Tudtad-e?
Fotó: Adobe Stock
…miben rekorder az Azovi-tenger?
A mintegy 37 000 négyzetkilométer kiterjedésű Azovi-tenger a Fekete-tenger északi melléktengere (ha úgy tetszik: öble), amelynek vize két ország, Ukrajna és az Oroszországi Föderáció partjait mossa. A Fekete-tengerrel a krími Kercsi-félsziget és az oroszországi Taman-félsziget között húzódó, stratégiai fontosságú, megközelítőleg 40 kilométer hosszú Kercsi-szoros köti össze. A számos kisebb-nagyobb öböllel és földnyelvvel tagolt partvonalú Azovi-tenger bolygónk legsekélyebb tengere, átlagos vízmélysége csupán 7 méter, legnagyobb mélysége pedig nem éri el a 15 métert. A beletorkolló folyók (Don, Kalmiusz, Molocsna, Jeja, Kubán) vizét jelentősen kiédesítik, így az csak nagyon enyhén sós. A gazdag hal- és madárfaunával büszkélkedő Azovi-tenger jelentős része telente befagy. Nevét az oroszországi Azov városáról kapta, amely a Taganrogi-öbölnél, a Don folyó torkolatának közelében fekszik.
Fotó: Thaler Tamás / Wikimedia Commons (CC BY 3.0)
TUDTAD, …melyek Kárpátalja leghíresebb műemlékei?
Az Ukrajna nyugati részén elterülő, négy országgal (Magyarország, Szlovákia, Írta: Románia, Lengyelország) határos Nagy Loránd István Kárpátalja elsősorban várairól, várromjairól és templomairól ismert az utazók köreiben. Az erősségek közül a munkácsi és az ungvári vár a két legjelentősebb, a középkori templomok sorában pedig Akli, Bene, Csetfalva, Huszt, Nagybégány, Nagymuzsaly, Palágykomoróc, Técső és Visk református temploma; Beregszász, Feketeardó, Munkács és Nagyszőlős római katolikus temploma; valamint Ungvár görögkatolikus székesegyháza és Gerény görögkatolikus temploma bír kiemelkedő értékkel. (A képen az utóbbi látható.)
…melyik Ukrajna legmagasabb hegycsúcsa?
Az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatának részét képező Máramarosi-havasokban az ég felé nyújtózó Hoverla Ukrajna legmagasabb (2061 m) hegycsúcsa. A Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán található, kúpos formájú hegy kedvelt turistacélpont, amely Kőrösmezőről és Vorohtáról közelíthető meg a legegyszerűbben. A Hoverla lábánál ered a Prut, a Duna második leghosszabb (953 km) mellékfolyója, amely útja során három országon (Ukrajna, Moldova, Románia) halad át, a hegy közelében pedig a FehérTiszát tápláló források bukkannak a felszínre.
10
|
w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u
Fotó: Adobe Stock
