PIM programfüzet // november-december

PIM PROGRAM 2021.

NOVEMBER DECEMBER

www.pim.hu

45 ÉV KASSÁKKAL ÓBUDÁN Negyvenöt évvel ezelőtt, 1976. november 26-án nyitotta meg kapuit az óbudai Zichy-kastélyban kialakított Klubház, benne pedig a Kassák Emlékmúzeum és Archívum első kiállítása. A Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként, a magyar avantgárd kiemelkedő személyiségének halálát kevesebb mint egy évtizeddel követően létrehozott emlékmúzeum az elmúlt évtizedek során számos átalakuláson ment keresztül. Célja azonban változatlan: Kassák hagyatékának gondozása, és a magyar avantgárd irodalom és képzőművészet bemutatása, népszerűsítése.

Az első harminc évben, egészen 2006-ig Csaplár Ferenc igazgató szinte egyszemélyes projektjeként működött az intézmény. Ezekben az években került sor Kassák és özvegye hagyatékának feldolgozására, leltározására. A Klubház emeletén mindössze négy termet birtokló emlékmúzeum számtalan kiállítással, katalógussal és rendezvénnyel járult hozzá Kassák emlékezetének fenntartásához. Csaplár Ferenctől Andrási Gábor vette át az intézményt. Több kortárs művész kiállításának megrendezése mellett ő újíttatta fel az emeleti termeket, amelyek a mai napig a múzeum kiállításainak helyszínéül szolgálnak.

2010-ben, Sasvári Edit érkezésével új korszak kezdődött a Kassák Múzeum történetében. Az általa meghatározott program célja az volt, hogy ne elszigetelt jelenségként, hanem a magyarországi művészet és a nemzetközi avantgárd szélesebb összefüggéseiben mutassa be Kassák életművét. A múzeum kiállítási és programkínálatával megszilárdította helyét a magyar múzeumi világban, és nemzetközileg is számon tartott szereplőjévé vált. A közönségkapcsolatok mellett az elmúlt évtizedben a Kassák Múzeum kutatási profilja is megerősödött, több jelentős kutatási projekt, kiadvány és konferencia kötődik a múzeumhoz.

 Fotó: Kassák Múzeum

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató Főszerkesztő: Pádár Eszter Szerkesztők: Cs. Nagy Anikó, Erlitz János, Magyary Anna Olvasószerkesztő: Sulyok Bernadett Kiadványtervezés: Graphasel Design Studio Tördelés: Rimanóczy Andrea Megjelenés: 2021. november-december Megjelenik 2 havonta Szerkesztőség címe: 1053 Budapest, Károlyi u. 16. szerkesztoseg@pim.hu Címlapon: Pilinszky János portréja, 1964–65 körül, Koffán Károly felvétele PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

1

AJÁNLÓ

Amikor 2020 végén átvettem a Kassák Múzeum vezetését, ­célomat elsődlegesen a 2010-ben megkezdett program folyta­ tásában és szakmai, tematikus horizontjának további szélesítésében határoztam meg. Elképzeléseimről bővebben a PIM idei első programfüzetében írtam. A Kassák Múzeum sikere elsődlegesen a nyitott, párbeszéden alapuló közegnek köszönhető, amelyben a fiatal szakemberek is lehetőséget kapnak elképzeléseik meg­ valósítására.

2021-ben, a múzeum megnyitásának negyvenötödik évében is számos programmal, kiállítással és projekttel igyekszünk fenntartani az érdeklődést a Kassák-életmű iránt. Néhány héttel ezelőtt zárt a kelet-európai performanszművészetet bemutató kiállításunk, és hamarosan megnyitjuk a Kassák húga és sógora, Újvári Erzsi és Barta Sándor életművét elsőként feldolgozó tárlatunkat.

Két kötetünk jelenik meg ebben az évben: a 2020-ban Besnyő Éva fotóművészetéről rendezett kiállításunk katalógusa, valamint egy online kiadvány Kassák 1909-es nyugat-európai csavargásáról, magyar és angol nyelven, Úton 1909 címmel. A múzeum tudományos projektjei a Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének feldolgozására alakult OTKA-kutatócsoporttal bővültek, Dobó Gábor vezetésével.

A múzeum kínálatában az online tartalmak újabb podcastokkal, illetve Kassák hely>történet>ek címmel új blogbejegyzés sorozattal gyarapodtak: virtuális csavargásaink során Kassák életének fontos állomásait, budapesti és határokon túli helyszíneit keressük fel. Jövő év elején debütál a múzeum teljes körűen megújított honlapja, illetve új fejlesztésünk: az állandó kiállítás virtuális változata, számos különleges kiegészítéssel.

Szeredi Merse Pál

 Fotó: Kassák Múzeum

2

AJÁNLÓ

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA meghosszabbított határidővel

A tettenérés kamerája címmel 16-25 év közötti amatőr filmkészítők számára hirdetett pályázatot a Petőfi Irodalmi Múzeum. A Mészöly Miklós születésének századik évfordulója alkalmából meghirdetett felhívás meghosszabbított leadási határideje 2022. március 1.

Mészöly betűit olvasva képeket látunk, műveit könnyű „mozizni”. Hogyan lehet ezeket a látványokat lencsevégre kapni egy igazi kamerával? Milyen jelentések születhetnek a képek és hangok talál­kozása által? Milyen képeket hív életre egy az író művei által ihletett jazz improvizáció? Hogyan lesznek filmszerűek Mészöly szövegrészletei mozgóképes formában?

Archív felvételeket, relikviákat, fotókat és különleges tárgyakat válogattunk össze a PIM gyűjteményeiből és Mészöly Miklós szövegeiből, melyet a múzeum a pályázat keretében ingyenesen hozzá­férhetővé és átdolgozhatóvá tesz. Kísérletezz, szedd szét, vágd újra, zenésítsd meg, dramatizáld, illusztráld, tedd személyessé vagy szemléletessé! Mészöly által inspirálva merülj el a tárgyak rejtélyében, mérd meg a súlyukat és kísérletezz filmes megfejtésükkel.

Küldd be nekünk pályamunkádat, amely: • egy maximum 3-5 perces filmetűd mp4 formátumban; • felhasználja a mellékletben szereplő valamelyik részletet Mészöly Miklós Az atléta halála című regényéből (a szövegrészek egészét vagy részletét is fel lehet dolgozni a pályamunkában); • felhasználhatja Vázsonyi Jánosnak az író szövegeire rögtönzött jazz improvizációját vagy Mészöly Eötvös Collegiumban felvett, mellékelt hanganyagát; • felhasználja a PIM gyűjteményében lévő, Mészölyhöz kötődő tárgyak fényképeit; • a pályamunka során bármilyen filmkészítő technika felhasználható (pl. animáció, kollázs, montázs).

Pályázati feltételek: • A pályázó amatőr filmkészítő, tehát: filmkészítő vagy képzőművészeti végzettsége (még) nincsen, jelenleg ilyen területeken nem oktat • A pályázó 16–25 év közötti • Határidő: 2022. március 1.

Felkért zsűritagok: • Gelencsér Gábor filmesztéta, egyetemi docens – ELTE Filmtudomány Tanszék • Tóth Szabina, a PIM médiatárának munkatársa • Kara Dávid grafikus, VJ, a BudapestSchool média és alkotás tanára • Zurbó Dorottya DLA filmrendező és egyetemi oktató – SZFE – DocNomads Joint Masters, METU A legjobb beérkezett pályázati anyagokat kiállítjuk múzeumi és virtuális tereinkben, illetve pénzjutalomban részesítjük. Az 1. helyezett 120.000 Ft,, a 2. helyezett: 100.000 Ft, a 3. helyezett 80.000 Ft pénzjutalomban részesül.

Az elkészült pályamunkákat várjuk név, elérhetőség és rövid bemutatkozó szöveg kíséretében az alábbi email címre: filmpalyazat@pim.hu A felhasználható anyagok letöltéséhez katt ide.

3

AJÁNLÓ

NOVEMBERI PIM ESTI EXTRÁK A Petőfi Irodalmi Múzeum immár több mint egy évtizede rendezi meg rendhagyó tárlat­vezetéseit minden hónap utolsó szerdáján. PIM Esti Extra rendezvényeinken a nem múzeumi munkatársak új szempontokat és megközelítéseket hoznak be a kiállítótérbe, hogy másfajta szemszögből mutassák be látogatóinknak a múzeum gyűjteményét.

A PIM Esti Extra novemberi kiadása kivételes alkalom lesz minden vájtfülű múzeumlátogató és irodalomrajongó számára, hiszen ekkor tartjuk az utolsó tárlatvezetéseinket, mielőtt múzeumunk egy időre bezárja kapuit. Éppen ezért novemberben is különleges témákkal és vendégekkel várunk minden kedves érdeklődőt kiállításainkban.

Az Édes Anna-tárlatunkban Kiss Noémi írónő tart vezetést, aki a női hang hiányára ref­lektál Kosztolányi regényében, és körbejárja a törvényszéki nyelvezet rejtett elnyomásának témáját. A Mészöly–Pilinszky 100 kiállításunkban Szörényi László, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke tesz kísérletet arra, hogy visszaemlékezésein keresztül bemutassa a két szerző portréját.

PIM Esti Extra: 2021. november 24. szerda 18:00

4

PROGRAMOK Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeum

OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum Mesemúzeum – Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

2021.

11.01 — 12.31.

PROGRAMOK

PIM

PIM NAP KIADÓ A Nap Kiadó új könyveinek bemutatója dedikálással egybekötve.

PILINSZKY100 #18

November 3. szerda 15:00

November 4. csütörtök 19:00

Juhász Anna vendégei: Mispál Attila és Hafner Zoltán 2021-ben ünnepeljük Pilinszky János költő születésének 100. évfordulóját – a centenárium okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal kiemeljük a szerző sokrétű életművét.

A sorozat a Juhász Anna Irodalmi Szalon, a PIM és a PKÜ együttműködésében jön létre.

BORN DIGITAL – MŰHELYKONFERENCIA A magyar tudomány ünnepe alkalmából

Born digital – azaz digitálisan született. A naponta elküldött ­ e–mailek számát 200 és 300 milliárd közé becsülhetjük a világon.

Csak az egyik legismertebb közösségimédia-platformon közel 5 milliárd megosztás jön létre minden nap. Dokumentumok és más fájlok milliárdjait hozzuk létre, szerkesztjük nemcsak munkánk, de magánéleti tevékenységünk során is; a több milliárd dinamikusan változó weboldal szédítő kavalkádjáról nem is beszélve.

Van-e mindezzel dolguk a közgyűjteményeknek? A kérdés költői, a válasz azonban összetett. Van, de pontosan mivel és hogyan?

6

November 5. péntek 10:00

PIM

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA Mészöly–Pilinszky filmklub

PROGRAMOK

November 8. hétfő 18:00

Halhatatlanság (1959) Rendező: Jancsó Miklós, szereplő: Mészöly Miklós Igézet (1963) Rendező: Bácskai Lauró István, szereplő: Mészöly Miklós Filmklubunk ez alkalommal Mészöly Miklós alakját a vetítővásznon igyekszik tetten érni. Két olyan szerzői filmet láthatnak, amelyekben az író színészként játszik szerepet. Jancsó rövidfilmjében a tragikus sorsú szobrászművészt, Goldmann Györgyöt alakítja.

Bácskai Lauró kísérleti filmjében a nehéz fizikai munka vizuális költészetté formálását testesíti meg. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, hogy közösen térképezhessük fel a különböző művészeti ágak átjárhatóságát.

A vetítés után Gelencsér Gábor filmesztéta tart rövid előadást, amelyet kötetlen beszélgetés követ.

KMI 12-ESTEK A PIM-BEN

A legfiatalabb nemzedék – A KMI 12 junior szerzőinek, valamint a verseikből készült zenéknek és videóklipeknek a bemutatója

 Fotó: Mészöly Miklós portréja, 1993 körül, Gál Csaba (PIM)

November 8. hétfő 18:00

Fellépők: Bék Timur, Nagy Lea, Regős Mátyás és Marcsák Gergely Az est házigazdái: Tóth János Gergely színművész és Luzsicza István, a PKÜ KMPI irodalmi szerkesztője A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgató­ságának évadzáró zenés irodalmi sorozata a KMI 12 program szerzőivel

„…ÉLETÉT ÍRÁSBAN TOVÁBB TUDJA ÉLNI”

Irodalmi est a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj 2020-as ösztöndíjasainak részvételével

November 10. szerda 18:00

Az est során az alkotók az ösztöndíjas időszak alatt született verseikből, prózáikból olvasnak fel.

Fellépnek: Kopriva Nikolett, Viola Szandra, Bíró Krisztián, Marcsák Gergely Az estet Mirtse Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíj­ referense moderálja.

7

PROGRAMOK

SÉTA ÉDES ANNÁVAL Sétánkon a történet helyszíneit járjuk ­végig, a regény részleteivel, irodalmi szövegekkel, naplókkal idézve fel a 100 évvel ezelőtti eseményeket.

PIM

November 11. csütörtök 17:30-18:30

Részletek a 34. oldalon.

„HARANGOK ZÚGNAK BENNEM” Csoóri Sándor-est

Öt évvel ezelőtt hunyt el a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Csoóri Sándor.

November 11. csütörtök 18:00 A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött: petofiestek@gmail.com

November 11-én barátokkal, tisztelőkkel, közreműködő alkotókkal idézzük meg a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres ­Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró munkásságát és személyét. Milyen a Csoóri-vers?

Miképp jelenik meg munkásságában népköltészeti és történelmi hagyomány, s hogyan olvassuk esszéit? Miképp lehet ezt a páratlan életművet a legfiatalabb generációhoz közel hozni?

Az esten a személyes hangvételű beszélgetést felolvasás, zenei betétek és vetítés színesíti.

Vendégek: Kodolányi Gyula, Kossuth-díjas költő, műfordító, ­irodalomtörténész; Illyés Mária művészettörténész; Korniss Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-­ emlékdíjas fotográfus; Navratil Andrea népdalénekes; Császár Angéla, Jászai Mari-díjas színművész Háziasszony: Juhász Anna irodalmár Az est a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében valósul meg.

8

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

PIM

PROGRAMOK

NEMES NAGY ÁGNES-KONFERENCIA az Irodalmi Magazin szervezésében

November 12. péntek 10:00–17:00

10:00–11:20 Nemes Nagy Ágnes és az Újhold – kerekasztal

Buda Attilával, Hernádi Máriával és Z. Urbán Péterrel beszélget Pataky Adrienn 11:20–11:30

Kávészünet

11:30–12:50

Hatás és közvetítés// szekcióelnök: Kondor Péter János

11:30–11:45

11:45–12:00

12:00–12:15

12:15–12:30

Kulcsár Szabó Ernő: Költészet és költőiség.

Nemes Nagy Ágnes a hatástörténetben Mártonffy Marcell: Az öntudat újjászületései.

Ekhnáton és más médiumok Mudriczki Judit: „Nem ad halasztást az idő”.

Nemes Nagy Ágnes költészete angol fordítók és olvasók között Osztroluczky Sarolta: A vers sugárzóképessége.

A Nemes Nagy-líra hatástörténetéhez

12:30–12:50 Vita 12:50–14:00 Ebédszünet

 Fotó: PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár

14:00–15:20 Közöttiség és bennefoglaltság //

szekcióelnök: Molnár Krisztina 14:00–14:15

14:15–14:30 14:30–14:45

14:45–15:00

Horváth Kornélia: A „közöttiség” tapasztalata.

Nemes Nagy Ágnes: Éjszakai tölgyfa Bartal Mária: Egy koponya belsejében G. István László: Egy flaneur fenomenológiája Nemes Nagy Ágnes Múzeumi séta című versében Berszán István: Között. Avagy „tartalmainkkal legalább annyira akarunk hatni, mint eszközeinkkel”

15:00-15:20 Vita 15:20–15:30 Kávészünet 15:30–17:00

Hagyaték és kánonok // szekcióelnök: László Laura

15:30–15:45

15:45–16:00

16:00–16:15 16:15–16:30

16:30–17:00

Borbás Andrea: Nemes Nagy Ágnes hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban Szénási Zoltán: Egy megöröklött ellentétről.

Babits–Lukács–Nemes Nagy Tüskés Anna: Lengyel Balázs és az Újhold Szekeres Nikoletta: Nemes Nagy Ágnes gyerek- versei irodalomtörténetek tükrében Vita, zárás 9

PROGRAMOK

KAPOLCSKA FELOLVASÓEST Kötetbemutató beszélgetések

PIM

November 12. péntek 16:00–17:30

17 tehetséges, a nyári szünetéből immár második éve tíz napot az irodalomnak, alkotásnak szentelő fiatal mire képes, ha három szuper mentor, Élő Csenge, Tarr Ferenc és Kubiszyn Viktor egy költői fekvésű faluban együtt gondolkodik, alkot velük?

Részletek a 32. oldalon.

OSTROMSÉTA Részletek a 34. oldalon.

ÍRÁSFLESSEK KURZUS Kötetbemutató beszélgetések

November 13. péntek 9:30–11:00

November 13. szombat 16:00–17:30

A felolvasódélutánon az elmúlt közel két év legizgalmasabb ­szövegei hangzanak majd el alkotóik tolmácsolásában.

Részletek a 32. oldalon.

EGY KIS SÉTA ADY ENDRÉVEL Tematikus sétánkon Ady életének pesti helyszínein idézzük meg őszi bolyongásait.

November 17. szerda 17:30–19:00

Részletek a 34. oldalon.

PILINSZKY100 #19 Juhász Anna vendégei: Győrffy Ákos és Halmosi Sándor 2021-ben ünnepeljük Pilinszky János költő születésének 100. évfordulóját – a centenárium okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal kiemeljük a szerző sokrétű életművét.

A sorozat a Juhász Anna Irodalmi Szalon, a PIM és a PKÜ együttműködésében jön létre.

10

November 18. csütörtök 19:00

PIM

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS Mészáros Judit pszichoanalitikus: A dialógusteremtő Ferenczi Sorozatszerkesztő: Takács Mónika

PROGRAMOK

November 19. péntek 18:00 Közreműködik: Csadi Zoltán színművész

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata.

A TETTENÉRÉS KAMERÁJA Mészöly–Pilinszky filmklub

November 22. hétfő 18:00

Lírai beszélgetés Pilinszky Jánossal (1978) Rendező: Maár Gyula Nyomozás – Mészöly-fragmentumok (2021) Rendező: Medgyesi Gabriella Az egyik portrét lírai riportfilmben beszélget Pilinszky Jánossal barátja, Maár Gyula rendező. A költő tárgyairól, a gondolkodás és az alkotás mechanizmusáról, munkájáról, a látszólagos banalitásokról, a hitről, Simone Weilről és a huszadik század botrányáról mondja el gondolatait, valamint felolvas verseiből.

A másik portré Mészöly Miklós életét és művészetét mutatja be televíziós és rádióinterjúiból, felolvasásaiból, a műveiből készült film- és hangjátékrészletekből, és azokból a filmrészletekből rekonstruálja, amelyekben színészként szerepelt.

A vetítés után Gelencsér Gábor filmesztéta beszélget Medgyesi Gabriella rendezővel.

11

PROGRAMOK

KMI 12-ESTEK A PIM-BEN Az irodalmi önmarketing útjai – önmenedzselés a közösségi ­médiában és tudatos visszavonulás a digitális világtól Fellépők: Kürti László és Szálinger Balázs Az est házigazdái: Tóth János Gergely színművész és Luzsicza István, a PKÜ KMPI irodalmi szerkesztője A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Program­ igazgatóságának évadzáró zenés irodalmi sorozata a KMI 12 program szerzőivel

12

PIM

November 23. kedd 18:00

PIM PROGRAMOK

PIM ESTI EXTRA A PIM Esti Extra novemberi kiadása kivételes alkalom lesz minden vájtfülű múzeumlátogató és irodalomrajongó számára, hiszen ekkor tartjuk az utolsó tárlatvezetéseinket, mielőtt múzeumunk egy időre bezárja kapuit. Éppen ezért novemberben is különleges témákkal és vendégekkel várunk minden kedves érdeklődőt kiállításainkban.

PROGRAMOK

November 24. szerda 18:00 Rendhagyó tárlatvezetések kiállításainkban Minden kiállítás 20 óráig látogatható.

Belépő: 1000 Ft

ÉDES ANNA / TRIANON 100 Az Édes Anna-tárlatunkban Kiss Noémi írónő tart vezetést, aki a női hang hiányára reflektál Kosztolányi regényében, és­­körbe­járja a törvényszéki nyelvezet rejtett elnyomásának témáját.

[KÉT PORTRÉ| MÉSZÖLY-PILINSZKY 100 A |KÉT PORTRÉ| - Mészöly–Pilinszky 100 című kiállításunk utolsó rendhagyó tárlatvezetésén Szörényi László irodalomtörténész, kritikus, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke tesz kísérletet arra, hogy megrajzolja a szerzők kettős portréját műveik értelmezéseiből és személyes emlékeiből.

13

PROGRAMOK

TÁRGY-BESZÉLGETÉSEK „...költőien lakozik az ember…”

PIM

November 25. csütörtök 17:00

Rendhagyó beszélgetések nem csak az Édes Annáról.

Részletek a 33. oldalon.

„…ÉLETÉT ÍRÁSBAN TOVÁBB TUDJA ÉLNI” Irodalmi est a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj 2020-as ösztöndíjasainak részvételével

November 25. csütörtök 18:00

Az est során az alkotók az ösztöndíjas időszak alatt született verseikből, prózáikból olvasnak fel.

Fellépnek: Fodor Janka, Imre Ábris, Vida Kamilla, Veszprémi Szilveszter Az estet Mirtse Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíjreferense moderálja.

JÖVŐBEMUTATÓ

kortárs // írók // képek // beszélgetések Részletek a 33. oldalon.

14

November 26. péntek 17:00– 18:30

PIM

PROGRAMOK

PIKNIK November 26-27.

14:00 RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA PILINSZKY JÁNOSRÓL Vendég: Bánki Éva és Regős Mátyás

10:00 „KÖRÜLBELÜL IDŐ” EXTRA Pilinszky Budapestje / irodalmi séta Juhász Annával Vendég: Hafner Zoltán

15:00 TÁRLATVEZETÉS A |KÉT PORTRÉ| Mészöly–­Pilinszky 100 című kiállításban Tárlatvezető: Wirth Imre kurátor

14:00 PILINSZKY EMLÉKEZETE HOBÓVAL Vendég: Földes László Hobo

16:00 „...ÚTRAKELNI, AKÁRHOVÁ?”

Beszélgetés P ­ ilinszky János fotográfiáiról Vendég: Bartis Attila, Dobos Tamás

15:00 „MERT ELHAGYATNAK AKKOR MINDENEK” - ­Pilinszky János és a háború Seress Zoltán színművész Pilinszky János ­felolvasószínháza

17:30 „ÉS MEGNYITJA A KÖNYVET” - Pilinszky János ma Vendég: Bogyay Katalin, Ugron Zsolna, Lator László

16:30 PILINSZKY FILMKLUB / BÓDY GÁBOR: PSYCHÉ Vendég: Cserhalmi György, Gelencsér Gábor

19:30 A PILINSZKY POKET BEMUTATÓJA Vendég: Vecsei H. Miklós, Asztalos Emese, Beck Zoltán, Zalán Tibor, Nagy Lea

18:00 „A MINDÖRÖKRE ISMERETLEN” - Pilinszky-emlékest Vendég: Ágh István, Márton László, Mezey Katalin, Udvaros Dorottya, Kovács Ferenc Öcsi és zenésztársai 20:00 „ÉN TILTOTT CSILLAGON SZÜLETTEM” - irodalmi koncert Előadja: Pátkai Rozina, Döbrösi Laura, Juhász Anna, Horváth Kristóf, Dóczi Bence és Fenyvesi Márton

A Pilinszky PIKNIK házigazdája: Juhász Anna Regisztráció: pilinszkyj100@gmail.com – a konkrét program megnevezésével! A rendezvény minden programja és a |KÉT PORTRÉ| Mészöly–Pilinszky 100 című kiállítás ingyenesen látogatható.

15

PROGRAMOK

4 X PETŐFI

Színház az egész… Petőfi és szerepei

PIM

November 27. szombat 17:00

Részletek a 35. oldalon.

ÉDES ANNA FINISSZÁZS

December 2. csütörtök 15:00

Az Édes Anna / Kosztolányi - Trianon 100 című kiállításunktól rendhagyó módon búcsúzunk. Bebarangoljuk Kosztolányi ifjúságának helyszíneit, egy olyan fiatalemberét, aki az Édes Anna című regény bohémül felelőtlen Jancsi úrfijához hasonlóan élte át a város zaját és zenéjét. Ezután rendhagyó kurátori tárlatvezetésre kerül sor a kiállításban, mely az író ikonikus regényének egyik központi kérdésére keresi a választ: hogyan határozza meg az egyént a közösség, a közösséget az egyén sorsa?

Közreműködik: Ertl Zsombor és Fekete Ágnes színművészek, Horváth Attila és Laza Tímea táncművészek és Bíró Szabolcs (Maszkura) tangóharmonikás.

Végül közösségi szöveginstallációra invitálunk minden kedves ­érdeklődőt, mielőtt a kiállítás bezár és letesszük a kezünkben lévő tárgyakat.

4 X PETŐFI „Hanem ezt nem olvasnod kellene a flegmatikus papirról, de hallanod...” - interaktív tárlatvezetés

December 4. szombat 17:00

Részletek a 36. oldalon.

’BAJNOK

„A megnyílót elzárja roppant távolság…”

A hagyaték mint az előhívás és szembesülés tere Szövegek a Hajnóczy-hagyatékból, kommentárokkal Cserjés Katalin (az SZTE nyug. docense, a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely vezetője): ’Bajnok. Tanulmánykötet a Hajnóczy Péter-hagyaték darabjaihoz. A szerzővel Hoványi Márton PhD, az ELTE TÓK adjunktusa, a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely tagja beszélget. Bemutatkoznak a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely tagjai: Németh Zsófia (SZTE BTK Modern Magyar PhD program): A humánum nevében, Tempevölgy, 2021 Az egyik intapusztai ápolt, Szépvölgyi Aliz hátrahagyott szépirodalmi szövegei, kommentárokkal, felolvasással, kapcsolódva Hajnóczy Péter Az elkülönítő című szociográfiájához.

A primer szövegeket Mészáros Ágoston színművész felolvasá­ sában hallhatják.

16

December 3. péntek 17:00

PIM

PROGRAMOK

Ludmán Katalin miskolci doktorandusznak, a Hajnóczy-műhely tagjának beszámolója a Hajnóczy-hagyaték áttekinthetővé tétele, elektronikus rögzítése (digitalizálása) érdekében végzett munkájáról.

Rácz Lőrinc világítástervező bemutatja a 2018-as szegedi Hajnóczy-konferenciára készített fényinstallációja dokumentumait (Fekete fény a sötétben / Black Cube. Hajnóczy-konferencia és mesterkurzus In memoriam Nagy Tamás, SZTE BTK, Régi Zsina­ góga, Szeged, 2018. október), továbbá a Téboly-konferencián elmondottak továbbgondolását (Hangok a sötétben, A téboly menyasszonya – [Elme]betegség és terápia Hajnóczy Péter életművében. Lezárhatatlan párbeszédben, VII. országos Hajnóczy Péter-konferencia) Bemutatkozik Malya Attila festőművész, a ’Bajnok könyvborítójának tervezője Kancsó Luca kortárstáncművész improvizációja Hajnóczy Péter Gyűrűk című enigmatikus szövegére A Hajnóczy-műhely bemutatkozását két tárlóban kiállított tárgyi dokumentumok (hagyatéki lapok, iratok, az író kedvelt, s nem egyszer megörökített tárgyai) egészítik ki (Bélafi Antal tulajdonából).

PILINSZKY JÁNOS KEDVENC ZENEDARABJAI

December 6. hétfő 18:00

Pilinszky János esszéiben és publicisztikai írásaiban, barátaival való beszélgetései során számos zenedarabról jegyezte le, osztotta meg gondolatait. Kedvenc zenéiből hallhat most válogatást a közönség, a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött saját hanglemezei digitalizált változatát. A felvételek hűen tükrözik az eredeti lemezeken az egykori hallgatásból fakadó apróbb sercegéseket, jelezve egy-egy résznél az ismételt használatot.

Közreműködik: Fehérvári Péter színművész

Zenehallgatással egybekötött beszélgetés

Czigány György, a Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben című legendás rádiós műsor vezetője, író, költő, zenei rendező több interjút is készített egykor Pilinszky Jánossal. Pintér Tibor zeneesztétával a zenében élő Pilinszkyről beszélget.

INDIÁNOS FINISSZÁZS Finisszázs a Rézbőrű volt az alkony című, a magyar indiánozást bemutató kiállításban. Összegző tárlatvezetést tart Wirth Imre kurátor, a hangszeres zenei betéteket a bakonyi indiánok adják elő. A záróesemény tisztelgés egykori indiánjaink előtt. Az indián hangulatot és kultúrát kézműves foglalkozással is megidézzük.

December 7. kedd 17:00

17

PROGRAMOK

KMI 12-ESTEK A PIM-BEN

Hit és irodalom – hitről, vallásról, költészetről advent és karácsony jegyében

PIM

December 7. kedd 18:00

Fellépők: Iancu Laura, Zsille Gábor és Lövétei Lázár László Az est házigazdái: Tóth János Gergely színművész és Luzsicza István, a PKÜ KMPI irodalmi szerkesztője A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Program­igazgatóságának évadzáró zenés irodalmi sorozata a KMI 12 program szerzőivel

„…ÉLETÉT ÍRÁSBAN TOVÁBB TUDJA ÉLNI” Irodalmi est a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj ­2020-as ösztöndíjasainak részvételével Az est során az alkotók az ösztöndíjas időszak alatt született verseikből, prózáikból olvasnak fel.

Fellépnek: Borcsa Imola, Láng Orsolya, Nagy-Laczkó Balázs, Sztercey Szabolcs Az estet Mirtse Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíjreferense moderálja.

18

December 8. szerda 18:00

PIM

PILINSZKY100 #20

PROGRAMOK

December 9. csütörtök 19:00

Juhász Anna vendégei: Müller Péter Sziámi és Darvas Ferenc 2021-ben ünnepeljük Pilinszky János költő születésének 100. évfordulóját – a centenárium okot és lehetőséget teremt arra, hogy programokkal, közösségi és online együttlétekkel, videókkal kiemeljük a szerző sokrétű életművét.

A sorozat a Juhász Anna Irodalmi Szalon, a PIM és a PKÜ együttműködésében jön létre.

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS Parádi Andrea irodalomtörténész, muzeológus – Takács Mónika irodalomtörténész: Tükörszoba – Az alkotás lélektana, lélektan az alkotásban Kosztolányi Dezsőnél Az esemény a PIM Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100 című kiállításához kapcsolódik.

December 10. péntek 18:00 Közreműködik: Sipos Imre színművész

Sorozatszerkesztő: Takács Mónika A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a PIM közös műhelybeszélgetés-sorozata.

4 X PETŐFI

Egy lila frakk emléke

December 11. szombat 17:00

Részletek a 36. oldalon.

CSOÓRI-SZALON Vecsei H. Miklóssal és Szirtes Edina Mókussal

4 X PETŐFI

Zengj ragyogóan és sötéten

December 12. vasárnap 19:00

December 17. péntek 17:00

Részletek a 36. oldalon.

CSOÓRI-SZALON Vecsei H. Miklós vendégei Balla Gergely és a Platon Karataev zenekar

December 18. szombat 15:00

19

PROGRAMOK

KASSÁK MÚZEUM November 10. szerda 15:00–17:00

SZENIOR SZEÁNSZ EX LIBRIS ŐSZI MOTÍVUMOKKAL Az összejövetelen finom tea és keksz mellett rövid, vetített képes előadással ismerkedünk a linómetszés technikájával és az ex libris műfajával klasszikus és modern példákon keresztül. Ezt követően őszi motívumok felhasználásával elkészítjük saját tervezésű monogramos pecsétünket,

amellyel nemcsak kedvenc könyveinket jelölhetjük egyedi módon, hanem borítékra, névjegykártyára vagy ajándékkísérő lapra nyomtatva is használhatunk. A foglalkozást Matuz Edit vezeti.

A rendezvény óbudai lakosoknak és nyugdíjasoknak ingyenes.

November 12. és 19. péntek 17:00–20:00

GRAFIKAI WORKSHOP: MÁRVÁNYOZÁS I–II. Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vezetésével

Kétrészes műhelysorozatunkban a papírszínezés művészi technikájával, a márványozással ismer­kedünk. Elődje, az ősi „szuminagasi” (lebegő tintaforma) technika a 12. században jelent meg Japánban, onnan jutott el Perzsiába, majd az Oszmán Birodalomba. Európában ezért „török papírként” ismerik. A márványozásnál használt olajos festékből speciális 20

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM

PROGRAMOK

oldószer, valamint egy „fésű” segítségével lehet látványos és megismételhetetlen formákat, színkompozíciókat alkotni a víz felszínén, amely a festékes vízfelületre illesztett papíron rajzolódik ki.

Az egyedi alkotások száradás után könyvek, füzetek kötésére, könyvjelzőnek is használhatók.

A műhelymunka második részében az elkészült és megszáradt alkotásokból mappát, füzetet készítünk és a könyvek különleges szélfestését is megtanuljuk.

A szükséges anyagokról a Kassák Múzeumban Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vándornyomdászok gondoskodnak, akiktől a technikai fogásokat elsajátít­hatjuk. A műhelymunkához kötény, gumikesztyű, maszatolható ruha ajánlott, a szélfestéshez pedig hozzátok el kedvenc vagy ajándékba szánt könyveiteket, titkos naplótokat.

A workshop alatt készült műveket a résztvevők hazavihetik.

Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu Belépőjegy: alkalmanként 1500 Ft (felnőtt), illetve 1000 Ft (diák/nyugdíjas) A belépő az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes.

December 3. péntek 15:00–17:00

SZENIOR SZEÁNSZ AVANTGÁRD ADVENT Ünnepi dekorációként vagy karácsonyi ajándékként geometrikus absztrakt mintával díszített kerámia és papír poháralátéteket és ragyogó színű, térhatást keltő festékkel ajtóra, ablakra, fenyőágra függeszthető adventi díszeket alkotunk Matuz Edit vezetésével. Finom tea, keksz és halk zene szolgáltatja az adventi hangulatot.

A rendezvény óbudai lakosoknak és nyugdíjasoknak ingyenes.

21

PROGRAMOK

OSZMI

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM November 3. szerda 18:00

VILLAKONCERT Közreműködik: CONCENTUS CONSORT régi zenei együttes

 Fotó: OSZMI

A zenekar középkori és reneszánsz muzsikát játszik történelmi hangszerekkel. A zenetörténetnek ez az egyedülállóan szép része, valamint a korabeli hangszerek különleges formája és hangszíne felejthetetlen élményt nyújt. Az együttes repertoárján a XIII–XVII. század zenéje szerepel, nagy mesterek gyakran játszott művei éppúgy, mint ismeretlen szerzők nehezen hozzáférhető vagy elfeledett kompozíciói.

Ez alkalommal reneszánsz kori repertoárjukkal jelentkeznek.

Belépő: 1000 Ft November 4. csütörtök 10:00–16:00

KONFERENCIA

Színről színre – Színjátszás vidéken a ­dualizmus korától a II. világháború végéig A XIX. század végén, a XX. század elején Magyarországon a vidéki színjátszást az általános áramlatok mellett mindig a helyi, sajátos körülmények alakították. A vidéki színjátszás történetében jól láthatóvá válnak azok a folyamatok, amelyek a kor színházépítészeti törekvéseit, a színházi szakma szerveződési kísérleteit és a színikerületek kialakítását meghatározták.

22

OSZMI

PROGRAMOK

Az I. világháborút lezáró trianoni béke óriási veszteségeket okozott a vidéki színházak életében. Az elcsatolt városokban a színházi kultúra méltatlan helyzetbe került, de a ­válság következményei a határon belül maradt együtteseket is sújtották.

A konferencia meghívott előadói a vidéki színjátszás különböző lokális sajátosságait, összefüggésrendszerét mutatják be.

A konferencia meghívott partnerintézménye: Móra Ferenc Múzeum, Szeged Előadók: Béres Katalin, Bodó András Ottó, Csiszár Mirella, Gajdó Tamás, Gerecs ­Katalin, Huber Beáta, Ordasi Zsuzsanna, Rajnai Edit, Sándor János, Szabó Attila, Tóth István, Tóth László A konferencia létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. / A belépés ingyenes.

November 5. péntek 18:00

MŰTÁRGYLESEN

El Kazovszkij színházi díszlet- és jelmeztervei Ismeretterjesztő sorozatunk beszélgetései az OSZMI gyűjteményének egy-egy kiválasztott darabja köré szerveződnek. A program célja műtárgyaink népszerűsítése, azok minél több oldalról való elemzése. A novemberi alkalom során El Kazovszkij egy-egy díszlet- és jelmeztervén keresztül a művész színházi alkotásai kerülnek középpontba.

El Kazovszkij, a huszadik századi magyar képzőművészet különleges alkotója volt, aki festményein és grafikáin keresztül egy sajátos, egyéni világot teremtett meg, amelynek térbeli kiterjesztésére performanszaiban is kísérletet tett.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Szcenikai Gyűjteményében található jelmezterv, amelyet a Szolnoki Szigligeti Színház 1983-as Beaumarchais-előadása, a Figaro házassága, avagy egy bolond nap, valamint a budapesti József Attila Színház által 1993-ban bemutatott, Bertolt Brecht A városok sűrűjében című produkciójához készült díszlettervek El Kazovszkij munkássá­gának egy ritkábban tárgyalt oldalát mutatják be, színházi alkotásainak jellemző karakterjegyeibe adnak betekintést. A kiválasztott művek által megismerhetjük a művész színpadi látásmódját, a drámák köré szervezett összművészeti alkotásokat.

Vendégek: Uhl Gabriella művészettörténész (Budapesti Metropolitan Egyetem) és Halász Tamás tánctör­ ténész, kritikus (PIM–OSZMI, Táncarchívum) Moderátor: Galácz Judit (PIM–OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeum) Belépő: 1000 Ft  Fotó: OSZMI

23

PROGRAMOK

OSZMI

November 6. szombat 10:00

FÉNYBŐL SZŐTT MESÉK Jéglámpások

Sorozatunk elsősorban óvodás korú gyerekek és szüleik számára kínál kellemes perceket egyegy szombat délelőtt, mely során a mesék és a muzsika világában barangolunk.

Közreműködik: Kecskés Karina színész, drámapedagógus és Fehérváry Lilla előadóművész Belépő: 500 Ft (3 év alatt ingyenes)

November 10. szerda 18:00

KÖNYVBEMUTATÓ

Szigethy Gábor: Pikáns zsoltár – Mezei Mária Mezei Mária a huszadik század hányattatott sorsú színészegyénisége. Ünnepelt filmszínész, színházi csillag, a ’30-as, ’40-es évek nőideálja, a „vörös Mezei”, a „franciás Mezei”. Ám szellemének, hivatástudatának szűk e kívülről rászabott szerep, könyvet ír hivatásáról, megtéréséről, erdélyi népdalokból műsort szervez, élete vége felé „álomszínházat” álmodik. Mikor a kommunista hatalom a pálya szélére sodorja, és színész-napszámosként a Liliputi Színházban kell játszania, éjszakai lokálfellépésein a kuplék után Ady-versekkel, zsoltárokkal rendíti meg a mulatók közönségét.

Szigethy Gábor Kossuth-díjas író, irodalom- és színháztörténész három évtizeden át dolgozta föl a színésznő kéziratos hagyatékát, relikviáit. Kötetbe gyűjtött írásai e kutató- és rendszerezőmunka állomásait jelzik: a színésznő életének egy-egy epizódját idézik írott vagy tárgyi emlékek, levelek, feljegyzések, naplók vagy fényképek, színlapok révén. Az esszésorozat albumformátumú keretbe illeszkedik, az egész oldalas, múltidéző színészportrékat különleges magánfotók, levéldokumentumok kísérik.

Pikáns zsoltár – Mezei Mária

Szigethy Gábor

Szigethy Gábor könyve egyszerre esszékötet és képeskönyv a múltról, pályakép és kortörténet: az énközpontú, franciás Mezei Máriából miért, miképpen lett a másokért élni akaró, zsoltáros Mezei Mária, aki elpergő színészéletét ajándékozta a közönségnek.

Mezei Mária a huszadik század hányatatott sorsú színészegyénisége. Ünnepelt filmszínész, színházi csillag, a ’30-as, ’40-es évek nőideálja,

a „vörös Mezei”, a „franciás Mezei”. Ám szellemének, hivatástudatának

szűk e kívülről rászabott szerep, könyvet ír hivatásáról, megtéréséről, erdélyi népdalokból műsort szervez, élete vége felé „álomszínházat”

álmodik. Mikor a kommunista hatalom a pálya szélére söpri, és színésznapszámosként a Liliputi Színházban kell játszania, éjszakai lokál-

fellépésein a kuplék után Ady-versekkel, zsoltárokkal rendíti meg a mulatók közönségét.

Szigethy Gáborral Horváth Bence, a Kortárs Kiadó f­ őszerkesztője beszélget.

Az est színész vendége: Pápai Erika Szigethy Gábor Kossuth-díjas író, irodalom- és színháztörténész három

évtizeden át dolgozta föl a színésznő kéziratos hagyatékát, relikviáit.

Kötetbe gyűjtött írásai e kutató- és rendszerezőmunka állomásait jelzik: a színésznő életének egy-egy epizódját idézik írott vagy tárgyi emlékek,

levelek, feljegyzések, naplók vagy fényképek, színlapok révén. Az esszésorozatot egész oldalas, múltidéző színészportrék, különleges magánfotók, levéldokumentumok kísérik.

Szigethy Gábor könyve egyszerre esszékötet és képeskönyv a múltról, miért, miképpen lett a másokért élni akaró „zsoltáros” Mezei Mária, aki elpergő színészéletét ajándékozta a közönségnek.

A belépés ingyenes

7 000 Ft ISBN 978-963-435-085-9

24

Szigethy Gábor

pályakép és kortörténet: az énközpontú „franciás” Mezei Máriából

A könyv a helyszínen árengedménnyel megvásárolható.

Pikáns zsoltár – Mezei Mária

OSZMI

PROGRAMOK

November 11. csütörtök 17:00

SZAKMAI NAP PEDAGÓGUSOKNAK A Latinovits Zoltán életművét bemutató új kiállítás, valamint az ehhez kapcsolódó ­középiskolásoknak tervezett programok bemutatása.

A belépés ingyenes.

November 15. hétfő 14:00

MÚZEUMI SZAKMAI NAP

Kurátori tárlatvezetések új kiállításainkban 1. „Embernek röpülni boldogság” – Latinovits Zoltán (1931–1976) című kiállításban Gajdó Tamással „A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek, kellékek. Halálával művészete megszűnik. A kortársak halálával emléke is kivész. Festmény vagy fénykép marad utána, halott mozgókép, valamely régi pillanat viaszlemeze, kellékek, rossz kalap, sétabot, sír. Élete szűntével varázsa is megszűnik” – írta Latinovits Zoltán a Ködszurkáló című, 1973-as művében. Tárlatunk a Latinovits-legendán áttörve megidézi az alkotás minden gyötrelmével, örömével, bánatával küzdő, teremtő ember alakját. Bemutatja azt a társadalmi környezetet, melyben a meg nem értett művész létezett, bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek tanúsítják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták küldetésének beteljesülését.

A kiállításban hangsúlyosan megjelenik Latinovits előadóművészi tevékenysége is, melyet nemzetépítésnek tartott: a múlt költőinek hangján kortársaihoz szólt. Rövidre szabott művészi pályáját sok ezer ember követte kitüntetett figyelemmel, tragikus halála az egész országot mélyen megrendítette.

2. Nemes nyomokon… – Színház a Farkas utcában című kiállításban Huber Beátával A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín. Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel. Kolozsváron az erdélyi magyar főnemesség felkarolta és támogatta a magyar színészet ügyét, hiszen az anyanyelvi kultúra és műveltség terjesztésének egyik fő eszközét látta benne.

A kamarakiállítás a kolozsvári színjátszás történetének kivételes eseményeit és szereplőit mutatja be gazdag képes, írott és tárgyi anyaggal illusztrálva.

A belépés ingyenes.

25

PROGRAMOK

OSZMI

November 17. szerda 18:00

ESTI EXTRA

Latinovits Zoltánnal A kerekasztal-beszélgetés a Latinovits-kultusz jelenséget járja körül.

Vendégek: Kelecsényi László író, Lukács Sándor színművész Moderátor: Gajdó Tamás kurátor Belépő: 1000 Ft

 Fotók: Welles Ella, Kresz Albert felvételei, OSZMI

„Embernek röpülni boldogság” – Latinovits Zoltán (1931–1976) című időszaki kiállítás kísérőprogramja.

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest, Stromfeld Aurél út 16.

November 19. péntek 19:00

PINCÉTŐL A PADLÁSIG

Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában Regisztráció szükséges a szebenyi.agnes@oszmi.hu e-mail címen.

Belépő: 2000 Ft

November 25. csütörtök 18:00

FELOLVASÓSZÍNHÁZ

az Örkény István drámaírói ösztöndíj 2020. évi nyertes pályaműveiből Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét. A 2020-ban elkészült drámák közül a kuratóriumi testület javaslata alapján három művet választottunk ki, amely darabokat felolvasószínházi keretek közt szeretnénk megismertetni a közönséggel és a színházi szakmával.

A felolvasószínház harmadik rendezvényén Berettyán Nándort és mentorát, Kiss József rendezőt, művészeti vezetőt, drámaírót látjuk vendégül. A darab címe, amelyet a szerző bemutat: Halottak napja. Az este folyamán részletek hangzanak el a nyertes műből.

A belépés ingyenes.

26

OSZMI

PROGRAMOK

November 27. szombat 19:00

„MA AZ VAGYOK, AKI ELŐTTETEK ÁLL”

Szobaszínházi előadás Bajor Gizi levelezésének és szerepei szövegeinek felhasználásával.

Bepillantást nyerhetünk a kor ünnepelt dívája, a körülrajongott színésznő színpad mögötti életébe, a villa egykori háziasszonyának privát szférájába: miként gondolkodott életről, szerelemről, színpadról.

Bajor Gizi szerepében: Papp Kinga Lívia Rendezte: Spolarics Andrea A hely befogadóképessége: max. 18 fő, ezért a program regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: bgm@oszmi.hu Belépő: 1000 Ft Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest, Stromfeld Aurél út 16.

 Fotó: OSZMI

27

PROGRAMOK

MESEMÚZEUM

MESEMÚZEUM November 6. szombat 11:00

PAPÍRSZÍNHÁZ MESÉK A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható, nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást.

Amit mesélünk: A róka és a gólya A császár új ruhája Csizmás kandúr Ajánlott korosztály: 4–7 éves korig 30 perc

November 13. szombat 11:00

DIAFILMVETÍTÉS

Válogatás a Grimm testvérek meséiből Amit mesélünk: Jancsi és Juliska Hamupipőke Holle anyó Hófehérke Ajánlott korosztály: 6–10 éves korig 30 perc

November 20. szombat 11:00

KOCKAMESE

Játékos foglalkozás sok legoval Bizonyára te is építettél már otthon legóból, duplóból vagy más építőkockából házat, kastélyt, világokat.

Ebben a mesében az általatok épített világok elevenednek meg, segítenek nekünk mesélni.

Ajánlott korosztály: 5–8 éves korig 60 perc

28

MESEMÚZEUM

PROGRAMOK

November 27. szombat 11:00

KULCSÁTADÓ CEREMÓNIA Berg Judit a Mesemúzeum kulcsát Zalán Tibornak adja át. Beszélgessünk és játsszunk együtt!

Ajánlott korosztály: 5–99 éves korig 60 perc December 4. szombat 11:00

MESÉK ADVENT IDEJÉN „A mesélés olyan ajándék, amelyben az is kap, aki adja, és az is ad, aki kapja. Felejthetetlen pillanatokat jelent; közösen megélt élményt nyújt a mesélőnek és a mese hallgatójának egyaránt. Olyan erő, amely építi, gazdagítja, megerősíti és segíti megtartani az emberi kapcsolatokat. A karácsony közeledtét jelzik az adventi koszorúk, az utcákon és házakon megjelenő karácsonyi fények, a mézeskalács, az egymás felé forduló emberek, és reményeink szerint jelzik majd sok helyen az ünnepváró mesegyertyát gyújtó mesélők. A gyertyafényes ünnepváró mesélések ideje a karácsonyok felejthetetlen ajándéka lehet mindenkinek, amit a karácsonyi csodára várva, igaz szeretettel lehet továbbadni generációkon keresztül.”

A Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely mesefoglalkozás-vezetői és Bajzáth Mária, a mesepedagógiai módszer kidolgozója ennek jegyében várja az ünnepi mesés-mondókás-játékos foglalkozásra az óvodásokat, a kisiskolásokat és szüleiket, nagyszüleiket.

Ajánlott korosztály: 6–10 éves korig 60 perc

29

PROGRAMOK

December 11. szombat 11:00

JÁTSZANI JÓ!

Merre ment Piroska az erdőben?

Melyik kártya az igazi? Építs bolygót Kis Herceggel!

Ezen a délelőttön családoddal közösen kipróbálhatod te is a Mesemúzeum társasjátékait.

Ajánlott korosztály: 6–12 éves korig 120 perc

December 18. szombat 11:00

KARÁCSONYI KREATÍV FOGLALKOZÁS Készíts teakeveréket, receptkönyvet vagy képeslapot ajándékba Farkas Réka iparművésszel!

Ajánlott korosztály: 5–12 éves korig 120 perc

30

MESEMÚZEUM

MÚZEUM MÁSKÉPP Múzeumpedagógia / PIM

INTÉZMÉNY NEVE

2021.

2018.

11.01 09.01 12.31.

— 10.31.

31

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

16+ // 18+ KAPOLCSKA // ÍRÁSFLESSEK Kötetbemutató beszélgetések

Bővebben a kreatív írás projektekről: https://pimblog.blog. hu/2021/10/06/kreativ_iras_kurzus

KAPOLCSKA 17 tehetséges, a nyári szünetéből immár második éve tíz napot az irodalomnak, alkotásnak szentelő fiatal mire képes, ha három szuper mentor, Élő Csenge, Tarr Ferenc és Kubiszyn Viktor egy költői fekvésű faluban együtt gondolkodik, alkot velük?

A kérdés költői, a válasz egyértelműen: bármire!

A délutánon az ő szövegeik és sztorijaik fognak elhangzani. Közös és mégis személyes történetük egy-egy állomása.

ÍRÁSFLESSEK

Az Írásflessek kurzus Az Írásflessek 10 alkalmas workshopjai nem ígérik senkinek, hogy íróvá válik (bárhogyan is értsük, mit jelent ez), hogy bekerül a kánonba és az első kötetet sem garantálja a résztvevőknek, de kreatív feladatokon keresztül, az írás / alkotás felszabadító élményével a szöveg és létrehozásának szépséges rejtélyébe enged bepillantást egy olyan közösségben, ahol mindenkinek szenvedélye az irodalom, az alkotás.

A felolvasódélutánon az elmúlt közel két év legizgalmasabb szövegei hangzanak majd el alkotóik tolmácsolásában.

November 12. péntek 16:00–17:30 A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: czekmany.anna@pim.hu Maximális létszám: 40 fő

November 13. szombat 16:00–17:30

A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: czekmany.anna@pim.hu Maximális létszám: 40 fő

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

JÖVŐBEMUTATÓ

November 26. péntek 17:00–18:30

Sokan írnak, de legtöbben csak az asztalfióknak, az asztaltársaságuknak, vagy a Facebook-oldaluknak. Mit tehet az, aki ezt szeretné meghaladni, hogyan emelheti magasabb szintre a szövegeit?

A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 40 fő

kortárs // írók // képek // beszélgetések

Hogyan lehet publikáló szerzővé válni? Vannak elengedhetetlen attribútumai a szerzőnek? Kell-e követnie a világ eseményeit, ki kell-e mennie az agórára, vagy a szobából is megismerhető a világ?

Mit olvas a kortárs? Kortársat vagy klasszikust? Hogyan lehet valakiből főállású szerző, és hogyan tud megélni a művészetéből?

Létezik ilyen egyáltalán?

A résztvevők: Miklya Csanád költő, Korsós Gergő költő, Szabó Benedek író, fotográfus.

18+ TÁRGY-BESZÉLGETÉSEK

Rendhagyó beszélgetések nem csak az Édes Annáról Az Édes Anna / Kosztolányi / Trianon 100 tárlat a regény egy revelatív olvasatát fordítja múzeumi térbe, beléptet minket a textusba. Az ehhez kapcsolódó, 2020-as múzeumpedagógiai pályázat fiatal képzőművészeket szólított meg és azt a kihívást állította eléjük, hogy a regény számukra legfontosabb kérdését / karakterét / jelenségét / problémáját egy tárgyban fejezzék ki. Egy élettörténet-tárgyban, egy olyan objektben, mely nem önmagában, esztétikai minőségével hívja fel magára a figyelmet, hanem a belőle kibontható, általa elmesélhető történetek, sorsok válnak fontossá.

A tárgy-beszélgetések egy-egy nyertes pályamunka történetéből kiindulva vet fel a jelenünk számára is meghatározó problémákat.

„...KÖLTŐIEN LAKOZIK AZ EMBER…” A fordítás költői és szakmai rejtélye jóval izgalmasabb, mint talán elsőre sejtenénk. Mi a kapcsolat egy szöveg világa és egy filmé között? Hogyan lehet egy regényt megfilmesíteni? S hogyan lehet egy másik kulturális hagyomány jelrendszerébe fordítani?

A „fordító” – legyen filmrendező vagy idegen nyelvek ismerője – izgalmas új világokat teremt, a beszélgetés pedig az „átültetés” sokrétű folyamataiba enged bepillantást.

November 25. csütörtök 17:00–18:30 Maximális létszám: 25 fő A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: muzeumped@pim.hu Maximális létszám: 25 fő 33

MÚZEUMPEDAGÓGIA

PIM

SÉTÁK Ebben a szezonban is meghirdetjük közkedvelt városi sétáinkat, melyek aktuális kiállításainktól ­függetlenül elérhetők. Idei új programunk az Ostromséta, mely a budai dombokon kezdődik, és írói naplók, visszaemlékezések mélységein át segít emlékezni 1944–45 fordulójának napjaira.

Valamennyi sétánk igényelhető előre megbeszélt időpontban csoportok részére is a következő címen: muzeumped@pim.hu

SÉTA ÉDES ANNÁVAL „Most megint ősz van. A kocsmákban m ­ ustot árulnak, a gyermekek játszanak a lepottyanó, politúros vadgesztenyékkel. Hullanak a levelek.” Itt az idő, hogy Édes Anna nyomába induljunk a Krisztinaváros árnyas parkjaiban, hangulatos utcáin.

Sétánkon a történet helyszíneit járjuk ­végig, a regény részleteivel, irodalmi szövegekkel, naplókkal idézve fel a 100 évvel ezelőtti eseményeket.

November 11. csütörtök 17:300–18:00 Találkozási pont: a Vérmező északi, Széll Kálmán tér felé eső sarka Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymester honlapján kaphatók.

OSTROMSÉTA

November 13. szombat 9:30–11:00

1944 végén megkezdődött Budapest ostroma, korábban elképzelhetetlen állapotokat hozva a fővárosba.

Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymester honlapján kaphatók.

Mit tesznek ilyen helyzetben az írók? Hogyan élik túl a velük és a körülöttük történt borzalmakat? Hogyan reflektálnak rá? Meg­ írják-e ezeknek a napoknak a krónikáit?

A Rózsadombra vezető sétánkon írói emlékezések, naplók, versek vezetnek bennünket az események nyomában.

Találkozási pont: Vérhalom tér (2. kerület), megközelíthető 11-es, 291-es, 91-es busszal.

EGY KIS SÉTA ADY ENDRÉVEL

November 17 szerda 17:30–19:00

„Milyen az ősz maguknál, édes? / A nap még most is úgy ragyog?”

– kérdezi tőlünk Ady Endre, és mi a keresésére indulunk. Tema­ tikus sétánkon a költő életének pesti helyszínein idézzük meg őszi bolyongásait.

Találkozási pont: a PIM előtt (1053 Károlyi utca 16.)

Maximális létszám: 25 fő Sétajegy: 2800 Ft Jegyek elővételben a PIM jegypénztárában vagy a Jegymester honlapján kaphatók.

„Itt hűvös ősz van. Lehullott már Az első, hideg őszi dér, Lemondani tanít a hulló, Búcsuzó, sárgult falevél...”

34

PIM

MÚZEUMPEDAGÓGIA

RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉSEK

a „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai ­kiállításban 2011-ben nyitott meg a „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai című kiállítás a PIM-ben. Több százezer látogató, több ezer múzeumpedagógiai foglalkozás és négy múzeum­ pedagógus, akiknek mindennapjai részévé vált ez a tárlat – és akik most izgalmas témák mentén vesznek személyesen is búcsút a januárban bezáró kiállítástól.

4 X PETŐFI

November 27. szombat 17:00

A 4 x Petőfi sorozat első alkalmán Czékmány Anna, a PIM múzeumpedagógusa egy rendhagyó (és egy kiállítást búcsúztató), igencsak személyes vezetésen beszél mindenről, ami Petőfi Sándort és a színházat összekötheti. Hogyan képzeljünk el egy XIX. század közepi előadást? Milyen színész volt költőnk? Hogyan juthatott eszébe, hogy egy pár fős társulattal(!) a Lear királyt kérje saját vidéki jutalomjátékának? S egyáltalán milyen „szerepei” voltak emberként és művészként? Miért nem hasonlítanak a róla készült képek egymásra és végképp nem a dagerrotípiára? S milyen szerepeket aggatott rá az utókor / kultusz / idő / irodalom?

A program ingyenes.

Színház az egész… Petőfi és szerepei

Ha ezeken elgondolkodunk, akár még jól is szórakozhatunk a 60 perces kaland során.

35

MÚZEUMPEDAGÓGIA

4 X PETŐFI

„Hanem ezt nem olvasnod kellene a flegmatikus papirról, de hallanod...” - interaktív tárlatvezetés

PIM

December 4. szombat 17:00

Milyen tárgyak beszélnek egy költő életéről, a döntéseiről, az alkotói szándékáról? Járjuk végig a hamarosan lebomló „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” - Petőfi választásai című kiállítást, nyomozzunk benne, ismerjük meg egy-egy emblematikus gyűjteményi darabon keresztül. Nézzünk különböző perspektívából a múzeumi térre, helyezzünk el benne szövegeket, lépjünk párbeszédbe egy elmúlt század alkotójával!

4 X PETŐFI

Egy lila frakk emléke

December 11. szombat 17:00

Egy csokor préselt virág, egy nádpálca, egy kitépett füzetlap, ­kiürült gyógyvizes üvegek és egy lila frakk emléke… miért őrizgetünk ilyen limlomokat a múzeumban, vagy akár a saját szekrényünk mélyén is? Hogyan árulkodnak ezek a köznapi tárgyak egy huszonhat éves fiatalember életének fordulópontjairól? Hogyan lesz egy rémült, de eltökélt fiú elhagyott tárgyaiból egy 200 éves kultusz tápláléka? A 4 x Petőfi következő vezetésén együtt keressük a kultusz gyökereit.

4 X PETŐFI

Zengj ragyogóan és sötéten „A váratlan színváltozásokat s a villámgyors szökelléseket térben és időben nem csupán könyvek szentesítették ősidőktől fogva, hanem igen sokak véleménye szerint, az írói művészet lényegéhez tartoznak.” Charles Dickens Petőfi költészetének egyik talán legjellegzetesebb vonása, hogy a világot folyamatosan két ellentétes pólus közötti mozgásban láttatja. Ragyogás és sötétség, angyalok és ördögök, jó és ­balsors, üdv és kárhozat egymás mellett, egymást kiegészítve jelennek meg verseiben.

A búcsúzó „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai című tárlatunkhoz kapcsolódva a romantika stílusjegyeiről beszélgetünk Petőfi ­költészetében és árny-lámpást készítünk a kiállítás adta mintákat felhasználva.

36

December 17. péntek 17:00

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

PROGRAMOK

Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeum Jókai Emlékszoba Kassák Múzeum OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

2021 37

KIÁLLÍTÁSOK

PIM

PIM |KÉT PORTRÉ| MÉSZÖLY–PILINSZKY 100

Megtekinthető: 2021. szeptember 2. – 2022. január 2. egyszer egy Közép-Európa, Az én Pannoniám és a Családáradás című könyvek szerves részei, társművészeti dialóguspartnerei.

A címben feltett kérdésre a kiállítás hat pontban válaszol. „Haza akartam, hazajutni végül” Pilinszky János életműve a mindig megfoghatatlan és jelenlévő, a paradoxonokban megnyíló otthonos és idegen, a nem szűnő hol fényfolt, hol árnyék.

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

Miért Mészöly?

Mészöly volt korának egyik legeurópaibb magyar írója. Az európai modernizmuseszmény egyik átmentője volt, amikor a szovjet szocialista realizmust jelölte ki mintának a kultúrpolitika. Életműve több világirodalmi irányba is nyitott.

Volt köze az egzisztencializmushoz, az abszurdhoz, a francia új regényhez, a mágikus realizmushoz. Tökéletesen beszélte ezek formanyelvét, mégsem sorolható egyik irányzatba sem.

Vigyázott rá, hogy csak korának legprovokatívabb művészetével álljon szóba. Mindvégig megőrzött humanizmusához hívta meg a huszadik századi abszurd legnagyobb kísértőit, Kafkát, Camus-t és Beckettet, kisebb kaliberű csábítókat nem tekintett vitapartnernek. Stílusa olyan egyéni volt, alapkérdéseiben olyannyira állhatatos maradt, hogy nyugodtan írhatott homlokegyenest különböző formanyelvek játékszabályai szerint, semmi nem veszélyeztette eredetiségét. Közvetítő szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint azok az élvonalbeli, nemzetközi ismertséget elért kortárs magyar írók, akik mesterként, példaként hivatkoznak rá.

A kiállítás legtöbb fényképét Móser Zoltán, Mészöly fotósa és barátja készítette. Fényképei érzékenyen reflektálnak Mészöly műveire: a Volt 38

Menekülés és megérkezés emléke, a gyermekszemmel megőrzött veszteség. A hit és a szorongás, a szeretet és a bűnösség egymást érintő, átszövő közelsége, a gyónás, vallomás, tanúságtevés kezdettől jelen lévő mozzanatai. „Haza akartam, hazajutni végül” – írta az Apokrifban, az Egy szép naponban, mondta egy interjúban. Ez a „haza”, ez a vágyott, transzcendens, szobányi, fotelnyi, mégis végtelen „háló”, égbolt ragyog a Pilinszky-terek felett.

A halála előtt két évvel írta: „A mindenség szívszorongatóan teljes, tartózkodó, valóságos, telített, gazdag és csendes. Ennyit tudok már.”

Egy szép napon Mindíg az elhányt bádogkanalat, a nyomorúság lim-lom tájait kerestem, remélve, hogy egy szép napon elönt a sírás, visszafogad szeliden a régi udvar, otthonunk borostyán csöndje, susogása.

Mindíg, mindíg is hazavágytam.

Kurátorok: Szolláth Dávid (Mészöly), Wirth Imre (Pilinszky) Látványterv: Kemény Gyula Arculat és tipográfia: Csuport Andrea

PIM

„SILÁNY IDŐBŐL AZ ÖRÖKKÉVALÓBA"

Dante 700

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2021. szeptember 15. – 2022. január 2.

Dante hatása a magyar irodalomban, képzőművészetben és zenében

Dante magyarországi fortunája nagyon korán kezdődött: első Anjou királyunk, Károly Róbert apja szerepel a Paradicsomban. Feltehetően Nagy Lajos király udvarában már volt egy illusztrált kódex, amely a nagy művet tartalmazta. Egyes motívumait felhasználta Janus Pannonius és Balassi Bálint is. A hasonló történelmi helyzet is inspirálta Arany János egyik legrejtélyesebb művét, a Dante című ódát, amelyet később (1865) elküldött a firenzei 600. évfordulós ünnepségek pályázatára. Liszt Ferenc két művet is komponált kedves költője művére: Après une lecture de Dante, és a Wagnernek ajánlott Dante-­szimfóniát, amely a maga zenei eszközeivel az Isteni színjáték struktúráját követi.

A Millennium körüli esztendők idején érte el nálunk a Dante-kultusz egyik csúcspontját: Zichy Mihály a Commedia néhány jelenetét illusztrálta. Molnár Árpád és Trill Géza díszlettervezők Gárdonyi Géza elképzelése alapján hatalmas körképet készítettek a pokolról a városligeti fasor végén felállított építményben. Valamivel később (1908) Körösfői-Kriesch Aladár elkészítette a budapesti Zeneakadémia előcsarnokában A művészet forrása című festményét. A magyar szecesszió nagy alakjának, Gulácsy Lajosnak a művészetét is inspirálta Dante, a Paolo és Francesca, a Beatrice találkozása Dantéval a kor legjelentősebb alkotásai közé tartoznak, 1906-os Dante című képén pedig saját vonásait vegyítette a költőéivel. Babits Mihály szintén gyakran „szólt Dante maszkja alól”, például a költő halálának 600. évfordulóján a Nyugatban megjelent két Dante-szonettjében.

A kiállítás a Szegedi Tudományegyetem és a PIM együttműködésével jött létre.

Kurátor: Pál József Látványterv és tipográfia: H. Kocsis Annamária

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

39

KIÁLLÍTÁSOK

„RÉZBŐRŰ VOLT AZ ALKONY” A magyar indiánozás nyomában

PIM

Megtekinthető: 2022. január 2.

Az indián mint metafora, életalakító tényező, gyerekkori emlék nemzedékek sorát kötötte össze, azok közé az alapszavak közé tartozott, amikhez szinte mindenkinek fűződött valamilyen érzelmi viszonya. Ha körül kellett írni, akkor barátságról, hősiességről, erkölcsi nemességről, természetszeretetről, hűségről beszéltek.

Ez a nyelvben megőrzött hagyomány, ami erősen kötődött a veszélyeztetettséghez, a vereséghez, föld- és jogfosztáshoz, megaláztatáshoz, a túlerővel szembeni elbukás mitológiájához, mára szinte teljesen elenyészett.

Míg korábban nemzedékek nőttek fel indián regényeket olvasva, és így áthagyományozódott a közös sors, a szabadságvágy eszménye, a történelmi múlt tapasztalata, mára mindezek, az indián regények feledésbe merülésével is, lassan kihullnak a nyelvünkből.

A kiállítás ennek a folyamatnak abban a pillanatában szeretne nyomot hagyni, amikor éppen „még minden megvan”. Élnek még, akik Borvendég Deszkáss Sándornak (Fehér Szarvas) a múlt század negyvenes éveiben megjelent diánkönyvei nyomán a cserkészet és az indiánozás vonzó világától sohasem szakadtak el, nem merültek feledésbe Baktay Ervin dunakanyari indián–cowboy táborai, és a mai napig élő hagyomány a Cseh Tamás és barátai által 1963-ban életre keltett bakonyi indiánozás, de számos indiánozó magányosan, vagy épp a magyar hagyományőrzéssel összefüggésben ápolja az indiánkultuszt.

A szerteágazó ösvényeken a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor döntésein át idézetnyomok vezetnek a megőrzött rézbőrű alkonyokig.

Kurátor: Wirth Imre Látvány: Mihalkov György 40

 Fotó: Birtalan Zsolt (PIM)

PIM

ÉDES ANNA / KOSZTOLÁNYI TRIANON 100

KIÁLLÍTÁSOK

Megtekinthető: 2022. január 2.

A kulturális köztudatban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak: története a kommün bukásától egészen 1922 őszéig tart, amikor „Csonka-­ Magyarországot fölvették a Népszövetségbe”. A regényben hol egyértelműen, hol utalások szintjén jelennek meg a történelmi események, a cselekmény díszletéül szolgáló, időrendi alapossággal megalkotott tabló mégis töredezett, hiányos.

Kosztolányi Dezső 1920-ban Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele.” Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélése haláláig foglalkoztatta.

A tárlat rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét: a történelmi hátteret, a máig velünk élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, az író szerepvállalásait és útkeresését a történelem szédületében.

 Fotó: Széki András

Kurátor: Parádi Andrea Látványtervező: Széki András Digitális installáció: Kiégő Izzók

41

KIÁLLÍTÁSOK

„KI VAGYOK ÉN? NEM MONDOM MEG…” Petőfi választásai

PIM

Állandó kiállítás Megtekinthető: 2022. január 2.

Petőfi Sándor jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít. Bár műveinek ismerete manapság visszaszorult, az alakja köré fonódó legendák szinte önálló életet élnek, ami nem is csoda, hiszen Petőfi már költői indulásától kezdve mitizálta életrajza bizonyos elemeit.

Tudatosan utánozta öltözködésével, viselkedésével és témaválasztásával Csokonai Vitéz Mihályt, azonban túlnőtt a nagy elődön: időtlenné vált költői tekintély maradt. Portréi, allegorikus ábrázolásai nyomán ikonná merevedett, különböző előjelű politikai ideológiák képviselői számára lett felülbírálhatatlan hivatkozási pont.

Kiállításunk arra tesz kísérletet, hogy a kultuszt félretéve, ugyanakkor annak ismeretében mutassa be rövid, ám zsúfolt életútjának nyitottságát, választási lehetőségeinek dilemmáit, s az utóélet formálta, leegyszerűsített személyiség helyett bonyolult emberi, költői szerepeit vázolja fel.

A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Petrovics Sándor nevű gyermekből az lett, akit egy szóval jellemezhetünk: PETŐFI. 42

PIM

KIÁLLÍTÁSOK

 Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

Az eredeti koncepciót kibontva megismerkedhet a látogató Petőfi származásának, rokonságának adataival és a Pilvax nemzedéke, a márciusi ifjak alakjaival, majd a Petőfi-fordítástengerben barangolhat az érdeklődő.

A kiállítás kiemelkedő új pontja Szendrey Júlia emberi alakjának és írói életművének bemutatása egy önálló kiállítási szobában.

Az Év Kiállítása, 2011 Kurátor: Kalla Zsuzsa, Mészáros Zsolt Szakértő: Gyimesi Emese, Szilágyi Márton Látvány: Mihalkov György 43

KIÁLLÍTÁSOK

ADY EMLÉKMÚZEUM

ADY EMLÉKMÚZEUM „NINCSENEK ITT MÁR FARSANGI HAJNALOK” Ady és Csinszka pesti lakása

Ady és Csinszka lakásából 1977-ben lett kiállítóhely.

A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Innen szállították be egyre súlyosbodó betegsége miatt a költőt a Liget Szanatóriumba, ahonnan már nem térhetett vissza otthonába.

Kurátor: Benkő Andrea

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

44

Megtekinthető: 2021. december 10-ig.

JÓKAI EMLÉKSZOBA

KIÁLLÍTÁSOK

JÓKAI EMLÉKSZOBA KERTÉSZ VAGYOK, ÉS EZ BÜSZKESÉGEM

Zárva

Jókai Mór a Svábhegyen

Az 1850-es években a budai Svábhegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával.

A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertész­kedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Laborfalvi Róza falusi gazdasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját svábhegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.

Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságá­nak épülete áll, a volt présház ad otthont a kiállításnak.

Kurátor: Parragi Márta Látvány: Kemény Gyula Tipográfia: Gaál Réka

 Fotó: Parragi Márta (PIM)

45

KIÁLLÍTÁSOK

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK MÚZEUM

KASSÁK!

Állandó kiállítás

A Kassák Múzeum arculatával 2012-ben a világ legjelentősebb dizájn díjai közül kettőt is elnyert (red dot: communication design és Good Design).

Az állandó kiállításban Kassák Lajos életét nagy hatású folyóiratai mentén ismerheti meg a közönség, a múzeum időszaki kiállításai pedig az avantgárd és a modernizmus művészetét történeti, kulturális, társa­dalmi kontextusba helyezve mutatják be. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről.

A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végigkövethetők Kassák munkásságának kiemelkedő állomásai és életútjának személyes vonatkozásai.

Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerében és gazdag szépirodalmi, publicisztikai munkásságában szemléltető ábrák segítik eligazodni a látogatót. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

46

OSZMI

KIÁLLÍTÁSOK

OSZMI BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM „NEMES NYOMOKON…” SZÍNHÁZ A KOLOZSVÁRI FARKAS UTCÁBAN

Megtekinthető: 2022. május

A kolozsvári Farkas utcában 200 éve épült a Nemzeti Játékszín.

Az 1821. március 12-én megnyílt kőszínház kivételes intézmény volt, hiszen korábban a hivatásos magyar vándortársulatok alkalmi játszóhelyeken, lehetetlen körülmények között léptek fel. Kolozsváron az erdélyi magyar főnemesség felkarolta és támogatta a magyar színészet ügyét, hiszen az anyanyelvi kultúra és műveltség terjesztésének egyik fő eszközét látta benne.

A kamarakiállítás a kolozsvári színjátszás és történetének kivételes eseményeit és szereplőit mutatja be gazdag képi, írott és tárgyi anyaggal illusztrálva. A tárlathoz kapcsolódó színháztörténeti társasjáték a múzeumpedagógia eszközeivel nyújt betekintést a vándorszínészet és az állandósulás színházi korszakába.

Kurátor: Huber Beáta Látványterv: Mihalkov György

„EMBERNEK RÖPÜLNI BOLDOGSÁG” LATINOVITS ZOLTÁN (1931–1976)

Megtekinthető: 2022. augusztus 31.

„A színész halála után csak emlékek maradnak. Játékemlékek, kellékek. Halálával művészete megszűnik. A kortársak halálával emléke is kivész. Festmény vagy fénykép marad utána, halott mozgókép, valamely régi pillanat viaszlemeze, kellékek, rossz kalap, sétabot, sír. Élete szűntével varázsa is megszűnik” – írta Latinovits Zoltán a Ködszurkáló című, 1973-as művében.

Tárlatunk a Latinovits-legendán áttörve megidézi az alkotás minden gyötrelmével, örömével, bánatával küzdő, teremtő ember alakját. Bemutatja azt a társadalmi környezetet, melyben a meg 47

KIÁLLÍTÁSOK

OSZMI

nem értett művész létezett, bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek tanúsítják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták küldetésének beteljesülését.

A kiállításban hangsúlyosan megjelenik Latinovits előadóművészi tevékenysége is, melyet nemzetépítésnek tartott: a múlt költőinek hangján kortársaihoz szólt. Rövidre szabott művészi pályáját sok ezer ember követte kitüntetett figyelemmel, tragikus halála az egész országot mélyen megrendítette.

Kurátor: Gajdó Tamás Látványterv: Kemény Gyula Arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor

SZÉP HÁZ, NAGY PARK KÖZEPÉN...

Állandó kiállítás

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.

Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy „a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén – ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban.” Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: „Szép nagy ház, park közepén – talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között – hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok.”

A kiállítás Bajor Gizi és Gobbi Hilda pályáját, valamint a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét mutatja be.

KULISSZÁK KÖZÖTT

Állandó kiállítás

A tárlat a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, felidézve a színházművészet felejthetetlen alkotóit.

Megismerhetünk minden kulisszatitkot a mű megszületésének pillanatától a próbákon át a premierig.

A kiállítás záró része az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást.

Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is.

Tárlatvezetést csak kis létszámú csoportok számára tartunk, előzetes bejelentkezés szükséges a 06 1 225 3161-es telefonszámon vagy a bgm@oszmi.hu e-mail címen.

48

PIM REFLEKTOR // PIM Kassák Múzeum Barangoló/ Vidéki múzeumok DIA ajánló

PIM

PIM REFLEKTOR

CÍMLAPON

A KÖLTŐI JELENLÉT Koffán Károly Pilinszky János portréja, 1964–65 körül

„én csak a kéz voltam, vagy az eszköz ahhoz, hogy megszülessenek” – vallott verseiről Pilinszky Domokos Mátyásnak 1980-ban.

A beszélgetés közben halántékát finoman megérintő költő mozdulata Koffán Károly felvételén örök pillanattá vált. Pilinszkyről 1964–65-ben készített portréja beég az e ­ mlékezetünkbe: tekintete, „Jézus-arca” (Alföldy Jenő), gesztusa, „amint jobbjával szelíden támasztja halántékát” (szintén A. J.) és öltözéke, a vékony csuklót körbefonó kabát-pulóver-ingrétegek gyűrűje.

Koffán hatvanas években fényképezett művészportréi – pl. Ferenczy Béni, Kondor Béla, Kormos István, Tersánszky, Vas István – hangsúlyos és visszatérő eleme a kezek, ujjak játéka. Mintha már későbbi önálló Kezek című rajzsorozatához szolgáltak volna előképül.

 Fotó: Pilinszky János portréja, 1964-65 körül, Koffán Károly felvétele

Koffán (1909–1985) festő, grafikus, bábszínész, ­tanár, ornitológus, fotográfus, somfabotok faragója november 27-én lelt nyug­helyet Szarvason, Pilinszky János (1921-1981) ugyanezen napon született Budapesten. Megörökítő című nekrológjában így méltatta a fotográfust Alföldy Jenő: „Pilinszkytől Benjáming húsz éve megvannak ezek a felvéltelek – tökélyüket, sokatmondó művészi ábrázolásukat reménykedve próbálgatom utánozni kritikaírással, tanulmányfélével; bárcsak egy-egy mondatom úgy sikerülne, mint a Koffán Károly által elkapott kézmozdulat, homlokráncolás, félmosoly.” (Élet és Irodalom, 1985. november 22.)

Kemény Aranka 50

PIM REFLEKTOR

PIM

KERETES SZERKEZET Interjú Hegyi Katalin muzeológussal, a Médiatár nyugdíjba vonuló vezetőjével

Meséld el, mikor és hogyan kerültél a Petőfi Irodalmi Múzeumba!

1982. április 15-től dolgozom itt. A főiskola után elmentem a Lapkiadó Vállalat hirdetési osztályára dolgozni, ahol a feladott apróhirdetések szavait megszámoltam és szoroztam 4-gyel (egy szó 4 forintba került) egész nap. Egy volt csoporttársam itt dolgozott a múzeumban, és amikor üresedés volt a médiatárban, az akkori nevén hangtárban, szólt nekem, hogy most jelentkezzek, hátha fölvesznek. Megpróbáltam, és fölvettek. Négy-öt évet dolgoztam a hangtárban, utána átkerültem a kézirattárba. Oda pedig azért mentem, mert úgy éreztem, nem merek írókkal felvételeket készíteni. Kabdebó Lóránttal jártam interjúkra, ahol fogtam a mikrofont, meg cseréltem a szalagot, összeolvastam a legépelt szöveget az eredeti hanganyaggal. Ezt nagyon élveztem, de eljött volna az ideje, hogy önállóan is készítsek interjúkat, és akkor úgy éreztem, hogy még nem vagyok elég érett erre. Tehát huszonhat éves koromtól körülbelül harmincéves koromig voltam a médiatárban.

 Fotó: Móricz-kiállítás megnyitója,

2004. november, Gál Csaba (PIM) Kik voltak azok, akikhez Kabdebó Lórántot elkísérted?

A legeslegnagyobb élmény Szentkuthy Miklós volt. Huszonhét alkalommal voltunk nála, hetente kétszer, szerdán és szombaton. Addig ilyen nagy íróval még soha nem találkoztam személyesen, ráadásul Szentkuthy nem csak nagy író volt, hanem lenyűgöző személyiség is.

Hatalmas műveltsége, színes előadásmódja, színészi képessége fantasztikus volt. Úgy éreztem, ha ilyen emberekkel lehet találkozni, akkor megtaláltam a helyemet. A rengeteg gépiratot, amit Bernáth Márta írt le a felvételekről, mind összeolvastam. Nagyon sok dolognak kellett utánajárnom, mivel hallás után nehéz volt helyesen leírni mindent. Akkor még nem volt Google, úgyhogy könyvtáraztam rendesen, és nagy szekunder műveltségre tettem szert. Akkoriban bárkivel beszélgettem, állandóan dobálóztam mindenféle nevekkel. Azt hitték, hogy hú, milyen művelt vagyok. Nem győztem mondani, hogy ez nem az én sajátom, hanem Szentkuthyé.

Mindenesetre azért sokat tanultam, és ennek a személyes kapcsolatnak köszönhetem, hogy megtanultam Szentkuthy-műveket élvezettel olvasni. Kabdebónak és részint nekem is köszönhető, hogy ide került a hagyatéka. Nekem annyiból, hogy Szentkuthy úgy gondolta, elég fiatal vagyok ahhoz, hogy feldolgozzam a kéziratait, és alkalmas vagyok rá, hogy Tompa Máriának segítsek a hagyaték ápolásában is. Azt hiszem, ezt nagyjából teljesítettem.

Kissé előreugorva az időben, hol és mikor került elő újra Szentkuthy a pályád során?

2008-ban, az író 100. születésnapján csináltunk egy kiállítást, egy divatbemutatót és egy konferenciát, egy évvel később pedig egy fotóalbumot Szentkuthy fényképgyűjteményéből. Parragi Márta, aki a Szentkuthy-könyvtár feldolgozását tíz éven keresztül csinálta Tompa Máriával, egy nagyon szép, gazdagon illusztrált kiadványt jelentetett meg a könyvtárról szóló tanulmányával. A századik születésnapot példaértékűen, komplexen ünnepelte meg a múzeum. 2013-ban bonthattuk föl a naplónak azt a részét, amit 1949-ig írt Szentkuthy. Egy kicsit foglalkoztunk már ezzel Tompa Mária, Parragi Márta meg én, de egyszerűen a rengeteg aktuális munka mellett képtelenség volt elmélyülni a szövegben. Így most az a tervem, hogy nyugdíjasként ezekkel a naplókkal fogok foglalkozni. Visszajárok a PIM könyvtárába kutatóként, szépen sajtó alá rendezem, megjegyzetelem a naplót.

51

PIM

PIM REFLEKTOR

 Fotó: Szentkuthy Miklósnál, 1983.

Bókay László felvétele

Mit jelentett régen az, hogy egy szerzőnek a műveit feldolgozzák a múzeumban, és mennyiben változott meg ez mostanra?

Amikor átkerültem a kézirattárba, akkor csatlakoztam Cséve Annához, Bagó Ilonához, és Móricz hagyatékát dolgoztuk fel. Mi voltunk a „Móriczos lányok”. Tény és való, hogy ettől a munkától, ha tetszik, ha nem, Móricz-szakértőkké váltunk, mert annyit kellett olvasnunk, időrendbe tennünk kéziratokat, hogy nem akadt olyan Móricz-mű, amit ne olvastunk volna. Az 1990-es évek elején Koczkás Sándor, az ELTE oktatója és az Ady kritikai kiadás munkálatainak akkori irányítója felkereste a múzeum vezetését, hogy mi legyünk a háttérintézménye ennek a munkának. Ez az együttműködés megszületett, s Koczkás Sándor engem kért fel kapcsolattartónak. Én ezt vállaltam, és utólag is nagyon örülök ennek a döntésemnek, mert eszméletlen jó tudósokkal dolgozhattam együtt: Vitályos Lászlóval, Schweitzer Pállal, értelemszerűen Koczkás Sándorral. Nem maradhat ki a sorból Láng József sem, aki a kézirattár vezetője volt sokáig, tehát a főnököm, szakmai mentorom. Így lett munkám három fő pillére: Szentkuthy, Móricz és Ady. Miért lehetett az, hogy három szerzőnek ennyi időt szentelhettem? Szerintem azért foglalkoztunk és foglalkozhattunk egy szerzővel mélyen, nagyon alaposan, mert egyrészt sokkal lassúbb világban éltünk, mint ma, másrészt bezárt világban voltunk. Nem tudtunk könnyen széles horizontra kitekinteni. A mai kutatónak nem akadály az élő nyelv tanulása, az országhatár átlépése se fizikálisan, se szellemileg. A virtuális világ rengeteg lehetőséget kínál, s szerencsére ezekkel a lehetőségekkel a mai kutatók élnek is. Én ezt az utat nem tudtam választani, így egyre mélyebbre ástam és abból próbáltam általánosabb következtetéseket levonni.

Körülbelül húsz év aprólékos filológiai munka után elvesztettem azt a hitet, hogy érdemes ennyire aprólékosan foglalkozni mindig mindennel. Ekkor kezdtem el a kiállítások iránt érdeklődni, s tudásomat a kiállításokban megjeleníteni. Nagyon élveztem, hogy egy-egy tárgyat úgy tudtam bemutatni, hogy történetek kerekedjenek ki, és többletjelentéssel bírjanak, valamint érdekesek legyenek szélesebb közönség számára is. Később ezekkel a kiállításokkal vándoroltam az országban és a határon túl is (egy Móricz-kiállítással például két év alatt huszonkilenc helyen voltam), és azt tapasztaltam, hogy ennek a munkának van hatása: a mélyebben föltárt történeteket árnyaltan, ugyanakkor érdekesen megmutatni – ez mindenhol termőtalajra talált.

Visszatérve a három szerzőre, akiket említettél – negyediknek talán Weörest is hozzájuk vehetjük –, milyen „felfedezésedre” vagy velük k ­ apcsolatban a legbüszkébb?

A muzeológia három feladata a gyűjteményezés, a feldolgozás és a bemutatás. Gyűjteményezés szempontjából a legbüszkébb a Fehér könyvre vagyok, Móricz Zsigmond kis fehér könyvére, mert 52

PIM REFLEKTOR

PIM

az tényleg „nagy fogás” volt. Tudtam, hogy létezik ez a könyv, tudtam, hogy még a ’60-as években látták, mert akkor lefotózták, ugyanakkor 2004-re nyoma veszett, nem találtam meg se közgyűjteményben, se magángyűjtőknél, se rokonoknál. Szerettem volna a Móricz 125. születésnapjára rendezett kiállításunkon ezt bemutathatni. Minden nyilvános fórumon elmondtam a könyv történetét, felolvastam a Légy jó mindhaláligból a rá vonatkozó részt, megmutattam a könyvről készült fotót. A kiállítás-megnyitó előtt körülbelül két héttel bekövetkezett az áttörés. Meglett a könyv egy híres Madách téri ­antikváriumban. Ugyanakkor még sok minden mást is megszereztem, mert rendszeresen jártunk a Móricz-rokonokhoz. Ilyen volt például a Légy jó mindhalálignak az az egyedi borítású példánya, amit megkaptunk a kiállításra, amit Móricz első feleségének, ­Jankának csináltatott Gara Arnolddal.

Móricznak szokása volt, hogy minden megjelent könyvéből, amit neves grafikus tervezett, egy példányt Jankának, a feleségének egyedire csináltatott.

De igazából azért tudtál arról, hogy léteznek ezek a tárgyak, mert muzeológusként megtaláltad a nyomaikat.

Igen, megtaláltam a nyomokat a szövegekben, például úgy, mint Móricz csizmájánál. A levelezésben felfedeztem azt a tábori postai levelezőlapot, amit Móricz Jankának írt, és lerajzolta a csizmát, amit csináltatott. Kiderült, hogy a csizma itt van nálunk.

Az is kiderült, hogy egy 1942-es fotón, ahol Móricz a Hortobágyon jár, ugyanaz a csizma van rajta. Tehát ez azt jelenti, hogy 1915-től 1942-ig ebben a csizmában járta az országot. Ha összeadjuk a kilométereket, hogy mennyit gyalogolt riport­ készítő körútjain Móricz, az valami iszonyatos mennyiség, még ha annak csak a felét tette is meg ebben a csizmában. Az is látszik, hogy milyen nagy az a csizma, és tudjuk, hogy Móricz csak 162 centi volt. Valójában nem volt ilyen nagy lába, de azt is megírta, hogy nagyobbra csináltatta, hogy bele tudja tenni a kapcát, és akkor úgy tudott menni a frontra, hogy ne fázzon meg a lába. Nekem abban az időben a vándorkiállítás alatt ez a csizma egy kultikus tárggyá változott.

Mikor és hogyan kerültél közel a kiállításrendezéshez, meg ­ hhoz, amit viccesen népművelésnek neveztél? a Azért mentem át a kézirattárból a kiállítás-szervezési és -rendezési osztályra, mert megalakult ez a szervezeti egység, ami addig nem volt. Addig „csak” kiállításrendező csoport volt, amely a kiállítás látványtervezőiből, kivitelezőiből állt, ez a mostani csapat is: Kemény Gyula, Mihalkov György, Kocsis Annamária. Csorba Csilla akkori főigazgató látta, hogy ez nem mehet így tovább, mert egyre több kiállítást kezdtünk el építeni, ezért létrehozta ezt az új osztályt 2012-ben. Én addigra már elég sok kiállítást csináltam, több Adyt, Móriczot, így egyre kevesebb időm jutott rendes, becsületes kézirattári munkára, mert állandóan lobogtam valami kiállítás építésén. Ezért átkerültem az új osztályra, ahol koordinációs munkát kellett végeznem. Valahogy mégis úgy alakult, és ezt tényleg nem akarattal csináltam, hogy a Weöres-­kiállítás az enyém lett.

53

PIM

Szerinted mi az az irodalmi kiállítás?

Az irodalmi kiállítás negyven év alatt, amióta a múzeumban dolgoztam, rengeteg mindenen ment át. Először volt egy csomó dolgozószobánk a kiállítási teremsoron: Déry, Móricz, Karinthy dolgozószobája. Szép sor volt, de azért egyforma. Minden írónak volt egy íróasztala, egy heverője, egy széke, egy fotelje és tenger sok könyve. Persze nem mehettél be megnézni, hogy milyen könyvek vannak, mert ott voltak a kordonok, ha mégis bementél, akkor sem adta vissza azt a hangulatot, mint amilyen az adott író lakásában volt.

Ez volt a ’80-as évek elején. Aztán szép lassan a múzeum vezetése, a kiállításrendezők és az akkori tapasztalt vagy épp fiatal muzeológusok rájöttek, hogy ennek nem sok teteje van így, lebontották ezeket a szobákat, megfelelő helyre: könyvtárba, relikviatárba, kézirattárba kerültek a kiállított tárgyak. Ezután egyedi, egy-egy szerzőre koncentráló kiállítások épültek. Emlékszem a József Attila-kiállításra, ami akkor még paravános volt, elég rossz minőségű fotókkal. A forgatókönyv szerint nagyszerű tudás tükröződött a kiállításban, de a megjelenítés még gyerekcipőben járt. Számomra az első igazán érdekes kiállítás a Radnótiról szóló volt, amit Csaplár Ferenc, a Kassák Múzeum vezetője rendezett. Voltak más izgalmas próbálkozások és nagyon jó kiállítások is, de azt gondoltuk akkor, hogy a szöveg nem kiállítási tárgy, az irodalom otthoni műfaj. A tördelés, a betűvágás még sehol sem tartott, legalábbis annak kiállításban való alkalmazása. A Weöres-kiállítás 2013-ban épült, tehát az már szinte a jelen. Abban a tárgyi hagyatékot nem tudtuk felhasználni, mivel nem volt nálunk, ezért ki kellett találni valami mást. Ekkor jött az ötlet, hogy szoftverfejlesztésekkel, nyelvi játékokkal, Weöres-versekkel kezdjünk valamit, ezért a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel fogtunk össze.

A divattal kapcsolatos kiállítás ötlete honnan jött?

Szentkuthy miatt, mert Szentkuthy divattal való kapcsolata engem nagyon megérintett. Amikor elkezdtem feldolgozni a hagyatékát, és olvasni a kéziratokat, a kéziratok miatt a műveket, egyfolytában azt tapasztaltam, hogy mindenki mindig milyen különleges ruhákban van. Azután láttam a fotókat ezekről a nőkről, akik mind nagypolgári családból származtak, nagyon jó ízléssel és sok pénzzel rendelkeztek és valami oknál fogva: vagy a szépségükkel, vagy az eszükkel, vagy a humorukkal, vagy a viselkedésükkel hatottak Szentkuthyra, aki beleírta őket a regényeibe és mindig ruhával jellemezte őket. Például Hercz Mária (regényeiben Corremaria) zárkózott, kosztümös, tartózkodó, nagyon elegáns, magas, vékony, csinos nő volt. Rudas Erzsébet, Betta ugyan szintén magas és vékony volt, sőt még zárkózott is, de egy másik vonalat képviselt, rajta egy kicsit könnyedebb, rafináltabb ruhák voltak.

Gigi, aki játékos, kissé hisztérikus nő volt, állandóan világos, virágos, könnyed, húzott ruhákat viselt. Szóval nagyon jó volt ezeket elképzelni. Persze fotókon is láttam egy csomót. Amikor Szentkuthy Miklós 100. születésnapját ünnepeltük, és jött a Múzeumok Éjszakája, Csilla váratlanul megkért: – Kati, csináld meg az ötletedet, azt a divatbemutatót! Hogy tudom ezt hirtelen megcsinálni? ­Ismét a MOME mentett meg, Sárvári Katalin, a textil tanszék vezetője pillanatokon belül összehozott hét divattervezőt. Nekem megvolt a hét nőalak, mert már rég tudtam, hogy kiket szeretnék a hozzájuk való irodalmi szöveggel felvonultatni. Hívtunk színésznőket, akikkel a tervezők találkoztak, és a szépirodalmi szövegek alapján megtervezték a ruhákat nekik. Utolsó pillanatban a produkció címét volt nehéz megtalálni, és képzeld el, ekkor 54

PIM REFLEKTOR

PIM REFLEKTOR

PIM

kinyitottam Az egyetlen metafora felét, s ott állt, hogy „szeretem az öltöz­ ködés erotikáját”. Abban a pillanatban tudtam, hogy ez lesz a címe ennek a divatbemutatónak. Kulka Jánost választottuk Szentkuthynak, ő olvasta föl a szépirodalmi szövegeket ezekről a nőkről, múzsákról, akiket többek között Für Anikó, Jordán Adél, Kútvölgyi Erzsébet alakítottak. Az előadást Seres Tamás rendezte. Két év múlva Csilla – nyilván ez alapján – megkért, hogy vegyek részt a 20 ruha Európa számára című kiállításban, egy nemzetközi, uniós programsorozat részeként. Itt Lakatos Márk volt a fő felelős, nekem hozzá kellett tenni négy írót és négy divattervezőt. Gyulai Natália, Náray Tamás, Pazicski Miklós, Zoób Kati voltak a tervezők, Bánffy Miklós, Márai Sándor, Szabó Magda és Takács Zsuzsa pedig az írók. Budapest mellett Brüsszelbe, Madridba vittük a kiállítást spanyol szervezésben. Zoób Kati ezen keresztül ismert meg, és amikor a csipkéit akarta bemutatni a TeXtúra kiállításán, megint együtt dolgozhattunk.

Ezen a kiállításon mi volt az irodalom szerepe?

Itt kortárs írókat, költőket kértem föl, hogy a csipkékből készült öltözékekhez kapcsolódó szövegeket írjanak. Az volt a lényeg, hogy női ruhadarabról, öltözködésről, kézimunkáról legyen szó a szövegeikben. Ez volt a kortárs rész, a másik része pedig a klasszikus volt, ahhoz a múzeum összes dolgo­zója olvasott. Csináltam egy listát, hogy miket kellene elolvasnunk, írtam egy körlevelet, hogy ki venne részt ebben az olvasókörben, összegyűjtöttük azokat a szövegrészeket, amik ezzel a témával foglalkoznak. Zoób Katinak van egy nagyon komoly folyóirat-, hetilapgyűjteménye a huszadik század elejéről, amelyben szabásminták, csipkeminták voltak kézimunkázó hölgyek fényképeivel, s közülük valaki felolvasott, s ténylegesen is jelentek meg ezekben az újságokban versek, novellák. Ehhez hozzátettük a múzeum gyűjteményeiből azokat a tárgyakat, amik ide illettek. Szegény Kaffka Margitnak a legyezője, az egy soha el nem hagyható dolog, ha ilyesmiről van szó. Vagy Török Sophie-nak, Babits feleségének a lámpája, amit saját kezűleg finom kis rajzokkal díszített, meg sok apró ékszer, más női tárgy.

 Fotó: Szeretem az öltözködés erotikáját - Szentkuthy-divat­ bemutató, Jordán Adél Betta szerepében, Múzeumok éjszakája, 2008. június Gál Csaba (PIM)

A múzeumi pályafutásod utolsó hat évében visszatértél a hangtárba, vagyis most már médiatárba, vezetőként. Ebből az időszakból mit emelnél ki, ami a legfontosabb volt számodra, amit ez alatt az idő alatt csináltál, és ami ezt a korszakot jellemzi?

Hát ez érdekesen alakult. A pályámat lezárja, ami azért tetszik, mert keretes a szerkezet, úgyhogy ez mondjuk dramaturgiailag jól néz ki, de nem emiatt vállaltam el. Tulajdonképpen azért vállaltam el az osztály vezetését, mert arra gondoltam, hogy talán itt többet tudok tenni, mint a kiállítási osztályon. Ráadásul ismertem, akik itt dolgoztak, és úgy gondoltam, főleg ahogy fogadtak, hogy biztos szót fogok érteni velük. Ebben nem is csalódtam, ha visszanézek, hogy mit szerettem volna csinálni, pont azt, amit csináltunk. Például amikor az Aranyemlékévben megcsináltuk azt a kétszáz interjút, akkor úgy éreztem, hogy ilyen lehetetlennek tűnő vállalkozásokat végigcsinálni, az nekem iszonyatosan tetszik.

Erre azért vagyok büszke, mert monumentális volt a vállalkozás. Az, hogy Arany születésének 200. évfordulóján 200 értelmiségi, művész, tudós beszél Aranyról, szerintem száz év múlva is érdekes lehet. Aztán Végel László, akivel életút­interjút készítettem, számomra nagy felfedezés volt, nekem ő példaértékű. Főleg, hogy a Neoplanta szerintem az egyik legjobb regény, ami erről 55

PIM

PIM REFLEKTOR

a témáról, a soknemzetiségű Újvidékről és az ottani sűrű kavalkádról szól. Végellel beszélgetve éreztem, hogy a gondolkodása, az élete pont olyan, mint amit a Neoplantában bemutat, noha a regény nem róla szól.

Végül két nevet, Kemény Istvánét és Kiss Tibiét még mindenképp szeretném meg­ említeni. Tulajdonképpen hol kezdődött az a kapcsolat, ami végül itt, a múzeumban is testet öltött?

Istvánnal kezdem, akit ismertem már 28–30 éves korom óta. Egészen fiatal költő volt, öt évvel fiatalabb nálam, úgy ismertem meg, hogy Fráter Zoli, a férjem mindig mondta, hogy István a nemzedékének legtehetségesebb tagja. Aztán eljött az idő, amikor rákaptam István verseire, állandóan azokat olvastam. Időközben a lányom 16 éves lett, állandóan Quimbyt hallgatott, és miután eléggé érzékeny és befelé forduló kislány volt, féltem, hogy valami lelki problémája van; nehogy valami komoly baja legyen, ezért elkezdtem én is Quimbyt hallgatni. Volt egy olyan nyár Nagymaroson, amikor rengeteget bicikliztünk, és a fülemben szólt a zene, a Quimby. Amikor hazamentünk, akkor pedig olvastam Kemény István verseit. És ez a nyári élmény összehozta bennem a kettejük művészetét.

Itt a múzeumban aztán a Múzeumok éjszakája kapcsán összejött a munkaértekezletre úgy harminc-negyven ember. Gondolkodtunk, hogy mivel lehetne feldobni a programot, hogy sokan jöjjenek be. Felvetettem, hogy mi lenne, ha alternatív, igényesebb rock­ zenekarokkal csábítanánk be a fiatalokat, úgy, hogy irodalmat párosítunk hozzá. Azt kéne elérni, hogy a zenekar vállalja, hogy azt az egy költőt, akit kiválasztunk, szolgálja, kísérje, és hogy nem a zenekaron van a hangsúly, hanem a költőn. Akkor ment a Centrál Színházban a Vízkereszt, aminek zenéjét a Quimby élőben adta. Elmentem megnézni az előadást a lányommal, baromi jó volt, és utána igyekeztem bejutni a backstage-be; hozzáteszem, hogy ez abszolút nem volt rám jellemző, hogy így befurakodjak, de mondtam: egy életem, egy halálom, én bizony bemegyek. Elkaptam  Fotó: Quimby és Kemény István a Múzeumok éjszakáján, 2006. június, Gál Csaba (PIM) Kiss Tibit, bemutatkoztam neki, hogy én Hegyi Katalin vagyok, a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozom, és nagyon örülnék, ha elvállalnának egy fellépést egy költővel, Kemény Istvánnal. Ő pedig mosolygott, és mondta, hogy hívjam föl a menedzserüket, beszéljem meg vele a részleteket. És akkor én fölhívtam ezt a férfit, aki nagyon lelkes volt, és mondta, hogy oké. Ezután a múzeum vezetői, meg ­néhány támogató eljött velem az A38-ra egy Quimby-koncertre, jött Kemény István is.

A backstage-ben kezdtünk. István is megismerkedett Kiss Tibivel, meg a zenekar ös�szes többi tagjával, és mindenki lelkes volt.  Fotó: Kiss Tibi és Kemény István, 2006. május, Gál Csaba (PIM) Kimentünk a koncertre, meghallgattuk, és hát ott elég emelkedett lett a hangulat. Úgyhogy azt mondta nekem Csilla, hogy rendben, akkor csináljam meg. A Gödörbe jártunk próbálni, de nem adtam alább, Máté Gábort kértem meg, hogy rendezze meg az egészet. A két színész Pelsőczy Réka és Kocsis 56

PIM REFLEKTOR

Gergely volt, Fráter Zoli az est szerkesztője, hogy a szövegeknek legyen valami rendjük. A zenekar abszolút tudomásul vette, hogy ők Istvánt szolgálják, Zoli pedig azt találta ki, hogy István négyszer fog megjelenni a színpadon, és mind a négyszer egy rövid prózát olvas föl. Tehát a verseket a színészek, a rövid prózát István olvasta, Kiss Tibi pedig azt találta ki, hogy az úgynevezett kaviár alapot fogják játszani akkor, amikor István lépked föl a lépcsőn, és megy a színpad közepére. A második alkalommal már tudta a közönség, hogy István mindjárt meg­ jelenik, és már tapsoltak neki. Szóval ez egy ­nagyon-nagyon jó hangulatú dolog volt.

Ezt követően csináltam interjút Kemény Istvánnal és Kiss Tibivel is. Mindegyikükkel elmentünk a fotósainkkal, Gál Csabával és Dobóczi Zsolttal azokra a helyszínekre, ahol gyerekkoruktól kezdve éltek, és ott fotókat készítettünk, amik az interjúhoz kapcsolódtak. Mindent végigfotóztunk, szuper jó nyár volt.

PIM

 Fotó: Kemény Istvánnal, 2017.

Gál Csaba (PIM)

Tulajdonképpen ugyanazt csináltad, mint korábban a kézirattárban: alaposan megismertél két szerzőt.

Megismertem két szerzőt és a saját fejemben összehoztam azt, ami lehet, hogy soha senki fejében nem jön össze. Ezen senki nem akadt fenn, nem elemezgették, miért pont Kemény, miért pont Quimby. Egyszerűen élveztük a rock and rollt. Tehát akik részt vettek benne, azoknak tényleg pozitív élmény volt.

Mind a két embernek a személyisége nekem nagyon stimmel. Számomra a legeslegfontosabb az, hogy valaki ne higgye magáról, ő a teremtés koronája attól, hogy ő az egyik legnagyobb művész, zseni, vagy a legnagyobb sztár. Tehát nekem az, hogy meglegyen benne a kellő alázat a munkája és az embertársai iránt, alapvető, csak ilyen emberek között érzem magam otthonosan.

Szentkuthy például azt mondta, hogy ő ugyanúgy el tud beszélgetni a kocsmatöltelékekkel, amikor kocsmázik, mint az angol nagykövetségen az angol nagykövettel, vagy bárkivel. Vagy Móricz például azt mondta, hogy ő a legegyszerűbb emberektől kezdve a legmagasabb rangú államférfiakig tud beszélgetni, de a grófok még nincsenek meg. (Egyébként ez látszik is a Rózsa Sándor-regényeiben a grófné ábrázolásakor.) Szóval azt érzem alapvetően fontosnak, hogy valaki meglássa a különböző társadalmi csoportokban az értéket, a legmagasabb, vagy a legátlagosabb, vagy akár a lecsúszott emberek között is. Tehát, hogy legyen benne részvét. Ha képes vagy empátiát érezni, akkor szinte mindent el tudsz fogadni a másik emberben. Ha nem is értesz egyet mindenkivel, de megérted, hogy mit miért gondol úgy, ahogy gondol. Ezt az emberi magatartást szeretem.

Benedek Anna

57

PIM

MEGÚJUL A KÁROLYI-PALOTA Decemberben kezdetét veszi a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palota átalakítása. Miben változik az épület? Milyen újdonságok várhatók a látogatók számára? Hogyan érinti mindez a meglévő kiállításokat, programokat? Többek között ezekről kérdeztük Erlitz János közművelődési és marketing főigazgató-helyettest és Vass Bottyán műszaki vezetőt. Év végén kezdődik és valószínűleg 2022 őszéig tart majd a palota ­­felújítása. Miért látták szükségesnek az átalakítást?

Vass Bottyán: A Károlyi-palota legutolsó jelentősebb rekonstrukciója 2000-ben fejeződött be. Azóta az épület átesett egy műszaki és egy használatból eredő avuláson, több szempontból is indokolttá vált az épület felújítása. Leginkább a nagyobb igénybevételnek kitett területeken van erre szükség, elsősorban azokon a részeken, amelyeket a látogatóink is használnak: a kiállítási területeken, az azokat kiszolgáló részeken, mint a mosdók, a ruhatár, az ajándékbolt vagy a kapcsolódó közlekedési folyosók.

Másrészt a 20 év alatt végbement technológiai fejlődés is elért egy olyan szintet, amely indokolttá tette a felújítást, mindez pedig kiemelt jelentőséggel bír mind az elektromos hálózat, mind az állományvédelmi kritériumoknak való megfelelés vonatkozásában.

Erlitz János: Az épületen belül tehát elsősorban a közönségforgalmi terek újulnak majd meg, amit a funkcionalitás átgondolása hívott életre. Ennek

58

PIM REFLEKTOR

PIM REFLEKTOR

PIM

egyik fő oka, hogy a Károlyi-palota nem múzeumnak épült, mégis akként használjuk – emiatt idejét láttuk át- és újragondolni, miként lehet összeilleszteni a tereket, és hogyan lehet még funkcionálisabbá tenni őket. Ugyanez vonatkozik a kiállítóterekre is, hiszen ezek a helyiségek sem kiállítótérnek épültek, így egyfajta optimalizálás is végbemegy majd az átalakítás során.

Mit tartanak a legnagyobb kihívásnak a palota felújításában?

VB: Tulajdonképpen minden része kihívás ennek a beruházásnak. Mivel a Károlyi-palota egy kiemelt műemlékvédelem alatt álló épület, ezért még

a legapróbb átalakítás is a legnagyobb gondosságot, előrelátást, szervezést igényli. Mindezek ellenére persze kódolva van rengeteg nem várt tényező is.

Az épület felújítása ráadásul egyszerre történik az udvar és a Károlyi-kert átalakításával, ami külön organizációs nehézséget jelent. Ami a saját szempontomból talán még külön érdekes, hogy mindezt egy működő intézményben kell megvalósítanunk: bár a látogatók számára zárva tart a felújítás alatt a múzeum, az intézmény normál mindennapi működését biztosítanunk kell.

EJ: Ma egy múzeummal szemben a látogatóknak komoly elvárásaik vannak – legyenek azok szolgáltatási vagy térrendezési szempontúak. Mindeközben a PIM-nek egy műemlék épület ad otthont, ami azt jelenti, hogy meg kell felelnünk bizonyos elvárásoknak, illetve felelősségünk van abban, hogy az utókor számára is méltó formában őrizzük meg a palotát. Egyszerre kell tehát megfelelni a modern elvárásoknak, és egyszerre kell megtartani az épület műemlék jellegét – úgy gondolom, ez nagy kihívást jelent számunkra.

Milyen változások, újítások várhatók?

VB: Úgy vélem, hogy az átalakítással jobban visszaadjuk majd a Károlyi-­ palota eredeti térszerkezetét. Szándékunk szerint a látogatói útvonal átláthatóbb, jobban követhetőbb lesz a múzeumba érkezők számára. Megújulnak a látogatókat kiszolgáló helyiségek, mint a bolt vagy a mosdók, teljesen átalakul ezek struktúrája. Bővülni fognak a kiállítási területek: gyakorlatilag 59

PIM

az épület déli szárnyának első emelete teljes egészében a kiállításokat fogja szolgálni, sokkal előnyösebb és jobb térszerkezettel, a kiállításrendezők számára nagyobb variálási lehetőségekkel. Minden területen javulni fog az épület üzembiztonsága, korszerű, klimatizált és állományvédelmi kritériumoknak is megfelelő, valamint a közönség komfortját is szolgáló megoldások és gépészeti felújítás valósul meg.

EJ: Terveink szerint átgondoltabb és értelmezhetőbb közönségforgalmi terekkel találkozhatnak majd a látogatók. Fontos változás lesz például, hogy a látogatói mosdók az épületen belül is megközelíthetők lesznek. A Henszlmann Imre utcai szárnynál található belső udvaron egy lift fog épülni, amelyen keresztül a mozgásukban korlátozottak is könnyen elérhetik kiállításainkat. Új helyre kerül a múzeumi ajándékbolt, illetve egy múzeumi kávézó is kialakításra kerül majd.

Milyen új funkciókkal bővül a múzeum?

EJ: Mivel egyszerre történik a múzeum épületének belső átalakítása az udvar megújulásával és a jelenlegi Károlyi-kert összenyitásával, nagyon sok új szolgáltatással bővül a múzeum. Egyrészt megnyílik a látogatók számára a kert, körbejárhatóvá válik az épület, így pedig még inkább érzékelhetővé válik a főúri palota grandiózussága, amely jellemzi ezt az épületet. Szándékunk, hogy bővüljön a múzeum közösségi téri funkciója, szeretnénk, ha a kert úgy működne, üzemelne, akár egy közpark.

VB: Igen, a kert megújítása, átalakítása épp a funkcióbővítés miatt tekinthető kardinális résznek. Célunk, hogy a Károlyi-kertet használók a múzeumkertet is igénybe vehessék, hogy itt egy közösségi teret alakíthassunk ki. Szeretnénk, ha ez a belvárosi, kényszeredett parkoló, amelyként jelenleg funkcionál, az udvar a közönség számára nyitott terület lenne, akár kültéri kiállításnak helyet adva, akár köztéri parkként használva. Továbbá nem titkolt célunk, hogy visszaadjuk a történeti egységét is ennek a területnek: a most elválasztott Károlyi-kert eredetileg a Károlyi-palotának volt a kertje.

Milyen más újdonságokra számíthatnak a PIM-be látogatók?

VB: Látványosabb, hívogatóbb és közönségbarátabb lesz a múzeum. Több ok miatt is nőhet a hozzánk látogatók komfortérzete, hiszen megújul a vizesblokk, a fűtési-hűtési rendszer, klimatizálttá válnak olyan területek is, amelyek korábban nem voltak azok. Nagy előrelépés történik a korábban említett akadálymentesség területén a lift megépülésével. Megújul és korszerűbb lesz a fénytechnika, az épületgépészet és az egész villamos hálózat.

A múzeum működését jobbá tevő változások is történni fognak: bár ezeket talán a látogatók kevésbé érzékelik, de javulni fog a háttér infrastruktúra is.

EJ: Ezekhez kapcsolódóan lehetővé válik, hogy professzionális térben és körülmények között lehessen kiállításokat építeni. A Károlyi-kert és a PIM udvarának egybenyitását úgy tervezzük, hogy a múzeum kertjében továbbra is fennálljon a szabadtéri rendezvények megtartásának lehetősége. Az épület 60

PIM REFLEKTOR

PIM REFLEKTOR

PIM

struktúrájának átalakításával, valamint a múzeumi kávézó megnyitásával a Károlyi utcát és az udvart összekötő kapualj igazi utcaszerű látványt fog nyújtani, mint egy kis passzázs, úgy fog működni reményeink szerint.

Hogyan érinti majd az átépítés a kiállításokat?

EJ: Az átépítés alatt a kiállítások zárva tartanak.

Előreláthatólag meddig tart majd a felújítás?

EJ: 2022 őszén nyílik az új állandó Petőfi-kiállítás a költő születésének bicentenáriumához kapcsolódva, tehát a terveink szerint ekkorra készül el a Károlyi-palota.

VB: Mindennek előfeltétele, hogy elkészüljünk az épülettel, illetve az is, hogy az udvar se legyen már építési terület.

Cs. Nagy Anikó

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

61

PIM

PIM REFLEKTOR

MÁS GANGOK, MÁS SZOBÁK: ÍRÓLAKÁSOK EGYKOR ÉS MOST A TAVASZI HOSSZÚ KARANTÉN IDEJÉN SEM TÉTLENKEDTEK A PIM MUNKATÁRSAI. SZÁMOS ÚJ ROVAT ÉS TARTALOM JELENT MEG A MÚZEUM ONLINE TERÉBEN.



Fotók: Birtalan Zsolt (PIM)

Birtalan Zsolt fotós kollégánk például hajdani budapesti írólakások címeire látogatott, megörökítve az épületek mai állapotát, illetve a falukon elhelyezett emléktáblákat. A képekhez írt posztok Más gangok, más szobák címmel elevenítették fel a házak és lakóik történeteit. A sorozat eddig megjelent részei ezentúl a PIM programfüzeteiben is olvashatók lesznek.

Babits Mihály, Reviczky utca 7.

Babits Mihály 1916-tól 1931-ig a Reviczky utca 7-es szám alatti házban lakott. Egy rövidebb időn keresztül, 1920–1921-ig Szabó Lőrinc nála lakott albérletben. A későbbiekben gyakori vendég volt Babitséknál Sárközi György, aki a Hol élt Babits Mihály? című írásában szemléletesen számol be a költő otthonáról. „A lakás a harmadik emeleten, a lépcsőházból nyílt. [...] Lift persze nem volt, széles rózsaszínű lépcsőkön kellett felmenni. Az előszoba sötét és hosszú volt, végéből nyílt a nagy szoba, olyan szalon és ebédlő együtt; jobbra a hálószoba, balra a könyvtárszoba. […] Itt lógtak a falon a kályha 62

PIM REFLEKTOR

PIM

mellett, meg az íróasztal felett a régi családi képek, a korai biedermeier divatja szerint öltözött alakokkal [...]. Néhány barát dedikált képe függött még a falon, közöttük Ady és Babits közös arcképe.” „A nagy szobában régimódi bútorok álltak s állandóan meglehetős rendetlenség volt, amíg meg nem nősült. Akkor kerültek csak fiókba az asztalon heverő ezüst evőeszközök és kemény gallérok. Addig egy múzeumi szolga lakott a konyhában a feleségével, azokra volt bízva a háztartás, de a házaspár gyengén szuperált. [...] Amikor megnősült (1921-ben) a könyvtár átvándorolt a hálószobába, ott állt a szép kis íróasztal is, elintézetlenül halmozódó levelekkel belepve, amelyek időnként egy nagy ládába kerültek. […] Az előző könyvtárszobában a feleség rendezkedett be, s oda már az ő ízlése szerint szerzett időnként egy-egy értékesebb bútordarabot: biedermeier fiókos szekrényt, velencei tükröt, miegymást. Ez a szoba lassan megtelt tarka színekkel, képecskékkel, faliszőnyegekkel, — egy külön élet és világ illeszkedett be az agglegényes, tanáros házba.”

Sárközi a Reviczky utcai lakás könyv­ tárára is kitért: „A hatalmas többezer kötetes könyvtár egy egész szoba falait ellepte, mint futó borostyán az ócska bástyát, sőt még az ebédlőbe is jutottak könyvek. Egyszerű, fenyőfa polcokon sorakoztak Babits Mihály kincsei.” E kis lakást elhagyva Babitsék többször költöztek. 1931-ben örök­lakást vásároltak az Attila utca 95–99-ben, majd 1937-ben lakást béreltek az Attila utca 65/B I. emeletén. Végül 1940-ben a Logodi utca 31-be költöztek.

Zeke Zsuzsanna

 Fotó: Babits Mihály, Babits Ildikó és Török Sophie budapesti, Reviczky utcai lakásukban, 1931, Feltehetően Tanner Béla felvétele (PIM Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

63

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM SÉTA A PERIFÉRIÁKON: KASSÁK HELY>TÖRTÉNET>EK

Minisorozatunkban valóban a „perifériákon sétálunk”: új szemszögből, topográfiai megközelítéssel vizsgáljuk Kassák életének helyszíneit. Mai bejegyzésünkkel visszatérünk Kassák kedvenc állataihoz, a puli(k) után galambimádatáról ejtünk szót, bemutatva egyik kedvencét, a számos fotón megörökített Tóbiás galambot.

DÜHÖS MÚZEUMI TÁRGY Nemes Nagy Ágnes nemcsak Angyal Bandiról, de Kassákék egyik házigalambjáról is érzékletes leírást ad: „Volt Kassáknak egy rézszínű galambja. Erős volt, testes, még a szeme is rézszínű. Valami különleges galambtenyészetből került hozzá, s érezhetőleg nem-közönséges pozíciót töltött be a házigazda többi galambja közt. Ez meg is látszott rajta, amint ott állt nagy peckesen, egy asztal szélén, remek, áramvonalas gömbölyűségeivel. A nyaka. A begye. A hasa alja, amint egy elnyújtott parabola-pálya mentén pontosan véget ért. Még leginkább egy rézből kalapált, fél-absztrakt szoborra emlékeztetett, amin »nincs semmi fölösleges«.

Mihelyt közelebb léptem hozzá, akkorát csípett a jobb karomba, hogy kivérzett a helye.

– Mondtam, hogy ne nyúljon hozzá – mérgelődött Kassák.

– Házigalamb azt eltűri – mérgelődtem én is, mert állatoktól nem voltam szokva ilyen viselkedéshez.

– Ez nem olyan házigalamb – mondta ő.

64

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

 Fotó: Interjú Kassákkal, 1963. május, Koffán Károly felvétele, Kassák Múzeum

Persze ez volt a legkedvesebb galambja. Mihelyt – a csípés után – a vadállat vissza­ merevedett mozdulatlanságába, csöppet sem ütött el a szoba berendezési tárgyaitól.

A Kassák-környezet képeitől, áramvonalaitól. Csak állt és nézett azzal a piros szemével.

Dühös múzeumi tárgy.”

(Részletek öregkori arcképéhez, in: Kortársak Kassák Lajosról, PIM, 1975, 177.)

Kassák maga is sokat írt gyerekkori galambász kalandjairól (galambfióka-mentéstől a majdnem tragikusan végződő tollgöndörítő kísérletig) az Egy ember élete című önéletrajzi regényének első könyvében, amelyből azért az is kiderül, hogy már gyerekként komoly szakmai ismeretekre tett szert a galambtenyésztés területén. „A város galambászaival minddel ismeretségben voltam, és néha eljöttek hozzám, és beszéltem velük komoly tervekről, és néha cseréltem velük páros és páratlan galambokat. S ha komoly galambvásárról volt szó, azon aligha tudott valaki is becsapni. Ismertem a jó galamb búgását, kitapogattam a hím gégéjét és a nőstény hátsó szerkezetét, s amit megvettem vagy elcseréltem, az tiszta fajú volt, mint az arany.” – írja a Gyermekkor 8. fejezetében (amit podcast formában itt is meghallgatható). Idős édesanyja így jellemzi a gyerek Lajkót egy interjúban, amely a Szivárvány című folyóiratban jelent meg 1947-ben: „Lajos is jó fiú volt, otthonülő, magános. Egy galamb és két nyúl volt a barátja, azokkal töltötte az időt, amikor nem festegetett vagy firkált.”

Kassák galambimádata mindhalálig kitartott. Nemes Nagy Ágnes rézszínű galambja minden bizonnyal sokadik utódja a híres Tóbiásnak, akivel a harmincas években éltek együtt és még nyaralni is magukkal vittek, ahogy azt a gödi Duna-parton készült fotók is mutatják, amelyeken a madár a strandoló Kassák vagy éppen Simon Jolán vállán üldögél.

Ebből az időszakból származik Kassák levélregénye, az Anyám címére, melynek egyik fejezetében bepillantást enged Tóbiással való kapcsolatába (a részletet podcast formában is meghallgatható itt: „Azt kérdezi, hogy mi van a Tóbiással? Kedves Mutterkám, a Tóbiás csak egy angol származású fajgalamb, s azért sokkal békességesebben megvagyunk egymással, mint úgy általában az emberekkel. Ő nem bánt minket, s mi sem bántjuk őt. Szeret körülöttünk lebzselni [...] be kell vallanom, hogy hányszor éreztem már őt lelkesebb lénynek, mint a legtöbb embert, s ő hányszor bújt hozzám olyan szerelemmel, ahogyan galamb búj a párjához. Ilyen jól vagyok hát, Mutterkám, a Tóbiással: majdnem egy tálból eszünk, s majdnem egy ágyban alszunk.”

65

KASSÁK MÚZEUM

PIM REFLEKTOR

Számos verset ihlettek galambjai, közülük azt idézzük fel, amelyikre talán Nemes Nagy Ágnes is utalt visszaemlékezésében.

Fohász egy nem közönséges madárhoz Mit hoztál nekem véres csőrű torz füttyű madár mit köszönjek meg neked gyermeki panaszaimat őrző szép jövőmet ígérő madár.

Láttam a ház összeroskadását ahol születtem barátaim néma elhullását s te madár eleven bronzból kalapált madár a részeg város körtáncát daloltad a magad kis életét daloltad.

Könyörgöm ne fulladjak az iszapba ami a kínból és a bajból itt maradt.

Dobd felém mentőövedet füttyeid fénykarikáit madár könnyeiddel oltsd el nyitott sebeim tüzét maradj hozzám hű te örökké éhes madár te csecsemők arcába szemetelő.

Halljad csak halljad a fekete tó közepéről kiáltok az erdő rácsai közül kiáltok.

Te vagy az egyetlen aki értesz engem ó madár ó madár ne hagyj el hűtlenül akit én szültem az éjszaka mély gödrében.

A költemény a Vagyonom és fegyvertáram című (1963) kötetben jelent meg. Összeállította: Szikra Renáta

66

PIM REFLEKTOR

KASSÁK MÚZEUM

TISZTELT HULLAHÁZ!

 Fotó: Újvári Erzsi és Barta Sándor, Bécs, 1920-as évek első fele, PIM-Kassák Múzeum

A Kassák Múzeumban 2022. január 28-án nyíló kiállítás a magyar avantgárd két, kevésbé ismert alakjának, Újvári Erzsinek és Barta Sándornak az életművén keresztül vizsgálja művészet és társadalom kapcsolatát az első világháború kitörésétől a harmincas évek végéig tartó időszakban. Olyan alkotókról van szó, akik számára fikció és valóság, utópia és politika, művészet és életmód átjárható, egymás képére formálható területek voltak.

A kiállításon Barta Sándor manifesztumait, vagy inkább antikiáltványait tartalmazó kötetét is bemutatjuk. Az 1920-as évek elején a bécsi magyar emigráció sajátos művészeti és politikai laboratórium volt, amelynek jellegzetes dokumentuma Barta Sándor 1922-es, Tisztelt hullaház: egy kiskorú költő szónoklatai a forradalomról, népszerű életbölcselet egyszerű agysejtűek számára, boldog antológia, csodálatos kongresszus ))))))))DHUJKLMNOPCXXXRRRRRRRRööööööŐ című kötete.

Barta műve illeszkedett a Ma programjához és pozíciójához, amelyet a politikai és művészeti koncepciókkal való szabad kísérletezés jellemzett – messze a tényleges cselekvés lehetőségétől és a közönség elvárásaitól. Ahogy az egész bécsi magyar baloldali közeget, úgy Bartát is a Tanácsköztársaság kudarca és az egyre távolabb kerülő forradalom kérdése foglalkoztatta. A Tisztelt hullaház a munkásmozgalom olyan jellegzetes beszédmódjait forgatja ki, dekonstruálja vagy írja újra, mint a kiáltvány, a politikai szónoklat, a gyűlés, a szlogen, a megváltástörténet, a kórus, de (ön)ironikusan viszonyul az általa művelt avantgárd költészethez is. Szemben későbbi propagandisztikus, a szovjet kultúrpolitikai irányelvekhez igazodó szövegeivel, az 1920-as évek eleji Barta-művek a dada eszközeivel lázadnak az általa hierarchikusnak, konformistának tartott konvencionális kultúra ellen.

Egyszerű üzenetek helyett sokszólamúság, az elbeszélői nézőpontok filmszerűen gyors váltogatása jellemző Barta antikiáltványaira. Bennük nyelvtöredékek, nyelv előtti elemek, hangutánzó szavak és halandzsa rakódnak egymásra. Művész-értelmiségi-forradalmár „hőseitől” is megvonja a felhatalmazást: az alávetett csoportok a „10 beszélő ember” és a „Trombitakezű diák” nélkül is felszabadítják magukat, egyik avantgárd meséjében pedig „Együgyű Zahariás, a megváltó” minden messiástól, így saját magától is megváltja az emberiséget.

A Kassák Múzeumban 2021. január 28-án nyíló kiállítás Barta említett kötete mellett sok más, vizuálisan is formabontó kiáltványt, könyvet és ezekhez kapcsolódó képzőművészeti alkotást bemutat.

Dobó Gábor 67

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA HAGYATÉKOK A MAGYAR NYELV MÚZEUMÁBAN A legtöbb múzeum alapját egy gyűjtemény, egy hagyaték adja. Ezt fejlesztik, gyarapítják tovább a szakemberek az adott múzeum küldetésének megfelelően. A Magyar Nyelv Múzeuma 2008-as megnyitásakor egy csodálatos eszme mögé sorakozott fel, ugyanakkor egy szinte üres épületben kezdte meg működését. Az Európában is kuriózumnak számító nyelvészeti múzeumnak meg kellett teremtenie azt a gyűjteményi alapot, amely a szakmai feladatok ellátásának elengedhetetlen része.

Ennek a gyűjteménynek egy jelentős részét képezik azok a hagyatékok, melyeket a nyelvészek, irodalomtörténészek örökösei ajánlottak fel a múzeumnak – azoknak a mestereknek a hagyatékát, akik a magyar kultúra, a magyar nyelv megóvását, művelését, fejlesztését tekintették elsődleges céljuknak. Ezen mesterek közé tartozik az 1993-ban elhunyt Lőrincze Lajos nyelvész, tanár is, aki elsősorban a magyar nyelv nyelvjárásait és a jelenkori nyelvhasználatot kutatta, és a nyelvművelés kiemelkedő alakja volt.

Munkásságának és magának a mesternek a hagyatéka az örökösök, elsősorban fia, Lőrincze Péter és unokája, Lőrincze Tamás jóvoltából, több részletben került A Magyar Nyelv Múzeuma gyűjtemé-

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

68

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

nyébe. Itt őrizzük a televízióból is ismert (a Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol műsor által) professzor dolgozóasztalát és székét, diplomáit, kitüntetéseit, valamint egyéb használati tárgyait. Ezekből a tárgyakból a múzeum egy emlékpontot állított. Itt a látogatók a nyelvészek relikviáit tekinthetik meg és röviden megismerhetik munkásságukat.

A nyelvmúzeum számára a hagyaték legjelentősebb részei a professzor megjelent könyvei, cikkei, kéziratai és jegyzetei. Talán ezekben él tovább Lőrincze Lajos nyelvészeti munkássága, könyveiben az eredményei, kézirataiban a gondolatai, tervei, be nem fejezett munkái. A hagyaték több doboznyi kéziratot, jegyzetet, levelezést, beszédtervezetet tartalmaz mindazokban a témakörökben, melyeket Lőrincze tanár úr kutatott.

Természetesen a Lőrincze Lajos-hagyaték mellett más nyelvész és irodalomtörténész hagyatékot is őriz A Magyar Nyelv Múzeuma. Ezeknek a legfontosabb része szintén a kéziratok, melyek a legjobban, legbensőségesebben őrzik azt a tudást, ismeretet, melyet e tudósok az évek, évtizedek során szorgos kutatómunkával összegyűjtöttek, rendszereztek, használtak. Ugyanezekben maradtak ránk a kutató gondolatai, ötletei, a kutatás eredményeinek azon részei is, melyeket nem publikáltak az anyag mennyisége és az idő rövidsége miatt. A megőrződött kéziratok az ő kutatásaik megismerésére, folytatására adnak lehetőséget az érdeklődő ifjú szakemberek számára. A Magyar Nyelv Múzeuma erre a gyűjteményi egységre kívánja alapozni azt az információbázist, mely egy múzeumi tudományos műhely működéséhez elengedhetetlen. A Lőrincze Lajos hagyatékának jelentős részét adó kéziratok állományba kerülése, megőrzése lehetőséget ad a jövő nyelvészeinek, hogy megismerhessék Lőrincze Lajos munkásságát, kutathassák életművét, folytathassák elkezdett munkáját a magyar nyelv megismerése és megőrzése érdekében.

Kurucz Péter

 Fotó: A Magyar Nyelv Múzeuma

69

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

HALLÓ, ITT A MÚLT Mára márkanév lett a Hátsó füves. A „több évadon át futó” írott és filmes elemekből felépülő, a Nemzeti Sport nyomtatott és internetes felületein megjelenő riportsorozat után fotóalbum, majd most kiállítás lett abból az élmény-, fotó- és tárgyi gyűjteményből, amelynek elemei külön-külön és különféle műfajokban szellemesen csoportosított mivoltukban is ugyanazt a különleges hangulatot árasztják, amely mindenkit magával ragad, aki egyszer – bármilyen minőségben – résztvevője volt már egy falusi, alsóbb osztályú futballmeccsnek. Nem futballszakma ez, a sportág alapos ismerete nélkül mégsem érthetőek a beszólások, a jelenségek, az olykor költői erejű metaforák.

Talán nem néprajz vagy népművészet, de akkor mégis hová soroljuk a pálya melletti patakból a labdát kihalászni hivatott kézi készítésű szerszámot, a helyi hímzett motívumokkal megnyomott futballmezt? Talán nem népköltészet, de akkor minek nevezzük a pályaszéli bekiabálások, öltözői zrikák tömör, frappáns gyöngyszemeit („Olyan luftot rúgott, hogy kék-zöld lett a levegő”, stb.) vagy éppen a minden líraiságot nélkülöző, a maguk valóságában mégis megindító helyi szponzori feliratokat (például: „Vincsenzo Diszkont”), amelyeknél semmi sem fejezi ki tárgyilagosabban egy-egy korszak és település aktuális viszonyait? És akkor még nem szóltunk a jegypénztárrá alakított telefonfülkéről, amely rendkívül erős szimbólumokkal üzenő műalkotás is lehetne, ha éppen nem lenne nagyon is praktikus, nélkülözhetetlen használati tárgy Pécsváradon. Várják is vissza a helyiek, ha bezár a sátoraljaújhelyi Hátsó füves kiállítás, mert még 70

PIM REFLEKTOR – BARANGOLÓ / VIDÉKI MÚZEUMOK

KAZINCZY FERENC MÚZEUM

használni szeretnék. De addig is, a Kazinczy Ferenc Múzeum tárlatán demonstrálja nemcsak a mérhetetlen népi leleményességet, hanem azt is, hogy a megyei futball, ha sok helyütt haldoklik is, a vezetékes telefonálást például máris túlélte. És éppen abban bízom, hogy a futball nemrég még mindenütt mindennapos (vagy legalábbis minden vasárnapi) valóságát bravúros módon bemutató Hátsó füves „mozgalom” élményanyaga nem csak érték- és kultúraőrző, de egyben érték- és kultúrateremtő jelenség is, amennyiben Csillag Péter riportjai, az általuk ihletett album és kiállítás, az itt szervezett beszélgetőestek segítenek felhívni a figyelmet arra, hogy miközben ismét örvendetesen nő a futballpályák és a játékosok száma Magyarországon, van egy ellentétes irányú, szomorú, párhuzamos jelenség is: megszűnik, elhal a foci sok Kárpát-medencei kistelepülésen játékosok, fiatalok, gyerekek, elhivatott edzők, vezetők hiányában. De ahogyan száz éve – és elnézést a merész hasonlatért – Bartók és Kodály kultúrát mentett és kultúrát teremtett a kivesző népdalok rögzítésével, kiadásával, feldolgozásával, úgy kell most nekünk az utolsó pillanatban átmenekítenünk a XX. századi életünk e különleges részét, a falusi foci művészetét az új nemzedékeknek.

Szöllősi György Megjelent a FourFourTwo magazin novemberi számában.

 Fotó: Szoboszlay Marcell felvétele

 Fotó: Szoboszlay Marcell felvétele

71

 Fotó: Gál Csaba (PIM)

72

PIM REFLEKTOR

DIA

DIA AJÁNLÓ SZAKONYI KÁROLY

Szakonyi Károly, A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas író, dráma­író, dramaturg 1998-as megalakulása óta tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Önálló kötetben megjelent írásainak szinte teljes egésze, több mint harminc kötet szerepel a DIA gyűjteményében.

Találunk itt műveiről széles körű bibliográfiai áttekintést, belelapozhatunk az írásaihoz kapcsolódó digitalizált szakirodalomba és olvashatunk interjúkat a szerzővel. Visszaemlékezéseiben családi ­történetek elevenednek meg, mindemellett pályájának alakulását is feleleveníti az író. Néhány elbeszélése meghallgatható hangoskönyv formájában. A gyűjteményben szerepel fénykép-össze­ állítás, valamint Szakonyi Károly székfoglaló előadásának szövege, amely 2019-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián hangzott el. Ez utóbbiban a szerző Adáshiba című nagysikerű komédiájának keletkezéstörténetét, fogadtatását és örökérvényűségét tárja föl, a színmű kortalan­ ságát ekképp megfogalmazva: „A technika fejlődését nem kell, nem szabad, de nem is lehet megállítani. Az Adáshibát sem a televízió ellen írtam. Ostobaság lett volna. Jelképnek használtam, mindannak a megtestesítésére, ami a fejünkre nőtt, s amit nem eszközként, hanem elbűvölten használunk. Ahogy manapság is már sok mindent. »Na, a mobilról is lehetne írni egy új Adáshibát« – mondják, akik még emlékeznek rá és ismernek. Nem kell írni róla. Abban a helyzetben már ez is benne van.

Lassan ötven év telt el a bemutató óta. Itt-ott műsoron van manapság is. Pedig az élet körülményei sokat változtak. A körülményei. De a lényeg?…” https://reader.dia.hu/document/Szakonyi_Karoly-Nem_teljes_kotetkent_feldolgozott_muvek-31551

73

DIA

PIM REFLEKTOR

Hubay Miklós A dráma sorsa című tanulmánykötetében kitér Szakonyi Adáshibájára is, szintén arról értekezve, hogy a hétköznapok apró-cseprő problémái között a „technika vívmánya” miként fedi el az emberek elől az igazán fontosat: a csoda jelenlétét. „Nézik tehát a televíziót és közben elfelejtkeznek a saját életükről. Mert a televízió látványa fontosabb, mint az életük. Azt sem veszik észre – a példázat itt válik megragadóvá –, hogy a szoms­zéd szobába albérlőként beköltözik Jézus Krisztus, és számtalan csodával tesz bizonyosságot arról, hogy őket is hajlandó volna megváltani.

De ennek a színpadon ülő társadalomnak (amely a mi tükörképünk – vagy mi vagyunk az ő tükör­ képe, ki tudja?) nem megváltás kell, hanem csupán az, hogy ha elromlik a televíziója, Jézus Krisztus megjavítsa azt.” https://reader.dia.hu/document/Hubay_Miklos-A_drama_sorsa-835

Az alábbiakban a darabból az Albérlő/Megváltó belépőjének rövid részletét idézzük: „Nyílik az ajtó – magas, sovány, szőke szakállas férfi lép be: Emberfi. Csillogó kék szeme, szelíd arca az orosz ikonok Krisztusára emlékeztet. Bő, fehér, gallértalan inget visel, szűk nadrágot, és mezítelen lábán pántos sarut. Imrus jön mögötte, szinte betuszkolja: Emberfi mintha nem akarna zavarni, megáll az ajtóban, meghajol.

EMBERFI

Békesség e háznak és gazdájának!

BÓDOG

No, valami baj van, kérem?

IMRUS

Lelkendezve. Apa! Apa! Csodálatos dolgokat tudtam meg a lakó úrtól! Képzeld… Képzeljétek…

BÓDOG

No fene, no fene! Emberfihez. Tessék, kérem, ha óhajtja, foglaljon helyet. Egy angol krimi megy…

BÓDOGNÉ

Ott a fotel, kedves… Emberfi lábára pillant, fintorogva. Nem fázik mezítláb?

EMBERFI

Egyforma barátságos mosollyal. Ehhez szoktam, asszonyom.

BÓDOGNÉ

Szűcshöz. A lakónk, Szűcs úr!

SZŰCS

Nyújtja a kezét. Örvendek, örvendek… Szűcs.

IMRUS

Lelkesen. De ezt el kell mondanom nektek… halljátok?

SACI

Jaj, üljetek le gyorsan! Üljön le gyorsan!… Most mennek fel a padlásra a gyémántokért!

DÖNCI

A toronyba, nem a padlásra. Éppen csak hátratekint Emberfire. Mi már találkoztunk.

EMBERFI

Bólint, leül. Igazán nem akartam zavarni önöket, de a kedves fiuk erőszakkal becipelt.

IMRUS

M. f. Hát persze hogy becipeltem! Apa! A lakó úr nekem mindent elmesélt! Anya! Azt akarom, hogy ti is tudjátok, hogy ő…

BÓDOG

Erélyesen közbevág. Imrus! Zavartan Emberfihez. Kérem, szeretném, ha elhinné, mi nem bíztuk meg Imrust azzal, hogy kikérdezze magát… Egyáltalán… mi nem káderezünk, kérem!

74

PIM REFLEKTOR

DIA

IMRUS

De nem erről van szó! Ő…

EMBERFI

Zavartan közbevág. Imrus nagyon kedves… és lelkes, de én igazán nem akartam tolakodni, kérem, szeretném, ha nem értenének félre: nekem nem szokásom, hogy ráerőszakoljam magam bárkire is… leginkább – most már – csak visszavonultan… abban a kellemes kis szobában, amit önöktől bérlek…

BÓDOG

Kérem! Igazán kellemetlen, hogy önt ilyen helyzetbe hozza Imrus! Mi nem szaglászunk a lakónk után… Befogadtuk önt, megbízunk önben, ugyebár… Imrushoz. Nem tudom, hol tanulod ezt a tapintatlanságot!

EMBERFI

Védve Imrust. Csak a lelkesedése, kérem, csak a lelkesedése vezérli, és ez nagyon nagy hatással van rám is… meg kell mondanom… Csaknem meghatottan. …ez nagyon jólesik nekem…

BÓDOGNÉ

Igazán, mindig figyelmeztetjük Imrust, hogy ne lógjon a maga nyakán. Maga is pihenni akar, ha itthon van.

IMRUS

Ő nem pihenni akar! Ő…

SZŰCS

Háhá! Ez fogja megtalálni a gyémántot!

BÓDOG

Gyémántot? Micsoda gyémántot? Emberfihez. Bocsánat! Szűcshöz. Micsoda gyémántot?

SACI

Félig hátrafordulva, hadarva. Ez az alak keresi a gyémántot! És ennek a nőnek…

Emberfihez izgatottan. …ennek, látja? Meghalt a férje… a fürdőszobában találták meg, de látta volna azt a fürdőszobát, kék mintás csempék, vagyis nem tudom, milyen színű, de biztosan kék…

DÖNCI

Közbevág. Mért nem figyelsz inkább?

SACI

Hadarva. Mindjárt… Szóval ott feküdt a fürdőszobában a férje, és mellette volt a borotva, de ez a detektív…

DÖNCI

Nem detektív, csak a barátja!

SACI

De, igenis, azt mondta, ő a detektív!

DÖNCI

A barátja!!!

SZŰCS

Én is azt hiszem, hogy a barátja.

IMRUS

Tehetetlenül, kétségbeesve áll köztük. Hát most ezzel vacakoltok, amikor én Őt!…” https://reader.dia.hu/document/Szakonyi_Karoly-Harmincnegy_ember-1073/Szakonyi_Karoly-Harmincnegy_ember-00170

75

DIA

PIM REFLEKTOR

Az ünnepek közeledtével egy karácsonyi történetet is választottunk Szakonyi Károly írásaiból, amely rokon a fent idézett Adáshiba alaptörténetével, hiszen ebben a novellában is megérkezik ­ – szenteste – a Megváltó, de az emberek a nagy ünnepi izgalomban nem akarnak róla tudomást venni, teher számukra, már mindenki a saját maga teremtette „karácsonyi misztériummal” van elfoglalva, így az igazi csoda észrevehetetlen marad a szereplők számára.

A kis történet címe: Mindenki siet haza. „Már éppen zárni akartunk, dél óta alig volt forgalom; tétlenül ácsorogtam az üzletajtónál, néztem a függönyön át az utcát, a buszmegállót; így, a fehér, áttetsző szádán keresztül, olyan volt az út meg a táj, mintha havazna, pedig mocskos, szürke idő járta már napok óta. Köd szállt a folyóról. A buszról lekászálódó utasok közül senki sem ugrott be sörre vagy feketére, mint máskor, áruházi papírokba burkolt csomagjaikkal átvágtak az úton a házak felé. Némelyik még csak most cipelte a fenyőjét.

Satnya fenyők voltak, már amilyenek megmaradnak így, az utolsó napra. Az én fenyőm két hete megvolt, a piacon vettem, kikötöttem a negyedik emeleti ablakunk alá a hidegre, csak ma reggel húztam be onnan, hogy feldíszíthesse az asszony. Jó előre kell gondoskodni mindenről. Megtanultam már. Megéltem valamennyit, rászoktatott az élet, hogy idejében beszerezzem mindazt, amire szükségem van. Nem szeretem a kapkodást meg a bizonytalanságot, még a kis dolgokban sem. A színes villanyégőket is előkészítettem, komótosan, a tavalyi dobozból. Estére eljönnek hozzánk a gyerekek a két kis unokával. Vettem építőkockát, képeskönyvet, babát, kisvasutat, mindent. Nagyon kedvelem a karácsonyi hangulatot, az ünnepi vacsorát, szeretem a fenyő illatát a szobában, meg ahogy égnek a gyertyák. Még kis jászolunk is van, benne gipszből a Kisjézus, meg körülötte a gipsz-Mária és -József, meg a háromkirályok, a pásztorok, mind gipszből, színesre festve, meg egy gipszszamár, gipsztehén, szóval az egész betlehem, hátul, piros celofánpapír mögött apró zseblámpaégőt lehet meggyújtani, nagyon szép. Mindig meghatódom, mert a gyerekkoromat juttatja eszembe. Aztán feltesszük a Csendes éj-t, a fiam hozta a lemezt valamelyik esztendőben, azt mindig lejátsszuk, miközben szikráznak a csillagszórók, komolyan mondom, meghatódom, a sírás szorongatja a torkomat, annyira érzem olyankor a szeretetet. Ezen járt az eszem, meg azon, hogy na, nemsokára vége a napnak; a presszóslány ötkor kikapcsolta a kávéfőzőt, a főnök kasszát csinált, hátul a magyaros teremben már eloltottuk a lámpákat, szóval zárni készültünk éppen, amikor bejött az az ember.

Gondoltam, iszik valamit, aztán siet haza ez is, akár a többiek.

Tudja fene, hány éves lehetett, se öreg, se fiatal; nem látszott valami jómódúnak, ráadásul a haja a vállát verdeste, sovány volt, girhes; szakálla, bajsza nedvesen tapadt össze a ködtől. Megállt az ajtóban, előbb engem nézett meg, aztán a lányt, biccentett, összefogta a kabátját; úgy ácsorgott ott várakozva, mint akit jó szívvel kéne fogadni. Odamentem a pulthoz, hogyha kér valamit, gyorsan végezzünk, de meg se szólalt.

– Kávét már nem tudok főzni – jelentette ki a lány.

– Kávénk nincs – mondtam a pasasnak. – Mindjárt zárunk. Mit adhatok?

– Leülhetek? – kérdezte csendesen.

Hát éppenséggel leülhetett, még nyitva voltunk. – Tessék – mondtam kelletlenül. Gondoltam, észreveszi. De nem, mintha a legnyájasabban kínáltam volna hellyel, boldogan telepedett le az egyik asztalhoz a fűtőtest közelében.

– Mit adhatok? – kérdeztem sürgetően.

Szelíd tekintettel nézett föl – na, de ismerem én az efféle szelíd tekinteteket! Sok furcsa pasast láttam már ilyen szelídnek elsőre.

– Bort – azt mondta.

– Palackozott boraink vannak.

– Igen.

– Hétdecisek. Abasári, Furmint, Leányka.

– Vörös nincs?

76

PIM REFLEKTOR

DIA

– Vörös is van.

– Talán azt.

– Adj egy Kékfrankost – szóltam a lánynak. Levette a polcról, meg se törölgette az üveget, csak átadta. Elhúzta a száját, hogy már éppen csak ez hiányzott.

Vittem a bort a tálcán, a pohárral. Öntöttem a vendégnek. Közben jól megnéztem. Két tenyerét a hóna alá dugva melegedett, szemét lehunyta; majd amikor végeztem, felpillantott, mosolyogva nyúlt a pohárért.

– Innának velem? Én már mentem vissza a pulthoz, amikor ezt kérdezte. Láttam, a lány kapható lett volna rá, de megelőztem: – Nem, uram, köszönjük.

Mert én észrevettem valamit. Észrevettem, amikor a pohárért nyúlt.

– Szerettem volna, ha… – próbálkozott a pasas bátortalanul.

– Nem, uram, nem! – mondtam határozottan. Intettem a lánynak, hogy jöjjön közelebb. Áthajolt a pulton. – Nézd, milyen a keze!

A lány a vállam fölött odapillantott.

– Látod?

– Valami történt vele – mondta meglepetten a lány.

– Na, ugye!

Megfordultam; arra számítottam, hogy a pasas ismét a hóna alá szorítja a kezét. Tévedtem. Egyenesen ült, két öklét az asztalon nyugtatta, igaz, így most nem látszott sem a keze feje, sem a tenyere, csak az összezárt ökle.

– Szerettem volna, ha velem isznak – mondta barátságosan.

Hallgattam. A lány, a hátam mögött, a pultra könyökölt.

A férfi most őt nézte. Na, te aztán nézheted, gondoltam magamban. Nem ilyen alakokhoz van szokva. Látnád csak a fiúit, gondoltam. Vagy a fiúinak az autóit. Látnád csak, kik támasztják itt a pultot miatta. Csinos lány volt, nemrég került az üzletbe az egyik belvárosi presszóból. Nem kérdeztem, miért, a főnökség dolga. Vonzotta a férfiakat a mély kivágású, fehér pulóverjével meg a miniszoknyájával. A mellét én is megbámultam minden alkalommal. Erősen festette magát, és egy vagyont költött fodrászra, kozmetikusra. Ahogy ott könyökölt a hátam mögött, éreztem a különféle spray-k illatát. De én már nem vagyok fiatal. Különben sem érdekelt akkor semmi, csak a záróra.

– Az a helyzet, hogy nincs hova mennem – mondta a férfi.

– Nincs? – kérdezte óvatlanul a lány.

– Senkim sincs. Nem tölthetnénk együtt a mai estét?

– Velem ugyan nem – nevetett fel kurtán a lány.

– Úgy értem, hogy valamennyien. Együtt.

– Maga viccel – mondtam ridegen.

Nem felelt mindjárt. Bámult azzal az álszelíd tekintetével.

– Gondolja, hogy viccelek? Egész komolyan kérdeztem.

– Majd éppen magával! – nyelvelt a lány. – Különben is, ma karácsony van.” […] https://reader.dia.hu/document/Szakonyi_Karoly-Emberi_udvozlet-787/Szakonyi_Karoly-Emberi_udvozlet-00010

Szakonyi Károly néhány héttel ezelőtt, idén októberben ünnepelte kilencvenedik születésnapját.

Szeretettel ajánljuk írásait a Digitális Irodalmi Akadémia oldaláról kis és nagyobb csodák megérzéséhez, ünnepnapokra s hétköznapokra egyaránt!

Szlabóczky Mercédesz 77

Petőfi Irodalmi Múzeum

Mesemúzeum

1053 Budapest, Károlyi utca 16.

Tel.: +36 1 317 3611 www.pim.hu muzeuminf@pim.hu

1013 Budapest, Döbrentei utca 15.

Tel: +36 1 202 4020 www.mesemuzeum.hu mesemuzeum@pim.hu

Nyitva: keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Nyitva: egyéni látogatóknak csütörtök, szombat 10–17 óráig, vasárnap 10–13 óráig

Ady Emlékmúzeum

csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétfő, kedd, szerda és péntek 9–16 óráig

1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.

Tel.: +36 1 337 8563 Nyitva: szerdától vasárnapig 10-17 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel: hétköznapokon 10–18 óráig

Jókai Emlékszoba 1121 Budapest, Költő u. 21.

Nyitva: Október 31-ig. szerdától vasárnapig 10–18 óráig

Kassák Múzeum 1033 Budapest, Fő tér 1.

Tel.: +36 1 368 7021 www.kassakmuzeum.hu kassakmuzeum@pim.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 10–17 óráig

Emberi Erőforrások Minisztériuma

78 Untitled-1 1

2019.05.29. 14:19:04

Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely 1013 Budapest, Döbrentei utca 9.

Tel.: +36 1 202 4020 e-mail: tortenetalkoto@pim.hu Nyitva: egyéni látogatóknak előzetes bejelentkezéssel csütörtök, péntek 15-18 óráig szombat, vasárnap 10-16 óráig csoportoknak előzetes bejelentkezéssel hétfőtől péntekig 9-14 óráig Regisztrálni a látogatás előtti napon legkésőbb 12 óráig szükséges!

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57.

Tel.: +36 1 375 1184 www.oszmi.hu

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

A PIM ÉS TAGINTÉZMÉNYEI Bajor Gizi Színészmúzeum 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.

Tel.: +36 1 225 3161 bgm@oszmi.hu Nyitva: szerdától vasárnapig 14–18 óráig

Kazinczy Ferenc Múzeum 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György u. 11.

Tel: +36 47 322 351 www.kazinczymuzeum.hu info@kazinczymuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9–17 óráig

A Magyar Nyelv Múzeuma 3988 Sátoraljaújhely–Széphalom, Kazinczy utca 275.

Tel.: +36 47 521 236 www.nyelvmuzeum.net info@nyelvmuzeum.hu Nyitva: keddtől vasárnapig 9-17 óráig

Fotó: Kresz Albert

4

É

Forgách utca

Pacsirtamező u .

6

y cz zin Ka

D

Árpád híd

MA RG ITS ZIG ET

ca ut

37

ÁRP ÁD HÍD

ú ár

Hat

t

a utc czi ó k Rá

SÁTORALJAÚJHELY yi

Széll Kálmán tér u.

út yi

7

a út yalj

1

Heg

Fővám tér

D HÍ

Szent Gellért tér

G SÁ AD AB SZ

BUDAPEST

2

D HÍ

út

Blaha Lujza tér

T

Ja ge l ló

Vörösmarty tér

E ÉB ZS ER

Né m

9

. út u

Alag

Deák Ferenc tér

p

ölg etv

n rk

8

t kr et

gyi u.

CHÍD LÁN

Istenh e

Tünd é r u.

éb zs Er

Kossuth Lajos tér

Batthyány tér Bor Friedrich

3

Nyugati Pályaudvar

József körú t

Ist en he g

HÍD

An dr ás sy

MA RG IT

út

5

Corvin Negyed

1

Petőfi Irodalmi Múzeum

6

A Magyar Nyelv Múzeuma

2

Ady Emlékmúzeum

7

Mesemúzeum

3

Jókai Emlékszoba

8

4

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Kassák Múzeum

5

Kazinczy Ferenc Múzeum

9

Bajor Gizi Színészmúzeum