KODÁLY ZOLTÁN EMLÉKMÚZEUM ÉS ARCHÍVUM

Kodály 1924 októberétől haláláig, 1967 márciusáig lakott a ma nevét viselő Köröndön. Lakása, amely 1990 óta múzeumként látogatható, lényegében úgy maradt fenn, ahogy halhatatlan lakója elhagyta. 1982 óta Kodályköröndnek nevezik a lakást övező teret. Az otthon négy utcai szobából állt, berendezése inkább célszerű volt, mint fényűző; egyénivé, varázslatossá lakóinak ízlése tette. Népi kerámiák és kézimunkák díszítették: a népdalgyűjtő utak megannyi emléke. Másfelől a hosszú művészpálya emlékei: szobrok, babérkoszorúk, egyegy jeles külföldi bemutató műsora, a legközelebbi családtagok és pályatársak képe.

Az ebédlő, ahova annak idején Kodályék látogatói is beléptek, puritán, egyszerű bútorzatával lepi meg az érdeklődőt. Hozzá kell képzelnie a házigazdák szellemi sugárzását, mely otthonná, alkotóműhellyé, a biztonság szigetévé tette e szobasort, nehéz időkben is. A délben érkező kedves vendég számára mindig került még egy teríték az asztalra, az öt óra tájban érkezőt fodormentatea és sütemény várta. A kevésbé meghitt látogatókat is itt, a viaszos vászonnal letakart ebédlőasztal mellett fogadta Kodály. Míg első felesége, Emma asszony élt, munkatársnői élén itt foglalkozott az újságkivágatok és az életpálya más dokumentu

mainak csoportosításával. Emma asszony halála után Kodály második felesége, Péczely Sarolta az ő szellemében folytatta a munkát. Az így létrejött gyűjtemény vetette meg az alapját az immár tudományos elvek szerint működő Kodály Archívumnak, és az utóbb hozzá csatlakozó, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet segítségével életre hívott Kodály Emlékmúzeumnak.

A próbára érkező muzsikusokat egy szobával beljebb tessékelték: a szalonban két zongora uralkodott. Többek között Palló Imre és Basilides Mária próbált itt, az ifjú Vásáry Tamás zongoraművész és a csodagyermek Perényi Miklós gordonkaművész is játszhatott e helyiségben Kodályműveket Kodálynak. Az utolsó években megfordult itt Yehudi Menuhin, Aram Hacsaturján, Szigeti József, Pablo Casals, Leopold Stokowski is.

A legbelső szoba volt – faragott íróasztalával és a két falat beborító könyvtárral – a tulajdonképpeni alkotóműhely. Az ebédlőből balra nyíló szoba – az egykori hálószoba – ad helyet a múzeum időszakos kiállításainak.

”„AZ UTOLSÓ ÉVEKBEN MEGFORDULT ITT YEHUDI MENUHIN, ARAM HACSATURJÁN,

SZIGETI JÓZSEF, PABLO CASALS,

LEOPOLD STOKOWSKI IS.”

A Kodály Archívum önálló intézmény, de testvére a múzeumnak, vele egy fedél alatt működik. Elsődleges feladata a Kodálydokumentumok (kéziratok, nyomtatványok, képi ábrázolások, hangfelvételek és mozgóképek) szakszerű őrzése, gyűjtése, jegyzékbe foglalása. További célja a Kodálykutatások előmozdítása, nyilvánossághoz segítése. Szellemi irányítását Kodály Zoltánné Péczely Sarolta vállalta magára.

Kapcsolódó tartalom: • Liszt Ferenc Emlékmúzeum (60. oldal) • Kodály. What Else? (70. oldal)