Zöldhullám

Méhbangó A rovarutánzó önmegporzó

Írta: Nagy Loránd István Fotó: Koloszár András Hosszú évtizedeken át hazánk fl órájának legritkább orchideafajaként tartották számon e látványos megjelenésű kosborfélét, amelynek virága kísértetiesen hasonlít névadójára. Az elmúlt időszakban újabbnál újabb populációit fedezték fel Magyarországon, ami kifejezetten örvendetes, hiszen így természetjáróként is nagyobb eséllyel csodálhatjuk meg teljes pompájában e májustól júniusig virágzó botanikai kuriózumot.

Akosborfélék (Orchidaceae) családjának hét magyarországi képviselőt számláló bangó (Ophrys) nemzetségébe tartozó méhbangó (Ophrys apifera) egy Eurázsiában és Észak-Afrikában élő egyszikű, amelynek elterjedési területe nyugaton Portugáliáig, északon a Brit-szigetektől Észak-Németországon át a Krím félszigetig, keleten Észak-Iránig és a Kaukázusig, délen pedig a fekete kontinens északi partvidékéig húzódik. Bár Európában mintegy 1500 m-es tengerszint feletti magasságig felhatol, hazánkban elsősorban dombvidéki, kisebb arányban pedig alföldi területeket népesít be. A múlt század derekán csupán három hazai élőhelye volt ismert, ezek száma azonban – főként a célirányos keresésnek, a fl orisztikai kutatásoknak köszönhetően – napjainkra megsokszorozódott. Legnagyobb eséllyel a Zalai-dombvidéken járva pillanthatjuk meg a szépséges méhbangót, de a Kisalföldön, a Duna–Tisza közén, a Dráva menti síkon, a Villányi-hegységben, a Mecsekben, a Bakonyban, a Vértesben, a Budai-hegységben, a Pilisben, valamint a Naszályon is sikerrel járhatunk. Mészkedvelő és fényigényes növény, amely változatos élőhelyeken, száraz és félszáraz gyepekben, pusztafüves lejtőkön, lápréteken, karsztbokorerdőkben, nemes nyárasokban, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben és helyenként művelés alól kivont kőbányákban is tenyészik.

Ikergumós évelő, amely rendszerint 20–50 cm magas virágzó hajtásokat fejleszt. Hosszúkás vagy lándzsás tojásdad levelei 6–10 cm hosszúak, 2,5–3 cm szélesek, virágzata 3–12 tagú. A külső lepelkör tagjai fehérek vagy rózsaszínűek, a rövidke, ár formájú, szőrös belső lepellevelek zöldes színűek. A gesztenyebarna alapszínű mézajak (szakszóval labellum, az orchideavirág egyik különleges, elsősorban a megporzásban részt vevő rovarok landolóhelyéül szolgáló „alkatrésze”) erősen domborodó, hossza 9–14 mm, lilásbarna rajzolata sárgával szegélyezett, oldalsó karéjai dúsan szőrözöttek, tompán púposak. A mézajakcsúcs kihegyesedő, sárgászöld színű függeléket visel, az ivaroszlop (szakszóval gynostemium, az orchideavirág másik speciális, az ivartájak összeolvadásával kialakult eleme) végén csúcsos vagy S alakban meggörbült nyúlvány fi gyelhető meg. A 21–30 mm hosszú, 5–6,5 mm széles toktermések belsejében átlagosan mintegy 8000 parányi mag lapul. A méhbangó Magyarországon május–júniusban virágzik, virágzatának tagjai egymást követően nyílnak. Önmegporzó faj, különös megjelenésű virágai mégis csalogatóan hatnak bizonyos hártyásszárnyúakra. A rovarmegporzás elsősorban a Mediterráneumban jellemző, hazánkban és az északi területeken nem. Az önmegporzás folyamatában fontos szerepet játszik a légmozgás, amelynek következtében a növény fi zikailag megmozdul, megrázkódik, így a pollíniumok (a portoküregekben található, összetapadt pollencsomagok) a bibéhez tapadnak. Szél híján a virágzási idő jelentősen elnyúlhat, aszályos periódusokban pedig el is maradhat.

Kiemelt oltalom

A méhbangó (Ophrys apifera) a fokozottan védett növényfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 250 000 forint. E pompás megjelenésű, hazánkban 1982 óta természetvédelmi oltalmat élvező kosborféle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

Fotó: Guy Pracros/Adobe Stock

A zempléni tájgazdálkodás nyomában

WWW.TERMESZETJARO.HU

A Bodrog partjáról startolva a Tokaji-hegység központi részére baktatunk ezen a túrán. A domborzat jellegét a hagyományos tájgazdálkodás lenyomatai is követik: a napsütötte, bortermő külső lejtőket a zárt erdőtakaró váltja, amelyet Komlóska határában a hegyvidéki élet küzdelmeit tükröző, lépcsőzetes kialakítású legelők és kaszálók nyitnak fel. Ez a „forgószínpad” érdekes ritmust biztosít a túrának, amelyet emeletes pincesor és panorámás várrom éppúgy színesít, mint az érintett települések egykori lakóinak hagyatéka. De nemcsak történelmének jellegzetes bélyegei miatt vonzó ez a táj, hanem a végeláthatatlan, zord hegyvidék és az eszményi fekvésű falvak együttes látványától is. A Komlóska fölött őrködő Pusztavár romjai a hegység egyik lehengerlő kilátását nyújtják, miközben a túra elején még a Bodrog síkját és a bércek külső lejtőit pásztázhatjuk. Sárospatakról a Tokaji-hegység szegélyi palástjára kaptatunk, és Hercegkút érintésével felkeressük Komlóska körbekerített medencéjét. Szétnézünk a Pusztavárból, végül Erdőhorvátiba érkezünk.

A vasútállomástól a város szélére gyalogolunk. Jobbra térünk a o jelzésre, amelyet a hétvégi házakig követünk. Jobbra átváltunk a d jelekre, és a Mandulás-hegy tetejét keressük fel, majd visszaereszkedünk. A o jelzésen maradunk, azt követjük Hercegkút széléig. Balra kitérőt teszünk a r jelzésen, és a kálvária tetejére is felkapaszkodunk. Visszatérve továbbmegyünk a r jelzésen a főutcáig. Balra fordulunk a o jelzésen, amelyet majdnem Komlóska túlsó széléig követünk. A falu vége előtt balkanyarral kapaszkodunk föl a Pusztavárba a r jelzést egyenesen követve. A várból a r jelzések másik ágán ereszkedünk vissza Komlóskára. A o jelzésen gyalogolunk át Erdőhorvátiba. A templom túloldalán találjuk a buszmegállót.

Magasság méterben 400 350 300 250 200 150 0

RÁKÓCZI-VÁR (SÁROSPATAK)

Amikor a mohácsi csata után Perényi Péter szert tett a területre, belefogott a sárospataki vár építésébe. Családjának kihalása után sok gazdája volt az erősségnek, történelmének legfontosabb időszaka a Rákóczi-szabadságharc idején érkezett el, amikor is a kuruc mozgalom központjává avanzsált. Ma többek közt a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található benne, a kiállítások különlegessége az ágyúöntő műhely, a kora újkor egyetlen ilyen emléke Magyarországon. A vár a túraútvonalról kitérővel érhető el.

2

HERCEGKÚT PINCESORA

A falu határában takaros megjelenésű, háromszög alakú, muskátlival díszített, terméskő falú pinceportálok sorakoznak, méghozzá egymás fölött, több sorban. A világörökségi helyszín történelme nem hosszú: a Rákóczi-szabadságharc után birtokosa sváb telepeseket hívott ide, hogy az akkoriban igen jól jövedelmező exportcikket, bort állítsanak elő. A 18. századi falu minden házához tartozott pince, területét egészen a szőlősorok aljáig jelölték ki. A pincéket jól faragható, jól levegőző riolittufába mélyítették.

3 KOMLÓSKA Mivel a szomszédos völgyben üveghuta üzemelt, Komlóska körül gyorsan fogytak a fák, a felszabadult terület pedig legelővé, illetve kaszálóvá vált, máshova gyümölcsösöket ültettek. A medencét a 16. században népesítették be ruszin telepesek, azaz „kárpátukránok”, akik egészen az utóbbi évtizedekig beszélték nyelvüket a faluban – bár nagy részüket a II. világháború után kitelepítették. A feltűnően rendezett, díszes Komlóskán számos helyi terméket kóstolhatunk, nyáron pedig sok közösségi programmal találkozhatunk. 4 PUSZTAVÁR A csekély várrom a hegység egyik legszebb panorámáját kínálja, hiszen a hegytetőről irdatlan hegytömeget szemlélhetünk, körös-körül erdős hátak magasodnak. A Tokaji-hegység egyik legérdekesebb látképe ez, mert a táj a természeti látvány mellett a hagyományos tájhasználat elemeit is megmutatja: Komlóska körül még megfi gyelhetők a legelők és a talaj lemosódása ellen kialakított, évszázados „grádicsok”, azaz lépcsők is. A 14. századi eredetű Solymos váráról nem sokat tudni, de kevesebb mint száz évig állt, azóta pusztul.

2 3 4

Túrainfó

KIINDULÓPONT: VÉGPONT: TÁV: IDŐTARTAM: SZINTEMELKEDÉS: SZINTCSÖKKENÉS: ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Sárospatak, vasútállomás Erdőhorváti, templom buszmegálló 18,8 km

5 óra 30 perc 590 m

575 m

a településeken

Sárospatakra érdemes akár már a túrát megelőző napon megérkezni, hogy várlátogatásra is legyen időnk. TIPP! A túra a Rákóczi-túra egyik szélső szakasza. Az útvonal Erdőhorvátiból folytatható egészen Füzérig.

A háború emlékeinek nyomán a természetben

WWW.TERMESZETJARO.HU

Ágfalva fölött erdős dombvonulatként emelkedik a Sopronihegység szegélye, ahonnan még kiadós vándorlás a hegység központi része. Átkelünk a Rák-patak mély völgyén, majd a hajdani bányásztelep, Görbehalom érintésével egészen a hegység szívébe, a régi mucki határőrőrs tisztásáig emelkedünk. Lefelé menet az idilli fekvésű Természetbarát-forrás és a részben a vizéből duzzasztott tavacska ékesíti az ösvényt. A Rák-patak stabil hozamát és gazdaságtörténeti jelentőségét egyaránt bizonyító malomépületet szintén felkeressük. Egy utolsó lendülettel ismét átvágunk a hegységszéli háton, a kört pedig Ágfalván zárjuk be. Két kilátó és számos történelmi emlék teszi tartalmassá ezt az egész napos erdei túrát.

Magasság méterben 500 450 400 350 300

0 2 4 6 8 10 12 14 16,4 km A buszmegállótól a o jelzésen indulunk el a Fő utcán. A Ház-hegy kilátójához vezető d jelzésen kitérőt teszünk. Az aszfaltburkolatú Brennbergi úton balra fordulunk (jelzetlen szakasz). Egy parkolónál jobbra indulunk a d jelzésen. A Köves-hát gerince után a o jelzésre váltunk. 200 m múlva balra elhagyjuk az utat egy jelzetlen ösvényen. Könnyű elvéteni! Kb. 800 m múlva egy magasleses kereszteződésben jobbra fordulunk a o jelzésre. Átvágunk az egykori Muck-ház tisztásán, majd a o jelzésen balra indulunk. A Hét-bükkfától a o jelzésen haladunk tovább a Szalamandra-tó érintésével. A Brennbergi (jelzetlen) úton jobbra fordulunk, pár száz méter múlva elérjük a o jelzést, amelyen visszakanyargunk kiindulópontunkra.

0 500 m

HÁZ-HEGYI KILÁTÓ

Az eredetileg társadalmi munkában, ágfalvai lakosok által emelt (majd 2013-ban az erdészet által felújított) kilátó vadlesre emlékeztet ugyan, de annál magasabb és összetettebb szerkezet. A Sopron környéki táj szerény méretei és alacsony hegyhátai mellett feltűnik a Schneeberg tömbje is, és persze a térség elmaradhatatlan látványelemei, a szélerőművek sem maradnak ki. Alattunk Ágfalva utcái nyújtóznak, de ha fi gyelmesen kémlelünk, Fraknó várának sziluettjét is megpillanthatjuk.

3 HÉT-BÜKKFA A pihenőhely inkább történelmi vonatkozásában érdekes, mint jelenében, bár padjain kétségkívül kellemes helyen frissülhetünk fel továbbindulás előtt. A turistautak kereszteződésében valaha hét bükkfa állt, amelyek egy tőről hajtottak ki. Az utolsó törzset állítólag a II. világháború idején csavarta ki egy heves vihar. Az 1930-as években a Soproni Városszépítő Egyesület kezdeményezésére költeményeket helyeztek ki a parkerdő turistaútjai mentén, ekkor ide is került egy.

2

BÉKE-KILÁTÓ

A Poloskás-bércről körülkémlelve széles hátak, lapos tetők, hosszanti völgyek tárulnak fel előttünk. A kilátóból ennek megfelelően csak „szűken” leshetünk ki a Lajta vidéke felé, körös-körül erdőség borítja a lejtőket. Lent Brennbergbánya völgye húzódik, benne Görbehalom házai tűnnek fel. A háttérben a Schneeberg és a Rax gigászi tömbjét vehetjük szemügyre, ahogy gyakorta havas foltjaikkal az erdők fölé törnek. A helyszínen 1973-ban emeltek először kilátót (miután egy tarvágás területén megnyílt a panoráma), ennek utódja a mai kis torony.

4 SZALAMANDRA-TÓ ÉS

TERMÉSZETBARÁT-FORRÁS Orvosi-forrás: így emlegették a 20. század első felében e vízfakadást, mivel az 1931–32. évi kolerajárvány idején a lakosság jelentős része jutott innen tiszta ivóvízhez. Első foglalása az 1950-es években készült el, vize a Tacsi-árok patakján duzzasztott Szalamandra-tavat táplálja. Esőbeálló, tűzrakó, asztalok és padok kínálnak kikapcsolódási lehetőséget a piknikezőhelyként is elsőrangú tó mellett.

2 3 4

Túrainfó

KIINDULÓPONT: VÉGPONT: TÁV: IDŐTARTAM: SZINTEMELKEDÉS: SZINTCSÖKKENÉS: ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Ágfalva, ABC áruház buszmegálló Ágfalva, ABC áruház buszmegálló 16,4 km

5 óra

555 m

555 m

forrásból és a faluban

A túra elején rövid kitérővel elérhető

Görbehalom bányászmúzeuma, illetve a Fehér Dániel-forrás. TIPP! A Muck-tisztáson látogatható lesz majd a 2021-re tervezett Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont, illetve a vadaspark.