Eλληνισμός 2020/04 by ελληνισμός

MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA 1054 Budapest, Vécsey u. 5.

Ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας • Ιούλιος-Αύγουστος 2020

Ο Τάκης Ψημμένος αναπαύεται στα βουνά των Αγράφων

Semjén: Különösen fontos a keleti és nyugati kereszténység együttműködése Különösen fontosnak nevezte a keresztény cvivilizáció védelmében a keleti és nyugati kereszténység együttműködését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes augusztus 19-én, Beloianniszban. Ennek az együttműködésnek a központi alakja, szimbóluma Szent István király – mondta. A miniszterelnök-helyettes közölte: Magyarország mindig tudta, hogy Konstantinápolyból kapta a kereszténységet, és erre a térítésre építette Szent István a nyugati keresztény missziót. Magyarország a nyugati kereszténységhez tartozik, de soha sem tagadta meg a keleti kereszténységet. Az a szolgálat, amelyet a konstantinápolyi egyetemes egyház tesz a világban, az a teljes kereszténységet szolgálja – mondta. Semjén Zsolt részt vett Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha főpapi liturgiáján. Szintén részt vett I. Bartholoamaiosz konstantinápo-

lyi egyetemes pátriárka 20 évvel ezelőtti látogatását megörökítő emléktábla leleplezésén.(mti) *** Az ünnepi liturgiát megtisztelte jelenlétével Karajorga Christina asszony, a Görög Nagykövetség első számú tanácsosa, Sianos Tamás, az Országgyűlés görög nemzetiségi szószólója, Papalexisz Kosztasz, Beloiannisz polgármestere, Hristodoulou Konstantinos, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (MGOÖ) elnöke, Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke, Tessely Zoltán, Beloiannisz település ország gyűlési képviselője, illetve Gaal Gergely, a Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei elnöke is.

(α.οικ)

Eπίσκεψη Υπουργού Μετανάστευσης και Ασύλου, κ. Νότη Μηταράκη, στη Βουδαπέστη Ο Υπουργός Μετανάστευσης και Ασύλου, κ. Νότης Μηταράκης, συναντήθηκε στις 28 Αυγούστου στη Βουδαπέστη, με τον Αναπληρωτή Πρωθυπουργό και Υπουργό Εσωτερικών της Ουγγαρίας, Δρ. Sándor Pintér. Στο επίκεντρο της συζήτησης βρέθηκαν οι προκλήσεις που δημιουργεί η μεταναστευτική κρίση στην Ελλάδα, την Ουγγαρία και συνολικά στην Ευρώπη, καθώς και το επικείμενο Σύμφωνο Μετανάστευσης και Ασύλου. Ο κ. Μηταράκης τόνισε την ανάγκη προστασίας των ευρωπαϊκών συνόρων, ενίσχυσης των επιστροφών όσων δε δικαιούνται διεθνούς προστασίας, καθώς και επίδειξης αλληλεγγύης ανάμεσα στα κράτη-μέλη της Ευρωπαϊκής Ένω-

σης. Επιπλέον, στάθηκε στην κατάσταση που επικρατεί στα χερσαία και θαλάσσια σύνορα της χώρας, αναφέροντας πως «η Τουρκία προσπάθησε να εργαλειοποιήσει τον ανθρώπινο πόνο για την επίτευξη γεωπολιτικών επιδιώξεων, παρά την κοινή δήλωση ΕΕ-Τουρκίας, ενώ στη χώρα μας σημειώνονται, πλέον, αφίξεις μεταναστών που δεν διατρέχουν κίνδυνο στη γείτονα χώρα» κατέληξε χαρακτηριστικά. Επιπρόσθετα, συμπλήρωσε πως «η επίδειξη ευρωπαϊκής αλληλεγγύης σε αυτά τα ζητήματα πρέπει να αποτελεί κανονικότητα και όχι ζητούμενο» (πηγή: Υπουργείο Μετανάστευσης & Ασύλου). (α.οικ)

Interjú Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriellával, az MGOÖ Hivatal új vezetőjével „Fontosnak tartom, hogy a jövő generációja megtanuljon görögül is és több szállal kötődjön a magyarországi görög nemzetiséghez. Ebben pedig kiemelt szerepe van az MGOÖ-nek, az oktatási és kulturális háttér biztosításával.”

– Egy jó fél év után milyen a tapasztalatai vannak, mint az MGOÖ Hivatal vezetője? – Szerencsére régóta és jól ismerem a hazai görög nemzetiséget, hiszen a férjem görög, nem Magyarországon született ugyan, Voloszból származik, de a baráti körében nagyon sok magyarországi görög van. A lányom, Maria pedig pici korától kezdve tanulja a görög nyelvet a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktatói Iskolában és ápolja a hagyományokat, jelenleg is tagja a görög Helidonáki néptánc együttesnek. Nagyon büszke vagyok rá, hogy tavaly a nyelvvizsgát is letette. A férjem és családja révén, akik egy jó nagy, igazi görög családot alkotnak, hiszen négyen vannak testvérek számos unokatestvérrel együtt alaposan megismertem a görög történelmet, politikát, szokásokat és sok barátra is szert tettem mind az „Óhazában”, mind a Magyarországon élő görögök között. Ebből kifolyólag nem volt ismeretlen számomra az MGOÖ tevékenysége, s megtiszteltetés volt, hogy engem választottak a Hivatal vezetőjének. Az elmúlt félévem rendhagyó módon alakult, az én életem sem a megszokott mederben folyt. A sors „fintora”, hogy miután beléptem az Önkormányzathoz és a Hivatal vezetője lettem, hirtelen nagyot változott az életünk. A Kormány szigorú intézkedéseket hozott a koronavírus-fertőzés megelőzése és egészségünk védelme érdekében, melynek következtében az első feladataim közé tartozott a védő rendszabályok kidolgozása és betartatása, az Önkormányzat helyiségeinek fertőtlenítése, maszkok és kézfertőtlenítő készülékek beszerzése, valamint a munkatársak számára „home office” elrendelése, az ügyeleti rendszer kialakításával. Mialatt folyamatosan odafigyeltem – természetesen a kollégáimmal együtt – a fokozott higiénés és járványmegelőző feladatokra, a frekventáltan érintett területek rendszeres fertőtlenítésére, elkezdtem ismerkedni az Önkormányzat és a Hivatal szervezeti felépítésével, intézményeivel, költségvetésével, feladatkörével, folyamatban lévő ügyeivel, szolgáltatásaival, pályázatokkal, tervezett eseményekkel. Fél év eltelte után elmondhatom, hogy még nem értem a végére. Eltelt hat hónap és még nagyon sok munka van előttünk, a koronavírus ráadásul sok mindent át- vagy felülírt, de a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére örömmel végzem a munkámat. Jogászként szerencsére könnyebben eligazodom a szabályzatok és jogszabályok útvesztőjében, s ennek megfelelően vetettem bele magam a munkába. Többek között a Magyar Államkincstár utóellenőrzési intézkedési tervének megfelelően elkezdtem módosítani az intézkedési tervben a szabályzatokat, gazdasági folyamatokat. Továbbá az elmaradó nemzetiségi programok pályázatainak törlése miatt elkezdődött az új beruházási pályázatok megírása, koordinálása. Az előkészületi munkáknak köszönhetően hamarosan, remélem, felújításra kerülhet a Börzsöny utcai Görögség háza. A nemzetiségi törvény módosítása révén pedig nagyon sok feladatunk van, de ez annál örömtelibb. – Nagy kihívást jelent a Hivatalnak az új mobilflotta szerződés is, ezt a Telekom Nyrt az MGOÖ-vel kötötte.

A hivatal készíti elő, koordinálja a régi tagokkal való újra szerződést és az új belépők beléptetését, mely remélem, mire ez a cikk megjelenik, már mindenki, aki újonnan lépett be, valamint azok is akik régóta tagok, élvezhetik majd az új Mobiltelefon flotta szolgáltatás előnyeit. – Melyek azok a feladatok, amelyek prioritást élveznek ahhoz, hogy a hivatal a leghatékonyabb módon működjön? – Nagyon fontosnak tartom, hogy megfelelően kialakított ellenőrzési folyamatok kerüljenek beépítésre a rendszerbe, ugyanis úgy gondolom, hogy ez a szervezetirányítás egyik alapeleme. Ennek alapján nyomon tudjuk követni az Önkormányzat és a Hivatal működését, az összegyűjtött információk alapján elemzéseket készíthetünk, a kockázatok és hibák feltárásával fejleszthetjük a hivatalt, hosszú távon pedig eredményesebben, gazdaságosabban és hatékonyabban tudunk dolgozni. Elengedhetetlenek a szabályzataink, mint például az adatvédelmi és közbeszerzési szabályzatunk megújítása, közbeszerzési szakértői tanácsadók bevonása, valamint könyvvizsgálókkal való együttműködés és a folyamatos adatszolgáltatás a számukra. Az elnyert pályázatok révén megújulhatnak intézményeink, rendezvényeket tudunk szervezni.

Kiemelném még a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a kiegészítő óvodai nevelés koordinálását, valamint az MGOÖ-höz beérkezett törvényjavaslatok, mint pl. iskolarendőrség, közalkalmazotti törvény stb., áttekintését és véleményezését. Ne feledkezzünk meg az MGOÖ Közgyűlése által létrehozott Szociális Bizottság tevékenységéről, az adományok elszámolásának és statisztikájának folyamatos vezetéséről sem. – Nemrégen szavazott a Magyar Parlament a nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban az új módosításokról. Mi a véleménye erről? – Úgy gondolom, már nagy szükség volt a nemzetiségi terület jogi hátterének megújítására, hiszen az elmúlt évtizedbenfolyamatosan problémák merültek fel a nemzetiségi törvényben foglaltak értelmezésével kapcsolatban. 2020. június 16-án, a parlamenti szavazást követően Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása mutatja a Kormány bizalmát a tizenhárom magyarországi nemzetiség felé. Ezzel egyetértek. A törvénymódosítást ugyanis több mint egy évig készítették elő, melynek során számos konzultációt folytattak a nemzetiségekkel, így a görög nemzetiség képviselőivel is, s jelentős eredmények születtek. A módosítások nagy része az önkormányzatok jogait és működését érinti, néhány területen megkönnyítve a mindennapi munkánkat. Jelentős eredménynek számít a nemzetiségi oktatás területén, hogy a nemzetiségi kiegészítő óvodai nevelés lehetősége és definíciója egyaránt bekerült a köznevelési és a nemzetiségi törvénybe. A nemzetiségek önállóságát erősíti, hogy az MGOÖ által fenntartott Nikosz Beloiannisz Általános Iskola és óvoda saját tulajdonba fognak kerülni, a működéséhez szükséges épületekkel és infrastruktúrával együtt. Ez előremutató lépés az eddig érvényben lévő vagyonkezelési joggal szemben. Továbbá a törvényaz alapfokú művészeti tevékenységet nemzetiségi tevékenységnek nyilvánította, és ennek megfelelően normatívát és támogatást kapnak a nemzetiségi intézmények az ilyen jellegű tevékenységekre. Talán mondanom sem kell, hogy ez óriási – financiális – segítség. Fontosnak tartom, hogy a nemzetiségi közoktatási rendszer egységesen működjön és egymásra épüljön, erre szerencsére már biztosítottak a keretek. Ennek során a gyerekek mindig időben és megfelelően fel tudnak készülni a következő oktatási szintre. Ehhez pedig elengedhetetlen a tanárok szakmai és nyelvi felkészültsége, kompetenciája, valamint a minőségi oktatás hátterének biztosítása.

Emellett kiemelten kezeljük, hogy a gyerekek, a pedagógusok és a szülők sport-, tanulmányi, kulturális, szabadidős rendezvényeken és egyéb eseményeken találkozzanak. A törvénymódosítás érinti a munkavállalókat is, ugyanis megszűnik a közalkalmazotti státusuk, s a jövőben egyéni munkaszerződéssel a Munka Törvénykönyve alá fognak tartozni. Természetesen a tervek szerint tovább élnek majd a közalkalmazotti státusból eredő előnyök, mint pl. a jubileumi jutalmak, szabadságnapok száma. Nem utolsósorban pedig a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési és véleményezési jogát végre egyértelműen és világosan szabályozzák. Jogászként, hivatalvezetőként és szülőként is bízom benne, hogy a törvénymódosítás hosszú távon meghozza a gyümölcsét és pozitív folyamatoknak leszünk részesei. – Milyen üzenetet küldene a magyarországi görögöknek? – Továbbra is tiszteljék a görög hagyományokat, de mindenképpen haladjanak az idővel. Fontosnak tartom, hogy a jövő generációja megtanuljon görögül is és több szállal kötődjön a magyarországi görög nemzetiséghez. Ebben pedig kiemelt szerepe van az MGOÖ-nek, az oktatási és kulturális háttér biztosításával. Az egymásra épülő nemzetiségi oktatási rendszerben nemcsak a gyerekekre és a pedagógusokra van szükség, hanem a szülők együttműködésére is. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek minden nap beszéljenek görögül, nem csak az iskolai foglalkozásokon. Ehhez kapcsolódik a felnőttoktatás kérdése is, amelynek kidolgozása az MGOÖ Oktatási Bizottságában most folyik. Az MGOÖ az iskolarendszeren kívüli tevékenységek hagyományos és új formái révén kapcsolatteremtési lehetőségeket is kínál a hazai görögség számára. Fontos, hogy a görögök és az MGOÖ/Hivatal között kétoldalú kommunikáció alakuljon ki, ismerjük meg az igényeiket, a gondolataikat, a céljaikat, melyeknek megfelelően alakíthatjuk a tevékenységünket is, ugyanakkor támogassák a közösséget, lehetőségeikhez mérten. Többek között rajtuk keresztül is eljuthatunk a görögországi médiához, hogy a Magyarországon élő görögökkel kapcsolatos információk eljussanak mindenkihez. Jövőre lesz az 1821-es szabadságharc 200. évfordulója, amelyre mind Görögország, mind itthon több rendezvénnyel az MGOÖ is készül. Remélem ezek is közelebb hozzák egymáshoz a görögséget. – Köszönöm az interjút az Ellinizmos folyóirat olvasói nevében. Kívánunk Önnek sok sikert a munkájához! – Nagyon köszönöm!

Andreas Oikonomou

ΕΠΙΛΟΓΕΣ ΑΠΟ ΤΟΝ ΕΛΛΗΝΙΚΟ ΤΥΠΟ CNN AΠΕ-ΜΠΕ

I.EFIMERIDA.GR

02.08.2020 H Ελλάδα ο καλύτερος προορισμός για διακοπές αυτή τη στιγμή

06.08.2020 Υπεγράφη ιστορική συμφωνία Ελλάδας-Αιγύπτου για την οριοθέτηση ΑΟΖ

Σε άρθρο του με τίτλο «Γιατί η Ελλάδα θα μπορούσε να είναι το καλύτερο εισιτήριο για διακοπές τώρα», το CNN αναφέρεται στις διακοπές στην Ελλάδα στην εποχή του κορονοϊού. Για τον αρθρογράφο (Barry Neild), ο νέος κορονοϊός δεν έχει επηρεάσει το όνειρο των διακοπών στην Ελλάδα: η Ελλάδα έχει εργαστεί σκληρά για να προσαρμόσει το τουριστικό προ-

Ελλάδα και Αίγυπτος συμφώνησαν και υπέγραψαν την οριοθέτηση των θαλάσσιων ζωνών τους κατά τη διάρκεια της μυστικής επίσκεψης που πραγματοποίησε σήμερα, Πέμπτη 6 Αυγούστου, στο Κάιρο ο Νίκος Δένδιας. • Από κάθε άποψη είναι μία μεγάλη εθνική επιτυχία που έρχεται μετά την συμφωνία με την Ιταλία και κλείνει μία περίοδο αδράνειας και δισταγμών στην εξωτερική πολιτική. • Η χώρα μας αυξάνει σημαντικά το κυριαρχικό της αποτύπωμα και κατοχυρώνει τα κυριαρχικά της δικαιώματα και τη δικαιοδοσία της. • Η χώρα υλοποιεί μια στρατηγική εθνικής ολοκλήρωσης κατοχυρώνοντας τον απόλυτο σεβασμό του διεθνούς δικαίου και της ειρηνικής επίλυσης των διαφορών στην ανατολική Μεσόγειο. • Η χώρα δημιουργεί στο πλαίσιο του διεθνούς δικαίου ένα κεκτημένο που δεν μπορεί να αμφισβητηθεί από κανέναν. Δρέπει τους καρπούς (στην πράξη και όχι στα λόγια) μιας πολιτικής αρχών που στηρίζεται στη συνεργασία και το Διεθνές Δίκαιο. • Είναι μία συμφωνία μεταξύ χωρών που δεν αμφισβητούν η μία τα δικαιώματα της άλλης, δεν εκβιάζουν, δεν απειλούν.

ϊόν στην εποχή της πανδημίας και, τουλάχιστον προς το παρόν, αυτό φαίνεται να αποδίδει. Ο αρθρογράφος αναφέρεται στα μέτρα που λαμβάνονται στα ξενοδοχεία και στις πανσιόν προκειμένου οι επισκέπτες να αισθάνονται ασφαλείς, ενώ υπογραμμίζει ότι η παραδοσιακή ελληνική φιλοξενία δεν φαίνεται να έχει επηρεαστεί καθόλου από την Covid-19. Μέτρα λαμβάνονται επίσης και στα εστιατόρια -- ακόμη και στην πιο μακρινή ταβέρνα ΕΦΗΜΕΡΙΔΑ ΤΩΝ ΣΥΝΤΑΚΤΩΝ 05.08.2020. Πέθανε ο γνωστός ρεμπέτης Αγάθωνας, που μετείχε στη Eurovision Ο γνωστός λαϊκός τραγουδιστής και συνθέτης, Αγάθωνας Ιακωβίδης, έφυγε από τη ζωή την Τετάρτη 5.8. σε ηλικία 65 ετών. Σύμφωνα με πληροφορίες, βρέθηκε νεκρός στο κρεβάτι του από ανακοπή καρδιάς, παρόλο που δεν αντιμετώπιζε κάποιο πρόβλημα υγείας. Ήταν αφοσιωμένος στο ρεμπέτικο και δημοτικό τραγούδι. Τα υπηρέτησε από το 1973, αρνούμενος πεισματικά να μετακινηθεί σε άλλα δημοφιλέστερα είδη. Στις αρχές Μαΐου, εν μέσω του Covid-19, ο Αγάθωνας, μαζί με συνεργάτες του και σε συνεργασία με τη διοίκηση του «Παπαγεωργίου» της Θεσσαλονίκης, είχε παίξει ρεμπέτικα τραγούδια στην είσοδο του νοσοκομείου ως ένδειξη ευγνωμοσύνης για την προσφορά των επαγγελματιών υγείας στην αντιμετώπιση της πανδημίας.

zougla.gr 11.08. 2020 Στη Λίβερπουλ ο Κώστας Τσιμίκας τού Ολυμπιακού Το χρονικό μίας προαναγγελθείσης -ιστορικής μεταγραφής, τόσο για τον παίκτη και τον Ολυμπιακό όσο και για το ελληνικό ποδόσφαιρο- ολοκληρώθηκε το βράδυ της Δευτέρας,

καθώς η Λίβερπουλ ανακοίνωσε με κάθε επισημότητα την απόκτηση του Κώστα Τσιμίκα. Ο 24χρονος αριστερός οπισθοφύλακας, έπειτα από μία καταπληκτική σεζόν με τους πρωταθλητές Ελλάδας (με 7 ασίστ σε 46 αγώνες) έκανε το μεγάλο άλμα στην καριέρα του, υπογράφοντας τετραετές συμβόλαιο με τους πρωταθλητές Αγγλίας. Η μεταγραφή του Τσιμίκα στους «ρεντς» ξεκινάει από τα 16,5 εκατ. ευρώ και μπορεί μαζί με τα μπόνους στόχων και συμμετοχών, να αποφέρει στους «ερυθρόλευκους» κέρδος έως και 20 εκατ. ευρώ σε βάθος χρόνου. Άξιο αναφορας δε, είναι το γεγονός ότι οι Πειραιώτες διατήρησαν και ποσοστό μεταπώλησης 20%. AΠΕ-ΜΠΕ 12.08.2020 Πέθανε ο ποιητής Ντίνος Χριστιανόπουλος Έζησε 89 «διαγώνια» χρόνια... Ο φιλόλογος Κωνσταντίνος Δημητριάδης (το «Ντίνος Χριστιανόπουλος» είναι ψευδώνυμο του ποιητή), ο συλλέκτης έργων τέχνης, ο πρώην ιδιοκτήτης της πινακοθήκης της «Διαγωνίου», ο μελετητής, ο μετα-

φραστής, ο δοκιμιογράφος, ο σχολιαστής (ενίοτε ιδιαίτερα δηκτικός) των έργων και των ζωών των άλλων, ο πλέον «συζητημένος» ποιητής των τελευταίων χρόνων, πέθανε την Τρίτη στη γενέθλια πόλη του, τη Θεσσαλονίκη, την οποία ουδέποτε εγκατέλειψε (αντίθετα μ’ εκείνη), ύστερα από πολυετή ασθένεια. Ο Ντίνος Χριστιανόπουλος ήταν σύγχρονος Έλληνας ποιητής, διηγηματογράφος, δοκιμιογράφος, μεταφραστής, ερευνητής, λαογράφος, εκδότης και βιβλιοκριτικός. Το πραγματικό όνομα του λογοτέχνη είναι Κωνσταντίνος Δημητριάδης. Ποιήματά του έχουν μεταφραστεί σε αρκετές γλώσσες. NΑΥΤΕΜΠΟΡΙΚΗ 13.08.2020 Ομογένεια-ΗΠΑ ΄Ελληνας,με καταγωγή από την Χίο, ο νέος υφυπουργός Άμυνας των ΗΠΑ Από το χωριό Βολισσός της Χίου είναι ο νέος υφυπουργός Άμυνας των ΗΠΑ, Μιχάλης Κράτσιος-Κοτσακάς. Σύμφωνα με τον πρόεδρο της Κοινότητας, Σωτήρη Παραδείση, «γνωστός στους περισσότερους από τις συχνές επισκέψεις του στο χωριό του, τόσο ο νέος υφυπουργός όσο και οι γονείς του, ο κ. Γιάννης Κράτσιος και η κ. Μαίρη Κοτσακά, αποτελούν πρόσωπα αγαπητά στη μικρή κοινωνία της Βολισσού. Φέτος, λόγω του κορονοϊού, ο Μιχάλης Κράτσιος-Κοτσακάς

δεν μπόρεσε να έρθει στη Βολισσό, όμως πέρυσι το καλοκαίρι είχε έρθει για σύντομες διακοπές, αν και ήταν ήδη διευθυντής του Γραφείου Τεχνολογίας του Λευκού Οίκου». TA NEA 18.08.2020 Μόνικα Μπελούτσι και Tiger Lillies στο Ηρώδειο τον Σεπτέμβριο Ονόματα διεθνούς φήμης, όπως η Μόνικα Μπελούτσι που θα ερμηνεύσει επιστολές και αναμνήσεις της Μαρίας Κάλλας (21/9) ή το καλτ μουσικό βρετανικό τρίο Tiger Lillies (30/9) σε μια παράσταση/σχόλιο για την επιδημία του κορονοϊού, αλλά και πιο «δικοί» μας καλλιτέχνες, όπως ο Σάκης Ρουβάς και η Σόνια Θεοδωρίδου σε κλασικές επιτυχίες από το διεθνές και το ελληνικό ρεπερτόριο (12/9) ή η Άλκηστις Πρωτοψάλτη σε τραγούδια με έντονο το άρωμα της Ανατολής (15/9), θα πλαισιώσουν τις εκδηλώσεις που θα πραγματοποιηθούν τον Σεπτέμβριο στο Ηρώδειο.

protothema.gr 21.08.2020 Συνελήφθη στη Μύκονο ο αρχηγός της Μάντσεστερ Γιουνάιτεντ γιατί χτύπησε αστυνομικούς Χειροπέδες πέρασαν τα ξημερώματα της Παρασκευής αστυνομικοί στην Μύκονο στον αρχηγό της Μάντσεστερ Γιουνάιτεντ, Χάρι Μαγκουάιρ. Ο Χάρι Μαγκουάιρ εντοπίστηκε από αστυνομικούς έξω από μπαρ μετά από άγριο επεισόδιο που φέρεται να είχε με άλλους Άγγλους στο «νησί των ανέμων». Κατά πληροφορίες πολίτες ενημέρωσαν την αστυνομία μισή ώρα μετά τα μεσάνυχτα της Πέμπτης ότι δύο παρέες Άγγλων τσακώνονταν έξω από μπαρ. Όταν οι αστυνομικοί παρενέβησαν για να σταματήσει ο καβγάς, τρία άτομα από τη μια παρέα των Άγγλων επιτέθηκαν στους άνδρες της ΕΛΑΣ και λεκτικά και ασκώντας σωματική βία. Αποτέλεσμα ήταν οι αστυνομικοί να προσαγάγουν τους τρείς Άγγλους - ανάμεσά τους και ο κεντρικός αμυντικός της Γιουνάιτεντ - στο αστυνομικό τμήμα Μυκόνου. Ακόμα και εκεί, όμως, οι τρεις προσαχθέντες συνέχισαν να προκαλούν ενώ επιτέθηκαν και χτύπησαν δύο αστυνομικούς με αποτέλεσμα να συλληφθούν.

AΠΕ-ΜΠΕ 22.08.2020 Ο Ερντογάν λέει πως η Τουρκία ανακάλυψε στη Μαύρη Θάλασσα το μεγαλύτερο κοίτασμα φυσικού αερίου στην ιστορία της Ο Τούρκος πρόεδρος Ταγίπ Ερντογάν δήλωσε πως η Τουρκία ανακάλυψε στη Μαύρη Θάλασσα το μεγαλύτερο κοίτασμα φυσικού αερίου στην ιστορία της, το οποίο περιέχει 320 δισεκ. κυβικά μέτρα, και πρόσθεσε πως υπάρχουν πολλές πιθανότητες και για άλλα ευρήματα στην περιοχή καθώς η χώρα εργάζεται για την παροχή του ακόμη και το 2023. Αν το αέριο είναι εμπορικά εκμεταλλεύσιμο, η ανακάλυψη θα μπορούσε να βοηθήσει την Άγκυρα να μειώσει την τρέχουσα εξάρτησή της από τις εξαγωγές --από χώρες όπως η Ρωσία, το Ιράν και το Αζερμπαϊτζάν-- για ένα σημαντικό ποσό των ενεργειακών αναγκών της.

κο Μάας κάλεσε τις δυο πλευρές σε διάλογο, βάζοντας όμως ως προϋπόθεση την αποκλιμάκωση από την πλευρά της Τουρκίας.

Οι αντιδράσεις των κομμάτων της αντιπολίτευσης «Μόνο σε αυτό το πλαίσιο και με τερματισμό των προκλήσεων μπορεί να επανεκκινήσει η συζήτηση για υφαλοκρηπίδα- ΑΟΖ χωρίς παρέμβαση τρίτων στην ατζέντα των συνομιλιών, με σκοπό αν οι διερευνητικές αποτύχουν να υπάρξει προσφυγή στη Χάγη.», αναφέρει ο Πρόεδρος του ΣΥΡΙΖΑ Αλέξης Τσίπρας. «Ο κος Μάας λειτούργησε σαν αγγελιαφόρος, ο οποίος κομίζει προτάσεις οδυνηρού συμβιβασμού, στο πλαίσιο του στόχου της συνεκμετάλλευσης στην περιοχή.», τόνισε το ΚΚΕ. EΘΝΟΣ 26.08.2020 Κορονοϊός: 293 νέα κρούσματα σε 24 ώρες και πέντε νέοι θάνατοι

protothema.gr 24.08.2020 Πέθανε σε ηλικία 79 ετών ο τραγουδιστής Γιάννης Πουλόπουλος Εφυγε από την ζωή ο Γιάννης Πουλόπουλος, ένας από τους μεγαλύτερους ερμηνευτές της ελληνικής μουσικής και απόλυτα ταυτισμένος με το Νέο Κύμα. Η καρδιά του σύμφωνα με πληροφορίες δεν άντεξε άλλο, επιβαρυμένη και αυτή από τα χρόνια προβλήματα υγείας που αντιμετώπιζε αυτή η εμβληματική φωνή. Φωνή που απογείωσε τα τραγούδια του Μίμη Πλέσσα και του Λευτέρη Παπαδόπουλου στον περίφημο «Δρόμο», τον εμπορικότερο δίσκο όλων των εποχών, με πωλήσεις που έχουν ξεπεράσει τα 1.500.000 αντίτυπα, αν και δημοσιεύματα λένε ότι ο αριθμός είναι διπλάσιος. ΤΑ ΝΕΑ 25.08.2020 Σε τεντωμένο σκοινί οι σχέσεις Ελλάδας και Τουρκίας Ο Χάικο Μάας κάλεσε τις δυο πλευρές σε διάλογο, βάζοντας όμως ως προυπόθεση την αποκλιμάκωση από την πλευρά της Τουρκίας. Μια σπίθα αρκεί για να ανάψει η φωτιά είπε ο Γερμανος υπουργός Εξωτερικών αποτυπώνοντας την ανησυχία του Βερολίνου για την ένταση στις Ελληνοτουρκικές σχέσεις. Ο Χάι-

Ο συνολικός αριθμός των κρουσμάτων κορονοϊού στη χώρα μας είναι 9.280 και των νεκρών 248 Κάθε ρεκόρ έσπασαν τα κρούσματα κορονοϊού στην Ελλάδα από την αρχή της πανδημίας του κορονοϊού μέχρι και σήμερα καθώς μέσα σε ένα 24ωρο καταγράφηκαν 293, εκ των οποίων τα 22 εντοπίστηκαν κατόπιν ελέγχων στις πύλες εισόδου της χώρας. Ο συνολικός αριθμός των κρουσμάτων κορονοϊού είναι 9.280, εκ των οποίων το 55.5% άνδρες.

ΕΦΗΜΕΡΙΔΑ ΤΩΝ ΣΥΝΤΑΚΤΩΝ 30.08.2020 Η Κύπρος στο στόχαστρο για τα «χρυσά διαβατήρια» Η κατάχρηση του συστήματος πολιτογραφήσεων επί σειρά ετών, μόνο για την κυπριακή κυβέρνηση δεν ήταν επιλήψιμη υπόθεση. Η Λευκωσία έλαβε πολλαπλές προειδοποιήσεις από την Ε.Ε., με δημόσιες τοποθετήσεις, εκθέσεις και γραπτές αναφορές που, ωστόσο, δεν ελήφθησαν για αρκετό χρόνο σοβαρά υπ’ όψιν…(άρθρο του Κυριάκου Πιερίδη στην Εφημεριδα των Συντακτών – efsyn.gr) (α.οικ)

«Η Ελλάδα απέναντι σε οθωμανικές εμμονές και ιδεοληψίες» του Ιωάννη Αντ. Παναγιωτόπουλου Αν. Καθηγητή Γεν. Εκκλ. Ιστορίας στο ΕΚΠΑ

Ο Μωάμεθ ο Πορθητής μετά την άλωση της Πόλης (29.05.1453) εισήλθε στη Μεγάλη Εκκλησία και αφού αναγνώσθηκαν σύμφωνα με το Ισλαμικό τυπικό οι σχετικές ευχές, ο ίδιος ανέβηκε επί της Αγίας Τραπέζης του ναού και με κατεύθυνση προς την Μέκκα προσευχήθηκε, καθιστώντας αυτοδικαίως την Μεγάλη Εκκλησία τέμενος. Την «δόξα» του ζήλεψε ο Πρόεδρος της Τουρκίας, επιθυμώντας να καταστεί ο νέος Πορθητής και ο αναγεννητής της Οθωμανικής Αυτοκρατορίας, ακριβώς την ημέρα της επετείου της Συνθήκης της Λωζάνης, με την οποία ιδρύθηκε η σημερινή Τουρκική Δημοκρατία. Στόχος του είναι μέσω μιας κορυφαίας συμβολικής πράξης, να διεκδικήσει την ηγεσία του Μουσουλμανικού κόσμου και ταυτόχρονα να επανασυνδέσει τη νέα «Τουρκία» με το Οθωμανικό παρελθόν και ότι αυτό συνεπάγεται. Δεν είναι μια απλή συμβολική πράξη που προσβάλει τον πολιτισμένο κόσμο, ανεξαρτήτως θρησκεύματος, αλλά μια κορυφαία πράξη με αφετηριακή αναφορά στη νέα Οθωμανική αυτοκρατορία που οραματίζεται … επιφέροντας μόνο δεινά κυρίως στους εμπνευστές της. Η επιθυμία του σημερινού τουρκικού καθεστώτος όχι απλά να αμφισβητήσει ή να επαναδιαπραγματευτεί τμήματα της συνθήκης της Λωζάνης, αλλά να επιτύχει την κατάργησή της είναι εξαιρετικά επικίνδυνη. Ας μην ξεχνάμε ότι συνθήκη αυτή αναθεώρησε την προηγουμένη Συνθήκη των Σεβρών (10.08.1920), χωρίς να αναθεωρήσει τη βασική της αρχή που ήταν η κατάλυση της Οθωμανικής αυτοκρατορίας. Κατήργησε, όμως, τη βασική αρχή της κυριαρχίας και ελέγχου της Ελληνικής Πολιτείας επί των πέντε κορυφαίων λιμένων της Ανατολικής Μεσογείου (Πειραιάς, Θεσσαλονίκη, Κωνσταντινούπολη, Σμύρνη και Αλεξάνδρεια), η οποία θα καθιστούσε την Ελληνική οικονομία παγκόσμια υπολογίσιμη δύναμη. Η συνθήκη της Λωζάνης διαμοίρασε τον έλεγχο των λιμένων και οδήγησε σε μια οικονομική υπανάπτυξη την περιοχή. Σήμερα, όμως, δεν υφίστανται οι πολιτικές συνθήκες του 1920, αφού η Ελλάδα είναι μέλος της ΕΕ και του ΝΑΤΟ, γεγονός που διασφαλίζει τα συμφέροντα των συμμάχων… και ότι αυτό συνεπάγεται στην Ανατολική Μεσόγειο μέσω της παράλληλα ειδικής σχέσης με την Αίγυπτο και το Ισραήλ. Η ευθέως διατυπωθείσα άρνηση της Τουρκίας να αναγνωρίσει τη Βυζαντινή Κληρονομιά του Ελληνικού Κράτους, μόνο τυχαία δεν είναι. Η Ελλάδα μετά την αποτυχία της Μικρασιατικής Εκστρατείας (1922), που διεξήχθη καθ᾽ υπόδειξη των συμμάχων, δεν απεμπόλησε τη Βυζαντινή της Κληρονομιά και πέτυχε να διασφαλίσει το κυρίαρχο δικαίωμα της να είναι ο γνήσιος κληρονόμος της σε διεθνές επίπεδο. Με νέες συνθήκες, όπως η Συνθήκη εισδοχής στην τότε ΕΟΚ και τις συνθήκες Ευρωπαϊκής ενοποίησης αναγνώρισε πλήρως τα δικαιώμα-

τά της. Η παρέμβαση της Ελλάδας στο ζήτημα της προστασίας της Αγίας Σοφίας είναι αυτοδίκαια και αυτονόητη, και θέτει ευθέως σειρά θεμάτων, τα οποία η σημερινή Τουρκία αντιλαμβάνεται ως μια υποθήκη για την επόμενη ημέρα της κατάργησης της Συνθήκης της Λωζάνης, και όχι πράξη ενός πολιτισμένου κράτους που σέβεται τον παγκόσμιο πολιτισμό και την ανθρώπινη αξιοπρέπεια. Αυτή η διαφορά προσέγγισης, ασφαλώς θα αποτελέσει το κορυφαίο διακύβευμα, του οποίου τυπικό μέρος είναι η Ελληνική ΑΟΖ και υφαλοκρηπίδα, αλλά ουσιαστικό ποιος θα ελέγξει την Ανατολική Μεσόγειο! Ιωάννης Αντ. Παναγιωτόπουλος

(Ευχαριστούμε θερμά τον κ.Καθηγητή για την συνεργασία με το Περιοδικό ¨Ελληνισμός ¨. Το άρθρο του, για την θέσεις του, σχετικά με την πολιτική της κυβέρνησης της Τουρκίας και τις συνέπειές της, δημοσιεύθηκε στην εφημερίδα ¨Τα Νέα¨, 29.07.2020).

Caruha Vangelió

A görögséget ne sirasd A katonai diktatúra idején (1967-1974) világszerte megerősödött a görög kultúra iránti érdeklődés is, főleg a költészet és a zene iránt. Ebben fontos szerepet játszottak olyan művészek, mint például Theodorakisz, Merkuri, Faranduri és a külföldön élő görög értelmiség. Magyarországon is akkor jelent meg a legtöbb műfordítás, a Magyar Rádióban jeles magyar művészek tolmácsolásában hangzottak el az irodalmi művek, ahogy a Magyar Televízióban is olyan nagy színésznők játszottak Jannisz Ritszosz: Mélosz pusztulása című darabjában, mint Sulyok Mária, Kohut Magda és Bula Elma. Ugyanakkor forgattuk a Memento című dokumentumfilmet is Beloiannisz községben, amely községre még mindig ráillett a Görögfalva név, hiszen csak görög szót lehetett hallani a faluban, és az iskolában még mindig azokból a tankönyvekből tanultak a gyerekek, amelyek az ötvenes évek elején jelentek meg a görög politikai menekültek iskolái számára. A junta bukása után megszűnt a Magyarországon Élő Politikai Menekültek Egyesülete. Akinek lehetősége volt a hazatérésre, visszatért Görögországba. Akinek ez nem állt módjában, különböző okok miatt Magyarországon maradt, és megpróbált görögnek maradni az új körülmények között is. E cél érdekében minden lehetőséget megragadott az 1995-ben alakult Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata. Megszervezte, hogy a fiatalok nyelvoktatása ne csak hétvégeken folyjon, hanem - ahol lehetőség volt, mint például a Vécsey utcában - minden délután. A taneszközök, tankönyvek hiányát a tábla, a kréta és a fiatal oktatók lelkesedése pótolta. Azok számára, akik tudtak egy kicsit görögül, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata – elsőként a nemzetiségi önkormányzatok közül – 1996-ban megjelentette és elküldte ingyen minden görög származású családnak a Csillagvarázs című, újgörög verseket és prózaírásokat tartalmazó antológiát, amelynek előszavában többek között az alábbiakat olvashatjuk: „Ez az antológia a Magyarországon élő görög fiatalok számára készült. Különlegessége, hogy kétnyelvű. A magyar fordítások, egy-két kivétellel, először látnak napvilágot nyomtatásban. Az antológiában szereplő írásokat az újgörög irodalom legjavából válogattuk. Reméljük, hogy hasznos és kellemes perceket szerzünk velük az olvasóknak”. Az antológia Odisszeasz Elitisz: Csillagvarázs című versével kezdődik, és Jannisz Ritszosz: Tizennyolc dal a szomorú hazáról ciklussal fejeződik be. 18. A görögséget ne sirasd „A görögséget ne sirasd, - ha földre is tiporták, és csontjáig hatolt a kés, s szíját fűztek nyakára -, mert íme, újra talpra áll, erőre kap, merész less, s lándzsájával, a napfénnyel leteríti a sárkányt.” Szabó Kálmán fordítása A Görög népismereti tankönyv volt az első (2005), amely Magyarországon jelent meg görög iskolák alsós osztályai részére – ahogy a többi nemzetiség esetében is -, hiszen alapkövetelmény volt a népszokások, néphagyományok ismerete. 2009-ben jelentek meg a Görög nyelv című tankönyvek, de munkafüzetek nélkül. Többek közt ezt is szerettük volna pótolni, amikor részt vettünk (és megnyertük) a TÁMOP-3.4.1. A

- 1/1-2012 pályázaton. A 2009-ben megjelent tankönyvek 4 munkafüzete: az 1-2.o. CD-vel és betűkártyákkal; a 3-4.o. CD-vel; az 5-6.o. és a középiskolások munkafüzete. A munkafüzetek és az EMMI Kerettanterv: 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 22/2013. (III.29.) EMMI rendelet 3. melléklet 10.3.2.1. alapján íródott 5 új tankönyv 2015-ben szaklektorok kezébe került, és többszöri ellenőrzés, javítás után 2016 nyarán készült el és került fel tankönyvjegyzékbe. A négy munkafüzeten kívül a következő tankönyvekről van szó: Görög ének-zene 1-4.o., Népismeret 5-8.o., Népismereti szöveggyűjtemény középiskolások részére (mindkettő tartalmaz magyar szövegeket is), és egy kétnyelvű kezdő reintegrációs szintű görög nyelvtankönyv és munkafüzet. Ilyen tankönyveket szerettünk volna írni 1996-ban, amikor megjelentettük a Csillagvarázs című ifjúsági antológiát. Lefterisz Puliosz: UTAK „Utak – hazám testén elnyújtózó fénylő sötét polipkarok, alaktalanul és súlytalanul tirajtatok menetel a jövő. Taxik, buszok, javításra váró sétahajók. Egy-egy bicikli, néha egy-egy veréb siklik láthatatlan keréken az aszfalton át. Lenn földalatti utak. Fenn légifolyosók jazz-ritmusban. Utak a csillogó vitrinek mentén, szobrok mentén, vagy üzletházak és gyárak között. Út az egyetem előtt. Út a parlament épülete előtt. Országos főút. Lakónegyedek mellékútjai. Kátrányban és vérben fürdő utak. Jelmondatokból és kavicsból épült utak. Úthengerek és sok ezernyi tüntető tömeg súlya alatt roskadozó utak. Út. Grigorisz, és Szotirisz és Tászosz szemfedője *** Diadalének-Utak. Gyílok-Utak. Miféle átok ül rajtatok? Várunk, ki-ki a maga megállójában. Várunk, mindnyáján az alumínium-eresz alatt.” Szabó Kálmán fordítása

*** Grigorisz Lambrakisz (1963),Szotírisz Petrulasz (1965), Tászosz Tuszisz (1936).

Tisztelt Szülők! Örömmel értesítjük Önöket, hogy a Manolisz Glezosz Általános Iskolában ebben az évben elkezdődött a földrajz tantárgy oktatása görög nyelven. A gyermekek elsajátítják Görögország földrajzát, megismerik Görögország hegyeit, folyóit, városait, falvait, szigeteit. A tanítás a Gábor Áron Általános Iskolában (1196 Budapest, Nádasdy utca 98.) történik, minden kedden 15-16,30 óráig. A tananyag megegyezik a görögországi tananyaggal. Minden érdeklődőt várunk. További információk: Dr. Klicasz Szpirosz földrajz-tanár telefon: 06/20/256-8944

Ο Τάκης Ψημμένος αναπαύεται στα βουνά των Αγράφων Έφυγε από τη Ζωή στις 12 Αυγούστου ο αγωνιστής της Αντίστασης και μαχητής του ΔΣΕ Τάκης Ψημμένος, ο οποίος είχε σημαντική προσφορά στην προσπάθεια να γίνουν γνωστοί οι αγώνες του λαού και οι αγωνιστές που «Έπεσαν για τη ζωή» Η πολιτική του κηδεία έγινε το μεσημέρι της Πέμπτης 13 Αυγούστου στην πλατεία του Μεσενικόλα. Μέσα σε κλίμα βαθιάς θλίψης και συγκίνησης, στον Μεσενικόλα Καρδίτσας, συγγενείς, σύντροφοι και φίλοι «αποχαιρέτησαν» τον σύντροφο Τάκη (Δημήτρη) Ψημμένο, που «έφυγε» την Τετάρτη από τη ζωή, σε ηλικία 91 ετών. Στην πολιτική τελετή παραβρέθηκαν αντιπροσωπείες της ΚΕ του ΚΚΕ, της ΕΠ Θεσσαλίας, της ΤΕ Ανατολικών Συνοικιών της ΚΟ Αττικής. Σε όλη τη διάρκεια της πολιτικής τελετής, ο σύντροφος Τάκης ήταν σκεπασμένος με τη σημαία του ΚΚΕ, στο οποίο παρέμεινε πιστός και υπηρέτησε αταλάντευτα σε όλη τη διάρκεια της ζωής του και παράλληλα είχε τους συντρόφους του σε θέσεις τιμητικής φρουράς στο πλάι του. Αντλούμε διδάγματα από όλη την αγωνιστική πορεία σου Εκ μέρους της ΚΕ του ΚΚΕ αποχαιρέτησε ο Τάσος Τσιαπλές, μέλος της ΚΕ, ο οποίος σημείωσε μεταξύ άλλων: «Η ΚΕ του ΚΚΕ αποχαιρετά σήμερα ένα άξιο τέκνο του Κόμματός μας, που έφυγε από κοντά μας, πλήρης ημερών. Με αίσθημα τιμής και περηφάνιας στεκόμαστε απέναντί του, καθώς ο σύντροφος Τάκης Ψημμένος, τα 75 από τα 91 χρόνια της ζωής του αγωνίστηκε μέσα από τις γραμμές του ΚΚΕ, για μια κοινωνία δίχως πολέμους, φτώχεια και εκμετάλλευση, για μια κοινωνία σοσιαλιστική - κομμουνιστική. Ο σύντροφος Τάκης Ψημμένος γεννήθηκε το 1929 στην Καρδίτσα. Ήταν το μεγαλύτερο παιδί μιας οικογένειας αγωνιστών, μελών του ΚΚΕ, που δόθηκε ολοκληρωτικά στον αγώνα για τα ιδανικά και τους σκοπούς του. Ατίθασο και ανήσυχο παιδί στη διάρκεια της κατοχής, οργανώθηκε στην ΕΠΟΝ την Πρωτομαγιά του 1943, διετέλεσε για ένα διάστημα καθοδηγητής της ΕΠΟΝ της συνοικίας του, παίρνοντας παράλληλα μέρος σε διάφορες δύσκολες αποστολές, όταν η πόλη της Καρδίτσας βρίσκονταν κάτω από τη ναζιστική Γερμανική κατοχή. Το Σεπτέμβρη του 1944 κατατάχτηκε στον εφεδρι-

κό ΕΛΑΣ της Καρδίτσας. Το Γενάρη του 1945, έγινε μέλος του τιμημένου ΚΚΕ. Μετά τη Βάρκιζα και τις τρομοκρατικές διώξεις των αγωνιστών που ακολούθησαν από το αστικό κράτος και τις παρακρατικές εγκληματικές φασιστικές συμμορίες των Σούρλα, Βουρλάκη, Μούκα, Μανιμάνη και άλλες που εξοπλίστηκαν και καθοδηγούνταν από τους Άγγλους, ο σ. Τάκης συνελήφθη μαζί με άλλους συναγωνιστές του και υπέστη βασανιστήρια από την αστυνομία της Καρδίτσας. Έτσι λοιπόν κατατάσσεται το Σεπτέμβρη του 1946 στο Δημοκρατικό Στρατό Ελλάδας. Πήρε μέρος και τραυματίστηκε στη μάχη της Καρδίτσας. Υπηρέτησε ως σύνδεσμος, αρχικά, στο Αρχηγείο Αγράφων, τηλεγραφητής στη συνέχεια, στην 1η Μεραρχία του ΔΣΕ, “όργωσε” κυριολεκτικά απ’ άκρη σ’ άκρη όλη την περιοχή που ανατολικά ορίζεται απ’ το Σμόκοβο και δυτικά καταλήγει στους Απεράντιους. Με την υποχώρηση του ΔΣΕ το 1949, παρέμεινε στην ομάδα που είχε ως βασική αποστολή να κρατήσει τη φυσιογνωμία του αντάρτικου στην περιοχή των Αγράφων, με σκοπό τη συγκέντρωση των ξεκομμένων ανταρτών. Η ομάδα εκπλήρωσε στο ακέραιο την αποστολή της και την άνοιξη του 1950, τελευταίοι των τελευταίων και μετά από μία επική πορεία από τα Άγραφα, ως τα σύνορα με την Αλβανία, πέρασε στις Λαϊκές Δημοκρατίες. Ακολούθησε ο δρόμος της αναγκαστικής πολιτικής προσφυγιάς και ο σ. Τάκης εγκαταστάθηκε στη Βουδαπέστη της Ουγγαρίας. Εκεί παντρεύτηκε τη σ. Ευγενία Παπαγεωργίου, αντάρτισσα επίσης του ΔΣΕ και απέκτησε δύο παιδιά. Το 1953 πήρε το πτυχίο του δασκάλου και φοίτησε στο ελληνικό τμήμα της Φιλοσοφικής Σχολής του Πανεπιστημίου της Βουδαπέστης, όπου και

πήρε το πτυχίο του ως καθηγητής της ελληνικής γλώσσας και λογοτεχνίας για τις μέσες σχολές. Εργάστηκε ως ανειδίκευτος εργάτης στο χωριό “Νίκος Μπελογιάννης” και αργότερα ως δάσκαλος στα ελληνόπουλα. Ο σ. Τάκης υπερασπίστηκε τη σοσιαλιστική οικοδόμηση στην Ουγγαρία, παλεύοντας ένοπλα στο πλευρό της σοσιαλιστικής εξουσίας ενάντια στην αντεπανάσταση που εκδηλώθηκε το 1956. Από το 1963 και μέχρι τη συνταξιοδότησή του, εργάστηκε στον μηχανισμό της ΚΕ του ΚΚΕ, σε διάφορες θέσεις. Το 1986 επαναπατρίστηκε και εργάστηκε για ένα διάστημα στο Αρχείο της ΚΕ του ΚΚΕ και μετά ως μέλος του Ιστορικού Τμήματος της ΚΕ του ΚΚΕ. Ασχολήθηκε δραστήρια με το “Μαρτυρολόγιο” - “Έπεσαν για τη ζωή” την έκδοση της ΚΕ του ΚΚΕ. Έχει αφήσει, επίσης, σημαντικό ντοκουμέντο το βιβλίο “Αντάρτες στ’ Άγραφα” (έκδοση “Σύγχρονη Εποχή”), ένα μοναδικό κείμενο για την δράση του ΔΣΕ στα Άγραφα. Την περίοδο των αντεπαναστατικών ανατροπών και της κρίσης στο ΚΚΕ 1989 - 1991, υπερασπίζεται το χαρακτήρα του Κόμματος και με την αταλάντευτη στάση του στις αρχές του μαρξισμού - λενινισμού, αντιμετωπίζει τις επιθέσεις του οπορτουνισμού και του ταξικού αντίπαλου. Ο σύντροφος Τάκης ήταν ένας ξεχωριστός κομμουνιστής ανάμεσα στους χιλιάδες ξεχωριστούς αγωνιστές και κομμουνιστές που ατσαλώθηκαν στο καμίνι του πολέμου και της ταξικής πάλης, τη θυελλώδη δεκαετία του 1940 - 1950 στην Ελλάδα και των μετέπειτα πέτρινων χρόνων. Από τους τελευταίους της θρυλικής αυτής γενιάς, των συγκλονιστικών αυτών γεγονότων, ο σύντροφος Τάκης μας αφήνει πλήρης ημερών. Με το μυαλό του καθαρό μέχρι το τέλος, με τις αναμνήσεις ζωντανές, ξανάνιωνε όταν τα καλοκαίρια επισκέπτονταν την ιδιαίτερη πατρίδα του και διηγούνταν αντάρτικες ιστορίες. Η παρακαταθήκη που μας αφήνει είναι μεγάλη. Αντλούμε διδάγματα από όλη την αγωνιστική πορεία σου, σύντροφε Τάκη και να είσαι σίγουρος πως στα χνάρια σου βαδίζουν και θα βαδίσουν πολλοί, το ίδιο αποφασισμένοι με εσένα, κομμουνιστές και κομμουνίστριες, που μάχονται κόντρα στο ρεύμα της μοιρολατρίας και της υποταγής, για την σοσιαλιστική - κομμουνιστική επαναστατική αλλαγή στη χώρα μας και διεθνώς. Για να απαλλαγεί ο λαός από τα δεινά της ταξικής εκμετάλλευσης, της ανεργίας, της φτώχειας, των ιμπεριαλιστικών πολέμων, που του δημιουργεί το καπιταλιστικό σύστημα και οι κάθε λογής αστικές κυβερνήσεις, κόμματα, θεσμοί και μηχανισμοί που το υπηρετούν, προκειμένου να αυξάνεται ο πλούτος μιας χούφτας εκμεταλλευτών που ξεζουμίζουν τα εκατομμύρια των εκμεταλλευόμενων. Το Κόμμα μας, στις δύσκολες συνθήκες που διαμορφώνουν για το λαό μας και τους άλλους λαούς, η πανδημία του κορονοϊού, η ένταση της ταξικής επίθεσης σε όλα τα οικονομικά και κοινωνικά δικαιώματα του λαού και οι ιμπεριαλιστικοί ανταγωνισμοί στο Αιγαίο, τη Ν/Α Μεσόγειο και σε άλλες περιοχές, στους οποίους διαχρονικά μας εμπλέκουν οι κυβερνήσεις ΝΔ, ΣΥΡΙΖΑ, ΠΑΣΟΚ, στο πλευρό των ΗΠΑ, ΝΑΤΟ, ΕΕ, για τα συμφέροντα των αστών, μπαίνει μπροστά στον αγώνα και απευθύνει κάλεσμα συμμετοχής σ’ αυτόν, στην εργατική τάξη, στους μικρούς αγρότες και επαγγελματίες, στη νεολαία, για την υπεράσπιση της υγείας και της ζωής τους, των εργασιακών και οικονομικών τους συμφερόντων, ενάντια στον ιμπεριαλιστικό πόλεμο, για τη σοσιαλιστική - κομμουνιστική αλλαγή στη χώρα μας. Σύντροφε Τάκη, Παρά τις δυσκολίες και τις αντιξοότητες παρέμεινες πιστός στο Κόμμα σου και όρθιος μέχρι το τέλος. Έκανες το χρέος σου και ως άνθρωπος και ως κομμουνιστής στο ακέραιο.

Το βιβλίο του, ‘’Αντάρτες στ’ Άγραφα’’ Σημαντικό ήταν για την ανάδειξη της ιστορικής αλήθειας, το βιβλίο του Τάκη Ψημμένου ‘’Αντάρτες στ’ Άγραφα’’. Με το αυθεντικό και πλούσιο υλικό του, αποτελεί πολύτιμη συμβολή για τη μελλοντική συγγραφή της ιστορίας αυτού του τόπου και προσφορά ανεκτίμητη σ’ αυτούς που διψούν για την ιστορική αλήθεια. Η παρούσα έκδοση συμπληρωμένη με ντοκουμέντα, φωτογραφίες και διευκρινίσεις ολοκληρώνει το έργο. Το βιβλίο του “Αντάρτες στ’ Άγραφα” αποτέλεσε μνημειώδες έργο προσωπικής μαρτυρίας για την περίοδο του εμφυλίου πολέμου στην περιοχή μας και πρωτότυπη πηγή πολλών ακόμα και πανεπιστημιακών ιστορικών ερευνητών της περιόδου αυτής. Συνέγραψε επίσης το πολύτομο έργο “Έπεσαν για τη ζωή” όπου έκανε μια τιτάνια προσπάθεια για την καταγραφή όλων των αγωνιστών της Αριστεράς που έχασαν τη ζωή τους από την περίοδο της δικτατορίας του Μεταξά έως και την περίοδο της χούντας σε όλη τη χώρα. Το Περιοδικό ¨Ελληνισμός¨ και η Ελληνική Κοινότητα μας εκφράζει θερμά συλλυπητήρια στην οικογένεια του. Αιωνία του η μνήμη. Ανδρέας Οικονόμου

Οι σύντροφοί σου, το Κόμμα σου, δεν θα σε ξεχάσουμε. Η Κεντρική Επιτροπή εκφράζει τα θερμά της συλλυπητήρια στην οικογένειά σου, στα παιδιά σου Βασίλη και Μαρίνα, στα εγγόνια σου. Καλό ταξίδι σύντροφε Τάκη». Εκ μέρους της ΤΕ Ανατολικών Συνοικιών της ΚΟ Αττικής του ΚΚΕ, τον αποχαιρέτησε η σ. Ναυσικά Τόλια, η οποία αναφέρθηκε στην πλούσια αγωνιστική του πορεία, η οποία τον ενέπνευσε για την πλούσια συγγραφική του δραστηριότητα. Εκ μέρους του παραρτήματος Καρδίτσας της ΠΕΑΕΑ-ΔΣΕ, τον αποχαιρέτησε ο Σωτήρης Στουρνάρας, ο οποίος μεταξύ άλλων σημείωσε: «Θα συνεχίσουμε τον αγώνα για να γνωρίσουν οι νεότερες γενιές όλο εκείνο το μεγάλο έπος που έγραψε ο λαός μας στην δεκαετία του 40 με μπροστάρη και καθοδηγητή το ΚΚΕ». Στεφάνια στη μνήμη του συντρόφου Τάκη Ψημμένου κατέθεσαν η Κεντρική Επιτροπή του ΚΚΕ, οι Τομεακές Επιτροπές Καρδίτσας και Ανατολικών Συνοικιών της ΚΟΑ, η ΠΕΑΕΑ-ΔΣΕ και τα παραρτήματα Καρδίτσας και Υμηττού, η οικογένεια Βασίλη Ψημμένου και Δημήτρη Παλαβού. (Πηγή : εφημερίδα Αλήθεια – καθημερινή εφημερίδα της Θεσσαλίας)

Ο ΟΗΕ ΚΑΙ Η ΚΥΠΡΟΣ του Ανδρέας Θεοφάνους*

Αφορμή για το κείμενο αυτό δίνουν αφ’ ενός οι διαχρονικά υψηλές προσδοκίες από τον ΟΗΕ και αφ’ ετέρου η κατά καιρούς κριτική που ασκείται στον Οργανισμό για τη στάση του στο Κυπριακό και τις παραβιάσεις των κυριαρχικών δικαιωμάτων της Κυπριακής Δημοκρατίας από την Τουρκία. Είναι σημαντικό να αξιολογήσουμε τα δεδομένα ως έχουν με πραγματισμό με στόχο τη βελτίωση των πολιτικών μας προσεγγίσεων. Η Κυπριακή Δημοκρατία ως νεοσύστατο κράτος αντιμετώπιζε σοβαρά προβλήματα νομιμοποίησης καθώς η συντριπτική πλειοψηφία των Ελληνοκυπρίων είχε ως στόχο την ένωση και των Τουρκοκυπρίων (τουλάχιστον) τη διχοτόμηση. Πέραν τούτου το εν πολλοίς δοτό Σύνταγμα στηριζόταν στο μοντέλο της συναινετικής δημοκρατίας και, λαμβάνοντας υπ’ όψιν τον δικοινοτικό χαρακτήρα του κράτους, στη δυαρχία.

Επιπρόσθετα, με τις πολλαπλές στρεβλώσεις, τις έξωθεν παρεμβάσεις καθώς και την έλλειψη επαρκούς διάθεσης για διακοινοτική συνεργασία φθάσαμε στη μεγάλη κρίση του 1963-64. Παρά το γεγονός ότι η κατάθεση των 13 σημείων από τον Μακάριο για την αναθεώρηση του Συντάγματος στις 30 Νοεμβρίου 1963 θεωρήθηκε παράτολμη, η Κυπριακή Δημοκρατία εξασφάλισε στις 4 Μαρτίου 1964 το Ψήφισμα 186 του Συμβουλίου Ασφαλείας το οποίο ουσιαστικά νομιμοποιούσε το Δίκαιο της Ανάγκης. Το Ψήφισμα 186 αποτέλεσε ένα πραγματικό θρίαμβο του Μακαρίου και της Κυπριακής Δημοκρατίας. Η εξέλιξη αυτή θα ήταν αδύνατη χωρίς τη συμβολή της Βρετανίας, η οποία στη συγκεκριμένη περίπτωση έκρινε ότι τα συμφέροντα της εξυπηρετούντο με την εδραίωση της κυπριακής ανεξαρτησίας (και όχι από μια λύση διπλής ένωσης). Μετά το συγκεκριμένο Ψήφισμα ακολούθησε η Έκθεση Γκάλο Πλάζα, Ειδικού Αντιπροσώπου του ΓΓ του ΟΗΕ για το Κυπριακό, το 1965. Η Έκθεση υπογράμμισε ότι τα δεδομένα ήταν τέτοια που δεν στοιχειοθετείτο η τουρκική θέση για ομοσπονδοποίηση της Κύπρου και τάχθηκε υπέρ μιας ειρηνικής διευθέτησης του Κυπριακού στη βάση ενός ενιαίου κράτους. Ατυχώς δεν δόθηκε η ανάλογη προσοχή σε αυτή την Έκθεση του ΟΗΕ καθώς η επικρατούσα πολιτική επιδίωξη ήταν η ένωση. Με την άνοδο της Χούντας στην Ελλάδα στις 21 Απριλίου 1967 και την αποχώρηση της ελληνικής μεραρχίας από την Κύπρο τον Νοέμβριο του ίδιου έτους, ο Μακάριος στράφηκε

υπέρ της πολιτικής του εφικτού. Οι συνομιλίες υπό την αιγίδα του ΟΗΕ μεταξύ των αντιπροσώπων των δύο κοινοτήτων, Γλαύκου Κληρίδη και Ραούφ Ντενκτάς, θα διεξάγοντο στη βάση ενός ενιαίου κράτους. Εν ολίγοις, η στάση του ΟΗΕ μέχρι το 1974 ήταν θετική για τις θέσεις της ελληνοκυπριακής πλευράς και της Κυπριακής Δημοκρατίας. Με το πραξικόπημα όμως και την εισβολή τα δεδομένα διαφοροποιήθηκαν άρδην. Ο ΟΗΕ ουδέποτε καταδίκασε την τουρκική εισβολή. Και παρά τις τουρκικές θηριωδίες στην Κύπρο καθώς και τις πολλαπλές διαστάσεις του προβλήματος, το Συμβούλιο Ασφαλείας προέκρινε τις διακοινοτικές συνομιλίες για την εξεύρεση λύσης στο Κυπριακό. Στην πορεία του χρόνου ως αποτέλεσμα και των συνεχών ελληνοκυπριακών παραχωρήσεων η βάση των συνομιλιών διαφοροποιήθηκε δραστικά προσεγγίζοντας εν πολλοίς τις τουρκικές θέσεις. Επιπρόσθετα, παρά την καταδίκη της ανακήρυξης της «ΤΔΒΚ» στις 15 Νοεμβρίου 1983 από τα σχετικά Ψηφίσματα του Συμβουλίου Ασφαλείας του ΟΗΕ, λίγους μήνες αργότερα η πρωτοβουλία του ΓΓ Περέζ ντε Κουεγιάρ χαρακτηριζόταν από μια φιλοσοφία η οποία εν πολλοίς ικανοποιούσε την τουρκική πλευρά. Λίγα χρόνια αργότερα ούτε οι Ιδέες Γκάλι έτυχαν της έγκρισης της πλειοψηφίας των Ελληνοκυπρίων. Αποκορύφωμα ήταν το Σχέδιο Ανάν το οποίο τελικά έγινε δεκτό σε δημοψήφισμα στις 24 Απριλίου 2004 από τους Τουρκοκύπριους και τους εποίκους (65%) και απορρίφθηκε από τους Ελληνοκύπριους (76%). Έκτοτε και μέχρι τις μέρες μας πέραν της πρακτικής των ίσων αποστάσεων στην Κύπρο, ο ΟΗΕ απέφυγε επίσης να καταδικάσει την παραβίαση των κυριαρχικών δικαιωμάτων της Κυπριακής Δημοκρατίας στην ΑΟΖ και την επικράτειά της. Ενώ υπάρχουν δικαιολογημένες απογοητεύσεις από την στάση του ΟΗΕ μετά το 1974 πρέπει να κατανοηθεί ο τρόπος λειτουργίας του Οργανισμού. Ο ΟΗΕ δεν είναι πρωταρχικά ένας Οργανισμός ο οποίος είναι θεματοφύλακας αρχών και αξιών. Ο ΟΗΕ λειτουργεί λαμβάνοντας υπ’ όψιν τις πολιτικές πραγματικότητες, καθώς και το ισοζύγιο δυνάμεων. Ως εκ τούτου οι οποιεσδήποτε ψευδαισθήσεις για τον ρόλο του ΟΗΕ θα πρέπει να παραμερισθούν. Πέραν των οποιονδήποτε ελλείψεων του ΟΗΕ είναι απαραίτητο να αξιολογήσουμε τα σοβαρά λάθη και της δικής μας πλευράς που μας έχουν φέρει σε δύσκολη θέση ακόμα και έναντι του εν λόγω Οργανισμού. Είναι τραγικό το γεγονός ότι τυχόν υλοποίηση του διαπραγματευτικού κεκτημένου θα επιδεινώσει τα δεδομένα για την πλευρά μας. Είναι επίσης θλιβερό και εθνικά ζημιογόνο ότι τόσα χρόνια μετά την εισβολή η πλευρά μας δεν έχει ένα πειστικό αφήγημα προς τα έσω και προς τα έξω. Είναι επιτακτικό να αναβαθμισθεί ο τρόπος λειτουργίας του πολιτικού μας συστήματος και να κινηθούμε στα πλαίσια ενός διεκδικητικού πραγματισμού. Εν ολίγοις θα πρέπει να διερευνηθεί η προοπτική μιας ομοσπονδιακής λύσης η οποία να βελτιώνει το status quo. Δύσκολη επιλογή αλλά απαραίτητη. Ανδρέας Θεοφάνους * Ο Καθηγητής Ανδρέας Θεοφάνους είναι Πρόεδρος του Κυπριακού Κέντρου Ευρωπαϊκών και Διεθνών Υποθέσεων καθώςκαιτου Τμήματος Πολιτικών Επιστημών και Διακυβέρνησης του Πανεπιστημίου Λευκωσίας, τον ευχαριστούμε θερμά για την συνεργασία με το Περιοδικό ¨Ελληνισμός¨.

Keresztállítás – ami „most fontosabb, mint valaha” Augusztus 18-án délután avattak új útszéli keresztet Budaörsön, a Szabadság út és a Szivárvány utca sarkán. Állítását a görög közösség, a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat I. Szent István magyar király emlékének szentelte, akit húsz éve avatott szentté I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka. Az esemény középpontjában államalapító királyunkon kívül a keresztállítás legújabb kori jelentősége állt, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy világi és egyházi vezetők, politikusok és civilek egyaránt képviseltették magukat, több mint félszázan. Szent István emlékére lepleztek le keresztet, augusztus 18-án Budaörsön, annak tiszteletére, hogy húsz évvel ezelőtt, 2000. augusztus 20-án avatta őt hivatalosan a konstantinápolyi ortodox egyház részéről is szentté I. Bartholomeosz pátriárka. Az eseménynek ökumenikus jelleget adott és a keresztény egyházak közös értékrendjét szimbolizálta Vatamány Sándor görögkatolikus parókus és Varga János római katolikus plébános jelenléte. Agárdi Bendegúz Szpírosz, a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke üdvözölte az egybegyűlteket a rendezvényen, ami a főút mellett, a görög étteremnél volt. Köszöntőjében elmondta, ennek a keresztállításnak az ötlete a budaörsi görög közösségtől származott, melynek eddig még nem volt útszéli keresztje. Ünnepi beszédet mondott Szidiropulosz Archimédesz történész-szociológus, aki részletesen kifejtette, miért volt elengedhetetlen a kereszténység felvétele Magyarország fennmaradása érdekében I. Szent István korában, és milyen szoros együttműködésben volt akkor a Bizánci Birodalommal, még II. Baziliosz bizánci császár bolgárok elleni harcaiban is részt vett. I. Szent István király „az Európát megtartó és gyarapító keresztény kvalitások meghonosításával hozzájárult Magyarország erkölcsi és kulturális megerősítéséhez” – fogalmazott. Rövid beszédében Csenger-Zalán Zsolt a térség országgyűlési képviselője kihangsúlyozta, elismerésre méltó, ahogy a budaörsi görög közösség együtt él a várossal, a magyar és a többi nemzetiséggel. Mintegy az ő szavaira reagálva a Budaörs Város Önkormányzat képviseletében a polgármesteri kabinet vezetője, Vágó Csaba az Intelmekből idézett, melyet I. Szent István király írt Imre nevű fiához: „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”.

Végül Arszeniosz Kardamakisz – aki Ausztria metropolitája valamint Magyarország és Közép-Európa exarchája – beszélt a kereszt szimbolikájáról, Magyarország és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus ezeréves kapcsolatáról, valamint arról, hogy milyen hálás azért, hogy Magyarországon még építenek templomokat és állítanak keresztény emlékműveket. Összességében, mindenki, aki beszédet mondott, említette a kereszténység Európán belüli háttérbe szorulását, ahol manapság inkább ledöntik a kereszteket, nemhogy újabbakat emelnének, és sajnálatát fejezte ki a Hagia Sofia újbóli mecsetté válása miatt. Ezután következett az útszéli kereszt leleplezése Sianos Tamás, az Országgyűlés görög nemzetiségi szószólója (korábban a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke), Tircsi Richárd a Miniszterelnökség, Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője, Szidiropulosz László (korábban a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke) és Arszeniosz Kardamakisz metropolita által. Énekes imádságot követően a metropolita megcsókolta I. Szent István képét és a kereszt tövét, majd megszentelte az új emlékművet. „Legyen ez a kereszt a béke, a remény és az öröm szimbóluma” – mondta. (A rendezvényen többek közt jelen voltak: Karajorga Christina asszony, a Görög Nagykövetség első számú tanácsosa, Hristodoulou Konstantinos, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (MGOÖ) elnöke, Bozona Irini, a Fővárosi Görög Önkormányzat elnöke, Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője, illetve az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke, dr. Fedor Tibor, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős főosztályvezetője, dr. Czuczor Gergely budaörsi önkormányzati képviselő, a Fidesz budaörsi elnöke, Gaal Gergely, a Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei elnöke,Varga János, a budaörsi római katolikus egyházközség plébánosa, Vatamány Sándor, a budaörsi görög katolikus egyházközség parókusa, valamint az MGOÖ képviselői: dr. Topuzidisz Dimitrisz, Kukumzisz György és Moumoulidis Ioannis, továbbá Hadzopulu (Görög) Athéna, a Görög Intézet intézményvezető asszonya).

Borhegyi Éva budaorsinaplo.hu

«O Mανώλης Γλέζος με την στάση ζωής του, έδωσε το παράδειγμα του, τι σημαίνει κανείς να μάχεται για όσα πιστεύει μέχρι το τέλος της ζωής του». Παραθέτουμε συνέντευξη που παραχώρησε στο περιοδικό «Ελληνισμός» η κα Βούλα Αυγουροπούλου, υποδιευθύντρια του 12τάξιου Συμπλ. Σχολείου ¨Μανώλης Γλέζος¨ – Μετά από το τέλος μιας «ενδιαφέρουσας» - λόγω κορονωϊου – σχολικής χρονιάς πώς αισθάνεστε; Πώς βιώσατε όλη αυτήν την κατάσταση; – Κατ’ αρχήν είμαι χαρούμενη που μπορέσαμε να ολοκληρώσουμε επιτυχημένα αυτή την ιδιαίτερη σχολική χρονιά και κάπως ανακουφισμένη που κατορθώσαμε να προσφέρουμε τελικά στους μαθητές μας μια -όσο ήταν δυνατό- «φυσιολογική» ρουτίνα με τη συνέχιση των μαθημάτων μας σε διαδικτυακό περιβάλλον. Επιπρόσθετα είμαι περήφανη που το σχολείο μας αντέδρασε άμεσα στα νέα –λόγω κορωνοϊούδεδομένα, και πολύ γρήγορα κατορθώσαμε να μετατρέψουμε τις τάξεις μας σε ψηφιακές χάρη στην ετοιμότητα όλων των συναδέλφων, με αποτέλεσμα να μη χαθεί κανένα μάθημα στη διάρκεια της μετάβασης αλλά και στη συνέχεια. Η εμπειρία της ψηφιακής διδασκαλίας ήταν πολύ χρήσιμη για όλους μας, κυρίως επειδή μας βοήθησε να κρατήσουμε επα-

φή με τους μαθητές μας, να συνεχίσουμε να μαθαίνουμε μαζί αλλά και να γίνουμε ανοιχτοί σε νέα περιβάλλοντα και εφαρμογές που διεύρυναν τις γνώσεις μας και τις ικανότητές μας. – Στις 24 Μαϊου πραγματοποιήθηκε μια συγκινητική αλλά και ιδιαίτερα επιτυχής εκδήλωση με την συνεργασία του Πολιτιστικού Συλλόγου Ουγγαρίας και της Επιτροπής Αλληλεγγύης της ΑΕΟΥ, που είχε ως κύριους συντελεστές τόσο τους μαθητές και τις μαθήτριες των ελληνικών σχολείων ¨Μανώλης Γλέζος¨ και ¨Νίκος Μπελογιάννης¨, όσο και τους δασκάλους τους.Θα θέλατε να μας μιλήσετε για την σημασία της ανθρωπιστικής αυτής πρωτοβουλίας; – Η προετοιμασία και συμμετοχή μας στην εκδήλωση αλληλεγγύης ήταν μια σημαντική στιγμή για εμάς και τους μαθητές μας καθώς μας έδωσε την ευκαιρία να ασχοληθούμε με ένα ουσιώδες θέμα που μας αγγίζει όλους, να συζητήσουμε πάνω σε αυτό, να προβληματιστούμε και να δημιουργήσουμε βίντεο με ποιήματα, ζωγραφιές, τραγούδια, ιστορίες και ετοιμολογίες εννοιών που αποτέλεσαν μεγάλο μέρος του υλικού της εκδήλωσης. Στο πρόγραμμα πήραν μέρος τα δύο τρίτα των μαθητών μας καθώς και όλοι οι εκπαιδευτικοί του σχολείου μας, γεγονός που δείχνει ότι τέτοιες πρωτοβουλίες που έχουν γνώμονα το κοινό καλό και την αλληλοβοήθεια είναι αναγκαίες στην κοινότητά μας και μας συσπειρώνουν. Ευχαριστούμε τους οργανωτές για τη δυνατότητα που μας έδωσαν να λάβουμε μέρος σε μια τέτοια αξιέπαινη εκδήλωση κι ελπίζουμε ν’ ακολουθήσουν κι άλλες. – Πρόσφατα έφυγε από την ζωή ο αγωνιστής της αντίστασης «Μανώλης Γλέζος». Ποια είναι τα συναισθήματα που διακατέχουν έναν εκπαιδευτικό του ελληνικού σχολείου της Βουδαπέστης, όταν μάλιστα αυτό φέρει το όνομα του;

– Τα νέα του θανάτου του Μανώλη Γλέζου μάς συγκίνησαν όλους βαθύτατα καθώς πρόκειται περί ενός ανθρώπου-σύμβολο του Ελληνισμού και του αντιστασιακού αγώνα των Ελλήνων κατά του φασισμού. Ενός ανθρώπου, που με τη στάση ζωής του έδωσε το παράδειγμα του τι σημαίνει κανείς να μάχεται για όσα πιστεύει μέχρι το τέλος της ζωής του. Το σχολείο μας έχει την τιμή να φέρει το όνομά του και με αυτό τον τρόπο να διατηρεί την ιστορική μνήμη του σπουδαίου αυτού αγωνιστή, ενώ παράλληλα είμαστε επιφορτισμένοι με το χρέος να προσφέρουμε έργο αντάξιό του, δημιουργώντας ένα περιβάλλον που προωθεί και προστατεύει την ελεύθερη σκέψη, την πρόοδο και τις αξίες της δημοκρατίας. – Ως υποδιευθύντρια του εκπαιδευτικού δρύματος “Μανώλης Γλέζος” που πιστεύετε ότι θα πρέπει να δοθεί περισσότερο βάρος σε ότι αφορά το θέμα της ελληνικής εκπαίδευσης στην Ουγγαρία; – Θεωρώ ότι τα τελευταία χρόνια έχουν γίνει σημαντικές προσπάθειες στην ενδυνάμωση του θεσμού του σχολείου και στη δημιουργία μιας μαθητικής κοινότητας που παίρνει μέρος στις εκδηλώσεις, στις γιορτές, στους διαγωνισμούς, στις εξετάσεις, στις εκδρομές και τις κατασκηνώσεις που οργανώνουμε με μεγάλο ποσοστό συμμετοχής, γεγονός που δείχνει την ανάγκη διατήρησης και ενδυνάμωσης του ρόλου του σχολείου μας. Ένα πολύ σημαντικό βήμα ήταν η δημιουργία πολλών παραρτημάτων για να γίνει προσιτή η ελληνική εκπαίδευση σε όσο το δυνατόν περισσότερα άτομα. Από Σεπτέμβρη θα έχουμε ακόμα ένα νέο παράρτημα στο 13ο διαμέρισμα της Βουδαπέστης που ελπίζουμε να διευκολύνει ακόμα περισσότερες οικογένειες. Θεωρώ ότι είναι πολύ σημαντικό από πλευράς μας να εξακολουθήσουμε να φροντίζουμε για τη δημιουργία ενός δημιουργικού και ευχάριστου χώρου μάθησης όπου τα παιδιά έρχονται ευχαρίστως μετά από μια κουραστική μέρα στο πρωινό σχολείο, για να μάθουν, να δουν τους φίλους τους, να μιλήσουν και να παίξουν στα ελληνικά, αλλά και να λάβουν μέρος στις

πλούσιες δραστηριότητες που οργανώνουμε καθ’ όλη τη σχολική χρονιά. Επιπλέον είναι αναγκαίο και για εμάς τους εκπαιδευτικούς να συνεχίζουμε να επιμορφωνόμαστε και να είμαστε ανοιχτοί στις καινοτομίες που πραγματοποιούνται στη διδασκαλία των ελληνικών ως δεύτερης/ξένης γλώσσας για να είμαστε σε θέση να προσφέρουμε υψηλής ποιότητας διδασκαλία. – Ποιο είναι το μήνυμα που θαστέλνατε στους μαθητές του σχολείου ενόψει της έναρξης της νέας σχολικής χρονιάς; – Σας περιμένουμε όλους με αγάπη και ανυπομονησία να βρεθούμε ξανά στο γνώριμο περιβάλλον μας για να περάσουμε καλά και να μάθουμε καινούρια πράγματα! – Σας ευχαριστώ πολύ για την συνέντευξη, σας εύχομαι δημιουργική και γεμάτη επιτυχίες νέα χρονιά – Και εγώ σας ευχαριστώ για την συνέντευξη Ανδρέας Οικονόμου

Szigetközi kenu tábor Az egyik legjobb táborunkat június 29–július 5. között sikerült megszerveznünk a Szigetközben 31 tanuló és 6 kísérő részvételével. Szigetköz egy sziget nyugat-Magyarországon – a legnagyobb az ország területén – amelyet a Duna és ágai ölelnek körbe, rengeteg csatornával, vízi ösvénnyel, valamint gazdag ökoszisztémával, amely egy egyedülálló vízi élőhellyé teszi. Így lehetőségünk nyílt megcsodálni a gyönyörű természetet, megmozgatni magunkat minden nap az evezés által, erőt gyűjteni, valamint méregteleníteni magunkat a város zajától és ritmusától, illetve jobban megismerni egymást, közelebb kerülni egymáshoz és együtt szórakozni. A szükséges felszereléssel, melyet magunkkal hozunk, két kempingben sátoroztunk, először a Dunakilitiben, ahol a folyó mellett voltunk, majd az utolsó három napot Cikolaszigeten töltöttük. A természeti környezet mindkét helyszínen különlegesen szép volt, magas fákkal, sokféle madárral, akik szüntelenül énekeltek nekünk, és természetesen a csodálatos Dunával. Minden nap együtt készítettük és fogyasztottuk el a reggelinket, majd elkezdődött a kenu túránk a környéken, természetesen tapasztalt túravezető segítségével. Délután visszatértünk a kempingbe, tüzet gyújtottunk, és előkészítettük a vacsorát Tomi útmutatásával, aki a legalkalmasabb szakácsunk volt. Minden gyerek segített abban, amiben tudott, voltak, akik fát gyűjtöttek, mások összevágták, megint mások a tűzre ügyeltek, zöldséget aprítottak, vizet hoztak stb., általában véve nagyon harmonikus együttműködés jellemezte a tábort, ahol régi barátságok elevenedtek fel és újak alakultak ki.

Rengetegszer ugrottunk be a hűvös vizekbe, csúszdáztunk egy kis zúgónál, úsztunk a gyors folyású mederben, kipróbáltuk a majomhintát az Ördögszigeti tónál, néhányszor beborultunk a csónakunkkal a vízbe, míg meg nem tanultuk a helyes egyensúlyozást, eveztünk árral szemben, kipróbálva teherbírásunkat, és megcsodáltuk a szépséges tavacskát, amely úgy festett a kanálisok felszínén, mint egy zöld szőnyeg. Mindez nem jött volna létre a Krisztina által vezetett csoport szervezése és összehangolt munkája nélkül, akik jó kedvvel és ötletekkel gazdagították a programot, és részt vettek minden kalandban. Szuli, aki mindig mosolyogva ment, hogy teljesítse kívánságainkat, gondoskodva arról, hogy semmiben ne szenvedjünk hiányt, a fáradhatatlan Tomi, aki sokat segített az evezésben, a kenuzásban, sőt, minden este finomabbnál finomabb vacsorát főzött nekünk, Edit, aki gitárzenéjével hangulatosabbá tette estéinket a tűz körül, görög dalokat tanítva nekünk, és Árisz, aki mindig ott segített, ahol szükség volt rá, és elviselte, hogy humorunk céltáblája legyen. Lehet, hogy ennek a táborozásnak az ötlete kezdetben szükségmegoldás volt, azzal a céllal, hogy helyettesítse a világjárvány miatt eltörölt görögországi táborozásokat, mégis megmutatta számunkra, hogy fontosak az ilyen tevékenységek Magyarországon is, és hozzájárulhatnak a görög tanulóközösség erősödéséhez, és feledhetetlenné válhatnak mindenki számára. Azt kívánjuk, hogy ez a tábor példává váljon, és sok más hasonló tábor kövesse.

Αvgouropoulou Voula

Balatonföldváron táboroztunk Koller-Kacimbarisz Achilleas beszámolója

Az Erzsébetvárosi Görög Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében július 17-től 22-ig táboroztunk 9-en Balatonföldváron. Az odautazás napján első állomásunk Sümeg vára volt, mely Balatonfelvidék egyik legszebb és legjobb állapotban lévő vára. A vártól elindulva a délutáni órákban érkeztünk meg Balatonföldvárra, a szálláshelyünkre – Bagira panzióba. A lányok és a fiúk külön-külön szobába kerültek és az ellátás félpanziós volt (reggeli-vacsora). 2.nap kirándulással telt el. Áthajóztunk a Tihanyi-félszigetre, ahol megnéztük a Tihanyi Apátságot és környékét. Délután visszaérve meglátogattuk a Balatonföldvári Kilátó és Hajózási Múzeumot. A hátralévő három napot a kellemes nyári időnek köszönhetően a strandon töltöttük. A visszaindulás napján, hogy gazdagítsuk programunkat, útba ejtettük Székesfehérváron a Bory várat. Utunkat megkoronáztuk egy kis rétesevéssel a 20 éve üzemelő gárdonyi rétesházban. A táborozást sikerült kellemesen és élményekkel gazdagon eltöltenünk. Volt lehetőségünk társasjátékozni, tollasozni, asztaliteniszezni, kosárlabdázni. Beszélgettünk a görög gasztronómiáról és emellett volt időnk görög zenét is hallgatni. Köszönjük kísérőnknek, Gogu Periszterának, hogy a tábor ideje alatt mindvégig vigyázott ránk és szervezte a programokat nekünk. Köszönjük az Erzsébetvárosi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, Prodromidisz Nikosznak, hogy megadta nekünk a lehetőséget a táborozásra.

Szöveg:Koller-Kacimbarisz Achilleas

Egy nap Szantorinin – élménybeszámoló 2020 nyarán Krétára utazott a család nyaralni. Ez volt az első alkalom, hogy Görögország legdélebbre fekvő szigetét választottuk nyári pihenésünk célpontjává. Leginkább az eddigiekben Görögország északibb szigeteit részesítettük előnyben, többek között Korfut, de idén Krétára esett a választás. Nem titkoltan azért, mert Krétáról egy szűk kétórás hajóúttal elérhető Szantorini, a görög szigetvilág egyik legfényesebb ékköve. Régi vágyam volt eljutni erre a szigetre, és élőben csodálni azt a kilátást, amit évek óta az interneten keresztül bálványoztam. A koronavírus miatt utunk sokáig kérdőjeles volt, szerencsére azonban nem kellett lemondani utazásunkat, és útnak indulhattunk. A kéthetes krétai nyaralásunk ötödik napjára terveztük a kirándulást, amit előre jól el is terveztünk. Utazási irodánál találtuk az ajánlatot, hogy egynapos kirándulásra van lehetőség csoportosan, idegenvezetéssel. Éltünk is az ajánlattal és lefoglaltuk a helyünket. Érkezésünk első pillanatától fogva sajnos érzékeltük a világjárvány okozta negatív hatásokat. Alig találkoztunk turistákkal, a sziget körülbelül mindössze 20 százalékosan volt kihasználva. Mindezek ellenére induljunk el bejárni Szantorinit, előtte azonban ismerjük meg magát a szigetet közelebbről. Területe mindössze 76,9 négyzetkilométer, ezért is illetik sokszor a szigetet az „aprócska ékszerdoboz” jelzővel. Továbbá az is nagyon fontos, hogy „száraz” szigetről van szó, ami azt jelenti, hogy nincs önálló vízforrása a szigetnek, a tiszta vizet hajókkal szállítják rendszeresen. Ennek is tudható be többek között, hogy Szantorinit Görögország egyik legdrágább szigeteként tartják számon. Érzékelhető ez a szálláshelyek árainál, vagy egy helyi étteremnél is, ahol az is előfordulhat, hogy többszöröse az ebédünk végöszszege, mint egy normál kategóriájú étteremben. Persze kárpótol minket az a lélegzetelállító kilátás és a megannyi különleges dolog, élmény, amivel csak Szantorinin találkozhat az ember. Miután röviden körbejártuk a legfontosabb tudnivalókat a szi-

getről, induljunk is el utunkon. A kora reggeli indulásnak köszönhetően már délelőtt 10 óra magasságában Szantorinin voltunk és kezdődhetett kalandunk. Szantorini szigetének két főbb települése van, a „főváros” Fíra, és a második legnagyobb település, Oía. Mind a kettő településen volt lehetőségünk időt tölteni és körbejárni azt. Tipikus görög hangulatú, vakítóan fehér és kék falak, utcák, és a magával ragadó tökéletes kilátás a tengerre. Utunk során az idegenvezetőnknek köszönhetően a sziget történelméről is megtudtunk érdekes információkat. Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten.Ez alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött vulkáni maradványt, tehát magát a szigetcsoportot. Látványos szépsége és többek között élénk éjszakai élete a szigeteket Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. A rövidebb idegenvezetés után lehetőségünk volt egy étteremben ebédelni, ahonnan tovább csodálhattuk a kilátást. Nagyjából 3-3 órát töltöttünk mindkét szigeten miután kirándulásunk végéhez közeledtünk. Gasztronómiai szempontból is érdemes meglátogatni a szigeteket, leginkább a széles borkínálata miatt. Szantorini igazi borkülönlegességekkel is büszkélkedhet. A vulkáni föld tápanyagokban gazdag talajt biztosít a szőlőnek, ami különleges zamattal hálálja azt meg a természetnek s a borosgazdáknak. Visszatekintve rengeteg élménnyel tértünk vissza nyaralásunk helyszínére, Krétára. Továbbá elmondhatjuk azt is, hogy koronavírus járvány ide vagy oda, egy cseppet sem vett el a kialakult helyzet, utazásunkból. Minden egyes percét élveztük. Szantorini egy magával ragadó sziget, amit ha nem is nyaralásunk fő célpontjává választunk, de egynapos látogatásra mindenképpen alkalmas. Tervezünk még visszatérni erre az apró „ékszerdobozra” a jövőben.

ifj. Klicasz Szpirosz

Thomaidou Marika (1940-2020) Kedves gyászoló család, rokonok, görög honfitársaim, szomszédok és barátok! Szomorú ez a nap, hisz végleg el kell engednünk Marikát. Örökre lehunyta szemét. Nyolcvan évnyi kalandos életút 1940-ben kezdődött a görögországi Notiaban egy Jugoszlávia melletti kis határmenti faluban, ahol hetedig gyermekeként született meg Thomaidou Mária néven. Szülei kisázsiai pontoszi görögök voltak, akik 1922ben a kisázsiai katasztrófa idején kényszerültek elhagyni ősi hazájukat, és menekültként Görögországban kellett új életet kezdeni. Sok viszontagság után Notiába települtek, ahol földműveléssel foglalkoztak és nagyon nehéz körülmények között kellett felnevelniük 7 gyermeküket, Olgát, Agapit, Szavaszt, Thomaszt, Nikoszt, Jorgoszt, és Marikát. Marika már a II. világháború idején született, amikor már a nélkülözések tovább fokozódtak, és 1941ben már a német megszállás alatt állt a falu. Az édesapa és Olga, a nagyobbik lány részt vettek a megszállók elleni ellenállásban. A polgárháború idején Olga és Szavasz, aki addigra már 16 éves lett, fegyveres szabadságharcosként a Demokratikus Hadsereg katonái lettek. A falu bombázása miatt a családnak újból menekülnie kellett. 1948 tavaszán az édesanya a fiatalabb gyerekeivel és a falu több gyerekével együtt gyermekkisérőként Jugoszlávián keresztül Magyarországra érkeznek. A balatonkenesei gyermekotthonba kerülnek, és az édesanya itt gyermekgondozóként dolgozik. 1949-ben a három legkisebb gyerek Nikosz, Jorgosz, és Marika többszáz görög gyerekkel együtt Tótkomlósra kerülnek három hónapra nevelőszülőkhöz. A három testvért Nyilas László családja fogadja be, és olyan szeretetben és gondoskodásban volt részük, hogy egész életükben hálásak voltak érte. A Nyilas családdal soha nem szűnt meg a kapcsolat és második családjuknak tekintették. A görögországi szabadságharc bukása után az édesapa a nagyobb gyerekeivel pár hónap után érkeznek Magyarországra. Szavasz megsebesül a szemére és Bulgáriába viszik gyógykezelésre. Ő 1954-ben a Vöröskereszt segítségével a családegyesítés keretén belül 1954-ben érkezik Magyarországra. Olga a Szovjetunióba kerül és Taskentben él.

A vérzivataros évek után a család végre nyugalomra lel Magyarországon. A Dohánygyári görög kolóniában él, majd a 60-as években a József Attila lakótelepen. Az édesapát a dohánygyári görög közösség Ványa bácsinak, az aranykezű ezermesternek nevezik, mert mindenhez értett és mindent meg tudott oldani. A gyerekek tanulhattak, szakmát sajátíthattak el. Marika kiváló tanuló volt, és kitüntetésként 1952-ben úttörő vasutas lehetett. Ez akkoriban nagy megtiszteltetésnek számított. Továbbtanulhatott és érettségi után közgazdasági könyvelői szakiskolát végzett. A görög közösségben a Dohánygyári években aktív tagja volt a felnőtt színjátszó körnek. Több előadásban komoly szerepeket kapott. Társai nagyon szerették, mert vidám természetével, tréfáival mindig jókedvre derítette a csoportot. 1968-ban házasságot kötött Szöllösi Andrással, akivel boldog házasságban élt 46 éven át András haláláig. Sajnos gyerekük nem lehetett. Marika testvéreinek gyerekeiről gondoskodott, sokat foglalkozott velük. Két munkahelye volt összesen, az első az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, majd a nyugdíjba vonulásáig az Országos Szakipari Vállalat volt a második munkahelye, ahol könyvelőként dolgozott csoportvezetői szinten. Munkatársai szerették derűs, közöségi természetét, becsületes és lelkiismeretes vezetését. Több kitüntetésben részesült kiváló munkájáért. Férjével, Szöllösi Andrással a budapesti Rákoskertben saját családi házat építettek, amihez tartozik egy jókora kert. Marika szenvedélyesen szerette a természetet, a kertészkedést. Egy édenkertet varázsolt sok-sok gyümölcsfával. Marikát mindenki szerette, unokaöcsei, unokahúgai, a szomszédok, a régi görög barátnői, volt osztálytársak. Drága Marika! Hiányozni fogsz! Búcsúzunk tőled a hosszú utadon, ahonnan nincs visszaút. Legyen könnyű neked második hazánk földje, amely átölel és betakar. Örökké emlékezni fogunk rád, kedves Marika! Az unokaöcseid, unokahúgaid, a görög és magyar barátaid. Isten veled!

Bozona Irini

Bodnárné Zgurtisz Alexandra (1955-2020) Bodnárné Zgurtisz Alexandra 1955. február 12-én született Budapesten 49-es szülők egyetlen gyermekeként. A Görög Házban, azaz a Kőbányai úti Dohánygyárban nőtt fel, a Manolisz Glezosz iskolába járt. Később a József Attila lakótelepen töltötte fiatalkorát. Szenvedélyesen szerette Görögországot, többször felkereste szülei Kastoria és Preszpa-környéki falvait. Ápolta identitását, múltját, gyökereit, és ezt lányainak is tovább adta. A hetvenes években egészségügyi szakasszisztens képesítést szerzett, és szakmájában maradt szó szerint szinte halála napjáig. Elhivatott volt az egészségügy felé, szerette az embereket, méltón és tisztességesen bánt minden beteggel, egész életében mindenkinek csak segített. Kollégái szerették és becsülték. Mindig mosolygós, sokat nevető, életvidám, vagány nő volt. Jókedve teljében volt épp a hirtelen halála körüli napokban-hetekben is. Hangosan és szívből tudott nevetni. Barátai mindig számíthattak rá, kapcsolatait ápolta. Mindenkihez volt egy kedves szava, sosem bántott senkit. Két felnőtt lánya van. Szenvedélyesen szerette a Balatont. Szeretett (és szeretett volna még) utazni, értékelte a jó zenéket, könyveket, színdarabokat, az élet szépségeit úgy általában. Rengeteg terve volt még, sosem hagyta abba a tanulást sem. 2020. június 28-án hunyt el, hihetetlenül váratlanul.

Mulasz Thanasziszné (1931–2020) Leánykori neve: Diamanthi Marianthi Született 1931. 07. 24-én, a görögországi Lefkiben. 1948-ban a görög polgárháború idején 18 évesen került Magyarországra a többi görög menekült gyerekekkel és partizánokkal, mivel üldözöttek voltak hazájukban. Testvérei a görög polgárháborúban meghaltak. A másik két bátyja úgyszintén más országba került menekültként. Magyarországi otthonokba kerültek (Dég), szakmát tanultak.

1955. januárban házasságot kötött Mulasz Thanaszisszal. Három gyermekük született: Mulasz Mihalisz, Mulasz Eleni és Mulasz Olga. Sajnos a legfiatalabb gyermeke váratlanul elhunyt és ezután egyéb egészségi okok miatt rokkantnyugdíjazták. Férje Mulasz Thanaszisz 2009. december 23-án szívműtét után elhunyt. Haláláig nem tudta feldolgozni lánya és férje elvesztését. 2020. április 16-án súlyos betegségben elhunyt.

Leánya, Magyarné Mulasz Eleni

Sztratisz Nikolaidisz (1950-2020) Örök szeretettel búcsúzunk Tőled, kedves Sztratisz! 2020. március 10-én távozott el közülünk honfitársunk, Sztratisz Nikolaidisz. Utolsó útjára augusztus 4-én kísértük el. Sztratisz Nikolaidisz 1950. július 6-án született Budapesten. Magyarországon politikai menedékjogot nyert görög szülők gyermeke volt. Eleinte Kőbányán, később Zuglóban töltötte fiatal éveit. A sport központi szerepet játszott életében, kiskora óta rendszeresen futballozott, igaz, profi sportkarrierje sosem teljesült be. Időközben megnősült, két lánygyermeke született, Nárcisz és Nikoletta. Érettségit és géplakatos szakmunkás képesítést szerzett, mellyel egy ideig gépkarbantartóként dolgozott az Ampulla gyárban. Végül a turizmus területén talált rá a számára ideális hivatásra. 1984-ben, Athénban utazási irodát alapított, mely segítségével szervezte a görögországi utazásokat a magyar turisták számára, továbbá lehetőséget biztosított görög érdeklődők számára is magyarországi utazásra. A sporttól sem távolodott el eközben. A magyar-görög focikapcsolatok megélénkülésével lehetősége volt tudósítani a legnagyobb görög rangadókról a Népsportban. Úgy érezte, ha már a futballpályán nem teljesedett be karrierje, legalább a partvonalon túlról kapcsolatban tudjon maradni szeretett sportágával. Sok magyar labdarúgónak segített, akik a 80-as, 90-es években kerültek Görögországba, mint például Détári Lajos, Fitos József, Kardos József és Boda Imre. Komora Imre idején, mikor az Olympiakosz vezetőedzője volt, Sztratisz Nikolaidisz töltötte be a tolmács szerepét a csapatnál. Továbbá sikeres vállalkozó és üzletember volt, sokat tett a görög-magyar jó barátság ápolása érdekében. Sztratisz Nikolaidiszt életének 69. évében érte a halál. A család nevében, köszönetet szeretnénk mondani azoknak, akik osztoztak velünk gyászunkban és elkísérték édes apánkat utolsó útjára. Emlékét örökké megőrizzük.

Jó utat! Kαλό ταξίδι!

ifj. Klicasz Szpirosz

ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Εκδότης: Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας Υπεύθυνος Έκδοσης: Χριστοδούλου Κωνσταντίνος Αρχισυντάκτης: Οικονόμου Ανδρέας Καλλιτεχνική ∆ιεύθυνση: Πήτερ Ολντερ Συντακτική Επιτροπή : Αυγουροπούλου Βούλα, Αλεξάνδρα Πάντσιου, Φωκάς Νικος Ρεπορτάζ νεολαίας: Σπύρος Σ. Κλείτσας ∆ιεύθυνση Σύνταξης: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Τηλέφωνα: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Φαξ: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Τυπογραφείο: Pannonia Nyomda Kft. ISSN: 1786-0989 φωτογραφίες : Μαρία Καραγιώργη

ELLINIZMOSZ Az MGOÖ kiadványa Kiadó: az MGOÖ Testülete Felelős kiadó: Hristodoulou Konstantinos Főszerkesztő: Οikonomou Andreas Grafika: www.kornetas.hu Szerkesztőségi bizottság: Avgouropoulou Voula, Pancsosz Alexandra, Fokasz Nikosz Ifjúsági rovat: ifj. Klicasz Szpirosz 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Telefon: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Fax: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Nyomda: Pannónia Nyomda Kft. ISSN: 1786-0989 Fotók: Karajorgis Maria

A lap megjelenését támogatta a:

Καλοκαιρινή εκδρομή Με επιτυχία πραγματοποιήθηκε η καλοκαιρινή τετραήμερη εκδρομή του Δημοτικού Σχολείου ¨Νίκος Μπελογιάννης¨ (24-27 Αυγούστου) στις περιοχές Szilvásvárad, Eger και Aggtelek. Οι 50 μαθητές που συμμετείχαν στην εκδρομή, είχαν την ευκαιρία όχι μόνο να ξεκουρασθούν και να

αλλάξουν παραστάσεις αλλά και να εμπλουτίσουν τις γνώσεις τους γύρω από την ουγγρική ιστορία και τον ουγγρικό πολιτισμό. Το Περιοδικό ¨Ελληνισμός¨ εύχεται σε όλα τα παιδιά καλή σχολική χρονία (α.οικ)