METEO

Hőhullámok,

avagy az elkövetkezendő évek leghűvösebb nyarát zárjuk

Évek óta egyre égetőbb téma a globális éghajlatváltozás. Bolygónk sok helyen és sok módon jelzi mostanában, hogy „másképp szeretne élni”, illetve szeretné, ha másképp élnénk

Írta: Gaál Nikolett rajta. A változó klíma egyik leginkább érezhető tünetének számító hőhullámok egyre komolyabb kihívást jelentenek mind társadalmi, mind gazdasági szempontból.

Aföldi átlaghőmérséklet tartós változása nem egyedülálló bolygónk életének történetében, hiszen a glaciális (az eljegesedési periódusokon belüli, hidegebb éghajlatú periódus) és interglaciális időszakok már többször váltották egymást az évmilliók során. Amiben mégis más ez a mostani helyzet, az az, hogy az ipari forradalmat követően az üvegházhatású gázok emberi tevékenység hatására megnövekedett kibocsátása eddig nem tapasztalt ütemben növeli a bolygó átlaghőmérsékletét. Egyre forróbbak a nyarak, egyre hosszabbak az aszályos időszakok. Egyre kevesebb a csapadék és szélsőségesebb az időjárás nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is. Folyamatosan dőlnek meg a maximális hőmérsékleti napi rekordok a világ minden pontján. Évről évre növekszik a tartósan hőhullámos napok száma, amikor legalább 3 egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet eléri a 27 °C-ot. Az 1980-as évek közepéig szinte nem is regisztráltak ilyen hőhullámos napokat hazánkban, az elmúlt 25 évben azonban nem pusztán a számuk, hanem az intenzitásuk is jelentősen megnövekedett.

Az extrém hőmérsékletű napok jelentősen kihatnak az emberi szervezetre, valamint többek között a közlekedésre, a gazdaságra, a növény- és állatvilágra, és még hosszan sorolhatnánk. Többfelé pusztító erdő- és bozóttüzek alakulhatnak ki, amelyek a szántóföldeket, s ezáltal az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetik.

A hőhullámoknak számos egészségkárosító hatása ismert. Növekszik az egészségügyi panaszok, rosszullétek, hőguták, ájulások és

Szárazság sújtotta kukoricatábla – Fotó: Kristó Róbert / Adobe Stock

Ed Hawkins, a Readingi Egyetem professzorának ábrája az egyes évek globális átlaghőmérsékletének eltérését szemlélteti (a piros szín a melegedést, a kék a lehűlést jelöli) az 1971 és 2000 közötti harminc év átlagától – Forrás: showyourstripes.info

napszúrások gyakorisága, de a halálozások száma is. A csecsemők, a kisgyermekek, az idős korosztály és a krónikus betegségben szenvedők talán a legveszélyeztetettebbek. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy növeljük a folyadékbevitelt, lehetőleg vízzel, mellőzzük a cukros üdítőket, a kávét és az alkoholt. Ha a szabadban tartózkodunk, viseljünk lenge, jól szellőző, lehetőleg világos színű ruházatot, és próbáljunk meg árnyékba húzódni. Kerüljük a szabadban végzett megterhelő fizikai munkát vagy az aktív sportot. Érdemes éjszaka az ablakokat kinyitni, szellőztetni, lehűteni a lakást, amennyire lehet. Nappal, ha a lakásban nagyon meleg van, célszerű bent teregetni, vagy felmosni a padlót, mert a párolgásnak hűtő hatása van.

Meleg nyári éjszakákon nehezebben alszunk, fáradékonyabbak vagyunk, aminek két oka is van. Nyáron hosszabbak a nappalok, és az emberek többsége általában ilyenkor később fekszik le, a rövidebb alvás következtében pedig szervezetünk kevesebbet termel a melatonin nevű hormonból, amely fáradtságot okozhat napközben. Másrészről évről évre növekszik a meleg éjszakák száma (amikor 20 °C feletti a hőmérséklet éjjel). Az emberi test közvetlenül az elalvás előtti órákban pár Celsius-fokot hűl, ez pedig a mély alvás következtében még tovább csökken. Ha azonban kint magas a hőmérséklet, akkor sokkal nehezebben hűl le a testünk is, ezáltal nehezebben is alszunk el. Ez a városokban még nagyobb problémát jelent, hiszen itt érvényesül a városi hőszigethatás. Sok a betonépület, az aszfaltozott úttest, sűrű a beépítettség, ráadásul a klímaberendezések kültéri egységei még fűtik is a levegőt, miközben a beltéri egységek odabent hideg levegőt fújnak ki. Ennek hatására nincs akkora párolgás, főleg azért, mert sok esetben, ahogy Budapest belvárosában is, kicsi a zöldfelületek aránya, ezért még magasabb a hőmérséklet. Ezt már csak tetézi, hogy hőhullámos napokon a levegőszennyezettség igencsak megnőhet, többek között az úgynevezett Los Angelestípusú fotokémiai szmog is gyakoribbá válhat.

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a tartósan hőhullámos napok száma a jövőben nemcsak növekedni fog, hanem a hőmérsékleti maximumok is magasabbak lesznek. Magyarországon főleg az Alföldön jelent majd ez nagy változást, hiszen az évszázad végére a jelenlegi modellfuttatások szerint akár a 45 °C-os hőmérséklet gyakorivá válása is lehetséges. Ahogy láthattuk idén nyáron, tavaink és vízfolyásaink is veszélyben vannak, hiszen a csapadék menynyisége országos szinten csökken, eloszlása pedig egyenlőtlenné válik, emiatt igencsak megcsappanhat a vízszintjük (vagy éppen a villámárvizekkel kell megküzdenünk). A kutatások szerint az ilyen gyorsan és ilyen mértékben melegedő időjárásnak főleg antropogén okai vannak. Megszenvedjük a hőhullámokat, amelyek létrejöttéért az emberiség a felelős. Ez a nyár elég riasztó ahhoz, hogy felfogjuk végre: ideje volna a mindennapi életünk gyökeres megváltoztatásával radikálisan csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat. 