TUDTAD-E?

Fotó: Adobe Stock

…miben rekorder az Azovi-tenger?

A mintegy 37 000 négyzetkilométer kiterjedésű Azovi-tenger a Fekete-tenger északi melléktengere (ha úgy tetszik: öble), amelynek vize két ország, Ukrajna és az Oroszországi Föderáció partjait mossa. A Fekete-tengerrel a krími Kercsi-félsziget és az oroszországi Taman-félsziget között húzódó, stratégiai fontosságú, megközelítőleg 40 kilométer hosszú Kercsi-szoros köti össze. A számos kisebb-nagyobb öböllel és földnyelvvel tagolt partvonalú Azovi-tenger bolygónk legsekélyebb tengere, átlagos vízmélysége csupán 7 méter, legnagyobb mélysége pedig nem éri el a 15 métert. A beletorkolló folyók (Don, Kalmiusz, Molocsna, Jeja, Kubán) vizét jelentősen kiédesítik, így az csak nagyon enyhén sós. A gazdag hal- és madárfaunával büszkélkedő Azovi-tenger jelentős része telente befagy. Nevét az oroszországi Azov városáról kapta, amely a Taganrogi-öbölnél, a Don folyó torkolatának közelében fekszik.

…melyik Ukrajna legmagasabb hegycsúcsa?

Az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatának részét képező Máramarosi-havasokban az ég felé nyújtózó Hoverla Ukrajna legmagasabb (2061 m) hegycsúcsa. A Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán található, kúpos formájú hegy kedvelt turistacélpont, amely Kőrösmezőről és Vorohtáról közelíthető meg a legegyszerűbben. A Hoverla lábánál ered a Prut, a Duna második leghosszabb (953 km) mellékfolyója, amely útja során három országon (Ukrajna, Moldova, Románia) halad át, a hegy közelében pedig a FehérTiszát tápláló források bukkannak a felszínre.

Fotó: Thaler Tamás / Wikimedia Commons (CC BY 3.0)

TUDTAD, …melyek Kárpátalja leghíresebb műemlékei?

Az Ukrajna nyugati részén elterülő, négy országgal (Magyarország, Szlovákia, Írta: Nagy Loránd Románia, Lengyelország) határos István Kárpátalja elsősorban várairól, várromjairól és templomairól ismert az utazók köreiben. Az erősségek közül a munkácsi és az ungvári vár a két legjelentősebb, a középkori templomok sorában pedig Akli, Bene, Csetfalva, Huszt, Nagybégány, Nagymuzsaly, Palágykomoróc, Técső és Visk református temploma; Beregszász, Feketeardó, Munkács és Nagyszőlős római katolikus temploma; valamint Ungvár görögkatolikus székesegyháza és Gerény görögkatolikus temploma bír kiemelkedő értékkel. (A képen az utóbbi látható.)

Fotó: Adobe Stock

Fotó: Adobe Stock Fotó: Adobe Stock

…melyek Ukrajna világörökségi helyszínei?

Északkeleti szomszédunk jelenleg hét világörökségi helyszínnel rendelkezik, amelyek közül a kijevi Szent Szófia-székesegyház és a kapcsolódó kolostorépületek, valamint a Pecserszka lavra (Kijev barlangkolostora) került fel legkorábban, 1990-ben az UNESCO világörökségi listájára. A sorban Lviv történelmi központja (1998); a 10 országon áthaladó Struve földmérő vonal (2005, közös világörökségi helyszín); az aktuálisan 18 országot érintő, „A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei” nevű területegyüttes (2007, közös világörökségi helyszín); Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak csernyivci székhelye (2011); Lengyelország és Ukrajna fatemplomai (2013, közös világörökségi helyszín); valamint az egykori krími görög városállam, Kherszonészosz ókori maradványai (2013) következtek. (Utóbbiak az Oroszországi Föderáció által 2014-ben annektált Krím félszigeten találhatók.)

…honnan hová tart a Tisza?

A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia területén. A 962 kilométer hosszú, 157 000 négyzetkilométeres vízgyűjtő területű folyó az Északkeleti-Kárpátokban, a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egyesüléséből születik. A Fekete-Tisza forrásai a Szvidovec hegységben (1680 m-es magasságban), a Fehér-Tisza forrásai pedig a Máramarosi-havasokban található Hoverla közelében (mintegy 1600 m-es magasságban) fakadnak. A Fekete- és a Fehér-Tisza a kárpátaljai Rahó város szomszédságában egyesül. A Magyarországra Tiszabecsnél belépő Tisza 597 kilométer hosszan folyik hazánkban, majd Szeged Gyálarét nevű területén lép át Szerbiába. Titel szomszédságában, 70 méteres tengerszint feletti magasságban torkollik a Dunába, a vén kontinens második leghosszabb folyamába.

Fotó: Adobe Stock

…miben világelső az Optimista-barlang?

Az Ukrajna délnyugati részén elterülő, a Kelet-európaisíkvidék alföldi térszíneiből markáns lépcsővel kiemelkedő, a Dnyeszter és a Dnyeper közötti vízválasztót alkotó Podóliai-hátságban található a világ legnagyobb kiterjedésű gipszkarsztos területeinek egyike, amely a Föld leghosszabb gipszbarlangjainak ad otthont. Mind közül az Optimista-barlang a rekorder, amely mintegy 230 kilométer hosszú járatrendszerével Eurázsia leghosszabb barlangja is egyben. A gipszbarlangokra általánosságban igaz, hogy függőleges kiterjedésük rendszerint kicsi, járataik pedig szárazak. (Gipszkristály a közeli Mlinkibarlangban.)