ελληνισμός 2015/01-02 by Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata

MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA 1054 BUDAPEST, Vécsey u. 5.

ελληνισμός

Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας • Ιανουάριος - Φεβρουάριος 2015

Ελληνικές εκλογές Görög választások Φόρουμ ιδεών για το 2015 2015-ös ötletbörze Οι γιορτές μας: Τα Φώτα Az ünnepeink : Vízkereszt Ποίηση Γ.Κοντού & Μ.Σαχτούρη Kondosz és Szahturisz versei Συνέντευξη Kollonay Zoltán Kollonay Zoltán interjúja

Περιεχόμενα / Tartalom

Τα νέα μας / Híreink

Φόρουμ ιδεών Ötletbörze

O Βασίλης Αγγελίδης Ιππότης Οικουμενικού Πολιτισμού Angelidisz Vaszilisz,

az Egyetemes Kultúra Lovagja

Οι γιορτές μας / Az ünnepeink

6 Συνέντευξη / Interjú

Φώτα 2015

Kollonay Zoltán

Vízkereszt 2015

Λογοτεχνία / Irodalom

Συνειρμός σκέψεων με αφορμή το θάνατο του ποιητή Γ. Κοντού

Gondolattársítások Jannisz Kondosz halála ürügyén

Ιστορία / Történelem

Εκπαίδευση / Oktatás Σχολείο Χάιος Άλφρεντ

Η ελληνική κληρονομιά του Szentes

Hajós Alfréd Iskola

Szentes görög öröksége

Εκπαίδευση / Oktatás

Οι μικροί μας ηθοποιοί στο “Γάντι”

Νοσοκομείο Πάγιορ

Kis színészeink és „A kesztyű” című előadás

27 30

A Pajor Szanatórium

Χωρίς σύνορα / Határtalanul Όλυμπος Καρπάθου Karpathoszi Olimposz

Μνήμη / Emlék

33 2

Νέος αέρας πνέει στην Ελλάδα Αλλαγή πολιτικής στην αντιμετώπιση του ελληνικού χρέους επιχειρεί η νεοεκλεγείσα ελληνική κυβέρνηση με ορατά τα πρώτα θετικά σημάδια και ευνοϊκή διεθνή απήχηση από τις πρώτες κιόλας κινήσεις του νέου πρωθυπουργού Αλέξη Τσίπρα και του υπουργού Οικονομικών Γιάνη Βαρουφάκη. Ο ΣΥΡΙΖΑ αναδείχτηκε νικητής κερδίζοντας στις εθνικές εκλογές της 25ης Ιανουαρίου 2Ο15 με 36,34% (2012: 26,89%), ποσοστό που του δίνει 149 έδρες στο κοινοβούλιο έναντι 27,81% (�� 2012: 29,66%) της�� ΝΔ, και προχώρησε ταχέως σε συμμαχία με το κόμμα των Ανεξάρτητων Ελλήνων (ΑΝ.ΕΛ) για να πετύχει την αυτοδυναμία στη βουλή. Είναι αξιοσημείωτο πως για πρώτη φορά ορκίστηκε με πολιτικό όρκο πρωθυπουργός και νέα κυβέρνηση (με εξαίρεση 8 μέλη που επέλεξαν να δώσουν θρησκευτικό όρκο). Την ίδια μέρα, ο Αλέξης Τσίπρας κατέθεσε ένα μπουκέτο κόκκινα τριαντάφυλλα στο μνημείο πεσόντων στην Καισαριανή για να αποτίσει φόρο τιμής στους εκτελεσθέντες του Σκοπευτηρίου. Η νίκη της αριστεράς χαρακτηρίζεται ιστορική, καθώς τα δύο κόμματα (ΝΔ και ΠΑΣΟΚ) που κυβερνούσαν τη χώρα επί 41 χρόνια, από την μεταπολίτευση του 1974 μέχρι σήμερα, χάνουν για πρώτη φορά την πολιτική εξουσία. Οι επόμενες μέρες δείχνουν πως η νέα κυβέρνηση, κινούμενη με ταχύτητα και αποφασιστικότητα, αναζητά επωφελή αμοιβαία λύση για την Ελλάδα και την ΕΕ στη διαχείρηση του χρέους, βρίσκοντας ισχυρούς συμμάχους στο πλευρό της.

Új szelek fújnak Görögországban Az újonnan választott görög kormány stratégiát vált az államadósság kezelésével kapcsolatosan, melynek első, pozitív jelei máris karnyújtásnyira kerültek, az új miniszterelnök, Alexisz Ciprasz és Janisz Varufakisz gazdasági miniszter legelső lépései pedig kedvező nemzetközi fogadtatásra találtak. A 2015.január 25 –i görög választások nyertese a SYRIZA párt lett 36,34% aránnyal (2012: 26,89%) és 149 parlamenti hellyel, szemben az Új Demokrácia (ND) párt 27,81%-ával (2012: 29,66%), amely villámgyors koalíciója révén a Független Görögök (AN. EL.) tömörüléssel abszolút többséget biztosított a görög országgyűlésben. Érdemes megjegyezni, hogy miniszterelnök és kormány első ízben esküdött fel világi eskütétel keretében (8 tag kivételével, akik a hagyományos, egyházi esküt választották). Ciprasz úr még aznap egy csokor rózsával rótta le tiszteletét az athéni Keszariani Lőtér áldozatainak emlékművénél. A baloldal győzelme történelminek mondható, az országot az 1974-es rendszerváltozás óta kormányzó két nagy párt (PASZOK és ND) pedig 41 év után először veszíti el a politkai hatalmat. A következő napok történései azt mutatják, hogy a határozottan és eltökélten haladó új kormány mind Görögország, mind pedig az EU számára kölcsönösen előnyös megoldásokra törekszik az államadósság kezelésével kapcsolatban, és ehhez erős szövetségeseket is talált.

Dercsényi Avgouropoulou Voula

Βούλα Αυγουροπούλου

Εκλογές • Választások

O Βασίλης Αγγελίδης τιμήθηκε με τον τίτλο του Ιππότη Οικουμενικού Πολιτισμού Το ουγγρικό Ίδρυμα Για Τον Πολιτισμό Των Χωριών το 2014 ανακοίνωσε διαγωνισμό για την απόδοση της τιμητικής διάκρισης Ιππότη του Πολιτισμού, ο οποίος ιδρύθηκε με αφορμή το χιλιόχρονο ουγγρικό κράτος. Με βάση τις προτάσεις που υποβλήθηκαν από την συμβουλευτική επιτροπή καθώς και οργανισμούς κοινής οφελείας και δήμους, ο τίτλος απονεμήθηκε φέτος στον κ.Βασίλη Αγγελίδη, μουσικό και σύμβουλο πολιτιστικών θεμάτων, για την προσφορά του στην αναβάθμιση των ελληνοουγγρικών σχέσεων και την προβολή του ελληνικού πολιτισμού. Η τελετή απονομής πραγματοποιήθηκε στις 18 Ιανουαρίου το πρωί. H επίσημη αιτιολογία αναφέρει:

Az Egyetemes Kultúra Lovagja címet viselheti Angelidisz Vaszilisz A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a magyar államiság millenniuma alkalmából alapított Kultúra Lovagja cím adományozására meghirdetett 2014. évi pályázatára a társadalmi szervezetektől és önkormányzatoktól érkezett jelölések, valamint a Tanácsadó Testület javaslata alapján „a görög kultúra népszerűsítésért, a görög és a magyar nép kapcsolatának fejlesztéséért” az Egyetemes Kultúra Lovagja címet adományozta Angelidisz Vaszilisz zenész, kulturális menedzsernek. A díjátadó ünnepségre január 18-án, délelőtt került sor. Az indoklásban olvasható:

Ξεκίνησε σπουδές ιατρικής κατά τις οποίες όμως τον παρέσυρε η μαγική ατμόσφαιρα της ελληνικής μουσικής. Το 1983 μέλος του βουλγαρικού χορευτικού Martenica κατέκτησε το πρώτο βραβείο του κρατικού διαγωνισμού «Ki Mit Tud». Η μουσική του σταδιοδρομία άρχισε το 1982 στα πλαίσια του σχήματος «Συρτός». Μετά από οκτώ χρόνια ίδρυσε το δικό του ελληνικό συγκρότημα «Zeus Band» το οποίο – με διάφορες αλλαγές στη σύσταση των μελών – λειτουργεί έως και σήμερα. Από το 2001 ανέλαβε χρέη προέδρου στο Ίδρυμα για τον Ελληνικό Πολιτισμό που αποσκοπεί κυρίως στην προβολή του πολιτισμού των Ελλήνων της Ουγγαρίας. Διοργανωτής σειράς εκδηλώσεων, επετείων και εκθέσεων. Μεταξύ 2007-2011 διετέλεσε αντιπρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης, παράλληλα ήταν και μέλος του Συμβουλίου Εθνικοτήτων του Ινστιτούτου Πολιτισμού της Ουγγαρίας. Με την δράση του συνέβαλε στην αναβάθμιση των ελληνοουγγρικών πολιτιστικών και οικονομικών σχέσεων. Κάτοχος του Χρυσού Σταυρού της Ουγγρικής Δημοκρατίας. Αντιπρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας υπεύθυνος για την πολιτιστική κληρονομιά.

Orvosnak készült, de egyetemi tanulmányai alatt visszavonhatatlanul hatalmába kerítette a görög zene hangulata és varázsa. 1983-ban a Martenyica bolgár néptánccsoporttal megnyerték a Ki mit tud? versenyt. Zenei pályáját a Sirtos együttesben kezdte 1982-ben. Nyolc év múlva önálló útra lépett, megalakította saját zenekarát a Zeus Bandet, amely változó felállással ugyan, de a napjainkig működik. 2001-től a Görög Kultúráért Alapítvány elnöke, amely elsősorban a magyarországi görögség kultúráját igyekszik népszerűsíteni. Rendezvénysorozatok, jubileumi események, kiállítások szervezője. A Fővárosi Görög Önkormányzat elnökhelyettese volt 20072011 között, ezzel párhuzamosan a Magyar Művelődési Intézet Nemzetiségi Tanácsának tagja. Tevékenységével hozzájárult a görögmagyar kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt tulajdonosa. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kulturális örökségért felelős elnökhelyettese.

Τίμησαν Ζιανό και Γαλάνη

Oklevelet kapott Zianosz és Galanisz

Το προεδρείο του Εργατικού Κόμματος Ουγγαρίας με την ευκαιρία της 25ης επετείου από την ίδρυσή του, διοργάνωσε στις 13 Δεκεμβρίου 2014 πανηγυρική εκδήλωση στην έδρα του στην οδό Μπάρος 61 του 8ου διαμερίσματος Βουδαπέστης. Στην εορταστική εκδήλωση, εκτός από τις ομιλίες και το καλλιτεχνικό πρόγραμμα που παρουσίασαν στους συμμετέχοντες, απονεμήθηκαν και διπλώματα σε βετεράνους και νέα μέλη του Ε.Κ. ως αναγνώριση των μακρόχρονων αγώνων τους μέσα από τις γραμμές του κόμματός τους. Ανάμεσά τους βραβεύτηκαν και οι γνωστοί στην κοινότητά μας συμπατριώτες μας, Θανάσης Ζιανός, βετεράνος, 70 χρόνια μέλος του ΚΚΕ και του Ε.Κ.ΟΥ και ο Αχιλλέας Γαλάνης, κάτοικος του χωριού Μπελογιάννης, για τα 30 χρόνια προσφοράς ανιδιοτελών υπηρεσιών στο Ε.Κ.ΟΥ . Τους συγχαίρουμε και τους ευχόμαστε καλή υγεία και δύναμη στους μελλοντικούς αγώνες τους και στην οικογενειακή τους ζωή.

A Magyar Munkáspárt alapításának 25. évfordulója alkalmából, 2014. december 13án ünnepélyes rendezvényt szervezett VIII. kerületi székházában. A beszédeket és a kulturális műsort követően, a rendezvény keretében veteránoknak és a párt fiatal tagjainak adtak okleveleket, ezzel ismerve el a párt soraiban végzett sokéves tevékenységüket. A díjazottak között volt görög közösségünk két jól ismert tagja is: Zianosz Thanaszisz veterán, aki 70 éve tagja mind a GKP-nak, mind a Munkáspártnak, és Galanisz Achilleasz, Beloiannisz község lakosa, aki önzetlen odaadással 30 éve szolgálja a pártot. Szívből gratulálunk, jó egészséget és sok erőt kívánunk nekik a jövőbeli kihívásokhoz és családi életükhöz egyaránt.

Κωνσταντίνος Χριστοδούλου

Hristodoulou Konstantinos

Τα νέα μας • Híreink

Figyelem!

Az MGOÖ kedvezményes tarifával telefonos flottát létesít.

A beszélgetés díja: bruttó 5905 Ft / hó. (Ez korlátlan beszélgetést és sms küldést biztosít minden normál tarifadíjas mobil és vezetékes számra, az egész ország területén.) Az MGOÖ flotta tagok részére Samsung és Sony okostelefon vásárlási lehetőséget biztosítanak

0 Ft kezdőrészletért.

Hűségidő a tarifára: 24 hónap. Internet díja: 100Mb: 852 Ft (a havidíjjal összesen: 6575 Ft) 500Mb: 1607 Ft (a havidíjjal összesen: 7512 Ft)

Προς όλους τους ενδιαφερόμενους Αξιότιμοι Πρόεδροι και Εκπρόσωποι Αυτοδιοικήσεων και Οργανώσεων Σας ενημερώνουμε ότι το περιοδικό μας εκδίδεται σε μηνιαία βάση. Στόχος μας είναι να προβάλλονται όλες οι Αυτοδιοικήσεις, Σύλλογοι και Οργανώσεις Ελλήνων της Ουγγαρίας.Για την επίτευξη αυτού του σκοπού παρακαλείστε να στέλνετε τα άρθρα και τις ανακοινώσεις σας στην ηλεκτρονική διεύθυνση του περιοδικού:

ellinismos@hotmail.com

Είμαστε πρόθυμοι για μια στενή συνεργασία μαζί σας! – Στείλτε μας τα σχόλια, τις παρατηρήσεις ή τις προτάσεις σας. – Ενημερώστε μας για τις δραστηριότητες του Οργανισμού ή της Αυτοδιοίκησής σας,ή της επιχείρησής σας (Ανακοίνωση, Δελτίο Τύπου ή Πρόσκληση, κλπ ) – Η Συντακτική Επιτροπή παρακαλεί τους ανταποκριτές και τους αρθρογράφους του περιοδικού μας να αποστέλλουν τα άρθρα και τις ανταποκρίσεις τους στο όνομα της Βούλας Αυγουροπούλου. Επίσης σας ενημερώνουμε ότι η ύλη του περιοδικού κλείνει την 1η του μηνός.

Όλα τα άρθρα που δημοσιεύονται εκφράζουν την άποψη του συγγραφέα.Ο κάθε αρθρογράφος είναι υπεύθυνος για το περιέχομενο του γραπτού που δημοσιεύει. Η Σύνταξή μας έχει όμως το δικαίωμα να κάνει διορθώσεις ορθογραφίας,ύφους και σύνταξης. Η Συντακτική Επιτροπή του περιοδικού ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ

Minden, az újságunkban megjelenő vélemény kizárólag a cikkek íróinak nézetét fejezi ki. Minden cikkíró maga felelős a megjelent cikk tartalmáért. Szerkesztőségünknek azonban joga van helyesírási és mondattani javításokat végezni. Az ELLINIZMOSZ Szerkesztőbizottsága

Τρεις Ιεράρχες

Η μάθηση γιορτάζει

Γιορτή των δασκάλων και των μαθητών, των σχολείων και των γραμμάτων, των βιβλίων και της μάθησης είναι η 30η Ιανουαρίου, μέρα που η εκκλησία τιμά τους Τρεις Ιεράρχες, τον Μέγα Βασίλειο, τον Γρηγόριο τον Θεολόγο (Ναζιανζηνό) και τον Ιωάννη τον Χρυσόστομο. Φέτος, με αφορμή τη σημαντική αυτή γιορτή και αμέσως μετά την καθιερωμένη λειτουργία στο παρεκκλήσι Αγ.Ιεροθέου και Στεφάνου, ο πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Γεώργιος Κουκουμτζής, κάλεσε σε γεύμα τους εκπαιδευτικούς που εργάζονται στα τρία σχολεία ελληνικής μειονοτικής εκπαίδευσης που λειτουργούν στη χώρα -12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών, Σχολείο Ν.Μπελογιάννης και Σχολείο Χάιος Άλφρεντ του Ζούγκλο- όπου συζητήθηκαν θέματα σχετικά με το αντικείμενό τους. Στο τραπέζι τέθηκαν σκέψεις, ιδέες και προτάσεις για την κατεύθυνση που θέλει να δώσει η νέα διοίκηση στον τομέα της ελληνικής εκπαίδευσης κι έγινε εμφανές πως για πρώτη φορά επιχειρείται μια ενιαία κοινή γραμμή που μόνο θετικά μπορεί να προσφέρει. Εκτός των εκπαιδευτικών, παρόντες ήταν ο πρόξενος της Ελληνικής Πρεσβείας κ.Λουκάς Τσώκος που έκανε κάποιες χρήσιμες παρατηρήσεις βασισμένες στην εμπειρία του από τα αντίστοιχα σχολεία της Αυστραλίας και τα παρόμοια προβλήματα που αντιμετωπίζουν,ο πρωτοπρεσβύτερος Ιωσήφ Κάλοτα και ο αντιπρόεδρος της ΑΕΟΥ Σπύρος Αγκάρντι ο οποίος εξέθεσε τις θέσεις της Αυτοδιοίκησης και τις κατευθυντήριες γραμμές για την καινούρια χρονιά καθώς και την πρόθεση αποκέντρωσης της διδασκαλίας ελληνικής γλώσσας προς διευκόλυνση μαθητών και γονέων, με τη δημιουργία περισσότερων παραρτημάτων στα επιμέρους δημοτικά διαμερίσματα της Βουδαπέστης αλλά και στην επαρχία.

A Három Szent Főpap napja

A tanulás ünnepe

Január 30. napja a tanárok és diákok, az iskolák és az írásbeliség, a könyvek és a tanulás ünnepe, amikor az ortodox hagyományok szerint a Három Szent Főpapra emlékezünk: Nagy Vazulra, Nazianzi Gergelyre és Aranyszájú Szent Jánosra. A jelentős ünnep alkalmából, közvetlenül a Szent Hierotheosz és Szent István ortodox kápolnában lezajlott liturgiát követően Kukumzisz György, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke közös ebédre invitálta az országban működő három görög nemzetiségi nyelvet oktató intézmény – a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola, a Nikosz Beloiannisz Általános Iskola és a zuglói Hajós Alfréd Iskola – pedagógusait, hogy az oktatás ügyeit megvitassák. Terítékre kerültek mindazok a gondolatok, ötletek és javaslatok, melyek mentén az új vezetés a görögoktatást elképzeli, és ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy most első ízben végre kialakulhat egy közös, egységes irányvonal, aminek csak pozitív hozadéka lehet. A pedagógusok mellett jelen volt még a görög követség konzulja, Loukas Tsokos is, aki az ausztráliai görög iskolákban eltöltött évek során szerzett tapasztalatait osztotta meg, továbbá Kalota József protopresbiter és a MGOÖ egyik elnökhelyettese, Agárdi Bendegúz Szpirosz is. Utóbbi vázolta az önkormányzat 2015-ös évre vonatkozó távlati terveit és álláspontját. A görögoktatás decentralizációjára vonatkozó törekvések több vidéki és budapesti tagozat létrehozását irányozzák elő, melynek köszönhetően a tanulók és a szülők könnyebben hozzáférnének a nemzetiségi nyelvi képzéshez.

V.Α.

Τα νέα μας • Híreink

Φόρουμ ιδεών

Εναρκτήρια εκδήλωση για το 2015 Évkezdő rendezvény és 2015-ös ötletbörze Το Σάββατο 17 Ιανουαρίου η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας διοργάνωσε μία επιτυχημένη ημέρα στο κέντρο Ελληνικού Πολιτισμού, που αποσκοπούσε στη συγκέντρωση της πλειοψηφίας των Ελλήνων σε ένα φόρουμ ιδεών για τη νέα χρονιά, τηρώντας παράλληλα το ουγγρικό παραδοσιακό έθιμο της επεξεργασίας του χοιρινού, τα λεγόμενα “χοιροσφάγια”. Ο κόσμος συγκεντρώθηκε από νωρίς το πρωί και ακολουθώντας την παραδοσιακή διαδικασία, έψησαν κάποια κομμάτια κρέατος και το υπόλοιπο το μετέτρεψαν σε νόστιμα λουκάνικα! Απόλαυσαν στη συνέχεια τα καλοψημένα κομμάτια χοιρινού παρέα με άφθονο κρασί, χαμόγελα και καλή διάθεση. Με αφορμή τη σύναξη αυτή, ο νέος Πρόεδρος της Α.Ε.ΟΥ. κ. Κουκουμζής έδωσε την ευκαιρία στη συνέχεια, μέσα από έναν επιτυχημένο διάλογο, οι Έλληνες της ομογένειας να εκθέσουν τα αιτήματα τους και τις προτάσεις τους για την νέα χρονιά που ξεκίνησε. Την εκδήλωση αλλά και τη ζεστή συζήτηση που ακολούθησε συντόνισε ο αντιπρόεδρος της Α.Ε.ΟΥ. κ. Αγκάρντι ο οποίος καλωσόρισε τους παρευρισκόμενους, τους ευχήθηκε καλή δυναμική νέα χρονιά και δηλώνοντας ότι σκοπός τού νέου Σώματος και κύριος στόχος είναι ο από κοινού σχεδιασμός του Προγραμματισμού της νέας χρονιάς έτσι ώστε η ομογένεια να χαρακτηριστεί από ενότητα και σύμπνοια, κυρίως στις πολιτιστικές γιορτές. Με λίγα λόγια, όπως ανέφερε χαρακτηριστικά: ΔΟΥΛΕΙΑ ΚΑΙ ΑΓΑΠΗ !

Τα νέα μας • Híreink

Január 17-én, szombaton a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata sikeres rendezvényt bonyolított le a Görög Kultúra Házában, melynek célja egyrészt a hazai görögség bevonása volt egy 2015-ös ötletbörzébe, másrészt egy - Magyarországon ilyen tájban szokásos - disznóvágás megrendezése. Már kora reggel összegyűltek az érdeklődők, és a hagyományokat követve először a sertés egyes részeit sütötték ki, a fennmaradó részekből pedig ínycsiklandó kolbászokat készítettek. Ezek után a jól átsütött húsokat jó adag bor társaságában és derűs jókedv közepette elfogyasztották. A rendezvény során a MGOÖ új elnöke, Kukumzisz Jorgosz felkérte a görög közösség tagjait, hogy konstruktív párbeszéd formájában vázolják fel kéréseiket, javaslataikat az előttünk álló új évre. Ezt követően a közvetlen hangulatú fórumot, valamint a rendezvény egészét koordináló Agárdi Bendegúz Szpirosz, az MGOÖ általános elnökhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket, boldog és sikeres új évet kívánt, és kijelentette, hogy az újonnan megalakult testület legfőbb feladata a 2015ös program közös megtervezése, ezáltal közösségünk egységének és összetartásának megteremtése, többek között a kulturális rendezvényeink során. Ahogy röviden maga is összefoglalta: MUNKA ÉS SZERETET!

Az új év céljai a következőképpen alakultak: Az ünnepek sikeres és teljes egységben történő megszervezése, Budapest összes kerületi önkormányzata, valamint a környező települések összefogása ahhoz, hogy az állami pályázatokon biztosítsuk a sikeres részvételt. ●● A magyarországi görögök anyanyelvi oktatásának kiterjesztése és fejlesztése, új külvárosi tagozatok megteremtésével. ●● A görög labdarúgó kupa hagyományának újjáélesztése, amely régebben nagy népszerűségnek örvendett. ●● A görög örökség kérdéseinek megoldása, úgymint pl. görög síremlék állítása a Polgárháború áldozatai emlékére. ●● Helytörténeti Múzeum kialakítása Beloiannisz községben, emléktáblák állítása. ●● Tornaterem, illetve sportközpont létesítése Beloianniszban, valamint az iskola renoválása azért, hogy méltóképp lehessen megünnepelni a községben rendezett ünnepségeket. Az ötletbörzét jelenlétükkel megtisztelték: ●● Dimitris Giannakakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete, aki a maga és az egész képviselet nevében boldog, termékeny új évet kívánt, és kifejezte a követség abbéli szándékát, hogy az MGOÖ tevékenységeiben és közügyeiben részt vegyen. ●● Koranisz Laokratisz, a görög közösség parlamenti szószólója, aki rövid köszöntője után arról tájékoztatta a közönséget, hogy sikerült 25% -kal magasabb állami támogatást kieszközölnie a görög nemzetiség számára a 2015-ös évre, valamint az országgyűlés munkájával kapcsolatos ismertető füzeteket osztott szét. ●● Victor Faratzis, a K.K.E. budapesti képviselője, aki beszámolt a párt alapítása 96. évfordulójának ünnepi terveiről, valamint kifejezte abbéli szándékukat, hogy a Nikosz Beloiannisz születésének 100. évfordulójáról szóló ünnepséget megszervezzék. ●● Papalexisz Kosztasz, Beloiannisz község polgármestere, aki az éves programtervet a falu aktuális kérdéseivel és rendezvényeivel egybehangzónak találta. ●● Sianos Tamás pályázati referens, aki hasznos tanácsokat nyújtott a pályázatok leadási határidőivel és a részvételi dokumentációkkal kapcsolatban. A rendezvényen részt vettek ezenkívül a helyi önkormányzatok, az oktatási intézmények, a kulturális és politikai szervezetek képviselői is. Színes ötleteikkel és javaslataikkal ők is hozzájárultak a termékeny párbeszédhez és eszmecseréhez, amely nagyban segíti és megkönnyíti a MGOÖ testülete és elnökének munkáját, hogy a lehető legsokoldalúbb programtervet állítsák össze a 2015-ös évre.

Sofia Pipitsouli

Τα νέα μας • Híreink

Πιο συγκεκριμένα, οι στόχοι της νέας χρονιάς όπως διατυπώθηκαν: ●● Οργάνωση με επιτυχία και πλήρη ενότητα των πολιτιστικών εορτών, κάτι που χρειάζεται την συνεργασία των τοπικών αυτοδιοικήσεων όλων των διαμερισμάτων τις Βουδαπέστης αλλά και των προαστίων ώστε να εξασφαλίσουν την επιτυχία σε αρκετούς κρατικούς διαγωνισμούς. ●● Επέκταση και αναβάθμιση της ελληνικής εκπαίδευσης των ομογενών της Ουγγαρίας κυρίως μέσω της δημιουργίας νέων τμημάτων στα προάστια. ●● Επαναφορά του θεσμού του ελληνικού ποδοσφαιρικού Κυπέλλου το οποίο παλαιότερα είχε μεγάλη απήχηση. ●● Επίλυση θεμάτων ελληνικής κληρονομιάς όπως ο σχηματισμός ελληνικού νεκροταφείου για τα θύματα του Εμφυλίου πολέμου. ●● Μέριμνα για τη δημιουργία τοπικού λαογραφικού μουσείου στο χωριό Μπελογιάννης αλλά και τοποθέτηση αναμνηστικών πλακών. ●● Δημιουργία γυμναστηρίου - αθλητικού κέντρου στο χωριό Μπελογιάννης αλλά και ανακαίνιση του σχολείου ώστε να μπορέσουν να εορταστούν αξιοπρεπώς οι εκδηλώσεις που αναλαμβάνει το χωριό.

ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ Σας ενημερώνουμε για το πρόγραμμα των εξετάσεων της ελληνομάθειας που θα διεξαχθούν στο 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών το Μάιο του 2015 όπως ανακοινώθηκε από το Κέντρο Ελληνικής Γλώσσας. Οι εγγραφές θα πραγματοποιούνται στο σχολείο μας ηλεκτρονικά κάθε Παρασκευή απόγευμα στις 13.00 από τις 6 Φεβρουαρίου έως και 20 Μαρτίου. Για περισσότερες πληροφορίες επικοινωνήστε με τη υπεύθυνη: Χατζηευγενάκη Θεοδοσία τηλ. 06 70 575 0036. Επίπεδα

Ημερομηνίες

Εξετάσεις

Τρίτη 19 Μαΐου (πρωί)

γραπτές*

Τρίτη 19 Μαΐου (πρωί)

γραπτές*

Τρίτη 19 Μαΐου (μεσημέρι)

γραπτές*

Τρίτη 19 Μαΐου (απόγευμα)

γραπτές*

Τετάρτη 20 Μαΐου (πρωί)

γραπτές*

Τετάρτη 20 Μαΐου (απόγευμα)

γραπτές*

Πέμπτη 21 Μαΐου (πρωί)

γραπτές*

Α1

για παιδιά 8-12 για εφήβους και ενηλίκους

Το φόρουμ τίμησαν με την παρουσία τους: ●● Ο πρέσβης της Ελληνικής Δημοκρατίας κ. Γιαννακάκης, ο οποίος από την πλευρά του και εκ μέρους της πρεσβείας ευχήθηκε καλή και δημιουργική Χρονιά, δηλώνοντας τη διάθεση συμμετοχής της πρεσβείας στα κοινά και τις δραστηριότητες της Α.Ε.ΟΥ.

●● Ο εκπρόσωπος της ελληνικής μειονότητας στο ουγγρικό κοινοβούλιο κ. Κοράνης ο οποίος απηύθυνε σύντομο χαιρετισμό και ενημέρωσε το κοινό για τις επιτυχημένες ενέργειές του ώστε τη νέα χρονιά να αυξηθούν κατά 25% οι επιχορηγήσεις στην ελληνική μειονότητα, ενώ μοίρασε αναλυτικό ενημερωτικό φυλλάδιο σχετικά με τις δραστηριότητες του κοινοβουλίου.

Γ1

●● Ο εκπρόσωπος του Κ.Κ.Ε. στην Βουδαπέστη κ. Φαρατζής, ο οποίος μίλησε για τις προετοιμασίες προκειμένου να εορταστούν τα 96 χρόνια από την ίδρυση του ΚΚΕ εκφράζοντας παράλληλα την επιθυμία να αναλάβουν την εκδήλωση για τον εορτασμό των 100 χρόνων από τη γέννηση του Νίκου Μπελογιάννη.

Γ2

Εγγραφές: Από 2 Φεβρουαρίου έως τις 20 Μαρτίου 2015

Ποσό Συμμετοχής

●● Ο πρόεδρος του χωριού Μπελογιάννης κ. Παπαλέξης, τον οποίο βρήκε σύμφωνο ο προγραμματισμός για τη νέα χρονιά όσο αφορά τα ζητήματα και τις εκδηλώσεις του χωριού. ●● Ο κ. Σιανός, υπεύθυνος για τους κρατικούς διαγωνισμούς, ο οποίος έδωσε χρήσιμες συμβουλές για τις προθεσμίες και τα δικαιολογητικά συμμετοχής. Παρόντες και πολλοί εκπρόσωποι τοπικών αυτοδιοικήσεων, εκπαιδευτικών ιδρυμάτων, χορευτικών, μουσικών και γενικότερα πολιτιστικών και πολιτικών οργανώσεων που δεν δίστασαν να προβάλλουν τις χρωματιστές ιδέες τους, να δημιουργήσουν εύφορο κλίμα για διάλογο και ανταλλαγή σκέψεων ώστε ο πρόεδρος και τα μέλη της Α.Ε.ΟΥ. να διαμορφώσουν με μεγαλύτερη ευκολία και να προσαρμόσουν με πολυμορφικότητα τον προγραμματισμό του 2015.

Σοφία Πιπιτσούλη

Τα νέα μας • Híreink

Επίπεδο A1

53 ευρώ

Επίπεδο A1

53 ευρώ

Επίπεδο A2

53 ευρώ

για παιδιά 8-12 για εφήβους και ενηλίκους

Επίπεδο A2

για επαγγ. σκοπούς**

Επίπεδο B1 Επίπεδο B2 Επίπεδο Γ1 Επίπεδο Γ2

53 ευρώ 53 ευρώ 59 ευρώ 59 ευρώ 59 ευρώ

* Αμέσως μετά τις γραπτές εξετάσεις διεξάγονται οι προφορικές. ** Οι εξετάσεις για το επίπεδο Α2 για επαγγελματικούς σκοπούς αφορούν υποψήφιους σε χώρες - μέλη της Ευρωπαϊκής Ένωσης.

ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ

KÖZLEMÉNY Tájékoztatjuk mindazokat a honfitársainkat, akik a Budapest, 18. kerületi (Lőrinc) LAKATOS Általános Iskolába jártak (jelenleg Eötvös Loránd), hogy az iskola az idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját (1965-2015). A kerek évforduló alkalmából az iskola, egykori tanulói és tanárai számára, 2015. április 18-án (szombat) 14 órától „öregdiák” és tanár-diák találkozót szervez. Ebbe az iskolába az alapításától kezdve 145-150 görög nemzetiségű tanuló is járt, ahol a délelőtti oktatás mellett görög nyelvi oktatás is folyt irodalom, nyelvtan, történelem és földrajz tantárgyakból. Az iskola 50 éves történetéről kiállítást is rendeznek, melyen külön tablókon fogják bemutatni a görög tanulók anyanyelvi oktatását és színes kulturális életét. Ezért kérjük az iskola egykori tanulóit, hogy az interneten (facebookon) a LAKATOS ISKOLA GÖRÖG TANULÓI csoporthoz küldjenek minél több régi és új képet!

Θα ήθελα να ενημερώσω τους συμπατριώτες μας που κάποτε ήταν μαθητές του Δημοτικού Σχολείου LAKATOS του 18ου διαμερίσματος (LŐRINC), πως φέτος συμπληρώνει τα πενήντα χρόνια λειτουργίας του. Με αυτή την αφορμή, το σχολείο διοργανώνει συνάντηση παλιών μαθητών και εκπαιδευτικών το Σάββατο 18 Απριλίου και ώρα 2 μ.μ. στο χώρο του σχολείου, στις δυό αίθουσες γυμναστικής. Μαθητές του σχολείου αυτού ήταν και 145-150 ελληνόπουλα, όπου εκτός από τα πρωινά ουγγρικά μαθήματα, τις απογευματινές ώρες παρακολουθούσαν και μαθήματα ελληνικών�� , �� όπως ανάγνωση, γραμματική, ιστορία και γεωγραφία. Τα ελληνικά μαθήματα δίδασκαν η Παπαδημητροπούλου Χρυσούλα (1965-1979) και η Μαμή Ελένη (1965-1968 ). Η κ.Χρυσούλα δίδασκε 1- 4η τάξη και η κ.Ελένη 5-8η. Το 1968 η κ. Μαμή συνταξιοδοτήθηκε και την θέση της ανέλαβε η Σοφία Ακριτίδου (1968-1981). Στο πλαίσιο της στρογγυλής επετείου θα παραγματοποιηθεί φωτογραφική έκθεση παρουσιάζοντας το ιστορικό της σχολικής ζωής, στην οποία θα συμμετέχουμε και ‘μεις οι Έλληνες, προβάλλοντας τη διδασκαλία Ελληνικών και τις πλούσιες πολιτιστικές εκδηλώσεις εκείνης της εποχής. Για το λόγο αυτό, παρακαλούμε όλους τους πρώην μαθητές που επιθυμούν να συμπεριληφθούν στην έκθεση, να μας στείλουν παλιές και καινούριες φωτογραφίες, σχολικές και οικογενειακές στην ομάδα LAKATOS ISKOLA GÖRÖG TANULÓI στο facebook. Το Σάββατο 25 Μαΐου και ώρα 10 π.μ. στο χώρο �� SPORTCSARNOK �� του 18ου διαμερίσματος θα πραγματοποιηθεί ποικίλο εορταστικό πρόγραμμα, όπου -με πρόσκληση του σχολείου – θα συμμετέχουν και τα δύο χορευτικά συγκροτήματά μας “Χελιδονάκι” και “Ελληνισμός” παρουσιάζοντας ελληνικούς χορούς από διάφορες περιοχές της Ελλάδας.�� T�� ους ευχαριστούμε για τη συμμετοχή τους! Σας περιμένουμε όλους με πολλή αγάπη από την Ουγγαρία και από την Ελλάδα! Ακριτίδου Σοφία πρώην δασκάλα του σχολείου Lakatos

2015. április 25-én (szombat) délelőtt 10 órától a kerületi sportcsarnokban GÁLAMŰSOR lesz, ahová a Helidonaki és Ellinizmosz görög tánccsoportunk is meghívást kapott. Görögország különböző tájegységeinek táncait fogjak bemutatni. Mindenkit sok szeretettel várunk mindkét rendezvényre, természetesen Görögországból is! Akritidu Szófia az iskola egykori tanára

Τα νέα μας • Híreink

Vaszilopita Beloianniszban

2015. január 10-én, szombaton este, megtartottuk a már hagyományossá vált Vaszilopita ünnepünket. 2003 óta ez volt a tizenkettedik alkalom. Rendezvényünket megtisztelték: Dimitris Giannakakis görög nagykövet, Antonis Theoharus ciprusi nagykövet, Kalota József protopresbiter, Papalexisz Kosztasz polgármester, Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló, Kukumzisz Jorgosz MGOÖ elnök, Földi Ilona, Adony város jegyzője. Az idén 36 asszony vett részt a pitasütésben, míg a kezdetekben, 2003-ban, csak 6. A rövid, de színvonalas kulturális műsor után, melyben közreműködtek a beloianniszi iskolások, a Pyrgos gyermekei és a Triandafylla együttes, Kalota József protopresbiter szentelte meg a pitákat. A bőséges és finom kínálatot - 46 darab pitát - a jelenlevők jóízűen elfogyasztották. Az est görög táncházzal folytatódott a Pyrgos zenekar közreműködésével. Köszönet mindenkinek, akik részt vettek és segítettek a szervezésben. Köszönet azoknak is, akik jelenlétükkel megtisztelték Vaszilopita ünnepünket.

ΠΡΟΣΚΛΗΣΗ Η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Βουδαπέστης και η Αυτοδιοίκηση Ελληνικής Εθνικότητας του 13ου διαμερίσματος καλεί εσάς και την οικογένειά σας στον εορτασμό της ΕΠΟΝ, Σάββατο 21 Φεβρουαρίου 2015 και ώρα 15.00 στο Πολιτιστικό Κέντρο του Angyalföld (13ο διαμέρισμα, οδός Dagály 15/Α).

Πρόγραμμα

BOLDOG ÚJ ÉVET kíván Beloiannisz Görög Nemzetiségi Önkormányzata

Χαιρετισμός:

Θωμαΐδου Ελευθερία, Αρβανιτίδου Σταματούλα

Εορταστική ομιλία: Κολλάτος Φώτιος, Δούρου Θάλεια

Χορωδία Καρυάτιδες Χορευτικό Χελιδονάκι: Θρακιώτικοι χοροί Χορευτικό Ελληνισμός: Ποντιακοί χοροί Ορχήστρα Ακρόπολης Κομπανία

MEGHÍVÓ

Κοπή Βασιλόπιτας στο χωριό Μπελογιάννης Το Σάββατο 10 Ιανουαρίου 2015 διοργανώσαμε για δωδέκατη συνεχή χρονιά -από το 2003- την παραδοσιακή εκδήλωση της κοπής της Βασιλόπιτας, την οποία τίμησαν με την παρουσία τους: ο πρέσβυς της Ελλάδας κ. Δημήτριος Γιαννακάκης, o πρέσβυς της Κύπρου κ. Αντώνης Θεοχάρους, ο πρωτοπρεσβύτερος κ. Ιωσήφ Κάλοτα, ο δήμαρχος Κώστας Παπαλέξης, ο εκπρόσωπος της ελληνικής εθνικότητας στο ουγγρικό κοινοβούλιο κ. Λαοκράτης Κοράνης, ο πρόεδρος της ΑΕΟΥ κ. Γεώργιος Κουκουμζής και η συμβολαιογράφος του δήμου Adony κα. Ilona Földi. Φέτος συμμετείχαν 36 γυναίκες στο φτιάξιμο του παραδοσιακού γλυκού, ενώ στις απαρχές το 2003 μόνο 6. Μετά το σύντομο αλλά υψηλού επιπέδου καλλιτεχνικό πρόγραμμα – με τη συμμετοχή μαθητών του δημοτικού σχολείου, παιδιών από το σύλλογο «Πύργος» και του χορευτικού «Τριαντάφυλλα» – ο πρωτοπρεσβύτερος άγιασε την πλούσια ποικιλία από τις διάφορες νόστιμες πίτες – 46 συνολικά – οι οποίες στη συνέχεια μοιράστηκαν στους παρευρισκόμενους. Η εκδήλωση ολοκληρώθηκε με γλέντι με το μουσικό σχήμα «Πύργος». Ευχαριστούμε όλους όσους συνεργάστηκαν στη διοργάνωση της εκδήλωσης. Ευχαριστούμε επίσης εκείνους που μας τίμησαν με την παρουσία τους.

A Fővárosi Görög Önkormányzat és a XIII. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat szeretettel meghívja Önt és kedves családját a 2015. február 21-én (szombaton) 15 órakor kezdődő EPON ünnepségre Helyszín: Angyalföldi Gyermek-és Ifjúsági Ház Budapest, XIII. kerület, Dagály utca 15/A.

PROGRAM: Köszöntőt mond:

Thomaidu Elefteria és Arvanitidu Sztamatula.

Ünnepi beszédet mond:

Durosz Thália és Kollatosz Fotiosz. A KARIATIDÁK kórusa ellenállási dalokat ad elő.

HELIDONAKI tánccsoport trák táncok ELLINIZMOSZ tánccsoport pondioszi táncok AKROPOLIS COMPÁNIA szolgáltatja a zenét a táncházhoz

Η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων του δήμου Μπελογιάννης σας εύχεται

ΚΑΛΗ ΧΡΟΝΙΑ!

Τα νέα μας • Híreink

PROGRAMAJÁNLÓ - 2015. február Zene Mydros

Egyház www.patriarchatus.hu

- www.mydros.hu

02. 14. (szombat) 18:00-22:00 – Ferencváros, József Attila lakótelep, Közösségi Ház (Bp. IX. kerület, Toronyház utca 3/b.) 02. 27. (péntek) 19:00 – Kispest, KMO (1191 Bp., Teleki utca 50.) 02. 28. (szombat) 18:00 - Csepel, Radnóti Miklós Művelődési Ház (1214 Bp., Vénusz utca 2.)

Akropolis Compania

02. 13. (péntek) 18:00 - Csokonai Művelődési Ház (Bp., XV. kerület, Eötvös utca 64.)

Fanari

02. 05. és 19. (csütörtök) 19:00 - Gyradiko (Bp., III. kerület, Pünkösdfürdő és Királyok útja sarok) 02. 14. és 28. (szombat) 19:00 – Estya Gyradiko (Bp., XIII. kerület, Victor Hugo utca 35.)

Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchatus Magyarországi Exarchátusának Szent Hierotheosz és Szent István kápolnája ( Budapest, V. kerület, Váci utca 55. I. emelet 1.) Febr. minden vasárnap: 09:00 - Hajnali Szolgálat Febr. minden szombat: 18:00 - Alkonyati Szolgálat Febr. minden szerda: 18:00 - Könyörgő Kánon 02. 02. (hétfő) 8:00 - Krisztus templomi bemutatása Isteni Liturgia 02. 22. (vasárnap) 18:00 - Megbocsájtás Vecsernyéje 02. 23. Tiszta Hétfő (Nagyböjt kezdete) -Bűnbánati Nagykánon I. 02. 24. (kedd) 18:00 - Bűnbánati Nagykánon II. 02. 25. (szerda) 8:00 - Előreszentelt Adományok Liturgiája, 18:00 - Bűnbánati Nagykánon III. 02. 26. (csütörtök) 18:00 - Bűnbánati Nagykánon IV. 02. 27. (péntek) 18:00 - Akathistos Himnusz

Egyéb

Zeys - www.zeys.hu

XV. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat rendezésében

Sirtos -

Kariatidák

02. 01., 08. és 15. (vasárnap) 13:00 - Gyradiko (Bp., III. kerület, Pünkösdfürdő és Királyok útja sarok) www.sirtos.hu

02. 13. (péntek) 18:00 - „Görög Farsang” - Csokonai Művelődési Ház (Bp., XV. kerület, Eötvös utca 64.) Fellép: a Helidonaki tánccsoport.). - www.kariatidak.hu

02. 25. (szerda) 17:00 - „Pireuszi esték” -Kávéházi beszélgetések: Domna Samiou görög énekesnő és dalgyűjtő élete és munkássága. Előadó: Vengrinyák Edit. Helyszín: Váci Utca Center (Bp., V. kerület, Váci utca 81. - Fővám térhez van közel)

Febr. minden vasárnap: 17:00 Óbudai Művelődési Központ (Bp., III. kerület, San Marco utca 81.)

Balkan Fanatik

Papadimitriu Athina

02. 28. (szombat) 21:00 - Bazaar Klub (régi Metró Klub - Bp., VII. kerület,

02. 25. (szerda) 19:00 - Budapest Jazz Club, (Bp., XIII. kerület, Hollán Ernő utca 7.) - Müller Péter: Szeretetkönyv. Telefon: 0670-413-9837.

Dohány utca 22-24.)

Sarantis Mantzourakis

Görög nap Pestszentimrén

www.sarantismantzourakis.hu

02. 15. (vasárnap) 14:00 – Közösségi Ház (1188 Bp., Vasút u. 48.) Program: kiállítás, kézműves foglalkozás, játék, kóstoló, filmvetítés, dr. Diószegi György előadása. 17:00 órától görög táncház, játszik: Zeys és barátai.

Gyerekeknek Febr. hétfő kivételével minden nap: Lovaglás Csillaghegyen- Arany Patkó Lovarda (1031 Bp., Aranyhegyi út 1.) Telefon: 0670-363-15-53. 02. 06-08. (péntek- vasárnap) - VIII. Mangalica Fesztivál és termelői piac (Bp., V. kerület, Szabadság tér). A belépés ingyenes. Febr. minden nap: 10:00-19:00 Dínók nyomában ( Paleo park a Savoya parkban). Régészkedés, lenyomat készítés, fényképezkedés az óriás dínótojásban (1117 Budapest, Hunyadi János út 19.)

TV, rádió görög nyelvű adásai 02. 02. 02. 02.

05. 06. 19. 20.

(csütörtök) 12:29 - M1 - Rondó (péntek) 06:30 - Duna TV - ismétlés (csütörtök) 12:29 - M1 - Rondó (péntek) 06:30 - Duna TV - ismétlés

Febr. minden csütörtök: 13:00-13:30 – az MR4 Rádióban görög nyelvű műsor hallható. Ismétlés minden szombaton: 01:00-kor (Középhullámon a 873, vagy a1188kh).

Gyermekszínház

02. 01. (vasárnap) – A két Lotti mesejáték - IBS Színpad Színházterem (1021 Budapest, Tárogató u. 2-4.) 02. 01. (vasárnap) 10:00 - Sicc-pszt gyermekelőadás - Dumaszínház (1082 Budapest, Corvin sétány 1/b.) Jegyek: 0630-680-5263.

Febr. minden szombat: 01:00-01:30 a Magyar Rádió Nemzetiségi Adásán: Nemzetiségeink zenéi

Kapcsolattartó: Stefanidu Janula tel.: +36 70 31 20 783 e-mail: stefaniduj@gmail.com

Πολιτιστική ατζέντα • Kulturális programok

Φώτα 2015 Η Ομογένεια των Ελλήνων της Ουγγαρίας γιόρτασε την Κυριακή 18 Ιανουαρίου 2015 με ιδιαίτερη επισημότητα τα Θεοφάνεια στο Δούναβη. Ο Σεβασμιότατος Μητροπολίτης Αρσένιος τέλεσε Αγιασμό επάνω στο ποταμόπλοιο ZSÓFIA RENDEZVÉNYHAJÓ μπροστά από την πλατεία Petőfi και την Ορθόδοξη Εκκλησία παρουσία του πρέσβη της Ελλάδας κ. Γιαννακάκη Δημητρίου, του προέδρου της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας κ. Κουκουμζή Γεωργίου, του αντιπροσώπου της Ομογένειας στο Ουγγρικό Κοινοβούλιο κ. Κοράνη Λαοκράτη, αντιπροέδρων της Αυτοδιοίκησης, μελών της Ελληνικής Πρεσβείας και πλήθους κόσμου και μαθητών. Κατόπιν έριξε το Σταυρό στο ποτάμι ενώ ένα περιστέρι πέταξε στον ουρανό.

“… μας απομένουν τρία πράγματα: η πίστη, η ελπίδα και η αγάπη. Πιο μεγάλη όμως από αυτά είναι η αγάπη!”

Ακολούθησε η κοπή της βασιλόπιτας από τον Σεβασμιότατο, τον κ. Πρέσβη και τον Πρόεδρο της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας που μοιράστηκε σε όλους. Ειδικά τα κομμάτια της Εκκλησίας και της Αυτοδιοίκησης ο Μητροπολίτης τα πρόσφερε στα παιδιά που αποτελούν το μέλλον της Ελληνικής Κοινότητας. Στο λόγο τους και στις ευχές τους για την καινούρια χρονιά έστειλαν και οι τρεις μηνύματα αγάπης και ενότητας ενώ ο ηθοποιός κ. Δημουλάς Νίκος απήγγειλε εξαιρετικά τον Ύμνο της Αγάπης του Αποστόλου Παύλου.

Προς Κορινθίους Α΄ επιστολή, 13ο κεφ. Αποστόλου Παύλου

Στη συνέχεια όλοι ταξίδεψαν μέχρι τη γραφική πόλη Vác. Κατά τη διάρκεια του ταξιδιού παρουσιάστηκε εορταστικό πρόγραμμα από τους μαθητές του σχολείου Μπελογιάννης, τη χορωδία Καρυάτιδες και τα χορευτικά συγκροτήματα Χελιδονάκι και Ελληνισμός. Στους παρευρισκόμενους παρατέθηκε μπουφές από ποικιλία εκλεκτών λουκάνικων και άφθονο κρασί. Στην πόλη Vác οι Ομογενείς επισκέφτηκαν τον Ορθόδοξο Ναό του Αγίου Νικολάου όπου τους υποδέχτηκαν ο πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων του Vác κ. Μαντζουράκης με παιδιά που έπαιζαν μουσική με παραδοσιακά όργανα. Ο Μητροπολίτης μετά τον Αγιασμό τέλεσε και επιμνημόσυνο δέηση στη μνήμη την Ελλήνων που βοήθησαν στην ανέγερση του Ναού. Κατά την επιστροφή στη Βουδαπέστη ακολούθησε στο ποταμόπλοιο γλέντι και χορός που συνόδεψε η ορχήστρα Akropolis Compania και το κέφι απογειώθηκε από τη χαρισματική φωνή της Στεφανίδου Γιαννούλας. Η εκδήλωση πραγματοποιήθηκε υπό την αιγίδα της Πανουγγρικής και των Αυτοδιοικήσεων Ελλήνων Βουδαπέστης και Vác και των διαμερισμάτων 3ου, 6ου και 13ου ενώ οι αντιπρόεδροι κ.κ. Αγκάρντι και Μαντζουράκης επιμελήθηκαν την άρτια διεξαγωγή των δρώμενων. Σας ευχόμαστε ευτυχισμένο και ειρηνικό το 2015 με αγάπη, δημιουργικότητα και ομόνοια σε όλη την Κοινότητα των Ελλήνων της Ουγγαρίας.

Σοφία Πιπιτσούλη

Οι γιορτές μας • Az ünnepeink

Vízkereszt 2015

„Most megmarad a hit, remény, szeretet, Ez a három, De köztük a legnagyobb a szeretet.”

Pál apostol I. levele a korinthosziakhoz, 13. fejezet

A magyarországi görög közösség 2015. január 18-án, vasárnap, ünnepélyes keretek között rendezte meg a Dunán az idei Vízkereszt ünnepségét. A Petőfi téri Ortodox templom előtt álló Zsófia Rendezvényhajón őszentsége Arszeniosz metropolita celebrálta a Vízszentelést, melyen részt vettek: Dimitris Giannakakis, Görögország nagykövete, Kukumzisz György, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke, Koranisz Laokratisz, a magyarországi görögök parlamenti szószólója, valamint az önkormányzatok, a követség és a civil szervezeteink további képviselői, iskolásaink és érdeklődők tekintélyes tömege. A Kereszt vízbe dobása közben egy galambot is szabadon eresztettek. Ezután Őszentsége, a nagykövet és az országos elnök felvágták a Vaszilopitát, majd szétosztották azt a jelenlévőknek. Az egyház és az önkormányzat szeleteit a metropolita a gyermekeknek kínálta fel, akik a görög közösség jövőjét jelentik. Beszéde során mindhárom vezető szót emelt a szeretet és az egység mellett, majd Dimulász Miklós színész kiváló előadásában elhangzott Pál apostol Szeretethimnusza is. Ezt követően az egybegyűltek a festői Vácra hajóztak. Az utazás alatt a vendégsereg a beloianniszi általános iskola diákjai, a Kariatidák kórusa, a Helidonaki és az Ellinizmosz táncegyüttesek ünnepi programját élvezhette, emellett pedig kitűnő kolbászokkal és borral gazdagon megterített asztalok vártak mindenkit. Vácott a görög közösség tagjai meglátogatták a Szent Miklós ortodox templomot, ahol Mandzurakisz Szarandisz, a helyi görög önkormányzat elnöke, és népi hangszereken játszó gyermekek zenével várták őket. A Szentelő után Arszeniosz úr gyászistentiszteletet celebrált a templomot felépítő régi görög közösség tiszteletére. A rendezvényhajón zenés-táncos mulatság következett a visszaút során, amelyben az Akropolis Compania és énekesük, Stefanidu Janula karizmatikus hangja fokozta a hangulatot. A rendezvény az országos, a fővárosi, a váci, valamint a 3., 6. és 13. kerületi görög önkormányzatok jóvoltából kerülhetett megrendezésre, a programok kiváló lebonyolításáért pedig Agárdi és Mandzurakisz elnökhelyettes urak feleltek. Ezúton kívánunk a magyarországi görög közösség minden tagjának boldog, békés,tartalmas, szeretettel és egyetértéssel teli 2015-ös új esztendőt!

Sofia Pipitsouli

Οι γιορτές μας • Az ünnepeink

Συνειρμός σκέψεων

γράφει η Ευαγγελία Τσαρούχα

με αφορμή το θάνατο του ποιητή Γιάννη Κοντού Δυο άνθρωποι ψιθυρίζουν τι κάνει την καρδιά μας καρφώνει; ναι την καρδιά καρφώνει ώστε λοιπόν είναι ποιητής. Μίλτος Σαχτούρης

Η αρχισυντάκτρια του περιοδικού Ελληνισμός, κυρία Αυγουροπούλου, με την ευκαιρία του Νέου Έτους, με είχε ρωτήσει αν έχω διάθεση να συνεχίσω να γράφω στο περιοδικό, ιδίως για λογοτεχνικά θέματα. Απάντησα, βεβαίως, γιατί το θεωρώ και καθήκον μου να συνεχίσω, όσον είναι δυνατό, τη διάδοση, εκλαΐκευση της ελληνικής λογοτεχνίας, που είχαμε αρχίσει στη δεκαετία του ’60. Λόγω των εκλογών στην Ελλάδα, σκεφτόμουνα να γράψω για τη Χαμένη Άνοιξη του Στρατή Τσίρκα και να παραθέσω μερικά χαρακτηριστικά αποσπάσματα για την πολιτική κατάσταση της χώρας στα μέσα της δεκαετίας του 1960. Συνέβη όμως ένα απρόοπτο γεγονός. Μια μέρα πριν τις εκλογές, το Σάββατο, στις 24 Ιανουαρίου, κηδεύτηκε ο ποιητής Γιάννης Κοντός (1943-2015). Για το λόγο αυτό, την τελευταία στιγμή, σκέφτηκα να γράψω δυο λόγια για τον αξιόλογο ποιητή της γενιάς του ’70, δηλαδή της γενιάς του Πολυτεχνείου.

Μίλτος Σαχτούρης: Ο ‘Αγιος Αυτός κοιτούσε: Βαθιά Μες στο πηγάδι Το βάθος του δεν τέλειωνε Σε τούτη τη ζωή Οι σάρκες ξεκολλούσανε Κι έπεφταν μία μία Σε λίγο δε θα του έμενε Παρά ο σκελετός Το πήρα απόφαση – έλεγε – Το πήρα πια απόφαση Θα ζήσω μέσα στους πνιγμένους Και τους λεπρούς.

Γιάννης Κοντός: Μαγική εικόνα Άνοιξες την πόρτα και μετά άλλη κι άλλη και βρέθηκες στη μέση του μεγάλου τσίρκου στο κλουβί με τα λιοντάρια.

Ο Γιάννης Κοντός είναι ο καθ’ εαυτού ποιητής του αστικού τοπίου. Ο ίδιος σε μια συνέντευξή του λέει: ”Η ύπαιθρος χώρα δεν μου λέει τίποτε. Θέλω τους ανθρώπους, τη μεγάλη πόλη, το στρίμωγμα και την ταχύτητα της κινήσεως. Και βέβαια αυτή η πίεση η κοινωνική και ανθρώπινη πολλές φορές είναι απάνθρωπη, γι’ αυτό και οι ήρωές μου αντιδρούν. Και φυσικά όλο αυτό το πνεύμα αντανακλά και μια εσωτερική - υπαρξιακή αγωνία στον σύγχρονο άνθρωπο”.

Είπες: Θε μου, τι γυρεύω εδώ; Εγώ πήγαινα στην τουαλέτα.

Ο Γιάννης Κοντός εργαζόταν για ένα διάστημα και στον Εκδοτικό Οίκο “Κέδρο”, με τον οποίο συνεργαζόμασταν στις δεκαετίες του ’70 και ’80. Εκεί τον γνώρισε ο σύζυγός μου Κάλμαν Σαμπό και προσωπικά, όπως σχεδόν τους περισσότερους εκπροσώπους των ελληνικών γραμμάτων. Έτσι περιλήφθηκαν, σε μετάφραση του Άρπαντ Παπ, έξι ποιήματά του στην ανθολογία “Η τρελή ροδιά”, το 1984. Βέβαια, η ανθολόγηση λογοτεχνικών κειμένων δεν μπορεί να είναι εντελώς αντικειμενική. Έχει και πολλά υποκειμενικά κίνητρα.

Νοσοκομείο των ξανθών αγγέλων. Ο αγαπημένος μου ποιητής χτυπημένος από το αίμα στην καρδιά, κείτεται μόνο με το σλιπ πάνω στα νερά. Στην άκρη του κρεβατιού, ο μικρός μου αδελφός και εγώ κοιτάμε το καλοκαίρι. Μια κυρία από τη Γαλλία μας μιλάει για σουρεαλισμό. Εσύ κοιμάσαι μέσα στα χόρτα, πλάι σε μια λίμνη με πολλούς φαντάρους.

Γιάννης Κοντός: Φωτοτυπίες 5.

Ο Γιάννης Κοντός είχε κατονομάσει μεταξύ των ποιητικών του προγόνων, οι οποίοι τον επηρέασαν στην ποίησή του, και τον Μίλτο Σαχτούρη. Στην Ουγγαρία το όνομα του Μίλτου Σαχτούρη αναφέρθηκε για πρώτη φορά στην Ιστορία της Βυζαντινής και Νεοελληνικής Λογοτεχνίας, το 1989 (Kapitánffy István–Caruha Vangelio–Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó). Ο Μίλτος Σαχτούρης (1919 – 2005) ήταν ένας από τους σημαντικότερους ποιητές της γενιάς του ’40. Τα ποιήματά του είναι εμπνευσμένα από την περίοδο της Κατοχής και της μεταπολεμικής εποχής. Στον καιρό της Κατοχής παρέμενε στο κρεβάτι γιατί έπασχε από φυματίωση. Το 1943 γνωρίστηκε με τον Οδυσσέα Ελύτη, ο οποίος είχε τραυματιστεί στο Αλβανικό Μέτωπο, και ύστερα από παρότρυνση του Ελύτη, έστειλε ποιήματά του στο περιοδικό Νέα Γράμματα.΄Ετσι εμφανίστηκε στα Ελληνικά

Λογοτεχνία • Irodalom

Γιάννης Κοντός / Kondosz Jannisz

Γράμματα ο Μίλτος Σαχτούρης, το 1944. Στα χρόνια του Εμφυλίου πολέμου τελούσε τη στρατιωτική του θητεία. Όταν απεβίωσε, πάμφτωχα, τέλη Μαρτίου του 2005, θάφτηκε δημοσία δαπάνη, και όλοι οι πολιτικοί είχαν κάνει δηλώσεις για το θάνατό του. Ο τότε πρωθυπουργός Κωνσταντίνος Καραμανλής: “Ο Μίλτος Σαχτούρης υπήρξε ένας από τους τελευταίους εκπροσώπους της ελληνικής ποίησης…”, ο Γεώργιος Παπανδρέου: “Ο Μίλτος Σαχτούρης υπήρξε από τις μεγαλύτερες ποιητικές μορφές της σύγχρονης Ελλάδας…”, ο πρόεδρος της Ελληνικής Δημοκρατίας, Κάρολος Παπούλιας εξέφρασε τα συλλυπητήρια για το θάνατο του Μίλτου Σαχτούρη: “του ποιητή που άνοιξε τους δικούς του υψηλούς ορίζοντες, με τη διεθνή του αναγνώριση, στην ελληνική ποίηση…”. Ο Μίλτος Σαχτούρης - με το λιτό, τραγικό, σκυθρωπό ύφος - ήταν ένας ποιητής του παράλογου δράματος και του συμβολισμού. Ήταν ο τελευταίος γαληνότατος της θρυλικής οικογένειας Σαχτούρηδων, ο οποίος πούλησε και το κτήμα που δόθηκε από τον Καποδίστρια στους προγόνους του, για να μπορέσει να ασχοληθεί αποκλειστικά με την ποίηση. Οι Υδραίοι εύποροι ναυτικοί πρόγονοί του ήταν σχεδόν όλοι αξιωματικοί του Πολεμικού Ναυτικού. Ο Γεώργιος Σαχτούρης ήταν γνωστός αγωνιστής της επανάστασης του 1821. Συμμετείχε σε πολλές μάχες, όπως και στην επιχείρηση ανακατάληψης των Ψαρών, μετά την καταστροφή του 1824. Στο Πολεμικό Ναυτικό του Όθωνα ήταν αντιναύαρχος. Και οι δυο γιοι του αντιναύαρχοι, καθώς και ο παππούς του Μίλτου, ο Μιλτιάδης Σαχτούρης, ήταν αξιωματικός του Πολεμικού Ναυτικού. Το σκάφος “ΠΤΕΡΩΤΗ” του Σταμάτη Σαχτούρη βυθίστηκε από τους Γερμανούς την άνοιξη του 1941. Ο πατέρας του ποιητή ήταν δικαστικός και νομικός σύμβουλος του κράτους, πέθανε πριν την έναρξη του Β΄ Παγκοσμίου πολέμου. Γνωρίζοντας τα ανωτέρω, δεν είναι τυχαίο που έθεσα για μότο του Μεταπολεμικού Κεφαλαίου στην ανθολογία “Σκέψου τις ρίζες” (εκδ.2002) :

Εγώ δε γράφω ποιήματα εγώ δε γράφω ποιήματα μόνο σταυρούς σε μνήματα καρφώνω

Gondolattársítások Jannisz Kondosz halála ürügyén Miltosz Szahturisz:

Caruha Vangelio írása

Ketten összesúgnak: Mit csinál ez, a szívünket szúrja át? Igen, a szívünket szúrja át, egy szóval költő.

(Szabó Antigoné fordítása)

Az Ellinizmosz folyóirat főszerkesztője, Voula Avgouropoulou, az új év alkalmával megkérdezett, hogy van-e kedvem folytatni a cikkírást a folyóirat számára,főleg irodalmi témákról. Azt válaszoltam, hogy természetesen, mert kötelességemnek is tekintem - amennyire lehetséges - a görög irodalom népszerűsítését, terjesztését, amely folyamatot a ’60-as években indítottunk. A görögországi választások miatt arra gondoltam, hogy Sztratisz Cirkasz: Elveszett Tavasz című regényéről kellene írnom, és egykét jellemző részlettel bemutatni a ’60-as évek görögországi politikai helyzetét. Váratlan esemény történt közben. A választások előtti napon, január 24-én, eltemetik Jannisz Kondosz költőt ( 1943-2015). Ezért az utolsó pillanatban úgy gondoltam, hogy a ’70-es évek, tehát a műegyetemi felkelés, nemzedék jelentékeny költőjéről kellene írnom. Jannisz Kondosz igazi urbánus költő. Ő maga egy interjúban azt vallja, hogy: „ A vidék számomra nem jelent semmit. Engem az emberek érdekelnek, a nagyváros, a forgalom tülekedése és sebessége. Hát persze, hogy sokszor embertelen ez az emberi és társadalmi nyomás, ezért szegülnek ellen hőseim is. És természetes dolog, hogy ez az egész szellem egy fajta belső – lét szorongást vált ki a kortárs emberben”. Jannisz Kondosz egy időszakban a „Kedrosz” Könyvkiadónál is dolgozott, amely Kiadóval együttműködtünk a ’70-es és ’80-as években. Ott ismerkedett meg vele a férjem, Szabó Kálmán, ahogy a görög irodalmi élet több képviselőjével is. Így hat verse is bekerült Papp Árpád fordításában „A bolond gránátalmafa” című újgörög költők antológiájába (megjelent: Papp Árpád szerkesztésében, Kozmosz Könyvek, 1984.) . Természetes dolog, hogy az irodalmi szövegek válogatása sose teljesen objektív. Rengetek szubjektív tényező is az indítéka. Jannisz Kondosz ama költők közé sorolta Miltosz Szahturiszt is, akiknek költészete hatott rá, és rokonságot mutat vele.

Κοινό χαρακτηριστικό που βλέπουμε στην ποίηση του Μίλτου Σαχτούρη και του Γιάννη Κοντού είναι το λεγόμενο μαύρο χιούμορ και η σάτιρα. Και στους δυο ποιητές υπάρχει ειρωνική διάθεση, σαρκασμός και κυνισμός. Επίσης και για την ποίηση του δασκάλου του ισχύουν αυτά που δήλωσε ο Γιάννης Κοντός σε μια συνέντευξή του: “ Η ποίηση καταγράφει τα πάντα, ο ποιητής ως πολίτης και καλλιτέχνης βιώνει τη σύγχρονη κοινωνία, που δυστυχώς είναι σε ένα τέλμα. Όλα τα έχει προσαρμόσει στο θέμα οικονομία”.

Magyarországon Miltosz Szahturisz neve először a Kapitánffy István - Caruha Vangelio – Szabó Kálmán: „A bizánci és az újgörög irodalom története” című könyvben fordul elő ( Gondolat, 1989): „ A meghervadt remények felidézésével indul Miltosz Szahturisz (1919) pályája, hogy a lét elemi kérdésein meditáló gondolati lírába torkolljon, amelyet egy szikár, csaknem prózai versformálás, eredeti szóalkotás, szójátékok sora tesz egyénivé”. Miltosz Szahturisz (1919-2005) az egyik legjelentősebb képviselője a negyvenesek költői nemzedékének. Költeményei ihletői a Megszállás, illetve a háború utáni korszak. A Megszállás alatt tüdővészes beteg volt, így ágyban vészelte át az eseményeket. 1943-ban megismerkedett az albán frontot megjárt, és ott megsebesült Odisszeasz Elitisszel, aki unszolására elküldte, és meg is jelentek versei a Nea Grammata című folyóiratban, 1944ben. A polgárháború alatt behívták sorkatonának. Amikor 2005. március végén elhunyt, szegényen, mint a templom

Λογοτεχνία • Irodalom

Miltosz Szahturisz: A szent

egere, állami temetésben részesült, és majdnem minden politikus nyilatkozott halálával kapcsolatban. Az akkori miniszterelnök, Konsztandinosz Karamanlisz szerint: „Miltosz Szahturisz a görög költészet egyik utolsó képviselője volt…”, Jeorjiosz Papandreu szerint: „Miltosz Szahturisz a modern Görögország egyik legnagyobb költői alakja…”, és Karolosz Papuliasz, a Görög Köztársaság elnöke Miltosz Szahturisz halálával kapcsolatos együttérzését így fejezte ki: „azt a költőt gyászoljuk, aki a görög irodalomban saját, magas szintű, új távlatokat nyitott nemzetközi elismerésével…”.

Mélyen belenézett Mélyen Bele a kútba Mélysége meghaladta Ezt az életet A húsa darabonként leszakadt róla És a kútba esett Nemsokára már csak a Csontváza marad Elhatároztam – mondta – Már elhatároztam A megfulladtak közt fogok élni És a leprások közt.

(Szabó Antigoné fordítása)

Μίλτος Σαχτούρης / Szahturisz Miltosz

Jannisz Kondosz: Mágikus kép

A fentiek ismeretében, nem véletlenül tettem a Háború utáni fejezet mottójának a következő négysorosát, a „Gondolj a gyökerekre” című antológiában (2002):

Kinyitottál egy ajtót, utána másikat, még másikat – hirtelen a Nagycirkus porondján találtad magad, az oroszlánok ketrecében. „Úristen – szóltál – mi dolgom nekem itt? Hiszen csak a vécét kerestem!”

Miltosz Szahturisz – a maga egyszerű, tragikus, komor stílusával – az abszurd dráma és szimbolizmus költője volt. A legendás Szahturiszok családjának utolsó nemes sarja, aki képes volt azt az ősi családi nagybirtokot is eladni - Kapodisztriasz kormányzó adományát -, hogy kizárólagosan a költészettel foglalkozhasson. Az Idra szigeti jómódú hajókereskedő ősei szinte mindnyáján a Hadtengerészet tisztjei voltak. Jeorjiosz Szahturisz ükapja például az 1821-es szabadságharc ismert alakja volt. Sok csatában vett részt, Pszara sziget visszafoglalásában (az 1824-es katasztrófa után) például kitűnt hadműveleti tudományával. Ottó király idejében ellentábornagyi rangra emelkedett. Mindkét fia a Haditengerészet ellentábornagya lett, ahogy unokája, Miltiadisz Szahturisz, a költő nagyapja is a Haditengerészet tisztje volt. 1941 tavaszán a megszállók elsüllyesztették Sztamatisz Szahturisz „PTEROTI” hadihajóját. Miltosz Szahturisz apja az állam igazságügyi és jogi tanácsadója volt, a II. világháború kitörése előtt meghalt.

(Papp Árpád fordítása)

Én nem írok verseket én nem írok verseket csak sírokra kereszteket rakosgatok. (Szabó Antigoné fordítása)

Jannisz Kondosz: Fénymásolatok 5. Aranyhajú angyalok kórháza. A kedvenc költőm vértől szíven ütve, alsónadrágban lebeg a vízen. A kisöcsém és én az ágy széléről nézzük a nyarat. Egy francia néni a szürrealizmusról beszél nekünk. Te a füvek közt alszol, egy tó mellett, tele katonákkal. (Nagy Kalliopé fordítása)

Λογοτεχνία • Irodalom

Miltosz Szahturisz és Jannisz Kondosz költészetében a közös jellemző vonás a fekete humorban és a szatírában rejlik. Mindkét költőben nyilvánvaló az irónia, a szarkazmus és a cinizmus. A tanítómesterre is érvényes, amit Jannisz Kondosz mondott egy interjúban: „ A költészet mindent megörökít, a költő, mint polgár és művész átéli a kortársi társadalmat, amely, sajnos, a végét járja. Hiszen már mindent a gazdasági élet címszó alatt foglaltatta.”

Δρόμος για την πρόκριση, δρόμος για το Ρίο

Αυτή τη φορά στο επίκεντρο μου είναι ο 29χρονος αθλητής του επί κοντώ της ελληνικής εθνικής ομάδας, Κώστας Φιλιππίδης. Ο Έλληνας πρωταθλητής μετά από μία σειρά αλυσιδωτών διακρίσεων στο διεθνή στίβο τα τελευταία χρόνια κατάφερε το Σαββατοκύριακο μεταξύ 17 και 18 Ιανουαρίου στο πρώτο μεγάλο μίτινγκ της σεζόν, στην Ορλεάνη της Γαλλίας, να κατακτήσει τη 2η θέση με άλμα 5,70 μέτρα δείχνοντας από νωρίς τις άγριες διαθέσεις του για αυτή τη χρονιά και την αποφασιστικότητα του για την κατάκτηση της πρόκρισης για τους Ολυμπιακούς Αγώνες. Με άριστο φορμάρισμα, συγκέντρωση και αποφασιστικότητα έφτασε να κατακτήσει το πρώτο μετάλλιο της χρονιάς κάνοντας ποδαρικό με το δεξί στην Ελληνική Εθνική Ομάδα Στίβου. ΥΠΑΡΧΕΙ ΚΑΙ ΑΥΤΗ Η ΕΛΛΑΔΑ ΛΟΙΠΟΝ! ΑΥΤΗΝ ΠΙΣΤΕΥΟΥΜΕ! ΑΥΤΗΝ ΣΤΗΡΙΖΟΥΜΕ! ΑΥΤΗΝ ΑΓΑΠΑΜΕ! Καλή συνέχεια και καλές επιδόσεις Κώστα!

Út a selejtezőhöz, Út Rióba

Ez alkalommal cikkem a 29 éves Kostas Filippidisre, a görög rúdugró válogatott tagjára koncentrál. Az utóbbi évek sorozatos nemzetközi sikerei után a szezon első nagy atlétikai találkozóján, mely a franciaországi Orléans-ban került megrendezésre, idén január 17-18. között, második helyezést ért el 5,70 méteres ugrással. Ezzel már igen korán megmutkozott az a vad elszántság és eltökéltség, mellyel az idei évben az olimpiai keretbe kerülésért fog küzdeni. Kiváló formájának, maximális összpontosításának és elszántságának köszönhetően nyerte el az idény első érmét, melynek köszönhetően fél lábbal már a görög atlétikai válogatottban érezheti magát. SZÓVAL LÉTEZIK EGY ILYEN GÖRÖGORSZÁG IS! ABBAN HISZÜNK! AZT TÁMOGATJUK! AZT SZERETJÜK!

Αφή Ολυμπιακής φλόγας και έναρξη χειμερινού ολυμπιακού φεστιβάλ νεότητας Την Κυριακή 18 Ιανουαρίου στις 11:00 στο Παναθηναϊκό Στάδιο της Αθήνας, η Ελληνική Ολυμπιακή Επιτροπή διοργάνωσε την Τελετή Αφής της Ολυμπιακής Φλόγας, για το Χειμερινό Φεστιβάλ Ευρωπαϊκής Νεότητας ¨Vorarlberg and Liechtenstein 2015¨. Η τελετή πραγματοποιήθηκε με το παραδοσιακό τελετουργικό, με Πρωθιέρια την Κατερίνα Λέχου, χορογράφος ήταν η Άρτεμις Ιγνατίου ενώ τη μουσική είχε γραψει ο Γιάννης Ψειμάδας. Τον Ολυμπιακό Ύμνο τραγούδησε η σοπράνο Αναστασία Ζαννή. Η είσοδος ήταν ελεύθερη για το κοινό. Την φλόγα παρέδωσε ο Πρόεδρος της ΕΟΕ κ. Σπύρος Καπράλος στον Πρόεδρο της Οργανωτικής Επιτροπής και Γενικό Γραμματέα της Ολυμπιακής Επιτροπής της Αυστρίας, κ. Peter Mennel και στον Πρόεδρο της Ολυμπιακής Επιτροπής του Λιχτενστάιν, κ. Leo Kranz. Πρώτος λαμπαδηδρόμος ήταν ο Παναγιώτης Παπαναγιώτου, πρωταθλητής του σκι, όπου θα πάρει και μέρος στο Χειμερινό Φεστιβάλ με την ελληνική αποστολή. Όσο αφορά τώρα το Φεστιβάλ: Αποτελεί το 12ο κατά σειρά Χειμερινό Φεστιβάλ Ευρωπαϊκής Νεότητας, θα διεξαχθεί στην Αυστρία και το Λιχτενστάιν από τις 25 έως τις 30 Ιανουαρίου και θα πάρουν μέρος αθλητές έως 18 χρονών. Είναι η πρώτη φορά από το 1993 που η συγκεκριμένη διοργάνωση θα φιλοξενηθεί παράλληλα σε δύο χώρες. Περισσότερες πληροφορίες μπορείτε να αποσπάσετε από την ηλεκτρονική διεύθυνση του Χειμερινού φεστιβάλ (www. eyof2015.org ) και μη διστάσετε να επισκεφθείτε για να παρακολουθήσετε κάποιο άθλημα στην -διπλανή για εμάςΑυστρία.

Πιπιτσούλη Σοφία

Az olimpiai láng meggyújtása és a Téli Európai Ifjúsági Fesztivál Január 18-án (vasárnap) 11 órakor, a Görög Olimpiai Bizottság a fővárosban, a Pánathéni Stadionban rendezte meg az olimpiai láng meggyújtásának ünnepségét, a „Vorarlberg and Liechtenstein 2015” nevű Téli Európai Ifjúsági Fesztiválra. A ceremónia ezúttal is a hagyományos keretek között zajlott: a főpapnő szerepét idén Katerina Lechou színésznő játszotta, Artemis Ignatiou felelt a koreográfiáért, a zenét Giannis Psimadas szerezte, az olimpiai himnuszt pedig Anastasia Zanni szoprán adta elő. A belépés mindenki számára díjtalan volt. A lángot Spyros Kaprlaos, a Görög Olimpiai Bizottság elnöke adta át az Osztrák Olimpiai Bizottság főtitkárának és a szervezőbizottság elnökének, Peter Mennelnek, valamint a Liechtensteini Olimpiai Bizottság elnökének, Leo Kranz úrnak. Az első futó Panagiotis Panagiotou volt, az alpesi sí bajnoka, aki a görög csapat tagjaként a Téli Fesztivál résztvevője lesz. Ez lesz sorozatban a 12. Téli Európai Ifjúsági Fesztivál, mely január 25. és 30. között Ausztriában és Liechtensteinben kerül megrendezésre, azokkal a sportolókkal, akik a 18. életévüket még nem töltötték be. Ez az első alkalom 1993 óta, hogy a rendezvény két ország társszervezésében valósul meg. Bővebb információt a téli fesztivál internetes oldalán (www.eyof2015. org ) találhatnak, és ne habozzanak, látogassanak el a szomszédos Ausztriában folyó versenyek egyikére, akár személyesen is!

Pipitsouli Sofia

Sok sikert a folytatáshoz, Kostas!

Pipitsouli Sofia

Αθλητικά • Sport

Kollonay Zoltán

της dr. Miliosz Nikolett dr. Miliosz Nikolett rovata

“Θεωρώ μεγάλο δώρο να είμαι μέρος δύο κόσμων”

Μιλάει με τόσο αυτονόητο τρόπο για τη μουσική, για το πώς γεννιέται μια νέα μουσική από την ουγγρικότητά του, την ελληνικότητά του και τις παγκόσμιες εμπειρίες του. Ο Zoltán �� Kollonay δεν �� έχει μια συνηθισμένη αντίληψη της μουσικής, γιατί ομολογεί πως δεν τον ενδιαφέρει πλέον αν μπορεί να παίξει το συγκεκριμένο κομμάτι ή όχι, αλλά αναζητά τις νέες εμπνεύσεις που θα «γεννήσουν» οι επιδράσεις που έχει δεχτεί, και το πώς θα τις μεταφέρει και στο κοινό του. Συνομιλητής μου αυτόν τον μήνα ο Zoltán Kollonay. Εκδηλώσεις • Események

Πώς διαμορφώθηκε μέσα σου αυτή η αντίληψη;

Γεννήθηκα και μεγάλωσα στη Nyíregyháza. Από παιδί ήδη με τραβούσε ο κόσμος της μουσικής, τακτικά μελετούσα στο πιάνο που είχαμε σπίτι, πράγμα που έκανε τους γονείς μου να καταλάβουν ότι «αυτό το παιδί το ‘χει». Με πήγαν στο ωδείο όπου βρέθηκα δίπλα στον κ. Jenő Sára, έναν μαέστρο που με εφόδιασε για όλη μου τη ζωή: μου τα δίδαξε όλα, από τις βάσεις της μουσικής μέχρι και το επίπεδο του δεξιοτέχνη. Αργότερα σπούδασα μουσική στο Πανεπιστήμιο του Debrecen, όπου απόκτησα πτυχίο πιάνου. Συνέχισα τις σπουδές μου στην Ακαδημία Μουσικής στη Βουδαπέστη, και ύστερα άρχισα να δουλεύω: πρώτα ως διευθυντής μουσικής σε θέατρο, μετά ως εκπαιδευτικός σε λύκειο, ήμουν διευθυντής ορχήστρας, έδινα παραστάσεις κλασικής μουσικής. Για να εμβαθύνω τις γνώσεις μου σπούδασα στο Πανεπιστήμιο και στο Ωδείο της Βιέννης και απέκτησα τρίτο πτυχίο στο τμήμα Πολιτιστικής Διαχείρισης του πανεπιστημίου ELTE. �� Τότε �� ακόμη ασχολούμουν με την κλασική μουσική, έψαχνα όμως το τι με εκφράζει πραγματικά, ώσπου η ζωή μου άρχισε να παίρνει άλλη κατεύθυνση. Ήθελα να βρω κάτι που με ευχαριστεί, κάτι που θα μπορούσα εγώ να προσθέσω στον κόσμο αυτό. Με ελκύουν πολύ οι συνθέσεις, έχω την τάση να δημιουργώ δικές μου μουσικές. Κατέκτησα την πρώτη θέση σε τρεις διαγωνισμούς κλασικής μουσικής, είχα εμφανίσεις και σε διάφορα σημεία της Ουγγαρίας. Εν τω μεταξύ μετακόμισα στη Nagykanizsa και ασχολούμουν με διάφορα πράγματα, τότε περίπου όμως άρχισε να με ανησυχεί η δεύτερη μου ταυτότητα, ο Ελληνισμός.

Θα μπορούσαμε να πούμε ότι ήταν ορόσημο ζωής;

Στη �� Nyíregyháza�� ζούσαμε σχετικά απομονωμένοι και δεν μπόρεσα να ζήσω τον ελληνισμό μου, παρόλο που με τραβούσε πολύ το κάθε τι ελληνικό. Άρχισα να ψάχνω δρόμους προς την ελληνική μουσική, ήταν μακριά μεν, αλλά με ενδιέφερε πολύ. Η μεγάλη «στροφή» έγινε όταν για πρώτη φορά δεν προσέγγισα την ελληνική μουσική συνειδητά, με σκοπό την μελέτη, αλλά αντίθετα, σε μια ελληνική εκδήλωση μαθαίνοντας τα πρώτα βήματα ενός χορού, ξεχάστηκα και ξαφνικά άνοιξε μπροστά μου ο κόσμος της ελληνικής μουσικής. Άρχισα λοιπόν να ασχολούμαι και με αυτήν, την άκουγα, την γευόμουν, άρχισαν και οι ρυθμοί να κινούνται μέσα μου. Το είχα ήδη αποφασίσει να ασχολούμαι με τη δική μου μουσική και βαθμιαία βρήκα και τον εαυτό μου. Το κομμάτι μου με τίτλο «Ελληνική συναυλία» είναι μια προσωπική ερμηνεία: η ουσία της κλασικής μουσικής, ο δραματικός χαρακτήρας της και η δυναμική της με τρόπο εύληπτο για το κοινό, σόλο πιάνο με συνοδεία ντραμς, μπάσσου, συνθεσάιζερ και ορχήστρας, και όλα αυτά συνδεδεμένα πλέον με ρυθμούς και ακούσματα από την ελληνική μουσική.

Από πού παίρνεις έμπνευση;

Μ’ αρέσουν πολύ τα κομμάτια του Θεοδωράκη, είναι και εύκολα να τα παίζω. Παρουσίαζα και ολόκληρα έργα Ελλήνων ερμηνευτών, αλλά μ’ ενδιέφερε περισσότερο να διαμορφώσω το δικό μου ύφος. Το μόνο που δε θέλω να κάνω είναι μια καθαρά παραδοσιακή ή χορευτική παράσταση. Εγώ ούτως ή άλλως δεν μπορώ και ούτε θέλω να παίζω

ελληνική μουσική σαν τους Έλληνες μουσικούς, στόχος μου είναι η μουσική να περνάει μέσα από τον δικό μου συνθετικό κόσμο.

Έχεις παιδικές αναμνήσεις που καθορίζουν την ελληνική σου συνείδηση; Δεν υπάρχουν συγκεκριμένα πράγματα δυστυχώς, δεν είχε ελληνική κοινότητα τότε στην ανατολική Ουγγαρία, είμασταν αρκετά απομονωμένοι εκεί. Ήταν όμως ξεχωριστές οι στιγμές όταν είχαμε Έλληνες επισκέπτες. Δεν θα ξεχάσω ποτέ μου την πρώτη φορά που σαν μαθητής λυκείου ταξίδεψα στην Ελλάδα: πρώτη εμπειρία με την αυθεντική ελληνική κουζίνα, τα πρώτα μπάνια στη θάλασσα. Χρόνια τότε θαύμαζα τα αρχαία μνημεία, και είχα τη λαχτάρα να ανακαλύψω την δεύτερή μου πατρίδα. Φαινομενικά έκανα ένα ταξίδι σε ωραία μέρη, αλλά ένιωθα σαν να είχα φτάσει σπίτι μου, τόσο πολύ με προσέλκυε η χώρα αυτή. Ήταν καθοριστική εμπειρία και να πάω στην Ελλάδα με το 2χρονο παιδί μου να το δεί ο παππούς μου. Να τον βλέπω να τραγουδάει με το δισέγγονό του στο χέρι ήταν μια ξεχωριστή εμπειρία. Καλό θα ήταν να ζούσα για λίγα χρόνια εκεί και να δίνω παραστάσεις, δεν είχα όμως την ευκαιρία μέχρι στιγμής. Θα μπορούσα να φανταστώ μια συναυλία μου στην Ακρόπολη, στο Θέατρο του Διονύσου, ή σε οποιαδήποτε ελληνική αίθουσα μουσικής.

Πού έχεις πάει στο εξωτερικό για να δώσεις συναυλίες; Πηγαίνω παντού όπου με υποδέχονται με αγάπη, από τις πιο μικρές αίθουσες μέχρι τα μεγαλύτερα μέγαρα. Το σημαντικό για μένα είναι να αγγίξω το κοινό μέσα από τη μουσική μου. Εκτός από την Ουγγαρία έχω παίξει στην Αγγλία, τη Δανία, την Αυστρία, την Σλοβενία, και αυτή την εβδομάδα ετοιμάζομαι για Γερμανία.

Εκτός από το πιάνο παίζεις και εκκλησιαστικό όργανο. Ποιο απ’τα δύο προτιμάς;

Με το πιάνο μπορώ να εκφραστώ καλύτερα, σ’ αυτό αισθάνομαι άνετα, αυτό και σπούδασα. Το εκκλησιαστικό όμως είναι το κάτι διαφορετικό για μένα: με εμπνέει, με συγκινεί ο κόσμος των τεραστίων καθεδρικών ναών, η μεγαλοπρέπεια του οργάνου. Πάντα μου άρεσε ο ήχος του, πήγαινα συχνά να παίζω σε εκκλησίες. Έγραφα και κομμάτια για όργανο, ακολουθώντας πρότυπα των μουσικών ειδών παλιών εποχών, στα οποία επιτρέπονται οι αυτοσχεδιασμοί και η διακόσμηση των μελωδιών που επαναλαμβάνονται. Το κάθε όργανο είναι διαφορετικό, θέλει κάθε φορά επανενορχήστρωση, πράγμα που έχει εξαιρετικό ενδιαφέρον. Δεν παίζω κλασικά κομμάτια, ερμηνεύω δικές μου μουσικές και παραλλαγές.

Είπες ότι κάνεις διάφορα πράγματα σχετικά με τη μουσική, διευθύνεις χορωδία, γράφεις κομμάτια, παίζεις. Ποιο απ’ όλα σε εκφράζει περισσότερο;

Οτιδήποτε κι αν κάνω αναζητώ πάντα ευκαιρίες για να δημιουργήσω κάτι καινούριο. Όπως και στην περίπτωση του έργου μου «Μουσική των υδάτων» που συνήθως το παρουσιάζω μέσα σε ναούς, ή αίθουσες με ιδιαίτερη ακουστική. Είναι μια μουσική μαγεία θα ‘λεγα, όπου αφήνω τη μουσική να ρέει μέσα από μένα. Η παράσταση απαιτεί ολόκληρο εξοπλισμό, διότι κινούμαι στα όρια της κλασικής και της ποπ μουσικής. Είναι μια προσεγμένη σύνθεση, στην οποία παρακολουθούμε τη ζωή μιας σταγόνας νερού που κυλάει στο ρεματάκι, διασχίζει το πέλαγος της απόγνωσης και του αίματος, και τέλος περνώντας το πέλαγος των δοκιμασιών καταλήγει στη θάλασσα της ευτυχίας. Συμβολίζει την πορεία του ανθρώπου στη ζωή. Για την παρουσίαση αυτών απαιτείται πρώτης κατηγορίας συνθεσάιζερ, με τους διαφόρους ήχους του οποίου ρυθμίζω, «κυβερνώ» τη μουσική με μαγικό τρόπο. Πολλές φορές η παράσταση συμπληρώνεται και οπτικά εφέ – με αποχρώσεις τριών χρωμάτων – με λέιζερ και προβολείς εικόνων. Ψάχνω τρόπους να ενισχύσω τη μουσική εμπειρία και οπτικά.

Πρόσφατα έδωσες συναυλία με αφορμή ειδικής επετείου. Ποια ήταν αυτή; Με αφορμή τα 50ά γενέθλιά μου σκέφτηκα να παρουσιάσω στο κοινό τις κυριότερες ιδέες και συνθέσεις μου. Ένας φίλος μου Έλληνας με ρώτησε μια φορά αν μπορούσα να παίξω ουγγρικό κομμάτι με ελληνικό ύφος. Σκεφτόμουν πολύ το πώς να το πραγματοποιήσω ώσπου κάποια στιγμή κατά-

Η χώρα του ουράνιου τόξου • Szivárványország

λαβα, αντί να το φιλοσοφήσω ας αφήσω καλύτερα να βγει από μόνη της η μελωδία. Τελικά έπαιξα το τραγούδι «Tavaszi szél vizet áraszt» και με ουγγρικό και με ελληνικό στυλ. Η Krisztina Kollonay το τραγούδησε και στις δύο γλώσσες, καθώς συμμετείχαν ο Tamás Smuk στα κρουστά και ο Σαράντης Μαντζουράκης στο μπουζούκι. Ένα ουγγρικό και ένα ελληνικό ζευγάρι χορευτών εμπλούτισαν με το δικό τους τρόπο την παράσταση. Έτσι λοιπόν διαμόρφωσαν ενιαία μουσική οι δύο πολιτισμοί αυτοί στο αποκορύφωμα της συναυλίας. Είμαι πάντα περήφανος όταν μια ιδέα υλοποιείται και γεννάει κάτι ξεχωριστό. Θα ήθελα να δώσω πίσω την ενέργεια της μουσικής που μου δίνει κι εμένα ο κόσμος.

Τι σημαίνει για σένα η μουσική;

Την ελευθερία να ζώ, να αντιλαμβάνομαι τον κόσμο, να λέω την γνώμη μου και να εφιστώ την προσοχή του κοινού σε διάφορα πράγματα, με τον δικό μου τρόπο. Μου δίνει την ευκαιρία να εκφράζομαι μέσα από τη διαδικασία της δημιουργίας. Το σημαντικότερο για μένα είναι ότι εκτός από ερμηνευτής είμαι και συνθέτης, και γι’ αυτό αναζητώ πάντα καινούρια ύφη και νέες ευκαιρίες μέσα από τα κύματα της ομορφιάς, της ευαισθησίας και των παθών.

Πώς σου δόθηκε η ευκαιρία να γίνεις εκπρόσωπος του Συλλόγου στη Δυτική Ουγγαρία;

Το θεωρώ μεγάλο δώρο το να είμαι μέρος δύο κόσμων, πράγμα που προσπαθώ να εισάγω και στο έργο μου. Ταυτόχρονα προσπαθώ ναι βοηθώ όσο μπορώ και τις κοινότητες όπου ανήκω. Ευχαριστιέμαι πολύ τη δουλειά, επειδή ως λίγο-πολύ ξένος έχω και μια διαφορετική αντίληψη. Το χειρότερο για μένα είναι οι πολλές διαμάχες και συγκρούσεις που επικρατούν στην ελληνική κοινότητα, χωρίς συνεννόηση, με πολλές αντιθέσεις. Είναι σημαντικό για μένα ότι μπορώ να υψώσω τη φωνή μου κατά της κατάστασης αυτής. Παράλληλα ξεκίνησα να ερευνώ τον ελληνισμό της Nagykanizsa από την πρώτη διασπορά, επειδή τα σημάδια τους στην πόλη είναι πολλά, όπως για παράδειγμα τα κτήρια. Υπάρχει και ένα νεκροταφείο που θέλει συντήρηση. Προσπάθησα να βρω απογόνους, έβγαλα ανακοινώσεις. Θα ήθελα να ξεκινήσει και η διδασκαλία της ελληνικής, αλλά έχουμε λίγους μόνο μαθητές που ζούν διασκορπισμένοι, πράγμα που δυσκολεύει την κοινωνική ζωή. Λίγο πιο μακριά, στο Győr και το Sopron υπάρχουν περισσότεροι Έλληνες, αλλά είναι πολύ σημαντική η ομόνοια.

Έχεις έναν γιο 14 χρονών. Τι θέλεις να του μεταφέρεις από την ελληνικότητά σου;

Τη σημασία της διατήρησης του πολιτισμού και των παραδόσεων, το να αντιληφθεί και την ελληνική του πλευρά. Θα ήθελα να ζήσει κι εκείνος τα αισθήματα αυτά και να γνωρίσει την καταγωγή του. Έχει καλή αίσθηση της μουσικής αλλά ο αθλητισμός του αρέσει περισσότερο, σπουδάζει στην Εθνική Ακαδημία Χειροσφαίρισης της Ουγγαρίας, παίρνει μέρος στην εκπαίδευση Εθνικής Ελπίδων, θέλει να γίνει επαγγελματίας αθλητής.

Σ’ ευχαριστώ για τη συζήτηση.

Η χώρα του ουράνιου τόξου • Szivárványország

Kollonay Zoltán

„Egyre hatalmas ajándékként élem meg, hogy kétfajta világ részese lehetek”

Olyan magától értetődő az, ahogyan a zenéről beszél, ahogy azt meséli, hogy hogyan születik a magyarságából, a görögségéből és a világból szerzett élményeiből egységes új zene. Kollonay Zoltán nem szokványosan áll a zenéhez, mert mint mondja, nem az érdekli már, hogy el tud-e játszani egy adott művet, hanem az, hogy milyen új inspirációkat válthatnak ki belőle az őt ért hatások, hogy hogyan tud új zenei élményt adni a közönségének. Ebben a hónapban vele beszélgettünk. Hogyan alakult ki benned ez a szemlélet? Nyíregyházán születtem, ott nőttem fel. Már gyermekként vonzott a zene világa, otthon volt egy zongoránk, amit elég szorgalmasan „püföltem”, ez a tény pedig a szüleim számára is világossá tette, hogy „van valami ebben a gyerekben”. Elvittek a zeneiskolába, ahol Sára Jenőhöz, egy olyan tanárhoz, mesterhez kerültem, aki egy életre szóló képzéssel tett gazdagabbá. Tőle tanultam meg a zeneművészet alapjait, egészen mesteri szintig. Ez követően felvételiztem Debrecenbe, a Zeneművészeti Főiskolára, ahol zongora szakot végeztem. Tanulmányaimat a Budapesti Zeneakadémián folytattam, majd dolgozni kezdtem, voltam zenei vezető színházban, tanítottam művészeti szakközépiskolában, voltam szimfonikus zenekar karmestere, klasszikus zongoraművészi koncerteket adtam. Hogy csiszoljam a tudásomat, a Bécsi Zeneegyetemen és a Zenekonzervatóriumban is tanultam, harmadik diplomámat pedig az ELTE-n, kulturális menedzserképző szakon szereztem. Ebben az időben még klasszikus zenével foglalkoztam, de átgondolva azt, hogy mi számomra az igazán fontos, fokozatosan más irányt kezdett venni az életem. Azt kezdtem el keresni, hogy mi az, amit szívesen csinálok, mit tudok hozzáadni a világhoz. Erősen vonzódtam a kompozíciókhoz, ahhoz, hogy olyan zenét alkossak, amit a saját gondolataim szülnek. Klasszikus művészként már három zongoraverseny első helyezettje voltam Magyarországon, az ország számos pontján felléptem. Közben Nagykanizsára költöztem, és mással is foglalkoztam, de addigra kezdett belőlem kikíváncsiskodni a második identitásom, a görögségem. Mondhatni, hogy ez mérföldkő volt az életedben? Nyíregyházán elég elszigetelten éltünk, nem bukott a felszínre a görög származásom, bár nagyon erősen vonzódtam mindenhez, ami görög. Elkezdtem keresni az utat a görög zene felé, bár távol volt, de nagyon izgatott. Az áttörés akkor történt, amikor egy olyan élethelyzetben, mikor nem tanulmányi céllal fordultam a görög zenéhez, hanem csak hallgattam egy görög ünnep alkalmával, és önfeledt állapotban egy tánc lépéseit próbáltam, egyszer csak spontán megnyílt előttem a görög zene világa. Ilyen módon elkezdtem a görög zenével is foglalkozni, hallgattam, nézegettem, próbálgattam, elkezdtek a ritmusok mozogni bennem. Addigra már kikristályoso-

dott, hogy a saját zenémmel szeretnék foglalkozni, fokozatosan rátaláltam saját magamra. A zeném, amit kitaláltam „Görög koncert” címmel, ez egy egyéni megvalósítás. Hozom a klasszikus zene esszenciáját, a drámaiságot, a karaktereket, a dinamikát, de olyan módon, hogy a közönség könnyen megértse, és a zongora szólót dobokkal, basszusgitárral, szintetizátorral, zenekarral kísérve adom elő, immár egybekomponálva a görög ritmus és dallamvilággal. Kiből merítesz? Theodorakis számait nagyon szeretem, könnyen is lehet őket játszani. Foglalkoztam görög előadók műveinek bemutatásával is, de sokkal jobban érdekelt, hogy kialakítsam a saját stílusom. Egy dolgot nem akarok, hogy kifejezetten népzenei, vagy kifejezetten tánczenei legyen az előadás. Én úgysem tudom úgy játszani a görög zenét, mint egy görög muzsikus, de nem is akarom, azt szeretném, hogy a zene az én alkotói világomon keresztülfolyva alakuljon, fejlődjön. Van-e görögséget meghatározó emléked a gyerekkorodból? Sajnos konkrét dolgok nincsenek, nem volt görög közösség, eléggé be volt szűkülve akkor ez a keletmagyarországi terület. Az viszont óriási dolog volt, amikor görög rokonok érkeztek hozzánk látogatóba, azt pedig sosem felejtem el, mikor gimnazista koromban először jártam Görögországban, először ettem igazi görög ételt, először láttam a tengert. Akkor már régóta csodáltam az ókori emlékeket, megvolt bennem a vágy, hogy felfedezzem a másik hazámat. Úgy éreztem, kirándultam egy szép országba, de olyan volt, mintha hazamentem volna, nagyon erősen vonzott magához az ország. Meghatározó élmény volt az is, mikor a saját, két éves gyermekemet vittem Görögországba, hogy még életében bemutathassam a nagypapámnak. Látni, hogyan fogta a dédunokáját a kezében, hallani, ahogy énekelt neki, elképesztő élmény volt. Jó lenne Görögországban is élni néhány évet, és koncertezni, sajnos eddig erre nem volt lehetőségem. Nagyon el tudnám képzelni a koncertemet az Akropolisz lábánál, a Dionisszosz színházban, vagy bármelyik görög koncertteremben. Fellépések okán merre jártál már a világban? Mindenhová megyek, ahol szívesen fogadnak, kezdve a legkisebb koncerttermektől a legnagyobbakig. Az a fontos nekem, amikor megérinti a közönségemet a zeném, zenéltem már Angliában, Dániában, Ausztriában, Szlovéniában is Magyarországon kívül, és éppen ezen a héten készülök Németországba. Zongora mellett orgonán is játszol. Melyik a kedvenced? A zongora a kedvencem, azon tudom magam a legjobban kifejezni, zongorán mozgok a legotthonosabban, azt tanultam. Az orgona számomra merőben más élmény, a hatalmas katedrálisok világa, az orgona patetikussága, magasztossága megihletett. Az orgona hangját mindig is szerettem, bejártam templomokba orgonálni, darabokat írtam orgonára. A régi zenei stílusok, korok előadóinak hagyományait követem, akik megadják az improvizáció lehetőségét, a dallamok ismétlésénél díszítenek. Minden orgona más, át kell egy kicsit hangszerelni a zenét, ezek mindig izgalmas dolgok. Nem játszok klasszikus orgonadarabokat, hanem megengedem magamnak azt, hogy a saját zenémet, saját variációmat játsszam rajta. Említetted, hogy a zenével kapcsolatban men�nyi mindent csinálsz: kórust vezetsz, zenét szerzel, játszol. Melyikkel tudod a leginkább

kifejezni magad? Bármit is csinálok, mindenütt a kreativitást keresem, azokat a lehetőségeket, ahol újat lehet alkotni. Ilyen a „Vizek zenéje” nevű koncertem is, amit általában templomokban vagy érdekesebb akusztikus termekben adok elő. Ez egyfajta zenei varázslás, ahol engedem, hogy rajtam keresztül áramoljon át a zene. Az előadás kisebb apparátust igényel, amikor is a komolyzenei és a popzenei terület határán mozgok. Ez egy nagyon alaposan felépített koncert, egy vízcsepp életét követjük végig, ahogy a patakon keresztül lefolyik, áthalad a reménytelenség tengerén, a vér tengerén, majd a megpróbáltatások tengerén keresztül eljut a boldogság tengerébe. Az ember útját szimbolizálja, ahogy keresztülhalad az életen. Ennek a megjelenítéséhez egy csúcskategóriás szintetizátor kell, varázslatos dolog, ahogy irányíthatom a zenét a különböző hangzásokon keresztül. Ez sokszor kiegészül fénytechnikai hatásokkal, színek keverésével, három színből keverem ki az árnyalatokat, lézerágyúkat, projektorokat használok. Keresem, hogyan tudom megerősíteni a zenei élményt vizuálisan is. A közelmúltban volt a jubileumi koncerted. Mi ihlette? Az 50 éves születésnapom alkalmából úgy gondoltam, hogy az eddigi nagyobb ötleteimet megpróbálom felvonultatni, és a közönség elé tárni. Egy görög barátom egyszer megkérdezte tőlem, tudnék-e magyar számot görögösen játszani. Sokáig gondolkodtam ennek a gyakorlati megvalósításán, míg rájöttem, nem kell ezt túlgondolni, hanem hagyni kell, hogy magától jöjjön ki belőlem a dallam. A Tavaszi szél vizet áraszt című dalt választottam, amit eljátszottam magyarosan és görögösen is. A dalt Kollonay Krisztina énekelte magyarul és görögül is, majd bekapcsolódott Smuk Tamás ütőhangszeren, Mandzurakisz Szarandisz pedig buzukin. Magyar és görög táncospár is volt, akik eltáncolták ezt az érzést magyar és görög gondolat szerint. A zenében tehát ez a két dolog így kapcsolódott össze, egységes egészet alkotva, ez volt a koncert csúcspontja. Mindig büszke vagyok arra, amikor egy kis ötlet így szárba szökik, és valami önálló, nem megszokott születik belőle. A zenének azt az energiáját szeretném visszaadni, amit én kapok ettől a világtól. Mit jelent neked a zene? Azt a szabadságot, ahogy élhetem az életem, ahogy gondolkozhatok, ahogy nézhetem a világot, és ahogy elmesélhetem a nézőpontomat, felhívhatom az emberek figyelmét dolgokra. Lehetőséget ad, hogy alkotási folyamaton keresztül fejezhetem ki önmagam. Számomra az a legfontosabb, hogy nemcsak előadom, de alkotom is a zenét, ezért mindig az újat keresem a stílusok, lehetőségek között a szépség, az érzékenység és a szenvedélyek hullámain keresztül. A Syllogos nyugat-magyarországi küldöttjeként is dolgozol. Hogy jött a lehetőség? Egyre inkább hatalmas ajándékként élem meg, hogy kétfajta világ részese lehetek, ezt a művészetembe is próbálom bevinni. Emellett természetesen megpróbálom, amennyire csak tudom, segíteni azokat a közösségeket, amelyekhez tartozom. Nagyon élvezem a munkát, mert mint bizonyos mértékig kívülálló, máshogyan is tudom látni a dolgokat. Számomra a legborzasztóbb dolog az, hogy adott egy nagy közösség, mégis annyi benne a konfliktus, nincs egyetértés, sok széthúzás van. Hogy én ez ellen felszólalhatok, számomra fontos dolog. Emellett Nagykanizsán kutatni kezdtem az itt élt görögöket, hiszen nagyon sok lenyomatuk van a városban, az építészetben, a város működésében, még az első diaszpórából. Van egy temető, amit ápolni kellene. Megpróbáltam felkutatni a leszármazottakat, felhívásokat tettem közzé. Szerettem volna, ha elindul a görög nyelvoktatás, de csak néhány diákunk van, ezen a területen a görög családok elég szétszórtan élnek, ez megnehezíti a közösségi életet. Kicsit messzebb, Győrben, Sopronban már több a görög, de nagyon fontos az összefogás. Van egy 14 éves fiad. Mi az a görögségedből, amit át szeretnél adni neki? A kultúra, a hagyományok ápolásának fontosságát, a görögsége megtapasztalását. Szeretném, ha részese lenne ennek az érzésnek ő is, azt szeretném, ha ő is megismerné azt, ami benne van. Nagyon fogékony és tehetséges a zenére, de ő inkább a sportban éli ki magát, a Magyar Nemzeti Kézilabda Akadémia tanulója, részese az utánpótlásképzésnek, élsportoló szeretne lenni. Köszönöm, hogy beszélgettünk!

Η χώρα του ουράνιου τόξου • Szivárványország

Η ελληνική κληρονομιά του Szentes Szentes görög öröksége

Γράφει ο Dr. Diószegi György Antal Dr. Diószegi György Antal írása

Ομαδική φωτογραφία στο μνήμα του Θεοδώρου Χαρισίου, 07-09-2014. / Csoportkép Haris Tivadar síremlékénél, 2014. szeptember 7-én.

Η ελληνική κληρονομιά της πόλης Szentes αποτελεί εξέχουσας σημασίας ζήτημα και για τις σημερινές ελληνικές κοινότητες της Ουγγαρίας. Όπως λέει και το σημαντικό μήνυμα, «Το παρελθόν ανήκει σ’ αυτούς που το καλλιεργούν». Ωραίο υπόδειγμα για τη διαφύλαξη των παραδόσεών μας είναι και η επιτυχημένη εκδρομή στο Szentes στις 7 Σεπτεμβρίου 2014 η οποία διοργανώθηκε από τις ελληνικές αυτοδιοικήσεις του 2ου και του 8ου διαμερίσματος Βουδαπέστης με σκοπό την γνωριμία με την ιστορία του τοπικού ελληνισμού (αργότερα περάσαμε και από το Hódmezővásárhely). «Οι Έλληνες έμποροι στην πλειοψηφία τους προήλθαν στην Ουγγαρία από βορειοελλαδίτικες περιοχές όπως την Κοζάνη, τη Σιάτιστα, το Μοναστήρι και την Καστοριά. Με βάση τον τόπο καταγωγής τους ίδρυσαν και εκκλησιαστικές κοινότητες, οι κοζανίτες εγκαταστάθηκαν στο Szentes, το Hódmezővásárhely και το Szentendre, καθώς οι μοσχοπολίτες στο Pozsony (Μπρατισλάβα).» (1) Οι οικογένειες στο Szentes πέρα από το εμπόριο ασχολούνταν και με την εκτροφή βοοειδών. Τη δεκαετία του 1790 βοσκός του Koszta Kalló ήταν ο György Pólya, ενώ γελαδάρης του János Haris ήταν ο István Nagy. (2) Να αναφέρω δύο απ’ τις πιο σημαντικές ελληνικές οικογένειες της πόλης Szentes, τους Haris (Χαρίσης) και Hadzsy (Χατζής). Το λεξικό Pallas γράφει: «Ο Pál Haris (ή Χαρίσης), βασιλικός πρόξενος της Ελλάδας στη Βουδαπέστη, γεννημένος to 1829 στο Szentes, με καταγωγή από παλαιά ελληνική μακεδονική οικογένεια, η οποία μετά από πολλές δοκιμασίες εγκαταστάθηκε στον νομό Csongrád. Ο Pál με την ολοκλήρωση του λυκείου και των εμπορικών σπουδών του ταξίδεψε ανά την Ευρώπη, την Ασία και ένα μέρος της Αφρικής. Στην Ελλάδα η προσοχή του στράφηκε προς την Ουγγαρία, καθώς δημιούργησε εμπορικές σχέσεις ανάμεσα στις δύο χώρες. Το 1871 ιδρύεται το προξενείο της Ελλάδας στη Βουδαπέστη με υπεύθυνο τον Sándor Haris, μετά τον θάνατό του διάδοχος του ήταν ο Pál, με την πρωτοβουλία του οποίου ιδρύθηκε τμήμα ελληνικής γλώσσας στην Σχολή Ουγγρικού και Ανατολικού Εμπορίου». Το 1892 στην ανατολική πλευρά της Αγοράς του Szentes (σήμερα πλατεία

Ιστορία • Történelem

Szentes görög öröksége kiemelkedő jelentőségű: ennek jegyében is lényeges, hogy napjaink magyarországi görög közösségeinek is fontos a hagyományőrzés keretében. E körben is lényeges üzenet: „A múlt azé, aki megműveli!”. Jó példa mai világunk görög hagyományőrzésére, hogy a II. és a VIII. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzatok 2014. szeptember 7-én Szentesre remekül sikerült honismereti kirándulást szerveztek (ezt követően még Hódmezővásárhelyre is elmentünk). „A görög kereskedők zöme az … észak-görögországi területekről, elsősorban Kozaniból, Sziátisztából, Monasztiriból, Kasztóriából került Magyarországra. Az egy városból vagy településről származó görögök az általuk létrehozott egyházközségben laktak. A kozaniak Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Szentendrén telepedtek le, a Moszchopoliszból származók pedig Pozsonyban.” (1) Szentes görög családjai közül többen a kereskedés mellett marhatartással is foglalkoztak: az 1790-es években Kalló Koszta gulyása Pólya György, Haris János göbölyöse pedig Nagy István volt. (2) Két igen jelentős görög családot emelnék ki a szentesiek közül: a Haris- és a Hadzsycsaládok tagjai közül többen is igen jelentősek voltak. A Pallas Nagy Lexikona ezt rögzítette: „Haris Pál (Hariszisz), budapesti görög királyi főkonzul, született Szentesen 1829. ősi makedón-görög családból származik, mely sok hányattatás után Csongrád megyében telepe-

Kossuth) κτίστηκε το κατάστημα „Haris-bazár”, ένα ισόγειο εμπορικό κτήριο, που δυστυχώς καταστράφηκε γύρω στα 1960. Η οικογένεια των Hadzsy ήταν παρούσα στην πόλη από τα μέσα του 18ου αιώνα περίπου. Ο Κωνστανίνος Χατζής γεννήθηκε στη Μακεδονία γύρω στο 1737. «Ήταν μία από τις οικογένειες που λόγω της πολεμικής κατάστασης κατέφυγαν στην Ουγγαρία όπου και εγκαταστάθηκαν». «Πολυάριθμες οικογένειες κατέφυγαν από την Ελλάδα στην Ουγγαρία, αρκετές από τις οποίες εγκαταστάθηκαν στο Szentes, όπως οι Haris, Hadzsy, Kálló, Nacsó, Gyuricza, Papp»: «ο αριθμός των Ελλήνων στην πόλη αυτή το 1773 ήταν μόνο 16 άτομα, ενώ μετά από δέκα χρόνια έφτασε στους 114.» «Το 1784 ίδρυσαν αυτόνομη ορθόδοξη εκκλησιαστική κοινότητα, και επτά χρόνια αργότερα κτίστηκε και ο ναός τους στο κέντρο της πόλης.» «Εξέχουσα προσωπικότητα της οικογένειας υπήρξε ο δικηγόρος György Hadzsy, γεννημένος το 1800 στο Szentes, ο οποίος έπαιξε σημαντικό ρόλο στον δημόσιο βίο της πόλης μας. Έφερε διαφόρους τίτλους: από το 1835 ήταν δημοτικός σύμβουλος, συμβολαιογράφος, λοχαγός, εισαγγελέας, και το 1848 έγινε λοχαγός της εθνοφρουράς του Szentes». Ο πλέον αναγωρισμένος ήταν ο János Hadzsy, επιστήμων της ιατρικής». «Αρκετά μέλη της οικογένειας ήταν αξιωματούχοι, γιατροί, δικηγόροι.» (3) Αξίζει να αναφερθώ και στον δικηγόρο György Hadzsy που απεβίωσε στα 72 του, τόσο επειδή η αναγγελία θανάτου του μαρτυρά ελληνορθόδοξη τελετή κηδείας, όσο επειδή σύζυγος της κόρης του Ilka Hadzsy ήταν ο László Zigury με ιδιαίτερα σημαντικό ρόλο στην διαφύλαξη της ελληνικής συνείδησης και της κοινότητας του Szentes τα τέλη του 19ο αιώνα, πράγμα που επιβεβαιώνει και η εξής αναγγελία διαγωνισμού: «Οι υποψήφιοι για τη θέση ιερέα της ελληνορθόδοξης ελληνικής εκκλησίας του Szentes εκτός από το πτυχίο ιερέα υποχρεούνται να καταθέσουν και ότι γνωρίζουν την ελληνική γλώσσα και είναι σε θέση να ασκούν καθήκοντα ιερέα στη γλώσσα αυτή. Szentes 31 Ιανουαρίου 1891. Ο επόπτης της ενορίας László Zigury.» (4) Οι ελληνικές επιγραφές στο εικονοστάσιο του ναού είναι ιδιαίτερα ευανάγνωστες. Ο Κωνσταντίνος Χορευτός διατυπώνει ότι «η υπό Ελλήνων ιδρυθείσα ορθόδοξη κοινότητα του Szentes ανήκε απ’ της απαρχές ήδη στη δικαιοδοσία του Οικουμενικού Πατριαρχείου», καθώς ως επόπτης της ενορίας σήμερα, τίμησε όσους κατά τους περασμένους δύο αιώνες βαπτίστηκαν στον ελληνικό ναό και βρίσκονται στο νεκροταφείο του.» (5) Είναι αξιοσημείωτο ότι το «Ελληνικό Νεκροταφείο» βρίσκεται στην οδό János Hadzsy, του προαναφερόμενου γιατρού, μέλους της οικογένειας Χατζή στο Szentes του 18ο αιώνα. Στον τοίχο του ελληνικού ναού του Szentes, δύο μνήματα διαφυλάσσουν τη θύμηση της παλιάς ελληνικής κοινότητας. Στο μεγαλύτερο – παρά την σημαντική φθορά – είναι ακόμα σποραδικά αναγνώσιμη η ελληνική επιγραφή «Χαρίσιος». Είδαμε και τα ελληνικά μνήματα στο κοιμητήριο της πόλης, φωτογραφηθήκαμε και στον τάφο του δικηγόρου και δημοτικού σύμβουλου Tivadar Haris (Θεοδώρου Χαρισίου)

dett le. Haris gimnáziumi és kereskedelmi tanulmányai elvégeztével beutazta Európát, Ázsiát, sőt Afrika egy részét. Görögországban Magyarországra irányozta a figyelmét s a két ország között kereskedelmi összeköttetéseket létesített. 1871. a görög kormány Budapesten görög konzulátust is állított, melynek élére Haris Sándort, ennek halála után pedig Harist nevezték ki. Ő volt az, aki a magyarországi és keleti kereskedelmi iskolában egy görögnyelvi tanszék felállítását javasolta, ami meg is történt.” 1892-ben épült fel a Haris-bazár a szentesi Piac téren (napjainkban Kossuth tér). E szentesi főtér keleti oldalán állt a Haris-bazár, ami egy földszintes üzletház volt (sajnálatos módon az 1960-as évek elején elbontották). A Hadzsy-családbeliek a XVIII. század második felétől voltak jelen Szentesen: Hadzsy Konstantin még Makedóniában született 1737 körül. E „família egyike volt azoknak a görög kereskedő családoknak, akik a háborús viszonyok miatt Magyarországra menekültek, és itt eresztettek gyökeret”. „Görögországból számos jómódú görög kereskedő család Magyarországra menekült, s közülük többen Szentesen telepedtek le, így a Haris, Hadzsy, Kálló, Nacsó, Gyuricza, Papp… stb családok”: a görögök száma „Szentesen 1773-ban mindössze 16 fő, tíz év elteltével azonban már 114 fő volt”. „1784-ben megalakították önálló görögkeleti egyházközségüket, s két évvel később templomuk is felépült a város központi részén.” „A család tagjai közül kiemelkedett Hadzsy György ügyvéd, aki 1800ban már Szentesen született, s jelentős szerepet játszott városunk közéletében. Számos tisztséget viselt: 1835-től városi tanácsnok, jegyző, főkapitány, majd ügyész, 1848-ban a szentesi nemzetőrség egyik kapitánya.” A „legnagyobb hírnévre Hadzsy János orvostudor tett szert”. A „család tagjai közül számos tisztviselő, orvos, ügyvéd került ki”. (3) A 72 évesen elhunyt Hadzsy György hites ügyvéd személyére azért is indokolt utalnom, mert egyrészt a gyászjelentése szerint a görög egyház szertartásai szerint temették el Szentesen; másrészt azért, mert a leánya, Hadzsy Ilka férje Zigury László volt, akinek a XIX. század végén igen fontos szerepe volt a szentesi görög eredettudat és görög egyház életében, melyet az alábbi pályázati hirdetmény is igazol. „A szentesi görögkeleti görög egyházban megüresedett lelkészi állomásra … folyamodók tartoznak kimutatni lelkészi képesítésükön kívül a görög nyelv ismeretét és azt, hogy ezen a nyelven a lelkészi teendőket végezni kötelesek legyenek. … Szentes, 1891. január hó 31. Zigury László, egyházi gondnok.” (4) Szentes görög templomában az ikonosztázon a görög feliratok igen jól olvashatóak. Horeftos Konstantin fontos megállapítása, hogy Szentesen a „görög alapítású Egyházközség kezdettől a Konstantinápolyi Patriarchátus fennhatóságát” élvezve élte meg hitéletét: egyházi gondnokként megemlékezett „mindazokról, kik az elmúlt több mint kétszáz esztendő alatt itt keresztelkedtek, és itt nyugszanak Görög Temetőnkben”. (5) Itt indokolt utalnom arra, hogy ezen „Görög Temető” a XVIII. századi szentesi görög Hadzsycsaládból származó Hadzsy János orvosról elnevezett útnál helyezkedik el. Szentes görög templomának falában két síremlék is őrzi a régi görögök emlékét: a nagyobbik síremléken még nyomokban látható a görög felirat, melyen a „Harisziosz” név görög betűi (a jelentős kopás ellenére is) kiolvashatóak. Meglátogattuk a város temetőjében lévő görög síremlékeket is: csoportképet is készítettünk a 75 éves korában, 1864-ben megboldogult Haris Tivadar ügyvéd, városi tanácsnok síremlékénél. A fenti kirándulás okán érdemes a tágabb, országos szintű összefüggésekre is utalni! Rendkívül jelentős szakrális és kegyeleti helyszín minden régi görög templom és a körülötte lévő síremlékek is: a régi görög egyházközségeknek a történeti kutatásokban napjainkban is meghatározó szerepe van. A magyarországi görögök kimagasló értékelvű feladatai közé tartoznak az elődök emlékét őrző görög síremlékek állagmegóvása, a történelmi emlékezetben való folyamatos megtartása. Megjelent egy, a szentesi görög közösség történeti kutatásában alapművet jelentő kiadvány is: Labádi Lajos „A szentesi Szent Miklós Görögkeleti Egyházközség templomának története” (Szentes, 2014.) címet viselő műve igen komoly értéket képviselő összegzést nyújt az érdeklődő olvasó számára. Labádi Lajos (többek között) azt is rögzítette, hogy a „szentesi görögkeleti egyházközség mint

Ιστορία • Történelem

που απεβίωσε σε ηλικία 75 ετών το 1864. egyedülálló, elkülönült parókia kezdte meg Με αφορμή την εκδρομή μας αξίζει να αναφερθούμε και στις működését”: a „szertartás és az anyakönyvek σχέσεις σε πανουγγρική κλίμακα. Οι παλιοί ελληνικοί ναοί και τα nyelve a görög maradt”. Mindez köszönhető γύρω μνήματα ήταν πάντοτε σημαντικότατοι ιεροί χώροι ευσέβειας, az „egyházközséget alapító görög eredetű γι’ αυτό οι παλιές ελληνικές κοινότητες έχουν καθοριστικό ρόλο Haris, Hadzsy, Kálló, Gyuricza és Papp csaláσήμερα στις ιστορικές έρευνες. Οι Έλληνες της Ουγγαρίας doknak Szentesen lakó, s a görögkeleti vallást έχουν ως σημαντικό καθήκον επίσης την συνεχή διατήρηση követő tagjai” hitőrző tevékenységének. (6) της ανάμνησης των Szentes görög προγόνων στην t e m p l o m a ιστορική μνήμη, και kiemelkedő μέσω της διατήρησης jelentőségű των μνημάτων τους. esemény helyΓια την έρευνα του színe volt 2015 ελληνισμού του januárjában. Szentes κυκλοφόρησε „Szentesen, a μια πρότυπη έκδοση görögkeleti Szent του Lajos Labádi με Miklós temτίτλο «Η ιστορία του plomot január ελληνορθόδοξου Ι. 4-én, Arszeniosz Ν. Αγίου Νικολάου Kardamákisz, του Szentes» A u s z t r i a i (Szentes 2014), που Metropolita, a παρουσιάζει πολύτιμη Magyarországi σύνοψη του θέματος. és KözépΟ Labádi, μεταξύ Európai Exarcha άλλων γράφει, «η vezetésével tarελληνορθόδοξη tott liturgia kereΟμαδική φωτογραφία στον ελληνικό ναό του Szentes, 4-1-2015. κοινότητα του tében újraszenCsoportkép a szentesi görög templomban, 2015. január 4-én. Szentes ξεκίνησε τη telték. … Az λειτουργία της ως μοναδική, μεμονωμένη ενορία, με γλώσσα eseményen megjelent Görögország magτων τελετουργικών και των μητρώων τα ελληνικά, χάρη στις yar nagykövete és konzulja, az Országos δραστηριότητες μελών των ελληνικής καταγωγής οικογενειών Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Haris, Hadzsy, Kálló, Gyuricza και Papp, ιρδυτών της ελληνορθόδοξης és Szirbik Imre, Szentes polgármestere.” A κοινότητας στο Szentes.» (6) „Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ο ναός του Szentes φιλοξένησε εξέχουσα εκδήλωση τον Ιανουάριο által kiírt pályázata során elnyert 40 milτου 2015. «Ο ορθόδοξος Ι. Ν. Αγίου Νικολάου στο Szentes lió forintból megtörtént a templom külső és καθαγιάστηκε ξανά στις 4 Ιανουαρίου με την καθοδήγηση του belső felújítása” Szentesen. „A városnak ez a κ. Αρσενίου Καρδαμάκη, Μητροπολήτη Αυστρίας και Έξαρχου legrégebbi épülete, és az első temploma.” A Ουγγαρίας και Μεσευρώπης. Στην τελετή παρεβρέθηκαν ο szertartáson is szó esett arról, hogy a szentesi πρέσβης και ο Γ.Γ. της Ελληνικής Πρεσβείας, ο πρόεδρος της görög templomot a XVIII. században a görögök Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας και ο κ. Imre Szibrik δήμαρχος építették. A „görög közösség kezdetektől του Szentes. Με 40 εκατομμύρια φιορίνια που κέρδισαν στον szerves és hasznos részét képezte a város διαγωνισμό της Υπηρεσίας Γεωργίας και Ανάπτυξης της Υπαίθρου életének, napjainkban is rendszeres hitélet πραγματοποιήθηκε η εσωτερική και εξωτερική ανακαίνιση του folyik a templomban”. Arszeniosz metropolita a ναού, που είναι το παλιότερο κτίριο της πόλης καθώς και η πρώτη „lelkiismeretes szervező-építő munkájáért egy εκκλησία. Και στη διάρκεια της λειτουργίας αναφέρθηκε ότι ο ajándékot is átadott Horeftos Konstantinnak, a ναός ιδρύθηκε τον 18ο αι. από Έλληνες. «Η ελληνική κοινότητα Szent Miklós templom gondnokának”. (7) από τις απαρχές αποτελούσε βασικό και χρήσιμο μέρος της A szentesi görög Hadzsy György (1800– πόλης, η εκκλησία λειτουργεί τακτικά και στις μέρες μας.» Για 1872) személyére külön is indokolt utalτο φιλότιμο έργο διοργάνωσης και δημιουργίας ο κ. Αρσένιος nom: 1848 márciusa végétől a nemzetőrség απένειμε και ένα δώρο στον κο Κωνσταντίνο Χορευτό, επιτηρητή megszervezésében vett részt, majd pedig του Ι. Ν. Αγίου Νικολάου. (7) április elején a 16 tagú Szentesi Közcsendi Αξίζει να αναφερθώ στον Γεώργιο Χατζή (Hadzsy György 1800– Választmányba választották be. A délvidéki 1872) από το Szentes, ο οποίος πήρε μέρος στη διοργάνωση της szerb támadás után 1848. július 16-án elindult εθνοφρουράς τον Μάρτιο του 1848, καθώς τον Απρίλιο εκλέχτηκε az első szentesi nemzetőr osztag (300 gyaμέλος της Επιτροπής Δημόσιας Τάξης του Szentes. Μετά την logos, 100 lovas) a délvidéki Óbecsére, majd επίθεση των Σερβών, στις 16 Ιουλίου 1848 το πρώτο απόσπασμα innen Törökbecsére: a szentesi gyalogosok εθνοφρουράς από το Szentes (300 πεζοί και 100 ιππείς) στο Óbecse parancsnoka Hadzsy György százados volt. και μετά στο Törökbecse της Νότιας Ουγγαρίας, με επικεφαλής 1849 januárjától Szentes város főkapitánya του πεζικού τον Γεώργιο Χατζή. Από τον Ιανουάριο του 1849 έγινε lett. (8) αρχιλοχαγός της πόλης Szentes. (8) Források: (1) Skevis Theodoros - Athanasiou Christoforos: Görögök. In.. A Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon. www.sulinet.hu/oroksegtar/.../005_gorogok.htm - letöltve 2012. május 1.; (2) Mód László: Egy szentesi állattartó gazdaság számadásai (1763– 1769) A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. Szeged, 2003.; (3) Labádi Lajos: 160 éve született dr. Hadzsy János orvos. Szentesről indult a nagyhírű emberbarát. In.: Szentesi Élet. XLIII. évfolyam 12. szám. 2011. április 1. (4) Pályázati hirdetmény. In.: Szentesi Lap 21. évfolyam. 17. szám. 1891. február 8. 4. o.; (5) Horeftos Konsatantin egyházi gondnok: Előszó. Labádi Lajos: A szentesi Szent Miklós Görögkeleti Egyházközség templomának története. Szentes, 2014. 3. o.; (6) Labádi Lajos: A szentesi Szent Miklós Görögkeleti Egyházközség templomának története. Szentes, 2014. 7., 23. o.; (7) Újraszentelték a felújított templomot. In.: Szentesi Gyors - Újraszentelték a felújított templomot... https://hu-hu.facebook.com/szentesigyors/posts/799551410116018– letöltve 2015. január 5.; (8) Labádi Lajos: A 48-as „öreg káplár”. 205 éve született Hadzsy György. In.: Szentesi Élet. 2005. március 18.

Ιστορία • Történelem

Οι αναγνώστες γράφουν Στην παρούσα στήλη δημοσιεύουμε τις δικές σας απόψεις, ιδέες και επιστολές που φτάνουν επώνυμα στο περιοδικό μας. Μπορείτε να μας στείλετε τη γνώμη σας αλλά και την κριτική σας για θέματα της επικαιρότητας ή κάτι που θεωρείτε πως έχει ενδιαφέρον, αλλά και να μας ενημερώνετε για αξιόλογες δραστηριότητες που μπορούν να προβληθούν μέσα από τις σελίδες του Ελληνισμού.

Az olvasók írják Ebben a rovatban az önök gondolatait, véleményét,leveleit közöljük, melyeket kedves Olvasóink névvel ellátva juttathatnak el a magazin részére. Szívesen fogadjuk véleményüket, kritikájukat, de kérjük, ajánljanak figyelmünkbe olyan aktuális témákat, nagy érdeklődésre számot tartó ügyeket, eseményeket is, melyekről szívesen olvasnának, s melyek népszerűsítésében az Ellinismos is szívesen vállal részt.

elnökét, és kérte közbenjárását a tábor szervezőinél a program megfogalmazásának módosítása érdekében úgy, hogy a „macedón táncok” kifejezés helyébe a „Táncok Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból” kifejezés kerüljön. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata hangsúlyozta Purosz úr felé, hogy amennyiben a szervezők nem fogadják el a változtatást, a Szegedi Görög Önkormányzatnak meg kell vonnia a támogatást az említett rendezvénytől. A figyelmetlenségért elnézést kérünk, megértésüket köszönjük.” Mindenekelőtt szeretnénk tisztázni, hogy sem a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának, sem az Ellinismos folyóirat – amely folyóirat terjesztését a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat anyagilag támogatja – szerkesztőbizottságának nincs utasítási jogköre a települési nemzetiségi önkormányzatok felett. Ami a lényegi kérdést illeti: A Zsombón több nemzetiségi szervezet által szervezett és támogatott balkáni tánctáborban természetesen nem Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság táncait tanították, hanem – ahogy az a programban szerepelt – macedón táncokat. Az a tény, hogy Görögország nem ismer el határain belül nemzeti kisebbségeket, nem jelenti azt, hogy az országban nem élnek (vagy éltek valaha) számosan, akik magukat töröknek, albánnak vagy macedónnak (=szlavomakedónnak) tartják. Utóbbiakkal kapcsolatban a híres görög nyelvész, Manolisz Triandafillidisz egy 1916-ban (!) kiadott írásában a következőket olvashatjuk: „[…] attól, hogy azt mondjuk a makedóniai bolgárokra, hogy ők bolgár vagy szlávajkú görögök (ahogy ezt az újságok szokták), ők egyáltalán nem változnak meg. Csak mi csapjuk be magunkat. […] nem hogy nem fogadják el, hogy görögök, de ráadásul azt mondják magukról, hogy makedónok, s hogy makedónul (tehát szlávul) beszélnek, ami az ő nemzeti nyelvük.” (Η γλώσσα μας στα σχολεία της Μακεδονίας, Athén, 7-8. oldal). Ez az idézet világosan mutatja, hogy a mai szlávajkú „macedón” nemzet vagy etnikum – amely nem azonos Nagy Sándor makedónjaival – nem Titó találmánya, a Makedóniában élő szlávok már korábban is így nevezték magukat. Mindezzel természetesen nem kívánjuk igazolni az önelnevezés helyességét, mint ahogy vita tárgya lehet, hogy az mennyiben része egy nemzeti mítoszgyártásnak. Mindenesetre úgy gondoljuk, hogy egy olyan országban, amely elismer 13 nemzetiséget (mindenki az, aminek vallja magát), köztük a görögöt, amely ország befogadott több ezer görögországi menekültet, akik közül sokan magukat makedónnak (is) tartják, s amely országban, úgy Beloianniszban, mint a gyermekotthonokban a görög mellett az említett szláv nyelvet is tanították a gyerekeknek, nem volna ízléses tiltakozni a „macedón táncok” kifejezés ellen.

KI AKAR CENZÚRÁT? Tisztelt Szerkesztőbizottság! Az Ellinismos júniusi számában a következőket írták: „Kedves Olvasóink! Folyóiratunk legutóbbi számának hátsó borítóján jelent meg a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzatnak a nyári Balkán Tánctáborról szóló közleménye. Miután erre többen felhívták a figyelmünket, megbizonyosodtunk róla, hogy a programban egyebek között „macedón táncok” kifejezés is szerepel, amely Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó táncokra látszik utalni. A fentiekre tekintettel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke megkereste a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat

A Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat hisz a kettős, sőt hármas identitásban. Ahogy a magyar és görög identitás megfér egy személyben, úgy nem kérdőjelezzük meg senki görög érzelmeit attól, hogy más nemzetiséggel is azonosul. Úgy gondoljuk, hogy a nemzeti és vallási identitás olyan pozitív értékek, amelyek nem válhatnak gyűlölködés alapjává. Ugyanezt a közleményt megjelentetjük a Facebook-oldalunkon is: Szegedi Görögök, ahol hozzászólásokat is szívesen fogadunk.

Dr. Kosztopulosz Andreász, a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat jelenlegi, és Purosz Alexandrosz a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat korábbi elnöke

Γράμματα • Levelek

Σχολείο Χάιος Άλφρεντ

Δραστηριότητες πρώτου εξαμήνου Η ημερολογιακή χρονιά έκλεισε με ποικίλες εκδηλώσεις και δραστηριότητες για τους μαθητές ελληνικής γλώσσας του Σχολείου Χάιος Άλφρεντ στο Ζούγκλο, εμπλουτίζοντας τα μαθήματα και δίνοντας μια ευκαιρία για επαφή μεταξύ των παιδιών από διάφορες ηλικίες και τάξεις. Κάνουμε μια μικρή ανασκόπηση, αναφέροντας συνοπτικά όσα πραγματοποιηθήκαν μέχρι και τον Δεκέμβριο : ●●

Συμμετοχή μαθητών στο πρόγραμμα της εκδήλωσης για το Πολυτεχνείο με ποιήματα, κείμενα και τραγούδια που οργανώθηκε από τον Πολιτιστικό Σύλλογο στις 16 Νοεμβρίου. ●● Επίσκεψη στη σπηλιά Szemlőhegyi της Βούδας στις 22 Νοεμβρίου που περιλάμβανε ξενάγηση διάρκειας περίπου μιας ώρας στον ατμοσφαιρικό χώρο. Η εν λόγω σπηλιά - ανακαλύφθηκε το 1930, βάθους 11μέτρων και συνολικού μήκους 2χλμ.φημίζεται για την ιαντική, θεραπευτική δράση του καθαρού αέρα που βρίσκεται στο εσωτερικό της κυρίως σε βροχικές παθήσεις και άσθμα.

●●

Συμμετοχή στα 50χρονα του Σχολείου Χάιος με ποιήματα, χορό, προβολή φωτογραφιών και κουίζ (αναλυτικό άρθρο δημοσιεύτηκε στο προηγούμενο τεύχος).

●●

Επίσκεψη στο Μουσείο Παραμυθιών στις 2 Δεκεμβρίου όπου οι μαθητές των μικρότερων τάξεων είχαν την ευκαιρία να ακούσουν ένα ελληνικό παραμύθι αλλά και να συμμετέχουν διαδραστικά σε αυτό, μέσα σε ένα κυριολεκτικά φανταστικό περιβάλλον. Πέραν τούτου, αυτοσχεδίασαν φτιάχνοντας δικές τους ιστορίες, έπαιξαν και περιτριγύρισαν τον χώρο του Μουσείου που είχε μικρές γωνιές με ενδιαφέροντα πράγματα και μικρές εκπλήξεις για όσους είχαν την περιέργεια να τα ανακαλύψουν.

●●

Εκμάθηση ελληνικών παραδοσιακών χορών στο πλαίσιο του μαθήματος λαογνωσίας, από τον χοροδιδάσκαλο Φίλιππα Παπαβασιλείου. ●● Στις 5 Δεκεμβρίου τα παιδιά μπήκαν στο χριστουγεννιάτικο πνεύμα και διασκέδασαν φτιάχνοντας παραδοσιακά μελομακάρονα στο χώρο του σχολείου με τη βοήθεια και τις οδηγίες του Γαβριήλου Αργυρόπουλου, γνώστη των αυθεντικών ελληνικών συνταγών και με μεγάλη εμπειρία στο χώρο της ελληνικής παραδοσιακής κουζίνας.

●●

Χριστουγεννιάτικη παράσταση βασισμένη στο παραμύθι του Ευγένιου Τριβιζά “Η μάγισσα που μισούσε τα κάλαντα” με συμμετοχή μαθητών, εκπαιδευτικών και γονέων στις 14 Δεκεμβρίου στη Βίλλα Λίπτακ. Η φαντασία και το χιούμορ της ιστορίας σε συνδυασμό με το τραγούδι και την συνεργασία όλων των συντελεστών για την πραγματοποίηση της παράστασης, την έκαναν μια ξεχωριστή εκδήλωση.

Β.Α.

Εκπαίδευση • Oktatás

Hajós Alfréd Iskola

Az első féléves tevékenységek A zuglói Hajós Alfréd Iskola görög tagozatának tanulói sokszínű rendezvényekkel és programokkal teli naptári félévet zártak, melyek nagyban hozzájárultak nyelvtudásuk fejlesztéséhez, és amelynek során remek alkalmak nyíltak a különböző osztály- és korosztálybeli diákok megismerkedésére.

Most egy rövid összefoglaló keretében megnézzük, mi minden valósult meg decemberig.

●● November 16-án a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületében megrendezett „Műegyetemi megemlékezésen” a diákok versekkel, dalokkal és szövegekkel vettek részt. ●● Látogatást tettek a hangulatos budai Szemlőhegyi barlangban, november 22én, egy körülbelül egyórás idegenvezetés keretében. A szóban forgó barlang, melyet 1930-ban fedeztek fel, 11 méter mélyen és 2 km hosszan terül el, és arról híres, hogy a belsejében található levegő tisztaságával és jótékony hatásával segíti a légúti megbetegedések, főleg az asztma és a hörghurut kezelését. ●● A Hajós Alfréd Iskola 50 éves jubileumán versekkel, tánccal, fényképvetítéssel és kvízjátékkal vettek részt (erről részletesebben az előző lapszámban olvashattak). ●● December 2-án meglátogatták a Mesemúzeumot, ahol az alsó tagozatos tanulók meghallgathattak egy görög mesét, amelyben interaktívan részt is vehettek, mindezt egy szó szerint fantasztikus környezetben. Ezenkívül történeteket improvizáltak, játszottak és bejárták a múzeum területét, melynek kis, rejtett zugaiban érdekességek és meglepetések várták a felfedező szellemű gyerekeket. ●● A gyerekek a népismeret tantárgy keretében görög néptáncoktatáson vettek részt Papavasziliu Filipposz irányításával. ●● December 5. napja karácsonyi hangulatban telt. Az iskolában hagyományos „melomakarona” édességet készítettek Gavrilos Argiropoulos segítségével és irányításával, aki az autentikus görög receptek ismerője, és nagy tapasztalattal rendelkezik a hagyományos görög konyha világában. ●● A karácsonyi műsor Evgeniosz Trivizasz „A boszorka, aki gyűlölte a kálándákat” c. művére épült. A december 14-én, a Lipták Villában megrendezésre került előadáson diákok, tanárok és szülők is részt vettek. A történet képzeletbeli és humoros világát a dalok és a résztvevők közös munkája tette különlegessé és felejthetetlenné.

V.A.

Οι μικροί μας ηθοποιοί στο “Γάντι”

Kis színészeink és „A kesztyű” című előadás A 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola kis diákjai, a Neaniki Szkini társulat palántái „A kesztyű” címmel egy, a másság elfogadásáról szóló előadást mutattak be decemberben, egy Kőbányán megtartott hangulatos rendezvény keretében. A nézők büszkeséggel telve, vidáman nevetve kísérték figyelemmel kis „színészeinket”, akik szép színpadi megjelenésükkel és szövegüket kiválóan megtanulva egy szeretetteljes előadást varázsoltak eléjük. Mindezek persze nem sikerülhettek volna a felnőttek, vagyis Kollátosz Fotisz – aki lévén maga is színész, így megfelelően irányította a gyermekeket – és munkatársai, Caruha Krisztina és Klica Paraszkevi kemény munkája nélkül. A zenei kíséret Katona Fatime (fuvola), Kollátosz Jorgosz (klarinét) és Kollátosz Fotisz (zongora) önzetlen közreműködésével valósult meg, a díszlet Vobreczky Anna munkája. Ez volt az első, kizárólag 5 és 7 év közötti gyermekszereplőkből álló színdarab, melyet, reméljük, több is követ majd. Gratulálunk mindazoknak, akik munkájukkal segítették a darab megvalósulását, valamint köszönet az iskola vezetőségének a hathatós támogatásért.

“Το γάντι”, μια τρυφερή ιστορία για την αποδοχή του διαφορετικού, παρουσίασαν οι μικροί μαθητές του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών, το φυτώριο της Νεανικής Σκηνής, στην ζεστή γιορτή που διοργανώθηκε στο 10ο δημοτικό διαμέρισμα του Κιούμπανια τον Δεκέμβρη. Οι θεατές ευχαριστήθηκαν, γέλασαν και γέμισαν περηφάνεια για τους “μικρούς ηθοποιούς” που με όμορφη σκηνική παρουσία κι έχοντας μάθει πολύ καλά τα λόγια τους, πρόσφεραν μια γλυκιά παράσταση στο κοινό. Όλα αυτά δεν θα μπορούσαν να γίνουν βεβαίως χωρίς τη σκληρή δουλειά των “μεγάλων” και πιο συγκεκριμένα του Φώτη Κολλάτου -έχοντας σπουδάσει ο ίδιος θέατρο καθοδήγησε κατάλληλα τα παιδιά- και των συνεργατών του, Χριστίνας Τσαρούχα και Παρασκευής Κλείτσα. Συμμετείχαν μουσικά -και αφιλοκερδώς- οι Φάτιμε Κάτονα (φλάουτο), Γιώργος Κολλάτος (κλαρινέτο) και Φώτης Κολλάτος (πιάνο) και την σκηνογραφία έκανε η Άννα Βόμπρετσκη. Ήταν η πρώτη φορά που αποκλειστικά παιδιά ηλικίας 5-7 ετών παίζουν σε θεατρική παράσταση κι ελπίζουμε να υπάρξουν κι άλλες ευκαιρίες! Συγχαρητήρια σε όσους δούλεψαν για το αποτέλεσμα και στη διεύθυνση του σχολείου για την υποστήριξη του εγχειρήματος.

B.A.

V.A.

Εκπαίδευση • Oktatás

ΩΡΑ ΓΙΑ ΠΑΙΧΝΙΔΙ ΜΕ ΤΟΥΣ ΜΙΚΡΟΥΣ ΜΑΣ ΦΙΛΟΥΣ Προσπάθησε να διαβάσεις και να τραγουδήσεις :

Το φεγγαράκι Φεγγαράκι σιγανό Πλέει μες στον ουρανό Σα σκαφίδι φωτεινό. Σαν καντήλι κάθε βράδυ Δίχως άναμμα και λάδι, Φέγγει μέσα στο σκοτάδι.

ΙΣΩΣ ΣΕ ΜΕΡΙΚΟΥΣ ΑΠΟ ΕΣΑΣ ΜΙΚΡΟΥΣ ΜΑΣ ΦΙΛΟΥΣ ΦΑΝΗΚΕ ΠΟΛΥ ΕΥΚΟΛΟ… ΤΙ ΘΑ ΛΕΓΑΤΕ ΓΙΑ ΜΙΑ ΒΟΥΤΙΑ ΣΤΑ ΠΙΟ ΔΥΣΚΟΛΑ ΚΑΙ ΑΣΤΕΙΑ ΠΑΙΧΝΙΔΙΑ ;

Ήθελα να το κρατώ Σαν το τόπι μου κι αυτό, Δω κι εκεί να το πετώ. Μα ποτέ σωστό δε μένει, Μια τρανεύει, μια μικραίνει, Σαν τι τάχα να παθαίνει;

Γεώργιος Βιζυηνός

Σας άρεσε; Για περισσότερα μικρά, όμορφα και χρωματιστά ποιηματάκια και παραμυθάκια μπορείτε να ψάξετε στο Ανθολόγιο Λογοτεχνικών Κειμένων για την Α κ΄Β δημοτικού ‘’Το δελφίνι’’ του Οργανισμού Εκδόσεων Διδακτικών Βιβλίων. Διατίθεται και σε ηλεκτρονική μορφή!

Όλοι γνωρίζετε τους γλωσσοδέτες… Όσες φορές και να προσπαθήσουμε πάλι θα μπερδευτούμε, είτε είμαστε μικροί είτε είμαστε μεγάλοι ! Για προσπαθήστε λοιπόν γονείς και παιδιά να διαβάσετε τους 3 παρακάτω γλωσσοδέτες που διάλεξα για εσάς! Τι λέτε θα τα καταφέρετε; ●● Άσπρη πέτρα ξέξασπρη κι από τον ήλιο ξεξασπρότερη. ●● Πίτα σπανακόπιτα, σπανακολαδόπιτα. ●● Εκκλησούλα μολυβδοκολοπελεκητή, ποιος σε μολυβδοκολοπελεκητούσε; Ο γιος του μολυβδοκολοπελεκητή. ●● Καλημέρα καμηλάρη, καμηλάρη καλημέρα. ●● Μια πάπια, μα ποια πάπια; Μια πάπια με παπιά. ●● Κοράλι ψιλοκόραλο και ψιλοκοραλάκι. ●● Ο γιος του Ρουμπή, του Κουμπή, του ρουμποκομπολογή, βγήκε να ρουμπέψει, να κουμπέψει, να ρουμποκομπολογέψει, και τον πιάσαν οι ρουμπήδες, οι κουμπήδες, οι ρουμποκομπολογήδες. ●● Ο παπάς ο παχύς, έφαγε παχιά φακή. Γιατί παπά παχύ έφαγες παχιά φακή; ●● Ο τζίτζιρας ο μίτζιρας ο τζιτζιμιτζιχότζιρας, ανέβηκε στη τζιτζιριά στη μιτζιριά στη τζιτζιμιτζιχοτζιριά, να κόψει τζίτζιρα μίτζιρα τζιτζιμιτζιχότζιρα. Σας άρεσαν ; Για περισσότερους γλωσσοδέτες σαν και αυτούς μπορείτε να επισκεφθείτε την ιστοσελίδα: http://el.wikiquote.org/wiki/%CE%93%CE%BB %CF%89%CF%83%CF%83%CE%BF%CE% B4%CE%AD%CF%84%CE%B5%CF%82 όπου θα μπορέσετε να διαβάσετε άφθονους ελληνικούς γλωσσοδέτες αλλά ταυτόχρονα να τους ακούσετε !

ΠΙΠΙΤΣΟΥΛΗ ΣΟΦΙΑ

Σκονάκι • Puska

Ήξερες ότι… Tudtad-e, hogy… ●● η Ελλάδα έχει την ίδια περίπου έκταση με την πολιτεία Αλαμπάμα των Ηνωμένων Πολιτειών; Ενώ η Ελλάδα έχει 10 εκατομμύρια κατοίκους, η αμερικάνικη πολιτεία μόνο 4,5 εκατομμύρια. ●● πάνω από 16 εκατομμύρια επισκέπτες επιλέγουν για προορισμό τους την Ελλάδα ετησίως, περισότεροι κι από τον πληθυσμό της χώρας; Ο τουρισμός ανέρχεται στα 16% του ΑΕΠ.

●● Görögország területe nagyjából megegyezik az amerikai Alabama államéval? Még Hellászban mintegy 10 millióan élnek, a hasonló nagyságú USA-beli államra „mindössze” 4,5 millió ember jut. ●● évente több, mint 16 millió ember választja utazási célpontjául az országot? Ez több, mint Görögország teljes lakossága. A turizmus egyébiránt a GDP 16%-át teszi ki. ●● a görög nyelvet több, mint 3000 éve beszélik? Ezzel Európa egyik legrégebb óta használatos nyelveként tartják számon.

●● τα ελληνικά μιλιούνται πάνω από 3000 χρόνια; Ανήκουν στις παλιότερες ευρωπαϊκές γλώσσες που χρησιμοποιούνται ακόμα και σήμερα. ●● η Ελλάδα είναι η τρίτη μεγαλύτερη ελαιοπαραγωγός χώρα στον κόσμο; Από την αρχαιότητα καλλιεργούνται οι ελιές, μερικά φυτά βγάζουν καρπούς από το 13ο αιώνα έως και σήμερα. ●● σύμφωνα με αρχαία ελληνική παράδοση ο Θεός έπλασε τις χώρες με ένα κόσκινο; Τις πέτρες που έμειναν τελικά τις πέταξε πίσω από την πλάτη του, δημιουργώντας έτσι την Ελλάδα. ●● η χώρα διαθέτει πάνω από 2000 νησιά και κατοικούνται μόνο 170; Το 40% του πληθυσμού ζει στην πρωτεύουσα. ●● στην Ελλάδα έχει περισσότερες από 250 ηλιόλουστες ημέρες;

●● ο πατέρας του πασίγνωστου τραγουδιστή George Michael ήταν Κύπριος πολίτης; Το αρχικό όνομα του πρώην μέλους του σχήματος Wham είναι Γεώργιος Κυριάκος Παναγιώτου. ●● στην χώρα είναι υποχρεωτική η στρατιωτική θητεία; Διαρκεί 12 με 18 μήνες. ●● οι Έλληνες προτιμούν την χρήση του μπλε χρώματος στα κτίρια; Σύμφωνα με την αρχαία παράδοση αποτρέπει το κακό.

Katalin Miliosz

●● a Görögország a Föld harmadik legtöbb olívát termesztő állama? Már az ókor óta magasodnak itt az olívafák, némelyik még a 13. századból származik, és máig ontja termését. ●● egy görög legenda úgy tartja, hogy mikor Isten a világot teremtette, egy szitán át osztotta el a földet? Miután minden országnak jutott, a fennakadt köveket átdobta a válla felett, és így keletkezett Görögország.

●● több, mint 2000 sziget tartozik az országhoz, melyekből mindössze 170 lakott? A lakosság 40%-a a fővárosban él. ●● Görögországban a napsütéses napok száma több, mint 250? ●● a világhírű énekes, George Michael édesapja ciprusi állampolgár volt? Az egykori Wham! együttes frontemberének eredeti neve Georgios Kyriakos Panayiotou. ●● az országban kötelező a sorkatonaság? Ennek ideje 12 vagy akár 18 hónap is lehet. ●● a görögök előszeretettel használják épületeiken a kék színt? Egy ókori hit szerint ez távol tartja a gonoszt.

Miliosz Katalin

Ενδιαφέροντα • Érdekességek

Όλυμπος Καρπάθου

γράφει η Κάταλιν Μήλιος

Ένα ξεχωριστό μέρος για όσους ψάχνουν το διαφορετικό

Οι περισσότεροι όταν σκέφτονται την Ελλάδα, φαντάζονται γαλάζια θάλασσα, εκτυφλωτικά άσπρα σπίτια και αρχαία μνημεία με ιστορία χιλιάδων χρόνων. Αυτά δεν έγιναν τυχαία το σήμα κατατεθέν της χώρας καθώς εκατομμύρια τουρίστες ταξιδεύουν από μακριά κάθε χρόνο για να περάσουν τις διακοπές τους εκεί. Στον σύγχρονο κόσμο μας οι αποστάσεις έχουν μειωθεί, οι μεγάλες πόλεις είναι γεμάτες από τουρίστες, οι δημοφιλείς προορισμοί είναι προσβάσιμοι απλά και φθηνά, όλο και περισσότεροι αναζητούν τα πιο ήσυχα μέρη χωρίς πολλή κίνηση και θόρυβο. Όσοι άνθρωποι, τόσες προτιμήσεις. Ευτυχώς όλοι μπορούν να βρουν την κατάλληλη στον καθένα κρυφή – ακόμη – γωνιά που μπορούν να χαλαρώσουν εντελώς, ξεφεύγοντας από την καθημερινή ρουτίνα. Ας δούμε τώρα μία από αυτές: θα ανακαλύψουμε την Όλυμπο, ένα ωραιότατο σημείο της Καρπάθου! Η Κάρπαθος ανήκει στο νησιωτικό σύμπλεγμα Δωδεκανήσων και δεν είναι ακόμα τόσο γνωστή στους τουρίστες. Συγκρίνοντάς την ως προς την κίνηση με τα μεγαλύτερα και «επώνυμα» νησιά, εδώ τα αεροπλάνα κυκλοφορούν πιο σπάνια, γι’ αυτό ο αριθμός των τουριστών είναι σχετικά χαμηλός. Αυτό όμως δεν σημαίνει ότι είναι βαρετή ή μονότονη. Αν κάνουμε μια εκδρομή περισσότερων ημερών θα γυρίσουμε εύκολα και χαλαρά την Κάρπαθο. Μπορούμε να ανακαλύψουμε και σωστά διαμάντια ανάμεσα στα πανέμορφα τοπία. Ένα από αυτά είναι το χωριό της Ολύμπου. Ο οικισμός αυτός ονομάστηκε από το ιερό ελληνικό βουνό και απλώνεται σε γραφικό περιβάλλον, βόρεια της κορυφής του βουνού, σ΄ένα σημείο στρατηγικής σημασίας που είναι σχεδόν απρόσιτο. Χάρη σ’ αυτό κατέφερε να διατηρήσει τον ξεχωριστό του πολιτισμό για πολλούς αιώνες. Οι πρώτοι κάτοικοι ήταν Έλληνες οι οποίοι κατέφυγαν στα βουνά από τα παραθαλάσσια

Χωρίς σύνορα • Határtalanul

χωριά λόγω των Αράβων και Σύρων πειρατών τον 6ο αιώνα. Στην περιοχή, η οποία αρχικά φάνηκε έρημη, βρήκαν δροσερές πηγές και απόκρημνες, κατάφυτες κοιλάδες, κατάλληλες για γεωργία. Επιπλέον η κορυφή εξασφάλιζε θέα προς τη θάλασσα και τον επερχόμενο εχθρό. Η γύρω περιοχή γνώρισε μεγάλη ανάπτυξη, η Όλυμπος όμως παρέμεινε απρόσιτη για αιώνες. Δεν οδηγούσαν δρόμοι εδώ, ήταν πραγματική πρόκληση να σκαρφαλώσεις στο ύψωμα. Παρ΄ όλα αυτά αποτελούσε γεωργικό κέντρο που προμήθευε με τρόφιμα όλο το νησί. Στις πλαγιές έβοσκαν κατσίκια, οι ντόπιοι καλλιεργούσαν σιτάρι, κριθάρι, ελιές και σταφύλια και χτίστηκαν πάνω από 75 ανεμόμυλοι. Γνωρίζοντας τα παραπάνω δεν είνα τυχαίο πως ο πολιτισμός του χωριού παρέμεινε ανεπηρέαστος και σήμερα λειτουργεί ως ένα πραγματικό ζωντανό μουσείο. Οι γλωσσολόγοι εντόπισαν δωρικής προέλευσης λέξεις στην ντοπιολαλιά, ενώ οι καλοφαγάδες γλείφουν τα δάχτυλά τους με τα τοπικά τυριά, ψωμιά και γλυκά. Οι γυναίκες είναι ντυμένες στις πανέμορφες, κεντημένες παραδοσιακές φορεσιές και με μπότες από δέρμα γίδας. Το χωριό μοιάζει με σκηνικό ταινίας, και είναι δύσκολο στις μέρες μας να φανταστεί κανείς το πώς χωράνε οι κάτοικοι στα μικροσκοπικά αυτά σπίτια με ένα μοναδικό δωμάτιο. Χάρη στην απομόνωσή της, η Όλυμπος μπόρεσε να διαφυλάξει τα ήθη και τα έθιμά της, χωρίς να δεχτεί εξωτερικές επιδράσεις. Ωστόσο η μεγαλύτερη πηγή εσόδων για τους κατοίκους είναι εκείνοι οι λίγοι τουρίστες, που μπαίνουν στον κόπο να εξερευνήσουν το νησί. Τα καλοκαίρια είναι πιο εύκολη η πρόσβαση με τα καθημερινά δρομολόγια πλοίων από το κοντινό λιμάνι και τα λεωφορεία που μας πάνε ψηλά μέχρι το χωριουδάκι. Οι κακές γλώσσες λένε πως οι ζωντανές παραδόσεις είναι μόνο για τους τουρίστες και ότι ο οικισμός λειτουργεί ως ένα είδους λούνα παρκ. Αυτό όμως γρήγορα μπορούμε να το διαψεύσουμε. Να επισκεφτούμε το χωριό μετά την τουριστική σεζόν, να απολαύσουμε τον δρόμο που οδηγεί εκεί, που είναι σκληρός και γεμάτος λακούβες μεν, αλλά έχει θαυμάσια θέα. Χωρίς το πλήθος των επισκεπτών, στην Όλυμπο η μέρες περνάνε ήσυχα. Στους δρόμους δεν βρίσκεις ντόπιους να πουλάνε διάφορα είδη ούτε εστιάτορες που διαφημίζουν το κατάστημά τους. Ο ξένος διαβάτης περνώντας από τα σοκάκια μπορεί να παρατηρεί σιωπηλά τις γυναίκες που ψήνουν τα ψωμιά, τους άντρες που σκαλίζουν διάφορα πράγματα και τους γείτονες που συζητούν στην χαρακτηριστική τοπική διάλεκτο. Τότε ίσως θα αισθανθεί ο περιηγητής – με τους ανεμόμυλους από πίσω του και το απέραντο του Αιγαίου από μπροστά – ότι βρίσκεται σε ένα ξεχωριστό μέρος, επειδή στον σημερινό συρρικνωμένο κόσμο υπάρχουν ελάχιστα μόνο σημεία σαν την Όλυμπο. Αξίζει να επισκεφτούμε τον θησαυρό αυτό όσο ακόμα μπορούμε. (μτφ. Β.Στεφόπουλος)

Karpathoszi Olimposz

Miliosz Katalin írása

Különleges hely azoknak, akik valami mást keresnek

A legtöbben, ha Görögországra gondolnak, égszínkék tengert, napfényt, vakítóan fehér házakat, több ezer éves ókori emlékeket vizualizálnak. Nem véletlenül lettek ezek az ország védjegyei, hiszen messze földről utaznak ide évente turisták milliói, hogy nyári vakációjukat Hellászban töltsék. Mindamellett, hogy a modern világban a távolságok lecsökkentek, a nagyvárosok hemzsegnek a turistáktól, a népszerű úti célok egyszerűen és olcsón megközelíthetőek, egyre nagyobb a kereslet a nyugodtabb, kevésbé zajos és forgalmas desztinációk iránt. Hiszen ahány ember, annyi igény. Szerencsére ők is megtalálhatják a számukra megfelelőt, a világ egy-egy – még – rejtett pontját, ahol a mindennapi rohanás elől elbújva teljesen kikapcsolódhatnak. Lássunk hát most egy ilyet, fedezzük fel a Karpathosz sziget egy gyönyörű zugát, Olimposzt! A Dodekániszosz-szigetcsoporthoz tartozó Karpathosz nevű földdarabka még nem számít teljesen nyitott könyvnek a turisták előtt. A nagyobb, ismertebb szigetek zsúfoltságához képest errefelé ritkábbak a sorozatban fel- és leszálló repülők, így többé-kevésbé mentes a turistaáradattól. Ez azonban korántsem vetít előre unalmat és egyhangúságot. Több napos túra esetén Karpathosz szigete könnyedén és kényelmesen bejárható. A szebbnél szebb tájak között igazi ékszerdobozokat fedezhetünk fel. Az egyik ilyen közülük Olimposz falvacskája. A hellén szent hegy nevét viselő kis település festői környezetben, a hegy tetején, stratégiailag hangsúlyos területen fekszik. Éppen ennek az elhelyezkedésnek köszönhetően sikerült megőriznie több száz éves, sajátos kultúráját. A szinte megközelíthetetlennek tűnő északi csücsökben meghúzódó Olimposz első lakói a sziget tengerpartjáról az arab és szír kalózok elől a hegyekbe menekülő görögök voltak a réges-régi 6. században. Az elsőre kietlennek tűnő vidéken friss forrásokat, teraszos földművelésre alkalmas meredek és buja völgyeket találtak, valamint nem utolsó sorban a hegycsúcs tökéletes kilátást biztosított a tengerre, így a közelgő ellenségre is. Az idők során a terület fejlődésével Olimposz továbbra is elszigetelt maradt, ide nem vezetett út, igazi kihívás volt felkapaszkodni a magaslatra. Ennek ellenére valóságos mezőgazdasági központtá nőtte ki magát, egy időben az egész földdarabka élelmiszerellátója volt. A lejtőn kecskék legelésztek, az itt élők búzát, árpát, olivát, szőlőt termesztetek, és több, mint 75 szélmalmot építettek. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az itteni kultúra megőrizte egyediségét, és ma már egy valóságos élő múzeumként funkcionál. A néprajztudósok a lakók szavaiban ókori dór dialektust véltek felfedezni. Az ínyencek mind a tíz ujjukat megnyalják az itt elkészített kenyér, sajt és édességek után. A nők és asszonyok gyönyörű népviseletükkel őrzik hagyományaikat, csodaszép hímzésekkel tarkított ruhákat és kecskebőrből készített csizmát hordanak. A település apró házacskáival olyan, mintha csak egy filmforgatás kedvéért építették volna fel őket. A modern berendezésekhez szokott embernek nehezen elképzelhető, hogyan férnek el az itt élők azokban a mindössze egy parányi szobából álló házacskákban.

Χωρίς σύνορα • Határtalanul

Az ilyen nagyfokú elszigeteltségnek köszönhetően őrizhette meg Olimposz régi hagyományait és szokásait, hiszen az évszázadok során szinte semmilyen külső behatás nem érte. Mégis, a helyiek egyik legnagyobb bevétele az idetévedt turistákból fakad, azon kevesekből, akik veszik az időt és a fáradtságot, hogy felfedező útra induljanak. Nyaranta könnyebben megközelíthető a vidék; ilyenkor minden nap hajó viszi a kirándulókat egy közeli kikötőhöz, ahonnan busz szállítja őket a kanyargós utakon egészen a falvacskáig. Természetesen a rossz nyelvek szerint az itt szemmel láthatóan élő tradíciók csak a közönségnek szólnak, a település csak egy szórakoztató parkként szolgál. Ennek azonban könnyen a végére járhatunk. Időzzünk itt, amikor a turistacsoportok már elmentek, vagy látogassunk el ide szezonon kívül! Élvezzük az ide vezető kemény, kikövezetlen, de gyönyörű kilátással – és mély gödrökkel - tarkított utat! A vendégek hada nélkül Olimposz csendesen tölti mindennapjait. Nem botlik az ember útonútfélen portékáját kínáló helyi lakosba vagy ételét reklámozó vendéglátósba. Ilyenkor csendes megfigyelő lehet a messze földről érkező; a szűk kis utcácskákban sétálva a szabadban kenyeret sütő asszonyokkal találkozhat, a házak előtt férfiak farigcsálnak, a szomszédok pedig jellegzetes dialektusban pletykálnak. Talán ekkor érzi egy vándor, így, háta mögött a szélmalmokkal, előtte a végtelennek tűnő Égeitengerrel, hogy nagyon különleges helyen van, hiszen ebben az egyre zsugorodó világban igazán kevés olyan hely van, mint Olimposz. Megéri megnézni a világ ezen csodáját, amíg tehetjük.

Χωρίς σύνορα • Határtalanul

Νοσοκομείο Πάγιορ

γράφει ο Θανάσης Ζιανός

Η περίθαλψη τραυματιών του Εμφυλίου στο κέντρο της Βουδαπέστης τα έτη 1948-1950

Δημοκρατιών της Ευρώπης και της Σοβιετικής Ένωσης που εκδηλώθηκε ποικιλοτρόπως. Μία από αυτές τις χώρες ήταν και η Λ.Δ. της Ουγγαρίας. Ήδη γράφτηκαν αρκετά σε βιβλία και άρθρα για την μεγάλη προσφορά του ουγγρικού λαού απέναντι στον αγωνιζόμενο λαό μας. Σε τούτο το γραπτό μου θα αναφερθώ στην παραχώρηση από το ουγγρικό κράτος ολόκληρου σύγχρονου, για τα μέτρα της εποχής, νοσοκομείου μαζί με πλήρες προσωπικό, στους Έλληνες τραυματίες της ΕΑ και του ΔΣΕ. Το τετραόροφο νοσοκομείο ονομαζόταν Πάγιορ ( Pajor) και βρίσκεται σχεδόν στο κέντρο της Βουδαπέστης, στην οδό Βας αρ. 17 του 8ου διαμερίσματος. Κτίστηκε το 1907-1908 σε σχέδια του αρχιτέκτονα Hültl Dezső σε εκλεκτικό στυλ και οικοδομήθηκε από τον Πάγιορ Σάντορ. Ήταν ένα από τα καλύτερα νοσοκομεία με σύγχρονες εγκαταστάσεις και ιατρικά μέσα, πολύ καλό προσωπικό και νοσοκόμες. Είχε εσωτερική αυλή, μια μεγάλη λέσχη, μαγειρεία, εστιατόριο, υπόγεια δωμάτια εξοπλισμένα με μηχανήματα όπου γίνονταν οι ιατρικές εξετάσεις. Εκεί νοσηλεύτηκαν αρκετές εκατοντάδες μαχητές και μαχήτριες του ΔΣΕ από τις αρχές του 1948 ως το τέλος του 1950.

Η ζωή στο νοσοκομείο Πάγιορ Ιστορικό Φέτος έκλεισαν 70 χρόνια από την απελευθέρωση της πατρίδας μας και 65 χρόνια από τη λήξη του Εμφυλίου Πολέμου. Η πατρίδα και ο λαός μας πλήρωσε μεγάλο φόρο τιμής αγωνιζόμενος για την λευτεριά, την ανεξαρτησία και τη δημοκρατία του τόπου μας στη δεκαετία 1940-1950. Σε 405.000 υπολογίζονται οι απώλειες του λαού μας στην κατοχή που έπεσαν νεκροί, αιχμαλωτίστηκαν, εξοντώθηκαν στα χιτλερικά κάτεργα, οι 260.000 πέθαναν από την πείνα. Στον εμφύλιο πόλεμο που επέβαλαν οι αγγλοαμερικάνοι ιμπεριαλιστές με την αντιδραστική δοσίλογη δεξιά στο λαό μας προξένησαν φοβερές καταστροφές στον ελληνικό λαό. Νεκροί 154.000. Ξεσπιτωμένοι αγρότες 800.000. Καταστράφηκαν χιλιάδες σπίτια, αγροτικά νοικοκυριά, σχολεία, οδικές και σιδηροδρομικές γέφυρες, εργοστάσια και νοσοκομεία. Οι απώλειες του κυβερνητικού στρατού, σύμφωνα με στοιχεία του ΓΕΣ, ήταν: 15.969 νεκροί, 37.557 τραυματίες και 2001 οι αγνοούμενοι. Συνολικά 55.527 άνδρες. Στην πραγματικότητα οι αριθμοί ήταν πολύ μεγαλύτεροι. Οι απώλειες του ΔΣΕ υπολογίζονται περίπου σε 30.000 νεκρούς, τραυματίες και αγνοούμενους. Στον άνισο αυτό αγώνα θα υπήρχαν ακόμη περισσότερες απώλειες αγωνιστών, αν δεν υπήρχε η βοήθεια και αλληλεγγύη των λαών των πρώην Λαϊκών

Τί να πρωτογράψει κανείς για τη ζωή μας στο Πάγιορ. Είμασταν εκατοντάδες Έλληνες τραυματίες όλων των κατηγοριών, αόματοι, κωφοί, με αναπηρίες, με σπασμένα μέλη και κάθε λογής τραύματα. Συγκινητικό το θέαμα με το δράμα που αντίκρυζες, ωστόσο και κει η ζωή ήταν οργανωμένη. Εκείνοι στους οποίους είχε αποκατασταθεί κάπως καλύτερα η υγεία τους, βοηθούσαν όπως μπορούσαν τους υπόλοιπους βαριά τραυματίες. Υπήρχε επιτροπή Ελλήνων αποτελούμενη από αξιωματικούς και πολιτικούς επιτρόπους του ΔΣΕ που συνεργαζόντουσαν με τους Ούγγρους προσπαθώντας να λύσουν όλα τα επιμέρους προβλήματα. Εκτός των Ούγγρων γιατρών, για ένα διάστημα εργάστηκαν και δικοί μας φημισμένοι γιατροί όπως ο Πέτρος Κόκκαλης, ο Γιώργης Τζαμαλούκας κ.α. Σε κάθε όροφο υπήρχε ένας υπεύθυνος τοποθετημένος από την επιτροπή καθώς και ομαδάρχες ανά ένα ή δύο δωμάτια. Εγώ ήμουν υπεύθυνος στον 2ο όροφο που βρίσκονταν όσοι είχαν χάσει την όρασή τους και ασθενείς με ελαφρύτερα τραύματα στα μάτια. Κάθε μέρα μιλούσα μαζί τους και τυχόν παράπονα ή προβλήματα που παρουσιάζονταν, τα μετέφερα στο γραφείο της επιτροπής της οποίας υπεύθυνος ήταν ο σ.Μαρινέλης Μαρίνος, βαριά ανάπηρος κι ο ίδιος. Θυμάμαι, ανάμεσα στους δεκάδες αόματους, υπήρχε και μια ψηλή, όμορφη ηπειρώτισσα, η Περιστέρα, την οποία βοηθούσα πολλές φορές ν’ανεβούμε την σκάλα που έβγαζε στην ταράτσα του νοσοκομείου για λίγο καθαρό αέρα και ήλιο. Ήταν μια αξιόλογη κοπέλα, 18 ετών, πολύ θαρραλέα, και αισιόδοξη. Αργότερα μετακόμισε στην πρ.Τσεχοσλοβακία απ’ ότι πληροφορηθήκαμε. Καθώς περνούσε ο καιρός, όλο και δυναμώναμε σωματικά και ψυχικά. Η ζωή συνεχιζόταν εκεί με συνελεύσεις, διαλέξεις και διάφορους διαγωνισμούς, την εφημερίδα τοίχου που γεμίζαμε με διάφορα χειρόγραφα άρθρα όπως αφηγήσεις των αγώνων μας και άλλα. Κάθε Σάββατο οργανώναμε χοροεσπερίδες με ελληνική μουσική και τραγούδια. Αρχές του 1950 άρχισαν

Μνήμη • Emlék

και οι πρώτοι γάμοι μες το νοσοκομείο. Η τελετή ήταν απλή, οι ενδιαφερόμενοι κατέθεταν αντίστοιχη αίτηση με δύο μάρτυρες και λάμβαναν ένα πιστοποιητικό πολιτικού γάμου το οποίο και υπέγραφαν.

Το πρώτο μικτό ζευγάρι της δεύτερης διασποράς των Ελλήνων στην Ουγγαρία

μικτό ζευγάρι της δεύτερης διασποράς των Ελλήνων στην Ουγγαρία. Ζήσαμε 27 χρόνια μαζί, ευτυχισμένα και αρμονικά. Αποκτήσαμε δύο παιδιά, τον Λάζαρο και τον Νίκο, οι οποίοι πρόκοψαν κι έγιναν χρήσιμοι άνθρωποι. Τέλειωσαν σχολές και δημιούργησαν οικογένειες, καμαρώνω και χαίρομαι τα 5 εγγόνια και δύο δισέγγονά μας. -Τώρα πώς ζεις, ποιος σε φροντίζει; Ευτυχώς μπορώ ακόμη και αυτοσυντηρούμε, με λίγη δυσκολία. Φυσικά με βοηθούν και τα παιδιά μου. Ζω μόνη με τις παλιές αναμνήσεις. Με ενδιαφέρει όμως και η πολιτική και οικονομική κατάσταση της χώρας μας καθώς και η τύχη του ελληνισμού της Ουγγαρίας. Ο μεγαλύτερος γιος μου, ο Λάζαρος ασχολείται εδώ και χρόνια με τους Έλληνες στην Οβούδα, είναι πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελληνικής Εθνικότητας του 3ου διαμερίσματος, γεγονός που με χαροποιεί ιδιαίτερα. Και ο άλλος γιος μου ο Νίκος έχει επαφή με τους Έλληνες όντως υπεύθυνος σε τουριστικό γραφείο. -Αγαπητή Ζουζάννα σ’ευχαριστώ για την κουβέντα μας, εύχομαι καλή υγεία! Κι εγώ σας ευχαριστώ που με θυμηθήκατε και με επισκεφτήκατε. Πάντως εκείνα τα χρόνια δεν πρόκειται να τα ξεχάσουμε ποτέ.

Επίλογος Η πρώτη Ουγγαρέζα που παντρεύτηκε με Έλληνα πολιτικό πρόσφυγα είναι η κ.Ζουζάννα Δημοπούλου την οποία και συνάντησα, μιλάει αρκετά καλά την ελληνική γλώσσα, με δέχτηκε καλόκαρδα στο σπίτι της και με ευχαρίστηση απάντησε στις ερωτήσεις μου. -Αγαπητή Ζουζάννα, πες μας λίγα λόγια για το νοσοκομείο Πάγιορ, πότε και πώς βρέθηκες εκεί ανάμεσα στους Έλληνες τραυματίες; Γεννήθηκα το 1930 στην πόλη Κάλοτσα. Εκεί εργάστηκα στο τοπικό νοσοκομείο ως νοσοκόμα. Το 1946, πολύ νεαρή, έγινα μέλος του Κ.Κ.ΟΥ., και το κόμμα με τοποθέτησε στο νοσοκομείο Πάγιορ για να προσφέρω τις υπηρεσίες μου αλλά και να συνεχίσω τις σπουδές μου που ήδη είχα αρχίσει σε ανώτερη σχολή τροφίμων στην πρωτεύουσα. Εργαζόμουν στην κουζίνα. Πέρασα λίγο δύσκολα στην αρχή μα δούλευα με ευχαρίστηση γιατί πρόσφερα χρήσιμες υπηρεσίες στους ανθρώπους και στον αγώνα του ελληνικού λαού. Εκεί δούλεψα ως το τέλος του 1950. Μετά οι Έλληνες μεταφέρθηκαν στο Ντόχανγκιαρ, στο Ελληνικό χωριό, σε Κολέγια και αλλού. -Τί άλλο θυμάσαι από το Πάγιορ;

Απ’ ότι γνωρίζω, για το νοσοκομείο Πάγιορ και την τεράστια αυτή προσφορά του ουγγρικού λαού που έσωσε πολλούς αγωνιστές, μαχητές και μαχήτριες του ΔΣΕ από βέβαιο θάνατο, δεν γράψαμε σχεδόν τίποτε στον ελληνικό τύπο. Καιρός είναι να εκπληρώσουμε αυτή την υποχρέωσή μας. Αυτό ας το λάβουν υπόψη τους οι οργανώσεις μας, όπως οι Αυτοδιοικήσεις Βουδαπέστης, 8ου διαμερίσματος, Πανουγγρική και προπάντων το Ινστιτούτο Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας. Λογικό είναι να τοποθετηθεί και στο κτίριο αυτό μια αναμνηστική πλάκα. Εμείς, όσοι ακόμα ζούμε και βρεθήκαμε σ’αυτό το νοσοκομείο, είμαστε διατεθειμένοι να συμβάλουμε σε αυτό το έργο. Σήμερα σε αυτό το κτίριο που λειτουργούσε το νοσοκομείο Πάγιορ στεγάζεται το Semmelweis Egyetem Egészségtudomány Kar και το Magyar Gyógytornászok Társasága.

Υπήρχε μεγάλη πολιτιστική κίνηση, απολάμβανα τις χοροεσπερίδες που γίνονταν κάθε Σάββατο και όπου έμαθα να χορεύω τους ελληνικούς χορούς. -Με τον Τρύφωνα, τον σύζυγό σου, πώς γνωριστήκατε; Ο Τρύφωνας Δημόπουλος ήταν μέλος της επιτροπής επισιτισμού του νοσοκομείου και ερχόταν τακτικά στην κουζίνα. Ήταν πολύ ωραίος άνδρας, ψηλός, μελαχρινός και κομψός, με σγουρά μαλλιά και μαύρο μουστάκι. Ερωτευτήκαμε με την πρώτη ματιά και παντρευτήκαμε το 1950. Απ’ όσο ξέρω είμασταν το πρώτο

Μνήμη • Emlék

A Pajor Szanatórium

Zianos Thanasis írása

Görög polgárháborús sérültek ellátása Budapest központjában, 1948 és 1950 között. Történelmi háttér

Idén már 70 éve annak, hogy Görögország felszabadult, és 65 év telt el a polgárháború vége óta. Az 1940-50 közötti időszakban a szabadságért, függetlenségért és demokráciáért vívott harcban szülőhazánk és népünk nagy árat fizetett. A megszállás éveiben a hitleri gépezet áldozatainak száma 405.000 megölt, rabságba taszított vagy kivégzett ember, akik közül 260 ezren haltak éhhalált. A polgárháború, melyet az angol-amerikai imperialisták kényszerítettek rá népünkre a reakcionista, kollaboráns jobboldal segítségével, hatalmas károkat okozott a görög nemzetnek. Halottak: 154.000. Földönfutóvá vált parasztok: 800.000. Házak, parasztgazdaságok, iskolák, hidak, gyárak és kórházak ezrei pusztultak el, körülbelül másfél millió állat veszett kárba. A Görög Hadsereg adatai alapján a kormányhadsereg vesztesége 15.969 halott, 37.557 sebesült és 2.001 eltűnt volt, összesen 55.527 férfi. A valóságban ezek a számok sokkal nagyobbak. A Görög Demokratikus Hadsereg vesztesége körülbelül 30.000 halottra, sebesültre és eltűntre tehető. Ebben az egyenlőtlen küzdelemben a demokratikus oldal veszteségei sokkal nagyobbak lettek volna a Szovjetunió és Európa volt népi demokráciáinak szolidaritása és sokrétű segítsége nélkül. Utóbbiak közül való a Magyar Népköztársaság is. Számtalan könyv és cikk számolt már be arról a mérhetetlen segítségről, melyet a magyar nemzet nyújtott népünk felé. Jelen írásomban arról a hatalmas, és akkori léptékkel mérve modern kórházról számolok be, melyet – teljes személyzetével együtt – a Magyar Állam biztosított a Görög Demokratikus Hadsereg és a Nemzeti Ellenállás sebesültjei számára. A négyemeletes, akkori nevén Dr. Pajor Szanatórium Budapest központi részén, a VIII. kerület, Vas utca 17. szám alatt található. A Szanatóriumot 1907 és 1908 között, Hültl Dezső tervei alapján, eklektikus stílusban építtette Dr. Pajor Sándor. Modern orvosi berendezéseivel és kiváló személyzetével az egyik legjobb kórháznak számított. Belső udvarral, nagy közös helyiséggel, konyhával, étkezővel és jól felszerelt alagsori termekkel rendelkezett, melyekben az orvosi vizsgálatok zajlottak. Az 1948-as év elejétől egészen 1950 végéig a GDH több száz férfi és női sérültje lábadozott itt.

Élet a Pajor Szanatóriumban Hol is kezdjem? Több százan voltunk ott görög sebesültek, mindenféle sérüléssel, amit csak el lehet képzelni: voltak, akik megvakultak, megsüketültek, sokan megrokkantak vagy törött tagokkal érkeztek. Drámai és megható volt ez a látvány, az élet viszont ott is egyfajta rendszerben folyt. Azok, akik egészségüket

valamelyest visszanyerték, segítettek, ahogy csak tudtak a többi, súlyos sérültnek. A görög bizottság, amelynek a GDH tisztjei és politikai megbízottjai voltak a tagjai, a magyarokkal szoros együttműködésben próbálta megoldani a felmerülő problémákat. A magyar orvosokon kívül egy ideig híres honfitársaink is gyógyítottak ott, mint Petrosz Kokkalisz, Jorgosz Dzamalukasz és mások. Minden emeleten volt egy-egy, a bizottság által kijelölt felelős személy, valamint egy- vagy kétszobánként csoportvezetők. Én a második emeletért feleltem, ahol a látásukat vesztett és a könnyebb szemsérülést elszenvedett ápoltakat kezelték. Minden nap beszélgettem velük, az esetlegesen felmerülő problémákat és panaszokat pedig a bizottsághoz továbbítottam, melynek irodavezetője Marinosz Marinelisz bajtárs volt, maga is súlyos sérült. Emlékszem, a vakok tucatjai között volt egy magas, gyönyörű ipiroszi lány, Perisztera, akinek sokszor segítettem felmenni a lépcsőn, hogy a kórház teraszán egy kis friss levegőhöz és napfényhez jusson. Kivételes személyiség volt, 18 éves, igen bátor és optimista. Mint azt később megtudtuk, a volt Csehszlovákiába költözött. Telt-múlt az idő, testileg és lelkileg is egyre jobb erőre kaptunk. Az élet tovább folyt, értekezletek, előadások és különféle versenyek követték egymást, a faliújságot pedig kézzel írott háborús történeteinkkel, emlékeinkkel és egyéb irományainkkal függesztettük tele. Minden szombaton görög zenés, táncos esteket szerveztünk. Az első kórházi esküvőkre 1950-től került sor. A rituálé egyszerű volt, a felek egy-egy kérvényt nyújtottak be két tanú jelenlétében, ami után megkapták és aláírták a polgári házassági anyakönyvi kivonatot.

Az első vegyesházasság a második magyarországi görög diaszpóra életében

Az első magyar nő, aki görög politikai menekülthöz ment hozzá, Dimopulu Zsuzsanna volt, akivel magam is találkoztam. Elég jól beszél görögül, nagy szeretettel fogadott lakásában, és szívesen válaszolt kérdéseimre. -Kedves Zsuzsanna, mesélj egy kicsit a Pajor Szanatóriumról. Hogy és miként kerültél a görög sebesültek közé? Kalocsán születtem 1930-ban. A helyi kórházban dolgoztam nővérként. Nagyon fiatalon, 1946-ban a Munkáspárt tagja lettem, mely a Pajor kórházba helyezett át, egyrészt, hogy ápolóként tovább dolgozzam, másrészt pedig, hogy felsőfokú élelmiszeripari tanulmányaimat Budapesten folytathassam. A konyhán dolgoztam. Eleinte kicsit nehezen boldogultam, de örömmel dolgoztam, tudván, hogy hasznos szolgálatot teszek a görög embereknek és a harcuknak. Egészen 1950 végéig dolgoztam ott, azután a görögöket átköltöztették a Dohánygyárba, a görög faluba, kollégiumokba és más helyekre. -Mi másra emlékszel még a Pajorból? Nagyon mozgalmas volt a kulturális élet, élveztem a szombati táncesteket is, ahol én is megtanultam a görög táncokat. - Hogyan ismerkedtél meg Trifonasszal, a férjeddel? Trifonasz Dimopulosz a kórházban az étkeztetési bizottság tagja volt, és rendszeresen járt a konyhában. Nagyon szép férfi volt, kreol és elegáns, magas, göndör hajú, fekete bajuszt viselt. Első látásra egymásba szerettünk, 1950-ben pedig össze is házasodtunk. Amennyire tudom, mi voltunk az első vegyes pár a második magyarországi görög diaszpórában. Huszonhét boldog, harmonikus évet éltünk le együtt. Két fiunk született, Lazarosz és

Μνήμη • Emlék

Nikosz, akik becsületes és hasznos emberek lettek. Iskolákat végeztek és családos emberek, én pedig büszkén élvezem 5 unokánk és 2 dédunokánk társaságát. -Hogyan élsz mostanság, ki viseli gondodat? Szerencsére még képes vagyok ellátni magamat, ha kicsit nehézkesen is, és természetesen a gyerekeim is segítenek. Egyedül élek a régi emlékeimmel. Nagyon érdekel viszont hazánk politikai és gazdasági helyzete, ahogy az itteni görögség sorsa is. Legidősebb fiam, Lazarosz, évek óta az Óbudai Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a helyi görögökkel foglalkozik, ami nagyon nagy örömmel tölt el. Másik fiam, Nikosz, szintén kapcsolatban áll a görögökkel egy utazási iroda vezetőjeként. -Kedves Zsuzsanna, köszönöm a beszélgetést, jó egészséget kívánok! Én is köszönöm, hogy gondoltatok rám és meglátogattatok. Azokat az éveket már sose fogjuk elfelejteni.

Utószó

Tudomásom szerint a Pajor Szanatóriumról és arról, hogy a magyar nép hatalmas segítőkészséget tanúsítva a biztos haláltól temérdek férfit , nőt és GDH katonát mentett meg, szinte semmit sem írt a görög sajtó. Itt az ideje, hogy eleget tegyünk ebbéli kötelezettségünknek, amire tisztelettel felhívom szervezeteink figyelmét, például a Fővárosi, a VIII. kerületi és az Országos Önkormányzatét, de legfőképp a Magyarországi Görögök Kutatóintézetéét. Ésszerű lenne egy emléktábla felavatása is az épületen. Mi, akik a kórház lakói közül még életben vagyunk, készek vagyunk részt vállalni ebből a feladatból. Napjainkban az egykori Pajor Szanatórium épületében a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara és a Magyar Gyógytornászok Társasága székel.

Φόρος τιμής

Κεχρινιώτης Νίκος / Αννίβας 1925–2014

Μόλις πρόσφατα, ύστερα από μακρόχρονη αρρώστια έπαψε να χτυπά η καρδιά του αγωνιστή της Εθνικής Αντίστασης και του ΔΣΕ, Νίκου Κεχρινιώτη. Γεννήθηκε το 1925 στο Τρίλοφο (Κούρνοβο) Φθιώτιδας σε φτωχή οικογένεια σιδηροδρομικών. Μετά το Δημοτικό συνεχίζει τις σπουδές του στο Γυμνάσιο, αλλά λόγω πολέμου τις εγκαταλείπει και οργανώνεται στην αντίσταση, στην Ένωση Νέων Αγωνιστών Ρούμελης. Το 1943 γίνεται μέλος του ΚΚΕ και την ίδια χρονιά προσχωρεί στις γραμμές του ενόπλου ΕΛΑΣ όπου πολεμά τους ξένους, γερμανοφασίστες κατακτητές. Αρχές Δεκέμβρη του ’44, με τα δραματικά Δεκεμβριανά γεγονότα, βρίσκεται στην πρώτη γραμμή και συμμετέχει στον τιτάνιο, άνισο αγώνα του λαού της Αθήνας και του ΕΛΑΣ εναντίον των παρακρατικών, τρομοκρατικών, φασιστικών ορδών και βαριά οπλισμένων αγγλικών στρατευμάτων του Σκόμπυ (σ. συμμάχων μας) που αιματοκυλήσανε την Αθήνα. Κατά τη μεταβαρκιζιανή περίοδο -12 Φλεβάρη 1945 και μετά- οργιάζει η τρομοκρατία, οι βασανισμοί και η εξόντωση αγωνιστών της Ε.Α., συλλαμβάνεται, υπόκειται σε ξυλοδαρμούς και βασανιστήρια και αναγκαστικώς διαφεύγει και προσχωρεί από τους πρώτους στις ανταρτομάδες της περιοχής τους στα Άγραφα Ρούμελης (1946). Το 1948 εισάχθηκε στη Σχολή Αξιωματικών ΓΚΑΝΕ (Γενικού Αρχηγείου Νοτίου Ελλάδος) και αποχτά τον βαθμό ανθυπολοχαγού και ως αξιωματικός παίρνει μέρος σε πολλές σκληρές μάχες. Μετά την λήξη του εμφύλιου σπαραγμού, αρκετές ομάδες αποκλείστηκαν και δυσκολεύτηκαν να διαφύγουν στο εξωτερικό όπως από την Στερεά Ελλάδα, Πελοπόννησο, Κρήτη, Σάμο κλπ. Πολλοί από αυτούς πιάστηκαν, βασανίστηκαν, άλλους τους κρεμάσανε ή αποκεφάλισαν, κι άλλοι αυτοκτόνησαν για να μην πέσουν στα χέρια του εχθρού. Οι ελάχιστοι που παραδόθηκαν δεν γλιτώσανε. Οι τελευταίοι αντάρτες του ΔΣΕ Αγράφων – με επικεφαλής τον Γιώργο Μωραΐτη- μετά από δύσκολες, απάνθρωπες συνθήκες, κυνήγι, πείνα, ψείρες, κρυοπαγήματα και μακρόχρονη οδύσσεια πορεία, περνούν τα αλβανικά σύνορα (στο Γράμμο) και παραδίνουν τα όπλα τους –μερικοί για δεύτερη φορά- στο φυλάκειο Ράτομα και στη συνέχεια από τα Τίρανα στις 20 Μαΐου 1950 φτάνουν αεροπορικώς στη Βουδαπέστη. Από το αεροδρόμιο τούς συνοδεύουν στο Σανατόριο Φάτσανο Βούδας για γενικές ιατρικές εξετάσεις και περίθαλψη. Μετά την ανάρρωσή του, λαμβάνει μέρος μαζί με άλλους στα θερινά φροντιστήρια επιμόρφωσης δασκάλων που οργάνωνε η ΕΒΟΠ ( Επιτροπή Βοήθειας στο Παιδί) όπου απέκτησε το πτυχίο Δημοδιδάσκαλου. Δίδαξε στους Παιδικούς Σταθμούς Ελληνόπουλων στο Hőgyész και στο Balatonkenese. Εκεί του έκανε εντύπωση η λειψή, ανεπαρκής σίτιση των παιδιών, το έθεσε ως θέμα και παραπονέθηκε στην Ελληνική Διεύθυνση του Σχολείου, εικάζοντας πως υπαίτιος ήταν ο διαχειριστής του σταθμού (κάτι που ήταν αλήθεια και μαθεύτηκε στη συνέχεια). Για την υποψία του αυτή τιμωρείται και αποκλείεται από τη διδασκαλία. Στη συνέχεια μετακομίζει στο χωριό Μπελογιάννης κι ανα-

γκάζεται να πιάσει δουλειά στο εργοστάσιο ΚΟΝΤΑΚΤΑ ως αποθηκάριος, ταξιδεύοντας καθημερινά αλέ-ρετούρ στη Βουδαπέστη. Παράλληλα σπουδάζει στο Πανεπιστήμιο Φιλοσοφίας όπου λαμβάνει το Πτυχίο Ελληνικής Φιλολογίας. Αρχές του ’50 γνωρίζει τη σύντροφο της ζωής του, την Αλεξάνδρα Κυριαζή, παντρεύτηκαν κι έγινε υποδειγματικός οικογενειάρχης. Το 1964 επαναπατρίζεται οικογενειακώς και εγκαθίσταται στη Λαμία Φθιώτιδας όπου ασχολείται με εμποροπανήγυρη. Το 1971 η Χούντα της 21ης Απριλίου, κατηγορώντας τον για ανυποταξία, τον περνά στρατοδικείο στη Λάρισα και τελικά το Εφετείο Λαμίας τον καταδικάζει σε 7 μήνες φυλάκιση και 7 χιλιάδες δραχμές χρηματική ποινή. Πέθανε στις 30 Νοεμβρίου 2014. Τον πενθούν η σύζυγός του Αλεξάνδρα, τα παιδιά του Σοφία και Γιάννης, ο γαμπρός του Πασχάλης, τα εγγόνια του, οι παλαίμαχοι συναγωνιστές και σύντροφοί του, καθώς και οι πρώην μαθητές του. Αιωνία του η μνήμη. Βουδαπέστη, Δεκέμβρης 2014 Ο τέως μαθητής του, Τάκης Χριστοδουλάκης

Hrisztosz Mucojanisz és nővére, Magdalini Lampraki nekrológja

Kedves és felejthetetlen halottaink, Magdalini és Hrisztosz! Súlyos fájdalommal és bánattal a szívünkben jöttünk végső nyughelyetekre, hogy elkísérjünk titeket utolsó utatokra. Itt van feleséged, Lamprini, a leányotok, Eleni, az unokáitok, Athina és Stefánia, az unokaöcsétek, Vaszilisz, a rokonaitok, honfitársaitok, harcostársaitok, ismerőseitek és barátaitok. Az életben ritkán történik olyan, hogy két testvér két nap alatt távozik. Sajnos ez történt e két testvérrel, akiket ma helyezünk végső nyugalomra, az örök emlékű Hrisztosz Mucojanisszal, aki hosszú és fájdalmas betegség után, 2014. december 14-én hunyt el. Két nappal ezután követte őt a rendkívül szép kort megélt, 94 éves nővére, Magdalini Lampraki. Őket búcsúztatjuk ma.

Pelli megye Fusztani nevű településén születtek, Hrisztosz 1934ben, Magdalini 1920-ban. Volt még egy testvérük, Mártha, aki 1924-ben született, s aki néhány évvel ezelőtt hunyt el. Földműves családból származtak, és nagyon keményen kellett dolgozniuk a család mindennapi túléléséért. Szüleik, Panajotisz Mucojanisz és Eleni Doudou a nagyobb nővérrel, Magdalinivel még Kis-Ázsiában születtek, és 1922-ben telepedtek le Görögországban. Görög hazánk német, olasz és bolgár fasiszták általi megszállásakor a család tevékeny részt vállalt a Nemzeti Ellenállásban, és az EAM-ELAS-EPON-KKE tömegszervezetekben harcoltak a haza szabadságáért. Tevékenységükért a Varkiza utáni reakciós kormány üldözni kezdte őket, és sok más egykori harcostársukkal a hegyekbe kényszerültek, hogy a Görög Demokratikus Hadsereg (DSE) soraiban teljesítsenek szolgálatot. A két leány, Magdalini és Mártha a DSE fegyveres csoportjaihoz csatlakoztak és harcoltak az angol-amerikai imperialisták és a reakciós athéni kormány ellen Görögország függetlenségéért és a demokráciáért. Hrisztosz sok más gyermekkel együtt 1948 tavaszán került Magyarországra, hogy megmeneküljenek a polgárháború okozta szörnyűségektől. A két szülő az akkori Csehszlovákiába került, Mártha nővére Romániába. Másik nővére, Magdalini, akivel most együtt temetjük, a polgárháború lezárultával a Szovjetunióba került a férjével együtt. 1954-ben jöttek a szülők és Mártha Magyarországra, Beloiannisz faluban telepedtek le, és így újra egyesülhetett a család. Mártha a szintén harcostárs Gotzianasz Janiszhoz ment férjhez, a házasságból két gyermekük született: Katina és Vaszilisz. Ők visszatelepültek Görögországba. Magdalini szintén hazatelepült a Szovjetunióból Görögországba, ám a férje halála után nagyon magányos lett. Gyermektelen lévén néhány évvel ezelőtt Budapestre költözött, hogy Hrisztosz testvéréhez közel lehessen. Unokahúga, Eleni ápolta és mindben segítette, egészen december 16-ig, amikor is Magdalini számára is eljött a vég, és sokat szenvedett szíve megállt. „Legyen örök az emléked!” Hrisztosz Budapesten kétéves szakmai iskolát végzett, és kitanulta a géplakatos szakmát. Hosszú éveken át dolgozott a szakmájában. Jó és lelkiismeretes szakember volt, mind munkatársai, mind felettesei körében nagy tiszteletnek örvendett, többször kitüntették a „Kiváló Dolgozó” emlékéremmel. Nyugdíjazása előtt tíz évvel egy élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnál dolgozott. Hrisztosz nemcsak jó szakember, de szervezeteink aktív tagja is volt. Következetes és kitartó tagja volt a magyarországi Munkáspártnak, és a társadalmi munkában is élen járt. Ugyanez mondható el szervezeteinkről is, amelyek rendezvényein, ha tehette, jelen volt. Hrisztosz egyenes és becsületes ember volt. Véleményét mindig világosan elmondta, mellébeszélés és felesleges kertelés nélkül. Mindig arra törekedett, hogy az éppen őt vagy a hazai görögséget foglalkoztató problémát megoldja. Most, hogy örökre távozol, nagy űrt hagysz magad után, mind családod, mind közösségünk körében. Kedves halottjaink, Magdalini és Hrisztosz! Távoli és egyirányú az utazás, amelyre most örökre elmentek, de tiszta lelkiismerettel távoztok, mert mindent megtettetek családotokért és hazátokért. Mi, akik ismertünk titeket, honfitársak és harcostársak, barátaitok és ismerőseitek, mély részvétünket fejezzük ki minden kedves családtagotoknak, minden rokonnak és barátnak, bárhol is legyenek. Legyen könnyű a vendégszerető Magyarország földje, amely rövidesen befed majd titeket. Emléketek örökre megőrizzük, felejthetetlen halottaink, Magdalini és Hrisztosz!

Zianosz Thanaszisz

Φόρος τιμής

Χρυσός οδηγός Ελλήνων Ουγγαρίας – A görög kis okos Ελληνική Πρεσβεία και Προξενείο στη Βουδαπέστη

Görög Köztársaság Nagykövetsége és Konzuli Osztálya Budapest Bp.1063, Szegfű utca 3. Τηλ./ Τel: (1) 413 2600

Εστιατόρια, ταβέρνες Éttermek, tavernák

Dyonisos Taverna (Bp., V. kerület, Belgrád rakpart 16. Τel,: 318-1222) Estia Gyradiko (Budapest XIII. ker., Viktor Hugo u. 35. Nyitva: 10:00-21:00 tel: 400-88-09. 06/20Κυπριακή Πρεσβεία στη Βουδαπέστη 541-0922) Ciprusi Köztársaság Nagykövetsége Kerkyra Gyros (Βp 1067, Eötvös utca 5. Budapest Nyitva: H-Cs. 11:00-19:00. Péntek 11:00-21:00 Bp. 1051, Dorottya utca 3. III/2-3. szombat-vasárnap zárva) Τηλ./ Tel.:(1) 266 1330 Kyros Gyros (Bp. 1136 Hegedüs Gyula utca 34. Nyitva: H-P 10:00-21:00, szombat-vasárnap Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας zárva. Tel.:06/20- 923-7694) Magyarországi Görögök Hari Görög Tanya Rendezvény étterem. Országos Önkormányzata Vecsés (GPS:47389797, 19.267981, Bp. 1054, Vécsey u. 5. Τηλ./Tel.: (1) 302 7274 web: www.pefkitis.hu tel.: +36-20-952-7355) Vasilis Gyros (Bp. IX. ker., Dési Huber u. 20. 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Nyitva: H-P. 10:00- 19:00, szombat-vasárnap Ελληνικών Ουγγαρίας zárva) 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Mikonos Görög Termékek Háza Nyelvoktató Iskola Bp. 1054, Vécsey u. 5. Τηλ./Tel.: (1) 302 7276. Székesfehérvár (Budai út 440. Telefon:06/20-303-0210) Web: http://griskola.eu/

ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ

Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Εκδότης: Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας Υπεύθυνος Έκδοσης: Κουκουμτζής Γεώργιος Αρχισυνταξία: Αυγουροπούλου Βούλα Καλλιτεχνική Διεύθυνση: Καρύδης Γιάννης Διεύθυνση Σύνταξης: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Τηλέφωνα: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Φαξ: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Τυπογραφείο: Copycat kft. ISSN: 1786-0989

ELLINIZMOSZ

Ελληνικά προϊόντα / Görög termék Greek Shop Λιανική/Kiskereskedés: DIÓSD SUPERMARKET 2049 Diósd, Bartók Béla út 13. Tel.: 06-23-381-042 GÖRÖG CSEMEGE 2049 Diósd, Sashegyi út 22. Tel.: 06-23-381-462 Χονδρική – Αποθήκη / Nagykereskedés - Raktár 2045 Törökbálint DEPO 6. Épület Tel.: +36 23 232 163 e-mail: info.greekshop@gmail.com

Κομμωτής / Fodrász Papas Vaszil (Budapest V., ker., Ferenciek tere 4. Telefon:317-5441)

A M.G.O.Ö. kiadványa Kiadó: a M.G.O.Ö. Testülete Felelős kiadó: Kukumtzisz Jorgosz Főszerkesztő: Avgouropoulou Voula Kreatív Igazgató: Karydis Ioannis 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Telefon: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Fax: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Nyomda: Copycat kft. ISSN: 1786-0989