3 minute read
MŰHELYMUNKA ÉS KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT
A LISZT FERENC KUTATÓKÖZPONT
A Liszt Ferenc Emlékmúzeumhoz kapcsolva 1986ban a Zeneakadémia létrehozott egy Liszt Ferenc Kutatóközpontot is, amelynek elsődleges feladata a Zeneakadémia saját Lisztgyűjteményének gondozása és gyarapítása, tudományos feldolgozása, az egyetemi oktatás és a hazai Liszt kutatás segítése a Lisztre és korára vonatkozó, bel és külföldi dokumentáció minél szélesebb körű összegyűjtésével, Liszt adatbázis létrehozásával.
Advertisement
Saját gyűjteményünkben számos Lisztzenemű kézirata, Lisztlevél, fénykép, festmény, grafika, plasztika, reprodukció, ereklye, aprónyomtatvány (műsorok, plakátok stb.), archív dokumentum (oklevelek, iratok), illetve Liszt egykori budapesti könyv és kottatárának anyaga található. Minden gyűjtemény alapvető feladata, hogy állományát hozzáférhetővé tegye a hazai és külföldi kutatás számára is. A honlapunkon található digitális archívumot, amelyen folyamatosan dolgozunk, és amelyet hamarosan igyekszünk teljessé tenni, már évek óta használják a kutatók. A végső célunk, hogy az általunk feldolgozott adatbázisleírás egy egységes európai rendszerbe is bekerüljön.
A nemzetközi Liszt kutatásba való bekapcsolódás egyik formájaként múzeumunkban az elmúlt években közösen rendezett nemzetközi kiállítások voltak, az egyes országok reprezentatív Liszt kutatóinak partnerségével. Ez a program egyúttal a Lisztházak nemzetközi kapcsolatrendszerének kialakítása céljából valósult meg. 2015ben francia, 2017ben olasz, 2019ben osztrák partnereinkkel együtt rendeztünk időszaki kiállítást
DALMI HELYZETÉT, TEVÉKENY-
SÉGI KÖREINEK HATÁSÁT.”
Lisztnek az adott országokhoz kapcsolódó életművére alapozva, 2018ban Németországban plakátkiállításunk gazdagította a német partner Lisztfesztiválját, 2016ban a szlovén kollégák által rendezett Lisztkiállításban és nemzetközi konferencián vettünk részt. A Kutatócentrum hazai konferenciákat is rendezett főként saját munkatársainak részvételével. 2015ben Mosonyi Mihály emléke, 2018ban pedig új Lisztkézirataink bemutatása volt a téma.
Várhatóan még 2021ben jelenik meg szintén a Zeneakadémia kiadványaként az Egyetem tanárai által felvett, a Liszt Múzeum korábbi, külföld számára ismeretlen autográfjaiból készült DVDalbum Liszt Ferenc műveinek ismeretlen változatai a budapesti Liszt Múzeum archívumából címmel. A Digibook formájában megjelentetendő kiadvány Liszt műveinek a szerző által jóváhagyott korabeli átiratait tartalmazza magyar, angol, német és francia nyelvű kísérő tanulmánnyal.
A magyar Lisztkutatásnak régóta adóssága, hogy pontosan feltérképezze Liszt magyarországi társadalmi helyzetét,
tevékenységi köreinek hatását a magyar kultúra fejlődésére magyar kapcsolatain keresztül is. Jelenlegi változó kiállításunk szintén ebbe a témakörbe illeszkedik. A Vendégségben Liszt Sugár úti otthonában című kiállításunk már virtuális formában is megtekinthető a honlapunkon magyarul és angolul.
A 2020as év második felétől több online kezdeményezést is elindítottunk, melyeknek célja, hogy minél több érdekességgel ismertessük meg a honlap látogatóit. Ilyen indíttatásból jött létre a kéthetenként megjelenő mű és műtárgyismertető sorozat, amely Liszt egyegy művéről, vagy a múzeumban található kedvenc műtárgyakról szól. A vizsgatételekként megadott zenei fogalmakról készült rövid YouTubevideók készítésével pedig elsősorban az érettségizők felkészülését szeretnénk segíteni.
dr. Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója
Kapcsolódó tartalom:
• A gregorián énektől a madárdalig (54. oldal) • Liszt Ferenc Emlékmúzeum (60. oldal)
#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL
„Mennyi mennyei zenetűzijátéknak örültem én itt! És az épület maga is zenemű.”
LACKFI JÁNOS
József Attiladíjas magyar költő, író, műfordító
#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL
Nagyon korán kezdtünk hangversenyre járni, nem is tudom felidézni, mi az „első” élményem. A Filharmónia ifjúsági hangversenyeire jártunk rendszeresen. A műsorfüzetben voltak a koncert anyagából vett dallamok, amiket ott a helyszínen el kellett énekelni. Mi mindig gondosan felkészültünk. Egyszer Csajkovszkij IV. szimfóniája lassú tételének gyönyörű oboafőtémája volt a feladvány, és engem hívott ki Friss Gábor a Zeneakadémia színpadára, hogy elénekeljem. Olyan jól sikerült, hogy utána elénekelhettem zenekari kísérettel is. Arra a felemelő élményre máig emlékszem, elárasztott a zenében fürdés öröme.
Felsorolhatatlan a rengeteg csodás koncert, amiken gyerekkorom óta részt vettem, és noha édesanyám gondosan felkészített, mindig mesélt a meghallgatandó művekről, nem igazán maradt meg bennem egyegy konkrét hangverseny emléke. A zenekari koncerteken túl zongoraestekre is jártunk: Ungár Imrére, Fischer Anniera, Bächer Mihályra, Antal Istvánra emlékszem. A vonósok közül nevezetesek voltak Kovács Dénes, Banda Ede, a Tátrai Vonósnégyes, a Tátraikamarazenekar fellépései is. Menuhint, Ojsztrahot, Richtert, Magaloffot is hallhattam élőben. A hangversenyek végén mindig hátra mentünk a művészszobához, autogramot kértem a művészektől. Arra is emlékszem, hogy Kodály Zoltán a kórushangversenyeken a páholyban ült, és tőle csak úgy lehetett autogramot kérni, hogy leírt egy dallamsort szolmizációs betűkkel, és csak ennek eléneklése után írt alá.
Soltész Anna, zenepedagógus, a Zeneakadémia egykori hallgatója
