A GLUTÉN BEVEZETÉSE

A glutén bevezetésének időzítése – ma már tudjuk! – kulcsfontosságú. Mivel a glutén erős allergén, sokáig azt gondolták a szakemberek, hogy amennyiben egy éretlen emésztőrendszerű baba találkozik vele, azaz ha túl korán adjuk a kicsinek, az allergiát okozhat, ezért minél később ajánlott bevezetni. Ám az új ajánlások már egészen mások.

Mi is pontosan a glutén? Ez a természetes fehérje, más néven sikér olyan gabonafélékben fordul elő, mint a búza, a rozs, a tönkölybúza, az árpa, a zab (ez utóbbi önmagában nem tartalmaz glutént, de betakarításkor sokszor „szennyeződik” vele). A korábbi gyakorlattal ellentétben az újabb kutatások azt támasztják alá, hogy a babának már a hozzátáplálás korai szakaszában fontos találkoznia a gluténnel. Ha ekkor, ám csak időnként és kis mennyiségben találkozik az adott allergénnel az éretlen emésztőrendszer, akkor sokkal hatékonyabban adaptálódik hozzá. Hogyan lehetséges ez?

Immunol Giai Ablak

Létezik egy úgy nevezett immunológiai ablak – amíg ez „nyitva van”, addig a baba szervezete sokkal jobban képes alkalmazkodni az adott anyaghoz, mint ha egyáltalán nem találkozna vele, és csak hónapokkal később kapná. Tehát van egy olyan időszak, ami az allergének bevezetéséhez sokkal kedvezőbb, mint az azt megelőző vagy a későbbi időpontok. Még jobb a helyzet, ha ez a szakasz, a „nyitott ablak”, vagyis az immunológiai ablak időszaka úgynevezett anyatejes védelem mellett használható ki. Tehát az igazán ideális az, amikor egy szoptatott baba ismerkedhet az allergénekkel, így a gluténnel is.

Az immunológiai ablak időszaka anyatejes csecsemőnél 6 hónapos kor táján érkezik el; ugyanez igaz a tápszerrel táplált babákra nézve.

Fontos kiemelni: korántsem arról van szó, hogy jó korán kekszet nyomjunk a kicsi kezébe – pláne nem háztartási kekszet, hiszen a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket egészen 1 éves korig nagyon fontos lenne elkerülni. Igazából csupán ismerkedésről van szó, tehát kezdetben csak időnként és igen kevés glutént tartalmazó ételt adjunk. Például egy kevés liszttel szórhatjuk meg a kicsi főzelékét, püréjét, épp csak annyira, mintha megsóznánk. Heti 1-2 alkalommal ez kezdetben bőven elegendő; már a hozzátáplálás első 4 hetes blokkjában sort keríthetünk rá. Ha a lisztes szórás kevésbé szimpatikus, akkor 1-2 teáskanál gluténtartalmú gabonapelyhet is használhatunk, ezzel sűríthetjük a zöldségpürét.

MITŐL LESZ LISZTÉRZÉKENY A GYERMEK?

Gyakran örökletes tényezők befolyásolják a lisztérzékenységet, de számottevő az immunrendszer, a táplálkozás és a fertőzések szerepe is. Mindemellett a betegségnek is három fő típusa különböztethető meg: 1. cöliákia (régi nevén: lisztérzékenység), 2. glutén-/búzaérzékenység, 3. búzaallergia. A cöliákia – lisztérzékenység – valójában nem allergia, hanem örökletes, genetikai alapú autoimmun betegség, amely az egész szervezetet érinti. Ennek során a bélbolyhok pusztulásával felszívódási zavar alakul ki. A glutén-/búzaérzékenység egyfajta nem autoimmun probléma. Nehezebben diagnosztizálható, mint a másik kettő, és hasonló tüneteket mutat, mint a cöliákia. A búza-/gabonaallergia esetén kóros immunválaszról van szó. A legjellemzőbb tünetek: a hasfájás, haspuffadás, a tartós hasmenés, a fáradékonyság és a fejfájás. Kisgyermekeknél gyakran jár előredomborodó pocakkal (a jelentős bélgázképződés következtében), valamint az étvágytalanság ellenére nagy mennyiségű, zsíros széklettel, valamint fogyással vagy fejletlenséggel.

Mindhárom típusú érzékenység, allergia esetén elmondható, hogy a gluténmentes táplálkozás jelentős állapotbeli javulást eredményez és hogy a gluténmentes diéta egy életre szól!