PIM programfüzet // szeptember-október by Petőfi Irodalmi Múzeum

PIM PROGRAM 2021. SZEPTEMBER OKTÓBER

www.pim.hu

ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD „És mégis mozog a föld” – írta regénye címéül Jókai Mór, aki 1848 óta a Nemzeti Színház drámabírálója is volt (persze kisebb kihagyásokkal, például: amikor Bach Sándor pribékjei elől menekült). Utóbb négy kötetre való színművet is írt, ám most a kolozsvári magyar színház kapcsán idézzük ide regénye címét, ebben ugyanis éppen Kelemen Lászlóék színházalapító harcai elevenednek meg. A kolozsvári Farkas utcai színházról most a 200. évforduló kapcsán mi is kiállítással emlékezünk meg. Nem felejtjük ugyanakkor, hogy Jókai két nekünk legfontosabb kortársa: Arany János és Petőfi Sándor egyaránt megjárta a színházi élet korai vándortársulatait, hogy utóbb aztán gyorsan meneküljenek is e helyekről, amint erre a Bolond Istókban Arany részletesen emlékezik. Ez az emlékezés/emlékeztetés az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet egyik alapvető feladata immár épp hetven esztendeje. Kiváló irodalomtörténészek, dramaturgok és színházalapítók nyomában (közülük többen tanáraim is voltak), abban a reményben mutatjuk fel régi és újabb elődeink színházi tetteit, hogy az örök élő Színháznak is tanulságul lesznek. Ebben a szellemben 2021-ben Latinovits Zoltán nagy kiállítása következik. Ő már életében tudta: „Ködszurkáló” tevékenység, amit végzünk – mégis abbahagyhatatlan, akármekkora is éppen a köd körülöttünk. Szeretettel várjuk a tisztábban látni vágyó színház- és múltrajongókat épületeinkben, a Bajor Gizi Színészmúzeumban és a Krisztina körúti Intézetben.

 Fotó: OSZMI

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Cs. Nagy Anikó, Erlitz János, Magyary Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2021. szeptember-október Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Csoóri Sándor, 1985 Fotó: Lugosi Lugo László, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Bodolay Géza 1

AJÁNLÓ

PÁRBESZÉD, SÖTÉTBEN

Csoóri Sándor halála napjának ötödik évfordulóján emlékezünk a rendkívül gazdag életművet maga mögött hagyó szerzőre. Ez alkalommal Vecsei H. Miklós és csapata hozzák el az író emléke előtt tisztelgő Párbeszéd, sötétben című koncertszínház-est jüket. A megzenésített Csoóri-szövegek zene és irodalom intim találkozásában elevenednek meg. Az érzelmes dallamokra és intenzív vizuális hatásokra építő előadás a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat. „Várni a teljes kiüresedésre – talán ez mindennek a nyitja. Előkészíteni a bukást, mint valami merényletet – ez mindennek a kezdete. Le kell számolni a fájdalommal is, mert a fájdalom megalkuvás. Odaláncolja az embert ahhoz, amit nem tud végrehajtani, megváltoztatni, elrendezni.” (Csoóri Sándor: Párbeszéd, sötétben) Fellépnek: Vecsei H. Miklós Kiss Flóra (Subtones) Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a Borz) Ratkóczi Huba (SeeN) Frimmel Jakab (Abel Label) Az előadás időpontja: 2021. szeptember 12. 21:00 Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum / 1053 Budapest, Károlyi u. 16.

 Fotó: Vecsei H. Miklós

Koncertszínház Csoóri Sándor életműve alapján

AJÁNLÓ

PESTEXT: SZÖVEG-VILÁG-IRODALOM

A Petőfi Irodalmi Múzeum idén is helyszínéül szolgál a harmadszor sorra kerülő PesText irodalmi fesztiválnak. A PesText egy a világirodalmat fókuszba helyező rendezvénysorozat, amely annak bemutatására vállalkozik, hogy miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, nép olvasmányélményei között. Európa-szerte számos neves író és illusztrátor szerepel a fesztivál fellépőinek a listáján, akik felolvasásokon, beszélgetéseken vesznek részt. A magyar közönség így többek között találkozhat olyan szerzőkkel, mint Guzel Samiljevna Jahina, Andri Snær Magnason, Jacek Dukaj, David Schalko, vagy Afonso Cruz. Az idei fesztivál különleges címszót tűzött zászlajára: a buborék különböző jelentésrétegeit hozza játékba rendezvénysorozatában. A gyermekvilág színes játékait, a vélemények buborékait, a digitális kultúra izoláló buborékát. A buborék a biztonság és a bezártság szimbóluma, a burok, amin keresztül megszűrt információkhoz jutunk, a keret, ami megvéd minket a nekünk nem tetsző véleményektől – vagy épp a vírusoktól. Miért csak a mások vallási, politikai, erkölcsi buborékja tűnik bármikor szétpattanó illúziónak, míg a miénk racionalitásnak? Mi történik, ha a saját burkaink repednek meg? Mi szivárog át? Mi látszik belőlünk a buborékon túl, mire megyünk a buborék nélkül? A fesztivál eseményei a PIM-ben szeptember 23-án, 24-én és 25-én látogathatóak.

AJÁNLÓ

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA: MÉSZÖLY-PILINSZKY FILMKLUB „Sommázva, két vágyunk lehet: tetten érni a valóságot, és eltérni tőle.” Mészöly Miklós: A tettenérés dialektikája (A cinéma direct útmutatásai) „Majd ismét visszavesz minden jelentést a film »örökmozgása«, hogy egy újabb jelentést kíséreljen meg kirakni a vásznon, mintegy bevonva a nézőt a közös művészi keresés, alkotó licitálás bűvöletébe.” Pilinszky János: Egy film margójára Hogyan működik a Mészöly-szövegek különös, filmszerű láttató ereje? Mi az a lírai ábrázolásmód, amely nemcsak a Pilinszky-versekben, hanem a filmvásznon is kifejezésre jut. Az idén száz évvel ezelőtt született két szerző, Mészöly és Pilinszky, akik előtt KÉT PORTRÉ | Mészöly-Pilinszky 100 című kiállításunk tiszteleg, több szálon is kapcsolódott a filmművészethez. Szöveg és mozgókép intim kapcsolatának eredünk nyomába az életművükben egy hat alkalomból álló filmklub keretében. Olyan filmeket vetítünk le, amelyek portrét rajzolnak a két szerzőről (Lírai beszélgetés Pilinszky Jánossal, 1978; Privát Mészöly, 2011; Csillaghálóban 2015), amikben színészként szerepelnek (Igézet, 1963; Halhatatlanság, 1959), vagy amelyeknek az alkotói folyamatában forgatókönyvíróként vettek részt (Magasiskola, 1970; Déryné, hol van, 1975). A filmklub moderátora Gelencsér Gábor filmtörténész. Vendégei alkotók, rendezők, akikkel a vetítések után kötetlen beszélgetésre invitálunk minden kedves érdeklődőt. Szeptemberi, októberi vetítési időpontok: Gerőcs Péter, Dér Asia: Privát Mészöly // szeptember 13. 18:00 Mispál Attila: Csillaghálóban I. - Emlékek Pilinszky János európai útjairól // szeptember 27. 18:00 Gaál István: Magasiskola // október 11. 18:00 Maár Gyula: Déryné, hol van? // október 25. 18:00

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum

OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Mesemúzeum – Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

2021. 09.01 — 10.31.

PROGRAMOK

PIM

PIM |KÉT PORTRÉ| MÉSZÖLY–PILINSZKY 100

Szeptember 1. szerda 18:00

A kiállításokat megnyitja: Kukorelly Endre költő és Áfra János költő Közreműködnek: Hajduk Károly és Lestyán Attila színművészek valamint Vázsonyi János zenész

92. ÜNNEPI KÖNYVHÉT

Szeptember 2–5. csütörtök–vasárnap

Várjuk Önöket a Deák Ferenc utcában álló 71. számú PIM-standnál, ahol kiadványainkat 20% kedvezménnyel vásárolhatják meg és válogathatnak irodalmi töltetű ajándékaink közül.

„...NYÍLT SEBE VAGYOK A SZÍVEN SZÚRT VILÁGNAK...” Dsida-est

Dsida Jenő kivételes képességű költő, nagy tehetséggel megáldott, érzékeny lélek. A kínok, bajok roncsolták testét, de szellemét csiszolták, és költészetét igazgyönggyé nemesítették. Az est fellépő művészei: Bogdán Zsolt, UNITER- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész; Kovács Éva, Poór Lili-díjas színművész és Csutak Réka színművész. Szerkesztő-rendező: Szugyiczky István Az előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmár németi Harag György Társulat művészeinek közös produkciója.

 Fotók: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Szeptember 4. szombat 19:00

PIM

PILINSZKY KÖLTÉSZETÉNEK EUCHARISZTIKUS VONÁSAI

PROGRAMOK

Szeptember 7. kedd 18:00

Beszélgetés

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódva Hankovszky Tamás és Szmeskó Gábor irodalomtörténészek Pilinszky költészetéről beszélgetnek.

KÖNYVBEMUTATÓ

Vidékiség provincializmus nélkül Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése (1959–2008)

Szeptember 8. szerda 18:00

A kortárs irodalmi levelek szemünk láttára enyésznek el. A telefon, az internet egyre ritkábbá teszi az autográf kapcsolattartást. Új kötetében Fehér Zoltán József még hagyományosan továbbított üzeneteket rendezett sajtó alá. Gondosan összeállított munkája fél évszázad dokumentumait tartalmazza. Hű látlelet ez a kádári konszolidációról, az induló Jelenkorról, Takáts Gyula és Tüskés Tibor köteteiről, burjánzó terveiről. A könyv a Pro Pannonia Kiadói Alapítvány gondozásában jelent meg 2021-ben.

PILINSZKY100 #14

Harcsa Veronika, Háy János, Pindroch Csaba

Szeptember 9. csütörtök 19:00

2021-ben ünnepeljük Pilinszky János költő születésének 100. évfordulóját – a centenárium okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal kiemeljük a szerző sokrétű életművét. A centenáriumi sorozat tizennegyedik, őszi szezonnyitó estje a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán, szabadtéren kerül megrendezésre. A programon Juhász Anna irodalmár Háy János írót a költői életművel kapcsolatban, Harcsa Veronika énekes-dalszerzőt a versek zeneiségéről kérdezi, míg Pindroch Csaba színművész előadásában felhangzanak a legfontosabb versek. A program a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alatt, az Ars Sacra Fesztivállal együttműködésben jön létre.

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: pilinszkyj100@gmail.com 7

PROGRAMOK

MÉSZÖLY-KONFERENCIA AZ IRODALMI MAGAZINNAL

PIM

Szeptember 10. péntek 10:00

Az Irodalmi Magazin Mészöly Miklós születésének 100., halálának 20. évfordulója alkalmából konferenciával emlékezik az alkotóra. Mészöly rendkívül rétegzett életművét gyakran egymással ellentétes tendenciák jellemzik, valódi kihívás elé állítva ezzel mindenkori értelmezőjét; konferenciánk a megközelítés irányait, fogalmi lehetőségeit igyekszik bemutatni.

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS Bókay Antal irodalomtörténész (Pécs) Egri Petra doktorandusz (Pécs): Salvador Dalí és a festészet paranoia elmélete

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

A rendezvényen elhangzó előadások írott változatai az Irodalmi Magazin idei utolsó, várhatóan december elején megjelenő, Mészöly-lapszámában lesznek olvashatók.

Szeptember 10. péntek 18:00 Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész

Sorozatszerkesztő: Takács Mónika A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata.

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS A KÖZELI KÖRZET Séta a Városmajorban

Szeptember 11. szombat 15:00

Sétavezető: Zoltán Gábor „Utca a Moszkva tértől keletnyugatra, enyhén emelkedik, keresztezi a Városmajor utcát, meredek kapaszkodóval folytatódik tovább. Ügyelünk rá, hogy semmi ne emlékeztessen az egykori szőlőskertekre, présházakra” – kezdődik Mészöly Miklós Film című műve. Különleges irodalmi sétánkon Mészöly Miklós egykori lakhelyének, a terhes múltú városrész elhallgatott történetének nyomába eredünk. A sétát Zoltán Gábor író, helyi lakos vezeti, aki több kötetében is feldolgozta már a városmajori nyilas rémuralom emlékét.

Sétajegy: 2800 forint Gyülekezőhely: A Városmajori Jézus Szíve-templom mögött

PIM

PÁRBESZÉD, SÖTÉTBEN

Koncertszínház Csoóri Sándor életműve alapján

PROGRAMOK

Szeptember 12. vasárnap 21:00

Vecsei H. Miklós és csapata Arany János, József Attila és Pilinszky János életműve után most Csoóri Sándor munkássága előtt tisztelegve hozott létre egy koncertszínházi előadást, amely a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat. Az előadást játsszák: Vecsei H. Miklós Kiss Flóra (Subtones) Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a Borz) Ratkóczi Huba (SeeN) Frimmel Jakab (Abel Label) Rendező: Vecsei H. Miklós Látvány: Kiégő Izzók

 Fotó: Vecsei H. Miklós

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA / MÉSZÖLY-PILINSZKY FILMKLUB

Szeptember 13. hétfő 18:00

A filmről a vetítést követően Gelencsér Gábor filmtörténész Gerőcs Péter rendezővel beszélget.

A program ingyenes.

Gerőcs Péter, Dér Asia: Privát Mészöly (2011)

2011-ben a rendezők felkeresték az éppen 10 éve elhunyt író egykori barátait, volt pályatársait és tanítványait. A velük készült interjúkból állították össze a portré-dokumentumfilmet Mészöly Miklósról. „Nem azért aprólékoskodunk itt tárgyakkal, fiókokkal, mintha a halott Öregemberről ne tudhatnánk, amit akarunk, s ami esetleg meg is felel annak, ami „történt”. Nem. Éppen most tehetünk úgy, mintha élne, és a nyomozásunkkal ölhetjük meg annyira, hogy ne fogjon rajta a halál.” (Mészöly Miklós: Film)

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM

PROGRAMOK

„SILÁNY IDŐBŐL AZ ÖRÖKKÉVALÓBA"

Szeptember 14. kedd 18:00

A kiállítást megnyitja Sárközy Péter, a La Sapienza Tudományegyetem egyetemi tanára.

Közreműködik: Lukács Sándor szíművész

Dante hatása a magyar irodalomban, képzőművészetben és zenében

Köszöntő beszédet mond Gabriele La Posta, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója.

HUBAY MIKLÓS-EMLÉKKONFERENCIA A Hubay Miklós – Elveszett Paradicsom Alapítvány 2020 telén pályázatot hirdetett Hubay Miklós műveinek mai szemléletű újraolvasására; a legértékesebb 9 pályamű hangzik el az emlékülésen, amelyet a jeles pályatárs, Szakonyi Károly nyit meg. Az előadások között O. Szabó István színművész olvas fel Hubay Miklós naplójegyzeteiből.

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Szeptember 15. szerda 14:00

PIM

„MI DOLGUNK A VILÁGON?”

Zenés versszínházi előadás Vörösmarty Mihály műveiből, a 220 éve született költő emlékére.

PROGRAMOK

Szeptember 15. szerda 18:00

Előadják: Tallián Mariann színművész, hegedűs, Lázár Balázs színművész, valamint Csörsz Rumen István régizenész Szerkesztette: Rózsássy Barbara József Attila-díjas és Lázár Balázs Bella István-díjas költő Zenei szerkesztés: Csörsz Rumen István irodalomtörténész A magyar költészet nem lenne Vörösmarty Mihály lírája nélkül az, ami: a bölcsesség és a higgadt végiggondoltság éppúgy jellemzi szerteágazó művészetét, mint a szenvedély és a végletekig szókimondó indulatok. E sokarcú lírából táplálkoztak, tanultak és merítettek erőt a későbbiekben is költő utódai. Kulturális örökségünk közvetítésében Vörösmarty életműve kiemelkedő jelentőséggel bír. Az elhangzó költemények mintegy egymásnak felelnek egy dramatizált játék keretében, melyhez korabeli dallamok, motívumok felhasználásával megzenésített versek társulnak. Az összeállítás gerincét a közismert Vörösmarty-költemények adják, miközben a műsor szándéka a lírikus szellemiségének megele venítése, hogy munkásságát értő, élő közelségbe hozzuk a ma befogadója számára is.

„KÖRÜLBELÜL IDŐ” – PILINSZKY BUDAPESTJE Irodalmi séta Juhász Annával

A program ingyenes.

Szeptember 18. szombat 11:00

Vendég: Seress Zoltán színművész Ismerve gyöngémet, otthon nem iszom kávét, hogy sétáimon ihassam. Erre a célra, cigaretta helyett, séta-füzetet hordok magammal, hogy elfoglalhassam magamat. Cigaretta helyett = versírás. (Pilinszky János, 1966) Milyen volt Pilinszky János városképe? Hol szeretett sétálni, hol élt, hol volt otthon, merre ült le, kivel, hol találkozott? Melyek voltak belvárosi otthonai és melyik kávézóban, presszóban találkozott barátaival, hol írt és dolgozott?

Gyülekező a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán. A séta tervezett időtartama másfél óra.

A Pilinszky100 centenáriumi sorozat keretében júliusban indult útjára a Pilinszky-séta, amely során a sorozat szerkesztőjével,

Sétajegy: 2000 Ft

PROGRAMOK

PIM

Juhász Anna irodalmárral és minden alkalommal egy-egy színművész vendéggel járhatják be a XX. század egyik legjelentősebb költője, Pilinszky János életének fontos helyszíneit Budapesten: megismerve alkotói és családi történeteket, megidézve verseket, naplórészleteket és leveleket.

40. KÖLTŐK VILÁGKONGRESSZUSA Felolvasóest

Szeptember 22. szerda 18:00

A 40. Költők Világkongresszusa külföldi költővendégei és vezető hazai költők kétnyelvű felolvasóestje. A PEN Club rendezvénye.

PILINSZKY100 #15

Szeptember 23. csütörtök 19:00

Online esemény

Pilinszky János & Velem

A sorozat következő részében Juhász Anna Velembe látogat, ahol Szöllősi Mátyás íróval keresik fel Pilinszky kedves helyeit. A sorozat a Juhász Anna Irodalmi Szalon, a PIM és a PKÜ együttműködésében jön létre.

 Fotó: Szöllősi Mátyás

PIM

PROGRAMOK

Szeptember 23–25. csütörtök-szombat

PESTEXT: SZÖVEG-VILÁG-IRODALOM

Csütörtök 16:00–17:00 VERSEK(RŐL) A VISEGRÁDI NÉGYEKTŐL Lengyel, cseh és szlovák műfordítás-antológiák bemutatója A köteteket bemutatja a három szerkesztő, Pálfalvi Lajos, Vörös István és Tóth László, Zsille Gábor moderálásával. Aki a verseknek hangot ad: Holecskó Orsi színész. 17:00–18:00 RAJTUNK KÍVÜL NEM ÉRTI SENKI? Kerekasztal-beszélgetés Lea Kovács, Claudia Tatasciore és Daniel Warmuz műfordítókkal, Jeney Zoltán kérdéseinek nyomvonalán. Miért adja valaki a fejét a magyar irodalom fordítására? Hogy áll a szénánk a külföldi könyvpiacon és mik a kilátásaink? Mit ér egy műfordító, ha magyarból fordít? Lényegbevágó témák és műhelytitkok a magyar irodalom fordítóinak háza tájáról. 18:00–19:00 ÁTJÁRÓK Fordítások: képek, szavak és kultúrák között Révész Emese művészettörténész beszélget Anne Pikkov észt illusztrátorral és Szabó Imola Julianna író-illusztrátorral az „átfordítások” lehetőségeiről és korlátairól, átjárásról képek és szavak, szövegek és kultúrák között. 19:00–19:30 4X4 ILLUSZTRÁCIÓ Kiállítás a V4-es országok legjobb kortárs illusztrátorainak munkáiból. Megnyitó és tárlatvezetés. A kiállítás a V4-es országok 16 legjobb kortárs illusztráto rának munkáiból válogat képeket és könyveket. Kurátorok: Kellermann Viktória műfordító és Révész Emese művészettörténész. 13

PROGRAMOK

Péntek 16:00–17:00 MAGYAR KÉPREGÉNYRAJZOLÓK AMERIKÁBAN ÉS NYUGAT-EURÓPÁBAN Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Németh Gyula (Criminal Macabre, Possessed), László Márk (Hellboy, Jim Henderson's The Storyteller) és Farkas Lajos (Megváltás, Le Dernier dragon). Néhány éve még szenzációszámba ment, mára azonban egyre gyakrabban hallani, hogy a legnagyobb európai és amerikai képregénykiadóknál jelennek meg magyar illusztrátorok rajzai. A brit Dark Horse Comics, az amerikai Image Comics vagy a francia Delcourt gondozásában olyan műveken dolgoztak grafikusaink, mint a Hellboy, Conan, Severed, Criminal Macabre és a Jour J. Hogyan lesz egy magyar szobrászból a legnépszerűbb francia papírmozik illusztrátora, hogyan került kapcsolatba egy animáció szakon végzett friss diplomás Mike Mignolával, korunk egyik legkeresettebb képregényalkotójával? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a kerekasztal-beszélgetés során. 17:00–18:00 KÉPREGÉNYKIADÁS NÁLUNK ÉS MÁS NEMZETEKNÉL Kerekasztal-beszélgetés a képregénykiadás helyzetéről a leghozzáértőbb hazai szakértők részvételével. Beszélgetés Bayer Antal (fordító, szerkesztő, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége első elnöke, a Nero Blanco Comix kiadó vezetője), Lakatos István (író, illusztrátor, a Nimue kiadó vezetője), Varga Bálint Bánk (író, képregényalkotó) részvételével, Szekeres Niki (kritikus, szerkesztő, kulturális szervező) moderálásával. Sokszor hallhattuk már, hogy a képregénykiadás az egyik legbiztosabban veszteséges vállalkozás Magyarországon. A hazai képregényes kultúra három olyan képviselőjével beszélgetünk, akik mindig igyekeznek új perspektívába helyezni mindezt, miközben munkájukról, kedvenceikről, izgalmas vállalkozásaikról kérdezzük őket. 18:00–19:00 NŐK A MAGYAR KÉPREGÉNYMŰVÉSZETBEN Beszélgetés Szép Eszterrel és Tondora Judittal, moderátor: Szekeres Nikoletta. Mennyire férfias műfaj a képregény Magyarországon? Vannak-e karakteres női alkotók és megjelennek-e speciális témák? A beszélgetés során felmerülő kérdések mellett az is szóba kerül, hogyan helyezhető mindez külföldi kontextusba, mi történik a női képregény porondján a világban.

PIM

PROGRAMOK

19:00–19:30 DEDIKÁLÁS, KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ A kerekasztal-beszélgetések után képregényeit dedikálja Németh Gyula, László Márk, Lakatos István, Farkas Lajos, Varga Bálint Bánk és mások.

Szombat

10:00–11:00 PAPÍRSZÍNHÁZ Interaktív családi papírszínház foglalkozás Koósné Sinkó Judit koordinálásával. 11:00–12:00 SZEDER & LÓCI – DALSZERZŐ! A könnyűzene világa két fiatal énekes-gitáros dalszerző interaktív előadásában. Avagy miből szülessen a sláger? Minden ember dalszerző, még ha nem is tud róla – és a dal műfaja vesz minket körül nap mint nap. Minden gyerek fogékony a zenére, és természetesen dalokkal veszi kezdetét a „beavatásuk” is: egy népdalt vagy egy gyerekdalt tanulnak meg elsőként. No de ezek a dalok miből születtek? Miből építkeznek? Mi mindenre van szükség egy slágerhez? Közreműködik: Szeder-Szabó Krisztina – ének, gitár, Csorba Lóci – ének, gitár, Tarr Ferenc – hoppmester. 18:00–19:00 AZ ÉV GYEREKIRODALMI FORDÍTÓI Miért különleges feladat gyerek- és ifjúsági irodalmat fordítani, min múlik, melyik könyv lesz olvasható magyarul is? Az Év Gyerekkönyve-díjat a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum által felkért szakmai zsűri ítéli oda öt kategóriában, köztük a legjobb műfordítóknak. A beszélgetésen az Év Fordítóival beszélget Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke. A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT A SZERVEZŐK FENNTARTJÁK.

PROGRAMOK

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA

PIM

Szeptember 24. péntek 18:00

Idén is lesz Kutatók Éjszakája! A több mint egy évtizede rendszeresen visszatérő őszi tudományfesztiválra 2021 szeptember 24-én kerül sor a PIM-ben, melynek keretében a látogatók megtekinthetik gyűjteményi raktáraink féltve őrzött kincseit és muzeológusaink villámelőadásain bepillantást nyernek a múzeum legújabb kutatási eredményeibe. Részletek a pim.hu és a kutatokejszakaja.hu oldalain.

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA / MÉSZÖLY-PILINSZKY FILMKLUB

Szeptember 27. hétfő 18:00

Csillaghálóban I. — Emlékek Pilinszky János európai útjairól (2015) Rendező: Mispál Attila, operatőr: Balázs Sándor A filmről a vetítést követően Gelencsér Gábor filmtörténész Mispál Attila rendezővel beszélget.

A program ingyenes.

Mispál Attila filmrendező Kirilla Terézzel, Hafner Zoltánnal és Jelenits Istvánnal felkereste a költő rokonait, barátait és szerelmeit. A film képi szövetét meghatározzák azok a jórészt publikálatlan fotográfiák, melyeket Pilinszky János maga készített az utazásai során, s melyek a mai napig őrzik tekintetének lenyomatát. Beszélgetések és képek eme egymásba fonódása a tények mögötti valóság feltárására törekszik, és összefüggésbe hozza a költő életének kevésbé ismert „tényeit" azzal a spirituális úttal, amelyet számára a művészet jelentett.

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM

PIM ESTI EXTRA ÉDES ANNA / TRIANON 100

Hogyan ábrázolja karaktereit Kosztolányi? Mit lehet elmondani egy-egy szereplőről foglalkozásuk alapján? Az író Alakok című kötete erre keresi a választ, miközben felsorakoztat néhány, az Édes Annából már ismerős figurát: a cselédet, az úriasszonyt, az írót.

PROGRAMOK

Szeptember 29. szerda 18:00 Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 1000 Ft

A tárlatvezetés alkalmából a kiállítás kiegészül Molnár C. Pál grafikáival, amelyek az Alakok első kiadásához készültek. Műhelytitkokról, alkotói módszerről és családi legendákról beszélget Csillag Péter, a Molnár C. Pál Múzeum igazgatója, a művész unokája és Parádi Andrea, a kiállítás kurátora.

[KÉT PORTRÉ| MÉSZÖLY-PILINSZKY 100 Iancu Laura költő szubjektív tárlatvezetése Pilinszky költészetében.

Inacu Laura Magyarfalun született, az MTA Néprajztudományi Intézetének munkatársa, kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. Költői munkásságának nagyon fontos forrása Pilinszky János: „Költészete szabadított fel a béklyók alól. Azon béklyók alól, amelyek a mondától a versig tartó láthatatlan úton akaszkodtak rám.”

RÉZBŐRŰ VOLT AZ ALKONY A magyar indiánozás nyomába eredő kiállításban Hegymegi Kiss Áron „Nyílhegy” kalauzolja az érdeklődőket Baktay Ervin indián világában Wirth Imrével, a tárlat kurátorával. Baktay 1931-ben alapította a dunai indiánok Törzsét, melynek 1955-ig Főnöke, de legalábbis aktív tagja maradt. Hegymegi Kiss Áron gyerekként együtt indiánozott Heverő Bölénnyel (Baktay indián neve).  Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PROGRAMOK

OPEN – ÍRÓK, KÖLTŐK, KÉPEK, NÉZETEK A 75 éves Móser Zoltán négy könyvének bemutatója Jut az ember két világhoz... Esszék és tanulmányok József Attiláról Olvasatok I–III. Magyar írókról, költőkről, versekről középiskolásoknak A beszélgetés résztvevői: Szörényi László, Tverdota György, Csörsz Rumen István irodalomtörténészek és Fábián László, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar szakos tanára A Magyar Kultúra Kiadó és a PIM közös rendezvénye A belépés ingyenes. A kötetek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók. Olvasatok I-III. Ez a könyvsorozat – 10–15 oldalas esszék összefűzése – is „elmetermék”, de nem „összesség”, vagyis nem az egészről szól. Mivel a középiskolásokat célozza meg, elsősorban azokról az írókról és költőkről, akik neve szerepel a tankönyvekben. De nem tankönyv, hanem azok kiegészítője. Célja, hogy kedvet ébresszen az olvasáshoz. Panaszként, tanácsként is mondták a magyartanárok, hogy „nehéz szöveget” egy oldalnál többet nem olvasnak a diákok, mert ők, akik az internet foglyai, máshoz szoktak. A diákok mellett ezt a sorozatot a volt diákok, a szülők, és a magyartanárok éppúgy tudják használni, mint a külföldi egyetemeken magyart tanuló hallgatók, vagy bárki más, akit érdekel a múltunk, kultúránk egy szelete, a magyar irodalom. Jut az ember két világhoz... Tisztelt Olvasó, nem kell különösen sokat keresnie, de ha mégis úgy lenne, akkor ezt megelőzve elmondom, hogy a cím egy „elferdített” József Attila-sorból származik. Az eredeti így szól: „Jut az ember két virághoz…” Tehát csak a virágot cseréltem ki, de József Attilára gondolva tettem, hisz ő nem is egy versében a világra a virágot rímelteti, vagy épp fordítva. Ilyen rímpár található a Kertész leszek című versében is: „Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton – ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág.” 18

PIM

Szeptember 30. csütörtök 17:00

PIM

PROGRAMOK

„...KI SZÁMÍT ILYESMIRE EGY ÉRTELMES BOLONDNÁL?”

Október 4. hétfő 18:00

Szelfifotózás és örömtánclejtés Dobó Ferenc Levente Piszkos Fred-szobra körül. Részletek hangzanak el Tamási Tannenbaum Tibor Csontbrigád című daljátékából. A Rejtő-szöveghamisítás kozmikus dimenziói – Szőts Krisztina előadása (Pécs). Pódiumbeszélgetés alkalmi kézirat- és ponyvakiállítással (Simon István gyűjteménye, Körmend).

Közreműködik: Avvakumovits Györgyi (ének) Tarnai Dávid (ének) Mészáros Nóra (zongora) Vásárhelyi Zoltán Férfikar (karnagy: Ress Tamás)

Rejtő Jenő-nap (P. Howard-day – PHD)

Moderál: Thuróczy Gergely, alias Izzadt Greg kapitány (PIM)

MÉSZÖLY MIKLÓS – AZ ELSŐ SZÁZ ÉV Irodalmi konferencia és workshop

A belépés ingyenes, a kilépés bizonytalan.

Október 5. kedd 10:00

A Mészöly Miklós – az első száz év című konferenciának két fő célja van. Egyrészt feltárni, hogyan vált szerves részévé a Mészöly-életmű a magyar és nemzetközi irodalmi folyamatoknak. Másrészt megmutatni, mennyire aktuális filozófiai-társadalmi- világszemléleti jelenségeket és problémákat exponálnak a Mészöly-szövegek, ezáltal milyen termékeny olvasatokat kínálnak a legújabb elméletalkotás szempontjai felől. A konferencia plenáris előadásokból, illetve – különös tekintettel a fiatal kutatók részvételére – workshopokból fog állni. A konferencia PIM-ben megtartott szekcióiban Mészöly külföldi (bolgár, francia, orosz és más nemzetiségű) műfordítói vetik össze tapasztalataikat. A konferencia a 2021-es Mészöly-centenárium tudományos és népszerűsítő rendezvénysorozatának fő állomása. Dátumok: 2021. október 4-6. Helyszínek: PIM, ELKH BTK Irodalomtudományi Intézet (Budapest, Ménesi út 11-13.) Szervezők: Mészöly Miklós Egyesület, PIM, ELKH BTK Irodalomtudományi Intézet 19

PROGRAMOK

PILINSZKY100 #16

PIM

Október 7. csütörtök 19:00

Juhász Anna vendégei: Harmath Artemisz és Győrei Zsolt 2021-ben ünnepeljük Pilinszky János költő születésének 100. évfordulóját – a centenárium okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal kiemeljük a szerző sokrétű életművét. A sorozat a Juhász Anna Irodalmi Szalon, a PIM és a PKÜ együttműködésében jön létre.

PILINSZKY JÁNOS KÖLTÉSZETE ÉS A DOSZTOJEVSZKIJ-HAGYOMÁNY

Az orosz vallásbölcselet hatása és az ikon szemlélete Pilinszky írásaiban Szilágyi Ákos költő és Rugási Gyula, a Szent Pál Akadémia Teológia Tanszékcsoportjának vezetője beszélget. „Az ikon olyan, mint az égi látomás, de különbözik is tőle. Az ikon: a látomás körvonala. A látomás nem ikon: a látomásnak önmagában vett realitása van; az ikon azonban önmagában véve nem létezik, körvonalai egybeesnek a szellemi képpel, tudatunkban az ikon ezzel a képpel egyenlő, s rajta kívül, nélküle, tőle függetlenül, tőle elvonatkoztatva már nem lehet sem kép, sem ikon, hanem egyszerűen csak egy tábla. S hasonlóképpen: az ablak csak akkor ablak, ha a fény terrénuma húzódik mögötte, ekkor viszont a fényt adó ablak már maga a fény, nem csak »hasonlít« a fényhez; kapcsolatuk nem pusztán a fényről szubjektíve elgondolt képzettel való szubjektív asszociációban valósul meg, hanem az ontológiai önazonosság értelmében: az ablak így maga az önmagában oszthatatlan, a külső térben világító, a naptól elválaszthatatlan fény. Az ablak önmagában véve, tehát a fénnyel alkotott viszonyán, funkcióján kívül - holt tárgy, ha rendeltetését nem tölti be - nem ablak: a fénytől elvonatkoztatva pusztán csak fa és üveg. (...) Következésképpen, az ablak lehet fény, lehet fa és üveg, az azonban, hogy egyszerűen csak ablak legyen, nem képzelhető el. Ugyanez érvényes az ikonra is, amely (...) mindig több önmagánál, s ekkor - égi látomás, vagy - ha a tudat számára nem tárja föl az érzékfölötti világot - kevesebb önmagánál, s ez esetben nem nevezhető másnak, csak festett táblának.” P. Florenszkij: Az ikonosztáz

Október 8. péntek 18:00

PIM

MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS A KÖZELI KÖRZET – SÉTA A VÁROSMAJORBAN

PROGRAMOK

Október 9. szombat 15:00

Sétavezető: Zoltán Gábor „Utca a Moszkva tértől keletnyugatra, enyhén emelkedik, keresztezi a Városmajor utcát, meredek kapaszkodóval folytatódik tovább. Ügyelünk rá, hogy semmi ne emlékeztessen az egykori szőlőskertekre, présházakra” – kezdődik Mészöly Miklós Film című műve. Különleges irodalmi sétánkon Mészöly Miklós egykori lakhelyének, a terhes múltú városrész elhallgatott történeteinek nyomába eredünk. A sétát Zoltán Gábor író, helyi lakos vezeti, aki több kötetében is feldolgozta már a városmajori nyilas rémuralom emlékét.

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA / MÉSZÖLY-PILINSZKY FILMKLUB

Sétajegy: 2800 Ft Gyülekezőhely: A Városmajori Jézus Szíve-templom mögött

Október 11. hétfő 18:00

Gaál István: Magasiskola (1956)

Író: Mészöly Miklós Forgatókönyvíró: Gaál István, Mészöly Miklós Operatőr: Ragályi Elemér

A solymásztelepen játszódó Magasiskola című kisregény 1956ban jelent meg, amelyből 1970-ben Gaál István rendezett nagysikerű filmet. A filmről beszélget: Gelencsér Gábor filmtörténész és Szolláth Dávid irodalomtörténész.

A program ingyenes. 21

PROGRAMOK

PIM

TALLIÁN MARIANN: A SZEGÉNYEK FEJEDELME – II. RÁKÓCZI FERENC

Október 13. szerda 18:00

A kötetet bemutatja: Gilányi Magdolna történész, egyetemi adjunktus (ELTE TÓK, Társadalomtudományi Tanszék)

Közreműködik: Szokolay Dongó Balázs, Prima és Artisjus-díjas zenész és Lázár Balázs színművész, költő

Zenés könyvbemutató és beszélgetés a fejedelem életéről és küldetéséről

Beszélgetőtársak: Tallián Mariann író, színművész, a kötet szerzője; Cserkuti Dávid képalkotó művész, a kötet illusztrátora és Isaszegi János ny. vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője A II. Rákóczi Ferenc életéről szóló ifjúsági -történelmi kötetbemutató apropóján a fejedelem életútjáról, küldetéséről beszélgetünk. Hogyan látja egy történész, aki leendő tanárokat oktat? Hogyan látja egy hivatásos katona, aki a mindennapok hőseként küldetést teljesít? Miért érzi szükségét egy író, hogy bemutassa az ifjúságnak magyar hősünk személyiségfejlődését, figyelembe véve a történelmi hitelességet? Milyen kihívással szembesül egy illusztrátor, ha a kuruc időszak viseletét kell korhűen ábrázolnia modern vizualitással? E fontos és izgalmas kérdések boncolgatása mellett Szokolay Dongó Balázs muzsikus jóvoltából ízelítőt kapunk a kor zenei világából. Lázár Balázs színművész segítségével pedig bele élhetjük magunkat olyan pillanatokba, mint a munkácsi vár ostroma, az ifjú fejedelem megmérgezése vagy a kuruc táborok lelkes forgataga. Választ kapunk arra is, hogyan teljesítette be küldetését II. Rákóczi Ferenc. A Zrínyi Kiadó programja.

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Október 15. péntek 18:00

Rideg Béla magyar-filozófia szakos középiskolai tanár, doktorandusz (PTE Elméleti Pszichoanalízis Doktori Program, Budapest): Transzgenerációs traumák Sofi Oksanen Tisztogatás című regényében

Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész

Sorozatszerkesztő: Takács Mónika A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata

PIM

KONDOR BÉLA ÉS PILINSZKY JÁNOS KAPCSOLÓDÁSA A FIGYELEMBEN

PROGRAMOK

Október 19. kedd 18:00

Mártonffy Marcell irodalomtörténésszel Nagymarosi Gábor művészettörténész beszélget.

HERAUSFORDERUNG DER LITERATUR: PÉTER ESTERHÁZY

Október 20. szerda 18:00

Az irodalom kihívása: Esterházy Péter

Az Esterházy-esten Krupp József beszélget Lőrincz Csongorral és Márton Lászlóval a Herausforderung der Literatur: Péter Esterházy (Az irodalom kihívása: Esterházy Péter) című nemzetközi, német-angol tanulmánykötetről (szerk. Lőrincz Csongor L. Varga Péter, Walter de Gruyter, 2021), amely kötet az eddigi legátfogóbb szakirodalmi gyűjtemény Esterházy Péter immár lezárult életművéről. Az életmű egészének értelmezhetősége mellett szó fog esni Esterházynak az utóbbi négy évtized magyar irodalmára gyakorolt hatásáról, valamint szövegeinek nemzetközi recepciójáról, világirodalmi kontextusairól.

PILINSZKY100 #17 Juhász Anna vendége: Petőcz András költő

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Az első önálló hazai (Fényes Adolf terem, 1960) és külföldi grafikai kiállítása (Miami, USA, 1962) után 1964 tavaszán a székesfehérvári István király Múzeum rendezte meg Kondor Béla nagyszabású, gyűjteményes tárlatát. A megnyitót Pilinszky János mondta: „Itt ma olyan felismerésekre nyílik alkalom, amelyekből bár a tompák és csak műveltek kimaradnak, a valódi érzékenység annál mélyebb bátorítást nyerhet… Kondor Béla figyelmét - e kreatívan éber, komoly és virrasztó nagy figyelmet - hadd ajánljam a fiatal szívek szeretetébe…” A költő és Kondor Béla barátságáról, művészetfelfogásuk azonosságairól, a Pilinszky műveit is átható éber, komoly és virrasztó figyelemről hallhatunk beszélgetést.

Október 21. csütörtök 19:00

PROGRAMOK

PIM

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA / MÉSZÖLY-PILINSZKY FILMKLUB

Október 25. hétfő 18:00

Író: Pilinszky János Operatőr: Koltai Lajos Rendező: Maár Gyula

A program ingyenes.

Déryné, hol van? (1975)

Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos lebegős képeivel. A filmről rövid bevezetőt tart: Gelencsér Gábor filmtörténész

PIM ESTI EXTRA Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban

18:00

|KÉT PORTRÉ| MÉSZÖLY-PILINSZKY 100 Szubjektív tárlatvezetést tart: Márton László író 19:00

ÉDES ANNA / TRIANON 100 Hogyan lesz egy regényből film? Mitől működik egy szöveg a filmvásznon és a színpadon? Az Édes Anna legendáriumáról, avagy irodalmi szövegek adaptálásáról beszélget Fábián László irodalomtörténész és Parádi Andrea, a kiállítás kurátora.

Október 27. szerda 18:00

Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 1000 Ft

PIM

KEMÉNY ISTVÁN 60

Születésnapi könyvbemutató

PROGRAMOK

Október 28. csütörtök 18:00

Az Állástalan táncos című kötetről Kemény Istvánnal és Hegyi Katalinnal Szegő János beszélget. A Magvető Kiadó és a PIM közös rendezvénye

 Fotó: Kemény István, Szilágyi Lenke felvétele

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM Szeptember 16. csütörtök 18:00

SZUBJEKTÍV TÁRLATVEZETÉS

a Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva című időszaki kiállításban Szombathy Bálint képzőművész, performer az egykori Jugoszláviában, Vajdaságban született 1950-ben. A szabadkai Bosch + Bosch elnevezésű progresszív művészcsoport (1969–1976) alapító tagjaként kezdte pályafutását. A hetvenes évek eleje óta foglalkozik költészettel, mail arttal, performansszal és alkalmazott grafikával, több művészeti folyóiratot is szerkesztett. Érdeklődésének középpontjában a művészi nyelv működése és megújítása, illetve általában a művész és a művészet szerepének társadalmi revíziója áll. A kiállításban Szombathy Bálint Gumi és hús (1979) című, pecsételő akciójának fotódokumentációja látható. A body art irányába mutató művészeti akció során egy női csípőre pecsételte rá saját művészi logóját, a „szombathy ART” feliratot. Szombathy Bálint szubjektív tárlatvezetése történeti kontextusba ágyazva mutatja be a régió vizuális költészetét és performanszművészetét.  Fotó: Szombathy Bálint: Gumi és hús I-III. Pecsétakció, Budapest, 1979 Bakos Zoltán felvétele

Szeptember 19. vasárnap 15:00

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI

Kastélytúra Óbudán – A Zichy-kastély kalandos története A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében idén is ingyenes épülettörténeti sétán mutatjuk be a Kassák Múzeumnak otthont adó óbudai Zichy-kastélyt. A későbarokk stílusban, 1746 és 1756 között épült, Bebó Károly szobraival díszített kastély csak rövid ideig állt eredeti pompájában a Zichy család tulajdonában: az örökös nélkül maradt Zichy Miklós (1709–1758) halála után az óbudai birtok a kastéllyal együtt visszaszállt a bécsi uralkodóra. A lényegében 1766 óta állami kezelésben lévő, katonai, gazdasági és különféle társadalmi funkciókat betöltő épület egykori berendezéséről, belső tereinek használatáról, díszítéséről − a hol narancsfáknak, majd később a selyemgombolyító üzem eperfáinak helyet adó barokk díszkert kinézetéről − nem maradtak fenn pontos leírások, csupán néhány korabeli metszet. A sétán kísérletet teszünk a hajdani állapotok felidézésére, valamint bemutatjuk azt is, hogy az 1970-es években miként alakították a kastélyt múzeummá és mi a jelenlegi funkciója. Az épülettörténeti séta ingyenes, a kiállításokat belépőjeggyel lehet megtekinteni. Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu 26

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Szeptember 24. péntek 18:00

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA A KASSÁK MÚZEUMBAN Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái Katalógusbemutató

Besnyő Éva egyike a 20. század azon női fotográfusainak, akik a fényképezést nemcsak szakmának, hanem hivatásnak tekintették, és egyben a konvencióktól mentes, önálló életút lehetőségét is felismerték benne. Kísérletező látásmódja az avantgárd művészek sorába emelte, függetlenség iránti vágya az új kulturális formák és szerepek megélésére és megmutatására ösztönözte. A Személyes távolság− Besnyő Éva fotográfiái című kiállítás katalógusa a Kassák Múzeum Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban című sorozatához illeszkedve, a modernitás viszonyrendszerében helyezi el Besnyő Éva pályáját. Csatlós Judit és Juhász Anna Mária kurátorok azt vizsgálják, Besnyő Éva munkásságában milyen módon jelent meg a fotográfus etikai felelőssége, Acsády Judit szociológus írása a nőtörténeti vonatkozásokat helyezi fókuszba, Marion Beckers és Elisabeth Moortgat művészettörténészek 1991-ben készített interjúja pedig az élettörténet megrendítő részletei mellett kitér a magyar vonatkozásokra is. A Goethe Intézet támogatásával megjelenő, kétnyelvű katalógus gazdag képválogatása átfogó betekintést ad a Hollandiában elhunyt fotográfus páratlan élet művébe, méltóképpen kiegészítve a Kassák Múzeumban tavaly ősszel megrendezett Besnyő-kiállítás anyagát. A katalógust bemutatja és a beszélgetést moderálja: Cséka György Résztvevők: Acsády Judit szociológus, Csatlós Judit és Juhász Anna Mária, a kiállítás kurátorai, Thury Lili grafikus

Szeptember 26. vasárnap 15:00

VASÁRNAPI TÁRLATVEZETÉS

a Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva című időszaki kiállításban A költészetnek és a performansznak sajátos miliői alakultak ki Kelet-Európa kulturális sokféleségében. A mozgalmak és szemléletek között annak ellenére jöttek létre párhuzamok, hogy azokat nemcsak a vasfüggöny választotta el a nyugati fejleményektől, de paradox módon maguk a kelet-európai kultúrák között emelkedő falak is. Mégis vannak olyan közös jellegzetességek, amelyek túlnőnek a helyi kultúrák konvencióin és nemzetközi hálózatokba rendeződnek. A kiállítás ezeknek az évtizedekig szinte teljesen rejtve maradt kapcsolatoknak az újrafelfedezéséhez kíván hozzájárulni. Kürti Emese, a kiállítás kurátora (igény esetén angol nyelven is) kalauzolja az érdeklődőket a kiállításban.  Fotó: Költészet és performansz, Kassák Múzeum, 2021, Bognár Benedek felvétele

PROGRAMOK

Szeptember 30. csütörtök 17:00

„HIÁBA, PEST CSAK PEST, TAGADHATATLAN!" Városi séta a PIM és a Kassák Múzeum szervezésében

Két hangra írt városi sétánkat, azaz Petőfi és Kassák duettjét ajánljuk a figyelmükbe. Egymással összecsengő vagy éppen feleselő szövegtöredékek, versek, levelek, naplóbejegyzések rajzolják ki és vetítik egymásra a reformkori és a huszadik század eleji Buda és Pest térképét. Az egykori pesti városmagtól Kassák korának külvárosa felé tartó sétánk közben társul fogadjuk Petőfi és Kassák szövegeit, melyek segítségével nem csak a két költő jól (és kevésbé jól) ismert művei kerülnek új megvilágításba, hanem olyan izgalmas témák keresztutcáiba is betérünk, melyek érintik a korabeli szociális kérdéseket, az európai világvárosok kialakulásának építészeti és társadalmi vonatkozásait, a vidék és város kapcsolatát és az élet legkülönbözőbb határait, mely utóbbiakat átlépni Petőfi és Kassák számára is egyet jelentett a szabadsággal. A séta hossza: 90 perc, gyülekezőhely: PIM, Károlyi utca 16. A sétánk első, bevezető alkalma ingyenes. Regisztráció: muzeumped@pim.hu Pedagógusoknak ajánljuk a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében Október 9. szombat 10:00

„SZABADON LÉLEKZEM”

Irodalmi séta/túra Petőfi és Kassák nyomában Belvárosi séta helyett a Pomáz és Szentendre között magasodó Kő-hegy meghódítására hív a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum csapata. A túra közben szó esik majd a „korláttalan természet” és a városi táj ihlette költeményekről, Petőfi és Kassák híres gyaloglásairól, csavargásairól. A két költő természetjáró motivációit és gyakorlatait a karantén időszakában szerzett saját élményeinkkel és tapasztalatainkkal is összevetjük, s végül az út során összegyűjtött anyagokból emlékművet emelünk a Petőfi-pihenőnél, a csúcson. Létszám: 25 fő, regisztrálni a kassakmuzeum@pim.hu e-mail címen lehet. (A túrát minimum 5 fő jelentkezése esetén indítjuk.) Gyülekezőhely: Pomáz, Vrózy utca vége, ahonnan a turistaúton indulunk a Petőfi-kilátóhoz. A túra időtartama előreláthatóan 1,5 óra. A gyülekező helyet kerékpárral, autóval vagy a pomázi HÉV-állomástól gyalog lehet megközelíteni. Az út maga nagyjából 3 km, de számolni kell egy viszonylag meredek emelkedővel. Jegyváltás: 1500 Ft, amit elővételben, illetve a helyszínen lehet megvásárolni. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

Október 15. péntek 18:00

FINISSZÁZS

Ladik Katalin performansza, a Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva című kiállítás záróeseménye Ladik Katalin (1942, Újvidék) költő, előadóművész és színésznő írott versei mellett hangkölteményeket és képverseket alkot, kísérleti zeneművek és hangjátékok létrehozója és vokális előadója. Vizuális munkáinak jelentős részét (képverseket, kollázsokat, mail-art alkotásokat, hanglemezeket) nagy nemzetközi gyűjtemények őrzik. Számos hatvanas- hetvenes évekbeli performanszát és hangköltészeti előadását rögzítő videó és fotó szerepel időszaki kiállításunkban, melynek záróeseményén kivételes élményben lehet része a látogatóknak. Kürti Emese kurátori tárlatvezetése után Ladik Katalin tárlatra reflektáló fellépésével búcsúzunk a Költészet és performansz kiállítás gazdag anyagától.

 Fotó: Költészet és performansz, Kassák Múzeum, 2021

Október 27. szerda 18:30

MÚZEUMI ŐSZBÚCSÚZTATÓ – ENGEDD EL MAGAD! AdniJóga – Jótékony jógaóra és tárlatvezetés a Kassák Múzeumban

Zárd a napot egy kulturális élménnyel egybekötött, kényelmes nyújtózással! Ha fáj a hátad, szívesen nyújtóznál egyet, tanulnál stresszoldó légzőgyakorlatokat, vagy csak elengednéd magadat egy kicsit, csatlakozz ehhez a jótékony célú programhoz a patinás Zichy-kastélyban, a Kassák Múzeum kiállítótermében! Az órán való részvétellel egy jó ügyet is támogatsz, hiszen az AdniJóga olyan társadalmi vállalkozás, amely azzal a céllal jött létre, hogy hátrányból induló emberek is megtapasztalhassák a jóga és a relaxáció jótékony hatását. Állami gondozásban, szegénységben élő gyerekek, átmeneti otthonban lakó vagy sérült gyermeket nevelő anyák is rendszeresen mozoghatnak profi AdniJógás jógaoktatók segítségével. Mindezt többek között a pop-up gyakorlások teszik lehetővé és fenntarthatóvá. A legkitartóbbaknak az óra végén Dobó Gábor és a Kassák csapata tart rövid tárlatvezetést a múzeumban! Az órával kapcsolatos további kérdésekkel keressétek nyugodtan az AdniJóga csapatát, ezen az e-mail címen: info@adnijoga.hu Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Részvételi díj: 1500 Ft/fő (diákoknak, nyugdíjasoknak 1000 Ft/fő) A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében

 Kép: Kassák Lajos: Egy kis torna, 1963, kollázs, Kassák Múzeum

PROGRAMOK

OSZMI

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM  Fotó: Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás, OSZMI

Szeptember 4. szombat 15:00

HERCEG A VASFÜGGÖNY MÖGÜL – FINISSZÁZS A Róna Viktor-emlékkiállítás záróeseménye (A kiállítás 2021. szeptember 12-én 18 óráig tekinthető meg.) 15:00–16:30 Tárlatvezetés Halász Tamással, a kiállítás kurátorával 17:00–18:00

KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS Beszélgetőpartnerek: Keleti Éva, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus, érdemes és kiváló művész Orosz Adél, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész, balettpedagógus, balettigazgató Féner Tamás, Kossuth-díjas fotóművész Vendégeink a XX. század nagyszerű művészegyéniségei, akiket szoros szakmai, illetve baráti szálak fűztek Róna Viktorhoz. Emlékeiket a kiállítás kurátorával, Halász Tamással beszélgetve idézik fel. 18:30–19:50 Záró tárlatvezetés Halász Tamással, a kiállítás kurátorával 20:00–20:20 Lőrinc Katalin táncművész-koreográfus improvizációja a kiállítótérben. 20:30–21:00

FILMVETÍTÉS A KERTBEN

Bartók Béla–Seregi László: A fából faragott királyfi (táncfilm) Róna Viktor alakját, művészetét sajnos meglehetősen kevés felvétel őrzi, s ezek közt elenyésző a teljes produkciók száma. Nem csupán az ő pályafutásának, de a magyar táncfilm történetének, 30

OSZMI

PROGRAMOK

a magyar balett aranykorának is kiemelkedő darabja A fából faragott királyfi Seregi László alkotta, 1970-ben, a balett színpadi változatával szinte párhuzamosan készült televíziós verzió. A mai szemmel is bámulatos látványvilág, a koreográfus, és a rendező (Horváth Ádám) vezette stáb kiváló csapatmunkája és a nagyszerű szólisták (Róna mellett Orosz Adél, az örök partner, illetve Kékesi Mária és Forgách József) alakítása teszi feledhetetlenné e produkciót. A belépés ingyenes.

Szeptember 4. szombat 16:00 és 19:00

Szeptember 5. vasárnap 16:00 és 19:00

DENIS DIDEROT: AZ APÁCA, A DOLLÁR PAPA GYERMEKEI „Most legyőzve önérzetemet és viszolygásomat, előadom nektek szerencsétlenségem egy részét, naivan és őszintén – természetem szerint, minden tehetség és művészet nélkül.” Információ, jegyértékesítés: www.trafo.hu Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Budapest, Krisztina krt. 57.)

FINISSZÁZS

Bács Ferenc (1936–2019) Búcsúzunk a kiállítástól

A belépés ingyenes.

 Fotó: Bács Ferenc (1936-2019)-kiállítás, Gál Csaba (PIM)

Szeptember 5. vasárnap 16:00

Szeptember 16. csütörtök 19:00

KERTMOZI

a Bajor Gizi Színészmúzeumban A tolonc (1914) című magyar filmet vetítjük le. Igazi kultúrtörténeti visszapillantás. A magyar színháztörténet kiemelkedő alakjának, Jászai Marinak egyetlen fennmaradt filmje, a Casablanca rendezőjének, Michael Curtiznek egyik legkorábbi rendezése és a Janovics Jenő által megteremtett kolozsvári filmgyártás egyik első darabja. A film kiegészítéseként rövid színháztörténeti beszélgetésre várjuk az érdeklődőket. Belépő: 1000 Ft

 Fotó: Bajor Gizi Színészmúzeum kertje, OSZMI

PROGRAMOK

Szeptember 18. és 19. szombat és vasárnap 11:00 és 13:00

OSZMI

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI – ÉPÜLETBEJÁRÓ SÉTA A Kulturális Örökség Napjain tízezrek látogatják meg a bennünket körülvevő történeti épületeket, vagy részt vesznek a műemléki értékeket bemutató sétákon. Ezen a hétvégén olyan történeti épületek nyílnak meg, amelyek általában zártak a nyilvánosság előtt. A vezetett séta keretében a Krisztina körúti Áldásy-palota is bejárható. A séta időtartama: 90 perc. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött: oszmi@oszmi.hu Az épület önállóan nem látogatható! Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Budapest, Krisztina krt. 57.)

Szeptember 20–22. hétfő–szerda

„PRÓBAÚT” - ETŰDÖK PÁSKÁNDIRA

A Gózon Gyula Kamaraszínház előadása három nap, három részben

hétfő 19:00

HAZA – SZERELEM – POLITIKA Rendező: Hajdú László Szereplők: Hermányi Mariann, Sikó Koppány, Szűcs Laura, Szurcsík Ádám, Kovács Vecei Fanni, Kisari Zalán kedd 19:00

BECSÜLET – ÁRULÁS – ÖNÁMÍTÁS Rendező: Árkosi Árpád Szereplők: Haik Viktória, Takács-Kiss Zsuzsanna, Turóczi Éva, Kálid Artúr, Menszátor Héresz Attila, Stubnya Béla szerda 19:00

HATALOM – KARRIER – BUKÁS Rendező: Léner András Szereplők: Kátai Kinga, Kovács Panka, Nagyváradi Erzsébet, Dóczy Péter, Illés Dániel, Kocsis Gábor Az előadásokon a hely korlátozott befogadóképessége miatt csak meghívással lehet részt venni. Jelentkezni Pászti Ildikónál lehet. (paszti.ildiko@gozon.hu). Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Körterem (Budapest, Krisztina krt. 57.) 32

OSZMI

PROGRAMOK

Szeptember 21. kedd 15:00

A HEVESI SÁNDOR-DÍJ ÁTADÁSA

a Magyar Dráma Napján az ITI szervezésében A részvétel regisztrációhoz kötött! (oszmi@oszmi.hu) Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Körterem (Budapest, Krisztina krt. 57.)

Szeptember 28. kedd 18:00

FELOLVASÓSZÍNHÁZ

az Örkény István drámaírói ösztöndíj 2020. évi nyertes pályaműveiből Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét. A 2020-ban elkészült drámák közül a kuratóriumi testület javaslata alapján három művet választottunk ki, amely darabokat felolvasószínházi keretek közt szeretnénk megismertetni a közönséggel és a színházi szakmával. Elsőként a vajdasági szerző, Lénárd Róbert 3222 Florence című művét mutatjuk be. Az est során vendégünk lesz a szerző, akivel a darab születéséről beszélgetünk, továbbá részleteket hallhatnak a nyertes műből. A belépés ingyenes.

Szeptember 24. péntek 16:00

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ

„Nemes nyomokon…” Színház a kolozsvári Farkas utcában A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel. Kolozsváron az erdélyi magyar főnemesség felkarolta és támogatta a magyar színészet ügyét, hiszen az anyanyelvi kultúra és műveltség terjesztésének egyik fő eszközét látta benne. A kamarakiállítás a kolozsvári színjátszás és történetének kivételes eseményeit és szereplőit mutatja be gazdag képi, írott és tárgyi anyaggal illusztrálva. A tárlathoz kapcsolódó színháztörténeti társasjáték a múzeumpedagógia eszközeivel nyújt betekintést a vándorszínészet és az állandósulás színházi korszakába. A belépés ingyenes.

 Fotók: OSZMI

PROGRAMOK

OSZMI

Szeptember 25. szombat 19:00 fotó: BGM

„PINCÉTŐL A PADLÁSIG”

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában Regisztráció szükséges: szebenyi.agnes@oszmi.hu Belépő: 2000 Ft

Október 1. péntek 18:00

VILLAKONCERT A ZENE VILÁGNAPJÁN A zenei világnap alkalmából kamarazenei sorozatunk rendhagyó műsorral jelentkezik. Októberben fővárosi zeneiskolák növendékei és zeneakadémiai hallgatók muzsikálnak a Bajor-villában. A változatos zenei formációk, a különböző zenei korszakok és stílusok egy igazán színes és sokféle zenei műfajt bemutató koncertet ígérnek. Belépő: 1000 Ft Az esemény a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kerül megrendezésre.  Fotó: Bajor Gizi Színészmúzeum, OSZMI

Október 2. szombat 10:00

FÉNYBŐL SZŐTT MESÉK Sorozatunk elsősorban óvodás korú gyerekek és szüleik számára kínál kellemes perceket egy-egy szombat délelőtt, mely során a mesék és a muzsika világában barangolunk, továbbá sokféle ötlettel segítjük a kézműveskedni vágyókat. Közreműködik: Kecskés Karina színész, drámapedagógus és Fehérváry Lilla előadóművész Belépő: 1000 Ft Az esemény a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kerül megrendezésre.

OSZMI

PROGRAMOK

Október 14. csütörtök 18:00

MŰTÁRGYLESEN: BILL BRANDT PORTRÉI BAJOR GIZIRŐL Új ismeretterjesztő sorozatunk beszélgetései az OSZMI gyűjteményének egy-egy kiválasztott darabja köré szerveződnek. A program célja a kiállításainkban látható műtárgyaink népszerűsítése, azok minél több oldalról való megközelítése és láthatóvá tétele. Belépő: 1000 Ft Az esemény a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kerül megrendezésre. Október 16. szombat 18:00

CSALÁDI VILLASÉTA AZ EGYKORI BAJOR-VILLÁBAN A Nemzeti Színház legendás színésznőjének, Bajor Gizinek egykori lakhelye megannyi titkot rejt. A hatalmas villában barangolva a legkülönfélébb kalandokba keverednek a gyerekek. Szüleiket sem engedjük el, színházhoz, színháztörténethez kapcsolódó történetekkel, vetítéssel, kvízjátékkal készülünk. Belépő: 500 Ft/gyerek, 1000 Ft/felnőtt Az esemény a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kerül megrendezésre. Október 19. kedd 18:00

FELOLVASÓSZÍNHÁZ

az Örkény István drámaírói ösztöndíj 2020. évi nyertes pályaműveiből Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét. A 2020-ban elkészült drámák közül a kuratóriumi testület javaslata alapján három művet választottunk ki, amely darabokat felolvasószínházi keretek közt szeretnénk megismertetni a közönséggel és a színházi szakmával. A felolvasószínház második rendezvényén Szivák-Tóth Viktort és mentorát, Radnóti Zsuzsát látjuk vendégül. A darab címe, amelyet a szerző bemutat: Fényeskedjék neki. Az este folyamán részletek hangzanak el a nyertes műből. A belépés ingyenes.

PROGRAMOK

Október 22. péntek 19:00

„PINCÉTŐL A PADLÁSIG”

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában Regisztráció szükséges: szebenyi.agnes@oszmi.hu Belépő: 2000 Ft

Október 31. péntek 16:00

„EMBERNEK RÖPÜLNI BOLDOGSÁG” LATINOVITS ZOLTÁN (1931–1976) Kiállításmegnyitó

A kiállítást megnyitja: Szigethy Gábor író, rendező Közreműködik: Szkárosi Endre költő A belépés ingyenes. Az esemény a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kerül megrendezésre.

 Fotó: OSZMI

OSZMI

PROGRAMOK

Múzeumpedagógiai felhívás

ÓRIÁSTÁRSASJÁTÉK A SZÍNHÁZRÓL

Intézményünk 2021 őszén új múzeumpedagógiai foglalkozást indít középiskolás diákoknak: izgalmas társasjátékkal ismerkedhetnek meg, a reformkori magyar színjátszással. A játékban társulatokat szervezünk, és mindenki megalkothatja saját színész karakterét. Milyen különleges képességgel ruháznád fel magad? Páratlan memóriájú művész vagy? Ügyes varrónő vagy kiváló festő? Több nyelven beszélsz? Jártál már külföldön? A csapatoknak közösen kell megoldást találniuk a felmerülő problémákra, hogy sikerrel kezdhesse meg működését a társulat. Cél, hogy egy rögtönzött előadással bemutatkozzatok és felvételt nyerjetek az első magyar kőszínház társulatába.

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest, Stromfeld Aurél u. 16. A foglalkozás időtartama: 90 perc Életkor: 14-18 év Létszám: max. 30-35 fő Előzetes bejelentkezés szükséges! (gerecs.katalin@oszmi.hu) 37

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

MESEMÚZEUM Szeptember 4. szombat 11:00

Szeptember 18. szombat 11:00

DIAFILMVETÍTÉS

JÁTSZANI JÓ!

Amit mesélünk: Pom Pom meséi: Radírpók, Szegény Gombóc Artúr Sün Balázs Süsü, a sárkány

Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait. Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

Válogatás Csukás István meséiből

Ajánlott korosztály: 4–8 éves korig 30 perc Szeptember 11. szombat 11:00

UNIKORNISOK ÉS SÁRKÁNYOK Az unikornisok mindig fontos szereplői voltak a mítoszoknak és meséknek a jóság, a szépség és a varázslat megtestesítőiként. A sárkányok hatalmas erejükkel csodálatra méltóak. Engedd szabadon a fantáziádat és gyere, készítsd el saját mesebeli lényedet a Mesemúzeumban! Sokféle alapanyaggal dolgozhatsz: csuhé, gyapjú, különböző színes papírok. Minden kicsit és nagyot szeretettel vár Farkas Réka iparművész. Ajánlott korosztály: 5–12 éves korig 120 perc

Szeptember 25. szombat 11:00

A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA Játékos mesefoglalkozás

Milyennek képzelünk egy császárt? Igazságosnak? Szigorúnak? Pocakosnak? A Mesemúzeumban ezen a délelőttön lehetőségünk lesz találkozni a fantáziánk által megalkotott királlyal/ császárral. Vajon össze tudjuk szedni a bátorságunkat, hogy elmondjuk, mit gondolunk róla? A foglalkozás során közösen alkotunk, játszunk, mesélünk A császár új ruhája című mese alapján. Ajánlott korosztály: 6–10 éves korig 60 perc

MESEMÚZEUM

PROGRAMOK

Október 3. szombat 11:00

KLÁRISOK ZENEKAR MESEKONCERTJE A Klárisok zenekar a hazai népzenei-világzenei paletta egyik legnépszerűbb, (nemcsak) gyermekeknek szóló zenét játszó formációja. Korzenszky Klára gyermekpszichológus, énekes, valamint a kiterjedt népzenei ismereteikre és széles körű hangszeres tudásukra támaszkodó zenésztársai mesekoncertjein a sok évszázados népi bölcsességek, mesék, mondókák és népdalok harmonikusan fonódnak össze a gyermekpszichodráma és a meseterápia elemeire épülve. A koncertek során a fantáziára, a szerepjátékra és a mintha-élményre helyezve a hangsúlyt közös énekléssel, játékkal, interaktív módon, együtt alkotjuk meg a mindannyiunk számára biztonságos útmutatásként szolgáló mesét.

Korzenszky Klára – ének Buzás Attila – koboz, saz, csellótambura Eredics Dávid – szaxofon, tambura, kaval, klarinét, furulya Porteleki Áron – brácsa, derbuka, tapan Ajánlott korosztály: 4–9 éves korig 60 perc

 Fotó: Klárisok Zenekar

A Klárisok zenekar tagjai:

Október 9. szombat 11:00

KOCKAMESE

Játékos foglalkozás sok legóval Bizonyára te is építettél már otthon legóból, duplóból vagy más építőkockából házat vagy kastélyt. Ebben a mesében az általatok épített világok elevenednek meg, és segítenek nekünk mesélni. Ajánlott korosztály: 5–8 év 60 perc

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

Október 16. szombat 11:00

PAPÍRSZÍNHÁZ MESÉK A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható, nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásából eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást. Amit mesélünk: A kiskakas gyémánt félkrajcárja Hófehérke A farkas és a hét kecskegida Ajánlott korosztály: 5–10 éves korig 30 perc Október 23. szombat 11:00

ÁLLATOS MESÉK Diafilmvetítés

Amit vetítünk: A három kismalac A tücsök és a hangya A török és a tehenek A rút kiskacsa Ajánlott korosztály: 4–8 éves korig 30 perc Október 30. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ! Merre ment Piroska az erdőben? Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel! Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait. Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc 40

MÚZEUM MÁSKÉPP Múzeumpedagógia / PIM

INTÉZMÉNY NEVE

2021. 2018. 09.01 09.01 10.31. — 10.31. 41

MÚZEUMPEDAGÓGIA

DEMENCIA PROGRAM Számos tanulmány igazolja, hogy a mentális egészség fenntartásában kulcsszerepe van az aktív tevékenységnek, az élethosszig tartó tanulásnak, az elme foglalkoztatásának és a társas kapcsolatoknak, az ingergazdag környezetnek és az empátiának. Európában több ország kulturális intézménye kínál olyan speciális programot, amely a demenciával élők és gondozóik számára nyújt aktív tevékenységet, kikapcsolódást, szórakozást. A magyarországi múzeumok közül eddig a Szentendrei Skanzen kínál kifejezetten demencia programot. Jó példájukat követve most a Petőfi Irodalmi Múzeum is szeretné megszólítani azokat az intézményeket és családtagokat, akik a belvárosban keresnek programot demenciával élő rokonaik, barátaik, ápoltjaik számára. A demencia korunk társadalmát súlyosan érintő probléma, amivel sokan találkoznak, ugyanakkor kevesen tudatosítják, hogy ez egy olyan leépülési folyamat átfogó megnevezése, amelynek hátterében számos betegség állhat. Éppen ezért fontos, hogy egy sokakat megszólító muzeális intézmény erről is beszéljen. Programunk ingyenes. A részvételről és a látogatás részleteiről a muzeumped@pim.hu e-mail címen tudnak tájékozódni.

THINGLINK JÁTÉK (SZÁMÍTÓGÉPES JÁTÉK) 2021. szeptemberben lesz a premierje a Thinglink felületén egy számítógépes játéknak, aminek nem kevesebb a célja és a tétje, mint hogy kiderítse, ki tud Petőfi legtökéletesebb hasonmása lenni. Bakk Ágnes, Halák András László és Kovács Dorottya, a játék fejlesztői így írnak a készülő kalandról: Petőfi életének és személyiségének számos aspektusát kevésbé ismerjük, pedig kortársai valószínűleg egész másképp tekintettek rá, mint ahogy mi gondolnánk. Most lehetőségünk van egy virtuális hasonmásverseny keretében felfedezni Petőfi igazi arcát kortársai, szerelmei, ellenfelei, barátai, családja szemszögéből. A jelentkező Jókai mentorálásával végigjárja a Petőfi Irodalmi Múzeum online Petőfi-kiállításának tereit, amelyek egyszerre képezik le a kiállítás terét és funkcionálnak memóriapalotaként, miközben rövid videóvallomásokat hallgathatunk a költő egyes életszakaszainak érdekességeiről. A megszólalók a mesterséges intelligencia technológiájának köszönhetően életre keltett videókban mondanak el sztorikat, Petőfi életének olykor meghökkentő apróságait vagy épp halálának körülményeiről osztanak meg kevésbé ismert pillanatokat. A hasonmásverseny résztvevője minden életszakasz végén egy-egy ellenőrző kérdést kap, hogy megbizonyosodjon róla, a nagy költő ethoszát még jobban megismerte-e, ezáltal pedig ő is lehet majd sikeres Petőfi-hasonmás. 42

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

JÁNOS VITÉZ-EMLÉKKIÁLLÍTÁS A távoktatás hónapjaiban a Thinglink virtuális prezentációs platformjával együttműködve elindítottuk a János vitéz-emlékkiállítás pályázatot, amely egy 17 osztályt, összesen több mint 300 gyereket megmozgató, virtuális kiállításépítő pilot projektté nőtte ki magát. A közös munka során a gyerekek feladata – fantáziájuk és a mű ismerete segítségével – új szereplőkkel bővíteni a János vitéz világát, elmesélni saját hősük/hőseik Petőfi szereplőivel közös történeteit és mindezt egy közös virtuális kiállítás formájában bemutatni. Az osztályok, a felkészítő tanárok és a mentoráló múzeumpedagógusok 2021 tavaszi félévében többször találkoztak: az online oktatás keretein belül múzeumi órák, továbbképzések, online kiállításépítő workshopok, egyeztetések követték egymást, a félév végén pedig megnyíltak az osztályok virtuális kiállításai. A létrejött kiállítások a lehető legkülönfélébb médiumokat vonultatják fel: filmek, fotók, rajzok, hangfelvételek, oktatóvideók, számítógépes játékok, kvízjátékok színesítik a karakterek bemutatását. A gyerekek a saját világukhoz alakították a János vitéz szereplőit, helyszíneit: beleszőtték az általuk kedvelt rajzfilmeket és videójátékokat. Az Óperenciás- tengeren való átkelést például kiegészítették egy kis kitérővel Bikini-fenékre, vagy felvették az Among us videójáték karakterei közé a János vitéz szereplőit. Sok olyan megoldás született, ami elsimította, kiegyensúlyozta a műben felmerülő konfliktusokat, kiegészítette a szereplők hiányosságait, jóvá tette a műben felmerülő károkat: a francia királylánynak több történetben találtak férjet, felbukkantak Jancsi féltestvérei, rokonai, sőt háziállatai is, a török basa lánya hősiesen megverekedett Jancsival, majd szövetségesévé vált, az utazás közben lehajított csillag társaival bosszút állt… 2021 szeptemberében a virtuális kiállítások nagy része a nagyközönség számára is látogathatóvá válik egy nagy, közös János vitéz-emlékkiállítás keretében. Mi maximum két napon belül válaszolunk és egyeztetjük, mikor tudjuk fogadni a csoportot. Reméljük, találkozunk!

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

PEDAGÓGUSOKNAK

TANÁROK ÉJSZAKÁJA – READY© Most újra együtt ülnek az asztalnál: Ady, Babits, Móricz és a többiek. És ahogy a legmodernebb modernekhez illik, posztolnak, kommentelnek, véleményt formálnak, amúgy 21. századi módra. A PIM új Nyugat-kártyajátékának főpróbáján mi vezethetjük a tollukat, és kipróbálhatjuk magunkat az irodalmi élet, a folyóirat-szerkesztés és az elmés szópárbajok pástján. A társasjátékként játszható vagy akár tanítási segédletként alkalmazható játékot először pedagógus kollégáinknak mutatjuk be.

Október 22. péntek 18:00–20:00 A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 25 fő

18+ TÁRGY-BESZÉLGETÉSEK

Rendhagyó beszélgetések nem csak az Édes Annáról Az Édes Anna / Kosztolányi / Trianon 100 tárlat a regény egy revelatív olvasatát fordítja múzeumi térbe, beléptet minket a textusba. Az ehhez kapcsolódó, 2020-as múzeumpedagógiai pályázat fiatal képzőművészeket szólított meg és azt a kihívást állította eléjük, hogy a regény számukra legfontosabb kérdését / karakterét / jelenségét / problémáját egy tárgyban fejezzék ki. Egy élettörténet-tárgyban, egy olyan objektben, mely nem önmagában, esztétikai minőségével hívja fel magára a figyelmet, hanem a belőle kibontható, általa elmesélhető történetek, sorsok válnak fontossá. A sorozat egy-egy nyertes pályamunka történeteiből kiindulva vet fel a jelenünk számára is megha tározó problémákat.

AZT AD MAJD NEKI, AMIT MEGÉRDEMEL Szeptemberben induló Tárgy-beszélgetések című sorozatunk első alkalmán kiállítás, film és regény dialógusában ismerjük meg a huszadik század cselédtörténeteit. A Parádi Andrea rendezte, Kosztolányi Dezső regényéből készült Édes Anna című kiállításon, Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című dokumentumfilmjén keresztül gondolkodhatunk közösen a kiszolgáltatottság, a bennünk lévő korlátok, a normák, az elvárások, az elhallgatás és az elnyomás fogalmairól. Egy központi tárgytól, az ideális cseléd elképzelt kötényétől indulunk, s nem csak a nyelvileg megformált, de a tárgyakban, a térben és korszakokon is áthúzódó, láthatatlan korlátokat, néma feszültségeket próbáljuk artikulálni. 16:00 Vezetés a kiállításban 17:00 Egy nő fogságban című dokumentumfilm vetítése 18:45 Beszélgetés az est vendégeivel, Tuza-Ritter Bernadettel és Parádi Andreával 44

Szeptember 16. csütörtök 16:00–20:00 Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 25 fő A programon érvényes múzeumi belépőjeggyel lehet részt venni.

PIM

„HOGY VÉGE VAN, EGYSZER, MAJD VÉGE LESZ, MINDEN NAPPAL EGY HOSSZÚ NAP CSAK EL”

MÚZEUMPEDAGÓGIA

Október 27. szerda 17:00–18:30

(Borbély Szilárd: Hosszú nap el) Az elnyomás narrációi

A Tárgy-beszélgetések második alkalma egy olyan témát vet fel, melyről nehezen lehet, de mindenképpen szükséges beszélni. A bántalmazás, a trauma nyelvi és szépirodalmi megjelenítése, a századfordulón konstruálódó női, nőírói szerepek irodalomtudo mányi és -történeti szempontjai egy, az abúzust szakterületének tekintő pszichológus perspektívájával egészülnek ki a workshopon.

Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 25 fő A programon érvényes múzeumi belépőjeggyel lehet részt venni.

SÉTÁK Ebben a szezonban is meghirdetjük közkedvelt városi sétáinkat, melyek aktuális kiállításainktól függetlenül elérhetők. Idei új programunk az Ostromséta, mely a budai dombokon kezdődik, és írói naplók, visszaemlékezések mélységein át segít emlékezni 1944–45 fordulójának napjaira. Valamennyi sétánk igényelhető előre megbeszélt időpontban csoportok részére is a következő címen: muzeumped@pim.hu

OSTROMSÉTA

Szeptember 29. szerda 17:30–18:30

1944 végén megkezdődött Budapest ostroma, korábban elképzelhetetlen állapotokat hozva a fővárosba. Mit tesznek ilyen helyzetben az írók? Hogyan élik túl a velük és a körülöttük történt borzalmakat? Hogyan reflektálnak rá? Megírják-e ezeknek a napoknak a krónikáit? A Rózsadombra vezető sétánkon írói emlékezések, naplók, versek vezetnek bennünket az események nyomában.

A sétánk első, bevezető alkalma ingyenes, regisztráció szükséges a muzeumped@pim.hu e-mail címen. Maximális létszám: 25 fő Találkozási pont: Vérhalom tér (2. kerület), megközelíthető 11-es, 291-es, 91-es busszal.

 Fotó: Fortepan, Kurutz Márton

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

VÁROSI SÉTA PETŐFIVEL ÉS KASSÁKKAL –

Szeptember 30. csütörtök 17:00–18:30

Az egykori pesti városmagtól Kassák korának külvárosa felé tartó sétánk közben társul fogadjuk Petőfi és Kassák szövegeit, melyek segítségével nem csak a két költő jól (illetve kevésbé jól) ismert művei kerülnek új megvilágításba, hanem olyan izgalmas témák keresztutcáiba is betérünk, melyek érintik a korabeli szociális kérdéseket, az európai világvárosok kialakulásának építészeti és társadalmi vonatkozásait, a vidék és város kapcsolatát, és az élet legkülönbözőbb határait, melyeket átlépni Petőfi és Kassák számára is egyet jelentett a szabadsággal.

A sétánk első, bevezető alkalma ingyenes, regisztráció szükséges a muzeumped@pim.hu e-mail címen. Maximális létszám: 25 fő

„Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!”

A PIM és a Kassák Múzeum közös szervezésében

ÚJ VÁROSI SÉTA PETŐFIVEL ÉS KASSÁKKAL „Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!”

Városi barangolásunk során Budapest olykor elrongyolt, olykor tisztábban fénylő költői szőttesébe bújunk bele. Petőfi Sándor és Kassák Lajos viszonya Budapesthez ellentmondásos: időnként mint a siker és dicsőség, máskor mint a kudarc és a mérgező, kilátástalan nyomor helyszíneként jelenik meg költészetükben. Budapest teste magában hordja az egész világot: forradalmakat és szerelmeket, hitet és reménytelenséget, a múltba süllyedőt és a felderengő jövőt, a barátokat, alkotótársakat és a folyamatosan formálódó, sosem nyugvó, alkotó Ént. „Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan!”

A séta hossza: 90 perc Ajánlott korosztály: 10–12. osztályos diákok A séta időpontja: ősztől rendelhető

Jelentkezés: A csoport létszámának, életkorának, az optimális kezdési időpontnak a megadásával várjuk jelentkezését a muzeumped@pim.hu e-mail címre. Maximum 2 napon belül válaszolunk, felvesszük Önnel a kapcsolatot.

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

EGY KIS SÉTA ADY ENDRÉVEL

Október 7. csütörtök 17:30–18:30

„Milyen az ősz maguknál, édes? / A nap még most is úgy ragyog?” – kérdezi tőlünk Ady Endre, és mi a keresésére indulunk. Tematikus sétánkon a költő életének pesti helyszínein idézzük meg őszi bolyongásait.

Találkozási pont: a PIM előtt (1053 Károlyi utca 16.) Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymester honlapján kaphatók.

„Itt hűvös ősz van. Lehullott már Az első, hideg őszi dér, Lemondani tanít a hulló, Búcsuzó, sárgult falevél...”

SÉTA ÉDES ANNÁVAL „Most megint ősz van. A kocsmákban mustot árulnak, a gyermekek játszanak a lepottyanó, politúros vadgesztenyékkel. Hullanak a levelek.” Itt az idő, hogy Édes Anna nyomába induljunk a Krisztinaváros árnyas parkjaiban, hangulatos utcáin. Sétánkon a történet helyszíneit járjuk végig, a regény részleteivel, irodalmi szövegekkel, naplókkal idézve fel a 100 évvel ezelőtti eseményeket.

Október 14. csütörtök 17:30–18:30 Találkozási pont: a Vérmező északi, Széll Kálmán tér felé eső sarka Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymester honlapján kaphatók.

KRISZTINAVÁROSI IRODALMI SÉTA

Október 21. csütörtök 17:30–18:30

Mi maradt a Krisztinából, a századokon át nevezetes történelmi események helyszínéül szolgáló városrészből? Hová lettek a hajdani híres írók, politikusok, polgárasszonyok? Merre lakott Márai Sándor, hol teljesült be Széchenyi István állhatatos szerelme, hova repült Kun Béla a Vérmező felett? Az idők során számos, sokféle esemény hagyta ott nyomát a Krisztinavárosban, kultúrtörténeti sétánkon ezek felkutatására indulunk. Írók, költők lesznek a társaink.

Találkozási pont: a Krisztina téri templom előtt. Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymester honlapján kaphatók. 47

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

CSALÁDOKNAK

INDIÁNOK A MÚZEUMBAN? Az indián szó hallatán elsőként valószínűleg a múzeumtól igen távoli fogalmak jutnak eszünkbe: majdhogynem teljesen lehetetlennek gondoljuk, hogy indián kalandokat élhetünk át egy múzeumban. Hacsak... Alkossatok magatoknak egy indián világot! Válasszatok társakat, akikkel legyőzhettek bármilyen veszedelmet, nézzetek szembe a félelmetes ellenséggel, a küzdelem során derítsétek ki a titkos képességeiteket és nyerjétek el indián neveteket! A Rézbőrű volt az alkony című kiállításunk bejárásához egy különleges történetalkotó játékot ajánlunk családoknak, baráti társaságoknak vagy egyéni látogatóknak.

A játék ingyenes és nyitvatartási időben bármikor elérhető. Ajánlott létszám: max. 6 fő

Keressétek a kiállítás bejáratánál az ősi indián nyelven írt térképet és kövessétek az instrukciókat! A legfontosabb eszközötök a fantáziátok lesz, de az alkotásban segítséget kérhettek az indián mesemondóktól is. Ha elgurítjátok a kiállítás terében található óriási dobókockákat, további izgalmas tárgyakat, lényeket, érzéseket szőhettek a történetetekbe.

14+ IMPROVIZÁCIÓS WORKSHOP KÖZÉPISKOLÁSOKNAK

Szeptember 27–29. hétfő–szerda 17:00–20:00

Petőfi macskával?! Mi jöhet még?! Ezt tapasztalhatod meg színházi, improvizációs workshopunkon  Improvizálni mindenki tud. Illetve senki sem tud, de mindenki megtanulhat. Most te is! Improvizációs színházi workshopot tartunk a Petőfi Irodalmi Múzeumban 14–18 éves fiataloknak, a Grund Színház színészeivel. Gyere, ha érdekel a színház, ha szeretsz játszani, ha kíváncsi vagy! Lehetőséged lesz közösen, közösségben gondolkodni és játszani, jobban megismerni magadat, kiélni és fejleszteni a kreativitásodat. Neked szól, ha 14 és 18 év közötti színházimádó vagy 

Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 20 fő A program ingyenes.

Jelentkezés: Ha úgy érzed, szeretnél beszállni ebbe a kalandba, akkor írj egy levelet a muzeumped@pim.hu e-mail címre, amiben röviden mesélsz arról, miért lenne Neked szuper, ha része lehetnél a csapatnak. Nem szükséges önéletrajz motivációs levéllel, csak pár sor arról, ki vagy Te és mi vezérel a színházi workshop felé.

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

PROGRAMOK

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2021 49

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

PIM |KÉT PORTRÉ| MÉSZÖLY–PILINSZKY 100

Megtekinthető: 2021. szeptember 2. – 2022. január 2. egyszer egy Közép-Európa, Az én Pannoniám és a Családáradás című könyvek szerves részei, társművészeti dialóguspartnerei. A címben feltett kérdésre a kiállítás hat pontban válaszol. „Haza akartam, hazajutni végül” Pilinszky János életműve a mindig megfoghatatlan és jelenlévő, a paradoxonokban megnyíló otthonos és idegen, a nem szűnő hol fényfolt, hol árnyék.

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Miért Mészöly? Mészöly volt korának egyik legeurópaibb magyar írója. Az európai modernizmuseszmény egyik átmentője volt, amikor a szovjet szocialista realizmust jelölte ki mintának a kultúrpolitika. Életműve több világirodalmi irányba is nyitott. Volt köze az egzisztencializmushoz, az abszurdhoz, a francia új regényhez, a mágikus realizmushoz. Tökéletesen beszélte ezek formanyelvét, mégsem sorolható egyik irányzatba sem. Vigyázott rá, hogy csak korának legprovokatívabb művészetével álljon szóba. Mindvégig megőrzött humanizmusához hívta meg a huszadik századi abszurd legnagyobb kísértőit, Kafkát, Camus-t és Beckettet, kisebb kaliberű csábítókat nem tekintett vitapartnernek. Stílusa olyan egyéni volt, alapkérdéseiben olyannyira állhatatos maradt, hogy nyugodtan írhatott homlokegyenest különböző formanyelvek játékszabályai szerint, semmi nem veszélyeztette eredetiségét. Közvetítő szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint azok az élvonalbeli, nemzetközi ismertséget elért kortárs magyar írók, akik mesterként, példaként hivatkoznak rá. A kiállítás legtöbb fényképét Móser Zoltán, Mészöly fotósa és barátja készítette. Fényképei érzékenyen reflektálnak Mészöly műveire: a Volt 50

Menekülés és megérkezés emléke, a gyermekszemmel megőrzött veszteség. A hit és a szorongás, a szeretet és a bűnösség egymást érintő, átszövő közelsége, a gyónás, vallomás, tanúságtevés kezdettől jelen lévő mozzanatai. „Haza akartam, hazajutni végül” – írta az Apokrifban, az Egy szép naponban, mondta egy interjúban. Ez a „haza”, ez a vágyott, transzcendens, szobányi, fotelnyi, mégis végtelen „háló”, égbolt ragyog a Pilinszky-terek felett. A halála előtt két évvel írta: „A mindenség szívszorongatóan teljes, tartózkodó, valóságos, telített, gazdag és csendes. Ennyit tudok már.” Egy szép napon Mindíg az elhányt bádogkanalat, a nyomorúság lim-lom tájait kerestem, remélve, hogy egy szép napon elönt a sírás, visszafogad szeliden a régi udvar, otthonunk borostyán csöndje, susogása. Mindíg, mindíg is hazavágytam. Kurátorok: Szolláth Dávid (Mészöly), Wirth Imre (Pilinszky) Látványterv: Kemény Gyula Arculat és tipográfia: Csuport Andrea

PIM

„SILÁNY IDŐBŐL AZ ÖRÖKKÉVALÓBA"

Dante 700

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2021. szeptember 15. – 2022. január 2.

Dante hatása a magyar irodalomban, képzőművészetben és zenében

Dante magyarországi fortunája nagyon korán kezdődött: első Anjou királyunk, Károly Róbert apja szerepel a Paradicsomban. Feltehetően Nagy Lajos király udvarában már volt egy illusztrált kódex, amely a nagy művet tartalmazta. Egyes motívumait felhasználta Janus Pannonius és Balassi Bálint is. A hasonló történelmi helyzet is inspirálta Arany János egyik legrejtélyesebb művét, a Dante című ódát, amelyet később (1865) elküldött a firenzei 600. évfordulós ünnepségek pályázatára. Liszt Ferenc két művet is komponált kedves költője művére: Après une lecture de Dante, és a Wagnernek ajánlott Dante- szimfóniát, amely a maga zenei eszközeivel az Isteni színjáték struktúráját követi. A Millennium körüli esztendők idején érte el nálunk a Dante-kultusz egyik csúcspontját: Zichy Mihály a Commedia néhány jelenetét illusztrálta. Molnár Árpád és Trill Géza díszlettervezők Gárdonyi Géza elképzelése alapján hatalmas körképet készítettek a pokolról a városligeti fasor végén felállított építményben. Valamivel később (1908) Körösfői-Kriesch Aladár elkészítette a budapesti Zeneakadémia előcsarnokában A művészet forrása című festményét. A magyar szecesszió nagy alakjának, Gulácsy Lajosnak a művészetét is inspirálta Dante, a Paolo és Francesca, a Beatrice találkozása Dantéval a kor legjelentősebb alkotásai közé tartoznak, 1906-os Dante című képén pedig saját vonásait vegyítette a költőéivel. Babits Mihály szintén gyakran „szólt Dante maszkja alól”, például a költő halálának 600. évfordulóján a Nyugatban megjelent két Dante-szonettjében. A kiállítás a Szegedi Tudományegyetem és a PIM együttműködésével jött létre. Kurátor: Pál József Látványterv és tipográfia: H. Kocsis Annamária

 Kép: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

KIÁLLÍTÁSOK

„RÉZBŐRŰ VOLT AZ ALKONY” A magyar indiánozás nyomában

PIM

Megtekinthető: 2022. január 2.

Az indián mint metafora, életalakító tényező, gyerekkori emlék nemzedékek sorát kötötte össze, azok közé az alapszavak közé tartozott, amikhez szinte mindenkinek fűződött valamilyen érzelmi viszonya. Ha körül kellett írni, akkor barátságról, hősiességről, erkölcsi nemességről, természetszeretetről, hűségről beszéltek.

A kiállítás ennek a folyamatnak abban a pillanatában szeretne nyomot hagyni, amikor éppen „még minden megvan”. Élnek még, akik Borvendég Deszkáss Sándornak (Fehér Szarvas) a múlt század negyvenes éveiben megjelent diánkönyvei nyomán a cserkészet és az indiánozás vonzó világától sohasem szakadtak el, nem merültek feledésbe Baktay Ervin dunakanyari indián–cowboy táborai, és a mai napig élő hagyomány a Cseh Tamás és barátai által 1963-ban életre keltett bakonyi indiánozás, de számos indiánozó magányosan, vagy épp a magyar hagyományőrzéssel összefüggésben ápolja az indiánkultuszt. A szerteágazó ösvényeken a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor döntésein át idézetnyomok vezetnek a megőrzött rézbőrű alkonyokig.

Kurátor: Wirth Imre Látvány: Mihalkov György 52

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Ez a nyelvben megőrzött hagyomány, ami erősen kötődött a veszélyeztetettséghez, a vereséghez, föld- és jogfosztáshoz, megaláztatáshoz, a túlerővel szembeni elbukás mitológiájához, mára szinte teljesen elenyészett. Míg korábban nemzedékek nőttek fel indián regényeket olvasva, és így áthagyományozódott a közös sors, a szabadságvágy eszménye, a történelmi múlt tapasztalata, mára mindezek, az indián regények feledésbe merülésével is, lassan kihullnak a nyelvünkből.

PIM

ÉDES ANNA / KOSZTOLÁNYI TRIANON 100

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2022. január 2.

A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka- Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos. Kosztolányi Dezső 1920-ban Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele.” Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélése haláláig foglalkoztatta. A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében.

 Fotó: Széki András

Kurátor: Parádi Andrea Látványtervező: Széki András Digitális installáció: Kiégő Izzók

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

„KI MONDANÁ, HOGY E HELY CSATATÉR?”

Megtekinthető: 2022. január 2.

Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018–2019 Segesvár neve az 1849. július 31-én, a Józef Bem és Lüders orosz tábornok csapatai között lefolyt ütközet után került fel a magyarok mentális térképére. Tudjuk róla, hogy itt zajlott a „segesvári csata”, amelyben eltűnt a szabadságharc ikonikus alakja, a költő Petőfi. Ami a korban egysoros újsághír volt – „…koszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” – talán éppen a világosi fegyverletétel időbeli közelsége miatt, az idők során tragédiává nőtt: az egyszerű honvéd tömegsírból nemzeti gyászhely lett.

a mintegy 1200 magyar halott. A kutatás segítségével rekonstruálhatóvá vált a csata lefolyása, olyan részletek, amelyeket eddig csak visszaemlékezésekből ismertünk. Több éves munka eredményeként olyan történeti emlékek kerültek elő és váltak bemutathatóvá – tüzérségi fegyverek maradványai, ágyúállások stb. –, amelyek fontos és látványos rekvizitumai lehetnek a múlthoz való kötődésnek. A számba vehető, csatatereket bemutató, kitűnő nemzetközi példák jelzik, hogy maga a helyszínrekonstrukció, a valamikori történeti táj megjelenítése értékké válhat.

2018–2019-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz, illetve magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben részt vevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

A kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével áttekinti a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket. Nem utolsósorban arra válaszol, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudásunkat a térképre vitt leletekből származó információk, mit tehet hozzá a régészet a köztudatban elsősorban irodalomtörténeti problémaként élő kérdéshez: hol halt meg Petőfi?

Csaták múzeumi bemutatása általában akkor indokolt, ha azok a nemzeti történelem valamilyen fontos, jelentősnek tűnő fordulópontjához kötődnek. A Fehéregyháza–Segesvár közti hadi események nem ilyenek voltak, de kultikussá tette őket Petőfi eltűnése és összemosódtak az emlékezetben a hamarosan bekövetkező katonai összeomlással, a szabadságharc bukásával. Petőfi maradványainak felkutatása, személyének azonosítása, „megkeresése” tehát ebben az értelemben nem volt cél, bár az ütközet tömegsírjainak meghatározása és esetleges feltárása hosszabb távon illeszkedhet a magyar csatatérrégészet trendjeibe. Végső, méltó nyughelyükre kerülhetnének a segesvári csata ma ismeretlenül, jeltelenül elföldelt áldozatai, 54

Kurátor: Kalla Zsuzsa (PIM), Polgár Balázs (HM-HIM) Látványterv, grafika: Széki András Szakértő: Kemény Krisztián (HM-HIM) Fotó: Széki András 

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

„KI VAGYOK ÉN? NEM MONDOM MEG…” Petőfi választásai

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit. Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont. Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet

Állandó kiállítás Megtekinthető: 2022. január 2.

formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi, költői szerepeit vázolja fel. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI. Az eredeti koncepciót kibontva megismerkedhet a látogató Petőfi származásának, rokonságának adataival és a Pilvax nemzedéke, a márciusi ifjak alakjaival, majd a Petőfi-fordítástengerben barangolhat az érdeklődő. A kiállítás kiemelkedő új pontja Szendrey Júlia emberi alakjának és írói életművének bemutatása egy önálló kiállítási szobában. Az Év Kiállítása, 2011

Kurátor: Kalla Zsuzsa, Mészáros Zsolt Szakértő: Gyimesi Emese, Szilágyi Márton Látvány: Mihalkov György  Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM // JÓKAI EMLÉKSZOBA

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK”

Állandó kiállítás

Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába. Kurátor: Benkő Andrea

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM Jókai Mór a Svábhegyen

Állandó kiállítás Nyitva: október 31-ig.

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával. A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait. Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak. Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka 56

 Fotó: Parragi Márta (PIM)

KASSÁK MÚZEUM

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM KÖLTÉSZET ÉS PERFORMANSZ – A KELET-EURÓPAI PERSPEKTÍVA

Megtekinthető: 2021. október 17.

Kelet-Európában hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van a nyelv ereje, törékenysége és sebezhetősége iránti érzékenységnek. A huszadik század második felében a kelet-európai költők és képzőművészek felfigyeltek a nyelv kommunikációs és politikai-ideológiai célú kisajátításának jelenségére. Érdeklődésük elsősorban a nyelv műviségére, anyagiságára és medializáltságára irányult olyan performatív formákkal, amelyek alkalmasak voltak a nyelv és a megszólaltathatóság kérdéseinek a vizsgálatára. A Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva című, 2017-ben indult nemzetközi kiállítás-sorozat a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni felforgató művészi magatartások egy karakteres vonulatát mutatja be. Történeti perspektívából vizsgálja e műveket, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a költészet és a performansz viszonylatában rejlő potenciál időről időre újra jelentőséget kap a társadalmi-poli tikai válságokkal küzdő országokban, különösen itt, a régióban. A kiállítás a régió országainak egyedi, de egymáshoz is kapcsolódó műveiből mutat be fotókat, szöveges  partitúrákat, interaktív objekteket, hang- és videófelFotó: Hó a fán, Monogramista T.D (Dezider Tóth), 1970 vételeket, filmeket és performansz dokumentációkat. Rávilágít a volt szocialista államok szubkultúráiból származó művészek munkáinak összefüggéseire, valamint azokból a kortárs pozíciókból is felvillant néhányat, amelyek annak a lehetőségét keresik, hogyan lehet kiszabadulni az ellenőrzött nyelv és a normatív kommunikációs minták szorításából. A sorozat más európai nagyvárosokban bemutatott korábbi kiállításaihoz képest a Kassák Múzeum koncentráltabb, kompaktabb válogatást mutat be az eredeti anyagból, amely a zürichi egyetemen 2017–2020 között zajló kelet-európai performansz-kutatás alapján jött létre. A budapesti kiállításon Ladik Katalin és Szentjóby Tamás művei játszanak dominánsabb szerepet. Ladik Katalin, a hangköltészet nemzetközileg elismert képviselője 1970-ben mutatta be első performanszát Budapesten, éles reakciókat kiváltva a korabeli kultúrpolitika és az underground képviselőiből egyaránt. Az esemény, amelynek dokumentumfotóit a művész testköltészetének és hangművészetének egyéb reprezentatív példái mellett mutatjuk be, az első női performansz történelmi pillanatát is jelöli a magyarországi művészettörténetben. Szentjóby Tamás 1960-as évekbeli vizuális versei a modernista versírás és képzőművészet nyelvi és vizuális konvencióinak elutasításából jöttek létre. 57

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

Szentjóby programjának párhuzamait leginkább a fentebb vázolt nemzetközi kulturális-politikai radikalizmusban lehet megtalálni. Szép sötétség – Audio-taktilista képvers vakok számára (1970) című műve több mint ötven év után ezen a kiállításon lesz újra látható és hallható. Ladik és Szentjóby nyelvi érzékenysége és a hagyományos nyelvi kifejezésmódokkal szembeni kritikája a hatvanas évek végén megvalósult közös happeningjükben találkozott, amelyet ez a kiállítás – költészet és akcionizmus viszonylatában – egyfajta poétikus origónak tekint. Kiállító művészek: Altorjay Gábor (HU); Henri Chopin (F); Collective Actions Group (Kollektyivnije gyejsztvija ) (RU); Csernik Attila (SRB); Tomislav Gotovac (HR); Bohumila Grögerová (CZ); Josef Hiršal (CZ); Ladik Katalin (SRB–HU); Vlado Martek (HR); Kirill Medvegyev (RU); Jan Měřička (CZ); Andrej Monasztirszkij (RU); Monogramista T.D Dezider Tóth (SK–CZ); Ladislav Novák (CZ); Pavel Novotný (CZ); Organge Alternative/Pomarańczowa Alternatywa (PL); Ewa Partum (PL); Póth Imre (SRB); Dmitrij Prigov (RU); Pussy Riot (RU); Lev Rubinstein (RU); Gerhard Rühm (A/D); Mladen Stilinović (HR); Gabriele Stötzer (D); Szentjóby Tamás (HU); Raša Todosijević (SRB); Jaromír Typlt (CZ); Jiří Valoch (CZ); Young Girl Reading Group (Dorota Gawęda, Eglė Kulbokaitė (PL–LV) A kiállítás a Zürichi Egyetem Szlavisztikai Tanszéke és a Szépművészeti Múzeum – Artpool Művészetkutató Központ együttműködésében valósult meg, Agata Ciastoń, Dubravka Ðurić, Daniel Grúň, Claus Löser, Pavel Novotný, Branka Stipančić, Darko Šimičić, és Māra Traumane részvételével. A kiállítás kurátorai: Tomáš Glanc, Sabine Hänsgen, Kürti Emese

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum 2011 óta új állandó kiállítással várja látogatóit. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai. Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.  Fotó: Gál Csaba (PIM)

OSZMI

PROGRAMOK

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM „NEMES NYOMOKON…” SZÍNHÁZ A KOLOZSVÁRI FARKAS UTCÁBAN

Megtekinthető: 2021. szeptember 25-től

A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel. Kolozsváron az erdélyi magyar főnemesség felkarolta és támogatta a magyar színészet ügyét, hiszen az anyanyelvi kultúra és műveltség terjesztésének egyik fő eszközét látta benne. A kamarakiállítás a kolozsvári színjátszás és történetének kivételes eseményeit és szereplőit mutatja be gazdag képi, írott és tárgyi anyaggal illusztrálva. A tárlathoz kapcsolódó színháztörténeti társasjáték a múzeumpedagógia eszközeivel nyújt betekintést a vándorszínészet és az állandósulás színházi korszakába. Kurátor: Huber Beáta Látványterv: Mihalkov György

„EMBERNEK RÖPÜLNI BOLDOGSÁG” LATINOVITS ZOLTÁN (1931–1976)

Megtekinthető: 2021. november 2-tól

„A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek, kellékek. Halálával művészete megszűnik. A kortársak halálával emléke is kivész. Festmény vagy fénykép marad utána, halott mozgókép, valamely régi pillanat viaszlemeze, kellékek, rossz kalap, sétabot, sír. Élete szűntével varázsa is megszűnik” – írta Latinovits Zoltán a Ködszurkáló című, 1973-as művében. Tárlatunk a Latinovits-legendán áttörve megidézi az alkotás minden gyötrelmével, örömével, bánatával küzdő, teremtő ember 59

PROGRAMOK

OSZMI

alakját. Bemutatja azt a társadalmi környezetet, melyben a meg nem értett művész létezett, bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek tanúsítják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták küldetésének beteljesülését. A kiállításban hangsúlyosan megjelenik Latinovits előadóművészi tevékenysége is, melyet nemzetépítésnek tartott: a múlt költőinek hangján kortársaihoz szólt. Rövidre szabott művészi pályáját sok ezer ember követte kitüntetett figyelemmel, tragikus halála az egész országot mélyen megrendítette. Kurátor: Gajdó Tamás Látványterv: Kemény Gyula Arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor

BÁCS FERENC-EMLÉKKIÁLLÍTÁS (1936–2019)

Megtekinthető: 2021. szeptember 5.

Nyolcvanhárom éves korában, 2019. április 16-án elhunyt egyik legnépszerűbb színművészünk, Bács Ferenc. Halálának első évfordulóján kamarakiállítással idézzük meg szokatlan pályafutását. Tizenhét, Marosvásárhelyen töltött esztendő után érett színészként települt át Magyarországra és vált az ország egyik kedvencévé. A színpadon ő volt Csehov Ivanovja, a Fáklyaláng Görgeyje, a My Fair Lady Higgins professzora. Kellemes modora, megjelenése, kulturált viselkedése vonzóvá tette, szép orgánuma film- és szinkronszerepeiben is érvényesült, neve a fiatal generáció tagjai előtt sem cseng ismeretlenül. A tárlat sokoldalú művészetének állít emléket. Kurátor: Sipőcz Mariann Látvány: Juhász Tibor

 Fotó: OSZMI

OSZMI

HERCEG A VASFÜGGÖNY MÖGÜL

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2021. szeptember 12.

Róna Viktor-emlékkiállítás

Róna Viktor (1936–1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, részletes életrajzát sem írták meg eddig. A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt is otthonosan mozgó Róna története, mint mondani szokás: „kész regény”. A kiállítás a táncos rendkívüli sorsát, a számára megadatott mindössze ötvenhét életév történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket. Róna halála után hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került. Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi táncnagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, s akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha szélesebbre nyitunk: John F. Kennedy, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin… a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Művészbarátai közé tartozott Keleti Éva, Kovács Margit, Féner Tamás, Psota Irén vagy Horváth Ádám. Táncművész alkotótársai, partnerei, növendékei sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György… A tárlat szinte teljes egészében az OSZMI gazdag gyűjteményéből válogat, reflektálva a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok partnerül hívták Róna életének fontos tanúit, kollégákat, barátokat: elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is. A Herceg a vasfüggöny mögül című kiállítás a művész élettörténetét, annak legfontosabb korszakait bemutatva idézi fel Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását gazdag fénykép- és dokumentumválogatás segítségével. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik. Kurátor: Halász Tamás Főmunkatárs: Bánóczy Varga Andrea Látvány: Csanádi Judit, a másik Kiss Gabriella Tipográfia: Czeizel Balázs Kivitelezés: Szepessy András

Fotó: Gál Csaba (PIM) 

KIÁLLÍTÁSOK

SZÉP HÁZ, NAGY PARK KÖZEPÉN...

OSZMI

Állandó kiállítás

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.” A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

KULISSZÁK KÖZÖTT

Állandó kiállítás

A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig. A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is. Tárlatvezetést csak kis létszámú csoportok számára tartunk, előzetes bejelentkezés szükséges a 06 1 225 3161-es telefonszámon vagy a bgm@oszmi.hu e-mail címen.

PIM REFLEKTOR // PIM Kassák Múzeum Barangoló/ Vidéki múzeumok DIA ajánló

PIM

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON

CSOÓRI SÁNDOR

 Fotó: Csoóri Sándor költő, 1985 Lugosi Lugo László felvétele, PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Öt esztendeje hunyt el Csoóri Sándor, Kossuth-nagydíjas költő, esszéista, forgatókönyvíró, közéleti személyiség; életében a nemzet művésze és más magas kitüntetések birtokosa. Ha a hivatalos címeken túl tekintünk: egy értelmiségi generáció központi figurája, szellemi vezére; nagy hatású gondolkodó, a rendszerváltozás időszakának egyik meghatározó alakja. Miben ragadható meg személyiségének lényege, hogyan írható le a már-már váteszi szerep az őt követő generációk számára, akik egyre távolabbi ismeretekkel bírnak a huszadik század második felének magyar valóságáról? A magyar szellemi élet karizmatikus személyiségeinek halálakor utódot szokott keresni, aki lehetőség szerint átveszi az illető népszerűségét, szerep- és hatókörét, küldetéstudatát. Holott nyilvánvaló, hogy senkit nem lehet pótolni, sőt, valószínűleg minden alkotói, közéleti teljesítmény egyedi és folytathatatlan. Csoóri Sándoron (akinek „utódlása” szintén gyakori beszédtéma) többször is volt ilyen nyomás: kiváltképp Illyés Gyula halálakor, amikor a népi-nemzeti szellemi irányzat képviselőinek vezérségét, a politikai ellenzék szellemi irányítását, a határon túl élő magyarok sorsáért érzett felelősség szimbolikus vállalását várták tőle. Csoóri Sándor azonban többet tett annál, mint hogy szolgai módon, Illyés nélkül menjen tovább Illyés útján: az örökséggel korszerű módon, 64

PIM REFLEKTOR

PIM

saját eszközei és habitusa szerint gazdálkodott, az értékek szívós őrzésével és gyarapításával valami más, csak rá jellemző, hiteles életművet hozott létre. A hitelesség Csoóri művének kulcsfogalma. A mű lényege a nemzeti hagyományok, a népi kultúra értékeinek feltárása (szociológusként, költőként, filmesként), huszadik század végi nyelvre átfordítása; a nemzeti önazonosság megtartása az államszocializmus éveiben, sőt, az azon túlnyúló időszakban is. Ennek beszédes tanúsága az a több ezer oldalnyi dokumentum, amelyet belügyi megfigyelési aktái tesznek ki a hetvenes-nyolcvanas évekből. Ezt a rászorult, maga által soha nem igényelt „vezérséget” évtizedeken keresztül, amíg betegsége engedte, méltósággal és hatalmával vissza nem élve viselte. Nemzedékének egyik legismertebb és köztiszteletben álló alakja volt, akinek álláspontját, megnyilvánulásait politikai ellenlábasai is méltányolták. Gyakorlatiasságát, a rá jellemző szervezőkészséget használva vett részt a hetvenes években a néptáncmozgalom elindulásában, vagy a kilencvenes években a Magyar Demokrata Fórum szellemi irányvonalának meghatározásában, a Duna Televízió létrehozásában vagy a Magyarok Világszövetsége újjászervezésében. Ma szinte már teljesen kikopott a közéletből az a fajta értelmiségi szerepvállalás, amelyet ő és generációjának számos tehetséges tagja képviselt. A közösségért cselekvésnek nem létezett számukra morálisan vállalható hivatalos útja: ezért az irodalmon keresztül váltak reményt adó egyéniségekké. A kockázatok vállalásával, az elhallgattatás, akár a rendőri retorziók veszélyével élve együtt. Költőként, íróként politizáltak, esszékkel érveltek. Ugyanezt az életutat járták be akkoriban barátai közül sokan: Konrád György és mások idehaza, Sütő András Erdélyben, Felvidéken Dobos László. Tudatában voltak annak is, hogy ezt a súlyos küldetést magába zárja a kor, és legfőbb értékei: a hitelt adó bátorság, szókimondás a társadalmi körülmények változásával el fognak enyészni. Csoóri Sándor hatalmas és szerteágazó irodalmi életművet hagyott hátra. Alkotásaiból a jövő generációi aligha fogják érzékelni ezeket az erényeket: a hitelességet, a titokzatosságot, a példaadást, a cselekvésre buzdítást. Marad az esztétikum. De lapozzunk csak bele akár az első kötetekbe: például a nagyszerű Ördögpillébe, és mai szemmel is felsejlik a korszak egyik nagy, eredeti hangú, teremtő erejű költője. Meg kell tanulnunk a mindenkori viszonyok között újraértelmezni őt, és ott marad a legkiemelkedőbb értékeket létrehozók névsorában. Radics Péter

A címlapon közölt fotó készítője, Lugosi Lugo László ma elsősorban városképeiről ismert, ugyanakkor a ’80-as, ’90-es években művész barátait megörökítő fotónaplója és műtárgyfelvételei mellett portrékat is készített képzőművészekről, írókról. A karaktert és közvetlen környezetét kitűnően megragadó arcképeket – pl. Erdély Miklós, Esterházy Péter, Jókai Anna, Mándy Iván vagy Szentkuthy Miklós – a PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótára őrzi. E fényképével az idén július 18-án, 68 évesen elhunyt fotóművészre is emlékezünk. Kemény Aranka 65

PIM

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKATÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN.



Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Szabó Magda, Júlia utca 3. Szabó Magda több mint negyven évet töltött pasaréti lakásában szintén író férjével, Szobotka Tiborral együtt, amíg ő élt. Otthonuk és maga az utca Az ajtó (1987) című regény révén vált híres zarándokhellyé, ahol nem messze tőlük lakott Emerenc mintája, Szőke Julianna. A kortársak leírásai szerint az íróházaspár otthonában inkább munkahely jelleg uralkodott. Az egyik szobában a férj, a másikban a feleség dolgozott. A kései szemtanú, Háy János szintén a diogenészi körülményeket emelte ki az akkor már egyedül élő írónő lakásából, ahol a környezet is az alkotást szolgálta. „Szabó Magdát 66

PIM REFLEKTOR

PIM

nem érdekelte, hogyan él” – idézte fel Háy – „Egy dolog érdekelte: a munkája. Ebben a munkában ő író volt, aki világokat teremt, mégpedig a leghitelesebben.” Ugyanakkor a három helyiség berendezésében őrizte az előző nemzedékek bútorait, tárgyait, képeit, amelyek Debrecenről és családi történetekről meséltek. Ezek a történetek és emlékek szövődtek felejthetetlen szövegvilágokká az Ókút (1970) és a Régimódi történet (1977) című regényekben. Ahogy Szabó Magda egy interjújában fogalmazott: „Író vagyok, az én téglám a szó. Az én otthonaim vagy életemben jelentős szerephez jutó épületeim ott vannak az írásaimban.” Mészáros Zsolt

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM VIDÉKI DADA SZERKESZTŐSÉG A Kassák Múzeum és a SzÖSz-Műhely múzeumpedagógusai útra kelnek, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket felkaroló vidéki iskolákkal és tanodákkal, helyi művészekkel és civil egyesületekkel közösen folytassák és gazdagítsák a múzeum terében már évek óta nagy sikerrel működő művészetpedagógiai programokat, és az együttműködőkkel megalapozzák a városhatárokon átívelő, jövőbeli szakmai együttműködést. Első állomásunk Pécs lesz, ahol a város egyik peremkerületében esélyteremtő gyerekbirodalmat felépítő Élmény Tár Tanoda diákjaival és tanáraival, a Pécsi Tudományegyetem Design és Médiaművészeti Intézetének oktatóival, valamint a DRUKKER Közösségi Nyomdaműhellyel dolgozunk együtt.  Fotó: Kassák Múzeum

A 2021. szeptember végén kezdődő programsorozat gerincét a Kassák Múzeumban már kipróbált, a diákok és tanárok visszajelzései alapján népszerű Dada Szerkesztőség foglalkozás adja, kibővített, a helyi célcsoport speciális igényeire adaptált változattal. Kassák Lajos életművéből kiindulva, az avantgárd szellemiségét, a progresszív művészeti irányzatok formanyelvét ismertetjük meg a diákokkal alkotótevékenységeken keresztül, aktív párbeszédet folytatva a felmerülő témákról. Ezzel a szöveg- és képalkotási kompetencia mellett a döntéshozatali készséget is fejlesztjük. A négy, egymásra épülő foglalkozás során a diákok megismerkednek a konstruktivizmus, futurizmus, dadaizmus fogalmaival; a „kalapvers”, a montázs, a tárgyfotózás, a kiadványszerkesztés, valamint a rizográfia elméleti és technikai alapjaival. Többek között abszurd gépeket építünk Francis Picabia francia dadaista festő munkáiból ihletet merítve, de a gép fogalma kapcsán azt is megvitatjuk, hogy a technikai fejlődés miként alakítja át a hagyományos munkaköröket, és mindez milyen hatást gyakorol az egyéni jövőképek alakulására. A sorozat végén, az együtt gondolkodás és közös alkotás eredményét – egy rizográf workshop keretében – egy kiadványba szerkesztjük, melyet online formában a nagy közönség számára is elérhetővé teszünk. Forgách Péter

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

A BALKÁN YOKO ONÓJA Ladik Katalin 1970-ben, a budapesti József Attila Művelődési Házban mutatta be Balaskó Jenővel közös performanszát. Az Újvidéken élő művésznek ez volt a második magyarországi szereplése. Az eseményt itthon a műfaj mérföldköveként tarthatjuk számon, ugyanis ez volt az első női performansz a magyarországi művészettörténetben. Ladik a mintegy ötszáz fős közönség előtt zajló performansza még a hazai underground szcéna szereplőit is meglepte normaszegő előadásával. A korabeli Jugoszlávia multikulturális közegéből érkező Ladik művészete akkor, a hetvenes évek Magyarországának mono kulturális közegében nemcsak a hivatalos intézményrendszer képviselőire hatott meglehetősen provokatívan. Lakner László találóan a „Balkán Yoko Onójának” nevezte az alkotót, amivel tulajdonképpen a korabeli fluxus nőművészeinek körébe sorolta Ladikot. A fluxus a dadaizmus folytatásaként működő művészeti irányzat, a kísérleti színházhoz áll közel, a nézőket is bevonva az alkotás folyamatába. Éppen úgy, ahogyan Ladik Katalin is partnernek tekintette a publikumot. Egyedi lírája a hangköltészet tiszta formájává alakult, amely magában foglalja az archaikus rituálék és a sámánmitológia elemeit, a folklór, illetve az olyan hagyományos és saját kezűleg készített hangszerek, mint a dobok, a duda, valamint új zenei eszközök használatát. Az esemény dokumentumfotóit a művész testköltészetének és hang művészetének más reprezentatív példáival együtt mutatjuk be a Kassák Múzeum időszaki kiállításán, amely meghosszabbított nyitvatartással 2021. október 17-ig látogatható az óbudai Zichy-kastélyban.

 Fotó: Kassák Múzeum

Kürti Emese

Kapcsolódó programajánló október 15-én pénteken 18:00-tól: Finisszázs Ladik Katalin performansza, a Költészet és performansz – A kelet-európai perspektíva című kiállítás záróeseménye

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA A SZÉPHALMI KAZINCZY-KIÁLLÍTÁS A Magyar Nyelv Múzeuma fennállása óta a második állandó kiállítását nyitotta meg 2021. június 21-én, s joggal mondhatjuk, hogy hazatért ez a tárlat, hiszen mi más adhatna méltóbb helyet egy Kazinczy Ferencről szóló emlékkiállításnak, mint az egykori birtoka s a valamikori gyümölcsöskert jének helyén felépített nyelvmúzeum, nem messze a nyughelyétől s az utókor tiszteletét kifejező, 1873-ban épült Kazinczy Emlékcsarnoktól? A „Szokott ösvényen szokatlanul” című kiállítás mind tematikájában, mind megvalósításában új, egyedi, hiszen az országban az egyetlen állandó, Kazinczy Ferenc életét és munkásságát bemutató installáció, mely olyan koncepcióra épült, hogy nem egy-egy témakört emel ki a széphalmi író, irodalomszervező életéből, hanem teljességre törekvéssel rajzolja meg emberi és alkotói portréját. Az új kiállítás tehát Kazinczy Ferencnek állít emléket, bemutatja gazdag életútját, hangsúlyozza közéleti szerepét, valamint a nyelvújítás terén végzett munkásságát, fordítói tevékenységét. Az egykori Kis-bányácska, ma Széphalom múltjához, történelméhez szorosan kapcsolódik Kazinczy, ezért jelenik meg kiemelt helyen széphalmi időszaka, hiszen itt élt huszonöt éven keresztül, innen irányította az irodalmi életet, s mintegy szellemi központtá alakította azt a 19. században. A Szép halom nevet is ő adta, valamint évekig volt a sátoraljaújhelyi református gyülekezet gondnoka, részt vett az újhelyi közös iskola alapításában, majd élete utolsó esztendőiben napi béresként dolgozott a levéltárban.

 Fotó: Kazinczy-kiállítás, Birtalan Zsolt (PIM)

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

A kiállítás megalkotása több hónapon át tartó csapatmunka volt. A kurátor Nyiri Péter, a látvány tervező Kemény Gyula, az állományvédelmi szakértő, restaurátor Peller Tamás, az arculatért és tipográfiáért felelős Szmolka Zoltán, valamint a múzeum dolgozói folyamatos együttműködésének eredménye a megvalósult új tárlat. A Kazinczy-kiállítással teljesebbé válik a Kazinczy Ferenchez fűződő kultusz itt, Széphalmon, s így lehetőség nyílik arra, hogy megismertessük életét, munkásságát; kiemelve olyan motívumokat, melyek egész emberi és alkotói pályáját átszövik, mint például a művelődés iránti igénye, a társaságkötés gesztusa, a folyamatos alkotás, valamint a család iránti szeretete. A kiállítás Kazinczy Ferenc életének 8 állomását mutatja be. Több képzőművészeti alkotást is elhelyeztünk, melyek korábban a Kazinczy Emlékcsarnokban voltak láthatók, nem egy közülük több mint egy évszázada Széphalmon található. Már a kiállítás előtere is figyelemfelkeltő elemekkel vezeti be a látogatót a tárlatba. Az 1859-ben készült, Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly találkozását megörökítő, Orlai Petrich Soma által festett nagyméretű műalkotásnak, valamint nyelvújítási játékoknak és árnyképrajzolási lehetőségnek is helyet ad. Az írás mellett Kazinczy szeretett rajzolni, árnyképeket is szívesen készített, ezt a kiállítás vendégei szintén kipróbálhatják. Eredeti műtárgyakkal és műtárgymásolatokkal, enteriőrökkel érdekes installációt kínál, melyben a hagyományos kiállítási elemek mellett a mai kor elvárásainak megfelelve multimédiás eszközök is helyet kaptak. Így például a tárlatban a látogató megtekintheti Kazinczy Ferenc egykori bútorait, festményeit, ugyanakkor megtapasztalhatja a széphalmi „szent öreg” élete során átélt élményeit, meghallgathatja Mozart Figaro házassága című operájának nyitányát, vagy egy vetítés során megtekintheti azokat a festményeket, melyeket az író a bécsi útjain láthatott. Érintőképernyőkön olvasnivalót kínál, valamint szemlélteti Kazinczy rabságban töltött éveinek helyszíneit, a kiterjedt levelezéshálózatát, bemutatva legjelentősebb levelezőpartnereit. Több Kazinczy-műből lehet meghallgatni részleteket, például a Pályám emlékezetéből, a Fogságom naplójából, illetve Kazinczyról írt alkotásokból és néhány Kazinczy-versből. Az egykori széphalmi kúriáról készített animáció megtekintésével jobban el tudja képzelni a látogató azt a miliőt, amelyben az író élt és alkotott. A Kazinczy-kiállítás célzott korosztálya a középiskolások, valamint a felnőttek, de a kisebbek számára is érthetővé válik a múzeumpedagógiai foglalkozásokon keresztül. A tárlat összegzést ad egy sokoldalú személyiség életpályájáról, s így egy teljesebb, árnyaltabb képet kapunk Kazinczyról. Egy olyan pályaív rajzolódik ki, mely több szerepben mutatja be a széphalmi mestert: nemcsak íróként vagy nyelvújítóként jelenik meg előttünk, hanem mint „könyvcsináló”, apa, férj, folyóirat-szerkesztő, műbíráló, fordító is. A Széphalomra látogató vendégek nemcsak a nyelvmúzeum épületében található állandó és időszaki kiállításokat tekinthetik meg, hanem egy kellemes sétát is tehetnek a megújult Kazinczy Emlékkertben, az Irodalmi herbáriumban szép irodalmi idézeteket olvashatnak a virágok és gyógynövények között, tiszteletüket tehetik a széphalmi mester sírjánál, vagy megpihenhetnek a kihelyezett padokon, például a Kazinczy Emlékcsarnok mellett, a szökőkúttal szemben. Stumpfné Braun Zsuzsanna, Kurucz Péter  Fotó: Kazinczy-kiállítás, Birtalan Zsolt (PIM)

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

KAZINCZY FERENC MÚZEUM HÁTSÓ FÜVES – EGY ELTŰNŐ FUTBALLVILÁG KÉPEI Barangolás a magyar futball rejtett tájain, ahol a csapat sorsa meglepő élességgel rajzolja elénk a kis települések társadalmi kihívásait: a falusi oktatás küzdelmeit, az elvándorlás hatásait, az öregedő lakosság megváltozott igényeit, a cigányság kiútkeresését. A Hátsó füves – Egy eltűnő futballvilág képei című időszaki kiállítás Csillag Péter újságíró és a résztvevő fotóriportereknek a Nemzeti Sportban megjelent, öt évet felölelő, többszörösen díjazott, utóbb önálló könyvben is bemutatott országjáró sorozatának összegzése. A közel százötven helyszínt érintő gyűjtésből egyedülálló válogatás a tíz alkotó lenyűgöző, mégis emberközeli képei, amelyek a falusi labdarúgás kiveszőben lévő, gyökeresen átalakuló világának talán utolsó pillanatfelvételei. A rögzített mozzanatok túlmutatnak a sport keretein, éles korrajzot és szociológiai látleletet kínálnak. A díjnyertes fotókat is felvonultató képanyag virtuális és fizikai kiállításon is szerepelt korábban, legutóbb a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumban 2021 júniusában. A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kazinczy Ferenc Múzeum 2021 szeptemberében nyíló időszaki kiállítása arra vállalkozik, hogy az önálló tárlatként is helytálló fotók bemutatásán túl a vidéki futballélet helyszíneit megjelenítő tereken keresztül kalauzolja a látogatót, betekintést nyújtva egy eltűnőfélben lévő világ szegmenseibe. Országos, megyei és települési szinten is megismerkedhetünk a magyar 72

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

futballcsapatok 30 évet átfogó változásaival: szórakoztató, meghökkentő vagy éppen megható, rövid történeteken keresztül ismerhetjük meg a vidéki csapatok mindennapjait; bekapcsolódhatunk a szurkolók táborába egy lelátón ülve; a játékvezető szerepébe lépve egy interaktív játékban kipróbálhatjuk az igazoltatás folyamatát; vagy jókat derülhetünk pályaszéli bekiabálásokat olvasva. A Harmadik félidő bisztró olyan közösségi térként fog funkcionálni, ahol reményeink szerint még hosszasan eldiskurálhatunk együtt. A fotók készítői: Balogh László, Földi Imre, Korponai Tamás, Mirkó István, Móricz-Sabján Simon, Reviczky Zsolt, Szabó Miklós, Török Attila, Tumbász Hédi, Veres Viktor Honlap: hatsofuves.nemzetisport.hu (Forrás: Hátsó füves – Barangolás a magyar futball rejtett tájain című fotókiállítás előszava) Kovács Judit

 Fotó: Hortobágy, 2017 Mirkó István felvétele

 Fotó: Nikla, 2017 Mirkó István felvétele

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

PIM REFLEKTOR

DIA

CSOÓRI SÁNDOR Idén szeptemberben már öt éve, hogy Csoóri Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus elhunyt. Alkotói sokoldalúságának okát, magyarázatát a DIA oldalán is olvasható Csoóri-pályakép összeállítója, Görömbei András így fogalmazza meg: „Csoóri Sándor nemzeti felelősségtudata Adyéhoz fogható. Ezért él sokágú életet – állandó pergőtűzben. Milyen könnyű lett volna félreállnia, tovább gazdagítania egy-egy műfaját, kilombosítani például tehetségének mozarti, artisztikus vagy individualista hajlamát! Hiszen nemcsak Ady és Németh László, Illyés Gyula az ő vállalt elődje, hanem Csokonai, Kosztolányi és Szabó Lőrinc is. Nem tette, mert nem tehette. Öntörvényű élet az övé. Önpusztítóan is öntörvényű. Költő? Szociográfus? Publicista? Esszéíró? Prózaíró? Filmíró? Politikus? Szerkesztő? Közügyekben loholó önkéntes? Mindegyik együtt. S ezáltal sokkal több is, mint ezek összege. Hivatásai kiegészítik egymást, összeadódnak. Ösztönzőjük az Adytól, Németh Lászlótól, Illyés Gyulától, József Attilától, Nagy Lászlótól örökölt és tudatosan vállalt felelősségérzés a nemzet sorsáért, jövőjéért és a nemesebb emberi lét minőségéért. Nem ő keresi, váltogatja műfajait, küldetésként vállalt feladatai választják ki műformáit és cselekvésmódjait. […] A költészet mellett egyéni karakterű saját műfajává hódította a szociográfiát, kisregényt, útinaplót, filmet, leginkább pedig az esszét. […] Életműve sokágú és nyitott, akár csak vázlatosan áttekinteni is nagyon nehéz, mert Csoóri Sándor egyszerre sok műfajban alkot, és sok problémával foglalkozik.” https://reader.dia.hu/document/Gorombei_Andras-Csoori_Sandor-8569 75

DIA

PIM REFLEKTOR

Az alábbiakban e változatos életmű egy-egy részletének felvillantásával próbálunk kedvet hozni Csoóri Sándor életművének olvasásához. Csoóri Sándor korai költészete könnyed, egyszerű, gyakori témája az idő és a természet megjelenítése, kapcsolódásuk egymáshoz, sokszor használja verseiben az ellentétezést mint szerkesztő elvet. Ebből az időszakból idézzük Cseresznye-ballada című versét: Piros csillag, egy szem cseresznye, rigó csőrében hova szállsz? A rigó csőre csont-koporsó, fúródik veled végtelenbe. Kicsattantál, meggömbölyödtél, akartál lenni piros kedvem s lenyakaztak: most véres fej vagy, barbár jelkép balladás versben. Nézek utánad s magam látom: fölkap, elvisz az Idő csőre: látomás leszek eltűnőbe, s amit itt hagyok, minden az lesz. https://reader.dia.hu/document/Csoori_Sandor-A_jovo_szokevenye-1035/Csoori_Sandor-A_jovo_szokevenye-csoori00544

Csoórit szociográfiai esszéiben a falusi lét átalakulásából fakadó lelki sérülések foglalkoztatják, az a morális válság, amelyet az államosítás a parasztság életében okozott. Írásaiban számtalan szemszögből, nézőpontmozaikokból felvázolva építi egésszé a 60-as évek falusi életét. Hasonló alapokon nyugszik az 1960-as évek első felében íródott oknyomozó kisregénye, az Iszapeső, mely önálló kötetként 1981-ig meg sem jelenhetett. Írója, miközben részletes képet fest a történetet övező környezetről, arra keresi a választ, milyen okok vezettek ebben a mikrovilágban egy fiatal lány tragédiájához. „A kíváncsiskodók közt akadt egy asszony, a téesz dinnyésének a felesége, ki tegnapelőtt reggel, épp itt a buszmegállóban látta még Máriát. A kubikus Juhász gyerekkel beszélgetett. Biciklijének támaszkodott, kék melegítő volt rajta, piros kendő a fején, csak úgy hátrakötve, a kormányon barna aktatáska. A fiú meg egy növendék fának dülleszkedett. Valami dúlhatott köztük, mert Mária szeme vöröslött a sírástól. De ki hitte volna, hogy két nap múlva így viszik holtan? Mintha megszálló hadsereg motorkerékpárja robogna végig a falun, a halottat szállító zetor hasonló rémületet hagyott maga mögött. A rémület zavart keltett és iszonyodást. Oxigénhiány támadt a lélekben: kapkodni kellett magyarázatok után. Elkezdődtek a találgatások. Emlékek, fél szavak, nyilvánvaló és föltételezhető megjegyzések röppentek szájról szájra. Volt, aki szóról szóra idézte, mit kiabált Mária középső nővérének, Zsófiának, bent a falusi házuk udvarán: „Eddig se a tieteket ettem, ezután még inkább nem eszem…” Az aktatáskában talált csupasz kenyérdarab s néhány éretlen egres is arról árulkodik, hogy Mária azzal ment el hazulról, hogy többé nem megy vissza. Az apja mellett Zsófi is hibás? Zaklatta szegényt, hogy férjhez mehetne már huszonhárom éves korában, de nem holmi szedett-vedett 76

PIM REFLEKTOR

DIA

kubikushoz. És hát a fiú, Juhász Laci! Neki, mikor a buszmegállóban elváltak, csak annyit mondott: „Apám megtiltotta, hogy veletek járjak a csatornához, megyek fölmondani, így hát mi többé nem találkozunk.” Ezért tehette? Legalább hagyott volna hátra valamit! Üzenetet, búcsúlevelet, bármit. Ki tudja meg az igazságot? Nem tudja azt meg már senki!” https://reader.dia.hu/document/Csoori_Sandor-Iszapeso-776/szerzoseg

A nyolcvanas évek verseiben már egyértelműen Csoóri Sándor sajátos, látomásos-metaforikus költői képeivel szembesülünk. Ilyen, hangulatilag telített verse a Vadfiú hajjal című: I. Milyen év, milyen nyár, nem tudom – korom-pióca dőzsöl a combomon s a madarak egész nap fejest ugrálnak még a sűrű lombba, vizet viszek a számban a császártói tücsöklakodalomba – s úgy lélegzek, mint aki énekel és léggömb-tüdővel álltóhelyéből égre kel és alászáll és fű lesz és folyó és hangyavár fölé kitűzött, fekete lobogó – – esőt álmodok, vízözönt, fákat kidöntő Nagy Halat, bal szemében egy város vörös tornyai látszanak, a jobb szemében én, megsokszorozva, csapatosan, vadfiú hajjal, futóbajnokok ingében csatakosan. II. Milyen év, milyen nyár, nem tudom – túl nagy a fény, hogy láthatatlan szavak bozótjában elrejtőzzek, túl nagy a fény, hogy vakító papírra verset írjak – hajamat, mint a nádast zúgni hallom, s a parázna utak porában magam vagyok a költemény, a szerelem kóbor világválogatottja magam vagyok, röpül előttem lángpöttyös meggyfalevél, járomcsontom fölött vadászok sortüze s fejem a Kárpátok halántékához odacsattan, valaki sír, valaki elsirat, de hiába követ nappali gyász: a megsemmisítő nyárban is a teljes életemre emlékezem. III. Milyen év, milyen nyár, nem tudom – testem előtti szél, testem utáni nap sajdul át csontjaimon, s a láng ígérete, hogy túlvilágon is nyár lesz, csupa dél, szívet-hamvasztó sétaút jegenyelevél fényinél. https://reader.dia.hu/document/Csoori_Sandor-A_jovo_szokevenye-1035/Csoori_Sandor-A_jovo_ szokevenye-csoori00801

Csoóri Sándor közéleti szerepvállalása az 1980-as években igen jelentős. Ennek az időszaknak, írója közérzetét érzékletesen megjelenítő verse a Hó emléke: 77

DIA

PIM REFLEKTOR

Néha meggondolja magát a tél és havazni kezd, sűrűn, kétségbeesve havazik, mintha csak attól félne, nem éri meg a holnapot. Legjobb ilyenkor kikapcsolni telefont, ajtócsengőt, bort forralni a kályhán, belelapozni elmúlt levelekbe s úgy nézni vissza az életemre is, mintha nem történt volna meg. Mintha nem nézett volna rám ágyú se, parázna szem se, elrongyolódott kézfejek nem nyúltak volna kezemért, és minden, ami politika volt, szerelem, harangzúgás, óceáni távlatban újra várna – Legjobb ilyenkor elképzelni, hogy sírhatok még elveszett fejem után, ágyak, féltestek s borzas vánkosok fölé szél hajt be orgonákat s az utolsó földi ítélkezésen ott állhatok majd jó társak oldalán könnyű ingben, könnyű kabátban, túl füstön, kocsmákon, temetőkön, egy fennkölten züllő ország szemével farkasszemet nézve, fejemben hó emléke, hó, hó, mintha egy katedrális vakolata hullna csöndben. https://reader.dia.hu/document/Csoori_Sandor-A_jovo_szokevenye-1035/Csoori_Sandor-A_jovo_szokevenye-03720

A rendszerváltás kiábrándulást hozott Csoóri életébe. A kilencvenes évektől datálódó versei, írásai ezt a keserű csalódottságot tükrözik. Nagy, égi sálak Megy az idő, megy, megy veszettül. Szerelvény csattog szerelvény után. Az ablakok, a fák, a dombok, az elszabadult, nagy, égi sálak úgy suhognak el arcom mellett, mintha Isten huzatában múlna a világ. Most épp egy gondterhelt nyár hagy el, halálom előérzetével. Az imént, porviharban, egy földrengéses város lécei, deszkamadarak: szálló zongoratetők, mint hajótól ferdén elhussanó albatroszok. Ha minden életemet egyszerre élhetném is: egyszerre földön, föld alatt s a meghasadozó verőfény repedéseiben, 78

PIM REFLEKTOR

DIA

a te szád előtt, a te összebatyuzott csillagaid közelében, akkor is csak ínséges szemmel nézném ezt az áradatot: hová, hová Idő, a lábam nélkül, a képzeletem nélkül, a túlnépesedett vágóhidak vértől megduzzadt árkain túl? A semmibe? Vagy a sorvasztó örökkévalóságba, hol szétrobbant életek s világok keringenek? Megy az idő, megy, megy veszettül. Csak én maradok mindig ott egy fal mellett, egy halott mellett, egy folyton széteső ország parádés romjai közt, hogy csiszolt porszemeiből hegyeit s templomát fölépítsem. https://reader.dia.hu/document/Csoori_Sandor-A_jovo_szokevenye-1035/Csoori_Sandor-A_jovo_szokevenye-csoori01023

Végezetül egy kuriózumról szólunk. Csoóri Sándor hatvanadik születésnapját barátai, írótársai egy egyedi, egyetlen példányban készült kiadvánnyal ünnepelték. Ellátogatva a Digitális Irodalmi Akadémia Csoóri Sándor-oldalára, érdemes ezt az emlékkönyvet is fellapozni! https://pim.hu/hu/virtualis-kiallitoterem/emlekkonyv-csoori-sandor-60-szuletesnapjara-1990

A köszöntők sorából Orbán Ottó írását idézve ajánljuk a DIA oldalát és kívánunk kellemes olvasást, jó szórakozást! Orbán Ottó: Egy barátságra

Nekem Kuba, Orbánnak India… Csoóri Sándor

Harmincévnyi barátság egy ilyen helyen – sosem hazudtunk egymásnak, épp csak nem mondtunk minden áron igazat… Hullámzó éveink fölött kábultan imbolyogva megtanultunk hajószobrok módjára titokzatosan mosolyogni mi is, bár nem a szabadság zápora csiszolta arcunkat, csak a sószemcsés idő, hogy megsejtsük, van fontosabb is, mint a véleménykülönbség… Semmit sem ért az életünkből, aki nem érti, hogy szomjan sodródva az örvény tölcsére felé miért kapaszkodom az uszadékfák közt lebegő, régi képbe, melyen 1956 nyara tündököl és két loboncos, helyi lángész, naprobbanásnak gondolva a fejükben lobogó, zagyva látomást – minden mozdulatunkból süt a háború és a sebzett szegénység, de fényözönben vágunk neki a kincses szigetnek: zöld dzsungel és kolibrifütty helyett kopár szikföld, sívó homok.

https://reader.dia.hu/document/Orban_Otto-Egyik_oldalarol_a_masikra_fordul_el-1139/Orban_Otto-Egyik_oldalarol_a_masikra_fordul_el-orban00876

Szlabóczky Mercédesz 79

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16. Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15. Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21. Nyitva: Október 31-ig. szerdától vasárnapig 10–18 óráig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1. Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9. Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16. Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 14–18 óráig

Kazinczy Ferenc Múzeum 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11. Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275. Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig

Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Kassak-KoltesPerformance-A1poszter-02.indd 1 Kassak-KoltesPerformance-A1poszter-02.indd 1 Kassak-KoltesPerformance-A1poszter-02.indd 1

Untitled-1 1

2019.05.29. 14:19:04

2021. 06. 10. 22:3

Megjelent!

Forgách utca

Pacsirtamező u .

y cz zin Ka

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

a út yalj

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

ölg etv

n rk

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

Corvin Negyed

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Magyar Nyelv Múzeuma

Ady Emlékmúzeum

Mesemúzeum

Jókai Emlékszoba

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

Kazinczy Ferenc Múzeum

Bajor Gizi Színészmúzeum