ελληνισμός 2017/5 by Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata

MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA 1054 BUDAPEST, Vécsey u. 5.

ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας • Απρίλιος – Μαϊος – Ιούνιος

Εκλογές στον Σύλλογο 10 Ιουνίου 2017, στις 10 η ώρα Οίκος του Ελληνισμού Syllogos-választások 2017. június 10, 10 órakor Görögség Háza 1

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének (székhelye: 1088 Budapest, Baross utca 41.) elnöksége szeretettel meghívja önt az egyesület közgyűlésére. A közgyűlés helye:

Az egyesület székhelye 1092 Budapest, Börzsöny utca 2. Görögség Háza

A közgyűlés időpontja: 2017. június 10. napján, 10 órakor Napirend: 1. Tisztújító választás 2. Alapszabály módosítása Figyelemfelhívás: Az elnökség 2017. június 10. napjára összehívja az egyesület közgyűlését tisztújító választás és az alapszabály módosítása céljából. A közgyűlés határozatképes, ha azon az egyesületi tagok 50%-a + 1 fő jelen van, illetve a meghatározott kérdésekben a tagok kétharmada. Döntéseit a jelenlévő tagok szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség tagjainak megválasztásáról a tagok titkos, írásbeli szavazással döntenek. Ha a közgyűlés nem lesz határozatképes, a megismételt közgyűlés ugyanazon a helyen, ugyanazon a napon, változatlan napirendi pontokkal 10.30 órakor kerül megtartásra. A megismételt közgyűlés a megjelent egyesületi tagok számára tekintet nélkül határozatképes és nincs jogi akadálya annak, hogy a jelen meghívóban feltüntetett napirendi pontokban döntést hozzon. Kelt: Budapest, 2017. május 09. Tisztelettel: Kukumzisz György Az elnökség képviseletében

Kedves Honfitársaim! A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének (Syllogos) elnökeként meghívom Önöket egyesületünk 2017. június 10-re kiírt tisztújító választására. Az Egyesület tisztújításának 2016 végén kellett volna megtörténnie. A féléves csúszás azzal indokolható, hogy az elmúlt hároméves ciklusban nem sikerült megváltoztatni a 2003-ban elfogadott, a hatályos törvényeknek már nem megfelelő, elavult Alapszabályt. Ezt sem az elnökség, sem a küldöttgyűlés nem tudta véghezvinni a „Demokratikus Harcoló Frakció” (DHF) egyesületen belül kifejtett tevékenysége miatt. Mindig bíztam abban, hogy ennek tagjai belátják, hogy a 2013ban módosított, az Egyesületekről szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy a kulturális egyesületen belül pártpolitikai csoportosulás működjön, mert ez veszélyezteti a kulturális egyesület működését. Mi soha nem tagadtuk meg szüleink múltját, és azt, hogy hogyan kerültünk Magyarországra, egy kulturális egyesület Alapszabályában azonban nem szerepelhetnek tisztán pártpolitikai stílusban megfogalmazott alapelvek. A küldöttgyűlés tagjainak többsége ellenezte azt, hogy az új Alapszabály a „Demokratikus Harcoló Frakció” igényeinek megfelelően fogalmazódjon meg, ezt követően pedig – 2016 októberében - a DHF tagjai megtagadták a részvételt az új Alapszabály megalkotásában. A küldöttgyűlés többsége jogi tanácsadókhoz fordult, hogyan lehetne egy a mai törvényeknek megfelelő új Alapszabályt létrehozni. Május 6-án 11 küldött támogatásával elfogadásra került a hatályos törvényeknek mindenben megfelelő új Alapszabály, ami nem érintette a régi Alapszabály céljait és szellemiségét. A változások hatályosítják az Alapszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a törvényekben mindennek megfelelően lebonyolítsuk a tisztújító választásokat. Ha a régi Alapszabállyal írtuk volna ki a választásokat, a bíróság elutasította volna annak eredményét. A „Demokratikus Harcoló Frakció” ebben a témában az elmúlt időszakban félretájékoztatta a görög közösséget. Az új Alapszabály háromtagú vezetésről határoz (elnök, alelnök, tag), aminek egyetlen oka, hogy a bíróság a lehető leghamarabb elfogadja és hatályosítsa azt. A június 10-re meghirdetett választások első napirendi pontja a háromtagú vezetés megválasztása, a második napirendi pontban viszont a tagokkal közösen

az új vezetés kezdeményezi az új Alapszabály (2017. május 6.) módosítását és a küldöttgyűlési rendszer visszaállítását. A küldöttgyűlést javaslatunk szerint 25 tagra bővítenénk, amely továbbra is tartalmazná az ország teljes területi lefedését, kiegészülve a legjelentősebb civil szervezeteink (Ellinizmosz Egyesület, Helidonaki, Kariatidák, GIE, Hellasz Egyesület) és a Természetjáró Tagozat képviseletével. (Az új Alapszabály lehetővé teszi, hogy jogi személyek is tagjai legyenek az Egyesületnek, ez mindenképpen új és hasznos elem Egyesületünk történetében.) Az egyesület tagságának támogatását kérjük ahhoz, hogy a Syllogos megújulva, a magyarországi görög közösség ernyőszervezeteként működhessen a jövőben egy a törvényeknek mindenben megfelelő új Alapszabállyal. Amennyiben a második napirendi pontban sikeresen módosítjuk az Alapszabályt, az új küldöttgyűlés szeptemberben alakulhat meg.

Az egyesület tagságának támogatását kérjük ahhoz, hogy a Syllogos megújulva, a magyarországi görög közösség ernyőszervezeteként működhessen a jövőben

Néhányan azt kifogásolják, hogy az országos önkormányzat és a Syllogos vezetője egy és ugyanaz a személy. Nekem mindkét tisztségre a görög közösség szavazott bizalmat, és én mindkét tisztségnek minden erőmmel igyekszem megfelelni. Továbbra is támogatom azt a törekvést, hogy a Syllogos és az országos önkormányzat vezetősége ugyanazon személyekből álljon, mivel így tud egységesen működni a közösség két legnagyobb vezető szerve. Kukumzisz Georgiosz, a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének elnöke

(Megjegyzés: Május 22-én megállapodás született a DHF és Kukumzisz Georgiosz elnök között, miszerint a DHF is részt vesz a 2017. június 10-i választásokon. Amennyiben a bíróság addig hitelesíti a május 6-án elfogadott új alapszabályt, akkor az alapján, ha nem, akkor a régi alapszabály szerint történnek a választások. Ez utóbbi esetben azonban csak a budapesti és Pest megyei küldöttek választásáról dönthet a fórum.)

Tájékoztató a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének tevékenységéről (2013. november 30. – 2017. május 6.) A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete (Syllogos) 2013. november 30-án tartotta budapesti küldöttválasztó gyűlését, amelyen 13 küldöttet választottak meg a fővárosból és Pest megyéből, amely a korábban helyi taggyűléseken megválasztott további nyolc vidéki küldöttel kiegészülve alkotta a 21 tagú küldöttgyűlést. (A területi összetétel: Budapest+Pest megye: 13 küldött; Miskolc, Beloiannisz: 2-2 küldött; Pécs, Tatabánya, Debrecen (Kelet-Mo.), Nyugat-Magyarország: 1-1 küldött. Megjegyzés: Szegednek nem volt képviselete a küldöttgyűlésben.) A küldöttgyűlés öttagú elnökséget választott (Kukumzisz György, Psarogiannis Thomas, Agárdi Bendegúz Szpírosz, Nikákisz Szofoklész, Chachopoulos Vasilis), amely elnöknek Kukumzisz Györgyöt, alelnöknek Psarogiannis Thomas-t választotta. A küldöttgyűlés és az elnökség mandátuma három évre szólt. Az egyesület tisztségviselői díjazásban nem részesültek. 2014. A 2014. évet az Egyesület 1.594.023 forinttal kezdte meg. Kétéves szünet után, a 2011 előtti időszakból származó elszámolási nehézségek után, az Egyesület újra részt vehetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatain. Működésre 1 millió forintot, három rendezvényre (Sportnap, Grammos-túra, Politechneio) pedig további 550.000 forintot nyert a Syllogos. Tagdíjakból 184.411 forint bevétele keletkezett az egyesületnek.

A 2014. évben a Syllogos elnöksége meghatározta a főbb feladatokat a hároméves ciklusra. A ciklus elején Kukumzisz György újjáválasztott elnök, aki 2011-ben nehéz gazdasági helyzetben vette át az elnökséget, jelezte, hogy az Egyesület gazdasági helyzete végre kielégítő, a többéves nehézség után a gazdálkodása stabil. Az elnökség két tagja (Psarogiannis Thomas, Chachopoulos Vasilis) fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy az Egyesületet politikai emigránsok hozták létre, ezért nem javasolják, hogy olyanok is tagok legyenek benne, akik az alapítók törekvéseivel szemben álló nézeteket vallanak. Kifejezésre juttatták, hogy a görögség oktatási intézményeiben hangsúlyozni kellene az emigránsok történetét, de ez speciális tankönyvek biztosítása nélkül nem lehetséges. A két elnökségi tag kifejtette, hogy a görögségben mindig voltak és lesznek név nélküli csoportok („platformok” vagy „frakciók”), és ezt ki kell mondani. Saját csoportjuknak a „Demokratikus Harcoló Frakció” (Δημοκρατική Αγωνιστική Παράταξη) (DHF) elnevezést választották, és az egyesület vezető szerveiben (küldöttgyűlés, elnökség) ezen frakció döntéseinek megfelelően tevékenykedtek. A DHF az elnökségben kettő, a küldöttgyűlésben öt taggal képviseltette magát. Kukumzisz György és Agárdi Bendegúz Szpírosz kifejtették, hogy véget kellene már vetni a közösség további megosztásának.

A Syllogos kemény munkával rendezte anyagi helyzetét, s így 2014-ben újra részt tudott venni az EMMI pályázatain, így biztosítva forrásokat az Egyesület rendezvényeihez.

Az újjáalakult küldöttgyűlés döntött a Természetjáró Tagozat megalakításáról, melynek vezetője Arvanitidu Sztamatula lett. A 2014. évben a tagozat tagjai szüleink, nagyszüleink életének fontos helyszíneit keresték fel a Grammos-túra keretében. A Syllogos forrásain túl a következő görög önkormányzatok támogatása tette lehetővé a túra megvalósulását: Fővárosi Görög Önkormányzat (200.000 Ft), XXII. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat (50.000 Ft), Zuglói Görög Önkormányzat (50.000 Ft), XIII. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat (50.000 Ft), Józsefvárosi Görög Önkormányzat (100.000 Ft), Csepeli Görög Nemzetiségi Önkormányzat (100.000 Ft). Májusban történelmi megemlékezésre került sor az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban, amely a GKP történetét dolgozta fel. Hagyományteremtő céllal a Syllogos a Görögség Háza kertjében útnak indította a május 1-i ünnepségeket, amelyek a mai napig jó hangulatú találkozókat jelentenek közösségünk tagjai számára. Ez nagy ellenállásba ütközött az akkor még más vezetésű országos önkormányzatnál, és csak határozott fellépésünknek volt köszönhető, hogy megrendezhettük az első majálist a kertben. Szintén a Görögség Háza parkja ad otthont immár minden évben a görög húsvéti ünnepségnek. Az Egyesület támogatta a Görög Ifjúsági Egyesület sportnapját is (május 17.) az EMMI-től kapott forrásból. Sor került a Görögség Háza épületében is az első rendezvényre, a műegyetemi felkelés évfordulójára (Politechneio) emlékezett az Egyesület. A Syllogos támogatta a beloianniszi, a tatabányai és a miskolci görög közösség részvételét az országos jellegű rendezvényeken, illetve a II. Görög-Ma-

gyar Barátság Napját is Beloianniszban. A Ferencvárosi Görög Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett görögországi gyermektábort 200 ezer forinttal támogatta a Syllogos.

Az egyik legfontosabb feladatnak az elnökség egy új alapszabály kidolgozását határozta meg. A DHF listás választási rendszert javasolt, amelyben valamennyi „frakciót” megilletné a képviselet a listájukra leadott szavazatok arányában. Kukumzisz György és Agárdi Bendegúz Szpírosz jelezték: ebben a rendszerben elvesznének az emberi értékek és a Syllogos hagyományos területi arányos képviselete, az eddigi rendszerben ugyanis az emberek a közösségben végzett munkája alapján szavaztak egy-egy küldöttjelöltre, és nem „frakciótagsága” miatt. A két elnökségi tag fontosnak tartotta a helyi csoportok mihamarabbi újraszervezését a fővárosi kerületekben és a Pest megyei településeken is, amely alapját jelentené a pontos taglétszám meghatározásának is. A DHF nem kívánta „elsietni” a helyi csoportok vezetőinek megválasztását. Az elnökség szintén fontos célként határozta meg a hároméves ciklusra a Baross utcai székhely modernizálását. A 2014. év első nagy kihívása volt az Egyesület életében a magyarországi görögök parlamenti szószólójának megválasztása. A Syllogos lakossági fórumon tájékoztatta a közösséget a választások szabályairól, ezt az országos önkormányzat akkori vezetése nem tette meg. A Syllogos küldöttgyűlése javaslattal élt a nemzetiségi szószólóról döntő országos önkormányzat felé, s Angelidisz Vasziliszt javasolta szószólónak. Mint ismert, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának akkori testülete saját elnökét, Koranisz Laokratiszt juttatta szószólói tisztségbe, teljesen figyelmen kívül hagyva azoknak a társadalmi szervezeteknek a véleményét, amelyeknek köszönhetően 2011ben képviselői mandátumhoz jutottak.

A második nagy kihívás 2014-ben a nemzetiségi önkormányzati választások voltak, amelyen a Syllogos elnökének javaslatára az egyesület választási szövetséget ajánlott a közösség legjelentősebb társadalmi szervezeteinek (Kariatidák, Helidonaki, Görög Ifjúsági Egyesület), amelyek többsége egyébként is a Baross utcai székhelyen próbál és szoros kapcsolatban áll a Syllogos-szal. Az Ellinizmosz Egyesület semmilyen formában nem kívánt részt venni a választásokon. A DHF ellenezte a választási szövetséget, és a teljes választási kampányban a szövetség jelöltjei ellen agitált. Mint jelezték, elutasítják a választási szövetséget, s nem hisznek a görögség egységében, hiszen „nem vagyunk egyformák”. A választási szövetség végül eredményesen szerepelt, és az újjáalakult országos és fővárosi görög önkormányzatokban, illetve helyi szinten is a képviselői helyek többségét megszerezte. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnökévé 2014. november 4-én a Syllogos elnökét, Kukumzisz Györgyöt választotta az új testület. 2015. A 2015. évet 2.030.000 forintos egyenleggel kezdte az Egyesület. Az EMMI pályázatán működésre 2.020.000 forintot kapott a Syllogos, további két rendezvényre (Politechneio, Lakatos utcai iskola 50 éves évfordulója) további 420.000 forintot nyert az egyesület. A 2014-ben a Politechneio-ünnepségre nyert 150.000 forintot teljes egészében vissza kellett fizetni, mivel a programot koordináló DHF nem ügyelt eléggé arra, hogy a pályázatban foglalt tevékenységekről szóljanak a számlák. Tagdíjakból 122.700 forint bevétele volt az egyesületnek. Az egyesület székhelyét próbára használó szervezetek közül az Ellinizimosz Egyesület és a Kariatidák Egyesület 30-30 ezer forint támogatással gyarapította a Syllogos bevételét. Az egyesület ebben az évben is megszervezte immár hagyományos május 1-i rendezvényét a Görögség Háza kertjében, illetve ősszel a Politechneio-megemlékezést az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban. A XVIII. kerületi Lakatos-lakótelepen a Lakatos utcai általános iskola 2015ben ünnepelte 50 éves évfordulóját, amelynek keretében a görög nyelvoktatás is jubilált. Az egykoron az iskolába járt görög gyermekek számára a Görögség Háza előterében ünnepi találkozóra került sor, melyhez a helyiséget az országos önkormányzat biztosította, míg az ünneplők megvendégeléséről a Syllogos pályázati forrásból gondoskodott. A Természetjáró Tagozat 2015-ben folytatta a 2014-ben megkezdett zarándokútját, ezúttal Vitsi-túrát szervezett Görögországban. A túrát a Syllogos pályázati forrásán túl a következő szervezetek támogatása biztosította: Fővárosi Görög Önkormányzat (400 ezer forint), Józsefvárosi Görög Önkormányzat (70 ezer forint), III. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat (30 ezer forint).

előadást a Thesszalonikiből érkező történész, Georgiosz Margaritisz tartotta a görög polgárháborúról. Ezen rendezvények költségeinek (257.550 forint) fedezetét a Syllogos saját forrásai és a XV. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat támogatása (50.000 forint) jelentették. A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) Pest Megyei Irodájának kezdeményezésére 2015-ben öt alkalomból álló kulturális fórumot zajlott, melynek nyitórendezvényén a Pesti megyeházán (Bp., Városház utca 7.) a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete volt az NMI együttműködő partnere. Az egyesület elnökségi tagja, Agárdi Bendegúz Szpírosz ismertette a kereskedődiaszpóra Pest megyei történetét, illetve bemutatta a mai görög közösség Pest megyei vonatkozásait. Külön meg kell említenünk a 2015. év kapcsán, hogy az egész Európát sújtó menekültválság Magyarországon is tematizálta a közéletet. A Demokratikus Harcoló Frakció (DHF) hivatalos állásfoglalást várt az országos önkormányzat, illetve a Syllogos vezetésétől és a küldöttgyűléstől is a témában, hogy ítéljék el a migrációs témában a magyar kormány álláspontját. Sem az elnök, sem a küldöttgyűlés nem volt erre hajlandó, mert a kulturális egyesülettől távolállónak tartották az ilyen pártpolitikai nyilatkozatok megfogalmazását. Ez nem jelenti azt, hogy az Egyesület nem volt szolidáris a menekültekkel, hiszen a következő év tavaszán elfogadták a DHF kezdeményezését, és adományokat gyűjtöttek a Görögországban tartózkodó menekülteknek. A Syllogos elnöke az önkormányzati választások programjának megfelelően szerette volna a Laikosz Agonasz folyóirat Beloianniszban található példányait digitalizáció céljából Budapestre szállítani, de ezt a helyi önkormányzat vezetése akkor megakadályozta. Beloiannisz Község Önkormányzata és a Syllogos között tulajdonjogi vita folyik a folyóirat bekötött példányairól. A Syllogos elnökének álláspontja szerint azok a Syllogos helyi szervezetéhez kerültek egykoron a faluba, tehát a tulajdonjog továbbra is a Syllogos-t illeti. A 2015. évben egy képviselő halála, illetve egy képviselő lemondása miatt időközi választásokat írtak ki Miskolcon, s újjáalakult a helyi görög nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete. A jelölteket a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete támogatta, s Mokka Pinelopi lett az önkormányzat elnöke. Fontos hangsúlyozni, hogy 2015 őszén volt az utolsó alkalmas időpont arra, hogy az Alapszabály megváltoztatását még időben elkezdje a Syllogos, de erre nem került sor, mert a DHF pártpolitizálása megakasztotta a folyamatot, s ez nem fér össze a kulturális egyesület működésével.

A DHF javaslatára 2015 tavaszán történelmi előadásra és egy filmvetítésre (Fasizmus Rt.) is sor került, mindkettőnek a Lurdy Házban található mozilétesítmény adott otthont. A történelmi

2016. A 2016. évet 1.730.972 forintos egyenleggel kezdte az Egyesület. Az EMMI pályázatán működésre 5.000.000 forintot, rendezvényekre 1.809.000 forintot (Vízkereszt, Majális, Florinai szoboravatás, Politechneio, Évzáró), illetve gyermektáboroztatásra 2.500.000 forintot nyert az egyesület. Az előző évhez hasonlóan a Politechneio-ünnepségre 2015-ben kapott pályázati pénz (280.000 Ft) egy részét (60.000 Ft) a pályázati dokumentumban szereplőtől eltérő tevékenységre kiállított számlák miatt vissza kellett utalni az EMMI-nek. A Lakatos utcai görög tanulók találkozójára 2015-ben kapott 140 ezer forintból hasonló okok miatt 112.106 forintot kellett visszafizetni az EMMI-nek. A székhely felújítására a Fővárosi Görög Önkormányzat testülete 2.000.000 forintos támogatást szavazott meg a Syllogos-nak. A 2016. évben a Syllogos 180 ezer forinttal járult hozzá a Vízkereszt-ünnepség költségeihez, amelynek fedezetét az EMMI pályázata biztosította. Ebben az évben is sor került a Görögség Háza kertjében a majálisra, illetve a Politechneio-megemlékezést is megtartotta az Egyesület. Ez utóbbira a Ferencvárosi Művelődési Központban került sor, de sokak megdöbbenésére a Demokratikus Harcoló Frakció (DHF) ahelyett, hogy az eseménnyel foglalkozott volna, a görög közösség aktuálpolitikai témáit helyezte a középpontba. Időseket és gyerekeket egyaránt pártpolitikai céloknak felhasználva a Syllogos és az országos önkormányzat vezetését „ostorozták”. Nem ez volt az egyetlen súrlódás a DHF és a közösség vezetői között, hiszen a közösség egyik rendezvényén a Görögség Háza kertjében pártpolitikai gyűlésre invitáló szórólapokat osztogattak, amelynek végén komoly konfliktus alakult ki a rendezvényen jelen lévő bizonyos személyekkel. Nézeteltérés alakult ki, amiről a DHF szintén elítélő állásfoglalást várt a Syllogos vezetésétől. Az elnökség három tagja továbbra sem volt hajlandó pártpolitikai témákban állást foglalni, de ez a konfliktus további szakadásokhoz vezetett az elnökségben. Ugyanebben az évben a DHF tagjai ugyan nem Syllogos-rendezvényen (EPON), de elfogadhatatlan stílusban utasították helyre a rendezvényen jelen lévő görög nagykövetet, és továbbra is a magyar és a görög kormány elleni állásfoglalásra szólította fel az országos önkormányzat és a Syllogos vezetőségét. Az Egyesület elnöke és az őt támogató elnökségi tagok igyekezték megóvni a Syllogos-t attól, hogy a DHF egyértelmű pártpolitikai tevékenysége miatt kellemetlen helyzetbe kerüljön. A Magyarországi Görögök Kutatóintézete – a választási programnak megfelelően - megkezdte a Magyar Nemzeti Levéltárban található Syllogos-archívum feldolgozását, s ennek kapcsán is komoly támadások érték az országos önkormányzat és a Syllogos elnökét, illetve az őt támogató elnökségi tagokat a DHF részéről. Történelemhamisításról, a „polgári Magyarország” archívumáról beszéltek a Politechnio-ünnepségen. Decemberben Beloiannisz községben az ún. „decemberi események” («Τα δεκεμβριανά») témájában kulturális műsort szervezett az egyesület. A Laikosz Agonasz témájában viszont sikerült eredményt elérni. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) együttműködésének köszönhetően megkezdődhetett a folyóiratok digitalizálása, mivel Beloiannisz Község polgármestere hozzájárult azoknak a fővárosba szállításához. A digitalizáció 2016-ban kezdődött, de nagyobb része már a 2017-es évben realizálódott. A nagyközönség számára idén ősszel lesz elérhető az OIK honlapján. A folyóiratokat érintő tulajdonjogi vita ettől függetlenül fennáll a Syllogos és Beloiannisz Község Önkormányzata között. Az EMMI pályázatán nyert, a korábbiaktól kiugróan magas ös�szegű működési támogatásnak és a Fővárosi Görög Önkormányzat segítségének köszönhetően megkezdődhetett az 1970 óta használt Baross utcai székhely felújítása. Az elnök a próbatermet használó kulturális csoportokkal egyeztetve bízta meg a beruházást végző vállalkozót az öltözők és a központi terem átalakítására, melynek során egy választófal lebontását követően nagyobb lett a helyiség hasznos területe. Az öltözőkben vizes

blokk kialakítására is sor került. A munkálatok a 2017. évben is folytatódnak, számos műszaki készülék beszerzése is fontos lenne. Tavaly tavasszal a Syllogos vezetése valamennyi egyesületi tagtól javaslatokat várt az új alapszabály megalkotásához. Purosz Alexandrosz (Szeged), Nikákisz Szofoklész és a DHF küldött javaslatokat. Ezek alapján kezdte meg ősszel a küldöttgyűlés az új alapszabály megalkotását. Amikor októberben pontról pontra haladva a küldöttgyűlés döntött a sarkalatos kérdésekben, a Demokratikus Harcoló Platform (DHF) egyik pillanatról a másikra, érezvén a támogatottság hiányát, kivonta magát a munkából és azonnali választásokat követelt. Ezt követően az alapszabály-alkotó tevékenység megrekedt. Így érkeztünk el a 2017. évhez, amikor is a Demokratikus Harcoló Frakció (DHF) nem volt hajlandó részt venni az alapszabályt megalkotó munkában, hanem kinyilvánította, hogy a küldöttgyűlésnek megszűnt a mandátuma, s követeli az azonnali választások kiírását. Nyolc küldött (ebből csak öt DHF-tag) megszavazta azt a DHF-javaslatot, hogy nem kíván részt venni az alapszabállyal kapcsolatos vitában, majd minden lehetséges fórumon dezinformálta a közösség tagjait, aláírásokat gyűjtöttek a választások kiírásáért. Az elnök rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze 2017. május 1-re, amelyen a küldöttek úgy döntöttek, hogy május 6-án egy újabb küldöttgyűlés fogadja el az alapkövetelményeknek mindenben megfelelő új alapszabályt, adja be a bíróságra, majd ezt követően az elnök írja ki a választásokat. Összegzés: Közösségünkből többen azt állítják, a Syllogos nem működik. Ha csak annyi lenne a tevékenysége, hogy négy kulturális egyesületnek (Ellinizmosz tánccsoport, Kariatidák kórusa, Helidonaki, Iliosz tánccsoport) próbatermet biztosít, a székhelyfenntartás költségei akkor is indokolnák a működési költségekhez benyújtott pályázati összeget. De mint a beszámolóból is látszik, tevékenysége sokkal többről szól, mint amiről bírálói kommunikálnak. Negyvenhét éve nem volt jelentős felújítás a Baross utcában, most végre ez is megvalósulhatott, s az idei évben további modernizálásra is lehetőség lesz. Ha valaki ezt rossz szemmel nézi, és ezt az összeget sajnálja a Syllogos-tól, az nem egészen látja át a Syllogos helyét és szerepét a magyarországi görög közéletben. A Syllogos kemény munkával rendezte anyagi helyzetét, s így 2014-ben újra részt tudott venni az EMMI pályázatain, így biztosítva forrásokat az Egyesület rendezvényeihez. Kialakultak a Syllogos évenkénti hagyományos rendezvényei (majális, Politechneio), illetve a Természetjáró Tagozat létrehozásával egy újfajta tevékenységi körben is szabadidős programokat nyújtott az érdeklődőknek. A 2014. évben a Syllogos és másik három szervezet (Kariatidák, Helidonaki, GIE) választási szövetsége megnyerte a nemzetiségi önkormányzati választásokat, amellyel az Egyesület számára is új időszak keletkezett, hiszen nem kellett az országos önkormányzattal hadakozni egy-egy rendezvény lebonyolításához. Az EMMI által működésre nyújtott összeg 2015re megduplázódott, míg 2016-re megtriplázódott. Jelentős esély nyílt a kiegyensúlyozott működésre, de egyes tagok, akik az egyesületen belül Demokratikus Harcoló Frakcióként határozzák meg magukat, folyamatos pártpolitizálással zúzzák szét a kulturális egyesületként való működés alapjait, veszélyeztetve ezáltal az egyesület létét is. Az egyesület elnöke mindent megtett azért, hogy az emigráns szervezet jogutódjaként 1982-ben kulturális egyesületként megújult szervezet továbbra se térjen pártpolitikai útra, mert az egyszersmind a megszűnését jelentené. Lehet pártpolitikai szervezetet létrehozni és működtetni, de annak fóruma nem a Syllogos. Szüleink, nagyszüleink történetét nem tagadjuk meg, emlékezetüket ápoljuk, ezért szeretnénk megóvni az általuk örökül hagyott szervezetet is azoktól, akik tevékenységükkel már több más magyarországi görög szervezetet is a megszűnés szélére taszítottak.

Közösségünk félidőben (2014. november 4. – 2017. május) A 2011. évi népszámlálás adatai alapján görög nemzetiségűnek 4642 fő vallotta magát (2001-ben ugyanez az adat 6619 fő). (Azokat tartalmazza az adat, akik a nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti körben használt nyelv kérdések legalább egyikénél az adott nemzetiséget jelölték.) Láthatóan mérséklődött a két népszámlálás közötti időszakban a görög nemzetiségűek lélekszáma, ami az idősebb generációk elhalálozásának, a fiatalabb generációk kivándorlásának és annak is betudható, hogy a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok megadása nem volt kötelező, így nem mindenki élt a népszámlálás során az erre vonatkozó nyilatkozás lehetőségével. A legutolsó népszámlálás óta eltelt időszakban ugyanakkor – pontos számadatok nem állnak rendelkezésünkre - közösségünk gyarapodott az anyaországból Magyarországra települt, görög-magyar vegyes házasságban élő fiatalokkal, akik jövőjüket Magyarországon képzelik el, illetve korábban Görögországba visszatelepült, ma már nyugdíjas korú honfitársainkkal is, akik nyugdíjasként Magyarországon jobb körülmények között élhetnek, mint azt az anyaországbeli körülmények lehetővé tennék. A 2014-ben megtartott nemzetiségi önkormányzati választások eredményeként összesen 35 görög települési nemzetiségi önkormányzat működik. A választási eredmények alapján a görög közösség 2014-ben egy területi(fővárosi) önkormányzatot hozott létre. A Fővárosi Görög Önkormányzat elnöke: Arvanitidu Sztamatula. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (a továbbiakban MGOÖ) 15 tagú a testülete, az országos önkormányzat elnökévé Kukumzisz Györgyöt választották. A magyarországi görögök szószólója a parlamentben Koranisz Laokratisz lett.

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK 1. Az MGOÖ Tizenkét Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola néven 2004 óta intézményhálózatot működtet. Az iskola a 2015/16-os tanévtől – mintegy hidat építve az 1960-as évek közepén megszakadt görög oktatás és a jelenlegi görög oktatás közé – felvette a Manolisz Glezosz nevet. (Ilyen néven működött a fővárosban a görög nemzetiségi általános iskola 1958-1966 között.) A budapesti székhely mellett 17 telephelyen folyik országszerte az oktatás, melyet 12 közalkalmazott pedagógus, 6 óraadó tanár és 3 görögországi vendégtanár közreműködésével lát el az iskola. A tanulói létszám – az iskola-előkészítős csoportokkal együttesen – mindkét évben meghaladta a 250 főt, mely a hazai görögség összlétszámához viszonyítva nagyon jó aránynak mondható. (A 2016-2017-es tanévben 242 beiratkozott tanuló van, s mintegy 20 gyermek vesz részt az iskola-előkészítő csoportokban. Az óvodásfoglalkozások iránti megnövekedett érdeklődés kapcsán felmerült bennünk egy jogszabály módosítási javaslat, nevezetesen a 17/2013 (III.1.) EMMI rendeletbe foglalt nemzetiségi nevelés-oktatás irányelveiben meghatározott nemzetiségi óvodai nevelési forma kiegészítése a „kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés”-i formával. Javaslatunkat a megfelelő fórumokon előterjesztjük.) A 2014-es önkormányzati választásokat követően az MGOÖ vezetése az oktatás decentralizációja mellett döntött, hogy a felgyorsult világban minél közelebb vigye az oktatási helyszínt a családokhoz. A folyamat sikeresnek ítélhető, s elmondható, hogy Magyarország teljes területén elérhetővé vált a görög nyelvoktatás. Az iskola – utazó tanárokkal - a következő telephelyeken működik. Székhely: Budapest, V. kerület, az MGOÖ székhelye. Budapesti kerületek: IX., XI., XIV., XVIII. Agglomeráció: Budaörs, Szentendre, Vác, Százhalombatta (szünetel). Egyéb vidék: Tatabánya, Tác (Székesfehérvár és vonzáskörzete), Beloiannisz (szünetel), Pécs, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szentes, Szeged. A következő tanévtől előreláthatóan a Budapest IV. kerülettel bővül az oktatási helyszínek palettája. A magyar állam normatív költségvetési támogatást ad az iskola működtetésére, ami a 2015-2016-os tanévben 96,015 millió, míg a 2016-2017-es tanévben 94,606 millió forintot tett ki. Az Oktatási Hivatal (OH) Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központja (POK) által szervezett 2017. évi Tavaszi Nemzetiségi Pedagógiai Napok második napjának a Manolisz Glezosz Iskola volt a házigazdája. Reméljük, hogy a jövőben máskor is kapunk hasonló lehetőséget! Az intézmény vezetője 2015-től öt évre szóló kinevezéssel Kakukné dr. Partics Krisztina. Az MGOÖ arra törekedett, hogy valamennyi görög gyermek egy intézményen belül vehessen részt a kiegészítő típusú nyelvoktatásban, az eddig különálló zuglói egységet is sikeresen integrálta a Manolisz Glezosz Nyelvoktató Iskolába.

Az önkormányzat fenntartásában három oktatási és négy kulturális intézmény működik.

Helyi önkormányzataink: Budapest: I-XIX., illetve a XXI-XXII. kerületek Pest megye: Budaörs, Érd, Százhalombatta, Szentendre, Vác Egyéb vidék: Tatabánya, Beloiannisz, Pécs, Eger, Miskolc, Debrecen, Tiszaszőlős, Kecskemét, Szeged. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (MGOÖ) támogatása a görög nemzetiségi médiára és a hivatalra nyújtott forrással együtt 2015-ben 62,9 millió, 2016ban 36,634 millió forint volt (MGOÖ+média), 2017-ben pedig 41,7770 millió forintot tesz ki (MGOÖ+média), az MGOÖ által fenntartott intézmények támogatása 2015-ben 19,5 millió, 2016-ban 19,5 millió forint volt, 2017-ben pedig 35,5 millió forintot tesz ki. Az MGOÖ Hivatala 2016-ban 26,266 millió forint támogatással működött, míg a 2017. évre odaítélt támogatás 29,130 millió forintot tesz ki. Az önkormányzat fenntartásában három oktatási és négy kulturális intézmény működik.

2. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata – a helyi önkormányzattal és a kormányzattal lefolytatott sikeres tárgyalásokat követően – a 2012/2013-as tanév kezdetétől fenntartásba vette a Beloiannisz településen működő Nikosz Beloiannisz Általános Művelődési Központot. Az intézményben a 2012-2013. tanévet 85 általános iskolás kezdte meg, míg az óvodában 29 gyermek nevelése folyt. Az Önkormányzat Beloiannisz Község Önkormányzatával tíz évre szóló megállapodást kötött. Az MGOÖ 2016-ban az Általános Művelődési Központ struktúrájának átalakításáról döntött, aminek gaz-

daságossági okai voltak. A négy intézményt magában foglaló intézményhálózat (iskola, óvoda, könyvtár, művelődési ház) működtetésére az iskolára normatív támogatásként kapott forrás nem bizonyult elegendőnek, ezért az MGOÖ testülete szétválasztotta az oktatási és a közművelődési intézményeket, így jött létre a Nikosz Beloiannisz Általános Iskola és Óvoda, illetve a Nikosz Beloiannisz Művelődési Ház és Könyvtár. Utóbbira az idei évtől már az MGOÖ intézményi kerete tud forrást biztosítani. A Nikosz Beloiannisz Általános Iskola és Óvoda a 2016-2017-es tanévben 107 tanulóval és 24 óvodással büszkélkedhet, az iskolás korúak mintegy ötöde, míg az óvodás korúak mintegy fele görög származású. Az intézmény a térség más településeiről is jelentős mértékben fogad be tanulókat. A Magyar Pedagógiai Társaság Nemzetiségi Nevelési Szakosztálya 2017. április 7-én a beloianniszi általános iskolát választotta szakmai napjának helyszínéül. Az intézmény megbízott vezetője 2015-től dr. Orosházi Györgyné. Az intézmény normatív támogatása a 2015-2016. tanévben 108,838 millió forint volt, míg a 2016-2017-es tanévben 105,123 millió forintot tesz ki. Az MGOÖ a 2014-es önkormányzati választásokat követően hozzálátott az iskolaépület modernizációjához, és megkezdte az 1951-es tanév óta hiányként jelentkező tornaterem projektjének megvalósítását is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az iskola elektromos rendszerének felújítására 22,5 millió forint, míg a tornaterem beruházására további 32 millió forint támogatást nyújtott. A két beruházás még folyamatban van. A helyi önkormányzat által alapított Beloiannisz Közoktatásáért Közalapítvány is segíti az iskola munkáját.

3. Harmadik oktatási intézményként 2016-ban működési engedélyt szerzett a fővárosi székhelyű Görög Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium, amely egyelőre szünetelteti működését. Az még a jövő kérdése, hogy több mint ötven év után sikerül-e újra görög nemzetiségi nappali oktatási intézményt elindítani a fővárosban. Az elmúlt években lezárult a görög közösség anyanyelvű iskolai oktatásában használatos tankönyveinek és taneszközeinek fejlesztése, amelyhez európai uniós pályázati forrásokból, a lengyel és a ruszin nemzetiség oktatási intézményeivel közösen nyert támogatást az MGOÖ. Az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül működő Országos Nemzetiségi Tanácsban (ONT) a görög oktatási intézményeket 2016-tól Kakukné dr. Partics Krisztina képviseli. Görög nyelvből nincs nemzetiségi óvodapedagógus-képzés, és teljesen hiányzik a felsőoktatási palettáról a görög tanító- és tanárképzés is. Az MGOÖ kiemelt célja, hogy Magyarországon újrainduljon az újgörög nyelvtanárképzés. Amíg ez nem valósul meg, addig saját forrásból biztosítjuk pedagógusaink anyaországbeli továbbképzését.

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK Az MGOÖ intézményi kerete a 2016. évben 19,50 millió forint volt, míg a 2017. évben 35,5 millió forintot tesz ki. 1. MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK KUTATÓINTÉZETE A MGOÖ 2003-ban alapította a Magyarországi Görögök Kutatóintézetét, amely a magyarországi görög diaszpóra történelme és kultúrája kutatása és népszerűsítése érdekében tevékenykedik. Az intézmény vezetője 2015 óta a szociológus végzettségű Szidiropulosz Archimédesz. A Kutatóintézet 2016 októberében az „Ezeréves magyar-görög kapcsolatok” címmel, míg 2017 márciusában „Magyar és görög szabadságés sporteszmények” címmel rendezett – az MGOÖ-vel közösen - az Országház Felsőházi Üléstermében sikeres konferenciát. A Kutatóintézet és az MGOÖ segítette 2016-ban dr. Markó György „Hellásztól a Práter utcáig” című, Konstantinidisz André görög származású 1956-os ellenálló élettörténetét feldolgozó mű megjelenését is. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK), a Magyar Tudományos Akadémia és a Kutatóintézet együttműködésében megkezdődött a görög politikai emigráció egykori lapjának, az 1950 és 1977 között megjelenő Laikosz Agonasz példányainak digitalizációja, amely az OIK internetes honlapján várhatóan 2017 őszétől elérhető lesz minden kutató számára. Szintén a Kutatóintézet közreműködésével megkezdődött a Magyarországon Élő Görög Politikai Emigránsok Egyesületének a Magyar Nemzeti Levéltárban található archívumának feldolgozása. Az intézet igazgatója 2015-ben, akkor még nem az intézet igazgatójaként, sikeres előadást tartott Szegeden a „XX. századi népirtások Európában és a keresztény-zsidó együttélés színterei ma” című nemzetiségközi tudományos konferencián „A görögöket ért atrocitások a XX. században” címmel. Az idén, május 13án a Dumtsa Jenő Emlékév keretében került sor Szentendrén a Dumtsa Jenő Emlékkonferenciára, amelyet a görög kereskedődiaszpóra Makedóniából származó, görög identitású vlach származású neves tagjainak szenteltek. A görög politikai-gazdasági válság kapcsán 2015-től az intézet igazgatója számos alkalommal szerepelt a magyar médiumokban. A Kutatóintézet is részt vett 2015 januárjában Hondromatidisz Rigasz görög származású szobrászművész halálának 20. évfordulójára rendezett emlékkiállítás szervezésében Debrecenben. A 2017. és 2018. években megkezdődik a Kutatóintézet égisze alatt az MGOÖ és a Kutatóintézet saját archívumának és könyvtárának fejlesztése. A 2017. évben a közösség felkészül 2018. április 7-re, amikor a görög politikai emigráció 70 éves évfordulójáról emlékezik meg a magyarországi görög közösség. A Magyar Néprajzi Múzeumban 2017 januárjában „A hónap műtárgya” volt a buzuki, melyet 2016-ban Varlasz Panajotisz buzukikészítő mester ajánlott fel állandó kiállítási tárgyként a múzeumnak. Az MGOÖ 2015-ben emléktáblát állított a Görögség Háza homlokzatán a pontoszi görög genocídium áldozatainak, s hagyományt teremtett azzal, hogy minden évben megemlékezik a pontoszi görög genocídium május 19-i emléknapjáról. Horváth Endre neogrecista emléktáblájának avatására Budapest XI. kerületében 2016 márciusában került sor, míg Szymiczek Ottónak és Paleologosz Kleanthisznak, az olimpiai mozgalom két kiemelkedő alakjának 2016 októberében a Testnevelési Egyetem központi épületében állított emléktáblát az egyetem és az MGOÖ. Az MGOÖ-nek létezik egy vándorkiállítása is, amit a görög örökségért felelős elnökhelyettes koordinál, s amely az elmúlt években a következő településeken mutatta be a magyarországi görögök történetét: Nyíregyháza, Pécs, Budapest XV., XVIII., VIII. kerület, Százhalombatta, Debrecen, Gyál, Miskolc, Eger. Egy másik vándorkiállítás is járja az országot, mégpedig a tótkomlósi szlovákok egyesületével közös projektben, a „Három hónap szeretet” című fotókiállítás, amely az 1949 nyarán a településen szlovák és magyar családoknál nyaraló görög menekült gyermekek történetét dolgozza fel. Ez a kiállítás Tótkomlóson mutatko-

zott be először, majd a budapesti Szlovák Kulturális Központban, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, Beloianniszban, Budapest XVIII. kerületében, Szegeden, Miskolcon és Békéscsabán is megtekinthették az érdeklődők. A jövőben átlépi az országhatárt is a kiállítás, várhatóan Pozsonyban, a vajdasági szlovákok lakta Petrőcön (Bački Petrovac), illetve görögországi helyszíneken is bemutatásra kerül. 2-3. MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK KULTURÁLIS INTÉZETE MAGYARORSZÁGI GÖRÖG SZÍNHÁZ A magyarországi görög nemzetiség a Budapest IX. kerület Börzsöny utca 2-4. szám alatt található ingatlanon Görögség Háza néven kulturális intézményt épít. A 2014-es önkormányzati választásokat követően az MGOÖ létrehozta a Magyarországi Görögök Kulturális Intézetét, amelynek célja a leendő művelődési központ működtetése. A Kulturális Intézetet jelenleg megbízott intézményvezető vezeti (Szamarintisz Tamás). A következő évben létrejött a Magyarországi Görög Színház is, amely ugyanezen ingatlanban – a létesítmény átadását követően – bevételorientált befogadó színházként kíván működni. Az intézmény vezetője a művész-szakmai körökben elismert Lantos-Lyka Antal hangmérnök, zenész, aki a régi görög kereskedődiaszpóra leszármazottja. A 600 férőhelyes Görögség Háza nemcsak a görög nemzetiség kulturális igényeit fogja kiszolgálni, de a ferencvárosi, s egyben a fővárosi közönség számára is hiánypótló művelődési központként fog működni. A művelődési ház kertje már 2014 óta hagyományosan otthont ad a közösség húsvéti és május 1-i ünnepségének. A 2015. évben a létesítményben tantermek készültek, amelyek a jövőben az intézmény felnőttoktatási tevékenységéhez fog hozzájárulni, illetve a görög közösség oktatási intézményeit is kiszolgálja majd. A 2016-2017. évben folytatódott a színházterem felújítása, elkészült a színpad és a nézőtér is. A következő szakaszban galéria épül, illetve befejeződik a művészbejáró és az öltözők kialakítása. Az utolsó szakaszban a nézőtéri széksorok, a hang- és fénytechnika beépítésére kerül sor. Az EMMI 2016ban 15 millió forinttal támogatta a munkálatokat. Az MGOÖ célja, hogy a görög politikai emigráció 70 éves évfordulójának ünnepi eseményére 2018. április 7-én már az átadott Görögség Házában kerüljön sor. 4. NIKOSZ BELOIANNISZ MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR Fentebb említettük, hogy 2016-ban sor került a beloianniszi Általános Művelődési Központ struktúrájának átalakítására. A Nikosz Beloiannisz Művelődési Ház és Könyvtár intézménye 2016. július 1-jétől működik, a közelmúltig megbízott intézményvezető látta el a vezetői feladatokat. 2017. június 1-től pályázat útján Kocolárisz Szófia nyerte el az intézményvezetői tisztséget. Az intézmény célja a beloianniszi lakosság kulturális és sportigényeinek kiszolgálása, a beloianniszi turisztika fellendítése, illetve a könyvtárépület és -állomány modernizálása. A Kutatóintézettel, a Beloianniszi Görög Nemzetiségi Önkormányzattal és Beloiannisz Község Önkormányzatával közösen hosszabb távú cél egy beloianniszi tájház létrehozása, amely az 1950-es évek állapotához hűen mutatná be a település blokkházait. Az MGOÖ régi célja a Falumúzeum megalapítása is.

TÁRSADALMI SZERVEZETEK Magyarországon számos görög kulturális egyesület, táncegyüttes, zenekar, kórus működik, nemcsak Budapesten, hanem vidéken is, amelyek rendszeresen fellépnek a helyi ünnepeken. A közösség legjelentősebb civil szervezete a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete (Syllogos), amely alapfeladatának tekinti a görög nyelv, kultúra és hagyományok ápolását. Az Egyesület 1982-ben alakult az egykori emigráns egyesület jogutódjaként. Hagyományos megemlékezést tart a II. világháborús ellenállás jeles eseményeiről (EPON alapítása), illetve az 1967-74-es katonai junta áldozatainak emlékére (Politechneio). Az MGOÖ-vel közösen kezdeményezte az Egyesület 2015-ben a pondoszi görögök 1922. évi genocídiumának május 19-i emléknapjáról történő megemlékezést is, amely újabb hagyományt teremtett közösségünkben. A május 1-i görög majális szervezője is a Syllogos. Természetjáró tagozata Magyarország és Görögország hegyeit járja, természetesen az anyaországban olyan történelmi helyszíneket is felkeresnek, amely szoros kapcsolatban áll a magyarországi görögség történelmével. Józsefvárosi székhelye az alapítás óta változatlan, a 2016. évben megkezdődött a Baross utca 41. szám alatti létesítmény modernizálása, ahol kulturális egyesületeink tartják próbáikat. A Pest Megyei Nemzetiségi Intézet 2015-2016-ban nemzetiségi fórumsorozatot szervezett, melyen az MGOÖ és a Syllogos is több előadással képviseltette magát. Az országos önkormányzat amatőr színtársulata, a 2004-ben Caruha Vangelió által létrehozott Neaniki Szkini, melynek tagjai a közösség iskolájának diákjai, illetve magyarországi görög származású professzionális színművészek. A Neaniki Szkini alapjait felhasználva, tulajdonképpen abból kiválva, a Manolisz Glezosz Nyelvoktató Iskola tanulóival jött létre a Kritiki Szkepszi elnevezésű formáció Kollatosz Fotisz színművész vezetésével. A kunszentmártoni Szent Márton Társulat 2015-ben az MGOÖ támogatásával mutatta be a görög polgárháború témáját feldolgozó „Ne feledd a nevedet! Jana” című musicalt, melynek megtekintésére külön autóbusz indult Budapestről. Az Ellinizmosz Egyesület a magyarországi görög asszonyok néptánccsoportja, amely 2000-ben alakult. A tánccsoport 2015ben – az MGOÖ és a Syllogos ajánlásával - elnyerte a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat. Tavaly decemberben ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját a Helidonaki Görög Hagyományőrző Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttes, amely egyesületi keretek között folytatja tevékenységét. A tánccsoportnak jelentős szerepe volt az 1990es és 2000-es évek görög fiataljainak identitásmegőrzésében. A táncegyüttes tevékenységét 2007-ben ismerték el Pro Cultura Minoritatum Hungarie díjjal.

A 2001-ben alapított Görög Ifjúsági Egyesület a fiatal generáció társadalmi szervezete. Hasonló szerepet töltött be az elmúlt évtizedekben, mint a Helidonaki. A 2001-ben alapított „Kariatidák” Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesületének kórusa állandó szereplője a görög közösség rendezvényeinek, rendszeres ismeretterjesztő előadásai sok érdeklődőt vonzanak. Az egyesület 2014-ben – az MGOÖ és a Syllogos ajánlására - Pro Cultura Minoritatum Hungariae és Nemzetiségekért díjban is részesült. A Görög-Magyar-Ciprusi Baráti Társaság Egyesületét magyarországi görög vállalkozók alapították, szintén kulturális és ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki. Beloiannisz településen a Pyrgos Egyesület keretei között ifjúsági tánccsoport működik, a Triandafylla Egyesületben pedig a település asszonyai ápolják a görög hagyományokat. Regionális jellegű kulturális egyesületeink is vannak. A két legrégebbi, az 1995-ben alapított Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesülete, illetve az 1997-ben létrehozott Pécsi Görög Egyesület. Legújabb helyi kulturális egyesületünk a 2016-ban alapított Beloianniszi Görögök Kulturális Egyesülete. Tavaly november 20-án megalakult a Nemzeti Ellenállás és a Görög Demokratikus Hadsereg Harcosai Országos Szövetségének (ΠΕΑΕΑ-ΔΣΕ) magyarországi tagozata is. Évente kerül megrendezésre Thesszalonikiben és Athénban a Magyarországról visszatelepült görögök találkozója, amelyekre 2015 óta rendszeresen indít autóbuszt az MGOÖ és a Syllogos. Természetesen minden esetben részvételi díjas az utazás, mégis óriási bírálat övezi központi szerveink ezen tevékenységét. Úgy gondoljuk, hogy a hatvanas-hetvenes éveikben járó honfitársaink alkotják azt a generációt, akik soha semmilyen szervezett táboroztatásban vagy anyaországbeli utazásban nem vehettek részt az elmúlt 40 évben. A junta bukása után a görög állam megkezdte a külföldön élő görög gyermekek nyári táboroztatását és ez egészen a 2000-es évek végéig folyamatos volt. Tehát a mai ötveneseknek, negyveneseknek és harmincasoknak volt lehetőségük ilyen táborozásokban részt venni. Túl azon, hogy a gyermekkori barátok hosszú évek után újra találkozhatnak ezeken az eseményeken, valamelyest történelmi kárpótlást is nyújtunk ezen generáció számára. A legidősebb honfitársainknak részvételi díj nélkül szervezünk anyaországbeli látogatást. A görögországi gazdasági válság a gyermektáboroztatásoknak is véget vetett, tehát ez a feladat is reánk hárul, és saját forrásból kell biztosítanunk azt, hogy gyermekeink az anyaországba látogassanak. Minden nyáron több turnusban biztosítjuk gyermekeink számára is a görögországi táborozást, amely óriási pluszt ad nekik nemcsak a nyelv gyakorlásában, de az identitásuk megőrzésében, esetleg kialakulásában is.

MŰVÉSZEK, SPORTOLÓK A görög közösség erősen képviselt mind a művész-, mind pedig a sportvilágban (a teljesség igénye nélkül). Színművészet: Papadimitriu Athina, Trokán Anna, Trokán Nóra, Galbenisz Tomasz, Szabó Margaréta, Kollátosz Fotisz, Dimulász Miklós, Dimanopulu Afrodité, Petridisz Hrisztosz. Képzőművészek: Papahrisztu Andreasz, Sztefanu Sztefanosz, Papageorgiu Andrea, Tzortzoglu Jorgosz, Papageorgiu Szteliosz. Íróink, költőink: Caruha Vangelió, Szalay Károly, Sztavridisz Alexandra, Nakisz Szkordilisz Klasszikus zene és opera: Foskolos Péter, Mitilineou Cleo, Notis Georgiou, Szkordilisz Emília, Kollonay Zoltán, Lantos-Lyka Antal. Könnyűzene: Golecász Jorgosz és Topuzidisz Dimitrisz (Deep Glaze), Tzortzoglu Yorgos (Balkan Fanatik), Pandzarisz Diána (Dina Zenekar) Sport: Szidiropulu Niki, Iliasz Nikolaosz, (vívás), Galanisz Nikandrosz (jégkorong), Ikonomu Kosztasz, Novák Alexisz (labdarúgás), Sas Sándor (erőemelő paralimpikon), Partics Katalin és Partics Péter (öttusa), Papavasziliu Hrisztosz, Teodoru Vaszilisz, Ziszisz Tanaszisz, Harisszisz Kosztasz (edzők) . Magyarországi görög zenekarok és zenészek: Sirtos, Mydros, Zeys, Fanari, Sarantis Mantzourakis, Taverna (Beloiannisz), Pyrgos (Beloiannisz), Palio Buzuki (Budaörs), Kollátosz Jorgosz, Akropolis Compania.

HITÉLET A magyarországi hívő görögség a keleti keresztény (görög ortodox) vallást gyakorolja. A közösség egyházi szervezete a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus egyházi főhatóságát ismeri el, amelynek elöljárója Arszeniosz Kardamakisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa Exarchája. A Magyarországi Ortodox Exarchátusnak Budapesten (V. kerület, Váci utca 55.), Kecskeméten, Szentesen, Karcagon és Be loiannisz községben van parókiája, illetve két köznevelési intézményt is működtet. A magyar kormány 2016. december 9-én együttműködési megállapodást kötött közfeladat ellátásáról a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátussal. A megállapodást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha írták alá. Balog Zoltán miniszter az aláíráskor kiemelte: „Magyarország és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus több mint ezeréves történelmének meghatározó eseménye a megállapodás, amelynek értelmében a patriarchátus dialógusközpontot hoz létre Budapesten. A központ célja a vallások közötti párbeszéd elősegítése, amelyre ma igen nagy szükség van Európában.” Az exarchátus közeljövőbeni tervei között szerepel magyarországi iskolák fenntartói jogának átvétele, amelynek alapja a minisztériummal kötött megállapodás. Az exarchátussal együtt ünnepli a közösség egyházi ünnepeit, mint a hagyományos újévi vaszilopita-vágás, a Vízkereszt-ünnepség, a Húsvét, de a január 30-i görög pedagógusnapnak is egyházi gyökerei vannak. Jelenleg Beloianniszban, Kecskeméten, Szentesen, Karcagon és Budapesten működik görögkeleti egyházközség, amely a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátust ismeri el egyházi főhatóságként. A szentesi templomot a helyi egyházközség pályázati forrásokból gyönyörűen felújította, a felújított templom megszentelésére 2015 januárjában került sor.

MÉDIUMOK, KÖZMŰVELŐDÉS A közszolgálati Magyar Televízióban görög nyelvű adások kéthetente láthatóak a Rondó című műsorban, a Magyar Rádió heti 30 perces görög nyelvű műsort sugároz az MR4-es csatornán. Mindkét médium felelős szerkesztője Agárdi Elektra. Az MGOÖ rendszeresen megjelentetett kiadványa az „Ellinismos” folyóirat, melynek főszerkesztője 2015-től Oikonomou Andreas. A görög közösség gyümölcsöző kapcsolatot ápol az Országos Idegennyelvű Könyvtárral (OIK) is, mely intézménynél a Nemzetiségi gyűjtemények főosztályának főosztályvezetője közösségünk tagja, Pancsosz Alexandra. Az MGOÖ hagyományosan megrendezi a március 25-i és az október 28-i ünnepi megemlékezéseket, míg 2016-ban a július 20-i ciprusi gyásznapon is koszorúzást szervezett az áldozatok emlékére a Petőfi téri emlékműnél.

ANYAORSZÁG A görög közösség szervezetei szoros kapcsolatokat tartanak fenn az anyaország állami intézményeivel, társadalmi szervezeteivel. E kapcsolatok a magyarországi görögség anyanyelve és kultúrája ápolását szolgálják. Jó kapcsolatot ápol az MGOÖ a Görög Köztársaság magyarországi nagykövetségével, míg a Ciprusi Köztársaság magyarországi nagykövetsége - a görög nemzetiségi szószóló hatására – az MGOÖ-vel nem ápol kapcsolatot. Az 1996-ban alapított Görög-Magyar Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kamara az elmúlt években lényegében megszűnt működni. Újjáalakult viszont a Magyar-Görög Üzleti Tanács, s működik az Interparlamentáris Unió Magyar-Ciprusi és Magyar-Görög Baráti Tagozata.

TESTVÉRTELEPÜLÉSEK Számos testvérvárosi kapcsolat is erősíti a magyar-görög barátságot. Beloiannisz: Ajiosz Dimitriosz (Attika), Amaliada (2016-tól), Pervolia (Ciprus, 2017-től) Budaörs: Pirgosz Budapest VII. kerület: Sztavrupoli (Thesszaloniki) Budapest X. kerület: Litochoro (2016-tól) Biatorbágy: Kiti (Ciprus) Debrecen: Patrasz Füzesabony: Kria Vrisi Sopron: Spárta Szeged: Larnaca (Ciprus)

Megjegyzés: A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) és a Magyar Országgyűlés görög nemzetiségi szószólója közötti kapcsolat sok sebből vérzik. Mivel a szószólókról rendelkező törvény nem szabályozta részletesen a szószólók és az országos önkormányzatok közötti jogviszonyt, a szószólói intézmény sikeres működése erősen függ a tisztséget betöltő politikus személyiségétől. S mivel a szószólóválasztás az országos önkormányzatok újjáalakulása előtt történik, amennyiben a szószóló által támogatott közösségi csoport veszít a választásokon, fennáll a veszély, hogy a két intézmény közötti konfliktus tartósan fennáll, aminek az adott nemzetiségi közösség látja kárát. A szószólónak ez esetben ugyanis nem feltétlenül érdeke az országos önkormányzat sikeres működése, pedig a közösség azzal a szándékkal delegálta őt a törvényhozásba, hogy a közösség céljai érdekében minél hatékonyabban és eredményesebben lobbizzon. Reméljük, hogy e területen a jövőben változás lesz, és megfelelő képviselete lesz a görög közösségnek is a magyar Országgyűlésben.

Τα νέα μας | Híreink | 11

Στο επίκεντρο η περαιτέρω προώθηση των ελληνο-ουγγρικών εμπορικών σχέσεων Παραθέτουμε Αρχισυντάκτη

του

συνέντευξη Περιοδικού

που

παραχώρησε

«ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ»

στο

Ανδρέα

Οικονόμου, ο Προϊστάμενος του Γραφείου Οικονομικών και Εμπορικών Υποθέσεων (ΟΕΥ) της Ελληνικής Πρεσβείας μας στη Βουδαπέστη κ.Γεώργιος Επ. Τοσούνης : ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ (Ανδρέας Οικονόμου):- Κύριε Τοσούνη, πρίν την ανάληψη των νέων καθήκοντων σας με την ιδιότητα του Προϊσταμένου στο Γραφείο Οικονομικών και Εμπορικών Υποθέσεων της Πρεσβείας της Ελλάδος στη Βουδαπέστη, θα θέλατε να μας μιλήσετε για την προϋπηρεσία σας στην επαγγελματική σας αυτή καριέρα ; Απάντηση (Γεώργιος Τοσούνης Προϊστάμενός Γραφείου ΟΕΥ): Η πρώτη τοποθέτησή μου στο εξωτερικό ήταν στο Γραφείο Οικονομικών & Εμπορικών Υποθέσεων του Γενικού Προξενείου της Ελλάδος στο Σύδνεϋ Αυστραλίας (1998-2004) Στη συνέχεια τοποθετήθηκα στο Γραφείο Οικονομικών & Εμπορικών Υποθέσεων της Πρεσβείας της Ελλάδος στο Κάιρο Αιγύπτου (20042007). Αμέσως μετά, ανέλαβα καθήκοντα Προϊσταμένου του Γραφείου Οικονομικών & Εμπορικών Υποθέσεων της Πρεσβείας της Ελλάδος στο Τόκυο Ιαπωνίας (2007-2011). Κατόπιν, επιστρέφοντας στην Αθήνα, στο Υπουργείο Εξωτερικών, τοποθετήθηκα αρχικά στη Διεύθυνση Διμερών Οικονομικών Σχέσεων Ελλάδος με χώρες της Λατινικής Αμερικής και Υποσαχαρικής Αφρικής, ενώ στη συνέχεια κλήθηκα να προσφέρω τις υπηρεσίες μου στο Γραφείο του Γενικού Γραμματέα Διεθνών Οικονομικών Σχέσεων (4/2012 – 8/2012).Αργότερα, τοποθετήθηκα ως Σύμβουλος Οικονομικών και Εμπορικών Υποθέσεων στο Διπλωματικό Γραφείο Υφυπουργού (8/2012-1/2015) και στην συνέχεια στο Διπλωματικό Γραφείο Αναπληρωτή Υπουργού (1/20158/2015). Το καλοκαίρι του ίδιου έτους τέθηκα επικεφαλής της Διεύθυνσης Επιχειρηματικής Ανάπτυξης του Υπουργείου Εξωτερικών (8/2015-6/2016). Τέλος, την επόμενη χρονιά τοποθετήθηκα Προϊστάμενος στο Γραφείο Οικονομικών & Εμπορικών Υποθέσεων της Πρεσβείας της Ελλάδος στην Βουδαπέστη Ουγγαρίας όπου υπηρετώ μέχρι και σήμερα. ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ (Α.Ο):- - Εχετε επισημάνει κάποιες διαφορές στη δομή των οικονομιών , στον τρόπο εφαρμογής των οικονομικών πολιτικών , ακόμα και στην επιχειρηματική νοοτροπία, μεταξύ των χωρών που υπηρετήσατε και της Ουγγαρίας; Aπάντηση (Γ.Τ); Κάθε χώρα στην οποία υπηρέτησα, γεωγραφικά ανήκει και σε διαφορετική Ήπειρο. Κατά συνέπεια οι διαφορές σε νοοτροπία, οικονομική ανάπτυξη, πολιτειακή οργάνωση, κοινωνικές δομές κλπ, είναι σημαντικές και αναπόφευκτες. Εντούτοις, παρά το γεγονός ότι κάθε χώρα έχει τα δικά της

ιδιαίτερα χαρακτηριστικά και γνωρίσματα, τηρουμένων των αναλογιών, εντοπίζονται και σημαντικές ομοιότητες. Επιτρέψτε μου να περιοριστώ μονάχα στον οικονομικό / εμπορικό / επιχειρηματικό τομέα, και να επισημάνω για παράδειγμα ότι οι διεθνείς οικονομικές σχέσεις και η εξωτερική εμπορική πολιτική τόσο στην Αυστραλία όσο και στην Ιαπωνία, ασκείται από το Υπουργείο Εξωτερικών. Όπως ακριβώς συμβαίνει και στην περίπτωση της Ουγγαρίας. Έτσι, επιτυγχάνεται καλύτερος συντονισμός και εξοικονόμηση πόρων, ενώ συγχρόνως αποφεύγονται ανεπιθύμητες αλληλοεπικαλύψεις και γραφειοκρατικές καθυστερήσεις. Κοινό στοιχείο μεταξύ Αυστραλίας και Αιγύπτου -και πολύ σημαντικό για τα εθνικά συμφέροντα της Ελλάδος- είναι το ελληνικό στοιχείο, η ομογένεια. Με ιδιαιτέρως σημαντική παρουσία στην Αυστραλία (κυρίως σε Μελβούρνη και Σύδνεϋ), η ομογένεια αποτελεί βάση, μαγιά, αλλά και εφαλτήριο για τις επιχειρηματικές επιδιώξεις Ελλήνων επιχειρηματιών. Παράλληλα, η ομογένεια, πέραν της γενικότερης συμβολής της στην δημιουργία ευνοϊκής για την Ελλάδα εικόνας στις εκεί κοινωνίες, αποτελεί την γέφυρα επικοινωνίας μεταξύ των διαφορετικών επιχειρηματικών νοοτροπιών και πρακτικών. Αντίστοιχα σημαντικός, αν και υπό δυσμενέστερες συνθήκες, ο ρόλος της ομογένειας στην Αίγυπτο. Το στοιχείο της ομογένειας υπάρχει βεβαίως, έντονο και πολύ οργανωμένο στην Ουγγαρία. Η επιχειρηματική νοοτροπία, αλλά και οι επιχειρηματικές συνήθειες και πρακτικές, όπως είναι φυσιολογικό, επηρεάζονται από πολλούς παράγοντες που έχουν να κάνουν τόσο με τα έθιμα και παραδόσεις κάθε λαού, όσο και με τα ιδιαίτερα γνωρίσματά του. Επίσης, η γεωγραφική τοποθεσία εκάστοτε χώρας, η γεωφυσική μορφολογία, ο γεωφυσικός πλούτος, το πολιτικό σύστημα και οι κοινωνικές δομές καθορίζουν σε σημαντικό βαθμό τη μορφή και άσκηση οικονομικής/ εμπορικής πολιτικής και προσδιορίζουν τις προτεραιότητες της επιχειρηματικής ανάπτυξης. Έτσι, για παράδειγμα, εξηγείται η κυρίαρχη ναυτική θέση της χώρα μας, ή, η εξάρτηση της Ιαπωνίας από το διεθνές εμπόριο (από τις εισαγωγές πρώτων υλών για υποστήριξη της βιομηχανίας της και από τις εξαγωγές για απόκτηση εισοδήματος). Παρομοίως, αξιοποιώντας τα γεωγραφικά χαρακτηριστικά της, η Αυστραλία έχει ενισχύσει την αγροτική παραγωγή της καθώς και την εξορυκτική βιομηχανία της. Στην Ουγγαρία, με έντονη την εξάρτησή της από ενεργειακούς πόρους, το βάρος για την ανάπτυξη της εθνικής οικονομίας δίδεται στις εξαγωγές. Στην Αίγυπτο, χώρα με τεράστιο πληθυσμό και χαμηλό βιοτικό επίπεδο, το χαμηλό εργατικό κόστος είναι βασικός παράγοντας στην οικονομική δραστηριότητα, ενώ πρωταρχική πηγή πλουτισμού της χώρας αποτελούν οι εξαγωγές πετρελαίου και υδρογονανθράκων.

ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ (Α.Ο):- Σε ποιό βαθμό έχει επηρεάσει η κρίση της χώρας μας τις διμερείς οικονομικές και εμπορικές

σχέσεις με την Ουγγαρία; Σε ποιούς τομείς της οικονομίας υπάρχουν περιθώρια ανάπτυξης των διμερών σχέσεων ; Aπάντηση (Γ.Τ);: Η παγκόσμια οικονομική κρίση που ξεκίνησε το 2008, ως γνωστόν έπληξε και τη χώρα μας παίρνοντας διαστάσεις «κρίσης χρέους». Σημειώθηκε δηλαδή απότομη αύξηση των ελλειμμάτων και παράλληλα, του χρέους, καθώς οι διεθνείς αγορές έδειχναν επιφυλακτικές ως προς την ικανότητα της χώρας μας να ανταπεξέλθει των οικονομικών δυσκολιών. Ο οικονομικός, παραγωγικός και επιχειρηματικός ιστός της χώρας, αντέδρασε άμεσα και με δεδομένη πλέον της χαμηλή εσωτερική ζήτηση, στράφηκε προς τις αγορές του εξωτερικού. Στα χρόνια που ακολούθησαν, οι ελληνικές εξαγωγές αυξήθηκαν. Χαρακτηριστικό του ενδιαφέροντος για τις ξένες αγορές, αποτελεί και η κατακόρυφη αύξηση των αιτημάτων ελληνικών επιχειρήσεων προς τα Γραφεία Οικονομικών και Εμπορικών Υποθέσεων των Ελληνικών Πρεσβειών στο εξωτερικό. Από περίπου 5.000 αιτήματα το 2008, καταγράφονται πάνω από 15.000 το 2013. Μεταξύ των ετών 2007-2016, βάσει των αιτημάτων των Ελλήνων επιχειρηματιών, η Ουγγαρία κατατάσσεται στις 20 πρώτες χώρες εμπορικού ενδιαφέροντος για την Ελλάδα. Ο όγκος των εμπορικών συναλλαγών Ουγγαρίας - Ελλάδας, εμφανίζει, τα τελευταία έτη, αυξητική τάση. Αν και υπάρχει σημαντικό περιθώριο βελτίωσης και αύξησης του όγκου και της αξίας των διμερών συναλλαγών, πρέπει να επισημανθεί η έντονη ανισορροπία που επικρατεί στο εμπορικό ισοζύγιο, το οποίο παραμένει διαχρονικά ελλειμματικό εις βάρος της Ελλάδος. Πρακτικά, αυτό σημαίνει ότι η χώρα μας εισάγει από την Ουγγαρία προϊόντα πολύ μεγαλύτερης αξίας από αυτά που εξάγει στην Ουγγαρία. Πράγματι, η Ελλάδα εισάγει ετησίως από την Ουγγαρία προϊόντα αξίας περίπου €360 εκ., ενώ εξάγει σε αυτήν προϊόντα αξίας €90 εκ. Έτσι λοιπόν, η χώρα μας, βρίσκεται στην 45η θέση των σημαντικότερων προμηθευτών της Ουγγαρίας και καλύπτει μόνο το 0,11% των εισαγωγών που πραγματοποιεί η Ουγγαρία από όλο τον κόσμο. Εάν όμως σκεφτούμε ότι το 2016 η Ουγγαρία εισήγαγε από τα κ-μ της Ε.Ε., προϊόντα συνολικής αξίας €64,9 δις (78% του συνόλου των εισαγωγών της), τότε μπορούμε να συμπεράνουμε ότι η Ελλάδα, ως κ-μ της Ε.Ε., έχει πολλά και σημαντικά περιθώρια αύξησης των εξαγωγών της προς την Ουγγαρία και διεύρυνσης του μεριδίου της στην ουγγρική αγορά. Το σημαντικότερο εξαγώγιμο ελληνικό προϊόν στην Ουγγαρία είναι το αλουμίνιο (σε ράβδους και φύλλα). Το δεύτερο πιο σημαντικό, είναι τα φάρμακα και ακολουθούν τα εσπεριδοειδή, τα παρασκευάσματα καρπών και φρούτων, οι τηλεφωνικές συσκευές, τα μηχανήματα κλιματισμού, το ρύζι και διάφορα πλαστικά είδη. Σε όλα αυτά τα προϊόντα, καθώς και σε παρεμφερή ή ομοειδή, η Ελλάδα έχει δυνατότητες αύξησης του μεριδίου της στην ουγγρική αγορά.

Aπάντηση (Γ.Τ);: Στην Ουγγαρία δραστηριοποιούνται περί τις 60-70 ελληνικών συμφερόντων (μικτές και αμιγώς ελληνικές) εταιρείες, κυρίως στον τομέα του τουρισμού (γραφεία ταξειδίων) αλλά και του εμπορίου (εισαγωγές ειδών διατροφής/ποτών), ενώ κατά δεύτερο λόγο στους τομείς βιομηχανίας, μεταφορών και παροχής υπηρεσιών. Η Ελλάδα, όπως και κάθε χώρα άλλωστε, ενδιαφέρεται κυρίως για την προσέλκυση ξένων επενδύσεων, ώστε να επωφεληθεί από την εισροή κεφαλαίων, τη μεταφορά τεχνογνωσίας και τη δημιουργία νέων θέσεων εργασίας. Αυτό, σε καμία περίπτωση δε σημαίνει ότι αποτρέπει ή και εμποδίζει τις ελληνικές επενδύσεις στο εξωτερικό. Τουναντίον, διευκολύνει με κάθε τρόπο δραστήριους και εξωστρεφείς Έλληνες επιχειρηματίες που θέλουν να επεκτείνουν την παραγωγική και επιχειρηματική τους δράση και εκτός των συνόρων της χώρας μας. Ασφαλώς, η πλήρης μεταφορά των παραγωγικών και επιχειρησιακών δραστηριοτήτων ελληνικών επιχειρήσεων, από την Ελλάδα προς ξένες χώρες, θα πρέπει να αποφεύγεται, καθ’ ότι έτσι η χώρα μας χάνει κομμάτι από την παραγωγική της δυναμικότητα, χάνονται θέσεις εργασίας, μειώνεται το ΑΕΠ και κατ’ επέκταση, το εισόδημα των Ελλήνων πολιτών. Η Ουγγαρία προσφέρεται ως χώρα προορισμού επενδύσεων δεδομένου ότι είναι κ-μ της Ε.Ε., έχει σταθερό πολιτικό σύστημα, ευνοϊκό επενδυτικό περιβάλλον, ανεπτυγμένο σύστημα οδικών και σιδηροδρομικών μεταφορών, βρίσκεται στο κέντρο της Ευρώπης, ενώ παράλληλα η κυβέρνηση λαμβάνει σειρά ευνοϊκών για την επιχειρηματικότητα μέτρων (π.χ. μείωση του συντελεστή φορολόγησης των εταιρειών, μείωση εργοδοτικών εισφορών, κλπ). Εντούτοις, έχει αποδειχθεί, ότι για τους Έλληνες επιχειρηματίες/επενδυτές, σημαντικός παράγοντας λήψης των επενδυτικών τους αποφάσεων αποτελεί η γεωγραφική εγγύτητα με την Ελλάδα. Κατά συνέπεια, ο μεγάλος όγκος των ελληνικών επενδύσεων κατευθύνεται προς τις γειτονικές με την Ελλάδα χώρες των Βαλκανίων, Βουλγαρία, Ρουμανία, ΠΓΔΜ, Αλβανία. Σας ευχαριστώ πολύ για την συνέντευξη, εκ μέρους των αναγνωστών του Περιοδικού «ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ» και της Ελληνικής Κοινότητάς μας, Σας ευχόμαστε καλή διαμονή και κάθε επιτυχία στο έργο σας. Ανδρέας Οικονόμου

ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ (Α.Ο):- Η ελληνική επιχειρηματική παρουσία στην Ουγγαρία απαρτίζεται κυρίως από εταιρείες δραστηριοποιούμενες στις υπηρεσίες, όπως εμπόριο, τουρισμός, τομέας ακινήτων και λιγότερο του βιομηχανικού παραγωγικού ιστού. Εχοντας υπόψιν ότι στην Ουγγαρία έχει σημειωθεί υψηλή ξένη επενδυτική παρουσία σε διάφορους τομείς της πρωτογενούς παραγωγής, τι εμποδίζει την παρουσία ελληνικών παραγωγικών μονάδων βιομηχανιών στην Ουγγαρία ;

Αννα Αργυροπούλου – Κιγιτζιάν : «Να εκτιμάς τις στιγμές και να νοιώθεις περήφανος για την χώρα καταγωγής από την οποία προέρχεσαι» Συνέντευξη με την Ελευθερία Αργυροπούλου Με την Ελευθερία Αργυροπούλου συναντηθήκαμε σε ένα γραφικό καφενεδάκι στην ιστορική πόλη του Αγίου Ανδρέα ένα Σάββατο μεσημέρι, με ελληνική μουσική υπόκρουση αφού στην κεντρική πλατεία της πόλης οι χοροί και τα τραγούδια στο πλαίσιο της εν εξελίξει εκδήλωσης της Βλαχικής Αμφικτιονίας για τα 100 χρόνια από τον θάνατο του πρώτου Δημάρχου της πόλης Ευγένιου Δούμτσα, βρίσκονταν στο αποκορύφωμα. Το θέμα της συζήτησης μας με την αγαπητή Ελευθερία. γνωστή στην Ελληνική Κοινότητα μας ως Λέφη ήταν η μητέρα της η κα Αννα Αργυροπούλου – Αναχίτ Κιγιτζιάν μια διακεκριμένη παιδαγωγός από τα χέρια της οποίας πέρασαν πολλά Ελληνόπουλα σε μια δύσκολή περίοδο. Η κα Αννα διετέλεσε όχι μόνο δασκάλα και παιδαγωγός αλλά ήταν και γενική επιθεωρήτρια υπεύθυνη για την εκπαίδευση των μικρών παιδιών στην ουγγρική πρωτεύουσα αλλά και σε διάφορες επαρχιακές πόλεις όπως το Πήτς, το Μίσκολτς, το Ντέμπρετσεν, την Ταταμπάνια κ.α. Γεννήθηκε το 1915 και ήταν αρμενικής καταγωγής. Εφθασε στην Βουδαπέστη την περίοδο 1947- 1948 από το Μπούλκες της Γιουγκσλαβίας όπου βρίσκονταν εκεί με άλλους Έλληνες πολιτικούς πρόσφυγες. Η Αννα Αργυροπούλου - Κιγιτζιάν κουβαλώντας μαζί της μνήμες από την Μικρασιατική Καταστροφή αλλά και από τους φρικτούς διωγμούς και τις σφαγές που υπέστησαν οι Αρμένιοι, γνώρισε από μικρή το τι σημαίνει να είσαι πρόσφυγας. Όλα αυτά της έδωσαν την δύναμη και την ώθηση αργότερα να μεταδώσει τις εμπειρίες της αυτές στα παιδιά. Αλλά ταυτόχρονα και να προσαρμοσθεί στις συνθήκες τις καινούριες μαθαίνοντας πως να εκτιμάς τις στιγμές και να νοιώθεις περήφανος τόσο για την χώρα καταγωγής από την οποία προέρχεσαι όσο και την γλώσσα σου την μητρική, την ιστορία, τον πολιτισμό, τα ήθη και τα έθιμα.

Με γνώμονα όλα αυτά η ίδια κατόρθωσε να σταθεί όρθια στο πέρασμα του χρόνου διατηρώντας ακμαίο το ηθικό και ακέραια την πολιτιστική της ταυτότητα. Αποφοίτησε από την Παιδαγωγική Ακαδημία της Αθήνας όπου εγκαταστάθηκε με την οικογένεια της. Μιλούσε τέσσερις ξένες γλώσσες αρμενικά, ελληνικά, γαλλικά και ουγγρικά. Συμμετείχε στην Εθνική Αντίσταση όπου γνωρίστηκε με τον μετέπειτα σύζυγό της. Μιχάλη Αργυρόπουλο εκ Κωνσταντινουπόλεως και μετά την συμφωνία της Βάρκιζας από κοινού με άλλους Έλληνες βρέθηκαν στο Μπούλκες για να έρθουν στην συνέχεια στην Ουγγαρία που αποτελούσε όπως μας αναφέρει η κα Λέφη ένα από τα πρώτα σημεία αναφοράς του ονομαζόμενου παιδομαζώματος. Στη Βουδαπέστη (1948-1949) η μητέρα της Αννα από κοινού μαζί με μια άλλη διακεκριμένη παιδαγωγό την Ελλη Αλεξίου ασχολήθηκαν με την λειτουργία του Κέντρου που είχε δημιουργηθεί εδώ στην Βουδαπέστη για την υποδοχή των μικρών παιδιών, ενώ στη συνέχεια ήταν Διευθύντρια του Κολλεγίου Κοριτσιών «Ηλέκτρα» από 14 μέχρι 23 ετών που λειτούργησε από το 1949 στην οδό Ρότερμπίλερ αριθμός 22 Κάτι ανάλογο για τα αγόρια ήταν το Κολλέγιο Παπαρήγας. Στην συνέχεια οι Ελλήνες το 1951 με 1952 εγκαταστάθηκαν στην ιστορική «συνοικία» του Ντόχανιγκιαρ. Το 1953 – 1954 ιδρύουν το πρώτο σχολείο αφού τα παιδιά ήταν πολλά και υπήρχε ανάγκη να λειτουργήσουν σχολεία όχι μόνο στην Βουδαπέστη αλλά και σε άλλες πόλεις όπως το Μίσκλοτς, το Ντέμπρετσεν , το Σέγκεντ , την Ταταμπάνια κ.α Σύμφωνα με την Λέφη «την επόχη εκείνη στην Ουγγαρία υπήρχαν 12 με 13 χιλιάδες Ελληνες και αρκετός κόσμος το 1952 εγκαταστάθηκε στο Χωριό Μπελογιάννη που είχε πλέον ιδρυθεί και στο οποίο αργότερα λειτούργησε ξεχωριστό σχολείο. Η Μητέρα ήταν υπεύθυνη για το πρώτο ελληνόγλωσσο τμήμα σχολείου που λειτούργησε σε επίσημη θα έλεγα μορφή στις αρχές 1952 στην οδό Σάζαντος με αγόρια και κορίτσια, όλα

Ελληνόπουλα. Συχνά βρίσκω στο δρόμο μαθητές της Μητέρας που αναπολούν τις ωραίες εκείνες στιγμές όπως την Αννα την Αλευρά, τις αδερφές Ντάγια και Μποζώνα, τους Μπεκιάριδες, τον Αρχιμήδη τον Σιδηρόπουλο κ.α» Πρέπει να σας πω ότι η Μητέρα ήταν πολύ αυστηρή. Τα παιδιά την αγαπούσαν όμως πολύ. Τους άρεσε να ακούν τις αφηγήσεις της από τα μαθήματα ελληνικής ιστορίας, λογοτεχνίας, πατριδογνωσίας το ίδιο όμως δεν μπορώ να πω και για το μάθημα της γραμματικής... Αργότερα όταν δημιουργήθηκε το 1956 το Σχολείο Μανώλης Γλέζος η Μητέρα μου ήταν υποδιευθύντρια με Διευθυντή τον Έλληνα Δάσκαλο και Παιδαγωγό Γιώργο Οικονόμου. Η Μητέρα τότε ήταν υπεύθυνη και για το Εβδομαδιαίο Κολλέγιο που λειτουργούσε σε μόνιμη βάση τα Σαββατοκύριακα με παιδιά από την Επαρχία. Την εποχή εκείνη οι δάσκαλοι μπορεί να ήταν λίγοι, το έργο τους όμως βοηθούσαν και άλλοι μορφωμένοι Ομογενείς. Το επίπεδο της εκπαίδευσης ήταν πολύ υψηλό. Η Μητέρα είχε καλές σχέσεις και με το Σχολείο στο Χωριό Μπελογιάννης όπου Διευθυντής ήταν μια πολύ αξιόλογη προσωπικότητα ο Βαγγέλης ο Βολοβότσης. Η ίδια δίδαξε μέχρι το 1965 και αργότερα από την θέση της Γενικής Επιθεωρήτριας παρακολουθούσε από κοντά και συντόνιζε το εκπαιδευτικό έργο των ελληνικών σχολείων στην Ουγγαρία.

Όπως μας αναφέρει η Λέφη όταν «σκόρπισε» το Ντόχανιγκια προέκυψε πρόβλημα λόγω των μεγάλων αποστάσεων για το πώς θα υπάρξει συνέχεια. Τα παιδιά ταλαιπωρούνταν αφού έπρεπε να διανύουν καθημερινά μεγάλες αποστάσεις για να πάνε στο ¨Μανώλης Γλέζος¨. Αυτό ήταν και ένα από τα κύρια προβλήματα η μεγάλη δηλαδή απόσταση που υπήρχε οδήγησε σταδιακά στην παύση του Σχολείου. Κατά περιοχές ωστόσο στη Βουδαπέστη αλλά και στην Επαρχία λειτουργούσαν ελληνόφωνα τμήματα τα οποία όμως έπαψαν να προσφέρουν τις υπηρεσίες τους το 1969. Στην συνομιλία μας με την Ελευθερία Αργυροπούλου αναφερθήκαμε επίσης στην μεγάλη σημασία που είχαν τότε για τα παιδιά τα σχολικά εγχειρίδια. Τα οποία εκδίδονταν σε αρκετές χώρες που βρίσκονταν Έλληνες. Πολύ καλού επιπέδου για παράδειγμα ήταν τα βιβλία που τυπώνονταν στην γειτονική Ρουμανία και χρησιμοποιούνταν και από μαθητές των ελληνικών σχολείων της Ουγγαρίας. Η αναφέρθηκε επίσης και στους δασκάλους της εποχής όπως την Θεανώ Καπαρέλη, την Μαμή Ελένη, τον Γιώργο Οικονόμου κ.α Μεταξύ των προτεραιοτήτων της ΑΕΟΥ για φέτος το Φθινόπωρο είναι και η τοποθέτηση τιμητικής πλάκας προς τιμήν τόσο της κας Αννας Αργυροπούλου – Αναχίτ Κιγιτζιάν μιας διακεκριμένης παιδαγωγού και δασκάλας για το πλούσιο και παραγωγικό της έργο αλλά και των άλλων σημαντικών δασκάλων της Κοινότητας μας. Ανδρέας Οικονόμου

ΚΥΠΡΙΑΚΟ - Τα πραγματικά διλήμματα της νέας κυβέρνησης Ενώ η Κύπρος έχει εισέλθει σε προεκλογική περίοδο, είναι σημαντικό να αναλογισθούμε τα σοβαρά διλήμματα και τις προκλήσεις που η επόμενη κυβέρνηση θα κληθεί να διαχειρισθεί. Πέραν των υποψηφίων και της ονοματολογίας, θα πρέπει να συζητηθούν συγκεκριμένες πολιτικές, λαμβάνοντας υπ’ όψιν όλα τα δεδομένα, ενδογενή και εξωγενή, ως ακολούθως: (1) Το Κυπριακό θα εξακολουθήσει να δεσπόζει καθώς είναι ένα υπαρξιακό ζήτημα. Οι διαχρονικές διαπραγματεύσεις στη βάση της διζωνικής δικοινοτικής ομοσπονδίας δεν έχουν οδηγήσει σε ένα πλαίσιο συμφωνίας παρά τις υποχωρήσεις της ελληνοκυπριακής πλευράς. Λαμβάνοντας υπ’ όψιν τις εξελίξεις μετά το δημοψήφισμα και τις προεδρικές εκλογές του 2019 στην Τουρκία, δεν αναμένεται ότι ο Ερντογάν θα προβεί σε τέτοιες παραχωρήσεις που να οδηγήσουν σε συμφωνία η οποία να εξασφαλίσει ένα θετικό αποτέλεσμα σε δημοψήφισμα. Ταυτόχρονα το status quo, το οποίο κάθε άλλο παρά είναι στατικό, εγκυμονεί σοβαρούς κινδύνους. Υπάρχει η ανάγκη για νέες προσεγγίσεις οι οποίες να διασφαλίζουν την ελεύθερη Κύπρο και να δημιουργούν προοπτικές λύσης στα πλαίσια ενός ενοποιητικού ομοσπονδιακού μοντέλου ακολουθώντας μια εξελικτική διαδικασία. (2) Κατανοώντας τη γεωγραφική θέση της Κύπρου καθώς και τις εξελίξεις στο περιφερειακό, ευρωπαϊκό και διεθνές περιβάλλον, η χώρα μας καλείται να έχει μια σώφρων και πολυδιάστατη πολιτική σε όλα τα επίπεδα. Σημειώνεται, μεταξύ άλλων, ότι η εκρηκτική κατάσταση στη Μέση Ανατολή εγκυμονεί κινδύνους. Επιβάλλεται να υπάρξουν συνεργασίες σε όλα τα πεδία εντός και εκτός της ΕΕ, οι οποίες να δημιουργούν προοπτικές και ταυτόχρονα να θωρακίζουν την Κυπριακή Δημοκρατία. Παράλληλα η Κύπρος θα πρέπει να ενεργήσει ως σταθεροποιητικός παράγοντας. (3) Στο οικονομικό πεδίο τα δεδομένα είναι προβληματικά παρά τη σχετική σταθεροποίηση και τους θετικούς δείκτες οικονομικής ανάκαμψης. Τα μη εξυπηρετούμενα δάνεια ανέρχονται στο 48% του συνόλου και οι κυπριακές τράπεζες τελούν εν πολλοίς υπό ξένο έλεγχο ενώ αβέβαιο είναι το μέλλον του Συνεργατισμού. Το ιδιωτικό χρέος είναι 346% του ΑΕΠ και το δημόσιο 109%. Η ανεργία βρίσκεται σε ψηλά επίπεδα παρά τη μετανάστευση. Δραματικά είναι τα δεδομένα για τους νέους στους οποίους η ανεργία προσεγγίζει το 35%. Μετά τον Μάρτιο του 2013 η Κύπρος δεν έχει ακόμα νέο οικονομικό υπόδειγμα. Επιπρόσθετα, εξακολουθούν να συντηρούνται στρεβλώσεις οι οποίες οδήγησαν στην οικονομική κατάρρευση. Επείγει ο εξορθολογισμός των δημοσίων δαπανών για το σύστημα υγείας, παιδείας και στις συντάξεις καθώς και η προώθηση νέων μοχλών οικονομικής μεγέθυνσης. (4) Στο κοινωνικό πεδίο δεν μπορούμε να αγνοήσουμε την αυξανόμενη ανισότητα. Υπάρχουν επίσης βαθειά χάσματα και πληγές σε βαθμό που δεν μπορεί σήμερα να γίνεται λόγος για κοινωνική συνοχή. Αλλά και στην καθημερινότητα, η αναξιοκρατία, η μετριοκρατία, η διαπλοκή και η διαφθορά υποσκάπτουν την κοινωνική συνοχή και ενισχύουν την απαξίωση προς τους θεσμούς και το κράτος. Επιπρόσθετα, όταν στον ευρύτερο δημόσιο τομέα λαμβάνονται αποφάσεις κατά το δοκούν και όταν δικαστικές αποφάσεις δεν τυγχάνουν σεβασμού ή παρακάμπτονται,

προφανώς, ελλοχεύει ο κίνδυνος της φαυλοκρατίας. Είναι καθολική η επιθυμία να καθαρισθεί επιτέλους ο Σταύλος του Αυγεία. (5) Καθοριστικής σημασίας είναι η εξυγίανση και ο εξορθολογισμός του ευρύτερου δημόσιου τομέα και η εμπέδωση της χρηστής διοίκησης. Το ζήτημα αυτό έχει ιδιαίτερη σημασία. Παράλληλα είναι εκ των ων ουκ άνευ η δραστική μείωση των κομματικών παρεμβάσεων στις προσλήψεις, στις προαγωγές αλλά και σε καθοριστικές αποφάσεις. Δυστυχώς, παρά την οικονομική κατάρρευση, δεν υπήρξε η αναγκαία διαφοροποίηση σε πολλές πρακτικές. Εν ολίγοις, είναι σημαντικό να υπάρξει επιτέλους ένα αποτελεσματικό κράτος. (6) Είναι επίσης σημαντικό να επουλωθούν πληγές. Αναμφίβολα, η κοινωνία σήμερα είναι βαθειά διηρημένη – πολιτικά, κοινωνικά, οικονομικά και ιδεολογικά. Πολλές φορές υπάρχει υπέρβαση εξουσίας για να επιτευχθούν αθέμιτοι στόχοι. Ενώ από την μια δεν μπορεί να υπάρξει μια αγγελική κοινωνία, από την άλλη είναι αδιανόητο να γίνεται ανεχτή η ασυδοσία. Η κατάσταση αυτή συμβάλλει στην απαξίωση, στην έλλειψη εμπιστοσύνης και σε ένα πολύ δύσκολο περιβάλλον. (7) Για να αντιμετωπισθούν οι ποικιλόμορφες προκλήσεις θα πρέπει να υπάρξει πυξίδα. Η υφιστάμενη πολιτική και κοινωνικοοικονομική κρίση είναι αλληλένδετη με μια ευρύτερη αξιακή κρίση. Είναι αναγκαίο να παραμερισθούν αντικοινωνικές συμπεριφορές όπως η αλαζονεία, ο άκρατος εγωισμός και οι υπερβολές σε όλα τα επίπεδα. Θα πρέπει να πρυτανεύσει το αρχαιοελληνικό μέτρο και να επικρατήσουν στον δημόσιο βίο ο αλληλοσεβασμός και η ανάδειξη της αριστείας. Στον σημερινό κόσμο, και όχι μόνο στην Κύπρο, τα τελευταία χρόνια έχει ενισχυθεί η αποπολιτικοποίηση και η επιδίωξη αποκλειστικά ιδιοτελών συμφερόντων. Τα χαρακτηριστικά αυτά είναι επικίνδυνα και θα πρέπει να αναστραφούν. Ανδρέας Θεοφάνους Ο Ανδρέας Θεοφάνους είναι Καθηγητής Πολιτικής Οικονομίας και Πρόεδρος του Κέντρου Ευρωπαϊκών και Διεθνών Υποθέσεων του Πανεπιστημίου Λευκωσίας. – Ευχαριστούμε τον κ.Θεοφάνους για την πολύτιμη συνεργασία του με το Περιοδικό «ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ»

A magyarországi görög közösség idén is megemlékezett a pontoszi görögök genocídiumának (1914-1923) emléknapjáról Május 21-én a Görögség Házában a magyarországi görög közösség idén is megemlékezett a pontoszi görögök genocídiumának (1914-1923) emléknapjáról. A görög parlament 1994-ben ismerte el népirtásként a fekete-tengeri görögöket ért atrocitásokat, és emléknapjául május 19-ét, Kemal Atatürk szampszuni partraszállásának napját jelölte meg. (Ez a nap Törökország nemzeti ünnepe.) A megemlékezésen jelen volt Dimitriosz Letsziosz, Görögország és Antoniosz Theocharusz, Ciprus magyarországi nagykövete is, Paisziosz Larentzakisz archimandrita a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus képviseletében és Kukumzisz Jorgosz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke. A köszöntőket követően Bakirtzi Kalliopé történelmi előadását hallhatták Pontosz térségének görögségéről, egészen a XX. századi történésekig. Ezt követően a Kariatidák kórusa énekelt pontoszi

görög dalokat, míg az Ellinizmosz tánccsoport pontoszi görög néptáncokat mutatott be. A kulturális program után a Görögség Háza homlokzatán 2015-ben felavatott emléktáblánál koszorúkat helyeztek el a görögség hivatalos szervei, majd gyertyagyújtással ért véget a megemlékezés. Az esemény főszervezője idén a Terézvárosi Görög Nemzetiségi Önkormányzat volt. Támogatók: Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, Fővárosi Görög Önkormányzat, Budafok-Tétény XXII. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat, Újbudai Görög Nemzetiségi Önkormányzat, Újpesti Görög Nemzetiségi Önkormányzat, XVI. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat. Agárdi B. Szpírosz

21 χρόνια από τα εγκαίνια της εκκλησίας μας στο Χωριό Μπελογιάννης Με ιδιαίτερη λαμπρότητα εορτάσθηκε, την Κυριακή 21 Μαϊου 2017, η συμπλήρωση των 21 χρόνων από τα εγκαίνια του Ιερού Ναού των Αγίων Δημητρίου, Κωνσταντίνου και Ελένης. Ο εορτασμός των Αγίων Κωνσταντίνου και Ελένης, είναι μια από τις πιο σημαντικές εορτές της Ορθόδοξης Χριστιανικής Εκκλησίας, αφού εορτάζουν δύο άγιοι, με ξεχωριστούς ρόλους, αλλά με κοινή αναφορά, στην εγκαθίδρυση ενός νέου Πολιτειακού καθεστώτος, το οποίο η νεώτερη έρευνα θα ονομάσει συνολικά Βυζάντιο. Η βασική ιδεολογική πολιτιστική αναφορά, η οποία θα μας συνοδεύει έκτοτε, ονομάστηκε Ελληνοχριστιανικός Πολιτισμός, και αποτέλεσε τη βασική ιδεολογική ταυτότητα επί αιώνες. Μετά την Πανηγυρική Θεία Λειτουργία χοροστατούντος του Σεβασµιωτάτου Μητροπολίτου Αυστρίας και Έξαρχου Ουγγαρίας και Μεσευρώπης κ. Αρσενίου, ακολούθησε πλούσιο πολιτιστικό και καλλιτεχνικό πρόγραμμα με κύριους πρωταγωνιστές τους μικρούς μαθητές του δίγλωσσου Ελληνικού Σχολείου «Νίκος Μπελογιάννης». Τα παιδιά όπως κάθε χρονιά έτσι και φέτος έκλεψαν την παράσταση βάζοντας ψηλά τον πήχη ποιότητας, διατηρώντας πιστά και διαδίδοντας μέσα από τους χορούς που παρουσίασαν, τα πατροπαράδοτα έθιμα και τις παραδόσεις της Ελλάδα μας. Σε δηλώσεις του στο Περιοδικό Ελληνισμός ο Σεβασµιώτατος Μητροπολίτης Αυστρίας, Έξαρχος Ουγγαρίας και Μεσευρώπης κ. Αρσενίος αναφέρθηκε στον εορτασμό των Αγίων Κωνσταντίνου και Ελένης και στην ιστορική ίδρυση της Ενορίας του Χωριού Μπελογιάννη και στο κτίσιμο του Ιερού Ναού που συμπλήρωσε φέτος 21 χρόνια από τότε που οι άνθρωποι του Χωριού, οι Έλληνες του Χωριού θέλησαν η Κοινότητα του Μπελογιάννη να έχει εκκλησία και ζήτησαν από τον τότε Μητροπολίτη Αυστρίας και Έξαρχο Ουγγαρίας κ.Μιχαήλ να τους βοηθήσει να κτισθεί ένας Ναός. Ο κ. Αρσένιος από το Ελληνικό Χωριό έστειλε το δικό του μήνυμα αγάπης και ενότητας, τονίζοντας : «Χαίρομαι σήμερα που ο Ναός αυτός συνεχίζει να αποτελεί σημείο αναφοράς για το Χωριό. Κι’ έτσι πρέπει να γίνει όλοι μαζί ενωμένοι να αγω-

νιζόμαστε για το καλό, για τις παραδόσεις, για τα έθιμα μας.Εύχομαι σε όλο τον Ελληνισμό της Ουγγαρίας να έχει υγεία να έχει την ευλογία του Θεού να έχει χαρά, να προκόβουμε όλοι μαζί και να δημιουργούμε». Το παρόν στην φετινή εκδήλωση έδωσε και ο νέος Ελληνας Παπάς της Ελληνικής Ομογένειας στην Ουγγαρία Αρχιμανδρίτης κ.Παϊσιος Λαρεντζάκης, Πρωτοσύγκελλος της Ιεράς Μητροπόλεως Αυστρίας στον οποίο τo Περιοδικό μας εύχεται καλή παραμονή και ευδόκιμο έργο. Σε δηλώσεις του στον Ελληνισμό αναφέρθηκε στον εορτασμό της ημέρας των Αγίων Κωνσταντίνου και Ελένης τονίζοντας μεταξύ άλλων ότι, ο βίος των δύο αγίων είναι αυτός που ξεχωρίζει. Ας μην ξεχνάμε ότι η Αγία Ελένη είναι εκείνη που ανακάλυψε τον Σταυρό του Κυρίου, και μετέφερε κατά την επιστροφή της από τους Αγίους Τόπους την ευλογία Του. Και κυρίως δεν πρέπει να ξεχνάμε ότι αυτή η Παράδοση μέσω των βυζαντινών ιεραποστόλων διαπέρασε ολόκληρη την Κεντρική και Ανατολική Ευρώπη, ανακαινίζοντας τον δεσμό της αγάπης ανάμεσα στους χριστιανικούς λαούς αυτών των περιοχών και της Ελληνικής Ορθοδοξίας. Θα πρέπει επίσης να αναφερθούμε και στην σημαντική προσφορά του πάτερ Ιωσήφ Κάλοτα που παρά τα προβλήματα υγείας που τον ταλαιπώρησαν συνεχίζει για τρίτη δεκαετία να ασκεί επιμελώς τα ιερατικά του καθήκοντα συμβάλλοντας στο έργο τόσο της ενορίας της Εξαρχίας στη Βουδαπέστη όσο και στο Χωριό. Όπως μας ανέφερε η εορταστική αυτή ημέρα είναι πάντα βαθιά χαραγμένη στην μνήμη όλων μας και επιθυμία μου είναι όλοι οι κάτοικοι του Χωριού να αισθάνονται ως δεύτερο σπίτι τους τον Ναό και να επισκέπτονται με τις οικογένειες τους την Εκκλησία μας. Εύχομαι σε όλους σας να έχετε την ευλογία του Θεού, κάθε υγεία και προκοπή. Ανδρέας Οικονόμου

ΚΥΠΡΙΟΙ ΠΟΙΗΤΕΣ

Ευαγγελία Τσαρούχα

«Αν κάποτε θελήσει ο Ύψιστος των ποιητών να καταλάβω μια έδρα στο σχολείο των ουρανών την Κύπρο θα διδάξω σε γλώσσα πανανθρώπινη στα ελληνικά.» Το μότο είναι από τη συλλογή «Πρόσωπα, Ρυθμοί» του Κύπρου Χρυσάνθη (1915-1998), ο οποίος είναι ένας από τις μεγαλύτερες πνευματικές μορφές της Κύπρου του 20ού αιώνα. Ο ποιητής, πεζογράφος, γιατρός και εκπαιδευτικός Κύπρος Χρυσάνθης θεωρείται ο «Πατέρας της Σχολιατρικής» στην Κύπρο και στην Ελλάδα. Ο Κύπρος Χρυσάνθης βρέθηκε τις κρίσιμες μέρες της εισβολής να προσφέρει τις ιατρικές και παρηγορητικές υπηρεσίες του στους τραυματίες. Οι σφαίρες του τουρκικού στρατού έφταναν μέχρι το σπίτι του στην παλιά Λευκωσία και η αγωνία για την μοίρα του στρατιώτη γιου του, που του τον είχαν παρουσιάσει για σκοτωμένο, ενώθηκε με την μοίρα των τραυματιών που περιέθαλπτε. Όπως γνωρίζετε, αγαπητοί αναγνώστες, φέτος, μία από τις Πολιτιστικές Πρωτεύουσες της Ευρώπης είναι η Πάφος της Κύπρου. Στις 14 Μαΐου στα πλαίσια της αδελφοποίησης των χωριών Περβολιών Κύπρου και Μπελογιάννη Ουγγαρίας υπογράφτηκε η συμφωνία από τους δύο δημάρχους των κοινοτήτων. Ο Μάιος είναι μήνας της Κύπρου στην Ουγγαρία. Στη διάδοση του κυπριακού πολιτισμού, το περιοδικό μας συμμετέχει με μια μικρή επιλογή ποιημάτων. Σημειώνουμε ότι το 1985 εκδόθηκε στην Ουγγαρία η ανθολογία Κυπριακά Διηγήματα και το 1986 η ανθολογία Σύγχρονοι Κύπριοι ποιητές, απ’ όπου και η επιλογή μας.

Έλλη Παιονίδου (Βάσα Κοιλανίου 1940): ΠΕΥΚΟ ΤΗΣ ΚΥΠΡΟΥ Αγωνίζεσαι, σαν ηρωικός δρομέας, να κρατήσεις τη σκυτάλη της αξιοπρέπειας. Στις γυμνές ανηφοριές σοφός σου σύντροφος το τζιτζίκι, και το διψασμένο του τραγούδι. Πεύκο, πεύκο της Κύπρου, σαν και την ψυχή της που αγωνίζεται να κρατήσει μιαν αλήθεια που όλο πάει να της ξεφύγει εδώ κι αιώνες.

Ανδρέας Παστελλάς (Κάτω Πάφος, 1932) : ΑΔΕΙΑ ΘΡΑΝΙΑ

Διάβασα τον κατάλογο και σεις λείπατε, γράφατε την ορθογραφία σας στους τοίχους. Διάβασα τον κατάλογο και σεις βρισκόσαστε στα οδοφράγματα. Διάβασα τον κατάλογο και σεις γράφατε στις φυλακές στα μικρά σας γόνατα την Ιστορία του Ανθρώπου. Κι έγραψα στον κατάλογο: όλοι παρόντες! και πλάι το βαθμό του καθενός σας: άριστα!

Κώστας Μόντης (Αμμόχωστος, 1914 - Λευκωσία, 2004): ΑΓΝΩΣΤΟΣ ΑΓΩΝΙΣΤΗΣ

Η σφαίρα που σε σκότωσε πέρασε δίπλα απ’ την καρδιά μου, δίπλα απ’ την καρδιά μου έπεσες νεκρός, δίπλα απ’ την καρδιά μου σ’ έθαψαν, απάνω στο τάφο σου χτυπά.

Μάνος Κράλης (Λευκωσία 1914-1989): ΓΕΥΣΗ ΘΑΝΑΤΟΥ Η πλατεία ήταν έρημη εκείνη τη νύχτα Με τα κλειστά περίπτερα, τις ξεσκισμένες αφίσες. Μύριζε καμένο ρούχο, στάχτη, πυρκαγιά. Πηγαίναμε μαζί μα οι λέξεις στέγνωσαν στα χείλη. Μόνο κοινό σημείο επαφής ήταν ο φόβος Εκείνος ο πρωτόπλαστος, απροσδιόριστος φόβος Που γνώρισε ο άνθρωπος σ’ ένα χωράφι τριβόλων. Μετρούσαμε τους οβολούς της πίκρας μας σκαλίζαμε την τέφρα της ψυχής. Κι άξαφνα πέρασαν με ορμή, μουγκρίζοντας Τα στρατιωτικά αυτοκίνητα, κατάφορτα κλαδιά των ευκαλύπτων κι ακακίες, Κι εχάθηκαν γοργά σ’ ένα πυκνό σκοτάδι. Όμως σ’ αυτό το ελάχιστο διάστημα, για λίγα δευτερόλεπτα μονάχα Το μάτι πρόφτασε να ιδεί στο δυνατό το φως των προβολέων Ένα κεφάλι εφηβικό, που με ανάστροφη ματιά εκοίταζε το χάος Τα στοιβαγμένα σώματα κομμάτια. – Τι γρήγορα που χάθηκαν τούτα τα νέα παιδιά Απροετοίμαστα για θάνατο, γι’ αυτό το είδος του θανάτου...

Φοίβος Σταυρίδης (Λάρνακα 1938-2012): ΠΑΛΙΟ ΣΠΙΤΙ

Κάποτε αφήνεις το σπίτι όπου γεννήθηκες όπου έζησες δέκα χρόνια, είκοσι χρόνια, ολόκληρη ζωή. Ένα, ένα σηκώνουν τα έπιπλα. Μένει το κρύο βλέμμα των γυμνών τοίχων να σε συντροφιάζει. Δένεις τις μνήμες κόμπο στο μαντήλι σου και φεύγεις… Όμως, πριν περάσει το βλέμμα σου τελευταία φορά τα δωμάτια, πριν κλείσεις πίσω σου στερνά την πόρτα μη ξεχάσεις τα σημάδια των βημάτων π ου άφησες. Σκούπισε τη σκόνη τους σε μια γωνιά να μην την ταράξουν τα πατήματα εκείνων που έρχονται.

CIPRUSI KÖLTŐK

Caruha Vangelió

„Ha egyszer a költők Magasságos Istene azt kívánná, hogy katedrám legyen az egek iskolájában, Ciprust fogom tanítani egyetemes emberi nyelven, görögül.” A fenti mottó Kiprosz Hriszanthisz (1915-1998) - a 20. századi Ciprus egyik nagy szellemi alakjától - „Arcok, Ritmusok” című gyűjteményéből való. Őt, a költőt, írót és tanárt tekintik Ciprus és Görögország „Iskolaorvosi Szülőatyának” is. Kiprosz Hriszanthisz az invázió kritikus napjain orvosa és vigasztalója volt a sebesülteknek. A török hadsereg golyói egészen Nicosia óvárosában lévő otthonáig csapódtak be, és a katonafia iránti aggodalma - akiről azt híresztelték, hogy elesett -, összeforrt a sebesültek sorsával, akiket ápolt. Mint tudják, kedves olvasók, idén a dán Aarhus és a ciprusi Páfosz viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. Május 14-én a ciprusi Pervolia és a magyarországi Beloiannisz község polgármesterei testvérvárosi egyezményt írták alá Beloianniszban. Májust, Ciprus hónapjává nyilvánították Magyarországon. A ciprusi kultúra népszerűsítéséhez egy pár verssel hozzájárul folyóiratunk is. Megjegyzünk, hogy Magyarországon 1985-ben megjelent egy ciprusi prózaantológia, és 1986-ban pedig egy költői antológia, amelyből a verseket válogattuk.

Elli Peonídu: CIPRUSI FENYŐ Elszántan küzdesz, mint egy hősi futó: markodba szorítva viszed a méltóság stafétabotját. Kopár lejtőkön bölcs pajtásod a tücsök örökké szomjas dala. Fenyő, ciprusi fenyő, Ciprus lelke vagy! Azért küzd ez a lélek, hogy egy igazságot megtartson, mely márkából ki akar csúszni folyton évszázadok óta. Képes Géza fordítása

Andreasz Pasztellasz: ÜRES PADOK Névsort olvastam, és ti hiányoztatok, falakon gyakoroltatok a helyesírást. Névsort olvastam, s ti a börtönben írtátok gyermektérdetekre az Ember Történetét. S ezt írtam a névsorba: mind jelen! és mindőtök neve mellé: kitűnő! Szabó Kálmán fordítása

Kosztasz Mondisz: ISMERETLEN HARCOS A golyó, amely leterített, szívem mellett süvített el, szívem mellett rogytál a földre holtan, szívem mellé temettek, sírod fölött dobog. Szabó Kálmán fordítása

Manosz Kralisz:A HALÁL ÍZE Kihalt volt a tér azon az éjszakán, bezárt trafikok, eltépett plakátok, égett ruha, füst, tűzvészszag terjengett. Mi csak mentünk tovább együtt, de a szó elszáradt a szánkon. Csak a félelem volt egyetlen kötelékünk, az az elementáris céltalan félelem, amely egy aknamezőn fogja el az embert. Keserűségeink obulusait számlálgattuk a lélek sötét vermét kaparva tíz körömmel. Hirtelen vad robajjal katonai teherautók csörtettek át, letarolták az eukaliptuszok és az akácfák roskadozó ágait, és sebesen tűntek el a sűrű homályban. Mégis ebben a villanásnyi időben pár másodpercre feltűnt a fényszórók vakító világosságában egy fiatal fiú feje, kifordult pupillája a káoszra meredt, az egymásra dobált holtestek kupacára. Milyen korán hullottak el ezek a fiatal fiúk, mennyire készületlenül a halálra, az ilyenfajta halálra! Szabó Kálmán fordítása

Fivosz Sztavridisz: RÉGI HÁZ Egyszer elhagyott szülőházadat, ahol leéltél tíz évet, húsz évet, egy egész életet. Egyenként visznek minden bútort ki a házból. Csak a csupasz falak hideg tekintete marad veled. Emlékeidből zsebkendődre kötsz csomót s indulsz te is… Mégis, mielőtt szemed utoljára végigpásztázza a szobákat, mielőtt utoljára csukod be magad után az ajtót, ne feledkezz meg lépteid nyomáról. Söpört össze egy félreeső zugba, hogy szét ne tapossák, akik utánad jönnek. Szabó Kálmán fordítása

Görögök Egerben 2017. április 8-án, az Egri Görög Önkormányzat és a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) közös szervezésében került sor arra a kiemelkedő fontosságú eseményre, mely a görög nemzetiség egri és Heves megyei jelenlétét volt hivatott bemutatni. A „Görögök Egerben” nevet viselő kiállítás és görög ünnep méltó emléket kívánt állítani annak a több száz esztendőnek, mely időtartam óta görögök élnek és alkotnak Egerben és Heves megye több településén. A kiállítás összeállítása során a szervezők nagy hangsúlyt fektettek az eltelt évek legfontosabb momentumaira és kultúrtörténeti emlékeire, valamint az Egri Görög Önkormányzat és a Heves Megyei Hírlap archívumában megbújó anyagokra. A kiállítást Angelidisz Vaszilisz, az MGOÖ görög örökségért felelős elnökhelyettese és Agárdi Bendegúz Szpírosz, az MGOÖ általános elnökhelyettese állították össze, Vlahosz Györgyi és dr. Miliosz Nikolett, az Egri Görög Önkormányzat képviselője és az MGOÖ jogi elnökhelyettese, valamint az egri görögök segítségével. A kiállítást dr. Miliosz Nikolett nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy az Egri Görög Önkormányzat végtelenül hálás azért a lehetőségért, melyet Eger városa nyújt számukra immáron közel 19 esztendeje. Hangsúlyozta, hogy görögnek lenni ajándék, s ahogy eddig, úgy ezek után is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a görög kultúrát és hagyományokat torzításmentesen, autentikus formában és ingyenes rendezvényeken adják tovább az érdeklődőknek. Dr. Miliosz Nikolett köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki munkájával hozzájárult a kiállítás és a rendezvény sikeréhez, s átadta a szót Bátori Istvánnak, Eger Megyei Jogú Város civil kapcsolatokért felelős tanácsnokának, aki köszöntőjében kiemelte a görögök Egerben betöltött kultúraszínesítő szerepét. A köszöntőket követően az egri és Heves megyei görögökről Agárdi Bendegúz Szpírosz tartott előadást. Hangsúlyozta azokat az emlékeket, melyek az első írásos forrásai a görögök egri jelenlétének, majd beszámolt azokról

a körülményekről is, melyek a második diaszpórát Magyarországra szólították. Megemlékezett az Egri Görög Önkormányzat történetéről és az 1998-as fennállása óta eltelt időszakról, valamint az Egri Görög Önkormányzat által végzett munkáról is. Elmondta, hogy „ A görög nemzetiségi önkormányzat („leánykori” nevén kisebbségi önkormányzat) szervezését 1998-ban az 1960-as évektől a városban élő dr. Pancsosz Jorgosz indította el, akkori nyilatkozata szerint tizenhárom görög család élt Egerben. Az első önkormányzati testület sikeres megalakulása előtt már elin-

dult a görög nyelv oktatása a városban, illetve beindult a magyarok számára is oly népszerű rendszeres görög táncház. Az Egri Görög Önkormányzat hitvallása már a megalakulásától kezdve az volt, hogy a görög kultúrát és hagyományokat minden torzítástól mentesen, a maga teljességében mutassa be és adja át az érdeklődőknek. Dr. Pancsosz Jorgosz már a kezdetektől nem szívesen használta a «kisebbségi» szót, így az hamar ki is került az Egri Görög Önkormányzat nevéből. Az első elnök, dr. Pancsosz Jorgosz korai halála (2000) után az önkormányzat vezetését dr. Miliosz Kozmasz vette át, aki a mai napig vezető szerepet játszik a közösség életében. Időközben már a második generáció is „beletanult” a közösségi élettel járó feladatokba. Pancsosz Alexandra és dr. Miliosz Nikolett nemcsak az egri görög közösségben töltenek be fontos szerepet, de az országos görög szervezetekben is képviselik a hevesi görögöket. Jelenleg ötödik 23

ciklusánál tart az egri görög önkormányzat, amely hagyományos programjaival üde színfoltot jelent a város kulturális életében. Rendszeresen írnak ki görög témájú rajzpályázatot a Heves megyei óvodák és iskolák diákjainak, továbbra is működik a görög táncház autentikus, a görög táncokat jól ismerő személyek által vezetett tánctanítással. Gasztronómiai estjeik vonzzák a görög konyha szerelmeseit. Természetesen a görög nemzeti ünnepekről sem feledkeznek

meg, évente kulturális programmal emlékeznek meg szüleik, nagyszüleik hősiességéről a II. világháborúban, vagy a XIX. század hőseiről, akiknek a mai független Görögország létezését köszönhetik. Fontosnak tartják a régi görög kereskedődiaszpóra Heves megyei történetének ápolását, feldolgozását és a velük kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körben történő megismertetését is. Programjaik nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül szólítják meg a kicsiket és a nagyokat, folyamatosan igyekeznek újabb és újabb ingyenes rendezvénnyel kedveskedni az érdeklődőknek. Interaktív előadásaik játékos formában mutatják be a görög kultúra egy-egy kiválasztott területét, de nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy megismertessék a görög ünnepi hagyományokat, mint például a karácsonyi ünnepkört vagy a görög húsvétot. Folyamatosan részt vesznek Eger város életében is, koszorúzások alkalmával fejezik ki tiszteletüket a magyar hősök iránt is. Szívesen látják vendégül az Egerben járó görög honfitársaikat, nem egyszer idegenvezetéssel tették kellemesebbé az itt tartózkodást. Ha segíteni kell, az Egri Görög Önkormányzat szívesen támogat egy-egy jó ügyet. Lassan két évtizede tartó jó kapcsolatot ápolnak a médiával is, a Heves Megyei Hírlap, a Tv Eger és az egri rádióadók stb. munkatársaival szívesen működnek együtt. Szoros kapcsolatot 24

ápolnak az Egerben önkormányzatot létrehozó többi nemzetiséggel is, a ruszin és a lengyel nemzetiséggel közös rendezvényeket is szerveztek, folyamatosan részt vesznek egymás ünnepein. Az Egri Görög Önkormányzat tagjai fontosnak tartják az anyaországi és a Magyarországon élő görögökkel való kapcsolattartást, s mindent megtesznek annak rendszeressé tételéért.” Az eseményen került sor a „Görögország - Ahogy én látom” pályázatsorozat 8. része keretében meghirdetett rajzpályázat eredményhirdetésére is. A lelkes Heves megyei óvodások és általános iskolások Aesopus: A teknős és a nyúl című meséjének egy tetszőlegesen választott részletét örökíthették meg. Az eredményhirdetés után görög hagyományőrző táncház kezdődött, melynek során a résztvevő gyerekek és felnőttek elsajátíthatták a görög táncok alaplépéseit az Akropolis Compania zseniális görög dallamaira. A görög autentikus ételekről a Gyradiko gondoskodott. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kukumzisz György, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke és a TV Eger is. A szervezők célja, hogy a kiállítás egy másik helyszínen, kibővített tartalommal ismét látható legyen, ennek megszervezésében az Egri Görög Önkormányzat Bátori István civil kapcsolatokért felelős tanácsnokától kért és kapott segítséget. Távlati célként szerepel, hogy a kiállítás anyaga egy kiadványban is testet öltsön. Az esemény Eger városa, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósulhatott meg.Az Egri Görög Önkormányzat szeretne mindenkinek köszönetet mondani, aki munkájával és jelenlétével megtiszteli rendezvényeit, és szeretettel vár mindenkit a jövőbeli programjain is. dr. Miliosz Nikolett

Fotó: Márkus Attila

„A grund szerelmese voltam” Az egykori MTK-játékos, Panajotisz Kermanidisz PAOK futballistaként nagy meccsek szereplője volt, a mai napig megsiratja a kispadon szívinfarktust kapó Lóránt Gyula halálát, és tizennégy esztendő után rá sem ismert a Hungária körúti arénára… Kiment az MTK-pályára? Nem tudtam megállni. Az ember, ahogy öregszik, egyre inkább hajlamos a nosztalgiára, így a megannyi program, kevés szabadidő mellett elmentem az MTK új stadionjához – mondta a 67 esztendős, egykor az MTK-ban, majd a görög PAOK-ban futballozó Panajotisz Kermanidisz. – Mondták, hogy meglepődöm majd, és nem tévedtek. Kerestem a régi lelátót, a régi hangulatot, kerestem ifjúkori önmagam, ehelyett vadonatúj, impozáns arénát találtam. Görögként annak idején hogyan került az MTK-ba, egyáltalán miként került Magyarországra? A szüleim elmenekültek a zavaros időket élő Görögországból, én már Lengyelországban születtem. Néhány évvel később Magyarországra kiöltöztünk, előbb Miskolcon, majd Budapesten találtunk otthonra. A hajdani Dohánygyárban laktunk. Különleges környék volt, a grund szerelmese voltam, reggeltől estig fociztunk. Szerettem ott élni. Természetesen elmentem a régi környékre, a ház még megvan, ám rengeteget minden változott. Iskolásként a Kőolaj csapatában rúgtam a labdát, majd a Kistexthez kerültem, onnan igazolt át tizenkilenc éves koromban az MTK. Remek csapatba, kiváló labdarúgók közé kerültem. Ma már elmondhatom, külön szerencsém volt, hogy nem sokkal később óriási botrány tört ki a klubnál, kilenc játékos ugyanis fellázadt a vezetőedző, Palicskó Tibor ellen, kijelentették, hogy nem kívánnak vele együtt dolgozni, ám a vezetők a tréner mögé-mellé álltak, a renitenseket pedig hosszú időre elmeszelték. Fiatalként, újoncként ebből nem sokat érzékeltem, ám megnyílt előttem az út, bekerültem a nagycsapatba, amelyben tizenhat meccsen léptem pályára. Gólt lőttem az Egernek és a Vasasnak, játszottam a Népstadionban a Ferencváros ellen, amelyben Albert Flórián és a többi klasszis szerepelt, közelről megtapasztaltam, milyen különlegesen erős csapata van az Újpestnek, Bene Ferenccel, Zámbó Sándorral, Fazekas Lászlóval, Dunai Antallal… Kevesen tudják önről, hogy az MTK talán legdrágább labdarúgója, hiszen a kék-fehér klub hetvenháromban egymillió forintért adta el a görög PAOK Szalonikinek. A nagyságrend kedvéért, egy vadonatúj Skodát például hetvenkétezer forintért lehetett megvenni… Korábban már érdeklődött irántam a Panathinaikosz és az Olympiakosz is, sőt óvatosan tárgyaltam is velük, amit itthon az MTK-nál megtudtak, és ezért jól megbüntettek, a tartalékok közé száműztek. Aztán jött a PAOK ajánlata, és a kék-fehér klub valóban hatalmas pénzhez jutott, de én sem jártam ros�szul. Akkoriban rajtam kívül megannyi, Magyarországon élő és futballozó görög srác mehetett vissza a hazájába, és futott be szép karriert. Nekem megadatott a PAOK-nál, hogy bajnoki

aranyat és kupagyőzelmet ünnepelhessek. Játszhattam a Johan Cruyff-fal felálló Barcelonával szemben az UEFA-kupában, majd a Dinamo Kijev ellen a BEK-ben. A katalánokat az első meccsen le is győztük egy nullára. Felejthetetlen élményei lehetnek, de egyet közülük bizonyára kitörölne az emlékezetéből. Lóránt Gyula halálára, tragédiájára gondolok. Azt a napot, azt a pillanatot sohasem felejtem el. Lóránt Gyula edzőm volt a PAOK-nál, és én félig-meddig magyarként rendkívül tiszteltem őt. Az Aranycsapat és az ő futballja nekem sokkal többet jelentett. Rengetegszer anekdotáztunk, mesélt az ötvenes évekről, a csodálatos meccsekről, és örült annak is, hogy valakivel magyarul tud beszélni. Emlékszem, a halála előtt két héttel rosszul lett, elájult. Mondtuk neki, mester, menjen orvoshoz, vizsgáltassa ki magát. Konok, kemény ember volt, azt hajtogatta, ne féltsük őt. Aztán jött az Olympiakosz elleni rangadó – márpedig ez a bajnoki különleges esemény Görögországban. Az első félidőben gól nélküli állásnál kihagytunk egy óriási ziccert. Még ma is látom a jelenetet, és azt is, ahogy a közönség és mi, játékosok is a kispad felé fordulunk. Lóránt Gyula ott feküdt a földön eszméletlenül. Az elrontott helyzet után egyszerűen lefordult a kispadról. Felnyalábolták, bevitték az öltözőbe, nekünk azt mondták, futballozzunk tovább, múló rosszullét. A szünetben azt az információt kaptuk, hogy kórházba vitték, nincs nagyobb baj. Folytatódott a meccs, nyertünk egy nullára az ősi vetélytárs ellen, és mire beértünk az öltözőbe a pályán zajló ünneplés után, azt közölték velünk, hogy Lóránt Gyula meghalt. Elképesztő pillanat volt. Ültünk ott csendben, senki sem szólt egy szót sem. Másnap aztán ment ki a csapat a repülőtérre, hogy elbúcsúzzon az edzőjétől. Lóránt Gyula felesége úgy döntött, hogy a férje földi maradványait Németországba, Endingenbe szállíttatja, és ott temetteti el. Úgy tudom, néhány évvel ezelőtt Magyarországra hozták, és Kőszegen helyezték végső nyugalomra a kiváló embert. Több magyar futballista is játszott Görögországban. Salamon Józseffel pályafutásom utolsó évében, az említett, Olympiakosz elleni meccsen is együtt szerepelhettem. És ahogy mondja, valóban jöttek a magyarok, rendszeresen találkoztam, beszéltem, Illovszky Rudolffal, aki itt edzősködött, majd később Esterházy Mártonnal és persze Détári Lajossal is, aki sztár volt, rajongtak érte a szurkolók. Még mindig tökéletesen beszél magyarul. Odakint gyakorolja a nyelvet? Szó sincs róla. Tizennégy éve nem voltam Magyarországon, a görög feleségem és a két lányom egy kukkot sem tud magyarul. Úgy látszik, egy életre belém ívódott ez a gyönyörű nyelv.

Most milyen minőségben járt Budapesten? A PAOK vezetői kértek fel, hogy a klub U17-es csapatának legyek vezetője a Future Cupon. Egyébként Szalonikiben van saját akadémiám, és büszkén mondhatom, hogy rengeteg tehetséget neveltünk fel. Gondolom, nézte tavaly a labdarúgó Eb-t, és szurkolt magyar csapatnak, ha már a görögök miattunk sem jutottak el oda… Persze hogy néztem. És örültem a magyarok sikerének, már csak azért is, mert Bernd Storckot nagyon jól ismerem. Itt dolgozott az Olympiakosznál, többször találkoztunk és beszélgettünk. Határozott, karakteres edző, akinél a fegyelem a legfontosabb, ezt, gondolom, Magyarországon is pontosan tudják. Megnézte az egykori dohánygyárat, ahol élt, elment a vadonatúj Hidegkuti Nándor Stadionba, de találkozott-e bárkivel a régiek közül? Sajnos nem. Kovács Béla volt a legjobb barátom a hajdani csapatból, vele ifjoncként egyszerre kerültünk a kék-fehér klubhoz. Boldogan átölelném, mint ahogyan Borsó Jánost is, és mindazokat, akik még élnek abból a csapatból. Csodálatos emlék számomra az MTK, és persze a Magyarországon töltött fiatalságom. Klasszisok mellett és ellen futballozhattam, akkoriban még Európa legjobbjai között voltak a magyarok. Csak azt látom és hallom, hogy itt is, önöknél is ugyanaz a baj, mint Görögországban. Egyre több az idegenlégiós, és egyre kevesebb a saját, tehetséges gyerek. SINKOVICS GÁBOR

Az írás a Nemzeti Sport május 10-i számában jelent meg, utóközlését a Nemzeti Sport engedélyezte folyóiratunk számára. Köszönjük! Fotó: Veres Viktor/Nemzeti Sport

Beszélgetés Kollonay Zoltán zongoraművész és zeneszerzővel Olvasóink már megszokhatták, hogy ha Kollonay Zoltán nevével találkoznak, akkor mindig valamilyen különleges és változatos zenei élményben lehet részük, mint ahogy ez a legutóbbi alkalmakkor is történt a Pannonhalmi és a Pécsi Bazilikában, a Miskolci Görög, és az Európa Kulturális Fővárosa ünnepségsorozaton Pécsett, vagy a Budapesti Szent József Templomban, a Budaörsi színházban, vagy a RAM Kolosszeumban. Milyen új koncertre készülsz mostanában? Egy önálló zeneszerzői koncertre készülök most, mely Nagykanizsán lesz megtartva a Felsővárosi Templomban Pönkösd után. Műsorra tűzöm a legújabb kompozícióimat, illetve régebbi, a közönség által korábban már megszeretett, de ritkán hallható szerzeményemet is, többek közt a Két legendát. A koncerten átfogó válogatást adok a legjobb kompozícióimból, ahol természetesen előtérbe kerülnek a görög témájú darabjaim. Például az első ilyen nagyszabású kompozícióm, a Szent Filoména Legenda, melyet a pécsi Bazilikában mutattam be először. A darab egy őskeresztény görög királylány csodás meneküléséről és vértanú haláláról szól. Édesapja, hogy hazáját megmentse, lányát alkuként feleségül adta a római császárhoz, de a kislány ellenállt a házasságnak, mert 11 éves korában, már fogadalmat tett mennyei jegyesének. A császár először ígérgetéssel, zsarolással, majd később kínzással próbálta rávenni a házasságra a lányt. Úr angyalai segítségével a lány sértetlen maradt, de a csodák ellenére, a császár lefejeztette. A lelke dicsőséggel és győzelemmel szállt a Mennybe, hogy ott elnyerje a vértanúk koronáját. Filoména nevéhez már több száz csoda fűződik, ereklyéi egy olasz kisváros Mugnano del Cardinale-ban láthatók 1805-óta. A darab egyben arról is szól, hogy ha hiszünk valamiben, akkor a hitünk erejével azt meg is tudjuk valósítani, és el fogjuk érni a célunkat. A jelenésekből megismert történet szerint, Filoména a halálig kitartott hite mellett, példája erőt adhat nekünk is, mindennapi kisebb-nagyobb céljaink megvalósításában. SZENT TŰZ Ilyen például a Szent Tűz Koncert is, mely egy ma is léétező valóságos csoda alapján készült. A jeruzsálemi Szent Sír templomban minden év Nagyszombatján megismétlődik a Szent Tűz csodája. A Pátriárkával együtt a hatóságok lezárják a Szent Sír kápolnát, és ellenőrzik, hogy ne legyen éghető anyag a belsejében. A Pátriárka bemegy a Szent Sír Kápolnába, elmondja a ráhagyományozott ősi imákat. A Szent Láng megmagyarázhatatlan módon meggyújtja a Pátriárka gyertyáját. A hívek gyertyáról gyertyára adják a tüzet, mely 33 percig nem éget, csak utána mutatja a tűz hagyományos tulajdonságait. Az évről évre megtörténő megmagyarázhatatlan csoda élményét a zene nyelvén próbálom elmagyarázni, és a koncerten ebből az anyagból is műsorra tűzök részleteket.

SZENT MIHÁLY ARKANGYAL LEGYŐZI A SÁRKÁNYT A fellázadt Sátánt letaszította a földre, lándzsájával átszúrva azt. Bibliai idézet szerint írtam ezt a darabomat, de az előadásában egy személyes találkozás segített Szent Mihály Arkangyal ezüst ikonosztázával Athénban, amikor a Monastiraki környékén egy kis templomban véletlenül szembekerült velem. Olyan erős kisugárzása volt, mely valahogyan bevonzott a forgatagból a templomba, és olyan energiát adott át, mely az égi gigászi viaskodás megjelenítéséhez, és a darab végén lévő mindent legyőzni tudó szeretet himnusz ábrázolásához segített hozzá. VENDÉGELŐADÓ A koncert vendégelőadója lesz Vámosi Péter Németországban élő harsonaművész, kivel már lassan egy évtizede vannak koncertjeink Magyarországon és Németországban. Az Ő személyében olyan művészt találtam, akinek az előadása elementáris erővel, hihetetlen kidolgozottsággal, szép hanggal és német precizitással párosul, aki ezen kívül, a grandiózus és látomásszerű elképzeléseimet, néhol bizony embert próbáló technikai nehézségeket is leküzdve, a hangszere határait feszegetve képes megjeleníteni még a görög zenei kompozíciókat is. ÖSSZETARTÁS ŐSBEMUTATÓ Most egy olyan darabon dolgozom, ami az összetartásról szól, ami egy ősbemutató lesz. Fáj a szívem, amikor azt látom, hogy közösségünkben nagy a széthúzás, és görög görög ellen fordul vélt vagy valós problémákkal. Olyan kevesen vagyunk itt Magyarországon, akik ehhez a közösséghez tartoznak, mind értékes emberek. Szerintem össze kellene tartanunk, együtt kellene megőrizni kulturális örökségünket, és ebből építkezve továbbadni azt gyermekeinknek. Ezt ugyan az ünnepekkor mindan�nyian átéljük, amikor összekapaszkodunk egy táncnál, de a hétköznapok szürkeségében bizony sokszor elfelejtjük. Ezt az érzést szeretném felidézni, és az emberek szívében elültetni. KOLLONAY ZOLTÁN 1964-ben született Magyarországon, édesanyja görög (Dani Joanna), édesapja magyar. Első diplomáját a debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán, második diplomáját a Budapesti Zeneakadémia szerezte. Tanulmányait a Bécsi Zeneakadémián folytatta, majd Nína Svetlanova (New York) mesterkurzusán vett részt Bécsben. 1996-ban zsűritag volt Béres György professzor Musicolympiade zenei versenyén Bécsben. Magyarországon több zongoraversenynek volt első helyezettje. Színes előadói, zeneszerzői, improvizáló egyéniség, sokféle stílust, és előadói hagyományt ötvöz játékában. Darabjait zongorával, orgonával, szintetizátorral szólóban, vagy saját zenekara kíséretében adja elő. Stílusa hidat képez a klas�szikus, a görög és a könnyűzene között. Koncertjei a megszokottól különlegesebbek, varázslatos új zenei élményt adnak. Sok sikert kívánunk a bemutatóhoz! Köszönöm a beszélgetést! Andreas Oikonomou

Ο χαιρετισμός στο Συνέδριο των Μακεδονοβλάχων του Διευθυντή του Ινστιτούτου Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας κ.Αρχιμήδη Σιδηρόπουλου Εμείς οι Ελληνες της Ουγγαρίας είμαστε περήφανοι για τον μεγάλο Ελληνα, Πρώτο Δημάρχο της ιστορικής πόλης του Αγίου Ανδρέα, Ευγένιο Δούμτσα. Συμπατριώτες και συμπατριώτισσες, Σεβασμιώτατε Μητροπολίτα Αυστρίας, Εξαρχε Ουγγαρίας και Μεσυερώπης ! Καταρχήν θα ήθελα να χαιρετήσω το αγαπητό κοινό με αφορμή την σημερινή επέτειο της συμπλήρωσης των 100 χρόνων από τον θάνατο του μεγάλου Ελληνα, του Πρώτου Δημάρχου της ιστορικής πόλης του Αγίου Ανδρέα, Ευγένιου Δούμτσα. Θα ήθελα να χαιρετίσω επίσης τον αξιότιμο Πρέσβυ της Ελλάδας στη Βουδαπέστη κ.Δημήτρη Λέτσιο που μας τιμά σήμερα με την παρουσία του στην εκδήλωση.

Ανατολικά της Κεντρικής Πλατείας στις όχθες του Δούναβη βρίσκεται η συνοικία των Μακεδονοβλάχων που την αποτελούσαν 22 οικογένειες. Νοτιοανατολικός γείτονας της Ουγγαρίας, είναι η Ρουμανία που δε διστάζει σε τίποτα, όταν επιθυμεί να υλοποιήσει τους στόχους της, όπως στις αρχές του 18-ου αιώνα όταν εμφανίζεται μιά ιστορική θεωρία: η ντάκο–ρωμαϊκή, βάσει της οποίας ο σημερινός ρουμάνικος λαός κατάγεται δήθεν από τους Ιταλούς. Δηλαδή οι Ρουμάνοι στα εδάφη της Τρανσιλβανίας (Erdély) ζούνε από τον 2Ο Αιώνα π.χ. και με αυτόν λοιπόν τον τρόπο δικαιολογούν την προσάρτιση της Τρανσυλβανίας στην Ρουμανία. Έτσι κι’ αλλοιώς έχουν πείρα στην παραχάραξη της ιστορίας.

Καθώς και τους εκπροσώπους της Παγκόσμιας Βλαχικής Αμφικτιονίας με επικεφαλής τον Πρόεδρο κ. Μιχάλη Μαγειρία.

Το ίδιο συμβαίνει και με το θέμα μας: Η παρουσία των Ελλήνων στα εδάφη της σημερινής Ρουμανίας χρονολογείται απο την αρχαιότητα. Οι Βλαχόφωνοι ανεβαίνουν από το Νότο προς την Ρουμανία και όχι αντίθετα. Εκεί οφείλονται και οι ομοιότητες της βλάχικης γλώσσας με την γλώσσα των Ρουμάνων.

Τους Ούγγρους φίλους μας ειδικά τους παράγοντες και τα στελέχη του Δημοτικού Συμβουλίου του Σεντεντρέ.

Γι’ αυτό όλες οι αντιτειθέμενες θεωρίες για να διαψευθούν πρέπει να βασίζονται σε τεκμηριωμένες αυθεντικές πηγές.

Από τον 18ο Αιώνα άρχισαν να έρχονται κατά κύματα στην Ουγγαρία προσπαθώντας να αποφύγουν τον πιεστικό τουρκικό ζυγό, Ελληνες και ομιλούντες ελληνικά Μακεδονοβλάχοι με ελληνική εθνική ταυτότητα. Δύο ήταν οι παράγοντες που συνετέλεσαν ως προς αυτό : η γλώσσα και η θρησκεία.

Η σημασία λοιπον της σημερινής μας εκδήλωσης δεν μπορεί παρά να κρύβεται πίσω από αυτές τις σκέψεις. (Όπως άλλωστε σημειώνει και ο φιλόλογος Μπαμπινιώτης: δηλαδή ότι : Βλάχος είναι ο δίγλωσσος Έλληνας που μιλά Βλάχικα).

Είναι πολή σημαντική η σημερινή συνεδρίαση στον Άγιο Ανδρέα, ένα από τα πιο παραδοσιακά κέντρα των Ελλήνων της Ουγγαρίας. Η σημερινή όψη της πόλης οφείλεται στους Σέρβους και στους Έλληνες μετανάστες.

Σας ευχαριστώ για την προσοχή σας Αρχιμήδης Σιδηρόπουλος Διευθυντής του Ινστιτούτου Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας

7η Ανοιχτή Συνδιάσκεψη της Παγκόσμιας Βλάχικης Αμφικτιονίας Στις 13 Μαΐου 2017, στον Άγιο Ανδρέα (Szentendre) Ουγγαρίας υπό την αιγίδα του Μητροπολίτη Αυστρίας Έξαρχου Ουγγαρίας και Μεσευρώπης κ.κ. Αρσένιου πραγματοποιήθηκαν: Α.-συνέδριο Βλάχων στη μνήμη του Ευγενίου Δούμτσα (Dumcsa Jenó) πρώτου Δημάρχου της πόλης, με αφορμή την συμπλήρωση εκατό χρόνων από τον θάνατο του.

Ανδρέα. Ο Διευθυντής του Ινστιτούτου Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας Αρχιμήδης Σιδηρόπουλος αναφέρθηκε στην μακραίωνα παρουσία των Ελλήνων στην Ουγγαρία και στην προσπάθεια που κατέβαλαν για την ανάδειξη της νέας τους πατρίδας χωρίς να ξεχνούν την πατρίδα που τους γέννησε.

Β.- Η παρουσίαση του βιβλίου, του Βασιλείου Σταματόπουλου με Θέμα « Οι Μακεδονοβλάχοι (17ος-19ος αι.) Έλληνες Βλάχοι στην Κεντροανατολική Ευρώπη. Η Αποκατάσταση της Αλήθειας».

Τέλος η Πρόεδρος του Μ.Ο. Σερβίων Χρυσάνθη Καραγιαννίδου αναφέρθηκε μεταξύ των άλλων και στον συμπατριώτη της Δημήτριο Παπαγιαννούση στον μετέπειτα Μητροπολίτη Διονύσιο Πόποβιτς και επισήμανε ιδιαιτέρως ότι επί των ημερών του κτίστηκαν οι περισσότερες ελληνικές εκκλησίες και τα περισσότερα σχολεία στην Ουγγαρία κατά τον 17ο-18ο αιώνα.

Οι διοργανωτές του συνεδρίου ήταν : Ο Δήμος του Αγίου Ανδρέα (Szentendre) Ουγγαρίας, το Υπουργείο Ανθρωπίνων Πόρων Ουγγαρίας, η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Αγίου Ανδρέα Ουγγαρίας, η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Βουδαπέστης, η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας, το Ίδρυμα Ελλήνων Ουγγαρίας και ο Ελληνικός Κυπριακός Ουγγρικός Σύλλογος Φιλίας.

Στη συνέχεια έλαβαν τον λόγο οι ομιλητές: Βασίλειος Σταματόπουλος με Θέμα «Η πόλη του Άγιου Ανδρέα (Szentendre) και η οικογένεια Δούμτσα. Πρώτος Δήμαρχος Ευγένιος Δούμτσα (Dumcsa Jenó)».

Συντονιστής του συνεδρίου ήταν ο Σπύρος Αγκάρντι Α΄ Αντιπρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας και ο Βασίλειος Σταματόπουλος οικονομολόγος-ιστορικός επιμελητής. Το άνοιγμα του συνεδρίου έγινε από την πρόεδρο της Ελληνικής Αυτοδιοίκησης Αγίου Ανδρέα κα. Ζόμερ Ιουλιάνα, η οποία ευχαρίστησε όλους τους παρευρισκομένους και μίλησε για την ιστορική παρουσία των Ελλήνων και των Βλάχων ή Μακεδονοβλάχων στην πόλη του Αγίου Ανδρέα ενώ εξήρε την μεγάλη συνδρομή του πρώτου Ελληνοβλάχου Δημάρχου της πόλης και αναφέρθηκε στις μεγάλες προσφορές του προς τους κατοίκους της. Εν συνεχεία τον λόγο πήρε η εκπρόσωπος του Δημάρχου του Αγίου Ανδρέα κα Κόμπορ Έντιτ, η οποία αφού ευχαρίστησε όλους, τόνισε ότι με την παρουσία τους ενισχύουν την Ελληνοουγγρική φιλία που αρχίζει από την πρώτη παρουσία των Ελλήνων στην πόλη της περίπου κατά το τέλος του 17ου αιώνα και εν συνεχεία αναφέρθηκε στην μεγάλη προσφορά του πρώτου Δημάρχου Ευγενίου Δούμτσα (Dumcsa Jenó) που στα 35 χρόνια Δημαρχίας του προσέφερε τα πάντα στους κατοίκους του που μέχρι και σήμερα πολλά έργα είναι από την δημιουργική του παρουσία. Κατόπιν τον λόγο έλαβε ο Μητροπολίτης κ. Αρσένιος, ο οποίος αναφέρθηκε στην Οικουμενικότητα του Ελληνισμού, την έντονη παρουσία των Ελλήνων στην Ουγγαρία και ότι όλοι μαζί ενωμένοι μπορούμε να διαφυλάξουμε Θρησκεία, Κουλτούρα και συνεργασία. Επίσης αναφέρθηκε στην προσωπικότητα του Ελληνα Δημάρχου και ότι σήμερα πραγματοποιούμε ένα πνευματικό μνημόσυνο. Κατόπιν χαιρετισμό απεύθυνε ο Πρέσβης της Ελληνικής Δημοκρατίας στην Ουγγαρία κ. Δημήτριος Λέτσιος. Μεταξύ άλλων αναφέρθηκε στην σημερινή παρουσία των Βλάχων και στην πραγματοποίηση της 7ης Παγκόσμιας Αμφικτιονίας συγχαίροντας για αυτήν την πρωτοβουλία τους. Ο Πρόεδρος της Παγκόσμιας Αμφικτιονίας Μιχάλης Μαγειρίας ευχαρίστησε όλους τους συνδιοργανωτές του συνεδρίου και αναφέρθηκε στην παρουσία των Βλάχων στην πόλη του Αγίου

30 | Τα νέα μας | Híreink

Xénia Vincze με θέμα «Συμβίωση Ελλήνων-Βλάχων και Σέρβων στον 17ο-18ο αιώνα». Γεώργιος Τσιγάρας με θέμα «Η Συνάντηση της Μεταβυζαντινής Τέχνης με το Μπαρόκ» Ακολούθως ο πρόεδρος της Αμφικτιονίας Μιχάλης Μαγειρίας παρουσίασε το βιβλίου του Βασιλείου Σταματόπουλου επισημαίνοντας με επιστημονική μελέτη oτι ο συγγραφέας αποκατάστησε την αλήθεια αποδεικνύοντας ότι κάθε Κουτσοβλαχικό δεν έχει καμία σχέση με την Ρουμανική προπαγάνδα. Στη συνέχεια τον λόγο έλαβε ο Δημήτρης Αλαμπάνος Δικηγόρος πρώην Υπουργός, ο οποίος αναφέρθηκε στην φιλία που τον συνδέει με τους Ελληνες της Ουγγαρίας και εκπροσωπώντας και τον χορηγό Σπύρο Σουρτζή αναφέρθηκε στην έκδοση του βιβλίου το οποίο γραμμένο με μεστό λόγο και μεταφρασμένο και στην ουγγρική γλώσσα πρέπει να γίνει κτήμα των Ελλήνων και Ούγγρων για να μπορεί να αντιμετωπιστεί η Ρουμανική προπαγάνδα η οποία συνεχίζεται μέχρι και σήμερα. Εκφράσθηκαν επίσης οι ευχαριστίες προς τον επιχειρηματία και αντιπρόεδρο του Ελληνικού Κυπριακού Ουγγρικού Σύλλογο Φιλίας Τάκη Λαδά για την προσφορά του με προϊόντα της παραγωγής του, καθώς και τον Βασίλειο Αγγελίδη Αντιπρόεδρο της Ελληνικής Αυτοδιοίκησης Ουγγαρίας που μαζί με τον Antal Lyka Lantos επιμελήθηκαν όλα τα ηλεκτρονικά της εκδήλωσης. Οι εκ των βασικών οργανωτών : Σπύρος Αγκάρντι, Α΄ Αντιπρόεδρος Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Βασίλειος Σταματόπουλος, Πρόεδρος Ελληνικού Κυπριακού Ουγγρικού Ελληνικής Αυτοδιοίκησης Ουγγαρίας (Σημ. Περιοδικού : απόσπασμα από το Δελτίο Τύπου που εξέδωσε ο Ελληνικός Κυπριακός Ουγγρικός Σύλλογος Φιλίας)

Dumtsa Jenő emlékkonferenciát szervezett a hazai görögség A Dumtsa100 Emlékév május 11-i megnyitóját követően május 13-án Dumtsa Jenő Emlékkonferenciát szervezett a Szentendrei Görög Nemzetiségi Önkormányzat, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, a Magyarországi Görögök Kutatóintézete, a Fővárosi Görög Önkormányzat és a Görög-Magyar-Ciprusi Baráti Társaság. A konferencia előadásai mellett sor került Sztamatopulosz Vaszilisz „A makedonovlachok (17. - 19. sz.) - Görög vlachok Közép-Kelet-Európában – Az igazság feltárása” című könyvének bemutatójára, illetve a Vlach Világszövetség 7. kihelyezett tanácskozására is. Az esemény Arszeniosz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája fővédnöksége alatt zajlott, azt megtisztelte jelenlétével Dimitriosz Letsziosz, a Görög Köztársaság magyarországi nagykövete és Kukumzisz Jorgosz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke is. Az eseményre a szentendrei Városházán került sor. A vendégeket a település részéről Sommer Julianna, a Szentendrei Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Kóbor Edit, a Szentendrei Polgármesteri Hivatal protokoll referense köszöntötték. Köszöntőt mondott Arszeniosz metropolita, Dimitriosz Letsziosz görög nagykövet, Szidiropulosz Archimédesz, a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének igazgatója, Magiriasz Michalisz, a Vlach Világszövetség elnöke és Karajannidu Hriszanthi, a Kozani megyei Szervia város kulturális egyesületének elnöke is.

A Vlach Világszövetség 7. kihelyezett ülésén Magiriasz Michalisz bemutatta a szervezet tevékenységét, nemzetközi kapcsolatait. Korábban a szervezet New Yorkban, Torontóban, Krusevóban (Szkopje) és görögországi helyszíneken is ülésezett. A mostani találkozón is több országból voltak jelen a görög-vlach egyesületek képviselői: Németországból, Albániából, Szkopjéből és természetesen Görögországból. A program végén a résztvevők megkoszorúzták Dumtsa Jenő emléktábláját a róla elnevezett utcában, meglátogatták a Fő téren található Angyali Üdvözlet (Blagovesztenszka) templomot, ahol Arszeniosz metropolita triszágiont énekelt Dumtsa Jenő emlékére. A program zárásaként a szentendrei Fő téren hagyományos görög néptáncokat mutattak be a Kozani megyei Szervia kulturális egyesülete, a magyarországi Ellinizmosz tánccsoport és a Vlach Világszövetség tánccsoportja. Az eseményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta. Agárdi B. Szpírosz

(Fotók: Karajorgis Maria)

A konferencia három előadása igyekezett rávilágítani a görög-vlachok származására, identitására és kultúrájára. Sztamatopulosz Vaszilisz a görög kereskedődiaszpóra Szentendrén élt tagjairól, illetve a Dumtsa-családról értekezett, Vincze Xénia a görög-vlach-szerb együttélés jellemzőiről, a görög-vlachok temetkezési szokásairól, a ránk maradt sírfeliratokról tartott előadást, míg dr. Cigarasz Georgiosz, a trákiai Démokritosz Egyetem adjunktusa a későbizánci kultúra és a barokk művészet közép-európai találkozására világított rá, amely az ortodox keresztény templomok stílusában figyelhető meg leginkább.

A témában íródott könyv bemutatójában Magiriasz Michalisz, a Vlach Világszövetség elnöke mondott köszönetet a szerzőnek, és jelezte, hogy szervezete számára is hasznos eszköz a könyv, hogy küzdjenek a vlachok romanizálása ellen. Szifakakisz Vaszilisz, a „Szervezet a Görög Nyelv Megőrzéséért” üzenetben méltatta a könyvet. Mint levelében írta, „a vlachok témája a legtöbb görög számára ismeretlen, némelyeknek talán egy hegyi lakosság jut eszébe, amely állattartással foglalkozik. A nyughatatlan és öntudatos görögök számára viszont a görögség egy részét jelentik, amely Thesszáliában, Epiruszban és Makedóniában élt, és amelyet a román propaganda igyekezett és a hivatalos román állam még ma is igyekszik románnak nyilvánítani”.

Η ελληνική θεατρική Ομάδα Playback Ψ στη Βουδαπέστη Στις 22 Απριλίου η πρώτη επαγγελματική ομάδα θεάτρου Playback στην Ελλάδα συμμετείχε στη Βουδαπέστη στο ευρωπαϊκό φεστιβάλ του είδους. Η παράσταση που σημείωσε ξεχωριστή επιτυχία ήταν μια ακόμη πρωτοβουλία που υποστηρίχθηκε από την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας και την Ελληνική Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του 6ου Διαμερίσματος Βουδαπέστης. Την παρακολούθησαν περισσότεροι από 80 θεατές, ενώ την επιμέλεια της παράστασης του Θεάτρου Ψ είχε ο Διευθυντής της Ομάδας Γιώτης Λάμπρου. Κατά γενική ομολογία των διοργανωτών ο ελληνικός θίασος ήταν αυτός που μπόρεσε πιο καλά να αγγίξει την Ελληνική Κοινότητα στην Ουγγαρία προωθώντας με έναν πρωτότυπο και απαράμιλλο τρόπο στην σκηνή θέματα που αφορούσαν: στην ξενιτιά, στην συνεχιζόμενη κρίση στην χώρα μας και στο επίκαιρο και φλέγον ζήτημα του Μεταναστευτικού. Για τους μη γνώστες, ας σημειώσουμε πως το θέατρο Playback ξεκίνησε τη δεκαετία του ’70 στην Αμερική δίνοντας φωνή σε ιστορίες ανθρώπων που δε μπορούσαν να ακουστούν. Έκτοτε, ομάδες θεάτρου Playback υπάρχουν σε ολόκληρο τον πλανήτη και μάλιστα τα τελευταία χρόνια έχουμε τη δημιουργία φεστιβάλ θεάτρου Playback, στα οποία ομάδες από όλο τον κόσμο συγκεντρώνονται και ανταλλάσσουν ιστορίες, μεθόδους και τεχνικές, απολαμβάνοντας μια μοναδική εμπειρία. Πώς θα σου φαινόταν να δεις μια δική σου ιστορία επί σκηνής; Ποιος από τους ηθοποιούς θα έπαιζε τον εαυτό σου αλλά και τα υπόλοιπα πρόσωπα της αφήγησής σου; Στη σκηνή του θεάτρου της ομάδας Playback Ψ αναβιώνουν ιστορίες εδώ και δώδεκα και πλέον χρόνια. Οι ηθοποιοί καλούνται να αναπαραστήσουν, στη στιγμή, πρόσωπα και συναισθήματα ιστοριών των αφηγητών, συχνά υποδυόμενοι όχι μόνο ανθρώπους αλλά και αντικείμενα ανάλογα με το τι εξυπηρετεί την κάθε ιστορία. Οι μουσικοί της

ομάδας αυτοσχεδιάζουν σε πλήκτρα και κρουστά, ενώ ο φωτιστής ανεβοκατεβάζει εντάσεις στους προβολείς και δίνει χρώμα στις ιστορίες. Εξυπακούεται λοιπόν πως κάθε βραδιά είναι διαφορετική, αλλά το ίδιο μαγική… Κι αν κάποιος δε θέλει να μιλήσει; Αν κανείς δε θέλει να μοιραστεί μια ιστορία; Στο θέατρο Playback ο θεατής προσέρχεται χωρίς να είναι απαραίτητο πως θα μοιραστεί ο ίδιος μια δική του ιστορία. Όμως η πολυετής εμπειρία πια διδάσκει πως όλα αυτά τα χρόνια δεν υπήρξε ποτέ μια τέτοια στιγμή, κατά την οποία κανείς δεν πήρε την πρωτοβουλία να μιλήσει. Αντιθέτως, τις περισσότερες φορές ο συντονιστής, ο άνθρωπος που αποτελεί το δίαυλο επικοινωνίας μεταξύ ηθοποιών και θεατών, δίνει προτεραιότητα ανάλογα με τη χρονική στιγμή που χέρια απ’ τις κερκίδες των θεατών υψώνονται και που θέλουν να διηγηθούν κάτι απ’ τη ζωή τους. Παραθέτουμε όλους τους συντελεστές της παράστασης : Ηθοποιοί (με εναλλασσόμενη σειρά): Μαργαρίτα Καστρινού, Βέρα Λάρδη, Μαρία Μαραγκοπούλου, Κατερίνα Webster, Θάλεια Πορτοκάλογλου, Χριστίνα Φραγκιαδάκη και η Άρτεμις Χατζηαργυρίου Μουσικοί: Χρήστος Κανάβης (κρουστά), Αλέξανδρος Μισιρλιάδης (πλήκτρα) Φωτισμοί: Νίκος Θεοχαρόπουλος Συντονίζουν: Λάμπρος Γιώτης και Χρήστος Θεοχαρόπουλος μαζί με Χριστίνα Φραγκιαδάκη Ανδρέας Οικονόμου

Η μυστική διαθήκη της Ελλης Παππά Αρχείο Μπελογιάννη – ξεφυλλίζοντας τα κιτάπια της ιστορίας «Μακάρι να είχαν εκτελέσει και μένα μαζί με τον Νίκο» Με αφορμή την συμπλήρωση επτά χρόνων από τον θάνατο της Ελλης Παππά μιας τόσο σπουδαίας συγγραφέως και αγωνίστριας της Αριστεράς, το περιοδικό μας συνεχίζει να ξεφυλλίζει το «Αρχείο Μπελογιάννη» δημοσιεύοντας στο παρόν τεύχος την συνέντευξη που παραχώρησε στην Ολγα Μπακομάρου η σύντροφος του Νίκου Μπελογιάννη στην εφημερίδα «Ελευθεροτυπία» (16.12.2006). ¨Λευκά λαμπερά μαλλιά, μάτια σαν μικροί κρατήρες φωτός, κυρίαρχα σε ένα πρόσωπο γαλήνης -αυτή είναι η πρώτη εικόνα που μου δίνει η Ελλη Παππά, πηγαίνοντας να τη συναντήσω στο σπίτι της, στου Ζωγράφου, για τη συνέντευξη που ακολουθεί. Με υποδέχεται ντυμένη απλά και κομψά - μια χρυσή καρφίτσα στη βάση του λαιμού είναι το μοναδικό της στολίδι, «σημείο», σκέφτομαι, μιας χαμένης στις μέρες μας αρχοντιάς. Σχεδόν μεσημέρι, ο ήλιος πέφτει απ’ τις τζαμόπορτες στο διαμέρισμα, 5ος όροφος, ανοιχτός, όλο ταράτσες πολυκατοικιών, ο ορίζοντας. Μέσα, βιβλία, πολλά βιβλία, δυο κυκλάμινα σε γλάστρες μπροστά στο σβηστό τζάκι, το σκυλί της, η Βιόλα, να στριφογυρίζει, φωτογραφίες και πίνακες -ανάμεσά τους, το γνωστό σκίτσο του Μπελογιάννη από τον Πικάσο και το χειρόγραφό του που το συνόδευσε, σε άλλο κάδρο- ακίνητα. Εχουν μόλις κυκλοφορήσει σε ανατύπωση, μέσα σε χάρτινη κασετίνα, τα δέκα βιβλία μινιατούρες, παραμύθια που έγραψε ή διασκεύασε, ζωγράφισε και βιβλιοδέτησε η ίδια, και τα ‚στελνε στον μικρό γιο της -καρπό τής σχέσης της με τον Νίκο Μπελογιάννηόταν ήταν στη φυλακή και κείνος μεγάλωνε στα χέρια της αδελφής της Διδώς Σωτηρίου. Την κοιτάζω, κάπου μισόν αιώνα από τότε, το μικρό σώμα μέσα στη μεγάλη πολυθρόνα -ποιος ξένος μπορεί να μετρήσει το βάρος εκείνου του συμβόλου, εκείνου του μύθου πάνω της. - Ησασταν στην ίδια φυλακή, της Καλλιθέας, όταν τον εκτέλεσαν. Πώς να σας ρωτήσω τι αισθανόσασταν μέσα στην καρδιά αυτής της τραγωδίας; «Δεν μπορείς να απαντήσεις, όσα χρόνια και αν περάσουν. Πώς να τα πεις αυτά και πώς να τα νιώσουν οι άλλοι; Να είσαι εκεί και να τον πάρουν απ› τα χέρια σου. Στη φυλακή, τον αποχαιρέτησα... Εμένα μου έδωσαν χάρη, δηλαδή ισόβια, ως μητέρα που ήμουν, και δεν με εκτέλεσαν. Γιατί κι εγώ είχα καταδικαστεί σε θάνατο». - Πώς είναι να περιμένεις από ώρα σε ώρα έναν τέτοιο θάνατο; «Οταν είσαι εκεί, το ξέρεις, το έχεις αποδεχτεί, ότι κάποια στιγμή μπορεί να συμβεί αυτό, να χτυπήσει η πόρτα και να σε πάρουν -πολλές γυναίκες σκοτώθηκαν έτσι. Δεν μπορείς να κάνεις τίποτε άλλο· αν κάνεις, θα προδώσεις... Το τραγικό για μένα είναι ότι δεν πήγα μαζί με τον Νίκο. Διότι αυτό ήθελα. Να πεθάνω, να φύγω μαζί του». - Παρ’ ότι είχατε το παιδί; «Ναι. Το παιδί θα ζούσε, ίσως και καλύτερα χωρίς εμένα, και όταν μεγάλωνε, θα καταλάβαινε... Οι γυναίκες στη φυλακή το αγαπούσαν απ› την αρχή -όταν με σήκωσαν απ› του Αβέρωφ και με πήγαν στο μπουντρούμι της Καλλιθέας για εκτέλεση, αυτές το έκρυψαν για μέρες όπου μπορούσαν: από θάλαμο σε θάλαμο, κάτω από τα ράντζα των κρατουμένων, αρρώστησε σοβαρά από το πήγαιν›-έλα, 6 μηνών παιδάκι ήταν, και το γιάτρεψαν. Γιατί αυτοί, οι ασφαλίτες, με το πρόσχημα ότι θα το φέρουν σε μένα, ζητούσουν να το πάρουν...» -

Για ποιον λόγο; «Για άγνωστους λόγους. Τέλος πάντων, σώθηκε τότε κι όταν επέστρεψα στις φυλακές Αβέρωφ, το ξαναβρήκα. Μείναμε μαζί ώσπου έγινε 3 χρόνων -αυτό ήταν το όριο παραμονής παιδιών σε φυλακές- και πέρασε καλά, γιατί όλοι τον αγαπούσαν και τον φρόντιζαν εκεί μέσα, και οι συγγενείς απ’ έξω ερχόντουσαν να τον δουν... Ο χωρισμός ήταν πολύ σκληρός και για τους δυο μας· εμένα με έκανε κομμάτια. Ηταν φρίκη να βλέπεις το παιδί σου μία φορά τον μήνα, για πολλά χρόνια. Ετσι έφτιαξα αυτά τα βιβλιαράκια και μετά μια άλλη σειρά, με έργα του Αριστοφάνη... Ωσπου αποφυλακίστηκα το ‚63, με το που βγήκε ο Παπανδρέου. Και ο Νίκος, τελειώνοντας το Δημοτικό, έμπαινε στην εφηβεία...» - Και από τότε κύλησε η ζωή; «Ναι, αλλά δεν κύλησε έτσι δα. Γιατί είχαμε και τη χούντα το ‚67, και πάλι χωρίσαμε με τον Νίκο... Πήγα εξορία. Στα Γιούρα. Οπου αρρώστησα πολύ άσχημα και τότε οι Σοβιετικοί κατάφεραν να με πάρουν από κει, να με φέρουν στην Αθήνα και τελικά να με ελευθερώσουν, χωρίς η ίδια να γνωρίζω τίποτα. Με σκοπό να με πάρουν μαζί τους στη Σοβετική Ενωση, για να ενισχύσουν τον αντιδικτατορικό αγώνα, στην ουσία για να με αξιοποιήσουν υπέρ του καθεστώτος, προβάλλοντας την εικόνα του κομμουνιστή που μένει πιστός στις ιδέες του. Είχαν κάνει μεγάλη προετοιμασία, άρχισαν να στρώνουν το κόκκινο χαλί για να με δεχτούν, αλλά δεν πήγα. Αρνήθηκα. -Γιατί; «Γιατί είχε γίνει εν τω μεταξύ η εισβολή στην Τσεχοσλοβακία, προς την οποία ήμουν αντίθετη. Ομως, ήταν πολύ βαρύ για κείνους αυτό που τους έκανα. Και από τότε οι σχέσεις μας διαρρήχθηκαν. Δηλαδή με αγνόησαν, και δικαίως. Πήγε στη θέση μου ο Ρίτσος για τον ίδιο σκοπό... Εγώ έμεινα εδώ, προσπάθησα να σταθώ στα ποδια μου, ο Ευάγγελος Τερζόπουλος, που ήμασταν μαζί στον ‚Ριζοσπάστη’, μου έδωσε δουλειά στη ‚Γυναίκα’. Χωρίς να υπογράφω απ’ την αρχή, γιατί ήταν χούντα ακόμα· μου έλεγε για τις πιέσεις που δεχόταν, θα είχε πρόβλημα». - Η πτώση του υπαρκτού σοσιαλισμού σας έκανε να σκεφτείτε ποτέ αν όλο αυτό που έγινε, ο αγώνας και οι θυσίες τόσων ανθρώπων, άξιζε τον κόπο; «Αξιζε τον κόπο, αλλά καταρρακώθηκε από κάθε άποψη. Οταν το 1989 κατέρρευσε το σύμπαν, αποδείχτηκε ότι ήταν όλο εις μάτην. Οτι όλο αυτό που λεγόταν Σοβιετική Ενωση γεννήθηκε για να πεθάνει». - Ηταν αναμενόμενο για σας; «Εγώ και όσοι ήξερα δεν το είχαμε μετρήσει έτσι. Παρ’ ότι από την εποχή που ήμουν στη φυλακή, προ χούντας, έφταναν ώς εμάς από την Σοβιετική Ενωση κάποιες πληροφορίες, σαν βαρίδια. Οπως π.χ. η συνωμοσία κάποιων μεγαλογιατρών να φάνε διάφορα κομματικά στελέχη, που τους έστειλαν στη Σιβηρία. Ηταν φοβερό· γιατί να γίνονται τέτοια πράγματα εκεί, αναρωτιόμουν, είχα ταραχτεί τόσο, που φώναζα στον ύπνο μου ‚Σοβιετική Ενωση’! Τόσο δεμένη ήμουν μ’ αυτό το κίνημα, τόσο φοβόμουν, είχα το προαίσθημα ότι κάτι κακό θα συμβεί» -Επαληθεύτηκε το προαίσθημά σας... «Ναι, από τότε όλα τα πράγματα άρχισαν να πηγαίνουν ανάποδα. Ωσπου ήρθε ο Γκορμπατσόφ, που τον είδαμε σαν κάτι καινούργιο, ότι θα μπορούσε να σώσει τον σοσιαλισμό. Αλλά μας την έδωσε την κατραπακιά, αντί σωτηρίας είδαμε την οριστική κατάπτωσή του. Γιατί το σύστημα κατέρρεε και ο Γκορμπατσόφ δεν μπορούσε ούτε καν να διαχειριστεί αυτή την κατάρρευση».

- Τι το οδήγησε στην κατάρρευση αυτή; «Ηταν σάπιο απ’ την αρχή αυτό που έστησαν και άκρως αντίθετο προς τις ιδέες που ευαγγελιζόταν, οι οποίες βέβαια δεν έφταιγαν». - Από την εποχή του Λένιν ξεκινάτε; «Να μην πούμε από τον Λένιν, αλλά από τον Στάλιν και πέρα άρχισε να σαπίζει, βλέπαμε αυτή την πτώση. Ωσπου ήρθε, και ήταν τραγικό -η Σοβιετική Ενωση εξαφανίστηκε, οι χώρες που τη συνιστούσαν είναι ξέφτια πια... Από την ώρα που ένας Γιέλτσιν πήρε την εξουσία στη Ρωσία, φάνηκε ότι το πράγμα δεν είχε πλέον ελπίδα. Διότι ήταν σάπιος και αυτός, εξέφρασε όλη την παρακμή. Και είδατε πού καταλήξαμε: στον Πούτιν». - Επομένως, μπορεί να πει κανείς ότι τελικά οι ωραίες ιδέες δεν είναι δυνατόν να βρουν εφαρμοργή στην κοινωνία των ανθρώπων; «Μπορεί να το πει». - Αρα, ρίχνουμε αυλαία; «Οχι οριστική. Οι ιδέες για τις οποιες μιλούμε, τώρα δεν βρίσκουν εφαρμογή. Ξανασυζητιούνται μετά από έναν αιώνα». - Να έρθουμε λίγο και στα δικά μας, και να σας ρωτήσω πώς θα φτιάχνατε το πορτρέτο του σύγχρονου Ελληνα. «Είμαι λίγο απ’ έξω, όμως έτσι ίσως να βλέπω τα πράγματα πιο καθαρά. Νομίζω, λοιπόν, ότι στον τόπο μας οι άνθρωποι ζουν πια χωρίς να ξέρουν πού πάνε. Ποιο είναι το δικό τους συμφέρον, ποιος είναι ο εχθρός τους, ποιος είναι ο σύντροφός τους, ποιος είναι ο φονιάς τους. Το μόνο που τους ενδιαφέρει -και σ’ αυτό συμβάλλει και η παιδεία, που είναι ανύπαρκτη- είναι να ζήσουν σήμερα, τώρα». - Να ζήσουν, με ποιον τρόπο; «Με ό,τι τους πλασάρουν τα περιοδικά λάιφ στάιλ και η τηλεόραση λάιφ στάιλ. Που είναι ό,τι έρχεται απ› έξω, αλλά στο πιο κιτς». - Υπάρχει κάτι όπου μπορούμε να προσβλέπουμε; - Εγώ το μόνο, όπου προσβλέπω, όπου μπορώ να δω μια ελπίδα -τολμώ να το πω- είναι η νέα γενιά. ‚Βιάζεσαι’, μου λένε μερικοί, αλλά το πιστεύω, ακούγοντας τα ίδια τα νέα παιδιά που έρχονται εδώ, χωρίς να τα ξέρω, για να μιλήσουν μαζί μου. Και διαπιστώνω ότι αρνούνται αυτόν τον κόσμο, δεν τον θέλουν. Αυτό είναι το μόνο που με γαληνεύει στην Ελλάδα σήμερα». - Και η ελληνική Αριστερά; Πώς την επηρέασε αυτή η πτώση του υπαρκτού σοσιαλισμού; «Ακόμα και η Ανανεωτική Αριστερά βρέθηκε να έχει χάσει πολλά από τα πρότυπά της. Γιατί δεν είχε ποτέ, μεταπολιτευτικά, το θάρρος να ξεκόψει απ’ όλα αυτά και να εμφανίσει δικό της πρότυπο. Οσο για το ΚΚΕ, έμεινε αναπολώντας περασμένα μεγαλεία». - Για να καταλήξει πού η Αριστερά σήμερα; «Για την ώρα, δεν μοιάζει να καταλήγει πουθενά».

Elli Pappa Nikosz Beloiannisszal, a per utolsó napján

-Μερικοί υποστηρίζουν ότι δεν υπάρχει καν. «Εχει μια βάση αυτό. Είμαστε σε μια φάση επαναπροσδιορισμού των όρων Αριστερά, αριστερός». - Την πολιτική μας σκηνή, πώς τη βλέπετε συνολικά; «Σαν να είμαι στη θάλασσα και έχει τσούχτρες. Αυτό το γλοιώδες πράγμα που σε τσιμπάει ξαφνικά και δεν ξέρεις από πού σου ‚ρχεται». - Τι θα λέγατε για τις δύο... κορυφαίες τσούχτρες του δικομματικού παιχνιδιού; «Είναι πολύ λίγοι και οι δύο για τις σημερινές ανάγκες του τόπου. Αλλά δεν θέλω να μιλήσω για πρόσωπα. Θα σας πω μόνο ότι βλέπω μια διολίσθηση προς το αντικοινωνικό κράτος τύπου Θάτσερ, όπου ο πολίτης αντιμετωπίζεται ως όχληση προς τα μεγάλα συμφέροντα. Και η νομοθεσία μεριμνά μόνο γι’ αυτά». - Για σας, θεωρούν ότι η σύνδεσή σας με τον Μπελογιάννη κυρίως, πέρα από την δική σας μετέπειτα διαδρομή, σας προσδίδει το στοιχείο ενός «μύθου» στον χώρο της Αριστεράς. Εχετε αυτή την αίσθηση; «Ποτέ δεν είχα τέτοια αίσθηση. Και όταν μου αποδίδουν άλλοι αυτόν το χαρακτηρισμό, δεν ξέρω τι να τον κάνω». - Λοιπόν, ποια θα λέγατε ότι είστε; «Δεν έχω καθήσει να το σκεφτώ ποτέ. Δεν είχα φανταστεί ότι θα είχα ν’ αντιμετωπίσω, κάποια στιγμή, τέτοια ερώτηση. Φοβάμαι και που την ακούω». - Ισως, κοιτάζοντας πίσω στη ζωή σας, πρόσωπο μιας τραγωδίας «Δεν μπορώ να απαντήσω σ’ αυτό. Το μόνο που ξέρω για τον εαυτό μου είναι ότι είμαι μαχήτρια. Οπου και αν γυρίσω πίσω στη ζωή μου, δεν βλέπω παρά τον άνθρωπο που μάχεται». - Τι ήταν ο Μπελογιάννης στη ζωή σας; «Το άπαν». - Αναρωτιέμαι αν, πενήντα τόσα χρόνια μετά, τον σκέφτεστε στην καθημερινότητά σας... «Είναι πάντα κοντά μου. Τον αισθάνομαι. Τον ρωτάω για ό,τι κάνω. Και εκείνος βρίσκει τον τρόπο να μου απαντήσει». - Και αν μετράτε την οδύνη που σάς άφησε με ό,τι ωραίο σάς έδωσε αυτός ο έρωτας. «Η οδύνη δεν μετράει. Είναι άλλο. Αισθάνομαι ως ευλογία τη συνάντηση μαζί του. Ο πόνος τού πρόωρου χαμού του δεν είναι μόνο για μένα. Είναι και για όσα θα μπορούσε να δώσει σ’ αυτόν τον έρμο τόπο. Και δεν πρόλαβε. Δεν τον άφησαν». Πηγή : αρχείο εφημερίδας «ΕΛΕΥΘΕΡΟΤΥΠΙΑ» από το δημοσίευμα της Ολγας Μπακομάρου

Elli Pappa titkos testamentuma Beloiannisz-archívum: utazás a történelem lapjain „Bár engem is kivégeztek volna Nikosszal együtt!” Elli Pappa, a sikeres baloldali írónő és aktivista halálának hetedik évfordulója alkalmából magazinunk, immár második alkalommal merül bele a Nikosz Beloiannisz-archívumba. Ezen alkalommal kedves olvasóink egy interjút olvashatnak Pappa asszonnyal, melyet Olga Bakomarou újságírónőnek adott az „Eleftherotipia” napilap 2006. december 6-i számában. Isteni nyugalmat árasztó arcát fényes, ősz haja keretezi, szemei, mint két tüzes kráter – ez a kép fogad, amint megpillantom Elli Pappa-t Athén Zografu kerületében található lakásában, ahova interjúért jöttem. Egyszerű, ám elegáns öltözetben fogad – egyetlen ékszerként egy gallérjába tűzött arany tűt visel, egy mára már letűnt, nemes elegancia utolsó nyomát. Hamarosan dél van, az üvegajtókról a tágas lakás belsejébe ömlik a fény. Az ötödik emeleten vagyunk, a teraszról elénk tárul a horizont. Idebent minden mozdulatlan, kivéve a fel-alá lófráló kutyát, Violát: könyvek és könyvek mindenütt, a használaton kívüli kandallópárkányon kis vázákban ciklámenek, fényképek, festmények, melyek közül kitűnik Picasso híres vázlata Beloianniszról és üzenete a görögöknek. Nemrégiben jelentek meg az írónő újranyomott művei, papírdobozban: tíz könyv, az általa írt, szerkesztett, illusztrált és kötött mesék, melyeket kicsi fiának, Nikosz Beloiannisszal való szerelme gyümölcsének küldözgetett a börtönévek alatt. A picit addig húga, Dido Szoritiu, a híres írónő nevelte. Fél évszázaddal később pedig nézem őt, ahogy az a pici test ül a hatalmas fotelben. Hogyan is tudná felmérni egy idegen, mekkora mítosz, mekkora jelkép nyugszik kicsiny vállain? Ugyanabban a börtönben tartották önt fogva, ahol férjét kivégezték. Hogy lehet egyáltalán megkérdezni, mit érzett akkor, amikor a tragédia bekövetkezett? Senki sem tudná rá a választ, akármennyi év is telt el azóta. Hogyan lehetne elmondani, és egyáltalán, hogyan tudná megérteni a külvilág? Hogy milyen érzés vele lenni és milyen, amikor elragadják a kezeid közül… A börtönben legalább el tudtam búcsúzni tőle. Én várandós anyaként kegyelmet kaptam, vagyis az ítéletet életfogytiglanra változtatták, pedig kezdetben engem is halálra ítéltek. Milyen érzés óráról órára várni egy ilyen halált? Amikor ott vagy, már tudod, már elfogadtad az elkerülhetetlent, hogy bármelyik pillanatban kopogtathatnak az ajtón és elvihetnek. Sok nőt végeztek ki ott. Nem tehetsz semmit, csak ha áruló leszel. Számomra az a tragédia, hogy nem végeztek ki Nikosszal együtt. Mert azt kívántam, bár meghalhatnék, csak hogy vele lehessek. Még úgy is, hogy a gyermekük már megszületett?

Miért tartottak ettől? Fogalmam sincs. Mindegy, a lényeg, hogy megúszta, és mikor visszatértem az Averoffba, újra találkozhattunk. Három éves koráig maradhattunk együtt – ez volt a törvényes határ –, és mondhatom, jól érezte magát: odabent mindenki szerette és törődött vele, a rokonok pedig sűrűn jártak be, hogy lássák. Az elválás igen kemény volt mindkettőnk számára, nekem a szívem szakadt meg. Szörnyű a gyerekedet havonta csak egyszer látni, éveken keresztül. Ezért készítettem ezeket a gyerekkönyveket, azután pedig egy újabb sorozatot Arisztofanész műveiből… Végül ’63-ban szabadultam, Papandreu kormányra kerülésekor. A kis Nikosz akkoriban fejezte be az általános iskolát (6. osztály – a ford.) és kezdett kamaszodni. Attól kezdve visszatértek a rendes kerékvágásba? Igen, de nem volt olyan egyszerű. Ott volt ugyebár a ’67-es katonai junta, és Nikosszal újra el kellett válnunk. Engem Giura szigetére deportáltak, ahol súlyosan megbetegedtem. A szovjeteknek sikerült kivinniük onnan, Athénba hoztak, és végül elintézték a felmentésemet úgy, hogy közben én nem voltam magamnál. Az volt a céljuk, hogy a Szovjetunióba visznek, hogy részt vegyek a diktatúra elleni harcban, és hogy a rendszer érdekében egyike legyek azoknak, akikkel népszerűsítik a hithű kommunista ideálját. Komoly előkészületeket tettek, vörös szőnyegen vártak volna, de visszautasítottam és maradtam. Miért? Mert akkor történt a csehszlovákiai bevonulás, amit nagyon elleneztem. Mégis, a szovjeteknek nagyon rosszul esett, hogy maradtam, attól kezdve pedig a kapcsolataink megszakadtak. Magyarul levegőnek néztek, de ez teljesen jogos volt. Helyettem végül Ricosz ment, a költő… Szóval itthon maradtam, próbáltam megállni a saját lábamon. Evangelosz Terzopulosz, akivel a Rizoszpasztisz újságnál voltunk, munkát ajánlott a Gineka (Nő) lapnál. Eleinte – a junta alatt – szerződés nélkül dolgoztam, mivel ő így is nagy nyomásnak volt kitéve. A szocializmus bukása okán belegondolt-e valaha, hogy megannyi ember küzdelme, áldozata végül megérte-e? A sok fáradozás megérte, de minden tekintetben bukás volt. Az 1989-es összeomlás bebizonyította, hogy minden hiábavaló volt, és az, amit Szovjetuniónak hívtak, születésétől fogva pusztulásra volt ítélve. Ön szerint ez várható volt? Én és mindazok, akiket ismertem, nem ezt vártuk. Annak ellenére, hogy börtönben voltam, még a junta előtt el-eljutottak hozzánk is különféle, igen komoly információk a Szovjetunióból. Ilyen volt pl. a néhány orvos összeesküvése, akik Szibériába deportált párttagokat ettek. Félelmetes volt. Miért tennének ilyeneket arrafelé? – kérdeztük magunktól. Annyira megrendültem, hogy lázálmaimban azt kiáltoztam: Szovjetunió. Lelkileg olyan�nyira kötődtem ehhez a mozgalomhoz, annyira féltem… Volt egy előérzetem, hogy valami rossz fog történni.

Igen. A pici nélkülem is élt volna, talán még jobban is, felnőttként pedig megértette volna… A női foglyok imádták őt már a kezdetektől fogva: amikor az Averoff börtönből elrángattak a Kallitheában található fogház alagsorába kivégzésre, ők bújtatták, ahol csak tudták, cellából cellába, szoknyák alatt. A sok rejtegetéstől hat hónaposan jól meg is betegedett, de meg is gyógyították. Mert a belbiztonság kutatott ám utána, attól tartottak, hogy elhozzák hozzám.

Ez be is igazolódott…

Egyesek arra esküsznek, hogy nem is létezik.

Valóban, attól kezdve minden balul ütött ki. Mígnem megjelent Gorbacsov, akit újítóként láttunk, valakinek, aki megmenti a szocializmust. De végül egy pofont kaptunk, és megmenekülés helyett a végleges összeomlás tanúi lettünk. Gorbacsov még ezt az összeomlást sem tudta kezelni.

Nem alaptalanul. Mostanában újradefiniáljuk a „baloldal”, „baloldali” szavakat.

Mi vezetett ehhez az összeomláshoz? Már az elejétől fogva egy rothadt alapra építették, teljesen ellentétesen azokkal az elvekkel és eszmékkel, amelyeket hangoztattak. Nem az eszmék tehettek róla. Még Lenin idejétől kezdve? Ha Lenintől nem is, de Sztálintól már elkezdődött a rothadás, látjuk már. Az összeomlás elérkezett, s tragikus volt: a Szovjetunió eltűnt, az államok, melyek alkották, már szertefoszlottak… Attól a pillanattól kezdve, hogy egy Jelcin vehette át a hatalmat, már látszott, hogy semmi remény. Mert ő ugyanúgy romlott volt, a hanyatlás jeleit híven tükrözte. És látják, most hova jutottunk: Putyinhoz. Elmondhatjuk tehát, hogy az emberi társadalom végül is alkalmatlan arra, hogy megvalósítsa a szép eszméket? Mondhatni. Akkor függönyt le? Nem végérvényesen. Az eszmék, amelyekről beszélünk, most még nem tudnak megvalósulni. Újra kell tárgyalni a dolgot egy évszázad múlva. Térjünk vissza hazánk dolgaihoz. Hogyan festené le a mai görög ember portréját? Kicsit kívülről szemlélem a dolgokat, ám így talán tisztábban látok. Szóval úgy gondolom, hazánkban az emberek úgy élnek, hogy nem tudják, merre tartanak, mi az érdekük, ki az ellenség, ki a barát, ki az, aki a vesztüket akarja. Az egyetlen dolog, ami érdekli őket – és ebben nagy része van a nem létező oktatásnak is –, hogy a mostban, a mában éljenek. Élni, de milyen formában? A „lifestyle” magazinok és televíziós csatornák által kínált hamis kép szerint. Minden, ami külföldről jön, csak itthon giccsesebb formában tálalják. Várhatunk bármi jót? Az egyetlen terület, ahol szerintem pozitív változás várható, amely reményt keltő, az az új generáció. Vannak, akik nem osztoznak derűlátásomban, de én hiszek benne, mert látom a fiatalokat, akik ismeretlenül is meglátogatnak, hogy beszélhessenek velem. Meggyőződtem róla, hogy elutasítják ezt a világrendet, nem kérnek belőle. Ez az egyetlen dolog, ami Görögországban ma megnyugtat. Hogyan érintette a görög baloldalt a szocialista blokk bukása? Bár még a Megújuló Baloldal (AA) is sokat elhagyott a követendő mintái közül, a ’74-es rendszerváltás után sem volt bátorsága lemetszeni az összes régi mintát, és létrehozni egy sajátot. Ami a Kommunista Pártot (KKE) illeti, letűnt idők nagyságán nosztalgiázik. Merre tart manapság a baloldal? Ebben a pillanatban nem úgy tűnik, mintha bárhová is tartana.

A politikai színteret hogyan látja úgy általánosságban? Mintha medúzákkal teli tengerben fürödnénk. Tudja, az a nyálkás dolog, ami váratlanul csíp meg, és az ember azt sem tudja, honnan érkezett a támadás. Mi a véleménye a kétpárti játszótér két legnagyobb… medúzájáról? Mindketten nagyon kevesen vannak ahhoz, hogy megoldják az ország mai problémáit. Nem szeretnék személyekről beszélni. Csak annyit mondanék, hogy fokozatosan csúszunk lefelé egy társadalomellenes, thatcheri államforma felé, ahol a polgár csak egy zavaró tényező a nagy érdekek útjában. A törvénykezés is ezekkel törődik. Úgy gondolják önről, hogy kapcsolata Beloiannisszal – az ön további életútja mellett – önből egyfajta legendát teremtett baloldali berkekben. Ön is érzi ezt? Soha nem éreztem ilyesmit, és azzal sem tudok mit kezdeni, amikor mások próbálják ezt rám húzni. Nos, akkor ki is ön? Sosem gondolkoztam még el ezen. Nem gondoltam, hogy valaha is felteszik nekem ezt a kérdést. Már attól is félek, hogy hallom. Ha visszanéz az életére, esetleg egy tragédia szereplője? Nem tudok erre válaszolni. Az egyetlen, amit magamról tudok, hogy harcos vagyok. Ha visszanézek bármelyik életszakaszomra, egy nőt látok, aki küzd. Mi volt Beloiannisz az ön életében? A minden. Azon gondolkodom, vajon így, ötven év elteltével is gondol rá a hétköznapokban? Mindig mellettem van, érzem. Mindig megkérdezem tőle, jól teszem-e, amit teszek. Ő pedig megtalálja a módját, hogy válaszoljon. Mire jut, ha összeveti mindazt a kínt, ami utána önre várt, és minden jót, amit ettől a szerelemtől kapott? A szenvedés nem számít, más lapra tartozik. Áldásnak érzem a vele való találkozást. Az idő előtti elvesztése pedig nemcsak nekem fáj. Annyi mindent adhatott volna még ennek a szegény országnak. De nem volt rá ideje, nem engedték. Forrás : az „Eleftherotipia” című napilap archívuma, Olga Bakomarou

A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban rejlő lehetőségek a görög nemzetiségi oktatás példáján keresztül „Tavaszi Nemzetiségi Pedagógiai Napok 2017” Budapest, 2017. április 21. Előadó: Kakukné dr. Partics Krisztina intézményvezető Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola 1.Van-e létjogosultsága a (görög) kiegészítő nemzetiségi oktatás-nevelésnek? A KSH 2011. évi népszámlálás adatai alapján a hazai nemzetiségekhez tartozók összlétszáma 555 507 fő, ezen belül a magukat görög nemzetiséghez tartozónak vallók száma pedig mindössze 3 916 fő. Ezen adatok elemzésénél természetesen figyelembe vesszük, hogy az önmeghatározáson alapuló számadatok csak részben tükrözik a tényleges arányokat vagy az asszimiláció valós alakulását, ugyanis a kapott értékek mindig az adott nemzetiség aktuális társadalmi környezetben való önértékelésétől függenek. Annak ellenére, hogy a szakemberek egyetértenek abban, hogy a népszámlálási adatok nem tekinthetők objektívnek, egyéb mérések, számok hiányában mégis ezek alapján vagyunk kénytelenek bizonyos következtetéseket levonni. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján megállapítható, hogy a magukat görögnek vallók száma csaknem 30 százalékkal csökkent a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest. Összlétszáma alapján a görög nemzetiség rendkívül alacsony hányadát alkotja nemcsak a magyarországi össznépességnek, de a hazai nemzetiségekhez tartozóknak is. Ez az alacsony szám arra enged következtetni, hogy jelenleg a magukat görögnek vallók száma nem éri el a nemzetiségi önazonosság megőrzéséhez szükséges optimális létszámot. A számadatok tükrében kijelenthetjük, hogy a görög nemzetiségi identitás megőrzésének szempontjából megsokszorozódik egyrészről az egyéni és közösségi nemzetiségi jogok fokozott védelmének, másrészről a nemzetiségi nyelv tanításának és tanulásának fontossága. A kis nemzetiségek esetében a nemzetiségi oktatás minél nagyobb területi lefedettségét a kiegészítő oktatási forma tudja biztosítani legjobban, mivel ebben a formában ott is megszervezhető a nemzetiségi nyelv oktatása, ahol a létszám egy nappali oktatási forma beindításához nem elegendő. 2. Mi a nemzetiségi iskolák elsődleges feladata? Szüleink, nagyszüleink példáján megfigyelhető, hogy a hazánkban született első görög generáció tagjai életük során anyanyelvet váltottak: kisgyermekkorban a családban, a beloianniszi és a dohánygyári zárt közösségekben, majd az anyanyelvi óvodai és alsó tagozatos éveikben számukra a világ megismerésének nyelve a görög volt. További iskoláztatásuknak, és a többségi társadalomba való integrálódásuknak köszönhetően ma legtöbbjük nagyobb szókinccsel rendelkezik magyar nyelvből, mint görögből, és mindennapjaik során kétséget kizáróan többet használják a magyar nyelvet, mint a nemzetiségit. A nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő gyerekek szülei csak egy kis hányadának volt az elsőként megtanult nyelve a

görög, ez az arány pedig a harmadik, ill. negyedik generáció tagjai – azaz a most óvodába, iskolába járó gyerekek – esetében szinte elenyészővé vált. Jellemzően azokban a családokban beszélnek/-tek a gyermekhez születésétől fogva nemzetiségi nyelven, ahol mindkét szülő görög származású, vagy ahol a görög származású nagyszülő(k) jelenléte, segítsége a gyermek nevelésében meghatározó. A jelenleg görög oktatást folytató intézményekben azonban már nem található olyan harmadik, ill. negyedik generációs gyermek, akinek az egyedüli első nyelve a nemzetiségi nyelv lenne, hiszen azt a családok általában a magyar nyelvvel párhuzamosan használták. Kivételt képeznek azon családok gyermekei, akik a közelmúltban települtek Magyarországra – munkavállalási célból vagy a vegyes házasságoknak köszönhetően –, ahol az elsőként megtanult nyelv még mindig a görög. A 2011. évi népszámlálási adatokból is látható, hogy a görög nemzetiség esetében többen vallják anyanyelvüknek a magyart, mint a nemzetiségi nyelvet. A magukat anyanyelvi beszélőnek vallók soraiba elsősorban az első, esetleg a második generáció tagjai (dédszülők és nagyszülők) tartoznak. A nemzetiségi anyanyelv tudása a fiatalabb generációk felé csökken, ezzel párhuzamosan a magyar nyelv dominanciája nő, míg végül a legfiatalabb korosztálynál eltűnik a nemzetiségi nyelv, mint anyanyelv, véglegessé válik a nyelvváltás, megfigyelhető a magyar egynyelvűség. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a görög nyelv már túlnyomórészt csak a nagyszülők, dédszülők anyanyelve. Ebből kifolyólag a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények már nem építhetnek a családi nyelvhasználat során elsajátított nemzetiségi nyelvre, a tanulók csekély görög nyelvtudással vagy annak teljes hiányában kezdik meg ilyen irányú tanulmányaikat. Következésképpen a nemzetiségi görög oktatási intézmények elsődleges feladata az anyanyelv újratanítása. Emellett fontos szerepet játszanak a nemzetiségi hagyományok és kultúra átadásában is. A szülők jelentős része kettős céllal íratja be gyermekét a görög nemzetiségi iskolákba: egyrészről fontosnak tartják a nemzetiségi nyelv minél magasabb szintű elsajátítását, másrészről a hagyományok őrzésében és átörökítésében nagy szerepet tulajdonítanak a nevelési-oktatási intézményeknek. Kevés az a szülő, aki a nemzetiségi nyelvre, mint identitás nélküli idegen nyelvre tekint, vagy a megszerzett idegennyelvtudásban csak a gyermeke jövőbeni boldogulásának eszközét látja. A görög nemzetiség esetében a nemzetiségi nyelvet még az azt nem beszélő szülők is az önazonosság megőrzése leghangsúlyosabb eszközének tekintik. 3. A nemzetiségi oktatás kulcsszereplője: a nemzetiségi pedagógus Tekintve, hogy a most tanköteles generációnak már nem anyanyelve a görög nyelv, a nemzetiségi intézmények elsődleges feladata az anyanyelv újratanítása, továbbá a hagyományok átörökítése, az identitásőrző tartalmak közvetítése, melynek kulcs�szereplője a nemzetiségi pedagógus. Jóllehet, a köznevelési törvény rögzíti, hogy a nemzetiségi anyanyelvű és anyanyelvi közneveléshez az anyanyelvű pedagógusok képzése és továbbképzése állami feladat, meg-

vizsgálva a magyarországi nemzetiségi pedagógusképzést megállapíthatjuk, hogy pillanatnyilag görög nyelvből nincs nemzetiségi óvodapedagógus-képzés, és teljesen hiányzik a felsőoktatási palettáról a görög tanító- és tanárképzés is. Az ún. bolognai rendszer 2006-os bevezetését megelőzően 5 éves képzés keretében lehetett az ELTE Bölcsészettudományi Karán újgörög szakos középiskolai tanári diplomát szerezni. A kétszintű képzés – 3 éves alapképzés (BA) + 2 éves mesterképzés (MA) – bevezetése óta azonban az ELTE BTK-n ez a lehetőség megszűnt: jelenleg görög szakon nem szerezhető tanári képesítés. Az illetékes tanszék minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy újra elindulhasson az osztatlan tanárképzés, amely – 5 év + 1 év gyakorlattal – összesen 6 év alatt végezhető el és MA (Master) végzettséget ad, az ott végzők szakképesítése „Újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára” lesz. A görög osztatlan tanárszak minor szak marad, azaz választani kell mellé egy másik tanárszakot is, tehát csak kétszakosként lehet végezni. A görög osztatlan tanárképzés akkreditációs kérelmét már háromszor utasította el az akkreditációs bizottság. Az újgörög szakon jelenleg nincs semmilyen MA-képzés. Tekintve, hogy az alapképzés nem ad tanári végzettséget, így BA szinten nem is szerezhető sem tanítói, sem tanári diploma. Mivel az osztatlan tanárképzés hat év alatt végezhető el, leghamarabb 2023-ban végeznek görög szakos tanárok, melyekből már így is nagy hiány mutatkozik. A görög nemzetiségi tanárképzés újdonságnak számítana hazánkban, mert ezen a szakon eddig csak nyelvszakos középiskolai tanári képesítést lehetett szerezni, nemzetiségi tanárit nem. A képzés célját a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet így határozza meg:

Az oktató-nevelő munka fejlesztésének egyik fontos módja a pedagógus továbbképzés mellett a belső tudásmegosztás. A Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolában e célból került bevezetésre a 2015/16-os tanévtől kezdve a heti egyszeri nevelőtestületi találkozó, ahol az aktualitások megbeszélésén túl alkalmat kerítünk a saját módszertani fogásaink, jó gyakorlataink megosztására is. A pedagógusoknak nagyon fontos a munkájukkal kapcsolatos külső reflexió is, ennek érdekében bevezettük az óralátogatás/hospitálás gyakorlatát, melyet rendszerint óramegbeszélés követ, ahol az órát tartó tanárnak lehetősége van saját órájára reflektálni, ezt követi a vezetői elemzés, a szakmai beszélgetés. Újdonságként került bevezetésre ebben a tanévben a tanórafelvétel, annak érdekében, hogy a kollégáknak is lehetőségük legyen egymás munkáját a gyakorlatban is megismerni, abból ötleteket meríteni. Az egymás óráin történő hospitálás az órarendek maximális telítettségének köszönhetően csak a saját órák meg nem tartásával lenne megvalósítható, ezt kiküszöbölendő a látogatandó pedagógus óráját videóra vesszük, azt a heti találkozónkon közösen megtekintjük, elemezzük.

A tanulólétszám megőrzésére tett fontos lépés volt a kiegészítő görög oktatás decentralizálása

„A képzés célja az iskolai nevelés-oktatás, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, a felnőttképzésben, az újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tantárgy tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak ellátására pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok végzésére képes tanárok képzése. A végzettek a görög nyelv és kultúra tanításán kívül speciális kisebbségtudományi ismeretek birtokában képesek részt venni a nemzetiségi szervezetek munkájában és a nemzetiségi közéletben, továbbá felkészültek a tanulmányok doktori képzésben való folytatására.” A fenti célok jogszabályban történő lefektetése is előrelépést mutat. A következő kérdés azonban az, hogy a görög nemzetiségi pedagógusképzés rendelkezik-e megfelelő egyetemi tanári/ oktatói bázissal, képes-e a megfelelő nemzetiségi ismeretek és módszerek átadására. Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi köznevelés két legfontosabb eleme a nemzetiségi nyelv és a népismeret, és ezek legfőbb közvetítője a nemzetiségi pedagógus, kijelenthetjük, hogy a hazai görög nemzetiség szempontjából meghatározó lesz, hogy a jövő nemzetiségi pedagógusai milyen anyanyelvi és népismereti kompetenciákkal rendelkeznek majd. Ily módon nemcsak a nemzetiségi köznevelés, de a nemzetiségek fennmaradása, asszimilációs folyamatuk sebessége is függ a felsőoktatástól, azon belül a nemzetiségi pedagógusképzéstől. 4. Jövőkép, avagy nincs lehetetlen 4.1 A nevelő-oktató munka magas színvonalának biztosítása A nemzetiségi iskolák természetesen addig is kötelesek biztosítani a nevelő-oktató munka ellátásához szükséges, megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusbázist, amíg a vonatkozó felsőoktatási helyzet rendeződik, továbbá

eleget kell tenniük a pedagógusok 120 órás továbbképzési kötelezettségének. Ennek egyik lehetséges útja – a hazai hiányterületre való tekintettel –, ha a pedagógusok a görögországi, ill. ciprusi egyetemek távoktatásos kurzusain képzik tovább magukat, vagy ha a fenntartó ezen egyetemek valamelyikével olyan megállapodást kötne, melynek keretében a külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon biztosítaná a kurzusok elvégzését. Mindkét lehetőség költségvonzata meglehetősen magas, így ezek megvalósíthatósága nagymértékben függ az érintett intézmények adott pénzügyi-gazdasági helyzetétől.

Az önképzés módszerén túl törekszünk a képzési palettánkat meghívott előadókkal is színesíteni, eddig a projektoktatás, a digitális eszközök és módszerek, digitális tananyagfejlesztés, digitális történetmesélés és a fenntartható fejlődés témakörökben tartottunk szakmai műhelyeket külsős szakember vezetésével. Ezeken a szemináriumokon – az intézményen kívüli együttműködés keretében – nem egyszer a bolgár kiegészítő iskola pedagógusaival közösen veszünk részt. A pedagógusok önfejlesztésének, ezen keresztül pedig az oktató-nevelő munka jobbításának, ill. magas színvonalon tartásának másik lehetséges útja a felsőoktatási szektorral való szorosabb együttműködés a pedagógusjelölt hallgatók mentorálásában. A gyakorló iskolák általános tapasztalata az, hogy az a pedagógus, akinek a tanóráin rendszeresen hospitálnak a hallgatók, ill. tanítási gyakorlatot vezetnek, körültekintőbben tervezik az oktatási folyamatokat, minden órájukra egyforma alapossággal készülnek, motiváltabban végzik munkájukat, amiből nemcsak a pedagógusjelöltek, hanem a tanítványaik is profitálnak. Ezen folyamatok előmozdítása érdekében iskolánk a következő tanévtől az Erasmus+ program keretében folyamatosan fogad görögországi tanárjelölt hallgatókat, akik nálunk végzik majd a tanítási gyakorlatukat. 4.2 A tanulók lemorzsolódásának megelőzése A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató formára gyakran úgy tekintenek a külső szemlélők, de időnként még a tanulók és szüleik is, mint egy nyelviskolára, ennek megfelelően definiálják az óralátogatási kötelezettséget, ill. a hiányzások megengedhető mennyiségét és ezek igazolását is. E téren gyökeres szemléletváltásra van szükség, melyet az intézmény a mulasztások / hiányzások következetes kezelésével képes csak véghezvinni. A lemorzsolódás megelőzésének, a tanulólétszám megtartá-

sának vagy esetleges növelésének ez azonban csak az egyik eszköze. Mivel a kiegészítő nemzetiségi nevelés egy szabadon választható oktatási forma, mellyel a tanulók és a szülők a tankötelezettségen felüli plusz terhet vállalnak magukra, fontos, hogy számukra EREDMÉNYES és ÉRDEKES szolgáltatást nyújtson a kiegészítő iskola, tehát, hogy minél szélesebb körben VONZÓvá tegye a kínálatát a külső partnerek irányába. Eredményesnek akkor tekinthető a kiegészítő nyelvoktató forma, ha képes VERSENYKÉPES NYELVTUDÁST nyújtani. Ehhez már rendelkezésünkre állnak egyes mérőeszközök, úgy mint az érettségi vizsga közép- és emelt szinten újgörög nyelvből, valamint az egynyelvű Ellinomatheia nyelvvizsga, amelynek magyarországi központjaként működünk. Ezenfelül szükséges azonban további évfolyam- és nyelvi csoport specifikus mérőeszközöket, esetleg egy belső vizsgarendszert is kidolgoznunk a hatékonyság mérésének érdekében. Az, hogy a nyelvóra érdekes, ezáltal vonzó legyen, elsősorban az órát tartó pedagóguson múlik. Fontos, hogy nyitott legyen az új befogadására és kipróbálására, folyamatosan képezze magát, és hogy olyan eszközöket és módszereket alkalmazzon, amely figyelembe veszi az ún. „Z generációs” diákok megváltozott kognitív folyamatait. Azt, hogy számukra nehéz az egyirányú és hosszan tartó koncentráció, a lineáris információfeldolgozás, az elmélyült munka, az összefüggések megtalálása, viszont képesek egyszerre több helyre koncentrálni, rövid idő alatt sok helyről információt befogadni, különösen, ha ez látványos vizuális elemekkel egészül ki, de ezáltal türelmetlenebbek, magasabb „fordulatszámon” működnek, megkövetelik a változatosságot. A tanulólétszám megőrzésére tett fontos lépés volt a kiegészítő görög oktatás decentralizálása, budapesti és vidéki telephelyek létrehozása, ezáltal – és az utazó tanárok áldozatkészségének köszönhetően – lényegesen több tanulónk számára hozzáférhetőbbé vált a görögoktatás. Az új tanulók bevonzásához szükséges a pozitív intézményi arculat, ennek érdekében működtetjük fb oldalunkat, létrehoztunk egy modern weboldalt, kifejező logót és iskolai egyenpólót készíttettünk. Az utánpótlás biztosítása érdekében idén útjára indult a legkisebb korosztály (0-3 évesek) számára egy ún. zenebölcsi foglalkozás heti egy délelőtt. Az óvodás korúak számára már hosszú ideje iskola előkészítő foglalkozásokat tartunk, melyeket lelkes óvodapedagógusunk vezet hetente öt alkalommal. Az óvodásfoglalkozások iránti megnövekedett érdeklődés kapcsán felmerült bennünk egy jogszabály módosítási javaslat, nevezetesen a 17/2013 (III.1.) EMMI ren-

deletbe foglalt nemzetiségi oktatás irányelveiben meghatározott óvodai nevelési formák kiegészítése a „kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés”-i formával. Javaslatunkat a megfelelő fórumokon előterjesztjük. Az iskola falai közt zajló munka kifelé történő bemutatása éppolyan fontos a pozitív intézményi arculat kialakításában, mint a fentebb elmondottak. Ennek érdekében a tavalyi tanévtől kezdve, április-május folyamán nyílt órákat tartunk, rendszeresen részt veszünk szakmai rendezvényeken, konferenciákon, valamint törekszünk a nemzetközi kapcsolataink tágítására: számos görögországi iskolát fogadunk intézményünkben, részt veszünk nemzetközi tanulmányi versenyeken, az eTwinningen és az Erasmus+-on keresztül több külföldi görög iskolával felvettük a kapcsolatot egy esetleges partnerkapcsolat, ill. jövőbeni közös projekt megvalósításának céljából. A tanulók számára a projektmódszerrel is vonzóbbá tehető a tanulási folyamat, itt két lezajlott projektünket említenénk meg: 1.) Projekthétvége globális nevelés témában, melyre az előző tanév végén került sor. 2.) Digitális Történetmesélés projekt, melynek során kisfilmeket készítettünk különböző népismereti témákban, és ezzel a projekttel egyidejűleg részt vettünk az EMMI által meghirdetett Digitális Témahéten, 2017 áprilisának első hetében. Örömünkre szolgál, hogy az OH Nemzetiségi POK által szervezett 2017. évi Tavaszi Nemzetiségi Pedagógiai Napok második napjának mi lehettünk a házigazdái, továbbá, hogy az itt elhangzó előadásunk és bemutató óráink során megoszthattuk jó gyakorlatainkat a résztvevőkkel. Reméljük, hogy a jövőben máskor is kapunk hasonló lehetőséget!

Ανοιξιάτικες Παιδαγωγικές Ημέρες Εθνοτήτων Με μεγάλη επιτυχία πραγματοποιήθηκαν οι Ανοιξιάτικες Παιδαγωγικές Ημέρες Μειονοτήτων υπό την αιγίδα του POK (Εκπαιδευτικού Παιδαγωγικού Κέντρου) 20-21 Απριλίου 2017. Την πρώτη μέρα οι ενδιαφερόμενοι συγκεντρώθηκαν στο σέρβικο σχολείο όπου άκουσαν τις εισηγήσεις με διάφορα θέματα σχετικά με την εκπαίδευση εθνοτήτων στην Ουγγαρία, όπως τα καθήκοντα των δικαιούχων στην εκπαίδευση εθνοτήτων, διοικητικά καθήκοντα των διευθυντών, πρόληψη της πρόωρης εγκατάληψης του σχολείου, δυνατότητες του e-Twinning κτλ. Τότε απονεμήθηκαν και τα βραβεία «Σχολεία Βάσης της Διεύθυνσης Εκπαίδευσης». Τη δεύτερη μέρα την εκδήλωση φιλοξένησε το σχολείο μας με τη συμμετοχή και άλλων μειονοτήτων. Εξαιρετικά ενδιαφέρουσα ήταν η εισήγηση της διευθύντριας του

σχολείου μας, Χριστίνας Πάρτιτς, σχετικά με τις δυνατότητες ανάπτυξης της μειονοτικής εκπαίδευσης (πιο αναλυτικά σε ειδικό άρθρο στο παρόν τεύχος) αλλά και η παρουσίαση της Jurkovity Zorica σχετικά με τον παιδαγωγικό ρόλο του δράματος. Ακολούθησαν ανοιχτά μαθήματα από τους εκπαιδευτικούς μας που μας γέμισαν με νέες ιδέες και όρεξη για ακόμα περισσότερη δουλειά!

a nemzetiségek közös fellépése, egyetértése a kívánt cél eléréséhez vezethet.

Τέλος, σε συζήτηση που ακολούθησε, διατυπώθηκαν διάφορα προβλήματα αλλά και ευκαιρίες που παρουσιάζονται στον χώρο της εκπαίδευσης όπου μια κοινή αντιμετώπιση από τις μειονότητες συνολικά, μπορεί να συμβάλει στην επίτευξη του επιθυμητού αποτελέσματος. Βούλα .Αυγουροπούλου

Tavaszi Nemzetiségi Pedagógiai Napok Nagy sikerrel zajlottak a Tavaszi Nemzetiségi Pedagógiai Napok a Nemzetiségi POK szervezésében. A konferencia első napján, április 20-án a szerb iskolában gyűltek össze az érdeklődők, hogy meghallgassák a különböző témájú előadásokat, melyek a magyarországi nemzetiségi oktatással voltak kapcsolatosak, mint pl. fenntartói feladatok a nemzetiségi nevelésben és oktatásban, intézményvezetői tanügyigazgatási feladatok, a lemorzsolódás megelőzése, az e-Twinningben rejlő lehetőségek stb. Ekkor adták át az „Oktatási Hivatal Bázisintézménye” díjakat is. A második napon április 21-én a mi iskolánk látta vendégül a konferenciát, ahol más nemzetiségek is részt vettek. Különösen érdekes volt iskolánk igazgatójának, Kakukné dr. Partics Krisztinának az előadása a nemzetiségi oktatás és nevelés

fejlesztésének lehetőségeiről (részletesen olvashatnak róla lapunk mostani számának külön cikkében), valamint Jurkovity Zorica drámapedagógus gyakorlattal egybekötött előadása. Ezt nyílt tanítási órák követték, melyet iskolánk pedagógusai mutattak be, és új ötletekkel gazdagították tudásunkat valamint növelték kedvünket a még több és jobb munkára. Végül az ezt követő kerekasztal-beszélgetés során az oktatás különféle problémáit és lehetőségeit vitattuk meg, ahol a nemzetiségek közös fellépése, egyetértése a kívánt cél eléréséhez vezethet.

Εκδρομή στο Agárd Στις 5-7 Μαΐου 2017 πραγματοποιήθηκε η τριήμερη εκδρομή που οργανώθηκε από το Εκπαιδευτικό Κέντρο των Εθνοτήτων για τους βραβευμένους μαθητές που συμμετείχαν στον Πανουγγρικό Διαγωνισμό Ζωγραφικής για τις Εθνότητες της Ουγγαρίας. Η εκδήλωση έλαβε χώρα στην όχθη της λίμνης Velencei στο Αθλητικό Ξενοδοχείο VVSI Sport Hotel. Το σχολείο μας εκπροσώπησε η Katalin Dratsay, μαθήτρια του παραρτήματός μας στην πόλη Szeged. Συμμετείχαν παιδιά από πολλές εθνότητες, όπως Ρουμάνοι, Σέρβοι, Κροάτες, Βούλγαροι, Γερμανοί, Σλοβάκοι, Σλοβένοι, Ρομά. Η έναρξη του τριήμερου προγράμματος έγινε την Παρασκευή το απόγευμα από τον Υφυπουργό του Υπουργείου Ανθρώπινου Δυναμικού (Υφυπουργείο Θρησκευτικών, Μειονοτικών και Μη Κυβερνητικών Σχέσεων). Την εκδήλωση τίμησε με την παρουσία του και ο Επικεφαλής του Τμήματος Εθνοτήτων, Richárd Tircsi. Συμμετείχε επίσης η ορχήστρα Meselia που αποτελείται από παιδιά τα οποία έπαιξαν σέρβικη και κροατική παραδοσιακή μουσική. Μετά την τελετή έναρξης, τα παιδιά συμμετείχαν σε διάφορες δραστηριότητες χειροτεχνίας με την καθοδήγηση καλλιτεχνών που ανήκουν σε κάποια εθνότητα, όπως: - της Mária Pethes (ποιήτρια, καλλιτέχνης, ζωγράφος), του József Ferkovics (γραφίστας και ζωγράφος): Όταν το παραμύθι γίνεται πραγματικότητα! – Ζωγραφιά παραμυθένιων και λογοτεχνικών ηρώων και ιστοριών

- του Milán Gyurity (γραφίστας): Δημιουργική γραφή για αρχάριους - της Andrea Vonnák (μουσειοπαιδαγωγός – Μουσείο Βαφής με Μπλε Μελάνι): Τα μυστήρια της βαφής με μπλε μελάνι Μετά το βραδινό, η ορχήστρα Kolo διασκέδασε τους φιλοξενούμενους με χορούς και τραγούδια από τα Βαλκάνια (σέρβικα και κροατικά), αλλά έπαιξαν και ελληνικά, βουλγάρικα, σλοβάκικα και γερμανικά. Το Σάββατο πετύχαμε ωραίο καιρό και πήγαμε εκδρομή. Το πρωί με το τρενάκι της κοιλάδας Vál επισκεφτήκαμε το Βοτανικό Κήπο του Alcsút. Μετά το μεσημεριανό κατευθυνθήκαμε στο λιμάνι του Agárd και επισκεφτήκαμε το Ενυδρείο, στη συνέχεια περάσαμε με καράβι τη λίμνη και επιβιβαστήκαμε στο νησί των Κουνουπιών. Από εκεί περπατήσαμε στο λόφο του Πάρκου προς τιμήν της μάχης των Ούγγρων και Κροάτων το1848 στο Pákozd. Τα παιδιά εδώ συμμετείχαν σε στρατιωτικά παιχνίδια, ενώ οι μεγάλοι επισκεφτήκανε το μουσείο. Μετά το βραδινό παρακολουθήσαμε συναυλία με την τραγουδίστρια Ági Szalóki, βραβευμένη με το βραβείο Liszt Ferenc, η οποία με το πλούσιο πρόγραμμά της είπε τραγούδια για κάθε ηλικία, μικρούς και μεγάλους. Την Κυριακή το πρωί όλοι γύρισαν σπίτι γεμάτοι ωραίες αναμνήσεις. Έντιτ Βένγκρινιακ

Agárdi tábor 2017. május 5-7. között zajlott a Nemzetiségi POK által az Országos Nemzetiségi Rajzpályázat díjazottjai számára szervezett tábor, melynek helyszíne a Velencei tó partján a : VVSI Sport Hotel volt (Gárdony-Agárd, Tópart u.17.). Iskolánkat a különdíjat nyert Dratsay Katalin képviselte, aki szegedi telephelyünk tanulója. Számos nemzetiség képviseltette magát a hétvégi táborban, voltak románok, szerbek, horvátok, bolgárok, németek, szlovákok, szlovének, romák. A tábort péntek délután ünnepélyes keretek között Soltész Miklós államtitkár (Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság) nyitotta meg, és az eseményt megtisztelte részvételével Tircsi Richárd nemzetiségi főosztályvezető is. A megnyitót a Meselia délszláv zenekar műsora színesítette. A megnyitó után a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt nemzetiségi képzőművészek vezetésével, akik az alábbiak voltak: - Pethes Mária (költő, képzőművész, festő), Ferkovics József (grafikus és festőművész): Amikor a mese valósággá válik! – Mesealakok, irodalmi alakok, történetek megjelenítése - Gyurity Milán (grafikus): Grafikakészítés kezdőknek

- Vonnák Andrea múzeumpedagógus - Kékfestő Múzeum: A kékfestés rejtelmei Vacsora után a program a Kolo délszláv együttes jó hangulatú műsorával folytatódott, akik nemcsak délszláv, hanem más nemzetiségek (görög, bolgár, szlovák, német) zenéjét és táncait is megismertették a közönséggel. Szombaton szép idővel ajándékozta meg a résztvevőket a természet, ezért kirándulni mentünk. Délelőtt a Vál-völgyi kisvasúttal az Alcsúti Arborétumba látogattunk, ahol felfedező sétát tettünk. Ebéd után az agárdi kikötőben megtekintettük az Akváriumházat, majd áthajóztunk a Szúnyog-szigetre, onnan elsétáltunk a pákozdi Katonai Emlékparkhoz, megtekintettük a Katonai Emlékparkot, a gyerekek számára pedig katonai jellegű ügyességi feladatokat tartalmazó animációs programot szerveztek. Vacsora után Szalóki Ági Liszt Ferenc-díjas előadóművész estjét tekintettük meg, aki színes programjával minden korosztályt igyekezett kiszolgálni. Másnap a reggeli után mindenki hazautazott. Sok élményt, színes emlékeket vitt magával mindenki. Vengrinyák Edit

Επίσκεψη στο ελληνικό σχολείο του Όσλο Το σχολείο μας πήρε μέρος με επιτυχία στο διαγωνισμό για τις χώρες του ΕΟΧ και πραγματοποίησε επίσκεψη τύπου Μ1 στο ελληνικό σχολείο του Όσλο με σκοπό την ανταλλαγή εμπειριών και τη συνεργασία στο σχεδιασμό κοινού πρότζεκτ για την επόμενη χρονιά. Πιο συγκεκριμένα, επισκεφτήκαμε τα μαθήματα διαφόρων ηλικιών και επιπέδων (νήπια, 1-4η τάξη, άνω των 12 ετώνπροετοιμασία για επίπεδο Β1) και είχαμε την ευκαιρία να γνωριστούμε με τους εκπαιδευτικούς και τους γονείς.Παρατηρήσαμε τα εκπαιδευτικά εργαλεία, το βοηθητικό υλικό και πήραμε κάποιες νέες ιδέες. Λαμβάνοντας υπόψη ότι τα ελληνικά μαθήματα γίνονται στις εγκαταστάσεις πρωινού νορβηγικού σχολείου, είδαμε τους χώρους και τον εξοπλισμό ενός μέσου σχολείου που ήταν υψηλού επιπέδου (κάθε αίθουσα είχε διαδραστικό πίνακα, εργονομικές καρέκλες, άνετοι χώροι, μοντέρνα αυλή κλπ). Μετά τα μαθήματα, ενημερωθήκαμε από τους εκπαιδευτικούς για την οργάνωση και λειτουργία του σχολείου, τρόπους χρηματοδότησης, χωρισμό τμημάτων κ.α., καθώς και για τις εξωσχολικές δραστηριότητες που ενισχύονται από τον σύλλογο γονέων, την εκκλησία και τον πολιτιστικό σύλλογο. Την Παρασκευή 28 Απριλίου είχαμε συνάντηση όλο το απόγευμα με την πρόεδρο του συλλόγου γονέων και τους εκπαιδευτικούς

όπου παρουσιάσαμε σε ppt το σχολείο μας και την ελληνική κοινότητα της Ουγγαρίας μέσα από μια ιστορικο-πολιτιστική αναδρομή. Δωρίσαμε σχολικά βιβλία που έχουν γράψει παιδαγωγοί μας τα οποία έλαβαν με χαρά και πρόθεση να χρησιμοποιήσουν. Παρουσιάσαμεκαι μοιραστήκαμε το ψηφιακό διδακτικό υλικό που έχουμε ετοιμάσει και τα προγράμματα που χρησιμοποιούμε καιπροβάλαμε τα βίντεο που ετοίμασαν μαθητές μας για την Εβδομάδα Ψηφιακής Ιστορίας. Επιπρόσθετα, εργαστήκαμε πάνω στο σχεδιασμό κοινού προγράμματος για την επόμενη σχολική χρονιά που θα γίνει μέσω της Ψηφιακής Αφήγησης Ιστορίας από μαθητές και των δύο σχολείων και θα ολοκληρωθεί με την φιλοξενία των μαθητών που θα συμμετέχουν στο πρότζεκτ σε καλοκαιρινή κατασκήνωση στην Ουγγαρία. Τέλος, κατά την παραμονή μας στη νορβηγική πρωτεύουσα επισκεφτήκαμε μέρη ελληνικού ενδιαφέροντος όπως την Εθνική Πινακοθήκη όπου είδαμε γλυπτά επηρεασμένα από τον αρχαιοελληνικό πολιτισμό, έργα βυζαντινής περιόδου, θαυμάσαμε πίνακες του Δ. Θεοτοκόπουλου, επισκεφτήκαμε τον ελληνορθόδοξο ναό αλλά και την έδρα του Συλλόγου Ελλήνων Νορβηγίας. Χριστίνα Πάρτιτς

Látogatás az oslói görög iskolában Iskolánk sikeresen pályázott az EGT Alapnál és így M1 típusú előkészítő látogatást tehettünk az oslói görög iskolában, melynek célja egyrészt a tudásmegosztás, másrészt egy jövőbeni partnerkapcsolat kialakítása volt. Az oslói iskolában tanórákat látogattunk különböző életkorú és tudásszintű csoportokban (óvodás foglalkozás, 1-2., 3. és 4. osztály, 12 év feletti B1 nyelvvizsgára készülők). A tanórákat követően lehetőségünk nyílt megismerkedni és konzultálni a szülőkkel. A tanórákon megfigyelhettük a fogadó iskolában használt oktatási módszereket, a tananyagot és oktatási segédeszközöket, melynek során új ötleteket is kaptunk. Tekintettel arra, hogy az oslói görög iskola órái egy norvég általános iskola épületében zajlanak, képet kaptunk egy átlagos norvég iskola tárgyi környezetéről, felszereltségéről is, mely magas színvonalú (minden terem interaktív táblával felszerelt, modern játszóudvar, ergonomikus székek stb.) A tanórákat a helyi tanárokkal történő megbeszélés követte, melynek során tájékoztattak bennünket a tanügyigazgatási kérdésekről, az iskola fenntartásának és finanszírozásának módjáról, csoportszervezési elvekről, a lemorzsolódás megakadályozása érdekében tett lépésekről, továbbá a tanórán kívüli tevékenységeikről is, mely fontos szerepet játszanak az iskola és a támogató partnerek (kulturális egyesület, egyház, szülői közösség) összekapcsolásában. Pénteken (ápr. 28.) egész délutános megbeszélésen vettünk

részt a szülői munkaközösség vezetőjével és az oslói görög iskola pedagógusaival. A találkozó során ppt bemutatót tartottunk iskolánkról, a magyarországi görögség történelméről és kulturális életéről. Bemutattuk és átadtuk az iskolánk pedagógusai által írt nyelvkönyveink mintapéldányait, melyeket örömmel üdvözöltek, és saját céljaikra jól felhasználhatónak tartanak. Bemutattuk és megosztottuk az általunk elkészített digitális oktatási anyagokat és az ehhez kapcsolódó applikációk használatát (learningapps, quizlet, class dojo, popplet stb.). Bemutattuk a diákjaink által a Digital Story Telling (DST) módszerével készített kisfilmjeinket. Kidolgoztuk a jövő tanévben megvalósítandó, a DST módszert is felhasználó közös projektünk vázlatát. Terveink szerint a tanév során végzett projektmunkát egy közös nyári tábor koronázná, mely során iskolánk vendégül látná a norvégi partneriskola tanulóit. Az óralátogatások során megismerkedhettünk a kahoot nevű applikációval. Az app segítségével a pedagógus - az adott tananyagra és csoportra szabva - quizt állít össze. A kérdésekre a diákok (7 éves kortól) egyidejűleg válaszolhatnak a saját okos eszközeiken, csoportosan vagy egyénileg. Oslói tartózkodásunk során felkerestük a görög vonatkozású nevezetességeket (Nemzeti Galéria antik és bizánci kiállítási tárgyai, az oslói ortodox templom, a Görög-Norvég Kulturális Egyesület székhelye).

Szakmai nap a beloianniszi iskolában A Nikosz Beloiannisz Általános Iskola és Óvoda volt a házigazdája 2017. április 7-én a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) Nemzetiségi Nevelési Szakosztálya szakmai napjának. A szakosztály - az MPT tájékoztatása szerint - hagyományosan azon fáradozik, hogy a magyarországi nemzetiségi nevelés szakembereinek emberi-szakmai kapcsolata a közös célok érdekében, közös érdekek mentén erősödjék - a nemzetiségi nevelés-oktatás minőségének javára, de munkatársi közérzetük megőrzéséért is. A rendezvényt Papalexisz Kosztasz, Beloiannisz polgármestere köszöntötte, és eredményes szakmai tanácskozást kívánt a résztvevőknek. Ezt követően Beloiannisz település óvodásai tartottak görög nemzetiségi táncbemutatót. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) által fenntartott Nikosz Beloiannisz Általános Iskola és Óvoda intézményvezetője, dr. Orosházi Györgyné Nelli köszöntőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a beloianniszi intézmény adhat otthont az eseménynek. Röviden ismertette az intézmény történetét és jelenét, majd Mészáros Erika, a beloianniszi oktatási intézmény óvodai részlegének vezetője mutatta be az óvoda munkáját. Dr. Trencsényi László c. egyetemi tanár előadásában a nemzetiségi oktatás fontosságát hangsúlyozta, szépirodalmi részletekkel alátámasztva gondolatait. Az előadó a magyarországi görög irodalom terén mély ismeretekről tett tanúbizonyságot. Agárdi Bendegúz Szpírosz, az MGOÖ általános elnökhelyettese előadásában az országos görög önkormányzat fenntartásában működő két oktatási intézményt mutatta be. Érintette az intézmények történetét, egyúttal a görög politikai emigráció elmúlt 70 évébe is betekintést nyújtott. Külön aktualitást adott az előadásnak, hogy napra pontosan 69 évvel ezelőtt, 1948. április 7-én érkeztek az első görög menekült gyermekek a Keleti pályaudvarra, s ettől a naptól számítja a hazai görögség a polgárháborús görög diaszpóra kialakulásának kezdetét. A Manolisz Glezosz Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolában 17 telephelyen 242 iskolás korú tanuló, illetve mintegy 25 óvodás korú gyermek vesz részt a görög nyelvoktatásban. Az előadó külön hangsúlyozta az MGOÖ 2014-ben elindított decentralizációs politikáját, amelynek lényege, hogy Budapest különböző kerületeiben és az agglomerációban is újabb oktatási helyszíneken zajlik a nyelvoktatás.

Ezenkívül vidéken is új helyszíneken (Debrecen, Nyíregyháza, Székesfehérvár) nyílt lehetőség a nyelvtanulásra. A beloianniszi oktatási intézményben 107 iskolás részesül görög nyelvoktatásban, illetve 24 óvodás vesz részt a görög nyelvű foglalkozásban. Hangsúlyozta a nemzetiségi önkormányzati fenntartás előnyeit, amit jól mutat, hogy az intézményt a környező településeken élő szülők is előszeretettel választják gyermekeik számára. Az intézmény finanszírozási háttere stabil, s a nyári görögországi táborozások is nagy vonzerőt jelentenek. Az elnökhelyettes ismertette Görögország szerepét is az oktatás támogatásában. Jelenleg Beloianniszban három, a Manolisz Glezosz Iskolában szintén három görögországi vendégtanár segíti a munkát. Az újgörög nyelvtanárképzés magyarországi hiányára is rávilágított, és jelezte, hogy alternatív tanárképzési lehetőségekre kényszerül a fenntartó. Szó esett a görög nemzetiségi tankönyvekről, illetve az EMMI-n belül működő Országos Nemzetiségi Tanács (ONT) munkájáról is. A folytatásban Sóstainé Márfi Ibolya helytörténész a Szepetneki Horvát, Német, Roma Kisebbségek Helytörténeti Gyűjteményét mutatta be. Az előadás számos olyan megvalósított elképzelést ismertetett, amelyeket akár a beloianniszi helytörténet bemutatásában is alkalmazni lehet majd a jövőben. Szabóné Dr. Marlok Julia, a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója a magyarországi szlovákság oktatásügyi helyzetét vázolta. Az előadásokat követően az MPT Nemzetiségi Nevelési Szakosztályának nyílt ülése következett. A rendezvény ötletgazdája, Villányi Györgyné Jutka megköszönte a beloianniszi vendéglátást, és jelezte, hogy a szakosztály nagy szeretettel várja tagjai közé a nemzetiségi oktatásban részt vevő kollégákat. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dulasz Takisz, a Beloianniszi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, illetve Kakukné dr. Partics Krisztina, a Manolisz Glezosz Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola intézményvezetője is, de az MGOÖ oktatási intézményeinek több oktatója is figyelemmel kísérte a szimpóziumot.

Agárdi B. Szpírosz

ΠΡΟΣΚΛΗΣΗ / MEGHÍVÓ Αγαπητοί γονείς και μαθητές!

Tisztelt Szülők és Tanulók!

Η εκδήλωση για το τέλος της φετινής σχολικής χρονιάς θα πραγματοποιηθεί την Πέμπτη 15 Ιουνίου 2017 στις 18.00 στον Οίκο του Ελληνισμού (1098 Bp., Börzsöny u. 2/a) όπου θα δοθούν τα ενδεικτικά στους μαθητές μας. Περιμένουμε με αγάπη όλους τους γονείς, γιαγιάδες και παππούδες! Σας παρακαλούμε να φτάσετε ως τις 17.45 το αργότερο.

Bizonyítványosztással egybekötött tanévzáró ünnepségünket 2017. június 15-én csütörtökön 18 órai kezdettel tartjuk a Görögség Házában. Szeretettel várunk minden kedves szülőt és nagyszülőt! Kérjük, hogy legkésőbb 17,45-re érkezzenek meg.

Στο εορταστικό πρόγραμμα θα τραγουδήσουμε, θα βάλουμε μηνύματα στα δέντρα του κήπου, θα αφήσουμε ελεύθερα μπαλόνια. Με εκτίμηση,

Az ünnepi programban lesz közös éneklés, üzeneteket ragasztunk a kert fáira és léggömböket eregetünk majd. Tisztelettel: a Manolisz Glezosz Iskola vezetősége

Η διεύθυνση του Σχολείου Μανώλης Γλέζος

Ένας κόσμος γεμάτος αξίες – Η οικογένεια Σίνα Dr. György Antal Diószegi Σημαντικό γεγονός για τον ελληνισμό της Ουγγαρίας ήταν η ανακήρυξή του Γεωργίου Σίνα (1783-1856) ως επίτιμο δημότη του Szeged το 1839, o οποίος θεμελίωσε την τεράστια οικονομική και εμπορική επιτυχία της οικογένειας. Το τιμητικό δίπλωμα αυτό έχει εξαιρετική σημασία ακόμη και σήμερα, γιατί γνωρίζοντας το περιεχόμενό του σχηματίζεται με μεγάλη ευκρίνεια ο χαρακτήρας του ως άνθρωπος αλλά και ως οικονομικός παράγοντας. Αναφερόμενοι στο Szeged αξίζει να τονιστούν ιδιαίτερα οι αξίες του Σίνα όπως αυτά περιγράφονται στο έγγραφο αυτό: «με την χωρήγηση αξιόλογης οικονομικής ενίσχυσης σε χιλιάδες Ούγγρους καπνοπαραγωγούς κατάφερε να αναζωογoνήσει την ουγγρική καπνοπαραγωγή που σημείωνε μακρά περίοδο κάμψης». Η στάση του αυτή ήταν πασίγνωστη την εποχή εκείνη, γεγονός που επιβεβαιώνουν και τα εξής: «το έτος 1836 ο βαρώνος Γεώργιος Σίνας στο Szeged αγόρασε πολλούς τόνους καπνό από τους ντόποιους ευγενείς». (1) Στο δίπλωμα υπογραμμίζεται και η πανουγγρική σημασία του Έλληνα μεγιστάνα, καθώς μετά τις πλημμύρες του 1838 διέθεσε ολόκληρη περιουσία για τα έργα ανανέωσης, εκδηλώνοντας τον ανθρώπινο και επιχειρηματικό του χαρακτήρα: «Προ ολίγου μετά από τις πολλαπλές επικίνδυνες πλημμύρες του ποταμού Δούναβη χορήγησε γενναιόδωρα οικονομική βοήθεια στους υποφέροντες κατοίκους των δίδυμων πρωτευούσων Βούδας και Πέστης». Η ζωή και το έργο του βαρώνου Γεωργίου Σίνα ενέπνευσε τη συγγραφή διαφόρων πολύτιμων έργων, ανάμεσα στα οποία ξεχωρίζει ο επικήδειος λόγος του ακαδημαϊκού Lőrinc Tóth από το 1878 (αναφέρθηκε και στη σταδιοδρομία του γιου του Σίμωνα), ο οποίος εκφωνήθηκε και στη συνεδρίαση της Ουγγρικής Ακαδημίας Επιστημών στις 29 Μαΐου 1876. Αξίζει να γνωρίσουμε τους βασικούς άξονες του έργου αυτού, που συμβαδίζει πλήρως με το περιεχόμενο του τιμητικού διπλώματος του Szeged. Σύμφωνα με τον κ. Tóth «ο αυτοκράτωρ και βασιλεύς Φραγκίσκος Α’ το έτος 1818 απένειμε στον ιππότη Γεώργιο Σίνα τίτλο ουγγρικής ευγενείας με τα ευγενικά επώνυμα Ηodosi και Κizdiai, ενώ το 1822 μαζί με τον ετεροθαλή αδελφό του Ιωάννη Σίνα απέκτησαν τον τίτλο του βαρώνου και εισάχθησαν στην Άνω Βουλή». (2) Το δίπλωμα του Szeged αναφέρει επίσης ότι «ο Σίνας ήταν πάντα πρόθυμος να καταβάλλει τεράστιες προσπάθειες στην ίδρυση ιδρυμάτων κοινής ωφελείας». Ο κ. Tóth τόνισε ότι ήταν ευρύτερα γνωστός για την ευφυία και τον ακούραστο ζήλο του, και θεωρούνταν ο πλέον ταλαντούχος οικονομικός και εμπορικός παράγοντας της Ουγγαρίας. (3) Στο τιμητικό δίπλωμα του Szeged τονίζεται επίσης ότι «με τη κάθε του πράξη υπηρετούσε τα πατριωτικά συμφέροντα της χώρας», πράγμα που υποστηρίζει μ.ά. και ο Lőrinc Tóth. (4) Το έγγραφο του Szeged αναφέρεται και στην ανεκτίμητη συμβολή του Γ. Σίνα στην αναζωογόνηση του ουγγρικού εμπορίου. Το γεγονός αυτό ήταν ευρύτερα γνωστό την εποχή εκείνη, πράγμα που επβεβαιώνεται κι από την παρακάτω σύνοψη του ακαδημαϊκού κ. Tóth: «Το οικόσημο που συνόδεψε τον τίτλο του βαρώνου φέρει μεταξύ άλλων μια θάλασσα (σύμβολο της βιομηχανίας) από την οποία ξεπροβάλλει ένας βράχος (που συμβολίζει το ακλόνητο ηθικό κι εμπορικό χαρακτήρα του) – καθώς και το σύνθημα Servare intaminatum, παντοτινή πυξίδα της δυναστείας Σίνα. Παριστάνεται κι ένα χρυσό λιοντάρι που κρατά ένα κλαδί βαμβακιού με τρία άνθη, που αναφέρεται στις αξίες που ανέδειξαν στον χώρο της βαμβακοβιομηχανίας. Ο βαρώνος Γεώργιος Σίνας απέκτησε παντοτινή αναγνώριση στην Ουγγαρία κυρίως με την συμβολή του στην οικοδόμηση της Αλυσιδωτής Γέφυρας της Βουδαπέστης – σε συνεργασία με τον κόμη István Széchényi – ενός αριστουργήματος που ένωσε για πρώτη φορά τις χωρισμένες από τον Δούναβη δύο πλευρές της Ουγγαρίας. Το μεγαλειώδες έργο αυτό στην πλευρά της Πέστης φέρει και το όνομα του Σίνα με χρυσά γράμματα.» (5) Ο ακαδημαϊκός κ. Lőrinc Tóth στο προαναφερόμενό του έργο τόνισε για άλλη μια φορά την τεράστια σημασία του γεγονότος

που το όνομα του βαρώνου Γεωργίου Σίνα είναι χαραγμένο στον πυλώνα της Αλυσιδωτής Γέφυρας της Βουδαπέστης, μαζί με εκείνο του κόμη Széchenyi. (6) Ανάμεσα στα αναρίθμητα έργα που πραγματοποιήθηκαν χάρη στην συνεργασία τους ξεχωρίζει εκείνο την Αλυσιδωτής, η οποία ενσαρκώνει έως και τις μέρες μας το ιδεώδες και τα επιτεύγματα της ελληνοουγγρικής φιλίας κατά την Εποχή της Μεταρρύθμισης. Οι οικόσημοι των Széchenyi και των Σίνα βρίσκονται ακόμη και σήμερα στις βάσεις των αγαλμάτων των λιονταριών, στην πλευρά της Βούδας της Αλισυδωτής Γέφυρας. Ο κ. ακαδημαϊκός αναφέρθηκε επίσης και στην ελληνική καταγωγή του Γ. Σίνα, επειδή «ο πατέρας του Σίμων Σίνας του Γεωργίου υπήρξε Έλληνας τραπεζίτης από την Τούρκικη Αυτοκρατορία που εγκαταστάθηκε στην Ουγγαρία. Η δυναστεία των Σίνα έχει παντοτινή σημασία τόσο στην Ελλάδα όσο και στην Ουγγαρία, καθώς το όνομα Σίνας γράφτηκε με γράμματα ανεξίτηλα στην ιστορία της ελληνικής αναγέννησης.» (7) Αξίζει να αναφερθούμε και στην κάποτε οδό Σίνα της πόλης Szeged. «Τα όρια της Β’ Εκλογικής Περιφέρειας του Δήμου Szeged αποτελούνται από τις λεωφόρους Római, Brüsszeli, Párisi, Londoni, Berlini και Bécsi, την οδό Oldal, τον σιδηρόδρομο έως τον ποταμό Τίσα (οδός Bánomkert), τον ποταμό Τίσα, τα εξωτερικά όρια του σιδηροδρομικού σταθμού Szeged επί τον άξονα έως την πλατεία Indóház, τον άξονα έως την οδό Vaspálya, τις οδούς Vaspálya, Rákóczi, Korda και Dorozsmai, τον άξονα από την οδό Pulz έως τον σιδηρόδρομο, τα όρια του σταθμού Szeged-Rókus, τις οδούς Dűlő, Sina, Körtöltési, Makkoserdő, Gyevi, Tápéi και Szilléri, το ανάχωμα έως την Τίσα, και τέλος ο ποταμός Τίσα έως την λεωφόρο Római.» (8) Με το έτος 2019 θα παρουσιαστεί ιδανική ευκαιρία να τοποθετηθεί αναμνηστική πλάκα στην πόλη Szeged με αφορμή των 180 χρόνων από την απονομή του προαναφερόμενου τίτλου επίτιμου δημότη, διότι το έργο του βαρώνου Γεωργίου Σίνα στον χώρο της διπλωματίας αποτελεί εξαιρετικής σημασίας στοιχείο των φιλικών ελλνοουγγρικών σχέσεων ακόμη και στις ημέρες μας. Θα άξιζε να διοργανωθεί και σχετικό συνέδριο πολιτιστικής ιστορίας (στο Πανεπιστήμιο ίσως) με στόχο την προβολή του θέματος στο ευρύτερο κοινό. Η αναμνηστική πλάκα αυτή θα ήταν η δεύτερη στην σειρά των ελληνικών μνημείων του Szeged, η πρώτη αποδίδει φόρο τιμής στον Andor Zsótér (1824-1906) (πλατεία Klauzál). Ο Andor Zsótér υπήρξε σημαίνουσα προσωπικότητα του δημοσίου βίου της πόλης κατά τις δεκαετίες 1860 και 1870. Ήταν γνωστός μαικήνας, υποστήριζε τον ζωγράφο Ferenc Joó και τον γλύπτη György Vastagh. Ως καλλιεργημένος άνθρωπος διέθετε βιβλιοθήκη με 3500 τόμους. Είχε φίλους τις κορυφαίες προσωπικότητες της εποχής, όπως τους Gábor Klauzál, Mihály Horváth, Mór Perczel, György Klapka, Lajos Tisza, Kálmán Mikszáth. Σύμφωνα με τον εξαιρετικό επιστήμονα Sándor Bálint από το Szeged η οικογένεια Zsótér ήταν μία από τις ελληνικές οικογένειες που εγκαταστάθηκαν στην περιοχή τον 18ο αιώνα (9) με κύρια ασχολία τις ποτάμιες μεταφορές. (10) Αξίζει να αναφέρουμε κι άλλα ενδιαφέροντα στοιχεία που σχετίζονται με τον ελληνισμό. Στην περιοχή Felsőváros του Szeged οι Έλληνες κάτοικοι ίδρυσαν τον Ιερό Ναό Αγίων Μηχαήλ και Γαβριήλ στις αρχές του 18ου αιώνα. Πολύ πιθανών στα λειτουργικά βιβλία της ενορίας να άνηκε το δίτομο «ελληνόγλωσσο Ωρολόγιον που χρονολογείται το 1726, και ήταν δωρεά του Konsztantin Jánosi». (11) Ένας κλάδος της ελληνικής οικογένειας Jánosi εγκαταστάθηκε στο Kiskunhalas, μέλος της οποίας ήταν κατά την κρίση μου και ο Konsztantin Jánosi. Ο κ. Sándor Bálint αναφέρει επίσης ότι το 1814 όταν ο ελληνικός ναός του Szeged καταστράφηκε από πυρκαγιά, βοήθεια χορήγησε και η ελληνική κοινότητα του Kiskunhalas. (12)

A görög Szinasz család értékvilága Dr. Diószegi György Antal Országos szinten is fontos görög örökség, hogy 1839-ben Szeged díszpolgára lett a görög Szinasz/Sina család kimagasló gazdasági és kereskedelmi sikereit megalapozó Sina György. Ezen díszpolgári oklevél napjainkban is kimagasló jelentőségű, ezért érdemes a benne megfogalmazottak közül többet is megismerni, mert szűkebb és tágabb értelemben is rögzítette Sina György (1783-1856) emberi és pénzemberi minőségét. Szeged kapcsán különösen hangsúlyozandó, hogy ezen díszpolgári oklevél Sina György érdemei között kiemelte „a már hanyatlott dohánytermesztésnek sok ezer termesztő javára a kellő segély kiszolgáltatásával általa új életre hozását”. Köztudott volt ez a korabeli Szeged világában, és erre jó példa a következő adalék is: 1836-ban Szegeden báró Sina György „sok tonna dohányt vásárolt az uradalomtól”. (1) Szeged díszpolgári oklevele Sina György országos jelentőségét is kiemelte az 1838. márciusi árvíz után tanúsított, az újjáépítést támogató emberi és pénzemberi minőségéről, amikor hivatkozott arra, hogy „nem régiben a Dunafolyó veszélyes kidagadásával kiszámíthatatlanul károsított testvér Buda és Pest fővárosok ínségbe süllyesztett lakosainak segélyükre az emberiség oltárára bőkezűleg emelt áldozatait”. Szeged díszpolgári oklevele és Sina György emlékezete jegyében fontos utalnom arra, hogy számos értékes gondolatokat tartalmazó írás született: ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír Tóth Lőrinc akadémikus 1878-ban megjelent (Sina György fia, Sina Simon életútját méltó módon értékelő) emlékbeszéde, ami felolvasásra került a Magyar Tudományos Akadémia 1876. május 29-én megtartott ülésén. Érdemes megismerni ezen kiváló összegzés néhány megállapítását, mert ezen korabeli akadémiai megítélés teljes összhangban van azzal, amit Szeged díszpolgári oklevele tartalmazott. Tóth Lőrinc akadémikus is írt arról, hogy 1818-ban „első Ferenc császár és királyunk … Sina

György lovagnak magyar nemességet adott, hodosi és kizdiai melléknévvel, 1822-ben pedig a már magyar nemes, és pedig fél testvérével, Sina Jánossal együtt, magyar báróságra emeltetett, s hazánk főrendeinek s a felsőház tagjainak sorába igtattatott”. (2) Szeged díszpolgári oklevele rögzítette Sina György „közhasznú vállalatok és intézetek kivitelökben s létesítésökben kitüntetett jeles készségét s csüggedhetetlen munkásságát”. Tóth Lőrinc akadémikus pedig ezt emelte ki: Sina György „lángesze, s fáradhatlan vas szorgalma” közismert volt, és „méltán tartották elsőrendű pénzügyi s üzleti tehetségnek”. (3) Szeged díszpolgári oklevele hangsúlyozta Sina György „hazánk javokra és hasznokra intézett minden alkalomkori honfias szolgálatait”. Tóth Lőrinc akadémikus írt arról, hogy Sina György „kitűnő érdemeket szerzett a hazai érdekek körül”. (4) Szeged díszpolgári oklevele hangsúlyozta Sina György „honi kereskedelem nagyobb virágzására segélésében kiismértetett lelkességét”. Tóth Lőrinc akadémikus alábbi összegzése is alátámasztja a fenti díszpolgári oklevélben rögzítetteket: „A bárói címerben többek közt mozgalmas tenger látható, az ipar jelképe, melyből szilárd sziklaszál emelkedik ki, az üzleti s jellemszilárdság jelképe, alatta a jeligével: Servare intaminatum, mely a Sinaház eljárásának mindenkor vezérelve maradt; ugyanazon címerben arany oroszlány is van, mely jobb lábával pamutcserje ágát tartja fel, három fehér virággal, célozva a pamut-ipar terén szerzett érdemekre. Magyarország tekintetében főleg azáltal emelt magának báró Sina György minden időkre kiható, nagyszerű emléket, hogy gróf Széchényi Istvánnal kezet fogva, lényegesen járult a budapesti Lánchíd, e remekmű, felépítéséhez, mely Magyarország a Duna által két felé szelt részeit először egyesítette. E monumentális remekmű pestoldali oszlopán arany betűkkel van ez érdem emléke gránitba vésve, s mi tudjuk, mily

értéke van annak Magyarországon, ha valaki a királlyal s gróf Széchenyi Istvánnal egyazon táblán neveztetik meg.” (5) Tóth Lőrinc akadémikus 1878-ban megjelentetett írásában még egyszer kiemelte, hogy milyen nagy jelentősége is van annak, hogy báró Sina György Simon „neve gróf Széchenyi Istváné mellett a budapesti első Lánchíd oszlopára van felírva”. (6) A sokrétű együttműködésben a Lánchíd a legfontosabb olyan emlék, mivel ez a híd napjainkban is látható módon jeleníti meg a reformkori magyar-görög nemzetbarátság eszményét és eredményeit: a Széchenyi család és a görög Sina család címerei napjainkban is megtekinthetőek ugyanis a Lánchíd budai oldalának oroszlánjai által ékesített talapzatokon. Az akadémikus írt arról is, hogy Sina György „görög származású volt”, mivel édesapja, „Sina Simon György Magyarországba telepedett törökországi görög bankár volt”; és a görög Sina család jelentősége Magyarországon és Görögországban egyaránt örök időkre szóló, hiszen a „Sina név a görög újjászületés történetében kitörölhetetlenül van feljegyezve”. (7) Szegeden létezett Sina utca is, és erre vonatkozóan az alábbi adalékot érdemes rögzítenem. „Szeged városának II. választókerület. Határvonala: A Római körút, Brüsszeli körút, Párisi körút, Londoni körút, Berlini körút, Bécsi körút, Oldal utca középvonala, a vasúti töltés a Tiszáig (a Bánomkert sor középvonala), a Tisza folyó, majd Szeged vasúti állomás területének határvonala az Alsóváros felé az Indóház térig, az Indóház tér hosszában a Vaspálya utca középvonaláig húzott egyenes vonal, a Vaspálya utca, Rákóczi utca, Korda sor, Dorozsmai sor, Pulz altábornagy utca középvonala a máv. pályatestig, a Szeged-Rókus vasúti állomás területének külső határvonala, a Dűlő út, a Dűlő úttól a Sina utca, Körtöltési sor, Makkoserdő sor, Gyevi sor, Tápéi sor, Szilléri sorközépvonala, majd a körtöltés a Tiszáig, végül a Tisza folyó középvonala a Római körútig.” (8) 2019-ben remek alkalom nyílik majd arra, hogy a föntebb említett díszpolgári oklevél megszületésének 180. évfordulója alkalmából emléktábla állíttassék Szegeden, hiszen báró Sina György jelentősége kimagasló a filhellén magyar és hungarofil görög kapcsolatrendszer örökség jegyében diplomáciai szinten napjainkban is. Érdemes lenne e körben Szegeden (leginkább talán az egyetemen) művelődéstörténeti konferenciát is szervezni a történelmi örökség szélesebb körben való ismertetése céljából. Ez az emléktábla immár a második lenne Szeged görög örökségtárában, hiszen Zsótér Andor (1824- 1906) tiszteletére már emléktábla állíttatott e város Klauzál terén. Zsótér Andor fontos közéleti emberként volt közismert Szegeden az 1860-1870es években. Mecénási tevékenysége közismert volt: pártfogolta Joó Ferenc festőművészt és Vastagh György szobrászt. Művelt ember lévén 3500 kötetes könyvtárral büszkélkedhetett. Baráti

ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ

Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Εκδότης: Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας Υπεύθυνος Έκδοσης: Κουκουμτζής Γεώργιος Αρχισυντάκτης : Οικονόμου Ανδρέας Καλλιτεχνική Διεύθυνση: Σέλτνερ Λεβέντε Διεύθυνση Σύνταξης: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Τηλέφωνα: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Φαξ: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Τυπογραφείο: Copycat Kft. ISSN: 1786-0989 διόρθωση ουγγρ. κειμένου: Δρ. Νικολέττα Μίλιου, Σπύρος Μπ. Αγκάρντι μετάφραση : Βασίλης Στεφόπουλος φωτογραφίες : Μαρία Καραγιώργη

körébe tartoztak a kor nagyjai közül a következők: Klauzál Gábor, Horváth Mihály, Perczel Mór, Klapka György, Tisza Lajos, Mikszáth Kálmán. A kiváló szegedi tudósember, Bálint Sándor szerint a szegedi Zsótér család a XVIII. században bevándorolt szegedi görög kereskedők közé tartozott. (9) A Zsótér família „helyben híres görög eredetű hajós-kereskedő család” volt.(10) A görög összefüggések okán érdemes még néhány adalékot rögzíteni. A „18. század első felében Szeged Felsőváros negyedében a görögök által alapított … Szent Mihály és Gábriel Arkangyaloknak szentelt templomra” vonatkozó adatok közül egy külön is kiemelendő: ezen felsővárosi „kis cerkó” liturgikus könyvei sorába tartozhatott az a „lipcsei nyomtatású, kétkötetes görög nyelvű Horologion 1762-ból”, ami „Jánosi Konsztantin ajándéka” volt. (11) Kiskunhalason élt a görög Jánosi család több tagja is: megítélésem szerint e görög családba tartozhatott Jánosi Konsztantin. Fontos adalék ez utóbbi annak okán, hogy Bálint Sándor írt arról is, hogy 1814-ben még a kiskunhalasi görögök is adakoztak a leégett szegedi „templomjuk” javára. (12) Forráshivatkozások: (1) A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. Szeged, 1976. 132. o.; (2) Emlékbeszéd hodosi és kizdiai báró Sina Simon magyar akadémiai igazgatósági tag felett Tóth Lőrinc rendes tagtól. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1876. május 29-iki ülésén. In.: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Negyedik kötet. A II. osztály rendeletéből szerkeszti Fraknói Vilmos osztálytitkár. Budapest, 1878. 15. o.; (3) Emlékbeszéd. … 14-15., 16. o.; (4) Emlékbeszéd. … 15. o.; (5) Emlékbeszéd. … 15. o.; (6) Emlékbeszéd. … 13. o.; (7) Emlékbeszéd. … 11., 13., 21. o.; (8) Képviselőházi irományok, 1910. XXXIX. kötet • 990-1022. sz ... library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_ KI-1910_39/?pg=427- letöltve 2016. május 23-án; 944. szám. Főrendiházi irományok, 1910. XIX. kötet. 932-969. szám. 1910944. 1910-XIX-161. 162. o.; (9) Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi Zsótér-ház építése. In.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1966-67. 1. Szeged, 1968. 192. o.: Bálint Sándornak a szegedi görög eredetű családokra tett megjegyzéseit lásd m. f. Szegedi Állami Levéltár (SZÁL) Szegedi városi tanács iratai, 3669/1873 szám.; (10) Bezdán Sándor: Adatbank egy városi társadalomhoz: Hábermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. In.. Levéltári Szemle. 43. 1993. 3. szám. 86. o.; (11) Balogh Ádám – Kaplan Pavle – Purosz Alexandrosz: Szerbek a görögök a XVIII-XIX. századi Szegeden. Adalékok a felsővárosi „kis cerkó” türténetéhez. Szeged, 2014. 5., 48. o.; (12) Bálint Sándor: Szeged városa. Szeged, 2003. 81. o.

ELLINIZMOSZ

Az MGOÖ kiadványa Kiadó: az MGOÖ Testülete Felelős kiadó: Kukumzisz Jorgosz Főszerkesztő: Οikonomou Andreas Grafika: www.aitosz.hu 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Telefon: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Fax: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Nyomda: Copycat Kft. ISSN: 1786-0989 Korrektúra: dr. Miliosz Nikolett, Agárdi B. Szpírosz Fordítás: Sztefopulosz Vaszilisz Fotók: Karajorgis Maria

Μπράβο Νίκη, μας έκανες για άλλη μια φορά περήφανους – Νέο χρυσό μετάλλιο Πρωταθλήτρια Ελλάδας και το 2017 στην ξιφασκία η Νίκη Σιδηροπούλου Ο «Ελληνισμός» εύχεται θερμά συγχαρητήρια στην Ελληνίδα Πρωταθλήτρια Νίκη Σιδηροπούλου που για άλλη μια φορά έκανε περήφανους όλους τους Έλληνες της Ουγγαρίας κατακτώντας την πρώτη θέση στο Πανελλήνιο Πρωτάθλημα Ξιφασκίας Γυναικών 2017 που πραγματοποιήθηκε στο ΟΑΚΑ από 14 έως 16 Μαϊου Νίκη, σε ευχαριστούμε και σου ευχόμαστε να πετύχεις όλους τους στόχους σου χαρίζοντας νέες χαρές και συγκινήσεις στην Ελλάδα.

Γιορτάζοντας το Πάσχα στον Οίκο του Ελληνισμού