TUDTAD-E?

Fotó: Gulyás Attila

…mikor van az év leghosszabb éjszakája az északi féltekén?

A téli napforduló idején, jellemzően december 21-én. Ekkor a legrövidebb a nappal, míg a nyári napforduló idején (jellemzően június 21-én) a leghosszabb. A téli napforduló egyben a tavaszi nap-éj egyenlőségig (ez a nap rendszerint március 20-ára esik) tartó csillagászati tél kezdete is bolygónk északi féltekéjén. Megjegyezzük, hogy a meteorológiai tél Földünk ugyanezen részén december 1-jétől február 28-áig, szökőév esetén 29-éig tart. A téli napfordulóhoz a kultúrák többségében számos ősi eredetű népszokás kapcsolódik.

Fotó: Adobe Stock Fotó: Adobe Stock

…mi a kiskarácsony?

„Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom?” A Kodály Zoltán által a Nógrád megyei Palotás községben éppen száz éve gyűjtött népdal a legtöbbünknek valószínűleg ismerősen cseng, ugyanakkor azzal, hogy mire is vonatkozik a „két karácsony”, csak kevesen vannak tisztában. A nagykarácsony napja december 25-ére, Jézus Krisztus földi születésének napjára, míg a kiskarácsony január 1-jére, újév napjára, tehát az új esztendő legelső napjára esik. Jó tudni, hogy míg a nyugati kereszténység december 25-én, addig a keleti (ortodox) kereszténység január 7-én ünnepli a karácsonyt.

TUDTAD,

…milyen bor a misebor?

Szőlőből préselt színbor, tehát olyan természetes eredetű bor, amely nem tartalmazhat mesterséges eredetű összetevőket, Írta: Nagy Loránd adalékanyagokat, hozzáadott cukrot vagy István tartósítószert. A misebor nem lehet eleve vizezett, egy kevéske víz hozzáadása azonban – szimbolikus okokból – engedélyezett a szentmise során. Bár az átváltoztatott misebor Krisztus vérévé (az ostya, a kovásztalan kenyér pedig Krisztus testévé) lényegül át, a leggyakrabban mégsem vörös-, hanem fehérbort használnak liturgikus célokra. Ennek hátterében praktikus megfontolás áll: a fehérbort könnyebb kimosni a fehér textíliákból. Érdekesség, hogy a görögkatolikusok előnyben részesítik a vörösborokat, mivel azokat „mélyebbnek”, gazdagabb szimbolikájúnak tartják.

Fotó: Sztankó Bálint

…melyek a karácsonyt nevükben őrző helységeink?

A Zala megyei Mikekarácsonyfa község, a Fejér megyei Nagykarácsony község, a Zala megyei Karácsonyhegy (Zalaegerszeg városának egyik külterülete), a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karácsonylova-tanya (Borsodnádasd városának egyik külterülete), valamint a Pest megyei Karácsonytanya (Százhalombatta városának egyik külterülete). A teljesség kedvéért meg kell említenünk a Heves megyei Karácsond községet is, amelynek neve (dobpergés!) a karácsony szóból képződött.

Fotó: Burger Barna

…milyen magyarországi időjárási rekordok kötődnek a szentestéhez?

A december 24-ei legalacsonyabb napi minimumhőmérsékletet (–26,6 °C) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Putnok városában 1963-ban, míg a legmagasabb napi maximum-hőmérsékletet (17,7 °C) Békés megye székhelyén, Békéscsabán mérték 1958-ban. E két hőmérsékleti érték alapján a napi abszolút hőingás 44,3 Celsius-fok. A legcsapadékosabb december 24-e 1959 szentestéje volt, ezen a napon 40,8 milliméter csapadék hullott a Győr-Moson-Sopron megyei Dunakiliti községben.

…mi mindennel etetheted a madarakat télen?

Növényi eredetű táplálékként elsősorban a napraforgómag ajánlott, amelyet kölessel, dióval, mogyoróval vagy pisztáciával is kiegészíthetünk. Állati fehérjék és zsírok forrásaként a nem sós szalonna, a kacsa-, liba- vagy sertésháj, valamint a faggyú a legmegfelelőbb. A gyümölcsök közül az alma igen népszerű a tollruhások táborában, persze nem árt felszeletelni nekik, hogy gondtalanabb legyen a csemegézés. Biztosítsunk számukra vizet is egy kis itatóban, hálásak lesznek érte. Csak akkor vágjunk bele a madarak etetésébe, ha folyamatosan, egész télen át képesek vagyunk róluk gondoskodni!

Fotó: Adobe Stock