Az Erdész Válaszol

Hétvégente tele vannak az erdőszéli parkolók, sehol sem lehet megállni. Ezért az egyébként totálisan üres aszfaltúton beljebb mentünk az erdőbe, de ott meg ránk szólt egy zöld ruhás, terepjárós ember – talán az ottani erdész –, hogy oda nem lehet bemenni, mert az üzemi út. Ha ilyen sokan vannak az erdőben, miért nem lehet használni az utakat? Jakab Márta, Budapest

Kedves Márta! Az erdők fenntartásának egyik alapvető feltétele, hogy a szakemberek meg tudják közelíteni az egyes erdőrészleteket. Ezt a célt szolgálja az erdészeti úthálózat, amelynek az erdők kezelésével kapcsolatos munkák segítése az elsődleges funkciója, vagyis valóban üzemi utak. Napjainkban nem elhanyagolható a turisztikai szerepük sem, de alapvetően a gyalogos-, a kerékpáros- vagy éppen a lovasforgalom a megengedett rajtuk. Gépkocsival, motorkerékpárral csak kivételes esetekben, például egy erdei szálláshely megközelítésekor vehetők igénybe.

A gépjárműforgalom korlátozásának több oka is van. Az első és legfontosabb a természet védelme. A motorizált közlekedés komoly környezeti terhelést jelent, nemcsak a kibocsátott

Zsúfoltság az erdőszélen. Ilyenkor is fontos a szabad közlekedés biztosítása Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

káros anyagok, hanem a forgalommal járó zaj miatt is. Sajnos hazánkban nagy környezeti kárt okozó, valós probléma az illegális hulladéklerakás is, amely leggyakrabban a le nem zárt utak mentén tapasztalható.

Az erdészeti utakat műszaki kialakításuk sem teszi alkalmassá a közforgalomra. Rendszerint keskenyek, beláthatatlanul kanyargósak, nincsenek ellátva KRESZ-táblákkal. Mivel az erdei munkavégzést segítik, ezért burkolatuk nem egyenletes minőségű, gyakoriak a vízátfolyások, felületüket nem tisztítják, télen pedig nem sózzák. A faanyag mozgatásának, sokszor raktározásának a helyszínei, ezért a teljes szélességet elfoglaló teherautók közlekednek rajtuk, avagy leszűkülnek a rajtuk lévő faanyag miatt. Érdekes, hogy a minél sűrűbb úthálózat – szakszóval az erdő minél nagyobb „feltártsága” – a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazását segíti. Hiszen amíg egy nagy területen történik a fák kivágása és szállítása, addig egy út is elég a terület megközelítéséhez, amikor azonban kisebb területeken vagy szálanként zajlik a kitermelés, akkor a minél nagyobb feltártság elengedhetetlen.

Kiemelten fontos az erdei úthálózat szerepe a baleseti mentésben és a katasztrófaelhárításban. Különösen a mostani, sok látogatót vonzó időszakban fontos, hogy az esetlegesen balesetet szenvedő kirándulókhoz minél közelebb tudjon jutni a segítség. Az erdőtüzek oltásának szintén nélkülözhetetlen felvonulási útvonalai az erdészeti utak, valamint a természeti katasztrófák – például a viharos szél vagy a jegesedés miatti fadőlések – következményeinek felszámolásához is szükségesek. A mentési munkákat nemcsak az erdei utakon megjelenő személygépkocsik akadályozzák, hanem sok esetben azok is, akik felelőtlenül az utakat lezáró sorompók elé parkolnak. Mivel más kijutási lehetőség nincs az erdőből, a mentésben részt vevőket akár több kilométeres kerülőre kényszerítik. Vannak olyan esetek, amikor az erdészeti aszfaltutak is használhatók gépjárművel. Ilyenek az erdei szállásokhoz vezető utak, amelyekre a szállóvendégek behajthatnak. Arra is van példa, hogy egyes erdészeti utakat teljesen megnyitottak a közforgalom előtt – ilyen többek között a Visegrád térségében a fellegvárhoz vezető Panoráma út vagy a Pilisszentlászlóról Lepencére vezető útszakasz. Az állami erdőgazdaságok területén futó mintegy 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút egy része is érinti az erdei „főutakat”, bár a gyalogszerrel kirándulók és túrázók jellemzően a földutakat használják. A szilárd burkolatú utakon azonban egyre több helyen jelölnek ki kerékpározásra alkalmas szakaszokat. Fontos tudni, hogy ezek nem kerékpárutak, hiszen eredeti üzemi funkciójukat is megőrzik, továbbá kialakításuk sem a kerékpározás szempontjainak fi gyelembevételével történt évtizedekkel ezelőtt.

Természetes, hogy a járványhelyzetben egyre többen az erdőkben keresik az egészséges kikapcsolódás lehetőségét. Ahhoz ugyanakkor, hogy ezzel ne tegyük tönkre erdeinket, szükséges a szabályok betartása, olykor pedig a saját kényelmünk háttérbe szorítása.

Az erdei üzemi utakat az üzemi forgalomban részt vevő járművek mellett gyalogosok, kerékpárosok és lovasok is használhatják Fotó: Gulyás Attila

Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök