Turista Magazin 2022 április

GEOKÉKTÚRA

A MECSEKTŐL A SZEKSZÁRDI-DOMBSÁGIG HISTÓRIA

KISNÁNAI VÁR

2022. ÁPRILIS › ÁRA: 895 Ft

2022. ÁPRILIS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

TOP 10

SZEZONNYITÁS KÉT KERÉKEN A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN REJTETT KINCSEINK

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

A MÁTRA LEGFÉLREESŐBB SZEGLETÉBEN

VÁROSI SÉTA

IDŐKAPSZULA INOTÁN

KITEKINTŐ

A SELMECI-HEGYSÉG FELFEDEZÉSE

TUDÁSTÁR

TERMÉSZETJÁRÁS KUTYÁVAL

Éves előfizetéssel csak 7700 Ft!

A Turistashopban április 18-áig vásárolt új előfizetés esetén meglepetéssel is kedveskedünk.

I

I I

E L Ő S Z Ó Indul a szezon

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Vérbeli természetjáróként persze egész évben rójuk az ösvényeket, de mégis, így április elején vadul nekiállunk a tavaszi és nyári túrák tervezésének. A kerékpárt például sokan biztosan most szedik elő, ezért Top 10 rovatunkban tíz olyan területet gyűjtöttünk össze a főváros tágabb környezetében, ahol garantáltan minden bringás megtalálja a számítását. Tudástár rovatunk írása a kutyával való felelős természetjárásról szól, Rejtett Kincseink rovatunkban pedig a túrázók által kedvelt Mátra egy ismeretlen szegletét, a Világos-hegy környékét járjuk be. S ha már arra visz bakancsunk, amire egyébként országjáró kampányunkban is buzdítjuk Olvasóinkat, akkor onnan egy ugrás hazánk egyik legromantikusabb várromja Kisnánán (História) – kész is egy remek hétvége programja. A kultúrát vegyítjük a természetjárással Kitekintő rovatunkban is: Selmecbánya macskaköves utcáiról kapaszkodunk fel a meglepően közeli hegyhátakra. Ha az ország déli részét vennénk célba, akkor az Országos Kékkör földtudományi értékeit bemutató sorozatunk befejező írását ajánljuk (Geokéktúra). A városnéző programok szintén most indulnak be, ezért mi is egy különlegességgel készültünk: Inota hűtőtornyai között próbáljuk megfejteni a rozsdazóna romantikáját (Városi Séta). Az áprilisi időjárás köztudottan szeszélyes, ezért elmagyarázzuk, hogyan értelmezzük helyesen az időjárás-előrejelzést (Meteo).

Természetjáró magazinként pedig úgy reflektálunk az Ukrajnában dúló, mérhetetlenül szomorú háborúra, hogy felvillantjuk, mennyire nem ismerjük ezt az óriási országot (Tudtad-e?).

Címlapfotó: Csanádi Márton: Természetjárók a Nyakas-kő szikláján Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Top 10), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Kiss Tamás (Tudástár), Sághy Melinda (Tudástár), Veres Zsolt (Geokéktúra), Vella Anikó (Tudástár)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

Tartalom 6

MTSZ HÍRADÓ

9

HÍREK

10

TUDTAD-E?

12

TOP 10

Szezonnyitás két keréken a főváros környékén

22

METEO

Miért nem mutatja mindig helyesen az időjárást a telefonunk?

24

24

36

TUDÁSTÁR

Kiránduljunk hat lábon!

34

ZÖLDHULLÁM

Tavi denevér – Vizek vonzásában

36

HISTÓRIA

Kisnánai vár – Legendás rom a Mátra lábánál

44

TERMÉSZETJÁRÓKNAK KÉSZÜLT

A természethez való (újra)kapcsolódás vágya

46

VÁROSI SÉTA

Időkapszula Inotán – A múlt emlékei

56

46

GEOKÉKTÚRA

A Mecsektől a Szekszárdi-dombságig

66

KITEKINTŐ

KulTúra Selmecbánya körül

76

GASZTRO

Vadhagymák és vadbrokkoli

80

REJTETT KINCSEINK

Időutazás a Mátra legfélreesőbb szegletében

87

4

12

TÚRAKÁRTYA

Csóri horgok vidékén Mátrakeresztesi kerülő |

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

66

80

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Az MTSZ is jelen volt az Erdészeti Tudományos Konferencián Az első hazai erdészeti tanóra megtartásának évfordulóján, 2022. február 10-én került megrendezésre az Erdészeti Tudományos Konferencia a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara és az Erdészeti Tudományos Intézet közös szervezésében Sopronban. A környezetvédelem, vadgazdálkodás, geomatika és természetvédelem témában elhangzott előadások kulcsfontosságú üzenete a fenntartható erdőkezelés, valamint a klímaváltozás és az erdő kapcsolata volt, amelyeket nemcsak a helyszínen, hanem online is meghallgathattak a résztvevők. A nagyszabású erdészeti és társadalomtudományi seregszemle védnöke Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára volt.

A geomatikaszekcióban a Magyar Természetjáró Szövetséget (MTSZ) Kozics Anikó vezető térinformatikus képviselte, aki Turistautak térinformatikai alapú nyilvántartása címmel tartott előadást. Az előadásból kiderült, hogy 2020. január elsejétől az MTSZ-nek jogszabályban foglalt feladata a turistautak nyilvántartása, azonban a végrehajtási rendelet nem tér ki arra, hogy azt hogyan és milyen eszközökkel végezze. Ezért az MTSZ térinformatikusai létrehoztak egy olyan saját, térinformatikai alapú nyilvántartást, amely az egységes 6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

eszközökkel és egységes módszertannal felmért turistautak, illetve az azok mentén található infrastruktúra adatait tartalmazza. A geodéziai eszközökkel végzett, de nem geodéziai pontossággal mért adatok hitelességét a Lechner Tudásközpont által kiállított tanúsítvány támasztja alá. A dokumentum azt igazolja, hogy a felmért adatállomány 100%-a ± 1,84 méter, 90%-a pedig ± 1,5 méter pontosságú, ami a turistautak tekintetében teljesen elfogadható. A teljes körű, hazánk minden táj­ egységét lefedő nyilvántartás tervezetten 2023 végére készül el, azonban a Mecsekerdő Zrt., az Északerdő Erdőgazdasági Zrt., az Egererdő Erdészeti Zrt. és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. területén felmért és feldolgozott turistautak adatai már bárki számára ingyenesen elérhetők a turistaterkepek.hu felületén.

Az általános tájékozódáson felül a nyilvántartás nagyon praktikus segítséget nyújt a túránk megtervezéséhez is, ugyanis a hossz- és szintadatokon kívül az út típusát és burkolatát is megismerhetjük, ami például egy kiadós eső után igazán hasznos lehet. Az előadás kitért arra is, hogy a turistaút-nyilvántartás szükségességét nemcsak az erdőlátogatók utóbbi években ugrásszerűen megemelkedett száma, hanem az olyan nagyobb fejlesztések és beruházások is indokolják, amelyekben az MTSZ és a konzorciumi partnerként részt vevő erdészetek is jelen vannak.

2022. március 5-én több mint húsz tagszervezet részvételével zajlott le az Magyar Természetjáró Szövetség online tagsági találkozója. A jelentkezők által előzetesen megküldött kérdések és javasolt témák összesítését követően Stramszky Judit szakmai igazgató a természetjáró-képzések aktualitásairól beszélt. A hallgatóság megtudhatta, hogy egy közel három évet felölelő munka végeredményeként elkészült az oktatási szabályzat módosítása, amelyet az MTSZ elnöksége jogosult jóváhagyni. Az MTSZ Oktatási Bizottsága 2019 óta folyamatosan dolgozott a természetjáró-képzések alapjául szolgáló oktatási szabályzat megújításán, amelynek célja, hogy az stratégiailag és jogi szempontokból is megfeleljen a kor elvárásainak, valamint összhangban legyen az MTSZ célkitűzéseivel.

1 2022.

10:40tanfolyamszerAz Oktatási Bizottság arra 02. kér10. minden vezőt, hogy a túrázói vagy túravezetői képzések meghirdetése előtt vegyék fel a bizottsággal a kapcsolatot a tanfolyam bejelentése és a szervezés részleteinek ponto-

1% ado_TM200x130 mm.pdf

Fotó: Gulyás Attila

Így zajlott az MTSZ online tagsági találkozója márciusban

sítása érdekében. A találkozó másik kiemelt témája az MTSZ tagsága részére továbbadható támogatásokról szólt. Az MTSZ az elmúlt években nemcsak a jelzésfestési pályázat keretében tudott anyagi segítséget nyújtani a tagszervezeteinek, hanem a természetjáráshoz kapcsolódó rendezvények szervezése, valamint a működés során felmerült költségek csökkentésére is forrást biztosított.

Az elhangzottak szerint 2022-ben sem a működési költségek, sem a rendezvények támogatására nem lesz lehetőség, a jelzésfestési pályázat viszont továbbra is biztosított.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

7

hírek

Bringás expresszjárat a Tisza-tóhoz Mivel kifejezetten sikeres volt a tavaly tesztelt kezdeményezés (a közvetlen járatot 12 ezren vettek igénybe), így a MÁV–Volán-csoport idén is elindítja a Tisza-tó expresszjáratát, amely a Keleti pályaudvar és Tiszafüred között, március 12-étől május 22-éig hétvégén és ünnepnapokon, majd nyár végéig naponta közlekedik.

Ráadásul a járat kapacitását is megnövelték, a tavalyihoz képest kétszer annyi, összesen 63 kerékpár szállítására lesz alkalmas. A Tisza-tó expressz 7.55‑kor indul a Keleti pályaudvarról, 10.12-re érkezik Tiszafüredre. A 17.49-kor Tiszafüredről visszafelé induló járat 20.05-re érkezik Budapestre.

Olvasd el online cikkünket, amelyben összefoglaltunk mindent, amit a nyári vasúti kerékpárszállításról tudni érdemes!

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Hódtérkép: online gyűjtik a lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit Közismert, hogy őshonos rágcsálónk hazánkba való visszatelepítése olyannyira sikeres volt, hogy ma az Fotó: Adobe Stock elszaporodott állománnyal való együttélés már korántsem konfliktusmentes. A faj egyedei sokszor okoznak gazdasági és árvízvédelmi károkat, ugyanakkor a hódok jelenlétének pozitív ökológiai hatásáról kevesebb szó esik. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép elnevezésű honlapjára (hodterkep.hu) bárki tölthet fel megfigyelést, lehetőleg fotóval és földrajzi koordináták megadásával. A térkép segítségével a kutatók információt szeretnének kapni a hódok előfordulási helyéről, tevékenységéről, valamint annak hatásairól.

Megnyílt a Váruradalmi Függőkert és a Fehérlófia Meseösvény a Füzér Vára REG-ÉLŐ VÁR című projekt keretében.

GINOP 7.1.1-15-2016-00022

Olvasd el nagy, átfogó „hódos” cikkünket online!

Európai Strukturális és Beruházási Alapok

�������������������

Tudtad-e?

Fotó: Adobe Stock

…miben rekorder az Azovi-tenger?

A mintegy 37 000 négyzetkilométer kiterjedésű Azovi-tenger a Fekete-tenger északi melléktengere (ha úgy tetszik: öble), amelynek vize két ország, Ukrajna és az Oroszországi Föderáció partjait mossa. A Fekete-tengerrel a krími Kercsi-félsziget és az oroszországi Taman-félsziget között húzódó, stratégiai fontosságú, megközelítőleg 40 kilométer hosszú Kercsi-szoros köti össze. A számos kisebb-nagyobb öböllel és földnyelvvel tagolt partvonalú Azovi-tenger bolygónk legsekélyebb tengere, átlagos vízmélysége csupán 7 méter, legnagyobb mélysége pedig nem éri el a 15 métert. A beletorkolló folyók (Don, Kalmiusz, Molocsna, Jeja, Kubán) vizét jelentősen kiédesítik, így az csak nagyon enyhén sós. A gazdag hal- és madárfaunával büszkélkedő Azovi-tenger jelentős része telente befagy. Nevét az oroszországi Azov városáról kapta, amely a Taganrogi-öbölnél, a Don folyó torkolatának közelében fekszik.

Fotó: Thaler Tamás / Wikimedia Commons (CC BY 3.0)

TUDTAD, …melyek Kárpátalja leghíresebb műemlékei?

Az Ukrajna nyugati részén elterülő, négy országgal (Magyarország, Szlovákia, Írta: Románia, Lengyelország) határos Nagy Loránd István Kárpátalja elsősorban várairól, várromjairól és templomairól ismert az utazók köreiben. Az erősségek közül a munkácsi és az ungvári vár a két legjelentősebb, a középkori templomok sorában pedig Akli, Bene, Csetfalva, Huszt, Nagybégány, Nagymuzsaly, Palágykomoróc, Técső és Visk református temploma; Beregszász, Feketeardó, Munkács és Nagyszőlős római katolikus temploma; valamint Ungvár görögkatolikus székesegyháza és Gerény görögkatolikus temploma bír kiemelkedő értékkel. (A képen az utóbbi látható.)

…melyik Ukrajna legmagasabb hegycsúcsa?

Az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatának részét képező Máramarosi-havasokban az ég felé nyújtózó Hoverla Ukrajna legmagasabb (2061 m) hegycsúcsa.

A Kárpátalja és az Ivano-frankivszki terület határán található, kúpos formájú hegy kedvelt turistacélpont, amely Kőrösmezőről és Vorohtáról közelíthető meg a legegyszerűbben. A Hoverla lábánál ered a Prut, a Duna második leghosszabb (953 km) mellékfolyója, amely útja során három országon (Ukrajna, Moldova, Románia) halad át, a hegy közelében pedig a FehérTiszát tápláló források bukkannak a felszínre.

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

Fotó: Adobe Stock

…melyek Ukrajna világörökségi helyszínei?

Északkeleti szomszédunk jelenleg hét világörökségi helyszínnel rendelkezik, amelyek közül a kijevi Szent Szófia-székesegyház és a kapcsolódó kolostorépületek, valamint a Pecserszka lavra (Kijev barlangkolostora) került fel legkorábban, 1990-ben az UNESCO világörökségi listájára. A sorban Lviv történelmi központja (1998); a 10 országon áthaladó Struve földmérő vonal (2005, közös világörökségi helyszín); az aktuálisan 18 országot érintő, „A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei” nevű területegyüttes (2007, közös világörökségi helyszín); Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak csernyivci székhelye (2011); Lengyelország és Ukrajna fatemplomai (2013, közös világörökségi helyszín); valamint az egykori krími görög városállam, Kherszonészosz ókori maradványai (2013) következtek.

(Utóbbiak az Oroszországi Föderáció által 2014-ben annektált Krím félszigeten találhatók.)

Fotó: Adobe Stock

…honnan hová tart a Tisza?

A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia területén.

A 962 kilométer hosszú, 157 000 négyzetkilométeres vízgyűjtő területű folyó az Északkeleti-Kárpátokban, a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egyesüléséből születik. A Fekete-Tisza forrásai a Szvidovec hegységben (1680 m-es magasságban), a Fehér-Tisza forrásai pedig a Máramarosi-havasokban található Hoverla közelében (mintegy 1600 m-es magasságban) fakadnak. A Fekete- és a Fehér-Tisza a kárpátaljai Rahó város szomszédságában egyesül. A Magyarországra Tiszabecsnél belépő Tisza 597 kilométer hosszan folyik hazánkban, majd Szeged Gyálarét nevű területén lép át Szerbiába. Titel szomszédságában, 70 méteres tengerszint feletti magasságban torkollik a Dunába, a vén kontinens második leghosszabb folyamába.

…miben világelső az Optimista-barlang?

Fotó: Adobe Stock

Az Ukrajna délnyugati részén elterülő, a Kelet-európaisíkvidék alföldi térszíneiből markáns lépcsővel kiemelkedő, a Dnyeszter és a Dnyeper közötti vízválasztót alkotó Podóliai-hátságban található a világ legnagyobb kiterjedésű gipszkarsztos területeinek egyike, amely a Föld leghosszabb gipszbarlangjainak ad otthont. Mind közül az Optimista-barlang a rekorder, amely mintegy 230 kilométer hosszú járatrendszerével Eurázsia leghosszabb barlangja is egyben. A gipszbarlangokra általánosságban igaz, hogy függőleges kiterjedésük rendszerint kicsi, járataik pedig szárazak. (Gipszkristály a közeli Mlinkibarlangban.)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

top 10

Írta és fotók: Abelovszky Tamás

Itt az április, jó eséllyel itt a bringaszezon is. Összeszedtünk tíz kiváló túracélpontot Budapest tágabb környezetében. Elmondjuk, hova miért érdemes menni, az ajánlók alatti QR-kódok beolvasásával pedig további kapcsolódó túrákat tervezhetsz.

Szezonnyitás két keréken a főváros környékén 12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

top 10 Gurulás a Börzsöny és a Visegrádi-hegység szorításában A Budapest és Dunakeszi közötti kerékpárút tavalyi átadását követően már Szobtól egészen a fővárosig el lehet jutni bringaúton (illetve egyes szakaszokon kis forgalmú utakon). A Duna bal partján futó útvonal első, közel kéttucatnyi kilométerét a Börzsöny és a Visegrádi-hegység nyújtotta lélegzetelállító panoráma keretezi, miközben feltétlenül érdemes megállni az útba eső településeken is kulináris élvezetek vagy kihagyhatatlan kulturális értékek miatt. Vác városa mindkét vonatkozásban helytáll: például sehol máshol nem találunk hazánkban diadalívet, de a barokk főtérre is megéri betérni. Ha egy kis borzongásra vágysz, semmiképp ne Ha kemény vagy, a hegyen át tekersz Visegrádra, s úgy csorogsz vissza.

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Sztankó Bálint

hagyd ki a váci múmiák (Memento Mori kiállítás) meglátogatását! Váctól Budapestig szelídebb a táj, de ahogy közeledünk a fővároshoz, egyre több vendéglátóipari egység csalogat betérésre, nyáron pedig a gödi szabadstrandok hívogatnak egy csobbanásra. Az útvonal emelkedőktől mentes, illetve szakaszonként is teljesíthető, így igazán családbarát kiruccanásokat lehet szervezni errefelé.

Kalandozás a tűzhányó körül A Dunakanyarból nem csupán a főváros felé érdemes elindulni: a hosszabb, nehezebb Börzsöny Ring biztosan remek kaland lesz az elszántabbaknak. A kiindulópont ugyanúgy Szob, mint az előző túránál, és a Dunakanyar legszebb része sem marad ki, de Kismaroson a Börzsöny csúcsai felé fordítjuk a kormányt. A királyréti kisvasút

pályája mentén kezdjük meg a szintvonalak szolid gyűjtögetését, hogy aztán Királyrét után egy pompás erdei úton haladva érjük el Nógrád várát. A romok közül festői kilátás nyílik a Börzsönyre, érdemes felmászni az égbe meredő falak közé. Diósjenő után a Závoz nyereg kemény mászást ígér, hogy aztán Kemencéig a gondtalan gurulásé legyen a főszerep az ország egyik legszebb patakvölgyében, az egyébként végig táblákkal jelzett útvonalon. A kemencei kisvasúti múzeum és az egykori vármegyeháza megtekintése után Szobig előbb egy szolid hullámvasutazás veszi kezdetét az Ipoly menti úton, majd ellaposodik az aszfaltcsík, és a túra végéig a kilométerek szorgos gyűjtögetése marad már csak hátra.

Többet láthatsz a Börzsönyből, ha Nagyirtás­ pusztán keresztül térsz vissza a Dunakanyarba.

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

top 10 Világok találkozása az Által-ér mentén A Vértesben eredő vízfolyás melletti bringaút kön�nyed túrát ígér rengeteg látnivalóval Oroszlánytól egészen a Dunáig. Oroszlányban kihagyhatatlan a felújított majki kolostoregyüttes és a bányászati múzeum párosa, majd Tatabányán a látványos bányászati skanzen emlékeztet arra, hogy a hazai szénbányászat egyik hajdani központjában tekergünk. Tatabányától a Dunáig teljesen más világba csöppenünk: az Által-és mentén vezető bringaút csinos kis hétvégi lakokkal teleszórt tavak mellett halad, majd eléri az Öreg-tó partját, ahol a vár vízparton magasodó tömbje határozza meg a látványt. A Duna felé a patak partján kanyargó, kiváló minőségű bringaúton helyenként már-már külföldön érezhetjük magunkat – a Dunát elérve pedig a komáromi és esztergomi irány közül lehet választani.

Fotó: Németh Ádám

Olvass többet erről a népszerű célpontról a QR-kód segítségével!

Fedezd fel terepen a Velencei-hegységet!

A Velencei-hegység méltatlanul elhanyagolt szeglete az országnak, különösen annak tükrében, hogy men�nyien töltik az idejüket. a tó mellett Érdemes is magunk mögött hagyni a tavasztól őszig mindig zsúfolt tókerülő bringautat és az aszfaltutakat is (ezekből nem is nagyon találunk a hegység belsejében). A Velenceihegységben több erdei kerékpártúra-útvonallal találkozhatunk, amelyek a legérdekesebb helyeket fel is fűzik szépen egymás után. A könnyűnek mondható terepen meglepően sok szintet lehet összegyűjteni, ha bebarangoljuk a hegység látnivalóit: a Pákozd melletti ingóköveket, az Angelika-forrást, a Bence-hegy csodás körpanorámát nyújtó kilátóját vagy éppen a hegység legmagasabb pontját, a tengerszint fölé mindössze 352 méterrel emelkedő Meleg-hegyet. A szerencsésebbek rókával, őzzel, nyulakkal is találkozhatnak az erdőben, cserébe – főleg hétköznap – emberrel alig. Íme, egy konkrét túraajánló a Velencei-hegység felfedezéséhez!

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudod-e, mi az az RSD? A Ráckevei (Soroksári)-Dunánál (RSD) – amelynek legdélebbi, azaz Ráckeve és Tass közé eső szakaszának mindkét partja maga a megtestesült nyugalom – egy egész napot el lehet tölteni tekeréssel, nézelődéssel, fürdőzéssel, evés-ivással. Kiindulópontnak Ráckeve kínálja magát, ahol kapásból a helyi látványosság felfedezésével kezdhetjük a túrát. Az inkább falusias hangulatot árasztó kisvárosban többek között találunk egy egyedülálló, működő hajómalmot és egy olyan szerb templomot, amely még akkor is a párját ritkítja, ha messzebbre, egészen a szerb ortodox egyház bölcsőjébe, a Balkánra tekintünk.

A Duna-ág túlpartján kellemes strand csalogat forró nyári napokon, de érdemes dél felé indulni: a folyóág bal partján menet közben a nyaralóépületek évtizedeken átívelő evolúcióját is megfigyelhetjük egy-egy kiskertben, amelyekhez – természetesen – stég és néha még csónak

is tartozik. A Tassi-zsilipen való átkelés a túra legdélebbi pontján önmagában is élmény, innen már csak visszafelé vezet az út – hol gáton, hol kisebb forgalmú utakon a rácok városáig.

Tervezd meg túrádat a Természetjáró.hu oldal segítségével!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

top 10

Gasztrotúra a Duna mentén Aki tekert már ki Szentendrére a Duna mellett, az minden bizonnyal sejti, miért a fenti nevet kapta a túra. Akár a főváros szívéből indulva is el lehet jutni a bájos folyóparti városba úgy, hogy szinte végig kerékpárúton, de legalábbis kis forgalmú utakon kerekezhetsz. Már Óbudán is sok érdekességgel találkozhat az, aki nyitott szemmel jár: leginkább az ipari múlt örökségének maradványaira bukkan-

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hatunk meg lépten-nyomon, hol jobb, hol pedig rosszabb állapotban, mégis helyenként izgalmas időutazást kínálva, például az Óbudai Gázgyár hatalmas tornyait szemlélve. A Római-parton az egykor pezsgő vízisport-életre már csak néhány csónakház emlékeztet, cserébe szinte minden méteren valamilyen vendéglátóipari egységbe lehet botlani – turista legyen a talpán, aki képes ellenállni a csábításnak! Békásmegyert elhagyva csendesebb táj, és egyben a túra legszebb szakasza következik a Duna árterében, majd a Lupa-tó mellől csodálkozhatunk rá a Visegrádi-hegység magaslataira. Szentendre sem véletlenül vonzza a turistákat, csinos belvárosa, Duna-parti korzója vagy a kicsit távolabb fekvő skanzen és a Városi Tömegközlekedési Múzeum mind méltán vívtak ki maguknak hírnevet.

Olvass többet erről a népszerű útvonalról a QR‑kód segítségével!

Indusztriális kilátások Dél-Budán A Duna jobb partján érdemes dél felé is elindulni – ezúttal is akár Budapest belvárosából. Remek történetek nyomába eredhetünk a főváros dél-budai részén, ahol a Duna menti területek egybeforrtak az iparral a 19. század végén. Az indusztriális miliő ma már csak nyomokban fedezhető fel, miközben számos kultúrtörténeti érdekességet rejt a két budapesti kerület, amelyen áthaladunk, és persze a fővároshoz tapadó Érd is: kastélyt, minaretet, lőportárat, sörgyárat, pincesort egyaránt érintünk. Tudtad, hogy a Műegyetem helyén egykor tó volt, amelynek partján pár évig „Kis Konstantinápoly” néven vigalmi negyed működött? Hogy Magyarország egyetlen élesztőgyára ma is itt található? Hogy a Campona nemcsak egy bevásárlóközpont, hanem egy egykori nagytétényi római erőd neve is? Hogy a nagytétényi Rudnyánszky-kastélynak az alapjaiban is lehet

találni római kori köveket? A könnyed túra számtalan ipar- és kultúrtörténeti érdekességgel kecsegtet, miközben nagyon nem is kell megerőltetned magadat a szinte teljesen sík útvonalon tekerve – családi túrának is beillik a szinte végig síkon vezető, menő játszótereket érintő útvonal.

A kalandvágyók tovább is merészkedhetnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

Bringával a Marsra A Vértes a már emlegetett bányászati emlékek (Oroszlány, Tatabánya) mellett a zárt erdők világa is, amelyben egészen elképesztő felfedezéseket lehet tenni. Egy-egy várrom (pl. Gesztes, Csókakő erőssége) már-már unalmasnak mondható például a Gánt körül elterülő marsbeli táj látványához képest: a külszíni bauxitbányászat hatalmas felhagyott bányagödrei a vörös különböző árnyalataiban játszanak, ráadásul részben bringával is bejárhatók. Ki ne akarná elmondani magáról, hogy a Marson bringázott a hétvégén? Az erdőben megbújó apróbb érdekességeket is érdemes azonban meglátogatni: Vérteskozma (ma már üdülőfalu) a hegység egykori sváb lakóira, a körtvélyesi erdei temető a rengetegben egykoron jellemző puszták hajdani lakóira, a vértesszentkereszti kolostor romja pedig az itt élt szerzetesekre emlékeztet.

A Vértes erdészeti útjain remek túrákat lehet tenni, akár az egész hegységet bejárhatjuk.

Kalandozás a Naprendszerben Egy sokak számára ismeretlen világ felé vehetjük az irányt a Gödöllői-dombság legdélebbi nyúlványai között. A Naprendszerben végigvezető túra a Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület találmánya, amely egy kis sülysápi csillagvizsgálótól indul, majd az útvonalon kihelyezett táblák segítségével mutatja be a Naprendszer égitestjeit – és persze az információs táblák környezetét is. A Tápió mente vagy a Monor környéki dombok nem számítanak ismert és keresett túracélpontnak, pedig meglepően változatos a táj, és számos látnivaló is akad. Homokbuckák, halastavak, szőlők, kastélyok, kúriák, olajhimbák között vezet az útvonal mintegy 70 kilométer hosszan jórészt (homokos) föld­ utakon, dózerutakon, kisebb részben pedig aszfalton.

A monori pincefalu önmagában is megér egy látogatást, a Tápiószecső melletti homokbuckák között ürgéket leshetünk a fűben, míg Gombán a település méretéhez és jelentőségéhez képest szokatlanul sok kastélyt, kúriát lehet megcsodálni.

Olvass többet erről a különleges útvonalról a QR-kód segítségével!

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Német-Bucsi Attila

Fotó: Gulyás Attila

top 10

Etyek, várjál, megyek!

Az épülő Budapest–Balaton-bringaútnak tavaly jelentek meg az első igazán látványos elemei a főváros környékén: Kamaraerdőtől (ahova a belvárosból bringautakon, kis forgalmú utakon lehet eljutni a választott útvonaltól függően) immár Törökbálinton és Biatorbágyon át Etyekig el lehet tekerni az új túraútvonalon. A helyenként (pl. Törökbálint mellett vagy Biatorbágy és Etyek között) sztrádaszerűen széles szakaszokon egy egészen új világban érezhetik magukat a bringások a tükörsima aszfalton. A túra csúcspontja egyértelműen a biatorbágyi vasúti viadukt: a híres-hírhedt acélszerkezet, amelyen a kerékpárút is keresztülvezet, mintegy 25 méteres magasságban ível át a Füzes-patak völgye felett, így remek kilátás nyílik a településre és a távolabb húzódó dombokra. Etyeken a körpincesorra való betérés kötelező, de a település közepén álló Magyar-kútra is érdemes vetni egy pillantást, és elképzelni, Etyektől már nincs messze a Gerecse, ahol fantasztikus útvonalak várnak rád.

hogy legalább egy évszázadon keresztül ide jártak a helyiek itatni az állatokat, mosni, a gyerekek pedig fürdeni.

Etyekről akár Bicske, Tarján és Tatabánya felé is tovább lehet tekerni, tetszőleges hosszúságúra nyújtva a túrát, de akár rövidíteni is lehet azzal, hogy Biatorbágyról visszatérünk a fővárosba vonattal. Mások Etyekről Alcsútdoboz érintésével a Velencei-tóig suhannak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

Meteo

Miért nem mutatja mindig

helyesen az időjárást a telefonunk? Írta: Gaál Nikolett Fotók: Gulyás Attila

Itt a túraszezon, sokan indulnak kirándulni a tavasz első napsugarait élvezve, a köztudottan szeszélyes áprilisi időben.

Elmagyarázzuk, hogyan működik az időjárás-előrejelzés, és adunk egy kis segítséget, hogy miként kell megfelelően értelmezni azt.

z időjárás-előrejelzés egy rendkívül bonyolult folyamat, mert az időjárás változása is az. A folyamatos meteorológiai fejlesztések, a szuperszámítógépek megjelenése, a rádiószondás felszállások és a műholdas, magas légköri mérések ellenére az időjárás alakulását napjainkban is csak mintegy 4-5 napra tudjuk nagy pontossággal – de ezen időintervallumon belül is csökkenő megbízhatósággal – előre jelezni.

ségével. A jó előrejelzés elkészítéséhez nagyon pontos és minél több felszíni és magas légköri mérési adatra van szükségünk, amelyeket a begyűjtés után később a meteorológusok ellenőriznek és rendszereznek, majd ezekből előállítják a rácspontok kezdeti értékeit. Miután az egyenleteket kiintegrálva megkapták a rácspontokra érvényes jövőbeni értékeket, megkezdődik az utófeldolgozás, amely során a kapott eredményekből térképeket készítenek és elemeznek.

Jövő hét pénteken tutira rossz idő lesz

Amennyiben mégis hosszabb távú előrejelzést látunk valahol, jobb, ha tudjuk, hogy azok már a modern valószínűségi előrejelzési technikával készülnek. Ilyenkor a modellben használt kezdeti feltételeket és az egyenletek megoldásához használt paramétereket is kicsit megvál-

A

Leegyszerűsítve elmondható, hogy az előrejelző modellek egy 3D-s rácshálózat pontjaira számolják ki a légköri állapothatározókat, hat bonyolult egyenlet (az ún. hidro-termodinamikai egyenletrendszer) segít22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

toztatják, majd így futtatják le. Ezzel nem egy előrejelzést kapnak, hanem előrejelzések együttesét, amelyből megbecsülik a jövőbeni időjárás alakulását. A hosszú távú előrejelzést ennek ismeretében érdemes olvasni.

A fentiekből logikusan következik, hogy minél több rács­pont áll(na) rendelkezésünkre egy modellben, annál pontosabb prognózist fogunk kapni, viszont annál több számítást is szükséges elvégezni. Az egyik probléma az, hogy a rácspontok között nem látjuk megfelelően a légkört, így az előrejelzés bizonytalanná válik. A nagyobb skálájú folyamatokat, mint például egy ciklont vagy anticiklont, a rácspontok segítségével jól le tudunk írni, de egy kis térségű folyamat, mint például egy tavaszi zivatar sokszor láthatatlan marad, mivel elképzelhető, hogy két rácspont közé ékelődik. Többek között ezért is nagyon fontos az előrejelző szakember tapasztalata, hiszen a természeti adottságokat és a helyi hatásokat is figyelembe véve készíti el előrejelzését egy térségre, így javítva a regionális előrejelzéseket. Nyilván ilyenkor felmerül az emberi tévedés kockázata is, de például a balatoni viharok esetében a sokéves tapasztalaton alapuló helyi ismeretek többet érhetnek a modellnél. Tovább nehezíti a Magyarországra szóló prognózisok készítését, hogy hazánk három éghajlati zóna határán helyezkedik el, területén óceáni, kontinentális és mediterrán hatások is érvényesülnek. Ezenfelül pedig a zárt medencejelleg szintén bonyolítja a pontos előrejelzések készítését.

A másik probléma az, hogy ugyan vannak már szuperszámítógépeink a bonyolult számításokhoz, a rendkívül összetett légkör előre nem ismert hatások miatt annyit

változik 4-5 nap alatt, hogy már nem lesz releváns, hogy honnan indult el a folyamat. Hiába a sok mérési adat és mérőállomás, egy idő után már nem pontos eredményeket adnak a modellfuttatások, mert nem jók a beállított kezdeti feltételek. Annak érdekében, hogy a megbízható előrejelzés további napokkal bővüljön, folyamatos meteorológiai kutatások és fejlesztések zajlanak.

Ne menjünk ma sehova, el fogunk ázni!

Mielőtt elővesszük a telefonunkat, hogy megnézzük rajta az időjárás-előrejelzést, jobb, ha tudjuk, hogy a sokszor használt külföldi applikációk rácsfelbontása ritkább Magyarország területére. Ezért például a fent említett, nehezen prognosztizálható helyi zivatarokat nem fogják pontosan mutatni. Ha már megdörrent az ég, avagy látszanak a baljós felhők, érdemes valamelyik hazai oldal radarképét böngészni, amely pontosabban mutatja a csapadékzóna mozgását a térképen. Azt se feledjük azonban, hogy a csapadék eloszlásának és intenzitásának előrejelzése az egyik legnehezebb meteorológiai feladat.

Szintén fontos és az előrejelzés módszertanától valójában független kérdés az adatok vizualizációja, a grafikai dizájnelemek jelenléte az applikációkban, illetve azok használata, értelmezése. Gyakori felhasználói reakció például az, hogy a napocska piktogramja mögé kerülő, felhőt vagy netán esőt ábrázoló ikon alapján egyből kijelentjük, hogy rossz lesz az idő aznap. Miközben az előrejelzések ehhez hasonló vizuális ábrázolása többnyire regionális, rövid ideig fennálló zápor- vagy zivatartevékenység valószínűségét jelöli. Mielőtt megriadunk a piktogram láttán, érdemes tehát elolvasni a szöveges leírást, a valószínűség arányát és az óránkénti bontást. Hogy a gyakori példánál maradjunk: mivel a zivatarfelhők jellemzően a kora délutáni órákra állnak össze, egy 30%os valószínűségi jelzés mellett jó eséllyel tervezhetünk szabadtéri programot a délelőttre.

Indulás előtt mindenképpen érdemes felkeresni az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapját (www.met.hu), hogy az esetlegesen fennálló kétségeket kizárjuk. Különösen azért, mert az OMSZ legújabb fejlesztése, a Meteora telefonos applikáció a külföldi társainál sűrűbb rácshálózattal rendelkezik, így pontosabb előrejelzést kaphatunk. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

tudástár

Kiránduljunk Írta: Sághy Melinda, Kiss Tamás

Fotó: Magócsi Márton

24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vagyis a kutyám és én. Fogjuk magunkat, és irány az erdő! Ennyire egyszerű. Vagy mégsem? Egy biztos: a természetjárás próbára tesz minden felelős kutyatartót.

hat lábon!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

tudástár lőszeretettel kirándulunk házi kedvenceinkkel, hiszen ők is családtagok, és a kikapcsolódás nem az igazi nélkülük. „Hatlábúként” azonban jó pár szabályt be kell tartanunk, hogy a kirándulás mind az erdei élővilág, mind pedig családunk és más kirándulók számára zökkenő-, stressz- és balesetmentesen végződjön.

Tekintsük át, mit érdemes tudni a kutyával való kirándulásról, hogy az erdőlátogatás mindenkinek jó és maradandó élmény legyen.

E

Fotó: Magócsi Márton

A helyszín megválasztása Először is érdemes körültekintően kiválasztani az útvonalat, nehogy útközben nem várt nehézségekkel találjuk szemben magunkat. Sok kutya remekül teljesít különböző akadályokon, de tartsuk szem előtt: hű társunknak nincs keze, így erős kihívásokkal küzd olyan szakaszokon, ahol mászni kell. Nincs ilyenekből sok hazánkban, de néhány népszerű kirándulóhely kapásból kiesik a lehetséges útvonalak közül: például a Rám-szakadék és a Holdvilág-árok.

Ezeken a helyeken egyébként is annyi az ember egy szép hétvégén, hogy nemcsak ebünk, hanem saját nyugalmunk érdekében is jobban tesszük, ha másfelé indulunk kirándulni.

Ne feledkezzünk meg az útvonal tervezésekor kutyánk vízigényéről sem. Főleg meleg, száraz,

Fotó: Adobe Stock

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hátizsákban kutyánk a saját vizét cipeli – Fotó: Adobe Stock

nyári napokon érdemes útba ejteni megfelelő tisztaságú patakokat, tavakat, ahol kutyánk pótolni tudja az elvesztett vízmennyiséget, vagy ha ilyesmi nem esik útba, mi magunk vigyünk megfelelő mennyiségű ivóvizet mindannyiunk számára.

Többnapos túrán nagyobb testű kutyánk segítségünkre lehet a kiránduláshoz elengedhetetlenül szükséges felszerelés cipelésében. Léteznek ugyanis remekül felépített, kutyák számára kialakított hátizsákok. Érdemes körültekintően eljárni: a kutya pontos lemérése után kön�nyen megtalálhatod a számára kényelmes és anatómiailag leginkább megfelelő hátizsákot.

Egy jó kutyahátizsák könnyű, tartós, állítható, így segítheti a megfelelő súlyelosztást, ezáltal kényelmes és gerinckímélő viselet kutyánk számára.

A kirándulás pórázon biztonságos igazán – Fotó: Csanádi Márton

Ha túránk során étteremben kívánunk étkezni, érdemes előre telefonon érdeklődni, hogy négylábú társunk kívánatos-e a vendéglátóhelyen. Nyitott helyeken már szinte mindenhol szívesen látják állatainkat. Általánosságban elmondható az is, hogy az étkezőhelyek egyre nyitottabbak a kutyások iránt, és ritkán ütközünk elutasításba, ám amennyiben biztosra akarunk menni, érdemes előre tájékozódni.

Kutyaetika a természetben Négylábú útitársainkat erősen ajánlott pórázon, illetve láb mellett vezetni. Adja magát, hogy az erdőben végre elengedjük kedvencünket, de amellett, hogy ez jogszabályba ütközik, felvet számtalan kényes kérdést is, amelyek mind-mind a felelős kutyatartásról szólnak, fajtától függetlenül.

Az erdőjáró emberek általában állatbarátok, de akkor sem vehetjük teljesen készpénznek minden szembejövő turista esetében, hogy a kedvencünk másokból is olyan örömet fog kiváltani, mint amilyet számunkra okoz nap mint nap.

Semmiképpen se hagyjuk, hogy ebünk felugráljon, összesározza, megnyalja a velünk szembejövőket, netán rosszabb esetben megkapja őket.

Olyan személy számára, aki fél a kutyától, nem lesz megnyugtató, ha több tíz méterről ordibáljuk, hogy „nem bánt, nem bánt!”. A gyerekek számára pedig komoly lelki traumát tud okozni egy kedves, de túl közvetlen kutyus.

Ne engedjük kedvencünket más kutyával barátkozni, ha az szemmel láthatóan félős vagy éppen agresszív. Amennyiben megkülönböztető jelzéssel ellátott, dolgozó kutyával (segítő-, vadászó, szarvasgomba-kereső kutyával) találkozunk, ne zavarjuk munkája közben.

Ezen a ponton érdemes kiemelni azt, ami otthon is evidens (vagy legalábbis annak kellene lennie), de az erdőben, szokatlan környezetben nagyon láthatóvá válik: alapvető fontosságú,

Fotó: Csanádi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

tudástár

Szabadon engedett kutyánk zavarhatja a természet lakóit, de rá is számos veszély leselkedhet – Fotó: Milton Cogheil / Adobe Stock

hogy folyamatosan képezzük kutyáinkat és ezzel együtt magunkat is mint tulajdonost – ez a hétköznapi életünket is megkönnyíti. A jó szocializáció, a többi kutyával, állattal történő békés vagy legalább elkerülő viselkedés és az engedelmesség egy kiránduláson is fontos.

Például ott vannak a terepfutók, a bringások és a lovasok, akik gyorsabb mozgásukból adódóan

Tudtad?

terelő- vagy hajtóösztönt is kiválthatnak kutyánkból, ezért ezek a helyzetek fokozott figyelmet igényelnek. Ha állatunk van annyira képzett, hogy bármikor visszahívható, ha meglát egy menekülő vadat, vagy rögtön lábnál marad, ha félreállunk, hogy elengedjünk egy futót vagy egy kiránduló családot, mi pedig vagyunk annyira tudatosak, hogy kirándulás közben folyamatosan figyeljünk minden lehetséges konfliktushelyzetet, ebben az esetben a póráz elhagyása – felelősségünk teljes tudatában - egy kevésbé frekventált helyen már opció lehet, függetlenül attól, hogy jogszabályba ütközik. Minden más esetben pedig ott a póráz, amelynek hosszával tudunk kisebb-nagyobb szabadságot adni négylábú útitársunknak.

A lovassal való találkozás különösen érzékeny pontja a kutyával való természetjárásnak. Ne feledjük, hogy a ló „evolúciósan” menekülő állat, a legkisebb zajtól, számára furcsa reakciótól is megijedhet, ezzel esetleg bajba sodorva lovasát. Nyugodt, határozott viselkedésünkkel, kutyánkat kordában és pórázon tartva elkerülhetjük a felesleges konfliktusokat és baleseteket.

Fotó: Csanádi Márton

Magyarországnak 9, nemzetközileg is elismert kutyafajtája van, amelyek 2017-ben a hungarikumok közé is bekerültek. E fajták között van pásztor-, terelő- és vadászkutya is: kuvasz, komondor, puli, pumi mudi, rövid szőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, magyar agár és erdélyi kopó.

Mindegyik fajtánk munkakutya, ebből adódóan nagy a mozgásigényük és rendkívül tanulékonyak, szükségük is van a „kihívásokra”. Akár hobbikutyaként is, de mindenképpen megfelelő tartás és előképzettség mellett e fajták mindegyike remek társa lehet a természetjáróknak. A fajtákkal kapcsolatos információkért keresd a fajtagondozó egyesületeket!

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

A vadász meg az ösztön Elsőre nem is gondolnánk, de több, a vadgazdálkodásra, a természetvédelemre, az állatjólétre is vonatkozó jogszabály rendelkezik arról, hogy mit és hogyan tehetünk meg kutyánkkal a szabadban. Ahogy egy fokozottan védett, természeti értékekben gazdag területen mi magunk is okozhatunk komoly kárt többek között a védett növény- és állatfajokban (például taposással), úgy a kutyánk is. Ezzel egyidejűleg fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a természet veszélyforrás is lehet négylábú társunk számára.

Vadászles kihelyezett sótömbbel Fotók: Magócsi Márton

Magyarország természeti környezetének jelentős része vadászterületnek minősül. Azaz a kirándulóhelyeken a vadászatra jogosultat vadgazdálkodási terv kötelezi a szakszerű vadgazdálkodásra, így hivatásos vadász alkalmazására, illetve a vadállomány védelmére (dúvadgyérítés, vadföldművelés, vadtakarmány-előállítás) is.

Legyen akár fajtatiszta, akár keverék a kutyád, egy dologban biztos lehetsz: a kutya háziasításával az ősöktől örökölt vadászösztöne nem veszett el. Tekintve, hogy biológiai lények, még a nagyon

megbízható kutyák esetében is akadhat kivétel, és könnyen egy-egy vad után eredhet. Január végén, február elején például fialnak a vaddisznók, így összefuthatunk malacait vezető, védő kocával. E találkozást jobb elkerülni: a kocák igen vehemensen védelmezhetik kicsinyeiket, komoly sérüléseket okozhatnak ebünknek, de akár nekünk is. A szarvasfélék április és július között ellenek. Egy elengedett kutya megtalálhatja a gidákat és, a borjakat, amelyeket ezért anyjuk ott is hagyhat, de kutyánk egy óvatlan vagy szándékos mozdulattal akár meg is ölheti a gyámoltalan állatot. Jobb, ha tudjuk: bármely vadfaj egyedében okozott kárért az azt okozó kutya tulajdonosa felel.

Vadászterületen a vadászati törvény vonatkozó szakaszai alapján a vadat űző vagy a vadat elejtő kutya elfogható vagy elejthető, ha a vad sérelme másként nem hárítható el. És mindig

A vadászó erdélyi kopók mindig a vad után erednének – Fotó: Csanádi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

tudástár bálysértést követ el”. Ezen szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.

A GPS-nyakörv biztonsági megoldást jelent – Fotó: Adobe Stock

a vadász dönt. Ezenfelül meg kell említeni, hogy a szőrmés ragadozók gyérítésére a vadásztársaságok jogszerűen alkalmaznak ölő-, közismertebb nevükön hattyúnyak- vagy tányércsapdákat. Ezeket az eszközöket általában a hivatásos vadász kezeli, és a veszettség elleni immunizálás miatt felszaporodott róka- és aranysakál-állomány szabályozására szolgálnak. A csapdákat arra tervezték, hogy azokat jól álcázva és csalifalattal ellátva megfogja és szenvedést nem okozva elpusztítsa a gyanútlan rókát, illetve az aranysakált. Vigyázzunk, hogy az esetlegesen póráz nélkül vezetett, elcsámborgott kutyánk ne essen a csapda áldozatául!

Sajnos nem kötelező, de a vadászatra jogosultak általában kiplakátolják, ha a térségben csapdákat helyeztek ki.

A fentiekből láthatjuk, hogy a többi turistára nézve, de a természet és a vadállomány védelme érdekében is minden szempontból az az etikus kutyatartói viselkedés, ha négylábú társunkat pórázon vezetjük erdőn-mezőn. Ezenfelül készüljünk fel arra is, ha megtörténik a baj: legyen nálunk kutyánk oltási könyve, elsősegélycsomag, esetleg a környék állatorvosainak címlistája, és bizony a szájkosárra is szükség lehet például az étteremben, illetve kérhetik is használatát egy- egy népszerűbb látnivalónál.

Mit tehetünk a kutyák paraziták elleni védelme érdekében?

Négylábú társunk esetében is elsődleges fontosságú, hogy megfelelő védelemmel rendelkezzenek a külső és a belső élősködők ellen. Az erdőt sűrűn látogató kutyákat érdemes minimum havi rendszerességgel féreghajtóval ellátni. Akaratlanul is felveheti különböző férgek lárváit, petéit.

Az erdőben előforduló, vérszívó paraziták esetében szinte mindenkinek a kullancsok jutnak eszébe. A kullancsok aktivitása elsősorban a számukra elengedhetetlen pára- és nedvességtarta-

Ha mégis megkockáztatjuk, hogy póráz nélkül kirándulunk kutyánkkal, akkor az elcsatangolás esetére biztonsági megoldást jelenthet, ha telefonszámmal ellátott láthatósági nyakörvet és/vagy mellényt adunk rá, de használhatunk GSM-jeladót telefonos applikációval, vagy elláthatjuk GPS-es jeladóval is négylábú társunkat.

Fontos és érdemes tudni róla, hogy aki a „felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, illetve természeti és védett természeti területen vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső (szarvasgomba-kereső) kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, sza30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Védekezzünk a betegségeket terjesztő paraziták ellen! – Fotó: Adobe Stock

lomhoz köthető. Korábban Magyarországon két kullancsaktivitási csúcsot figyelhettünk meg: egyet a március és június közötti időszakban, egy kisebbet pedig szeptemberben.

Mivel a telek egyre enyhébbek, az „elérhető” nedvesség adott, így mára már a késő őszi, téli, illetve kora tavaszi túráinkon is találkozhatunk a kis vérszívókkal.

Nehéz terepen a póráz még a gyaloglásban

is segítséget jelenthet – Fotó: Magócsi Márton A hazai kullancsfajok esetében a vérszívás önmagában nem lenne veszélyes, de ezek az állatok sajnos számtalan kórokozó terjesztői lehetnek. Amíg a forduljunk állatorvoshoz. Ne várjuk meg, míg kullancs vért szív, addig elméletileg nem juthatnak be az általa kedvetlen lesz, illetve belázasodik. A babézióterjesztett kórokozók a gazdaállat szervezetébe. Amikor megszívta zissal fertőzött állat vörösvérsejtjei szétesnek, magát, és elengedi a gazdát, akkor a nyálával juttathatja be az általa így a festékanyaguk a vizeletbe jut, az barnás hordozott kórokozókat. Fontos tudni, hogy a kullancsoknak csak színűvé válik. E tünet jelentkezése után az állat egy része hordozza a különféle betegségek kórokozóit, és ezeknek kezelés nélkül napokon belül elpusztulhat. is csak egy része adja át a patogéneket vérszívása során. Ezek mind emberre, mind a kutyára nézve is ártalmasak lehetnek. Így egy- A Lyme-kór jellegzetes tünete a Lyme-folt, egy kiadósabb erdei vagy mezei gyaloglás után mindenképpen amely a csípés helyén alakul ki. Az emberrel fontos átnézi magunkat és kedvenceinket, hiszen, ha a kullancsot ellentétben ennek felismerése kutyák esetében még a vérszívás fázisában megtaláljuk és szakszerűen eltávolítjuk, nehézkes. A fertőzés után, akár hónapok elteljelentősen csökkenthetjük a fertőződés kockázatát. tével szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideggyulladás, ízületi gyulladás A kullancsok által terjesztett betegségek közül hazánk terüle- léphet fel. Az időben felismert esetek viszont tén főleg a babéziózis és a kutyákat is érintő Lyme-kór fordul jól gyógyíthatók. elő. Amennyiben ebünk átvizsgálása során kullancsot találtunk benne, és a csípést követő hétben a kutya étvágytalan, azonnal Nemcsak a kullancsok, hanem a szúnyogok is lehetnek súlyos betegséget okozó paraziták hordozói. A klímaváltozásnak köszönhetően délről terjedő szúnyogfajok egyedei terjeszthetik a bőr- és szívférgességet okozó, Dirofilaria nembe tartozó fonálféregfajokat, amelyek Európa-szerte újabb és újabb országokból kerülnek elő. Az utóbbi években sajnos Magyarország egyre több területéről jegyeztek fel eseteket. Leginkább a vízpartok közelében élő vagy kiránduló kutyák vannak veszélyben, de manapság már Magyarország rengeteg táj­ egysége fertőzött.

Fotó: Adobe Stock

Mind a bőr-, mind a szívférgesség hosszú ideig tünetmentes lehet, majd egyre súlyosbodó tüneteket mutathat. Kezelés nélkül a bőrférgesség extrém esetben vörösvérsejt-károsodást,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

tudástár

Fotó: Magócsi Márton

nyiségben gondot okozhatnak, ahogy arra a The Guardian oldalán megjelent cikkében Damian Carrington nemrég felhívta a figyelmet. Belga kutatók négy védett természeti terület turistaútjai mellett vizsgálták a talaj összetételét és e területek növényzetét. Azt találták, hogy a népszerű ösvények mentén a kutyaürüléknek köszönhetően a talaj nitrogénés foszfortartalma már a törvényben foglalt határértéket is meghaladta, ennek köszönhetően pedig olyan gyomnövények szaporodtak el, amelyek jól tolerálják, sőt kedvelik az ilyen talajokat. Ezzel a kutyák nemcsak a természetes növényzetre voltak közvetve negatív hatással, hanem az ahhoz kötődő (pl. búvóhely, tápnövény) állatok populációira is. E kutatás alapján joggal mondhatjuk, hogy kutyánk „melléktermékének” nem csupán a szaga, de a környezeti, illetve ökológiai hatása is jelentős. Bonyolítja a dolgot, hogy egy műanyagból készült ürüléktároló zacskó lebomlási ideje akár 1000 év is lehet. Annyi bizonyos, hogy ahogy lakott területen, úgy a turistautakon is illik a kutyák ürülékét felszedni, amely nem mellesleg rengeteg megbetegedésért lehet felelős.

vérrögöket, ezáltal érelzáródásokat, máj-, veseés szívizomgyulladást is okozhat. A szívférgesség kezelése nehézkes és költséges. Az állat közérzete egyre rosszabb, köhögés, nehézlégzés, gyengeség észlelhető, terhelésre ájulás, ödémás végtagok vagy hasi folyadék felszaporodása formájában jelentkezhetnek az első tünetek. A szívférgek a keringési és a légzőrendszer mellett egyéb szerveket is károsíthatnak. BárDirofilaria nembeli mi hasonlót tapasztalunk, azonfonálféreg lárvája a vérben Egyedül nem megy? nal forduljunk állatorvoshoz, de Fotó: Adobe Stock Ha kedvet érzel a kutyás kiránduláshoz, de egyedül, célszerű évente bőr- és szívféregtapasztalat nélkül még ódzkodsz elindulni, több lehetőség kötesztet végeztetni erdőt járó kutyáinkon. zül is választhatsz. A vizslatúrák például már 2007 óta kerülnek A fentiek elkerülése érdekében a kullancsok és rendszeresen megrendezésre. A nevükből is következik, hogy ela szúnyogok elleni védekezés elengedhetetlen. sősorban vizslák és vizslás gazdik számára szerveznek kiránduE célra már remek készítmények állnak ren- lásokat, de szívesen látnak más fajtatársakat, esetleg keverékeket, delkezésünkre, spot-onok, permetek, citromfű- befogadott kutyákat is. tartalmú természetes oldatok vagy nyakörvek Jól felépített és átlátható honlapot (www.vizslatura.hu) működtetformájában. nek, amelyről nemcsak a közelgő eseményekről informálódhatsz, Mi a helyzet a kutyák de akár kutyapanziókról vagy kutyás szállásokról, éttermekről is anyagcseretermékeivel? olvashatsz beszámolókat. Ezenkívül minden egyéb kutyás témában Az nem kérdés, hogy lakott területen gondol- is közölnek érdekes cikkeket. Profi csapat, ajánljuk őket!  kodás nélkül összeszedjük ebünk után az ürüléket: így etikus, ráadásul jogszabály is előírja. Jó kirándulást hat lábon!

Az erdőben ez a kérdés sem olyan egyszerű.

Tudjuk, hogy minden állat anyagcsere-végterTovábbi, már bevált, négylábúakkal méke nagy mennyiségű nitrogént és foszfort is jól járható útvonalakat, valamint tartalmaz. Ezekre az elemekre ugyan mintermészetjáró partnereket is találhatsz den növénynek szüksége van, de nagy men�a QR-kódok segítségével.

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám

Tavi denevér

Vizek vonzásában Írta: Nagy Loránd István

E havi választottunk egy eurázsiai elterjedésű emlős, amelyet Magyarországtól nyugatra elsősorban épületlakó fajként tartanak számon, hazánkban azonban az ártéri erdőségekhez kötődő, faodvakban élő állományai is jelentősek. A téli hibernációjukból március–áprilisban felébredő tavi denevérek szülőkolóniákba tömörülő nőstényei rendszerint június elején hozzák világra utódjaikat, majd a kolóniák felbomlását követően a hegyvidéki nászbarlangok felé veszik az útjukat.

Fotó: Adobe Stock

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

A

denevérek (Chiroptera) rendje kisdenevérek (Microchiroptera) alrendjének simaorrúdenevér-félék (Vespertilionidae) családjába tartozó tavi denevér (Myotis dasycneme) elterjedési területe Franciaországtól egészen a szibériai Jenyiszej folyóig húzódik.

Magyarországon alföldi és hegyvidéki területeken egyaránt megtalálható, jelentősebb állományai ugyanakkor nagy folyamaink (Duna, Tisza, Dráva), azok mellékfolyói (Maros, Körösök) és nagy tavaink mentén élnek. Nyaranta legnagyobb egyedszámban a Duna-völgy alsó részén (Gemenci-erdő, Béda–Karapancsa) és a Közép-Tiszavidéken van jelen, míg nászidőszakban, illetve a telelés ideje alatt hegyvidékeinken (pl. Bükk, Bakony, Mecsek, Pilis) is előfordul. A tavi denevéreknek nem pusztán nagy kiterjedésű, táplálkozóterületként használt víztestekre, hanem megfelelő nyári szálláshelyekre is szükségük van a boldoguláshoz. Az április–májusban szülőkolóniákba tömörülő nőstények erre a célra gyakran vízparti vagy vízhez közeli épületeket (templomok tornya, családi házak padlása), valamint idős ártéri erdőségekben található faodvakat használnak. Amíg az odúlakó kolóniák rendre néhány tíz (esetenként száz), addig az épületlakók több száz (esetenként ezer) egyedet számlálhatnak. Ahogy azt már a bevezetőben is említettük, a nőstények rendszerint június elején adnak életet utódjaiknak, a párzási időszak azonban augusztus végén, a szülőkolóniák felbomlását követően veszi kezdetét. Nem is akárhol, hanem azoknál a nászbarlangoknál, ahová egy-egy nagyobb terület tavi denevérei vándoroltak el, olykor jelentős távolságot, akár 150-200 kilométert megtéve. Vonulásuk során – amelynek rekordtávolsága Európában elérte a 350 kilométert – valószínűleg nagyobb vízfolyásokat követnek. Az olvasóban most felmerülhet a kérdés: hogy láthatnak napvilágot az újszülött denevérek júniusban, ha a szülei csak hóna-

pokkal később párzanak? A válasz az, hogy a nőstények megtermékenyülése késleltetve, a téli hibernációból való felébredésüket követően történik meg, a hímivarsejtek pedig egészen addig a méhükben vagy a petevezetőjükben „várják a bevetést”. A telelés október–novemberben veszi kezdetét. A tavi denevérek egy része hegyvidéki barlangokban vészeli át a zord időszakot, egy részük (hazai megfigyelések tükrében a jelentősebb részük) viszont vis�szatér a nyári szálláshelyekre, hogy ártéri faodvakban vagy épületekben kezdjék meg téli hibernációjukat.

A tavi denevér közepes termetű denevérfaj, testhossza 55–67, alkarhossza 43–49 milliméter, tömege 12–20 gramm. Háta szürkésbarna, hasa szürkésfehér, előrehajló fülfedője rövid, lábfeje nagy méretű. Zsákmányának zömét közvetlenül a vízfelszín felett repülő rovarok (kétszárnyúak, tegzesek, bogarak, lepkék) alkotják, de a víz felszínén úszó prédaállatokra, alkalmanként pedig halakra is le-lecsap. Nagy hasznát veszi ilyenkor a méretes lábainak, amelyekkel áldozatát megragadja. Vadászata során ultrahanggal tájékozódik.

Jövője – oly sok más fajéhoz hasonlóan – veszélyben forog, elsősorban az idős, odvas fáknak is otthont adó ártéri erdőségek kiterjedésének csökkenése, másodsorban az épületlakó kolóniákat érintő nemkívánatos emberi beavatkozások (zavarás, épületfelújítás, berepülőnyílások lezárása) miatt. A fokozottan védett, széles zsákmányrepertoárral rendelkező gyöngybagoly (Tyto alba) templomtornyokban való megtelepedése szintén veszélyforrásnak tekinthető az ott tanyázó tavi denevérekre nézve, ezt viszont igazságtalanság volna a „tollas lakótárs” szemére vetni. Mindenki a fennmaradásra hajt. 

Kiemelt oltalom A tavi denevér (Myotis dasycneme) a fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon.

Természetvédelmi értéke 100 000 forint egyedenként. E közepes termetű denevérfaj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása NT (Near Threatened), azaz veszélyeztetettséghez közeli.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

História

Kisnánai vár

Legendás rom a Mátra lábánál

Az ország egyik legromantikusabb várromját kivételeÍrta: Hidvégi Brigitta sen nem egy hegyFotók: Magócsi Márton csúcson, hanem Gyöngyös és Eger között félúton, egy apró település, Kisnána közepén találjuk.

Egy szerény dombocskán emelkedik, ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne impozáns.

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

História z igazsághoz hozzátartozik, hogy a kezdetek kezdetén szó sem volt várról, csupán egy körtemplom állt itt. Ennek alaprajza még ma is kivehető – mutatja vezetőnk, Csabai András, aki beavat minket a vár történetébe. András hobbiból és lelkesedésből szokott csoportokat körbevezetni, emellett egy hagyományőrző egyesület, a Nánai Sólymos Vitézek alapítója és a Kisnánai Várért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A

Ezek után nem meglepő, hogy szívügye a vár sorsa, ahol gyerekként sok időt töltött. Elbűvölte Móré László története és a vár körül keringő mondák, és maga is számos legendát írt.

Azt mondja, úgy veszi észre, a látogatók nagyon díjazzák ezeket a meséket, és nem egy sztorijával már írásos formában is találkozott itt-ott.

A vár helyén az 1100-as évek környékén csak egy kör­ templom állt

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a falu egyik leghűségesebb lokálpatriótája és egyben legnagyobb mesélője visz körbe minket, akitől nehéz olyat kérdezni a várral és a környékkel kapcsolatban, amitől zavarba jön.

A homályba veszett kétszáz év A már említett rotundát valamikor 1100 környékén az Aba nemzetség tagjai építtették. Már önmagában ez nagy szó, hiszen a ke-

Az elmúlt majd ezer évből jó néhány lelet fennmaradt

reszténység elterjedésének kezdetén közel sem volt minden faluban templom, sőt István király anno azt szorgalmazta, hogy fogjon össze 10 település, és próbáljanak legalább együtt emelni egyet. Ehhez képest a terület akkori birtokosai olyan hatalommal és vagyonnal bírtak, hogy saját maguk építtettek templomot. De mégis kik voltak ezek az Abák? Ez már csak azért is érdekes, mert a kisnánai vár történetét általában a Kompoltiakkal szokták kezdeni az 1300-as évektől, előttük azonban már jó kétszáz évvel állt itt egy épület: a templom.

Az Aba nemzetség tagjai a kabarok, a Kazár Birodalom ellen fellázadó, abból kivált nép tagjai, akik a honfoglaló magyarokhoz csatlakoztak. „A pusztai nomád népeknek volt egy olyan szokása, hogy ha egy területet meghódítottak, vagy bárki csatlakozott hozzájuk – ezt egyébként a hunoktól kezdve a mongolokig mindenki így csinálta –, ezek a csatlakozott vagy meghódított népek voltak azok, akiknek elöl kellett menni, ha csatába készült a törzs­szövetség, és az utóvédet is ők alkották, amikor menekülőre kellett fogni” – magyarázza Csabai András. „Ha letelepedtek, őket rakták a határokra, mezsgyékre, gyepűkre. A Mátra vidéke is egy ilyen gyepűvidék volt akkoriban” – teszi hozzá. Így kerültek a környékre az Aba nemzetség tagjai, köztük az erős és hatalmas Csobánka család, akik valószínűsíthetően a templomot emeltették. Nem is akárhogyan. Akkoriban szokás szerint „keleteltek”, ami azt jelenti, hogy

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

pontosan meghatározták, hová kerül az épület, illetve hogyan tájolják azt. A cél az volt, hogy a megfelelő helyen legyen egy kis ablak, ahol a nap első sugara az oltárra vetül a templom szentjének napján. Ez itt május 31-ére esett, az volt akkoriban ugyanis a mindenszentek napja, amelynek a tiszteletére az épületet felszentelték.

Legutóbb 2010-ben újították fel az önkor­ mányzat tulajdonában álló várat

Az előkelő Kompoltiak A Kompoltiak szintén az Aba nemzetséghez tartoztak. A rozgonyi csata után kerülhetett a tulajdonukba a birtok, mert jó érzékkel Károly Róbertet támogatták, aki győzött, majd szétosztotta a megszerzett területeket. Az első tulajdonos Kompoltit, Pétert még nem igazán izgatta Nána, hiszen volt lakhelye máshol, 1325-ben viszont meghalt, és három fia örökölte birtokait. Kisnánát, amelyet akkoriban

Balra egy ivókút dísze, jobbra Kompolti László sírkövének rekonstrukciója

még Egyházasnának hívtak, István kapta meg, aki ide is költözött. A befolyásos Kompoltiakat sokan látogatták, ezért szükségük volt egy olyan épületre, ahol akár egy egész vadászkompániát el lehet szállásolni megfelelő körülmények között. Így jött létre a templomdomb délnyugati részén az udvarház, amelynek kőből készült pincéje és modern padlófűtése is volt.

Nem vicc, az úgynevezett hypocaustumot már a rómaiak kitalálták: ez egy olyan kemence az alsó szinten, amelynek a hőjét és a füstjét a padlóban vezették el, így melegítve fel a házat.

István fiai már bárói rangot viseltek. László 1428-ban hunyt el, akkorra a kis rotunda helyén egy jóval nagyobb, gótikus templom állt, amelynek szentélyében temették el. A sírköve ma is látható, bár csak a faragott kőtömb egyik csücske eredeti, a többi részét, ahogy az már lenni szokott, valószínűleg a falu házaiban találjuk, a helyiek ugyanis a vár köveiből is építkeztek a 18. századtól.

Az 1440-es években Kompolti János palotává bővíttette az épületet, amelyet palánkkal vettek körbe. Ezt hamarosan a huszita rablóbandák miatt kőfalra cserélték, ekkortól beszélhetünk szó szoros értelmében vett várról. Az 1450-es években további szárnnyal, gazdasági épülettel,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

História

belső kaputoronnyal és várfallal bővült az épületegyüttes, 1480-tól pedig korszerűsítésre és még több bővítésre került sor.

A közösségi használatú borospince a vár alatt

Mikori is a kaputorony?

A belső kaputorony keletkezése némi fejtörésre adhat okot. Az elfogadott, legvalószínűbb álláspont az, hogy az uradalmi központ várrá alakulása után épült, ez azonban vezetőnk szerint nem tűnik teljesen logikusnak. Hangsúlyozza, hogy amit elmond, az szigorúan csak egy felvetés, és eddig szakértők még nem végeztek kutatást a témában, de megosztja velünk az elképzelését, amely egy műemlékes ismeretekkel is rendelkező, építész barátja megállapításán alapul.

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kompolti család több ütemben bővíttette a várat

Ez a barát ugyanis a belső kaputoronyba lépve és felnézve azonnal megjegyezte, hogy szerinte ez bizony egy késő román kori boltozat. Idáig azonban úgy lehetett tudni, hogy a torony később, már az 1400-as években épült. „Nagyon ritkán fordulhatott elő, én nem is tudok ilyenről, hogy jóval régebbi, már elavultnak számító, nem divatos stílusban építkeztek volna tehetős családok” – mondja Csabai András, rámutatva, hogy a gazdag família a templomtornyot is az akkoriban jellemző gótikus stílusban építtette át, nem a divatjamúlt romanika jegyében. Úgy véli, ha anno a Csobánkák elég módosak voltak ahhoz, hogy saját templomuk legyen, akár lakótoronnyal is rendelkezhettek, amelyet valamikor az 1200-as években emelhettek.

A torony öt szintből áll, beleértve a tetejét is, ahová először egy külső, majd egy keskeny belső lépcsőn keresztül bárki feljuthat, és ahonnan csoda szép kilátás tárul a környékbeli hegyekre.

A torony belsejében egy berendezett várnagyi szoba található, illetve egy másik szinten tablókon nyomon követhetjük a vár épülésének, bővülésének történetét, és néhány régészeti leletet is szemügyre vehetünk.

Amikor 1521-ben férfiágon kihalt a Kompolti család, birtokaik a Guti Országhokra szálltak, ugyanis korábban kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek. Az új tulajdonosok borospincét alakíttattak ki a belső várudvar alatt (ez ma is látható és használható), és reneszánsz

A romok keresztül-kasul bejárhatók, a torony tetejére is felmehetünk

Részletek az animációból, amely a vár egyes építési szakaszait mutatja be Forrás: Kisnána Községi Önkormányzat archívuma

nyíláskeretekkel díszíttették a palotát. Lebontatták az Anjou-kori udvarházat, az alagsort megtöltették földdel és ágyúállássá alakíttatták.

Később Losonczy István kezére került a vár, majd Csulai Móré László is birtokolta, akit azonban a török kiostromolt innen. 1560-ban felrobbantották az épületet, majd ezután szépen lassan az enyészeté lett. Az 1940-es években a községi leventék gyakorlóterületeként szolgált a terület, amely egészen az 1960-as évekbeli feltárásig csak egy bozótos domb volt csonka toronymaradványokkal, ahol libát legeltettek.

A feltárás után felújítás következett, majd 2010-ben korszerűsítési, állagmegóvási munkálatokat végeztek, néhány falat megmagasítottak, illetve befedték az Anjou-kori udvarházat,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

História ahol most egy időszaki, helyi iskolatörténeti kiállítást lehet megnézni, valamint azt az animációs filmet, amely a vár történetét meséli el.

A sárkány legendája A zegzugos épület fedett és fedetlen részein egyéb érdekességekre is bukkanhatunk, a pincében például kőtárat és egy megtalálásakor 300 kilós opáltömböt vehetünk szemügyre, amely a közeli kőbányából került elő. Meglepő, de a várban még egy „könyvesház” is működik, ahová bárki elhozhatja a megunt, nem olvasott köteteit, illetve szemezgethet az itteniek közül.

A kútban egy szerencsehozó sárkány alszik

A történelmi elbeszélést a már említett legendák színesítik, amelyek nekünk is belopják magukat a szívünkbe. Megkérdezem Csabai Andrást, honnan jönnek ezek a kreatív ötletek, mire egyszerűen azt feleli, ő így működik. Nem szeretnénk előre lelőni az érdekes sztorikat, hiszen élőben a legjobb hallani őket, de egyet dióhéjban elmesélünk.

Az udvar egyik sarkában kút ásít, tetején rács, fölötte egy felirat: „Alvó sárkány kútja”. András elmeséli, hogy amikor Kompolti báró tagságot kapott a Sárkány Lovagrendben, hazaérkezve az első útja a hegyekbe vezetett, ahol az Ördögvályú-völgyben egy sárkány lakott.

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A könyvek közül bárki mazsolázhat, és idehozhatja megunt köteteit

Szövetségre lépett vele, megígérve neki, hogy minden újholdkor egy nyájat bocsát a rendelkezésére, cserébe pedig azt kéri, hogy a sárkány óvja a falut, és védje meg a csatákban. Amikor azonban a Kompolti család kihalt, a sárkány eljött, és összekucorodott a kútban, ahol ezer évig fog aludni, és miután felébred, a leheletével feltámasztja a Kompoltiakat, hogy együtt békében és bőségben kormányozzák a vidéket.

Az ezer évből ötszáz már eltelt, de addig is, amíg a sárkány kikászálódik a kútból, szerencsét lehet vele próbálni. Aki ugyanis beszívja ásítása közben a leheletét, azt Fortuna garantáltan a kegyeibe fogadja. És hogy mikor ásít a sárkány? A következőképpen derül ki: egy pénzérmét kell a kútba dobni, és ha csörrenést hallunk, az azt jelenti, hogy az érme az alvó jószág pikkelyein landolt. Ha azonban nem hallunk semmit, akkor a sárkány éppen kinyitotta a száját, és ásított, így abba hullott a pénzdarab. Ekkor kell jó nagyot lélegezni.

Nem kérdés, hogy ezt nekünk is ki kell próbálnunk, egy érmét dobok a kútba, és figyelek.

A pénzdarab leérkezve jól hallhatóan megcsörren. Úgy tűnik, ma nincs szerencsém, no de sebaj: még van időm próbálkozni az elkövetkezendő ötszáz évben. 

TAVASZRA HANGOLVA DOCKYARD OUTDOOR BP., KIRÁLY U. 59.

Bár romnak számít, egy órát még szakvezetés nélkül is el lehetet itt tölteni

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

A természethez való

(újra)kapcsolódás vágya Írta: Szigeti Ferenc Albert

Azért kell berendezni a tájat padokkal és egyéb infrastrukturális elemekkel, mert a városi ember már elszokott a természettől. Ha valaki biztonságosan ismeri valamely mesterség fogásait, azt meg is fogja kedvelni.

Ez így van a természetjárással is.

Madas Lászlónak, az 1969-ben létrejött Pilisi Állami Parkerdőgazdaság első, legendás hírű igazgatójának a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatban elhangzott, fent összefoglalt szavai jutnak eszembe a Budakeszi Vadaspark közelében található Szilfa-tisztáson. Fővárosi természetjáró szülőként jó párszor megfordultam itt a gyerekeimmel én is, nyúztuk mi is rendesen az elmúlt években valóban meglehetősen elkopott eszközöket.

A kedvelt kirándulóhelyen ma már új játszóvár, esőbeálló és pad-asztal garnitúra várja a kikapcsolódásra, pihenésre vágyó családokat, de országszerte is rengeteg hasonló fejlesztést láthatunk. A Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumi vezetésével, az erdőgazdaságok kivitelezésében ugyanis rengeteg erdei infrastrukturális

Dr.

Fotó: Farkas Péter

44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

elem (pad, pihenőhely, tűzrakó hely, esőbeálló, védőház, információs táblák, forrásfoglalat, erdei játszótér, biciklitároló) újult meg az elmúlt időszakban két EU-s pályázatnak köszönhetően.

Itt, a főváros környéki erdőkben, az úgynevezett park­ erdőkben hatványozottan vetődik fel a kérdés: miért is szükséges és érdemes hasonló tárgyakkal telerakni az erdőt, mi is ennek az üzenete? A kérdés megválaszolásához ismét a világszerte elismert erdészhez fordulok, aki nem mellesleg környezetvédő, az embert szolgáló munkájáért nemzetközi elismerésben részesült, és tevékenyen részt vett abban, hogy a Pilisi-parkerdő területe 1981-ben a világ egyik bioszféra-rezervátumává vált. Az elismerés mögött indokként szerepelt, hogy mintaszerű megoldások segítik a világváros tömegeinek kulturált üdülését a természetben, az ifjúság figyelmének a környezet felé való fordítását, miközben a természetközeli erdőgazdálkodás is teret nyert az általa irányított erdőkben.

Szóval a Pilisi-parkerdő valóban a legjobb hely arra, hogy feltegyük a kérdést, amelyet több mint 40 éve Rockenbauer Pál is feltett. „Mert ez egy nagy zöld gyógyszertár, és sokkal egyszerűbb így bevenni az orvosságot, mint pirulák formájában” – hangzott Madas László válasza a filmben. Fontos, hogy a természettől elszokott városi ember is kijöjjön a természetbe, ha csak pár órára

is, és feltöltődjön. Ő nem feltétlenül túrázni akar, hanem leülni. Ahhoz kell a pad, hogy legyen hova leülnie. Ülhetne a földre is, persze, de talán ez az első lépcső ahhoz, hogy egyáltalán kijöjjön, élvezze, és egyúttal megtanulja a természetben tartózkodás szabályait. S ez bizony fokozottan igaz ma, 40 év elteltével is, amikor egyre nagyobb tömegek keresik fel a természetet. A szakember azt is mondta a filmben, hogy ha biztonságosan ismeri valaki valamely mesterség fogásait, azt meg is fogja kedvelni. Szerinte így van ez a természetjárással is: ha tud tájékozódni, sátrat verni és megismeri az erdei ökoszisztéma hihetetlen csodáit, akkor megkedveli a természetjárást is, megtanulja a kulturált természetjárás szabályait, megérti a természetvédelem fontosságát.

Ugyanakkor 2022-ben szerintem azt is lényeges rögzíteni, s ezzel reményeim szerint Madas László is egyetértene, hogy az erdő nem Disneyland. A pad és az asztal rendben van, mert ott kulturáltan lehet enni, s ha már ül a városi ember a természetben, talán hamarosan el is indul felfedezni azt. Továbbá megépülése nem okoz kárt a természetben. A tűzrakó hely már csak az erdő védelme miatt is fontos. Az esőbeálló kétségkívül hasznos lehet. Az információs tábla jó, csak legyen ügyesen megfogalmazva a tartalma, hogy végig is olvassák a kirándulók. És reményeim szerint egyre többet értik meg azt is ma már, hogy szemeteskukára viszont nincs szükség az erdőben, mert az óhatatlanul tele lesz, ami meg senkinek nem jó. Ha a pad az első lépés, akkor az alapszabály, miszerint a lábnyomunkon kívül mást nem hagyunk az erdőben, szintén rögzüljön a legelején.

A játszótér is rendben van, mert a gyaloglás önmagában egy kisgyereknek nem nagy móka, cserébe nagyon jót teszek a gyerekemmel, ha kiviszem az erdőbe. Ahogy a

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg Több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről itt érhető el: http://projekt.mtsz.org

filmben is elhangzik: „Nagyon nehéz lenne forintban kifejezni, hogy egy játszótér megéri-e a belefektetett rengeteg pénzt. Egy biztos: a játék során, a nem korlátozott mozgás örömén kívül valami mással is gazdagodnak a gyerekek.”

Fotó: Farkas Péter

Disneyland az erdőben Ugyanakkor nem érdemes átesni a ló túloldalára sem, és értelmetlenül telerakni az erdőt mindenféle, a Szilfatisztáson látott eszközöknél jóval nagyobb léptékű „turisztikai attrakcióval”. Legyünk őszinték: egy manapság divatos lombkoronaösvény önmagában például semmit nem nyújt a városi embernek. Teljesen értelmetlen, hacsak nem áll fent velünk egy madarász, aki elmondja, mitől különleges a fákon lefelé csúszkáló csuszka vagy éppen a fatörzsön felfelé kúszó fakusz. Vagy egy környezeti nevelő, aki a szokatlan perspektívából mutatja meg az erdei ökoszisztémát. Vagy egy mesemondó, aki a mese eszközével varázsol el.

Mintha abban az illúzióban élnénk, hogy ezek a drága fejlesztések önmagukban is segítik a természethez való (újra)kapcsolódást. Pedig ahhoz ma sem kell más, mint régen: egy jó és lelkes tanár, aki elviszi a gyerekeket túrázni, vándortáborba, aki beavatja őket a természet titkaiba, segít megtapasztalni a csöndet, és ezzel egy belső figyelem felé is fordítja a fiatalságot. Sok környezeti nevelő, aki értelmes, a korosztálynak megfelelő tanösvényeket készít. És leginkább természetesen sok tudatos, természetjáró szülő, aki megérti, miért fontos a természethez való kapcsolódás és a természet védelme.  Európai Regionális Fejlesztési Alap

városi séta

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Időkapszula Inotán A múlt emlékei

Írta: Joó Annamária Fotók: Csanádi Márton

Van valami líraian tragikus abban, ahogy egy régi gyárépület elkezdi levetkőzni magáról az embert, és a természet visszaköltözik. Üresen tátongó, romos ipari terek, pusztuló kazánház, széljárta irodaépületek, ikonikus művelődési ház és hatalmas, betonszürke hűtőtornyok emlékeztetnek arra, hogy létezett itt egy „másik kor”. A rozsdazóna romantikája.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

zénszállító futószalagok, sínek, buktatók, törők, fűtőkazánok, turbinák, füstölgő kémények, tartályok, hangárok, hűtőtornyok, az épületek belsejében húzódó kacskaringós csövek, rácsok, lépcsők. Gombnyomásra működő fogaskerekek, huzalok, vezetékek és kapcsolószekrények, zúzógépek, berendezések rendszere, fémartériák, inak kusza szövedéke, mint egy óriási és félelmetes organizmus szervei. 1950 márciusában kezdődött el az inotai erőmű építése. Dübörgött az akarat és a tettrekészség.

1951. november 7-én Rákosi Mátyás átvágta a szalagot, beindult a próbaüzem, és az inotai Nagy-réten, ahol előtte semmi nem volt, csak legelő és fák, már az első ötéves terv zászlóshajója, a szocialista nagyipar büszkesége, a November 7. Hőerőmű uralta a tájat.

S

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az inotai hőerőmű elhagyott gyárépületei.

Eltűnőben a szocialista nagyipar 20. századi ipari öröksége

A szerszámo­ kat a raktárból bárcával lehetett kiváltani (balra). Kilátás a kazánház tetejéről a Baglyas-hegy felé

városi séta

Romlás és nagyszerűség És 1951-ben város lett Várpalota, amelyhez Pétfürdő mellett hozzácsapták az addig önálló községnek számító Inotát is. Így lett Várpalotának ipari komplexuma, hőerőműve és alumíniumkohója, Inotának meg mindene.

Volt itt a dolgozóknak Készenléti lakótelep ABC‑vel, postával, stranddal, óvodával, iskolával, sportteleppel. Volt továbbá mozi, étterem, üzemi menza a művelődési házban, ahonnan az erőművesek és a kohósok még hétvégén is kedvezményesen vihették haza az ebédet.

A csúcsidőszakban 800–1000 ember dolgozott az erőműben. Az irodai munkaidő és az

első műszak reggel 6-kor indult és délután 2-ig tartott. Az üzemi raktárban szigorú kiadási és bevételi bárcarendszer gondoskodott arról, hogy a szerszámok ne tűnjenek el. Az elvett szerszám helyére bárcát (bilétát) akasztottak, amíg vissza nem hozta az, aki elvitte. 2001 végén az erőművet bezárták. Mára nincs már se strand, se posta, se bolt. Elhagyatott minden, és a betonépületek külsején csupán a rozsda bont virágot. 50 évnyi működése után az erőmű lassan, de biztosan önmaga elmúlásának emlékművévé vált. A Béke Művelődési Ház még úgy-ahogy megtalálta funkcióját a jelenben, alkalmanként színielőadásokat tartanak benne.

A három ikonikus Heller–Forgóféle hűtőtorony, amelyek az idők során Inota jelképeivé váltak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

városi séta

Az elmúlás szépsége A „gépi esztétika” sokak fantáziáját megmozgatja. Az inotai hőerőmű hatalmas csarnokai, az elhagyatott épületekbe beszűrődő fény, a roppant vasszerkezetek, a szénszállító szalagok izgalmas látványt nyújtanak. Nem véletlen, hogy a filmesek is felfigyeltek ezekre a különleges, pusztulásukban utópisztikus hangulatot

A turbinacsarnok folyosója (a zombik az üvegfalon túl vannak)

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

árasztó terekre, többek között a kazánházban forgatták a Szárnyas fejvadász folytatásának egyes jeleneteit.

Az erőmű zárt terület, csak vezetővel látogatható. Mi a Túrajó szervezésében vehettünk részt egy bő 3 órás vezetett sétán, de a tematikus túrák mellett külön fotósoknak is szerveznek

Áramelosztó a turbinacsarnokban

Szénszállító gumiszalag, amely a hétemeletes kazánház felső szintjére vitte a fűtőanyagot

Hatalmas ipari tér fantasztikus cső- és lépcső­ rendszerrel.

A kazánház egyetlen megmaradt kazánja, a 4-es kazán

bejárásokat az erőmű területére. Az elvtársak jól idetették nekünk ezt az erőművet Inotára.

Eredetileg nem ide szánták, de végül itt lett. Elsősorban a Várpalota közelében található szénés lignittelepek miatt, így nem kellett messzire menni a fontos nyersanyagért. A lignitet el kell égetni, az égetéssel gőzt termelünk, a gőzzel turbinákat hajtunk meg, a turbinák áramot

A21 045-ös tolatómozdony, alias Mazsola a mozdonygarázsban

állítanak elő, az árammal pedig alumíniumot lehet gyártani. Kinek? A fél világnak. Elsősorban hazánknak és a baráti szocialista országoknak.

Szép ez a „szentháromság”: bánya, erőmű, kohó.

A vasúton beérkező szenet egy aknába billentették a kocsikról. A buktatótól aztán futószalag szállította a törőbe. Itt maximum

Gőzpuffertartály a kazánházban

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

városi séta 4-5 centiméteres darabokra zúzták a fűtőanyagot, majd egy még hosszabb futószalagon felszállították az erőmű épületének tetejére, itt porították, aztán ment a kazánokba.

Nyolc óra munka Az építkezések valóban grandiózusak voltak.

Arról persze nem szóltak a korabeli híradások, hogy az erőmű nagy részét rabok építették. Mint például Hamvas Béla író és filozófus, aki 1951-től három éven át raktárosként dolgozott. Az erőltetett menet nem volt hiábavaló, mert másfél évvel az első kapavágás

Az elhagyott irodákban fényképek, újságok, iratok, ottfelejtett emlékek idézik fel a múltat

után (a december 21-ei céldátum előtt három héttel) üzembe helyezték az első turbinákat. És termelt Inota, népgazdaságunk egyik büszkesége. A hőerőmű fellendítette a környéket.

Megépült mellette az alumíniumkohó is.

A gyárakban pedig annyian dolgoztak, hogy lakótelepet kellett építeni, méghozzá gyorsan. És ment a rivalizálás és a barátkozás a dolgozók között. Az erőművesek áramkedvezményt kaptak, a kohósok meg magasabb bért.

A szocialista „kirakatváros” a közösségi létre épült. Közös volt itt minden, a munka, a szórakozás. Az üzemi menzán együtt étkeztek a dolgozók, a művelődési házban együtt moziztak, buliztak, művelődtek. A pártnak arra is volt gondja, hogy a szocialista erkölcsön folt ne essen, és a szingli munkásoknak nőtlenszállót alakítottak ki a Készenléti lakótelepen, összkomfortos lakást ugyanis csak a házaspárok kaphattak.

Mára mindez tovaszállt, mint az inotai szénpor. Sebtében elhagyott irodák, romos épületek, kitört ablakok, elnéptelenedett öltözők. Végnapjait éli a magyar ipari építészet egyik különleges emléke. Az erőművet 2001‑es leállítása óta folyamatosan bontják, főleg a vasalkatrészek miatt.

Kivéve a műemléki védettségű Béke Művelődési Házat és a Heller–Forgó-féle hűtőtornyokat.

Ezek a világhírű szerkezetek pompás formával rendelkeznek. Három, egyenként közel 60 méter magas, felfordított pohárra hasonlító, gigantikus betonépítmény az inotai látképben.

A légkondenzációs hűtőtorony forradalmi újítása és lényege, hogy a hűtővíz teljesen zárt rendszerben kering minimális vízveszteség nélkül. Ha eddig nem esett volna le az állunk az ipari komplexum gigászi méreteitől, a hűtőtorony belsejében biztosan le fog. A kürtőben végképp úgy érzi magát az ember, hogy kicsi és jelentéktelen.

Nyolc óra szórakozás A szocialista ipar egykori zászlóshajója két évtizede kong az ürességtől, s csupán a művészet 52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az 1-es hűtő­ torony lebilincselő belseje: itt az ember szó szerint arcba kapja a monumentalitást

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

városi séta tartja lélegeztetőgépen. A Pannon Várszínház a Béke Művelődési Házban néhanapján retró előadással idézi meg a hőerőmű fénykorát. A lapos tetős, Bauhaus stílusú épület 1951 és 1958 között épült. Színházterem és mozi, könyvtár, szakköri helyiségek, presszó, étkező várta a látogatókat. A letisztult vonalú, műemléki védelem alatt álló, vörös klinkertéglával burkolt művelődési házban meglepő művészeti alkotásokat találunk. Az étkező hátsó falát például Kovács Margit keramikusművész Körtánc című, 8-10 méteres terrakotta domborműve díszíti. Az előcsarnokban, a színház bejárata felett Hincz Gyula 49 négyzetméteres óriásmozaikja késztet megállásra.

A Béke Művelődési Ház tényleg egy kis gyöngyszem az inotai pusztulat közepén,

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas festő 14,5 négyzetméteres freskója a könyvár falán

szinte minden szögletében érdekes és értékes művekre bukkanunk. Terei arányosak és szerethetők. Egy elmúlt korról mesélnek, de már nem a szocreál szájbarágós, didaktikus, népieskedően sematikus narratívájával, hanem – hátrahagyva a pártvonalbeli kötöttségeket – némi

iróniát is belecsempésztek az alkotásokba. És a könyvtárszoba falát sem akárki festménye borítja: Bernáth Aurél Művelődés a szabadban című szekkóját láthatjuk. A mesternek nem a legjobban sikerült darabja, de mégiscsak egy Bernáth van a falon. 

Vidám kavalkád: lányok, gyerekek, juhász, tánc, szerelem – Kovács Margit kerámiája az üzemi menzán

Hincz Gyula festő, grafikus Ünneplők című színes, „szélesvásznú” mozaikja az előcsarnokban

Geokéktúra

A Mecsektől a Szeksz A Mecsek lábához érve barlangok, látványos sziklaképződ­ mények, földtani alapszelvények, hűs szurdokok és források nyújtanak igazi geoélményeket a kéktúrázónak, majd Mórágy Írta: Veres Zsolt közelében a hazánk legidősebb kőzetei közé sorolt gránitot tanulmányozhatjuk. Az Országos Kékkör földtudományi értékeit bemutató sorozatunk befejező írásában a Mecsek és a Geresdidombság földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékeit vesszük szemügyre. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Fotó: Dömsödi Áron

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

árdi-dombságig

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

Geokéktúra A Jakab-hegy vörös óriása Abaligetről a Nyugati-Mecsek víznyelőkkel, dolinákkal (töbrökkel) és barlangokkal lyuggatott, triász üledékes kőzetekből álló karsztján haladunk délies irányban, a Jakab-hegy tömbje felé. Abaligeten ne feledjük el szakvezetéssel bejárni a mintegy 2000 méter hos�szúságú Abaligeti-barlangot, amely a triász időszaki, mintegy 245–240 millió éves „Lapisi Mészkő Formációban” oldódott ki. Vándorlásunk közben, a Jakab-hegy alatt érintjük a volt Petőcz-akna emlékhelyét is, amely az itteni uránbányák egyik szállítóaknája volt (1146 m-es mélységig hatolt le). Hamarosan combos emelkedésbe kezdünk: megérkeztünk a Jakab-hegyre (592 m).

A hegyet felépítő, döntően vöröses és szürkés színezetű, törmelékes üledékes kőzetek (pl. konglomerátum, homokkő) több száz millió év üzenetét mesélik el. A perm időszak végén és a triász időszak elején, az ó- és középidő határán (kb. 255–245 millió éve) lerakódott üledékes kőzetek az eurázsiai kontinens déli szegélyén, a Tethys-óceán partvidékén halmozódtak fel, kezdetben folyóvízi, majd sekélytengeri környezetben. Ekkoriban a mai kontinensek ősei

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Jakab-hegy kavicsokból álló konglo­ merátuma Fotó: Veres Zsolt

A Zsongor-kő és keresztrétegzett homokkövei Fotók: Veres Zsolt

egy nagy szuperkontinenst alkottak, amelyet Pangeának nevezünk. Ezt egy óriási hegységrendszer, a Variszkuszi-hegységrendszer láncai hálózták be, amelyek intenzív eróziónak voltak kitéve a hosszú évmilliók alatt. A magas hegyláncok lepusztulása során hatalmas mennyiségű, különféle szemcseméretű (pl. kavics, homok, kőzetliszt, agyag) törmelék keletkezett, amelyet folyóvízi rendszerek szállítottak a világtenger felé. Az óceánok és tengerek felől a páradús légtömegek már nem jutottak el az egykori Pangea belsejébe, ahol emiatt száraz és félszáraz klíma uralkodott. A vörös színű üledékek is oxidatív jellegű, száraz, sivatagi környezetre utalnak.

Ebben az őskörnyezetben rakódott le az a nagy vastagságú rétegsor, amelyet ma a Jakab-hegy látványos természetes és mesterséges feltárásaiban tanulmányozhatunk.

A Jakab-hegy tetőrégiója a triász időszak elején keletkezett „Jakabhegyi Homokkő Formáció” különféle szemcseméretű, törmelékes üledékes kőzeteit tárja fel. A Babás-szerkövek alatt egy olyan konglomerátumos összlet települ, amelyben nem ritkák a csecsemőfej nagyságú, döntően kvarcitból és riolitból álló görgetegek.

A legenda szerint a kővé vált násznépből lett Babás-szerköveknél kavicsos homokkövekkel találkozunk, amelyek keményebb, kovával erősebben cementált egységeit a külső erők hámozták ki a puhább kőzetek „fogságából”, illetve faragták bizarr formájú alakzatokká. A szerkövek alá lemászva a perm időszak végén keletkezett, folyóvízi eredetű „Kővágószőlősi Homokkő Formáció” és a triász konglomerátum érintkezési felületét is tanulmányozhatjuk. A felfelé finomodó rétegsorban, a Zsongor-kőnél már keresztrétegzett homokkövekkel találkozhatunk, míg a hegytetőn még annál is finomabb kőzetliszttel és agyaggal. A Zsongor-kőnél megfigyelhető keresztrétegződés egyértelműen áramló közegre utal, hiszen ilyen rétegződés csak mozgó vízben jöhet létre. A Babás-szerkövekhez, valamint a néhai kis kőfejtőhöz, a Sasfészekhez csak kitérővel, komolyabb szintvesztéssel juthatunk el a kéktúra útvonaláról.

A Babásszerkövek madártávlatból Fotó: MTSZ

A pálos kolostor romjai a Jakabhegy csúcsán Fotó: Német-Bucsi Attila

A Jakab-hegy tetején történelmi látnivalók is várnak ránk. A 13. században épült fel a pálos rend egyik legkorábbi rendháza, amelyet Szent Jakab apostol tiszteletére szenteltek fel.

A 16. század közepén, a török pusztítások során romba dőlt, de az utóbbi időkben szépen konzervált kolostor falait tanulmányozva fontos kőzettani megfigyeléseket is tehetünk.

A legtöbben nem is gondolnak bele abba, hogy a pálosoknak is olyan kemény, időtálló és jól megmunkálható építő- és díszítőkövek kellettek, amelyekből épületegyüttesüket felépíthették. Az egykori építtetőknek két lehetőségük adódott: vagy a Jakab-hegy déli, meredek oldalának vöröses színezetű homokköveit, vagy az északabbi lankásabb, triász tengeri üledékes kőzetekkel fedett térség kőzeteit használják fel.

Ha reálisan belegondolunk, valószínűleg a kedves olvasó is a kevésbé meredek részről szedne követ, illetve hordaná fel a hegytetőre, semmint sokkal nagyobb munka árán a déli meredekről. Így tettek a 13. század kőművesei is, akik a pálosok kolostorát a Nyugati-Mecsek kora és középső triász sekélytengeri karbonátos kőzeteiből építették fel. Ezért lehetséges az, hogy az egyházi épületegyüttes falait tanulmányozva betekintést nyerhetünk a kolostortól északra

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Geokéktúra elhelyezkedő térség földtani viszonyaiba, egy rögtönzött terepi kőzettanóra keretein belül. Érdekes a csúcs közelében elhelyezkedő kis mocsaras tó és a Cigány-kút története is, amely egykoron a pálosok tava volt. Korábban említettük, hogy a Jakab-hegyen felfelé haladva a rétegsor finomodik, egyre kisebb szemcseátmérőjű törmelékes üledékes kőzetek a jellemzőek. A hegytető közelében ezek a finomszemű üledékek vízzáróként funkcionálnak, ezért lehetséges az, hogy a pálosok egykori tavának csapadékeredetű vize nem szivárgott el a mélybe. A Jakab-hegy esetében még sok mindenről lehetne beszélni (pl. Remete-barlang, István-kilátó, vaskori földvár és halomsírok), de sok földtani kaland vár még ránk a Mecsek lankái között.

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az RPDDK egyik mecseki bélyegzőhelye Fotó: Veres Zsolt

A Melegmányi-völgy varázslatos mésztufa­ lépcsője Fotó: Gulyás Attila

A mecseki „széndinók” nyomában A Jakab-hegy után hosszú vándorlás vár a kéktúrázókra, amíg Pécs–Vasas és KomlóZobákpuszta térségébe nem érnek. Természetesen ezen a szakaszon is természeti és kulturális látnivalók tucatjai várják a kíváncsi vándorokat. Gondoljunk csak például a

vízre hívják fel a figyelmet. Érdekesek a kréta időszaki bazaltos benyomulások is, amelyek a környezetükben természetes koksszá alakították a kőszenet. Ehhez kötődnek a gömb alakú szenek is, amelyek a vasasi külfejtés különlegességei. A számtalan ásványon kívül ősmaradványok is találhatók itt, amelyek közül a szenesedett jura kagylók emelendők ki.

kisebb-nagyobb kitérőkkel megközelíthető Tubesre vagy a Misinára, valamint a mésztufagátakkal ékes Meleg-mányi-völgyre.

A forrásmészkő kiválásának szemünk előtt zajló folyamata Fotó: Gulyás Attila

A volt Béta-akna és Komló-Zobákpuszta között a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) útvonala egy óriási külfejtéshez érkezik meg, amely színeivel és méreteivel azonnal rabul ejti szemlélőjét. Itt működött hosszú ideig a Mecsek egyik legnagyobb feketekőszén-külfejtése, amely földtani csodák tárházát vonultatja fel. Itt jegyeznénk meg, hogy a külfejtés csak felülről szemlélhető meg (elvileg az is csak engedéllyel), a bányagödörbe beereszkedni tilos és életveszélyes!

A triász végi törmelékes képződményekre 120–1100 méteres vastagságban települ a 39 számozott feketekőszén-telepet tartalmazó, ciklikus felépítésű kőszénösszlet. A mintegy 200 millió évvel ezelőtt létezett, majd betemetődött és szénülésen átesett növényi anyag kezdetben folyóvízi és tavi (édesvízi), majd később csökkent sós vízi, illetve sós vízi tengerparti környezetben halmozódott fel. Az egykori tengerelöntések és -visszahúzódások miatt a széntelepek anyagát meddő kőzetek (pl. homokkő, aleurolit, agyagkő) betelepülései tagolják.

A jura rétegsor meddőkkel tagolt széntelepei között barangolva számtalan földtani megfigyelést tehetünk. A folyóvízi eredetű homokkövekben például szép keresztrétegzéseket tanulmányozhatunk, amelyek az egykori áramló

Szenzációs leleteknek számítottak, illetve számítanak ma is a Komlosaurus carbonis elnevezésű dinoszauruszok lábnyomai, amelyek első példányait Wein György geológus találta meg 1966-ban. Az egykori mocsaras tengerparton szaladgáló dinók lábnyomai finom üledékekkel töltődtek ki, majd megkövülve megőrződtek az utókor számára. A Komlosaurus a két hátsó

A vasasi külfejtés óriási tájsebe Fotó: Veres Zsolt

Kereszt­rétegzett homokkő a szénrétegek között Fotó: Veres Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Geokéktúra pedig a széntelepek öngyulladása okoz misztikus látványt. Ha időnk engedi, térjünk ki az innen északkeletre található Köves-tető felhagyott kőfejtőjébe is, ahol egy ritka magmás kőzet, a fonolit tanulmányozható.

A Keleti-Mecsek varázslatos szurdokvölgyei

lábán járt, jellegzetes háromujjú lábnyomai 12–18 centiméteresek, lépéseinek hossza 60–70 centiméter lehetett. Külön figyelmet érdemelnek a felszínalaktani formák is, amelyek közül a jelenkori erózió által a rézsűkön kialakított eróziós formák emelendők ki. Néha

A forrásmészkő kiválását a növényzet is segíti a Csurgóforrásnál Fotó: Burger Barna

Komló-Zobákpuszta után az RPDDK útvonala a Keleti-Mecsek egyik legromantikusabb szurdokvölgyébe, a Hidasi-völgybe hatol be. A Hidasi-völgy térségében a jura és a kréta időszak mélyebb tengereiben lerakódott, döntően karbonátos (pl. tűzköves mészkövek), alárendelten törmelékes üledékes kőzetek (pl. márga) bukkannak elő. Ezekben ősmaradványokat is szép számmal találhatunk,

A MECSEK ÉS A BARANYAI-DOMBVIDÉK EGYSZERÛSÍTETT FÖLDTANI TÉRKÉPE Forrás: map.mbfsz.gov.hu A geológiai tartalom lényegesen egyszerûsítve van.

JELLEMZÕ KÕZET

Mészkõ Egyéb üledékes kõzet Bazalt Andezit Gránit Lösz

0

5 km

1 : 270 000 Térkép: Bába Imre

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

amelyek közül a Máté-parti-árok csodálatos ammoniteszei érdemelnek említést. Az országútról való letérésünk után másfél kilométeres sétával érkezünk meg a bővizű időszakokban látványos Csurgó-forráshoz.

A kalcium-karbonátból, ásványtanilag kalcitból álló kőzetek repedésrendszerében hatalmas mennyiségű karsztvíz tárolódik, amely a forrásszájakon át csapolódik meg, időszakos és állandó vizű karsztforrások formájában. A kőzetek „fogságában” akár évezredeket is elidőző, enyhén szénsavas, felszín alatti vizek jelentős mennyiségű meszet oldanak magukba áramlásuk során. Az oldott mészanyaggal (kalciumhidrokarbonáttal) túltelített karsztvizek a hegy gyomrából forrásként való kilépésükkor eltérő nyomású és hőmérsékletű környezetbe kerülnek, azaz normál légköri viszonyok közé.

Az oldatban addig egyensúlyban lévő geokémiai rendszer felborul azáltal, hogy a szén-dioxid elillan belőle. A szén-dioxid elvonását segítik a vízzel nagy felületen érintkező növények (pl. mohák, zuzmók) is, amelyek élettevékenységük során (pl. légzés) szén-dioxidot használnak fel. Erre kiváló példa a Hidasi-völgyben

található Csurgó-forrás is, ahol a forrásvízből a szilárd kalcium-karbonát kiválása a szemünk előtt zajlik. A frissen kiváló mészanyag bekérgezi az útjába kerülő tárgyakat, amelynek hatására egy porózus, likacsos kőzet keletkezik: a forrásmészkő (édesvízi mészkő) vagy idegen kifejezéssel travertínó. A Csurgó-forrás mesébe illő travertínófüggönyét a Hidasi-völgyben lévő patak egyik időszakos mellékvölgyi vízfolyása alakította ki, amely a vízfakadásnál kb. 6 méteres szintkülönbséggel ereszkedik alá s terül szét „esőfüggönyként” a mohákkal borított édesvízimészkő-testen. A Mecsek völgyeiben a forrásmészkő mai napig zajló képződése már a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) végén elkezdődött (kb. 20–15 ezer éve).

Az Óbányaivölgy jura mészkő­ rétegfejei Fotó: Dömsödi Áron

A forrásokkal ékes Hidasi-völgy végigjárása, valamint Kisújbánya megtekintése után egy újabb szurdokvölgyben találjuk magunkat: az Óbányai-völgyben. A völgyben áramló patak a lassan emelkedő területbe gyakorlatilag belefűrészelte magát, amely folyamat során természetes geológiai feltárások sorozatát hozta létre, nyitott könyvként mutatva be a terület jura és kréta időszaki, ősmaradványokban gazdag,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

Geokéktúra

tengeri üledékes kőzeteit (pl. kovás, tűzköves mészkövek, márgák). Az Óbányai-völgy egyik leglátványosabb és legismertebb látnivalója a Ferde-vízesés, amely a kisújbányai letérésünktől kb. 500 méterre helyezkedik el. A több száz millió évvel ezelőtt vízszintesen lerakódott, átlagosan 10–15 centiméter vastagságú mészkőés márgarétegek a tektonikai hatások miatt ma közel 30 fokkal kibillenve tanulmányozhatók.

Az Óbányaivölgy Ferdevízesése Fotó: Dömsödi Áron

A 160–150 millió éves kőzetrétegekhez képest fiatalnak számítanak azok a forrásmészkövek, amelyek az oldott karbonátokat tartalmazó, réteglapok között kiáramló karsztvizekből váltak ki. A Csepegő-szikla édesvízi mészköveinek kora nagyjából megegyezik a Csurgó-forrásnál, valamint a Meleg-mányi-völgyben látottakéval.

A Mórágyi-rög titkai Mecseknádasd után hosszú és „falutlan” vándorlás vár ránk Bátaapáti és Mórágy térségéig, ahol magyarországi szinten is idős és ritka mélységi magmás kőzetek várnak ránk.

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Részlet a Mórágyi-rög gránitjából Fotó: Veres Zsolt

A mélységi magmás (szakmai kifejezéssel: plutonikus vagy intruzív) gránit kőzetolvadéka a földkéreg több kilométeres mélységeiben képez benyomulásokat, s ott csak lassan, évmilliók alatt hűl, kristályosodik ki. Hazánkban a Velencei-hegység területén, valamint éppen itt, a Mórágyi-rög vidékén tanulmányozhatjuk legszebben a karbon időszaki gránitok kőzettípusait. A Velencei-hegységgel ellentétben

Mórágy térségében az erősen mállott gránitos kőzetek csak a völgyekben bukkannak elő, a többi domborzati elemen (pl. dombhátak) vastag, több tíz méteres negyedidőszaki üledékes takaró (pl. lösz) fedi őket.

Az egykoron svábok által lakott, csodálatos természeti környezetben elhelyezkedő Mórágy falucska déli részén, az RPDDK útvonala mentén található egykori kőfejtőben kiválóan tanulmányozható a területet felépítő gránit. Már az elején leszögeznénk, hogy az itt feltáruló gránitok természetesen nem a mai helyükön keletkeztek, hanem sok ezer kilométerre innen, ahol a területet hordozó lemeztöredék éppen aktuálisan elhelyezkedett (az Egyenlítőtől délre, valahol a mai Kongómedence déli részén). A karbon időszakban zajló, a variszkuszi hegységképződéshez kapcsolódó lemeztektonikai folyamatok hatására létrejövő gránitos olvadék a földkéreg nagyobb mélységeiben keletkezett olvadással (kb. 340 millió éve). Csak a későbbi eróziós

folyamatok hatására került a felszín közelébe, a terület lassú emelkedésével szinkronban.

A feltárásban a gránitot megfigyelve szabad szemmel is méretes ásványokat vehetünk észre, amelyek az egykori lassú és fokozatos kikristályosodásra utalnak. Ezek közül a szürke kvarcok, a húsvörös káliföldpátok vagy éppen a fekete biotitok emelendők ki. Érdemes rövid kitérőt tenni Mórágyon a Petőfi Sándor utcába is, ahol a szintezési főalappontnál a gránit egy másik feltárását tekinthetjük meg, amelyet jégkorszaki lösz fed. Itt jegyeznénk meg, hogy hazánkban ebbe a karbon gránitba helyezik el a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat, amelyek telephelye Bátaapátiban található, nem messze útvonalunktól.

A Mórágy melletti, szabadtéri színpadnak „álcázott” volt kőbánya 12 méter magas falai előtt Fotó: Veres Zsolt

A Szekszárdi-dombság vidékén szép löszmély­ utakban juthatunk le Tolna megye székhelyére, ahol Rockenbauer Pál kopjafájánál fejezzük be hosszú, az Írott-kőtől induló, földtudományi értékekben is gazdag vándorlásunkat. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

kitekintő

K ulTúra

Selmecbánya 66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta és fotók: Szigeti Ferenc Albert

Selmecbánya meglátogatása egyetlen felvidéki kirándulásból sem hiányozhat, de a Selmeci-hegység is érdekes meglepetéseket tartogat. A szomszédos bércekre felkapaszkodva megérthetjük a város büszke bányászati múltjának földtani hátterét. És a természetjárás egyedülálló emlékeibe botlunk.

körül

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

kitekintő térképről meglehetősen zegzugos­ nak tűnő, középhegységi arculatú Selmeci-hegységet (Štiavnické vrchy), délről a Kisalföld síkja határolja, míg nyugatról kelet felé haladva a Tribecs-hegység (Tribeč), a Madaras (Vtáčnik), a Körmöci-érchegység (Kremnické vrchy) és a Jávoros ( Javorie) vonulata övezi.

A hegység távolabbi zugai is megérnek egy felfedezést, de mi most a leghíresebb felvidéki bányaváros, Selmecbánya (Banská Štiavnica) főteréről a város feletti, részben kopár hegygerincre indulunk egy közepesen nehéz túra keretében, hogy áttekintést kapjunk az egész táj rendhagyó történetéről. Méltó kiegészítése egy városnéző hétvégének.

A

Kis selmeci gyorstalpaló Nem hiába tartja a mondás, hogy „az aranyborjúnak csak a farka van Selmecbányán, a feje a Börzsönybe ér”. Bizonyos szempontból ugyanis ismerős terepen járunk: a négy kárpáti

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A várost sokáig a romantikus lepukkantság jellemezte Fotó: Fortepan / Schermann Ákos

kőzetöv közül a belső vulkáni övben, amely az Északi-Kárpátokban két pásztába rendeződik.

A délebbi öv a hazánk északi részében elhelyezkedő vulkáni hegységekkel azonos (ez a BelsőÉszaknyugati-Kárpátok a Visegrádi-hegységtől a Börzsönyön és a Mátrán át az Eperjes– Tokaji-hegyvidékig), az északi pászta pedig a mai Szlovákiában található. Idetartozik például az említett Madaras, a Körmöci- és a Selmeci-hegység, továbbá a Jávoros, a Vepor (Veporské vrchy) és a Polyána (Poľana) is.

E mára jelentősen lepusztult, tűzhányók 16–11 millió évvel ezelőtt működtek. Magyarországon a Börzsöny kalderája a legnagyobb, még felismerhető vulkáni forma, a Polyána kalderája pedig az egész Kárpátok egyik legjelentősebb vulkáni képződménye. Ugyanakkor a Selmeci-hegységet alkotó egykori rétegvulkán volt a leghatalmasabb egykoron, beszakadásos kalderáját mintegy 20 kilométer átmérőjűnek mutatták ki a geológusok, csak éppen az egységes vulkáni forma a mai domborzatban már nemigen ismerhető fel.

A legmaga­ sabban fekvő víztározó, a festői környezetben elterülő Ottergrund-tó Fotó: Adobe Stock

De mi köze van ennek a bányászathoz? Ahogy arra a földrajzórákról emlékezhetünk, a földfelszín felé nyomuló magmából a különböző kristályosodási szakaszoknak megfelelően váltak ki fokozatosan az egyes ásványok.

A folyamat vége az úgynevezett hidrotermális szakasz, amely során a vízgőzzel jellemzően a nemes- (arany, ezüst) és a színesfémércek (réz, ólom, cink) ásványai nyomultak be a kőzetrepedésekbe, majd ott megszilárdulva teléreket alkottak. Ezek a telérek, valamint a kiaknázásukra létrejött bányák tették a felvidéki bányavárosokat a kor viszonyai között mérhetetlenül gazdaggá. A 14. században Európa ezüsttermelésének a fele a Magyar Királyságból származott, s ennek jelentős részét Selmecbánya adta, ahova még IV. Béla hívta be a német telepeseket, jelentős adókedvezményt nyújtva számukra. Selmecbánya fejlődése töretlen volt egészen a 16. századig, amikor is a tengerentúli ásványkincsek felfedezésével megindult a város lassú hanyatlása.

Volt azonban még egy, a bányászat, a város fejlődése és a környező táj átalakulása szempontjából kiemelkedően fontos időszak. Az egyre mélyebb bányajáratokba rendre betörő bányavíz problémájára a bányavidék híres tudósai (pl.

Hell Máté Kornél és fia Hell József Károly) találták meg a tartós megoldást: víztárolók világviszonylatban is egyedülálló rendszerét építettek ki a környező völgyekben. Ennek köszönhetően a 18. század második felében az adott kor technikai színvonalán rendkívüli jelentőségű bányászati (a víz kiszivattyúzása vízoszlopos szivattyúval, de itt alkalmaztak először robbantásos bányaművelést is) és nemesítési technika teremtődött meg, a város bányatudománya és bányatechnikája akkoriban kétségkívül világelső volt.

A Selmecihegység szelíd kultúrtája az ember keze nyomát viseli Fotó: Adobe Stock

Ez az „ezüstkor” eredményezte a híres selmeci bányatisztképző tanintézet megalapítását 1735-ben, amelyet Mária Terézia 1763-ban bányászati és kohászati főiskolává, 1770-ben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

kitekintő

Fotó: Palino Spisiak / Adobe Stock

egyetemi rangú akadémiává emelt, létrehozva ezzel Európa és a világ első, felsőfokú műszaki tanintézményét. Az akadémiát az első világháborút követően átköltöztették Sopronba (az erdőmérnöki kar itt is maradt, a kohó- és bányamérnöki kar 1949-ben költözött tovább Miskolcra).

Selmecbánya belvárosának látképe a Paradicsomheggyel a háttérben Mind a város, mind a hegy tele van izgalmas történetekkel

Fotó: Adobe Stock

Fotó: Adobe Stock

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Irány a hegy!

A túrát stílusosan a bájos kisváros főterén kezdve gyorsan szembesülünk az óváros különleges hangulatával, ahol a Selmecbányáról egyébként nem éppen romantikus hangnemben író Mikszáth sorai a mai napig megállják helyüket: itt a szomszéddal beszélgetni könnyű, de átmenni

hozzá egy fél napot vesz igénybe. A mára jelentős mértékben kicsinosodott óvárost a zöld jelzésen elhagyva azért még itt-ott feldereng az 1993-ban az UNESCO-világörökség részévé választott város romantikus lepukkantsága, ahol ennél fogva számos filmet is forgattak.

Mikszáth megállapítása helyénvaló: a főtérről meglepően gyorsan elérjük az erdőt, s az úgynevezett Vörös-kútnál (Červená studňa) meg is nézhetjük a város környéki víztározó rendszer egyik kisebb darabját, illetve a helyi geopark információs táblái részletes tájékoztatást nyújtanak a hegység földtörténeti múltjáról.

A Paradicsom-hegy (Paradais, 939 m) oldalából, a hegyet keletről kerülő tanösvényről gyönyörű és nevezetes kilátást kapunk a városra: Csontváry Kosztka Tivadar ugyanis ebből a hegyoldalból festette meg híres tájképét. Nemsokára pedig a gyönyörű környezetben fekvő, a legkisebb területű, de legmagasabban fekvő víztározóhoz, az Ottergrund-tóhoz érkezünk (801 m).

A kalderától a természetjárás egyedülálló emlékéig Az egykori rétegvulkán központi kalderájának roncsa következő megállónk, a Tanád (932 m) csúcsáról azért kivehető. Nem annyira egységes talán, mint a Polyána, de látható.

Fotó: Adobe Stock

Víztározók egyedülálló rendszere a bányászat szolgálatában A bányajáratokba betörő bányavíz problémáját a város technikusai itt is a vízenergia hatékony felhasználásával oldották meg, felváltva az addig használt, lovak biztosította állati erőt.

A szerényebb méretű középhegységben a 16. és a19. század között épült víztározók bonyolult rendszerében fogták fel a csapadékot, s az ezekből származó vízzel működtették a bányaszivattyúkat és az ércőrlőket, egészen addig, amíg a gőzerő, majd később az elektromosság teret nem hódított.

Maguk a tavak is számos mérnöki csúcsmegoldással büszkélkedhetnek. A 19. század közepéig Európa három legmagasabb gátjának a Rozgrund-tó (30,2 m), a Bacsófalvi-tó (29,6 m) és a Rihnyavai-Nagy-tó (Veľ ká Richňava, 23,4 m) gátja számított. A tavakat – szintén egyedülálló módon – vízvezetékek kötötték össze egyrészt a hegyekkel, ahonnan a vizet összegyűjtötték, másrészt egymással és a bányákkal.

A bányászat csúcspontján a tározók kapacitása mintegy 7 millió köbméter volt, ezeket összesen 72 kilométer hosszú gyűjtőcsatorna táplálta. A kiépített vízvezeték-hálózat vezette le a bányavizet is. A legismertebb a II. József-altáró, amely a korabeli Európa legnagyobb föld alatti építkezése volt.

A 16 kilométer hosszú vezeték feladata a selmeci, a szélaknai és a hodrusi bányák vizének levezetése volt a Garamba.

A mintegy 60 tóból mára 26 maradt meg, egyedi hangulatot kölcsönözve az alaposan megbolygatott tájnak. Egyes tavak csendben bújnak meg az erdőben, mások nyaranta strandolók zajától hangosak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

kitekintő

Az egykori kalderában egy meglepően hóbiztos sípálya kígyózik lefelé, illetve több egykori bánya emlékezik a dicső múltra. Távolabb feltűnnek a Madaras, a Körmöci-hegység és az Alacsony-Tátra csúcsai is. A gerincet járva a csendes tél végi időben ráadásul a híradó hangjai szállnak felénk: a közeli Hegybányáról (Štiavnické Bane) hallatszik fel a Szlovákiában még általánosan elterjedt utcai rádió, amelyben némi zeneszolgáltatás mellett közérdekű adatokat mondanak be.

A Tanádtól jó darabig füves hátakon haladunk, végig gyönyörű kilátással a környező hegyekre, településekre, erdőkre és különösen a délnyugati irányban alattunk fekvő víztározókra, a Szitnya (Sitno) tömbjével a háttérben.

Ez utóbbi a hegység legmagasabb csúcsaként egész utunkon látható, és nagyon is érdemes átgyalogolni e magyar szemmel nézve híres csúcsra (vagy akár egy külön túra keretében felkeresni). A Bacsófalvi-tó fölött trónoló, 72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1009 méter magas, leginkább egy látványos sziklaletörésekkel körbevett természetes várnak tűnő hegyormon ugyanis nem akármilyen épületet találunk: Európa egyik első turistalétesítményét (meg egy hatalmas antennát).

Először Koháry Miklós herceg építtetett egy pavilont a 18. század végén a csúcsra, de ezt villámcsapás 1852-ben elpusztította. A híres Magyarországi Kárpát Egyesület Szitnya Osztályát vezető Téry Ödön javaslatára 1883‑ban Coburg Fülöp herceg egy kilátót építtetett, amelyet aztán az 1882-ben alakult helyi turistaklubnak adományozott. De van itt más emlék is. Bár a magyar természetjárás a Magas-Tátrában született meg 1873-ban, a Magyarországi Kárpát Egyesület megalakulásával, egyes források szerint a selmeci akadémisták Szitnya Köre már 1860-ban megalakult. Mindenesetre az tény, hogy 1874-ben a Felvidék első turistajelzése éppen a látványos Szitnyára vitte fel a kor lelkes turistáit.

A Tanád csúcsáról belátunk az egykori rétegvulkán kalderájának roncsába (alattunk a sípálya húzódik)

A Bacsófalvi-tó (fent), a Tanád csúcsa (balra) és a Hegybánya fölött futó gerincek oldalában vezető, télen sífutó pályaként üzemelő kék jelzés útvonala (jobbra)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

kitekintő

Híres kilátó és híres kilátás a Szitnyán

Az is biztos, hogy a mai kor természetjárói is könnyen belelkesülnek a Szitnyán. A nem túl magas, mégis jelentősen a közvetlen környezete fölé tornyosuló csúcson úgy érezzük magunkat, mintha jóval magasabban lennénk. Ezt az érzetet az is erősíti, hogy egy hatalmas területen belül a Szitnya a legmagasabb hegycsúcs.

A gyakorlott szem a szabad körpanorámában felfedezheti a Börzsönyt és a Mátrát, a környező szlovákiai hegységeket is könnyedén beazono-

síthatjuk, s nyilván a hegyekkel övezett Selmecbánya látképe is megkapó. A pompás kilátás, a hegycsúcson található várrom, a nyári szezonban nyitva lévő kilátó és a szomszédságában üzemelő turistaház pihenésre csábít, de meleg időben legalább annyira élvezni fogjuk a hegy lábánál nyújtózó Bacsófalvi-tó hűsítő vizét is.

De mi sem csüggedünk így tél végén: vár ránk Szlovákia egyik leghangulatosabb termálfürdője a szomszédos Szklenófürdőn (Sklené Teplice). 

infó A túraútvonal adatai: 16,5 km; 854 m szintemelkedés és 769 m ereszkedés Az útvonal főbb pontjai: Szentháromság tér (námestie sv. Trojice, 600 m) – Vörös-kút (sedlo Červená studňa, 791 m) – Paradicsom-hegy (Paradais, 939 m) – Tanád (939 m) – Pleso-nyereg (sedlo Pleso, 775 m) – Peciny-nyereg (sedlo Peciny, 750 m) – Križna-nyereg (sedlo Križna, 698 m) – Szitnya (Sitno, 1009 m) – Bacsófalvi-tó (Počúvadlianske jazero, 700 m).

Térkép: Bába Imre

Térkép: VKÚ TM Harmanec 138 (Štiavnické vrchy)

74

0

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

2 km

Jelzések: o – tanösvény zöld sávja o - o - o – o.

Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

Gasztro

Vadhagymák és vad Mezei kóstolnivalók a tányéron Írta és fotók: Dénes Andrea

76

|

A medvehagymán kívül érdemes megismerni más vadhagymákat is, hiszen e növényekből, illetve akár ehető mezei virágokból is csempészhetünk olykor a tányérunkra egy picit.

Vadsnidlinget, vadfokhagymát, vadbrokkolit és a madársaláta vadon termő „hasonmását” kóstoltuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

brokkoli legtöbb ehető vadnövény az ember közelében él. Talán ez nem is véletlen, talán épp az ősidők óta történő fogyasztásuk az oka közelségüknek. A régészek ma is megtalálják a legkorábbi idők leleteinek feltárása során egyes ehető fajok nyomait. Ilyen növények többek között a sok feltárásban megtalált fehér libatop, avagy az a fűszernövény is, amellyel a legrégebbről ismert szarvasragut ízesítették őseink, a hagymaszagú kányazsombor. Ezek a fajok sokszor gyomnövények, olyan helyeken élnek, amelyeket az emberek kismértékben alakítgatnak, kaszálnak, fűnyíróznak, esetleg valamikor bolygatták a talaját: parkok, fasorok, gyümölcsösök, füves udvarok, utak és árkok szélei. Itt más gyakori, mezei kóstolnivalók is élnek. Ezeknél azonban különösen fontos, hogy csak tiszta termőhelyről gyűjtsük őket.

A

A kígyóhagyma gyakori hagymafaj, vadfok­ hagymának is nevezik Fotó: Vágner Géza

Vadhagymák a medvehagymán túl A jól ismert medvehagyma mellett még számos hagymafaj fordul elő nálunk, és ezek közül a leggyakoribbak az ember közelébe költöztek.

Olyan füves helyeket kedvelnek, amelyeket nem kaszálnak túl gyakran, de akácosokban és ligetes erdőszéleken is előfordulnak. Korán kihajtó leveleik gyakran tömegesen láthatók. Az élelmes vadnövényárusok vadsnidlingként és vadfokhagymaként árulják e növények leveleit a piacon, kis csomókba kötve. A vadsnidling tényleg olyan, mint a metélőhagyma, csak az íze más, kissé fokhagymás, nem erős. A vadsnidlingként ismert vadhagyma nem csupán egy faj lehet, de a leggyakrabban talán az érdes hagyma (Allium oleraceum) fűszerű leveleivel lehet találkozni a piacokon és az árusoknál.

Vékony, kerek vagy begöngyölt szélű leveleit

A kígyóhagyma nyáron hozza lila virágait

snidlingként lehet vágni. Ha nagyon sok van belőle, akkor akár a hagymáját is fel lehet használni. Gyakori hagymafaj még, de nem vékony és kerek, hanem szélesebb, lapos levelű a kígyóhagyma (Allium scorodoprasum), ezt szokták vadfokhagymának nevezni. Az üdébb és a szárazabb füves élőhelyeket egyaránt kedveli, de kis árnyékban is jól érzi magát. Mindegyiknek enyhén vagy erősebben fokhagymás íze és illata van, ez fontos jellemzőjük. Fontos még, hogy a ritka, esetleg védett vadhagymákat ne

Vadsnidlingnek a vékony levelű, gyakori vadhagymákat nevezik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

Gasztro

gyűjtsünk, ezért tényleg csak emberközeli élőhelyeken keressük az ehető hagymákat, mert ezek a kipróbáltan ehetők. Nyárra a hagymák kivirágoznak, ekkorra hagymájuk, száruk és leveleik is megkeményednek, rostosodnak – már nem alkalmasak fogyasztásra. Gömbös virágzatukból lila, illetve fehér virágok hosszabb kocsányukon kissé vagy jobban kilógnak, és sokszor vannak alattuk lilás színű sarjhagymácskák is.

Százszorszép, a kerti madársaláta A százszorszép (Bellis perennis) sok füves udvarban jelen van. Amióta alacsonyan, fűnyíróval vágjuk a gyepeket, előnybe került, hiszen tőrózsába rendeződő tőlevelei szorosan a talajhoz lapulnak, így a fűnyíró nem tesz kárt bennük. Rövid sarjhajtásaival szőnyegszerűn képes elszaporodni. Virágai rövid, levéltelen tőkocsány végén ülő, apró méretű fészkes virágok. Érdemes megfigyelni és megkóstolni leveleit is, amelyeket egyben – az egész tőrózsát kivéve a talajból – a madársalátához hasonlónak láthatunk. A zsenge levelek még virágzás előtt vagy annak kezdetekor ehetők, kissé mogyorós ízűek. Bimbóiból „hamis kapri” készíthető, virágaival pedig kedvenc salátáinkat is megszórhatjuk.

Vadbrokkoli a gyepekben Az útszéli zsázsa (Lepidium draba) tömegesen él kissé bolygatott gyepekben, sokszor utak szélén is, ahogy a neve is jelzi. Ha tiszta 78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A százszorszép tőlevelei salátaként fogyaszthatók (balra), az útszéli zsázsa bimbós virágai apró brokkolikhoz hasonlítanak (jobbra)

termőhelyen találjuk, megkóstolhatjuk. A legfinomabbak bimbós hajtásai és fiatal levelei, amelyek a retekhez hasonlóan, de erősebben csípős ízűek. A káposztafélékhez tartozó, fehér virágú növény zsenge részeit fogyaszthatjuk nyersen, vagy akár főzve is, persze mértékkel, ahogy a legtöbb ehető vadnövényt is. A bimbós kis „brokkolikat” savanyúságként is kipróbálhatjuk. Közepes termetű, felálló szárú növény.

Még tömör, bimbós virágai a levelek ölelésében tényleg kissé hasonlítanak az apró brokkolikra, majd a virágok kezdetben ernyőszerűen rendeződnek, később pedig lazábbá válik a virágzat.

A lándzsás, szárölelő, nyilas vállú levelek széle hullámos, kissé fogacskás, színük szürkészöld, felületük gyakran finoman pelyhes. 

Pesztós felhőtojás Ehető vadnövényekből, például előzetesen blansírozott csalánból és apróra vágott vadhagymákból készítünk pesztót, amelyhez térfogatra megközelítőleg azonos mennyiségű vadzöldséget, reszelt sajtot, olívaolajat és magokat (napraforgó- és/vagy kendermag, dió, tökmag) keverünk, illetve részben darálunk össze botmixerrel.

Sóval, borssal, citromlével, fokhagymával fűszerezzük. 5 tojásfehérjét és 5 tojássárgáját szétválasztunk, minden sárgáját külön csészében félreteszünk. A tojásfehérjéket habbá verjük, majd óvatosan belekeverünk 3-4 evőkanálnyi pesztót. Ebből a pesztós fehérjéből sütőpapírral bélelt tepsibe öt halmot adagolunk, közepükbe kanállal pici mélyedést készítünk. Előmelegített sütőben 2-3 percig a fehérjehalmokat elősütjük, majd mindegyik közepébe behelyezzük a sárgáját, végül készre sütjük. Salátával tálaljuk.

Lencseburger vadzöldségekkel Egy nagyobb teáscsészényi (előzetesen beáztatott) vörös lencsét babérleveles, sós vízben megfőzünk, majd leszűrjük. Amíg hűl, egy közepes sárgarépát, egy szelet zellert, egy fél pasztinákot, egy maroknyi, (előzetesen blansírozott) csalánt késes darálóban morzsásra darálunk. Egy kisebb, kockára vágott vöröshagymát és két gerezd fokhagymát vagy apróra vágott vadhagymákat kis olajon megpirítunk, hozzáadjuk a darált zöldségeket, megsózzuk. Utóbbiakat is pirítjuk, kissé elpárolva a nedvüket. Amikor kihűltek a zöldségek, összekeverjük a lencsével, 3 tojással, 15 dkg reszelt, kemény sajttal, 2 ek. zabpehellyel, 3 ek. olívaolajjal. Majoránnával, pici szerecsendióval, őrölt köménnyel, borssal fűszerezzük. A lágy, kissé ragadós masszából olajos kézzel lapos pogácsákat formázunk, amelyeket sütőpapírral bélelt tepsiben megsütünk. Buciban vagy zsemlében, vadzöldségekkel (százszorszépés pitypanglevelek, vadhagymák), sajttal, savanyú káposztával, esetleg apróra vágott medvehagymával kevert majonézzel fogyasztjuk.

Zsázsás tojáskrém A tojáskrémhez keményre főtt, lereszelt tojást, finomra reszelt sárgarépát és apróra vágott útszélizsázsa-hajtásokat keverünk össze egy kevés tejföllel és majonézzel. Sóval, tört borssal, kis citromlével fűszerezzük. Szendvicsre kenve isteni!

Grillezett vadhagymák medvehagymás pirítóssal A megtisztított vadhagymákat olívaolajjal meglocsolva foltosan barnára grillezzük.

10 dkg vajat egy kevés apróra vágott vagy botmixerrel ledarált medvehagymával kikeverünk, sózzuk, majd kenyérre vagy szeletelt bagettre kenve grillsütőben megpirítjuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

rejtett kincseink

Időutazás a Mátra

legfélreesőbb szegletében

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Magócsi Márton

80

|

Ha már ismered a Kékest és a Galya-tetőt, ha már bebarangoltad hazánk legmagasabban fekvő településeit, ha már lenyomtad az ország egyetlen igazi gerinctúráját a KeletiMátrában, s ha már felfedezted a Muzslát is, akkor irány az ismeretlen Tót-hegyes, a Világos-hegy és a volt Aranybányaház.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

öngyösoroszi határából már jól látszik a helyiek által találóan Kopasz-hegynek is nevezett, a Mátra ismertebb és jártabb részeitől távol eső Világos-hegy 709 méter magas, jellegzetesen kiemelkedő, sziklás-füves magaslata. Egyes Mátra-járók szerint ez az egész hegység legjobb csúcsa: látványos sziklák, egykori földvárának kivehető sáncai és persze a pazar panoráma teszik azzá. Egy biztos, különleges kalandban lesz részünk, ha erre járunk.

Most elmeséljük, miért.

Gy

Az aranykor A Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Mátrakeresztes és Gyöngyöspata által határolt terület a hazai színesfémérc-bányászat egyik fellegvára volt. A miocén korú vulkáni tevékenység során a földfelszín felé nyomuló magma hatására a forró vízgőzzel oldatok szálltak fel a kőzetrepedések mentén, majd csapódtak le azok falán. Hol színes ércekben, hol kvarcban és karbonátokban gazdag telérrendszer jött létre a kőzetrepedések mentén. A felszíni érckibukkanásokat valószínűleg már rég ismerték és bányászták, erre utalnak a környékbeli elnevezések is: Ezüstbánya-völgy, Aranybánya-bérc, Malom-bérc (ez utóbbi talán az ércőrlő malmokra utalhat). Az első írásos bizonyíték azonban csak 1767-ben keletkezett, amikor is a rozsnyói Verboth Keresztély beszakadt bányákat és beomlott tárókat talált a környéken.

GyöngyösorosziKárolytáró az aranykorban, 1968-ban.

Középen az ércelőkészítő, háttérben a Világos-hegy Fotó: Chuckyeager tumblr / Fortepan

Az Ásványok Háza kiállításán látható archív felvételek villantják fel legjobban az aranykort

Két évvel később egy szintén felvidéki vállalkozó, bizonyos Demjány Mihály kezdte újra a bányászatot, de hamarosan a Bükkből ismert Fazola Henrik is érdekeltséget szerzett a helyi bányászatban, ráadásul magát Mária Teréziát győzte meg arról, hogy legyen részvényes a bányavállalatában. Az ércben dús részek azonban hamar elfogytak, Kitaibel Pál 1803-ban már elhagyottan találta a bányákat. Hosszabb szünetet követően, a 19. század közepén indult be újra a bányászat és egyben az ércőrlés is. A legjelentősebb bányában, a Péter-Pál-táróban arany- és ezüsttartalmú ólomércet, valamint úgynevezett horganytünlét, azaz cinkércet bányásztak. Az 1860-as évekre már 380 méter hosszú volt ez a vágat, de aztán a bányákra ismét csend települt.

Az 1920-as években bizonyos Lőw Márton a pénzügyminisztérium megbízásából vizsgálta meg a felhagyott bányákat, majd 1926-ban az Urikány–Zsil-völgyi Magyar Kőszénbánya Rt. kezdett kutatásba és termelésbe. Újabb bányákat nyitott, egyes régi tárókat felújított, a munkát pedig egyre inkább a Károly-telérre és a Péter-Pál-telérre összpontosították. 1931‑ig 2000 méternyi új vágatot hajtottak, illetve 12 000 tonna ércet termeltek ki, amelyen külön érces hányón tároltak. Ezek ma az ásványgyűjtő túrák népszerű célpontjai.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

rejtett kincseink A termelés beszüntetésének oka ezúttal a világgazdasági válság volt. A második világháborút követően, immáron állami tulajdonnal indult meg a nagyüzemi bányászat, amely 1986-ig tartott. 1955-ben készült el az ércelőkészítő, s ekkor vált önálló településsé a mai Károlytáró-lakótelep, az egykori Aranybányaház. Volt itt általános iskola, élelmiszerbolt, könyvtár, sőt teniszpálya is. A termelés 1970-ben érte el maximumát, akkoriban több mint ezer ember dolgozott az Országos Érc- és Ásványbányák gyöngyösoroszi üzemében.

Az ásványcsodák gyűjtése mint „munkafegyelmet rontó tevékenység” az 1970-es évek elejéig csak geológuskörökben volt divat, majd a többek között külföldi gyűjtők jelenlétének köszönhetően beindult az egyébként tiltott gyűjtés. A világpiaci árak csökkenése miatt ismét bezárt bányákat víz alá engedték, majd 2007-től elkezdődött a terület rekultivációja.

„Egy település rangját, méltóságát nem csupán az épületek külseje szabja meg, hanem az, ami falai között történik.”

(Bodor Ádám)

A jelenkor Gyöngyösorosziból az egykori Aranybányaház felé autózva az út minősége jelentősen romlik, de mielőtt megijednénk esetleg a Bodor Ádám keleti végeken játszódó regényeit idéző épületek láttán, kanyarodjunk be az Ásványok Házába. Nem fogjuk megbánni! Kevés jobb hely van ugyanis megismerni a Mátra e talán

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Magyar Balázs hidrogeológus hatalmas ásvány­ gyűjteménye

kevésbé ismert arcát, mint a 2014 óta működő, mintegy 4000, a világ számos pontjáról származó ásványt bemutató magángyűjtemény.

Amely nem mellesleg hazánk egyik legnagyobb ásványgyűjteménye. A vitrinekben sorakozó, tényleg gyönyörű ásványok tömkelege láttán még a legelszántabb geológuspalánták is elfáradhatnak, de szerencsére itt sok ásványt meg is lehet érinteni, van oktatási segédanyag, interaktív játékok, kvíz, sőt még kutatósarok is.

Nem mellesleg a mintegy 750 darabos mátrai gyűjtemény segítségével megismerhetjük a helyi ércbányászat kialakulását is, az archív fotók pedig felvillantják a már felszámolt gyöngyösoroszi bányászat és az ércfeldolgozás volumenét és jelentőségét. A híres Mátra Csillaga nevezetű ásvány pedig tényleg annyira szép, hogy érdemes személyesen is a csodájára járni!

Károlytáró családi és lakótelepi házai

A gyűjteménynek helyet adó épület maga is érdekes, ugyanis eredetileg egy használt akkumulátorokat feldolgozó üzemnek épült, amely végül nem készült el a helyiek tiltakozása miatt.

A félbemaradt építkezést évekkel később, egy uniós pályázat segítségével sikerült befejezni.

A lezárt aknák, az ércelőkészítő megmaradt épületcsontvázai, a Károlytáró-lakótelep emeletes, kissé elhagyatott házai és üres iskolája valóban szomorú emléket állítanak az itteni „aranykornak”. De például van itt egy új turistaház is, amelynek elkötelezett üzemeltetője igenis szeretné a környéket jobban felrakni a természetjárók térképére. Ennek egyik alapja lehet az Ásványok Háza, amely ásványgyűjtő túrákat is szervez (egyébként nem csak a környéken), illetve a közeli, a Mátra legszebb hegyének tartott magaslat.

A Világos-hegy Gyöngyösoroszi határából

A Károlytáró-lakótelep ugyanis ideális kiindulópontja annak a túrának, amely során a Mátra két félreeső, de mindenképpen különleges, ínyenceknek való csúcsát cserkészhetjük be. A Gyöngyösoroszi-Károlytáró területéről a Keresztesi-nyeregbe kikapaszkodva először keresztezzük a szentkúti búcsúsok egykori útvonalát, majd egyre sűrűbb fenyvesben caplatunk a tekintélyes méretű, 815 méter magas Tót-hegyes felé. A fenyvesből az Ezerház-tetőre kiérve egyik oldalon egy gyönyörű, ligetes, elegyes bükkerdő ragadja

0

Térkép: Bába Imre

A rejtélyek kora

1 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

rejtett kincseink

A Babik-kút csörgedező forrása (balra) és a Világoshegy északi pereme (jobbra)

meg a tekintetünket, benne számos famatuzsálemmel, míg a másik oldalon egy tarvágás vagy széldöntés jóval szomorúbb látványa fogad. Cserébe ugyanakkor fantasztikus rálátást kapunk a Mátra központi részére.

ércesedéssel mint központtal, a másik szerint viszont a vulkánosság eltérő, önálló központokhoz (pl. Tót-hegyes, Világos-hegy, Havas) kapcsolódott. És talán éppen erről a csúcsról lehet legjobban áttekinteni a Mátra szerkezetét.

Élvezzük is ki a panorámát, mert az erdőben komoran sötétlő, beerdősült Tót-hegyes vegetációs időszakban nem ad kilátást, de télen sem teljeset. A kőgörgeteges hegycsúcson el tudjuk képzelni, hogy a Mátra fő tömegétől félreeső hegyorom micsoda körpanorámát nyújthat. Így ír erről a Mátra 1930-ban kiadott útikalauza: „Mint a Mátra főgerince elé messze előretolt s kimagasló hegycsúcs, kiválóan alkalmas kilátópont, honnan teljes körkép élvezhető a Nyugati és Középső Mátra valamennyi ormára, bércére, mögöttük pedig feltárul a távoli határ a Tátráig, a Bükkig, a Buda-Pilisi hegyekig.”

Az Árpád-kor

Ami most, tél végén szembeötlő számomra, az a Mátra töredezettsége. Hogy korántsem csak egy kelet–nyugati gerincről van itt szó. Pedig viszonylag jól ismerem a Mátrát, de ebből a szemszögből ez tényleg különleges látvány.

Ezen a ponton érdemes is megemlíteni, hogy a Mátra a belső-kárpáti vulkáni koszorú egyik legtalányosabb tagja, a legtöbb vitát kiváltó forma pedig maga a főgerinc. Az évtizedes földtani kutatások alapján az egyik álláspont a Nyugatiés a Keleti-Mátra eltérő csapású gerinceit egyazon, a hegység egészére kiterjedő kaldera peremének tartja, nem mellesleg gyöngyösoroszi 84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Tót-hegyes alatt, a Jáger-rét oldalában, a vadászház mellett csordogáló Babik-kútnál megtölthetjük kulacsainkat, aztán irány a varázslatos Világos-hegy! A keskeny, de 250 méter hosszú tetőszintet északról robusztus

andezittömbök védik természetes erődítésként, de a sziklák valaha épített várat is erősítettek.

Bár okleveleink nem említik, feltehetően a természetes megfigyelőhelyre az Árpád-korban emeltek egy kisebb várat, legalábbis ebből az időből származó cseréptöredékeket találtak itt.

A felső és három elővárból álló építmény mindenesetre teljes egészében elfoglalta a keskeny hegytetőt, de ma már csupán a körbefutó sánc tanúskodik a csúcs hajdani védelmi szerepéről.

Hogy a legek között van-e az elénk táruló kilátás, azt nem tudom, de csakugyan varázslatos, még így, meglehetősen szürke időben is.

A kopár oromról jobb időben hosszan belátjuk az Északi-középhegységet a Budai-hegységgel bezárólag, de a Nyugati-Mátra kevésbé ismert hegyei, a Muzsla, a Havas, a Káva és a Nagy-hársas vulkanikus csúcsai, valamint a lábunk előtt a párába vesző Alföld végtelen síkja még így is nagyon látványos és vadregényes búcsút jelent a Mátra e félreeső szegletétől. Legközelebbi utam egy ásványgyűjtő túra lesz. 

Öröm az ürömben: a Tót-hegyes oldalából fantasztikus panorámában lehet részünk az erdőirtásnak köszönhetően

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

fotósarok

Áprilisi „Első tavaszi túra” témánkra rengeteg képet küldtetek be, amelyek között sok-sok látványos virágfotó is volt, szerkesztőségünk zsűrije viszont mégis egy „klasszikus túrázós” képet emelt ki a mezőnyből. A fotó nem mindennapi, hiszen a képen egy 3 éves kislány bandukol a hegytetőre. Azt hihetnénk, ez az első túrája, de édesanyjától megtudtuk, hogy már rutinos gyalogló a csöppség.

Nem fért hozzá kétség, hogy ez a kép lesz szerkesztőségünk kedvence, így e hónapban Berki Zsuzsannának gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Berki Zsuzsanna: Úton a Csergezán Pál-kilátóhoz

„A kép egy családi kirándulás alkalmával készült, amelyen 3 éves kislányunk élete eddigi leghosszabb, 7,2 kilométeres túráját teljesítette önállóan – sárban, hóban, szeles, de ragyogó időben. Szokásához híven minden számára érdekes dolgot összegyűjtött útközben, amit az öccse a hordozóból vidáman szemlélt.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon.

FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2022-ben (Zárójelben a beküldési határidő.)

Május – A víz az úr (április 12.)

Június – Kirándul a család (május 12.)

Július–augusztus Kedvenc kilátóhelyem (június 12.)

Szeptember Ritmusok a természetben (augusztus 12.)

Csóri horgok vidékén W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Bakony és a Mezőföld peremén domborodó hát, a Baglyashegy szerény kiemelkedése sokkal többet kínál annál, mint amit magasságadatai sugallnak. Az erdőtakaró évszázadokkal ezelőtti kiirtásának, majd a legeltetésnek a hatására a csapadékvíz kikezdte a talajt, az erdő pedig nem tudott újra a hegyre kapaszkodni. Így a hegy panorámás vándorlást kínál, és az útvonalat a kőzetbe mélyen bevágódott szárazvölgyek apró szurdokfolyosói (a horgok) tarkítják. A Baglyas-hegy és környéke egyébként Közép-Európa legnagyobb katonai kiképzőterepe, a hegy gyomra pedig bunkert rejt. A térségre jellemző, erdő nélküli hátak és hegyoldalak a Kárpátok magasabb tagjainak jellegzetes gyephavasaira, kaszálórétjeire emlékeztetnek. Habár itt jóval alacsonyabban vagyunk, a szemlélődő kirándulónak mégis olyan érzete lehet, hogy a Keleti-Kárpátok vagy Máramaros hegyvidékén sétál. Túránkon Csórról kapaszkodunk fel a Baglyas-hegy tetejére, közben látogatást teszünk a szárazvölgyek árnyékoázisainak mélyére, majd végig szép kilátást élvezve kanyarodunk vissza a Várpalotához tartozó Inotára.

0

A

o

A A

jelzésen a Száraz-horog felső széléig túrázunk.

o

d

jelekre balra térve a Baglyas-hegyen át Inota irányába megyünk tovább.

jelzésen rövid kitérőt teszünk egy kilátópontra.

A

o

jeleken Inota központjába ereszkedünk.

A jelzés nélküli Széchenyi utcán sétálunk a buszmegállóhoz.

Magasság méterben 350 300 250 200 150 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14,3

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

KILÁTÓ-HEGY

2

A Kilátó-hegy nevéhez hűen panorámát nyit a környező tájra. Lent Csór házai mögött húzódik a Sárrét, de feldereng előttünk a Baglyas-hegy is. És a túra során innen látunk rá először széles pásztában a fa- és cserjecsoportokkal pettyezett, füves hegyhátra.

A murvásodó dolomit morzsaléka a lejtőkön lassú mozgásban van, ezért rajta csak sekély talaj képződhet, amelyet az erdő nem tud visszahódítani. Az erdő kiirtása után az erózió kikezdte a felszínt, a talaj lemosódásának pedig a sokfelé látható feketefenyők ültetésével próbálták elejét venni.

3

BAGLYAS-HEGY

4

A 362 méter magas Baglyas-hegy alacsony domborulata nem sok figyelmet vonzana, ha nem hiányozna erdőtakarója – így viszont panorámás vándorlást kínál. Teljes a körpanoráma: előtűnik a Vértes, a Mezőföld felé pedig Székesfehérvár lakótelepei látszanak. Nyugati irányban a Fajdas- és a Bér-hegy magasodik, mögöttük a Bakony Eplény feletti kiemelkedéseit szemlélhetjük, míg északon a Tésifennsík laposa zárja a látóhatárt. Alattunk az inotai alumíniumkohó és az erőmű épületei, míg távolabb a pétfürdői vegyipari üzem kéményei nyúlnak az ég felé.

1

SZÁRAZ-HOROG

Az eddig felülről szemlélt horhos, azaz száraz vízmosás (ahogy errefelé nevezik: horog) alján, szurdokerdőben túrázunk.

A szűk hasadék nyáron árnyas oázis a nap perzselte hegytetőhöz képest. A minikanyonban már nem mosódott le a talaj, víz pedig csak extrém méretű esőzések után jelenik meg a virágos kőrisektől és molyhos tölgyektől ékes völgyben. A rövid „szurdoktúra” után visszakapaszkodunk a hegytetőre, ezúttal nyugat felé tartva, és új perspektívából szemlélhetjük az egész terepet.

KILÁTÓPONT A NYUGATI OLDALON

Mielőtt leereszkednénk a hegyről, rövid kitérőt teszünk egy utolsó kilátásért a d jelzésen. A völgy feletti kilátópontról körbetekintve az amfiteátrumszerűen kitáruló katlant három oldalról sziklás hegyek ölelik, a Mezőföld felé nyíló kijáratánál pedig az inotai hőerőmű hűtőtornyai éktelenkednek. Odalent két karsztkutat állítottak az ember szolgálatába, elszállítva vizüket a településekre.

Kiválóan tanulmányozhatjuk innen a Baglyas-hegy nagy méretű törmelékkúpjait, amelyek a hegy felsőbb régióiból pusztultak le.

Az ösvény végén egy kőfejtő peremére juthatunk.

3

2

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Csór, Magyar utca buszmegálló

VÉGPONT:

Várpalota (Inota), Széchenyi utca buszmegálló

TÁV:

14,3 km

IDŐTARTAM:

4 óra 15 perc

SZINTEMELKEDÉS:

455 m

SZINTCSÖKKENÉS:

449 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

útközben nincs

Az útvonal részben katonai gyakorlóterületen fut. Indulás előtt ellenőrizzük a várpalotai lőtérértesítőt, mert a turistautat lezárhatják.

A túra végeztével busszal juthatunk vissza a közeli kezdőpontra.

TIPP!

Mátrakeresztesi kerülő W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Mátrakeresztesről a hegység hátára kapaszkodunk, s közben kivágott erdők szegélyéről hordozzuk végig tekintetünket a Mátra bércein. A Nyugati-Mátrában a hegység főgerince mintha kettéágazna: az Y alakú hát Muzsla felé tartó vonalát a Kövicses-patak szeli ketté, ennek völgyében ül Mátrakeresztes.

A másik nyúlvány Mátraszentimre mellett kanyarodik délnyugati irányba, a Tót-hegyesen át lealacsonyodva az Alföld síkjába. E széles, kanyargó hátakkal és markáns csúcsokkal tarkított hegységrész kellemes túrák terepe, amelyet a tömegek is elkerülnek. Amint a magasba kapaszkodunk, tágas kilátásokban gazdag, kényelmes sétákat tehetünk.

A geológiai látnivalókat mohos kőtengerek és zord sziklaívek képviselik (pl. a Tót-hegyesen vagy a Mátrakereszteshez közeli vízeséseknél), az emberi jelenlétet pedig egy turistaház s egy kitérővel meglátogatható menedékkilátó jelzi csupán. Széles kört írunk le Mátrakeresztestől délre, kényelmes hegyi utakon túrázva. Meglátogatunk egy kulcsosházat és vízeséseket, egy rövid kitérővel pedig akár egy kilátót is elérhetünk.

0

Mátrakeresztesről a o jelzésen a Keresztesi-nyeregig kapaszkodunk.

A Keresztesi-nyeregben jobbra fordulunk a

jelzésre.

A o jelzésen kitérőt teszünk a Hidegkúti turistaházhoz.

A

f

f

jelzésen a Nyikom és a Vörös-kő-bérc nyergéig gyalogolunk.

Jobbra térünk a o jelzésre, és egy elágazásáig ereszkedünk.

A kereszteződésből a

f

jeleken indulunk Mátrakeresztes felé.

A jobbra kiágazó d jelzésen kitérőt teszünk a Felső-vízeséshez, majd visszatérünk a f ösvényére.

Rövidesen balra, a a jelzés kitérője vezet el a Zsivány-barlanghoz.

Az Alsó-vízesést egy rövid, jelzetlen ösvényen balra fordulva érhetjük el.

Végül a

f

jelzésen jutunk le Mátrakeresztesre.

Magasság méterben

700 600 500 400 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15,4

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

HIDEGKÚTI KULCSOSHÁZ

2

Napelemes világítás, a cserépkályha melege, kint pedig az erdő neszelése, miközben a pattogó tábortűz táncoló fénye vetül a sötét erdő paravánjára.

A forrás mellé épült kis telep épületei igazi erdei vadromantikát biztosítanak kisebb-nagyobb társaságok számára a Mátra egy elszigetelt, falvaktól távol eső zugában. Bent egyszerű, de hangulatos és minden kényelmet biztosító berendezés, kint jól felszerelt táborhely garantálja az élményt. A két szobában összesen 30 fő szállhat meg, a házak előtti placcon pedig sátorozni is lehet.

3

FELSŐ-VÍZESÉS

4

Zord sziklakatlan bújik elő a Mátra­keresz­ teshez közeli lejtőkből. A viszonylag eldugott zugban meglepő a sziklaidomok formai gazdagsága: van itt lépcső; göcsörtös, moha lepte fal; kisebb üreg és még átjárható ív is (a Lyukas-kő). A 6–8 méter magas, kemény andezittömbre érkező patakvíz szép korridort vájt magának, amelynek falaira a nagy téli fagyok idején lenyűgöző méretű jégcsapok tapadnak. Víz általában folyik a mederben, de dörgő, lehengerlő vízesést csak a ritka, bőséges hozamok idején tapasztalhatunk meg.

1

NYIKOM

Alighanem nevezhetjük az ország leg­kü­lö­nö­ sebb kilátójának a területet birtokló erdész által épített tornyot, amelyet már több másik épület is keretez.

A rövid kitérőt mindenképpen érdemes megtenni a Nyugati-Mátra egyik legmagasabb csúcsára: aki maradandó élményre vágyik, annak az éjszakai szálláslehetőség miatt, aki pedig körbenézne a Mátra bércei és környezete fölött, annak ezért. A Kékesig követhetjük ugyanis a hegység csúcsait, északi irányban, hajnalban vagy tiszta időben pedig az Északnyugati-Kárpátok hatalmas szelete tárul fel.

ALSÓ-VÍZESÉS

A vízesést formázó, megszilárdult lávaár andezitpadja inkább geológiai látványosság, mint vízesés: a patak szerény hozammal csordogál le a 2–3 méter magas tereplépcsőn. Télen viszont néha csodás jégcsapfüggöny és a földet érő cseppekből tornyosuló „jégtorta” borítja be a szürke sziklaformát. Hajdanán, erősebb formájában a patak elkoptatta a puhább rétegeket a vastag lávakőzetréteg alól, ezzel áthajló idomot hozva létre. Néhány méterre, a hegyoldalban található a gázok által kialakított, lávakőzetben mélyülő Vidróczki-barlang ürege.

3

2

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Pásztó (Mátrakeresztes), posta buszmegálló

VÉGPONT:

Pásztó, Ágasvári menedékház bm. (Mátrakeresztes)

TÁV:

15,4 km

IDŐTARTAM:

4 óra 50 perc

SZINTEMELKEDÉS:

629 m

SZINTCSÖKKENÉS:

670 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a kulcsosház forrásánál (ha működik)

A Hidegkúti turistaház kulcsosházként működik, előre bejelentkezve eltölthetünk itt egy éjszakát az erdőben, de Mátrakeresztesen is találunk szálláslehetőségeket.

TIPP!

Rövid és meredek kitérő a Tót-hegyes sziklás csúcsának meglátogatása a hegy oldalából a d jelzésen

ÚJ HIBRID MEGHAJTÁSSAL A legendás Suzuki Vitara már a következő kalandra vár! És te? Készen állsz?

Az összkerékhajtásnak köszönhetően vezethet az utad városi utcákon vagy izgalmas terepen is, míg a karakteres SUV design bárhol stílust ad a megjelenésednek. Belül nemcsak praktikus, tágas és sokoldalú, de AllGrip összkerékhajtással, hibrid meghajtással és a legkorszerűbb technológiákkal felszerelt, hogy az irányítást a kezedben tartva mindig magabiztosan haladhass célod felé. És amikor a széles út végtelenje kalandra hív, a Vitara biztosan készen áll.

Csak az a kérdés: merre indulnál? Látogass el legközelebbi márkakereskedésünkbe, és ismerd meg a legendát!

A hibrid rendszerrel szerelt Suzuki Vitara felszereltségtől és a lítiumion-akkumulátor töltöttségi szintjétől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO2-kibocsátása (g/km) az elektromotor és a benzinmotor kombinált használata mellett, WLTP mérési ciklus alapján: 4,684―7,083 l/100 km, 105,98―160,45 g/km. A kép illusztráció, a tájékoztatás nem teljes körű, a változtatás jogát fenntartjuk. További részletek a Suzuki márkakereskedésekben vagy a suzuki.hu oldalon.

auto.suzuki.hu/vitara