Jelvényvadász

A Bükk 900-as csúcsai

Írta: Lánczi Péter Lehet kényelmes, megkötések nélküli, panorámás csúcsgyűjtögetés, de lehet kihívásokkal teli sportteljesítmény is. Rajtunk áll, hogy a gyönyörű Bükk-fennsík nyugati magaslatait miképpen fedezzük fel, de az biztos, hogy ez a jelvényszerző túra emlékezetes lesz.

Fotó: Dömsödi Áron

Apompás bükköseiről elnevezett Bükk hazánk egyik legváltozatosabb, leglátványosabb domborzatú és egyben legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Magyarország 100 legmagasabb csúcsából mintegy 60 található a Bükk-vidéken, a Bükk-fennsíkon pedig megközelítőleg 50 emelkedik 900 méter fölé. Ezek közül 20-nak a tetején áll fatáblás csúcsoszlop, amelyen pecsétet, illetve QR-kódot helyeztek el a Bükk 900-as csúcsai elnevezésű jelvényszerző túra kiírói. Ha a hagyományos, pecsétgyűjtögetős módon akarjuk teljesíteni ezt a hegyeket felfűző felfedezőutat, akkor csak egy igazolólapra van szükségünk, viszont a modern, online verzió már több megkötést tartalmaz. Mi most ez utóbbi alapján mutatjuk be a túrát, ezzel együtt pedig a Bükk-fennsík változatos, nyugati vidékét.

Az online változat lényege: a regisztráció, a terepen használt okostelefon, illetve a bánkúti rajt, ahová a sikeres teljesítés érdekében 12 órán belül kell visszaérni. A húsz nevezetes, 900 méter feletti hegycsúcsot bármilyen útvonalon, tetszőleges sorrendben is meghódíthatjuk, ezért cikkünkben mi csupán egy ideális útvonalat ajánlunk. A szintidő meglehetősen barátinak tűnik az optimális esetben 25 kilométeres távhoz, de jó előre tudni, hogy a hegytetőkre több esetben jelzetlen utak vezetnek, a terep pedig esetenként igen nehéz.

Egy optimális útvonal a csúcsok felfűzésére A Bánkúti turistaháztól indulunk, autónkat a közelében fekvő parkolóban hagyhatjuk. A háznál leolvassuk a rajtkódot, ezzel az óra elkezd ketyegni, indulhat a csúcsgyűjtögetés. Első hegyünk az innen pár száz méterre lévő, a zöld turistaúton elérhető Bálvány (956 m), ahonnan a körpanorámás Petőfi -kilátóból csodálhatjuk a szelíden hullámzó Bükk-fennsík egybefüggő rengetegét, a hegység vadregényes, északi részét, a Heves–Borsodi-dombság lankáit és a Mátra jellegzetes vonulatát, nem beszélve a távolabbi vidékek felsejlő kontúrjairól. A Bükk egyik legszebb panorámájával indítottunk, de a folytatásban is lesz még részünk lélegzetelállító kilátásban. Ha a túránk napján alacsonyan terül el a páraréteg, könnyen a felhők felett találhatjuk magunkat, ami még egyedibbé teheti a csúcsélményt.

Hullámvasutazás bükkösökön, fenyveseken és réteken át A Bálványtól délnek fordulva jelzetlen ösvényen, réteken átkelve érjük el a sárga jelzést, amelyet nyugat felé kezdünk követni. Érintjük a Debreceni Búvárklub kulcsosházát, a Csurgói erdészházat, majd közel másfél kilométer kényelmes haladást követően jelzetlen ösvény-

A meseszép Huta-réten is átkelünk Fotó: Dömsödi Áron

A Bálvány tetején a Petőfi kilátó nyújt panorámát Fotó: Dömsödi Áron

re térünk, amely a Kis-Huta-réten keresztül a Nagy István erősére (938 m) vezet. A hegyen legfőképpen a csúcsot jelölő faoszlopot találjuk, némi kilátásra csak lombtalan időben számíthatunk. Légvonalban nincs is messze a soron következő Fodor-hegy (931 m), de csak rajtunk áll, mekkora kerülővel mászunk fel a fenyőerdővel és méretes sziklákkal szegélyezett csúcsra. A kihelyezett kód beolvasása után gyakorlatilag toronyiránt, egy rövidebb szakaszon a piros X-szel jelölt síutat járva hágunk fel a fenyveses Huta-bércre (920 m). Innen gyorsan elérhetjük a kiírásban szereplő közeli Kis-sár-bércet (925 m) és a hasonló távolságra fekvő Fekete-sár-bércet (930 m). Csekély szintkülönbséget letudva, jelzetlen csapásokon és erdészeti utakon haladunk hullámvasutazva a Kőrös-bérc (954 m) tetejére, ahol a szokásos csúcsoszlopon kívül egy antennaállomás fogad minket. Kilátást azonban innen sem élvezhetünk, viszont megéri a kis kitérőt a közeli Kőrös-lyuk látványos sziklatömbje, amely Magyarország legmagasabban fekvő barlangját tárja elénk.

Kilátás a Kőrös-lyukból Fotó: Gyárfás-Tóth Gábor

A Bükk-fennsík minden évszakban páratlan hangulatot áraszt – Fotó: Molnár Péter

A Kőrös-bérctől északnyugatra találjuk a Vörös-sár-hegyet (952 m) és a szintén meghódításra váró Kukucsó-hegyet (941 m). Előbbit kényelmes terepen, utóbbit már erős kaptatóval mászhatjuk meg, miközben magával ragadó erdőtájban, néhol szép réteken átkelve, ördögszántásos terület mellett elhaladva túrázunk zömében jelzés nélküli utakon. A Kukucsóhegy tizedik a sorban, csúcsának sziklakertes tisztásáról pedig végre egy kis kilátásban is részünk lehet a környékre. Innen látványos, a Bükk-fennsíkra oly jellemző, karrmezős tájjal övezve, majdhogynem toronyiránt érünk át a szomszédos Ispán-hegyre (912 m). Ekkor járunk körülbelül az optimális 25 km-es táv felénél, de a legszebb részek még csak most jönnek.

A hajdani legmagasabb bükki csúcs Az Ispán-hegyről kezdetben meredek ereszkedéssel, majd a zöld háromszög jelzésen túránk legmeredekebb szakaszán, izzasztó kapaszkodással jutunk fel a Bükk hajdanvolt legmagasabb csúcsára, az Istállós-kőre (958 m). A kilátás nélküli, jellegtelen magaslat 2014-ben „lett megfosztva” sokáig birtokolt címétől, amikor új méréseket végeztek, és a közeli Szilvási-kő a maga 960,7 méterével magasabbnak bizonyult. A szintén kilátás nélküli, csupán buckának ható, legmagasabb bükki hegy részben fokozottan védett természeti területen fekszik, ezért nem szerepel a csúcsgyűjtő tematikánkban. Ne térjünk le a kijelölt ösvényekről, óvjuk a természetet!

Jellegzetes töbrök és karsztformák tarkítják a tájat (Zsidó-rét) Fotó: Gulyás Attila

Néhány jó tanács

A túrához jó tájékozódási készség szükséges, érdemes előre megtervezni az optimális útvonalat, illetve GPS-t használni. A csúcsokat sok esetben jelzetlen úton lehet megközelíteni, amelyek évszaktól és időjárástól függően nehezen járhatók is lehetnek. Érdemes száraz, aljnövényzet nélküli időszakban útnak indulni. Válasszunk erőnlétünkhöz passzoló távot és megfelelő felszerelést, legyen nálunk elegendő víz és harapnivaló, hogy a túra ne nyűggé váljon, hanem sikerélményt adjon. A klasszikus változat teljesítéshez mindenféleképpen legyen nálunk pecsételőpárna.

A Bükk-fennsík varázslatos peremén Az Istállós-kőtől jelzéssel ellátott, kényelmesen járható utakat követünk. Először a zöld háromszögön keletnek, illetve délnek, majd a zöld sávon északnak tartunk, amíg elérjük a Bükk-fennsík koronája elnevezésű túraút egyedi jelzéseit. Ezen továbbra is észak felé haladunk, de fi gyelnünk kell majd egy jelzés nélküli leágazására, amely a Virágos-sár-hegy (950 m) tetejére vezet. Itt is egy csúcsoszlopon találjuk a kódot és a pecsétet, de a természet csendjén, az erdő elragadó hangulatán kívül ezen a helyen más érdekességet nemigen lelünk. Innen délre tartva, a térképen is feltüntetett, fokozottan védett Őserdő területét elkerülve kell elérnünk az Országos Kéktúra ösvényét, amelynek kék háromszög jelzésű leágazásán a Bükk egyik leggyönyörűbb panorámával kecsegtető kilátópontjára jutunk. Ez a hely a Tar-kő (950 m), amelynek sziklaterasza a hegység jóval alacsonyabb déli, hullámzó tömbjére enged rálátást. Az ámulatba ejtő kilátással csupán a Három-kő (904 m) kínálta látkép veszi fel a versenyt, ahová ugyancsak ellátogatunk. Az idevezető út közben viszont még egy kis kitérővel „bezsebeljük”

Öreg bükkösben kanyarogva – Fotó: Német-Bucsi Attila

Kilátás a Tar-kő meredélyes szikláiról Fotó: Farkas Péter

a Büszkés-hegyet (952 m), s csak ezt követően jutunk el a kéken és zöld háromszögön a fennsík peremén fekvő Három-kőre. Érdemes ezen a helyen kicsit megpihenni, elmerülni az alattunk elterülő táj végtelenjében. A minden évszakban fenséges látványt az időjárás is megbolondíthatja, ugyanis ebben a magasságban gyakran előfordul, hogy alattunk tengerként hömpölyög a felhőréteg.

Kilátás a Kis-Kőhát oldalából a Nagy-mezőre Fotó: Gutter Krisztián Át a hepehupás fennsíkon Hátravan még öt csúcs a célig. Következhet a Nagy-Kőhát (946 m) és a Kis-Kőhát (939 m), amelyeket újfent jelzetlen utakon hódíthatunk meg. Ezen a részen is körültekintően kell megterveznünk az utunkat, mert könnyen vendégmarasztaló susnyásban találhatjuk magunkat. A nyílt terepet és némi kilátást is engedő szakaszt az adótornyos Kis-Kőhát után magunk mögött hagyjuk, majd újból járatlan utakon és a kéktúra ösvényén, a Bükk-fennsíkra szintén oly jellemző töbrös területen közelítjük meg a Füstös-kő-bércet (912 m). Ez a déli irányból nehezen elérhető pont a korábbi Nagy-Kopaszt (903 m) váltotta fel, ugyanis ez utóbbi természetvédelmi okokból lekerült a felkeresendő hegyek listájáról. A szomszédos Pipis-hegyre (934 m) jelzetlen, de jól járható úton jutunk fel, majd utolsó csúcsunk felé vesszük az irányt, amelyre valójában teljesen nem is juthatunk fel. A Felső-Borovnyákon (932 m) ugyanis egy NATO-lokátor elkerített állomása foglal helyet, ezért a csúcsot jelölő táblát nem a legmagasabb ponton, hanem lejjebb, a hegytetőre vezető aszfaltút mellett, a sípálya felső végénél találjuk. Innen már csak

Térkép: Bába Imre

900 m tengerszint feletti magasság

0 2 km

S

egy kőhajításnyira van a végállomást jelentő Bánkúti turistaház, ahol bezárul a kalandos túrakör. Aki a végére nagyon elfáradt, annak gyógyír lehet a pompás környezetben feltöltődést és kikapcsolódást nyújtó turistaház remek étel- és italkínálata.

A Három-kőről végtelen táj tárul elénk Fotó: Dömsödi Áron

Infók a Bükk 900-as csúcsaihoz

A 20 csúcsot begyűjtő túrát teljesíthetjük hagyományosan (időkorlát nélkül, tetszőleges útvonalon, igazolólappal, pecsételve), illetve online módban szintidőre is. A klasszikus túramozgalom igazolólapját Nagy Lajostól (nagy.vandor@gmail.com) lehet beszerezni ingyenesen, aki a sikeres teljesítés után postafordultával a díjazásról is gondoskodik. A kitűző ára 400 Ft. Aki a 21. századi verziót választja, annak indulás előtt ingyenesen regisztrálnia kell a bukk900-online.hu oldalon, valamint a terepen szüksége lesz mobilinternetre és okostelefonra, mert a csúcsok felkeresését QR-kódok beszkennelésével lehet igazolni. (A csúcsoszlopokon a bélyegzők mellett találhatók a QR-kódok.) Az online módban indulóknak dönteniük kell továbbá, hogy a klasszikus kihívást vagy valamelyik többkörös ultratávot akarják-e bevállalni. A klasszikus változat 20 csúcsának felkeresése 25 kilométer távot és 1500 méter szintemelkedést jelent, a küldetést 12 órán belül kell teljesíteni. A Bükk 900 Dupla nevében árulkodó, de ezt is 12 óra alatt kell teljesíteni. A Bükk 900 Ultra már igazi sportembereknek való kihívás a maga 100 kilométerével és 6000 méter szintjével, amelynek abszolválásához 24 óra áll rendelkezésre. Ezt is übereli a hatkörös Bükk 900 Ultra Beast, amely tényleg „vadállatoknak” való erőpróba. Ennek a teljesítéséhez optimális esetben 150 kilométert és 9000 méter szintemelkedést kell legyűrni mindössze 36 óra alatt, de idáig ez még senkinek sem sikerült.

Figyelem! A fokozottan védett természeti területen levő csúcsokat csak jelzett turistaúton szabad megközelíteni.