foglalkozasok

ON/OFF MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK Virtuális múzeumi vezetéseink sikerén felbuzdulva szeptembertől három népszerű foglalkozásunkat online és offline verzióban is elérhetővé teszszük. A múzeumban töltött 60, illetve 90 perces foglalkozások előtt az új, ON/OFF verzióban egy 45 perces online bevezető órát is tartunk (a csoport által preferált online platform segítségével). A második, múzeumban töltött alkalommal, a bevezető órán felvetett témák megbeszélésén túl, kifejezetten a terek reflektált használatára, a szövegek olvasására és újraalkotására koncentráló kutató és alkotó feladatokkal (például kiállításépítés, divatbemutató, filmforgatás) várjuk a csoportokat. 44

MÚZEUMPEDAGÓGIA PIM


MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

Petőfi másképp ON/OFF A „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai című tárlat Petőfi kultuszának kialakulását, a Petőfi-kép alakváltozásait vizsgálja. A bevezető órán a kiállítás virtuális tereiben barangolunk és a források alapján megvizsgáljuk, milyen karakter lehetett Petőfi: kiderítjük például, miért tekintették Jókaival együtt iparlovagnak, létezik-e a tót világhatalmi összeesküvés, hány nyelven beszélt és hány nyelvre fordították le a műveit. A múzeumi órán a résztvevők újra felfedezhetik a kiállítást, ezúttal a valóságos múzeumi térben, kézbe vehető relikviák, korabeli tárgyak segítségével mozgásba hozhatják Petőfi sokszínű történeteit, „kisajátíthatják” ellentmondásos karakterét.

János vitéz ON/OFF A János vitéz világában szinte minden megtörténhet, miért ne bővíthetnénk újabb szereplőkkel és történetekkel? Vajon vannak-e rokonai a háromrőfös karmú medvéknek? Milyen mesebeli országokba lehet még egy óriás vállán eljutni? Milyen íze lehet az ehető felhőnek? Hogyan kell csillagokat célba hajítani? A Petőfi Irodalmi Múzeum kétalkalmas, online és offline múzeumi óráján egyfelől Petőfi Sándor személyiségét járjuk körül a múzeumban őrzött kéziratok, relikviák, művészeti alkotások segítségével, másfelől kipróbáljuk a meseírást és különleges, kézbe vehető tárgyakkal a múzeumpedagógiai foglalkoztató terében létrehozzuk saját János vitéz-kiállításunkat.

Toldi ON/OFF Hogy kerül Toldi György az Arany család címeres nemeslevelébe? Valóban lovagias volt-e Toldi Miklós? Hol leled Toldi szülőfaluját a térképen? A Petőfi Irodalmi Múzeum kétalkalmas, online és offline foglalkozásán megismerkedünk Arany János Toldijának előképeivel, összehasonlítjuk a világirodalom és a popkultúra más, emberfeletti erejű hőseivel, a mű világában kalandozva új szereplőket alkotunk, végül megépítjük saját Toldikiállításunkat. A jelentkezés módja és áraink: https://pim.hu/hu/onoff-muzeumpedagogiai-foglalkozasok

45


PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

CSALÁDOKNAK INTEGRÁLT CSALÁDI NAP

„Növünk együtt” Mi is szeretnénk együtt nőni, hogy akik értelmi fogyatékossággal vagy anélkül élnek, rácsodálkozhassanak egymásra, s a távolságtartó idegenség helyét a még nem ismert felfedezésének vágya váltsa fel. Az integrált családi napokra várunk minden gyermeket, aki önfeledt játékkal szeretné csillapítani kíváncsiságát és felfedezni a világ sokszínűségét.

Kurátor

Vajon ki válaszolna arra a gyermekként nekiszegezett örök felnőtt kérdésre, hogy „mi szeretnél lenni?”, azzal az egy szóval: „kurátor”? Pedig egyike a legizgalmasabb szakmáknak! Mert men�nyire csodás lehet egy térben, tárgyakkal egy egész történetet, méghozzá egy saját történetet elmesélni! Ha ez a tér ráadásul még mozog is, sárkányok ereszkednek alá az égből, átlátszó, plexi kockákban univerzumok rendezhetők be, s párnákból, lépcsőkből kiváló installációs elemek (vagy/és kuckók) építhetők, ki tudna ellenállni egy közös kiállításépítő kalandnak? Tartsatok velünk, hogy minél többen szeressenek majd kurátorok lenni! 

Sárkányok birodalma

Szeptember 27. vasárnap 10:00–12:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 20 fő

Október 25. vasárnap 10:00–12:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 20 fő

A sárkányok legalább annyifélék, mint amennyi fajta csokoládét Gombóc Artúr szeret: vannak egy-, három- és százfejűek, békések és kicsit tüzesebb természetűek, vannak, akik a földön totyognak, víz alatt lubickolnak, vagy éppen a levegőben suhannak. Erre az alkalomra egy izgalmas sárkánykatalógust állítunk össze, hogy ihletet kapjatok és megtervezhessétek a saját sárkányotokat, aki, ha nagyon vágyik a magasba, még fel is repülhet majd… (Dinoszauruszrajongókat is várunk! Nélkülük nincs komolyan vehető sárkányos program. )

46


MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

INTEGRÁLT VÁROSI SÉTÁK

Október 16. péntek 16:00–17:00 Regisztráció: czekmanya@pim.hu Maximális létszám: 30 fő A program ingyenes.

Múzeumok alkonya No, nem, szó sincs arról, hogy a múzeumoknak leáldozott volna, de arról igen, hogy amit ezelőtt 100 évvel múzeumnak hívtak, valami más lehetett, mint a most e szóval illetett intézmények. Pillantsunk a múltnak kútjába, legalább addig merészkedjünk, amikor Budapest meghatározó múzeumai létrejöttek. Mikor, hogyan és miért épültek? Miből alakult ki a gyűjteményük? Csodálkozzunk rá együtt, mennyire mást jelentett egykor és most ez az állandósághoz kapcsolt fogalom: múzeum. A séta a PIM elől indul és az Iparművészeti Múzeum épületénél fejeződik be.

16 + Nagyon más

CSÁTH-TÁRLAT

Ha kicsit azt gondolod, a múzeumokban még zavartalanul aludni sem lehet, vagy már sejted, hogy nem itt érdemes pihenni, Téged várunk, hogy egy kortársadtól megtudj mindent, amit nem is sejtettél irodalomról és írókról, és megkérdezhess mindent, ami a magyarórákon nem került szóba.

ÉDES ANNA Október 23. péntek 16:00–17:30

Rendhagyó vezetések a PIM tárlataiban

Kisházy Eszter és Hugyi Viktória vár Titeket 

Szeptember 25. péntek 16:00–17:30 Október 2. péntek 16:00–17:30 Október 9. péntek 16:00–17:30

Maximális létszám: 15 fő A program ingyenes.

47


PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

18+ Lépcsőszeminárium Folytatódik a 2019-ben indult beszélgetéssorozat, amely során ezúttal öt kulturális intézmény – a Petőfi Irodalmi Múzeum, egyik filiáléja, a Kassák Múzeum, a Ludwig Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum – lépcsőiről indulva próbáljuk megmutatni és tudatosítani a kulturális és a felsőoktatási intézmények között meglévő kapcsolódási pontokat. A diszkusszióban múzeumi szakemberek (kurátorok és muzeológusok), múzeumpedagógusok és oktatási szakemberek beszélgetnek egymással, hogy bepillantást nyújtsanak saját szakterületük gondolkodásmódjába.

Október 1. Petőfi Irodalmi Múzeum Október 8. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Október 15. Ludwig Múzeum Október 22. MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

A lépcsők, a lépcsőház szimbolikus és átmeneti tér, az alászállás és a felemelkedés tere, a szintek és perspektívák találkozása, a mozgás, az ücsörgés és legfőképp az összeköt(tet)ések helye. Tökéletesen alkalmas arra, hogy megálljunk és elgondolkozzunk: honnan jöttünk, hová megyünk; kik azok, akikkel egy irányba haladunk?

Szövegből tárgyba A Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatot hirdetett Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéhez kapcsolódóan, amelyben fiktív élettörténet-tárgyak megtervezésére és elkészítésére hívta az alkotókat. A legjobbnak kiválasztott tárgyak bekerültek a PIM gyűjteményébe és a Kosztolányi Dezső regényéből készülő kiállítás termei mellett, a szomszédos új múzeumpedagógiai foglalkoztatóban kapnak helyet. Ezek a tárgyak és alkotóik mutatkoznak be szeptember 23-án, amikor egy különleges együtt gondolkodásra hívunk minden érdeklődőt! 48

Szeptember 23. Szerda 17:00–19:00


MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

SÉTÁK Séta Édes Annával A regény cselekményének 100. évfordulójára készített sétánk most mutatkozik be először a közönségnek. A Krisztinavárosban a regény beazonosítható és rejtőzködő helyszíneit járjuk sorra, Édes Anna és Kosztolányi Dezső lábnyomait követve, irodalmi szövegekkel és visszaemlékezésekkel megidézve a száz évvel ezelőtti szereplőket és hangulatokat. A séta kapcsolódik az Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című időszaki tárlatunkhoz. Találkozási pont: a Vérmező északi, a Széll Kálmán tér felé eső sarka. Információ: kodolanyij@pim.hu Október 5. Hétfő 18:00–20:00 Maximális létszám: 25 fő Jegyár: 1800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymesteren kaphatók.

Krisztina-resztli Mi maradt a Krisztinából, a századokon át nevezetes történelmi eseményeknek helyszínéül szolgáló városrészből? Hová lettek a hajdani híres írók, politikusok, polgárasszonyok? Merre lakott Márai Sándor, hol teljesült be Széchenyi István állhatatos szerelme, hova repült Kun Béla a Vérmező felett? Az idők során számos és sokféle esemény hagyta ott nyomát a Krisztinavárosban, kultúrtörténeti sétánkon ezek felkutatására indulunk. Írók, költők lesznek a társaink. Találkozási pont: a Krisztina téri templom előtt. Kedvezmény: Krisztina nevű sétálóink egy vendéget hozhatnak magukkal. A kedvezmény érvényesítésére előzetesen a lenti e-mail címen van lehetőség. Információ: kodolanyij@pim.hu Október 12. Hétfő 18:00–20:00 Maximális létszám: 25 fő Jegyár: 1800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymesteren kaphatók.

49


PIM

Egy kis séta Ady Endrével Egy kis séta címmel jelent meg egy fiatalember újságcikke 1901. április 22-én a Nagyváradi Friss Újságban, ezzel indult el Ady Endre publicista karrierje. Tegyünk mi is egy sétát az ő nyomában, ismerjük meg Ady kedvenc városi helyeit, ezen keresztül szokásait, kapcsolatait, történeteit. Hol talált menedéket élete utolsó szakaszában ez a mindig nyugtalan, otthontalan férfi? Hogyan mulatott, járta a várost, hol hallgatta meg saját megzenésített verseit? Hol történhetett meg 1912-ben az Elbocsátó, szép üzenetet életre hívó nagy szakítás? Mindezekről fogunk mesélni. Találkozási pont: a Petőfi Irodalmi Múzeum előtt, a Károlyi utcában. Információ: kodolanyij@pim.hu Október 19. Hétfő 18:00–20:00 Maximális létszám: 25 fő Jegyár: 1800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymesteren kaphatók.

50

MÚZEUMPEDAGÓGIA


PIM

KIÁLLÍTÁSOK

PROGRAMOK

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2020 51


KIÁLLÍTÁSOK

PIM „ÖRÖKRE HÓ ALATT MARAD”

Kamarakiállítás az Ars Sacra Fesztivál keretében

Megtekinthető: 2020. szeptember 15. 2021. január 17.

A kiállítás 20. századi és kortárs magyar költők Istenhez fűződő kapcsolatáról szóló versekből válogat, elsősorban az elmúlás, illetve a transzcendens létben való hit témakörébe nyújt betekintést. Pilinszky János, Nagy Gáspár, Károlyi Amy, Reményik Sándor, Vörös István és Orosz István alkotásai mellett személyes tárgyak, portrék is gazdagítják a tárlatot. Kurátor: Nagy Réka Anna Arculat és tipográfia: Szmolka Zoltán

ÉDES ANNA / KOSZTOLÁNYI TRIANON 100

Megtekinthető: 2020. szeptember 22. 2021. szeptember 30. A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos. Kosztolányi Dezső 1920-ban Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele.” Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélése haláláig foglalkoztatta.

Kurátor: Parádi Andrea Látványtervező: Széki András Digitális installáció: Kiégő Izzók 52

A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében.


KIÁLLÍTÁSOK

PIM

ÚJ VIZEKEN…

Írók és művészek Székely Aladár műtermében

Megtekinthető: 2020. október 22. 2021. január 31.

Székely Aladár – a 20. századi magyar portréfényképezés útját meghatározó fotográfus – 150 éve született. Gyula és Orosháza után 1899-ben Budapesten nyitott műtermet, előbb a Mária Terézia téren (ma Horváth Mihály tér), majd 1910-től a Váci utca 18-ban lévő bérház legfelső emeletén berendezett modern, otthonos műtermébe (is) várta az arcképre vágyókat. Hogy az ide betérők mit láttak, csak töredékesen tudjuk. Halvány pasztell falakat, szép tapétákat, értékes festményeket, enteriőrszerűen berendezett sarkokat, kis bútorokat és egy elegánsan öltözött, udvarias, izgatottan viselkedő empatikus urat, a fényképészt. Hogy kik jártak a régi ízléssel szakító, nemzetközi tapasztalatra szert tevő, minden újításra kész művészi fényképészhez, a megmaradt fotók segítségével részben rekonstruálhatjuk. Arisztokraták és polgárok, hazaiak és külföldiek, legfőképpen pedig írók és művészek, Ady és barátai, a Nyolcak festői, a Nemzeti Színház művészei, zenészek és táncosok látogatták a stúdiót, akik barátságukba fogadták a fotóst, és akiket ő örömmel szolgált, támogatott. Küldetésének tekintette, hogy portréfotográfiáin a művészek vonásait, egyéniségét megragadja, a jövőnek megőrizze. Kiállításunk arra vállalkozik, hogy ismert és eddig nem publikált képek segítségével betekintést engedjen a művész személyes életébe, a műteremben folyó alkotómunka kisebb műhelytitkaiba, nem utolsó sorban pedig több mint 100 fotó segítségével felrajzolja a Székely dinasztia három és fél évtizedes működésének jellemző vonulatait. „Képtermelő”, szelfiző korunkban is érdemes elmélyülni a részletgazdag eredeti üvegnegatívok, kontaktok világába, szembenézni Adyval, Babitscsal, Kosztolányival, ellesni gesztusaikat, szemet hunyni pózaik felett, tanulmányozni öltözéküket, s értékelni azt, aki ezt a szellemi univerzumot az utókor számára megteremtette.

Kurátor: E. Csorba Csilla, Kovács Ida Látvány: H. Kocsis Annamária Grafika: Kaszta Dénes  Fotó: Székely Aladár fiával, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

53


KIÁLLÍTÁSOK

PIM

TÖREDÉK TANDORI

Megtekinthető: 2020. szeptember 6.

Szilágyi Lenke képreflexiói

Irodalom és fotográfia ismét együtt a PIM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében. Az Arany Jánost fényképezők 2018-as bemutatása, illetve a tavalyi, Kányádi Sándorra emlékező fotókiállítás után újra szó és kép sajátos viszonyát helyezi fókuszába egy különleges kiállítás. Ezúttal a tavaly elhunyt Tandori Dezső roppant életművének kis, de különleges szeletére reflektál a kortárs magyar fotográfia egyik legizgalmasabb alkotója, Szilágyi Lenke. A költő, író, műfordító képverseket és rajzokat is hagyott hátra szép számban. Ezek a különös, sokféle témájú és stílusú vizuális művek rokoníthatók Tandori irodalmi megnyilvánulásaival. Kísérletező kedvről, kifogyhatatlan ötletekről, sodró erejű fantáziáról, humorról és lenyűgöző alkotóerőről árulkodnak.  Fotó: Szilágyi Lenke

Ahogyan Tandori, úgy Szilágyi Lenke is besorolhatatlan alkotója a magyar művészetnek: hasonló kísérletező kedv és alkotóerő jellemzi mindkettőjüket. Tandori-rajzok inspirációjára született Szilágyi Lenke-fotográfiák? Az irodalom és a fotográfia párbeszéde nemcsak műfajokon ívelhet át, hanem az élők és eltávozottak közötti terra incognitán is. A Töredék Tandori nemcsak Tandori Dezső első verseskötetére, a Töredék Hamletnek című könyvre refl ektál, de a vállalkozás szükségszerűen töredékes, nagyon is „tandoris”, mégis ambiciózus jellegére utal.

Kurátor: Szarka Klára Látvány: H. Kocsis Annamária 54


PIM

KIÁLLÍTÁSOK

„KI MONDANÁ, HOGY E HELY CSATATÉR?”

Megtekinthető: 2021. február

Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2019 Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel a magyarok mentális térképére. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a „segesvári csata”, amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” – talán éppen a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során tragédiává nőtt: az egyszerű honvéd tömegsírból nemzeti gyászhely lett.

2018–2019-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz, illetve magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben részt vevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Csaták múzeumi bemutatása általában akkor indokolt, ha azok a nemzeti történelem valamilyen fontos, jelentősnek tűnő fordulópontjához kötődnek. A Fehéregyháza–Segesvár közti hadi események nem ilyenek voltak, de kultikussá tette őket Petőfi eltűnése és összemosódtak az emlékezetben a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Petőfi maradványainak felkutatása, személyének azonosítása, „megkeresése” tehát ebben az értelemben nem volt cél, bár az ütközet tömegsírjainak meghatározása és esetleges feltárása hosszabb távon illeszkedhet a magyar csatatérrégészet trendjeibe. Végső, méltó nyughelyükre kerülhetnének a segesvári csata ma ismeretlenül,

A kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével áttekinti a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket. Nem utolsósorban arra válaszol, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudásunkat a térképre vitt leletekből származó információk, mit tehet hozzá a régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: hol halt meg Petőfi?

jeltelenül elföldelt áldozatai, a mintegy 1200 magyar halott. A kutatás segítségével rekonstruálhatóvá vált a csata lefolyása, olyan részletek, amelyeket eddig csak visszaemlékezésekből ismertünk. Több éves munka eredményeként olyan történeti emlékek kerültek elő és váltak bemutathatóvá – tüzérségi fegyverek maradványai, ágyúállások stb. –, amelyek fontos és látványos rekvizitumai lehetnek a múlthoz való kötődésnek. A számba vehető, csatatereket bemutató, kitűnő nemzetközi példák jelzik, hogy maga a helyszínrekonstrukció, a valamikori történeti táj megjelenítése értékké válhat.

Kurátor: Kalla Zsuzsa (PIM), Polgár Balázs (HM-HIM) Látványterv, grafika: Széki András Szakértő: Kemény Krisztián (HM-HIM) 55


KIÁLLÍTÁSOK

BOLYONGÓ ÜSTÖKÖS

A Petőfi-kultusz alakváltozatai

PIM

Megtekinthető: 2020. szeptember 30.

Kiállításunk centrumában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan alakult, formálódott át újra meg újra „a költő” nemzeti emlékezetben megőrződő alakja a társadalom különböző rétegeiben, az irodalom, a képzőművészet, a politika által használt motívumokban, szólamokban, a hagyományőrzés retorikájában. A cím Az apostol önjellemzéséből való: „...alatta a sötét homloknak / Két fényes szem lobog, / Mint két bolyongó üstökös, / Mely nem fél senkitől / S melytől mindenki fél. Tekintete / Mindég messzebb, mindig magasbra száll. ” Egy-egy esemény mulandó, de maga az ünnep, az ünneplés örök, kihagyhatatlan, elpusztíthatatlan. A tárlat négy fókuszpont köré csoportosítva jelenít meg konkrét idővel, helyszínekkel egy-egy metszetet: az 1898–99-es, az 1923-as, az 1948–49-es és az 1973-as Petőfi-évforduló tárgyait, eseményeit, szövegeit vizsgáljuk meg, így téve karakteressé az „alakváltozat" fogalmát. A kiállításon néprajzi és hétköznapi tárgyak, fotók, filmek szerepelnek, markánsan jelezve, hogy mozognak az ünnephez kapcsolódó különböző tartalmak a populáris és a magaskultúra világa között. Hiszen a megemlékezés formái lehetnek közhelyesek, sőt bornírtak – ahogy Babits írja Petőfi születésének 100. évfordulóján: „...Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak / Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, / mint az olcsó gyertyák.” (Petőfi koszorúi) Mégis, mindig eljön az a pillanat, amikor egy évszám megünneplésének igazi tétje van. A történelmet megidéző, az évfordulókra készülő műalkotások gyakran saját koruk legégetőbb problémáival birkóznak, azokat közvetítik az utókornak. A műtárgyválogatásban ezért arra törekedtünk, hogy ritka, egyedi értékű példákat válasszunk. A tárlat feliratozása eltér a múzeumi terekben megszokottól: arra teszünk kísérletet, hogy a látogató modellezhesse, nyomon követhesse saját ítéletalkotásának folyamatát: azt, hogyan alakítja ki véleményét, milyen szöveges és képi információk szükségesek és relevánsak számára, hogyan formál véleményt egy-egy műalkotás által.

Kurátor: E. Csorba Csilla, Kalla Zsuzsa Látvány: Mihalkov György 56

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár


PIM

CSÁTH* – A varázsló halála Kiállítás Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2020. október 31.

Motívumokról, a melódiákról, a ritmusról, szóval ezekről az úgynevezett formai, zenei alakulatokról nem lehet beszélni. Ki kell nyitnunk a fülünket, a szívünket, be kell állítanunk a lelki tükörrendszerünket, amellyel először a benyomásokat, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, és harmadszor a vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Strauss Richárd, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e? Csáth Géza mindig az emberi lélek mélyeit kutatta. Akkor, amikor megírta az Anyagyilkosságot, és akkor is, amikor hosszú tanulmányban próbálta megfejteni „az elmebeteg nő”, Kohn Gizella paranoiás hisztériáját. Minden kísérlete közül azonban a tízéves korától egészen haláláig vezetett naplója volt a legkönyörtelenebb élveboncolás. Mindeközben pedig legfontosabb vágya az élet legteljesebb megélése volt. Csáth egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon. Írásművészetétől azonban aligha választható el az összművészeti látásmód, és az az összetett, szinesztéziaszerű világérzékelés, amelyen keresztül illatokban, színekben gondolkodott és zenével érzett. A kiállítás egyik végpontján a szenzibilitás és szecessziós hangulatok kapnak főszerepet, míg a másikon a mindezektől és az alkotás képességétől is megfosztott, már visszafordíthatatlanul lemeztelenített lélek. A novellákban is gyakran felbukkanó gyermekkori mesevilágot Brennerék családi fotóalbuma idézi meg, amelynek mintegy ellenpontjaként bontakozik ki az utolsó évek belső magánya az egyre töredékesebbé váló naplójegyzetek morfiumcseppes kéziratlapjain. A PIM egyedülállóan gazdag és eddig soha nem látott Csáth-gyűjteményén alapuló kiállításban mi is beállíthatjuk „lelki tükörrendszerünket”, amellyel a befogadás különféle útjai nyílnak meg előttünk. Naplóiban megfigyeljük az önmagát figyelő Csáthot. Zeneműveiben, novelláiban, egyetlen fennmaradt festményében és számtalan rajzában pedig először a benyomásokat, amelyeket keltenek bennünk, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, harmadszor vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Csáth Géza, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e.  Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Kurátor: Molnár Eszter Edina, Sidó Anna Látvány: Mihalkov György 57


KIÁLLÍTÁSOK

PIM

 Fotók: Birtalan Zsolt és Gál Csaba (PIM)

„KI VAGYOK ÉN? NEM MONDOM MEG…” Petőfi választásai

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző

előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont. Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi, költői szerepeit vázolja fel. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI.

Kurátor: Kalla Zsuzsa, Gyimesi Emese Látvány: Mihalkov György 58

Állandó kiállítás Az eredeti koncepciót kibontva megismerkedhet a látogató Petőfi származásának, rokonságának adataival és a Pilvax nemzedéke, a márciusi ifjak alakjaival, majd a Petőfi-fordítástengerben barangolhat az érdeklődő. A kiállítás kiemelkedő új pontja Szendrey Júlia emberi alakjának és írói életművének bemutatása egy önálló kiállítási szobában. Az Év Kiállítása, 2011


PIM

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea „Tizenkét éves koromban kerültem a Boncza-kastélyba, ahol apám a kertben dolgozott. Miután Ady Endre apósa, Boncza Miklós meghalt, a fiatalok beköltöztek a pesti Vadászkürt Szállodából, ahol közben laktak, a Veres Pálné utcába. Amikor Csinszka hazament Csucsára a bútorokért, engem is magával hozott, s én jöttem az asszonyommal, hogy segítségére legyek a háztartásban.”

Fotó: Gál Csaba (PIM) 

(Muth Mihályné Vonyica emlékeiből)

59


KIÁLLÍTÁSOK

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM

Állandó kiállítás

Jókai Mór a Svábhegyen

Közeleg az ősz, a betakarítás, szüret ideje. Ha nem változtatunk életmódunkon, fogyasztási szokásainkon, lassan tönkretesszük közös otthonunkat, a Földet. Mindannyiunk felelőssége, hogy komolyan vegyük a környezetvédő mozgalmak figyelmeztetését: „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” Jókai Mórt nem véletlenül nevezte Láng István a magyar regényirodalom első környezet- és természetvédő írójának. Első írásaitól kezdve az életművön végigvonuló motívum a természet szeretete, megóvása. Saját kertjeiben – a budai Svábhegyen és Balatonfüreden –, gyakorlatban is megvalósította, amit ma „biogazdálkodásnak”, „fenntartható fejlődésnek” vagy éppen „madárbarát kertnek” nevezünk. Ha ellátogatnak a Svábhegyre, egykori kertjébe, hogy élvezzék az őszi színeket, illatokat, egy pohár jó bort, akkor gondoljanak egy pillanatig arra is, mit írt Jókai saját szőlőművelési elveiről:

„Csak addig volt a Svábhegy paradicsom, amíg híre nem futott, hogy az. Ekkor egyszerre ellepték a szőlőmívelés vandáljai. Nincs rettenetesebb mongol csorda, mint ez a szőlősgazda! Elpusztítja az erdőt, ahová csak letelepedik. Nem szent előtte a százados bikkfa, ...elpusztítja a múzsáknak szentelt berket s a fülemüléket a madár-piacra viszi. ...Kivágták a gyönyörű hársfaóriásokat, Mátyás király egykori mulatókertjének négyszázados tanúit; a források őreit, a terebély juharfákat; a szőlőmívelés kiterjedt egész az Adlicerig s elűzte a rigókat és a múzsákat a világba. ...Ha én szőlőt ültettem, kőporhalmot telekesítettem meg érte, kutyatejet termő sivány földet kényszerítettem a meghódolásra s lett is áldás rajta, mert a borom folyékony tűzláng, amiből ha a német iszik, magyarrá lesz tőle.”

 Fotó: Parragi Márta (PIM)

Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka 60


KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM SZEMÉLYES TÁVOLSÁG BESNYŐ ÉVA FOTOGRÁFIÁI

Megtekinthető: 2020. szeptember 12. – december 13.

 Fotó: Besnyő Éva: A Dijkstra család nyaralója, Groet, 1934 ©Leideni Egyetemi Könyvtár, ©Maria Austria Intézet, Amszterdam

Besnyő Éva (1910–2003) nevét Magyarországon leggyakrabban a két világháború között kibontakozó szociofotó mozgalommal kapcsolatban említik, amely a társadalmi problémák feltárását és dokumentálását tűzte ki céljául. Második hazájában, Hollandiában viszont az egyik legkeresettebb építészeti fotósként, majd az 1970-es évek nőmozgalmának megörökítőjeként vált ismertté.

A Kassák Múzeum szeptemberben nyíló időszaki kiállítása Besnyő Évát a modernitás jellegzetes képviselőjeként, karrierjét pedig a konvencióktól független, szabad női életút modelljeként mutatja be. A professzionális fotográfusi lét teremtette meg számára a függetlenség egzisztenciális alapját, és tette lehetővé a választott életforma megélését, így a kiállítás a művészeti tevékenység és a 61


KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

szakmai megbízások szintéziseként mutatja be az életművet. Besnyő munkáit áthatja a szociális érzékenység, amellyel a modern társadalom és kultúra átalakulásának vesztesei felé fordult. Képei ugyanakkor a húszas-harmincas évek olyan jelenségeit is dokumentálják, mint például a női emancipáció, vagy az emberi környezet formálására tett új kísérletek. Besnyő az új fotográfiai látásmódokkal Pécsi József budapesti magániskolájában ismerkedett meg. 1930-ban Berlinbe költözött, ahol a Weimari Köztársaság pezsgő szellemi életének megtapasztalása – többek között Kepes György és Robert Capa társaságában –, döntő hatással volt további pályájára. Itt ismerkedett meg első férjével, a holland filmes-fotográfus John Fernhouttal, akivel rövidesen Amszterdamba költözött, sok más, származása vagy politikai meggyőződése miatt Berlint elhagyni kényszerülő értelmiségihez hasonlóan. Első önálló kiállításának sikere hamar keresett fotográfussá tette. Korszerű látásmódjának köszönhetően reprezentatív megbízásokat is kapott, és a modern holland vizuális kultúra egyik meghatározó alakítójává vált. A harmincas években többször hazalátogatott. Közvetlen családi-baráti környezetének személyes hangú megörökítése mellett számos, mára ikonikussá vált, szociális témájú fényképe készült ebben az időszakban. Az 1970-es években a holland nőmozgalom, a Dolle Mina utcai akcióinak résztvevője és elsőszámú fotósa lett. A kiállítás − az életmű tematikus csomópontjain túl − Besnyő alkotói módszerét és látásmódját helyezi a középpontba. Az életmű visszatérő kérdése a fényképezés alanyával kialakított változó viszony és a fényképész részvétele az adott szituációban, amelyet Besnyő rendszerint a távolság és a közelség fogalmaival ír le. A személyes távolság címválasztás erre, az időben és térben alakuló fényképezési gyakorlatra reflektál. Kurátorok: Csatlós Judit, Juhász Anna Mária Projektvezető: Feigl Nóra, Sasvári Edit Együttműködő partner: Goethe Intézet, Budapest

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum 2011 óta új állandó kiállítással várja látogatóit. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók. 

62

Fotó: Gál Csaba (PIM)


KIÁLLÍTÁSOK

HERCEG A VASFÜGGÖNY MÖGÜL Róna Viktor-emlékkiállítás

 Fotó: Róna Viktor, Féner Tamás 1963

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM Megtekinthető: 2021. január 17.

Róna Viktor (1936–1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, részletes életrajzát sem írták meg eddig. A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt is otthonosan mozgó Róna története, mint mondani szokás: „kész regény”. A kiállítás a táncos rendkívüli sorsát, a számára megadatott mindössze ötvenhét életév történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket. Róna halála után hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került. Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi táncnagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, s akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha szélesebbre nyitunk: John F. Kennedy, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin… a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Művészbarátai közé tartozott Keleti Éva, Kovács Margit, Féner Tamás, Psota Irén vagy Horváth Ádám. Táncművész alkotótársai, partnerei, növendékei sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György… A tárlat szinte teljes egészében az OSZMI gazdag gyűjteményéből válogat, reflektálva a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok partnerül hívták Róna életének fontos tanúit, kollégákat, barátokat: elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is. A Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítás a művész élettörténetét, annak legfontosabb korszakait bemutatva idézi fel Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását gazdag fénykép- és dokumentumválogatás segítségével. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik. Kurátor: Halász Tamás Főmunkatárs: Bánóczy Varga Andrea Látvány: Csanádi Judit, a másik Kiss Gabriella Tipográfia: Czeizel Balázs 63


KIÁLLÍTÁSOK

BÁCS FERENC-EMLÉKKIÁLLÍTÁS (1936–2019)

OSZMI

Megtekinthető: 2020. június 24-től

Nyolcvanhárom éves korában, 2019. április 16-án elhunyt egyik legnépszerűbb színművészünk, Bács Ferenc. Halálának első évfordulóján kamarakiállítással idézzük meg szokatlan pályafutását. Tizenhét, Marosvásárhelyen töltött esztendő után érett színészként települt át Magyarországra és vált az ország egyik kedvencévé. A színpadon ő volt Csehov Ivanovja, a Fáklyaláng Görgeyje, a My Fair Lady Higgins professzora. Kellemes modora, megjelenése, kulturált viselkedése vonzóvá tette, szép orgánuma film- és szinkronszerepeiben is érvényesült, neve a fiatal generáció tagjai előtt sem cseng ismeretlenül. A tárlat sokoldalú művészetének állít emléket. Kurátor: Sipőcz Mariann Látvány: Juhász Tibor

SZÉP HÁZ, NAGY PARK KÖZEPÉN...

 Fotó: Bács Ferenc, Tóth József felvétele

Állandó kiállítás

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.” A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

KULISSZÁK KÖZÖTT

Állandó kiállítás

A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig. A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is. 64


PIM REFLEKTOR // Címlapon / Térey János 1970-2019

Talpra magyar! Ady és Léda közös fotográfiája Más gangok, más szobák: írólakások egykor és most Barangoló/ Vidéki múzeumok DIA ajánló


TÉREY JÁNOS 1970—2019

PIM REFLEKTOR – CÍMLAPON

CÍMLAPON „OTT RÖPÜL A SZÁNOM AZ ÉJBEN” Térey János 1970-2019

2018. április 21-től december 11-ig kilenc levélváltásunk volt Térey Jánossal. A levelek témája egy: arra kért, hogy Ady Endre karácsonyi verseinek, melyeket összegyűjtött, írjam meg az első megjelenésük legpontosabb adatait. Örömmel segítettem. Az Osiris Klasszikusok sorozatban, az Ady Endre összes versei kötetben Láng József és Schweitzer Pál alapos filológiai munkájának köszönhetően könnyű volt megtalálnom a kért adatokat. Ezt el is mondtam Jánosnak, de valamiért ragaszkodott ahhoz, hogy én írjam meg munkálkodása során az épp aktuális vers adatait. Mindig nagy tiszteletet vált ki belőlem, ha egy író, költő komolyan veszi a filológiai kutatások eredményeit, s hiszi, hogy egy kis adat is segítheti egy nagy ívű gondolat megfogalmazását. 2018 decemberében a Magyar Narancsban megjelent a karácsonyi versekről szóló esszéje, s máris 2019 januárja lett, amikor Ady Endre halálának 100. évfordulóján emlékező kamarakiállításunkat nyitottuk meg. A múzeumba nem sokkal ezelőtt érkezett meg az új főigazgató, Demeter Szilárd személyében. Ez a döntés nem kis vihart kavart a kulturális életben. Nekünk viszont ebben a helyzetben kellett olyan kortárs költőt találnunk, aki méltó Ady Endréhez, akinek köze van Ady Endréhez, s aki van annyira szuverén személyiség, hogy ilyen körülmények között is vállalja a szereplést. Így esett a választásunk Térey Jánosra. Felkérésünkre így válaszolt: „aludtam rá, köszönöm. Valóban nagy tisztesség, és Ady, és most, és gesztus… igen. Nem elsősorban a politika itt a kérdés, hanem az időm. De minden mást pár napra félretéve megoldom.” Megnyitó beszéde mindannyiunk számára katartikus élmény volt. Ady zsenijét, nemzetegyesítő karizmáját kevesen tudják olyan pontosan feltárni, megfogalmazni, mint ő. Ez volt az utolsó szereplése a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Méltó alkalom, méltó szöveg. Utolsó levelét 2019. május 27-én olvastam. Hétvégére ICOM-kártyát kért kölcsön tőlünk. „Hálás köszönet, nagy hasznát vettük (Párizsban olvastam föl). Reggel visszahoztam a portára. Ölelés: J.” Pontosan egy hét múlva, június 3-án, hétfőn reggel meghalt. Azóta karácsonyi esszéjének címe többletértelmet nyert: „Ott röpül a szánom az éjben”. Hegyi Katalin 66

 Fotó: Gál Csaba (PIM)


PIM REFLEKTOR

TALPRA MAGYAR! A Bolyongó üstökös – A Petőfi-kultusz alakváltozatai című kiállítás egyik falán, az 1923-as jubileumot megidézőn szerepel Thorma János (1870–1937) olajvázlata, amelyet a Talpra magyar! című festményéhez készített az 1920-as évek elején Nagybányán. A Petőfi Irodalmi Múzeum az általa őrzött festményt ritkán állította ki, s hosszabb ideje, s a jövőben is a kiskunhalasi Thorma János Múzeum falán láthatja a közönség. A festményvázlatnak nem csak a témája, de az ábrázolás helyszíne is szorosan kapcsolódik a PIM-hez, pontosabban a Károlyi-palotához, így érdemes róla részletesebben szólni. A történet megfestésének gondolata 1898 nyarán, a forradalom 50. évfordulóján jutott a festő eszébe, s a téma grandiozitása arra sarkallta, hogy nagy méretben, 4 x 6 m-es változatban örökítse meg a nemzet számára is sorsfordítónak tekintett pillanatot. Nem a köztudatban szinte közhelyesen ismétlődő színteret, a Nemzeti Múzeum kertjét, lépcsőjét választotta, hanem a házakkal körülvett Egyetem teret, ahová a visszaemlékezések szerint 1848. március 15-én a Pilvax kávéház, majd az Orvosi Egyetem után a márciusi ifjak lelkes követőket toborozva vonultak. Akkoriban a bölcsész- és mérnöki kar, valamint a jogi egyetem a mai Egyetem téren álló, egykori pálos kolostor épületében működött. Az egész térről nincs korabeli ábrázolás, a Károlyi-palota reformkori kinézetét is leginkább Carl Vasquez kisméretű képéről ismerjük. Thorma János festményén azonban egységes képet kapunk a biedermeier belváros e részletéről: alacsonyabb épületek, a két ház közé beszorított Károlyi-palota előtt zajlik a jelenet, amely során a fiatalok Petőfit vállukra emelve éljeneznek, és átvéve a hangulatot az utca polgárai is megilletődve figyelnek. Miközben a festő megálmodja az 1840-es évek Pestjének e fontos terét, Baumgartner Sándor és Herczegh Zsigmond tervei alapján felépül, s 1900-ban átadják az egyetem neobarokk stílusú főépületét, amely jól simul a barokk Egyetemi templom tömbjéhez. A sodró lendületű képen Petőfi két karját a magasba emelve a Talpra magyart szavalja, mellette, mögötte azonosítható Jókai és Vasvári is. A készülő művel (amelyen Petőfi az előtérben állt) a mester elégedetlen volt, s 1902-ben felszabdalta, részben megsemmisítette. Ezt követően, újabb kutatások után 1903-tól egy új kép megfestésébe kezdett. Thorma város- és jelenetábrázolását azért lehet viszonyítási pontként elfogadnunk, mert ő maga fotókat, metszeteket gyűjtött, s megszólaltatta a még élő márciusi fiatalokat, így pl. Jókai Mórt is. Thormát a téma mint a nemzeti történet kanonikus pillanata annyira lenyűgözte, annyira tökéleteset kívánt alkotni, hogy újabb és újabb nekifutásokkal, mondhatni haláláig, 1937-ig dolgozott rajta. Mivel mindvégig elégedetlen volt, újabb és újabb vázlatok születtek, hol Petőfi figuráját, tehát a jelenetet kívánta jobban kidomborítani, hol pedig a környezetre, az ott álló emberekre, vagy akár a házak közül áttetsző égre koncentrált. Az első világháborút követően a nagyméretű vásznat Nagybányáról Debrecenbe menekítette, majd 1929-ben újra visszaszállíttatta Nagybányára. A téma az első világháború idején valamelyest aktualitását vesztette, de Trianont követően Petőfi nemzetet összekötő alakjának megidézése újra időszerűvé vált. 1929-et követően újra a nagy művön dolgozhatott, a képet még többször átfestette. Az 1930-as években a Petőfi Társaság a 380 x 600 cm-es festmény megvásárlásán gondolkodott. A Petőfi-ikonográfiában szokatlan, egyedülálló ábrázolás végső formájában túl részletező lett, a PIM-ben található kis vázlat (37,5 x 61 cm) kevesebb alakra koncentráló jelenete, lendülete még magában foglalta a nagy mű ígéretét. E. Csorba Csilla 67


ADY ÉS LÉDA KÖZÖS FOTOGRÁFIÁJA

PIM REFLEKTOR

ADY ÉS LÉDA KÖZÖS FOTOGRÁFIÁJA

Legendás történet, amely szerint 1907-ben a szerelmes Ady Endre és Brüll Adél ellátogattak az írók körében egyre ismertebbé váló Székely Aladár fotográfus műtermébe, hogy kettőjükről fényképet készíttessenek. Székely ekkor már hét éve a fővárosban élt, s kuncsaftjait a józsefvárosi Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alatt lévő házban fogadta. Adynak és a gyermeket váró Lédának fel kellett gyalogolni a padlástérbe, ahol a műterem volt.

68


PIM REFLEKTOR

ADY ÉS LÉDA KÖZÖS FOTOGRÁFIÁJA

A költő minden bizonnyal ekkor járt Budapesten először hivatásos fényképésznél, s elcsodálkozhatott a 10 x 5,3 m-es felvételi termen, a vasoszlopokkal tagolt nagy üvegablakon, a favázas, üveglemezekre képet rögzítő kamerán. De ami igazán megnyerő lehetett számára, az a mester tájékozott, érdeklődő személyisége volt. Elkészült az egyetlen, szinte csak az arcokra koncentráló kép, az egymás tekintetébe fúródó szerelmespár halhatatlan portréja. A költő meglepődhetett, hiszen talán még soha nem látta saját arcát ilyen közelről papírra másolva. Érzéseihez közel állónak, intimnek, de talán elsőre túl valósághűnek találta. Eltörették a fényképésszel féltett kincsét, az üvegnegatívot, csak két papírkép maradt a látogatásról. A találkozás emléke azonban mindhármukban örökre megmaradt: Ady később is csak Székelynél készíttetett fényképet, a fotográfus pedig minden, Ady vonásait őrző üvegnegatívot féltve őrzött. Hagyatéka 1977-ben került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, részeként közel harminc Ady vonatkozású és hatvan darab kortársakat ábrázoló eredeti üvegnegatív, köztük számos önarckép. E. Csorba Csilla  Fotó: Székely Aladár PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

69


MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST

A tavaszi hosszú karantén idején sem tétlenkedtek a PIM munkatársai. Számos új rovat és tartalom jelent meg a múzeum online terében. Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Tersánszky Józsi Jenő Avar utcai lakásában (1960-as évek)  Fotó: Better Dezső PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Tersánszky Józsi Jenő, Avar utca 9. Háromemeletes budai bérház kapuján belépve néhány lépcső vezet a magasföldszintre, ahol balra nyílt az 1-es számú lakás, amelyben Tersánszky Józsi Jenő lakott. „A harmincas évek eleje óta itt lakom az Avar utcában. Az ablakom a Déli vasút síneire nyílik. Ha kitekintek, a robogó vonatok visszaidézik gyermekkorom lüktető patakjainak, zúgó erdőjének zaját. Látom a Mátyás-templomot és a Citadellát. Innen szoktam figyelni a Tűzijátékokat. Szembe velem a Naphegy látszik, ahol fiatal koromban segédmunkásként egy villa építésében működtem közre. Sok-sok emlékem, vidám és szomorú fűződik ehhez a helyhez.” – nyilatkozott Tersánszky otthonáról az 1960-as években.

70

PIM REFLEKTOR


MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST

„A lakás berendezése igen jó ízlésre vallott: jószerivel biedermeier bútorok voltak benne, világosabb és sötétebb árnyalatú darabok, ebből is kitetszett, hogy nem egyszerre kerültek oda. Alkalmi szerzemény volt e szép intarziás almárium és komód, az asztal, valamint a hozzá tartozó székek ugyancsak és a kecses könyvespolc. Ezen sorakozott vagy két-háromszáz könyv, legtöbbje dedikált példány, főleg a Nyugat nagy nemzedékének munkái […] a hallban állt egy embermagasságúnál nagyobb, finom ívű tálalóalkalmatosság: jó másfél méter széles lehetett, felső része hat-hét polc, s ezeken két sorban álltak a bokályok.” Vesszőből font kosarakban és papírdobozokban hevertek kéziratai összekuszált rendetlenségben, nem törődött velük. „Hiszen még íróasztala sem volt! A nagyszoba asztalánál, az ablak előtt dolgozott mindig. Étkezéskor fogta irományait, és átrakta a komód tetejére, hogy tálalni lehessen; ott reggelizett vagy ebédelt, ahol írt, de ha vendégei érkeztek, őket is csak ahhoz az asztalhoz ültette. S máris hozta nekik a csatosüveg bort és a poharakat.” – olvashatjuk Kiss Károly Hajlék a Déli vasútnál című írásában. A lakása közelében lévő Márvány utcai borozóba is szívesen ellátogatott, jól érezte magát a füsttel megtelt termekben, mindenki ismerte őt, és ő is ismert mindenkit. Házmesterek, iparosok, vasutasok és szenesemberek mellett pályatársai is odaszoktak.

Fotó: Birtalan Zsolt (PIM) 

PIM REFLEKTOR

Zeke Zsuzsanna

71


KAZINCZY FERENC MÚZEUM

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

Ősszel a szőlőművelők megkezdik egész éves munkájuk gyümölcsének szüretét itt, Tokaj-Hegyalján, a zempléni lankákon. Példájukat követi a Kazinczy Ferenc Múzeum is. 2020 őszére ugyanis kellőképpen beérett már a sátoraljaújhelyi vár 13 éve tartó régészeti feltárása, így terítékre kerülhetett története is: nyár végén átadták az Újhelyi Vár Látogatóközpontot és megkezdődött az októberben nyíló múzeumi kiállítás előkészítése. A Kazinczy Ferenc Múzeum a honlapján rendszeresen hirdet vezetett túrákat a vár ásatási helyszínére, amelyeknek augusztustól első állomásuk az aszfaltúton és turistaösvényen is megközelíthető Látogatóközpont. Az érdeklődőknek érdemes az újonnan nyílt turisztikai épületben megpihenni, kiállításában tájékozódni, és megmerítkezni a 16. századi hangulatban. A történeti és tárgyleírásokat tartalmazó paravánok labirintusában dokumentumfilm segít megérteni a vár múltját, és virtuális eszközök engednek betekintést a várbeli életbe, szinte testközelből. A Látogatóközponttól még több mint száz lépcsőfok vezet a 334 méter magas Várhegy platójára, ahonnan letekintve elénk tárul a Bodrogköz és Hegyköz romantikus látképe. A hegytetőn az igazi meglepetés azonban a régészeti feltárás idei eredménye. Már nem kell hozzá fantázia, hogy a látogatók előtt kirajzolódjon az egykor volt vár. A mélyülő kutatóárkok és az egyre magasodó – állagmegóvásban részesített – várfalak megmutatják, hogyan nézett ki mintegy 500 évvel ezelőtt az erőd. A falak, amelyeket vastag földréteg borított még csaknem egy évtizede is, most mesélni kezdenek nekünk. Az eltűnt vár előkerült titkait 72


PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

dr. Ringer István tolmácsolja az érdeklődőknek a vezetett túrákon. A régész múzeumigazgató a szakmai közönség előtt is bemutatja az ásatás eredményeit: 2020. szeptember 9. és 11. között ugyanis Sátoraljaújhely és a Kazinczy Múzeum ad otthont a XXI. Országos Történész Muzeológus Konferenciának a MaMuTT (Magyar Múzeumi Történész Társulat) szervezésében.

Erre a sok újdonságra pedig a látogatók is koccinthatnak a muzeológusokkal a Kávéházi Borestek szeptemberi és októberi alkalmain. A zempléni borászatokat bemutató rendezvénysorozatot kéthetente rendezi meg a múzeum az Újhely és a Nagy Háború című kiállítás enteriőrjében. Az aktuális, soron következő alkalmakat közösségi oldalán teszi közzé a Kazinczy Ferenc Múzeum. Szathmáry-Király Ágnes

 Fotó: Kazinczy Ferenc Múzeum

A vezetett túrával látogatható újhelyi vár ásatási helyszíne és a látogatóközpont kiállítása után még idén ősszel elkészül az erőd történetét bemutató harmadik pillér is: a gyűjteményi műtárgyakat és leletanyagokat felvonultató tárlat a múzeum földszinti termében.

73


A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

74


PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

2020 nyarán jól láthatóan újra beindult, sőt felpörgött a belföldi turizmus: Sátoraljaújhelybe, Széphalomra, A Magyar Nyelv Múzeumába is nagy számban érkeztek látogatók. S bár a koronavírus-járvány miatt az online térben szintén egyre otthonosabban mozgunk, örömmel nyugtáztuk, hogy a leghatékonyabb továbbra is a valóságos, személyes, élő tapasztalatok megszerzésének biztosítása. Hogy a legkreatívabb közösségi oldalas posztnál is nyilvánvalóan nagyobb és örömtelibb élmény, ha a „bazsalikom csipkés levelét” dörzsölve-szagolva Tóth Árpád-idézetet olvashatunk, vagy ha kézzel, a tollhegyet diófapácba mártogatva képeslapot írhatunk. Szeptemberben és októberben a második főszezon kezdődik, rendezvényeinkkel erre készülünk. A széphalmi nyelvmúzeum minden évben csatlakozik az Ars Sacra (Szakrális Művészetek Hete) rendezvénysorozathoz, idén a sátoraljaújhelyi római katolikus plébániatemplom programjának társszervezői vagyunk: szeptember közepén vallásos témájú előadással és orgonakoncerttel várjuk az érdeklődőket. Szeptember 21-én a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központtal együttműködve kínáljuk megtekintésre Turek Miklós Petőfi Sándorról szóló versszínházi előadását. Október 2-án Trianon 100. évfordulójára emlékezve, Sátoraljaújhely Város Önkormányzata programsorozatához kapcsolódva Trianon és a magyar nyelv címmel rendezünk konferenciát. Október 3-án pedig a magyar népmese napjára emlékezve (szeptember 30., Benedek Elek születésnapja) az immár hagyományos, Varázskert című, óvodásokat és kisiskolásokat megszólító anyanyelvi kalandjátékunkat tartjuk meg. Október közepén az Édes Anyanyelvünk Kárpát-medencei anyanyelvi verseny szakmai napjának és eredményhirdetésének adunk helyet, és folytatjuk irodalmi találkozóink, illetve könyvbemutatóink sorozatát. Nyiri Péter

75


 Fotó: DIA

76


DIA

DIA AJÁNLÓ

Száztíz évvel ezelőtt, szeptember 24-én született Vas István költő, író, műfordító. E havi ajánlónkban, írásain keresztül, rá emlékezünk. Születési dátumának jelentőségéről, összhangban a fiatalkorában divatos ezoterikus látásmóddal, A mérleg című írásában elmélkedik. Sorait olvasva egyúttal ismereteket szerzünk első feleségéhez, az asztrológia tanaihoz vonzódó Nagy Etelhez fűződő viszonyáról, kapcsolatuk tragikus végkifejletéről is: „Szeptember 24-én születtem, tehát a Mérleg havában. Ennek semmi jelentőségét nem hittem tizennyolc évig, ameddig Etivel meg nem ismerkedtem. Bécsben azonban a húszas évek végén majdnem annyian foglalkoztak asztrológiával, mint pszichoanalízissel és marxizmussal, s nem ritkán ugyanazok. Így Eti is. […] Természetesen magasrendű Mérleg voltam, s ez rangot adott sok eredeti és szerzett fogyatékosságomnak. Kérlelhetetlen szemét és jóindulatú elfogultságát például azzal a magyarázattal egyeztette össze Eti, hogy természetes (és valószínűleg a Skorpió befolyásából származott) csúnyaságomnak Vénusz kellemes hatóerőt tudott adni. […] A Mérleg természetesen az ellentétek jegye. […] Boldog kötelesség volt az ő mérlegének lenni, s a világ ellentéteit az ő kedvéért egyensúlyozni. […].A mérleg terhelése egyre súlyosabb és furcsább volt, s a Mérleg hasonlítani kezdett eredeti jelképéhez, Osiris mérlegéhez, amely az életet és a halált egyensúlyozta.” 77


DIA

PIM REFLEKTOR – AJÁNLÓ

Megszületéséről más aspektusból értekezve, önéletrajzi írásában ezt olvashatjuk: „Úgy érzem, igazán akkor jöttem világra, mikor ráeszméltem, hogy van más világ is, mint amelyben a gyerekkoromat éltem. Ha oda visszanézek, alig látok egyebet imbolygó homálynál. Ez mindig elszomorított. Egyre jobban irigyeltem azt a pogány összhangot, amely abból származik, hogy a férfikor a gyermekkor vállalása és természetes folytatása, hogy eredeti hajlamaink és szerelmes eszményeink nem vezetnek meghasonlásra, hogy életünk értelme a saját csíráinkból virágzik ki, nem egy idegen élet ojtásából.” Ugyanezzel a gondolatmenettel találkozunk Nem a vers című költeményében: „Tizennyolc évesen Kezdődött csak igazi életem. Amit akkor akartam, az a múltam: Élni, költőnek lenni csak tanultam. Én nem az vagyok, aminek születtem: Az az enyém csak, amit megszereztem.” Végezetül, az aktuális évszakot megidézve, álljon itt Vas István egyik szép őszi verséből, az Őszi énekből egy részlet: „Szemem lefogja, incselkedve vélem, Egy bársonysíma, jóleső tenyér, Te vagy az, ősz, már illatodat érzem, Lehelleteddel szívemig elér, Lüktetve onnan, fürgén sok kis érben Viszi magával fűszerét a vér. Tört színed szebb ma nékem, mint a rózsa, Te barna fürtű, érett ajkú Múzsa!” A teljes szövegek elolvasásához kellemes időtöltést kívánva, ajánljuk a Digitális Irodalmi Akadémia oldalát. Szlabóczky Mercédesz

78


PIM REFLEKTOR – AJÁNLÓ

DIA

https://reader.dia.hu/document/Vas_Istvan-Korul_belul-33181/Vas_Istvan-Korul-belul-00280 https://reader.dia.hu/document/Vas_Istvan-Nehez_szerelem-16224/Vas_Istvan-Nehez_szerelem-00020 https://reader.dia.hu/document/Vas_Istvan-Osszegyujtott_versek-16218/Vas_Istvan-Oszszegyujtott_versek-02880 https://reader.dia.hu/document/Vas_Istvan-Osszegyujtott_versek-16218/Vas_Istvan-Oszszegyujtott_versek-00690

79


Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Nyitva: Március 15-től október 31-ig: szerda-vasárnap: 10-18 óráig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

80

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 email: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16. Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 14–18 óráig

Kazinczy Ferenc Múzeum 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig október 29-től 8-16 óráig


-


4

É

Forgách utca

Pacsirtamező u .

6

y cz zin Ka

D

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

37

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

t

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

7

a út yalj

1

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

2

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

T

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

9

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

p

ölg etv

n rk

8

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

3

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

5

Corvin Negyed

1

Petőfi Irodalmi Múzeum

6

A Magyar Nyelv Múzeuma

2

Ady Emlékmúzeum

7

Mesemúzeum

3

Jókai Emlékszoba

8

4

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

5

Kazinczy Ferenc Múzeum

9

Bajor Gizi Színészmúzeum


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.