A GREGORIÁN ÉNEKTŐL A MADÁRDALIG

ZENETÖRTÉNETI KUTATÁSOK A ZENEAKADÉMIÁN

Magyarország első és mindmáig egyetlen zenetudományi képzése Kodály Zoltán, Bartha Dénes és Szabolcsi Bence erőfeszítéseinek köszönhetően jött létre 1951ben. A Zenetudományi Tanszék vezető szerepet játszik a zenéről szóló, magyar nyelvű közbeszéd gazdagításában és színvonalának emelésében. A Zeneakadémia e kiemelten elismert kutatási tevékenységet végző műhelye a nemzetközi zenetudomány módszereit és eredményeit követi, illetve gyarapítja.

Mindenki ismeri a MÁVszignálról szóló városi legendákat – mi a legendák mögé néztünk, s felkutattunk mindent, amit magyarok nemzedékeinek e közös zenei élményéről tudni lehet. Kurtág György kilencvenkét évesen fejezte be élete első operáját, melyet a milanói Scalában mutattak be: a Fin de partieról mi írtuk a legrészletesebb magyar nyelvű elemzést, az operát később rangos berlini egyetemi előadássorozat keretében ismertettük. A zongoristák számára hozzáférhetővé tettük Liszt Ferenc albumlapokra vetett értékes zenei gondolatait, és közreadtuk alapító atyánk közkedvelt Adúr zongoraversenyének szóló zongorára írt fogalmazványát. Részt veszünk a nemzetközi zenetudomány egyik legújabb közösségi vállalkozásában, a toblachi Gustav Mahler Kutatóközpont munkájában.

Tudományos munkánk során a magyar zenekultúrát annak középeurópai kontextusában vizsgáljuk, kutatási témáink így a magyar nyelvi kultúrához, a történeti Magyarország területéhez, az egykori Habsburg Birodalomhoz, illetve a német nyelvterülethez köthető zenei jelenségeket ölelnek fel. A kutatások elsősorban a modernitás és a posztmodern (vagyis a 18. századtól napjainkig ívelő korszak) zenéjével és zenei művelődésével foglalkoznak. Ezeket egészítik ki a középkori jelenségekre irányuló vizsgálatok. A zenei tevékenységeket a társadalmi és a kulturális élet részeként vizsgáljuk, elemzünk és értelmezünk individuális zeneműveket, foglalkozunk a zenei filo lógia kérdéseivel, valamint a zenei előadás, illetve interpretáció történeti és kortárs jelenségeivel. A töredékes kottás források (kódexfragmentumok) elemzése és a kottaírás középkori hagyományai állnak a gregorián énekkel kapcsolatos kutatásaink középpontjában. A látszólag tisztán zenei kérdések megválaszolásában sokszor játszanak szerepet a középkori egyházpolitika változásai, a középeurópai régión belüli kapcsolatok. J. S. Bach zenéjét, zeneműveinek formai kérdéseit a 17–18. század művészetelméleti gon

dolkodásának kontextusában vizsgáljuk. Tanulmányozzuk azt a hatást, amelyet Bach a 19. és 20. század középeurópai zeneszerzőire gyakorolt. Részt veszünk a történeti Magyarország területén évtizedeken át működő Joseph Haydn zeneszerzői és előadóművészi tevékenységének kutatásában, kezdeményező szerepet játszunk az Eszterháza zenei és művelődési szerepét feltáró tudományközi párbeszédben, közreműködünk Ludwig van Beethoven élete és munkássága magyar vonatkozásainak feltárásában.

”„A KUTATÁSOK ELSŐSORBAN A MODERNITÁS ÉS A POSZTMODERN – VAGYIS A 18. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG ÍVELŐ KORSZAK – ZENÉJÉVEL ÉS ZENEI MŰVELŐDÉSÉVEL FOGLALKOZNAK.” NÉPZENEI KUTATÁSOK

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2007 szeptemberében indult el a népzene felsőfokú oktatása népi hangszeres és énekes alapképzésben, majd 2010től az erre épülő kétéves tanári mesterképzésben, illetve 2014től az 5+1 éves osztatlan tanárképzésben. A tanszék elsődlegesen a kárpátmedencei népzene hagyománykincsének felsőfokú oktatására és tudományos igényű kutatására jött létre. A kutatási program olyan népzenei oktatási módszer alapjainak lerakásához járul hozzá, amely egyrészt képes átadni a fiatalabb generációknak a népi dallamkincs autentikus bemutatásához, a tradicionális hangszerek használatához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudást, másrészt elősegíti a magyar népzene központi archívumában meglévő anyagok szakszerű, tudományos feldolgozását.

Tudományos munkánk gazdagítja a 19–20. századi magyar operakultúráról szóló tudást. Munkatársaink vezető, illetve kezdeményező szerepet játszanak Erkel Ferenc és Liszt Ferenc zeneműveinek kritikai összkiadásában, életművük tudományos feltárásában. Utóbbi esetében kutatásaink szervesen egészítik ki a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban és Kutatóközpontban folyó munkát. A zenei intertextualitás és a zenei jelentés kérdéseit feszegetve, a zeneművek fogadtatásának társadalmi és kulturális kontextusát vizsgálva foglalkozunk Johannes Brahms és Gustav Mahler zenéjével. Külön figyelmet szentelünk annak a kiemelkedő szerepnek, melyet az OsztrákMagyar Monarchia zenei életében játszottak, továbbá annak a hatásnak, amelyet Mahler gyakorolt 20. századi magyar alkotókra.

EGYHÁZZENEI KUTATÁSOK

Az egyházzene mint alkalmazott művészet csak széles, több diszciplínát (liturgika, liturgiatörténet, zenei előadóművészet, zenetörténet, népzene, pedagógia) átfogó alapokon művelhető hitelesen. A felsőfokú egyházzeneoktatás és kutatás több mint egy évezred zenei és liturgikus forrásainak, szakirodalmának állandó tanulmányozását, elméleti és gyakorlati szempontú elemzését, a feltárt repertoár, ismeretanyag istentiszteleti, oktatási ellenőrzését, kipróbálását, majd azok tudományos, illetve praktikus célú kiadását célozza meg. A Zeneakadémia Egyházzene Tanszéke nyomtatott és elektronikus kiadványaira nagy igény mutatkozik országszerte kántorok, templomi orgonisták és különböző egyházi szervezetek részéről.

”„MUNKATÁRSAINK VEZETŐ, ILLETVE KEZDEMÉNYEZŐ SZEREPET JÁTSZANAK

ERKEL FERENC ÉS

LISZT FERENC ZENEMŰVEINEK

KRITIKAI ÖSSZKIADÁSÁBAN,

ÉLETMŰVÜK TUDOMÁNYOS

FELTÁRÁSÁBAN.”

Munkatársaink vezetésével indult el néhány éve Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása, e kollégáink a zeneszerző életművének kutatásában is meghatározó szerepet játszanak. Kutatásaink hozzájárulnak Kodály Zoltán alkotóművészeti, tudományos és pedagógiai pályafutásának történeti értelmezéséhez, Lajtha László zeneszerzői és etnomuzikológiai munkásságának vizsgálatához. A magyar példán vizsgáljuk azokat a sajátos intézményi és ideológiai kereteket, amelyeket az államszocializmus a zenei művelődés, a zenei előadóművészet, a zeneszerzés és a zenetudomány számára alkotott. Tanulmányozzuk a zenei elit és a politikai elit interakcióját, a kiemelkedő muzsikusegyéniségek sorsát, a magyar zenészemigráció hatását és jelentőségét a hazai és a nemzetközi zenei életben. 2019ben szakmai partnereinkkel összefogva hiánypótló, interdiszciplináris tanulmánykötetet adtunk ki 1956 és a zenei élet címmel. 20. századi kutatásaink körében vizsgáljuk még a francia zene magyarországi fogadtatását, esettanulmányokban tárjuk fel a századelő magyar populáris zenéjét.

Zene és kultúratudományi szempontból elemezzük kortárs magyar zeneszerzők alkotásait, különös tekintettel Ligeti György, Kurtág György, Jeney Zoltán és Eötvös Péter munkásságára, illetve az opera műfajára. Történelemelméleti szempontok felvetésével tanulmányozzuk az utóbbi évtizedek zeneszerzői trendjeinek viszonyát a hagyományhoz és a történelem fogalmához.

Vizsgáljuk az elektroakusztikus zene történeti kérdéseit, a madárhangok zeneiségével kapcsolatos esztétikai és filozófiai elképzelések történetét, valamint a kortárs szakrális művészet és a design viszonyát. Kutatásainkkal hozzájárulunk a zenei akusztika diszciplínájának eredményeihez.

Péteri Lóránt zenetörténész, a Zenetudományi Tanszék vezetője

Kapcsolódó tartalom: • Bartók és a Zeneakadémia (26. oldal) • Műhelymunka és közönségkapcsolat (64. oldal) • Kodály. What else? (70. oldal)

KUTATÁSOK A ZENESZERZÉS TERÜLETÉN

Az elektroakusztikus és számítógépes zene nagyon fiatal, szemünk és fülünk előtt fejlődő, a jelenben alakuló zenei műfaj. Művelése állandó kutatásiművészeti tevékenységet igényel mind az oktatók, mind a zeneszerző diákok részéről. A kutatás részben a közelmúlt felfedezéseit és alkotásait vizsgálja, részben a jövőre koncentrál: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Elektronikus Zenei Média művészet Szakiránya számára az elektronikus hangszerek és a számítógépes alkalmazások fejlesztése, valamint az új zenei paraméterek hatásait vizsgáló zeneelmélet formálása meghatározó területek.

Az Alkalmazott Zeneszerzés szakot a Zeneszerzés Tanszéken folyó kutatási, kísérletező és a klaszszikus értelemben vett zeneszerzői, illetve oktatói tevékenység, valamint az ezek gyakorlati hasznosulására irányuló folyamatos reflektálás hívta életre. Ez a szak közvetlen kapcsolatban áll a kreatív ipar több szegmensével is és széles körű lehetőséget ad az itt végzettek elhelyezkedésére a színházi és mozgóképművészeti kulturális szakma bármely területén – a művész és szórakoztató filmgyártástól a reklámfilmek készítéséig, a televíziózástól a videóművészetig és a videójátékok hanganyagának létrehozásáig.