Elektromos autók helyzete ma Egyre olcsóbbak és megbízhatóbbak lesznek a villamos hajtású közúti járművek. Nagy kérdés viszont, hogy ár és ökológiai lábnyom tekintetében tényleg megéri-e ma a látszólag zöldebb alternatíva.
Ruskó
Míg pár évvel ezelőtt hosszabb utakra lehetetlen küldetésnek tűnt elektromos autóval menni, mára sok gyártó kínálatában van akár 300-400 km hatótávú jármű is. Az átlag belsőégésű motoros testvéreknek is hasonló távot bír a tankja, persze itt most tekintsünk el a klíma vagy fűtés merítő hatására az akkumulátoron, hiszen az az időjárástól jelentősen függ. Ez így jól is hangzik, azonban amíg egy benzines vagy dízeles autót tíz perc megtankolni, és akkor még utána kávéztunk is egy jót, addig még a gyorsabb elektromos töltők használata is órákat vehet igénybe, még az úgynevezett villámtöltés is fél óra lehet, ami sokat ronthat egy hosszabb út idején. Sokan emiatt használják az elektromos autókat rövidebb utakra, főleg agglomeráción belüli ingázásra, ahol a villanymotornak köszönhető gyorsulás is jobban kihasználható. Meg kell említeni, hogy az elektromos motornak nincs alapjárata gyakorlatilag, így a dugóban állva sokkal tovább bírhatják töltéssel, mint belsőégésű motoros társaik üzemanyaggal. Egy másik nagy előnye, hogy nem kell benzinkutat keresni a városban, hiszen estére felrakhatjuk töltőre, és reggelre már tele is van a képzeletbeli tank.
Az autóknak többnyire az üzemanyagköltségét ves�szük figyelembe, amikor a fenntarthatóságról beszélünk. Viszont ez nem mindig a legnagyobb tétel a fenntartásban. A szervizelés rengeteget dobhat a költségeken, főleg egy modernebb járműnél. Amíg egy régi rozsdadobozt a szomszéd Béla bármikor megszerel, addig egy Teslára pisloghatna egy darabig, nem nagyon tudna hozzákezdeni. Ez nem Béla rátermettségén múlik viszont, hanem az új technológiák kifinomultságán. A gyárakból ma kigördülő autóknak sokkal összetettebb elektronikája és speciális szerszámokat megkívánó alkatrésze van. Még jellemzőbb az elektromos autókra, hogy vezérlésük bonyolult, és emiatt igazi szakértői kezet, eszközöket kívánnak, jelentősen növelve a szervizköltségeket.
A legtöbben talán azért vennének elektromos autót, hogy csökkentsék utazásaik környezetre való hatását. Papíron nagyon jól fest, hogy használat alatt az autónk nem bocsát ki semmilyen káros anyagot, azonban az akkumulátorgyártás rengeteg káros anyagot bocsát a környezetbe. Egy Tesla Model 3 akkumulátorához szükséges lítium, kobalt és mangán bányászata és ezeknek feldolgozása nagyjából 11 tonna szén-dioxidot termel, ami leosztva az élettartamára, lehet több is, mint egy mai benzines járműé. Azt hozzá kell tenni, hogy a Tesla egy szélsőséges példa, hiszen nagy teljesítményre is van tervezve. Léteznek kisebb, effektívebb villanyautók is, ilyen a Renault Zoé és a BMW i3, melyek igazi városi cirkálók. Szerencsére az akkumulátor gyártásának ipara is gyorsan fejlődik, évről évre jelentős csökkenést mutat kibocsátás tekintetében, természetesen ebben az akkumulátorok újrahasznosítása is közrejátszik, ami korábban nem volt nagy mértékben lehetséges. Azonban az elektromos autók nem csak gyártásuk közben termelhetnek közvetve káros anyagokat. A világ energiatermelésében még mindig nagyban közrejátszanak a fosszilis energiahordozók, melyek nem jobbak a belsőégésű motoroknál. Azonban amíg a motorok esetében kis helyen kellene tudni jól szűrni a kipufogógázokat, egy nagy erőműben ezt könnyebb megoldani, sajnos ez az energiatermelő cégeken múlik. Ahogyan globálisan egyre jobban állunk át a megújuló alternatívákra, úgy fogja a villanymotoros technológia is majd jobban megérni kibocsátás tekintetében. Az elektromos autók sokat fejlődtek az elmúlt időszakban, teljesítményük és hatótávuk is jelentősen nőtt. Azonban véleményem szerint az áruk és a kétséges környezeti hatásuk miatt még nem érik meg jobban, mint egy benzines autó, főleg, hogy vannak hibrid megoldások is, melyek mind a két oldalból használnak elemeket, viszont ezek ára sem túl alacsony egyelőre.
