ελληνισμός 2014/09

Έ

ελληνισμός M A G YA R O RSZÁGI G ÖR ÖGÖK ORSZ ÁGOS ÖN KORM ÁN YZ ATA 1054 BU DAPEST, Vécsey u. 5

Έκδοση

τ η ς Α υ τοδ ιοίκη ση ς

Ε λ λ ήνων Ουγ γαρ ί ας

το

Σεπτέμβριος 2014

Λαοκράτης Κοράνης

Δημο τικές

Πανευρωπαϊκό

Grammos Emléktúra

Απολογισμός

25ο

Πικ-νικ

Világszenzáció Amfipoliban

Εκλογές

Ζήσης Βλαχόπουλος

ς

20

ο

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Περιεχόμενα Εκλογές

Λ.Κοράνης Απολογισμός Δράσης

4

Πολιτική

Εκλογές

A HELLASZ GMKE képviselőjelöltjei

6

Ο Γιώργος Μαρίνος στην Ουγγαρία

Πολιτική

Εκλογές

MGKE Program

8

Συνέντευξη

Onhausz Katalin

12 13 14

Συναντήσεις

1η συνάντηση εθνικοτήτων

25ο Πανευρωπαϊκό πικ-νικ

16 17 Όλος ο κόσμος..

Bakonyi görög emlék a II. világháború korából

Σκονάκι

Έναρξη της σχολικής χρονιάς

20 22 24 Τα νέα μας Βαλκανική μέρα στο Ζούγκλο

Συνέντευξη

Σταυρόπουλος Σωτήρης

27 28 30 2

Ένας μονόλογος του Ζήση Βλαχόπουλου

10

Πρόσκληση

Εκδηλώσεις

Πρόσωπα

Αφιέρωμα Σύρος

18

Σκονάκι

Καινούργια δασκάλα στο σχολείο μας

Μνήμη

Grammos Emléktúra

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Világszenzáció Amfipoliban A világ az utóbbi években folyamatosan a válság és a megszorítások kapcsán beszélt Görögországról, ám pár hete egy rejtélyes, de annál ígéretesebb régészeti lelet izgat mindenkit: vajon kit-mit rejt a nemrég felfedezett amfipoli síremlék?

Augusztus végén a Thesszalonikitől 100 km-re keletre fekvő Amfipoli (régiesen Amfipolisz) városában a szakemberek, köztük Katerina Periszteri nem kisebb bejelentést tettek, mint hogy megtalálták a Görögország területén fekvő eddigi legnagyobb síremléket. Akkorát, amely mellett eltörpül II. Philipposz verginai sírja is.

Az amfipoliszi leletet ettől kezdve újságírók és érdeklődők tömege ostromolta a mai napig, miközben a feltárás még csak elkezdődött. Nem véletlenül: a helyiek mellett az egész görög közvélemény nem másra számít, mint hogy a régészek Nagy Sándor sírját találták meg.

Ami a mai napig nincs meg – tulajdonképpen az elhunyt végakarata szerint. Nagy Sándor Babilonban halt meg az Eufrátesz folyó partján i. e. 323 június 10-én, és úgy akarta, hogy nyomtalanul temessék el – azt a látszatot akarta kelteni, hogy Amun isten mellé szállt fel apja oldalára. Halálakor nem volt mellette egy történetíró sem, így pontosabb adataink nincsenek.

Holttestét két év múlva aranykocsin szállították volna a Makedón Birodalom fővárosába, Aigaiba, de a menetet Nagy Sándor hadvezére, Ptolemaiosz 321-ben feltartóztatta. Ő később Egyiptom királyává kiáltotta ki magát, és erőszakkal magával vitte a világhódító holttestét, hogy Memphisben temesse el. Úgy száz évre rá Alexandriában háromszor is fotó: ΥΠΠΟ újratemették a császárt. Egyik sírt sem találták meg, az i. sz. IV. században még egyes arab források említik, hogy látták valamelyik sírt, de nem nevezik meg a helyét. Nagy Sándor földi maradványainak hollétével kapcsolatosan máig keletkeznek spekulációk, de egyiket sem sikerült még hitelt érdemlően bizonyítani. Ezért is ég akkora lázban most mindenki Amfipoliban.

A sír kiterjedése és az addig feltárt leletek is tekintélyt parancsolóak. A sír (felett emelkedő domb) kerülete 500 méter, és eddig a kapuzat felett két ülő szfinxre, illetve beljebb, a második kamrában két 2,27 méter magas kariatidára bukkantak a régészek, akik mintegy őrzik a sírt, védik a betolakodók ellen. A harmadik kamrában jelenleg fokozott óvatossággal dolgoznak, mert felmerült az omlásveszély.

Mit kell tudni Amfipoliszról? I. e. 437-ben alapították athéniak a közelben található aranyés ezüstbányák okán. II. Philipposz, Nagy Sándor apja i. e. 357-ben hódította meg, fia regnálása idején pedig a makedón tengeri flotta állomásozott itt. 1964-től kutatnak itt régészek.

Nemcsak a fél világot villanyozta fel a lelet, a helyiek sem tudnak nagyon mással foglalkozni, mint a gigantikus sírral. A lelet alaposan felborította a modern Amfipoli és a közeli Messzolakkia kisvárosának életét – a helyiek szerint a lelettel megütötték a főnyereményt.

Az eddig szinte értéktelen földeket most mindenki kincsként őrzi, és a helyiek a turizmus berobbanására számítanak – már most is tömegek özönlenek ide.

De kit rejthet a hatalmas sír? Abban mindenki egyetért, hogy egy igen prominens, kiemelkedő személyiséget: Nagy Sándor közvetlen rokonát, tán anyját, Olympiaszt, esetleg feleségét, Roxanát vagy valamelyik nemes makedón urat. A legújabb feltételezések szerint pedig egy tulajdonképpeni tömegsírral állunk szemben, melyet egy hadjárat hősi halottainak emeltek a makedónok.

Akárkit is, Görögország lázban ég, a megszorítások és válság gyötörte országnak úgy kellenek az ilyen lelkesítő hírek, mint egy falat kenyér – s egy ilyen szenzációs lelet a mai görögöknek is üzen: legyenek bármilyen nehezek is a hétköznapok, a görög államiság, a görög kultúra sok-sok évszázadot túlélt, és túl is fog élni.

Dercsényi Dávid

ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ

Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Εκδότης: Σώμα Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Διευθύνων Σύμβουλος Σύνταξης: Κοράνης Λαοκράτης Αρχισυνταξία: Αυγουροπούλου Βούλα Καλλιτεχνική Διεύθυνση: Καρύδης Γιάννης Συντακτική επιτροπή: Φαρατζής Βίκτωρ, Κολλάτος Γιώργος, Καρύδης Γιάννης Διεύθυνση Σύνταξης: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Τηλέφωνα: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Φαξ: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Τυπογραφείο: Copycat kft.

ISSN: 1786-0989

ELLINIZMOSZ

A M.G.O.Ö. kiadványa Kiadó: a M.G.O.Ö. Testülete A szerkesztőség ügyvezetője: Koranisz Laokratisz Főszerkesztő: Avgouropoulou Voula Kreatív Igazgató: Karydis Ioannis Szerkesztőbizottság: Faratzis Viktor, Kollatosz Jorgosz, Karydis Ioannis Szerkesztőség cime: 1054 Budapest, Vécsey u. 5.

Telefon: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Fax: 06-1-302 7277

e-mail: ellinismos@hotmail.com Nyomda: Copycat kft.

ISSN: 1786-0989

3

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Εκλογές

Λ.Κοράνης Απολογισμός Δράσης Visszatekintés

Η ενασχόλησή μου με την ελληνική κοινότητα που οδήγησε στην εκλογή μου ως πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας (ΑΕΟΥ) και στη συνέχεια ως αντιπρόσωπος της Ελληνικής Εθνικότητας του Ουγγρικού Κοινοβουλίου, ξεκίνησε με την γνωριμία με τον Βαγγέλη Μπενάτο. Ο Μπενάτος ήταν εξαιρετικός εκπαιδευτικός, παλιότερα συνεργάτης του Υπουργείου Εξωτερικών. Αυτός ήταν που με ένταξε στο Ελληνικό Τμήμα της Ομοσπονδίας των Αντιστασιακών και Αντιφασιστών της Ουγγαρίας. Το ελληνικό τμήμα, που τότε είχε μεγάλο αριθμό οπαδών, με εξέλεξε πρόεδρο το 1998. Τότε εντάχτηκα ενεργά στις εργασίες που διαμορφώνουν τη ζωή των Ελλήνων της Ουγγαρίας. Η πρώτη μου δουλειά ήταν η οικονομική και ηθική αναγνώριση των εδώ Ελλήνων αντιστασιακών από το ελληνικό κράτος. Στήσαμε μια ομάδα γιατρών, της οποίας τα μέλη εξέτασαν πάνω από 360 ηλικιωμένους και αρρώστους συμπατριώτες μας σε όλη τη χώρα, και τα πορίσματά τους καταγράφηκαν σε πρακτικά. Στην ομάδα συμμετείχαν γιατροί με υψηλό επίπεδο από διάφορες ειδικεύσεις, όπως: η Λευκή Κοράνη, η Μαρινέλλη Καλίτσα, ο Παύλος Χριστίδης και ο Παναγιώτης Σιώπης. Στο επόμενο βήμα δώσανε έναν κωδικό στον κάθε ανάπηρο πολέμου που πήρανε από την ελληνική πρεσβεία, ο οποίος ήταν η προϋπόθεση της καταγραφής τους στην Ελλάδα ως πολεμικοί ανάπηροι, για να πάρουν αναπηρική σύνταξη. Πέρα από την μεταβίβαση των εγγράφων στην πρεσβεία, ζητήσαμε την αναγνώριση και αποκατάσταση των συμπατριωτών μας, γιατί σύμφωνα με το νόμο 1989 της ελληνικής βουλής, αναγνωρίστηκαν με ισότιμα δικαιώματα αυτοί που πολέμησαν στον εμφύλιο πόλεμο, είτε ήταν στον βασιλικό, είτε στον δημοκρατικό στρατό. Την επίσημη υποβολή της αίτησης μόνο η ΑΕΟΥ μπόρεσε να ζητήσει, αλλά την στάση τής τότε ηγεσίας την χαρακτήρισε δυστυχώς η αναβλητικότητα. Αυτό με οδήγησε στην συνειδητοποίηση ότι μόνο τότε μπορώ να δράσω ενεργά για τον Ελληνισμό, αν αποκτήσω την ουγγρική υπηκοότητα και το δικαίωμα του εκλέγεσθαι. Το 2003 εκλέχτηκα Πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης (ΑΕΒ). Την αμοιβή μου από εκείνη τη στιγμή προσέφερα μαζί με άλλους συνάδελφους, προς όφελος της ελληνικής κοινότητας. Σε κάθε παιδί που ερχόταν στη Βουδαπέστη για ελληνικά μαθήματα, μπορέσαμε να παρέχουμε 5000 φιορίνια, το μεγαλύτερο μέρος του ποσού ξοδέψαμε στο Κέντρο Ελληνικού Πολιτισμού. Ως πρόεδρος της ΑΕΒ οργάνωσα τη συνεργασία μεταξύ των προέδρων των διαμερισμάτων, και εκείνα τα χρόνια η ΑΕΒ οργάνωνε και τις δυο μεγάλες εθνικές γιορτές. Το 2007 εκλέχτηκα πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας (ΑΕΟΥ). Επίσης παραιτήθηκα από την αμοιβή μου – πάλι μαζί με άλλους συνάδελφους –, με αποτέλεσμα να περάσει μεγάλο ποσό στο ταμείο της ΑΕΟΥ. Από αυτά τα λεφτά οργανώσαμε αρκετές εκδηλώσεις με υψηλό επίπεδο, και στο τέλος της χρονιάς προσφέραμε πάνω από 4 εκατομμύρια ως επιχορήγηση του Κέντρου Ελληνικού Πολιτισμού. Τα πρώτα τέσσερα χρόνια πέρασαν με την αναζήτηση της λύσης των πιο καυτών προβλημάτων του Ελληνισμού, και με την διατήρηση του ονόματος του χωριού Μπελογιάννης και την παραλαβή του δικαιώματος διατήρησης του Γενικού Πολιτιστικού Κέντρου Νίκος Μπελογιάννης. Σ’ αυτά τα θέματα συνεργάστηκα στενά με το Διοικητικό Συμβούλιο της Κοινότητας Μπελογιάννης, πρώτ’ απ’ όλα με τον δήμαρχο, Κώστα Παπαλέξη. Το άλλο μεγάλο όνειρο της ελληνικής κοινότητας στην Ουγγαρία ήταν ένα δικό τους πολιτιστικό ίδρυμα, γι’ αυτό ξεκινήσαμε να κάνουμε έρευνες πάνω στο θέμα. Συμβουλευτήκαμε αρκετούς εμπειρογνώμονες και οργανώσεις, κοιτάξαμε αρκετά κτήρια και σχέδια. Το προεδρείο της ΑΕΟΥ, πέρα από τους διαγωνισμούς, έπρεπε να πουλήσει και το πακέτο μετοχών ΜΟΛ για την αγορά του ακινήτου. Προσπάθησα μερικές φορές να συγκαλέσω το Δ.Σ. για να παρθεί αυτή η απόφαση, ώσπου να καταφέρω να πάρω την εξουσιοδότηση να αλλάξω τις μετοχές σε φιορίνια. Έτσι αυξήσαμε τις επενδύσεις μας από 105 εκ.μ. φιορίνια σε 185 εκ.μ. φιορίνια. Μετά από αρκετές διαπραγματεύσεις, αγοράσαμε για 80 εκ.μ. φιορίνια το ακίνητο της οδού Börzsöny για να φιλοξενήσει τον ελληνικό πολιτισμό και τα υπόλοιπα 105 εκ.μ. Φιορίνια τα δαπανήσαμε για την ανακαίνιση του κτηρίου. Περίπου 40 χιλιάδες φιορίνια χρειάστηκαν για την διατήρηση της κατάστασης του κτηρίου (π.χ. η αποχέτευση της οροφής), η περίφραξη χτίσθηκε με κοινωνική εργασία. Το Δ.Σ. που ήταν δυσαρεστημένο με την εργασία της Εγγύηση ΕΠΕ, υπέγραψε σύμβαση με την Έτνα ΕΠΕ για τις υπόλοιπες εργασίες, και σύστησε μια έκτακτη επιτροπή για την έρευνα των προκαλυμμένων ελλειμμάτων. Τα πρακτικά της έρευνας και η τεχνογνωσία του τεχνικού ελεγκτή διαπίστωσε πάνω από 11 εκ.μ. φιορίνια ως ζημιά που προκάλεσε η παραδομένη εργασία απαράδεκτης ποιότητας.

4

Τελικά καταφέραμε να φέρουμε το κτήριο σε τέτοια κατάσταση, ώστε να μπορέσουμε να οργανώσουμε εκδηλώσεις και μέσα, και στον κήπο. Το Δ.Σ. της ΑΕΟΥ 2010-2014 αποφάσισε να προσδιορίσει τη πολιτιστική εγκατάσταση ως ίδρυμα, παρ’ όλα αυτά εδώ και μήνες εμποδίζει να παρθούν αυτές οι αποφάσεις που αποτελούν την προϋπόθεσή του. Το Δ.Σ. επίσης καθυστερεί την εκπλήρωση της θέσης του διευθυντή εδώ και πολύ καιρό, με αποτέλεσμα να χάνουμε ξανά και ξανά τις κατά κεφαλήν επιδοτήσεις που θα ήταν διαθέσιμες για μας.

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Választások Θα ήθελα,επίσης, να ευχαριστήσω το Σώμα, τον Δημήτρη Τοπουζίδη, καθώς επίσης και τους δύο αντιπροέδρους, Αθανάσιο Σιανό και Γιώργο Κολλάτο, για την εύρυθμη και επιτυχή λειτουργία της Αυτοδιοίκησης. Ως βουλευτής επιδιώκω να εξασφαλίσω χορήγηση στην διατήρηση του ιδρύματος και να βοηθήσω να βρεθούν χρηματοδοτικοί πόροι, αλλά αν δεν παρθεί απόφαση ούτε στην επόμενη συνεδρίαση για το μέλλον του ιδρύματος, αυτό δεν θα δικαιούται καμία υποστήριξη από τον κρατικό προϋπολογισμό ως το τέλος του 2015. Σ’ αυτήν την περίπτωση ο Ελληνισμός δεν θα μπορέσει να λειτουργήσει το Κέντρο Ελληνικού Πολιτισμού, γι’ αυτό σας παρακαλώ, να εκλέξετε τέτοιους εκπροσώπους τον Οκτώβριο, που έχουν δεσμευτεί για την ολοκλήρωση και την επιτυχημένη λειτουργία του ιδρύματος.

Λαοκράτης Κοράνης

Βουλευτής της Ελληνικής Εθνικότητας Υποψήφιος Εκπρόσωπος του Ελληνο-Ουγγρικού Πολιτιστικού Συλλόγου «Ελλάς» Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (MGOÖ) elnökségéhez, és görög nemzetiségi szószólónak történő megválasztásomhoz vezető közösségi munkám akkor kezdődött, amikor munkám során megismerkedtem Benatosz Vangelisszel. Benatosz kiemelkedő pedagógus volt, korábban a külügyminisztérium munkatársa, és ő volt az, aki beintegrált engem a magyarországi ellenállók és antifasiszták szövetségének (MEASZ) görög tagozatába.

Az akkor még nagy létszámú görög tagozat 1998-ban megválasztott az elnökévé. Ekkor kapcsolódtam be intenzíven a magyarországi görögök életét formáló munkába. Első feladatom az itt élő görög ellenállók Görögország általi anyagi, erkölcsi elismertetése volt.

Felállítottuk egy orvoscsoportot, melynek tagjai több mint 360 idős, beteg honfitársunkat vizsgálta meg országszerte, és megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítették. A csoportban különböző szakterületű, magas szinten kvalifikált orvosok vettek részt: Dr. Korani Lefki, Dr. Marinelli Kalitza, Dr. Hrisztidisz Pavlosz és Dr. Sziopisz Panagiotisz. A következő lépésben minden egyes háborús rokkantat elláttak a görög nagykövetségtől kapott kódokkal, mely előfeltétele volt annak, hogy Görögországban hadirokkantként nyilvántartásba vegyék őket, s így rokkantsági ellátásban részesüljenek. A dokumentumok átadása mellett kértük a nagykövetségen honfitársaink elismerését és rehabilitációját, mivel a görög parlament 1989. évi vonatkozó törvényében egyenlőként ismerték el azokat, akik a polgárháborúban a királyi- és a demokratikus hadseregben harcoltak.

A kérelem hivatalos benyújtását csak az MGOÖ kezdeményezhette, de az akkori önkormányzati vezetés hozzáállását sajnos a halogatás jellemezte. Ez vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy csak akkor tudok érdemben tenni a görögségért, ha felveszem a magyar állampolgárságot, és passzív választójogot szerzek.

2003-ban megválasztottak a Fővárosi Görög Önkormányzat (FGÖ) elnökévé. Tiszteletdíjamat attól a pillanattól kezdve felajánlottam többedmagammal a görög közösség javára.

Minden olyan gyermeknek tudtunk juttatni 5000 forintot, aki bejárt Budapestre görög nyelvet tanulni, az összeg nagyobb hányadát pedig a Magyarországi Görögök Kulturális Intézetére fordítottuk. Az FGÖ elnökeként megszerveztem a kerületi vezetők közti együttműködést, és abban az időben az FGÖ szervezte mindkét nagy görög nemzeti ünnepet.

2007-ben országos elnökké választottak (MGOÖ).

Tiszteletdíjamról ekkor is lemondtam - ismét többedmagammal -, és tetemes összeg került az MGOÖ kasszájába. Ebből több színvonalas rendezvényt szerveztünk, és év végén több mint 4 millió forintot juttattunk belőle a Magyarországi Görögök Kulturális Intézetének finanszírozására. Az első négy év azzal telt, hogy a görögség legégetőbb problémáira kerestük a megoldást, például Beloiannisz település nevének megőrzése, vagy a Nikosz Beloiannisz ÁMK fenntartói jogának átvé-

tele. E tekintetben szorosan együttműködtem a beloianniszi önkormányzat képviselő-testületével és mindenekelőtt polgármesterével, Papalexis Kosztasszal.

A magyarországi görög közösség másik nagy álma egy saját kultúrintézet volt, így kutatásba kezdtünk. Több szakértővel, illetve szervezettel konzultáltunk, számos épületet és tervet tekintettünk meg. Az MGOÖ elnökségének a pályázatok mellett a MOL-részvénycsomagját is értékesíteni kellett az ingatlan megvásárlásához. Többször próbáltam összehívni a testületet az ez irányú döntés meghozatala érdekében, mire sikerült felhatalmazást kapnom a részvények forintosítására, melynek révén 105 millió forintos befektetésünket 185 millió forintra növeltük.

Hosszas tárgyalást követően 80 millió forintért vásároltuk meg a görög kultúrának otthont adó Börzsöny utcai ingatlant, és a fennmaradó 105 millió forintot az épület felújítására fordítottuk. Hozzávetőleg 40 millió forintot volt szükséges az épület állagának megóvásához (pl. a víz elvezetése a tetőről), a kerítés társadalmi munkában épült. Az Engijiszi Kft. munkájával elégedetlen testület a további munkákra az ETNA Kft.-t szerződtette, és ad hoc bizottságot állított fel az okozott hiányosságok felmérésére. Az erről készült jegyzőkönyv és a műszaki ellenőri szakvélemény több mint 11 millió forintban állapítja meg az elfogadhatatlan minőségben átadott munka által okozott veszteséget.

Végül sikerült az épületet olyan állapotba hozni, hogy már rendezvényeket tudunk tartani bent és a kertben egyaránt. A 2010-2014 között hivatalban lévő országos képviselő-testület döntött a kulturális létesítmény intézménnyé nyilvánításáról, de mindeközben hónapok óta akadályozza azoknak a határozatoknak a meghozatalát, melyek ennek előfeltételét képezik. Az intézményvezetői pozíció betöltését is hosszú ideje késlelteti a testület, így újra és újra elesünk a rendelkezésre álló normatív támogatásoktól is.

Az MGOÖ eredményeiért és sikeres működéséért ezúton mondok köszönetet a Képviselőtestületnek, valamint Dr. Topuzidisz Dimitrisznek, Kollátosz Jorgosznak és Sianos Tamásnak.

Szószólóként azon vagyok, hogy támogatást biztosítsak az intézmény fenntartásához, és segítsek a pénzügyi erőforrások előteremtésében, de ha a következő testületi ülésen sem születik döntés az intézmény jövőjéről, az 2015 végéig semmiféle támogatásra nem lesz jogosult az állami költségvetésből.

Ebben az esetben a görögség nem lesz képes működtetni a Magyarországi Görögök Kulturális Intézetét, ezért kérem Önöket, hogy olyan testületi képviselőket válasszanak októberben, akik elkötelezettek az intézet befejezése és sikeres működtetése iránt.

Koranisz Laokratisz

Görög Nemzetiségi Szószóló A Hellasz GMKE képviselőjelöltje

5

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Εκλογές

1.SZIDEROPULOSZ LÁSZLÓ

A HELLASZ GMKE képviselőjelöltjei

Elnökjelölt

1995 óta a Budaörsi Görög Önkormányzat alelnöke. 18 éves korától tagja a Syllogos együttesének, 1995-től a Palio Buzukinak. 1996-ban aktív szereplője a Pirgosz-testvérvárosi kapcsolat kialakításának, 2000-ben az Ellinismos tánc-csoport megalapításának. Kiemelten kezeli az idősek ügyét, és számtalan művészt és művészegyüttest támogatott az évek folyamán.

Fő célja a kohézió erősítése a magyarországi görögségen belül.

2.THOMAIDU ELEFTERIA

Önkormányzati menedzsment, Erőforrás-menedzsment

2002 óta a XIII. kerületi önkormányzat testületi tagja, 2006-től alelnöke, 2010-től az elnöke. A legdinamikusabban működő kerület vezetőjeként a többi görög szervezetet is támogatja, legyen az önkormányzat, vagy civil szervezet. A közösségben betöltött központi szerepe is hozzájárul munkájának sikeréhez.

Fő célja az erőforrások diverzifikálása és a létező intézményirendszer továbbfejlesztáse.

3.SIANOS TAMÁS

Kormányzati- és nemzetközi kapcsolatok, Intézményfejlesztés

30 év vezetői tapasztalat, széleskörű nemzetközi kapcsolatok, mecenatúra a magyarországi görög művészekért. Topmenedzseri hátteréből fakadóan minden olyan képességgel rendelkezik, mely egy szervezet pénzügyi és szakmai irányításához szükséges. Elhivatottságáról számtalan kulturális és közösség-fejlesztési program tanúskodik.

Fő célja a magyarországi görögség intézményrendszerének megerősítése.

4.KOLLÁTOSZ JORGOSZ

Kultúra, Görög és klasszikus zeneművészet, Kétoldalú kapcsolatok

Pro Cultura Minoritatum Hungariae-díjas előadóművész, Arcus-díjas zeneszerző. A görög népzene egyik legkiemelkedőbb képviselője Magyarországon. Tanulmányait a Bécsi Tanárképző Főiskolán végezte tanári és pedagógia szakon, klarinétművészi Mestervizsgáját 2014-ben tette, a Vienna Konservatorium doktorjelöltje. 2010 óta vendégszerepel Görögországban, többéves tapasztalattal bír az önkormányzati vezetés, a kulturális menedzsment, valamint a rendezvények szervezése és lebonyolítása terén is.

Fő célja a görög népzene beemelése a zenei felsőoktatásba Magyarországon.

5.DR. KORANI LEFKI

Jótékonyság, Esélyegyenlőség

Közismert reumatológus, munkájáért 2008-ban Pro Medicina díjban részesült. 1970-71-ben a Szófiai Nemzetközi Intézet munkatársa, diplomáját a Szófiai Orvosi Akadémián szerezte. Fontosak számára a gyökerei, a Görögországgal való kapcsolat fenntartása, és mindig szakít időt a jótékonykodásra.

Fő célja, hogy támogassa a rászorulókat, és fejlessze a közösségi életet.

6.KÉSZ JÓZSEFNÉ MIRKA

Hagyományőrzés, Közösségi szolgálat Férjével együtt egész életüket Beloiannisznak, és az ott élő közösség szolgálatának áldozták. A település életének mozgatórugójaként számtalan program megvalósulásánál bábáskodott. A népi hagyományok, az identitás, a tágabban értelmezett görög kultúrát interpretálja a hétköznapi életben a görög identitás megőrzésére.

Fő célja a helyi görögök történetének és mindennapjainak megőrzése a helytörténeti múzeum fejlesztésén keresztül.

7.NANOSZ MARKOSZ Vidékfejlesztés

Beloiannisz karakteres alakjának esszenciája a görög identitás, illetve annak továbbörökítése. Fiatalos lendülettel vesz részt a közösség életében, miközben szoros kapcsolatot fűzi Görögországhoz is.

Fő célja a település fejlesztése és lakosságmegtartó képességének növelése olyan szolgáltatások kiépítésével, melyek hozzájárulnak a helyi lakosság életminőségének javításához, és a falu gazdasági fejlődéséhez.

8.BEKIARISZ DIMITRISZ

Önkormányzati kapcsolatok, Karitatív tevékenység

A kerületét hosszú ideje kiemelkedően sikeresen vezető remekül működik együtt a helyi önkormányzatokkal, illetve a fővárosi és országos hatáskörű szervekkel. Többszörös nagyapaként a családi és a közösségi rendezvények átfedik egymást hétköznapi életében, és kiemelt fontossággal kezeli az emberi kapcsolatok ápolását a közösségen belül.

Fő célja a közösség összetartozásának erősítése, a karitatív tevékenység kiszélesítése, és tapasztalatainak átadása.

6

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

A HELLASZ GMKE képviselőjelöltjei

Választások

9.PARRAGHNÉ MOKALISZ THEODÓRA

Önkormányzatok közti kapcsolatok, Karitatív tevékenység

12 éve elnöke a Hegyvidéki Görög Önkormányzatnak. Folyamatosan támogat más görög szervezeteket.

Az Adventi Napok keretében rendszeresen fellépteti a görög tánccsoportokat, mely tökéletesen illeszkedik a görög nyelv, kultúra, a hagyományőrzés és a vallás gyakorlásának általa képviselt családbarát koncepciójába.

Fő célja a magyarországi görög önkormányzatok közti együttműködés fejlesztése.

10.DR. KLICASZ SZPIROSZ Ph.D.

Oktatás-fejlesztés, Tudományos programok Tanulmányait a Manolisz Glezoszban kezdte, doktori fokozatát éghajlattanból szerezte. Hosszabb időt töltött a Görög Meteorológiai Szolgálatnál. Munkájához tartozik a felnövekvő generáció szakmai és morális támogatása, gyakorló apaként pedig a közösségen belül igyekszik támogatni az ifjúság érdekeit.

Fő célja az oktatási-nevelési programokban való részvétel erősítése és az oktatási intézmények támogatása.

11.NIKOLAIDISZ NIKOSZ

Adminisztratív menedzsment, Önkormányzati kapcsolatok

Tagja a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata Képviselő-testületének, gyermekei a Syllogos együttesében táncolnak. Prioritása a Magyarországi Görögök Kulturális Intézete, az építkezés mielőbbi befejezése, és az intézmény jövőjének biztosítása. 2011-ben 1 évi tiszteletdíját ajánlotta fel a Syllogos javára a kulturális és nyelvi képzés támogatására.

Fő célja a Magyarországi Görögök Kulturális Intézetének sikeres működése.

12.JANAKAKISZ NÓRA SZTERJANI Oktatásfejlesztés, Intézményvezetés

7 évig volt a 12 Évfolyamos Görög Iskola igazgatóhelyettese, egy éve pedig maga vezeti az azt. Az OM követelmény- és tananyagfejlesztője, akkreditált vizsgáztató görög nyelvből, az EEM Országos Nemzetiségi Tanácsának tagja. Széleskörű akadémiai kapcsolatrendszerrel bír.

Fő célja egy a görög nyelvre és kultúrára épülő karriermodell kialakítása.

13.DR. WALTERNÉ ZGURALI VASZILIKI Esélyegyenlőség, Ifjúsági ügyek

Miskolcon nevelkedett, és ott szerzett közgazdasági végzettséget, majd folyamatosan tovább képezte magát. Több cikluson át volt a Miskolci Görög Önkormányzat képviselője, majd elnöke, és a Magyarországi Görögök Országos Képviselő Testületének tagja.

Fő célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a vidéki görög nemzetiségű fiatalok részvételi lehetőségeinek szélesítése a görög-magyar oktatási és kulturális programokban.

14.SZÉLES EMESE

Közigazgatás, Adminisztráció A gazdasági végzettséggel rendelkező közigazgatási szakember egyben az ügyvitel és az önkormányzati eljárásrend szakértője. Többéves önkormányzati tapasztalata alkalmassá teszi a nemzetiségi önkormányzat munkájának hatékony támogatására.

Fő célja a görög nyelvi oktatási lehetőségeinek kiszélesítése vidéken.

15.TOPUZIDU JÁZMIN Sport, Ifjúság, Pályázatok

A 12 Évfolyamos Görög Iskola munkatársa azon görög-magyar fiatalok egyike, akik már bebizonyították rátermettségüket és elkötelezettségüket a közösség szolgálata iránt. A pályázatírásban szerzett rutinja nélkülözhetetlenné tette az iskola életében. A BCE II. éves hallgatója nemzetközi kapcsolatok szakon.

Fő célja a görög-magyar, illetve ciprusi-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlesztése.

16.KORANISZ LAOKRATISZ

Kormányzati kapcsolatok, Törvényhozás Filozófiából és szociológiából szerzett diplomát a Kliment Ohridszki Egyetemen. 2003-tól a FGÖ, 2007től az MGOÖ elnöke. Évtizedes munkájának elismeréseképpen ő került megválasztásra nemzetiségi szószólónak. Beloiannisz díszpolgára.

Fő célja, hogy parlamenti szószólói mandátumával érvényesítse a görög közösség érdekeit.

7

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Εκλογές

„KÖZÖS A CÉLUNK”

Syllogos–GIE–Kariatidák–Helidonaki–Romiosyni–A Görög Kultúráért Alapítvány programja A magyarországi görög közösség jövőjét szem előtt tartva, a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesület, a Görög Ifjúsági Egyesület, a Kariatidák Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesülete és a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület (a Romiosyni Kórus és A Görög Kultúráért Alapítvány támogatásával) 2014. augusztus 13-án szövetségre lépett, annak érdekében, hogy a 2014. évi nemzetiségi önkormányzati választásokon közös jelölteket állítson területi, fővárosi és országos szinten.

Tagjaink és jelöltjeink között mind a fiatalabb, mind az idősebb generáció képviselteti magát, szimbolizálva az általunk fontosnak tartott egységet, a magyarországi görögök egységét, hiszen így egészítjük ki egymást a munka, az élet és a hagyományőrzés terén.

Közös érdekünk és egyben célunk is, hogy közösségünket a következő 5 évben olyan testületek képviseljék, amelyek képesek a múlt hibáit kijavítani és a jövőben előrelépni.

Céljaink eléréséhez az alábbi feladatok megvalósítását érezzük kiemelkedően fontosnak, Budapesten és vidéken egyaránt:

1. „EMLÉKEZZÜNK”

- az első és a második diaszpóra síremlékeinek rendbehozatala és emlékmű állítása a második diaszpóra névtelenül eltemetett partizán hőseinek - emlékmű állítása a Görögség Háza kertjében a második diaszpóra halottainak tiszteletére

2. „CSALÁDFA”

- a magyarországi görögök létszámadatainak frissítése, a szórványban élő görögök felkutatása - az elmúlt harminc évben Magyarországra érkezett görög családok felkutatása és aktivizálása közösségünkbe

3. „NYELVÉBEN ÉL A NEMZET, ÍGY A NEMZETISÉG IS…” – NYELVOKTATÁS

- a görög nyelvoktatásban részt vevő tanulók létszámának növelése - a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola és a Nikosz Beloiannisz Általános Iskola szakképzett oktatói létszámának növelése - ennek érdekében szoros együttműködés az ELTE Újgörög Tanszékével egy újgörög tanári szak megalapítása céljából - tanáraink továbbképzése Görögországban - egy két tannyelvű óvoda létrehozása - görög-magyar (kétnyelvű) ifjúsági kiadványok megjelentetése, amelyek kiegészítő oktatóanyagok lennének a görög iskolában - nyelvi és hagyományőrző táborok Magyarországon és Görögországban - cserediákprogramok, ösztöndíj-lehetőségek diákjaink számára - felnőttoktatás - a görög történelem oktatása, kiemelt figyelemmel az első és a második diaszpóra történetére 4. HAGYOMÁNYŐRZÉS, KULTÚRA, SZABADIDŐ - filmklub újraindítása - ismeretterjesztő előadássorozatok (pl. a Kariatidák „Pireuszi Esték” előadásai) és kiállítások szervezése - gasztronómiai és ismeretterjesztő kiadványok (naptár, daloskönyv, receptkönyv stb.) kiadása - tehetséges fiatal görög művészek támogatása (közreműködés rendezvényeinken, képzőművészeti és fotókiállítások stb.)

- a görög hagyományőrző egyesületek utánpótlásának kinevelése (énekkar, zeneoktatás, néptáncoktatás), szakképzett oktatók közreműködésével, az ország görögök lakta településein - néprajzi és helytörténeti gyűjtemények létrehozása és bemutatása állandó kiállítás formájában - a „Neaniki Szkini” társulata korábbi előadásainak felelevenítése és bemutatása a görögök lakta településeken - drámaoktatás görög származású színészeink közreműködésével - a családi és sportnap hagyományának folytatása - pályázatok kiírása gyerekeknek (rajz, irodalmi stb.)

- a Syllogos Természetjáró Tagozata szervezésében kirándulások és történelmi emléktúrák kicsiknek és nagyoknak 5. „OLVASNI JÓ…” - KÖNYVTÁR - könyvtárunk (Bp. V. ker. Vécsey u. 5.) presztízsének visszaállítása - szakképesítéssel rendelkező, lehetőség szerint görög-magyar nyelven beszélő könyvtáros foglalkoztatása - a meglévő könyvtári állomány felmérése, bővítése - egy olyan hely kialakítása, ahol a szolgáltatások palettája mindenre kiterjed: kölcsönzés, másolás, e-könyvtár (elektronikus könyvtár) létrehozása és számítógép használata (szövegszerkesztés, nyomtatás, internet, adatbázisok stb.)

- a könyvtárat és az olvasást népszerűsítő programok szervezése

8

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Választások 6. „MÚLTUNK A JÖVŐNK…” - MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK KUTATÓINTÉZETE - az Intézet hatékony és eredményes működésének biztosítása - a magyarországi görögök történetének teljes körű kutatása - interjúk a görög nemzeti ellenállás és az 1946-49-es görög polgárháború még élő tanúival - görögök bevonása a Kutatóintézet munkájába - történelmi archívum és dokumentációs központ létrehozása - a kutatások eredményeinek írásban történő megjelentetése és ingyenes terjesztése közösségünk tagjai és intézményei számára - történelmünk ismertetése előadássorozatok, kiállítások, nyomtatott kiadványok formájában 7. TÁJÉKOZTATÁS… - ÚJSÁG - az Ellinizmosz újság időben történő eljuttatása az olvasókhoz - igényfelmérés az olvasók körében a témákat tekintve - aktuális és beharangozó hírek - több kétnyelvű cikk a nyelvet nem tökéletesen beszélő olvasók számára - szabad véleménynyilvánítás a lap hasábjain a sajtótörvény szabályainak keretein belül - olvasói levelek gyakoribb leközlése a lapban - több görög fiatal bevonása a lap szerkesztésébe - görög származású fiatal újságírók szakmai gyakorlata, továbbképzése Görögországban - reklámfelület biztosítása a laphoz mellékelten - banner elhelyezése az internetes oldalon 8. SEGÍTSÜK A RÁSZORULÓKAT… - SZOCIÁLIS ELLÁTÁS - idős, beteg és rászoruló honfitársaink felkutatása, segítése - Idősek Napközi Otthona és távlati célként Idősek Otthona létrehozása azok számára, akik magukra maradtak - szakképzett ápolóink, orvosaink és önkénteseink bevonása a szociális segítségnyújtásba - karitatív fellépések, rendezvények szervezése - idős honfitársaink köszöntése neves ünnepeiken (pl. 90. éves születésnap) 9. A fenti célokat csak EGY MŰKÖDŐKÉPES INTÉZMÉNYI RENDSZERBEN lehet megvalósítani - CIVIL SZERVEZETEK és ÖNKORMÁNYZATOK - független szakértők - pénzügyi átláthatóság - pályáztatás minden állás esetében - (amennyiben szükséges) külsős taggal kiegészített JOGI, ELLENŐRZŐ és PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG az országos testületben, mert ezek szakértői munkája elengedhetetlen - internetes közvetítés a közgyűlésekről - jegyzőkönyvek hozzáférhetővé tétele az interneten − több önkéntes munka a szervezetekben 10. „VALLÁSI HAGYOMÁNYAINK” - folyamatos együttműködés a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusával, annak belföldi és külföldi egységeivel, valamint a mindenkori Metropolitával 11. „KELL EGY OTTHON” – A GÖRÖGSÉG HÁZA - a Görögség Háza építési munkálatainak folytatása, ehhez pályázatok és anyagi források felkutatása - szakértői vezetés kialakítása, előnyben részesítve a magyarországi görög közösség megfelelő szakértelemmel rendelkező tagjait - folyamatos rendezvényszervezés, szövetségünk tagszervezeteinek együttműködésében egy „otthon” kialakítása, amit minden korosztály szívesen látogat, és kiveszi részét a görög kultúra ápolásában.

Kedves Honfitársaink, Választóink!

Ezen programpontjaink megvalósításához kérjük az Önök támogatását!

Kérjük, szavazzanak a Syllogos – GIE – Kariatidák – Helidonaki választási szövetség jelöltjeire!

Προς όλους τους ενδιαφερόμενους Αξιότιμοι Πρόεδροι και Εκπρόσωποι Αυτοδιοικήσεων και Οργανώσεων

Σας ενημερώνουμε ότι το περιοδικό μας εκδίδεται σε μηνιαία βάση. Στόχος μας είναι να προβάλλονται όλες οι Αυτοδιοικήσεις, Σύλλογοι και Οργανώσεις Ελλήνων της Ουγγαρίας.Για την επίτευξη αυτού του σκοπού παρακαλείστε να στέλνετε τα άρθρα και τις ανακοινώσεις σας στην ηλεκτρονική διεύθυνση του περιοδικού: ellinismos@hotmail.com

Είμαστε πρόθυμοι για μια στενή συνεργασία μαζί σας!

– Στείλτε μας τα σχόλια, τις παρατηρήσεις ή τις προτάσεις σας.

– Ενημερώστε μας για τις δραστηριότητες του Οργανισμού ή της Αυτοδιοίκησής σας,ή της επιχείρησής σας (Ανακοίνωση, Δελτίο Τύπου ή Πρόσκληση, κλπ ) – Η Συντακτική Επιτροπή παρακαλεί τους ανταποκριτές και τους αρθρογράφους του περιοδικού μας να αποστέλλουν τα άρθρα και τις ανταποκρίσεις τους στο όνομα της Βούλας Αυγουροπούλου.

Επίσης σας ενημερώνουμε ότι η ύλη του περιοδικού κλείνει την 1η του μηνός. Όλα τα άρθρα που δημοσιεύονται εκφράζουν την άποψη του συγγραφέα.Ο κάθε αρθρογράφος είναι υπεύθυνος για το περιέχομενο του γραπτού που δημοσιεύει. Η Σύνταξή μας έχει όμως το δικαίωμα να κάνει διορθώσεις ορθογραφίας,ύφους και σύνταξης. Η Συντακτική Επιτροπή του περιοδικού ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ

Minden, az újságunkban megjelenő vélemény kizárólag a cikkek íróinak nézetét fejezi ki. Minden cikkíró maga felelős a megjelent cikk tartalmáért.

Szerkesztőségünknek azonban joga van helyesírási és mondattani javításokat végezni.

Az ELLINIZMOSZ Szerkesztőbizottsága

9

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Πρόσωπα Μιχάλης Γκανάς … Αν θυμάμαι το χέρι σου, λέει, στη Σκόδρα, στη Μπάλατον, στο Μπελογιάννη την τριμμένη σαν χλαίνη αν θυμάμαι το χέρι σου που ‘τρεμε και κουδούνιζε το κουτάλι στο πιάτο κι αν θυμάμαι τα πόδια σου λέει με τ’ άκοπα νύχια, τους κάλους που σού ΄βγαζε ο αδερφός μου θυμάμαι και τις φωτογραφίες απ’ την Αμερική με τον Βασίλη, με τον Προκόπη, ντυμένοι στην πέννα, με χωρίστρα κι οι τρεις στο Boston, στο Worcester Framingham, εκεί που αθλούνται τώρα οι γιοι και τα εγγόνια σου….

Mihalisz Ganasz: … Hogy emlékszem-e - kérdi- a kezedre Szkutariban, a Balatonnál, Beloianniszban, kopott katonaköpenyedre emlékszem-e ahogy reszkető kezedben a kanál kocogott a tányér peremén és emlékszem-e a lábadra –kérdi - , a hosszú körmeidre, a tyúkszemeidre, amelyeket a bátyám szokott kivágni, emlékszem az Amerikából küldött fényképekre, a tipp-topp Vasziliszra, Prokopiszra, Bostonban, Worcesterben és Framinghamben, ott, ahol most a fiaid és az unokáid sportolnak….

Szabó Antigoné fordítása

Ένας μονόλογος του Ζήση Βλαχόπουλου Δεν είναι τυχαίο που η επιλογή μου έπεσε στο ποίημα του Μιχάλη Γκανά, γιατί όποιος διάβασε τη νουβέλα του ‘’Μητριά πατρίδα’’, ξέρει ότι ο Γκανάς έζησε με την οικογένειά του και στο χωριό Μπελογιάννης ως το 1954. Μέναμε στον ίδιο δρόμο και το πρωί όλα τα παιδιά της γειτονιάς πατούσαμε μαζί ως το γόνατο μες στις λάσπες (δεν υπήρχαν στην δεκαετία του ’50 πεζοδρόμια) για να πάμε στο σχολείο. Ο Γκανάς που ήταν μικρότερός μου, πήγαινε στην ίδια τάξη με τον Ζήση Βλαχόπουλο. Εγώ είχα συμμαθητή μου τον Κώστα Τσαντίνη, έναν άλλο αξιόλογο συγγραφέα και εκπαιδευτικό συνάδελφο. Κοινή μοίρα : Αυτά τα παιδιά ξεριζωμένα από τα χωριά της Μουργκάνας, κι εγώ απ’ των Αγράφων να περνώ, να πορεύομαι, μαζί με τους άλλους, τις νύχτες από τους γκρεμούς της Μουργκάνας, του Σμόλικα και του Γράμμου και να συναντηθούμε πρώτα στη Σκόδρα της Αλβανίας, να συνταξιδεύσουμε 12 μερόνυχτα θάλασσες και ωκεανούς, να μάθουμε γράμματα στο σχολείο του χωριού Μπελογιάννης, και να γράψει ο καθένας μας με τον δικό του τρόπο και τις δυνατότητές του τα βιώματά του, τα κοινά πάθη της γενιάς του εμφυλίου πολέμου. Στις 20 Αυγούστου, φέτος, ο Ζήσης Βλαχόπουλος τιμήθηκε με το βραβείο “Για την κοινότητα Μπελογιάννης”. Η Ελληνική Εκπομπή της Ουγγρικής Ραδιοφωνίας μετέδωσε σε δύο συνεχόμενες εκπομπές μια ενδιαφέρουσα συνέντευξη με τον Ζήση Βλαχόπουλο, μάλλον έναν μονόλογό του, τον οποίο είχα ηχογραφήσει με την ευκαιρία που του απονεμήθηκε το βραβείο. Δημοσιεύω μερικές σκέψεις, διαπιστώσεις της αφήγησής του. Είναι ένας συνειρμός σκέψεων στην ερώτησή μου αν θέλει να μιλήσει στην ουγγρική ή την ελληνική γλώσσα. Βαγγελιώ, γνωριζόμαστε 100 χρόνια όπως λέει ο λόγος. Και οι δυο σπουδάσαμε στο σχολείο του χωριού Μπελογιάννης, που ήταν υποχρεωτικό -όχι με την κακή έννοια, αλλά με την καλή- να ξέρουμε ελληνικά. Το χωριό ήτανε μια ελληνική κυψέλη, όπως ξέρεις κι εσύ. Τα Ουγγαρεζόπουλα για να μπορούν να επικοινωνούν, να παίξουνε το τσούλι

10

μαζί μας, έπρεπε να μάθουν ελληνικά. Τώρα θα έλεγα να μιλήσουμε ουγγαρέζικα για να μας καταλάβουν περισσότεροι, είναι πολύ δύσκολο όμως να κάμω ένα τέτοιο πράμα, γιατί θεωρώ τον εαυτό μου Έλληνα. Δε φταίνε οι νεώτεροι, δεν φταίνε τα παιδιά, ούτε ‘μεις φταίμε, που δεν μας καταλαβαίνουν, γίνεται μια μεγάλη αφομοίωση, όσο και να προσπαθούμε, και προσπαθήσαμε και μεις, και στο μέλλον θα προσπαθήσουμε, να τη σταματήσουμε είναι πολύ δύσκολο, μόνο να την αργοπορήσουμε μπορούμε. Αλλά όχι. Παρ’ όλο που θα πρότεινα να συνομιλήσουμε στα ουγγαρέζικα για να μας καταλάβουν, δεν μπορώ να το κάνω. Η μητρική μας γλώσσα είναι η ελληνική. Είμαι περήφανος που μιλάω ελληνικά. Πάντα λέω: Είμαστε τυχεροί στην ατυχία μας, ατυχία ήτανε που γεννηθήκαμε τότε στον καιρό του πολέμου και έπρεπε να φύγουμε, ήρθαμε εδώ. Και τώρα γίνεται μια μεγάλη αφομοίωση. Μπορεί να μη συμφωνάνε όλοι μαζί μου. Όμως εγώ έτσι το θεωρώ. Είμαι τυχερός στην ατυχία. Και το χωριό μας θα ήθελα να πω, πως μετά από εκατό χρόνια, όταν θα λένε, όπως λένε τώρα, ‘’οι ΄Ελληνες του 15ου , 18ου αιώνα, Σίνας κ.α.’’, θα λένε Έλληνες της Ουγγαρίας και χωριό Μπελογιάννης, γιατί έγινε σύμβολο, δεν μπορούμε να αλλάξουμε το όνομά του, καθώς θέλουν μερικοί. Είμαι περήφανος που μέχρι σήμερα έχει το ίδιο όνομα, πιστεύω να το διατηρήσουν. Όπως γνωρίζεις, έκανα και δήμαρχος. Πρώτα πρόεδρος μετά δήμαρχος. Από το 1985 μέχρι την αλλαγή. Ήμουν πρόεδρος, παρ’ όλο που εγώ δεν είχα καμιά σκέψη ποτέ να γίνω, με ενδιέφερε η πολιτική αλλά να γίνω πολιτικός, όχι. Είχα καλή τέχνη κι έβγαζα και καλά λεφτά, όταν το 1985 μου ζήτησαν να γίνω πρόεδρος. Τι να κάνω; ΄Ηρθαν οι κάτοικοι του χωριού , εμείς οι δυο τους γνωρίζαμε όλους, και απάνω στην αναμπουμπούλα, που έφευγε ο κόσμος, -ήτανε ο καιρός του επαναπατρισμού-, άδειαζε το χωριό, είχαμε και κόσμο που δεν κατείχε την ουγγρική γλώσσα, γι’ αυτό θέλανε να έχουμε κάποιον στην κοινότητα για να βοηθήσει. Εντάξει, λέω, 4 χρόνια, και μετά το κλείνουμε το μαγαζί. Ναι, όμως έρχεται η αλλαγή. Αρχίζουν να λένε ότι φεύγουνε οι ΄Ελληνες, δεν είναι έτσι τους απαντάμε. Βάζω υποψηφιότητα και το χωριό με ψήφισε. Μες στην μεγάλη αλλαγή, έγινα

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Πρόσωπα και δήμαρχος στο χωριό. Και για καλή μας τύχη, οι κάτοικοι, όχι μόνο οι Έλληνες, αλλά και οι Ούγγροι, αυτό πολύ λίγοι το ξέρουνε, είπανε αν ήτανε καλό το όνομα Μπελογιάννης μέχρι τώρα, Μπελογιάννης θα μείνει. Δεν είναι μικρό πράμα αυτό, γιατί, όπως γνωρίζεις αυτά έγιναν το1990, όταν και τα άσπρα τα περιστέρια δεν τα άφηναν να περάσουν απάνω από την Ουγγαρία γιατί ήταν σύμβολο της ειρήνης. Και τότε ήδη ήταν οι κάτοικοι και Έλληνες και Ούγγροι. ΄Ετσι έμπλεξα και ‘γω με την πολιτική μέχρι το 1998. Είχα την τύχη, να δεχτώ τον πρόεδρο της Ελληνικής Δημοκρατίας και της Ουγγαρίας, και τους δυο μαζί το 1998, δεν ήταν μικρό πράμα. Είχα την τύχη να κάνω την πρώτη αδελφοποίηση με ελληνικό δήμο. Είχα σκοπό να γίνει αδελφοποίηση με την Αμαλιάδα, αλλά είναι και πολύ μακριά και δύσκολο. Το 1992 πέρασε από το χωριό ο κ. Σγουρίδης, αντιπρόσωπος της Ελληνικής Δημοκρατίας στην κηδεία του ΄Ανταλ Γιόσεφ, είχαμε μια καλή συζήτηση, και τότε του ανέφερα την αδελφοποίηση και ότι θέλουμε δάσκαλο από την Ελλάδα. Τότε άρχισε να χτίζεται και ο ναός. Ο κύριος Σγουρίδης, αντιπρόεδρος της Βουλής, μου λέει: Θα σε βοηθήσω. Και όπως μας το έταξε, μας βοήθησε. Βέβαια υπήρχαν προηγούμενα, γιατί ο πρώτος πρέσβης που μας

βοήθησε ήταν το 1985 ο Οικονόμου, τον οποίο εγώ δεν τον συνάντησα προσωπικά, αλλά είδα τα γραπτά του. Προσωπικά ήρθε και επισκέφτηκε το χωριό μετά ο κύριος Καλπαδάκης, που ήσουν και συ μαζί του, και η γυναίκα του. Ήταν πάρα πολύ μορφωμένοι άνθρωποι. Εγώ δεν ξέρω τι έγινε στη Βουδαπέστη κι αλλού, αλλά στο χωριό ερχόταν συχνά ο κ.Δρακουλαράκος με τον Α’ Γραμματέα, τον Ράλλη. Μια φορά, όταν αυτά τα δυο άτομα ετοιμάζονταν να φύγουν, έμπαιναν στο αυτοκίνητό τους όταν τους λέει ο Γιάννης ο Σύρος: “Τι θα γίνει με τους αντιστασιακούς και τους τραυματίες πολέμου;” και απαντάνε: “Πάμε πίσω στο γραφείο”. Και μέσα σε δυο εβδομάδες έφερε κόσμο για να κάνουμε τις αιτήσεις αυτών των ανθρώπων. Στον Δρακουλαράκο χρωστάμε πολλά, καθώς και στον Ράλλη, γιατί ο Ράλλης έκανε τη δουλειά. Με έπαιρνε τηλέφωνο στις 6 το βράδυ ότι φτάνει στις 8. Και δουλεύαμε ως τα μεσάνυχτα. Χαρτιά και χαρτιά. Παρ’ όλο που ο Ράλλης κατάγεται από οικογένεια αριστοκρατική. ΄Ητανε ντόμπρος, έκανε πολλά. Μας βοήθησε. Θέλω να πω ότι η ελληνική πολιτεία, με δειλά βήματα άρχισε να μας ζυγώνει, αργά. Κάλλιο αργά παρά ποτέ, που λέει και η παροιμία, και μέρα με τη μέρα τους είχαμε καθημερινά εδώ. Κάθε εβδομάδα ήταν στο χωριό. Παρέα, αγκαζέ. Και έκαναν το παν και βοήθησαν πολύ τους κατοίκους του χωριού. Έτσι πήραν πολλοί την ελληνική ιθαγένεια. Κάναμε πολλά.

΄Ηταν απίστευτο, γιατί μέχρι τότε πηγαίναμε στην Ελληνική Πρεσβεία με έναν κόμπο, σαν να μας είχε σφαλίσει κάτι τον λάρυγγα. Και τώρα δεν πηγαίναμε εμείς, ερχόντουσαν αυτοί. Δεν ήτανε μικρό πράμα. Θυμάμαι, πήγαινες και εσύ μαζί τους, στις γιορτές στο Μίσκολτς και δω, έτσι είναι κυρία καθηγήτρια. Είχαμε καλές σχέσεις, δηλαδή μας ζύγωσε η ελληνική πολιτεία, μας δέχτηκε, παρ όλο που ήμασταν του σιδηρούν παραπετάσματος, γιατί όπως ξέρεις έφυγα 6 χρονών από την Ελλάδα, μου είχαν αφαιρέσει την ιθαγένεια, και την πήρα παρακαλώ, τον Φεβρουάριο του 1998, καθώς ξέρανε ότι ο πρόεδρος της Ελληνικής Δημοκρατίας θα επισκεφτεί το χωριό. Τέλος πάντων. Σε όσους ήταν δυνατό και μπόρεσαν, βοήθησαν. Τι να πω, κάναμε συζήτηση με τον κ.Σγουρίδη τότε, και του είπαμε δεν έχουμε δάσκαλο, και έτσι το 1996 ήμασταν οι πρώτοι που είχαμε δάσκαλο από την Ελλάδα. Είμαι περήφανος γι αυτό. Το 1992 το καλοκαίρι με παίρνουν τηλέφωνο, μέρα Δευτέρα, ο Κάλοτα (ο πρωτοπρεσβύτερος), και μου λέει, ότι είμαι ο τάδε, και ότι ο Μητροπολίτης έρχεται για επίσκεψη στο χωριό. Ευχαρίστως να τον συναντήσουμε, ποια μέρα; Τετάρτη. Εντάξει, ως το μεσημέρι σας περιμένουμε, γιατί είχα άλλη δουλειά στις 2. Κάλεσα το συμβούλιο να είναι εκεί, γιατί όταν ερχόταν κάποιος εδώ, δεν τον δεχόμουν μόνο εγώ. Μου λέει ο Μητροπολίτης: “Θέλω να δω τα μνήματα”. Για καλή μου τύχη, πριν δυο μέρες είχαμε κόψει τα χόρτα, πήγαμε και τα είδαμε. Μετά του λέω: “Σεβασμιώτατε, έχω μια παράκληση. Να πείτε τρία τρισάγια, γιατί εδώ δεν είναι όλοι άθεοι”. Και το έκανε. Και για αυτό είμαι περήφανος. Γιατί εσύ κι εγώ θυμόμαστε ότι στο χωριό είχαμε παπάδες. Εγώ δεν πιστεύω, αλλά του καθενός την πίστη την σέβομαι, και όλοι πρέπει να σέβονται των άλλων την πίστη. Δεν είναι αλήθεια ότι όλοι στο Μπελογιάννη ήταν άθεοι. Ήταν άτυχοι άνθρωποι και πίστευαν, όπως η γιαγιά μου, κι άλλοι. Και μου λέει να χτίσουμε ένα ναό. Του λέω να χτίσουμε, όμως εμείς λεφτά να δώσουμε δεν έχουμε. Μην ξεχνάτε ότι ζούμε στην Ουγγαρία, που μας δέχτηκε το 1948, όταν ο Δούναβης είχε μόνο μια γέφυρα και η Βουδαπέστη ήταν ερείπια. Το ψωμί ήταν με μερίδα. “Φέρε μια καμπάνα”. “Γιατί;” ρωτάει. “Γιατί είμαι ερωτευμένος με τις καμπάνες, η καμπάνα μου θυμίζει το χωριό που κατάγομαι”. Αυτό πολλοί λίγοι το ξέρουν στο χωριό. Δωρεά θα είναι, μου είπε, και μέσα σε μια εβδομάδα, έφερε την καμπάνα και χτίστηκε καμπαναριό πριν χτιστεί η εκκλησία. Τέλος πάντων, μου λέει: Θρησκευτικά στο σχολείο. Μίλα με τον διευθυντή, εγώ σ’ αυτό δεν θα επέμβω, αν υπάρχει θέληση είναι δουλειά του διευθυντή, είσαι ελεύθερος να αποφασίσεις εσύ. Μια μέρα μου λέει, ο Κάλοτα θα έχουμε βαφτίσια στις 14 Φεβρουαρίου, αλλά είναι μικρός ο χώρος στο σχολείο. Κανένα πρόβλημα, του λέω, να τα κάνετε στο πολιτιστικό κέντρο. Την Παρασκευή πήγα και ‘γω να δω τι γίνεται. Βλέπω στολίζανε. Παίρνω και ‘γω τις εικόνες, βάζω αριστερά το Χριστό και δεξιά την Παναγία. Με ρωτάει “αυτό από πού το ξέρεις;”. “Βρε ‘σύ, του λέω, εμείς έτσι μεγαλώσαμε”. Στα βαφτίσια ήτανε πάνω από 100 παιδιά. Θυμάσαι; Για όλα αυτά νιώθω περήφανος και τυχερός. Ότι ακολούθησε μετά ήταν φυσικό: να χτιστεί ο ναός, να επισκεφτούν το χωριό Μπελογιάννης Έλληνες και Ούγγροι υπουργοί, Πρόεδροι της Δημοκρατίας και ο Παναγιώτατος Οικουμενικός Πατριάρχης, κ.κ. Βαρθολομαίος.

Ευαγγελία Τσαρούχα

11

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Πολιτική

Ο Γ. Μαρίνος στον Σύλλογο Ομιλία και συζήτηση με τον Γιώργο Μαρίνο, μέλος του πολιτικού γραφείου της Κεντρικής Επιτροπής του ΚΚΕ, πραγματοποιήθηκε την Τετάρτη 17 Σεπτεμβρίου στα γραφεία του Συλλόγου. Ο Γιώργος Μαρίνος άνοιξε την ομιλία του ευχαριστώντας θερμά τον ελληνισμό της Ουγγαρίας για την στήριξη που έδειξε έμπρακτα στο κόμμα στις ευρωεκλογές. Τόνισε μάλιστα, πως οργανώσεις του ΚΚΕ δεν βρίσκονται μόνο στην Ελλαδα αλλά και σχεδόν σε όλες τις χώρες της Ευρώπης, στην Αυστραλία και την Αμερική. Συνέχισε κάνοντας μία αποτίμηση του παρόντος, επισημαίνοντας ότι ο καπιταλιστικός κόσμος βρισκόμενος σε ένα καθεστώς βαθιάς σήψης γίνεται έντονα επιθετικός, φέρνοντας παραδείγματα χωρών όπως η Ουκρανία, η Κύπρος, η Παλαιστίνη και το Ιράκ, χώρες πλούσιες και εν δυνάμει αυτάρκεις που όμως τα καπιταλιστικά συμφέροντα δεν τους επιτρέπουν να ζήσουν σε ένα καθεστώς που θα επιτρέπει στους λαούς τους να ζήσουν ειρηνικά. Το ίδιο, ανέφερε, συμβαίνει και με την Ελλάδα, μια χώρα με μεγάλο πλούτο σε αρκετούς τομείς, που δεν διοχετεύεται όμως στο λαό, και αυτή τη στιγμή έχει 1.500.000 ανέργους. Η θέση του ΚΚΕ είναι ότι αυτός ο πλούτος πρέπει να δοθεί σε αυτούς που πραγματικά τον παράγουνε. Έκανε ιδιαίτερη αναφορά στο ΣΥΡΙΖΑ, εξηγώντας ότι παρακολουθούν τη στάση του εδώ και καιρό απέναντι στα μεγάλα συμφέροντα, φέρνοντας για παράδειγμα την ομιλία στο Ελληνοαμερικάνικο επιμελητήριο όπου μιλήσαν ανοιχτά για κερδοφορία και ανταγωνιστικότητα, στοιχεία που μόνο στόχο έχουν τα επιχειρηματικά κέρδη και τον καπιταλιστικό δρόμο ανάπτυξης και για τον λαό προορίζονται ψίχουλα. Στη συνέχεια ανακοίνωσε τα μελλοντικά σχέδια του ΚΚΕ, όπου θα είναι η συνέχιση και κλιμάκωση της ταξικής πάλης με κύριους εκφραστές τα ΠΑΜΕ, ΠΑΣΥ, ΠΑΣΕΒΕ. Θα πραγματοποιηθεί μία δίμηνη πολύπλευρη εξόρμηση με έμφαση στην υγεία, παιδεία, φοροελαφρύνσεις για τους αδύναμους κ.α.. Η κατάληξη των κινητοποιήσεων θα είναι μια μεγάλη πανελλαδική συγκέντρωση που θα πραγματοποιηθεί τη 1η του Νοέμβρη. Βέβαια, τόνισε, σε περίπτωση εκλογών (σ.σ. πράγμα το οποίο θεωρεί αρκετά πιθανό) οι κινητοποιήσεις θα συνεχιστούν με την ίδια ένταση. Κλείνoντας μίλησε για την ανάγκη αντίστασης σε αυτά που συμβαίνουν γύρω μας, και, παρά το ότι μετά την ανατροπή των σοσιαλιστικών χωρών η κατάσταση στο παγκόσμιο κομμουνιστικό κίνημα είναι δυσχερής θα πρέπει να συνεχίσουμε να παλεύουμε, να διεκδικούμε για να χαράξουν οι λαοί τον δικό τους δρόμο ανάπτυξης που δεν θα έχει στόχο τα καπιταλιστικά κέρδη αλλά τις ανάγκες των ίδιων των λαών. Ακολούθησε συζήτηση όπου ρωτήθηκε για την επίσημη θέση του ΚΚΕ για τη θρησκεία, ξεκαθαρίζοντας ότι η θέση του κόμματος είναι ο διαλεκτικός υλισμός, όπου εξηγεί τη γέννηση του κόσμου όχι με βάση μια υπερφυσική δύναμη, αλλά σύμφωνα με την εξέλιξη της ύλης. Βέβαια, σέβεται και συζητά τη θέση και φιλοσοφία του κάθε εργαζόμενου. Σε ερώτηση για το παγκόσμιο κομμουνιστικό κίνημα σημείωσε οτι τα κουμμουνιστικά κόμματα έχει δεχθεί αλλεπάλληλες επιθέσεις παγκοσμίως. Κάποια κόμματα αναγκάστηκαν να αλλάξουν σύμβολα, κάποια διαλύθηκαν και κάποια ξαναφτιάχτηκαν από την αρχή. Ανέφερε ότι το ΚΚΕ άρχισε μιά σειρά συναντήσεων με τα αντίστοιχα κόμματα παγκοσμίως αλλά και ευρωπαικά, όπου ολοκληρώθηκε με την πρώτη ευρωπαϊκή κομμουνιστική συνάντηση και την ευρωπαϊκή κομμουνιστική πρωτοβουλία. Η προσπάθεια αυτή συνεχίζεται και σήμερα αποφάνθηκε η κοινή ανακοίνωση 60 κομμάτων για την κατάσταση στην Ουκρανία. Τέλος, ρωτήθηκε αν έχει βγει το συμπέρασμα για τον λόγο που έπεσε το σοβιετικό καθεστώς, απαντώντας ότι κατά τη διάρκεια του 18ου και 19ου συνεδρίου συσσωρεύθηκε ένας τεράστιος όγκος δεδομένων ο οποίος εξέτασε τις αιτίες της ανατροπής σε επιστημονικό επίπεδο και έβγαλε τα κατάλληλα συμπεράσματα. Ο Γιώργος Μαρίνος επαναβεβαίωσε την στήριξη του ΚΚΕ στην λέσχη των φίλων του ΚΚΕ ευχαρίστησε τους προσκεκλημένους για την φιλοξενία τους και την συμμετοχή τους στην συζήτηση.

12

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Πολιτική

MEGHÍVÓ

A Demokratikus Platform tájékoztatására a kisebbségi önkormányzati választásokra történő felkészüléssel kapcsolatban A választások közeledtével a megjelentek az interneten a görögség két jelöltállító szervezetének listái, valamint programjai.

Az alábbi gondolatokkal mint vitaindítóval szeretnénk meghívni minden érdeklődőt október 4-ére, 10 órakor a Syllogos helyiségébe, ahol tájékoztatást nyújtanánk platformunk elgondolásairól, programjáról a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban.

1.) A Demokratikus Platformot azzal a céllal hoztunk létre, hogy részt vegyünk a Syllogos választásain, és a szüleink, nagyszüleink történetének, harcainak, ideológiájának megfelelő választ tudjunk ajánlani a magyarországi görögség problémáira. A választásokon öt jelöltünk került a Syllogos 21 tagú testületébe, valamint kettő az öttagú elnökségbe. A vezetőségben munkánkat megkezdve kidolgoztuk, majd a testület elé tártuk, milyen elvek mentén és milyen célok érdekében tudjuk elképzelni a szervezet működését. A vezetőséggel való megvitatás után ezt a testület elé tártuk, amely kisebb javításokkal ugyan, de elfogadta javaslatainkat.

2.) A választások közeledtével kifejtettük elgondolásainkat a Syllogos elveinek mentén kidolgozott programmal történő megközelítését a választási időszaknak. Platformunk tagjai soha nem értettek egyet az elvek, programok, tervek, összehasonlítása, megvitatása helyett a személyeskedéseken, lejárató kampányokon alapuló választási harccal, amelyet sajnos a Syllogos vezetőségének közreműködésével figyelhettünk meg a közelmúltban a görögség különböző fórumain. Történjen az írásban, szóban, titkos felvételek közzétételével, homályos célozgatásokkal vagy ellenőrizhetetlen kijelentésekkel. Véleményünk szerint mindez az elvek és a programok hiányára világít rá.

3.) A Syllogos választásokat koordináló bizottsága az elnökség jóváhagyása nélkül választási szövetségek kötését kezdeményezte. A tárgyalásokból kihagyva Platformunk két vezetőségbeli tagját megállapodásra jutott egyéb szervezetekkel a választási listákról. A testület szavazásán egyéb javaslatok kizárásával megszavaztatták az ajánlott listájukat. Mint a Syllogos vezetőségének tagjai többször kértük, a demokratikus vezetés szabályainak betartását az elnökség többi tagjától. Kértük, hogy ne zárjanak ki bennünket sem a döntések, sem a szövetségek sem a jelölt listák előkészítéséből.

Megvizsgálva a jelöltlistákat egyértelműen látszik, hogy a látszatösszefogás miért a Platformunk tagjainak kizárásával valósult meg. Érthető ez, ha belegondolunk abba, hogy minden fórumon kihangsúlyoztuk: ellene vagyunk a kizárólag érdekek mentén létrejövő választási szövetségeknek. Nekünk nem a regnáló vezetőség leváltása az egyetlen célunk. Olyan választási szövetséget hozott

létre a Syllogos vezetőségének három tagja, -mely annyira széles, hogy nem fér bele a Syllogos egyik meghatározó platformjának tagsága -annyira megosztásellenes, hogy titkos megfigyeléseket tesz közzé az interneten -annyira demokratikus, hogy nem az elnökség, hanem egy külön bizottság hozza létre -annyira tiszteli a Syllogos alapszabályba szánt elveit, hogy programját annak kihagyásával alkotja meg.

4.) A felmerülő kérdés az – és ennek a megbeszélésére várnánk mindenkit sok szeretettel -, hogy milyen kisebbségi önkormányzatot képzelünk el.

-Milyen lesz az a szervezet, mely arra hivatott, hogy megtartsa a magyarországi görögséget? Milyen lesz az a görögség, amelyet meg fog tartani?

-Elégséges a görög nyelv - sajnos magukban az önkormányzati szervekben is megfigyelhetően hiányos – továbbadása, vagy felmenőink progresszív, demokratikus hagyományainak, antifasiszta, antikapitalista harcainak folytatója lesz?

Folytatódni fog az egy-két görögországi képzett tanáron és sok – ha mégannyira jóindulatú is – de nem megfelelően képzett magyarországi tanáron alapuló esti iskola, mely szinte ellehetetleníti nagyon sok érdeklődő részvételét az oktatásban?

Mi a lakóhelyek mentén az általános iskolákban tartandó Görögországból delegált tanárokkal folyó oktatás mellett vagyunk.

-Miről fognak szólni vezetőségének a vitái? Egy-két felső vezetőnk hatalom- vagy befolyás- esetleg üzleti érdek által vezérelt küzdelméről?

Helyi képviseleti tagok havi juttatást vagy költségtérítés motiválta érdeklődéséről?

Mi önzetlen fizetségmentes társadalmi felajánlásról álmodunk. E mellett szeretnénk látni a vitát a beszélgetést, a terveket. Felmérve a leginkább rászoruló társadalmi rétegek problémáit, a nyugdíjasokét, a munkanélküliekét, a fiatalokét.

Az eddig fizetségekre, költségtérítésekre, a nemzeti ünnepek öthatszor történő kínos megünneplésére költött milliók helyett, úgy képzeljük, hogy ugyanezekből a pénzekből szolidaritási alapot hozunk létre, támogatva a szociálisan rászorultakat, a fiatalokat pedig ösztöndíjakkal segítjük a tanulásban.

Platformunk szeretettel vár minden érdeklődőt. Szívesen látunk mindenkit és válaszolunk minden kérdésre, elveinkkel vagy programunkkal kapcsolatban. Λέσχη φίλων και οπαδών του Κ.Κ.Ε.

Προς τα μέλη της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων του Ζούγκλο Αγαπητοί μου συνεργάτες, Στις 12 Οκτωβρίου 2014 λήγει η θητεία μας ως εκλεγμένοι αντιπρόσωποι της Ελληνικής Εθνικότητας του Ζούγκλο. Θα διεξαχθούν νέες εκλογές για την ανάδειξη καινούριας Αυτοδιοίκησης. Ο ίδιος αποφάσισα να μην υποβάλλω υποψηφιότητα επανεκλογής μου λόγω ηλικίας και υγείας που τα τελευταία χρόνια επιδεινώθηκε σε μεγάλο βαθμό. Νομίζω πως σε όλη τη διάρκεια της θητείας μας δουλέψαμε τίμια και με ανιδιοτέλεια, προσπαθώντας να βοηθήσουμε όσο μπορούσαμε τους συμπατριώτες και τις συμπατριώτισσές μας που κατοικούν στο Ζούγκλο, έτσι ώστε να διατηρήσουμε τα ήθη, τα έθιμα και τις παραδόσεις μας, την ταυτότητά μας. Για την επίτευξη του σκοπού μας χρειάστηκε στενή επαφή με εσάς αλλά και για εμάς τα μέλη της Αυτοδιοίκησης να έχουμε μια καλή συνεργασία και από κοινού να αποφασίζουμε και να εκπληρώνουμε τις υποχρεώσεις μας. Σας ευχαριστώ για την άψογη συνεργασία που είχαμε όλα αυτά τα χρόνια κι εύχομαι σε όλους σας ολόψυχα καλή υγεία και δημιουργική δουλειά στο οικογενειακό και κοινωνικό σας έργο. Φιλικά, Θανάσης Ζιανός

13

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Συνέντευξη

Ohnhausz Katalin CIVILZUGLÓ képviselőjelöltje

-Mit kell tudnunk Önről és „görögségéről”?

1977-ben születtem Siófokon, ott nőttem fel és ott ismerkedtem meg férjemmel is, akivel 1997-ben költöztünk fel Budapestre.

Nekem ez nagy változás volt, neki kevésbé, hiszen a gyökereihez tértünk vissza. Férjem révén „számítok” görögnek. Nagyszülei 1948-ban érkeztek Magyarországra és gyermekeik még a Dohánygyárba születtek. Később Zuglóba költöztek, közel ahhoz a házhoz, amelyben most mi is lakunk. Az Ungvár utca és Kacsóh Pongrác út között épített lakótelepre számos görög családot telepítettek a hatvanas évek végén. A mai napig majd’ minden lépcsőházban van görög név, ezért van itt görög osztály, van a kerületben aktív több száz fős élő görög kisebbség.

-Gyerekei vannak?

Két lányunk van. Niki 13 éves és Lili, aki augusztus 15-én töltötte be a kilencedik életévét. Mindketten a Munkácsy Mihály Általános Iskolába járnak és a görög nyelvet a Zuglói Hajós Alfréd Általános Iskolában tanulják, ahol évtizedekre visszanyúló hagyománya van a kisebbségi görög nyelvoktatásnak.

-Hogy került közel a görögséghez?

A szorosabb kapcsolatom a görögséggel a lányok görögnyelvtanulásával kezdődött. Mi itthon sajnos nem beszéltük a nyelvet, de szerettem volna a tanulásban segíteni őket, ezért beiratkoztam a Vécsey utcai iskolába, ahol közel egy évig tanultam.

Ezután az ott megszerzett alapokat egy barátnőm, Aphrodite Papadopoulu (Angelidou) segítségével csiszolgattuk...és még nincs vége.

-Mennyit tudott nem görögként átvenni és átültetni a görög hagyományokból a családi életbe?

Igyekszem, igyekszünk minél többet. Férjem a nyelvtudást nem, de a hagyományok ismeretét és szakácsként a gasztronómiában való jártasságát adja. Én pedig, mivel saját temperamentumommal könnyen összeegyeztethető volt a görög, tanulom a nyelvet, táncolom a gyerekekkel együtt a nemzet táncait és igyekszem belopni a mindennapjainkba akár csak a zenével, a dalokkal a görög nyelvet.

Mit emelne ki a gyereknevelés kapcsán a görögség tekintetében?

Fontosnak tartom, hogy büszkék legyenek a gyökereikre, hogy továbbvigyék a nyelvet, a hagyományokat mindkét oldalról.

Ebben sokat segítenek a népismereti órák, a néptánc, és táncházak, a zuglói rendezvények, és nem utolsósorban a görög barátok, akik a környékünkön laknak és napi kapcsolatban vagyunk. Gyerekeink együtt játszanak a játszótéren, együtt tanul-

14

nak, és nyaranta együtt táboroznak. Itt a parkban nyáron nagy az élet. Felnőttek és gyerekek esténként mind együtt vagyunk.

Az itt élő idősebb generációval is jó a kapcsolat. A napokban voltam egy barátnőm édesanyjánál, lyait tanulom.

akitől a pitasütés forté-

-Hogy került a politika közelébe?

Említettem a temperamentumomat... Közösségi emberként folyamatosan keresem azokat a dolgokat, melyek a környezetemben élők életét jobbá, könnyebbé tehetik és teszek is ezek megvalósítása érdekében. Valószínűleg ebből kifolyólag talált meg a CivilZugló Egyesület azzal a kéréssel, hogy az idei önkormányzati választáson a lakóhelyem szerinti körzetben induljak képviselőjelöltként. Az induláshoz támogató aláírásokat kellett összegyűjtenem, amit itt a körzetben személyesen tettem.

Bekopogtam ismerősökhöz, ismeretlenekhez, jártam fiataloknál, időseknél és volt olyan is, hogy engem keresett meg egy idős görög házaspár, hogy szeretnének aláírni nekem, és örülnek, hogy elindulok. Jó érzés az emberek szeretetével és bizalmával ily’ módon találkozni. Az Egyesület sokat dolgozott már eddig is Zuglóban. Fontosnak tartjuk a zöldterületek védelmét, a kerület hangulatának megőrzését, a közösségépítést, támogatjuk a helyi kisközösségi eseményeket, utcabálokat, garázsvásárokatmelyek által a lakosok megismerik egymást, együttműködő, egymás érdekeit jobban képviselő közösséggé válnak. Jól kidolgozott programunk megalkotásában segítség volt az itt lakókkal való élő kapcsolatunk, hiszen az eddig szervezett programjainkon mindig szívesen hallgattuk meg a problémákat, véleményeket, javaslatokat.

-Továbbra is képezi magát, nem szállt ki az iskolapadból?

Jogi asszisztens végzettségem mellett jelenleg pedagógiai és családsegítő területen folytatom tanulmányaimat. Anyaként fontosnak tartom az óvoda/iskola és a szülők,-egyes esetekben a családsegítő szolgálat és a nevelési tanácsadó- közti gyorsabb, hatékonyabb kommunikációt.

A testületbe való bekerülésem esetén a kerületi oktatás lesz a fő területem, emellett természetesen egyéb problémák megoldásában is szívesen segítek mindenkinek.

D.D.

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20° Olympos

Εκδηλώσεις

ΠΡΟΣΚΛΗΣΗ

H Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας σας καλεί στον εορτασμό της 74ης επετείου του ιστορικού ΟΧΙ το Σάββατο 25 Οκτωβρίου 2014 και ώρα: 19.00 στο Πολιτιστικό Κέντρο József Attila (Bp. XIII. kerület József Attila tér 4.). Θα λάβει μέρος το χορευτικό συγκρότημα από την Ελλάδα του Συλλόγου “Μέγας Αλέξανδρος” Γηγενών Μακεδόνων Θέρμης Θεσσαλονίκης

Άντρεα Παπαγεωργίου Έκθεση ζωγραφικής

Εγκαινιάστηκε η έκθεση της Άντρεα Παπαγεωργίου την Τρίτη 3Ο Σεπτεμβρίου στις 18.οο στη Βιβλιοθήκη Ξένων Γλωσσών (V. Molnár u.11) με τη συνδιοργάνωση των Ελληνικών Αυτοδιοικήσεων Βουδαπέστης, 2ου Διαμερίσματος και της Βιβλιοθήκης. Η έκθεση θα είναι επισκέψιμη ως τις 1Ο Οκτωβρίου, τις καθημερινές 10:00-20:00.

Νίκη Παπαδοπούλου Έκθεση γραφιστικής

Παρασκευή 3 Οκτωβρίου

17.30

Αίθουσα Τόλναϊ του Θεάτρου Μάντατς

Madách Színház, Tolnay Szalon,VII. Erzsébet krt.29-33. Την έκθεση ανοίγει η Βέρα Παπ και διαρκεί εως τις 26 Οκτωβρίου.

15

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

1η Συνάντηση Εθνικοτήτων Η Πρώτη Συνάντηση Εθνικοτήτων της Ουγγαρίας πραγματοποιήθηκε 12-13 Σεπτεμβρίου στο Ceglédbercel με τη συμμετοχή των 13 αναγνωρισμένων εθνικοτήτων που υπάρχουν στην Ουγγαρία, μαζί και η ελληνική, στην οποία πήραν μέρος οι υφυπουργοί Οικονομικών και Ανθρωπίνου Δυναμικού, οι πρόεδροι των Εθνικών Αυτοδιοικήσεων και οι εκπρόσωποί τους στο Ουγγρικό Κοινοβούλιο. Στη διάσκεψη που πραγματοποιήθηκε με την οργάνωση του Υπουργείου Ανθρωπίνου Δυναμικού, συζητήθηκαν θέματα που αγγίζουν τις μειονότητες και μεταξύ άλλων, ο εκπρόσωπος της ελληνικής εθνικότητας, κ.Λαοκράτης Κοράνης, έθεσε το θέμα χρηματοδότησης του νεοσύστατου Κέντρου Ελληνικού Πολιτισμού. Στη διημερίδα πήραν μέρος και ο αντιπρόεδρος της Πανουγγρικής Αυτοδιοίκησης κ.Αθ.Σιανός με τον υπεύθυνο του γραφείου, κ.Κωνσταντίνο Χριστοδούλου.

16

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Spártai küldöttség látogatása a Páneurópai Piknik 25. évfordulóján A görögországi Spárta városa és Sopron közötti jó kapcsolat már 18 éves múltra tekint vissza. A különböző országokban megrendezett nyári diákolimpiákon, diákjátékokon való közös részvétel, de leginkább az 1996-os soproni diákolimpia indította el a két város közötti hivatalos levelezést, baráti kapcsolatfelvételt, és találkozást. A soproni görög kisebbségi önkormányzat megalakulása után még aktívabb lett a közös programok kialakítása.

A két város amatőr „öregfiúk” focicsapata már korábban szintén kötött egymással baráti szerződést. Létrejött egy diákcsere kapcsolat is a soproni középiskolák diákjai és a spártai gyerekek között.

A testvérvárosi szerződés kibontakozásában és létrejöttében nagy szerepe volt dr. Fülöp József egykori alpolgármester és Abdai Géza alpolgármesternek, Ilias Trakakis és Szabó Pálné Ikonomu Eleni munkájának.

Spárta és Sopron között a testvérvárosi szerződést 2008. szeptember 17-én írták alá Sopronban, melyet dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere és Patsilivas Hristos Spárta alpolgármestere látott el kézjegyével.

Az eseményen jelen volt Firtl Mátyás, Sopron országgyűlési képviselője, Abdai Géza, Havas András, dr. Simon István alpolgármesterek, Koranis Laokratis az Országos Görög Önkormányzat elnöke, továbbá a Spártából érkezett 32 fős küldöttség és Sopron város intézményeinek, civil szervezeteinek vezetői.

A kölcsönösség jegyében 2009 novemberében utazott Spártába a soproni delegáció, hogy megerősítse a testvérvárosi szerződést.

A következő években folytatódott a rendszeres kapcsolattartás. Énekkarok, fúvós zenekarok, futballcsapatok, középiskolás diákok látogattak el egymás városába és spártai delegáció is részt vett a Páneurópai Piknik 20. évfordulóján.

2014-ben a Páneurópai Piknik 25. évfordulóján rendezendő megemlékezésekre Sopron városa meghívta mind a 11 testvérvárosát. Spárta Önkormányzata örömmel tett eleget a 2014. augusztus 17-21. közötti meghívásnak.

A küldöttség vezetője Ilias Trakakis – a ΔΕΥΑΣ igazgatója volt, tagjai Eustratios Kokkoros alpolgármester, Georgia Galanopoulou, Ioannis Karmoiris önkormányzati képviselők és családtagjaik voltak.

A csoportnak gazdag programban volt része. Augusztus 18-án Budapestre látogatott, ahol sok szeretettel fogadta őket Koranis Laokratis. Az ő kalauzolásában megismerkedtek az Országos Görög Önkormányzat és a Görög Iskola munkájával, beszélgettek és eszmét cseréltek a görög- és magyarországi görögség helyzetéről. Az elnök kíséretében meglátogatták az Országházat, ahol részletes és élményekben gazdag bemutatásban volt részük, és tájékoztatást kaptak a kisebbségi szószóló munkájáról is. Ezután budapesti városnézésen vettek részt.

Másnap a Sopron város által szervezett hivatalos programokon vettek részt.

Sétahajózást tettek a Fertőn, majd ellátogattak a Páneurópai Piknik helyszínére, ahol megtekintették a programokat és meghallgatták a miniszterelnök, Orbán Viktorral folytatott beszélgetést is.

Augusztus 20-án Beloiannisz faluba utaztak. Itt Vlahopulosz Ziszisz és Nikolovszki Hrisztosz elmesélte a falu történetét, és bemutatta a kiállítást.

Ezután megtekintették a falu templomát is. Balatoni kirándulással színesítették és zárták aznapi programjukat.

Az eseményeken a csoport kísérői Tomopulu Andromáhi, Asbóth Imre, Zügn Anna és dr. Tengölics Tamás voltak.

17

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Σύρος

Η αρχόντισσα των Κυκλάδων

Με το που ζυγώνει το πλοίο στο λιμάνι και αντικρύσει ο ταξιδιώτης τους δύο χαρακτηριστικούς και αμφιθεατρικά κτισμένους λόφους, του Σαν Τζώρτζη των καθολικών αριστερά και της Ανάστασης των Ορθοδόξων δεξιά, καταλαβαίνει πως αυτό το νησί έχει κάτι το ξεχωριστό. Αργότερα που θα βαδίσει στους δρόμους του θα διαπιστώσει πως η μεγαλοπρέπεια και η παράδοση κυριαρχούν παντού. Δεν στάθηκε λοιπόν τυχαίο πως η πρωτεύουσα της η Ερμούπολη στέφθηκε και πρωτεύουσα των Κυκλάδων. Πρώτος ο Όμηρος την αναφέρει στην Οδύσσεια με το όνομα Συρίη γράφοντας: «Νήσος τις Συρίη κικλήσκεται ει που ακούσεις Ορτυγίης καθύπερθεν όθι τροπαί κελίοιο». Μερικοί αποδίδουν εκεί το όνομα του νησιού άλλοι πάλι το στηρίζουν στους Φοίνικες που ξεκινώντας από την Τύρο “οργώνανε” τις θάλασσες για να πουλήσουν τα εμπορεύματά τους. Και αυτό γιατί φθάνοντας στα νότια του νησιού στην σημερινή ομώνυμη παραλία του Φοίνικα αντικρύζοντας τους λόφους αναφώνησαν “Σουρ” που στην γλώσσα τους σημαίνει βράχος. Βασικά η ιστορία του νησιού μπορεί να χωρισθεί σε τρείς περιόδους. Στην πρώτη βλέπουμε τους Κάρες και τους Λέλεκες (2800 – 2200 π.χ.) να δημιουργούν τον πρωτοκυκλαδικό πολιτισμό. Στην δεύτερη Ενετοί και Τούρκοι από 300 χρόνια (περίπου) ο καθένας οι μεν πρώτοι να δημιουργούν και οι δεύτεροι να είναι μεν επιφυλακτικοί γιατί το νησί βρίσκεται υπό την προστασία του Πάπα (Ιzola del Papa) αλλά και της Γαλλίας όμως αυτό δεν εμποδίζει τον Καπουδάν Πασά το 1617 να κάψει τον Σαν Τζώρτζη και να κρεμάσει τον καθολικό Επίσκοπο Ανδρέα Κάργα γιατί δεν φανέρωνε τους ιερείς του που πάλευαν τους Τούρκους. Όμως η σημαντικότερη περίοδος για το νησί ξεκινά από το 1822 με τις πιο άθλιες συνθήκες για να ανεβεί στον κολοφώνα της δόξης του από το 1830 έως και το 1880 (Θα λέγαμε μισός χρυσός αιώνας του Περικλέους). Άθλιες γιατί στο νησί φθάνουν ξεριζωμένοι πρόσφυγες που κατάφεραν να γλυτώσουν το κεφάλι τους από τα τούρκικα σπαθιά και μαχαίρια από την Σμύρνη από τις Κυδωνιές από την Χίο από τα Ψαρρά κατηφορίζουν με την ελπίδα για μία καινούρια ζωή. Ρακένδυτοι, πεινασμένοι ζητούν καταφύγιο στην Σύρο. Συμβούλια – παρασυμβούλια από τους ντόπιους. «Και τώρα τι θα κάνουμε με αυτούς; Μη βρούμε και τον μπελά μας» . Αυτή η στιχομυθία από τους αρμόδιους άρχισε να κυλά μέσα στο χρόνο. Αληθινή; Ψεύτικη; Πάντως η Σύρος δεν πήρε ενεργό μέρος στον αγώνα γιατί ούτε πλοία διέθετε ούτε πολύ πλούσια ήταν. Κάποια στιγμή κάποιοι σκέφθηκαν ότι θα έπρεπε να βρουν τρόπους για να τους βοηθήσουν αφού και αυτοί ήσαν Έλληνες. Να τους δώσουν χώρους δεν γινόταν αφού ήσαν ιδιόκτητοι «Χτίστε μες την θάλασσα» τους είπαν και αυτοί άλλο που δεν ήθελαν. Άρχισαν να μπαζώνουν την θάλασσα που έφθανε τότε

18

μέχρι το Δημαρχείο. Χτίζουν επάνω τους τις πρώτες παράγκες. Νιώθουν την ανάγκη να ευχαριστήσουν το θεό για αυτή τους την μεταμόρφωση και κτίζουν το 1823 την πρώτη τους εκκλησία δίνοντας της ανάλογο όνομα Μεταμόρφωση που είναι και η σημερινή Μητρόπολη. Φτιάχνουν κτίσματα, δρόμους. Δημιουργούν μία καινούρια πόλη. Όμως πρέπει να της δώσουν και όνομα. Έτσι λοιπόν στις 24/6/1826 συγκεντρώνονται δημογέροντες κ.λπ. στο προαύλιο της Μεταμόρφωσης και δια βοής αποδέχονται την πρόταση του Λουκά Ράλλη να ονομασθεί η πόλη Ερμούπολη προς τιμή του κερδώου και λογίου θεού της αρχαιότητας Ερμή. Χάρις στο εμπορικό τους πνεύμα και τις γνωριμίες που διέθεταν με την Ευρώπη οι Χιώτες αλλά και από τη τεράστια ανάπτυξη των συντεχνιών το νησί άρχισε τις πρωτιές σε σχέση με την υπόλοιπη ελεύθερη Ελλάδα

1) Στο οικονομικό επίπεδο: Τελωνείο, Χρηματιστήριο, Βιομηχανίες, Ναυπηγείο.

2) Στο κοινωνικό επίπεδο: Πρώτο Νοσοκομείο, Σχολές Απόρων 3) Στο πολιτιστικό επίπεδο: Πρώτο θέατρο. Το Θέατρο Απόλλων χτίζεται σε σχέδια του διάσημου ιταλού αρχιτέκτονα Πιέτρο Σαμπό το 1861 όμοιο σε μικρή μορφή με την Σκάλα του Μιλάνου 4) Στο μορφωτικό επίπεδο: Πρώτο Γυμνάσιο (Με τον Βενιζέλο και τον Ανδρέα Συγγρό να φοιτούν σε αυτό) 5) Στον συνδικαλισμό : Με την πρώτη απεργία να γίνεται στην Σύρο το 1869 Πολλά ήσαν τα ονόματα που έλαμψε η φήμη τους όπως και για το θρυλικό τέκνο της, τον Μάρκο Βαμβακάρη που έκανε σε όλο τον κόσμο γνωστό το νησί με την «Φραγκοσυριανή». Το τραγούδι αυτό έχει ιδιαίτερη σημασία γιατί είναι βγαλμένο από την φαντασία του και δεν αφορούσε ούτε την πρώτη του γυναίκα που τον απάτησε αλλά ούτε και την δεύτερη που ήταν Συριανή. Σήμερα, στην Άνω Σύρο λειτουργεί το Μουσείο Μάρκου Βαμβακάρη, ως φόρος τιμής στον μεγάλο συνθέτη που περιλαμβάνει διάφορα σπάνια αντικείμενα, χειρόγραφα με σημειώσεις, μια πλούσια συλλογή από φωτογραφίες από τη ζωή του, με την οικογένειά του και τα μαγαζιά όπου έπαιζε στην Αθήνα και τον Πειραιά, καθώς και βιβλία με την ιστορία της ρεμπέτικης και λαϊκής μουσικής. Εξω ακριβώς από το μουσείο βρίσκεται και η πλατεία Μάρκου Βαμβακάρη, με την προτομή του συνθέτη. Ιωάννης Ν. ΒΡΟΥΤΣΗΣ Δημοτικός Σύμβουλος Δήμου Σύρου - Ερμούπολης

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Σκονάκι ατζέντα Πολιτιστική

PROGRAMAJÁNLÓ 2014. október

ZENE

Mydros -

www.mydros.hu

Miklós Művelődési :00, Csepel Radnóti 10. 04. szombat 18 sz utca 2.) ház (Bp. 1214 Vénu tila Lakótelep rencváros József At Fe , :00 18 t ba om sz 10. 10. áz utca 3/b.)

IX. kerület Toronyh Közösségi Ház (Bp. Ünnep OXI. József :00, Görög Nemzeti 10. 25. szombat 19 et József Attila tér zpont (Bp. XIII. kerül Kö i és lőd ve Mű tila At 4.)

Fanari

iko örtök 19:00, Gyrad 10. hó minden csüt lyok útja sarok) irá -K r, Pünkösdfürdő ye eg sm ká Bé III. p.

(B iko Estia baton 19:00, Gyrad 10. hó minden szom tor Hugo utca 35.)

(Bp., XIII. kerület, Vic

Zeys - www.zeys.hu

rnap 13:00 Gyradiko 10. hó minden vasá ályok útja sarok) r, Pünkösdfürdő - Kir ye eg sm ká Bé III. (Bp. aliobuzuki.net

Palio Buzuki - www.p

áb Bál” Budaörs -20:00, „Görög-Sv :00 15 t ba om sz .

06 10. os tánccsoport működik az Ellinism (Templom tér). Közre

s

raki Sarantis Mantzou urakis.hu

www.sarantismantzo

Balkan Fanatik

ely :00, Hódmezővásárh 10. 04. szombat 22 ) Dunakeszi (Fő tér 10. 05. vasárnap, lek 10. 18. szombat, Fü :30, Székesfehérvár 17 ap rn sá 10. 19. va Tata 10. 23. csütörtök, lotája. :00, Művészetek Pa 20 10. 25. szombat mor Marcell utca 1.)

(Bp. IX. kerület, Ko

GYEREKPROGRAMOK

KIÁLLÍTÁS

09. 30-tól 1 0. 10-ig. Pa pageorgiu A Idegennyelv ndrea kiállítá ű Könyvtár sa az Orszá Á triumában (B gos Nyitva: H-P p., V. kerüle . 10:00-20:0 t, Molnár u 0. szombat tc a 11.).

–vasárnap szünnap Gö

rög Kultúrá

é

rt Alapítvá 10. 10-22-i ny rendezé g Görög Örö sében kség című Könyvtár R kiállítás az endezvényt O rszágos Ide ermében. gennyelvű (Bp. V. kerü let Molnár u tca 11.). Nyi tva: H-P.10 :00-20:00

EGYÉB

ányzata Magyarországi Görögök Országos Önkorm rendezésében

p OXI. József At•10. 25. szombat 19:00 Görög Nemzeti Ünne tér 4.). Fellépők: Attila f tila Művelődési Központ (Bp. XIII. ker. Józse Syllogos Gigenon Makedonon Görögországi Syllogos Tragilos Seron és a Thermis Thessalonikis Megas Alexandros

TV, RÁDIÓ GÖRÖG NYELVŰ AD

ÁSAI

10. 02. csütörtök 12:30 , M1. Rondó.

10. 03. péntek, ismétl és, 06:30 Duna TV. 10. 16. csütörtök 12:29 , M1 Rondó.

10. 17. péntek 06:30, ismétlés, Duna TV. 10. 30. csütörtök 12:30 , M1. Rondó 10. 31. péntek 06:30, ismétlés Duna TV 10. hó minden csütö rtök 13:00-13:30. Az MR4 rádióban hallható a görög nyelvű műsor. Minden szomb aton ismétlés 00:01 (Közép hullámon a 873 vagy 11 88 khz.)

Bobpálya Visegrádon -sínes és medres- (Viseg rád, Nagyvillám.

Telefon:06-26-397-397). Nyitva mindennap 10:00-18:00, 500 Ft egy lesiklás.

Bobpálya Budapesten -medres- (XI. kerület a 7-es út 7 km-nél.

Telefon:061-310-41-22). Nyitva mindennap 10:00-től sötétedésig.

Római Kalandpark (Budapest, III. kerület, Szen tendrei út 189., telefon: 0630-615-68-89). Nyitva változó, időjár ástól függően.

Díszmadár-kiállítás, Zákányszék (Szeged környéke), Madárkert - díszállatés kisállatpark. Nyitva mindennap 10:00-18:0 0.

A pásztorok világa, Magyar Mezőgazdaság i Múzeum (Budapest, XIV. kerület, Vajdahunyad vár). Νyitv a 12:00- 20:00.

Kiállítás és óriás társasjáték, Magyar Mező gazdasági Múzeum (Városliget, Vajdahunyad vára). Νyitva: hétfő kivételével mindennap, 10:00-17:00, telefon: 061-363-27-11 www.mmg m.hu Óriás Pitypang - családi délelőtt, E10 Közö sségi és Kulturális Színtér (Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 10.). Νyitva tartás: október 4-től mindennap 10:30 -12:30.

EGYHÁZi Egyetemes Patriarchatus - www. nápoly

Konstanti

osz t Hierothe I. ának Szen s tu á rh a i utca 55., x c zági E rület, Vá e k .

V ., p Magyarors olnája (B István káp és Szent emelet 1.) ntisztelet.

0, Esti Iste :0 8 1 t let, a b Istentiszte den szom 0 Hajnali :0 9 10. hó min 0 p a rn den vasá 10. hó min és s Apostol rgia. ent Lukác 10:00 Litu z S , 0 :0 0 ombat 1 10. 18. sz . ta ünnepe Evangélis tus.hu

patriarcha

Kapcsolattartó: Stefanidu Janula tel.: +36 70 31 20 783 e-mail: stefaniduj@gmail.com

19

Όλος ο κόσμος...μια Ελλάδα

Bakonyi görög emlék a II. világháború korából 75 évvel ezelőtt tört ki a II. világháború: 1939. szeptember 1. napján támadta meg Németország Lengyelországot. Magyarország csak jóval később (az anyai ágon a pesti görög Muráty-családból származó gróf Teleki Pál miniszterelnök 1941. április 3-án bekövetkezett tragikus halála után) lépett be ebbe a világháborúba, melynek magyar hadseregében a magyarországi görög családok leszármazottai közül többen is katonai szolgálatot teljesítettek. E görög családok közé tartozott a Szakelláriosz/ Sacelláry-család is: egyik ifjú tagjuk 1940-től egy magyar elitalakulat katonája lett, és ennek okán érdemes rögzíteni az alábbi történeti adatokat. Kozaniból jött Magyarországra a Szakelláriosz/Sacelláry-család: e görög város múzeumának legfelső emeletén láthatóak a XVIII-XIX. század fordulójáról az itteni Szakelláriosz-házból származó igen díszes bútorok, a szobabelsőt ékesítő szőnyegek, szőttesek, értékes háztartási eszközök, és a korabeli fegyverek is.

Kozani főterén áll az e családból származó görög hazafi Georgiosz K. Szakelláriosz (1767-1838) mellszobra. A pesti görög Sacelláry Demeter (?-1855) unokája volt idősebb Sacelláry György (1856-1940), aki a Magyar-Görög Kereskedelmi Kamara elnökeként sokat tett a Trianon utáni magyar-görög kapcsolatok fejlesztéséért: 1940. június 27-én hunyt el, és a szentmiseáldozatra a pesti görög templomban került sor 3 nappal később. Idősebb Sacelláry György gyászjelentésén szerepel az unokája, legifjabb Sacelláry György neve is: az ő katonaéletével kapcsolatos a Bakony görög emléke.

A bakonyi Papod-hegyen 2013 októbere óta egy különlegesen szép, fából épített kilátó áll: ez egyben egy olyan emlékhely is, melynek görög vonatkozása is van! „Vitéz Bertalan Árpád” nevét viseli a kilátó: ez a magyar katona volt a honvédség elit alakulatának, a különleges kiképzésben részesülő ejtőernyős egységnek megszervezője és kiképző parancsnoka. A magyarországi görög családból származó Sacelláry György (Budapest, 1919-?) huszárból lett a fenti ejtőernyős alakulat tagja: a II. önálló huszárszázadban szolgált, és innen helyezték át az ejtőernyősökhöz. Az ejtőernyősök elitalakulat voltát igazolja az is, hogy egy 1997-ben készített dokumentumfilmben Szabó József, az öreg korában is nagy táncos (aki 1932-ben nyert először táncversenyt Budapesten) egy dokumentumfilmben (többek között) büszkén beszélt arról is, hogy 1939-1942 között pápai ejtőernyős volt a később „vitéz Bertalan Árpád I. honvédejtőernyős zászlóalj” különítményben. (1)

Legifjabb Sacelláry György neve nagyapja gyászjelentésén.

A kilátó egy tragédia emlékhelye is! 1941. április 12-én a Délvidékre indult bevetésre öt géppel az ejtőernyős zászlóalj: a vezérgép azonban közvetlenül a felszállás után lezuhant.

A katasztrófában a repülőgép személyzete, Bertalan Árpád parancsnok és 15 ejtőernyőse hősi halált halt. Szerencsés túlélője volt e balesetnek (többek között) Sacelláry György is, aki 1940-től zászlósként volt a tagja a pápai ejtőernyős ezred 79 fős tisztikarának. (2) De nézzük az előzményeket! 1940 júliusában 500 újonc vonult be leendő ejtőernyősnek: e válogatott legénységből is

20

csak 200 maradhatott meg a kiképzés végére. (3) Sacelláry György (Budapest, 1919- ?) édesanyja Bárczy Judit volt. (4) E családi vonatkozású Bárczy-adat azért is fontos, mert Bárczy János írta meg a „Zuhanóugrás” (Bp., 1981.) címet viselő könyvet, melyben feldolgozta a fenti ejtőernyős különítmény történetét is. Bárczy János ezt rögzítette: „A második világháború előtt már létezett egy pápai központtal létrehozott ejtőernyős különítmény, mely később a „vitéz Bertalan Árpád I. honvédejtőernyős zászlóalj” nevet viselte. 1940-ben Sacelláry György tartalékosként tagja volt ennek az elitalakulatként jellemezhető magyar honvédejtőernyős alakulatnak: speciális kiképzést jelentett ez akkoriban (még inkább, mint ma, hiszen a repülés akkoriban még valódi kuriózum volt). Sacelláry Györgyöt érdekes arcéle és kreol bőre miatt ejtőernyőstársai a „Görög” névvel illették.”. (5) Megítélésem szerint ez a becenév egyértelműen arra utal, hogy Sacelláry György mesélhetett a katonatársainak görög eredetű felmenőiről. „1941. április 12-én Veszprémben szörnyű baleset következett be: a 101-es gép belseje váratlanul lángba borult, majd berobbant. Ekkor veszítette életét (számos bajtársával együtt) az első magyar ejtőernyős egység legendás parancsnoka, vitéz Bertalan Árpád őrnagy, és az az ejtőernyős is, aki a kimenekült ugyan a gépből, de visszament az őrnagy megmentése érdekében. A megmenekült 8 ejtőernyős egyike volt Sacelláry György is.” (6) 1941. április 12-i katasztrófa kapcsán néhány körülményt érdemes megismerni: a katonák felszerelése a háternyőn kívül vászontokba helyezett géppisztoly, rohamkés, pisztoly, némi lőszer és élelem volt, mentőernyőt senki nem vihetett magával. A négy szállítógépet kitűnő pilóták vezették: Kelemen Károly százados, Gelencsér Ferenc főhadnagy, Szálkai Sándor törzsőrmester és Kurcz Róbert főhadnagy.

A személyzet többi tagja, a másodpilóták, a rádiósok, a hajózó szerelők és fedélzeti lövészek mindannyian kiválóan kiképzett katonák voltak. Az indulás eseményeit így összegezte a „Haditechnika” című folyóirat szerkesztője, Sárhiday Gyula: „A bevetési parancs 15 óra 45-kor géptávírón érkezett délután 17 órára a 3. hadsereg parancsnokságától, így 16.

45-kor a deszant beszállt, majd a pilóták, és a motorok bemelegítése után megindultak.”. Szokolay Tamás segédtiszt így írt a visszaemlékezésében: ,A gép belsejében a katonák a kétoldalt elhelyezett padokon ültek. A gép hátsó harmadában voltak kétoldalt az ajtók, melyeken a beszállás és kiugrás történt. A gépben mindenki ült, csak hárman álltunk a két, egymással szemben levő ajtó között. A bal oldali ajtónál

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Όλος ο κόσμος...μια Ελλάδα Bertalan őrnagy, a jobb oldalinál Majthényi főhadnagy állt. Én kettőjük között helyezkedtem el a hátsó géppuskalövész állása alatt. Bertalan őrnagy és Majthényi főhadnagy kezdte volna az ugrást, ez lett volna a jeladás a többi gépnek.”

A baleset leghitelesebb leírását Sárhiday Gyula hadtörténeti tanulmányában találjuk: „Motorhiba nem volt, a gép a hangárok vonalában felemelkedett. Az E 103 éppen indult a nekifutásnak, az E 102 gurulásban volt, az E 104 megindult, amikor a vezérgép hirtelen meredeken kezdett emelkedni felfelé, elvesztette sebességét, 50-60 (más adat szerint 100 m felett) magasságban átbillent, majd kissé lógó jobb szárnnyal csúszott lefelé. Lapos szögben, de működő motorokkal siklott, és nem befúródva, hanem érintve a talajt, csúszott. A gép légcsavarjai leszakadtak, a jobb motor levált és benyomódott a kabin oldalába, az alsó burkolat feltépődött, az alsó géppuskaállás leszakadt, majd a kiömlő benzin a forró alkatrészektől lángra lobbant.” „Mi történik a baleset után a lángba boruló gép belsejében? Hogyan sikerül onnan nyolc főnek kisebb-nagyobb égési sérülésekkel kimenekülnie?

Majthényi főhadnagy, aki baloldalt állt, még zuhanás közben kinyitotta kinyitotta az ajtót. Neki ezen keresztül az első másodpercekben sikerült kijutnia. Követte őt Sacelláry zászlós és Szokolay Tamás főhadnagy. Benkő István repülőlövész szakaszvezető a géppuskaállásból a gép oldalán lecsúszva menekült a tomboló tűzből. Rajtuk kívül még négyen maradtak életben, ők a belső térből törtek ki a lángtengeren keresztül. Emlékezésükből érdemes egy-egy részletet kiragadni!” Bakó István szakaszvezető így fogalmazott a megmeneküléséről: „Emlékezetem szerint a zuhanás pillanatában kivágódott az egyik ajtó, s maga mögé zárta Bertalan Árpád őrnagyot, aki így nem tudott menekülni. A másik ajtón keresztül néhányan kijutottak a szabadba. . . . A tűz pokolian perzselt. Kétségbeesett dühvel rántottam ki rohamkésemet, s magam mellett többször végighasítottam a gép vászonból készült oldalát. Feltárult hát előttem a menekülés útja . . . Félig eszméletlenül, iszonyú kínok között jutottam át a gépet körülvevő lángokon.” Székely Sándor szakaszvezető, századhírvivő ekként emlékezett meg a balesetről: „A földet érést okozta ütődéstől a padlón tehetetlenül heverő katonák többsége a pilótafülke ajtajához vágódott . . . Közben a láng belekapott az overallomba, s lágyékig le is égett rólam, közben természetesen a lábaim is megégtek. . . . Ekkor a gép oldala, mely vászonból volt, leégett, s látni lehetett a tüztengert, mely körülvette a gépet.” (7) Apokaliptikus baleset következett be: legifjabb Sacelláry György megmenekülése ebből a lángtengerből igazi csoda volt!

Források: (1) Vetítő: Just a gigolo. In.: HÍR TV 2011. augusztus 3. 14-15 óra; (2) Huszár János: Honvéd ejtőernyősök Pápán 1939-1945. a Magyar Királyi „vitéz Bertalan Árpád” Honvéd Ejtőernyős Ezred története Pápa, 1999. 186. o.; (3) Huszár János: Honvéd ejtőernyősök Pápán 1939-1945. a Magyar Királyi „vitéz Bertalan Árpád” Honvéd Ejtőernyős Ezred története Pápa, 1999. 36. o.; (4) Bene - Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003. 497. o. ; (5) Bárczy János: Zuhanóugrás Bp., 1981. 261., 268. o.; (6) Huszár János: Honvéd ejtőernyősök Pápán 1939-1945. a Magyar Királyi „vitéz Bertalan Árpád” Honvéd Ejtőernyős Ezred története Pápa, 1999. 54. o.; (7) Huszár János: Ejtőernyős krónika (1938– 1941). In.: Veszprémi Történelmi Tár. 1989. II. 110. o.

21

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Σκονάκι

Έναρξη της καινούριας σχολικής χρονιάς Kedves Szülők, Nagyszülők és Olvasók!

Kedves mostani és jövőbeli Diákjaink!

Az új tanév kezdetével szeretnénk Veletek megosztani néhány információt és jó hírt.

A 2014/15-ös tanévben a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolában már most 33 gyerekkel bővült az iskolai diáklétszám :) Soha nem volt még a görög nyelvet és népismeretet tanulni vágyó vendégtanulók száma ilyen magas!

Országszerte a fővároson kívül is, folyamatosan egyre több elszórtan élő görög tanulót vonunk be az oktatásba.

Folytatódik az együttműködés a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának másik iskolájával, a N. Belojannisz Általános Iskolával, biztosítva a falu diákjainak a felsőbb osztályok elvégzésének lehetőségét.

A tavalyi tanévben többen is részt vettek a magyar és a görög állami nyelvvizsgákon görög nyelvből minden korcsoportból és minden szinten. A vizsgákra az iskola vizsga előkészítő csoportjaiban készülhettek fel, ezek a csoportok idén is elindultak. Különös figyelmet kap az iskola munkatervében a görög érettségire való felkészülés. Iskolánk az egyetlen az országban, ahol a 9.-12. évfolyamot elvégezve lehetősége van a tanulónak görög nyelvi érettségire felkészülni, és vizsgázni közép és emelt szinten.

2015. májusában ismét sor kerül a Thesszaloniki Egyetem Görög Nyelv Központja által szervezett egynyelvű “Ellinomatheia” vizsgákra, iskolánk központjában, mint a Thesszaloniki Egyetem magyarországi kihelyezett vizsgaközpontjában.

Az ELTE Újgörög Munkacsoportjával fenntartott kitűnő kapcsolat eredménye, hogy idén több diákunk is 1. évesként kezdett görög nyelvet és irodalmat hallgatni, továbbá a speciális igényű diákok oktatásának megszervezése, és görög vizsgaanyagok elkészítése. Nagy örömünkre, idén is ellátogat hozzánk a tanszék vezetője, Solti Dóra, hogy a görög oktatásról beszélgessünk.

Sikeres EU oktatási projekt nyertes partnere iskolánk, amely keretén belül az Iskola diákjai, különösen az elszigetelt, vagy az Iskola tagozataitól messze élő tanulók, interneten keresztül tanulhatnak görögül középszinten (B1, B2). A projektben részt

22

vesznek a tanulókon kívül oktatóink és oktatást segítő munkatársaink is.

Idén újjászerveztük a szülői munkaközösséget, lelkes szülő részvételével az ország több részéről. Célunk a szülők bevonása az iskola mindennapi életébe, rendszeres tájékoztatás, kapcsolatfelvétel az egész országban, szülők véleményének, javaslatainak hangot adni, és a közösség bővítése és erősítése.

Minden diákunkat szeretettel várunk heti egyszer mindenki számára nyitott órára, ahol a nyelvi és népismereti tananyagot interaktív módon, egymást megismerve, zenével, beszédfejlesztő, és játékos feladatokkal, drámajátékokkal dolgozzuk fel.

Folytatódik az iskola tananyagának és tankönyveinek kidolgozása és fejlesztése, a 12 évfolyam mindegyikén tavasszal jelennek meg új kiadványaink (tankönyvek és munkafüzetek) az Emberi Erőforrások Minisztériuma együttműködésével, továbbá online tananyagok és eszközök, és hanganyagok készítése EU programok támogatásával.

Görögországi tankönyveket és CD-ket is tudtunk vásárolni az iskola pályázataiból.

Nagy örömünkre a MGOÖ által nyert nemzeti pályázat keretein belül iskolánk oktatója is részt vett a Thesszaloniki Egyetem tanártovábbképző programján.

A hagyományokat követve a görög nemzeti évfordulók alkalmából rendezett ünnepségeken idén is részt vesznek diákjaink, tanáraik felkészítésével.

Hamarosan elkészül az iskola új honlapja is, addig is híreinket olvashatjátok az iskola hivatalos facebook oldalán: https://www.facebook.com/pages/12-%C3%89vfolyamosG%C3%B6r%C3%B6g-Iskola/305113596348520?ref=bookma rks Jó tanévet kívánunk minden tanulónknak!

Janakakisz Nóra, a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola munkatársai nevében

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Σκονάκι

Sikeresen zárultak 5 sikeres pályázat, 1.400.000.- Forint, 1 cél: Iskolánk tanulóinak a lehető legtöbbet biztosítani.

A 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola a 2013-2014-es pályázati időszakban ezeket érte el.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden évben lehetőséget nyújt nagyobb projektek megfinanszírozására, amelyet egy többé-kevésbé bonyolult pályázati útvonalon lehet elnyerni.

Az Országos Görög Önkormányzat már több éve él ezzel a lehetőséggel, hasonló sikerekkel, és tavaly az Iskola is belevágott nagy terveinek megvalósításába a program segítségével.

Hogy mik valósultak meg a pénzből?

Emlékeznek májusi nagy sikerű színdarabunkra, Arisztophanész Békéjére? Például az. És az iskolai tanévzáró ünnepségünkre, ahol kicsik és nagyok vidám produkcióikkal búcsúztatták a tanévet? Igen, az az esemény is.

De ki ne hallott volna már a mesés Tsaf-Tsouf Nyári Táborról, ami számos, egészen pontosan 85 magyarországi görög gyereknek tette felejthetetlenné a nyarát, mentesítve a szülőket az utazás és az ott tartózkodás minden költségétől.

Továbbá egyik projektünk során tankönyveket rendeltünk Görögországból, amiből diákjaink képezhetik tovább magukat, hogy sikeresen nyelvvizsgázhassanak akár még az idei tanévben.

Iskolánk honlapja is nagy változásokon ment keresztül, hogy azt felhasználó barátiabbá, tartalmasabbá és modernebbé tudjuk varázsolni Önöknek.

Ezeket a programokat mind az EPER pályázatokból finanszíroztuk. A munka fáradtságos volt, sok időt igényelt, nagyon precíznek kellett lenni. De a sikerért és a sok köszönetért és gyermek mosolyért, ami a programok megvalósulása után ért minket, megérte.

A pályázatokat Janakakisz Nóra igazgatónővel írtuk, sokszor hosszú órákon, akár hétvégéken is át, akinek ezúton is köszönöm segítségét és remek ötleteit. Továbbá megemlíteném Kipru Mirandát is, aki mint gyakorlott pályázó, végig hasznos tanácsokkal látott el.

2014. szeptember 29.

Topuzidu Jázmin Xénia

50 görög fiatal találkozója Minden évben egy szerencsés diákja a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolának abban a megtiszteltetésben részesülhet, hogy a görög állam egy programja keretében három hetet tölthet el Athénban.

A Világ Görög Diaszpóra Szervezetének rendezésben, az „50 görög fiatal találkozója” névre hallgató eseményre a világ minden pontjáról ’delegálnak’ az országok egy görög származású, gimnazista korú fiatalt. A gyerekek fő feladata egy diákparlament modellezése, de emellett számos más elfoglaltságot szerveznek nekik.

A magyar küldött, iskolánk képviselője Fülöp Demoszthenész volt, beloianniszi tagozatunk tanulója.

Demi élménybeszámolójában mesélt nekünk kalandos utazásáról, új barátairól, a kirándulásokról és a mindennapjairól kint, a görög fővárosban, ahova most először jutott el. Afrikai, kanadai, lengyel és még Dubaiból érkezett gyerekek is voltak. Legkedvesebb emlékei közé sorolja a minden napos görög ének- és tánc órák, majd a záró esten való fellépés a népviseletekben.

Rengeteg kiránduláson vettek részt, meglátogatták a Delphoi jósdát, voltak Spártában, Nafplioban, Aegena-szigetén.

A kezdeti bátortalanságok után büszkén mesélte, hogy mennyit használta a görög nyelvet, mennyit tanult és fejlődött ezen a pár héten.

Az Ő saját szavaival zárnám a cikket, és az Iskola nevében mi is szeretnénk megköszönni a Magyarországi Görög Nagykövetségnek, hogy ilyen páratlan lehetőséget nyújtottak diákunknak. „Az élményeimért köszönetet szeretnék mondani a Magyarországi Görög Nagykövetségnek, a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolának valamint a szüleimnek.

Görögország…Egy percig sem éreztem, hogy idegen helyen vagyok. Úgy éreztem a saját közegemben vagyok. Ott ahonnan származom. Hiszen innen származom.

Köszönöm, hogy ezt is felfedezhettem magamban. „ Fülöp Demosztenész Topuzidu Jázmin Xénia

23

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Καινούρια δασκάλα

στο σχολείο μας

Συνέντευξη με την Ντόρα Χριστοδούλου / Interjú Christodoulou Dórával Χαίρομαι πολύ που βρισκόμαστε εδώ και σε καλωσορίζω στη Βουδαπέστη! Θέλεις να μου πεις πώς βρέθηκες εδώ; Γεια σου, χαίρομαι πολύ που σε συναντώ! Πρώτη φορά βρέθηκα στην πόλη για ακαδημαϊκούς λόγους.Πραγματικά ερωτεύτηκα αυτή την πόλη! Στη συνέχεια μέσω κάποιων γνωριμιών που έκανα κατά τη διαμονή μου εδώ επέστρεψα για εργασία.

Örömmel üdvözöllek, Isten hozott Budapesten. Hogy kerültél ide?

Szia, örülök, hogy megismerhetlek! Először tanulmányi okokból kerültem Budapestre. Valósággal beleszerettem a városba. Utána, az itteni ismerőseimen segítségével jöttem vissza dolgozni.

Ακαδημαϊκούς λόγους; Χμμμ..είναι πολύ ενδιαφέρον… Μπορείς να μου πεις λίγα λόγια για σένα και τις σπουδές σου; (γέλια) Βεβαίως, ήμουν εισηγήτρια στο παγκόσμιο συνέδριο Γνωστικής Ψυχολογίας που φέτος πραγματοποιήθηκε στη Βουδαπέστη. Είμαι απόφοιτη του Παιδαγωγικού Τμήματος Δημοτικής Εκπαίδευσης του Εθνικού και Καποδιστριακού Πανεπιστημίου Αθηνών. Και είμαι μεταπτυχιακή φοιτήτρια στο Χαροκόπειο Πανεπιστήμιο με κατεύθυνση την Παιδαγωγική Ψυχολογία, με ερευνητικά ενδιαφέροντα την χαρισματικότητα, την δημιουργικότητα και τα μαθηματικά.

Tanulmányi okok….hmmm, ez érdekes..Mondanál néhány szót a tanulmányaidról? Hol, és mit tanultál? (nevet) Természetesen. Referens voltam a Kognitív Pszichológiai világkongresszuson, amelyet idén Budapesten rendeztek. Az athéni Kapodisztriaszi Egyetem Tanítóképző Intézetében végeztem. Jelenleg posztgraduális tanulmányaimat folytatom a Harokopioszi Egyetemen.

Szakirányom a gyerekpszichológia. Ezen kívül a tehetséggondozás, kreativitás, és a matematika érdekel.

Δασκάλα δηλαδή! Και τι κάνει λοιπόν μια δασκάλα στον ελεύθερό της χρόνο; Ελεύθερο χρόνο; Τι είναι αυτό; (γέλια) Αστειεύομαι! Η αλήθεια είναι ότι καταπιάνομαι με πολλά πράγματα που τελικά δεν μου μένει πολύ ελεύθερος χρόνος... Αλλά στο χρόνο λοιπόν που έχω καθημερινά μου αρέσει πολύ να διαβάζω, να παίρνω νέες ιδέες και γνώσεις σχετικά με εκπαιδευτικά θέματα. Είμαι στη συντακτική επιτροπή δύο περιοδικών της Ελληνική Μαθηματικής Εταιρίας οπότε αφιερώνω πολύ χρόνο ,αγάπη και μεράκι σε αυτό. Επίσης ασχολούμαι τους χορούς και τον θεατρικό αυτοσχεδιασμό. Αυτά είναι κάποια από τα πράγματα που γεμίζουν την καθημερινότητά μου.

Szóval tanítónő vagy! És mivel foglalkozik egy tanítónő a szabad idejében?

Szabadidő?! Az meg mi? (nevet). Csak viccelek! A valóság az, hogy sok mindennel foglalkozom, és így végül kevés szabadidőm marad....Viszont szeretek olvasni, új ötletekkel, tudással gazdagodni az oktatással kapcsolatos témákban.

Görög Matematikai Társaság két lapjának a szerkesztőségi tagja vagyok, így sok időt, szeretetet, odaadást szentelek ennek. Foglalkozom a tánccal, és színpadi improvizációval.

Ezek töltik ki a hétköznapjaimat.

Τι καινούργιο μπορείς να προσφέρεις στο 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών Ουγγαρίας; Από ότι έχω δει το σχολείο έχει δύο κύκλους γνώσης αυτό της ελληνικής γλώσσας και της λαογνωσίας, ως λοιπόν δασκάλα ελληνικών και Ελληνίδα νομίζω ότι μπορώ να προσφέρω πολλά. Κύριος και κοινός στόχος είναι η γνώση της γλώσσας και του ελληνικού πολιτισμού μέσα από παιχνίδια, καινοτόμες δράσεις και βιωματικές δραστηριότητες. Κάτι που έχω δει ότι είναι ήδη στο έργο του σχολείου, επομένως θεωρώ ότι μπορώ να προσφέρω και να συνεχίσω αυτό που ήδη γίνεται.

24

Mivel tudsz hozzájárulni a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Iskola sikeréhez? Úgy láttam az iskolának két nyelvtanítási és országismereti oktatásciklusa van. Mint újgörög tanító, és görög anyanyelvű, úgy érzem, sok mindennel hozzá tudok járulni az iskola sikeres munkájához. A cél a játékok, újító cselekedetek, és tapasztalaton keresztül a nyelvismeret, és a kultúra elsajátítása. Azt szeretném folytatni, ami az iskolában már megvalósult, és úgy gondolom, hogy ebben jelentősen részt is tudok vállalni.

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Σκονάκι

1η Παγκόσμια Ολυμπιάδα Ελληνισμού Φέτος από 11-14 Σεπτεμβρίου οργανώθηκε στο Βουκουρέστι, η πρώτη Παγκόσμια Ολυμπιάδα Ελληνισμού και Ελληνικής Γλώσσας. Η Ολυμπιάδα πραγματοποιήθηκε υπό την αιγίδα του Υπουργείου Παιδείας και της Βουλής της Ρουμανίας, της Βουλής των Ελλήνων και της Ένωσης Ελλήνων Ρουμανίας. Η σημαντική αυτή διοργάνωση, στην οποία συμμετείχαν Έλληνες και Ελληνόφωνοι από τη Ρουμανία, Ουγγαρία και λοιπές χώρες των Βαλκανίων, υπήρξε ο καρπός συνεργασίας των Προέδρων του Ελληνικού και Ρουμανικού Κοινοβουλίου, κ. Μεϊμαράκη και κ. Zgonea.

To κύριο μέρος της διοργάνωσης έλαβε χώρα στο Μέγαρο του Κοινοβουλίου, ενώ πραγματοποιήθηκαν παράλληλες εκδηλώσεις στην Εθνική Στρατιωτική Λέσχη, στο Εθνικό Κολέγιο I. L. Caragiale, στο Εθνικό Μουσείο Φυσικής Ιστορίας και σε κεντρικό ξενοδοχείο του Βουκουρεστίου Σε αυτό το πολύ σημαντικότατο γεγονός συμμετείχε και το 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών Ουγγαρίας με έναν εκπαιδευτικό και ένα μαθητή. Στην 1η Παγκόσμια Ολυμπιάδα Ελληνισμού συμμετείχε και το 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών Ουγγαρίας στις 10 Σεπτεμβρίου 2014 στο Βουκουρέστι. Το κύριως μέρος της διοργάνωσης έγινε στο Μέγαρο του Κοινοβουλίου, ενώ πραγματοποιήθηκαν παράλληλες εκδηλώσεις στην Εθνική Στρατιωτική Λέσχη, στο Εθνικό Κολέγιο, και στο κεντρικό ξενοδοχείο του Βουκουρεστίου. Βασικός σκοπός της Ολυμπιάδας ήταν να εντρυφήσουν Ελληνόπουλα από τη Ρουμανία, Ουγγαρία, Μολδαβία, Βουλγαρία, καθώς και παιδιά Ρουμάνων που ζουν στην Ελλάδα, στην ελληνική γλώσσα και τον πολιτισμό. Την πρώτη ημέρα των εκδηλώσεων, πραγματοποιήθηκε η έναρξη της Παγκόσμιας Ολυμπιάδας Ελληνισμού, στην οποία συμμετείχαν, μεταξύ άλλων, ο Ρουμάνος Υφυπουργός Παιδείας για τις Μειονότητες, ο καθηγητής Kiraly Andras Gyorgy, ο Υφυπουργός για την Τριτοβάθμια Εκπαίδευση, Δρ. Gigel Paraschiv, η Γενική Επιθεωρητής της Ρουμάνικης και Ελληνικής Γλώσσας, Δρ.

Mina Maria Rusu, και ο Γραμματέας του Ρουμάνικου Κοινοβουλίου, κ.

Nicolae Mircovici. Παράλληλα, χαιρετισμό απηύθυναν ο Πρέσβης της Ελληνικής Δημοκρατίας στη Ρουμανία, η Α.Ε. κ. Βασιλοκωνσταντάκης Γρηγόριος, και ο Βουλευτής και Πρόεδρος της Ένωσης Ελλήνων Ρουμανίας, Δρ. Dragos Gabriel Zisopol. Την τελευταία μέρα της διοργάνωσης πραγματοποιήθηκε η επίσημη τελετή της Ολυμπιάδας, την οποία χαιρέτησαν, πέραν των προαναφερομένων, ο Υπουργός Παιδείας της Ρουμανίας, καθηγητής Δρ. Remus Priscopie, η Υφυπουργός Παιδείας, καθηγήτρια Liliana Preoteasa, ο Γενικός Επιθεωρητής, καθηγητής Constantin Traistaru, ο Πρόξενος της Ελληνικής Δημοκρατίας στη Ρουμανία κ. Νικόλαος Καραλέκας, η Πρόξενος της Κυπριακής Δημοκρατίας, κ. Μαρία Ξενοφώντος – Χρύστου, ο Γενικός Πρόξενος της Ρουμανίας στη Θεσσαλονίκη, Δρ. Martin Ladislau Salamon, καθώς και ο Βουλευτής Ρεθύμνου και Γραμματέας του Προεδρείου της Βουλής των Ελλήνων, Γιάννης Κεφαλογιάννης. Χαρήκαμε που μπορέσαμε και λάβαμε μέρος στο διαγωνισμό. Ελπίζω του χρόνου να ξαναβρεθούμε… Φώτιος Κολλάτος εκπαιδευτικός

Είχα την ευκαιρία να λάβω μέρος σ’αυτήν την ολυμπιάδα με την βοήθεια του εκπαιδευτικού μου, Φώτη Κολλάτου. Σ’ αυτό το διαγωνισμό έλαβαν μέρος μαθητές από την Μολδαβία, Βουλγαρία, Ελλάδα , Ρουμανία και Ουγγαρία. Ήμασταν περίπου 45 με 50 παιδιά. Την πρώτη μέρα γνωρίσαμε τους δασκάλους και τα παιδιά από τις υπόλοιπες χώρες. Στην τελετή έναρξης της Ολυμπιάδας στο Κοινοβούλιο μας μίλησε και ο πρόεδρος, κ. Ντράγκος Γκαμπριελ Ζησόπουλος, και άλλοι υπουργοί της Ρουμανίας, και στη συνέχεια γράψαμε το διαγώνισμα σε μία πολύ ωραία αίθουσα του κοινοβουλίου. Μετά το διαγώνισμα, μας πήγαν επίσκεψη στο κοινοβούλιο που ήταν θαυμάσιο και τεράστιο, όλοι μείναμε άφωνοι. Το ίδιο βράδυ μας είχαν οργανώσει μια ελληνική βραδιά στην Εθνική Στρατιωτική Λέσχη, οπού φάγαμε, χορέψαμε και διασκεδάσαμε πολύ ωραία. Την επόμενη μέρα πήγαμε εκδρομή στα Καρπαθία, σ’ενα τεράστιο κάστρο, μετά επισκεφτήκαμε την πόλη του κύριου προέδρου Ζησοπούλου, την Prahova, και το βράδυ πήγαμε μια βόλτα στο παλιό κέντρο της πρωτεύουσας. Στης 13 Σεπτεμβρίου δηλαδή το Σάββατο ξεκινήσατε τη μέρα μας με την τελετή απονομή βραβείων. Η τελευταία μας μέρα ήμασταν λίγο στενοχωρημένοι γιατί ξέραμε ότι πέρασε το χρόνο και δεν ξέρουμε πότε θα ξαναβρεθούμε… κάναμε ακόμα μια τελευταία βόλτα στην πόλη και με ωραίες αναμνήσεις ξεκινήσαμε πίσω για Βουδαπέστη. Με τον Φώτιο Κολλάτο είμαστε πολύ περήφανοι που εκπροσωπήσαμε το 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών Ουγγαρίας σ’αυτήν την μεγάλη και σημαντική 1η Διεθνή Ολυμπιάδα Ελληνικής Γλώσσας που οργανώθηκε στο Βουκουρέστι της Ρουμανίας. Ελπίζουμε το χρόνου να ξαναπάμε με μια μεγαλύτερη ομάδα. Θα ήθελα να πω ένα μεγάλο ευχαριστώ στο 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών Ουγγαρίας όπως και στην διευθύντρια του σχολείου, στην Νόρα Γιαννακάκη, που μου έδωσε την ευκαιρία να λάβω μέρος σ’αυτό διαγωνισμό. Νίτσιος Ιωάννης μαθητής

Αποχαιρετισμός του κ. Σταματέκου, Πρόξενου της Ελλάδας στην Ουγγαρία Αγαπητέ Κύριε Σταματέκο, Σας ευχαριστούμε πολύ για την αγάπη και την συνεργασία σας όλα αυτά τα χρόνια! Σας ευχόμαστε καλή συνέχεια και ελπίζουμε να σας ξαναδούμε σύντομα! Οι μαθητές και οι Συνεργάτες του 12τάξιου Σ. Σχολείου Ελληνικών Ουγγαρίας

25

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Τα νέα μας

FELHÍVÁS

ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata ezúton tájékoztatja a tisztelt olvasókat, hogy az ésszerűbb és gazdaságosabb működés érdekében, az ELLINIZMOSZ újságot elektronikus terjesztésen keresztül szeretné minél több olvasóhoz eljuttatni.

Η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας ενημερώνει τους αναγνώστες του Ελληνισμού ότι, με γνώμονα τον οικονομικότερο χειρισμό και τη σύγχρονη ζήτηση, επιδιώκει την ευρύτερη διάδοση του περιοδικού μέσω ηλεκτρονικής μορφής.

Ennek érdekében kérjük Önöket, hogy segítsék munkánkat azzal, hogy e-mail címüket az ELLINIZMOSZ szerkesztőségébe 2014. október. 31-ig, az alábbi lehetőségek egyikére eljuttatják: E-mail: ellinismos@hotmail.com Telefon: 061-302-72-75, vagy 061-302-72-74 Postai cím: 1054. Budapest, Vécsey u. 5.

Választ minden - még az elektronikus címmel nem rendelkező - olvasótól várunk, mert a fenti határidő lejárta után az Ellinizmosz című kiadványt csak annak azoknak tudjuk kiküldeni, akik visszaküldték elektronikus vagy postai címüket.

Mindazonáltal az ellinismos.hu oldalon továbbra is elérhető és olvasható lesz a kétnyelvű újság.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük, Hristodoulou Konstantinos Hivatalvezető

Κατάθεση στεφάνου

Για το σκοπό αυτό σας παρακαλούμε, όπως συμβάλλεται στην προσπάθειά μας, και στείλετε την ηλεκτρονική σας διεύθυνση μέχρι 31 Οκτωβρίου του 2014, σε μία από τις παρακάτω διευθύνσεις.

E-mail: ellinismos@hotmail.com Τηλέφωνο: 061-302-72-75 ή, 061-302-72-74 Ταχ. δ/νση.: 1054. Budapest, Vécsey u. 5. Η απάντησή σας είναι απαραίτητη για εσάς που επιθυμείτε να λαμβάνετε το περιοδικό, ανεξαρτήτως αν έχετε ηλεκτρονική διεύθυνση (email) ή όχι. Μετά τη λήξη της ημερομηνίας 31.10.2014., η αποστολή του περιοδικού θα πραγματοποιηθεί μόνο σε΄κείνους τους αναγνώστες, που έστειλαν την ταχυδρομική ή ηλεκτρονική τους διεύθυνση. Ώς εκ τούτου στην ιστοσελίδα www.ellinismos.hu συνεχίζεται η ανάρτηση του περιοδικού. Ευχαριστούμε για την κατανόησή σας, Κωνσταντίνος Χριστοδούλου Διευθυντής Υπηρεσίας

στο μνημείο εθνικής αντίστασης πρώτης αντάρτικης ομάδας Ολύμπου

Στις 31 Αυγούστου 2014 διοργανώθηκε από την κομματική οργάνωση ΚΚΕ Λάρισας εκδήλωση μνήμης στους ήρωες ΕΛΑΣίτες που θυσιαστήκαν για την απελευθέρωση της πατρίδας από την γερμανοφασιστική κατοχή. Η εκδήλωση έγινε στο μνημείο αντίστασης ( χωριό Καρυά Ολύμπου ). Στην εκδήλωση πήρε μέρος ο Γεώργιος Κολλάτος ο πρεσβύτερος με παλιούς φίλους του, μαχητές του Δημοκρατικού Στρατού Ελλάδας, ενώ και φέτος έδωσε το παρόν ο αντιπρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, Γεώργιος Κολλάτος, ο οποίος κατέθεσε στεφάνι μνήμης (οργάνωση ΚΚΕ Πλαταμώνα ) σε αυτούς τους ήρωες που έδωσαν το αίμα τους και τη ζωή τους για μια καλύτερη κοινωνία, για ένα καλύτερο αύριο.

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Τα νέα μας

Βαλκανική Μέρα στο Ζούγκλο Αρκετές Αυτοδιοικήσεις Εθνικοτήτων Ελλήνων Ουγγαρίας κατά καιρούς οργανώνουν κοινές πολιτιστικές εκδηλώσεις μαζί με άλλες εθνικές μειονότητες που διαβιούν στα ίδια γεωγραφικά διαμερίσματα της Βουδαπέστης και σ’ όλη την επικράτεια της Ουγγαρίας, παρέχοντας έτσι την ευκαιρία να γνωρίσουμε καλύτερα τα ήθη και τις παραδόσεις της κάθε χώρας που αντιπροσωπεύουν, αλλά και να συνδιαλεχθούμε πάνω στα κοινά προβλήματα που αντιμετωπίζουμε. Το Ζούγκλο πρωτοστατεί σ’αυτόν τον τομέα, καθώς και φέτος για 8η συνεχή φορά πραγματοποιήθηκε κοινή βαλκανική μέρα με τις Αυτοδιοικήσεις Ελλήνων, Βουλγάρων, Κροατών, Σέρβων, Σλοβάκων και Ρουσίνων στο νεόκτιστο “Σπίτι των Πολιτών” (Civilház) του 14ου Διαμερίσματος στις 13 Σεπτεμβρίου. Παρότι ο καιρός δεν ήταν και τόσο ευνοϊκός, ωστόσο η αίθουσα του πολιτιστικού κέντρου γέμισε από κόσμο. Με την παρουσία τους τίμησαν την εκδήλωση οι κ.κ.Rozsonyi Zoltán, αντιδήμαρχος του Ζούγκλο, Jeneses Gyöngyi, υπάλληλος του δήμου, ο πρόεδρος της Α.Ε.ΟΥ. και εκπρόσωπος των Ελλήνων Ουγγαρίας στο ουγγρικό κοινοβούλιο, Λαοκράτης Κοράνης, οι αντιπρόεδροι της Α.Ε.ΟΥ. Θανάσης Σιανός και Γιώργος Κολλάτος κ.α. Ο αντιδήμαρχος απηύθυνε σύντομο χαιρετισμό στους παρευρισκόμενους και τους ευχήθηκε καλή διασκέδαση. Επιπλέον, ανακοίνωσε πως τον καινούριο χώρο θα μπορούν να τον χρησιμοποιούν και να οργανώνουν διάφορες εκδηλώσεις δωρεάν οι Αυτοδιοικήσεις Εθνικοτήτων του Ζούγκλο, καθώς και άλλες κοινωνικές οργανώσεις. Στον χώρο του κτιρίου παρουσιάστηκε έκθεση με φωτογραφικό και ενημερωτικό υλικό από τη ζωή και δράση των εθνικοτήτων. Στο πλούσιο καλλιτεχνικό πρόγραμμα συμμετείχαν χορευτικά και μουσικά συγκροτήματα των προαναφερόμενων εθνικοτήτων. Τους Έλληνες εκπροσώπησε η χορευτική ομάδα “Ήλιος”του Πολιτιστικού Συλλόγου Ελλήνων Ουγγαρίας και η ορχήστρα “Το Παλιό Μπουζούκι”. Όλα τα συγκροτήματα χόρεψαν και τραγούδησαν με λεβεντιά και χάρη τους παραδοσιακούς χορούς και τα τραγούδια. Μεγάλη εντύπωση και χαρά μας προξένησαν οι χοροί και τα τραγούδια Ρουσίνων, Σλοβάκων και Βουλγάρων από αποστολές που ήρθαν από τις χώρες τους για να πάρουν μέρος στην εορταστική εκδήλωση. Η απόδοσή τους ήταν εξαιρετική και λάβανε θερμό χειροκρότημα από τους θεατές. Όπως πάντα, δεν έλειψαν και τώρα τα εδέσματα και τα ποτά, προσφορά των αυτοδιοικήσεων. Το γλέντι συνεχίστηκε ως αργά το βράδυ με τραγούδια και χορούς συνοδευόμενα από την ορχήστρα μας “Το Παλιό Μπουζούκι”. Περάσαμε ευχάριστα εκπληρώνοντας την περσινή ευχή” Καλή αντάμωση και του χρόνου”. Την ίδια ευχή λέμε και τώρα, ελπίζοντας και στο μέλλον να συνεχιστούν τέτοιου είδους συναντήσεις. Τέλος, ευχαριστούμε όλους όσους συνέβαλαν στην οργάνωση και πραγματοποίηση αυτής της πολιτιστικής εκδήλωσης. Θανάσης Ζιανός

Ένα ευχαριστώ Μέσα και από τις σελίδες του περιοδικού θα ήθελα να ευχαριστήσω όλους όσους έχουν συνεργαστεί μαζί μας εθελοντικά όλους τους προηγούμενους μήνες με παροχή υλικού, ενημέρωση δραστηριοτήτων και εκδηλώσεων, κριτική παρέμβαση και επικοδομητικό σχολιασμό. Επίσης εκείνους που είτε δημιουργώντας τις προϋποθέσεις για την πραγματοποίηση δρώμενων είτε συμβάλλοντας στον ερχομό ενδιαφέροντων προσώπων όπως καλλιτεχνών, συγγραφέων, ομογενών από άλλα μέρη της γης, ακαδημαϊκών, πολιτικών, κάνοντας πιο ενδιαφέρουσα την κοινωνικο-πολιτιστική ζωή της ομογένειας στην Ουγγαρία. Πιο συγκεκριμένα: Αγκάρντι Ηλέκτρα Ακριτίδου Σοφία Αρβανιτίδου Σταματούλα Βλαχάκης Νίκος Βλάχος Χαράλαμπος Vengrinyak Edit Gerstmayer Anita Ζιανός Θανάσης Θωμαΐδου Ελευθερία Κολλάτος Γιώργος Λότσου Βασιλική Μπακιρτζή Αρετή Μπεκιάρης Δημήτρης Μποζώνα Ειρήνη Οικονόμου Σοφία Παπαβραμίδου Χρυσούλα Παπαλέξης Κώστας Πάρτιτς Χριστίνα Πούρος Αλέξανδρος Ράπτης Γιάννης Σκεύης Θεόδωρος Σταματέκος Γιάννης Τζιντζής Γιώργος Τοπουζίδου Γιάσμιν Τσαρούχα Βαγγελιώ Φαρατζής Βίκτωρας Φωκάς Νίκος Χατζηευγενάκη Θεοδοσία Όσους μαθητές έχουν προσφέρει τα κείμενά τους. Τον Λαοκράτη Κοράνη για την αφιλοκερδή συμμετοχή του και τον Γιάννη Καρύδη για την -εκτός πλαισίου της αμοιβόμενης δουλειάς τουπροσωπική εργασία που έχει προσφέρει, όπως στην ηλεκτρονική μορφή του περιοδικού και σε πολλες φωτογραφίσεις. Ιδιαιτέρως θέλω να αναφερθώ στον μπάρμπαΘανάση Ζιανό, που ακούραστα δούλεψε όλη αυτή τη χρονιά, γράφοντας εθελοντικά άρθρα για τον Ελληνισμό με ακούραστη προσωπική δουλειά και αξιοθαύμαστο ζήλο, παρά τις περιπέτειες με την υγεία του και την προχωρημένη του ηλικία. Τον ευχαριστώ θερμά! Τέλος, ευχαριστώ πολύ την κυρία Βαγγελιώ Τσαρούχα για τις ωραίες ιδέες και το λογοτεχνικό υλικό που εντάσσει κάθε φορά στα γραπτά της τα οποία εθελοντικά στέλνει στο περιοδικό μας. Σας ευχαριστώ όλους σας -και όσους μπορεί να ξέχασα- για την συνεργασία! Βούλα Αυγουροπούλου αρχισυντάκτρια

27

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Szivárványország dr. Miliosz Nikolett rovata

Sztavropulosz Szotirisz

„Boldogsággal tölt el, hogy hagyományt teremtetem a buzukikészítéssel” Míg mások a technikumban komódot, éjjeli szekrényt vagy egy-egy saját ötlettel megtoldott, különlegesebb bútort választanak vizsgamunkául, ő keresztülvitte tervét, és megannyi engedélyeztetés után buzukit készített. Nemcsak készíti, játszik is rajta, s azt mondja, álma, hogy élete egyszer majd a hangszerkészítésről szól. Sztavropulosz Szotirisszel beszélgettünk.

Emlékszel még a zenével való első igazi találkozásodra?

Arra a pillanatra gondolok, amikor már nemcsak hallgattad, hanem megmozdult benned az a gondolat, hogy a zene komolyabb szerepet tölt majd be az életedben?

Az első ilyen emlékem a testvéremhez, Nikóhoz kötődik (a Mydros zenekar buzukisa, Sztavropulosz Nikolaosz – M. K.).

Figyeltem, ahogy otthon gyakorolgat, azonban ekkor még nem tulajdonítottam ennek olyan nagy jelentőséget. Ám, ahogy egyre több számot tanult meg, és egyre jobban játszott, én is kedvet kaptam, hogy zenével, ezen belül görög zenével foglalkozzak.

Mikor kezdtél zenélni?

14 éves lehettem, amikor a testvérem megvette a második buzukiját, én pedig megörököltem a korábbi hangszerét. A kezdeti lépéseket Niko segített megtenni, ő tanítgatott, aztán később már az internet és az otthon fellelhető számok is a segítségemre voltak.

Emlékszel még az első számra, amit megtanultál?

Talán a Frangosziriani volt az…

Melyik számodra ez az álom-álláslehetőség?

A hangszerkészítés felé nagyon húz a szívem, ha kapnék egy lehetőséget - mivel a buzuki elsősorban görög hangszer mondjuk Görögországból, hogy megtanulhatnám a szakmát olyan mesterektől, akik mögött több tíz éves tapasztalat van, biztos élnék vele, még ha ez a lehetőség csak pár hónapra vagy egy-két évre szólna is.

Mivel foglalkozol most?

Asztalos vagyok, innen ered a buzukikészítés is. Egyedi bútorokat, bútorrestaurációkat, intarziákat, képeket, fafaragásokat készítek. Újpestre, a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolába jártam, ahol érettségi mellett tanultuk a szakmát. Amikor végeztünk a két éves technikumi képzéssel, a bizonyítványunk kiadásának az volt a feltétele, hogy mindenkinek készítenie kellett egy vizsgamunkát. Mindenki választhatott valamit - természetesen nem fogpiszkálóra gondolok-, akinek pedig nem volt ötlete, meghatározott feladatot kapott. Én olyan feladatot

Kinek a zenéjéből táplálkozol a leginkább? Egyáltalán melyik típusba tartozol: hallgatod a zenét, és követed a hangokat, vagy a kottát részesíted előnyben?

Dalarasz, Mitropanosz, Nikolopoulosz és Terzisz képviselik azt a zenét, amely számomra a legkedvesebb, de rajtuk kívül is számos kedvencem van. Kezdetben csak pengettem, majd később már zenekarban is kipróbáltam magam. Beloianniszi fiatalokból alakult meg a Glaros együttes, amelyben igazi örömzenélést folytattunk. Míg mások a focipályán rúgták a bőrt, mi zenéltünk.

Sajnos ma már nem létezik a zenekar a korábbi formájában, hiszen a tagok dolgoznak, továbbtanultak, de páran néha még szoktunk közösen zenélni.

Egy korábbi interjúban a testvéreddel, Nikóval beszélgettünk arról, mennyire fontos szerepet tölt be az életében a falu. Te is ennyire ragaszkodó típus vagy, vagy van az az ok, amiért el tudod engedni?

Azt szoktam mondani, hogy igen is, meg nem is. Egyelőre a jövőmet a faluban képzelem el, mert ott nőttem fel, a gyermekkorom emlékei is a faluhoz kötnek. Ám vannak olyan dolgok az életemben, mint például egy jó álláslehetőség, amelyet nem tudnék visszautasítani.

28

szerettem volna, ami számomra nemcsak örömet szerez, de kihívást is jelent, ezért úgy döntöttem, vizsgamunkául a buzukit választom. Ugyanis benne van minden, ami a faipart és az asztalos szakmát képviseli, de ugyanakkor a hangszerkészítés

Σεπτέμβριος 2014 • Έτος: 20°

Szivárványország jóval több is, mint az asztalos szakma, jóval nagyobb pontosságot igényel. A buzukiban számos technika találkozik: intarziakészítés, gyöngyberakás, fahajlítás, többféle fafajta összeállítása, mind-mind olyan művelet, amely számomra érdekes feladatot jelent. Először egy kérelmet kellett beadnom különleges ötletem engedélyeztetésére, ám ezt a tanáraim nem fogadták kitörő lelkesedéssel, hiszen a buzuki elég összetett hangszer, és Magyarországon az elkészítési mechanizmusai is kevésbé ismertek. Így nemcsak a buzuki elkészítése, de a feladat elnyerése is nagy kihívás volt.

„Még hiányzik egy jó görög taverna Beloianniszból, ahová ki lehetne ülni”

Hogy fog az ember hozzá egy buzuki elkészítéséhez?

Honnan szedted össze a szükséges „hozzávalókat”, egyáltalán hozzá lehet jutni Magyarországon a szükséges alapanyagokhoz? Vagy ez is olyan, mint a görög fűszerek, amelyek bár megteremnek szerte a világon, mégsem hasonlítható az ízük a görög változathoz?

Bizonyos alapanyagok megtalálhatóak Magyarországon is, de néhány speciális darab, mint például a hangszer hangoló kulcsa vagy a húrtartó már nem, így azokat egy közös ismerősön keresztül Szofo hozta nekem Görögországból. A faanyaghoz viszont itthon is hozzá lehet jutni, én mahagónit, ébenfát, wengét, juhart, lucfenyőt, hársot és afrikai bongózit használtam fel a hangszerhez.

Hozzá nem értőként kérdem: speciális dolog, hogy ennyi minden van benne, vagy lehetne kevesebb fából is csinálni?

Nehéz megmondani a „jó buzuki” receptjét, mert mindenki a sajátjára esküszik. Én azt a tippet kaptam, hogy minél többfajta fából van egy hangszer, annál szebben szól, annál jobban kijön a hangok közti egyensúly. A fák sokfélesége a hangszer rezgéseit is befolyásolja, hiszen egy mély húr egy nagyon puha fánál nagyon erőltetett hangot képez, míg ha kombináljuk a fákat, és használunk puha fát és kemény fát is, kiegyensúlyozottabb hangzást érhetünk el. Az sem véletlen, hogy a hangszerkészítők igyekeznek a buzuki dobrészét minél több darabból összeállítani, hiszen ezáltal szebb hangzás érhető el.

végig kételyek kísérték, nem hitték, hogy valóban elkészül a mű és játszani is lehet majd rajta. Ám amikor látták a buzukit, és meg is szólaltattam, elmúlt minden kételyük.

Csak összehasonlításképpen: mi készül egy ilyen vizsgára?

Komódok, dohányzóasztalok, éjjeli szekrények...

Akkor felteszem, te voltál az első, akinek a buzuki, vagy egyáltalán egy hangszer elkészítése vizsgamunkaként egyáltalán eszébe jutott…

Ez valóban így van, ám mióta végeztem, nyomon követem az iskolám történetét, s elmondhatom: a buzuki elkészítése óta nem múlt el úgy év, hogy ne készüljön valamilyen hangszer a vizsgára. Boldogsággal tölt el, hogy egyfajta hagyományt teremtettem azzal, hogy akkor és ott kiálltam az ötletem mellett.

Ha valaki szeretne egy szép buzukit vagy baglamát, megkereshet téged?

Természetesen, örömmel várom az ilyen megkereséseket, ám akkor is szívesen segítek, ha valaki hangszert szeretne készíteni.

Mivel foglalkozol szabadidődben?

Nincs sok szabadidőm, ám ha mégis, fával foglalkozom. Most egy fafaragást készítek, egy régi trójai 3D-s képet, lovakkal, harckocsikkal. Ha van egy kis időm, mindig faragok rajta egy kicsit.

Fiatalként milyen ma Beloianniszban élni? Mit szeretsz benne, és mi az, ami esetleg hiányzik?

Fiatalként szeretek itt élni, remélem ez az érzés idősebb koromra is megmarad. Hiányzik a sok görög kisgyerek, a sok görög fiatal.

Olyan jó nézni a gyerekeket, amikor egy ünnepségen görögül énekelnek, táncolnak. Valahol a fiatalabb énemre emlékeztetnek, és ez jó érzés. Ami még hiányzik, az egy jó görög taverna, ahová ki lehetne ülni, beszélgetni, szólna a görög zene.

Megvolt az alapanyag, hogy kezdtél a munkához?

Nagyon sok utánanézés, internetről letöltött segítség, rengeteg dokumentáció, „tervrajz” előzte meg a munkát. A vizsgaművemet képező buzuki mintájául egy Athénban vásárolt példány szolgált. A buzuki elkészítéséhez speciális szerszámok is szükségeltetnek, amelyek a fa hajlításához, főzéséhez, gőzöléséhez kellenek, Szükség van ezenfelül speciális sablonra is, amelybe a hangszer íves formáit bele kell kényszeríteni, valamint egy tömör fából készült sablonra is, amelyre a buzuki dobrészét fel kell építeni.

Mennyi idő szükséges egy buzuki elkészítéséhez?

Egy olyan elkészítéséhez, amely nem sok fafajtából áll, úgymond tanulóhangszer, átlag egy hónap szükséges, ám ha az ember minőségi, igazán jó hangszert akar készíteni, az 3-4 hónapig, de akár egy évig is készülhet.

Elkészültél a buzukival. Milyen fogadtatásra lelt?

A családban nem okoztam meglepetést, hiszen korábban már készítettem egy baglamát és egy elektromos buzukit. A tanáraim viszont nagyon meg voltak lepődve, mert a munkámat

A XXII. kerületben görög nemzetiségi képviselő vagy. Mi az, aminek a megvalósítása képviselőként könnyebbnek tűnik számodra?

Négy éve indult a képviselői „karrierem” Bendegúz segítségével, azzal a céllal, hogy a kerületünkben lévő görögöket jobban összekovácsoljuk. Mára saját zenekara is lett a kerületünknek, amit örülök, hogy képviselőként is támogathattam.

Köszönöm, hogy beszélgettünk!

29

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Μνήμη

Grammos Emléktúra

A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesület Természetjáró Tagozata ez év szeptemberében Grammos Emléktúra néven gyalogtúrát szervezett. falvakból indultunk el, leereszkedtünk a Voidomatisz folyó forrásáig, majd visszafordultunk és órákon keresztül felfelé haladva a Vikos falui kijáratnál fejeztük be a túrát. Embert próbáló, de gyönyörűséges nap volt.

A Grammos Emléktúra résztvevői: Arvanitidu Sztamatula, Bozona Irini,Gularasz Elena, Giovatsi Marika, Kalitzidu Martha, Kálné Kiropulosz Kaliopí, Kiatipisz Atanasziosz, Kiatipisz Sztavrosz, Kufaki Antula, Mutafisz Afroditi

Első görögországi utunk a Grammos-hegységbe vezetett.

Szüleink, nagyszüleink nyomdokain járva megkerestük a polgárháború nagyobb csatatereit, helyszíneit.

6 nap alatt közel 100 km-t gyalogoltunk. Livadotopi (12 km-re Nesztoriótól) szálláshelyünkről csillagtúraszerűen busszal, majd gyalogosan jártuk a vidéket ottani vezetőnk, Koránisz Jorgosz segítségével.

Sorra jártuk a Grammohoriákat (grammoszi falvak) koszorúztunk az emlékműveknél a polgárháború összes áldozatára emlékezve.

(Kefalohori, Vurbiani, Pirszojanni, Livadotopi, Monopilo, Jannohori, Szlimnica, Petra Muka, Harosz-szikla, Florina tömegsír, Kokkalisz Petrosz ) Gyalogoltunk, koszorúztunk az összes honfitársunk nevében, akik nem tudtak velünk jönni.

A koszorúzások alkalmával mindig elénekeltük a görög és a DSZE- (Demokratikosz Sztratosz Elladosz) himnuszt, rövid beszédben elmondtuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, és kiket képviselünk.

A falvakat járva mindenhol nagy szeretettel fogadtak a lakosoktól a polgármesterig. A legtöbb embernek volt kötődése Magyarországhoz, sokan közülük 1954-ben kerültek vissza falujukba 5-8 évesen, s még ennyi év után is tudtak magyarul számolni. Együtt énekeltünk azokat a magyar dalokat, amikre emlékeztek.

Az első napon Kefalohori, Vurbiani, Pirszojanni falvakat látogattuk meg.

Másik nap csodaszép hegyek között felgyalogoltunk a Haroszsziklához, ahonnan három partizán a mélybe ugrott, miután már nem tudták tovább tartani állásukat, és nem akartak fogságba esni. Ezen a napon lefelé jövet még meg tudtunk nézni egy szép kiállítást a Megbékélés Parkjában létrehozott múzeumban, Görögország történelmének a 19. század és a polgárháború közötti időszakáról.

A Kato Arenes és Pano Arenes tavaktól elgyalogoltunk Aetomilicáig, közben megálltunk a Petra Muka-sziklánál, ahol kiválasztottunk egy szép fenyőfát és arra helyeztük el koszorúnkat Bakirdzisz Hrisztosz honfitársunk emlékére, aki pont ezen a helyen sebesült meg annak idején.

Gramuszta faluból elindultunk 1500 méter szintmagasságról a Grammos 2520 magas csúcsa felé, meredek lejtőkön elértük a 2300-as magasságot, de egy hirtelen jött vihar visszafordított minket. A visszaúton megálltunk és koszorúztunk Kokkalisz Petrosz orvos mellszobrának talapzatánál. Sajnos a szobrot egymás után háromszor ledöntötték, nem láttuk.

Másik nap lakóhelyünktől Livadotopitól gyalog indultunk el Jannohorin keresztül Monopilora és tovább Szlimnicáig, végig az Aliakmonas folyó mentén.

Utolsó napon a Vikos-szurdokhoz kirándultunk. Útközben nagyon szép régi kőhidakat láttunk. A fantasztikus Zagoria

Túránkon velünk tartott a Rondó stábja Agárdi Elektra vezetésével. Forgattak a helyszíneken, riportokat készítettek a helybéliekkel és velünk is. 26 perces film készül erről az útról régi dokumentumfelvételek felhasználásával. A film december 20-ig a Rondó valamelyik adásában levetítésre kerül.

Szándékunkban áll még ebben az évben (nagy valószínűséggel, december 13-án, szombaton a Dagály Kultúrházban) bemutatni a filmet honfitársainknak. Az esten egy történelmi előadás is lesz a polgárháborúról, valamint a résztvevők élménybeszámolóra is sor kerül majd. Szeretnénk, ha minél több idős honfitársunk el tudna jönni, aki harcosként, gyerekként, ápolónőként vagy gyerekkísérőként átélte ezt az időszakot, mesélne nekünk emlékeiről.

Nagyon sok szép élménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk.

Folytatódnak a kéthetenkénti vasárnapi kirándulásaink. Minden természetkedvelő, gyaloglást szerető honfitársunkat szívesen látunk csapatunkba, korosztálytól függetlenül.

Jövőre a Vitsi hegységben szeretnénk folytatni az emlékezést és túrázást.

Köszönjük a Zianosz Thanaszisz bácsi segítségét a program tervezésénél, a bíztató szavakat, amiket induláskor kaptunk.

NAGY-NAGY KÖSZÖNET: A SYLLOGOS, A FŐVÁROSI GÖRÖG ÖNKORMÁNYZAT, A VIII., IX., XIII., XIV., XXII. KERÜLETI ÉS CSEPELI ÖNKORMÁNYZATNAK AZ ANYAGI TÁMOGATÁST, AMI NÉLKÜL NEM JÖHETETT VOLNA LÉTRE EZ AZ EMLÉKTÚRA. Syllogos Természetjáró Tagozat Arvanitidu Sztamatula tagozatvezető

Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Πρόσκληση Η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του 5oυ Διαμερίσματος

σας καλεί στα αποκαλυπτήρια της αναμνηστικής πλάκας στην πρόσοψη της οικίας όπου έζησε και δημιούργησε ο γλύπτης Αγαμέμνων Μακρής που θα πραγματοποιηθούν την Κυριακή 5 Οκτωβρίου και ώρα 12 π.μ. στην περιοχή του Κάστρου της Βούδας, οδός Tárnok 3.

Meghivó A Belváros-Lipótvárosi Görög Önkormányzat

ezúton meghívja Önt emléktábla avatására annak a háznak a falán melyben élt, és alkotott Makrsiz Agamemnón, melynek helye és ideje Október 05. vasárnap, 12:00 Budai Vár, Tárnok u. 3.