Egy folyton nyüzsgő mezőtúri tanyán találták meg MAGUKNAK a nyugalom szigetét
A
mai világban sokan elképzelni sem tudják, milyen lehet a várostól nyolc, a szilárd burkolatú úttól három kilométer távolságra élni. Móga Péter és felesége, Melinda nemcsak elképzeli ezt, hanem ilyen helyen éli a mindennapokat. A fiatalok Mezőtúr melletti tanyájukon önellátó-ön fenntartó gazdaságot vezetnek, miközben három fiút nevelnek. Számukra ez az állandóan nyüzsgő miliő a nyugalom szigete.
A Móga szülők természetesen mindent megtesznek ezért. – Ha netán összecsapnak a hullámok a fejünk felett, akkor az a meggyőződés ad erőt, hogy ez jó alap a gyerekeknek. Jelen lenni a természet körforgásában, faültetés, kenyérsütés és még sorolhatnám a megannyi tapasztalást, ami számukra adott. Szerencsére minden érdekli őket, élvezettel követnek minket – meséli büszkén Péter. Az egész egy örökséggel kezdődött. Péter nagypapájától örökölt
Beküldött fotó
– A tanyát még egyetemista éveink alatt vásároltuk, akkor csak abban voltunk biztosak, hogy bárhogyan is lesz, egy tanya kell, ahol megnyugvást találhatunk – fogalmazzák meg röviden a kezdeteket. Úgy tűnik, megtalálták mindezt, igaz, a megnyugvást reggeltől estig tartó munka és három gyermek nevelése színesíti. Péter és Melinda őstermelők és kistermelők. – Fő megélhetési forrásunk a méz és mézes termékek, méhviaszos kozmetikumok készítése. Önellátó és önfenntartó, több lábon álló családi gazdaság kialakítására törekszünk, környezettudatos életmódot folytatunk, gyermekeinket is ebben a szellemben neveljük. Ez utóbbi is sok energiát igényel, hiszen a kisebbek még egészen kicsik, hogy megértsék mindennek a lényegét – mondják.
a többletet értékesítjük az energiaszolgáltatónak. Fúrt kút van, vezetékes ivóvíz nincs – sorolják a felté teleiket.
MÓGA PÉTER ÉS FELESÉGE, MELINDA környezettudatos életmódot folytatnak, ilyen szellemben nevelik a gyermekeiket is
kaptárába vásároltak egy méhcsaládot, ahogy mesélték, buliból. Aztán egyre több méh lett, s egyre több időt töltöttek a tanyán. – Élveztük a munkát a napsütésben. A hely adottsága hozta a többit, lett kert, lettek állataink, minden szépen alakult. Saját tapasztalatok révén tanultunk bele mindenbe, persze kértünk tanácsot és képeztük magunkat. A fejlődéshez szükséges nagyobb lépésekhez pályáztunk és pályázunk. Többek között így lettek napelemeink és a munkákhoz szükséges nagy eszközeink is – sorolja Melinda. Mostanra a szerepek is kialakultak. Melinda feladatai közé tartozik a kiszerelés, csomagolás, kozmetikumok készítése, Péter pedig gondozza a méheket, szállít, szervez, és ő a pályázatfigyelő is. Alkalmanként van segítségük, de ez ritka, így felváltva tudnak dolgozni, egyikük mindig a gyerekekkel van. – Talán érthető is, hogy egyelőre brandépítésre nem igazán jut időnk – teszi hozzá nevetve a családanya. Móga Melinda és Péter sokféle mézet készít. Így van náluk repce-,
akác-, napraforgó-, vegyes virág-, mustár-, propoliszos és gyümölcsös méz, illetve mézharmat. Termékeikkel jelen vannak a mezőtúri Túri Kamra nevezetű helyitermék-kisboltban, emellett időnként szerveznek ingyenes mézkóstolást a mézfogyasztás népszerűsítése érdekében. – Óvodás csoportokat is rendszeresen fogadunk tanyalátogatásra, állatsimogatásra és mézkóstolásra, illetve LEADER program keretében is több alkalommal mutattuk be a tanyagazdaságot – mesélik. Mindezek mellett gyepterületen legeltető, extenzív állattartást folytatnak, őshonos tyúkot, kacsát, libát, kecskét, birkát tartanak. A húst és a tejet önellátásra termelik, baromfit, tojást értékesítenek is. A szántó legnagyobb részén mézelő növényeket vetnek, a fennmaradó terület az állatok takarmányozásának egy részét adja. – Kertészeti munkát is folytatunk, önellátásra termelünk sokféle konyhakerti növényt, a gyümölcsfaállományt is évről évre növeljük. A tanyán napelemes rendszer működik, elektromosenergia-szükségletünket teljes mértékben biztosítja,
Őket látva, úgy tűnik, nem is ez a legfőbb cél. Szívvel-lélekkel csinálják a dolgukat, még ha az rengeteg kompromisszummal is jár. – Bárki megfordul nálunk, azt mondja, milyen nagy szabadságban élünk. Igen, így van, de azt senki nem látja, hogy ez a szabadság kézen fogva jár a felelősséggel. Minden döntést nekünk kell meghozni, nincs főnökünk, aki irányt mutat és nem tesszük le a munkát délután négykor. Ez az életmód rugalmasságot, nyitottságot és kreativitást igényel. Bőven akad lehetőség a rengeteg döntéshelyzet és kihívás során, hogy önismeretünkben fejlődjünk. Én például rájöttem, hogy korántsem vagyok olyan rugalmas és stressztűrő, ahogy gondoltam, és a magamról alkotott kép mes�sze áll attól, amilyen valójában vagyok. Egy másik nézőpontból azonban köszönhetjük a sorsnak ezeket a komfortzónán kívüli helyzeteket, mert jó gyakorlatok egy magasabb tudatosság eléréséhez – fogalmazza meg életmódjuk mentális és lelki részét Melinda. – Krízishelyzetek tehát vannak, de komolyan sosem merült fel, hogy abbahagyjuk. Kétszer omlott össze a méhállomány, talpra álltunk. Ezek a nehézségek visznek előre. Lehet furán hangzik, de nehezebb feladat a gyermeknevelés, hogy az „növelés” legyen. Nehéz megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy szabályozzuk, irányítsuk őket és aközött, hogy teret hagyjunk nekik a kibontakozásra, azt támogassuk amilyenek ők, és ne az esetleges elvárásaink alatt formálódjanak vagy éppen deformálódjanak. Kicsik még, Peti 11, Jáni négyéves, Gábor pedig januárban lesz kettő, most kell velük lennünk, játszani, kirándulni, élményt szerezni, hogy igazi kapcsolatunk legyen velük. Mert ők valóban csodák. Rimóczi Ágnes
11
