Turista Magazin 2022 szeptember

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU SZEPTEMBER2022. › F895ÁRA:t NAGY-RÉT LETŰNT NYARAK EMLÉKE TUDÁSTÁR MITNEKÜNKADNAK A VÁROSI FÁK? JELVÉNYVADÁSZ VÁRTÚRÁK A GERECSE, A VÉRTES ÉS A VELENCEI-HEGYSÉGBEN HISTÓRIA A DE LA MOTTE-KASTÉLY NOSZVAJON KÉT KERÉKEN A KERÉKPÁRÚTWENCKHEIMVIHORLÁT PARTIZÁNOK NYOMÁN A KÁRPÁTI ŐSBÜKKÖSBEN

I I I Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési

Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám)

Még ma locsolj meg egy fát! Ki más legyen a legharcosabb környezet- és természetvédő, ha nem a természet csodáira rendszeresen rácsodálkozó természetjáró? A szemünk előtt zajló történelmi aszály nemcsak az éghajlatváltozást üvölti az arcunkba, de azt is, hogy jó lenne végre életünk központi szervezőelvévé tenni a környezetvédelmet mind egyéni, mind társadalmi szinten. E lapszám elkészítésére is hatással volt mindez, hiszen fojtogató érzés a lombjukat már nyáron hullató, szomorú fák között járni a természetet. Persze a megoldás régóta ismert, a neve: ökolokalizmus. Természetjáró lapként ennek szellemében irányítjuk hazai célpontok felé olvasóinkat. Noszvajon a De la Motte-kastélyt járjuk be (História), Békés megyében az új Wenckheimkerékpárúton karikázunk (Két Keréken), Jelvényvadász rovatunk írása pedig tökéletes példa arra, hogy egy jó túratematikával még az ismert tájakon is bőven találunk felfedeznivalót. Még akár Budapesten is: némi nosztalgiával fedjük fel a sokat látott Nagy-rét történetét (Városi Séta), és bemutatjuk a pesti oldal egy új célpontját, a mogyoródi Szent László tanösvényt. Kitekintő rovatunkban egy igazi kárpáti őserdőtúráról írunk, ahol még a lapszámunkban szintén bemutatott, egyre félelmetesebbé váló hőhullám (Meteo) jelensége is más. A természetes erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai nélkül biztosan nem lesz hatékony a klímaválto zással szembeni alkalmazkodás. A városi fákra fordított költség például sokszorosan megtérül (Tudástár), mennyit érhetnek akkor vajon a természetes erdők áldásai azon túlmenően, hogy jó bennük túrázni?

Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő)

SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu)

Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo), Jónás Beáta (MTSZ Híradó)

Kövess minket a Facebook-oldalunkon facebook.com/Turistamagazinis!

www.turistamagazin.hu 3|

ELŐSZÓ

Címlapfotó: Gyerekek a hűvösvölgyi Nagy-réten 1955-ben (Fortepan/Bojár Sándor) Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Felelős kiadó: Tassy Márk Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám

Tartalom 6 MTSZ HÍRADÓ 8 HÍREK 10 TUDTAD-E? 12 HISTÓRIA Szemfényvesztés Noszvajon A De la Motte-kastély 20 GASZTRO Túlélők – Gyomok a tányérban 24 TUDÁSTÁR Mit adnak nekünk a városi fák, és mit teszünk mi értük? 34 ZÖLDHULLÁM Darázsölyv – A táplálékspecialista 36 KITEKINTŐ V ihorlát – Partizánok nyomán a kárpáti ősbükkösben 46 KÉT KERÉKEN Wenckheimek vidéke a Viharsarokban 54 METEO Hőhullámok, avagy az elkövetkezendő évek leghűvösebb nyarát zárjuk 56 JELVÉNYVADÁSZ Vártúrák a Gerecse, a Vértes és a Velencei-hegységben 68 TERMÉSZETJÁRÓKNAK KÉSZÜLT Mezítlábas ösvény „szárnyas” kilátóval A Szent László tanösvény Mogyoródon 74 KÉKTÚRÁZÁS NAPJA A szervezőkkel beszélgettünk 76 VÁROSI SÉTA Hűvösvölgy oázisa – A sokat látott Nagy-rét 87 TÚRAKÁRTYA Kirándulás a Várhegy Erdőrezervátumban Hideg völgyből forró sziklákra 5646 24 76 12 36 www.turistamagazin.hu4 |

Idén ősszel is 1 nap alatt az Országos Kékkörön A KÉKTÚRÁZÁS NAPJA 2022. OKTÓBER 8. 143 túra – 2585 km Ingyenes közösségi túranap az egész országban Regisztráció és információ: www.kekturazasnapja.hu

magyar természetjáró szövetség hírei www.turistamagazin.hu6 |

Az Oktatási Bizottság közel há‑ romévnyi munkáját lezárva az MTSZ elnöksége 2022. május 17‑én elfogadta a természetjárói képzések alapfogalmait, irányel veit és vizsgakövetelményeit egy‑ séges szerkezetbe foglaló szabály zat aktualizált változatát.

Az Oktatási Bizottság arra kéri az érintett természetjáró tagszervezeteket, hogy legyenek szívesek elolvasni még azelőtt a szabályzatot, mielőtt belekezdenének egy kép zés megszervezésébe, hiszen rengeteg felmerülő kérdés re választ kapnak a szabályzatból és annak útmutatóiból.

A TÚRÁZÁS ÜNNEPE: Közeledik a XXXIV. Természetjárók Napja 2022. szeptember 24-én kerül megrendezésre a XXXIV. Természetjárók Napja. Idén is várunk min den kedves érdeklődőt a programra, amelynek hely színe – a hagyományoknak megfelelően – a Báró Eötvös Loránd menedékház lesz Dobogókőn. A tervezett program: 10.00 – Érkezés 12.00 – Harangszó, himnusz 12.10 – Ünnepi köszöntőbeszédek 12.30 – Kitüntetések átadása 13.00 – Emléktábla megkoszorúzása 13.15 – Kitüntettek részére fogadás, turistaebéd 15.00 – Rendezvény vége

A

Érvénybe lépett a szabályzatamódosítottSzövetségTermészetjáróMagyar(MTSZ)oktatási végleges eredményt az alapfokú tájékozódási, gyalogos bronz és ezüst fokozatú túraveze tői, valamint a jelzésfestés-vezetői képzések szervezésében jártas szakemberek gyakorlati tapasztalataira alapozott igényfelmérés és szakmai párbe széd előzte meg. Az idén aktualizált oktatási szabályzat tartalmilag és formailag letisztultabb lett: a pontos alap fogalmak mellett megtalálhatók benne az MTSZ által hitelesített képzések megvalósításának feltételei, az egy séges vizsgakövetelmény-rendszer és a vizsgáztatás folya mata, valamint a tanfolyamszervezés részletes leírása is.

Az MTSZ oktatási rendszerében tervezett természetjárói képzések szervezőinek első lépésben regisztrálniuk kell tanfolyamukat a far.nive.hu oldalon, majd ezt követően a kapott nyilvántartási számmal együtt el kell végezni az Oktatási Bizottság felé a bejelentést, amelynek nyomtat ványa megtalálható a www.mtsz.org honlap „Oktatási Bizottság” aloldalának csatolt dokumentumai között. Akkor tekinthető elfogadottnak a képzés bejelentése, amikor az Oktatási Bizottság írásbeli jóváhagyása és a tanfolyam regisztrációs száma megérkezik a szervező által megadott elektronikus levelezési címre. Ha az Oktatási Bizottság oldalán található oktatási szabályzattal, a tan folyami és a vizsgabejelentő dokumentumokkal vagy a tanfolyam és a vizsga indításával kapcsolatban kérdé sek merülnek fel, az Oktatási Bizottsággal az oktatas@ termeszetjaro.hu címen lehet kapcsolatba lépni. A bi zottság tagjai örömmel állnak a tagszervezetek segítségére. Attila

Fotó: Gulyás

105 éve hunyt el Téry Ödön A magyar természetjáró mozgalom egyik alapítója or vosnak tanult Budapesten, majd 1880 novemberében Selmecbányára került, és a város közelében vállalt bá nyászorvosi állást. 1884-ben visszaköltözött Budapestre, belügyminisztériumi tanácsos lett, majd a következő években a hazai turistamozgalom vezéregyéniségévé vált. Már ifjúként járta a hegyeket. A turizmus egyik legaktí vabb szervezője volt. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 1877-es közgyűlésén választmányi tagnak vá lasztotta meg. Alig másfél év múlva, 1882-ben meg alakult az MKE Szitnya Osztálya, amelynek ő volt az ügyvivő elnöke. A Budai-hegységet rendszeresen járta, alapos ismerőjévé vált, és lassan kialakult körülötte egy állandó túrázó társaság. 1888-ban Thirring Gusztávval megalapították az MKE Budapesti Osztályát, amelynek Téry Ödön ügyvivő alelnöke lett, majd közös munká juk újabb gyümölcse volt az 1889 februárjában elin dult Turisták Lapja. Téry Ödön 21 évig szerkesztette a lapot, amelyben számtalan cikket és ismertetést írt. 1890-ben, amikor a Magyarországi Kárpát Egyesület közgyűlése nem fogadta el a fővárosiak azon indítvá nyát, hogy az MKE székhelyét Budapestre tegyék, a Budapesti Osztály önállósult. Így 1891. szeptember 29-én megalakult az önálló Magyar Turista Egyesület, amelynek ügyvezető alelnöke lett. Óriási lelkesedés sel látott neki az új egyesület fejlesztésének, és kitartó munkája eredményeként 1898. június 5-én felavatták az első (fa) menedékházat Dobogókőn. Fáradhatatlan tátrai munkásságát az Öt-tó katlanjában felépített, róla elnevezett Téry menedékház koronázta, amelyet 1899. augusztus 21-én nyitottak meg. Fotó: Lánczi Péter

www.turistamagazin.hu 7|

Befejeződtek a jelzésfestési pályázat felújítási munkái, kezdetét vette az ellenőrzés 2022. szeptember 1-jén lezárultak az idei jelzésfestés pályázat keretében zajló felújítási munkák, és kezdetét vette a 2022. november elsejéig tartó terepi ellenőrzés.

A megfelelően elvégzett munka esetén sor kerül a tel jesítési igazolás kiállítására, majd számla ellenében a teljesítés dátumát követő 15 napon belül a munkadíj kifizetésére. Ha az elvégzett munka minősége maximum 10%-ban kifogásolható, az adott évi pályázat keretében lehetőség nyílik annak kijavítására. Ha az utómunka mértéke meghaladja a 10%-ot, akkor az útvonal javítá sára csak a következő évi pályázatban kerül sor, egyedi megállapodással.

Fotó: Gulyás Attila

Lapozd végig az egyre apadó Velencei-tóról készült képgalériánkat a QR-kód segítségével! Zrt.SEFAGFotó:

www.turistamagazin.hu8 |

Rekordalacsonyra apadt a Velencei-tó Nem csoda, hogy a történelmi léptékű aszályban az egyik legsérülékenyebb ta vunkon is újabb negatív vízállásrekordok születnek.

MártonMagócsiFotó:

A Pó folyó Saluzzo közelében, 2022 júliusában – Fotó: Adobe Stock

A lelkesebb fürdőzők és a vízi sportokat űzők még kitartanak a Velenceitó mellett, de minden bizonnyal nem füg getlen az apokaliptikus látványtól a vendé gek számának megcsappanása sem. Már össze is firkálták a kereki várat Épphogy csak megszáradt a festék a Balaton déli partjának egyik kevésbé ismert, de impozáns várromjához vezető, újonnan épült pallósoron és a pihenőterasznál, augusz tus 9-én már rongálásról számolt be a kezelő erdészet, a SEFAG Zrt. Mint ahogy közleményükben írják, az erdé szet kezelésében álló területeken sajnos gyakran előfordul rongálás, illegális hulladékkihelyezés vagy éppen az alap vető erdőlátogatási szabályokkal ellentétes viselkedés, ezért arra kérik az erdőlátogatókat, hogy óvják a környezetüket, és mást is figyelmeztessenek a helyes viselkedésre.

Egész Európára kihat a történelmi aszály A csapadékhiány következtében apadnak a folyók, ha nyatlik a mezőgazdaság, veszélyben a víz- és az ener giaellátás. Az Európai Szárazságmegfigyelő Intézet (European Drought Observatory, EDO) új adatai szerint Európa területének mintegy 45%-a esik lega lább a talajnedvesség-hiányt jelölő második (narancs sárga) riasztási fokozatba, a kontinens 15%-a – a hazai vidékek közül az Alföld jelentős része – pedig már a legsúlyosabb (vörös) fokozatba került. Az utóbbi te rületeken a szárazság az élővilágban is óriási károkat okozhat. Az előrejelzések szerint a terményhiány az egész kontinensre kihatással lesz. hírek A QR-kódot beszkennelve olvasd el online cikkünket is, hogy miért lenne fontos a táji léptékű természetes vízmegtartás a klímaváltozás miatt egyre fokozódó aszály elleni védekezésben.

Az Európai Unióban és az Európai Szabadkereske delmi Társulás országaiban (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) engedélyezett élelmiszer-adaléka nyagok kódjai az úgynevezett E-számok, amelyekkel leggyakrabban feldolgozott élelmiszerek csomagolásán találkozhatunk. Az élelmiszer-adalékanyagok termé szetesek, természetes eredetűek és mesterségesek is lehetnek, főbb csoportjaikat az élelmiszer-színezékek, az édesítőszerek, a tartósítószerek, az antioxidánsok, a savanyúságot szabályozó anyagok, a sűrítők, a zselésí tők, a stabilizátorok, az ízfokozók és egyéb vegyületek alkotják. Akadnak olyan élelmiszer-adalékanyagok, amelyek az azokra érzékeny fogyasztók számára nem tolerálhatók, ez azonban általánosságban nem mondható el az E-számmal jelölt anyagokról, amelyek között többek között az oxigén (E948), a C-vitamin (E300) és a szén-dioxid (E290) is szerepel.

Fotó: Adobe Stock Fotó: Magócsi Márton Fotó: Gulyás Attila

…mikor köszönt be a vénasszonyok nyara?

A vénasszonyok nyara – amelyet angol szász nyelvterületeken indián nyárnak neveznek – általában szeptember végén, október elején köszönt be, és derült vagy napos, kellemes hőmérsékletű időjárásával csal mosolyt az arcunkra. Sokak szerint ez az ősz legkellemesebb időszaka. Ha már szóba került az ősz, most azt is megtudhatjuk, hogy mettől meddig tart ez az évszak. Bolygónk északi féltekéjén (így Magyarországon is) a csillagászati ősz az őszi nap-éj egyenlőségtől, azaz rendszerint szeptember 23-ától a téli napfordulóig, jellemzően december 22-éig, míg a meteorológiai ősz szeptember 1-étől november 30-áig tart.

TUDTAD, Írta:Nagy IstvánLoránd

…mit jelölnek az az élelmiszeriparban?E-számok

www.turistamagazin.hu10 | Tudtad-e?

…milyen gyógyvizeket palackoznak hazánkban? Magyarországon jelenleg féltucatnyi, belsőleges fel használásra szánt gyógyvizet hoznak forgalomba palackozva, amelyekkel nemcsak patikák, hanem élelmiszerboltok és drogériák polcain is találkoz hatunk. A glaubersót és keserűsót egyaránt jelentős mennyiségben tartalmazó Ferenc József és Hunyadi János gyógyvíz Budapest XI. kerületéből, az alkálihidrogén-karbonátos Salvus gyógyvíz Bükkszékről, a kénes Parádi víz Parádsasvárról, a jódos Jódaqua gyógyvíz Sóshartyánból, a glaubersós Mira gyógyvíz pedig Tiszajenőről származik. Minden gyógyvíz eseté ben különösen fontos, hogy az előírásoknak megfele lően fogyasszuk, illetve gyermekek elől elzárva tartsuk. …mit nevezünk aszálynak? Általánosságban a tartós csapadékhiányt, illetve az ehhez társuló magas hőmérsékletet nevezzünk aszálynak, ám a fogalom meglehetősen komplex, így nem meglepő, hogy a szakirodalomban több mint százféle definíciója lelhető fel. Mi most a főbb aszálytípusokra fókuszá lunk. Meteorológia aszályról beszélünk, ha az átlaghoz viszonyítva (tartósság és/vagy intenzitás szempontjából) hosszú idejű, esetenként többhavi vagy akár többéves csapadékhiány áll fenn. A hidrológiai aszály a felszíni és a felszín alatti vízkészletek hiányát (hozamuk, víz szintjük, mennyiségük drasztikus csökkenését) jelenti. Mezőgazdasági aszálynak azt nevezzük, amikor nem áll rendelkezésre elegendő talajnedvesség egy adott (haszon)növény igényeinek kielégítésére, emiatt pe dig terméshozam-csökkenés és minőségromlás lép fel. Társadalmi-gazdasági aszályról akkor van szó, amikor a vízhiány már meghatározó (értelemszerűen negatív) hatással van az egészségre, az életminőségre, valamint veszélybe kerül a termelés vízellátása. …hol működnek Magyarországon?ércbányák Bakonyoszlop bauxitbányája – egyben az utolsó mély művelésű magyar bánya – 2020-ban zárt be. Úrkút 1917-ben megnyitott mangánbányája 99 évig műkö dött, míg az eplényiben 1932 és 1975 között folyt a termelés. Az 1957-ben megindult mecseki uránérc bányászatnak 1996-ban, a rudabányai vasércbányá szatnak 1985-ben (105 évnyi működést követően), a recski rézércbányászatnak 1979-ben (127 évnyi mű ködést követően), az 1952-ben megindult gyöngyöso roszi színesfémérc-bányászatnak (ólom, cink) pedig 1986-ban áldozott le a csillaga. Tehát jelenleg nem működik egyetlen ércbánya sem Magyarországon, a helyzet azonban akár változhat is a jövőben. Minden a csillagok állásától függ.

Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ / Sándor

www.turistamagazin.hu 11|

Fotó: Fortepan

Bauer

www.turistamagazin.hu12 | Ha Noszvajon vagy a közeli Egerben töltesz pár napot, remek program lehet körbenézni az aprócska De la Motte kastélyban, ahol római istenségek és barokk illúziók között találhatod magad. Szemfényvesztés A De la Motte-kastély história Írta:Hidvégi Brigitta CsanádiFotók: Márton

egtévesztő lehet, hogy zárt kapuk fogadnak ott, ahol a bejáratot sej tenénk, de ez senkit ne tántorítson el: közvetlenül a kastély mellett szálloda áll, a kettő között pedig összekötte tés van. Belépőjegyet tehát a Tündérkert Hotel recepcióján tudsz váltani, és innen juthatsz be a kastélyba. Mehetsz egy folyosón keresztül is, de ha szeretnél ráhangolódni a látogatásra, mi azt javasoljuk, hogy előbb a cour d’honneurt, azaz a díszudvart járd körbe, és csak utána lépj be a főbejáraton. Itt szemügyre veheted a hangulatos „franciaker tecskét” és a kaput díszítő unikornisokat, ame lyek elsőre szokatlan látványt nyújtanak. Nem egyedül itt láthatunk ilyesmit Magyarországon, a hajósi érseki vadászkastély szintén mágikus paripákkal köszönti az érkezőket. De míg ott semmilyen magyarázat nincs az egyszarvúak jelenlétére, itt, Noszvajon, kettő is: a Szepessy és az Almásy család címerében is szerepelnek a szóban forgó, kitalált lények. Mindkét família birtokolta az épületet, utóbbiak közel 100 évig. M Már itt egy illúzióval találhatjuk szemben magunkat, a melléképületeket ugyanis derék szögnél nagyobb szögben helyezték el a fő épülethez képest. Ezzel azt a benyomást sze rették volna kelteni, hogy a kastély nagyobb, mint amekkora valójában, és az előkertből felfelé tartó lépcsősor is ezt hivatott sugallni.

www.turistamagazin.hu 13|

A szimmetria mellett a barokk stílus egyik fő jellemzője az illúziókeltés, amely folytatódik, amikor belépünk a fogadótérbe.

Senki nem lakott itt sokáig De előbb tegyünk egy kis kitérőt, és ismer jük meg az aprócska kastély történetét. Épí téséhez báró Szepessy Sámuel kezdett hozzá 1775-ben, ám teljesen befejeznie nem sikerült, mert időközben csúnyán eladósodott. Kény telen volt túladni az ingatlanon, ráadásul áron alul, a korabeli feljegyzések szerint 11 000 fo rintért. Vécsey Anna, Almásy Antal özvegye

Fotó: Fortepan/Nagy Károly Fotó: Adobe Stock

Az unikornis a Szepessybirtokos és Almásy család címerében is szerepel30Ft-os bélyeg 1987-ből a noszvaji képévelkastély

Noszvajon

A II. világháborútól a szokásos a forgatókönyv: az ingóságokat ellopták, majd a kastélyt álla mosították, termelőszövetkezeti központ lett, A

freskók gróf Antoine De la Motte francia ezredes ízlését 1900valamikorAtükrözikkastélykörül Fotó: Fortepan/ Nagy Károly

www.turistamagazin.hu14 | vette meg, illetve annak újdonsült férje, gróf Antoine De la Motte francia ezredes. A végső simításokat és a festést már az új tulajdonos házaspár fejezte be. Mai alaprajzát először egy 1787-es kéziratos térképen láthatjuk: U alakú épület kétszintes fő história épülettel, két mellékszárnnyal, díszkapuval. Ak koriban két másik melléképülete is volt, ame lyek ma már nincsenek meg. A belső festés 1780 és 1790 között készült el. Vécsey Anna után fiáé, Almásy Jánosé lett a kastély, aki átalakíttatta, bővíttette, és a kastély körül angolparkot hozott létre, amely a mai napig megvan. Az Almásy család örökösei 1869 ig birtokolták az épüle tet, majd Steinhauser István egri nagykereskedő vette meg, aki Berta nevű lányának és vejének, Gallasy Gyulának adta nászajándékba. A pár 1902-ig lakott itt, majd átköltöztek az éppen elkészült Gallasy-kastélyba, amely ma Oxigén Hotelként ismert Noszvajon. A kastélyban csak a nagymamát hagyták, aki haláláig itt élt. Ekkor már igencsak lerobbant állapotba került az épü let, a falak vizesedtek, a zsindelyezés folyamatos javításra szorult. Renoválásra 1913-ban került sor, ekkortól műemlék az épület.

www.turistamagazin.hu 15| végül a Kisiparosok Országos Szövetségének üdülője. Ekkor tatarozták a falakat, kijavítot ták a freskókat, majd 1972-ben Heves Megye Tanácsa újabb felújítást és restaurálást végez tetett. A kastély mellett oktatási intézetet épí tettek, amely ma a Tündérkert Hotel.

Aurora aranyhintón és Alice Csodaországban A közcímben szereplő kettő közül persze csak az egyik fedezhető fel szó szerint a kastély ban, de hogy melyik, azt hadd áruljam el kicsit később. Az illúziókeltés folytatódik, ahogy be lépünk az előtérbe, amelyet hűsölőként is em legettek – a nyári melegben valóban kellemes itt a hőmérséklet. Mi is szusszantunk egyet, miközben szemügyre vesszük a levelekkel ki festett előteret és a tölgyfából készült ajtó- és ablakkereteket, amelyek állítólag még az erede tiek. Oldalt a schönbrunni és a versailles-i kas tély képe, szemben kétoldalt két lépcsősor vezet felfelé, ezek a fejedelmi pompát szimbolizálják. Az emeleti előtérben aztán mintha az Alice Csodaországban című mesébe csöppennénk, körben fura alakok bámulnak ránk különös barokkosan:Illúziókeltés az előcsarnokot pihenniAéreztetniszerettéknagyobbnakvolnaparkbanislehet

www.turistamagazin.hu16 | ruhákban. Mint később kiderült, az érdekes ké pek Zach József munkái, és korabeli francia ka rikatúrák alapján készültek (éreztem, hogy van itt valami turpisság). Persze, semmi közük Lewis Carollhoz, valójában római istenségek építészei formákba öntött alakjai. De la Motte gróf egy ből szimpatikus lesz – ha lenne egy kastélyom, valószínűleg én is ezeket a képeket preferálnám komor hangulatú falfestmények helyett. Fölöttünk, a mennyezeti freskón Aurora, a hajnal római istennője vágtat paripák vontatta aranyhintón Apollóval, a napistennel. A ked velt témával egyébként a fertődi Esterházykastély dísztermében is találkozhatunk. Itt, a noszvaji kastélyban Kracker János Lukács barokk festőművész idézte meg Guido Reni bolognai mester Auroráját. Érdekesség, hogy ebből a teremből ajtó nyílik az angolkert felé, így erről az oldalról az épü let tulajdonképpen egyszintesnek hat. De mi most nem erre megyünk, hanem továbblépünk a díszterembe, a kastély legnagyobb fogadó helyiségébe, amelyet ünnepekkor használ tak. Vidám színei jól passzolhattak az egykor história

A belső festés 1780 és 1790 között készült el egyszintesnekHátulról tűnik a valójában kétszintes épület

A madaras szobáról például információs tábla nélkül is sejthető, hogy valószínűleg hölgyek használhatták.

A falakon egzotikus madarak sokasága repked, ábrázolásuk az Újvilág felfe dezésével jött divatba. Lieb Antal munkái, aki 18. századi francia metszetek alapján dolgo zott. A kovácsoltvas csillár és a kandalló eredeti.

A másik irányban az egykori vadászterembe jutunk, amelyet természetesen a férfiak hasz náltak, kis szalon is tartozott hozzá. Egy kor trófeák és fegyverek díszítették. Ma egy A szobábanrómai császárdésekbenablakmélyeazportrék díszelegnek Zach József korabeli alapjánkarikatúrákfranciafestettemegezeketafuraportrékat

A díszterem a fogadóhelyiségelegnagyobbkastély

www.turistamagazin.hu 17| itt tartott mulatságok, koncertek, előadások hangulatához. Azt rebesgetik, anno még Déryné Széppataki Róza is fellépett a te remben. A mennyezeti freskón a bor istene, Bacchus, puttók, borozó hölgyek és a részeg Noé jelennek meg. Még több mitológia Balra a római szobának elnevezett terem nyí lik, fent Pán tart szőlőindán egy kecskét, az ablakmélyedésekben római császárportrék és hadi jelvények láthatók. Érdekesség, hogy az empire kályha eredeti, a szalon bútorzata azon ban Egerből származik. Ezek az információk azonban csak akkor derülnek ki, ha a recepción elkérjük a rövidke vezetőpapírt, illetve ha elol vassuk a lent elhelyezett táblákat. A termekben nincsenek információs táblák, és hétköznap csak vezetés nélkül tudjuk e tereket látogatni. Ezért jó ötlet lehet, ha előzőleg vagy utólag elolvassuk, hogy mit látunk, illetve láttunk a kiállításon.

www.turistamagazin.hu18 | história

Belépőárak Felnőttjegy: 1500 Ft Kedvezményes jegy (diákoknak, nyugdíjasoknak): 1000 Ft Sétajegy a parkba: 500 Ft Nyitvatartás Mindennap: 10.00 – 16.30 Hasznos információk kortárs festő munkáit lehet itt megnézni, a sarokban elhelyezkedő kis szobában pedig egy vándorkiállítás látható 17–19. századi arisz tokrata gyerekportrék digitális másolataival. A kiállítók szándéka az volt, hogy érzékel tessék, „az egykori neves történelmi szemé lyiségeink gyermekként ugyanolyan szeretetre méltóak és játékosak voltak, mint mai gyer mekeink”, legalábbis ez olvasható a szobában kifüggesztett táblán. Kártyaasztallá alakítható sakkasztalkát helyeztek el mellette, érdekesség, hogy ez szintén a kastély eredeti bútorzatához tartozott, és az urak egyik fő kikapcsolódását reprezentálja.

A kastélyhoz egy közel 10 hektáros kert is tar tozik, amelynek 3-3,5 hektáros része angolpark. Hajdan néhány szobor is állhatott itt, mert elő került néhány kőtöredék. Sétautak 1810-től ve zetnek a kertben. Nagy bánatunkra tájékoztató táblákat itt sem találunk, így csak tippelni tu dunk, hogy a romos épületek egyike a hajdani kápolna lehetett, a terasz pedig talán ugyan az, amelyet egykor Almásy János és felesége alakíttatott ki. Egykor madárház és üvegház is állt a parkban. 1945 után teljesen elvadult a kert, amelyet az 1970-es években revitalizáltak. Állítólag az épületeket is felújították ekkor, de sajnos mára ennek nem sok nyoma maradt ráférneAzmellettelangolpark3Körülbelülhektáronterülakastélyudvarraegy alapos felújítás

Két éve, 2020 nyarán vezettük be a napidíjas bérlési konstrukciót, amelynek köszönhetően immár Budapest határát elhagyva, akár há romnapos kirándulásra is használhatók a MOL LIMO flottájának autói. Ügyfeleinknek több sem kellett, rögtön elindultak a népszerű

MOL Limo-val vidékre is Már több mint négy éve használhatják ügyfeleink autómegosztó szolgálta‑ tásunkat, a MOL LIMO t Budapesten. Mára 450 autó található flottánkban, ame‑ lyekkel ügyfeleink már a főváros határait is bátran elhagyhatják, így használa‑ tuk vidéki kirándulásokhoz is jó megoldás lehet. A

Természetesen volt, aki ennél is nagyobb távon vette igénybe a MOL LIMO szolgáltatását, és a magyar–román–ukrán határ mellé, a Budapesttől 293 kilométerre található Garbolcra utazott.

Ha valaki külföldre utazik, akkor is érdemes a MOL LIMO-t választania, hiszen a LIMO dedikált parkolóhelyekkel rendelkezik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. (x) Próbáld ki te is a MOL LIMO-t! Részletek a www.mollimo.hu oldalon.

MOL az elsők között indította el autómegosztó szolgáltatását Budapesten, a hagyományos au tók használata mellett több tízezer ügyfél nálunk került kapcsolatba és barátko zott meg az elektromos autózással. Ráadásul nemcsak a városi közlekedésben, hanem a kör nyezetvédelemben betöltött szerepünk is meg kérdőjelezhetetlen, hiszen egy közösségi autó megosztásban használt autó általánosságban 5–10, nagyrészt kihasználatlan autót vált ki, így 2000–4500 parkolóhelyet szabadítottunk fel Budapest utcáin. Mindemellett a LIMO flottájának elektromos tagjai az üvegházha tású gázok kibocsátásának csökkentéséhez is Flottánkbanhozzájárulnak.jelenleg

www.turistamagazin.hu 19| Promóció

vidéki turisztikai célpontok felfedezésére, jellemzően a Balatonra, a Dunakanyarba, a Velencei-tóhoz, Debrecenbe, Szegedre és Szolnokra.

14 különböző autótí pus található, az elektromostól a benzinesig, a városi, kis, kétszemélyes autótól a prémium kategóriásig, valamint a költözéshez is ideális kishaszongépjárműtől kezdve minden felhasz nálói igényre van válaszunk. A járművek közül a benzines Kia Picanto a legnépszerűbb, míg az elektromos autót kedvelő ügyfeleink jellemzően a Hyundai Kona mellett teszik le a voksukat.

Az aszályos évek nem kímélik a vadnövényeket sem, vannak azonban igazi túlélők, amelyekre még nagy szárazságban is számíthatunk, egészen kora őszig. A szélsőségeket is elviselő, de finom gyomokból, gyakori vadgyümölcsökből ajánlunk egyszerűen elkészíthető, pénztárcakímélő ételeket.

Túlélők tányérban

www.turistamagazin.hu20 |

Gyomok a

Gasztro Írta és fotók: Dénes Andrea

Ezeket már gyűjthetjük lekvárnak, teának, aszalásra vagy más célra. Fűszerként is kiválóak

www.turistamagazin.hu 21|

A sokfelé elterjedt, kertekből is szinte kiirthatatlan fel futó komló (Humulus lupulus) szeptemberben hozza A porcsin egy igazi túlélő

A kövér porcsin (Portulaca oleracea) igazi nyári túlélő, egészen kora őszig elérhető, és egyre népszerűbb gyom zöldségnek számít, így néhol már vásárolhatunk is belő le. A legmostohább élőhelyeken is megjelenhet, jól bírja a hőséget és a szárazságot, ezért nagy kánikulában és aszály idején is kereshetjük. Szeret veteményeskertekbe gyomként betelepülni. Apró, csepp alakú, húsos levelei lédúsak, enyhén savanykás, picit sós ízűek. Elfekvő haj tásai akár hatalmasra nőhetnek, ez esetben zsenge szárai spárgaszerűen is fogyaszthatók. Ásványi anyagokban, C- és E-vitaminban gazdag növény. A források sze rint béta-karotint, ω−3 zsírsavakat és antioxidánsokat is számottevő mennyiségben tartalmaz. Minden eré nye ellenére fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, mert hashajtó hatása is ismert, fokozza a gyomor- és a bélmozgást. Nyersen és főzve egyaránt készíthetjük, salátákba, főzelékekbe, levesekbe tehető. Savanyítható, akár ecetesen, akár tejsavasan erjesztve vagy kovászos zöldségként is, magában vagy uborka, esetleg más zöld séggel társítva. Szennyezett és trágyázott helyeken ne gyűjtsük, kisgyerekeknek ne adjuk!

Szeder és csalán Vadkörte és vadmenta

Az extrém túlélő

Mindig számíthatunk rájuk A kaszált réteken és erdőszéleken újra és újra friss haj tásokat hoz több szapora, ehető vadzöldség is, köztük természetesen a csalán és a pongyola pitypang friss, fiatal leveleire mindig számíthatunk. Gyakori vadgyümölcse ink közül kora ősszel érik a húsos som, és a vadkörték is kezdenek érni. Pirosodik a galagonya és a csipkebo gyó, de még lehet későn érő vadszedrekkel is találkozni.

Csalános zöld borscs

Gasztro

Lómentás-gyümölcsös pezsgőital Hozzávalók: néhány szép lómentahajtás, pár szem édes gyümölcs (szeder, vadkörte, barack, szilva, szőlő). Elké szítés: egy szélesebb szájú, literes üvegbe apróra vágott vagy kissé megtört édes gyümölcsöt teszünk, kb. 2 ujjnyi mennyiség legyen az üveg alján. Pár szál lómentát, ½ cit rom levét vagy 1-2 evőkanál gyümölcsecetet, 1-4 ek. cukrot, csipet sót, 1 kibontott kapszulányi probiotikumot vagy pár kanál joghurtsavót (kicsepegtetve a joghurtból) adunk még hozzá. Az üveg nyakáig felöntjük klórmentes vízzel, majd csavaros kupakkal lezárjuk. Meleg, árnyékos helyen hagyjuk elindulni az erjedést. A citromot, a gyü mölcsöket és a mentát egy-másfél nap múlva kivesszük belőle, és a tiszta, leszűrt levet erjesztjük tovább. 2-4 nap alatt buborékosra erjed. Lehűtve fogyasztjuk.

www.turistamagazin.hu22 |

Hozzávalók: 20 dkg blansírozott csalán, 1 nagyobb sárgarépa lereszelve, pár szem kockára vágott burgonya, 1 kockára vágott, kisebb salátacukkini, 4-5 keményre főtt tojás, 1 gerezd fokhagyma, 1 kockára vágott, kisebb vöröshagyma, 1 ek. olaj. Fűszerek: só, őrölt bors, eset leg friss kapor vagy zamatos turbolya. Savanyításhoz fermentált/kovászos uborka leve vagy más savanyító szükséges. Elkészítés: a hagymákat olajon üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk a felkockázott burgonyát, fel öntjük vízzel, esetleg húsleveslével, majd fűszerezzük. Ha a burgonya félig már megfőtt, hozzáadjuk a többi zöldségnövényt. Készre főzzük, savanyítjuk, keményre főtt tojással és friss zöldfűszerekkel tálaljuk. tobozszerű virágzatait. Régen gyakran tették, de ma is egyre többen teszik a kovászhoz a komlóvirág főzetét. Jellegzetesen kesernyés aromájával ízesíti és egyben tartósabbá is teszi a kisült kenyeret. A komlóvirág zat elsősorban nyugtató hatásáról ismert, de érdemes gasztronómia célokra is szárítani belőle. A vadon élő menták közül a szárazságot jól bíró, igen gyakori faj a szürkén molyhos levelű lómenta (Mentha longifolia). Kaszálások után is újra és újra kihajt, akár késő őszig, így bátran kereshetjük szeptemberben is. Jellegzetes, erős aromái miatt csak kis mennyiségben érdemes fűszerként használni. Áztatott, hideg italok ban, teákban, természetes erjesztésű szénsavas üdítők ben egyaránt nagyon finom. 

paradicsomsalátaPorcsinos-fetás Hozzávalók: kövérporcsinlevelek és -hajtáscsúcsok, pár szem lédús paradicsom, 1 ki sebb feta felkockázva, pár sze let apróra vágott lila hagyma. Elkészítés: a paradicsomot kockákra vagy szeletekre vág juk, összekeverjük a kövér por csin leveleivel és hajtáscsúcsa ival, a hagymával és a fetával, végül ráöntjük a paradicsom vágás közben keletkező levét is.

www.turistamagazin.hu 23|

Szedres pite Hozzávalók 1 közepes méretű tepsihez: Tészta: 300 g liszt, 200 g vaj, 100 g porcukor, 1 to jássárgája, csipet só, 1 citrom reszelt héja, 1 csomag vaníliás cukor, ½ csomag sütőpor. Töltelék: erdei szeder, amennyi félig kitölti a tepsit. Édesítés ízlés szerint, csipet só, citromhéj, vaníliás cukor, 1 csomag vaníliás pudingpor. Elkészítés: a tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd hűtőbe tesszük egy-két órára. Ezután a tésztát két részre osztva a tepsibe nyújtjuk, felét az aljába, felét a töltelék tetejére. Ha a töltelék túl lédús, egy kanál apró zabpelyhet is szórunk a töltelék alá, majd a szedertölteléket elegyengetjük. Rátesszük a felső lapot, amelyet villával megszurkálunk. Elő melegített sütőben, 180 fokon 30-40 percig sütjük. Csalános karfiolgolyók pitypangos salátával Hozzávalók: 60 dkg karfiol, 10 dkg csalánhajtáscsúcs, 10 dkg kemény sajt, 1 tojás, 1 kisebb vöröshagyma, 2 ge rezd fokhagyma, 2 ek. zabpehely, 1 ek. teljes kiőrlésű liszt, só, bors ízlés szerint. A panírozáshoz liszt, tojás és zsemlemorzsa, olaj a sütéshez, valamint pitypanglevelek és szezonális zöldségek a salátához. Elkészítés: a karfiolt ké ses darálóban durva morzsásra daráljuk. A csalánt blansí rozzuk, apróra vágjuk. Serpenyőben, kis olajon, félpuhára pirítjuk a karfiolt, majd a csalánt hozzáadva azt is puhára pirítjuk. Ha kihűltek, hozzákeverjük a többi hozzávalót. Vizes kézzel golyókká formázzuk, a golyókat panírozzuk, majd bő olajban kisütjük. A pitypangleveleket pár órára hideg vízbe áztathatjuk, majd ízlés szerinti más zöldségek kel salátát keverünk belőlük. Majonézből és tejfölből sóval, borssal, pici édesítéssel készítünk salátaöntetet, amely a karfiolgolyók mártogatója is lehet egyben.

Ez a nyár megmutatta még a legszkeptikusabbak számára is, hogy a klímaváltozás nem a távoli jövőben érkezik majd, hanem már nagyon is itt van. A nagyvárosokban különösen érezhető mindez, épp ezért, ha szeretnénk, hogy a magunk köré emelt betondzsungelek továbbra is élhetők maradjanak, komoly változásokra van szükség. És sok sok városi fára.

Mit adnak nekünk a tudástár és mit teszünk

Írta: Tóth Judit Fotók:Magócsi Márton

www.turistamagazin.hu24 |

fák, mi értük?

www.turistamagazin.hu 25|

városi

Multifunkciós segítők

Egy közepénnagyvárosnincs könnyű élete a fáknak, nem is minden faj képes túlélni ilyen közöttviszonyok

www.turistamagazin.hu26 | udán az Erzsébet híd lábánál áll egy gyönyörű, nagy platán. 120 éves biztos elmúlt már. Akko ra, mint a mellette álló épületek, árnyékában a nevét viselő, hangulatos söröző összes vendége elfér. Ha erre járok, mindig megcsodálom, egyszerűen jobb kedvem lesz attól, ha látom, és gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. Egyébként csoda, hogy ez a fa még mindig itt van, az elmúlt száz évben ugyanis a városnak ez a része alaposan megváltozott, ez a fa azonban túlélte a háborút, a hídépítést, és ma is itt van velünk. Mindeközben pedig – azon túlmenően, hogy puszta létével is örö met okoz nekünk – élő- és búvóhelyet jelent sok városlakó állatnak, és a levegőért is sokat tesz. Becslések szerint egy ilyen idős fa évente 100 kilogramm oxigént termel, több száz ki logramm port szűr ki, valamint több ezer liter vizet párologtat el, hűsítve a környezetét.

Radó Dezső, a FŐKERT és a magyar környe zetvédelem emblematikus alakja úgy becsülte, hogy egy 50 éves fa egy vegetációs ciklus alatt 68,75 kilogramm szén-dioxidot köt meg, il letve 50 kilogramm oxigént termel, amely mennyiség megegyezik egy ember egyéves oxigénszükségletével.

Az Erzsébet híd budai hídfőjének közelében álló, gyönyörű platán sok túlélt,mindentéssok mindenről tudna mesélni

tudástár B

A Föld lakóinak 57%-a városokban él, Európá ban pedig még ennél is magasabb, az EU-ban 75%, hazánkban pedig 72% ez az arány. Ab ban, hogy a nagyvárosok a jövőben is élhetők maradjanak, a fák sokat tudnak segíteni, hisz a légszennyezés mérséklésében és az egyre fo kozódó nyári forróság elleni küzdelemben is nagy szerepük van.

A légszennyező anyagok egy részét a fák és más növények levelei szűrik ki a levegőből. A parányi porszemcsék (a hozzájuk tapadó káros anyagokkal együtt) leülepednek a leve leken, aztán ha jön az eső, a víz lemossa ezt a réteget, majd az élő szűrő újra működésbe lép. Egyes becslések szerint egy 50 éves fa egy év alatt 405 kilogramm szennyezést képes kiszűr ni. De ez nem minden.

A fáknak épp ezért különösen nagy jelentő ségük van abban, hogy csökkentsék az egyre forróbbá váló városok hőmérsékletét. A fák árnyat adó lombjuk mellett a párologtatással képesek mérsékelni a hőséget, egy forró nyári napon egy nagyobb fa akár 80-100 liter vizet is párologtat, környezetében pedig nemcsak kellemesebbnek érezzük a hőmérsékletet, de a levegő páratartalma is 5-6%-kal magasabb, mint a fátlan belváros közepén.

A nagyvárosban állandóan készenlétben kell lennünk, ezért a vegetatív idegrendszer is más képp viselkedik, mint a természetben. Míg év ezredekkel ezelőtt csak néhanap kellett szem beszállni egy ránk támadó ragadozóval, most minden áldott hétköznap számtalan akadályon kell átküzdeni magunkat. Bár kardfogú tigrisek nem fenik a fogukat ránk, a reggeli dugó is elég

A fák a nagyvárosi zajok csökkentésében is szerepet játszanak, ami szintén nagy segítség, mivel öt európai lakos közül legalább egy az egészségre káros mértékűnek tekinthető zaj szennyezésben él, aminek számos negatív kö vetkezménye lehet. Árnyas menedék betondzsungelbena

www.turistamagazin.hu 27|

A fák tásukkalpárologdeutcákat,teszikhangulatosabbánemcsakaztereket,árnyékukkal,ta hűtenek is

A beérkező napsugárzás hője elrak tározódik az utak, terek aszfaltjában, az épüle tek falaiban, éjjel aztán ezek a felületek ontják magukból a hőt, melegítve a felszíni légréteget, amely így éjszakára sem tud lehűlni, álmatlan éjszakákat okozva ezzel sok városlakónak.

A fák látványa a hangulatunkat is javítja

Mivel a telepü léseken a leggyakrabban használt anyagok, a beton, az aszfalt, a térkő jóval több sugárzást nyelnek el, mint a növényzet, a belvárosban a hőmérséklet érezhetően magasabb, mint a kül városban.

Kimutatták, hogy a növényzettel borított te rületeken átlagosan akár 2,5 fokkal is alacso nyabb lehet a hőmérséklet, de bizonyos ese tekben akár 10 fokos különbségeket is lehet mérni a hőszigetek és a növényzettel borított területek között.

A nagyvárosok lakói számára a forró nyarak még az átlagnál is nehezebbek, „köszönhetően” a városihősziget-jelenségnek.

Egyre atovábbeztöbbnyarak,gebbekmeleaegyrealégkondi,azonbanfokozzafelmelegedést

És ezért van szükségünk a természetre, amely ellensúlyozni tudja a nagyvárosi stresszt. Eh hez nem kell feltétlenül a hegyekig, az erdőkig rohannunk, nincs is erre mindig lehetőségünk, az is segít, ha a városi környezetben minél több fa, minél több zöld vesz körül bennünket.

A természet jótékony hatásait ma már tudo mányos kutatások is igazolják. Megállapítot ták például, hogy azok a betegek, akik kórhá zi ágyukból parkra vagy erdőre láttak, sokkal gyorsabban felépültek, mint azok, akik például egy szürke házfalra.

A kanadai Torontóban egy 31 ezer fő bevoná sával zajlott, kérdőíves kutatás során kiderült, hogy azok, akik fákkal, parkokkal körülölelt lakótömbökben éltek, például keringési rend szerüket és anyagcseréjüket tekintve jobb ál lapotban voltak, mint azok, akik sivár, szürke környezetben laktak.

nagy terhelést ró az idegeinkre. A bennünket érő folyamatos stressz felborítja az idegrend szer egyensúlyát, folyamatosan ugrásra kész állapotban vagyunk, és a szervezet egyre keve sebb lehetőséget kap a pihenésre, feltöltődésre.

www.turistamagazin.hu28 |

tudástár

Egy szerepükfáknakebbenközelségét,természetérezzükfontos,különösenvárosbannagyhogyaésavárosióriásivan AdobeFotók: Stock

„Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmaga dat, akkor van esélyed a túlélésre” – vallotta a világhírű természetvédő, művész és építész Friedensreich Hundertwasser, aki minden alkotásával, általa tervezett épülettel és egész

A bérlők árnyékkal és tiszta levegővel fizetnek

www.turistamagazin.hu 29| életművével az ember és a természet harmóni áját hirdette. Az általa tervezett egyik leghíre sebb épület az 1980-as évek közepén felépült bécsi Hundertwasser-ház, amelyet nemcsak hihetetlen formái és színei tesznek egyedivé, de az is, hogy rajta, illetve benne 250 fa és bokor él, a tetőn, az erkélyeken, a teraszokon. Fel fogása szerint ezek a növények mint bérlők élnek itt, és a bérleti díjat azzal fizetik meg, hogy tisztítják a levegőt, árnyékot adnak, csök kentik a városi zajt, zöldjükkel pedig díszítik a Bárhomlokzatot.nemlehet

minden városi épületet ilyen növények lakta oázissá tenni, mint amilyen a Hundertwasser-ház (pedig de jó lenne), ma már egyre több és egyre hatékonyabb erőfe szítést tesznek annak érdekében, hogy minél több fa és zöld növény tegye élhetőbbé a vá rosokat, és tudatosan törekszenek arra, hogy a lakók mindennapjait zöld városi terek tegyék Ezkellemesebbé.utóbbiraremek példa a szintén bécsi, „hű sölőutcák” elnevezésű kezdeményezés, amely olyan árnyékos utcákat vagy tereket takar, ame lyeket tökéletes közösségi terekké varázsoltak. A recept egyszerű: végy egy fákkal szegélye zett, árnyas utcát vagy teret, telepíts néhány ivókutat és párakaput, helyezz ki padokat és egyéb ülőalkalmatosságokat, csábíts oda kávé zókat, zárd ki az autóforgalmat, és máris kész a hűsölőutca, ahol 5 fokkal is sikerül csökkenteni a hőmérsékletet a forró nyarakon.

A ház,Hundertwasser-bécsiahol – a megfelelőenfilozófiájánakművészvilághírű–a élhetharmóniábanéstermészetazemberegyütt Fotó: Adobe Stock

A városi fák élete nem csak móka és kacagás A városi fáknak sok esetben nagyon kemény viszonyok között kell helytállniuk. A városok belső részein nemcsak nagyobb a forróság és a szárazság nyáron, de a szennyezett levegő is komoly kihívást jelent az itt élők számára. Bár a közutak kivételével a téli sózás már tilos, ez nem jelenti azt, hogy már senki nem sózza a burkolt felületeket. A közművek építésénél sokszor még mindig útban levő tereptárgyként kezelik a fákat, a gyökereiket pedig szemreb benés nélkül vágják át. A városi fák a lehulló csapadékot is nehezebben tudják hasznosíta ni, a burkolt felületeken ugyanis nem képes a víz a talajba szivárogni, és mielőtt a fák észbe kapnának, a gyorsan lezúduló csapadék már el is tűnik a csatornarendszerben.

során a kutatók a fáknak köszönhető konkrét gazdasági előnyöket vették figyelembe, példá ul azt, hogy az árnyas ingatlanokban jelentős energiamegtakarítás érhető el azzal, hogy nem kell folyamatosan döngetni a légkondit, de a fák jótékony hatásának köszönhetően a környékbe li lakók egészségügyi kiadásai is alacsonyabbak.

A hagyományos ültetési módszereknél a vá rosi fák gyökérzete számára sok esetben nincs elegendő hely, a fa nem tud elég vízhez és tá panyaghoz jutni, így idő előtt elpusztul, ahogy ezt a városi utcákon gyakran látjuk. Ezen a helyzeten segít az úgynevezett Stockholmi Fa ültetési Rendszer (SFR), amelyet a 2010-es A városi fákra fordított pénz sokszorosan megtérül, például az egészségügy vagy az energiagazdálkodás terén

www.turistamagazin.hu30 | tudástár

A városi fákra fordított költség pedig sok szorosan megtérül. Ahogy azt a Másfélfok klímapolitikai blog írja egy tavalyi tanulmá nyában, Lisszabonban a városi fákra fordított összeg 4,5-szeresen, az amerikai Charlotte-ban 3,3-szorosan, Berkely-ben pedig 1,4-szeresen térül meg. A németországi Essenben egy egy kori acélgyár területét parkosították be, ami évi 48 millió forint hasznot hoz. A számítások

leszivárognisemaazkorlátozottszámáraamódokültetésihagyományoseseténgyökerekélettérés,csapadékképes

Az új típusú azminttechnológiák,ültetésipéldáulSFR, megfelelőbb számáraateremtenekkörülményeketvárosifák

www.turistamagazin.hu 31| évek elején kezdtek el alkalmazni a svéd fővá rosban, és ma már Budapesten is találkozha tunk ilyen módszerrel ültetett fákkal. Az SFR alapja egy olyan zúzottkő-alapú ter mőközeg, amely lehetővé teszi az ültetőgödör meghosszabbítását a szilárd burkolat alatt. Vagyis a felszínen mindebből semmi nem látszik, mintha egy újabb körültérkövezett fát látnánk, ezúttal azonban a lényeg a mélyben rejtőzik. A fa gyökérzete ugyanis sokkal na gyobb teret kap, ráadásul az ilyen típusú ül tetőgödrök az aszfaltról lefolyó csapadékvizet is képesek levezetni a gyökérzethez. Ha pedig több fa számára hoznak létre egy nagy méretű gödröt, akkor lehetővé válik a fák gyökérszintű egymáshoz kapcsolódása, kommunikációja is, ami tovább növeli az életképességüket. Varázserdők a panelházak között Ha valaki Budapesten, a Tabánban vagy a XI. kerületi Andor utcában jár, táblával jelzett kis erdőfoltokat láthat, ahol furcsán, egymás hegyén-hátán sorakoznak a kis fák. Mintha a központban kicsit elszámolták volna a cse metéket, a kertészek meg úgy voltak vele, hát jó, ha ennyi, akkor ennyit ültetünk el. Ezek a sűrű kis erdőfoltok azonban nem a kertészeti osztályok közötti kommunikációs baki ered ményeképpen jöttek létre, nagyon is tudatos, alaposan átgondolt munka eredményei. Ezek a Miyawaki-minierdők, amelyekkel a világ nagyvárosaiban – Washingtontól Londonon át Delhiig – ma már sokfelé lehet találkozni. A városi erdők e különös változatának a kitalá lója és megalkotója Akira Miyawaki botanikus

A

tudástár és ökológus, ahogy több hazai médiumban is nevezik, a japánok Bálint gazdája volt. Mód szerét az 1990-es években kezdte kidolgozni, miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy világ szerte és Japánban is egyre fogyatkoznak a természetes erdők, holott az adott élőhelyen ezek sokkal ellenállóbbak, mint a telepített, idegenhonos fajok.

www.turistamagazin.hu32 |

A Miyawaki-módszer lényege és előnye, hogy városi környezetben az átlagosnál rövidebb idő alatt és hatékonyabban lehet kis erdőfoltokat létrehozni, amelyek évtizedek helyett már pár év alatt erdőszerű formát mutatnak. Egy Miyawa ki-erdő alig pár tíz négyzetméteres területére minél több őshonos fát és cserjét ültetnek, ál talában négyzetméterenként három csemetét. Első pillantásra túl sűrűnek tűnhet az ültetvény, de pont ez a módszer lényege. A napfény felé törekvő ifjoncok ugyanis élénk versengésbe kezdenek a fényért, és így az átlagosnál jóval gyorsabb ütemben kezdenek el nőni, évente akár egy méterrel is nagyobbak lesznek. Miyawakierdőkkel egyre több vannakésmellettNálunktalálkozhatunk.országbanBudapestBajánKaposváron minierdők Fotó: Adobe Stock

www.turistamagazin.hu 33|

A Miyawaki-erdő létesítése során a kisze melt területen először talajcserét végeznek. Budapesten az Andor utcában 80 centi mélyen cserélték ki a régi talajt komposzttal kevert ter mőföldre, amelyhez mikorrhizagranulátumot is kevertek, a felszínt pedig szalmával takarták be, hogy a párolgást és a gyomosodást gátolják.

Budapesti minierdők Hogy ez nem csupán hangzatos elmélet, arról bárki meggyőződhet Budapesten is. Budán a XI. kerületi, igen forgalmas Andor utcában a FŐKERT Nonprofit Zrt. idén alakított ki három Miyawaki-minierdőt, ahol összesen 240 csemetét ültettek el. A tabáni erdőcske fái jóval nagyobbak, azt gondolná az ember, hogy azokat jó pár éve ültették már, a valóság azonban az, hogy ezek a fák mindössze egy évvel idősebbek az Andor utcai csemetéknél, és tényleg meglepő, hogy milyen nagyot nőttek már egy év alatt is.

A Miyawaki-minierdők telepítésénél figye lembe veszik az adott termőhely környezeti adottságait, valamint azt, hogy milyen lenne ott a természetes növényzet, ha nem váro si környezetben lennénk. Mindkét fővárosi helyen a Budai-hegységben őshonos fajokat ültettek, például a virágos kőrist, kocsányos tölgyet, mezei juhart, vadkörtét, vadalmát, mellettük pedig őshonos cserjefajok is helyet kaptak, mint például a bibircses kecskerágó vagy a közönséges fagyal.

A városi fák ültetése mellett természetesen az is nagyon fontos, hogy a már meglévő példányokra is vigyázzunk. Különösen ilyen rendkívüli aszály idején, mint amilyenben idén nyáron részünk volt, nagy segítség egy önkéntes örökbefogadó, aki időről időre ránéz a közelében élő fákra, és egy-egy vödör vízzel enyhíti szomjukat. Sok nagyváros létrehozta már az online fakataszterét, amelyben az adott település minden nagyobb fája (képekkel és adatokkal) kikereshető. Ez a fajta online je lenlét és nyilvánosság nemcsak az érdeklődők tájékozódását segíti, de egyfajta védelmet is jelent a fák számára. A budapesti fák és erdő területek adatbázisa, a BP Fatár több tízezer, köztük száz nevezetes fa adatlapját tartalmaz za. Böngésszünk a fák között, nézzük meg őket élőben is a városban járva, figyeljünk és vigyáz zunk rájuk, és örüljünk annak, hogy vannak, mert nagyon sokat tesznek értünk. 

Az első képen a XI. idénAndorkerületiutcábantavasszal ültetett erdő, mellette a Tabán egy évvel idősebb fái Figyeljünk a városi hálálniMeglocsoljukszükséges,fát,örökbefogadjunkfákra,egy-egyéshaazokat.fogják

és

igen

Darázsölyv nincs közeli rokonságban a Buteo nembe tartozó ölyvek‑ távolról könnyű összetéveszteni hazánk leggyakoribb az egerészölyvvel. szemmel azonban nyilvánvalóvá válnak a különbségek: e havi választottunk egy különleges táplálkozású, sajátos nászrepülésé ről is ismert, hosszú távú vonuló, amely Magyarországon elsősorban domb hegyvidéki lomberdőkben fészkel. IstvánLoránd

kel,

Avatottabb

A táplálékspecialista Bár

www.turistamagazin.hu34 | Zöldhullám

vizsgálódva

Írta:Nagy

ragadozó madarával,

Fotó: Adobe Stock

A

A darázsölyv (Pernis apivorus) a fokozottan védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 100 000 forint egyedenként. E különleges táplálkozású vá gómadárféle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”. Kiemelt oltalom az erdő alját, hogy rábukkanjon a föld alatt rej tőző méh- és darázsfészkekre. Azt figyeli, hogy hol repülnek, illetve másznak be a rovarok a földbe, majd e fontos információ birtokában a helyszínre siet, és lábaival ügyesen addig ka parja a talajt, amíg betevőjét meg nem szerzi. A hártyásszárnyúak sem restek, támadásba lendülnek, elsősorban a betolakodó szemére és annak környékére fókuszálnak, de projektjük szinte sosem sikeres, mert a darázsölyv látó szervének és csőrének környékét apró, kemény, pikkelyszerű tollak óvják a fullánkoktól. A tel jesség kedvéért megjegyezzük, hogy madarunk alkalmanként más rovarokkal, madárfiókákkal vagy gyíkokkal is kiegészíti menüjét. A ma gyarországi darázsölyvállomány zöme szep temberben elhagyja hazánkat, de évről évre akadnak olyan egyedek, amelyek októberig nálunk maradnak.  Hallgasd meg a panaszos,darázsölyv füttyszerű hangját beszkennelve!QR-kódota

Fotó: Adobe Stock

A darázsölyv (ahogy magyar és tudományos neve is sejteti) szinte kizárólag hártyásszárnyú akkal, vadon élő darazsak és méhek lárváival, bábjaival, illetve kifejlett egyedeivel táplálko zik. Egy magaslati pontról hosszasan fürkészi

www.turistamagazin.hu 35|

(vágómadár-alakúak Accipitriformes) rendjének vágó madárfélék (Accipitridae) család jába tartozó darázsölyv ( Pernis apivorus) Eurázsia nyugati részén (Portugáli ától Oroszország középső részéig, Skandinávia északi régióit, Írországot és Izlandot kivéve), az északi szélesség 37. és 67. foka közötti sávban költ, és a telet Afrikában, a Szaharától délre eső vidékeken tölti. Testhossza 52–59 centiméter, szárnyfesztávolsága 113–135 centiméter. Va lamivel nagyobb termetű, mint az egerészölyv (Buteo buteo), de ahhoz képest szárnya, nyaka és a farka is nyúlánkabb, kecsesebb. Keringése során – az egerészölyvhöz hasonlóan – gyakran használja ki a termikeket (a környező levegő höz képest melegebb, a légkör alacsonyabb ré szeiben keletkező, emelkedő légáramlásokat).

Európai állománya 117–170 ezer párra tehe tő, amelyek közül 800–1000 pár hazánkban tartózkodik az április és szeptember közötti időszakban. A populációs trendeket vizsgálva kismértékű állománynövekedése tapasztalható Magyarországon (ebben a klímaváltozás miat ti melegedés fontos szerepet játszik). Fészke lési ideje májustól augusztusig tart. A tavasz utolsó hónapjának elején lehetünk szemtanúi látványos nászrepülésének, amely során szár nyait – gyakran messzire elhallatszó hang hatás kíséretében – a háta fölött összecsapja, mintha tapsolna. Elsősorban délies kitettségű tölgyesekben, ritkábban bükkösökben készí ti el lombos ágak alkotta fészkét. Fészekalja rendszerint két tojásból áll. A 33–34 napos kotlást követően kikelő fiókák – amelyeket fő leg a hím etet, a tojó pedig őriz – hathetesen válnak röpképessé, szüleik ugyanakkor még egy darabig gondjukat viselik.

Különöshang

www.turistamagazin.hu36 | Vihorlát Partizánok nyomán a kitekintő

www.turistamagazin.hu 37| Nem akármilyen erdőben túrázunk: már a Széles tó partján elhelyezett információs táblák tudatják, hogy a 94 területet magában foglaló, 18 országra kiterjedő, „Ősbükkösök a Kárpátokban és Európa más régióiban” elnevezésű UNESCO‑világörökségi helyszín egyik magterületén járunk. kárpáti ősbükkösben Írta és fotók: Szigeti Ferenc Albert

A rovatot támogatta:

www.turistamagazin.hu38 | átoraljaújhely után megváltozik a táj, főleg így hőhullám idején, 37 fokban. Eltűnik a város felett álló Sátoros-hegyek zöldje, a kiégett tájat a szlovákiai falvakra oly jellemző panel épületek, majd Nagymihály (Michalovce) pi ros-fehér, meglepően magas, keleties hangula tú útpadkái váltják fel. A szocialista realizmus esszenciájának tűnő autóbusz-megállók is egy másik Szlovákiát villantanak fel, egy olyat, amely nagyon messze van például a Magas-Tátra mi liőjétől. A hőhullám okozta sokk az egyesek által csak „Szlovák-tengernek” hívott Széles-tó (Zemplínska šírava), az 1961 és 1966 között létrehozott, 33 négyzetkilométeres területű víztározó partján sem csillapodik: a szlovákok Balatonja is inkább a 80-as éveket idézi. Sőt, a víztározó szomszédságában található, erdőkkel ölelt Vinnai-tó (Vinianske jazero) sem nyújt felüdülést, sem testit, sem lelkit. A szalmasár gára kiégett fű, a félbehagyott épületek látványa, a bömbölő diszkózene, a hiányos infrastruktúra, a tó vizének szokatlanul magas hőfoka, de még az estig elcsámcsogott lángos sem segít elterelni gondolatainkat a hőségről. A sörözésbe pedig nem lehet beleállni, hiszen fel kell még menni a hegyre, 37 fokban. Úgyhogy ismerkedünk a térképpel, egyedüli reményünk az, hogy az in nen már szépen látszó erdők mikroklímájában milyen jó is lesz nekünk. Szlovákia legkeletibb önálló hegysége A mind kiterjedésében, mind magasságá ban kicsit a Mátrára hasonlító Vihorlátot ( Vihorlatské vrchy) kijelölő folyók, a Ciróka (északon), a Laborc (nyugaton) és az Ung (kele ten) már a Bodrogba futnak. A hegység mélyén S Az egyébként festői Vinnaitótól egy könnyű túrával az felkereshetjükvárkorbanÁrpád-épültromjaitis kitekintő

www.turistamagazin.hu 39|

A szlovák nemzeti felkelés és a világ legjobb forrásvize Este hétkor aggodalommal telve indulunk neki a hegység nyugati gerincének, hiszen mind annyiunk retinájába beégtek a Bükkben elhe lyezett vadkamera felvételei, ahogy a vadállatok

Ezen a ponton érdemes feleleveníteni azt, hogy a Kárpát-medencét körbeölelő hegykoszorú nak négy szerkezeti övezetét különböztetjük meg: a külső, homokkőből felépülő övezet (flisövezet), valamint a legmagasabb hegysége ket alkotó, központi kristályos zóna mindenhol megtalálható, a mészkőszirtek övezete viszont csak szakaszosan van meg, ahogy a vulkanikus övezet is. A Vihorlát egyébként annyira keleten van, hogy itt már földrajzi értelemben nem is a Szlovákia nagy részére kiterjedő Északnyu gati-Kárpátokban, hanem a zömében Ukrajna területére eső Északkeleti-Kárpátokban járunk, konkrétan az itt elhelyezkedő terjedelmes vul káni vonulat (Vihorlát–Gutin-hegyvidék) első tagján. E vulkáni vonulat északnyugatról délke let felé folyamatosan fiatalodó, mára jelentősen lepusztult, erdős hátakkal jellemezhető vulkán roncsai az Alföld perepén húzódnak, látványos keretet adva a síkságnak. A Kárpátok e legbelső és egyben legfiatalabb övezetének létrejötte a Kárpát-medence kialakulásában fontos szere pet játszó mikrolemez bonyolult forgómozgá sának az eredménye (a Kárpátok legfiatalabb, mindössze pár tízezer éves vulkánja a Szent Anna-tóról ismert Csomád; maga a Vihorlát 12,5–9,5 millió évvel ezelőtt volt aktív).

rejtőző kárpáti ősbükkösök mellett a Vihorlát legfőbb jellegzetessége annak az alföldi kör nyezetből való impozáns kiemelkedése, amely a Széles-tó felől nézve valóban látványos. Ettől függetlenül kevesen járják a hazai hegységeink hez hasonló formakincsű Vihorlátot, amely nek csúcsai alig haladják meg az 1000 méteres tengerszint feletti magasságot ( Vihorlát-tető: 1075 m, Nežabec: 1023 m, Motrogon: 1018 m, Szinnai-kő/Sninský kameň: 1005 m).

0 5 km Erdõrezervátum SZLOVÁKIA ÁBRÁZOLT TERÜLET ImreBábaTérkép: A rovatot támogatta:

A partizánfelkelés 1944. augusztus végén kezdődött, s a német csapatoknak október végére sikerült is leverniük a támogatás nélkül maradt partizánokat, de a hegyekben még ezt követően is folytatódtak a harcok.

A lelkes termé szetjárók pedig egyből bejárták e vadregényes gerincet, amelyen hivatalos turistajelzést ma sem találunk, de az informálisan kifestett pi ros-fehér jelzés hibátlanul, eltéveszthetetlenül vezet végig rajta. Egyébként hadgyakorlatok innen csak messze, az egykori település kör nyezetében zajlanak néha, ettől függetlenül a hivatalos szervek ma is elrendelhetnek belépési tilalmat, érdemes tehát előre tájékozódni.

Célunk a tótól mindössze 4,7 kilométerre, de 350 méterrel magasabban található parti zánkunyhó. A tótól a sárga jelzésen indulunk, amely aztán elkanyarodik a nagymihályi ne mesek egykori székhelye, Vinna vára felé, mi pedig az aszfaltutat követjük. A környékbeli partizántevékenységre először az erdei asz faltút T elágazásában álló emlékmű utal, de ennél sokkal egyedibb élmény a gerincúton található két hajdani partizánbunker felkere sése. Ezek közül az első egy szépen karban tartott, egyszerű fakunyhó, amely deszka priccseivel kiváló bivakház is egyben, éppen a katonai terület határán.

kitekintő

Szinte minden szlovák városban jelentős közterületet neveztek el a hazánkban talán kevésbé ismert németellenes partizának cióról (szlovák rövidítése SNP: Slovenské národné povstanie), amely elsősorban a Besztercebánya körüli hegyekben zajlott, mintegy hatvanezer, elsősorban a szlovák hadseregből dezertált katona részvételével.

Az emlékmű (balra) (jobbra)táborhelyjóláthatóankiválóegykoritalálhatófelettbunkerésállapotú

www.turistamagazin.hu40 | a kiszáradt patak medrében keresik a vizet. Ezen még a vízszűrő sem segít…

A terep egyébként azért különleges itt, mert a hegységnek a főcsúcstól nyugatra eső részét 1937-ben hosszú évtizedekre lezárták és kato nai gyakorlótereppé minősítették, még a ruszin nemzetiségű Pásztorhegy (Valaškovce) lakos ságát is kitelepítették emiatt. Akár évfordulós túra is lehetne ez, hiszen másnap július elseje van, és éppen tíz éve oldották fel a szigorú be lépési tilalmat (azaz ma nem kell engedély a belépéshez, ugyanakkor elvileg 24 órán belül el kell hagyni a katonai övezetet).

www.turistamagazin.hu 41|

Ugyanakkor az is igaz, hogy a partizánáldozatoknak is kö szönhetően a szlovákok a győztesek mellett, előnyös pozícióban vehettek részt a második világháborút követő rendezésben, németbarát államuk ellenére. Partizánösvényen A reggel békésen telik, kellemesen hűvös van az erdőben, nem igazán akaródzik nekiindul ni. Pedig a gerincnek ez az átlagosan 600-700 méter magas szakasza végig erdőben halad (a Vihorlát egész Szlovákia egyik leginkább er dővel borított része, a hegység 90%-a erdő), nagy kapaszkodóktól mentes, a jelzést pedig lényegében lehetetlen elvéteni. De a hőhullám legmelegebb napja vár ránk, s bizony ebben a 13,6 kilométeres táv a 800 méter emelkedővel és a 430 méter ereszkedéssel mégis valahogy rémisztőnek tűnik, főleg a Vihorlát főcsúcsá nak meghódítása a szakasz legvégén, a maga 400 méteres folytonos emelkedőjével.

A kunyhó előtt tűzrakó, asztal padokkal, a for rásvíz hűvösét pedig a beinduló hegy-völgyi szél jól érezhető áramlása fokozza (a hegyte tőkről a hidegebb levegő este leszáll a völgy be).

Az elágazásban található tábla mutatja, hogy 1944-ben itt működött a Veža nevezetű par tizáncsoport, Ján Boroš vezetésével, a kuny hónál pedig a Jozef Vogel vezetésével működő Kriváň, valamint a Michal Zacharovic Sena ál tal irányított Jastrib csoportra emlékezhetünk.

De az ősbükkös „légkondija” működni látszik, egyáltalán nem vészes annyira a gyaloglás.

A rovatot támogatta:

A kommunizmus idejében Szlovákiában egyébként számtalan emlékművet szenteltek mind a településeken, mind a hegyek mélyén a múlt e dicső fejezetének, továbbá számos he gyi bunker ma is látogatható. A felkelés körüli dicshimnusz napjaikban elhalkult, hiszen bár jelentős német erőket kötött le, nem volt valódi realitása ott és akkor az akciónak, s korántsem volt olyan léptékű, mint például a Balkánon működő partizán-ellenállás.

Az aErdeifoglaltákévekbenazforrásokattalálhatóösvényenelmúlthangulatKyjov ősbükkösében

Mi kell még? Valóban különleges helyszín, hamarosan fel is csendül az egyik telefonról a Bella ciao híres mozgalmi dala, még inkább felejthetetlenné téve az estét.

Sok víz elfolyt már azóta a kunyhó melletti kis forrásból, amely – döbbenet – kedvesen csordogál az éjszakában, pedig porzik az erdő.

Maga a terep akár otthon is lehetne, kivéve a közeli Kyjov környékét, ahol ízelítőt ka punk a kárpáti ősbükkös hangulatából, hiszen

Közben érintjük a másik, az előzőnél jóval kevésbé komfortos partizánkunyhót, ahol rá adásul még a forrásnak sincs csorgója, kissé odébb pedig egy belorusz partizán síremléké re bukkanunk. Szembetűnő, hogy az ösvényt karbantartó helyi erők az elmúlt években nem csupán újrafestették a jelzéseket, de forrásokat is kialakítottak az útvonal mentén (ezek a káni kulában is működnek, igaz, víztisztító kell hoz zájuk, ugyanis a forrásfoglalatok általában egy kis kőmedence köré épültek, csorgó nélkül).

www.turistamagazin.hu42 |

kitekintő

nemcsak a katonai terület kezdődik az első kunyhónál, de a 821 méter magas, csak rész leges kilátást nyújtó Kyjov körüli rengeteg (Ky jovský prales, 397,5 ha) egyben az UNESCO által védett erdőrezervátum-sorozat első tagja.

A

azLábunkeredeteztetik„vihar”vész,anevénekhegységeredetehomálybaegyesekaszóbólalattAlföld:a

Kora délután egy fiatalabb erdőrészben majd nem hőgutát kapunk – bőrünkön érezzük a fiatalabb erdő jóval gyengébb hűtő hatását –, majd következik a főcsúcsig tartó szakasz ta lán legszebb része, a Malý Peňažník csúcsát kísérő, vadregényes sziklák alatt tekergő ös vény. Végül megérkezünk egy rétre, ahonnan látványosan feltárul előttünk a főcsúcs is. A rét tele szamócával, amely kiválóan oltja a szomjat, amúgy pedig egy brutális méretű fakitermelő út jelzi, hogy ahol vége a védett erdőnek, ott azért erőből zajlik a fakitermelés. Ennek szin tén brutális nyomai a főcsúcsról tárulnak majd szemünk elé, minden eddig látottnál nagyobb tarvágások formájában. A hegység mai elhagyatottsága mellett nehéz elképzelni, hogy a területet egykor birtokló Sztáray grófi család az 1870-es években kiépít tette a hegység alapvető turista-infrastruktú ráját, sőt, 1883-ban zenés mulatsággal turista házat is avattak (Antal menedékház). Mindez persze már az enyészeté. Nekiindulunk a fő csúcsra vezető ösvénynek, s közben nemcsak az

Vihorlát-tető 1075 magasméter tetőszintje Fotó: Adobe Stock

www.turistamagazin.hu 43| idő változik végre, de az erdő is. A Vihorlát ha sonló nevű főcsúcsa ugyanis már az UNESCO által is védett erdőrezervátum-foltok második képviselője.

Utunk egyik erdőrezervátumból a másikba ve zet, s a helynevek alapján akár A Gyűrűk Ura világában is érezhetnénk magunkat. Először a félelmetes nevű Motrogon csúcs körüli erdőt, majd a Baba pod Vihorlatom rezervátumát érintjük, végül jön a Jedlinka és a Szinnai-kő védett erdeje. A helyenként nagyon látványos, meredek kalderaperem külső oldalán nyílólátképeSzinnai-tóegyedülállóKárpátokbanAzpereménaSziklataréjkalderaegésza Szinnai-kőről

A több, kisebb kiemelkedésből álló hegytető legmagasabb pontján egy obeliszk áll, rajta egy kereszttel, ahonnan az Alföld felé és a Széles-tóra nyílik döbbenetes panoráma, ame lyet a már-már hideg szélben csodálunk meg.

A főcsúcs túloldalán álló, kiváló táborhelyünk (Poľana pod Vihorlatom, esőbeállóval, for rással, tűzrakóval) a hatalmas katonai övezet átellenes végében található, ezért innen már hivatalos turistajelzések vezetnek tovább. Éj szaka hatalmas zivatarlánc vonult át felettünk, így reggel igazi őserdei hangulat fogad: ködöt pipáló, csepegő fák, a rét fölött kergetőző pá rafoszlányok között beszűrődő napsugarak. Az innen a Szinnai-kőre vezető szakasz egyértel műen az egész túra legszebb része. Itt már az egykori kitörési centrum helyén létrejött kal dera meredek peremén járunk, valóban nagyon más és persze lélegzetelállítóan szép erdőkben.

A rovatot támogatta:

Az én tekintetemet mégis inkább a fokozottan védett rész szomszédságában található, óriási tarvágás, no meg a távoli Szalánci-hegység, az Eperjes–Tokaji-hegyvidék meglehetősen hosz szú szlovákiai szakasza vonzza.

Szlovákia ismeretlen „krátertava”

A zuzmós, mohás, látványos bükkmatuzsá lemek ligetszerűen távol állnak egymástól, köztük leginkább vihar tépte hegyi juharokat látni, a nedves avar aranybarna színét pedig a páfrányok friss zöldje élénkíti.

völgyfők rossz lefolyású részein szintén foko zottan védett tőzeglápokat találni, de a belső oldal is dicsekedhet egy kisebb tóval (ez a 0,33 hektár nagyságú „Kis-tengerszem”, a pár méter mély Malé Morské oko).

A természetjárók által olyannyira szeretett bükk (Fagus sylvatica) az utolsó jégkorsza kot pár elzárt, hegyvidéki területen vészelte át Európa déli felén, majd pár ezer év alatt meghódította Európa jelentős részét. Háborí tatlan bükkösök azonban alig maradtak mára, ezért figyelt fel az UNESCO az egyébként már 1973 óta védett természeti terület erdei nek épségére. A Vihorlát ősbükkösei a közeli, a lengyel–szlovák–ukrán határ mentén húzó dó Polonyinák Nemzeti Park (Národný park Poloniny) és Ukrajna pár környező erdejével együtt 2007-ben kerültek fel a világörökség listájára, amelyen már 18 ország 94 helyszíne osztozik az „Ősbükkösök a Kárpátokban és Európa más régióiban” címen. Bár hétvége van, és igazi kirándulóidő, a hegy ség e frekventáltabb részén sem találkozunk sok emberrel, pedig a kaldera beszakadásában található Szinnai-tó (Morské oko) autóval is megközelíthető. A közeli város nevét viselő, természetes erődítményeknek ható Szinnai-kő szikláinak tetejére meredek létrák és lépcsők vezetnek fel, a sziklapadokról pedig lenyűgö ző körpanorámában van részünk. Látszanak innen a Keleti-Beszkidek őserdőket rejtő hegyormai, a most éppen felhőket szaggató Vihorlát-tető, a Szalánci-hegység hosszan elnyúló magaslatai és a szomszédos Pricske vulkánjának (Popriecny vrch) határt hordo zó, szelídebb gerince. Tekintetünket azonban a 750–1000 méter magas tetőkkel keretezett, átlagosan 4–5 kilométer átmérőjű kaldera közvetlenül alattunk tátongó mélysége vonz za leginkább, hiszen abban a tengerszemnek is nevezett Szinnai-tó vize csillog. A régebben Remetei-tóként (a közeli Remete vasgyár, Remetské Hámre után) is ismert vízfe lület láttán könnyen eszünkbe juthat az erdélyi Szent Anna-tó, de a hasonlat több szempont ból sem állja meg a helyét. A tó keletkezése Mohatakaró egy idős fa Egytörzsénbükk és egy tartójuharhegyirégótanásza kitekintő

Az ősi fák között, a hűvösben valahogy hely reáll a világ békéje bennem, megszűnik a hőhullám által kiváltott szorongásom, pedig minden bizonnyal ezekre az erdőkre is nagy változások várnak. Most tényleg: e szép erdők jelentős része is kipusztul majd az ember gon datlan magatartása miatt egyre fenyegetőbbé váló éghajlatváltozás miatt?

A rovatot támogatta:

www.turistamagazin.hu44 |

A 2021 óta alkalmazott TechLite Plus középtalpak pedig az eredeti TechLite-hoz képest 40% kal könnyebbek, magasabb fokú a rugalmasságuk, az ener gia-visszaadó képességük és a tartósságuk. A 2022-től elér hető AdaptTrax járótalp jobb tapadást és magasabb fokú kényelmet nyújt.

A tó magánya kiváló apropó arra, hogy elgon dolkozzunk a körülöttünk lévő élővilág sérü lékenységén, az ember felelősségén, no meg persze az emberi civilizáció törékenységén. 

www.turistamagazin.hu 45| ugyanis egy hegyomláshoz kapcsolódik, amely felduzzasztotta a kalderagyűrűből egyedül kitörő Okna-patak vizét. Később a lányukat betegségéből itt sikeresen kikúráló Széchenyi László és Gladys Vanderbilt mesterséges gátat építtetett, 7 hektárról 13,8 hektárra növelve ezzel a vízfelületet. Ma a tó egész környezete erdőrezervátum, s e háborítatlanság bizony jól látszik innen a magasból is.

A 618 méteres magasságban található, 25 mé teres maximális mélységű tó partjáról szembe tűnő és egyben felüdítő érzés, hogy az állóvíz környezete egyáltalán nincs kiépítve a közeli parkoló ellenére sem. A tó partján egyedül az említett nemesek 1924-ben épült üdülőháza, valamint egy kisebb menedékház található.

Peakfreak II OutDry

A Szinnai-tó víztükre a déli oldalról

A Columbia legújabb fejlesztésű túra- és multisportcipő je bármilyen aktív szabadidős tevékenység során könnyed mozgást, stabil tartást és jó szellőzőképességet biztosít a lábnak. OutDry membránja és hegesztett varratai teljes vízhatlanságot garantálnak. Egy új fejlesztés, a lábbeli felsőrészében található, félköríves merevítés fixen tartja a sarkat a cipőben.

A cipő felvételét a sarokrészen el helyezett erős hurok könnyíti meg. A túrák mel lett a oldalúnapokmindentársaislehetezasokmodell.

Wenckheimek vidéke a Viharsarokban

A években1890-esGyulán,Almásy-kastélyWenckheim–Harruckern–az Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz fényképeiGyörgy

Wenckheimek neve Békéscsaba környékén sűrűn előfordul, de a budapestiek is ismerhetik, hiszen egykori fővárosi palotájuk ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. Békés megyében nem véletlenül találkozhatunk sok helyütt a Wenckheimek által építtetett kas télyokkal, kúriákkal: az Ausztriából származó főúri família tagjai a 18. század végén Gyula környékén vetették meg a lábukat. I. Gróf Wenckheim József Ágost egy Harruckern lányt vett feleségül, abban az időben, amikor

A Írta és TamásAbelovszkyfotók: gyakorlatilag az egész megye ennek a csa ládnak a birtoka volt. Az eredetileg ausztriai Harruckern János György a király szolgála tában tett elismeréseként jutott hozzá többek között Békés, Csaba, Gerla, Gyarmat, Gyula, Körösladány, Öcsöd, Szeghalom és Vésztő te lepüléséhez. A család tagjai később többek kö zött Ókígyóson, Szabadkígyóson, Pósteleken, Körösladányban építtettek kisebb-nagyobb ne mesi lakokat. A család egyik, a 19. században élt tagjáról, József Antalról mintázta Jókai Mór az Egy magyar nábob főszereplőjét.

A Wenckheimek örökségét fűzi fel tehát ez a tematikus bringaút. Békéscsaba – ha nagyon szigorúan vesszük – kivételnek számít, de a gerlai és a pósteleki kastély a város közigaz gatási területén található, így itt is megvan a kapcsolódás a Wenckheimekhez. Lássuk, mit tartogat a kerékpárosok számára a város!

Békés megye székhelyét sokan leginkább a kolbászról ismerik, azonban kevesen tudják, miben más az itteni húsáru, mint bármelyik más hasonló termék. A szigorúan Békéscsabán vagy Gyulán készített kolbász jellegzetessége,

A Wenckheimek örökségével lépten‑nyomon találkozhatunk Békés megyében. Nem lesz ez másképp ezen a túrán sem, amely szinte végig kerékpárúton vezet körbe az egykori föld‑ birtokoscsalád kastélyainak érintésével Békéscsaba körül.

A „kolbászfőváros”

www.turistamagazin.hu46 |

Két Keréken

A madártávlatbólkastélyrompósteleki Fotó: Adobe Stock Az ÉlővízzöldfolyosójaBékéscsabacsatorna, találkozunk vele. A csatorna partján található Árpád Gyógy- és Strandfürdőt két kút táplálja, amelyek 76, illetve 40 Celsius-fokos gyógyvi zet hoznak a felszínre. A gyógyvizes medencék mellett tanmedence, élménymedencék, strand időszakban pedig nagy füves terület várják a látogatókat. Amint elhagyjuk a belvárost a hogy egy legalább 135 kilós sertés minden ré széből kerül bele, ízesítésénél egyértelműen a paprika dominál, de borsnak nincs helye az alkotóelemek között, és miután minden bele került, füstöléssel teszik még ízletesebbé. Aki kóstolni szeretne, annak a minden év októbe rében megrendezett kolbászfesztivál a legjobb alkalom Békéscsabáterre. azonban nem csak a kolbászért érdemes felkeresni. A rendezett főtéren ér demes megcsodálni a szép homlokzatokat, betérni a vörös téglával borított Páduai Szent Antal-társszékesegyházba (azaz a belvárosi katolikus templomba), onnan pedig kigurul ni az Élővíz-csatorna partjára. A vízfolyás, amelyet 1777-ben az erdélyi fa úsztatásának megkönnyítésére hoztak létre, majd alkalmas sá tettek jó száz évvel később a belvíz elveze tésére is, jórészt a Fehér-Körös egykori ága it követi, és Gyulán éppúgy átfolyik, mint a megyeszékhelyen, így túránk során többször

www.turistamagazin.hu 47|

Két Keréken presszóvalaIstvánépülete,jellegzetesBékéscsabaazmalomPeron PálvölgyiFotó: Krisztina A múzeumGabona legmenőbb (jobbra)Pálinkamúzeum(balra)szélmalomaépülete,Kiss-féleésa

www.turistamagazin.hu48 | csatorna irányába, az István malom hatalmas épülete tűnik fel, ahonnan a két világháború között a fő európai piacok mellett Algériába és Egyiptomba is jutott liszt – jelenleg sorsára vár. A malom épülete előtt, az Élővíz-csator na partján egy kisvasúti emlékhelyet találunk, amelynek két vagonjában büfé üzemel, és az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak (AEGV) állít emléket. Az 1894-ben épült első vonal szakaszt (Kovácsháza–Kupapuszta) újabb és újabb szakaszok egészítették ki, majd 1949 ben összekötötték a sarkadi és a mezőhegyesi kis vasút vonalaival, így az ekkor már az államvasút tulajdonában lévő Alföldi Kisvasút teljes vo nalhossza közel 400 kilométeres hálózatot al kotott, Vésztőtől Orosházáig, Békéssámsontól Sarkadig behálózva az alföldi tájat. Ma már csak egy-két emlékhely és utcanév emlékeztet erre a hatalmas hálózatra, az utolsó vonat 1973 ban koptatta a síneket a cikóhalmi vonalon.

A Békéscsaba egyik leg régibb utcájában álló szlovák tájházban pedig a helyi szlovákság népi kultúrájába nyerhetünk betekintést. Szerte a városban rengeteg szobor található, közülük a legaranyosabb alkotás egy kacsacsaládot ábrázol az Élővíz-csatorna partján, de találkozhatunk a városban rőzse hordó nővel, angyalos ivókúttal vagy éppen olimpiai kerékpározókkal is. A CsabaParkban a Kolbászudvarban lévő látványkolbászműhely ben nyomon követhetők a sertésfeldolgozás és a kolbászkészítés korunkban alkalmazott eljárá sait, de van itt pálinkaház és egy olyan játszótér is, ahol a gyerekek játékos módon ismerkedhet nek meg a kolbász előállításához kapcsolódó hagyományos eszközökkel és építményekkel. Egészen szürreális látvány az óriás kolbásztöltő (mászóka), de a disznóól is, ahol a disznóvágás

Felsorolni is nehéz, mennyi egyéb látnivaló van a fentieken kívül a városban. A Munkácsy Mihály Emlékház a híres festőnek állít emlé ket (itt, Békéscsabán kezdett asztalosinasnak tanulni), a Munkácsy Mihály Múzeumban a megyeszékhely és tágabb környezete történe tét ismerhetjük meg, de persze itt is van egy Munkácsy-kiállítás.

www.turistamagazin.hu 49| kellékei mellett egy, az eseményen már látha tóan átesett (az oldalán fekvő) sertés is látható. Békésebb képet mutat a környező parkerdő a tanösvényekkel, állatsimogatóval, csónakázó tóval és fitneszparkkal, ahogy a szomszédban található Gabonamúzeum (tanya- és gabona történeti kiállítóhely) is, amelynek legmenőbb eleme a Kiss-féle szélmalom.

A kastély bejáratához közeli téren találkozunk az Wenckheim-kerékpárút első, utunkba eső pihenőjével: az igazán szemrevaló építmény mellett kerékpártámaszok, a tető alatt padok és egy kerékpárszerelő állvány várják a túrázókat.

Gerlát egy vadonatúj aszfaltúton hagyjuk ma gunk mögött Póstelek felé tartva – főleg nyáron becsüljük meg ezt a szakaszt, mivel árnyékot ezen az etapon kívül csak az Élővíz-csatorna mellett biztosítanak a fák. A vegyes használatú út kerékpárútba vált, ezen érjük el a pósteleki kastélypark egykori főbejáratát, amiről a kerék párút végén található oszlopok tanúskodnak a parkba vezető, murvával szórt út két olda lán. A kastélyparkot keresztülszelő út mellett lépten-nyomon információs táblákba bot lunk, amelyekről számos érdekesség derül ki a főúri lak, illetve lakóinak történetéből. Ezek közé tartozik például az, hogy valaha kisvas út kanyargott a környéken, segítve a termé nyek beszállítását, de ugyanígy a kastélypark öntözőrendszerének sajátosságairól vagy a park dendrológiai értékeiről is olvashatunk. A kastély építésekor már nem az angol tájké pi kertek, hanem az úgynevezett gyűjteményes

Romantikus romok a kastélyparkban Békéscsabát Doboz irányában hagyjuk magunk mögött, majd Gerlára érve találkozunk az első Wenckheim-emlékkel, amely a helyi kastély formájában testesül meg. Gróf Wenckheim Ká roly 1854-ben kérte fel Ybl Miklóst az épület megtervezésére, amely – a kornak megfelelő –eklektikus stílusban, barokk elemek felhaszná lásával 1860-ra készült el. A 37 szobás kastély, amely a II. világháborút követően iskolaként működött egészen az 1980-as évekig, meglehe tősen leromlott állapotban várja megmentőjét – az utóbbi két évtizedben több is jelentke zett, de senki nem újította még fel a kastélyt.

Bringás esikPontugyanottszobrakerékpárosokésAndrássy1965-bensrácokazútonazolimpiaimautunkbaaz

Élővíz-csatorna melletti bringa út sabbleghangulatoszakasza

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

www.turistamagazin.hu50 |

Maga a kastély azonban már csak egy rom, főfalain kívül szinte már nem is látható belőle más: a parkerdő közepén, egy kis tó mellett álló, tető nélküli, csupasz falak különös at moszférát teremtenek az egyébként is nyugodt környezetben. A bátrabbak nem olyan régen még – a tiltó táblák ellenére – felfedezhették a romokat, most már azonban kerítés védi azo kat (és persze ezzel a felelőtlenebb látogatók testi épségét is). Tavasztól őszig büfé, étterem, kemping, vadaspark, játszótér és egy kis pum papálya is várja a látogatókat. Póstelekről már csak néhány kilométernyi tekerés Békéscsaba az Élővíz-csatorna gátján kialakított kerékpárúton, ahol az látszik, ami bárhol máshol a környéken: a békésiek, gyu laiak, békéscsabaiak mindennapi közlekedési eszközként használják a kerékpárjukat. He lyenként már-már Hollandiában érezhetjük magunkat. A megyeszékhelyre visszatérve a város egy másik arcát is megismerhetjük a bel Keréken

A romos1972-bentünkdrónnalmakastélybapóstelekimárcsakleshebe,demárisvolt Fotók: Adobe Stock (fent), Fortepan / Varga János (lent)

Két

Ma is él a kastélyparkban körülbelül 50 tiszafa, és a megye legnagyobb, 350 centiméteres ke rületű vasfáját is itt találjuk.

kertek voltak divatban, így itt is telepítettek fenyőféléket, örökzöldeket a keményfás liget erdőket alkotó fajok (tölgy, kőris, szil) mellé.

www.turistamagazin.hu 51| városon kívül, amikor végigtekerünk a Lencsési lakótelepet átszelő úton, ahol szintén rendezett környezettel találkozunk. 365 ablak, 52 szoba, 4 bejárat

Békéscsabáról dél, azaz Szabadkígyós felé vesszük az irányt, előbb egy ipari jellegű te rületen áthaladva, majd a Kígyósi út melletti bringaúton egy kertvárosias részen tekerve, vé gül pedig egy vadonatúj aszfaltcsíkon tanyák és szántóföldek között kanyarogva, egészen a szomszédos településig. Ez utóbbi önmagá ban nem hangzik túl izgalmasan, de eláruljuk, hogy az utolsó kerékpáros-pihenőt is ezen a szakaszon találjuk, amely ráadásul egybe van építve egy madárlessel. Elsőre ez meglepő lehet a szántóföldek közepén, de a néhány méterre susogó nád már sejteti azt, hogy víznek kell lennie a közelben. A jaminai bányatavak egyik legnagyobbja, a Fás-tó mellett áll ugyanis a kis kilátó, ahonnan tökéletesen meg lehet figyelni a vízi világot. A három nagy tó az ipari bányá szati tevékenység emléke, itt található ugyan is a város legkiválóbb agyaglelőhelye, amelyet körülbelül 300 évvel ezelőtt kezdtek el kiter melni, amikor Békéscsabát szlovák népességgel telepítették újra, és szükség volt a házépítéshez alapanyagra. A vályogvetés jaminai árkai egyre A jaminai madárlesből a Fás-tó élővilágát lehet megfigyelni

A kastélyparkmellettikastélyrompósteleki ma is gyönyörű

GergelyBagamériTérkép:

Szabadkígyós innen már csak egy kisebb ug rás: túránkat a gyönyörűen felújított Wenck heim-kastély koronázza meg. Mielőtt köze lebbről is szemügyre vennénk, álljon itt egy kis kedvcsináló az 1897-ben kiadott Wenckheim családi „Emlék-Album” lapjairól: „Az ókígyósi az 1879. évi június 18-án nyittatott meg, mely Ybl Miklós terve után építtetett közel másfél millió költségen. Általános vélemény, hogy az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya. A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magas latról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végződő tetőjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörű látványt nyújt. Az egész renaissanse stylusban épült s belső berendezése is a stylnak meg felelő; remek fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője úgy mint harmincz vendégszobája és melléképületei valóban csodálni való látvá nyosságot képeznek. Nehéz e szűkreszabott helyen többet írni róla, mindenképpen érde mes Lássukmegnézni!”hát,mit érdemes megnézni itt! Maga a kastélyépület önmagában is érdekes, hiszen Wenckheim Krisztina azt kérte Ybl Miklóstól, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen, továbbá azt is kikötötte, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap, annyi szobája, ahány hét, illetve annyi bejárata, ahány évszak van egy évben. Ugyan megszámolni mindezt nem sikerült, de az építész valószínű leg teljesítette a kérést. Korának legkorszerűbb palotája volt hazánkban: a világítást például gázlámpák biztosították, a fűtést pedig lég befúvással oldották meg a pincében található fatüzelésű kazán és a falban futó porceláncsö vek segítségével. A kastélyba lépve a fogadó térből többfelé is indulhatunk: a büfé, a torony és persze a kiállítás felé. Utóbbi a könyvtár szobában kezdődik – igazán impozáns belső térről van szó, ahol rögtön szembeötlik, hogy számos interaktív eszköz segíti élményszerűvé tenni a látogatást. Órákat el lehetne itt tölteni,

www.turistamagazin.hu52 | Két Keréken 0 2 km szélesebbek és mélyebbek lettek, a téglaégetés iparszerűen 1891-ben indult meg Békéscsabán (és napjainkban is folyik a közelben, a város déli részén, ma már szélesebb termékpalettával, amelybe például a tetőcserepek is beletartoz nak). A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 tó, amelyek vízfelülete a DélAlföld régió egyik legkiterjedtebb szabad vízi tórendszere. A tavak mélysége változó, átlag ban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás- és a Csaba-tó mélysége több helyen is meghaladja a 12 métert.

Érdemes megfigyelni az részleteketapró is a szabadkígyósi kastély enteriőrjében

www.turistamagazin.hu 53| kipróbálva minden érintőképernyőt, elolvas va minden apró betűs szöveget, nézegetve a berendezett szobák minden egyes részletét.



A remekbe szabott szabadkígyósi Wenckheim-kastély lesz a pont az i-re túránk végén

Az enteriőrnek része többek között a grófi pipázó, a grófnői hálószoba, fürdő és öltöző is. Ha a századforduló időszakából visszatér tünk a jelenbe, érdemes a torony felé venni az irányt. Igen egyedi megoldással előbb le kell menni a pincébe, hogy aztán a 160 lépcsőből álló, szűk csigalépcsőn feljussunk a kilátónak sem utolsó építménybe. Abban az esetben, ha még ezt követően sem lenne elég a Wenckheim-emlékekből, Szabad kígyós főutcáján érdemes megnézni a Szent Anna-kápolnát, amely a Wenckheim-kripta szomszédságában áll egy mesterséges dom bocskán, mellettük pedig egy diadalkapu emlékeztet Ferenc József és Sissi 1857-es szabadkígyósi látogatására. Maga a diadal kapu egyébként nem az eredeti építmény, azt ugyanis 1949 telén ledöntötték; a ma láthatót 2008-ban építették, a régi mására. Az alföldi terepen vezető útvonal nem tartogat semmi nehézséget, de amikor feltámad a szél, bizony kellemetlen perceket, órákat okozhat. Ezzel együtt a kerékpárutakon és kis forgal mú utakon vezető túrát mindenki számára jó szívvel ajánljuk. A évekbenazszalonjakastélyWenckheim-nagy1890-es Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz fényképeiGyörgy

Hőhullámok, elkövetkezendő évek leghűvösebb nyarát zárjuk Meteo GaálÍrta: Nikolett földi átlaghőmérséklet tartós változása nem egyedül álló bolygónk életének történetében, hiszen a glaci ális (az eljegesedési periódusokon belüli, hidegebb éghajlatú periódus) és interglaciális időszakok már többször váltották egymást az évmilliók során. Amiben mégis más ez a mostani helyzet, az az, hogy az ipari forradalmat követően az üvegházhatású gázok emberi tevékenység hatására megnöve kedett kibocsátása eddig nem tapasztalt ütemben növeli a bolygó átlaghőmérsékletét.

A

Bolygónk sok helyen és sok módon jelzi mostanában, hogy „másképp szeretne élni”, illetve szeretné, ha másképp élnénk rajta. A változó klíma egyik leginkább érezhető tünetének számító hőhullámok egyre komolyabb kihívást jelentenek mind társadalmi, mind gazdasági szempontból.

Évek óta egyre égetőbb téma a globális éghajlatváltozás.

Egyre forróbbak a nyarak, egyre hosszabbak az aszályos időszakok. Egyre kevesebb a csa padék és szélsőségesebb az időjárás nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is. Fo lyamatosan dőlnek meg a maximális hőmér sékleti napi rekordok a világ minden pontján. Évről évre növekszik a tartósan hőhullámos napok száma, amikor legalább 3 egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet eléri a 27 °C-ot. Az 1980-as évek közepéig szinte nem is regisztráltak ilyen hőhullámos napokat hazánkban, az elmúlt 25 évben azonban nem pusztán a számuk, hanem az intenzitásuk is jelentősen megnövekedett. Az extrém hőmérsékletű napok jelentősen ki hatnak az emberi szervezetre, valamint többek között a közlekedésre, a gazdaságra, a növényés állatvilágra, és még hosszan sorolhatnánk. Többfelé pusztító erdő- és bozóttüzek alakul hatnak ki, amelyek a szántóföldeket, s ezáltal az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetik. A hőhullámoknak számos egészségkárosító hatása ismert. Növekszik az egészségügyi panaszok, rosszullétek, hőguták, ájulások ésSzárazság sújtotta kukoricatábla – Fotó: Kristó Róbert / Adobe Stock avagy az

www.turistamagazin.hu54 |

ez pedig a mély alvás következtében még tovább csökken. Ha azonban kint magas a hőmérséklet, akkor sokkal nehezebben hűl le a testünk is, ezáltal nehezebben is alszunk el. Ez a városok ban még nagyobb problémát jelent, hiszen itt érvényesül a városi hőszigethatás. Sok a betonépület, az aszfaltozott úttest, sűrű a beépítettség, ráadásul a klímaberendezések kültéri egységei még fűtik is a levegőt, miközben a beltéri egységek odabent hideg levegőt fújnak ki. Ennek hatására nincs akkora párolgás, főleg azért, mert sok esetben, ahogy Budapest belvárosában is, kicsi a zöldfelületek aránya, ezért még magasabb a hőmérséklet. Ezt már csak tetézi, hogy hőhullámos napokon a levegőszennyezettség igencsak megnőhet, többek között az úgynevezett Los Angelestípusú fotokémiai szmog is gyakoribbá válhat. Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy a tartósan hőhullámos napok száma a jövőben nemcsak növekedni fog, hanem a hőmérsékleti maximumok is magasabbak lesznek. Magyarországon főleg az Alföldön jelent majd ez nagy változást, hiszen az évszázad végére a jelenlegi modellfuttatások szerint akár a 45 °C-os hőmérséklet gyakorivá válása is lehetséges. Ahogy láthattuk idén nyáron, tavaink és vízfolyásaink is veszélyben vannak, hiszen a csapadék meny nyisége országos szinten csökken, eloszlása pedig egyenlőtlenné válik, emiatt igencsak megcsappanhat a vízszintjük (vagy éppen a villámárvizekkel kell megküzdenünk). A kutatások szerint az ilyen gyorsan és ilyen mértékben melegedő időjárásnak főleg antropogén okai vannak. Megszenvedjük a hőhullámokat, amelyek létrejöttéért az emberiség a felelős. Ez a nyár elég riasztó ahhoz, hogy felfogjuk végre: ideje volna a mindennapi életünk gyökeres megváltoztatá sával radikálisan csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.  napszúrások gyakorisága, de a halálozások szá ma is. A csecsemők, a kisgyermekek, az idős korosztály és a krónikus betegségben szen vedők talán a legveszélyeztetettebbek. A leg jobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy növeljük a folyadékbevitelt, lehetőleg vízzel, mellőzzük a cukros üdítőket, a kávét és az alkoholt. Ha a szabadban tartózkodunk, viseljünk lenge, jól szellőző, lehetőleg világos színű ruházatot, és próbáljunk meg árnyékba húzódni. Kerüljük a szabadban végzett megterhelő fizikai mun kát vagy az aktív sportot. Érdemes éjszaka az ablakokat kinyitni, szellőztetni, lehűteni a la kást, amennyire lehet. Nappal, ha a lakásban nagyon meleg van, célszerű bent teregetni, vagy felmosni a padlót, mert a párolgásnak hűtő hatása van. Meleg nyári éjszakákon nehezebben alszunk, fáradékonyabbak vagyunk, aminek két oka is van. Nyáron hosszabbak a nappalok, és az em berek többsége általában ilyenkor később fek szik le, a rövidebb alvás következtében pedig szervezetünk kevesebbet termel a melatonin nevű hormonból, amely fáradtságot okozhat napközben. Másrészről évről évre növekszik a meleg éjszakák száma (amikor 20 °C feletti a hőmérséklet éjjel). Az emberi test közvetlenül az elalvás előtti órákban pár Celsius-fokot hűl, Ed Hawkins, a Readingi Egyetem professzorának ábrája az egyes évek globális átlaghőmérsékletének eltérését szemlélteti (a piros szín a melegedést, a kék a lehűlést jelöli) az 1971 és 2000 közötti harminc év átlagától – Forrás: showyourstripes.info

www.turistamagazin.hu 55|

www.turistamagazin.hu56 | Vártúrák a Gerecse, a a Velencei-hegységben Jelvényvadász Fotó: Gulyás Attila

www.turistamagazin.hu 57| A Dunától a Velencei tóig, a Móri ároktól a Dorogi medencéig terjed e három, egymással szomszédos, változatos – a nagyközönség számára részben ismeretlen – történelmi látnivalókat tartogató tájegységünk, amelyek megismeréséhez kiváló apropót adhat ez a vártúrás tematika. Vértes és Írta:Lánczi Péter Fotók:Magócsi Márton

Jelvényvadász A

Nyergesújfaluban több látnivaló is akad. A sáncok mellett a panoráma sem utolsó A neszmélyi Várhegy meredek kúpján

Bringával a Duna menti várakhoz

Ez a jelvényszerző túra szabad kezet ad a tere pezéshez, tetszőleges irányból, akár két keré ken is felkereshetjük a várhelyeket. A Gerecse északi és keleti célpontjait ezért mi egy 50 kilométeres bringa túrára felfűzve mutatjuk be, amelyet a Duna-parti Neszmélyből indítunk, majd a Pilis és a Gerecse között fekvő Leányváron fe jezünk be, mivel mindkét település vonattal is megközelíthető.

www.turistamagazin.hu58 | három tájegység késő bronzkori földvárainak, királyi kővárainak, löszbe vágott középkori erődítmé nyeinek, a Rákóczi-szabadságharc és a napóleoni háborúk földsáncainak felkere sése közben sok más érdekességet, szemet gyö nyörködtető helyet is megismerhetünk. A Várak a Gerecse, a Vértes és a Velencei-hegységben elneve zésű jelvényszerző túra 32, sok esetben eldugott és izgalmas történelmi helyszínre kalauzolja el a felfedezésre vágyókat, mi pedig túratippet is adunk a látványosságok környezetében találha tó nevezetességek felfedezéséhez. Elfeledett történelmi nyomok a Gerecsében Ez a csendes, sziklaformációkban gazdag, dim bes-dombos táj amolyan szerény kis testvér ként húzódik meg a természetjárás szempont jából jóval népszerűbb Budai-hegység, a Pilis, illetve a Gerecsétől nyugatra fekvő Bakony vonulatai között. Látnivaló és élmény azonban itt is akad bőven: panorámás sziklák, lenyűgöző barlangok és kőfejtők tárják fel előttünk e táj páratlan szépségét, történelmi emlékeit kutatva pedig a hegység eldugott részeit is bejárhatjuk.

Neszmélyen a 10-es főút mentén álló, lőréses kőfallal körbevett református templomnál, valamint a két sánccal, illetve csekély falmaradvánnyal rendelkező Várhegynél összesen három várkódot gyűjthetünk be. A neszmélyi erődítések múltjáról nagyon kevés információ áll rendelkezésre, mivel itt nem történt régészeti fel tárás, csupán a kincskeresők túrták fel a meredek oldalú (a bringát érdemes a hegylábnál hagyni) Várhegy tetejét, ahonnan egyébként csodás kilátást is élvezhetünk az alattunk fekvő Neszmélyre és a Duna elnyúló szalagjára. Túrafüzetünk neszmélyi célpontként említi a Korpás-kő Árpád-korinak vélt sáncát is, amelyet a 10-es főúton keletnek tartva érünk el, Neszmélytől mintegy 3 kilomé teres tekeréssel. Az itt látható, növényzettel benőtt sáncmaradvá nyok eredetéről megoszlanak a vélemények, könnyen elképzelhető, hogy nem erődítés céljából hozták létre azokat.

Innen csupán egy kőhajításnyira, Süttő határában újabb sáncokat figyelhetünk meg (Nagy-sánc), amelyekről az előkerült leletek egyértelműen bebizonyították, hogy őskori eredetűek. Süttőnél egy pár kilométeres kitérőt teszünk a Tardosra vezető országúton Alsóbikolra, amelynek határában sánc- és árokgyűrűkkel öve zett dombocskát találunk (Leányvár). Joggal vetődik fel a kérdés: vajon mi indokolta, hogy az alig 500 négyzetméteres, keskeny dombtetőt ilyen komoly védmű vegye körbe? A választ a lösz gyors pusztulásában kell keresnünk. Valaha ezek a sáncárkok jóval meredekebb falúak voltak, azonban a csapadék a sok száz év alatt lemosta az egykori favár alatti talajt. Süttőre, illetve a 10-es főútra visszatérve újfent kelet felé halad va kísérjük az országhatárt kijelölő Dunát, és előbb a hosszan elnyúló Lábatlanon gurulunk végig, majd a vele szinte össze nőtt Nyergesújfalu határában kapaszkodunk fel az országút fölé magasodó Sánc-hegy panorámás magasla tára. 1706-ban Rákóczi Ferenc Esztergom ostromára készült, és itt, Nyergesújfalu és a túlparti Csenke határában sáncokat hánya tott, így a császáriak dunai, illetve szárazföldi összeköttetését sikeresen el is vágta. Rákóczi Nyergesújfalun továbbá két erős, facölöpzet tel (paliszáddal) is ellátott redutot (kis erődöt) építtetett La Motte francia hadmérnök tervei szerint, amelyek nyomai ma is jól kivehetők.

A Sánc-hegy kiváló adottságait már a rómaiak is felismerték, és anno a birodalom határát je lentő limesnek is itt állt egy Crumerum néven ismert kolóniája és erődje.

www.turistamagazin.hu 59|

Nyergesújfaluból egy oda-vissza 10 kilomé teres kitérőt teszünk Bajót katolikus temp lomához, amely szintén várhelyként szerepel listánkon. Bajót elfeledett vára vélhetően már a 14. században elpusztult, de alapfalai sokáig láthatók voltak a templom déli oldalán. Nyergesújfalut elhagyva nyílegyenesen ha ladunk Tátra, majd Tokod felé vesszük az irányt. A nagyközség keleti, löszös, bozótos határterületén, a Les-hegynél egykoron föld vár állott. Ennek ma nem sok nyomát látni, és a terület sem túl megkapó, bár a füzetben olvasható leírás és az innen nem messze, a tér képen is jelzett római castrum falmaradványai érdekesebbé teszik a környezetet. Következő állomásunk a Leányvár szomszédságában hú zódó Kolostor-hegy kopár, sáncokkal szabdalt kúpja, ahová a Keleti-Gerecsére oly jellemző, kanyargós dűlőutakon lehet eljutni, megis merve a hegység fő vonulatától teljesen eltérő tájkép magával ragadó hangulatát. Ehhez a fel fedezőúthoz a telefonos térképek már kiváló segítséget nyújtanak, de az eredetileg Ulmod várának hívott Leányvárat a 10-es főút felől is megközelíthetjük. Ezen a helyen a középko ri földvár markáns vonalai mellett gyönyörű kilátás is fogad, elsősorban a Gerecse keleti, hullámzó vidékére, de a tekintetet a hófehér pilisi sziklatarajok is vonzzák.

A falmaradványok olykor csekélyek, de árulkodók Rálátással Nyergesújfalura és két ország határára a Sánc-hegyről

A Kéken túrázók a Gerecse központi része felé közeledve az er dőkkel ölelt Pusztamaróton találják a következő pecsételőpontot, valamint a „szekérvár” tragédiájának mementóját. A gótikus szo bor a mohácsi vész után Budáról elmenekülő katonák és lakos ság lemészárlásának állít emléket, akik ezen a helyen – magukat szekerekkel körbevéve – próbáltak ellenállni a kegyelmet nem ismerő törökök támadásának. A kutatók 20-25 ezerre becsülik a magyar áldozatok számát.

Várak és sziklák útján a Kéken Az eddig látott szelíd és helyenként kopár te reptől jelentősen eltérő gerecsei tájat ismerhe tünk meg az Országos Kéktúrának a tokodi pincéktől a Gerecse-oldalig tartó szakaszán. Letérőkkel összesen 32 kilométer hosszú ez az etap, amely során öt várhelyet és számos földta ni és kulturális értéket láthatunk. A tokodi pin cék bélyegzőpontjától egy kilométerre északra a térképen is jelzett „Sáncok” felirat jelöli tema tikánk első így megközelítendő célpontját, ahol egykoron az úgynevezett hatvani kultúra ide jéből származó erődített település állt. Ma már csak a füzet leírása és a begyűjtött kód nyújt segítséget a terület beazonosításában, ezenkívül csupán a Nagy-Gete és a Hegyes-kő pazar lát ványa nyújt vizuális élményt. Továbbhaladva –Mogyorósbányát követően – a bajóti Öreg-kő

www.turistamagazin.hu60 |

oldalában felszínre szakadt Jankovich-barlang kihagyhatatlan látványa tárul elénk. A tágas, de mindössze 35 méter hosszú barlang 20 méter magas kupolacsarnokában egy 8 méter átmé rőjű, felszínre vezető kürtő nyílik, a betörő fény pedig különös atmoszférát kölcsönöz a régé szeti szempontból is egyedi üregnek. A kék turistajelzés betér Péliföldszentkeresztre, amely a Keleti-Gerecse egyik legdinamiku sabban fejlődő turisztikai és egyben vallá si helyszíne. Határában a Szent-kutat és a szomszédságában állított lourdes-i barlangot csodálhatjuk meg, kissé odébb a rendházat és templomot, valamint a közelmúltban átadott Gerecse Natúrpark Látogatóközpontot láthatjuk. Innen egy oda-vissza 2 kilométeres kitérővel az Árpádkorinak vélt Berényvár természet által visszafoglalt sáncait derít hetjük fel. Az innen délre további 2 kilométerre fekvő Nagysáp határában lényegesen többet mutatnak a letűnt korok nyomai.

Nagysápon a Gedás-hegy sáncairól nyílik panoráma A Serédi-kastély környékén pazar sziklák várnak – Fotó: Kisida András Fotó: Farkas Péter

A mindössze 210 méter magas Gedás-hegy kopár sáncai még kilátást is engednek a környékre.

Várkeresés közben kihagyhatatlan gerecsei látnivaló a Jankovich-barlang

Jelvényvadász

Pusztamarótról a kék sávon haladunk tovább: a Nagy-Gerecse északi olda lában áll a Serédi-kastély, amelynek környező sáncmaradványairól megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint az itt létrehozott kősáncok és a csekély leletanyag egy bronzkori földvár létezését bizonyítják, mások szerint nem egy földvárról, hanem egy régi, művelt terület „vadvédelmi falának” maradványairól van szó. Minket ez a várkód leolvasásában, illetve a kör nyék felfedezésében ne zavarjon: a csendes erdőtáj lombjai alatt gyönyörű sziklaformációkban gyönyörködhetünk, amelyek leglátványosabb példáját a Kis-Gerecse felhagyott kőfejtőjének bámulatos sziklafala adja, amely a hazai sziklamászók egyik legkiválóbb gyakorlóterepe. A nem mindennapi látványhoz csupán néhány száz méternyi kitérőt kell tennünk a Serédi-kas télytól, mielőtt Tardos irányában folytatnánk az utat. A Gerecse déli részén Külön gyalogtúrán érdemes felkeresni a Kis-Somlyón, a Vasztély határában, valamint a Csabdin található történelmi helyszíneket. Tarjánból a piros, Szárligetről a kék jelzésen érhetjük el a Gerecse felfedezésre váró panorámás szigetét, a 447 méter magas Somlyót, amelynek több pontján láthatunk sáncmaradványokat, innen pedig a piros sáv jelzésen közelíthetjük meg a másik két elfeledett erősséget (Tarján–Vasztély–Csabdi: 20 km). A Somlyó idilljét elsősorban a tetejéről nyíló kilátás és az itt álló kulcsosház békés kör nyezete adja, de a hegykúp kis testvére, a Kis-Somlyó is tartogat látnivalót.

A Csabdihoz tartozó kis zsákfalu fölé a Várhegy nevű magaslat emelkedik, Kilátás a Kis-Somlyóról a Szent László-patak által táplált halastóra és a Pilis vonulatára Péter

A Somlyótól a piros jeleket követve érjük el a Vasztélyra vezető aszfaltutat.

A kulcsosháztól mindössze 400 métert kell megtennünk ehhez a ponthoz, ahol hajdanán középkori erősség állt. Falainak kövei ma szanaszét hevernek a keskeny csúcsot körülvevő várárokban. Régészeti ásatások híján keveset tudunk erről az erősségről, amelynek létezését csupán néhány korabeli fel jegyzés, illetve a ma is jól kivehető sánc bizonyítja. Az eldugott kis magas latról pompás kilátás tárul elénk a Szent László-patak által táplált halastó festményre illő miliőjére és a távolban húzódó Pilis tömbjére.

Fotó: Lánczi

amelynek tetején a kora középkorban ge rendákból, dolomitból és folyami kavicsból feltehetően egy többszintes tornyot emeltek. A meredek dombnyúlvány délnyugat felől volt támadható, ezért innen kettős sáncrend szer védte. Az ásatások gazdag leletanyaga egy 13. században épített várra engednek következ tetni, amelyet az üszkös gerendamaradványok tanúsága szerint tűzvész pusztított el. Miután visszatértünk a piros jelzésre, további 3 kilomé tert megtéve érkezünk meg Csabdira, amelynek határában látványos templomrom áll. Annyit biztosan tudunk róla, hogy ezen a helyen már a 13. század elején is volt egy kis méretű, falu si templom, amelyet folyamatosan bővítettek, a nyugati oldalához pedig egy háromszintes, ikerablakos tornyot illesztettek. A régészeti ásatásokból kiderült, hogy a templomot kőfal kerítette, amelynek a külső peremén árok húzódott. Sajnos az erődített templom a 14. században ismeretlen körülmények között elpusztult, de még így, romjaiban is látszik, hogy anno tekintélyes méretű építmény lehetett. Tatai élmények Az egész napos programot kínáló Tatán, az Öreg-tó partján áll vár túránk legkomplexebb élményét nyújtó erőssége. A 14. században emelt, több alakalommal átépített, romantikus épület ad otthont a Kuny Domokos Múzeumnak, ahol páratlan római falfestmények kel díszített szobákat, a táti fazekasságot bemutató tárlatot, a 19. századi mezőváros és a főúri élet, valamint a fajanszmanufaktúra emlékeit csodálhatjuk meg. Várkódot azonban nemcsak itt, hanem Tata Újhegy nevű városrészében, az Akasztó-dombon is találunk.

Jelvényvadász

Az itt látszó, a Habsburgok által emelt védvonal erősségének szá mító sáncok a napóleoni háborúk emlékei. Tatát érdemes alaposan bejárni. A város leg magasabb pontja a 166 méter magas Kálváriadomb, amely 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Itt található a Fellner Jakab-kilátó, ahonnan gyönyörű pa noráma nyílik a belvárosra és az Öreg-tóra. A dombon a kis kápolna mellett megtekint hetjük a Kálvária-szoborcsoportot is. Tata legnépszerűbb nevezetességei közé tartozik az Esterházy-kastély gyönyörű angolparkjá val, de itt található az harangtorony (az ún. Óratorony) is, amelynek faácsolata vasszögek nélkül épült, és óránként gyönyörű harangjá tékkal örvendezteti meg a tataiakat.

ImreBábaTérkép: Fotó: Francz IlonaFotó: Tóth Judit

A várakat bárki tetszőleges irányból és sorrendben, illetve időkorlát nélkül keresheti fel. A Várak a Gerecse, a Vértes és a Velencei-hegységben című igazolófüzetben pontos leírást talá lunk az adott helyszínekről és az odajutásról. A jelvény meg szerzéséhez a váraknál kihelyezett kis táblák három pontból álló kódját kell feljegyeznünk, majd az igazolófüzetet postai úton Szádeczky-Kardoss Gézának (elérhetőség a füzetben), a túra mozgalom kiírójának kell eljuttatni. A 20 helyszínt felkeresők kitűzőt, a mind a 32 várkódot és a meghatározott kéktúrás bé lyegzőlenyomatokat is begyűjtők sorszámozott fémjelvényt és oklevelet kapnak. A igazolófüzet többek között túraboltokban, várak pénztáraiban vásárolható meg 2200 Ft os áron, amely sikeres teljesítés esetén a díjazás költségét is tartalmazza. Infók a jelvényszerzéshez Tatán nem csupán a vár kínál egész napos programot: többek között a Fellner Jakab-kilátóhoz is érdemes ellátogatni

www.turistamagazin.hu62 |

Vár, látványos várrom A szövegben említett várromok A szövegben nem szereplõ várromok Javasolt kerékpártúra Javasolt gyalogtúra 0 5 km

Csendes erdő lombjai alatt bújik meg a Csákok egykori otthona: Oroszlánkő vára

Gesztes várát napjainkban felújítják

A Várgesztes határában álló középkori romo kat a Vértes északi és keleti részeire jellemző, tagoltabb domborzatú tájban találjuk. Az egy szerű formájú, nem is oly rég még étteremnek és turistaháznak is helyet adó gesztesi vár már közel 10 éve lezárva várta a felújítást, amely 2021-ben végre elkezdődött. Reméljük, a Csákok által emelt és a török időkben elpusz tult erősség hamarosan újra látogatható lesz. A Gesztes várához vezető aszfaltút mellett húzódó földnyelv tetején is találunk falma radványokat – itt szintén begyűjthetünk egy várkódot. A „Kisvár” feltehetően a nagy várhoz tartozó őrtorony lehetett, amely a völgyből érkező út megfigye lését Vérteskozmaszolgálhatta.idilli faluját és a festői kápolnájáról nevezetes, a ter mészetjárókat tájházzal és immáron új turistaházzal váró Kőhányást érintve jutunk el a környéket egykoron uraló Csákok mára rom má vált erősségéhez, a címerállatukról elkeresztelt Oroszlánkőhöz. Az Országos Kéktúra mentén található, növényzettel benőtt romok egy gyalogszerrel megközelíthető, meredek hegykúpon bújnak meg. Az 1543-ban a törökök által felégetett vár kevés emléket hagyott maga után, de a vadregényes környezet így is magával ragadó. Innen nyugatra már egy sokkal szelídebb tájban lelünk rá a szintén csekély maradványokat felvonultató Gerencsérvárra, amelynek falai között az 1440-ben Luxemburgi Erzsébet magyar királyné megbízásából ellopott Szent Korona is megfordult. Az ekkor még csak várandós királyné születendő fiának, V. Lászlónak akarta biztosítani a trónt, amelyet időközben a magyar rendek III. Ulászló lengyel király nak ajánlották fel. A királyné komornáját, Kottaner Jánosnét bízta meg a veszélyes akcióval, aki emlékirataiban részletesen leírta az eseményeket, beszámolva a Gerencsérvárban töltött éjszakáról is. A Gerencsérvár hajdanán jelentős falaitól nem messze, pár perces gurulással érjük el hazánk leg régebbi bencés kolostorának romját, a látványos vértesszentkereszti kolostorromot, amelyet régen sánc és árok övezett. Ezek a védvonalak azonban nem a szerzeteseket, hanem a korábban, a 9–10. században szintén itt épült nemzetségfői favárat védték. Az elkerített, előzetes bejelentkezéssel látogatható kolostorromtól néhány kilométeres gurulással érhetünk vissza Oroszlányba, bezárva egy élménygazdag körtúrát.

Jelvényvadász

Várak és romok a Vértesben Ez a természeti értékekben és látnivalókban gazdag vidék nem csupán kisugárzásával és hangulatával, de látnivalói miatt is változa tosnak mondható, utóbbiak pedig tovább színesíthetik három vártúránk élménypalet táját. A Vértes északnyugati lábánál fekvő, a közelmúltban még szénbányászatáról ismert Oroszlányból kerékpárral egy 44 kilomé ter hosszú kört megtéve öt erősség mellett a Vértes számos kuriózumát is felkereshetjük. Mielőtt a két várromot tartogató Várgesztes felé vennénk az irányt, Oroszlány határában megcsodálhatjuk a kamalduli remeték majki cellaházait, az Esterházy-kastélyt, valamint a szomszédságában található bányász kiállítást.

www.turistamagazin.hu64 |

A Vértes szélén, a 479 méter magas Csóka-hegy oldalában épült a vár Csókakő várának falairól feltárul előttünk a Bakony és a Vértes között elhelyezkedő Móri-árok – Fotó: Papp László Fotó: Papp László

www.turistamagazin.hu 65|

Egy 11 kilométeres gyalogtúrakörrel Csókakő újjáépített fehér falait és a Mór határában elnyúló Török-sáncot ismerhetjük meg, miközben kitekinthetünk a Vértes déli irányba leszakadó plató járól. Csókakő első írásos emléke 1299-ből származik. A Csákok erőssége királyi vár lett, majd többen is birtokolták. A törökök 1544-ben harc nélkül foglalták el a várat, majd 1598-ig megszállva tartották. 1598-tól négy évig magyar kézen volt, de véglegesen csak 1686-ban, Buda visszavétele után sikerült elűz ni innen a megszállókat. Ezt követően az erős ség már csak a törökök börtöneként szolgált, majd lassú romlásnak indult. Köveit az 1800-as években a helyiek építőanyagnak hordták szét. A várról szóló egyik regét – a törökök ellen gyáva férjeik helyett hadba álló Éva és Kata történetét – Mikszáth Kálmán is feldolgozta Magyarország lovagvárai című művében. Csókakőről a panorámás piros vár turistajelzé sen nyugatnak tartva, majd a zöld sávon halad va közelítjük meg a térképen is jelzett Töröksáncot , amelynek csekély terepi nyomai ról

jóformán semmit sem tudnak a kutatók. A vár kód feljegyzése után a zöldet követve érünk vissza Csókakőre. A település déli határában je lölt Sánci-dűlőnél is begyűjthetünk egy várkó dot, bár nagy valószínűséggel sem a helynévnek, sem a domborzati formának nincs köze védelmi funkcióhoz, csupán a gazdálkodás emlékei.

www.turistamagazin.hu66 |

A Vértes északi csücskében megbújó, az Országos Kéktúra mentén álló Vitányvár festővászonra illő romjait több útvonalon is megközelíthetjük. Érdemes ezt a vártúrát ösz szekötni a vadregényes Mária-szakadék és a Körtvélyesi-kilátó meglátogatásával, avagy a csendes környezetet biztosító Szarvas- vagy a Mátyás-kút, esetleg a Szép Ilonka-forrás piknikhelyeivel, de akár a Nagy-Somló-kilátót is belevehetjük a felfedezőútba.

A térképen is feltüntetett Pákozdvár egyszer re jelöl egy 253 méter magas hegyet, illetve egy hajdani, bronzkori települést, amelynek sáncai még részben láthatók. Aki a hegysé get átszelő piros sáv turistajelzésen ellátogat ide, annak meglepő lesz a Hurka-, illetve a Bodza-völgy magasabb hegyvidéki tájakét idéző hangulata, továbbá érdemes felkeres ni a közeli Likas-követ is. És persze mármár tilos kihagyni a Pákozdi-ingóköveket : a Kocka, a Pandúr-kő és az Oroszlán-szikla felejthetetlen sziklaélményt nyújt.

Velence környékén elsősorban a kövek fognak lenyűgözni Fotó: Farkas PéterFotó: Gulyás Attila

A panorámás Vitányvár lényegében két négyszögletű toronyból állt, feltehetően a Csák nemzetség egyik tagja emeltette valamikor a tartárjárás után a környékbeli falvak és utak figyelésére. A törökök először 1529-ben ostromolták, majd többször is gazdát cserélt, mígnem 1597-ben Pálffy Miklós végleg visszafoglalta, de a következő évben felrobbantották, hogy az többé ne kerülhessen az ellenség kézre. Köveit a helyiek széthordták, az azóta is zajló ásatások és az ál lagmegóvás pedig egészen 2012-ig váratott magára. Sziklacsodák útján a Velencei-hegységben

A csáki várrom csekély maradványai éppoly érdekesek, mint a Vitányvár festővászonra illő romjai

Jelvényvadász

Ez a szigetszerű hegység alacsony volta ellenére is markánsan emelkedik a Velencei-tó fölé. Két-háromszáz méteres magas latairól, bámulatos gránittömbjeiről nagyszerű kilátás nyílik a környékre, benne a számtalan élményt kínáló víztükörre. Nem árulunk zsákbamacskát: a három, nyomokban is alig felismer hető várhelyszín felkeresése teljesebbé fogja tenni képünket a Velencei-hegységről, de a fő látnivalót a hegység országosan is egyedülálló sziklaformációi, az ingókövek és a gyapjúzsákok je lentik. Ez hazánk egyik legidősebb hegysége, közel 300 millió éves kőcsodáit akár egy nap alatt is kényelmesen felkereshetjük.

www.turistamagazin.hu 67|

Mintha csak óriások pakolták volna egymásra a Pandúr-kő hatalmas gránittömbjeit

A hegység északi szélén, Lovasberény határában két, várra uta ló helynevet találunk. A Mihályvárat a település fölé magasodó, panorámás János-hegy szőlőbirtokainak löszös oldalában, míg a Szűzvárat – avagy Berény várát – a községtől 3 kilométerre dél re, a halastó szomszédságában magasodó, meredek földnyelven találjuk. Mindkét helyszín ásatásai bronzkori leleteket hoztak napvilágra, azonban azt, hogy ezek valóban várak voltak, ez idáig nem sikerült minden kétséget kizáróan igazol niuk a kutatóknak. Elképzelhető, hogy csupán a népnyelv ragasztotta rá a „vár” nevet a kör nyék magaslatain található, löszbe vájt sáncok ra, egykoron cölöpökkel megerősített mélyutak erődre emlékeztető formáira, amelyek a régóta tartó szőlőművelés nyomai is lehetnek. 

A Velencei-hegységben a sziklák és a löszös táj érdekes együttesét figyelhetjük meg

Mezítlábas ösvény „szárnyas” kilátóval

Természetjáróknak JoóÍrta:AnnamáriaFotók:MagócsiMárton

Készült

A Szent László Mogyoródontanösvény

www.turistamagazin.hu68 |

A közelmúltban adták át a Szent László tanösvényt Mogyoródon, amelynek bejárása során a túrázni vágyók többek között felkereshetik az ország egyik leghosszabb mezítlábas ösvényét, a Somlyó hegy 180 fokos panorámát nyújtó, egyedi kilátóhelyét, de egy rövid, házak közötti sétával a település kulturális, építészeti emlékeit is megismerhetik.

Ugyanis a 100 négyzetméter alapterületű, nem rég átadott, „friss, ropogós” épületben kapott helyet a település történetében fontos szerepet játszó lovagkirály életét és az 1074-es mogyo ródi csatát bemutató kiállítás, helytörténeti tár lat, illetve egy, a Budapest környéki turisztikai és természeti értékeket bemutató gyűjtemény.

V

Mezítlábas élmények

Az erdőbe vezető bejáratot egy információs tábla jelzi. Az ösvény fenyőfák között, patak mentén kanyarog. A mezítlábas út rögtön egy „keményebb” tobozszőnyeggel kezdődik. Le het, hogy a fenyőtobozokon cipő nélküli sétálás masszírozza a talpat, serkenti a vérkeringést, de ne szépítsünk: fáj és iszonyúan szúr is. Ami viszont a jó benne, hogy ha túl vagy rajta, ennél már csak kellemesebb élményben lesz részed.

A létesültforrásvidékénpatakMogyoródimezítlábas ösvény a toboz szőnyeggel kicsit szúrósan indul

alószínűleg nem vagyunk egye dül azzal a véleményünkkel, hogy Mogyoród elsősorban a Hungaroringről és az akvapark járól híres. Ezt a turisztikai kínálatot szerette volna színesíteni, bővíteni a nagyközség ve zetősége, amikor egy nagyobb beruházással megújították a környék természeti látnivalóit és a település kulturális emlékeit egy temati kus túrára felfűző Szent László tanösvényt. Nyár elején át is adták a projekt részeként elkészült új látogatóközpontot, a mezítlábas ösvényt, a szélmalommal ellátott alternatív pi henőhelyet és a felújított Szent László-kilátót és -kápolnát a Somlyó-hegy tetején. Kíváncsi ak lettünk, és megnéztük Mogyoród legújabb turisztikai attrakcióit. A mintegy 5 kilométeres tanösvény bejárását célszerű a mogyoródi Főtérről indítani: itt bő ven találunk parkolóhelyet, illetve a Budapest ről és Gödöllőről érkező távolsági autóbuszok is ide gördülnek be. A Főtér közelében, a Rózsa utca elején található a Szent László Emlékhely és Látogatóközpont.

A látogatóközponttól alig 200-300 méterre, a Csíkvölgyi út kanyarulatánál lelhetünk rá a következő megállóra, a mezítlábas ösvényre.

Érdemes betérni ide, hogy még indulás előtt egy kicsit képbe kerüljünk a tanösvény állomásaival, valamint azzal, hogy miért éppen Szent László királyunk került a tematikus út fókuszába.

www.turistamagazin.hu 69|

A tanösvényelnevezettLászlórólSzent táblái a központtóllátogató kilátójáigSomlyó-hegya kísérnek minket

www.turistamagazin.hu70 |

Majd a helyi védettségű, műemléki pincesor hoz érkezünk, ahol a bájos présházak kettős sora fogad. Emlékeztetve, hogy olyan vidéken

Természetjáróknak Készült

az ösvény mellett csörgedező patakban, ahol hideg vizes lábáztatással dobhatjuk fel a me zítlábas sétát. A gyerekek garantáltan imádni fogják. A mezítlábas ösvény ugyanakkor nem ajánlott cukorbetegeknek és vérzékenyeknek. Kulturális emlékek: a múlt nyomai A lábbeli nélküli séta után visszatérünk a Főtérre, ahonnan a Szent László tanösvény eligazodást segítő, irányjelző tábláit követjük a település utcáin át. Hol oszlopokon, hol kerí téseken, hol elágazási pontokon bukkannak fel, és mutatják a helyes haladási irányt. Az útvonal érinti a Klastrom-dombot, ahol a középkorban bencés apátság és kolostor állt. Ma hangulatos, árnyas kis park található a helyén, közepén ko vácsoltvas kerítéssel körbevett kőkereszt díszlik.

Innentől kezdve még különböző, 5 méte renként váltakozó felületeken lépegethetünk mintegy 150 méter hosszan: betonelemes burkolat, farönk, deszka, homok, folyami ka vics, gyöngykavics, faapríték, fenyőkéreg, tég la, agyag. Egy kis tapicskolót is kialakítottak

Több mint tízféle felületen lépdelhetünk cipő nélkül környezetbenszép,mindezt150mintegyméteren,ligetes

A présházak a több száz éves pincékkel helyi védelem alatt álló műemlékek, szinténamelyeketérint a isautópályaazházaitMogyoródtúraAtanösvénytematikusútvonalaelhagyvaM3asfelettátvezet járunk, ahol évszázadok óta szőlő- és borter melés folyik. Az itt lévő pincék kialakítása a 19. és a 20. század fordulóján kezdődött, és a I. világháború idejére már szabályos pince sorok jöttek létre. A takaros borospincékben, amennyiben nyitva vannak, borkóstolásra is van Innenlehetőség.aligpár száz métert gyalogolva érjük el a katolikus Szent Mihály-plébániatemp lomot , amelyet a 18. század közepén emel tek, építéséhez pedig az ősi bencés templom és monostor köveit is felhasználták. Ezután elhaladunk a faluház mellett, majd az utolsó mogyoródi házakat is magunk mögött hagy va kiérünk a földekre, ahol egy „Természetes Energia Állomás” fantázianevű objektumhoz érkezünk, amely az alternatív energiaforrások (napelem és szélgenerátor) gyakorlati bemuta tását szolgálja. Az alternatív pihenőhely attrak cióinak repertoárjában játszótér és szélmalom is szerepel. És egy plusz piros pont a helynek, hogy van kültéri csapvíz, amellyel megtölthet jük kulacsainkat. Egyedi panoráma a mogyoródi Somlyó-hegyről A dűlőutak mentén egy rövidebb kaptatót leküzdve meglepő kilátásban lesz részünk a Somlyó-hegy tetején. A Makovecz Imre ter vezte Szent László-kilátó és -kápolna teraszán fából készült kiugrókra lehet kiállni, hogy onnan pásztázzuk az alattunk elterülő tájat. A 180 fokos panoráma érdekessége a szem szög, amelyből rálátunk a környékre. Hullámzó dombokra, termőföldekre, a Hungaroringre,

www.turistamagazin.hu 71|

www.turistamagazin.hu72 | Természetjáróknak Készült Térkép: Bába Imre 0 250 m

Az épület földszintjén egy kápolnának helyet adó, ráccsal lezárt teremben Szent László 2,5 méter magas faszobra áll. A 2001-ben átadott kilátó 2021-ben esett át egy alapos ráncfel varráson, amelynek köszönhetően kívül-belül, teljes egészében megújult. Közelében asztalok, padok és tűzrakó hely várja a turistákat.

A pedigépült,terveiMakoveczésLászló-kilátóállóhegyenSomlyó-Szent-kápolnaImrealapján2021-benteljesfelú jításon esett át A kilátó mellett tűzrakó helyeket, pihenőpadokat és asztalokattalálunkis

EU-projekt keretei között, a Magyar Természetjáró Szövetség – mint projektgazda – koordinálásában, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel és Mogyoród Nagyközség Önkormányzatával közös konzorciumi együttműködésben. A projekt mogyoródi összköltségvetése: 129 831 959 forint, amelyet további több tízmillió forint önkormányzati saját erő egészített ki. együttműködve valósult meg Még aszkenneldinformációérttöbbbeQR-kódot!

Az MTSZ-szel A júniusban Mogyoródon átadott Szent László Emlék hely és valamintLátogatóközpont,aSzentLászló tanösvény uniós forrásból valósult meg a „Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környéki hegységek és a Gödöllőidombság turisztikai termékkínálatát” elnevezésű, kódszámúVEKOP-4.1.1-15-2017-00007

A közel 5 kilométer hosszú tanösvény útvonala változatos terepen vezet végig, és nézelődéssel, bámészkodással két és fél óra alatt kényelmesen teljesíthető. Túl sok szint nincsen benne, ám a Somlyó-hegy kilátója szerényebb magassága ellenére is hozza a tökéletes panorámaélményt, és még csak meg se kell nagyon izzadni érte. Mindenkinek ajánlható – a mezítlábas ösvény miatt gyerekes családoknak főként –, aki kicsit is kíváncsi arra, mit adhat nekünk Mogyoród a Forma–1-es pályán és az kívül.Aquarénán  Budapestre és a Börzsönyre tapaszthatjuk te kintetünket, de feltűnnek a Pilis és a Visegrádihegység kontúrjai is, az előtérben pedig az M3-as autópálya csíkja kanyarog.

Pál Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) hirdessük meg a túranapot. A rendezvény lebonyolításában lesz bármi változás, újítás tavalyhoz képest? Néhány túra esetében az irányt megváltoztattuk, illet ve egy-két szakasznak a kiindulópontja módosult, de alapvetően minden maradt a szinte már megszokott mederben. Az Országos Kékkör apró, de rendszeres útvonalváltozásait és bélyegzőhely-áthelyezéseit ter mészetesen a rendezvény is követi, ezért soha nem mondhatjuk, hogy teljesen ugyanaz az útvonal, mint az előző évben volt. A honlapon idén még egyszerűbb lesz a túrák közül válogatni, illetve a gyakori kérdésekre választ találni. A tematikus túrák intézménye szintén megma rad. Egyik-másik ugyan eltűnt, de jönnek helyettük új témák. A túrákat vezető 250-300 szakaszfelelős között is lesznek újak, de a legnagyobb örömünkre nagyon sok a „visszajáró”, az előző évekből ismerős szakaszfelelős, akik már rutinosan készülnek az októberi hétvégére. Továbbá olyan túravezetők is lesznek, akiket nagyon sokan ismerünk túrázós közösségekből vagy a médiából. Kiket vártok a túrákra? Az ingyenes programot széles körben, országosan hirdet jük meg, hogy bárki csatlakozhasson, aki szeretne egyet

Fotó: Burger Barna

A hosszú távú cél az volt, hogy az Országos Kékkör teljes útvonalát egy nap alatt teljesítsék a túrázók csoportjai, ebből pedig hagyomány legyen. Most már azt szeretnénk elérni, hogy október második szombatja a természetjárók körében egyértelműen a kéktúrázás napját jelentse.

www.turistamagazin.hu74 |

Rigler Szilviával és Németh Ádámmal, a 2022. október 8 án megrende zésre kerülő esemény szer vezőivel beszélgettünk. Idén három éves lesz a kéktúrázás napja rendez vény. Mi volt az eddigi elvárás a túranappal kapcsolatban, illetve melyek a jövőbeni célok?

Fotó: Tassy Márk

Ilyen lesz a kéktúrá

Az első évben az Országos Kéktúrán, tavaly már a teljes Országos Kékkörön lehetett túrázni. Idén hogy alakul a rendezvény? Igen, tavaly magasra tettük a lécet, több mint 2500 ki lométeren zajlott a rendezvény, egy időben 143 csoport indult útnak a Kéken. Szerencsére minden a lehető legjobban ment, még egy magyar rekordot is sikerült beállítani az eseménnyel. Így adta magát, hogy idén is mindhárom kéktúrára (Országos Kéktúra, Rockenbauer kéktúrázás napja Írta: TermészetjáróMagyarSzövetség

Fotó: Farkas Péter Farkas Péter

Fotó:

www.turistamagazin.hu oldalon szerezheti be ezeket a nélkülözhetetlen dolgo kat. Érdemes olyan túraszakaszt választani, ahol bélyeg zőpont közelében indul és végződik a túra. Ezeket a túrák listájában külön jelöltük.

Mit kell tudni a jelentkezésről? Az ingyenes online regisztrációt és adott esetben a je lentkezés lemondását is a rendezvény honlapján kell megtenni. A jelentkező túrázók ingyenesen vesznek részt a rendezvényen, és az új tartalmakkal és funkciók kal bővített honlapon szeptember 1-jétől október 6-áig tudnak majd regisztrálni. Egy túrára maximum 50 fő jelentkezését várjuk, a létszámkeret elérését követően pedig várólistára lehet jelentkezni. Ha kéktúrázás, akkor bélyegzés. Lehet a rendez vényen is pecsételni? Természetesen azokat is várjuk, akik most tennék meg az első kéktúrázós lépéseiket, de azokat is, akik már jól állnak az igazolófüzetük megtöltésével. Akinek még nincs füzete és bélyegzőpárnája, az a www.turistashop.hu

Az előző években a rendezvény különlegessége volt, hogy a túracsoportok mozgása napközben kö vethető volt egy online térképen. Ez idén is így lesz? Igen, október 8-án a túracsoportok GPS-jeladóinak segít ségével a teljes Országos Kékkör kirajzolódásának tanúi és alkotó részesei lehetünk, hiszen a túrák haladását a rendez vény honlapjának online térképén követhetjük nyomon.

A legfontosabb információk összefoglalva A rendezvény időpontja október második szombatja, vagy is október 8-a, amikor 143 ingyenes és vezetett túra fog indulni az Országos Kékkör teljes nyomvonalán. A ren dezvény ingyenes, de a jelentkezés regisztrációhoz kötött, amelyet a www.kekturazasnapja.hu honlapon lehet meg tenni. A túrázókra 8–31 kilométeres szakaszon várnak, ezek közül tucatnyi tematikus túra lesz. Ezek valamilyen téma, helyi érdekesség köré szerveződnek, de lesz kifeje zetten kutyás vagy éppen kisgyerekes túrázóknak szánt szakasz is. A regisztráció szeptember 1-jétől nyílik, egy túrára maximum 50 fő jelentkezését várjuk, a létszámkeret elérését követően pedig várólistára lehet jelentkezni.  túrázni, ismerkedni a kéktúrázással, a természetjárással vagy egy új közösséggel. A túranappal a hazai országjáró túrázást, a kéktúrázást, az egészséges és természetszere tő életmódot szeretnénk népszerűsíteni. Várjuk azokat, akik esetleg egyedül még nem mernek elindulni, azokat, akik társaságra vágynak, avagy esetleg extra motivációra van szükségünk ahhoz, hogy egy hiányzó, távoli szakaszt teljesítsenek. Lényegében mindenkit, aki a természetben szeretne eltölteni egy csodás őszi napot.

zás napja 2022-ben

75|

A Budai

látott Nagy-rét városi séta Írta:Nógrádi Attila

megvárosölelésében,hegységafőszélénbújikegymesebeli rét, amely nem is olyan régen még illegális moz galmaknak, cserkész és úttörőcsapatoknak volt gyülekezési helye, de koncerteknek is ott hont adott, jelenleg pedig tökéletes csa ládi pihenőhely. sokat

Hűvösvölgy oázisa A

Fotó: Fortepan www.turistamagazin.hu76 |

www.turistamagazin.hu 77|

séta A

Az erdőkkel körbevett terület rét jellege való színűleg már évszázadok óta fennáll, korábban városi

ki ma ellátogat a hűvösvölgyi Nagy-rétre, az egy tágas, már-már parkszerűen karbantartott, sík te rülettel találkozik, amelynek egyik végében egy sportpálya várja a labdajátékok szerelmeseit, mellette egy szuper játszótér kel leti magát, míg a füves placc másik oldalán sza badtéri fitneszgépek vannak elszórva. Ha nem látnánk a rétet körbevevő hegycsúcsokat, akár a Margit-szigeten is érezhetnénk magunkat, és ez a benyomás hétvégente csak még jobban erősödik, amikor kisebb-nagyobb piknikező társaságokkal, kutyasétáltatókkal és természet járókkal telik meg a terület. Itt vezet el az Or szágos Kéktúra, és számos remek kirándulást lehet innen indítani a környező hegyekbe, ám ez a hely megérdemel annyit, hogy ne csak keresztülvágjunk rajta, hanem megismerjük a meglehetősen mozgalmas múltját, amelynek nyomait itt-ott még most is felfedezhetjük.

A csörgedeziknagyonSajnosutcaaárokKis-Ördög-átereszeNagyrétalatt.csakritkán

www.turistamagazin.hu78 |

benne víz Fotó: MTSZ Fotó: Nógrádi Attila

találhatójátszótértematikus1974-benhasználtákmég a szabadtéri színpadot egy május Maünnepségen.elsejeimárkörbe nőtték a fák tartottakfesztivált1983-bansárkányisitt az Úttörő szövetség és a Népművelési Intézetvezésébenszer

www.turistamagazin.hu 79| jó eséllyel még mezőgazdasági tevékenység is folyhatott rajta, ami nagyon adja magát, ugyanis pont keresztülszeli a Kis-Ördög-árok nevű patak. Régebbi térképeket böngészve is könnyen beazonosítható: egy 1852-es kiadású, Pest-Budát, Óbudát és tágabb környékét áb rázoló topográfiai térképen még Ofner Feld (’nyílt terület’) néven találni, míg egy kicsit ké sőbb, a 19. század végén már Stadwiesenként (’városi rét’) jelölik. Illegális összejöveteleknek adott otthont A jelenlegi Nagy-rét nevet finoman szólva sem lehet egyedinek nevezni, azonban a fő városi ötvenes-hatvanas korosztálytól felfelé sokan tudják, hogy pontosan miről is van szó, ugyanis rengeteg osztálykirándulást, majá list, ifjúsági ünnepséget és úttörő-találkozót szerveztek ide. A hely népszerűsége – ked vező adottságain túl – a viszonylag könnyű megközelíthetőségének is köszönhető, ugyanis kellemes sétatávolságra fekszik az 56-os villa mos hűvösvölgyi végállomásától.

SándorFotó: Fortepan / Szalay Zoltán Fotó: Fortepan / Szalay Béla Fotó: Magócsi Márton

Fotó: Bojár

Fortepan /

Ezt a vonalat a múlt század elején hozták létre, és a villamosjárat elindulása után gyorsan rá kapott a Nagy-rétre és környékére a szervezett természetjárás, valamint ezzel együtt különféle mozgalmárok is. Ennek a korszaknak állít em léket a rét egyik szegletében ácsorgó kőoszlop, amelyen ez a kopottas felirat olvasható: „1919 és 1945 között, a Horthy-fasizmus idején itt, a Hűvösvölgyben és a Nagyréten nagyszabású Ilyen volt 1955 ben a maANagy-rét.bódékhelyénmáregy korszerű

Fotó: Magócsi

városi

Kéktúra jelzését követve érjük el a Nagy-rétet Márton Márton Fotó: Magócsi Márton

munkásünnepélyek és illegális találkozók voltak, melyekkel a munkásifjúság a fasizmus ellen har colt. Emlékül állította 1959. május 1-jén a 473. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat.” Nem tudom, hogy mennyire lehetett feltűnés mentesen egy ekkora területen illegális találko zókat tartani, az mindenesetre biztos, hogy a hely kultikussá vált a szocializmus idejére, mert a fenti emlékoszlopon túl Munkásmozgalmi sétány névre keresztelték 1973-ban azt az er dei utat, amely a hűvösvölgyi Gyermekvasúttól (akkori nevén Úttörővasút) vezet a Nagy-rétig. Természetesen nem állt meg a névadásnál a dolog, mert az út mentén különféle alkotáso kat helyeztek el a következő években. Ezekből mára szinte semmi nem maradt, mindössze egy magányos szikla tartja magát a Nagy-rét köze lében, ennek oldalára a „Hej, te bunkócska, te drága” kezdetű dal első sorának kottáját vésték. séta

Az maradtépségbensétánymozgalmiMunkásegykoriutolsó, azHűvösvölgyből„műalkotása”Országos

www.turistamagazin.hu80 |

Fotó: Magócsi

A

Gigantikus fémkezek a fák árnyékában Néhány éve még a többi „műalkotásból” is lát ható volt pár, de mára csak a sétány mellett heverő sziklák jelzik ezek egykori helyét. Volt itt egy „KIMSZ” (Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége) feliratú vasbeton oszlopsor, börtöncellát időző fal, amelyet a kon cepciós perekben elítéltek tiszteletére emeltek, május 1-je emlékoszlop, és egy felszabadulási emlékmű is. A sétány létrehozásának meg koronázása kétségtelenül az momentum volt, amikor 1976, május 2-án, egy nagyszabású ünnepség keretei között felavatták Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.

Az Esti Hírlap egy interjút készített 1976 feb ruárjában a művésszel a még javában készülő szobor kapcsán, jellemző, hogy a címben még április 4-ei avatást írtak, amely aztán egy hó napot csúszott.

Nem lettem volna Kiss művész úr tüdőgyó gyásza, mert a létező összes, a neten fellelhető fotón cigarettát tart a kezében, és a munkája se lehetett túlságosan egészségbarát, de ettől függetlenül tényleg impozáns lett a fémle mezekből összehegesztett két gigantikus kéz, amelyek között egy vörös golyó „lebeg”.

www.turistamagazin.hu 81|

Az Alkotó eszme című kompozíciót ma már nem Hűvösvölgyben kell keresni, ugyanis a rendszerváltás után nem sokkal leszerelték a gránitkockákból készült talapzatáról, majd a XXII. kerületi szoborparkba szállították, ahol jelenleg is megcsodálható az időközben rozsdásodásnak indult mű. A gránittalapzat

álltakaegykorláthatóAcsodálnilehetszoborparkbanmafémkezeketgigantikusmáramegfentiképenkezekezentalapzaton Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr Fotó: flickr.com / Alfons Miralles CC BY-NC-ND 2.0 Fotó: Magócsi Márton

– A két kéz: munkáskéz. Ezt igyekszem az anyag kiválasztással és a megmunkálás módjával is kife jezni – mondja Kiss István. – A lemezek közötti varratok az erőt, a biztonságot, a természet rea litását hangsúlyozzák. – S az üveggolyó?

– A vörös üveggolyó áttetsző fényével, légies ségével gyermekkorunk legkedvesebb játékára emlékeztet, amit mindannyian féltve őriztünk. A hozzá fűződő érzelem határozza meg a további képzettársításokat.

www.turistamagazin.hu82 | ma is ott áll a sétány mellett, előtte jó pár szikla hever, így adja magát, hogy az arra járó aprónép ezen ugráljon, nem is sejtve, hogy néhány évtizede még gigantikus fémkezek meredtek itt az ég felé.

Ezek a helyek a – Fortepan oldalán fellelhető képek tanúsága szerint – már az 50–60-as évektől itt voltak, abból a korból, amikor egymást érték a különböző gyerek csoportok, de működött itt még hajóhinta, büfé és sportszerkölcsönző is.

városi séta

A céllövölde tartotta magát utolsóként De hagyjuk most már magunk mögött a Munkásmozgalmi sétányt, és érjünk ki végre a Nagy-rétre, amely jelentősen átalakult az elmúlt pár évben. Nem is olyan régen még a rét szerves része volt néhány sárgára má zolt bódé „céllövölde”, „halászat” és „dobáló” feliratokkal, mellettük pedig egy kopottas körhinta kellette magát, amely tavasztól őszig üzemelt.

Fotó: Fortepan / Bojár Sándor Fotó: Fortepan / Szalay Béla Fotó: Nógrádi Attila

A rendszerváltást követően aztán elapadtak az ide szervezett események, és a réten található, vendéglátásra szakosodott egységek szép lassú haldoklásba kezdtek. Utolsóként a céllövölde és a körhinta tartotta magát, ezek valóságos időkapszulaként működtek 2021-es elbon tásukig, a lövészet nyereményei a napszítta moncsicsitől kezdve a műanyag csontváza kon és vámpírfogakon át egészen a kacsintós pénztárcákig terjedtek. A terület kezelője, a Pilis Parkerdő Zrt. egy tematikus játszóteret hozott létre ezek helyén, így a gyerekzsivaj maradt, ám a múlt egy picike, de kultikussá vált eleme végleg eltűnt. Ugyancsak az elmúlt évek fejlesztése a ját szótér melletti sportpálya, amely hivatalosan kézilabdapályának készült, ám a valóságban fo cipályaként üzemel, és szintén újak a rét másik felében elszórt fitneszpontok is. Ezek kétség telenül klasszak lettek, de jó lett volna még például egy futópálya is a rét körül, hogy ne a járólapok melletti ösvényt koptassák tovább az itt kocogók, egy ivókút a forró nyári napokra, Uniós projektből újult meg a rét a ésSzövetségTermészetjáróMagyaraPilisi Parkerdő Zrt. utolsókénttartottacéllövöldeláthatókészültAzkonzorciumában1983-banképenmagát

www.turistamagazin.hu 83| és a környék bokrait elnézve egy közvécére is nagy igény lenne. Ami viszont jó dolog, hogy készültek új padok és egy esőbeálló, valamint több felújított tűzrakó hely is van a rét mellett, így ideális helyszín egy kis bográcsozáshoz, szalonnasütéshez, de láttam itt zsúrokat is. Ottó, az állandó lakos A környéken lakók már jó eséllyel találkoztak Ottóval, aki a rét északi csücskében található szabadtéri színpad aljába költözött be bő tíz évvel ezelőtt. Ottó jó gazdája a helynek, maga takarította ki az elhagyott, szeméttel teleszórt színpadot, majd rendezte be lomtalanításból származó tárgyakkal, de a helyi lakosoktól is sok mindent kapott. Nem véletlenül, ugyanis rengeteg alkalmi munkát elvállal, így amolyan hűvösvölgyi közintézménnyé vált az évek alatt.

Bár a természetjárók között nagyon frek ventált hely, érdekes, hogy geoládát például nem rejtettek el közvetlenül a Nagy-réten, a legközelebbit a Villám utca végében találjuk, a Fazekas-hegy csúcsához közel. Ha már szóba kerültek a hegyek, itt az ideje, hogy végigvegyük a rétről látható környező „ma gaslatokat” is. Dél felé a Nagy-Hárs-hegy (454 m) terpeszke dik, és érdekes módon a rétről alig vehető ki a tetején található Kaán Király-kilátó, kizárólag levélhullás után látható az építmény pagoda szerű teteje. Nyugatra a Fekete-fej (386 m) látszik a csúcsánál lengedező zászlóval, észak ra Hűvösvölgy egyre szaporodó házai törik meg a zöldet, keleten pedig a már emlegetett Fazekas-hegy (281 m) húzódik. isfitneszpontokatépítetteka Nagy-rét

tartottakkoncertetBeatrice-jó1987-benszegletébenegyikegyhangulatúisitt Fotó: Magócsi Márton Forrás: Fortepan / Ambrus Tibor Forrás: Fortepan / Ambrus Tibor

Szabadtéri

hatunk egy lángost a megálló közelében lévő „legendás” kis bódéban, és egyúttal a kulacsain kat is feltölthetjük a büfé melletti nyomókútnál.

városi séta Budai Tájvédelmi Körzet 0 250 mImreBábaTérkép: Nagyon adja magát

Plusz egy „titkos tipp”: a volt Munkásmozgalmi sétányról nyílik a kék háromszög jelezés a Fazekas-hegy tetejére, ahová érdemes egy rövid kitérőt tenni a II. világháborús lőállás hoz. A telegraffitizett bunker mellől remekül beláthatjuk a környéket, és ha geoládákra is vadászunk, a közelben garantáltan sikerél ményben lesz részünk.  kisvasutazásegy a környező hegyekben Fotó: Nógrádi Attila

www.turistamagazin.hu84 |

Ha kedvet kaptunk a cikkben is említett helyek felfedezéséhez, könnyű dolgunk van, ugyanis hemzsegnek a környéken a jelzett és a jelzetlen utak, így könnyen felfűzhetjük egy élvezetes túrára a Mindenkitnevezetességeket.arrabiztatnék, hogy lehetőleg tö megközlekedéssel érkezzen Hűvösvölgybe, mert egyrészt környezetbarát, másrészt hétvé gente a Nagy-rét környékén amúgy is kaotikus a parkolási helyzet, ráadásul ha a hűvösvölgyi végállomáson szállunk le, rögtön be is csavar

Túratipp a környék felfedezéshez

Fotó: Gulyás Attila

Innen nincs más dolgunk, mint követni az Országos Kéktúra jelzését, és a Gyermekvasút táborát elhagyva végigsétálni a már emlegetett egykori Munkásmozgalmi sétányon egészen a Nagy-rétig. Itt tegyünk egy tiszteletkört, majd vegyük célba a hívogatóan magasodó Hárshegyeket. Keljünk át a Nagykovácsi úton, hogy a forgalmat magunk mögött hagyva célba ve gyük először a Kis-Hárs-hegyet a sárga sávot követve, majd a Makovecz-kilátó megmászá sa után szusszanjunk egyet, és a sárga sávon maradva meg se álljunk a Nagy-Hárs-hegy tetejéig, ahonnan elképesztően jó panoráma nyílik a környékre és a fővárosra. Innen a sárga jelzés a Szépjuhásznéhoz vezet, ahol számos büfében pótolhatjuk az elégetett kalóriákat, és még mindig eldönthetjük, hogy gyalog in dulunk vissza Hűvösvölgybe, vagy megvárunk egy kisvonatot, amellyel stílszerűen lepöfögünk túránk kiindulópontjához.

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Szeptemberi „Ritmusok a természetben” témánkra több igazán kreatív fotót is kaptunk tőletek. A sok játékos kép kö zül végül szerkesztőségünk ezt az izgal mas, hangyás kompozíciót emelte ki, így ezúttal Kesztyüs Máténak gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez. Kesztyüs Máté: Cikk-Cakk „Fényképeimet általában előre kigondolt koncepció alapján készítem el, és ez így tör tént most is. Miután egy számomra érdekes levelet találtam, már csak egy dolgom volt, felterelni rá egy hangyát. Mivel a hangya nagyon élénknek bizonyult, a legnehezebb feladat az volt, hogy úgy fotózzam le, hogy a legjobb helyen legyen. A hátteret és ezzel együtt a témát is hátulról világítottam meg, így a hangya sziluettként jelenik meg, és a levél erezete is jól kivehető.”

fotósarok www.turistamagazin.hu86 |

FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás ké pei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfi zetéssel jutalmazzuk. További témáink 2022-ben (Zárójelben a beküldési határidő.) Október – Szurdokok mélyén (szeptember 12.) November – Vadak a természetben (október December–január12.) – Árnyékvilág (november 12.)

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információ kat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon.

A nyeregből a o jelzésen megyünk tovább a Kövesdi-tető oldalában.

A Várhegyre a d jelzésen kapaszkodunk fel.

a Várhegy Erdőrezervátumban Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva! 400350450600550500650 6 7543210 8,4 km Magasság méterben Kirándulás

A d jelzésen ereszkedünk tovább a Kánya-patak völgyében, majd végül a csatlakozó g jelzéssel együtt Síkfőkútra érkezünk.

A d jelzésen ereszkedünk le a Várkúti turistaházhoz.

WWW.TERMESZETJARO.HU

0 250 m Síkfőkútról a f jelzésen indulunk el a nyaralók között. A balra kiágazó o jelzésen kapaszkodunk fel a Novaji kunyhóhoz.

A Novaji kunyhótól a f jelzésen jutunk a Vasbánya-nyeregbe.

A Déli-Bükk kellemes tölgyeseiben kalandozó körtúrán felkapaszkodunk a környék legmagasabb csúcsára, a Várhegyre, ahol kilátó helyett ősi vármaradvány és egy erdőrezervátum fogad. Az erdei hangulatot csak a Várkúti turistaház és az előtte sütkérező kis tisztás töri meg. Megérdemelt piknikünk után, a visszaúton ismét vegyes állományú erdővel borított völgykatlanban ereszkedünk le Síkfőkútra. A Várhegy Erdőrezervátum a Bükki Nemzeti Park megalakulásának és annak köszönheti létrejöttét, hogy az igen meredek hegykúpot még a Trianont követő fairtások is elkerülték. A terület az Árpád-kor óta az egri érseki uradalom felsőtárkányi birtoka volt egészen a II. világháború utáni államosításig. Az erdő állapotában nagy előrelépést jelentett, hogy a 19. század végétől üzemterv szerint hagyták megerősödni a fákat, előtte ugyanis már a pár évtizedes erdőket is kivágták. A trianoni határok meghúzása után csupán a nehezen megközelítő területek, közöttük a Várhegy őrizte meg a tölgy- és bükkmatuzsálemeket, a természetes megújulás alappilléreit.

Mellette fedett esőbeálló is található. 4

A túránk mentén található utolsó forrás tekintélyes foglalással és egy kis tavacskával fogad. Az Attila-kút melletti pihenőhely felfrissülésre és szemlélődésre csábít: a sűrű, öreg erdővel takart, mély völgytalpra csekély fény érkezik, így a helyszín ideális egy nagyobb pihenőre a nyári délutánokon. A jókora kifolyóval és mívesen faragott foglalással rendelkező vízfakadást az 1930-as években vették kezelésükbe egri természetjárók, a völgy többi forrásához hasonlóan.

A Bükkalja erdőségei között Noszvaj, Bükkzsérc és Szomolya háztetőit fedezhetjük fel, míg a szikláknak nevet adó Mezőkövesd, a matyó főváros csak különösen tiszta időben bontakozik ki a párás Alföld síkjából. Túránknak ez a legszélesebb kilátása, egyben az egyetlen igazi panorámapontja. TURISTAHÁZ

Az 1930-as években turistaházat emeltek a Várhegy alatti apró tisztáson. A ház megsínylette az állami kezelést, de Eger közelsége végül megmentette az enyészettől, így manapság is élvezhetjük a természet lágy ölén kínált kényelmet – az erdőrezervátum peremén. A tölgymatuzsálemekkel körbevett tisztáson egy Mária-kegyhely is üdvözli az erdőjárókat. A veszélyes körülmények között dolgozó erdei munkások rendszeresen állítottak ehhez hasonló kegyhelyeket a hegyekben. A házzal ellentétes oldalon, a tisztás szélén forrás is fakad, a Vár-kút.

LátnivalókKIINDULÓPONT:VÉGPONT:TÁV: IDŐTARTAM: ÁLLÓKÉPESSÉG:SZINTCSÖKKENÉS:SZINTEMELKEDÉS: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG: Noszvaj, Síkfőkút Hotel buszmegálló Noszvaj, Síkfőkút Hotel buszmegálló 8,4 km 2 óra 45 perc 439 m 439 Attila-kútm és Várkúti turistaház Túrainfó Ha jut rá időnk, érdemes a túrát kiegészíteni a Nagy-Eged meglátogatásával, ahonnan szép a panoráma. A Várkúti turistaházban étkezhetünk, illetve meg is szállhatunk, de a érdeklődjünknyitvatartásárólelőre. TIPP! 1 ATTILA-KÚT

2

NOVAJI KUNYHÓ1 2 3 4

KÖVESDI-KILÁTÓHELY 3 VÁRKÚTI

Ahogy hangulatos tölgyesben kapaszkodunk a hegytető közelében, egy köves gerincet keresztezve, a sziklák mentén kinyílik a ritkás tölgyerdő, így visszalátunk a túránk elején megtett utunkra: a Cseres-tető aszimmetrikus csúcsára és a környező erdős hátakra.

A Cseres-tetőt a közel 500 méteres csúcspont mellett keresztezzük, majd egy rövid ereszkedéssel a hegy mögötti nyeregbe, a Novaji kunyhóhoz érkezünk. Az erősen leromlott állapotú téglaépületet még a múlt század elején emelték az erdőben dolgozó munkások szállásának. Mára már csak szomorú emlékhelye egy, a 20. században kihalt erdei életformának, amely a motorizáció és a modern erdei munkagépek megjelenésével vesztette el funkcióját, hiszen a hegylábi falvak gyorsan, könnyen elérhetővé váltak az erdő legmélyéről is.

0 1 km Budapest határán túrázva tartalmas keresztmetszeti képet kaphatunk arról, mennyire sokrétű, mozaikos hegyi táj terül el a főváros szélén. Hűvösvölgyből Budaörsre tartó útvonalunk a budapesti erdőség legjavát kínálja: kiadós, vérbeli túraélményt egy nagyváros peremén. Az egymás mellett kiemelkedett vagy éppen besüllyedt bércek élénk domborzatú tájat komponáltak, a kemény és kevésbé ellenálló kőzetek határán pedig impozáns sziklák, szirtek és falak születtek. Túránk kísérletet tesz rá, hogy egyes népszerű pontokat összefűzve egy hosszú útvonal élményét kínálja azoknak, akik átfogó képre vágynak a Budai-hegységről. Kilátók és sétányok, sziklák és lankák, dús erdők és napos kopárok láncolata színesíti a vándorlást. Emellett e sokszor átformált tájban a természetes állapotát lassan visszanyerő rengetegben is sétálhatunk. A túra hullámzó terepen, egyik rögről a másikra kapaszkodva vezet végig Budapest szegélyén. Évszázados kirándulóhelyek, szédítő panorámák és zárt erdőtakaró élménye vár e kiadós, látnivalókban gazdag kirándulás teljesítőire. WWW.TERMESZETJARO.HU Hideg völgyből forró sziklákra Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva! 400450200150250300350500 12 141086420 15,5 km Magasság méterben Hűvösvölgyből a o jelzésen a Nagy-rétre sétálunk, onnan a h jelzésen baktatunk, majd a o jelzésen a kis-hárs-hegyi kiágazáshoz érünk. A d jelzést követve kitérőt teszünk a Kis-Hárs-hegyre, majd a h jelzésen folytatjuk utunkat a Szépjuhásznéig. A o jelzésen érjük el Makkosmáriát, amelyet a A , aztán a hozzá csatlakozó o jelzésen hagyunk el. Egy elágazásban a o jelzésre, majd a Hegyfok utca szurdokánál a tanösvény (alig látszó) r jelzésére váltunk, s felkapaszkodunk az Odvas-hegy tetejére. A szurdok alján jobbra térünk a o jelzésre, amely elvezet a túra végpontjáig.

ODVAS-HEGY

A túra elejét kisvasutazással is összeköthetjük, hiszen az útvonal több állomást érint Hűvösvölgytől a János-hegy megállóhelyig. Étkezésre a Szépjuhásznénál, illetve a János-hegy tövében, a libegő felső állomásánál kialakított büfékben van lehetőségünk. TIPP! 2

1 3 4

3 MAKKOSI-RÉT (MAKKOSMÁRIA) A terebélyes rét története összefügg a rég felszámolt szőlőkével. Ugyanis a ma pihenőhelyekkel ellátott tisztáson a 18. század elején egy szőlő munkásnak látomása támadt, és amikor nemsokára meggyógyult súlyos betegségéből, hálából képet vásárolt a Szűzanyáról, amelyet egy itteni tölgyfán helyezett el. Ebből ered a helyszín neve, illetve jelentősége, hiszen hamarosan népszerű zarándokhellyé vált a rét, ahol kápolnát, később templomot emeltek. A közelben az 1930-as évektől turistaház működött (ez ma is megvan, de magántulajdonban). 2 Nevét egy fogadótól örökölte, amely a 18. század végétől a 20. század elejéig csábította ide a kikapcsolódni vágyó budai polgárságot, „megcsapolva” a várost Budakeszivel összekötő út forgalmát. Régebbre tekintve a legenda szerint Mátyás király többször is felkeresett egy vonzó juhászfeleséget, az esetet megneszelő Beatrix királyné azonban felszámolta a liezont – erről neveztetett el a vendéglő. Az állomás körül az Úttörővasút építésekor medencés parkot alakítottak ki, most pedig büfék teremtenek lehetőséget evés-ivással feldobott pihenőre.

SZÉPJUHÁSZNÉ1

Az Odvas-hegy különlegessége abban keresendő, hogy félúton helyezkedik el a Budai-hegység erdős magaslatai és a Budaörsi-kopárok külső rögsora között, ezért egyedi perspektívát kínál erre a karakteres megjelenésű vidékre. A sajátos pozícióhoz tekintélyes relatív kiemelkedés, illetve extrém meredekségű lejtők párosulnak. Nevét az oldalában tátongó, eróziós eredetű üregekről és repedésekről kaphatta, amelyek távolról állítólag korhadt, odvas fára emlékeztetnek. Hátáról (tiszta időben) egészen a Velencei-hegységig és a Balaton-felvidékig ellátni.

4 Budapest legmagasabb pontjának eredeti neve (Pozsonyi-hegy) onnan származik, hogy róla a megfelelő irányba tekintve akár még a régi koronázóváros is felderenghet. A később János-hegy névvel rögzült, 527 méteres magaslaton egy kecses, ugyanakkor robusztus kilátótorony áll, ahonnan annak megjelenéséhez és jelentőségéhez méltó panoráma szemlélhető. Nem csupán Budapest, hanem a fél ország hegyvidékei is felsejlenek a látképben, ha szerencsénk van. JÁNOS-HEGY

LátnivalókKIINDULÓPONT:VÉGPONT:TÁV: IDŐTARTAM: ÁLLÓKÉPESSÉG:SZINTCSÖKKENÉS:SZINTEMELKEDÉS: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG: Hűvösvölgy, BKK-állomás Budaörs, Kisfaludy utca buszmegálló 15,5 km 4 óra 40 perc 613 m 688 büfékben,m éttermekben Túrainfó

KÉT HIBRID, RENGETEG ELŐNY

A lágy hibrid és hibrid rendszerrel szerelt Suzuki Vitara felszereltségtől és a lítiumion-akkumulátor töltöttségi szintjétől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO2-kibocsátása (g/km) vegyes használat, és a hibrid esetében az elektromotor és a benzinmotor kombinált használata mellett, WLTP mérési ciklus alapján: Lágy hibrid: 4,6 - 6,8 l/100 km, 105 - 152 g/km, Hibrid: 4,684 - 7,083 l/100 km, 105,98 - 160,45 g/km. A Suzuki S-CROSS felszereltségtől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO2-kibocsátása (g/km) vegyes használat mellett, WLTP mérési ciklus alapján: 4,649 - 6,793 l/100 km, 104,95 - 153,12 g/km. A kép illusztráció, a tájékoztatás nem teljes körű, a változtatás jogát fenntartjuk. További részletek a Suzuki márkakereskedésekben vagy a suzuki.hu oldalon.

Annyi kaland vár rátok hazánk tájain! Csak pakold fel a családot, és autózzatok el Magyarország legszebb pontjaira. A Suzuki népszerű modelljeit számos biztonsági rendszerrel szereltük fel, hogy felhőtlenül élvezhessétek az együtt töltött szabadidőt. Suzuki Vitara és S-CROSS. Többféle hibrid hajtással és fejlett vezetéstámogató rendszerekkel.