Fotó: Magyar Bocuse d'or Akadémia
VERSENY
BOCUSE D’OR: IRÁNY LYON!
Veres István rápihen a feladatra Az 1983-ban Lyonban megrendezett Salon des Métiers de Bouche gasztronómiai kiállítás keretében Paul Bocuse ötlete alapján szerveztek egy szakácsversenyt, melynek koncepciója szerint minden ételt az alapoktól kellett elkészíteni. Azóta a Bocuse d’Or rengeteget változott, és a világ legrangosabb szakácsversenyévé nőtte ki magát. A 2020–2021-es versenyen Veres István képviseli hazánkat, és a Bocuse d’Or európai válogatóján elért 9. helyezéssel részt vehet a döntőben.
A
Bocuse d’Or európai válogatóján, ahogy már lenni szokott, a versenyzőknek két ételt kellett elkészíteniük 5 óra 35 perc alatt. A hústéma a fürj, a haltéma az afrikai harcsa volt. A verseny erősen skandináv fölénnyel zárult, talán kijelenthető, hogy bejött a papírforma. Az 1. helyezést Norvégia vitte el, a 2. helyezést Dánia zsákolhatta be, és a 3. helyezést Svédország kapta. A legjobb commis díját Finnország, a haltányérnak járó különdíjat Izland, a legjobb hústálnak járó különdíjat pedig Franciaország tudhatta magáénak. Veres Istvánnal a versenyt követően beszélgettünk. – Ha a teljes képet akarjuk nézni, már a felkészülés sem volt zökkenőmentes, de szerintem mindenki ismeri a fennálló viszonyokat, és azt, hogy a Covid mennyi mindent felülírt. Ha csak azt említem meg, hogy még egy hónappal ezelőtt korántsem volt biztos a verseny megrendezése, már mindent elmondtam. Ez a felkészülési időszakra is árnyékot vetett. A tavaszi megszorítások előtt már gőzerővel készültünk a hústémával, azonban a karanténhelyzet beálltával három hónapra fel kellett függeszteni a felkészülést. A haltéma köte-
40
CHEF&PINCÉR | 2020. OKTÓBER
lező alapanyaga is a várthoz képest két hónappal később derült ki, és csak június elejétől térhettünk vissza a Hungexpo területén található Bocuse d’Or versenykonyhába, és folytathattuk a felkészülést. Szakmailag a maximumot hoztuk ki magunkból, sőt aki ismer, tudja, hogy a legjobb nekem nem elég, hanem annál is jobbat szeretnék csinálni. Viszont a bizonytalanság inkább azt nehezítette meg, hogy lelkileg készüljünk fel a versenyre. Magát a versenyt az első pillanattól fogva élveztük Bencével. Maga az a tény, hogy ott vagyunk a legjobbak között, az az adrenalin, ami ilyenkor felszabadul az emberben, a munka és az alkotás öröme, már magában megérte a felkészüléssel eltöltött kemény nyolc hónapot. A versenyen pontosan azt csináltuk, amit begyakoroltunk, és amit szerettünk volna. Minden a forgatókönyv szerint ment. A közepén volt egy tízperces csúszásunk, amit a végére teljesen be tudtunk hozni. De ezt nyilván csak mi tudtuk, hiszen az időmérő edzéseken is előfordult ilyen, és nem stresszeltünk rá. Pontosan ezért fontos a felkészülés, a WWW.CHEFPINCER.HU
