KODÁLY ZOLTÁN EMLÉKMÚZEUM ÉS ARCHÍVUM Az ebédlő, ahova annak idején Kodályék látoga tói is beléptek, puritán, egyszerű bútorzatával lepi meg az érdeklődőt. Hozzá kell képzelnie a házigazdák szellemi sugárzását, mely otthonná, alkotóműhellyé, a biztonság szigetévé tette e szo basort, nehéz időkben is. A délben érkező kedves vendég számára mindig került még egy teríték az asztalra, az öt óra tájban érkezőt fodormentatea és sütemény várta. A kevésbé meghitt látogatókat is itt, a viaszos vászonnal letakart ebédlőasztal mellett fogadta Kodály. Míg első felesége, Emma asszony élt, munkatársnői élén itt foglalkozott az újságkivágatok és az életpálya más dokumentu
KODÁLY ZOLTÁN DOLGOZÓSZOBÁJA
Kodály 1924 októberétől haláláig, 1967 márciu sáig lakott a ma nevét viselő Köröndön. Lakása, amely 1990 óta múzeumként látogatható, lénye gében úgy maradt fenn, ahogy halhatatlan lakója elhagyta. 1982 óta Kodály-köröndnek nevezik a lakást övező teret. Az otthon négy utcai szobá ból állt, berendezése inkább célszerű volt, mint fényűző; egyénivé, varázslatossá lakóinak ízlése tette. Népi kerámiák és kézimunkák díszítették: a népdalgyűjtő utak megannyi emléke. Másfelől a hosszú művészpálya emlékei: szobrok, babérko szorúk, egy-egy jeles külföldi bemutató műsora, a legközelebbi családtagok és pályatársak képe.
68
