Turista Magazin 2020 július-augusztus by Turista Magazin

JELVÉNYVADÁSZ

TUDÁSTÁR

BAJBAN VANNAK A BEPORZÓK

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

KILÁTÓTÓL KILÁTÓIG SOPRONI MESSZELÁTÓK

2020. JÚL.–AUG. › ÁRA: 895 Ft

2020. JÚLIUS–AUGUSZTUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

KÉT KERÉKEN

GEOKÉKTÚRA

A GERECSE ÉS A VÉRTES SASBÉRCEI KÖZÖTT

TOPLISTA

TÖRÖK EMLÉKEK A ZSELIC DÉLI LANKÁIN

ÖKOTÚRA

EGY NAP A VADREGÉNYES KIS–BALATONNÁL

TÍZ FURA SZERZET MAGYARORSZÁGRÓL

Ă&#x2030;ves elĹ&#x2018;fizetĂŠssel 7700 Ft-ĂŠrt olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Fura szerzetek

Nógrádi Attila főszerkesztő

Régebbi olvasóinkban joggal merülhet fel a kérdés, hogy mit keres a címlapunkon ez a fura szerzet, amely első ránézésre, de még a másodikra is úgy fest, mintha egy messzi-messzi galaxisból érkezett volna. Örömmel jelentem, hogy nem váltottunk profilt, a science fiction műfajt meghagyjuk másoknak, mi továbbra is arra törekszünk, hogy bemutassuk hazánk természeti (és épített) kincseit. Pont ezért virít a címlapunkon ez az apró legyecske, amely igazi kuriózumnak számít 1996-os magyarországi felfedezése óta. Nem mellesleg kerülhetett volna a címlapunkra édesvízi medúza, élő kövületnek tűnő rák, közel húszcentis százlábú vagy egy gyermektenyérnyi pók is, ezek ugyanis egytől egyig itt élnek körülöttünk, ahogy az a top 10-es összeállításunkból kiderül néhány oldallal később, megannyi érdekes cikk társaságában. Jó olvasgatást, pihenést és nyarat kívánok, legközelebb szeptemberben jelentkezünk ebben a formában, addig is a turistamagazin.hu oldalunkat ajánlom.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

facebook.com/Turistamagazin

Címlapfotó: Rahmé Nikola: európai nyelesszeműlégy Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Felelős kiadó: Tassy Márk Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu; elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Borbás Gábor vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Gulyás Attila (fotós-szerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (képszerkesztő), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu), Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Pataki Lilla (Rejtvény), Veres Zsolt (Geokéktúra)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom

Hírek

MTSZ Híradó

Túrapraktika Bivakolásról kezdőknek és haladóknak

A Hónap Turistaháza Menedék a Mecsek szívében – Büdös-kúti kulcsosház

Tudtad-e?

Top 10 Tíz fura szerzet Magyarországról

Jelvényvadász Soproni messzelátók – Kilátótól kilátóig

História A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély minden szegletét bejártuk

Geokéktúra A Gerecse és a Vértes sasbércei között

Két Keréken Török emlékek a Zselic déli lankáin

Tudástár Bajban vannak a beporzók, és nélkülük mi is bajban leszünk

Ökotúra Nyári berek – Egy nap a vadregényes Kis-Balatonnál

Gasztro Erdei teázás minden évszakban

Zöldhullám Tintahalgomba – A bizarr jövevény

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek Tilos lesz az avarégetés Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése, és törlik azt a rendelkezést is, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így a tilalom általánossá válik az egész országban. A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen. A levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének. A légszennyezés következtében csak Európában évente mintegy 800 000 ember hal meg.

Fotó: Adobe Stock

Gyűjtőalbum ifjú természetbúvároknak

A ajánlásá

val „Senki nem óvja meg azt, ami nem érdekli, és addig nem fogja érdekelni, amíg meg nem tapasztalta” – ezzel a Sir David Attenboroughidézettel kezdődik a HVG Könyvek gondozásában megjelent élménygyűjtő album, és ennél jobban nem is lehetne összefoglalni a gyönyörű fotókkal illusztrált kiadvány lényegét. A Fedezd fel a környezted! című könyv remek eszköz lehet a szülőknek, hogy „versenyképes” alternatívát adjanak a gyerekek kezébe az okostelefonok és tabletek helyett, ráadásul pont két erős ösztönünket mozgatja meg: a felfedezést és a gyűjtögetést. A 3500 forintba kerülő kiadvány három nagy témakörre (föld, levegő, víz) fókuszálva ad ismertetőt és megoldandó feladatokat 80 oldalon keresztül.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Juhász Balázs

Új turistaház az Ormánságban A Baranya megyei Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpont szomszédságában található, ötven fő befogadására alkalmas Kolokán Szálló egy hazánkban őshonos, egzotikus megjelenésű vízinövényről kapta a nevét. A szálláshely épületében összesen 11 (2 + 2, 4, illetve 6 ágyas) szoba található. Mindegyikhez saját fürdő tartozik. A vendégek kényelméről melegítőkonyha, társalgó, étkező és kerti pihenő is gondoskodik. Az épület fűtését levegő-víz hőszivattyúk biztosítják, a hőszivattyúk működéséhez szükséges villamos áramot napelemek segítségével állítják elő. A keletkező szennyvizet egyedi tisztítómű ártalmatlanítja, a tetőkön összegyűlő csapadékvíz pedig részben felhasználásra kerül az épület mellékhelyiségeiben. A beruházás mintegy 420 millió forintból valósult meg a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretei között.

Pilis hegység

Együtt, itthon, szabadon

Magyarország visszavár! A nyár nem múlhat el élmények nélkül, az ország csodái újra várnak!

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Az elmúlt időszakban az Alföldi Kéktúra útvonalán Gádoroson, az Országos Kéktúra mentén pedig Szelestén és Tokodon kerültek áthelyezésre bélyegzők.

Az aktuális kéktúrás információk 2020 júniusától csütörtökönként kerülnek fel a www.mtsz.org, a www.kektura.hu és a www.termeszetjaro.hu weboldalra, illetve az azokhoz kapcsolódó Facebook-oldalakra. Az MTSZ munkatársai ezúton köszönik a bejelentéseiteket az Országos Kékkör mentén látott és tapasztalat problémákról! Észrevételeiteket továbbra is a bejelentes@termeszetjaro.hu ímélcímre várjuk.

A 2020-as választmányi ülés eredményei A 102/2020. (IV. 10.) kormányrendelet alapján a Magyar Természetjáró Szövetség elnöksége ülés tartása nélküli írásbeli döntéshozatalra kérte fel az összesen 247 mandátummal rendelkező tagszervezeteit és elnökségének tagjait. A rendhagyó választmányi ülés részvételi arány meghaladta a határozatképességhez szükséges 50%-ot, ugyanis 160-ból mindössze 13 érvénytelen szavazatot számlált össze az erre kijelölt bizottság. Az MTSZ tagszervezetei és elnökségének tagjai többségi szavazással elfogadták az ellenőrző testület 2019. évi beszámolóját, az MTSZ elnöksége által jóváhagyott 2019. évi egyszerűsített beszámolóját és közhasznúsági jelentését, valamint a 2020. évi költségtervét.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: MTSZ

Kéktúrahírek Júniustól az önkéntes kéktúraellenőrök tovább folytatják a teljesítést követően leadott igazolófüzetek ellenőrzését. A bélyegzőlenyomatokkal teli igazolófüzeteket a Magyar Természetjáró Szövetség címére (1244 Budapest, Pf. 846) postai úton, ajánlott küldeményként kell eljuttatni, de személyesen is beletehetitek azokat az Európa Center irodaházának (1075 Budapest, Károly körút 11.) recepcióján elhelyezett dobozba, hétfőtől péntekig 8 és 18 óra között.

Újraindult a rendezvénytámogatás A járványügyi helyzet miatt felfüggesztésre került „Rendezvénytámogatás 2020.” ügymenete június 2-án újraindult. Az idén kiírt rendezvénytámogatási lehetőségre több mint hetvenen nyújtották be igényeiket, amelyek elbírálása 2020. július 3-áig tart. A témával kapcsolatban megjelent írásunkat teljes terjedelmében (Júniusban újraindul a Rendezvénytámogatás 2020.) megtaláljátok a www.mtsz.org-on.

Lezárult a 2020-as jelzésfestési pályázat 2020. június 3-án lezárult a 2020-as jelzésfestési pályázat. A nagy érdeklődésnek köszönhetően két héttel a pályázat vége előtt elértük a rendelkezésre álló keret maximumát, ami azt jelenti, hogy 2015 óta nem volt akkora érdeklődés a jelzésfestés iránt, mint idén. Az e sorok írásakor rendelkezésre álló adatok szerint közel 1760 km turistaút jelzései kerülnek felújításra.

Pozitív változás a természetjárói képzések és vizsgák ügymenetében

Fotó: MTSZ

A Magyar Természetjáró Szövetség Oktatási és Képzési Bizottsága által jóváhagyott, de a járványügyi intézkedések miatt felfüggesztett természetjárói képzések folytatódhatnak a hagyományos kontaktórák megtartásával, továbbá a modulzáró és szakmai vizsgafolyamatok megszervezésére is lehetőség van a járványügyi szabályok betartása mellett. Az érintettek a képzések újraindításával és a vizsgákkal kapcsolatos kérdéseiket az oktatas@termeszetjaro.hu ímélcímre küldhetik el.

Fotó: MTSZ

Visszatekintés a turisták örök emlékű barátjára 2020. június 7-én a százhalombattai Kálvin parkban emlékeztek meg egykori túratársai, barátai és családtagjai Georgiades Gáborról, aki 1976-tól 2004. június 16-án bekövetkezett haláláig a Pest Megyei Természetbarát Szövetség elnökségi tagja és elnöke, 1994-től 2000-ig a Magyar Természetbarát Szövetség elnökségi tagja és a kelet-magyarországi megyék alelnöke volt. A több mint 40 esztendőnyi természetjárói munkásságából kiemelkedőek voltak az éveken át szervezett országos tájékozódási túraversenyek, az „Olajmunkás Kupa” nevű városismereti versenyek, a Mikulás-kereső túrák gyerekeknek, valamint a kilenc alkalommal megrendezett, Csavargás a megyeszélen elnevezésű teljesítménytúrák. A százhalombattai első erdei tornapálya is az ő nevéhez fűződik, amelyet a Dunai Kőolajipari Vállalat munkatársaival valósított meg társadalmi munkában. Számtalan ifjúsági és felnőtteknek szóló túravezetői képzést vezetett, továbbá közreműködött a legtöbb Pest megyei természetjáró szakosztály létrehozásában. Muskovics Andrással együtt készítették el a 9 megye 99 nevezetessége, valamint a 10 megye 100 nevezetessége nevű jelvényszerző túramozgalom (jelenleg is kapható) igazolófüzetét. A Dunai Finomító Természetbarát Szakosztályával végigtúrázták hazánkat, Ausztriát és az egykori szocialista országokat. 2004. március 15-én Százhalombatta városának vezetősége Testnevelési és Sportdíjban részesítette. Georgiades Gáborról írt cikkünket teljes terjedelmében (A turisták örök emlékű barátja) megtaláljátok a www.mtsz.org-on.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Éjszakázz a szabad Bivakolásról kezdőknek és haladóknak Az idei tavasz a legtöbbünknek kényszerű szobafogságról, megszokott életünk átalakításáról szólt, a nyár beköszönte azonban szerencsére elhozta a várva várt megkönnyebbülést, Írta: Nagy Loránd a szabadság ízét. Bűn lenne nem élni ezzel az ajándékkal, mi István Fotók: gyártók pedig most arra buzdítunk minden kalandvágyó, saját komfortzónájának határait ismerő, szükség esetén azok átlépésére hajlandó természetjárót, hogy sátrát otthon hagyva ismerkedjen meg a természetben éjszakázás semmihez sem fogható varázsával.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ban sátor nélkül! Játéktér szabályokkal A bivakolás nem más, mint sátor vagy egyéb épített menedék nélkül történő táborozás, éjszakázás. Ez a tevékenység rendszerint előre eltervezett, de egy váratlan szituációban vagy vészhelyzetben testi épségünk, életünk védelme érdekében szükségszerűségből is alkalmazható lehet – utóbbit kényszerbivakolásnak nevezzük. A bivakolás definíciója a legkevésbé sem hasonlít a másodfokú egyenlet megoldóképletére, egzaktnak még barátok között sem nevezhető, de hát mégsem szólhat minden a matematikáról. Mivel cikkünkkel élményszerzésre, nem pedig szabály- vagy törvénysértésre szeretnénk ösztönözni, gólyafészekben, rendőrautó tetején, leengedett vizű közparki szökőkútban vagy arborétumi virágágyásban még elméletben sem fogunk éjszakázni, ahogy látogatók elől elzárt barlangban, temetőben, más epreskertjében vagy fokozottan védett lejtősztyeppréten sem. A legtöbb gyalogtúrázót vonzó területekre, a hazai erdőségekre fókuszálunk. Jó, ha tudjuk, hogy az erdőben huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetve sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad. A túrázók számára legkedvesebb erdők jelentős része védett vagy fokozottan védett természeti területen fekszik. A védett természeti területek állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos, a fokozottan védett természeti területeken pedig nem térhetünk le a jelzett turistautakról és a tanösvényekről. Korábban már foglalkoztunk ezzel a témával, de egy kis ismétlés nem árthat meg.

Többváltozós egyenlet Tervezett bivakolásunk sikere legfőképpen a választott éjszakázóhely jellegétől, az időjárástól, a felszerelésünktől és testi-lelki állapotunktól függ. Az említett tényezők mindegyikét figyelembe kell venni, egymásra gyakorolt hatásukról nem szabad megfeledkezni. Egy sziklafal száraz időben alkalmasnak tűnő, szélvédett töve égszakadás esetén vizesárokká változhat. Legyengült, kiéhezett és dehidratált állapotban hidegtűrő és fizikai teljesítőképességünk drasztikusan lecsökkenhet. A vizes élőhelyek közelében az

év jelentős részében vérszívó rovarok célpontjaivá válhatunk. Erős lehűlés idején fokozódik a hipotermia veszélye. Ezek a példák nem az elrettentést szolgálják, csak rávilágítanak arra, hogy célszerű észnél lenni. Szép időben természetesen egy szimpla hálózsákkal és egy mezei polifoammal is pazar esténk lehet a Balaton-felvidéken. Magunkhoz mérten fitten, éhséget vagy szomjúságot nem érezve, tiszta elmeállapotban, megfelelő felszerelés birtokában lássunk neki az éjszakázóhely kiválasztásának. Kerüljük az árkokat, a sziklaperemeket, az erősen lejtő, egyenetlen, göröngyös vagy túlzottan süppedős, vizenyős talajú, éles kövekkel, szúrós növényzettel borított területeket. Vadcsapások, vadetetők, szórók és dagonyázóhelyek szomszédságában, kóbor kutyák járta, településekhez túlzottan közeli helyeken sose bivakoljunk. Szintén óvakodjunk azoktól a helyektől, ahová kőzettörmelék, illetve ág hullhat. Viharos időben ne magányos fák lombkoronája alatt keressünk menedéket.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika Felszerelés A szabadban alvásnál leginkább a hőmérséklettel, a széllel és a csapadékkal lehetnek gondjaink. Fázni és izzadni sem jó, ezért mindig az évszakhoz illő hőtartományú hálózsákot válasszunk. Hálózsákunk alá helyezzünk derékaljat. Az a lényeg, hogy a kényelmi elvárásainknak megfelelő vastagságú és alapterületű, míg szigetelőképességében a bivakolás idejére várható hőmérsékleti viszonyokhoz passzoló darabot vigyünk magunkkal. Amennyiben csak hálózsákban, tehát bivakzsák nélkül szeretnénk élvezni az idillt, de olyan helyre megyünk, ahol szúrós dolgok is felbukkanhatnak a talajszinten, akkor vagy zárt cellás derékaljat vigyünk, vagy egészítsük ki a kényelmes (önfelfújós, felfújható) fekhelyünket egy vékony, de strapabíró alátétponyvával, hogy elejét vehessük a nemkívánatos levegőkiáramlásnak. Csapadékmentes időben ez az alapszett jó választás, ám ha biztosra akarunk menni, pakoljunk be a hátizsákunkba egy könnyű sátorlapot is, amelyet túrabotjaink, erdőben fellelt ágak és/vagy zsinórok segítéségével feszíthetünk ki alvóhelyünk fölé. A napsugárzástól is védő ponyvamenedék installálása némi rutint igényel, ezért

kimondottan bölcs lehet még az éles bevetést megelőzően jól begyakorolni a dolgot. Akár házunk kertjében, akár egy park csöndes szegletében.

Bivakzsákból lélegző és nem lélegző anyagú, vízlepergető és valóban vízálló, szűk és tágas szabású, részben nyitott és teljesen lezárható, továbbá tasakszerű és merevített, a vízszintes síktól jócskán elemelt fejrészű is létezik. A nem légáteresztő anyagú modellekben könnyedén befülledhetünk, aminek rendre csatakos reggeli ébredés és kialvatlanság az eredménye. Ezt elkerülhetjük, ha külső védvonalunkat nem cipzárazzuk vagy húzzuk be teljesen, így azonban testhőnk egy része kiáramlik a külvilágba, a hulló csapadék pedig be is eshet a „párakieresztő szellőzőnyíláson”. A komoly, membrános modellek esetében ilyen szellőzős-beázós problémákkal nem kell küszködnünk, cserébe viszont mélyen a pénztárcánkba nyúlhatunk. Szerencsére azoknak sem kell feltétlenül lemondaniuk a száraz hálózsákban alvásról és ébredésről, akiknek se bivakzsákjuk, se sátorlapjuk nincsen, mert egy közönséges izolációs fóliával, pár méter zsinórral és némi kreativitással csodákat lehet tenni. Ennek a csillogó, leheletvékony Bivakolós felszereléslista fóliának egyébként minden természetjáró el● hálózsák sősegélykészletében ott kell(ene) lennie, és ez ● derékalj (függőágyazás esetén opcionális) nem vicc vagy túlzott óvatosság. Ha semmi● bivakzsák (opcionális) lyen bivakolós felszerelés nincs nálunk, de az ● sátorlap (opcionális) élet úgy hozza, hogy hosszú órákat, esetleg egy ● izolációs fólia (az elsősegélykészletben a helye) teljes éjszakát kell a szabadban töltenünk sé● ivóvíz és élelem rülés vagy bármilyen nem várt esemény miatt, ● fejlámpa ezzel a speciális takaróval a kihűlést, a túlhe● mobiltelefon vülést és az elázást is elkerülhetjük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Függőágyazás Ha felidézzük magunkban a bivakolás definícióját (sátor vagy egyéb épített menedék nélkül történő táborozás, éjszakázás), könnyen beláthatjuk, hogy bizony egy klassz függőággyal felvértezve is hódolhatunk a műfajnak. Ha függőágyban szeretnénk éjszakázni, alaposan fel kell készülnünk az estére. Nyári napokon elegendő lehet a hálózsák, hűvösebb időben azonban már egy derékaljra is szükségünk lesz. Szükség esetén egy filléres polifoam is megteszi, a kifejezetten függőágyazáshoz tervezett, rendszerint elnyújtott csepp alakú derékaljak nyújtotta komfortról azonban így le kell mondanunk. Választhatunk speciális függőágy-melegítőt is, amelyet kívülről kell a függőágy aljához erősíteni. Az éjszakázás kellékeit (ivóvíz, lámpa, telefon, nassolnivaló stb.) úgy célszerű elhelyezni, hogy azok a kezünk ügyében legyenek. A nemkívánatos betolakodók (pókok, rovarok) ellen moszkitóhálóval védekezhetünk, amely csak akkor hatékony, ha egyetlen pontján sem tudnak bejutni az állatkák. A szűk terektől ódzkodók számára a csőszerű, kis „belmagasságú” moszkitóhálók helyett a tágasabb, akár rudazattal is merevített modellek lesznek a nyerők. Az eső, a szél és a napsugárzás ellen sátorlappal védekezhetünk, tehát ugyanazzal a ponyvamenedékkel, amelyről cikkünkben korábban írtunk.

zavartság, eszméletvesztés, kóma), rengeteg dologtól függ, és itt most a környezeti hőmérséklettől kezdve – a fizikai aktivitás intenzitásán és időtartamán át – a viselt ruházatig tényleg számtalan tényező van játékban. Alapvetően folyadékháztartásunk egyensúlyára kell törekednünk. Egyensúly akkor van, ha a vizelettel, verejtékezéssel, bőrön keresztüli párolgással, légzéssel és széklettel leadott, valamint a folyadékként és táplálékkal felvett, illetve az anyagcsere-folyamatok során termelt (úgynevezett oxidációs) víz mennyisége megegyezik. A felvett folyadék mennyisége tehát nem más, mint az ivással és az evéssel bevitt folyadék menynyisége. Ha feltétlenül kellene mondani egy irányadó vízbeviteli értéket, akkor az 3,7 liter lenne férfiak esetében, nőknél pedig 2,7 liter, de ebben benne van a termelt és a táplálékkal felvett víz mennyisége is (a kettő együtt körülbelül 1 liter), ezt ne feledjük! Ahogy azt sem, hogy nyári kánikulában és/vagy aktív sporttevékenységet végezve ennek a mennyiségnek többszörösére is szükségünk lehet, és a verejtékezéssel távozó elektrolitok (Na, Cl, K, Ca, Mg) pótlásáról szintén gondoskodnunk kell. Igyunk rendszeresen, egyszerre ne sokat, lehetőleg vizet vagy magas víztartalmú folyadékot, eszegessünk szépen és kiegyensúlyozottan, élvezve az életet. 쐍

Folyadékbevitel Az emberi test 50–75%-a víz, víztartalmunk pedig korunk előrehaladtával csökken. Az, hogy mekkora mennyiségű folyadékot kell a szervezetünkbe bevinnünk, hogy elkerüljük a kiszáradást, azaz a dehidrációt, illetve az ezzel járó tüneteket (kínos szomjúságérzés, szájszárazság, fejfájás, szaporább szívverés, csökkenő vizeletmennyiség, a fizikai és szellemi teljesítőképesség romlása, gyengeség, súlyos esetben

Fotó: Hegedűs Kornél

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hónap turistaháza

Menedék a Mecsek Büdös-kúti kulcsosház

A természetjárók igényei különbözőek, de talán a legeredetibb szállástípus ma is a klasszikus erdei házikó, ahonnan egykét eltöltött éjszakát követően megújult erővel folytathatjuk Írta és fotók: Gulyás Attila utunkat. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra Mecseket átszelő, mintegy 70 km hosszú szakaszán mindez lehetséges, hiszen két erdei házikó is a vándorok rendelkezésére áll: az egyik a hegység keleti, a másik a nyugati részén. A Keleti-Mecsekben megbújó Rékakunyhóról 2018 márciusában már jelent meg cikkünk, ezért most a Büdös-kúti kulcsosház felé vettük az irányt. Egy klasszikus a palettán A terület erdőségeit gondozó Mecsekerdő Zrt. az elmúlt években nem csupán az erdei szálláshelyek számát növelte, hanem az egyes létesítmények kialakítása során a természetjárók legkülönbözőbb igényeit szem

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gondnoki figyelmesség: étvágygerjesztő finomságokkal a térképböngészés is izgalmasabb

előtt tartva formálta vendégváró objektumainak palettáját. Az erdei iskolai csoportoktól kezdve – a természethez közeli összkomfortra vágyó családokon át – a puritán egyszerűséget kereső „bakancsosokig” mindenki megtalálhatja a számára ideális szálláshelyet az erdészet kínálatában. A Mecsek változatos vidéke rendkívül ígéretes szabadidős lehetőségeket tartogat, amelyek közül valószínűleg a hegységet átszelő Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra végigjárása a legkomplexebb, egyben legemlékezetesebb kaland. A Mecsekerdő Zrt. égisze alatt működő 14 erdészeti szálláshely közül két, egymástól egynapi túrára fekvő erdei kulcsosház kifejezetten azok szolgálatában áll, akik ezt az utat „régimódi” megközelítésben, a civilizációtól kellőképpen távol maradva kívánják végigjárni. Mindez nem teljesen egyedülálló dolog az Országos Kékkörön, de mindenképpen figyelemre méltó, ritka lehetőség, amelynek kihasználását nagyban segíti, hogy

szĂvĂŠben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a hónap turistaháza

a két szálláshelynek, azaz a Réka-kunyhónak és a Büdös-kúti kulcsosháznak nemcsak a tulajdonosa, de a szállóvendégekkel ténylegesen kapcsolatba kerülő üzemeltetője is azonos.

Térerőmentes nyugalom A leghidegebb nyári estéken is jól jön a cserépkályha

A Büdös-kúti kulcsosház a hegység forrásokkal és barlangokkal tagolt részén, a NyugatMecsek Tájvédelmi Körzet területén, Pécs városának külterületén, Orfűtől délkeletre fekszik. A közelmúltban kisebb felújításon átesett egykori erdészház két szobából és a köztük lévő konyhából áll, utóbbiból nyílik a bejárat is. Vezetékes vizet vagy áramot hiába keresnénk odabent, a természetből azonban mindkettőt pótolhatjuk. A névadó Büdös-kút forrása sajnos már csak ritkán ad vizet, de a mindössze ötven métere lévő Feri-forrásra bátran alapozhatunk. A ház tetejére szerelt napelemhez egy 12 voltos akkumulátor kapcsolódik, amely egész éjszakára biztosítja a szobák teljes értékű világítását, és bár az egyszerű rendszer nem szolgáltat 230 voltos hálózati áramot, egy-két estét ilyesfajta „úri huncutság” nélkül is simán ki lehet bírni. Térerő hiányában érdemes a telefonokat repülőgépes üzemmódba állítani, így az energiaigényes hálózatkeresés lekapcsolásával a készülékek üzemideje a többszörösére nő.

Múltidézés és komfortzóna A házban nincsen fürdőszoba, kis- és nagydolog elvégzéséhez ki kell fáradni a kinti toalettre. Sütéshez és főzéshez ugyanakkor remek lehetőségeket tartogat a konyhai Salgó tűzhely, amely mellett természetesen edények és evőeszközök is rendelkezésre állnak. A közösségi események színtere nemcsak a konyha, hanem a tágas, burkolt terasz vagy a közeli szabadtéri

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Információ és foglalás Információ és foglalás www.mecsekerdo.hu turizmus@mecsekerdo.hu +36-30/475-5862

46.123425 18.181319

Árak 1700–3000 Ft/fő/éj (a vendégéjszakák és a vendégek számának, illetve a látogatás időpontjának függvényében) 400 Ft/fő/éj idegenforgalmi adó (18 éves kor felett fizetendő)

tűzrakó hely is lehet. Munkahelyi ímélek és visszautasíthatatlan életbiztosítási ajánlatok itt garantáltan nem zavarják meg az idillt. A két lakó-háló helyiségben négy + hat vendégnek jut ágy, szükség esetén pedig további két pótágy is bevethető, bár ebben az esetben a beltér jellege egészen közel kerül az ukrán államvasút egyterű hálókocsijáéhoz. A Büdös-kúti kulcsosház 5–10 vendég számára valóban kényelmes, hamisítatlan erdeiház-hangulattal kecsegtető szálláshely, amelyben alapvetően csak azokra az extrákra számíthatunk, amelyeket magunkkal hozunk – ez egyeseket talán elrettent, míg másokat kimondottan vonz a felhőalapú szolgáltatások és az Instagram korában. A nap fáradalmait az emeletes ágyakban vízszintestbe kerülve pihenhetjük ki, amelyekhez pokrócok is kis méretű párnák is tartoznak. Hálózsákot tehát célszerű hozni, minden más viszont adott ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. 쐍

A házhoz csak a gondnok hajthat be autóval, de gyalogszerrel bárki jöhet

szolgáltatások Ágyak (6 + 4)

Tűzrakó hely

Sparhelt

Bogrács

értékelése KOMFORT

ÉTKEZÉS Csekkold a kulcsosházat a Természetjáró weboldalán is!

M E G KÖZ E L Í TH E Tă 5 G

ÁR-ÉRTÉK ARÁNY

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e?

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Adobe Stock

… merre zakatol a Széchenyi nevét viselő kisvasút?

… hogy idehaza is találkozhatsz a világ leggyorsabb állatával?

A Sopron–Vasi-síkság részét képező Ikva-sík északnyugati szegletében fekvő Nagycenk egyik legfőbb büszkesége a Széchenyi-kastély, amely az 1970–72-ben épült Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút egyik végállomása is egyben. A 3,6 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú pálya másik végpontja Fertőboz. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonát képező kisvasutat a GYSEV Zrt. üzemelteti. A múzeumvasúton két mozdony (András és Kiscenk) és nyolc kocsi csábítja időutazásra az izgalmas zakatolásra vágyó látogatókat.

Az Antarktisz kivételével minden földrészen előforduló vándorsólyom (Falco peregrinus) bolygónk leggyorsabb állata, amely zsákmányszerző zuhanórepülése során a 320 km/h-s sebességet is elérheti. Az 1964-es bükki költését követően fészkelőként több mint három évtizedre eltűnt hazánkból, 1997 óta azonban növekszik a költőpárok száma középhegységeink sziklafalain és háborítatlan, felhagyott kőbányáiban. Nyugat-európai populációi erősödésének köszönhetően egyre gyakoribb téli vendég és átvonuló Magyarországon.

… melyek a védett őshonos lófajtáink? A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták aktuális „jegyzékében” nyolc lófajta szerepel: gidrán, hucul, kisbéri félvér, lipicai, a mezőhegyesi félvér néven is ismert furioso-north star, nóniusz, magyar hidegvérű és shagya-arab. A gidránt, a furioso-north start és a nóniuszt a Békés megyei Mezőhegyesen, a kisbéri félvért a Komárom-Esztergom megyei Kisbéren, a shagya-arabot pedig szintén a Komárom-Esztergom megyei Bábolnán tenyésztették ki. A lipicai lófajta a szlovéniai Lipica település világhírű méneséből származik.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

… mikor ünnepli születésnapját a magyar forint?

Fotó: Adobe Stock

TUDTAD,

Magyarország hivatalos fizetőeszközét a második világháborút követően, 1946. augusztus 1-jén vezették be. Az 1927. január 1-je és 1946. július 31-e közötti időszak hivatalos valutáját, azaz a pengőt (P, HUP) felváltó magyar forint (Ft, HUF) váltópénze – elődjééhez hasonlóan – a fillér volt. A váltópénz különböző címletű érméit 1999-re több lépcsőben végleg kivonták a forgalomból. Jelenleg 5, 10, 20, 50, 100 és 200 Ft-os érmékkel, illetve 500, 1000, 2000, 5000, 10 000 és 20 000 Ft-os bankjegyekkel fizethetünk. Aki szeretné méltó módon megünnepelni fizetőeszközünk 74. születésnapját, az feltétlenül jelölje be az augusztus 1-jét a 2020-as naptárában!

… hol található hazánk első vízerőműve?

A Vas megyei Ikervár község külterületén, a Rába folyó egyik csatornáján. Írta: Nagy Loránd A Sárvártól mintegy 8 km-re fekvő teleIstván pülés vízerőművét 1895–96-ban építtette meg a Batthyány család Gothard Jenő gépészmérnök és csillagász tervei alapján. A működésének első időszakában egyenáramot szolgáltató vízerőművet 1924–27-ben állították át váltakozó áram termelésére. Magyarországon Ikervár volt az első „villamosított falu” – lakói legnagyobb örömére. A muzeális értéknek számító, ma is üzemelő ipari létesítményt 2012-ben korszerűsítették.

Fotó: Adobe Stock

… melyek az erdei tűzgyújtás szabályai?

Fotó: Civertan Grafikai Stúdió

Az erdőgazdálkodó által turisztikai célból kialakított, tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. A tűz őrzéséről, valamint annak (a helyszínről való távozás előtti) biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak 200 m-es körzetében lévő külterületi ingatlanokon tűzgyújtási tilalom idején. Nem minősül tűzgyújtásnak a gázégőfej és a zárt tűzterű sütő, főző- és melegítőeszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva. Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel, és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

tíz

fura szerzet Magyarországról 20

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Nagy Loránd István

Gyermektenyérnyi pók, aprócska édesvízi medúza, őslénynek tűnő, pocsolyalakó rák, madárvadász denevér és gyík méretű százlábú is felbukkan a következő oldalakon. Közös bennük, hogy nem a világ távoli, egzotikus pontjain élnek, hanem itt, Magyarországon, és némi szerencsével találkozhatunk is velük a természetben.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Adobe Stock

Keresztcsőrű Tudományos név: Loxia curvirostra Természetvédelmi státusz és érték: védett, 25 000 Ft A verébalakúak (Passeriformes) rendjének pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó, mintegy húsz alfajjal rendelkező, veréb nagyságú keresztcsőrű elterjedési területe Észak-Amerikát, Európát, Ázsiát és Afrika északnyugati részének egy szűk régióját foglalja magában. Fenyvesekhez, a vén kontinensen elsősorban lucfenyvesekhez kötődő faj, amelynek északi populációi vonulók. Hazánkban kis számban, de rendszeresen fészkel a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, illetve az Őrségben, a Bükk és a Zempléni-hegység telepített fenyveseiben ugyanakkor csak alkalmilag költ január és március között. A keresztcsőrű fészkelési ideje, vonulása, szaporodásbiológiája a fenyvesekhez, pontosabban a fenyőmag éréséhez és rendelkezésre álló mennyiségéhez

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

igazodik. Ha a lucfenyő magjai elfogytak egy területen, a madarak erdeifenyveseket keresnek fel, amelyekben a tobozok csak nyárra érnek be. Időnként inváziószerűen is megjelennek: rossz „lucmagtermésű” években elhagyják északi fészkelőterületeiket, hogy délebbre húzódjanak. Ilyenkor nagy számban, csapatokba verődve figyelhetők meg idehaza is repülés közben vagy fenyőkön táplálkozva. A keresztcsőrű hímje a barna szárnyakat és farkat leszámítva téglavörös, tojója pedig zöldesszürke. Csőre különleges, a madárvilágban egyedülálló, kifejezetten a fenyőtobozok felnyitásához, a fenyőmagok megkaparintásához alkalmazkodott: az erősen kampós alsó és felső csőrkáva keresztezi egymást. Fő tápláléka mellett lombos fák (bükk, éger, juhar, hárs) magjait és rügyeit is fogyasztja. Fészkét magas fenyőfára építi. A 3–5 tojásból két-három hét elteltével kelnek ki a fiókák, amelyeket szüleik még jó pár hétig fenyőmagokkal táplálnak.

Édesvízi fátyolosmedúza Tudományos név: Craspedacusta sowerbii Természetvédelmi státusz és érték: nem védett A valódi szövetes állatok közé tartozó csalánozók (Cnidaria) törzse több mint tízezer – ősi testfelépítésű, sugaras szimmetriájú, vízben élő, ragadozó életmódú – fajt foglal magában. Legtöbb képviselőjüknek két megjelenési formája van: az ivartalanul szaporodó, rendszerint helyhez kötött, aljzathoz rögzült polip, illetve az ivarosan szaporodó, szabadon úszó vagy lebegő medúza. A két forma számos fajnál szabályos nemzedékváltakozás keretei között váltja egymást, egyes fajok fejlődésmenetében ugyanakkor csak az egyik nemzedék van meg, amely ivarosan és ivartalanul egyaránt szaporodik. A hidraállatok (Hydrozoa) osztályába mintegy háromezer faj tartozik, amelyeknek csupán a negyedénél ismert a medúza alak. A Kínából származó, mára az Antarktisz kivételével az összes kontinensre behurcolt édesvízi fátyolosmedúza az egyetlen olyan édesvízi hidraállat Európában, amelynek medúza alakja is van. Kétpolipos medúzának is nevezik, mivel kétféle polip alakja van: az egyik palack alakú, tapogatókkal nem rendelkező, a másik gömbölyded, ta-

pogatókat viselő. Mindkét poliptípus picike, legfeljebb 2,5 mm-es méretű. A polipok ivartalan úton hozzák létre a medúzákat, amelyek az ivaros nemzedéket képviselik. A kifejletten akár 20 mm átmérőjű medúzáknak 4 nagy, 32–64 közepes méretű és 300–400 rövid peremtapogatójuk van. Főként planktonikus rákocskákkal és kerekesférgekkel táplálkoznak. Hazánkban elsősorban tiszta vizű, kavicsos medrű holtágakban és bányatavakban gyakori a Dráva és a Duna mentén. A medúzák napos időben előszeretettel tartózkodnak a vízfelszín közelében: ilyenkor a legkönnyebb megpillantani őket. Érdekesség, hogy azonos időben csak ritkán figyelhető meg együtt a polip és a medúza alak egy adott víztestben.

Fotók: MTI / Komka Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 Szongáriai cselőpók Tudományos név: Lycosa singoriensis Természetvédelmi státusz és érték: védett, 5000 Ft A pókok (Araneae) rendjének farkaspókfélék (Lycosidae) családjába tartozó szongáriai cselőpók Magyarország legnagyobb termetű pókfaja. A kifejlett nőstények testhossza 35–45 mm, a hímeké 20–25 mm. Elterjedési területe Kínától a Fertőzugig húzódik. Hazánkban padkás szikeseken, időszakosan kiszáradó szikes tavak parti zónájában a leggyakoribb, de szórványosan szikesek közelében fekvő nyílt homokpusztagyepekben, illetve meddőhányókon is elfordul. Színezete és mintázata roppant hasonló a valamivel kisebb termetű, szintén védett pokoli cselőpókéhoz (Geolycosa vultuosa). Míg a jóval gyakoribb, élőhely-preferencia szempontjából sokkal kevésbé válogatós, akár városi sportpályákon is tanyát verő rokon térdeinek alsó felszíne (ez a bélyeg mind a

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

négy pár járólábon megfigyelhető) világos színű, addig a szongáriai cselőpóknál fekete. Tárnaépítő faj: talajba ásott, függőleges, pókfonállal bélelt járatának mélysége az 50 cm-t is elérheti. A nappalokat főként tárnája mélyén tölti, táplálékát éjjelente aktívan keresi. Gyeplakó rovarokat, zömmel nagyobb termetű ízeltlábúakat, többek között sáskákat és tücsköket fogyaszt. Tárnájának nyílását nyári forróság és vedlés idején pókfonalak alkotta szövedékkel zárja le. Fejlődési ciklusa hosszú, legalább három évig tart. Az utódok május–júniusban kelnek ki, életük első heteiben anyjuk a hátán cipeli őket. Ez a fajta ivadékgondozás a farkaspókokra általánosan jellemző. A nászidőszak augusztusban veszi kezdetét: a hímek kóborolva keresik a tárnáikban várakozó nőstényeket, amelyek a párzást követően lezárt nyílású menedékükbe húzódnak vissza. A téli hibernációs időszak októbertől március–áprilisig tart. A szongáriai cselőpók marása igen fájdalmas, a lódarázs csípéséhez hasonló.

Fotó: Németh Attila

Délvidéki földikutya Tudományos név: (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) Természetvédelmi státusz és érték: fokozottan védett, 1 000 000 Ft A földikutyaformák (Spalacinae) alcsaládja szélsőségesen specializálódott rágcsálókat foglal magában. A Kárpátmedencében öt, egymástól genetikailag jelentősen különböző földikutyafaj él. Az öt fajból Magyarországon három – az erdélyi, a magyar és a délvidéki földikutya – előfordulása bizonyított, amelyek közül elsősorban a délvidéki földikutya jövőjéért aggódhatunk. Hazánk legveszélyeztetettebb emlőséről van szó: az Ásotthalom és Kelebia, valamint Baja, illetve Albertirsa közelében található maradványpopulációinak (csaknem a faj egész világállományáéval megegyező) egyedszáma 600-700-ra tehető. A különleges állatra leselkedő legnagyobb veszélyt természetes élőhelyeinek, a löszös, löszös-homokos sztyeppterületeknek az erdőtelepítések, mezőgazdasági művelésbe vonás és beépítés következtében történő megszűnése, átalakítása és feldarabolódása jelenti. Rokonaihoz hasonlóan a délvidéki földikutya is a föld

alatt tölti életének túlnyomó részét, s csak a legritkább esetekben merészkedik ki a felszínre. Odalent kifinomult szaglásával és hallásával tájékozódik, de képes a Föld mágneses terének, illetve a szeizmikus impulzusok érzékelésére is. Állandó és ideiglenes táplálkozójáratok alkotta „labirintusában” kitüntetett szerepe van a harapnivaló raktározására, az ürülék elhelyezésére, valamint a fialásra szolgáló kamrák együttesének. Járatrendszerének összesített hossza a több száz métert is meghaladhatja. Túrásokat készít, amelyek rendszerint szélesebbek és magasabbak a vakondok kupacainál. A Nannospalax nem képviselői leggyakrabban 6–8 centiméter átmérőjű, kemény falú, orrukkal elegyengetett felületű járatokat építenek. A magányos életmódú délvidéki földikutya elsősorban föld alatti növényi részeket fogyaszt, de nem veti meg a hajtásokat és a gyümölcsöket sem, ha azok elérhető közelségben vannak. Vizet külön nem iszik, beéri menüjének természetes nedvességtartalmával. Párzási időszaka viszonylag hosszú (január–március), ami a sajátos, talajlakó életmóddal van összefüggésben. A 28 napig vemhes nőstények évente rendszerint egy almot vetnek: 2 vagy 4 apróságnak adnak életet. Az ifjú földikutyák 10-11 hónapos már készen állnak a párzásra.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Nyári pajzsosrák – Fotó: Danyik Tibor

Európai nyelesszeműlégy Tudományos név: Sphyracephala europaea Természetvédelmi státusz és érték: védett, 10 000 Ft

Fotó: Rahmé Nikola

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Magyarország egyetlen védett kétszárnyújának felfedezése valódi szenzáció volt 1996-ban. A szegedi Marostorkolatnál felbukkant európai nyelesszeműlégy egy túlnyomórészt trópusi elterjedésű fajokat tömörítő légycsalád (Diopsidae, nyelesszeműlégy-félék) elsőként leírt, jelenlegi ismereteink szerint egyetlen európai képviselője, amelyet azóta több hazai és szerbiai élőhelyen is azonosítottak. A bizarr megjelenésű rovarral a Körös–Maros Nemzeti Parkban, a Maros árterén, a meredek löszfalak mentén, a folyópartok közvetlen közelében, valamint Szegednél, a Tisza partján is találkozhatunk. Testhossza mindössze 3–4 mm. Összetett szemei, valamint a látószervek közelében elhelyezkedő csápjai a test tengelyére merőleges szemnyélen ülnek. Ennek a különös formájú „érzékszervhordozónak” fontos szerepe van a hímek éle-

Nyári pajzsosrák Tudományos név: Triops cancriformis Természetvédelmi státusz és érték: nem védett A rákok (Crustacea) altörzse levéllábú rákok (Branchiopoda) osztályának pajzsos levéllábú rákok (Notostraca) rendjébe tartozó nyári pajzsosrák egy meghökkentő külsejű, leginkább egy lekicsinyített háromkaréjú ősrákra emlékeztető ízeltlábú, amelyet nyári túráink során mi magunk is megcsodálhatunk, ha meleg vizű, mély aljzatú pocsolyák mellett haladunk el, netán valamiért belvizes szántókra vetődnénk. A hazánkban szintén előforduló, olvadékvizekben és elöntött területeken rendszerint március–áprilisban megjelenő tavaszi pajzsosrákhoz (Lepidurus apus) képest jóval gyakoribb faj kifejlett egyedeinek testhossza (a fonalszerű farokvillákkal együtt) akár a 7 cm-t is elérheti. A fej utolsó szelvényéből kifejlődő, elülső részén két nagy méretű összetett szemet és egy parányi pontszemet viselő fejtorpajzs szinte az egész testet beborítja, de ahhoz nem nő hozzá. Levél alakú lábacskákat hordozó törzsszelvényeinek száma a negyvenet is meghaladhatja. Farokvillái között nem figyelhető meg levélszerű függelék (a tavaszi pajzsosráknál igen).

tében, hiszen eszközként használják az egymással folytatott küzdelemben, hogy elnyerjék a nőstények kegyeit. Teste szürkés színű, fejének középső része és járólábai sárgák. Az első lábpár combjait barna foltok díszítik. Mintázatmentes szárnyai átlátszóak vagy kissé opálosak. Az európai nyelesszeműlegyek erősen kötődnek a vízhez, attól sosem távolodnak el pár m-nél messzebbre. Napközben szívesen mászkálnak vagy napoznak vízparti köveken és ágakon. Évente valószínűleg csak egy nemzedéke fejlődik. A nyár végén megjelenő új generáció egyedei az áttelelést követően áprilistól nyár elejéig aktívak. Az év legzordabb időjárású hónapjait földbe vájt üregekben vészelik át, de még mielőtt ezt megtennék, gyakorta tömegesen gyülekeznek kedvenc napozóhelyeiken, például a makói Maros-híd betonpillérein. Október végén, november elején magunk is szemtanúi lehetünk e nem mindennapi eseménynek. A lárvák korhadó, bomló szerves anyagot fogyasztanak, a kifejlett rovarokat állati tetemeken és virágokon figyelték meg.

Tavaszi pajzsosrák – Fotó: Danyik Tibor

A petékből májusban kikelő lárvák az iszapban turkálnak szerves törmelékek, növényi részek és gerinctelenek lárvái után kutatva. Fejlődésük gyakorlatilag pont abban az időszakban kezdődik meg, amikorra a tavaszi pajzsosrákok már eltűntek a vizekből. A kifejlett, ivarérett nőstények az aljzatban kialakított mélyedésbe rakják le petéiket az időszakos víz kiszáradását megelőzően. A peték rendkívül ellenállóak, akár tíz évig is életképesek, ami a faj evolúciós sikerének egyik legfőbb záloga. Végezetül egy érdekesség: a vegyes táplálkozású nyári pajzsosrákok olykor rizsföldeken is megjelennek, ahol – tömegesen elszaporodva – jelentős károkat okozhatnak.

Fotó: Rahmé Nikola

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Estók Péter

Óriás-koraidenevér Tudományos név: Nyctalus lasiopterus Természetvédelmi státusz és érték: fokozottan védett, 500 000 Ft A denevérek (Chiroptera) rendje Vespertilioniformes alrendjének simaorrúdenevér-félék (Vespertilionidae) családjába tartozó óriás-koraidenevér a vén kontinens egyik legritkább, legkevésbé ismert denevérfaja. Elterjedési területe Európát, Észak-Afrikát és Nyugat-Ázsiát foglalja magában, Magyarországon az Északi-középhegységben, a Mátra, a Bükk, a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt területén él szigetszerű állományokban. Egyedszáma a becslések szerint 200–400-ra tehető. Ez a nagy termetű (testhossza 85–105 mm; farokhossza 55–65 mm; alkarhossza 64–70 mm; szárnyfesztávolsága 410–470 mm; testtömege 40–75 g), rövid, testhez simuló bundájú, rövid fülű, vese alakú fülfedőjű emlős hazánkban elsősorban az idős, háborítatlan bükkösökhöz kötődik, ahol megfelelő búvóhelyet talál matuzsálemi korú fák odvában. Búvóhelyét a szőröskarú koraidenevérrel (Nyctalus leisleri) is megosztja. Áldozatait a magas-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ban, jellemzően legalább 50 m-rel a talajszint felett ejti el. Nyáron főként nagy testű rovarokkal táplálkozik, de mára bizonyosságot nyert, hogy madárvonulási időszakban kisebb (repülő!) madarakat is zsákmányol éjszakai portyázásai során, ami szinte egyedülálló a denevérek népes táborában. A vonuló óriás-koraidenevér hazai szaporodása tudományosan igazolt tény, arról azonban keveset tudunk, hogy milyen összefüggések határozzák meg egy adott földrajzi területhez kötődő kolóniáinak szezonális ivararányát. Érdekesség, hogy amíg nyáron Dél-Európában szinte kizárólag hím példányokat figyeltek meg, addig nálunk a nőstények voltak számottevő többségben. Mindebből arra lehet következtetni, hogy Magyarország elsősorban mint kölykezőhely tölt be kulcsfontosságú szerepet a faj életében. Párzási időszaka a nyár utolsó hónapjától az év végéig tart, a késleltetett megtermékenyítés következtében azonban csak a következő év tavaszán veszi kezdetét az embrionális fejlődés. A nőstények három hónapnyi vemhességet követően egy-két utódot hoznak a világra júniusban. A kölykezőkolóniák felbomlása után a denevérek vélhetően útra kelnek, hogy távoli párzó- és telelőhelyekre repüljenek.

Sisakos sáska Tudományos név: Acrida ungarica Természetvédelmi státusz és érték: védett, 50 000 Ft Az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendje tojókampósok (Caelifera) alrendjének sáskafélék (Acrididae) családjába tartozó sisakos sáska Magyarország egyik legnagyobb termetű, különleges fejformájáról első pillantásra felismerhető sáskafaja. A kifejlett nőstények testhossza 40–60 mm, a hímek jóval kisebbek. Karcsú felépítésű, törékeny, rendszerint zöld vagy világosbarna színezetű, nemritkán tarka rovar, amelynek erősen megnyúlt fejteteje azt a benyomást kelti a szemlélőben, hogy csúcsos sisakot visel. Nagy méretű összetett szemei elliptikus formájúak. E rokonaihoz képest vékonyka combú ugrólábakkal megáldott sáska csak rövidebb távokat képes repülve megtenni viszonylag jelentős testtömege miatt.

Szárnyalása ugyanakkor nem kis zajjal jár, ami könnyen elárulja jelenlétét. Melegkedvelő, a Mediterráneumtól Közép-Ázsiáig előforduló faj, amely a Kárpát-medence központi részén éri el elterjedésének északi határát. Magyarországon jellemzően az alföldi szikes és homoki élőhelyek lakója, de dombsági száraz gyepekben, útszéli rézsűkön és homoki szántók mezsgyéin is felbukkan. Legjelentősebb hazai állományai a Kiskunságban élnek, de a Tiszántúl több területe (pl. Berettyó–Körös-vidék, Körös–Maros köze, Nyírség) is értékes sisakossáska-populációkkal büszkélkedhet. Vegetáriánus, táplálékának zömét fűfélék teszik ki. Talajban áttelelt tojásaiból csak tavasz végén vagy nyár elején bújnak elő a lárvák, amelyek fejlődése nyár végére zárul le. Kifejlett, ivarérett egyedeit, azaz imágóit az ősz derekáig kaphatjuk lencsevégre, ha a szerencse mellénk szegődik.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 Kékpettyes lábatlangyík Tudományos név: Anguis colchica Természetvédelmi státusz és érték: védett, 25 000 Ft A pikkelyes hüllők (Squamata) rendjének lábatlangyíkfélék (Anguidae) családjába tartozó kékpettyes lábatlangyík hazánk hüllőfaunájának egyik legkülönösebb megjelenésű, rejtett életmódú, főként domb- és hegyvidéki élőhelyekhez kötődő képviselője, amelyet csak nemrég emeltek faji rangra, korábban ugyanis a törékeny gyíknak, illetve kuszmának is nevezett „lábatlan gyík” (Anguis fragilis) alfajaként (Anguis fragilis colchicus) tartották számon. A molekuláris genetikai vizsgálatok tükrében a korábban egy fajként kezelt „lábatlan gyík” valójában négy faj, amelyek közül kettő, nevezetesen a kékpettyes és a közönséges lábatlangyík (tudományos neve a „lábatlan gyíkéhoz” hasonlóan Anguis fragilis) fordul elő

Kékpettyes lábatlangyík – Fotó: Harmos Krisztián

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Közönséges lábatlangyík – Fotó: Adobe Stock

hazánkban. Az Anguis nem (genus) két magyarországi képviselőjének mérete, megjelenése és életmódja is olyannyira hasonló, hogy a közérthetőség kedvéért együtt tárgyaljuk őket. Kifejlett példányaik testhossza 35–50 cm. Testük tömzsi, hengeres, apró, sima felszínű pikkelyeik fényesek. Lábaik hiánya szembetűnő, végtagjaik csontos függesztőöveinek maradványai azonban megtalálhatók a törzs izomzatába

ágyazva. Törzsüktől alig elkülöníthető fejük kicsi, szemeik pedig szemhéjakkal zárhatók, tehát tudnak pislogni, ami a kígyókra – összenőtt szemhéjaik miatt – nem igaz. Míg a hímek rendszerint egyöntetűen szürkék vagy barnák, addig a nőstények színezete barna, amelyhez gyakran sárgás vagy rézszínű árnyalat társul. A 7–9 cm-es újszülöttek világos vajszínűek, oldaluk sötétebb, hátukon pedig egy fekete gerincvonal húzódik. A közönséges lábatlangyík külső fülnyílása fedett, nem látható, a kékpettyesé azonban szabad, így jól kivehető. A hát kék pettyezettsége előbbi fajnál csak ritkán és kizárólag a hímeken figyelhető meg, utóbbinál viszont a hímeken igen gyakori, illetve alkalmanként a nőstényeken is előfordul. A kékpettyes lábatlangyík fején az orrnyeregpajzs és a homlokpajzs összeér, a közönséges lábatlangyíknál viszont nem. A Kárpát-medencében a Dunától nyugatra a közönséges, keletre a kékpettyes lábatlangyík fordul elő,

a Dunazug-hegység és a Börzsöny területén azonban valószínűleg úgynevezett hibridzónát alkot a két faj. Főként a nedves talajú, gazdag vegetációjú, legfőbb táplálékállataikban (házatlan csigák, férgek, lágy testű ízeltlábúak) bővelkedő, búvó- és napozóhelyeket egyaránt biztosító élőhelyeket kedvelik. Üde lomberdőkben fordulnak elő a legnagyobb számban, de erdőszegélyeken és tisztásokon is gyakorta megpillanthatók. Március–áprilisban merészkednek elő a telelőhelyeikről, két hét elteltével pedig kezdetét veszi a párzási időszak. A lábatlangyíkok úgynevezett ovovivipar („álelevenszülő”) élőlények: az utódok még a tojások lerakása előtt, az anyaállat testében kikelnek. A 8–12 apróság augusztus– szeptemberben látja meg a napvilágot. Telelőhelyeikre (komposzthalmok, kőrakások, szénaboglyák, rágcsálójáratok) szeptember–októberben vackolják be magukat.

Öves szkolopendra Tudományos név: Scolopendra cingulata Természetvédelmi státusz és érték: védett, 10 000 Ft A százlábúak (Chilopoda) osztályának legnagyobb termetű magyarországi faja a soklábúak (Myriapoda) altörzsének egyetlen védett hazai képviselője is egyben. Az öves szkolopendra a Mediterráneum jellegzetes faja, amely Magyarországon és Ausztriában (a Lajta-hegységben) éri el elterjedésnek északi határát. Hazánkban a Vértes hegység meleg, napsütötte karsztbokorerdeiben és sziklagyepeiben találkozhatunk legnagyobb valószínűséggel ezzel a kifejletten akár 17 cm hosszú; 21 pár lábbal; alapízében méregmirigyet rejtő, sarlószerű karomban végződő állkapcsi lábakkal és négy-négy pontszemmel felvértezett; fürge mozgású ragadozóval, de egy kis szerencsével a Keleti-Bakonyban is rábukkanhatunk. E hát–hasi irányban lapított ízeltlábú hátlemezeinek színezete a sötétbarnától a sárgáig terjedhet, a végtagok sárgák. A fiatalok hátlemezeinek középvonalában gyakorta kékes sáv húzódik (ez a szín a végtagokon is visszaköszön), a feji és a törzsvégi részek pedig pirosas tónusúak. Elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, de alkalmanként kisebb gyíkokat is zsákmányol. Áldozatait lábaival körülöleli, majd állkapcsi lábainak segítségével,

Fotó: Wikipedia / Eran Finkle

méreggel bénítja, illetve öli meg, végül erős szájszervével felaprítja. Napjainak jelentős részét kövek alatt rejtőzködve tölti. A nőstény egy védett üregben rakja le borsószem nagyságú, sárga petéit, amelyeket mirigyváladékával petecsomóvá ragaszt össze. Ezt követően gondosan köréje tekeredik, és hetekig így marad, amíg utódai ki nem kelnek. Az apróságok még több hétig védelmezőjükkel, anyjukkal maradnak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kilátótól kilátóig Soproni messzelátók Írta: Lánczi Péter Fotók: Gulyás Attila

Manapság sokan szokták emlegetni Sopront a kilátók városaként, hiszen nincs még egy olyan hely Magyarországon, mint a Soproni-hegység, ahol egy viszonylag kis területen ennyi kilátóval találkozna a természetjáró. Felkeresésükkel nem csupán a közelmúltban megújult, új formát öltött épületek panorámáját élvezhetjük, de a Soproni messzelátók jelvényét is megszerezhetjük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász A hegység meglehetősen kis területe ellenére igen változatos: sok helyen festői szépségű részleteket tár az erdőjárók elé, akiket sűrű turistaút-hálózat és a rengeteg kilátópont segít e vidék felfedezésben és alapos megismerésében. Ebben „partner” a jelvényszerző túránk igazolófüzete, amely nem csupán a felkeresendő helyszíneket mutatja be, de tippeket is ad azok megközelítéséhez.

jelvénygyűjtögetős túramozgalmakban az a szép, hogy előbbutóbb olyan tájakra és helyekre is ellátogatunk, ahová saját ötlettől vezérelve nem feltétlenül tervezetünk volna utat. A Soproni messzelátók is ilyen, hiszen magunktól valószínűleg nem jutna eszünkbe egy adott vidék vagy tájegység összes kilátópontját (szám szerint 16 + 2-t) felkeresni, amelyek egymáshoz képest részben közel, részben távol, esetenként kieső helyen találhatók, viszont ha meglátjuk mindebben a környék felfedezésének lehetőségét, máris többről fog szólni a dolog holmi pontgyűjtögetésnél.

Nem túl nagy, de lenyűgöző vidék Az osztrák–magyar határon átívelő Sopronihegység az Alpok keleti nyúlványa, hazánk legkisebb területű (54 km2) középhegysége, illetve (a Kőszegi-hegységgel egyetemben) Magyarország legidősebb kristályos röghegysége. Természetes erdeinek legfőbb alkotói a bükk, a gyertyán és a tölgy, a patakok környezetében gyakori az éger, de megtaláljuk itt a jegenyefenyőt, a vörösfenyőt és a lucfenyőt is. Szintén gyakori errefelé a finom terméséről ismert szelídgesztenye, amelynek jelentősebb állományait elsősorban a Lövérekben csodálhatjuk meg, ahol nem mellesleg szép számban találunk erdei cikláment is, amely a környék jelképének számít. A főként kristályos palából álló Soproni-hegységben számos – huszonöt állandó – forrás fakad, hazánkban található legkiemeltebb pontja pedig 557 m magas.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Cserkészkápolna egy meredek sziklafal tetején áll, ahonnan elsősorban Sopron kertvárosára látunk rá

Kilátók a város körül A Sopronhoz tartozó Lövérek egyik emblematikus, népszerű helyszíne a 298 m magas Sörház-domb, amelyen már 1900-ban is kilátó állt. A tornyot a 20. század első felében több alkalommal felújították, átépítették, majd a II. világháborút követően elbontották. Helyén 1968-ban épült új fatorony, amely a 2006-os renoválási munkálatok végeztével nyerte el mai

formáját. A csavarozott és ragasztott faszerkezet remek kilátást nyújt az egész városra, a Fertő tóra és a Soproni-hegység erdőkkel borított lejtőire. Szép idő esetén a Taródi-vár fölé emelkedő Schneeberg és a Rax vonulatai is láthatók. Szintén városi környezetben, de már a hegyek lábánál találjuk a Cserkészkápolnát, ahol a Sopronbánfalvi-kőfejtő tetejéről a mélybe ugorva az 1930-as évek létbizonytalanságában sokan vetettek véget életüknek. A tragédiák hatására felvetődött egy olyan emlékhely vagy kápolna létesítésének a gondolata, amely az öngyilkosságot fontolgatókat tervüktől eltántorítaná. Az 1937-ben közadakozásából és a helyi cserkészek áldozatos munkájának gyümölcseként megszületett kápolnát 2008-ban felújították és újraszentelték. A hegyoldalból gyönyörű kilátás nyílik a nemrég teljesen felújított sopronbánfalvi volt pálos-karmelita

Sopron emblematikus messzelátója a Károly-kilátó. A magaslaton a panorámán kívül más program is vár Sopront nem csak távolról érdemes szemlélni

kolostorra és egész Sopronbánfalvára (e hajdanán önálló községet 1950-ben Sopronhoz csatolták). Innen csupán 100 m-re találjuk a listánkban is szereplő Alom-hegyi páholyt, ahol 1886-ban létesült a gloriette, amely már nem áll. Helyén ma obszervatórium van, a mellette lévő padoktól viszont csodás a kilátás. Az egyedülálló Taródi-vártól alig 500 m-es sétával érjük el a Vas-hegyen emelt, pavilonra emlékeztető Gloriette-kilátót és a Vas-hegyi páholyt. Előbbi épület sajnos már nem ugyanaz a meredek sziklafal szélén álló, kis méretű pavilon, amely a múlt század hangulatát idézte, de a jelenlegi, 3 m magas járószintű szerkezetről is pazar kilátás tárul elénk a Várhely csúcsa, a a volt pálos-karmelita kolostor, Sopronbánfalva, a Rozália-hegység és a Schneeberg irányába. Ha a kilátóhoz vezető úton a zöld háromszög jelzéshez érve a másik irányba fordulunk, mintegy 50 m-t megtéve a Vas-hegyi páholyhoz érkezünk. Innen szintén gyönyörű a kilátás a városra, valamint a páholy alatti kis sziklafalra. Romwalter Károly, aki a Soproni Városszépítő Egyesület választmányi tagja, illetve lelkes természetjáró is volt, 1876-ban saját költségén építtetett kilátót a 398 m magas Váris-hegyen, amelyet aztán egyesületének ajándékozott. Az ő tiszteletére keresztelték át a Váris-hegyet Károly-magaslattá, amely ma Sopron város egyik jelképének számít. Az eredetileg faszerkezetű és sok viszontagságot kiállt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A Várhely-kilátó közelében egy kora vaskori halomsírba is beleshetünk (balra) A Várhelykilátó egyedi faszerkezete (jobbra)

A Magas-bérc kilátója az osztrák–magyar határon áll

tornyot már a 20. század elején kőből épült kilátóval váltották volna ki, de erre 1936-ig várni kellett. A kilátó alsó része kőből, a három középső szint téglából, a felső csigalépcső vasból készült. A torony teljes magassága 20,6 m. A második világháború után az építmény a városi önkormányzathoz került, a sok hányattatást követően pedig csak 1996-ban került vissza a Soproni Városszépítő Egyesülethez. A látogatók nem csupán a panorámát élvezhetik a kilátóból: falai között állandó kiállítás nyílt, ahol neves botanikusainkról, a Soproni Tájvédelmi Körzet legfőbb értékeiről szerezhetünk ismereteket. Nem messze innen, az eddig érintett helyszíneinkhez hasonlóan parkerdei környezetben találjuk a Dalos-hegyi páholyt, ahonnan szintén nagyszerű panoráma tárul elénk a dombok által körbeölelt városra.

Erdei élmények, varázslatos táj A várost magunk mögött hagyva bevesszük magunkat az erdőbe. A legegyszerűbben a Kertvárosnak vagy Sopron-Kertvárosnak is nevezett Sopronbánfalváról, illetve déli irányból a Récényi út felől érhetjük el a körpanorámás Várhely-kilátót, amely nevében is őrzi az egykoron itt kialakult, Közép-Európa legnagyobb kora vaskori telepének emlékét. Földvármaradványokkal, halomsírokkal és régészeti emlékekkel szerte a környéken találkozhatunk, amelyeket a térkép is jelöl. A Várhely-kilátó 12 m-es fatornyából belátni az egész vidéket, és a következő állomásunkra, a 467 m magas Poloskás-bércre is rálátunk, ahol a Béke-kilátó (egyes térképeken Köves-háti kilátóként szerepel) magasodik. Innen a Brennbergi-völgyre, az Ultrára és a Soproni-medencére, továbbá a Lajta-hegység vonulataira, a Hohe Wandra, a Raxra és a Schneebergre is rálátunk. A Soproni-hegység déli részén a Muck szebb napokat látott kilátótornyához is ellátogatunk. Muck Endre a századfordulón rengeteget tett a környék turisztikai infrastruktúrájának kialakításáért. Az 1906-ban felépített, 27 m magas, lakószobával is ellátott, igen díszes kilátó – és maga a hegy is, amelyen áll – a „soproni erdők atyjának” a nevét viseli. Az 1950-es években a torony a vasfüggöny által elzárt területhez tartozott, látogatása tilos volt, ráadásul egészen 2006-ig (a határőrség pihenőházaként) a Belügyminisztérium kezelésében állt. Ezt követően erdei szálláshelyként üzemelt, de pom-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

pás faszerkezete ekkorra már rég ledőlt. A romos kőépület még megvan, de kilátóként ma sem használhatjuk. A Mucktól a Vasfüggöny túraútvonal zöld jelzését nyugat felé követve, mintegy 6 km-es, határ menti gyaloglással érjük el a hegység legmagasabb magyarországi pontját, az 557 m-es Magas-bércet. A közvetlenül az országhatáron, egy nagy irtás közepén álló fatornyot 2005-ben építették. Érdemes az ide elvezető túránkat kiegészíteni Sopron-Brennbergbánya felfedezésével, ahol hazánk első szénbányája

mellett egy látványos kocsmatemplomot is megcsodálhatunk. Szintén a határsáv mentén, de jóval északabbra, Ágfalva közelében áll a következő kilátópontunk, amelyet anno nem a természetjárók kedvéért hoztak létre. A Borsó-hegy fái között magasodó megfigyelőtornyot határőrizeti célból emelték, de ma már bárki felmászhat rá. Ágfalva környékén járva „begyűjthetjük” a község határában található Ház-hegy kilátóját is. A sajátos formavilágú építményről pompás kilátás nyílik Ágfalvára, a Soproni-hegységre és a szomszédos osztrák falvakra.

Rálátás az ausztriai Schneebergre (balra) Kilátógyűjtögetés közben Brennbergbányán hazánk egyetlen kocsmatemplomába is betérhetünk (jobbra)

A Ház-hegy kilátója Ágfalva határában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász Fertőmelléki-dombság és tavi panoráma A Sopron belvárosából észak felé kivezető, piros jelzésű turistaúton 4 km-es sétával érjük el a Hubertusz-kilátót. A 84-es főúton autóval is megközelíthetjük a 2004-ben átadott épületet, amelynek helyén korábban is állt már kilátó, illetve egy vadászlak, de ezek az 1938-ban bekövetkezett földrengésben, valamint a második világháborúban megsemmisültek. Innen közel 11 m-es magasságból szemlélhetjük a Schneeberg vonulatait, Fraknó várát, a Sopronihegység kiemelkedéseit és a Fertő tavat. A Soproni-hegység saját kék jelzésű turistaútja a várostól keletre húzódó Fertőmelléki-dombság lankáira is elvezet. Ezt az útvonalat követve felérünk a Pinty-tetőre, ahol hajdanán fakilátó ált. Ma geodéziai mérőtorony őrködik a magaslaton. A lezárt toronyba nem mehetünk fel, és sajnos ugyanez igaz a soron következő kilátóra is. A kéket követve, majd a sárgán egy kis kitérőt téve érjük el a Kecske-hegyet, amelynek 15 m magas, 2013-ban felújított, de mára életveszélyessé vált messzelátóját immáron évek óta nem lehet látogatni. A rövid életű faszerkezet helyére új kilátót terveznek. A korábbinál remélhetőleg lényegesen tartósabb kilátóból ismét megcsodálhatjuk majd

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Fertő tavat közelebbről is érdemes felfedezni

a környék egyik legszebb panorámáját, amelyben a Soproni-hegység és a Fertő tó víztükre a két meghatározó elem.

Nem kötelező, csak ajánlott Sopron jelképe, a Tűztorony

A jelvény megszerzésének nem feltétele, de soproni utazásunk szempontjából kihagyhatatlan kilátópont a város jelképének számító, 58 m magas Tűztorony. A közel 200 csigalépcsőt leküzdő látogatók a díszes erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek Sopron csodálatos látványában. A túramozgalom szervezői által ajánlott másik kilátóhely a Fertőboz határában álló Gloriette. Az 1800-as években József nádor gyakran megfordult Sopronban, látogatásai alkalmával pedig szívesen kirándult a Fertő tó környékén. A Fertőboz fölötti magaslatról nyíló kilátás úgy megragadta, hogy a nádor tiszteletére gróf Széchényi Ferenc 1801-ben megépíttette az azóta már több renoválást is megért, Gloriette néven ismert „minikilátót”, ahonnan pazar kilátás nyílik a környező vidékre. 쐍

Infók a Soproni messzelátókhoz

Térkép: Bagaméri Gergely

A Sopron Városi Szabadidősport Szövetség Természetjáró Szakbizottsága által meghirdetett túramozgalom nyílt, amelyhez bárki csatlakozhat. A teljesítés nincs időhöz kötve, tetszőleges sorrendben és útvonalon lehet felkeresni a 16 kilátót. Miután a turabazis.hu oldalról ingyenesen letölthető igazolófüzetünkbe begyűjtöttük a kilátókhoz tartozó, kétjegyű számkódokat, postán vagy elektronikus úton is eljuttathatjuk azt a szervezőkhöz, akik az elbírálást követően (500 Ft ellenében) oklevéllel és kitűzővel díjazzák a sikeres teljesítőket. További részleteket az egyesület honlapján (sopronitermeszetbaratok. hupont.hu) találtok.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

2 km

História

A fehérvárcsurgói

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Károlyi-kastély

minden szegletét bejártuk

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

Nem a Károlyi-kastély az első olyan épület a História rovat történetében, amely szállodaként működik, történeti kiállítást találunk benne, illetve kulturális programok helyszíne is. Mégis ez az első olyan, ahol ezeket nagyon tudatosan kapcsolják össze egy nemzetközi kezdeményezés révén, amivel még az UNESCO elismerését is kivívták.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História ost, hogy elspoilereztem a kastélyhoz kapcsolódó egyik legnagyobb érdekességet, visszatérnék a történetének a legelejére, már csak azért is, hogy világos legyen, miért olyan nagy szó, hogy a kastélyból végül az lett, ami. A mai épület helyén már a 18. században állt egy kisebb, L alakú, barokk kúria, de amikor a Károlyiak kezébe került, annak csak a pincéjét hagyták meg (ez egyébként ma is megvan az eredeti formájában), és 1844-ben hozzáfogtak egy sokkal fényűzőbb kastély építéséhez. Segítségükre a híres építész, Heinrich Koch volt. Az épület 6000 m²-es lett, és a család nyári rezidenciaként használta.

A birtok mindig a másodszülöttre szállt, így miután gróf Károlyi György 1877-ben meghalt, Viktor örökölte azt, akinek a nevéhez egy különös történet is kapcsolódik. A férfi öngyilkos lett, ami eddig még igaz is, de a körülmények a valóságban kevésbé drámaiak,

A pincében is van kiállítótér, rendezvényeket, gyerekprogramokat tartanak itt

A lépcső a kivehető szobákhoz vezet, jobbra a kápolnát találjuk

mint ahogy a mendemonda tartja. Az egyik közeli bakonyi magaslaton felfedezhetünk egy vaskeresztet, amely állítólag azt a helyet jelöli, ahonnan Viktor egy lovas hintóval a mélybe vetette magát, valójában azonban golyó végzett vele, a kereszt pedig egy másik családtag kedvenc imahelyét jelöli. Ezután a birtok Károlyi Gyulára szállt, majd Károlyi Józsefre. Ő hajtotta végre az utolsó nagy átalakítást az 1910-es években, amikor a jelenlegi alaprajz és a homlokzat létrejött, és a könyvtár a helyére, az U alak közepére került. A park is ekkor nyerte el a mai formáját.

Embléma az UNESCO-tól 1919-ben a kastély egy részében betegsegélyező helyet rendeztek be. A második világháború alatt szerencsére nem érte találat, német vezérkari szálláshely volt, aztán hadikórház, majd laktanya lett. A németek után a szovjetek foglalták el, és rendkívüli módon lepusztították. A kastélyt és a birtokot ezt követően államosították, 1946-tól a gázművek üdülője lett, 1949-től görög gyerekek menekültotthonaként funkcionált, 1955-től magyar gyerekek nevelőotthona volt, 1979-re pedig annyira durván leromlott az állapota, hogy kiürítették. Tulajdonosa, Károlyi György, az államosítás előtti utolsó birtokos fia, 1994-ben létrehozott egy alapítványt, hogy megmenthesse a szörnyűséges állapotban lévő épületet. Az in-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

gatlankezelő ekkor a Műemlékek Állami Gondnoksága volt, amely egy felújítási programot dolgozott ki, és a kettő együtt felelt a kastély rehabilitációjáért. Most ez az alapítvány működteti az Európai Kulturális Találkozó Központot, amely egy európai hálózat tagja:

Kilátás az egyik kiállítótérből. Az épület oldalszárnyaiban szálloda működik

a belépéskor a műemlékek gondozói arra kötelezik magukat, hogy a felújítást követően az épületben kulturális, tudományos programokat, műhelyeket szerveznek a nagyközönség számára. Cél volt az is, hogy elősegítsék Magyarország európai integrációját, amiben mérföldkőnek számított, hogy 1995-ben ez a projekt megkapta az UNESCO „A világ kulturális fejlődésének évtizede” (World Decade for Cultural Development) emblémáját, amit a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyon kívül más magyar műemlék nem mondhat el magáról. 2000-ben egy részvénytársaság is létrejött a szálloda és az étterem üzemeltetésére Károlyi György jóvoltából, amely 2001-től az államtól megkapta az épület vagyonkezelői jogát. A vendéglátórészlegek most az Accent Hotels hálózatának tagjaiként működnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Histรณria

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kastélyban tehát a kulturális turizmust összekötötték a vendéglátói funkcióval: van étterem és szálloda, a már említett programok és persze a kiállítás, amely csak vezetéssel tekinthető meg. Nyáron fesztiválokat tartanak, szoktak lenni koncertek, múzeumpedagógiai programok, esküvők, céges rendezvények, és még sorolhatnánk. A két oldalszárnyban helyezkednek el a kivehető szobák, az északi pavilon emeletén tárlatok tekinthetők meg, a déli pavilon pedig a Károlyi család lakrésze. A tárlatvezetőnktől megtudjuk, hogy ők viszonylag keveset tartózkodnak itt: György 2015 óta párizsi magyar nagykövet, így a munkája nemigen engedi, a felesége, Angelica viszont nagyjából havonta hazalátogat, főként rendezvények alkalmával, és ő foglalkozik a legtöbbet a már emlegetett kulturális célok megvalósításával.

elő, méghozzá a Szépművészeti Múzeum raktárából: az akkori főrestaurátornak feltűnt, hogy a kép pontosan illik a kastélyban hagyott üres keretbe, és később felfedezték, hogy egy családi fotón is szerepel. Nézd meg a kastélyt a Természetjáró weboldalán is!

Az emelet, ahol megismerkedhetsz a Károlyiakkal A kastélyban nincsenek eredeti bútorok: 1979-ig gyakorlatilag mindent elpusztítottak vagy elvittek. Most a bútorok némelyike az eredetiek stílusában legyártott, új darab, egyiket-másikat pedig a család vásárolta. Sajnos az eredeti könyvek (körülbelül 10 ezer kötet) is megsemmisültek. A helyiek elmondása szerint a háború alatt a németek dobálták ki azokat az emeletről az udvarra.

A falon egy klasszikus családfa, amely a 18. század elején készült

A legtöbb kiállítóterem a főépület emeletén található. A Festeticsekről elnevezett szobában tárgyalóasztal áll, a nem megszokott miliőben pedig céges megbeszéléseket is lehet tartani. Hogy honnan a név? A Festeticsek gyakran vendégeskedtek a kastélyban, mivel Károlyi József nővére – Júlia – beházasodott a családba. Megnézhetünk egy velencei budoárt, amellyel azt prezentálják, mennyire kedvelte a család a velencei művészetet. A plafonról egy muranói üvegből készült csillár függ, a falakon velencei témájú tusrajzok, akvarellek, félkörívben elrendezett ülőalkalmatosság és díszes búrájú lámpa, mindez Angelica asszony családi örökségéből. Károlyi József egykori hálószobájában láthatjuk azt az 1712-ben készült, összetett családfát, amilyenhez hasonlóval ma már inkább csak középkori ihletésű fantasyfilmek képkockáin találkozhatunk. Rajta Károlyi Sándor gróf és Barkóczy Krisztina rokonsága. Előbbi azért fontos tagja a családnak, mert ő volt az,

Sétánkat a kápolnában kezdjük, ez volt a legelső helyiség, amelyet a tető után felújítottak 1998-ban. Ez a tér fontos szerepet töltött be a mélyen vallásos család életében. Újraszentelték, így a mai napig tarthatnak benne esküvőket, évente egyszer van szentmise, időnként kisebb koncerteket rendeznek itt. Az oltárkép az egyetlen olyan műtárgy a kastélyban, amely eredetileg is innen származik. Viszontagságos utat járt be 1782-es megfestése óta. Biztosan a kastélyban volt 1945-ig, az államosítás után viszont eltűnt, majd az 1990-es években került

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História aki megszerezte a grófi címet, amikor megkötötte a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. Az egyik legszebb terem a díszkönyvtár, ahol polgári esküvői szertartásokat, koncerteket, kulturális programokat tartanak, illetve nyitva áll a kutatók előtt, ha például a címer- vagy a pecséttanba szeretnék beleásni magukat. Érdekesség, hogy a könyvtár kupoláját Magyarország egyik első, 7 cm vastag vasbeton szerkezete tartja.

Teázás a csipketeraszon A földszint termeit szintén koncertek, konferenciák, esküvők alkalmával használják. A kastély egyik legszebb része a bálterem, ahonnan a csipketerasz is nyílik. Bálokat ugyan sosem tartottak benne, viszont amikor kitárták a hatalmas ajtókat, egybenyitották a helyiséget a terasszal, ami nyáron nagyon ideálisnak bizonyult. Sokat tartózkodtak itt, teáztak, vendégeket fogadtak. Gyönyörű kilátás nyílik innen a tavas parkra, amely megér még néhány óra sétát, annyira nagy, illetve oly gazdag a növényállománya. Minden hónap harmadik vasárnapján vezetett botanikai túrákat tartanak a 150–170 éves fák árnyékában, amelyeken bármikor érdemes lehet részt venni, mert az elmondottak alapján mindig más és más arcát mutatja a park.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A díszkönyvtárban polgári esküvőket is tartanak

A bal oldali képen az épület egyik legszebb része, a csipketerasz, a jobb oldalin egy szalon látható

A díszebédlő azért különleges, mert a burkolata az eredetivel 100%-ban megegyező másolat, a falakon pedig nagyon finom, igazi vadselyem kárpit látható. Régen itt fogadták az igazán magas rangú vendégeket – egyszer például IV. Károly király is járt itt. Akit érdekelnek a család társasági életének részletei, Zilahy Lajos Ararát című regényében olvashat ezekről, az író ugyanis jó barátja volt a Károlyiaknak, és sokszor tartózkodott a kastélyban.

Hetven Károlyiból csak egy él Magyarországon Bár a kastélyt a már említett Heinrich Koch tervezte, mégis van egyetlen olyan részlet az épületben, amelyet 1851-ben Ybl Miklós eszelt

ki (amellett, hogy ő volt az építésvezető, továbbá rengeteg épületet tervezett a családnak). A részlet nem más, mint egy eldugott kis lépcső, felülről megvilágítva, amelyet nem is a családtagok, hanem az alkalmazottak használtak. Azért is fontos megemlíteni, mert nagyon szépen sikerült helyreállítani: 90%-ban eredeti, ezért kuriózumként tartják számon. Napjainkban már nincs használatban. A kastély tetőterében két kiállítótermet nézhetünk meg. Eredetileg hat cselédszoba volt itt kialakítva, ezeknek mára nyomuk sincs, le kellett őket bontani egy nagyon súlyos házigomba-fertőzés miatt. 2009 és 2011 között a szint két végében alakítottak ki helyisége-

ket, az egyikben két nagy méretű, 3 × 9 m-es, a velencei gyűjtemény részét képező festményt láthatunk, amelyek Francesco Fontebasso nevéhez köthetők. A másik teremben többek között a tavalyi, gróf Károlyi Sándorral kapcsolatos kiállítás megmaradt tárgyai láthatók, és egy modernebb családfa, amelyen rögtön a szemünkbe ötlik, milyen sok Károlyi van – mint megtudjuk, összesen 70, szerte a világban, Ausztriától Argentínáig. Közülük csak egy él Magyarországon, László, a fóti kastély egy kisebb épületrészében. A kastély június 20-án nyitja meg újból a kapuit a látogatók előtt. További infók a www.karolyi. org.hu oldalon találhatók. 쐍

A bal oldalon az angolpark tava a gloriette-tel, jobb oldalon a lépcső, amelyet Ybl tervezett

A két nagy Fontebasso-kép a velencei gyűjtemény része

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra

a Gerecse és a Vértes

Írta: Veres Zsolt

Előző cikkünkben pilisi geokéktúránkat Dorogon fejeztük be, az egykori szénmedence központjában. A javarészt triász mészkövekkel borított eddigi utunk folytatásában „földtani kísérőink” ismét az üledékes kőzetek lesznek, de a geológia már valamivel változatosabb arcát csillantja meg előttünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

sasbércei között

Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra sasbércekkel, medencékkel és árkokkal ékes rögvidéki tájban barangolva az Országos Kéktúra útvonala érint volt bányásztelepüléseket, vallási kegyhelyeket, odvas barlangüregeket, várromokkal koronázott sasbérceket, elhagyatott, egykoron virágzó falvakat és persze sok-sok geológiai látnivalót is. Egyvalami biztos: a közel 120 km-es gerecsei és vértesi kéktúrázásunk során nem fogunk unatkozni, és ismételten rájöhetünk arra, hogy kicsiny hazánk rendkívül gazdag földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Gerecse és a Vértes kéktúraútvonalai által érintett területek döntő részét a földtörténeti

triász időszakban (kb. 220–210 millió éve) képződött karbonátos üledékes kőzetek építik fel, amelyek között a mészkövet és a dolomitot kell külön kiemelnünk. A mai Dunántúli-középhegység területét hordozó lemeztöredék a triászban a Tethys elnevezésű ősi üledékgyűjtő nyugati elvégződésénél helyezkedett el, az Afrikai-kőzetlemez északi peremén. Az évmilliók alatt a sekély tengerekkel borított selfeken hatalmas mennyiségű meszes iszap halmozódott fel, amelynek egy része dolomitosodott, majd később a kőzetté válási (diagenetikus) folyamatok során kemény kőzettestekké cementálódott össze. Ezek a kőzetek lesznek szinte végig az „útitársaink” a Gerecsében és a Vértesben – a legtöbb földtudományi érték is e geológiai képződményeken formálódott ki. A triász kőzetek mellett a Gerecsében (Pusztamarót és Tardos térségében) már megjelennek a jura időszaki vörös ammoniteszes mészkövek is („vörös márvány”), amelyek már évezredek óta közkedvelt építő- és díszítőkövek. A juránál fiatalabb kréta időszaki

A Gánt környéki bauxitkülfejtések madártávlatból – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

lépten-nyomon visszaköszön vándorlásunk során (pl. bányavállalat volt irodaháza a bányászjelképpel, Reimann Bányászattörténeti Miniverzum, bányásztemplom, jubileumi aknatorony, „homokvasút” töltése, meddőhányók).

A bajóti Öreg-kő látképe – Fotó: Farkas Péter

kőzetek csak foltokban fordulnak elő az OKT mentén, akárcsak a harmadidőszaki, azaz tercier (pl. eocén, oligocén) képződmények. Kivételt képez az eocén kor elején képződött szárazföldi trópusi málladék, az alumínium érce, a bauxit, amelyet Gánt térségében tudunk majd közelebbről szemügyre venni. A legfiatalabb földtani képződmények a negyedidőszakban (azaz a kvarterben) lerakódott, majd talajosodott löszök és löszszerű üledékek, amelyeket például útbevágásokban, mélyutakban szemlélhetünk meg. A travertínó (édesvízi mészkő) szintén a legutóbbi korok „geológiai termékei” közé tartozik, amely a karsztforrások környezetében napjainkban is képződik. Az elmúlt évszázadok emberi tevékenysége is jelentősen rányomta a bélyegét a Gerecse és Vértes vidékére. A barnakőszén, a bauxit és a kő bányászata hegyeket bontott le, meddőhányókat és mély tájsebeket alakított ki, amelyek a terület leglátványosabb és egyben legtanulságosabb földtani feltárásai.

A Pilis és a Gerecse szorításában elhelyezkedő Dorogról nyugatnak tartva startolunk el, és hosszú emelkedőkkel a kereszttel koronázott Nagy-Gete (456 m) tömbje felé vesszük az irányt. A Keleti-Gerecse törésvonalakkal sakktáblaszerűen felszabdalt vidéke a táj fölé markánsan emelkedő sasbércek (idegen kifejezéssel horsztok) aszimmetrikusan kibillent vonulataiból áll, amelyek között bezökkent medencék helyezkednek el. A sasbércek anyaga a Kő-hegy kivételével késő triász dachsteini mészkő, amelynek szürkésfehér, vastagpados kifejlődésű karbonátos kőzeteivel a Pilis és a Budai-hegység területén is találkoztunk már. Ez a kőzet alkotja (keletről nyugat felé sorolva) a Nagy-Gete, az Öreg-kő, a Hegyes-kő, a Kis-kő és a bajóti Öreg-kő sasbérceit, amelyek egyben csodálatos panorámát adó kilátóhelyek is. A sasbércek közötti medencéket nagy vastagságú harmadidőszaki (pl. eocén, oligocén) üledékes rétegsorok bélelik ki, amelyek többek között a korábban bányászott

Vándorlás a Keleti-Gerecse sasbércein A dorogi vasútállomáson történő bélyegzés után pár perc alatt a városka központjában találjuk magunkat. A településről elnevezett szénmedencében már évszázadok óta ismertek voltak a szénkibúvások, de az eocén–oligocén kőszenek iparszerű bányászata csak a 19. század közepén kezdődött el. Dorog 1896-tól (a vasútvonal megépülésétől) vált a szénmedence központi településévé, amelyben pezsgő ipari, oktatási és kulturális élet bontakozott ki. Sajnos a bányák napjainkra már bezártak, de az egykori bányászmúlt dicső emlékezete

A Hegyes-kő vastagpados triász mészkövei az OKT útvonala mentén Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra barnakőszéntelepeket is rejtik. Ezekben a medencékben találhatók a Gerecse települései, valamint itt zajlik a mezőgazdasági tevékenység. Itt jegyeznénk meg, hogy a korábban felsorolt sasbérceket is befedték ezek a triász időszakinál jóval fiatalabb üledékek, de a törésvonalak mentén kiemelkedő horsztokról az erózió lepusztította azokat, rétegeik a fent nevezett hegyek „szoknyáin” találhatók csak meg. A tokodi bélyegzés és felfrissülés után, a Hegyes-kő és a Kis-kő becserkészését követően az Únyi-patak völgyébe ereszkedünk le. A tokodi pincéknél a bélyegzés mellett ne feledjünk el betérni valamelyik hangulatos borospincébe sem. Utunkat folytatva hamarosan megérkezünk a vad sziklaleszakadásokkal tarkított Kő-hegy (Kőszikla) csúcsára, amely azonban kakukktojásnak számít a Keleti-Gerecse triász sasbércei között. Anyaga ugyanis a travertínó (népies elnevezéssel darázskő), amely egykoron a Duna szintjében működő hévforrások táplálta tóban rakódott le. A porózus, likacsos édesvízi mészkő 15–25 m-es vastagságban borítja a Kő-hegy „sapkáját”, amelyet az utóbbi pár millió év tektonikus mozgásai emeltek fel a magasba (297 m) a Duna szintjéből. Kutatások

A Kő-hegy (Kőszikla) vad leszakadásai travertínóból (édesvízi mészkőből) állnak – Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Hegyes-kő és a Nagy-Gete (háttérben) látképe a Kő-hegyről – Fotó: Dömsödi Áron

kimutatták, hogy a Gerecse bércei között a földtörténeti pliocén és pleisztocén korban közel 50 hévforrás működött, amelyekből kb. 120 millió m³ karbonátos anyag csapódott ki. A szuszogtató után a Kőszikla kelet és északkelet felé néző, vad sziklatornyairól csodálatos panorámában lehet részünk: a Felvidék hegyei mellett szépen látszik az esztergomi bazilika, a Pilis és a Visegrádihegység, de a Börzsöny és előterében a Helembai-hegység vulkanikus vonulatai is könnyedén kivehetők. Érdemes a kősziklák anyagát közelebbről is tanulmányozni, hisz az egykori hévforrástóban élt növények karbonáttal bekérgezett maradványait is megfigyelhetjük benne. A Kő-hegy platójáról jelentős szintvesztéssel ereszkedünk le az egykori kis szénbányász-településre, Mogyorósbányára (bélyegzőhely). A szép természeti környezetben elhelyezkedő falucskában már csak köztéri alkotások emlékeztetnek a dicső bányászmúltra (1828–1993), amely hajdanán Mogyorósbánya legtöbb családjának kenyéradója volt. A település határában mélyített egykori VI. számú lejtakna közel 40 évig az ifjú bányásztanoncok tanbányája volt, ahol a szakma rejtelmeit sajátíthatták el a munkába lépésük előtt. A településről meredek kaptatóval érünk fel a természetvédelmi oltalom alatt álló bajóti Öreg-kőre, amelyet a már korábban emlegetett triász mészkő alkot. Az Öreg-kő barlangjairól és zsombolyairól (aknabarlangjairól) nevezetes, amelyek közül a leglátványosabb és talán legismertebb a Jankovich-barlang. A 10 m-es magasságú/szélességű bejárattal rendelkező, 8 m-es kürtővel a felszínre nyíló

A gerecsei „vörös márvány” nyomában

A Jankovich-barlang felszakadása a bajóti Öreg-kövön – Fotó: Dömsödi Áron

barlang oldalfalain a vastagpados dachsteini mészkő rétegei kiválóan tanulmányozhatók. A fokozottan védett barlang fontos régészeti lelőhely, hisz az őskőkor emberének leletanyagát (pl. lándzsahegyek, csiszolt csontpálca, szarvascsontból készített síp) tárták fel benne.

Az Öreg-kő után Péliföldszentkeresztre ereszkedünk le (bélyegzőhely), ahol a szaléziek által működtetett rendház és templom tekinthető meg, a Szent-kút csodatévő forrásával egyetemben. Érdekesség, hogy az egyházi épületegyüttes falai között a szocializmus évtizedei alatt vájárképző iskola, illetve fogház működött, amelynek lakói a környék szénbányáiban dolgoztak. Innen különösebb látnivaló nem vár ránk, amíg meg nem érkezünk a gerecsei „vörös márvány” hazájának számító KözpontiGerecse bércei közé, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó Gerecsei Tájvédelmi Körzetbe.

Panoráma a bajóti Öreg-kő triász mészköveiről – Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokéktúra Az egykoron uradalmi cselédek lakta, 1970-ig keskeny nyomközű vasúttal is rendelkező hegyi telep, Pusztamarót neve sajnos a magyar történelembe is beírta magát. 1526 őszén a mohácsi csatavesztés után menekülő magyar hadak és civil lakosság sánccá erősített szekérvárat alakítottak ki Marót térségében. A törökök hatalmas sereggel támadtak az „erősségre”, a harcok során pedig mintegy 25 ezer magyar lelte halálát (köztük sok nő és gyermek). Szomorú mementóként a 2003-ban felállított szoborkompozíció emlékeztet a véres eseményre a néhai település kicsiny temetője mellett. Pusztamarót és Tardos között vándorolva több olyan helyszínt is érintünk (pl. Kis-Gerecse volt kőfejtője, tardosi Bánya-hegy térsége), ahol feltárulnak azok a vöröses színű mészköves, márgás rétegsorok, amelyek kőzetei már a római kor óta „használatban vannak”. A KeletiGerecse leírásánál már említettük, hogy az ott feltáruló triász mészkövek egy hatalmas sekélytengeri selfen (szakmai kifejezéssel karbonátplatformon) rakódtak le. Az egykori Afrika és Eurázsia között helyet foglaló Tethys-óceán fokozatos kinyílása miatt olyan tektonikai események vették kezdetüket a jura időszak

A pusztamaróti mészárlás emlékműve – Fotó: Kisida András

elején, amelyek a korábban egységes platform szétdarabolódásához vezettek. Ennek a mobilitásnak az lett az eredménye, hogy tenger alatti magaslatok és árkok jöttek létre, amelyeket meredek tektonikus lejtők kötöttek össze. Az árkokban rakódtak le azok a mélytengeri, döntően vöröses színű, változó agyagtartalmú karbonátos rétegsorok, amelyek kőzeteit nem teljesen helyesen „vörös márványnak” nevezzük. A vas-oxid-tartalom miatt vöröses színű, kemény, tömött szövetű mészkő első ránézésre valóban a márványhoz hasonlít (főleg felcsiszolva), de mivel az nem metamorf (azaz átalakult) kőzet, kőzettani értelemben nem használhatjuk rá ezen elnevezést. A vörös mészkő jellegzetes ősmaradványai az egykori tengerekben élt, többnyire ragadozó életmódot folytató fejlábúak, az ammoniteszek csigaházhoz hasonlító kőbelei, amelyek díszes maradványai tucatjával gyűjthetők az egyes rétegekből (innen az ilyen típusú kőzetek szép szakmai elnevezése is: ammonitico rosso). A dekoratív vörös mészköveket már a rómaiak is fejtették, de a magyar középkori egyházi és világi építészetünk is szívesen használta őket (pl. Hunyadi Mátyás visegrádi kútja, esztergomi Bakóczkápolna). A történelmi bányák nagyrészt már a feledés homályába merültek, de a fokozottan védett Pisznicén (csak engedéllyel látogatható), a Kis-Gerecse oldalában (sziklamászó hely) vagy a tardosi Bánya-hegyen (ma is aktív külfejtés) még találkozhatunk a bányászat finoman szólva is tájformáló nyomaival.

Ammoniteszek kőbelei a Kis-Gerecsén található felhagyott kőfejtőben Fotó: Veres Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ha időnk engedi, érdemes kitérőt tennünk az OKT útvonaláról a hegység legmagasabb csúcsára, a 633 m-es Nagy-Gerecsére, ahol egy geodéziai mérőtoronyból szemlélhetjük a kö-

Geológusszemmel a Vértes-fennsíkon

Lenyűgöző sziklaalakzatok a Mária-szakadékban – Fotó: Lánczi Péter

rülöttünk elterülő rögvidék lenyűgöző panorámáját. Az Országos Kéktúra útvonala nem megy fel a Nagy-Gerecsére, hanem azt kikerüli észak felől, több kisebb-nagyobb látnivalót (pl. Serédikastély, Sandl-hárs) és bélyegzőhelyet (Gerecse üdülő, Bányahegyi erdészház) is érintve. A Bánya-hegy térségétől még kb. 30 km-es vándorlás vár ránk a Gerecsei-kismedencék és a Nyugati-Gerecse déli területén, ahol azonban különösebb földtani látnivalók már nem nagyon várnak ránk. Koldusszálláson és a Somlyóvár kulcsosháznál az üres helyeket töltsük ki bélyegzéssel füzetünkben, hogy Szárligeten, a Gerecse és a Vértes között elterülő településen már nyugodt szívvel jelenthessük ki: megvolt a Gerecse is. Itt, a Tatai-árokban fekvő Szárligeten fejezzük be gerecsei szakaszunkat, amely tektonikus törésvonal egyben a Gerecse és a Vértes közötti határvonalat is jelenti.

Fába vésett arc a vértesi erdők mélyén – Fotó: Lánczi Péter

A szárligeti bélyegzés és készletfeltöltés után lassan elhagyjuk a Gerecse vidékét és a Vértesfennsík kistájon folytatjuk geokéktúránkat. Első földtudományi látnivalónkkal Csákányospuszta után találkozhatunk: a törésvonalat követő Mária-szakadékot egy időszakos vízfolyás mélyítette ki a triász időszak végén keletkezett dachsteini mészkőben. A csapadékos időben a mészkő vastag padjain lecsordogáló vizek, a hűs és árnyas szurdok hangulata teszi a kis barlangüregekkel tarkított Mária-szakadékot vértesi kéktúránk egyik felejthetetlen szakaszává. A szurdok elhagyása után az erdő mélyén nemcsak misztikus, fába faragott arcokkal, hanem egy kicsiny temető régi sírjaival is találkozhatunk. Itt feküdt a 18. században alapított Körtvélyespuszta, amely tulajdonképpen az egykori Esterházy-uradalom majorsága volt. Az elnéptelenedett településre a temetőjén kívül szép neve emlékeztet, helyén ma ifjúsági tábor és apró kápolna áll. Pár kilométeres séta után még így romjaiban is lenyűgöző „kőhalomhoz” érkezünk, a Vitányvár maradványaihoz. A tatárjárás után a Csák nemzetség egyik

A Vitányvár látványos maradványai – Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

geokĂŠktĂşra tagja ĂĄltal ĂŠpĂttetett erĹ&#x2018;ssĂŠg a 16. szĂĄzad vĂŠgĂŠn pusztult el, kĂśveit a kĂśrnyĂŠkbeli ĂŠpĂtkezĂŠsekhez hordtĂĄk szĂŠt. A vĂŠrtesi vĂĄrromok falait tanulmĂĄnyozva a hegysĂŠget felĂŠpĂtĹ&#x2018; kĹ&#x2018;zetek kĂśszĂśnnek vissza rĂĄnk, amelyek dĂśntĹ&#x2018;en triĂĄsz idĹ&#x2018;szaki mĂŠszkĂśvek ĂŠs dolomitok, de eocĂŠn is akad kĂśzĂśttĂźk. A Rockenbauer PĂĄl-emlĂŠkfa, a Szarvas-, valamint a MĂĄtyĂĄs-kĂşt ĂŠrintĂŠsĂŠvel lassan, de biztosan VĂĄrgesztesre futunk be (bĂŠlyegzĹ&#x2018;hely). De mielĹ&#x2018;tt ezt megtennĂŠnk, ne feledjĂźk el kĂśrbeszemlĂŠlni a tĂĄjat a telepĂźlĂŠstĹ&#x2018;l ĂŠszakra emelkedĹ&#x2018; Zsigmond-kĹ&#x2018;rĹ&#x2018;l, amely csak pĂĄr perces kitĂŠrĹ&#x2018; az OKT ĂştvonalĂĄrĂłl. AÂ Gesztesi-patak mentĂŠn fekvĹ&#x2018; kĂśzsĂŠg legfĹ&#x2018;bb lĂĄtnivalĂłja a 14. szĂĄzadban gĂłtikus stĂlusban ĂŠpĂźlt vĂĄr, valamint a vĂĄrtĂłl kĹ&#x2018;hajĂtĂĄsnyira tĂĄtongĂł Gesztesi-kĹ&#x2018;fĂźlke

A Gesztesi-kĹ&#x2018;fĂźlke VĂĄrgesztes hatĂĄrĂĄban â&#x20AC;&#x201C; FotĂł: Veres Zsolt j halastavak

DunaalmĂĄs NeszmĂŠly

Ă szĂĄr ĂŠr

DunaszentmiklĂłs

GombĂĄspuszta

6CVCK XÂĄT SzomĂłd

Tardos VĂŠrtesszĹ&#x2018;lĹ&#x2018;s 8ÂśTÂśUOÂĄTXÂĄP[ DÂĄP[C

OROSZLĂ NY

TATABĂ NYA

y N

FelsĹ&#x2018;Ăśrspuszta

VĂĄli -vĂz

Kakukk-hegy 338 0[CMCU VGVÄ&#x2026; 325

811 VĂŠrtesboglĂĄr

ZĂĄmoly 0

5 km

TĂŠrkĂŠp: BĂĄba Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

AlcsĂştdoboz

ZSĂ MBĂ&#x2030;K FelcsĂşt

yĂłs

CsĂĄkvĂĄr

K ig

MagyaralmĂĄs

BICSKE

Tinnye

JELLEMZĂ&#x2022; KĂ&#x2022;ZET

MĂĄny

PiliscsĂŠv

Csabdi

PilisjĂĄszfalu

Ă&#x161;jbarok

LeĂĄnyvĂĄr

DĂĄg Ă&#x161;ny

G - MĂĄriahalom

BodmĂŠr

)GK\GT VGVÄ&#x2026; 237

Ă&#x201C;barok

SzĂĄr

GyermelyivĂztĂĄrolĂł

Szomor

VasztĂŠly

Felhagyott DCWZKVDÂĄP[C

)ÂłTÂŠ JGI[ 341

NagyegyhĂĄza

s DOROG 117 KesztĂślc c Csolnok m e d e n K e nyĂŠr-mezĹ&#x2018; i-p

6ÂĄDQT JGI[ 450

S Ăłsi-ĂŠr

BĂĄnyatelep

VĂŠrteskozma

XII.akna

patak Ă&#x161;nyi-

GĂĄnt

Gyermely

EpĂśl VĂśr Ăś s-hegyi -p .

CsĂĄkberĂŠny

SĂśrĂŠd

5QON[Âł 447

111

Nagy-Gete 456 RĂĄkĂłczitelep

SĂĄrisĂĄp Bajnaâ&#x20AC;&#x201C;E pĂśli vĂzf.

o KĂĄpolnapuszta

lla-p. Ga

%UÂłMCMÄ&#x2026;K XÂĄT

5\Ä&#x2026;NÄ&#x2026; JGI[ 404

AnnavĂślgy

117

ĂĄ KĹ&#x2018;hĂĄnyĂĄs

Bajna

$Ä&#x2026; 5QON[Âł 347

8ÂĄTIGU\VGU XÂĄTC Nagy-CsĂĄkĂĄny 487

Tokod TokodaltĂĄrĂł

ĂŠ

%UÂłMC JGI[ 479

CsĂłkakĹ&#x2018;

TarjĂĄn

SzĂĄrliget

Ĺ?risĂĄp

MĂ&#x201C;R

TĂ T

EbszĹ&#x2018;nybĂĄnya

TornyĂł

FELSĹ?GALLA 0CI[ <UKFÂł JGI[ 372

Ă rkipuszta

MogyorĂłsbĂĄnya

Â&#x2013;TGI MÄ&#x2026; 374

NagysĂĄp

VĂŠrtessomlĂł -COCNFWNK TGOGVGUÂŠI

VĂĄrgesztes

Ă&#x161;jhegyidĹąlĹ&#x2018;

5QO DGTGM 409

6WTWN GONÂŠMOÄŁ

ALSĂ&#x201C;GALLA

PusztavĂĄm

HĂŠreg

KecskĂŠd

BokodihĹątĹ&#x2018;tĂł

BĂ NHIDA

Ăł r

l-ĂŠ Ă lta

VĂŠrtestolna

*CN[CIQU 445

OBID

ErĹ&#x2018;mĹąi-tĂł

KĂśrnyei-tĂł

BajĂłti-p.

KĂśrnye

Bokod

a t

FelsĹ&#x2018;dobos

Muzsla MuĹžla EBED

BajĂłt

0CI[ 2KU\PKEG 546

)GTGEUG 633

KERTVĂ ROS

NYERGESĂ&#x161;JFALU

TĂśk

PerbĂĄl

TravertĂnĂł (ĂŠdesvĂzi mĂŠszkĂľ) ĂĄsp.

KĂśmlĹ&#x2018;d

Dad

. l-p iko

S Z L OVĂ K I A

HajdĂş-hegy LĂ BATLAN 358

5GTÂŠFK MCUVÂŠN[

Tagyospuszta

SzentgyĂśrgypuszta

Ă ltal-ĂŠr

CsĂĄszĂĄr

0CI[ &QDÂł JGI[ 426

AGOSTYĂ N

Nagyparnakpuszta

SzĂĄk

Baj

Ä˝ubĂĄ

Karva j Kravanyy nad Dunajom

PISZKE

Bikol

Ger e cse-p.

SzĂĄkszend

MarkĂł 0CI[ 5QONÂł JGI[ 427

KERTVĂ ROS Ă&#x2013;reg-tĂł

Ă&#x161;JTELEP .ÂĄVÂł JGI[ 217

SĂĄrkĂĄnyfalva LibĂĄd

SĂźttĹ&#x2018;

BĂŠk

Ĺ arkan

Kismuzsla

MalĂĄ MuĹžla

TATA

Kocs

VĂŠrterskethely

BakonysĂĄrkĂĄny

Ă lt

Asszony-tĂł

KISBĂ&#x2030;R ForrĂĄs: map.mbfsz.gov.hu A geolĂłgiai tartalom lĂŠnyegesen egyszerĂťsĂtve van. Szend

al-

A GERECSE Ă&#x2030;S A VĂ&#x2030;RTES ETE EGYSZERĂ&#x203A;SĂ?TETT FĂ&#x2013;LDTANI TĂ&#x2030;RKĂ&#x2030;PE

BĂşcs BĂşÄ?

Dunamocs MoÄ?a

Dun

Szendi- ĂŠ r

NaszĂĄly

MĂŠszkĂľ Ă&#x161;jmajor

PILISCSABA

DolomitMeszes-hegy BudajenĹ&#x2018;

381

PilisszentivĂĄn

Csókakő várának és településének látképe a Móri-árok pereméről – Fotó: Gulyás Attila

Szűz Mária védelmezte sziklaürege. A Vértesben a kevésbé jól oldódó dolomitban csak kisebb barlangok, kőfülkék formálódtak ki, azok is inkább csak törésvonalak menti aprózódással, kifagyással. Várgesztesről még jó pár órás túra vár ránk Kőhányáspuszta (bélyegzőhely) érintésével Gántig, amely útszakaszon Oroszlánkő vára, az Oroszlánkői-barlang, valamint Mindszentpuszta romos épületei késztetnek megállásra (itt bélyegeznünk is kell). Gánt térségében, ha időnk engedi, érdemes akár egy napot is rászánni azokra az óriási és színes külfejtésekre, ahol évtizedekig folyt az alumínium ércének, a bauxitnak a bányászata. A triász időszaki karbonátos kőzetek a földtörténeti eocén korában szárazra kerültek és a trópusi, csapadékos klímán erőteljes mállásnak indultak. Az ún. laterites mállás során alumíniumban dús, agyaghoz hasonlító küllemű bauxit keletkezett, amely a karsztos térszín mélyedéseibe hordódott bele, majd eocén tavi és tengeri rétegsorokkal temetődött be. A Gánttól délre elhelyezkedő Bagoly-hegyen kezdődött el a termelés az 1920-as években, amit további külfejtések megnyitása követett. Ma már nincs bányászkodás, de érdemes a Bagoly-hegy hajdani bányájának helyén kialakított Bauxitföldtani Parkot felkeresni, nem fogjuk megbánni. A gánti pihenő és bélyegzés után Csókakő felé vesszük az irányt. Álljunk meg kicsit a kihalt Kápolnapuszta apró temetőjében, amely egy 1945-ös tragédiáról mesél: március 16-án a szovjet Vörös Hadsereg katonái egy fosztogatások miatti feljelentést megtorolva kivégezték a település szinte teljes férfilakosságát. Vértesi vándorlásunk további szakaszán is a késő triász fődolomit képződményei lesznek hű „útitársaink”, amelyek Kőhányáspuszta óta kitartóan velünk vannak. A könnyen murvásodó, rideg, töré-

sekkel szabdalt dolomitban kisebb-nagyobb kőfülkék erodálódtak ki, a jobban cementált egységekből pedig merész sziklaképződmények formálódtak. Pár órányi sétát követően a Vértes délnyugati tektonikus peremén (a Vértesi Tájvédelmi Körzet területén), a Móri-árok felett találjuk magunkat, Csókakő térségében. A nemrégiben csodálatosan felújított középkori erősségből megkapó látványban lehet részünk például a következő úti célunk, a Bakony felé. Csókakő térségének földtana is érdekes: a triász self a jura időszak elején blokkokra darabolódott, s benne hatalmas árkok, hasadékok alakultak ki. Egy ilyen óriási hasadék volt a mai Móri-árok térsége is, amely többször aktiválódott a földtörténetben. Ennek nyomait a vörös mészkővel kitöltött hasadékok, a tektonikai felületek, a felmorzsolódott kőzetek és az egymáson elmozdult blokkok őrzik. Egy ilyen tektonikus blokkon állanak a középkori vár maradványai is. Egy szerkezeti sík mentén oldódott ki a Kőlyuk-völgy oldalában tátongó barlangocska is, amely az OKT útvonaláról kisebb kitérővel érhető el. Itt, a Móri-árok peremén elhelyezkedő Csókakőn fejezzük be hoszszú vándorlásunkat, s készülünk fel lélekben és testben a következő bakonyi szakaszunkra. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken

Török emlékek a Zselic déli lankáin

Szigetvárról mindenkinek beugrik Zrínyi Miklós neve, de tudtad, hogy a városban két dzsámi van, igazi török lakóházat is találhatsz, a közelben pedig a Magyar–Török Barátság Írta és fotók: Abelovszky Tamás Parkban sétálhatsz? Gondoltad volna, hogy a Zselic legdélebbi nyúlványain egy szőlőhegy rejti az egyik legnagyobb oszmán szultán síremlékét? A dombok közötti csendes falvakban hajdani főúri famíliák kisebb-nagyobb kastélyai állnak új, múltjukhoz és történetükhöz méltatlan funkciót betöltve, vagy éppenséggel teljesen elfeledve.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zigetvár mindenki számára elsősorban az ostromról és Zrínyi nevéről ismert. A török világban legalább ennyire ismert az ellenfél, I. (Nagy) Szulejmán itteni haláláról, ráadásul számos török emlék is felfedezhető a városban. Rögtön az első az úgynevezett Török ház (vagy Karavánszeráj), amely az egyetlen épen maradt török lakóház Magyarországon a hódoltság idejéből. Hogy pontosan milyen funkciót töltött be, az ma már nem tudható, de lehetett vendégfogadó, karavánszeráj vagy Korán-iskola is. Az épület látogatható, a felső szinten egy török lakóház rekonstruált berendezése látható (az eredeti vakolat részleteivel és a jellegzetes szamárhátívben végződő falfülkékkel egyetemben), az alsó szinten lévő tárlókban a kalligráfia-, a kávé-, az üveg- és a miniatúraművészetbe nyerhet bepillantást a látogató.

A Török ház ma lakóháznak van berendezve

Templomként reinkarnálódó dzsámi A következő török emlék egy dzsámi, amely furfangosan katolikus templomnak álcázza magát. A Szent Rókus-plébániatemplomhoz hátulról közelítve azonban a figyelmes szemlélőnek feltűnhetnek a szamárhátíves ablakok, illetve a főhajó négyzetes alaprajza. Ali pasa dzsámija ma már a város keresztény híveit szolgálja, kissé átalakítva, megtoldva egy templomtoronnyal, de azért helyenként a belső térben is érezhető az oszmán építészet hatása, például a sarkokat díszítő sztalaktitok esetében. Szigetvár elfoglalását követően a harcokban jelentős szerepet játszó janicsár aga, Müezzinzáde Ali kezdte építtetni a dzsámit, amelyben Szigetvár visszavívásáig muszlim hitélet zajlott száz éven keresztül. A dzsámit katolikus templommá szentelése előtt lőportárként használták.

A szamárhátíves ablakok arról árulkodnak, hogy a Szent Rókus-plébániatemplom eredetileg dzsáminak épült

Zrínyi Miklós (azaz Nikola Šubić Zrinski), a vár kapitánya próbálta feltartóztatni, a sokszoros túlerő ellenére. Az ostrom egy hónapig tartott (előbb az új városrész esett el, majd az óváros is tarthatatlanná vált, így a maroknyi védő a várba szorult vissza), török oldalon 25 000, magyar oldalon 2500 áldozatot követelve. A szultán az ostrom közben, szeptember 6-án hunyt el, halálhírét azonban csak jóval később közölték az ostromló sereggel. Zrínyi Miklós – látva a reménytelen helyzetet – szeptember 8-án néhány száz katonája élén kitört a várból (három katona kivételével mindenki a harcmezőn maradt), és azóta is hősként tisztelik mind hazánkban, mind Horvátországban. A vár jelenlegi formáját a török időkben nyerte el, és még ma is a 16. századi földvárak jellegzetességeit viseli magán. A kapun átjutva érünk az

A harmadik török emlék egy várbéli dzsámi, amely az 1566-os csatáról és Zrínyi kirohanásáról híresült el. A Habsburg Miksa ellen vonuló Szulejmán szultánt a horvát származású

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken udvarra, amelynek közepén Szulejmán szultán dzsámija áll. E köré épült az „Andrássy-kastély” (csak a népnyelv nevezi kastélynak, igazából egy alaposan kibővített földszintes, tornácos parasztházról van szó, amelyhez az Andrássy családnak volt köze a két világháború között). A kastélyban ma múzeum működik, a vár és a város történelmét, a török–magyar háborúk korát mutatja be az állandó kiállítás.

A turbéki türbe titka A várat elhagyva a fürdő mögött igyekszünk kifelé a városból. A túráról visszatérve fáradt izmaink lelazítására tökéletes lehet a komplexum, amely nyári strandfürdőt, uszodát, termálvizes medencéket, élménymedencét és gyógyfürdői szolgáltatórészleget egyaránt felvonultat, de most irány a Zselic! Szigetvár határában folytatódik a török emlékek sora. A Magyar–Török Barátság Park 1994-ben, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján török kezdeményezésre és török forrásokból jött létre. A helyszín kiválasztása nem véletlen: az 1520-tól kezdve 46 éven át regnáló szultán a szigetvári csata közben vesztette életét, egyikeként annak a két, az Oszmán-dinasztiából származó uralkodónak, akik nem Törökországban hunytak el. A hagyomány szerint a szépen gondozott park he-

A leghősiesebb város emlékműve a szigetvári vár falánál

Két zord bronzfej és a török kút a Magyar–Török Barátság Parkban

lyén állhatott a török fővezéri sátor, most az ellenfelek két hatalmas, bronzba öntött feje, egy stilizált türbe és egy keleties jellegű kút fogadja a látogatót. A kellemes környezetben elhelyezett információs táblákon sok szó a hódoltság idejéről nem esik, a valóban sokrétű török–magyar kapcsolatokat más események idézik fel. Egy másik hagyomány szerint a turbéki kegytemplom (amely a zselici német, a környékbeli magyar, a szigetvári bosnyák és a Dráva menti horvát lakosság hitéletének egyik központja volt a 18. századtól kezdve) helyén volt valaha a szultán türbéje. A Szigetvár-Zsibótra vezető úton elhaladunk a kis templom mellett, amelynek a falán török nyelvű emléktábla is hirdeti a ma már megcáfolt elméletet – de nem

Török emlékek Szigetvár környékén A 150 éves török uralomnak Szigetváron szokatlanul sok emléke maradt fenn. • A Török ház az egyetlen épen maradt török lakóház Magyarországon. • A mai Szent Rókus-plébániatemplom dzsámiként kezdte pályafutását. • A várban is találunk egy dzsámit. • A turbéki szőlőhegyen a közelmúltban tárták fel Szulejmán szultán temetkezési helyét. • A 67-es út mellett a Magyar–Török Barátság Park várja a látogatókat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kellett messzire menni a valódi temetkezési hely megtalálásához. Egy 2013-ban indult kutatás a turbéki szőlőhegyen azonosított be egy 3-4 ha területű, oszmán kori rommezőt, majd az ásatások felszínre hozták a szultán valószínűsíthető temetkezési helyét, az ahhoz kapcsolódó derviskolostor maradványait és a körülöttük elterülő zarándoktelepülés nyomait.

A turbéki szőlők és Csertő halastava

A Biedermann család mozsgói temetkezési kápolnája romjaiban is megkapó látvány

Szőlőhegy egyébként Szigetvár csendes, hangulatos külterülete hétvégi házakkal, szőlőkkel, gyümölcsösökkel – ezeket egyszer csak erdő váltja, és egy széles szekérúton gurulhatunk Mozsgóig, ahol a focipálya mellett találjuk a Szent-kút elnevezésű forrást. A kútból, amelyben valaha egy Mária-szobor állt, eredetileg meríteni kellett a vizet; a 2001-ben történt felújítás óta egy faragott sziklán át folyik ki a víz. A látogatókat dombormű fogadja, amely Szűz Máriát és a kisdedet ábrázolja. A községben egy kastély áll (szociális otthon üzemel benne, de korábban kollégium és traktorosiskola is volt), amelynek már a 18. században volt elődje egy nagy méretű úri lak formájában, amelyet a 19. század közepétől a területet birtokló Biedermann család bontatott el, majd építtetett a helyére egy, az igényeinek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Két Keréken megfelelő épületet. A kastélyt Lechner Ödön tervezte, sajnos hajdani fénye mára megkopott (pl. hiába keresnénk Zsolnay-féle díszcserepeket a tetőn), ahogy a kastélyparké is, amelynek egyik éke a dísztó volt. A tavacska – amelynek partján fürdőház és hattyúház állt, a közepén lévő szigetet pedig úgynevezett japánhíd kötötte össze a parttal – ma is megvan. A park fényét még romos állapotában is emeli a családi temetkezési kápolna, amely szerencsére a kerítéshez közel található, így az utcáról is megcsodálható a román kori templomok stílusát idéző építmény, amely carrarai márványból készült oszlopokkal, bronzkapujával és falfestményeivel valódi kis ékszerdoboz lehetett.

A „Zselici Csühögő” szerelvénye a Szentmártonihalastó partján zakatol

Az ibafai papi pipa papi fapipa Almáskeresztúrra kis forgalmú aszfaltúton gurulhatunk tovább, ami nem csoda, mert

Megközelítés Szigetvár a 6-os főút mellett fekszik, illetve itt ér véget a Somogy megyét átszelő, észak–déli lefutású 67-es út is. Vasúton a Pécs–Nagykanizsa-vonalon közlekedő vonatokkal érhető el a túra kiindulópontja.

Térkép: Bagaméri Gergely

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

5 km

zsákfaluba érkezünk pár km megtételét követően. A falu főutcáját kettéosztó patak kellemes hangulatot kölcsönöz a településnek, amelyet a temető mellett egy földúton hagyunk el Ibafa irányába. A szekérúton valaha a sárga turistajelzés vezetett át a szomszédba, de ezeket a jelzéseket ma már többnyire hiába keresnénk, a térképre érdemes támaszkodni ezen a szakaszon (bár egyetlen helyen kell csak gondolkodni az útirányon: egy, a szántóföld és egy erdősáv határában található elágazásban jobbra kell fordulni). Ibafa leginkább a fapipáról híres, amelynek egy kis múzeumot is szenteltek a templom szomszédságában. Szépen faragott tajtékpipák, úgynevezett hamis tajtékpipák, porcelánpipák, az „ibafai fapipa” másolata, dohánytartók, tűzgyújtó szerkezetek, különböző műhelyekből származó, változatos cseréppipák, kínai ópiumpipa, különféle gyufatartók, pipaszárak is láthatók a kiállítóhelyen, ahol nem lehet kihagyni a dal meghallgatását sem, amelyről elhíresült a falu: „Az ibafai papnak fapipája van, ezért az ibafai papi pipa papi fapipa.” A szomszédos Almamellékre csendes utacska vezet át. Az első épület, amellyel a falu határában találkozunk, egy csinosan felújított állomásépület. 1900. november 9-én adták át a forgalomnak a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalat, amelynek egyik állomása volt Almamellék – az utolsó vonat 1976. december 31-én csattogott végig a Zselicet átszelő sínpáron. A vonalhoz csatlakozó kisvasút (az Almamelléki Állami Erdei Vasút, azaz a „Zselici Csühögő”)

a horvátországi Szlavóniában. A kilátóval szemben, a falu temetőjében áll egy érdekes, kör alaprajzú kripta, amelyet Festeticsmauzóleumnak is neveznek.

azonban szerencsére ma is működik a turisták legnagyobb örömére. A szerelvény az egykori állomásépület elől indul. Magában az indóházban az erdei vasútról szóló kiállítást rendeztek be, amely azokon a napokon látogatható, amikor a kisvasúti szerelvények is közlekednek. A faluban a templomnál kell jobbra fordulni, innen részben aszfaltozott, részben dózerút vezet Szentlászlóra, miközben elhaladunk Almamellék temetője mellett is, ahol számos régi sírkő sorakozik katonás rendben a távolabbi kerítésnél. Szentlászlón szintén a templomnál fordulunk jobbra, majd a 67-es utat keresztezve egy rossz állapotú aszfaltúton indulunk tovább Kishárságy (Somogyhárságy településrésze) felé. Az aszfaltút egy majorság mellett szekérútra vált, ezt kell követni anélkül, hogy bármilyen irányba letérnénk róla. Kishárságyon a Zichy-kastély a falu közepén található, a visszafogott küllemű épületet jelenleg nem használják semmire, valószínűleg hosszabb ideje üresen áll, látszik rajta az elhagyatottság.

Zrínyi mutat irányt a Makovecz tervezte Vigadó előtt

A zselici falvak között kis forgalmú utakon gurulhatunk

Szigetvár felé tartva még Somogyviszlón és Somogyapátin kell áttekerni (utóbbi határában találjuk a Dél-Dunántúl második legnagyobb víztározóját, amely ma leginkább halastóként ismert), hogy elérjük a várost, túránk végpontját. Ismét átgurulunk a Zrínyi téren (az egykori dzsáminak a többi épülettől eltérő tájolása szembeötlő), majd a József Attila utcán tekerve egy eltéveszthetetlen épületet érdemes még alaposabban szemügyre venni a fürdőben történő lazítás előtt. A Vigadó épülete Makovecz Imre keze nyomát viseli magán, a mester maga így vallott erről a munkájáról: „Ez a munka nagy élvezet volt számomra, nemcsak azért, mert a művelődési házba besűrítettem mindent, amit a szakmában tanultam […] Ez a ház szakmai tevékenységemnek egyik csúcsa, mindazok az elemek, amelyekre valaha is rátaláltam, itt szerepelnek, sőt, még egy sajátosan gyermeki szürrealizmus is.” Ez utóbbi elemet erősíti az épület előtt Zrínyi Miklós szobra, amely határozottan mutat irányt a járókelőknek, enyhe kontrasztban a Vigadó körülötte tornyosuló tömbjével. 쐍

Makovecz és Zrínyi találkozása Somogyhárságyra visz tovább az utunk, ahol a község központjából érdemes egy kitérőt tenni a temető irányába, ahol a hangulatos pincesor mellett egy kilátó csábít rövid megállásra. A kis panorámatoronyból a Zselic lankáira lehet letekinteni, kelet felé a Mecsek tömbje tűnik fel, délen pedig, a Dráva síkján túl, a Daruvártól Diakovárig húzódó Papuk hegyvonulata

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rejtvény Ha a szeretnéd a képen ké látható h ó Deuter er B Belt I övtás övtáskát á megnyerni, gnyerni, nyerni, yerni, rnii megfe megfejté megfejtésedet megfej megfejtésede meg m é e az a alábbi linken link vagy v gy a QR-kód segítségével se segítsé segítségével juttasd uttasd el e hozzánk zz nk augusztus ugusztus usztus sztus us 31-éig! 1 éi éig! A kitöltéshez kitölté kitöltésh k 2020. 2 júniusi lapszámunkban apszámunkban pszámunkban találsz talál segítséget. s g séget. turistamagazin.hu/jatek turistamagazin.hu/ja stamagazin.hu/jatek FONTOS: FON O TOS: S csakk akkor ak kapod p me meg g a helyes h megfe é ha a rejtvény kérdéseire megfejtést, dé ése adott válaszaidban za b sem e s szóközt, óköz sem em PङY१OJQJY ङY१OJQJ sem SFL^GJYইPJY SFL YইP nem használsz. s lsz Ha a például példáu az lenne ne a helyes hely válasz vá egyy kérdésre, kérdé hogy og Két-bükkfa-nyereg Ké bü ükkkffa-nyereg nye vagy vagy eurázsiai z iai hiúz hi hiúz, z,, akkor ko aztt „kétbükkfanyereg” é b k anyere vagy vagy „eurázsiaihiúz” formá formában kell beírnod, hogy hog eljuss uss a megoldáshoz. megoldásh m megol gold oldásh dásh hoz. z 1

A meg megfejtéshez ej sh hez z kapcsolódó p oló film filmett online nli felületünkön f l letünk n is megné megnézheted. ézhe ed

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

ép iillusztráció. llusz llu szttrác á ióó. * A kkép

1. 5ऍYKझWI१ 1 ऍYKझWI१ X_NRG X_NRGखQZRF FRJQ^SJP RJ ^ JL^X_JW JL^X_JW L^ [ऍQJYQJSझQ [ऍQJYQJS [ऍQJYQJSझQ QQJ[अLYअP LYअ L अP F F YJYJOऍY JYJOऍY O J_ऍWY JQPJ_IJYY TQIFQNWअS^GF ^ S१SN S१SN 4. J]UJIऑHNखOअSFP 2. Itt található t ható Rockenbauer nbau Pál síremléke. s em ke 3. 3 Az Alföld fö legmagasabb legmaga g a pontja. p tja j 4. 0ऍWH_ 0ऍWH_ 9NGTW JQX१ J]UJIऑHN UJI खOअS U OअSF helyszíne. 15 he y íne 5. Melyik elyy múzeumunkban eu b n található álható ó a világ i g legnagyobb, lleg g g gyobb, gy 5 m hosszú h sszú múzeumi LED-fala? 6. *QX१XJLऍQ^HXT6. *QX१XJLऍQ^HXT *QX JLऍQ^H LऍQ^^ TRFLGF FOअSQTYY M१X_NLJYJQ१ WऍYJL 7. -अS^ JRQ१XKFO OJQJSQऍYऍY NLF_TQYअP MF_अSP QJLछOFGG YJWRऍX_JY[ऍIJQRN YJWझQJYऍS$ RFLGF FOअSQTYY M१X_NLJYJQ१ WऍYJL FL L O १X L १ JL L 7. 7 -अS^ JRQ१XKFO OJQJSQऍYऍY NLF_TQYअP MF_अSP QJLछOFGG YJWRऍX_JY[ऍIJQRN YJWझQJYऍS$ -अS^^ JR O O JSQऍYऍY NLF_ L TQYअP MF_अSP QJLछOFGG YJWRऍX_JY[ऍIJQRN YJWझQJYऍS$ L O 8. /JQ_१WJSIX_JW FRJQ^SJP XJLऑYXऍLऍ[JQ JQ१WJ QJMJYSJ OJQJ_SN F OअW[अS^[JX_ऍQ^Y 9. turistaháznál 8. /JQ_१WJSIX_JW FRJQ^SJP XJLऑYXऍLऍ[JQ JQ१WJ QJMJYSJ OJQJ_SN F OअW[अS^[JX_ऍQ^Y 8. / _१WJ W F ^^SJP JLऑ L L JYSJ OOJQJ J_SN F Oअ O [अS^ _ऍQ^Y ^ 9. 9 A Nagy-hideg-hegyi gyy g gyyyi tu háznál hol ho YFQअQMFYख 4WX_अLTX kiinduló- és QअQMF F_ 4WX LTX 0ऍPYछWF L PYछ GऍQ^JL_१OJ$ ^ L L_१OJ$ O 10. 10 0. A Balaton-felvidéki Balaton n felvid ki Panoráma noráma ma kerékpárkörút p é végpontja. vég gp ntjj 11. 12. & Sङ[JQऍXऍGJS 11 Csipkebogyólekvár Csipkebogyóle p gyy ár más m néven. 12. 12 & QFUUFSY^छ Q UU SY^छ ^ HX१W_ZLअGFS L RJLKNL^JQMJY१ L L L^ MJY१ F ѨWT[FWKTLख L^JQMJY१ L KJQझQJYѧ KJQझQJY Sङ[JQऍXऍ szerepet képlet. [NYऍ_ PNQअYख KTWRअOअY sze epet p játszó jját képlet képl p et. 13. 13 & 13. & /ZYFX / [NYऍ_ PNQअYख ख KTWR O JSSJP F PNMFQY F Y YJSLJWN L अQQFYSFP F_ १XRFWFI[अS^F १XRFWF १XRFWFI[ ^ NMQJYYJ 14. 14 Európa Euró urópa p legnagyobb legn gnagy g gy bazaltfennsíkja. zaltf í jja. 15. 15 15. & _JGJLऍS^N -F[FX 'TQITLFXX_TS^ YJRUQTR WऍX_GJS F_ १ YJW[JN FQFUOअS & _JGJLऍS^N -F[FX 'TQITLFXX_TS^ YJRUQTR WऍX_GJS F_ १ YJW[JN FQFUOअS & LऍS^N ^ -F[FX 'TQITLFXX_TS^ YJRUQTR WऍX_GJS F_ १ L X_TS^ YJRUQTR WऍX_GJS ^ U F UO ऍUझQY F KFQZGFS PNQअYख १W_N F SJ[ऍY 16. ऍU ऍUझQY F KFQZGFS PNQअYख १W_N F SJ[ऍY Uझ झ Y F KFQZG अYख १W N SJ[ऍY 16. 16 Hol található a Mecsek csek leghosszabb leghosszabb, osszabb, patakos kos barla barlangja? 17. 1 Melyik M yik kastélyn kastélynak van az év 365 5 napja napj pja után utá tán 365 36 ablakszeme? ab e?

fotósarok

Ezúttal „Folyóvizek” témában vártuk fotóitokat, a beérkezett képeken pedig a nagyobb folyóktól a kisebb patakokig mindenféle vízfolyással találkozhattunk. A víz nélkülözhetetlen az életben, a mozgásban lévő vizek pedig komoly környezetátalakító hatást fejtenek ki. Ezt a mozgást nem könnyű, de nem is lehetetlen megörökíteni egy állóképen. Szerkesztőségünk zsűrije egy ilyen, a vizet dinamikus mozgásában ábrázoló fotót emelt ki, így ezúttal Kesztyüs Andrásnak gratulálunk a Hónap Fotója címhez, illetve az ezzel járó egyéves Turista Magazin-előfizetéshez.

Kesztyüs András: Zúgó Kedvelt fotóstechnikáim közé tartozik a hosszú záridő, így amikor Szlovéniában, a Vintgarszurdokban lehetőségem nyílt fotózni, nem volt nehéz a választás. A Radovna folyó évszázados munkáját megörökíteni külön élmény volt, ahogy zúgva, bukdácsolva tört át a kövek között. A fotó a reggeli órákban készült, amikor a napfény sárgára színezte a patak zöld vizét. További témáink 2020-ban (Zárójelben a beküldési határidő.) Szeptember – Az erdő kincsei (augusztus 12.) Október – Mesélő kövek (szeptember 12.) November – Elhagyott templomok (október 12.) December–január – A tél szépségei (november 12.)

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. A beérkezett fotókból egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebookoldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár

Bajban vannak a beporzók, és

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nélkülük mi is bajban leszünk Írta: Tóth Judit Fotók: Adobe Stock

A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede profitál valamilyen mértékben az állati beporzók közreműködéséből a termés- és/vagy a magképzés során. Nem túlzás, a rovarok a földi élet fő mozgatórugói. És most veszélyben vannak.

épzeljük el, hogy bemegyünk a boltba, és a polcok többségén csak búzából, kukoricából és más szélbeporzású növényekből készült élelmiszerek sorakoznak. Sehol nem látni például almalevet, kávét, paradicsomszószt vagy csilis babot, a rovarok ugyanis alig-alig röpködnek, így a növényeket sem porozzák be. Ez nem egy fantasztikus film részlete, hanem egy valóban lehetséges jövőkép.

Kínában a növényvédő szerek túlzott használata miatt a rovarok hiánya már olyan mértékű, hogy egyes helyeken a beporzást emberek végzik. Ha eljön a tavasz, és virágba borulnak a gyümölcsfák, kicsik és nagyok létrára másznak, majd egyenként bekenegetik a gyümölcsfák virágait a megporzó fákról összegyűjtött virágporral. Ez legalább olyan futurisztikusan hangzik, mint az előzőekben lefestett, képzelt jövőkép, pedig ez már a jelen, a tényleges valóság.

Kína egyes területein már évek óta emberek végzik a beporzást, újabban pedig drónokat is bevetnek Fotó: Laura Barker / The Oakland Museum of California

„A mézelő méh nagyon hatékony beporzó, de sok olyan növényfaj van, amelynek beporzásában a vadon élő beporzók hatékonyabbak lehetnek. A vadon élő beporzóközösségek bizonyos időjárási körülmények között – például hűvösebb napokon vagy szélben – aktívabbak lehetnek, mint a mézelő méhek. Vannak olyan kutatások is, amelyek azt mutatták ki, hogy egy gyümölcsfa beporzása során a fa koronájának különböző részein egész más beporzók aktívak, különösen szeles időben” – mondja KovácsHostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos főmunkatársa.

Poszméhek, zengőlegyek, éjjeli lepkék A beporzással kapcsolatban a legtöbb embernek a házi méhek (mézelő méhek) jutnak eszébe, pedig számos vadon élő rovarfaj van, amely nélkülözhetetlen ebben a folyamatban. A beporzást végző rovarok közé tartoznak például a vadméhek, a zengőlegyek, a lepkék vagy bizonyos bogárfajok.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár A beporzók és a növények között speciális kapcsolat van. Hogy kik passzolnak egymáshoz, azt meghatározza például, hogy milyen a virág szerkezete, illetve a beporzó testfelépítése. „Egy adott beporzó nem minden növényt tud beporozni, és számára sem jelent minden virág megfelelő táplálékforrást. Épp ezért változatos növényi és változatos beporzóközösségekre van szükség ahhoz, hogy mindenki megtalálja a maga párját.” Vannak például olyan paradicsomfajták, amelyek esetében a poszméhek a leghatékonyabb beporzók, ugyanis a virágportokok felnyílásához és a virágpor kiszabadulásához pont az a frekvencia szükséges, amelyet a poszméhek szárnyrezegtetése kelt. Ma már egyre gyakoribb, hogy az üvegházi paradicsomtermesztés során poszméheket használnak a beporzáshoz. Sok ligetszépe- és loncfajt éjjeli lepkék, például szenderek poroznak be. Ezeknek a virágoknak kifejezetten hosszú a pártája, a mélyen elhelyezkedő nektárt azonban a szenderek a hosszú pödörnyelvükkel képesek elérni.

A művészméhek titkos élete A beporzók legnépesebb csoportja a vadméheké, amelyeknek világszerte 20-25 ezer faját

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A rovarok és a növények között gyakori, hogy egymáshoz alkalmazkodva fejlődtek az evolúció során

A darázsgarázs vagy méhecskehotel egyszerű kis eszköz, de sokat segíthet a vadon élő méheken

ismerjük. Nálunk mintegy 700 fajukkal lehet találkozni. A vadméhek egy része magányosan él, és nem családban nevelik az utódokat, mint a mézelő vagy a poszméhek. A nőstények önállóan építenek fészket, és nem etetik aktívan az utódokat, másként gondoskodnak róluk. Ezek a vadméhek első ránézésre hasonlítanak a mézelő méhre, de ha jobban megvizsgáljuk őket, látni fogjuk: mégis mások. Méretükben, szőrözöttségükben, színükben is nagyon változatosak, háziasított rokonukkal ellentétben pedig csípéskor fullánkjuk nem szakad ki, illetve nem marad a bőrben. Életmódjuk nemcsak változatos, de nagyon érdekes is. Vannak például föld alatti üregekben fészkelő fajok, mint a bányászméhek vagy a karcsúméhek, amelyek földbe vájt tárnák végén lévő kamrácskákban helyezik el petéiket. Egy másik csoport az üregekben fészkelő fajoké: közéjük tartoznak többek között a faliméhek, amelyekkel sok helyen, akár még egy belvárosi erkélyen is lehet találkozni. A faliméhek elég korán, már márciusban felébrednek, és fészkeiket falban lévő lyukakban, üregekben alakítják ki. A 10–20 cm hosszú üregben több ivadékbölcső van, amelyekben a nőstény egyegy megtermékenyített petét helyez el, és mindegyik mellé egy kis virágport is csomagol. A fészek végét egy apró sárdugóval zárja le, a következő tavasszal kikelő utódok ezen rágják át magukat, ha eljön az idő. A szabóméhek is hasonló ivadékbölcsőket készítenek,

varvilágban. „A fajok nagy százaléka csökken, és ezek között nagyon rosszul állnak a beporzók is. Egy német tanulmány 27 éves időszakot vizsgálva mutatott ki jelentős csökkenést a nyár közepén repülő rovarok mennyiségében. Egy másik globális tanulmány a rovarok 40%ánál mutatott ki csökkenő tendenciákat, illetve jelzett fokozott kihalási veszélyeztetettséget. Európában a vadméhfajok 9%-a erősen veszélyeztetett, 30-40%-uk csökkenő populációs trendeket mutat.” csak ők levelekből építik a fészkeiket. Gyakorta rózsalevelekből vágnak ki szabályos kis darabkákat rágóikkal.

Egyre kisebb a nyüzsgés Tudományos kutatások, terepi felmérések is alátámasztják, hogy valami nincs rendben a ro-

A mézelő méhek sincsenek biztonságban

A lepkék szintén fontos beporzók, hosszú pödörnyelvükkel a mélyen ülő nektárt is elérik

Egy 2000-es évek elején végzett kutatás a vadméhek számában jelentős különbséget talált Magyarország és Hollandia között. Míg ott egy adott területen csak néhány fajt számoltak, addig nálunk ugyanazzal a mintavételi eljárással száznál is többet. „Ez az eredmény azt mutatta, hogy a biodiverzitás és a beporzók itt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudástár még jobb helyzetben vannak. Ahogy azonban méhészekkel és idősebb emberekkel beszélgetek, kiderül, hogy sokan úgy érzik, egyre kevesebb rovart látni. Mintha nálunk is érezhetően fogyatkozna a rovarvilág, és ez aggasztó.” A rovarok eltűnése az egész ökoszisztémát megrengeti, hisz nem „csupán” a növények beporzásában, de a kétéltűek, a hüllők, a madarak és bizonyos emlősök táplálkozásában is kulcsfontosságú szerepet játszanak.

Túlzott vegyszerezés, túl nagy táblák A probléma egyik legfőbb oka a kemikáliák túlzott használata. Ennek szomorú következményeiről az elmúlt években a mézelő méhek kapcsán sajnos többször lehetett hallani. A vegyszerek azonnali pusztulást is okozhatnak, de vannak olyan szerek, amelyek megváltoztatják a méhek viselkedését, például a tájékozódási képességüket, ami miatt az állatok nem találnak vissza a fészkükbe. S ha nem is rögtön, de ez is végzetes az egyed számára. A növényvédő szerek nem megfelelő használata a vadon élő beporzókat is érinti. „Sokszor probléma, hogy nem megfelelően tesztelik a vegyszereket. Egy mézelő méhekre bevizsgált

A növényvédő szerek túlzott használata nemcsak a kártékony rovaroknak, de minden más arra járó ízeltlábúnak is árt

Ha elvirágzik a napraforgó, a hatalmas táblákon semmilyen más táplálék nem marad a beporzók számára

szerre nem biztos, hogy a vadméhek is ugyanúgy fognak reagálni, és ha egy magányos vadméh elpusztul, akkor az az egész épülőben lévő fészket érinti. Az sem mindegy, mikor használják ezeket a szereket. Méhkímélő módszer a napnyugta után permetezés, amikor a mézelő méhek már a kaptárban vannak, egyes vadméhek azonban még ilyenkor is jelen lehetnek a területen.” A beporzókra nézve a gyomirtó szerek túl intenzív használata is komoly következményekkel jár. Hatásukra ugyanis eltűnnek azok a vadnövények, amelyek tavasztól őszig virágforrást biztosíthatnak a beporzók számára egy agrártájban. A hatalmas repce- vagy napraforgótáblák néhány hét alatt levirágoznak, előtte és utána ezek a területek nem nyújtanak táplálékot a rovarok számára. Épp ezért fontos lenne a nagy monokultúrák helyett kisebb méretű, mozaikos táblák kialakítása, illetve a gazdag élővilágú szegélyélőhelyek megtartása, amelyek tavasztól őszig képesek táplálékot nyújtani a rovarok számára. A klímaváltozás hatásai egyes rovarcsoportokat jobban érintenek, mint másokat. A poszméhek különösen veszélyeztetettnek tűnnek. Dús szőrbundájuk kiváló védelmet nyújt a hűvösebb idő ellen, de ha a környezet melegszik, azt már kevésbé tűrik jól. „Egy, az Európában élő poszméhek jövőjével foglalkozó tanulmány szerint 2050-re a klímaváltozás miatt a poszméhfa-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Beporzóbarát buszmegállók, vadvirágos közterek

Fotó: Barbra Verbij / Clear Chanel

A hollandiai Utrechtben komolyan veszik a „beporzóbarátságot”: a múlt évben több mint 300 buszmegálló tetejét növényesítették. A tetőket főleg szárazságtűrő varjúhájjal ültették be, ami a méheken, lepkéken és egyéb rovarokon kívül a városiaknak is kedvez. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló heves esőzésekkor a varjúháj megtartja a vizet, nagy melegben a párolgásnak hűtő hatása van, emellett pedig a növények a finom port is „kiszűrik” a levegőből. A városban a lakókat is arra buzdítják, hogy saját házuk tetőit is zöldítsék, amihez anyagi támogatásra is lehet pályázni. Idén a hollandiai sikeren felbuzdulva a walesi Cardiff is követi Utrecht példáját, és első lépésként a városközpontban tíz virágos buszmegállót létesítenek. Az Egyesült Királyságban a vadvirágok telepítése amúgy is reneszánszát éli. Az utóbbi években egyre több út mentén lehet vadvirágos réteket látni. A Plantlife nevű természetvédelmi szervezet 2013-ban indította el kampányát, amelynek célja, hogy az útszéli gyomos gyepeket fokozatosan virágos rétek váltsák fel. Ennek érdekében megkeresik az önkormányzatokat, és megpróbálják meggyőzni őket, hogy vadvirágmag-keverékkel vessék be ezeket a területeket. A virágos mezsgyéknek számos pozitív hatása van, a védett növények számára menedéket, a rovarok számára élőhelyet és táplálékforrást jelentenek, de az önkormányzatok ily módon pénzt is tudnak spórolni, hisz a virágos útszéleket ritkábban kell kaszálni, mint a füvet. A mozgalom már nálunk is elindult, a Baranya megyei Hosszúhetényben a lakosság bevonásával gyűjtik és vetik a vadvirágmagokat a falu terein és útjai mentén. Budapesten, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Veszprémben is vannak már olyan közterületek, ahol nem nyírják rendszeresen a füvet, hanem inkább meghagyják a virágzó réteket.

jok egyharmada jelenlegi elterjedési területük 80%-áról visszaszorulhat. Ez különösen érzékenyen érintheti a mediterrán régiót, ahol a számítások szerint az ottani poszméhfajok közül talán csak egyetlenegy lesz képes fennmaradni. De a probléma a kontinens északabbi területeit is érinti. Az ott élő növényeknél megfigyelték, hogy bizonyos fajok hamarabb virágoznak, mint régen, és a korábbinál kevesebb rovar látogatja azokat.”

Hagyjuk, hogy a természet élje a maga életét A mézelő méhek és a vadon élő beporzók védelme érdekében már európai uniós szinten is történnek lépések, de a saját környezetünkben is számos dolgot tehetünk a beporzó rovarokért. Helyezzünk ki például méhecskehoteleket vagy más néven darázsgarázsokat, amelyek a magányos vadméhek és a szelíd, a természetben szintén fontos szerepet játszó magányos darazsak számára lehetnek alkalmas fészkelőhelyek. Saját kertjében vagy akár erkélyén bárki kialakíthat olyan méhlegelőket, amelyek egész évben kínálnak táplálékot a beporzók számára. „Válogassunk különböző időszakokban virágzó, eltérő virágszerkezetű fajokat. A szarkalábakat például szeretik a poszméhek, amelyeknek kicsit hosszabb a nyelvük, a margaréta viszont a rövid nyelvű méhek számára kedvező. Nem feltétlenül az a szép kert, ahol a pázsitot hetente lenyírjuk, mert ott a beporzóknak nem terem semmi. Érdemes egy gyümölcsösben vagy a kert egy részén hagyni, hogy a vadnövények is térhez jussanak. Itt ne bolygassuk a talajt sem, így a földben fészkelő fajok is könnyebben tudnak fészkelőhelyeket kialakítani. Nem kell mindent saroktól sarokig folyamatosan kontroll alatt tartani, a kert egy félreeső részében nyugodtan hagyhatjuk, hogy élje a természet a maga életét. Ezzel sokat segíthetünk az élővilágnak.” 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

Nyári berek

Az ország tele van szebbnél szebb helyekkel, köztük olyanokkal is, ahol még a természet az úr. Legalábbis úgy Írta: Tóth Judit Fotók: Gulyás Attila érzi az ember, ahogy csendben figyel, fülel, élvezi a látványt, miközben illemtudó vendégként megpróbál észrevétlen maradni, nehogy megzavarja az ott élők nyugalmát.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy nap a vadregĂŠnyes Kis-BalatonnĂĄl

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra Kis-Balaton is ilyen hely, az állatok és a növények birodalma, amelynek életébe azért mi, emberek is bepillanthatunk. De nem akárhol és nem akárhogyan, hisz a terület egy része fokozottan védett, ahová csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetéses túráin lehet belépni.

A Fenékpuszta közelében található Diásszigetre például csak így juthatunk be. A túra kiindulópontját az eddigi években gyalogszerrel vagy saját járművel lehetett megközelíteni, idén azonban már egy rövid kenutúrát is tehetünk a tündérrózsával borított csatornán, a fenékpusztai kutatóháztól a Diás-sziget bejáratáig, ami külön élményt és remek ráhangolódást jelenthet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

21. századi Tüskevár A Diás-sziget északi csücskében vagyunk, közel s távol senki, csak a szigetet körülölelő ingovány madarai énekelnek. A Kis-Balaton mocsár- és nádrengetegéből kiemelkedik néhány magasabb sziget, amelyek régen fontos szerepet töltöttek be a környékbeliek életében. Állatokat legeltettek, halászok és pákászok tanyái álltak rajtuk. Kísérőnkkel, Rozner György tájegységvezetővel Fekete Istvánról beszélgetünk, aki nagyon szerette ezt a tájat: többször megfordult itt, és ihletett merített regényeihez. Az író ezer szállal kötődött a Balatonhoz. Itt, a Diás-szigeten fejezte be a Tüskevárat, de sokat járt a szomszédos Nagyberekbe is horgászni és vadászni, illetve Szigliget alkotóházában is évente többször megfordult.

A Kis-Balaton botanikai ritkaságai közé tartozik a világ legkisebb virágos növénye, a gyökértelen vízidara

Tutajos és Bütyök, a Tüskevár főhősei ide, a Kis-Balatonhoz érkeznek nyári szünidőre, ahol az öreg pákász, Matula Gergely felügyel rájuk. Miközben a két fővárosi kamasz ismerkedik a berekkel, életre szóló élményeket kapnak, és rengeteget tanulnak a természetről Matula bácsi iskolájában. „Gémek jöttek-mentek, héják és kányák imbolyogtak a nádas felett, egy-egy kárókatona is jött sűrű szárnyalással, és a vadrécék sziszegő röpte egy percre sem állt meg a levegőben. Gyula csak feküdt a széna- és nádszagú magányban, és a derűs, telt, holnaptalan nyár szétáradt a szívében. Úgy érezte, hogy ami kívül van, az belül is szól, repül, él, holnap is nap lesz, ugyanilyen nap, ami nem hozhat megoldhatatlan feladatot. A nap süt, a tűz ég, a folyó lomhán kúszik, s az időnek semmi jelentősége sincs.” (Fekete István: Tüskevár, részlet)

A Diásszigeten áll a Fekete István Emlékhely és a Matulakunyhó, amelyben régi halászeszközöket is láthatunk

Ebben a szép környezetben akár kenuzhatunk is

A ház mellett álló kicsiny nádkunyhó pedig éppen olyan, amilyen Matula bácsié is volt a regényben. A túrán a szigetet övező vízállások növény- és állatvilágát ismerhetjük meg, többek között a védett lápi csalánt és a vizet borító, a békalencsénél is apróbb és ritkább gyökértelen vízidarát, amely 1–1,5 mm-es nagyságával a világ legkisebb virágos növénye. A túra során fehér tündérrózsát, sárga vízitököt, valamint sulymot is láthatunk.

Az író emlékét a szigeten álló Fekete István Emlékhely őrzi, ahol regényeinek legismertebb szereplőivel, például Vukkal, Kelével, Húval találkozhatunk, valamint eredeti kéziratokat és korabeli használati tárgyakat is láthatunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban él hazánk legnagyobb látogatható bivalycsordája

Bivalyok, gyurgyalagok, ürgék Kis-balatoni kirándulásunk következő állomása a Zalakomár és Balatonmagyaród között található Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, ahol már akkor odáig voltam a csodálattól, amikor a „főszereplők” még csak tisztes távolban voltak tőlünk. Mielőtt ugyanis az ember a bivalyok közelébe érne, még egy gyurgyalagtelep mellett is elhalad, ahol meglehetősen közelről lehet megfigyelni a színpompás madarakat. De nem csupán őket, a környező gyepterületeken ugyanis ürgék szaladgálnak. Főként a most született fiatalok bizalmasak, és egy-két méterre magukhoz engedik a látogatókat. Közben mindenfelől hallani az anyaállatok füttyentéseit, akik ezzel a figyelmeztető hanggal próbálják megóvni és terelgetni utódaikat. A hatalmas területen végigjárhatunk egy tanösvényt, van állatsimogató, egy interaktív kiállításon pedig a Kis-Balaton élővilágát is megismerhetjük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gyurgyalagok május elejétől nyár végéig tartózkodnak nálunk – Fotó: Adobe Stock

A nagy kánikula elől a fák árnyékába húzódott bivalyok békés tekintettel kérődznek, amikor odaérünk hozzájuk. A rezervátum, ahol az ország legnagyobb bivalycsordája él, nemcsak a legismertebb bemutatóközpont, de a Magyarországon őshonos háziállatfajtának számító bivaly génállományának megőrzésében is fontos szerepet játszik. Az állatok rágásukkal a gyepet is „karbantartják”, ennek köszönhetően pedig az ürgék szintén remekül érzik itt magukat. A bivalyt a 6. század közepén az avarok hozták be a Kárpát-medencébe, a későbbi évszázadokban országszerte elterjedt igavonó állat volt. Még 1911-ben is több mint 150 ezer egyed élt az országban. Aztán a mezőgazdaság gépesítésével párhuzamosan számuk jelentős csökkenésnek indult, és a teljes eltűnéstől csak a legutolsó pillanatban sikerült megmenteni. A Kis-Balatonnál 350 bivaly él, amelyek közül 150 állatot láthatunk a rezervátumban, ahol kitáblázott sétaút vezet körbe.

Az ürgéket egy csöppet sem zavarják a látogatók

A Kápolnapusztai Bivalyrezervátum gyurgyalagtelepe

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra

Lecsapolták, aztán elárasztották A Kis-Balaton nyílt vízfelületek, mocsaras, nádas területek, valamint az ezekből itt-ott kiemelkedő szigetek mozaikjából áll. Hajdan a Balaton nyugati öble volt, a régi térképeken még látszik, hogy két nagyobb, halászható, nyílt vizű tó terült el itt. Az ezeket övező hatalmas ingoványba érkezett a Zala. A Balaton vízhozamának jelentős részét szállító folyó vizének megszűrésében nagy szerepet játszott a Kis-Balaton, illetve játszik ma is. Közben azonban történt egy s más, jött az ember, és az évszázadokkal ezelőtt elkezdődött, majd a 20. század elején csúcsra járatott tájátalakító tevékenységével megzavarta a természetes folyamatokat. Kiirtotta a környékbeli erdőket, lecsökkentette a tó vízszintjét, szabályozta és gátak közé szorította a vízfolyásokat, lecsapolta a mocsarakat. Az 1950-es évekre szinte teljesen kiszáradt az egykori lápvidék, megszűnt a természetes szűrőrendszer, az 1960-as évekre komolyabb vízminőségi problémák jelentkeztek a Balatonban, a Keszthelyi-öbölben pedig egyre nagyobb gondot okozott a vastagodó iszapréteg. A Zala vizét már nem volt képes megtisztítani a Kis-Balaton mocsaras nádrengetege, a folyó közvetlenül a tóba ömlött, ráadásul a Zalát és így a tavat is fokozottabb terhelés érte. Ez az időszak az iparosodás, az idegenforgalom kezdeti időszaka, egyre népesebbek lettek a vízgyűjtő területen fekvő városok, egyre intenzívebbé vált a mezőgazdaság, a víz megnövekedett foszfor- és nitrogéntartalma miatt pedig gyakoribbá vált a Balatonban az algavirágzás. A megoldást a Zala terheltségének csökkentése és a Kis-Balaton rekonstrukciója jelentette. Mindez azonban összetett és költséges munka volt, amelynek megvalósulásához évtizedek kellettek. Ennek részeként több ütemben újból elárasztották a Kis-Balaton területét, ami nemcsak a Balaton vízminőségének javulását, de a Kis-Balaton élővilágának feléledését is magával hozta. Voltak ugyanakkor olyan élőlények, amelyek nem bírták a hirtelen jött vizet. A Kis-Balaton területén ma is láthatunk nyílt vizekben álló, csupasz fákat, amelyek az elárasztás után pusztultak el.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az első kócsagőr A Kis-Balaton élővilága különösen gazdag, és ezt látogatóként is megtapasztalhatjuk. A nyílt vízfelszíneken bütykös hattyúk, nyári ludak, szárcsák úszkálnak családostul, a száraz ágakon kis kárókatonák, a vízpartokon békák napoznak, fél szemmel a közeledő siklókat figyelve, amelyek közül itt főleg a vízi- és a kockás siklóval találkozhatunk. Alkonyattól megindulnak a denevérek is, amelyeknek 12 faja él a térségben. Az itteni vizekben megtalálhatjuk még a jellegzetes lápi-berki halakat, a lápi pócot és a réti csíkot, de már sokkal kisebb számban, mint hajdanán, mert a Kis-Balaton lecsapolása, majd a későbbi elárasztás miatt a nyílt vízterek kialakulása érzékenyen érintette e fajokat.

A nagy kócsag ma már gyakori fajnak számít, de száz éve félő volt, hogy elveszítjük Fotó: Adobe Stock

A Kis-Balaton emblematikus madárfaja, a nagy kócsag is jó eséllyel a szemünk elé kerül. A faj a hazai természetvédelem címerállata, ugyanis a 20. század elején a drasztikusan megfogyatkozott magyarországi állományt a ter-

mészetvédők összefogásának köszönhetően sikerült megmenteni az itthoni kipusztulástól. Az élőhelyek eltűnése, a díszes kócsagtollakért folyó vadászat miatt a századfordulón már csak egyedül a Kis-Balaton jelentett menedéket a faj számára. A védelem fontos „pillére” volt az ország első fizetett kócsagőre, aki a hazai és nemzetközi adományoknak köszönhetően állhatott munkába. A közeli Vörs községben élt, szakmáját

Térkép: Bába Imre

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

5 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ökotúra tekintve halász Gulyás Józsefre tulajdonképpen a mai természetvédelmi őrök elődjeként tekinthetünk – fő feladata a Kis-Balaton kócsagtelepének őrzése volt. A fajt végül sikerült megmenteni a kihalástól, a Kis-Balatont pedig 1951-ben (az országban az elsők között) védett természeti területté nyilvánították.

Kányavári-sziget, a Kis-Balaton szabadtéri látogatóközpontja Egy kis-balatoni túrából nem maradhat ki a Kányavári-sziget, amely szabadon látogatható, és kicsiben tudja megmutatni mindazt, amit a Kis-Balaton jelent. A szigetre egy szép fahídon lehet belépni, távcsövet pedig (ha van) mindenképpen hozzunk magunkkal, mert látnivaló akad bőven. Mi napnyugta előtt jöttünk, elsősorban azért, hogy fotósunk alkonyi fényekben dolgozhasson, de ez a napszak számomra is kiváló volt, mert a madarak ilyenkor sokkal aktívabbak, mint a délutáni kánikula idején.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A búbos vöcsöknek nemcsak a násztánca látványos, de utódgondozási technikái is szimpatikusak Fotó: Adobe Stock

A Kányavárisziget élővilágát egy 1,5 km hosszú tanösvény mutatja be

Mindezt már a hídra lépve tapasztaltam, ugyanis egymás közelében figyelhettem meg egy halászgató búbos vöcsköt és két selyemgémet, amelyek ráérősen tollászkodtak a vízitök papírvékony levelein, aztán egy csillogó jégmadár is berepült a képbe, majd leült szemlélődni a híd alatti karóra. A sziget belső területeinek egyébként inkább parkerdei hangulata van, ahol tűzrakó helyek, padok, asztalok vannak, továbbá két kilátó és

Receptekkel egy kis játszótér is várja a látogatókat. Ha azonban az ember végigjárja a part mentén haladó, mintegy 1,5 km hosszú Búbos vöcsök tanösvényt, avagy kimegy a sziget végére, újra az állatok veszik át a főszerepet. Alkonyat idején különösen igaz ez, a hídon nézelődve én is örömmel állapítottam meg, hogy hiába vannak horgászok a parton, tábortűz mellett piknikező fiatalok a réten, azért itt mégis a természet az úr, és a madarak békakurutytyolással megtámogatott fenséges kórusa simán túlharsog minden mást. 쐍

A Kányaváriszigetre azon a fa gyaloghídon keresztül juthatunk be, amely mára a Kis-Balaton jelképévé vált

Hasznos információk A Kányavári-sziget és a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum szabadon látogatható, ez utóbbi helyen belépőjegyet kell váltani. További infó: https://www.bfnp.hu/hu/kapolnapusztaibivalyrezervatum-kis-balaton A fokozottan védett Diás-sziget – a Fekete István Emlékhellyel – csak szakvezetéses túra keretében látogatható. A túrák hétköznapokon napjában kétszer, szombaton egyszer indulnak. A találkozó a Vönöczky-Schenk Jakab nevét viselő fenékpusztai kutatóháznál van. Előzetes bejelentkezés szükséges. További infó: https://www.bfnp.hu/hu/szakvezetesa-kis-balatonnal A szomszédban már áll a Kis-Balaton kapujának is nevezett új fenékpusztai látogatóközpont tájba illő, földbe süllyesztett, növénytetős épülete, ahol többek között interaktív kiállításokkal, moziteremmel, tanösvénnyel várják majd a látogatókat. A nyitás időpontját jelenleg még nem tudni.

Tapasztaljuk meg a gyűjtögetés örömét! 30 ehető növény gyűjtése és felhasználása

Az vagy, amit olvasol.

webshop: hvgkonyvek.hu @hvgkonyvek

promóció

Megújulva várja a látogatókat Túristvándi vízimalma Az ipartörténeti szempontból egyedülálló, a 18. században épült vízimalom a Felső-Tisza-vidék büszkesége, amely népies stílusú szerkezetével és három alulcsapott vízkerekével egész Európában kuriózumnak számít. A különleges malom felújítása a magyar állam által – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján – finanszírozott beruházás keretében 2019 novembere és 2020 májusa között valósult meg.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

túristvándi vízimalom első ismert írásos említése 1315-ből származik, a ma is működő ipari műemléket azonban egy 1752-es, Mária Terézia korabeli írásos emlékhez kötik, bár egyes feltételezések szerint korábban építették. Egész Európában egyetlen ilyen felépítésű és méretű vízimalom van: a három, lapátokkal együtt 6,2 m átmérőjű, alulcsapott vízkerékkel működtetett malom nyugati oldala a partoldalba van építve, nagy része pedig cölöpökön áll.

Harc a gombák és farontó rovarok ellen Egy ilyen egyedi, fából készült szerkezet javításához nincsenek konkrét előírások, műszaki irányelvek, minden megoldást külön kell kidolgozni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) kezelésében álló malom szinte minden szerkezeti eleme tölgyfából készült, az ipari műemlék pedig a gombák és farontó rovarok számára nagyon kedvező – vizes, illetve állandóan nedves – környezetben áll. Ebből adódóan sokkal intenzívebb az állagromlása, mint más (faanyagvédelmi szempontból jóval szerencsésebb, szárazabb) kültéri faszerkezetek esetében, így a tavalyi év második felében igencsak időszerűvé vált a műemléki védelem alatt álló épület felújítása.

A munkálatokat két külön ütemben végezték el. Az elsőben a tó előtti balesetveszélyes korlát teljes cseréje valósult meg. A második ütembe fontossági sorrendben azok a feladatok kerültek, amelyek a malom állapotának gyors romlását, turisztikai célú bemutatásának ellehetetlenülését voltak hivatottak megakadályozni. Egyebek mellett felújították a szerkezetet, új lapátokat, tengelyeket, bőrszíjakat kapott a malom, amelynek zsindelyes tetőzetét és oldalát is több rétegben kezelték fakátránnyal és faanyagvédő szerrel.

Az első ütemben a balesetveszélyes korlátot cserélték ki Fotók: MNV Zrt.

Az MNV Zrt. által finanszírozott felújításoknak köszönhetően a malom szerkezete ismét működőképes, őrlésre alkalmas, amelyet látogatói csoportoknak be is indítanak. Az épületben megtekinthető egy kiállítás is, amely a (X) vízimalom történetét mutatja be.

Hasznos információk Nyitvatartás: 08:00 – 18:00 (előzetes telefonos egyeztetés alapján) A vízimalom gondnoka: Pogány Károly, +36-70/379-5034 Belépőjegy: 300 Ft/fő Cím: 4944 Túristvándi, Zrínyi u. 29.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Erdei teázás min „K ávé- és teanövények” a termés

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

den évszakban

zetből

Azt hiszem, sokan egyetérthetünk abban, hogy a teázás és az erdőjárás is boldogságot okoz. Erdőben teázva pedig kétszer boldogabbak vagyunk Írta és fotók: Dénes Andrea – így olvastam valahol. Azt már nem írták, hogy amennyiben a teának való növényt is saját magunk gyűjtjük ehhez, akkor az további boldogságfaktor lehet. mikor az erdő illatai, a tűzben pattogó fa füstje és a frissen főtt tea aromája vesz körül minket egy fárasztó túra után fának dőlve, forró italt kortyolgatva, az testet és lelket is melengető élmény. A természet minden évszakban sokféle, egészen közönséges, mégis finom „tea- és kávénövényt” szolgáltat ehhez az élményhez. Ha pedig csak hideg vizünk van egy túra során, akkor is sok fűszeres virág, levél és gyümölcs aromáját csempészhetjük bele a kulacsunkba.

Ha tea, akkor nemcsak a teacserje teafüve jöhet szóba, hiszen régen sok olyan növényt is gyűjtöttek az emberek, amelyeket élvezeti teákkánt reggelihez és vacsorához egyaránt fogyasztottak. Ezeket ma is jól ismerjük. A teákhoz a nem erős hatású, aromás gyógynövények és fűszernövények ma is gyűjthetők erdőkben, mezőkön, de a kávé helyettesítésére is kínál alternatívákat a természet. A régi népi leleményesség szükségben volt a legnagyobb, így a pótkávékat ínségkávéknak is nevezték, de ez azért nem jelenti azt, hogy ne lennének finomak vagy legalábbis kipróbálhatók az erdő adta kávépótlók. Még akkor is, ha csak ízükben és hangulatban nyújtanak „kávéélményt”, mivel élénkítő hatásuk általában nincsen. Túráink során minden évszakban találhatunk az esti teázáshoz növényeket az erdőkben és

Zsenge lucfenyőhajtások – Fotó: Madeleine Steinbach / Adobe Stock

a réteken. Télen és kora tavasszal zamatos vesszőkből vagy fenyőtűből főzhetünk teát. Aranysárga és málnaízű tea készül málnaveszszőből, szinte illatos fenyőerdőben érezhetjük magunkat, ha a lucfenyő tűleveles hajtásából főzünk teát, de kereshetjük az ősszel érő, akár tavaszig is az ágakon maradó terméseket, a csipkebogyót, a galagonyát vagy a kökényt is. A lucfenyő hajtásainak darabkáit kis ízesítőként más teába is dobhatjuk, elég pár perc, és máris kortyolgathatjuk a fenyőerdő ízeit. Nyáron, amikor a legtöbb növény virágzik, már az ízek között is jobban válogathatunk. Bodzacserje (fekete bodza) virága, hársfavirág, kakukkfüvek, szurokfű és menták kínálják fűszeres, virágos hajtásaikat ehhez. Szép vörös

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro színű és igen ízes a közönséges párlófű (más néven patikapárlófű vagy apróbojtorján) teája. Málnalevél, szederlevél, szamócalevél és vadrózsák levele is főzhető teának, különösen zamatos a méhfű és a sokfelé kivadulva növő citromfű levelének forrázata. Az érett szamócákból, vadszedrekből és vadcseresznyékből pár szem a teába dobva tovább fokozhatja az ízeket és az élvezetet. Fontos persze, hogy ne szedjük ki a növényeket gyökerestül, egy pár levél, hajtás vagy termés elegendő az italokhoz. Számos aromás, fűszeres növény ízei hideg vizes áztatással is előcsalogathatók, ha otthon vagy a túra során a kulacsba teszünk virágukból, levelükből. Ilyenek többek között a lucfenyő hajtásai, valamint az illatos növényi részek, például a bodzavirág vagy a hegyi legelőkön növő, nyár végén virágzó, citromos ízű hegyi kakukkfű hajtásai. Az érett gyümölcsök aromái szintén gyorsan kiáznak az italban. Próbálkozhatunk az erdei szamócák mennyeien illatos terméseivel, néhány szederszemmel, de érett vadcseresznyével is, ha kissé szétnyomjuk kézzel. Finom, édes-savanyú, ízes italt ad a vadkörte és a vadalma gyümölcse is, ha apróra vágva áztatjuk. Régen – a kökényvízhez hasonlóan – nagy mennyiségben készítették ezeket vadkörte- és vadalmavíznek. A hidegen

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Pirított vargányás, levélzöldséges széles metélt Egy kevés fokhagymával füstöltsonka- vagy kolozsváriszalonna-kockákat pirítunk. Hozzáadjuk a megtisztított és összevágott vargányát (vagy más gombát), az összevágott levélzöldségeket, például podagrafüvet, erdei vagy papsajtmályva levelét, egy kevés csalánt, erdei hagymákat, amink éppen van. Nyáron vadhagymák sarjhagymáival is gazdagíthatjuk a fogást. Erdei zöldség helyett spenótot és/vagy petrezselyemzöldet vághatunk bele. Sózzuk, borsozzuk, majd a kifőtt tésztát belekeverjük.

Lucfenyőrügyes, bodzavirágos, szamócás hideg ital készül

áztatott italokat édesítve, citromlével vagy akár önmagukban is ihatjuk. Kávépótlásra kipróbálható néhány növény megszárított és megpörkölt gyökere vagy hasonlóképpen előkészített termése. A legismertebb kávépótló talán a mezei katáng gyökérkávéja. Termesztett katángból is vásárolhatunk pótkávét, de ha a vadon növő, egyéves, nem virágzó katángtövek gyökereit ősszel kiszedjük, apróra vágjuk, megszárítjuk, megpörköljük, majd összetörjük vagy megdaráljuk, akkor készen is van a kávénak való finomság. Ugyanezt az eljárást követve a gyermekláncfű gyökere is kipróbálható. A termések közül a bükk- és tölgymakkok megszárított magja és a galagonyatermés is pörkölhető kávénak, de akinek van türelme, a ragadós galaj apró terméseit is gyűjtheti, pörkölheti és törheti. Az „erdei kávé és tea” mellé némi harapnivaló sem árt, ezért most szabad tűzön elkészíthető, gyors, egyszerű recepteket is ajánlunk. 쐍

Töltött tortellinilepények A tészta hozzávalói: 230 g liszt, 50 g zsír, 1 dl forró víz, ½ evőkanál só. A hozzávalókat összegyúrjuk, 4 részre osztva 4 kör alakú lepénnyé nyújtjuk. Vaslapon vagy serpenyőben egyenként mindkét oldalukat hólyagosra sütjük, majd két-két tésztalepény közé mindenféle finomságot töltünk. Ehhez 5-6 szem főtt, áttört burgonya lehet az alaptöltelék, amelybe keverhetünk sült szalonnakockákat, főtt tojást, reszelt sajtot, morzsolt fetát, főtt konzervbabot. Piríthatunk bele vöröshagymát, szalonna- vagy sonkakockákat, vadon termő hagymákat, csalánt és erdei gombákat is. Tehetünk bele apróra vágott, friss zöldségeket, paradicsomot, uborkát, cukkinit, paprikát. A tölteléket ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, de akár intenzívebben is fűszerezhetjük. A megtöltött tortellinilepényeket vaslapon újramelegítjük, majd cikkekre vágva tálaljuk.

Szederlevéltea Magyarországon a II. világháború teában ínséges időszaka során született a hazai készítésű Planta tea. Ez a tea idővel annyira népszerű lett, hogy egészen az 1970-es évek végéig forgalmazták, sokan pedig ma is hiányolják. Alapanyaga az erdőkben gyűjtött szederlevél volt. Elkészítése nem ördöngösség. A magunk gyűjtötte, fiatal, egészséges szederleveleket apróra vágjuk, majd sodrófával kissé megtörjük, hogy kiadják nedvüket. Egy rozsdamentes vagy egy zománcozott szűrőtálba halmozzuk a leveleket, és a szűrőtálat lábasban melegített víz gőze fölé tesszük lefedve. A leveket többszöri keveréssel jól átgőzöljük. Csak gőzölni kell, ezért soha ne forrjon lobogva a lábasban a víz. Addig gőzöljük, amíg a levelek sötétre, szürkésbarnára színeződnek, illetve illatozni kezdenek. Ezután a leveket szétterítjük, szellős helyen megszárítjuk, majd befőttesüvegekbe zárva, sötét helyen érleljük még pár hétig. Csersavban gazdag, aromás tea készíthető az ily módon előkészített szederlevéből.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Tintahalgomba A bizarr jövevény

Írta: Nagy Loránd István Fotók: Adobe Stock

Az első világháború kitörését megelőzően még ismeretlen volt a vén kontinensen az Ausztráliában, Tasmaniában és Új-Zélandon őshonos tintahalgomba, amely az elmúlt száz évben valóságos világhódító utat járt be. Hazánkban az 1960-as években igazolták jelenlétét, napjainkban pedig már különösebb szerencse sem kell ahhoz, hogy megpillanthassuk lélegzetelállító termőtestét.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

bazídiumos gombák (Basidiomycota) szövedéke, illetve kötege, a boszorkánytojás csoportjának szömörcsögfélék pedig a még éretlen, tojás formájú, burokba (Phallaceae) családjába tartozó zárt, puha, kocsonyás állagú termőtest népies tintahalgombát (Clathrus archeri) elnevezése. A külső burok felrepedését kövalószínűleg katonai felszerelésszállítmányokvetően 4–8 szivacsos szerkezetű, csúcsuknál kal hurcolták be Ausztráliából Európába eleinte összenőtt, idővel azonban csillag 1914-ben. Magyarországon az alakban kiterülő és föld felé hajló kar Őrségben bukkant fel először emelkedik ki a boszorkánytojásból. Fő az óvat os sá g több mint 50 évvel ezelőtt. Az 5–13 cm hosszú, rendszerint A magunk gyűjtötte, étk ezési Folyamatos terjeszkedésének élénkvörös karok belső felületét célra szánt termőtesteket mi nd en eredményeképpen már hasötétzöld vagy feketés színű, esetben vizsgáltassuk me g hivatásos zánk északkeleti szegletében, nyálkás bevonat, úgynevegombaszakértővel! A pia con lin e.hu a Zempléni-hegységben is zett gleba borítja, amelyben és a netgombasz.hu webo ldalon megtelepedett. Bizarr mega spórák találhatók. A tönk a gombavizsgálat helyszín eiről jelenésű, egyeseket az Aliennélküli termőtest alján fehéés a nyitvatartási időkről tetralógia „szörnyeteginkubáló res burokmaradvány, bocskor is tájékoztatást tojásaira” emlékeztető, penetráns figyelhető meg. kaphatunk. dögszagot árasztó termőtesteivel

június és október között, elsősorban nedves talajú lomberdőkben, ritkábban fenyvesekben vagy parkokban találkozhatunk a természetet járva. Szaprofita, azaz elpusztult élőlények szerves maradványait lebontó és hasznosító gombafaj. Szürkésfehér vagy halvány barnásszürke színű, hosszúkás formájú (2,5–4 cm széles, 3–6 cm magas), sima felszínű, az alján gyökérszerű micéliumistrángot viselő boszorkánytojása a föld alatt indul fejlődésnek, majd kissé kiemelkedik. A micélium gombafonalak (hifák) sűrű

A tintahalgomba átható bűzét, visszataszító dögszagát és karjainak élénk, figyelemfelkeltő színét „használja”, hogy a spórák terjesztését végző ízeltlábúakat magához csalogassa. A gleba valóságos ínyencség számos rovarfaj számára. Az éretlen boszorkánytojásokat egyébként csemegeként tartják számon bizonyos országokban. Megfelelően elkészítve állítólag finomak, hisszük-e, vagy sem. 쐍

Státusz A méreganyagot nem tartalmazó, emberi fogyasztásra alapvetően alkalmatlan tintahalgomba (Clathrus archeri) nem élvez természetvédelmi oltalmat Magyarországon, termőtesteinek felszedése vagy károsítása ettől függetlenül nem természetszerető emberhez méltó cselekedet. Készítsünk inkább pár jó fotót e messzi földről érkezett élőlényről, aztán küldjük el ismerőseinknek, hadd essen le az álluk a nem mindennapi látványtól!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

TERMÉSZETJÁRÓ APP DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG-ÚTIKÖNYV A SZABAD ÉG ALATTI KALANDOKHOZ

Kalandozz velünk! Válogass ezernyi érdekes látnivalóból és túraötletből!

töltsd le!

TERMÉSZETJÁRÓ HONLAP ÉS APPLIKÁCIÓ TÖBB MINT

TÖBB MINT

185 000

60 000

500

LETÖLTÉS

FACEBOOK.g9(7đ

TÚRAÖTLET RÉSZLETES LEÍRÁSSAL

YOUTUBECSATORNÁNKON (/e5+(7đ TUTORIALVIDEÓK

termeszetjaro.hu

TÖBB MINT

2000

LÁTNIVALÓ

$ 9LWDUD 6; 6 &URVV Â«V 6ZLIW 6SRUW PRGHOOHNKH] D PRWRUW D WXUEÂµIHOWÂ¸OWÄ&#x201C;W D YÂ£OWÂµV]HUNH]HWHW Â«V D KLEULG UHQGV]HUW LOOHWÄ&#x201C;HQ Â¸VV]HVHQ Â«Y JDUDQFLÂ£W YÂ£OODO D 6X]XNL D] DXWÂµ WÂ¸EEL UÂ«V]Â«UH YRQDWNR]Âµ Â£OWDOÂ£QRV Â«Y MÂµWÂ£OOÂ£V IHOHWW WHKÂ£W WRYÂ£EEL Â«Y H[WUD JDUDQFLD MÂ£U H]HNUH D NXOFVIRQWRVVÂ£JÂ¼ HOHPHNUH $] Â£OWDOÂ£QRV JDUDQFLD Â«YLJ YDJ\ NP LJ Â«UYÂ«Q\HV D NLHJÂ«V]Â¯WÄ&#x201C; +\EULG 3UR PRWRU WXUEÂµIHOWÂ¸OWÄ&#x201C; YÂ£OWÂµV]HUNH]HW KLEULG UHQGV]HU JDUDQFLDDMÂ£QODW Â«YLJ YDJ\ NP LJ Â«UYÂ«Q\HV $ WÂ£MÂ«NR]WDWÂ£V QHP WHOMHV NÂ¸UÄ³ D JDUDQFLD WRYÂ£EEL UÂ«V]OHWHLUÄ&#x201C;O Â«UGHNOÄ&#x201C;GMÂ¸Q PÂ£UNDNHUHVNHGÂ«VHLQNEHQ