Az emberi összefogás tette számukra IGAZÁN feledhetetlenné az idei esztendőt
E
z a történet egy olyan családról szól, ahol az összetartozás és a szeretet rendhagyó módon van jelen a közös ségben. Ádám Attila 2014 tavaszán született bélel záródással. Öt hónapos korában sorozatos rosszul létek után újra kórházba került, mindezeket köve tően vérmérgezést kapott. A család arra szervezett gyűjtést, hogy Ati kijusson egy németországi klinikára, ahol modern vizsgálatokkal segíthetik a kisfiú fejlődé sét. Az idei év rengeteg új lehetőséget kínált a szolno ki Ádám család számára.
és hiszünk benne, hogy az ő képességeihez mérten egy önmagát ellátni tudó felnőtt ember lesz belőle.
Áginak nagyon sokat segít lánya, aki imádja testvérét. Egy igazi kis tyúkanyó szerepet tölt be a család életében. Mindig mondja édesanyjának, hogy csodák léteznek és jelen vannak, csak hinnünk kell bennük. Ági testvére pedig furgonnal járja az országot, így nagyon sokat tud segíteni Atiék számára például a kupakok összegyűjtésében is. Valamint ott vannak a nagyszülők,
Beküldött fotó
– Hálás vagyok minden jóakarónknak a sok segítségért, és nagyon jó látni, hogy az emberek így ös�sze tudnak fogni egy közös cél érdekében – mondja Kiss Ágnes, Ádám Attila édesanyja. – A segítőinknek köszönhetjük, hogy kijutottunk Németországba és hogy olyan fejlesztéseket tudunk biztosítani Ati számára, amit mi nem engedhetnénk meg magunknak. Mindazt a jót, amit kaptunk az emberektől, annak is köszönhetjük, hogy nem adtuk fel és mertünk segítséget kérni. Éppen ezért, amikor hasonló sorsú szülőkkel találkozom és tanácsot kérnek, mindig azt mondom, hogy igen is álljanak ki, vállalják fel a helyzetüket, és kérjenek segítséget, hiszen nagyon sok jó ember van a világban. Mi vagyunk rá a példa, hogy ha az emberek szeretnének, tudnak segíteni. Az Ádám család szívesen sétál a természetben, gyakran tesznek rövidebb túrákat a friss levegőn
akiket folyamatosan mozgósíthatnak, ha segítségre van szükségük. – A családunk nélkül nem menne ez az egész, ők adnak erőt számunkra – említette Ági. – A testvérem és Réka képviselik a legpozitívabb oldalát ennek a kis közösségnek. Édesanyám pedig szinte már minden egyes rezdülését ismeri Atinak. Így
hát mindig nagyon örül, amikor találkozhatunk és nagyokat beszélgethetünk. Szerencsénk van Attilával, hiszen imádja az embereket, és megérzi, hogy kihez mehet oda és kihez nem. Az orvosunk is mindig azt mondja, olyan jó látni, hogy ennyire boldog az ő kis világában. Mi mindig bizakodóak vagyunk a jövőt illetően
Kiss Ágnes családjában van egy hagyomány, miszerint, ha a lány gyermek megházasodik, onnantól kezdve a szentestét minden évben a szűk rokonság náluk tölti. Így volt, amikor édesanyja is megházasodott, most pedig Ági vette át ezt a szerepet. Ilyenkor összegyűlnek a dédszülők, nagymamák, a testvérek és együtt ünnepelnek, nagy lakomát csapva. – A karácsonyi készülődések közepette mindig izgatottak vagyunk – meséli Ági. – A gyerekeket igyekszünk hasznos ajándékokkal meglepni. Réka minden évben írni szokott a Jézuskának. Bár, ezt halkan jegyzem meg, tavaly észrevette a garázsban a csomagolópapírt, így elkezdett gyanakodni. Úgyhogy idén hajnalban felkelünk, hogy biztosan ne vegye észre, mire készülünk. A kislányommal ketten szoktuk díszíteni a fát december huszonharmadikán, ez amolyan közös program így kettőnknek. Másnap kora délután tartjuk a karácsonyi ebédet és utána nem sokkal bontják ki a gyerekek az ajándékokat. Ati kedvence a karácsonyfa, egyszerűen imádja a gömböket és nagyon tetszenek neki a világító díszek is, mindig nézi és csodálja őket. Éppen ezért olyan helyre szoktuk tenni, hogy el tudja érni minden darabját. Szenteste a vacsora nálunk nem feltétlenül követi a hagyományokat, mindig van finom leves és pörkölt, valamint egy harmadik-féle étel, amit az ünnepek előtt pár nappal kitalálunk. A családi összejövetelek többi napján a nagymamákhoz és a rokonokhoz járunk vendégségbe. A nagyszülőknél mindig a megszokott ételek várnak minket; halászlé, töltött káposzta és bejgli. Atinak nagyon jó étvágya van szerencsére, bár a kedvence úgy hiszem, akkor is a bundás kenyér és a virsli marad. Ezt abszolút Köllő Judit meg tudom érteni.
19
