MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA 1054 BUDAPEST, Vécsey u. 5.
ελληνισμός Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας • Ιούνιος-Ιούλιος 2015
ΤΑ ΜΆΤΙΑ ΌΛΩΝ ΣΤΡΑΜΜΈΝΑ ΣΤΗΝ ΕΛΛΆΔΑ GÖRÖGORSZÁGON A VILÁG SZEME Η ΕΛΛΗΝΙΚΉ ΕΚΠΑΊΔΕΥΣΗ ΣΤΗΝ ΟΥΓΓΑΡΊΑ A GÖRÖG NYELV OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON
1
περιεχόμενα / tartalom Τα νέα μας Híreink
Μνήμη Megemlékezés
11
3
Πολιτιστική ατζέντα Kulturális programok
12
22
14
Μνήμη Megemlékezés
Αθλητικά Sport
Ιστορία Történelem
2
Η χώρα του ουράνιου τόξου Szivárványország
26
Χωρίς σύνορα Határtalanul
34
35
18
ΟΧΙ στον περαιτέρω φαύλο κύκλο της λιτότητας
Τα μάτια όλων στραμμένα στην Ελλάδα Β.Αυγουροπούλου Με ένα ηχηρό ΟΧΙ στο δημοψήφισμα της 5ης Ιουλίου απάντησαν οι Έλληνες στα ακόμα πιο ασφυκτικά μέτρα λιτότητας που πρότεινε η Τρόικα σαν τελεσίγραφο στην ελληνική κυβέρνηση για την αντιμετώπιση του τεράστιου χρέους της χώρας που πλέον διανύει το έκτο έτος ύφεσης. Οι διαπραγματεύσεις με την ΕΕ και τους θεσμούς είχαν εντατικοποιηθεί τους τελευταίους 5 μήνες, απ’ όταν ανέλαβε κυβέρνηση ο ΣΥΡΙΖΑ με τον Αλέξη Τσίπρα στο τιμόνι, τις τελευταίες μέρες όμως οδηγήθηκαν σε αδιέξοδο, καθώς οι θεσμοί έδειξαν αδιαλλαξία και απέρριψαν την ελληνική πρόταση η οποία περιλάμβανε μέτρα με όρους κοινωνικής δικαιοσύνης και προοπτικής. Λαμβάνοντας υπόψη τις πιέσεις που ασκήθηκαν, καθώς λίγες μέρες μετά την ανακοίνωση του δημοψηφίσματος και μια βδομάδα πριν τη διεξαγωγή του, οι τράπεζες έκλεισαν, επιβλήθηκε όριο ανάληψης χρημάτων στα ΑΤΜ, με αποτέλεσμα να δημιουργηθούν ουρές από τον κόσμο που περίμενε να πληρωθεί καθότι ήταν τέλος του μήνα, το 61.31% του ΟΧΙ αποκτά επιπλέον βαρύτητα. Ο Έλληνας πρωθυπουργός στο μήνυμά του είπε πως οι Έλληνες με την ψήφο τους έδειξαν ότι θέλουν μια Ευρώπη της αλληλεγγύης και της δημοκρατίας, έκανε έκκληση για διαφύλαξη της εθνικής ενότητας, για ομοψυχία και ειλικρινή συνεννόηση ώστε να ξεπεραστούν οι δυσκολίες και ανέφερε “έχω πλήρη
συνείδηση ότι η εντολή που μου δίνετε δεν είναι εντολή ρήξης με την Ευρώπη αλλά εντολή ενίσχυσης της διαπραγματευτικής μας δύναμης για την επίτευξη μιας βιώσιμης συμφωνίας.” Οι διαπραγματεύσεις συνεχίζονται τις επόμενες μέρες εντατικά με άμεση προτεραιότητα από ελληνικής πλευράς την αποκατάσταση του τραπεζικού συστήματος και την οικονομική σταθερότητα. Να συμπληρώσουμε ότι χιλιάδες ευρωπαίοι πολίτες έδειξαν έμπρακτα την αλληλεγγύη τους βγαίνοντας στους δρόμους και διαδηλώνοντας υπέρ της Ελλάδας, ενώ πριν το δημοψήφισμα πραγματοποιήθηκε μεγάλη συγκέντρωση, από τις μεγαλύτερες των τελευταίων ετών, στο κέντρο της Αθήνας κατά των εξουθενωτικών μέτρων λιτότητας. Θυμίζουμε ότι από το 2010 η Ελλάδα έχει καταφύγει σε μηχανισμό στήριξης -συγκροτημένο από το Διεθνές Νομισματικό Ταμείο, την Ευρωπαϊκή Ένωση και την Κεντρική Τράπεζα- αδυνατώντας να χρηματοδοτήσει το τεράστιο δημοσιονομικό έλλειμμα που στα τέλη του 2009 βρισκόταν πια σε επίπεδα ανώτερα από αυτά που θα το καθιστούσαν βιώσιμο, αποτέλεσμα συνεχών δανεισμών της χώρας τα προηγούμενα χρόνια.
NEMET mondtak a további megszorítások ördögi körére
Görögországon a világ szeme
Dercsényi A. Voula Görögország a 2015. július 5-i népszavazáson hangos NEM-et mondott az újabb, méginkább fojtogató megszorító intézkedésekre, melyeket a Trojka – mintegy ultimátumként – az immár hatodik éve fennálló hatalmas hitel kezelésére javasolt a görög kormánynak. Az utóbbi öt hónapban, amióta az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza megnyerte a választásokat, az EU és annak intézményeivel folytatott tárgyalások intenzívebbé váltak, az utóbbi napokban viszont zsákutcába jutottak, mivel az intézmények hajthatatlanok voltak, és elvetették a görögök társadalmi igazságosságon és perspektívákon alapuló ajánlatát. Különösen nagy jelenősége van a 61,31% arányú „nem” szavazatnak, ha figyelembe vesszük azt a nyomást, melynek a görög társadalmat kitették: néhány nappal a népszavazás kiírása után, és egy héttel annak lebonyolítása előtt, a bankok bezártak és lekorlátozták az ATM automatákból maximálisan felvehető összegeket, melynek hatására az emberek kígyózó sorokban várták, hogy hónap végén végre a fizetésükhöz juthassanak. A görög kormányfő üzenetében közölte: a népszavazás megmutatta, hogy a görögök egy demokrácián és szolidaritáson alapuló Európát szeretnének. Felhívta a figyelmet, hogy a nehézségek átvészeléséért meg kell őrizni a nemzeti egységet,
az összetartást és az őszinte párbeszédet, és elmondta, hogy „teljes tudatában vagyok annak, hogy a megbízatás, amit Önök döntésük folytán rám kiróttak, nem azt jelenti, hogy szakítanunk kell Európával; ellenkezőleg, megerősítettek bennünket abban, hogy tovább tárgyaljunk egy fenntartható megállapodás eléréséért.” Az intenzív tárgyalások a következő napokban folytatódnak, melyeknek görög oldalról elsőrendű célja a bankrendszer helyreállítása és a gazdasági stabilitás. Meg kell jegyeznünk, hogy európai polgárok ezrei adtak hangot szolidaritásuknak a Görögország melletti szimpátiatüntetésekkel, a népszavazást megelőzően pedig az utóbbi évek legnagyobb megmozdulására került sor Athén központjában, a bénító megszorítások ellen. Emlékeztetőül: Görögország 2010-ben egy, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank által készített támogatási mechanizmushoz folyamodott, mivel képtelen volt finanszírozni a hatalmas költségvetési hiányt, amely 2009-re már jóval meghaladta a fenntartható szintet, köszönhetően a megelőző évek folyamatos hitelfelvételeinek.
Τα νέα μας | Híreink | 3
Πρώην εκπαιδευτικός του σχολείου μας ο νέος ούγγρος πρέσβης στην Αθήνα Ο Haupt Erik Edgár, ο νέος πρέσβης της Ουγγαρίας στην Αθήνα, που αναλαμβάνει επίσημα τα καθήκοντά του από τον ερχόμενο Οκτώβρη, στις 16 Ιουνίου επισκέφτηκε την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας όπου τον υποδέχτηκε το προεδρείο. Ο καινούριος πρέσβης δεν είναι άγνωστος στην ελληνική κοινότητα καθώς από το 1995 πήρε ενεργό μέρος στο λεγόμενο απογευματινό σχολείο. Ο ίδιος έχει σπουδάσει νεοελληνική γλώσσα και γερμανικά και ξεκίνησε την πορεία του στον διπλωματικό χώρο από το 2ΟΟ1. Μιλά εξαιρετικά τα ελληνικά και είναι γνώστης της ιστορίας των Ελλήνων της Ουγγαρίας, ενώ οι ρίζες του φτάνουν σε παλιά ελληνική οικογένεια. Στη συνάντηση συζητήθηκαν οι διμερείς σχέσεις στον πολιτιστικό και οικονομικό τομέα και συμφωνήθηκε συνεργασία των δυο πλευρών.Τέθηκε το θέμα της αναδιοργάνωσης του Ελληνο-Ουγγρικού Επιμελητηρίου και τέλος ζητήθηκε ευνοϊκή διαχείριση του θέματος της ουγγρικής υπηκοότητας των εκπατρισμένων Ελλήνων της δεκαετίας του ‚80 που γεννήθηκαν όμως στην Ουγγαρία. Η ελληνική κοινότητα Ουγγαρίας εύχεται στον καινούριο πρέσβη καλή επιτυχία στα νέα του καθήκοντα!
Előreláthatóan 2015 októberében iktatják be hivatalába Magyarország új athéni nagykövetét, Haupt Erik Edgárt, aki Jónás Csaba külgazdasági szakdiplomata munkatársával, a leendő külgazdasági attaséval együtt 2015. június 16án tett látogatást a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának székhelyén. Az új nagykövet személye nem ismeretlen a magyarországi görög közösség számára, hiszen 1995-től részt vett az akkori Görög Országos Önkormányzat által megszervezett délutáni iskola beindításában. Az újgörög-német szakos bölcsész-tanár 2001-ben indult el a külügyi pályán,
Iskolánk volt tanára a következő athéni magyar nagykövet
s a közelmúltig Magyarország észtországi nagyköveteként tevékenykedett. Kiválóan beszél görögül, és még jobban ismeri a magyarországi görögök történelmét, hiszen maga is egy régi görög család (Kiriák) leszármazottja. Mindezen háttérismerete is segíti majd abban a nehéz munkában, amelyet új állomáshelyén kell ellátnia: a görög-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésében. Az önkormányzat székhelyén tett látogatás alkalmával a két ország közötti gazdasági kapcsolatok újraépítéséről is szó esett, az MGOÖ e téren is felajánlotta segítségét az új magyar nagykövetnek. A görög-magyar ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi kamara újjászervezése, de a Görög Üzleti Tanács megújulása is szóba került a megbeszélésen. Az önkormányzat vezetői az új nagykövet közbenjárását kérték abban is, hogy az 1980-as évek elején repatriált, de Magyarországon született görög állampolgárokra is terjesszék ki a kedvezményes elbírálást a magyar állampolgárság igénylése során. A nagykövet úrnak új állomáshelyén sok sikert kíván a magyarországi görög közösség!
Την Ουγγαρία επισκέφτηκε αντιπροσωπία του Δήμου Σπάρτης
Magyarországon járt Spárta város delegációja
Στις αρχές Ιουνίου και με αφορμή των Ημερών Οίνου του δήμου Sopron, την Ουγγαρία επισκέφτηκε η αντιπροσωπία του δήμου Σπάρτης με επικεφαλής τον δήμαρχο κ. Ευάγγελο Βαλιώτη. Τους υποδέχτηκε ο δήμος της πόλης Sopron με την οποία είναι αδελφοποιημένες πόλεις. Ο δήμαρχος του Sopron κ. Tamás Fodor διοργάνωσε δεξίωση ειδικά για τους Έλληνες προσκεκλημένους, οι οποίοι κατά τη διαμονή τους ξεναγήθηκαν στην πόλη από τον αντιδήμαρχο δρ. István Simon και την κα. Ανδρομάχη Θωμοπούλου, εκπρόσωπο της ελληνικής κοινότητας του Sopron, καθώς επισκέπτηκαν και το Θέατρο-Σπήλαιο του Fertőrákos.
2015 júniusának elején, Valiotisz Evaggelosz polgármester vezetésével – a soproni bornapok alkalmából - Magyarországon járt Spárta város önkormányzatának delegációja. Vendéglátójuk Sopron városa volt, mellyel testvértelepülési szerződés köti ös�sze a peloponnészoszi várost. A görög vendégek tiszteletére külön fogadást rendezett dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere. A vendégek dr. Simon István alpolgármester és Tomopulu Andromahi, a soproni görög közösség képviselőjének kíséretében megtekintették a város nevezetességeit, illetve ellátogattak a fertőrákosi barlangszínházba is.
Η αντιπροσωπία της Σπάρτης επισκέπτηκε και την έδρα της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας στην Βουδαπέστη όπου τους υποδέχτηκαν οι αντιπρόεδροι κύριοι Σπύρος Μπ. Αγκάρντι και Βασίλης Αγγελίδης. Κατά τη συνάντηση ο κ. Βαλιώτης πρότεινε να εξασφαλιστεί ειδικός χώρος στην Σπάρτη για μια έκθεση με θέμα την ιστορία του Ελληνισμού της Ουγγαρίας.
A spártai polgármester látogatást tett a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának budapesti székhelyén is, ahol Agárdi Bendegúz Szpírosz és Angelidisz Vaszilisz elnökhelyettesek fogadták a vendégeket. A találkozón Valiotisz úr felajánlotta, hogy helyet biztosít Spártában egy, a magyarországi görögök történetét bemutató kiállításnak.
Μετά την επίσκεψη στην ουγγρική πρωτεύουσα η αντιπροσωπία ταξίδεψε στο χωριό Μπελογιάννης όπου τους υποδέχτηκε ο δήμαρχος κ. Κώστας Παπαλέξης. Επισκέπτηκαν το δημοτικό σχολείο και την μόνιμη έκθεση στους χώρους της βιβλιοθήκης, καθώς κατέθεσαν στεφάνια στο μνημείο του Νίκου Μπελογιάννη.
A budapesti látogatás után a vendégek Beloiannisz településre utaztak, ahol Papalexisz Kosztasz polgármester fogadta őket. Megtekintették az iskolát és a könyvtár épületében található kiállítást, majd megkoszorúzták Nikosz Beloiannisz emlékművét.
4
| Τα νέα μας | Híreink
Görög parlamenti képviselők a történelmi Beloianniszban A Budapesten, 2015. május 15. és 18. között megrendezésre került NATO konferencián részt vettek a görög parlamenti küldöttség tagjai is, akiknek alkalmuk adódott meglátogatni Beloiannisz községet, a magyar fővárostól dél-nyugatra fekvő történelmi „görögfalvát”. A görög parlament küldöttei voltak a SYRIZA képviseletében: Christos Karagiannidis (a küldöttség vezetője), Panagiota Dritseli, Nektarios Santorinios, Danai Tzika-Kostopoulou és Meropi Tzoufi, a „Potami” képviselője, Spyridon Danellis, valamint az ANEL részéről Charisios Katanas. A képviselőket, valamint az őket kísérő Dimitris Giannakakis-t, Görögország budapesti nagykövetét és munkatársait a község polgármesteri hivatalában fogadta Beloiannisz polgármestere, Papalexisz Kosztasz, a görög nemzetiség szószólója, Koranisz Laokratisz, valamint a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke, Kukumzisz György.
A görög képviselők tájékoztatást kaptak a honi görögség mely egyike a magyarországi 13 államalkotó nemzetiségnek - tevékenységéről, az őket foglalkoztató kérdésekről, a görög nyelvoktatásban tett erőfeszítésekről - melyekhez Görögország is segítséget nyújt Beloiannisz és a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának intézményeiben-, valamint a magyarországi görögök ifjú generációjának a görög kultúrával való ismerkedéséről. Emellett megismerhették a község alapításának történetét, mely a XX. század második felében megjelent görögökhöz kötődik, és megtekintették a helyi művelődési házban található fénykép-, helytörténeti- és népviseleti kiállítást is. Végül látogatást tettek a falu iskolájában, a könyvtárban és a futballpályán is, amelyen még tart a felújítás a magyar állam támogatásával. Ν.V.
Ρεσιτάλ της Κλειώς Μυτιληναίου στην Όπερα Στην Όπερα της Βουδαπέστης έδωσε ρεσιτάλ η αναγνωρισμένη υψίφωνος Κλειώ Μυτιληναίου με έργα αφιερωμένα στην αγάπη. Η ελληνοκύπρια καλλιτέχνης ερμήνευσε τραγούδια από την παραδοσιακή μας μουσική αλλά και σύγχρονα Ελλήνων, Κυπρίων και Ούγγρων συνθετών. Στη συναυλία παραβρέθηκαν, μεταξύ άλλων, ο αντιπρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Βασίλης Αγγελίδης αλλά και στελέχη της ελληνικής πρεσβείας στην Ουγγαρία. Ήταν μια όμορφη εκδήλωση στην οποία είχαμε την ευκαιρία να θαυμάσουμε για μια ακόμα φορά την μεστότητα της φωνής της Κλειώς Μυτιληναίου συνδυασμένη αρμονικά με τεχνική αρτιότητα. Ευχόμαστε να υπάρξουν κι άλλες παρόμοιες ευκαιρίες στο μέλλον! Β.Α.
Επίσκεψη Ελλήνων μαθητών από το Μόναχο
Müncheni görög diákok látogattak Budapestre
Στις 8 Μαΐου την έδρα του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου της Βουδαπέστης επισκέφτηκαν οι μαθητές και εκπαιδευτικοί του Ελληνικού Λυκείου Μονάχου. Η διευθύντρια κα. dr. Orosházi Györgyné τους καλωσόρισε στη γερμανική γλώσσα, και στη συνέχεια ο αντιπρόεδρος γενικών υποθέσεων της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας κ. Σπύρος Μπ. Αγκάρντι τους παρουσίασε τον θεσμό των αυτοδιοικήσεων των εθνοτήτων της χώρας καθώς και το σχολείο μας. Η υποδιευθύντρια κα. Edit Vengrinyák στα πλαίσια μιας σύντομης προβολής αναφέρθηκε στην ιστορία και το παρόν της ελληνικής κοινότητας της Ουγγαρίας. Τους επισκέπτες μας χαιρέτησαν και η δρ. Βαγγελιώ ΤσαρουχάΣάμπο πρώτη διευθύντρια του σχολείου και ο κ. Θεόδωρος Σκεύης επίτιμος πρόεδρος της ΑΕΟΥ.
Május 8-án, a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolánk budapesti székhelyén tettek látogatást a Müncheni Görög Líceum tanárai és diákjai. A vendégeket német nyelven köszöntötte dr. Orosházi Györgyné megbízott igazgató, majd Agárdi Bendegúz Szpírosz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (MGOÖ) általános elnökhelyettese vázolta fel a magyar nemzetiségi önkormányzati rendszert, illetve mutatta be iskolánkat. Vengrinyák Edit, iskolánk igazgatóhelyettese rövid prezentációban ismertette a magyarországi görögök múltját és jelenét. Dr. Szabó Kálmánné Caruha Vangelio, iskolánk első igazgatónője, illetve Szkevisz Theodorosz, az MGOÖ tiszteletbeli elnöke is köszöntötte müncheni vendégeinket.
Με πρωτοβουλία του κ. Αγκάρντι ξεκίνησε η διαδικασία αδελφοποίησης ανάμεσα στο ελληνικό εκπαιδευτικό ίδρυμα του Μονάχου και το 12τάξιο ελληνικό σχολείο της Ουγγαρίας.
Agárdi Bendegúz Szpírosz javaslatára a müncheni görögök oktatási intézménye és iskolánk között tárgyalások kezdődnek testvériskolai kapcsolat létesítéséről.
Τα νέα μας | Híreink | 5
Διάλεξη του καθηγητή Γιώργου Μαργαρίτη Διάλεξη με θέμα «Από την Αντίσταση στον Δημοκρατικό Στρατό» πραγματοποίησε ο έγκριτος ιστορικός, καθηγητής του Αριστοτελείου Πανεπιστημίου Θεσσαλονίκης, Γιώργος Μαργαρίτης, μετά από πρόσκληση του Πολιτιστικού Συλλόγου Ελλήνων Ουγγαρίας στις 21 Απριλίου. Η εκδήλωση ήταν αφιερωμένη στα 70 χρόνια της νίκης των λαών κατά του φασισμού και την παρακολούθησαν από την ελληνική πρεσβεία ο προϊστάμενος του γραφείου τύπου, Νίκος Βλαχάκης, πολλοί συμπατριώτες μας, οι περισσότεροι παιδιά κι εγγόνια αγωνιστών της Εθνικής Αντίστασης και του ΕΑΜ αλλά και Ούγγροι, που γέμισαν την αίθουσα του Lúrdy Ház. Ο Θωμάς Ψαρογιάννης, μέλος του προεδρείου του Π.Σ.Ε.ΟΥ. άνοιξε με χαιρετισμό του την εκδήλωση κι έκανε έναν σύντομο πρόλογο σχετικά με το θέμα, δίνοντας τον λόγο στον εισηγητή της διάλεξης. Ο Γιώργος Μαργαρίτης, αφού εξέφρασε την χαρά του που βρίσκεται στην Ουγγαρία και σε ένα ιδιαίτερο κοινό, έκανε μια εκτενή, εμπεριστατωμένη ανάλυση που επικεντρώθηκε στον αντιφασιστικό αγώνα αλλά και στην ιστορία της Ελληνικής Αντίστασης και τον εμφύλιο πόλεμο που ακολούθησε. Συγχρόνως, καθ’όλη τη διάρκεια προβάλονταν εικόνες από τον
Giorgos Margaritis professzor előadása A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete meghívására, 2015. április 21-én a Thesszalonikiben található Arisztotelész Egyetem történész professzora, Giorgos Margaritis tartott előadást „A Nemzeti Ellenállástól a Demokratikus Hadseregig” címmel. A Lurdy Ház mozitermében lezajlott teltházas rendezvényt - amely a népek fasizmus felett aratott győzelmének 70. évfordulója alkalmából került megrendezésre - jelenlétükkel megtisztelték Nikolaos Vlahakis, a Görög Követség sajtóattaséja, valamint rengeteg magyarországi görög, legtöbben a Nemzeti Ellenállás és az EAM egykori harcosainak gyermekei, unokái, valamint magyar barátaink is. Rövid előszavával Psarogiannis Thomas, a MGKE elnökségének tagja nyitotta meg a rendezvényt, majd átadta a szót az est előadójának. Giorgos Margaritis, miután kifejezte abbéli örömét, hogy Magyarországon, egy igen különleges hallgatóság körében lehet, egy hosszabb, alapos elemzésbe fogott, melynek központi témája az antifasiszta küzdelem és a görög Nemzeti Ellenállás, valamint az azt követő polgárháború volt. Emellett - az előadással párhuzamosan - a vetítővásznon a fegyveres ellenállás korabeli fényképeiből álló megható vetítés zajlott, amely önkéntelenül is felidézte azokat a felfoghatatlanul szomorú, veszélyekkel, nélkülözéssel és fájdalommal teli éveket, amelyekben főleg a GDH-ban harcoló férfiak és nők sokasága osztozott. Osztoztak viszont a hősiességben, az önfeláldozásban és a lelkierőben is, hittek a szabadság eszméjében, a görög hon függetlenségében és a demokráciában. A képeket nézve sokan közülünk több helyszínt és a csatatereken elesett harcostársakat is felismertük. Az előadást, melynek végén egy beszélgetés keretében, Psarogiannis úr vezetésével a közönség kérdéseket tehetett fel az előadónak, végig nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgattuk. Az egybegyűltek nagy száma megmutatta, hogy élénk érdeklődés övezi az ilyen és ehhez hasonló, történelmi témájú tudományos munkákat is, főleg, hogy a magyarországi görög közösség történelmét is érintik. Reméljük, több hasonló kezdeményezés is napvilágot lát majd a jövőben. Zianosz Thanaszisz
6
| Τα νέα μας | Híreink
ένοπλο αγώνα και την αντίσταση εκείνης της περιόδου οι οποίες προκάλεσαν συγκίνηση, φέρνοντας στην μνήμη τα πέτρινα χρόνια των απίστευτων στερήσεων, κακουχιών και κινδύνων που αντιμετώπιζαν ιδιαίτερα οι μαχητές και οι μαχήτριες του ΔΣΕ. Αλλά και τον ηρωισμό, την αυτοθυσία, την τόλμη, την ψυχική αντοχή, την πίστη στα ιδανικά της Ελευθερίας, της Ανεξαρτησίας και της Δημοκρατίας της πατρίδας μας. Αρκετοί από εμάς, παρακολουθώντας τις φωτογραφίες, αναγνωρίσαμε πολλά τοπία αλλά και συμπολεμιστές μας που έπεσαν στα πεδία των μαχών. Παρακολουθήσαμε τη διάλεξη με μεγάλο ενδιαφέρον και προσοχή και στο τέλος έγιναν ερωτήσεις από το ακροατήριο στη συζήτηση που συντόνισε ο Θ.Ψαρογιάννης. Η προσέλευση του κόσμου φανέρωσε το έντονο ενδιαφέρον που υπάρχει για τέτοιου είδους επιστημονικές τοποθετήσεις ιστορικού περιεχομένου που ακουμπάνε και την πορεία των Ελλήνων της Ουγγαρίας κι ελπίζουμε να υπάρξουν περισσότερες παρόμοιες πρωτοβουλίες και στο μέλλον. Θανάσης Ζιανός
Ελληνική Ημέρα στην πόλη Nyíregyháza
Görög nap Nyíregyházán
Στις 23 Μαΐου το πολιτιστικό κέντρο Váci Mihály (VMKK) της πόλης Nyíregyháza διοργάνωσε ολοήμερη εκδήλωση με θέμα τον ελληνικό πολιτισμό, σε συνεργασία με τον Δήμο της πόλης, την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας (Α.Ε.ΟΥ.), το VMKK και το Ίδρυμα για τον Ελληνικό Πολιτισμό. Το κοινό χαιρέτησαν ο αντιδήμαρχος dr. Ulrich Attila, ο κ. Mészáros Szilárd, διευθυντής του VMKK και ο κ. Σπύρος Μπ. Αγκάρντι αντιπρόεδρος γενικών υποθέσεων της Α.Ε.ΟΥ. Πρώτα εγκαινιάστηκε η έκθεση του Ιδρύματος για τον Ελληνικό Πολιτισμό με θέμα τις χιλιόχρονες ελληνοουγγρικές σχέσεις, και αργότερα στον πεζόδρομο της πόλης πραγματοποιήθηκε περίπατος τοπικής ιστορίας με τον ερευνητή dr. György Antal Diószegi. Παρουσία του χορευτικού συγκροτήματος „Ελληνισμός” οι ενδιαφερόμενοι είχαν την ευκαιρία να επισκεφτούν και τον τοπικό ουνιτικό ναό.
Május 23-án egész napos görög programmal várta a nyíregyházi Váci Mihály Kulturális Központ (VMKK) az érdeklődőket: Nyíregyháza megyei jogú város, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ), a VMKK és „A Görög Kultúráért Alapítvány” szervezésében a görög kultúra mutatkozott be a szabolcsi megyeszékhelyen. Az érdeklődőket dr. Ulrich Attila alpolgármester, Mészáros Szilárd, a VMKK igazgatója, illetve Agárdi Bendegúz Szpírosz, az kiállítás nyílt, MGOÖ általános elnökhelyettese köszöntette.
mely az ezeréves görög-magyar kapcsolatrendszert mutatta be
„A Görög Kultúráért Alapítvány” gyűjteményéből kiállítás nyílt, mely az ezeréves görögmagyar kapcsolatrendszert mutatta be, majd a város korzóján dr. Diószegi György Antal művelődéskutatóval helytörténeti séta következett. Az Ellinizmosz tánccsoport kíséretében a helyi görögkatolikus templomot is megtekintették az érdeklődők.
Στη συνέχεια ο κ. Diószegi πραγματοποίησε ιδιαίτερα επιτυχημένη διάλεξη για τα ελληνικά μνημεία στην περιοχή του Tokaj και της Nyíregyháza, ενώ η Αθηνά Παπαδημητρίου και ο Rezső Kutik παρουσίασαν την θεατρική εκδοχή του έργου „Βιβλίο της αγάπης” του Péter Müller, επίσης με μεγάλη επιτυχία.
A folytatásban Diószegi György Tokaj és Nyíregyháza környékének görög vonatkozású emlékeiről tartott nagy sikerű előadást, majd Papadimitriu Athina és Kutik Rezső Müller Péter „Szeretetkönyv” című könyvének színpadi változatát mutatták be, szintén óriási sikerrel.
Μετά την παράσταση του χορευτικού „Ελληνισμός” και του καλλιτέχνη „Ζευς” (Βασίλη Αγγελίδη) η εκδήλωση έκλεισε με την μουσικοχορευτική βραδιά της „Ακρόπολις Κομπανία”.
Az Ellinizmosz tánccsoport bemutatója és Zeys (Angelidisz Vaszilisz) produkciója után az Akropolis Compania zenéjére görög táncház zárta a programot.
Ιδιαίτερα ευχαριστούμε το χορευτικό „Ελληνισμός” που καθ’ όλη τη διάρκεια της εκδήλωσης βοήθησαν σε επαγγελματικό επίπεδο. Στόχος της Α.Ε.ΟΥ. είναι να λειτουργεί πραγματικά σε πανουγγρικό επίπεδο και να είναι παρούσα και σε οικισμούς όπου υπάρχουν ελάχιστοι Έλληνες. Την εκδήλωση της Α.Ε.ΟΥ. θα ακολουθήσουν και άλλες παρόμοιες στις πόλεις Debrecen, Szolnok και αλλού.
Külön köszönet illeti az Ellinizmosz tánccsoportot, amely a teljes program idején profi hozzáállásról tett tanúbizonyságot. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának célja, hogy valóban országos jelleggel működjön, és olyan településeken is jelen legyen, ahol kisebb lélekszámban élnek görögök. Hasonló eseményt tervez az MGOÖ Debrecenben, Szolnokon és más településeken is.
Νέα της Πανουγγρικής Αυτοδιοίκησης
Az országos önkormányzat híreiből
Σημαντικές αποφάσεις πάρθηκαν στη συνεδρίαση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας (Α.Ε.ΟΥ.) στις 4 Ιουνίου.
A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) 2015. június 4-i ülésén fontos döntéseket hozott.
Νέες διευθύντριες στα δύο σχολεία μας για την καινούρια χρονιά Μετά από πετυχημένο διαγωνισμό και ψηφοφορία, τη θέση της διευθύντριας του 12τάξιου Σχολείου Ελληνικών «Μανώλης Γλέζος» αναλαμβάνει η δρ.Πάρτιτς Χριστίνα με 5ετή θητεία που ξεκινάει από τις 16 Αυγούστου 2015. Στη συνεδρίαση η ίδια εξέφρασε τις προθέσεις της να προτείνει την Βένγκρινιακ Έντιτ για τη θέση της μιας υποδιευθύντριας. Αντίστοιχα, στο 8τάξιο Δημοτικό Σχολείο Νίκος Μπελογιάννης, μετά την αποχώρηση της Βένγκρινιακ Έντιτ δεν παρέμεινε έγκυρος διαγωνιζόμενος κι έτσι χρέη διευθύντριας αναλαμβάνει για το επόμενο εκπαιδευτικό έτος η παρούσα υποδιευθύντρια, Κουτσαλιάρη Ευτυχία.
Mindkét iskolánk új vezetővel kezdi a következő tanévet A Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola igazgatói tisztségére, öt éves határozott időtartamra, Kakukné dr. Partics Krisztinát választotta meg, aki 2015. augusztus 16-án veheti át az iskola vezetését. Az ülésen a megválasztott igazgató kifejezte szándékát, hogy az egyik igazgatóhelyettesi tisztség betöltésére Vengrinyák Editet szeretné jelölni. A Nikosz Beloiannisz Általános Művelődési Központ (ÁMK) intézményvezetői tisztségére Vengrinyák Edit visszalépését követően nem maradt érvényes pályázat, így az MGOÖ testülete a 2015-16-os tanévre a jelenlegi igazgatóhelyettest, Kocolari Eftichiát bízta meg az igazgatói teendők ellátásával.
Προσωρινός διευθυντής στο Ινστιτούτο Ερευνών Η Α.Ε.ΟΥ. θα προκηρύξει άμεσα διαγωνισμό για την θέση διευθυντή του Ινστιτούτου Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας με έναρξη θητείας την 1η Ιανουαρίου 2Ο16. Μέχρι την ολοκλήρωση της εκλεκτικής διαδικασίας και το αργότερο μέχρι την 1/1/2Ο16, καθήκοντα αναλαμβάνει ο ιστορικός, κοινωνιολόγος, Σιδηρόπουλος Αρχιμήδης.
Ideiglenes vezetője van a Kutatóintézetnek A Magyarországi Görögök Kutatóintézetének igazgatói tisztségére az MGOÖ pályázatot kíván kiírni, a tisztség betöltésére 2016. január 1-jétől nyílik lehetőség. Január 1-jéig, de legkésőbb a következő érvényes pályázat elbírálásáig, az MGOÖ testülete Szidiropulosz Archimédesz történész-szociológust választotta a Kutatóintézet megbízott vezetőjének. Első teendői közé tartozik majd az átadás-átvétel lebonyolítása a Kutatóintézet korábbi igazgatójával.
Τα νέα μας | Híreink | 7
Ημερίδες για τις εθνότητες του νομού Πέστης
Pest megyei nemzetiségi szakmai napok
Το Γραφείο Νομού Πέστης του Εθνικού Ιδρύματος Πολιτισμού (ΝΜΙ) διοργάνωσε σειρά ημερίδων με τίτλο „Φόρουμ Εθνοτήτων” για τους ηγέτες των εθνοτικών οργανώσεων που λειτουργούν στον Νομό Πέστης. Έως τώρα έχουν ήδη πραγματοποιηθεί τρεις από τις πέντε. Στόχος της διοργάνωσης είναι η χαρτογράφηση των πολιτιστικών δραστηριοτήτων των εθνοτικών κοινοτήτων στον Νομό, καθώς και η χορήγηση μεθοδολογικής υποστήρηξης για την προβολή και την ανάπτυξή της, μέσω της διαμόρφωσης συνεχούς σχέσης συνεργασίας. Υπεύθυνη του έργου είναι η μεθοδολόγος του ΝΜΙ κα. Mária Lukács.
A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) Pest Megyei Irodája „Nemzetiségi Fórum” címmel, a Pest megyében működő nemzetiségi szervezetek vezetői számára 5 alkalomból álló szakmai napokat szervezett, melynek eddig három állomása valósult meg. A program célja a Pest megyei nemzetiségi közösségi művelődés helyzetének feltérképezése, fejlesztéséhez, terjesztéséhez módszertani segítség nyújtása, megyei szintű partneri viszony, folyamatos együttműködések kialakítása. A projekt felelőse Lukács Mária, az NMI módszertani referense.
Στις 23Απριλίου στην Παλιά Νομαρχεία Πέστης, πραγματοποιήθηκε η πρώτη ημερίδα σε συνεργασία με τον Πολιτιστικό Σύλλογο Ελλήνων Ουγγαρίας. Οι ηγέτες των πολιτιστικών οργανώσεων και των αυτοδιοικήσεων των εθνοτήτων του Νομού Πέστης είχαν την ευκαιρία να γνωρίσουν την ελληνική παρουσία στον Νομό στα πλαίσια θεματικής έκθεσης, καθώς και να δοκιμάσουν την ελληνική γαστρονομία. Ένας από τους συντονιστές και εισηγητές της ημερίδας ήταν και ο κ. Σπύρος Μπ. Αγκάρντι, αντιπρόεδρος γενικών θεμάτων της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, ο οποίος παρουσίασε την ιστορία και το παρόν των Ελλήνων του Νομού Πέστης. Αναφέρθηκε στην κληρονομιά της παλιάς ελληνικής εμπορικής κοινότητας του Vác, Szentendre, Ráckeve, Nagykőrös και Pomáz, καθώς και στην παρουσία της οικογένειας Σίνα στις πόλεις Érd και Gödöllő. Δεν παρέλειψε να μιλήσει για το κάστρο του Visegrád το οποίο κτίστηκε από την προίκα της Ελληνίδας Μαρίας Λάσκαρη, συζύγου του Ούγγρου βασιλιά Μπέλα Δ’. Σχετικά με την οικογένεια Μάννου αναφέρθηκε και στην Έπαυλη Μάννου στο Nyáregyház και στον οικογενειακό τους τάφομνημείο στο τοπικό κοιμητήριο. Αναφερόμενος στους σημερινούς Έλληνες, παρουσίασε τις πέντε αυτοδιοικήσεις (στις πόλεις Vác, Szentendre, Érd, Budaörs, Százhalombatta) καθώς και τις πολιτιστικές οργανώσεις (Syllogos, Hellasz, Ellinizmosz) που δραστηριοποιούνται τρεχόντως στον Νομό Πέστης. Τόνισε ότι στον νομό ζει το 12,75 % των Ελλήνων της Ουγγαρίας, που σύμφωνα με τις απογραφές του 2011 ο αριθμός τους ανέρχεται στα 593 άτομα.
Április 23-án, a pesti Vármegyeházán került sor az első szakmai napra, melynek együttműködő partnere a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete volt. A Pest megyei nemzetiségi önkormányzatok, illetve kulturális szervezetek vezetői kiállításon tekinthették meg a görögök Pest megyei jelenlétét, illetve görög gasztronómiai különlegességeket kóstolhattak. A szakmai nap egyik moderátora, s egyben előadója Agárdi Bendegúz Szpírosz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának (MGOÖ) általános elnökhelyettese volt. Előadásában a Pest megyei görögök múltját és jelenét mutatta be. Bemutatta a régi kereskedő diaszpóra váci, szentendrei, ráckevei, nagykőrösi és pomázi örökségét, beszélt a Szinasz család érdi, gödöllői jelenlétéről. Nem felejtette el megemlíteni azt sem a visegrádi vár kapcsán, hogy azt IV. Béla király görög felesége, Laszkari Mária hozományként hozott ékszereiből építették. A Manno család kapcsán a nyáregyházi Manno-kastélyról is beszélt, illetve a helyi temetőben található Mannosíremlékről. A ma Pest megyében élő görögökről szólva bemutatta az öt működő nemzetiségi önkormányzat tevékenységét (Vác, Szentendre, Érd, Budaörs, Százhalombatta) és a megyében működő kulturális egyesületeket (Syllogos, Hellasz, Ellinizmosz). Hangsúlyozta, hogy Pest megyében él a magyarországi görögök 12,75 százaléka, a 2011. évi népszámlálás alapján 593 fő.
Η δεύτερη ημερίδα πραγματοποιήθηκε στις 28 Μαΐου στο Μουσείο της Γερμαντικής Εθνότητας Jakob Bleyer του Budaörs, στην οποία παρεβρέθηκαν ο κ. Θανάσης Σιανός, πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων του Budaörs και ο κ. Σπύρος Μπ. Αγκάρντι, αντιπρόεδρος της ΑΕΟΥ. Αυτή την φορά το θέμα ήταν τα αντικείμενα αξίας των εθνοτήτων που βρίσκονται στα τοπικά και νομαρχιακά Αποθετήρια Τίτλων. Μετά την εκδήλωση ο αντιπρόεδρος της ΑΕΟΥ πρότεινε στον δήμαρχο του Δήμου Μπελογιάννη να δημιουργηθεί μια επιτροπή του τοπικού Αποθετηρίου Τίτλων με σκοπό την συγκέντρωση των πολύτιμων αντικειμένων του χωριού.
A második szakmai napra május 28-án, Budaörsön, a Jakob Bleyer német nemzetiségi múzeumban került sor. Az eseményen Sianos Tamás, a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Agárdi Bendegúz Szpírosz, az MGOÖ általános elnökhelyettese is jelen voltak. Ez alkalommal a települési és megyei értéktárak nemzetiségi értékeiről esett szó. Az eseményt követően az MGOÖ általános elnökhelyettese javaslattal élt Beloiannisz település polgármestere felé, hogy hozzák létre a beloianniszi helyi értéktár-bizottságot, a település értékeinek összegyűjtése céljából.
Η τρίτη ημερίδα έλαβε χώρα στις 18 Ιουνίου στο Budakalász σε διοργάνωση της τοπικής Σέρβικης κοινότητας. Η κα. Edit Vengrinyák, υποδιευθύντρια του Ελληνικού Σχολείου „Μανώλης Γλέζος” παρουσίασε μια σφαιρική και ιδιαίτερα ποιοτική διάλεξη για την ζωή του Ελληνισμού της χώρας, αναφερόμενη σε όλους τους κλάδους του πολιτισμού.
A harmadik szakmai napra június 18-án, Budakalászon került sor, melynek házigazdája a helyi szerb nemzetiség volt. Meghívott előadóként Vengrinyák Edit, a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola igazgatóhelyettese színvonalas, átfogó előadást tartott a magyarországi görögök kulturális életéről, érintve a kultúra valamennyi területét.
σπ
szp
8
| Τα νέα μας | Híreink
Προβολή ντοκυμαντέρ
Képernyőn a „Fasizmus Rt.”
Συνεχίζοντας την οργάνωση επιτυχημένων εκδηλώσεων φέτος την άνοιξη -αρχής γενομένης με τη διάλεξη του καθηγητή Γ.Μαργαρίτη- ο Πολιτιστικός Σύλλογος Ελλήνων Ουγγαρίας (Π.Σ.Ε.ΟΥ.) “έφερε” στο κοινό της Ουγγαρίας το ντοκυμαντέρ “Φασισμός Α.Ε.” με προβολή που πραγματοποιήθηκε στις 16 Μαΐου στον κινηματογράφο του Lurdy Ház.
Az idei tavasz sikeres rendezvényeinek sorát folytatva amely G. Margaritis professzor úr előadásával kezdődött -, a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete „elhozta” a hazai közönség számára a „Fasizmus Rt.” című dokumentumfilmet, melynek vetítésére 2015. május 16-án került sor a Lurdy Ház mozitermében.
Στα βήματα των προηγούμενων παραγωγών Debtocracy και Catastroika, ο Άρης Χατζηστεφάνου και η ομάδα του διηγούνται στο παρόν φιλμ μικρές ιστορίες από το παρελθόν, το παρόν και το μέλλον του φασισμού και τις διασυνδέσεις του με τα οικονομικά συμφέροντα κάθε εποχής, από την Ιταλία του Μουσολίνι, στην Ελλάδα της κατοχής, του εμφυλίου και της δικτατορίας, και από τη ναζιστική Γερμανία του Χίτλερ στη Χρυσή Αυγή και το σήμερα.
Aris Hatzistefanou és csapata az előzőekben készített „Debtocracy” és „Catastroika” munkáik nyomdokain járva, jelen filmjükben rövid történeteket vázolnak a fasizmus múltjából, jelenéből és jövőjéből, rávilágítva annak az adott kor gazdasági érdekeivel történő összefonódásaira, kezdve Mussolini Olaszországától, Görögország megszállásán, polgárháborúján és a szélsőjobboldali diktatúrán át, egészen a hitleri náci Németországig és az Arany Hajnal párt jelenlétéig napjainkban.
Μια ενδιαφέρουσα και επίκαιρη δουλειά, προϊόν ανεξάρτητης δημοσιογραφίας που δεν έχει δεχθεί χρηματοδότηση από κόμματα και εταιρείες, στην οποία φαίνεται πώς η Ευρώπη εξακολουθεί να βυθίζεται στο σκοτάδι της άκρας δεξιάς ακόμα και σήμερα.
Ez az igen érdekes és aktuális produkció, amely független újságírók munkáját dicséri, nem kapott támogatást magáncégektől vagy politikai pártoktól, és híven tükrözi, ahogyan Európa még napjainkban is egyre csak süllyed a szélsőjobb sötétjébe.
B.A.
(der.)
Κατάθεση στεφάνων
Φωτογραφία: Βασίλης Αθανασίου / Fénykép: Vasilis Athanasiou
Την Ημέρα της Νίκης η Λέσχη Φίλων και Οπαδών του ΚΚΕ στην Ουγγαρία οργάνωσε κατάθεση στεφάνων στην όχθη του Δούναβη, στο έργο του Αγαμέμνονα Μακρή. Για τα ιστορικά γεγονότα μίλησε ο Βίκτωρ Φαρατζής, επικεφαλής της Λέσχης. Εκ μέρους της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας κατέθεσε στεφάνι ο αντιπρόεδρος, υπεύθυνος για την ελληνική κληρονομιά, Βασίλης Αγγελίδης. Στην εκδήλωση παρευρέθη ο Σύμβουλος Τύπου της Ελληνικής Πρεσβείας κ. Νικόλαος Βλαχάκης.
A Győzelem Napja A Győzelem Napján a Magyarországi KKE Baráti Kör koszorúzást szervezett a Makrisz Agamemnon által alkotott dunaparti emlékműnél. Történelmi megemlékezést tartott Victor Faratzis, a Baráti Kör vezetője. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának képviseletében Angelidisz Vaszilisz, görög örökségért felelős elnökhelyettes koszorúzott. A rendezvényen tiszteletét tette a Görög Követség Sajtóosztályának vezetője, Nikolaos Vlahakis is.
Sikeres diplomakoncertet adott a Zeneakadémián Theodorosz Toszunidisz Május 3-án került sor Theodorosz Toszunidisz honfitársunk nagy sikerű fuvolakoncertjére a Zeneakadémia kistermében, amely egyben a zenetanári diplomakoncertje is volt. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel Vlahakisz Nikosz, a görög nagykövetség sajtóattaséja, illetve Agárdi Bendegúz Szpírosz és Angelidisz Vaszilisz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnökhelyettesei. A magas szakmai színvonalon bemutatott koncert után büszkén mondhatjuk, hogy közösségünknek számos olyan tagja van, akik potenciális tanárai lehetnek egy a jövőben létrehozandó művészeti iskolának. Az Ellinizmosz újság és a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata gratulációját fejezi ki a diplomakoncerthez, és további szakmai sikereket kíván Theodorosz Toszunidisznek.
Τα νέα μας | Híreink | 9
Ne csak történjenek velünk az események, alakítsuk is azokat! Szegedi görög szervezetek felhívása a nemzetiségi támogatásokkal kapcsolatban Tisztelt Szervezeti Vezetők! Néhány anomáliára szeretnénk felhívni a figyelmeteket a nemzetiségi támogatásokkal kapcsolatban: Több görög egyesület pályázott működési támogatásra az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. (NEMZ-CISZ). A pályázók közül a legtöbben nyertek 100.000-300.000 Ft-ot. Ennek megfelelően a pályázati költségvetésüket módosítani kellett. Viszont egyedül a görög szervezeteknél volt egy megkötés: a pénzt kizárólag könyvelési és banki/üzemeltetési költségekre költhetik. Más nemzetiségeknél nincs hasonló kitétel! Ez a Csongrád Megyei Görögök Kulturális Egyesületénél azt jelenti, hogy az elnyert 200.000 Ft-ot nem tudjuk elkölteni, mivel a könyvelőnk díja 110.000 Ft, a bankköltségünk pedig éves szinten kb. 30.000 Ft. Továbbá: A pályázati kiírások megadják a tartalmi elbírálás szempontjait. Az eredményhirdetés ugyanakkor nem tartalmaz sem összpontszámot, sem részpontokat, sem sorrendet, mint ahogy pl. a NEA-s vagy más pályázatoknál szokott lenni. De azt is tudhatja mindenki nagyon jól, hogy nem csak szakmai szempontok alapján születnek a döntések. Elvileg az albizottság szakmai javaslatot tesz a bizottság számára, majd az alapján a Minisztérium hozza meg a döntést. Nagyon kevés pénzt, erősen lobbiérdekeknek megfelelően osztanak ki. Ez a fajta átláthatatlan és ellenőrizhetetlen döntési mechanizmus elfogadhatatlan. A pályázatok mellett egyedi támogatási kérelmeket is be lehet nyújtani. Ilyenekre tavaly közel annyit költött a minisztérium, mint pályázati támogatásokra. Ezeknél a kérelmeknél nincs szempontrendszer! A pályázókkal szemben a támogatáskezelőnek szinte kötekedés
szinten vannak elvárásai, de ő maga határidőket húz vagy nem tart be. A 2014-es választási évben a tárgyévre vonatkozó pályázatokat már 2013. novemberében be kellett adni. Idén már május van, és még csak módosítási szakaszban vannak a pályázati eredmények. A nemzetiségi civil szervezetek számára szétoszthatatlanul kevés pénzt adnak, késve, kötekedve. A nemzetiségi önkormányzatok idén több pénzből gazdálkodhatnak, de az elbírálásokkal kapcsolatos következetlenségek és a transzparencia problémája az ő esetükben is fennáll. A működési támogatásokat a törvényben meghatározottakhoz képest késve utalták, a feladatalapú támogatások pontozásának korrektsége pedig kétségeket hagy maga után. A Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat kérelmezte a betekintést, de annak ellenére, hogy ennek lehetőségéről írásban biztosítottak bennünket, a gyakorlatban ez nem valósulhatott meg. Sőt, miután a kiírásnak megfelelően észrevételeket tettünk, a harmadik elbírálási kategóriában egy pontot még le is vontak tőlünk. Mondhatná bárki, hogy örüljünk ennek is. Igaz! De az elmúlt években olyannyira megnövekedtek a bürokratikus terheink (közhasznúsági megfelelések, alapszabály-módosítások, jegyzőkönyvgyártás, különböző jelentések, vagyonnyilatkozatok, stb.), hogy elvárhatjuk, hogy ne csak történjenek velünk az események. Azoktól pedig, akik országos szinten képviselik a görögséget, azt szeretném kérni, hogy nézzenek utána, a fenti észrevételeink megalapozottak-e. Ha igen, álljanak ki az érdekeink mellett. A mi hatáskörünk idáig ér. A szegedi görög szervezetek nevében dr. Kosztopulosz Andreász és Purosz Alexandrosz
Ημέρα Πολιτισμού των Εθνοτήτων στη δημόσια τηλεόραση
„Nemzetiségi Kultúrák Napja” a köztelevízióban
Στις 10 Μαΐου εορτάστηκε η Ημέρα Πολιτισμού των Εθνοτήτων στην δημόσια ουγγρική τηλεόραση. Μία από της εξωτερικές τοποθεσίες λήψης ήταν και ο κήπος του Βουλγάρικου ναού στη Βουδαπέστη, όπου εμφανίστηκαν και οι συμμετέχοντες του ελληνικού προγράμματος, το συγκρότημα Μύδρος και τα χορευτικά Ήλιος και Χελιδονάκι. Στην εκδήλωση πήρε μέρος και η ηθοποιός Αθηνά Παπαδημητρίου η οποία κατέφτασε από το στούντιο της τηλεόρασης. Εκ μέρους της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας το παρών έδωσαν ο πρόεδρος κ. Γεώργιος Κουκουμτζής και ο γενικός αντιπρόεδρος κ. Σπύρος Μπ. Αγκάρντι.
Május 10-én „Nemzetiségi Kultúrák Napja” volt a magyar köztelevízióban. A budapesti bejelentkezési helyszín a bolgár templom kertje volt, ahol a görög program résztvevői a Mydros zenekar, az Iliosz és a Helidonaki tánccsoportok voltak. Az eseményen részt vett Papadimitriu Athina színművésznő is, aki a televízió stúdiójából érkezett a helyszínre. Az MGOÖ részéről a rendezvényen jelen volt Kukumzisz Jorgosz elnök és Agárdi Bendegúz Szpírosz általános elnökhelyettes.
Διόρθωση (Fotó: Vasilis Athanasiou)
Στο προηγούμενο τεύχος του Ελληνισμού ( τ.Μαΐου 2015, σελίδα 4) στο άρθρο για τους βετεράνους, διορθώνουμε ότι το ποίημα που διάβασε η κ.Δήμητρα Κεκέ-Κανακαρίδου είχε τον τίτλο Καισαριανή -και όχι Οδηγητής όπως λανθασμένα γράφτηκε- το οποίο ήταν αφιερωμένο στους 200 εκτελεσθέντες της Καισαριανής την Πρωτομαγιά του 1944.
10 | Τα νέα μας | Híreink
PROGRAMAJÁNLÓ - 2015. június-július Kapcsolattartó: Stefanidu Janula (06703120783, stefaniduj@gmail.com)
Zene Mydros - www.mydros.hu 07. 12. (szombat) 20:00 Csopaki „Fröccsöntő Fesztivál” (Csopak, Fürdő utca – parkoló, nagyszínpad) Akropolis Compania 07. 25. (szombat) 19:00 „Nemzetiségi Találkozó” (Szentendre, Lázár cár Dunakorzó) Fanari Júliusban minden csütörtökön: 19:00 Gyradiko (Bp., III. kerület, Pünkösdfürdő és Királyok útja sarok) Júliusban minden pénteken: 19:00 Estya Gyradiko (Bp., XIII. kerület, Victor Hugo utca 35.) Sarantis Mantzourakis www.sarantismantzourakis.hu
Egyéb Csepeli Görög Nemzetiségi Önkormányzat rendezésében 08. 29. „A GÖRÖG DAL NAPJA” Radnóti Miklós Művelődési Ház (Csepel, Vénusz utca 2.) Papadimitriu Athina • 07. 25. (szombat) 20:00 Bikali Élménybirtok - „János Vitéz” - a Nemzeti Lovas Színház előadása • 07. 10. (péntek) és 07. 11. (szombat) 20:00 „Abigél” (Szeged, Dóm tér) • 07. 17. (péntek) 20:00 - Kincsem Park „Mátyás, az igazságos” - A Nemzeti Lovas Színház előadása (1101 Bp., Albertirsai út 2-4.) • 07 18. (szombat) 20:00 - Kincsem Park „Honfoglalás” • 07. 28. (kedd) 19:00 Kőszegi vár lovagterme - „Szeretetkönyv” • 07. 31. (péntek) 19:00 Balatonalmádi, Ramada Hotel - „Leszek az Özvegye”
Tánc Iliosz táncegyüttes 07. 12. (szombat) 20:00 „Fröccsöntő Fesztivál” (Csopak, Fürdő utca – parkoló, nagyszínpad)
Egyház www.patriarchatus.hu Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusának Szent Hierotheosz és Szent István kápolnája (Budapest, V. kerület, Váci utca 55., I. emelet 1.) • • • •
TV-Rádió görög nyelvű adásai • • • • •
06. 25. (csütörtök) 06:00 - Duna TV- Rondó 06. 25. (péntek) 12:00 - Duna World - ismétlés 07. 09. (csütörtök) 06:00 - Duna TV - Rondó 07. 10. (péntek) 12:00 - Duna World – ismétlés Júliusban minden csütörtökön: 13:00-13:30 – a Nemzetiségi Rádióban (AM 873, 1188khz ) görög nyelvű műsor hallható. Ismétlés minden szombaton: 01:00-kor. www.mediaklik.hu/musor/gorog/
Júliusban minden szombaton: 18:00 - Alkonyati szolgálat Júliusban minden vasárnap: 09:00 - Hajnali szolgálat Júliusban minden szerdán: 18:00 - Könyörgő Kánon az Istenszülőhöz 07. 20. (szombat) 08:00 - Illés Próféta Isteni Liturgia
Χρυσός οδηγός Ελλήνων Ουγγαρίας – A görög kis okos Ελληνική Πρεσβεία και Προξενείο στη Βουδαπέστη Görög Köztársaság Nagykövetsége és Konzuli Osztálya Budapest (Bp.1063, Szegfű utca 3. Τηλ./Τel: (1) 413 2600 ) Κυπριακή Πρεσβεία στη Βουδαπέστη Ciprusi Köztársaság Nagykövetsége Budapest (Bp. 1051, Dorottya utca 3. III/2-3. Τηλ./ Tel.:(1) 266 1330 ) Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata ( Bp. 1054, Vécsey u. 5. Τηλ./Tel.: (1) 302 7274 ) 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών Μανώλης Γλέζος Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola ( Bp. 1054, Vécsey u. 5. Τηλ./Tel.: (1) 302 7276, 0630 6955413 email: griskolatitkar2@gmail.com) Κομμωτής / Fodrász Papas Vaszil (Budapest V., ker., Ferenciek tere 4. Telefon:317-5441)
Εστιατόρια, ταβέρνες / Éttermek, tavernák Dyonisos Taverna (Bp., V. kerület, Belgrád rakpart 16. Τel,: 318-1222) Estia Gyradiko (Budapest XIII. ker., Viktor Hugo u. 35. Nyitva: 10:00-21:00 tel: 400-88-09. 06/20-541-0922) Kerkyra Gyros (Βp 1067, Eötvös utca 5. Nyitva: H-Cs. 11:0019:00. Péntek 11:00-21:00 szombat-vasárnap zárva) Kyros Gyros (Bp. 1136 Hegedüs Gyula utca 34. Nyitva: H-P 10:00-21:00, szombat-vasárnap zárva. Tel.:06/20- 923-7694) Hari Görög Tanya Rendezvény étterem. Vecsés (GPS:47389797, 19.267981, web: www.pefkitis.hu tel.: +36-20-952-7355) Vasilis Gyros (Bp. IX. ker., Dési Huber u. 20. Nyitva: H-P. 10:00- 19:00, szombat-vasárnap zárva) Mikonos Görög Termékek Háza Székesfehérvár (Budai út 440. Telefon:06/20-303-0210)
Πολιτιστική ατζέντα | Kulturális programok | 11
Εκδήλωση μνήμης της ποντιακής γενοκτονίας Σοφία Ακριτίδου Φέτος, στις 17 Μαΐου και για πρώτη φορά, οι Έλληνες της Ουγγαρίας, χάρη στη νέα διοίκηση της Α.Ε.ΟΥ., οργάνωσαν μια ιδιαίτερη εκδήλωση μνήμης της γενοκτονίας των Ελλήνων του Πόντου. Κύριος στόχος να μάθουν οι νεότερες γενιές το ιστορικό της γενοκτονίας των προγόνων μας και σκύβοντας τα κεφάλια μας να εκφράσουμε έστω και νοερά τη λύπη και το σεβασμό μας στις 353 χιλιάδες αθώες ψυχές που αφανίστηκαν από τους Τούρκους εθνικιστές. Είναι απαραίτητο χρέος μας να τιμάμε την ιστορία και τις παραδόσεις μας και να τις μεταφέρουμε στις επόμενες γενιές, στα παιδιά και τα εγγόνια μας. Τα εγκλήματα εις βάρος ολόκληρων εθνών δεν μπορούν να διαγράφονται από τις σελίδες της ιστορίας. Το ποντιακό στοιχείο είναι ένας δυναμικός ελληνισμός που αποτελεί την μεγαλύτερη διασπορά σε όλον τον κόσμο. Οι Πόντιοι Έλληνες τιμούν με σεβασμό την ιστορία και τις παραδόσεις τους σε όποιο μέρος της γης κι αν βρίσκονται. Γι’αυτό κι εμείς οι απόγονοι Έλληνες στην Ουγγαρία δεν πρέπει και δεν είναι σωστό να μείνουμε αδιάφοροι, τη στιγμή που η Τουρκία διαστρεβλώνει τα τραγικά γεγονότα της γενοκτονίας και συνεχίζει την πολιτική της άρνησης και της απόκρυψής της, ετοιμαζόμενη παράλληλα να μπει στην ΕΕ. Η Τουρκία πρέπει να συμμορφωθεί τηρώντας τους κανόνες του Διεθνούς Δικαίου. Υπάρχουν συγκλονιστικά ντοκουμέντα, φωτογραφίες και φιλμ από την ανελέητη σφαγή, αλλά η σημαντικότερη μαρτυρία είναι οι διηγήσεις και οι μνήμες των προγόνων μας, και συγκεκριμένα των δικών μας ανθρώπων, των παππούδων και των γιαγιάδων μας.
Θα ήθελα να ευχαριστήσω θερμά όλους τους συμμετέχοντες που αφιλοκερδώς συνέβαλαν στην επιτυχία της εκδήλωσης μνήμης, τις Αυτοδιοικήσεις Ελλήνων Ουγγαρίας, Βουδαπέστης, 6ου και 9ου διαμερίσματος, τη χορωδία Καρυάτιδες, την ορχήστρα Παλιό Μπουζούκι και τα χορευτικά Ελληνισμός και Χελιδονάκι. Για μας τους Έλληνες της Ουγγαρίας, η 19η Μαΐου αποτελεί μέρα πένθους και μνήμης. Πρέπει να φροντίσουμε να κρατήσουμε άσβεστη τη μνήμη των προγόνων μας και το λιγότερο που μπορούμε να κάνουμε είναι να τιμούμε τη μέρα αυτή κάθε χρόνο για να γίνει πια παράδοση. Να συμβάλλουμε κι εμείς στον σκληρό αγώνα που διεξάγει η ΠΟΠ όπως και πολλοί διανοούμενοι σαν τον κοινωνιολόγο και πολιτικό επιστήμονα Μιχάλη Χαραλαμπίδη που είχε έρθει πριν μερικά χρόνια στη Βουδαπέστη κάνοντας μια ενδιαφέρουσα διάλεξη για το ποντιακό ζήτημα, και οι οποίοι κάνουν δύσκολο αγώνα για την αναγνώριση σε παγκόσμια κλίμακα της γενοκτονίας του ποντιακού ελληνισμού. Σε αυτόν τον αγώνα έχουμε κι εμείς χρέος οι Έλληνες της Ουγγαρίας να συμβάλουμε. Αιώνια η μνήμη τους, δεν τους ξεχνούμε! Ποτέ άλλη γενοκτονία για οποιοδήποτε λαό της γης!
Οι περισσότεροι από τους οργανωτές και τους παρεβρισκόμενους έχουν ποντιακές ρίζες. Στην εκδήλωση ήταν καλεσμένοι και οι λίγοι ηλικιωμένοι επιζώντες της πρώτης γενιάς που μερικοί από αυτούς έζησαν σε πολύ μικρή ηλικία τα τραγικά γεγονότα. Ιστορίες που κουβαλούν μαζί τους όπως π.χ. ο Βασίλης Χατζηπαναγιωτίδης γεννήθηκε πάνω στο πλοίο το 1922, όταν οι γονείς του ξεριζωμένοι από τα πάτρια εδάφη ξεκίνησαν για την νέα πατρίδα τους κι εγκαταστάθηκαν στο χωριό Κωνσταντία του ν.Πέλλας. Ο παππούς του Κτενίδη Χρήστου ήταν ο δήμαρχος της Τραπεζούντας. Οι Τούρκοι τον κυνηγούσαν, πήδηξε από το παράθυρο του Δημαρχείου και μετά χάθηκαν τα ίχνη του. Ο πατέρας του Χρήστου ορφανός έφτασε στην Ελλάδα, με τη βοήθεια της θείας του. Ο παππούς της Παπαδοπούλου Μαγδαληνής ήταν παπάς στο χωριό Τσίτα της Τραπεζούντας, γλίτωσε από τα χέρια των Τούρκων και κυνηγημένος διασώθηκε στην Ελλάδα. Την θεία της γράφουσας την άρπαξαν οι Τούρκοι 17 χρονών κοπελίτσα, την έβαλαν σε άλογο κι από τότε αγνοείται η τύχη της. Την εκδήλωση άνοιξε με σύντομη ομιλία της η Σοφία Ακριτίδου χαιρετώντας τον Κύπριο πρέσβη κ.Θεοχάρους,τον Έλληνα πρόξενο κ.Τσώκο με τους συνεργάτες του, τους ομοιοπαθούντες Αρμένιους φίλους μας και τους σεβαστούς λίγους ηλικιωμένους επιζώντες της πρώτης γενιάς καθώς και όλους τους παρεβρισκόμενους Έλληνες και Ούγγρους. Χαιρετισμό απηύθυναν και ο επίτιμος πρόεδρος της Α.Ε.ΟΥ., Θ.Σκεύης, με τον γενικό αντιπρόεδρο Σπύρο Αγκάρντι και ακολούθησε προβολή σχετικού ντοκυμαντέρ. Η χορωδία Καρυάτιδες συνοδευόμενη από το «Παλιό Μπουζούκι» ερμήνευσε ποντιακά τραγούδια που συγκίνησαν όσους από τους «παλιούς» τα αναγνώρισαν. Χόρεψαν ποντιακά τα χορευτικά Ελληνισμός και Χελιδονάκι. Τέλος, όλοι μεταφέρθηκαν στον προαύλιο χώρο όπου έγιναν τα αποκαλυπτήρια της αναμνηστικής πλάκας, ακολούθησε ενός λεπτού σιγή, κατάθεση στεφάνων από όλους τους επίσημους εκπροσώπους κι ένα κερί στη μνήμη των 353 χιλιάδων αθώων ψυχών.
12 | Μνήμη | Megemlékezés
Ο παππούς του Χρήστου Κτενίδη, δήμαρχος Τραπεζούντας σε φωτογραφία εποχής
A magyarországi görögök is megemlékeztek a pondoszi genocídiumról Agárdi Bendegúz A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete, a Fővárosi Görög Önkormányzat, illetve a Terézvárosi Görög Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében első alkalommal került sor a pondoszi görögök genocídiumának emlékestjére Magyarországon. A kulturális programban egy dokumentumfilm mutatta be a történelmi tényeket. A Kariatidák kórusa a gyászos eseményeket idéző dalokat adott elő, majd az Ellinizmosz és a Helidonaki tánccsoportok pondoszi görög táncokkal idézték a tragédiát.
Fotók: Vasilis Athanasiou
A görög parlament 1994. február 24-én, határozatban ismerte el a pondoszi görögök népirtását, és május 19-ét a „Pondoszi Görögök Népirtásának Nemzeti Emléknapjává” nyilvánította. Az 1914-1923 közötti időszakra tehető népirtást, amely becslések szerint 213.000-368.000 körüli áldozattal járt, Görögországon kívül Ciprus, Svédország, Örményország, Ausztráliában DélAusztrália és Új-Dél-Wales államok, illetve az USA nyolc tagállama ismerte el világszerte. A görög megemlékezésen megjelentek a magyarországi örmény közösség tisztségviselői (Avanesian Alex, Akopjan Nikogosz) is, hiszen az örmény nép és a pondoszi görögök sorsközösséget viselnek ebben a tragédiában. Az eseményt megtisztelték a görög követség munkatársai, illetve Theocharusz Antonisz ciprusi nagykövet is. A kulturális programot követően a Görögség Háza falán emléktábla avatására került sor. A táblát pondoszi görög származású, népviseletbe öltözött fiatalok leplezték le. A táblát Szidiropulosz Vaszilisz, az MGOÖ képviselője tervezte, elkészítésében hathatós segítséget nyújtott Prodromidisz Nikosz honfitársunk.
Μνήμη | Megemlékezés | 13
Στη μνήμη του Φίλιππου Παπαδόπουλου γράφει η Ευαγγελία Τσαρούχα
Αυτοί στα ξένα, αυτοί που κρατάνε στην πιο ψηλή κορυφή της καρδιάς τους την Ελλάδα, Αυτοί που κρατάνε ανάμεσα στα στήθη τους φυλαχτό ένα κομμάτι ελληνικό ουρανό με δυο κουκιά σιτάρι. Αυτοί, που στα ξένα, αδέλφια μας και αυτοί που ‚ναι να ‚ρθουν και αυτοί που φύγαν πικραμένοι, μαζί να τραγουδήσουμε: Χαίρε Ελλάδα Χαίρε Λευτεριά Χαίρε Κόσμε. (Απόσπασμα από το ποίημα του Γιάννη Ρίτσου “Στα εκπατρισμένα αδέρφια μας”) (…) -Πέρσι (σ.σ. 2000) συζητούσαμε για τα πέντε χρόνια του Ενημερωτικού Δελτίου. Με τι ασχολείσαι τώρα; Ακριβώς έτσι είναι. Πριν ένα χρόνο παραιτήθηκα από το Ενημερωτικό Δελτίο για διάφορους λόγους, και από τότε κάπου-κάπου γράφω εδώ και ‚κει, όπου μου ζητάνε. Στο διάστημα αυτό έκανα μια μικρή συλλογή από γραπτά μου που κυρίως δημοσιεύτηκαν στο περιοδικό “Καφενείο” τα τελευταία χρόνια σε μια σειρά από υλικό της πρώτης γενιάς του εδώ ελληνισμού. Η συλλογή αυτή είναι μια ανακεφαλαίωση της ιστορίας του ελληνισμού της Ουγγαρίας, από την παλιά διασπορά ως τη σημερινή. Σε ποια κατάσταση βρίσκεται η κοινότητά μας σήμερα το περιέχει η περίληψη, η σύνοψη της συλλογής. Το υπόλοιπο είναι μια συνέχεια της περίληψης, αν και είναι εισαγωγή του βιβλίου, που αρχίζει με μια συνέντευξη με τον Κάλμαν Σαμπό, τον πατέρα σου, στο σπίτι σας την κάναμε τότες που εσείς ακόμα ήσασταν παιδιά, όπου μιλούσαμε για την νεοελληνική λογοτεχνία και τα γράμματα στην Ουγγαρία, για τη δημιουργία του Τμήματος Νεοελληνικών Σπουδών στο Πανεπιστήμιο και άλλα. Αυτό βγήκε πρώτα το 1978 σ’ ένα φιλολογικό παράρτημα της εφημερίδας Csepel, „Olvasó Μunkás” λεγόταν, και είναι σαν να γράφτηκε σήμερα. Είναι μια απάντηση για το τι επίδραση είχε η νέα ελληνική διασπορά στην Ουγγαρία στην ανάπτυξη της νεοελληνικής λογοτεχνίας. Πώς οι Έλληνες συνέβαλαν στον πολιτισμό, στα σπορ κ.α., αλλά ήταν και σοβαρή η επίδραση στην ανάπτυξη μεταφράσεων, στην εκλαΐκευση της νεοελληνικής λογοτεχνίας στην Ουγγαρία. Είναι το πιο δυναμικό διάστημα στην ανάπτυξη της μεταφραστικής δραστηριότητας, αλλά και γενικότερα της ανάπτυξης των νεοελληνικών σπουδών εδώ. Και σ’ αυτό, λίγο πολύ, βάλαμε ένα χέρι κι εμείς οι Έλληνες, γιατί ο καθένας μας
14 | Μνήμη | Megemlékezés
Όταν πληροφορήθηκα για το θάνατο του Φίλιππου Φίλιππα τον φώναζαν όσοι τον γνώριζαν -, ρώτησα την αρχισυντάκτρια του περιοδικού “Ελληνισμός” αν μπορώ να γράψω, όχι νεκρολογία, αλλά μια αξιολόγηση του δημοσιογραφικού του έργου, διότι μέσω της εφημερίδας “Λαϊκός Αγώνας” γνωριζόμασταν απ’ το 1955 και προσωπικά απ’ το 1960. Ήταν η εποχή που προσπαθούσε να με πείσει, σαν υπεύθυνος τον φοιτητών από τον “Σύλλογο Πολιτικών Προσφύγων από την Ελλάδα στην Λ. Δ. Ουγγαρίας” , να μεταγραφώ στον κλάδο Δημοσιογραφίας της Νομικής Σχολής. Και επειδή επέμενα στην κλασική φιλολογία, γενήκαμε καλοί φίλοι και καλοί συνεργάτες για μια ζωή. Περάσαμε πολλά στην ανηφόρα της ζωής, αλλά μείναμε πιστοί στα ιδανικά μας και στο “ο καθείς και το όπλο του”. Από την αμηχανία του: τί μπορώ να γράψω, πώς να προσεγγίσω και να αξιολογήσω το δημοσιογραφικό έργο του, με έβγαλε απ’ το δίλημμα ο ίδιος ο Φίλιππος. Η Ελληνική εκπομπή της ουγγρικής ραδιοφωνίας, στις 14 Μαΐου, αναμετέδωσε τη συνέντευξη που είχε κάνει η Αντιγόνη (σ.σ. Σαμπό) το 2001 με την ευκαιρία της έκδοσης του βιβλίου του Φίλιππου “Σαν τα πουλιά…” (Εκδόθηκε από την Αυτοδιοίκηση Ελλήνων της Ούιπεστ, υπεύθυνος εκδότης: Σπύρος Μπ. Άγκαρντι). Κάθισα και κατέγραψα τη συνέντευξη αυτή, χωρίς καμιά αλλαγή, γιατί μας αποκαλύπτει την ουσία της δημοσιογραφικής του δραστηριότητας.
στον τόπο που δούλευε εκλαΐκευε με τον τρόπο του. Στη συνέχεια κάνω ένα ρεπορτάζ που δημοσιεύτηκε στο περιοδικό Ádám το 1980, είναι μια ωραία συζήτηση με τον εξαίρετο Μέμο Μακρή, ο οποίος μιλάει για τη μοίρα του, για το πώς έφτασε εδώ, πώς εργάστηκε και τι δημιούργησε. Είναι, νομίζω, ένα καλό, επίκαιρο υλικό, γιατί απαντάει σε πολλά θέματα που απασχολούσαν και τότε τους Ούγγρους, και σήμερα. Στη συνέχεια ακολουθούν άνθρωποι απλοί, γέροντες τώρα, γέροντες και γριές, οι οποίοι μιλούνε για το πώς, από πού ξεκίνησαν και πού έφτασαν. Η σειρά αυτή δημοσιεύτηκε στο περιοδικό “Καφενείο”. Νομίζω ότι περιέχουν όλα αυτά τα γραπτά, θέματα τα οποία απασχολούν και εμένα από παλιότερα. Εκεί είναι και ένα ρεπορτάζ μιας κοπέλας της τρίτης γενιάς των Ελλήνων της Ουγγαρίας, η οποία μιλάει για το πώς σκέφτεται τον ελληνισμό, πώς τον βλέπει, και τι πρέπει να κάνει η νέα γενιά για να συνεχίσει αυτό που αρχίσανε οι παλιοί. Νομίζω κι αυτό επίκαιρο είναι. Πώς σου ήρθε η ιδέα να εκδόσεις υλικό που δημοσιεύτηκε κάποτε αλλού; Η ιδέα μου γεννήθηκε πριν κάμποσα χρόνια, όχι για να κάνω μιαν επιλογή σαν αυτή, αλλά για να απαντήσω απ’ ευθείας σε ορισμένες εκδόσεις, σε γραπτά που εκδόθηκαν κατά καιρούς στον ουγγρικό τύπο και στην Ελλάδα για τον ελληνισμό, γενικότερα για την προσφυγιά, για τους πρόσφυγες, για το πώς φτάσανε εδώ, πώς ήρθανε, γιατί σε πολλές από τις εκδόσεις αυτές, και σε άλλα δημοσιεύματα, δεν δίνεται η πραγματική εικόνα του ελληνισμού της Ουγγαρίας, δεν δίνεται ούτε η πραγματικότητα, τι παριστάνουν οι άνθρωποι αυτοί, τι είναι η κοινότητα αυτή. Επειδή ήμουν απασχολημένος, δεν είχα καιρό να μπω σε μια τέτοια συζήτηση. Αργότερα ούτε και ήθελα
να μπω σε πολεμική με δημοσιογράφους που γράψανε και στην Ελλάδα, κι εδώ, γιατί δεν ήμουν ο πιο έξυπνος για να απαντήσει σ’ όλους αυτούς τους ανθρώπους που ήταν καταρτισμένοι. Γι’ αυτό σκέφτηκα να συγκεντρώσω ορισμένα υλικά, τα οποία είναι χαρακτηριστικά για τους Έλληνες της Ουγγαρίας. Σκέφτηκα να κάνω μπουκέτο με όλα αυτά, το οποίο θα λέει τι είναι οι Έλληνες εδώ στην Ουγγαρία. Τι παριστάνουν οι Έλληνες αυτοί, και έτσι γεννήθηκε η ιδέα , και τα κείμενα που δημοσιεύονται στο βιβλίο έχουν κάποιον σκοπό, απαντάνε σε προβλήματα, σε ερωτήματα. Παραδείγματος χάριν το θέμα για το παιδομάζωμα, από τις μαρτυρίεςτων ανθρώπων αυτών που ήρθανε από την Ελλάδα, φαίνεται ότι αυτό δεν ήταν παιδομάζωμα, και οι ίδιοι οι άνθρωποι μόνο το δράμα που έζησαν - ή σαν παιδιά, ή σαν τραυματίες, ή σαν πρόσφυγες ηλικιωμένοι -, μιλάει από μόνο του, τι παριστάνουνε οι Έλληνες, ότι οι Έλληνες αυτοί είναι ένα κομμάτι του ελληνισμού, όχι όπως το παρουσιάζουνε και το παρουσιάζανε και παλιά στην Ελλάδα, αρνητικά, αλλά ένα πραγματικό κομμάτι αγωνιστών, απλών ανθρώπων, παιδιών αθώων, ένα κομμάτι τέτοιο που όχι μόνο σήμερα, αλλά από τότε που’ρθε στην Ουγγαρία, απόδειξε ότι είναι άξιοι προσοχής, και υπηρετεί τα συμφέροντα της Ελλάδας και της Ουγγαρίας όπου ζει. Οι άνθρωποι αυτοί εδώ που ήρθανε όλοι πρόκοψαν, αξιοποίησαν τις δυνατότητες που τους πρόσφερε το ουγγρικό κράτος. Σπούδασαν, έμαθαν τέχνες, δημιούργησαν οικογένεια και ζούνε ωραία, ειρηνικά, χωρίς να ξεχάσουν την παλιά τους πατρίδα. Οι άνθρωποι αυτοί έχουν δυο πατρίδες, η μια είναι η Ελλάδα, η γενέτειρά τους, η άλλη πατρίδα είναι η Ουγγαρία, επίσης γενέτειρα των παιδιών τους, και δεν ξεχνάνε την Ελλάδα, δεν ξεχνάνε τον ελληνικό πολιτισμό. Κάνουνε ότι
μπορούνε για να διατηρήσουν την ελληνική τους ταυτότητα και να δημιουργήσουν σαν Ούγγροι πολίτες αλλά και σαν Έλληνες. Σε ποιους προτείνεις αυτό το βιβλίο; Το βιβλίο αυτό το προτείνω όχι μόνο στους Έλληνες της Ουγγαρίας, αλλά και στους Ούγγρους, γιατί πολύ λίγα ξέρουνε οι Ούγγροι για την ελληνική κοινότητα που ζει στην Ουγγαρία. Γι αυτό είναι και στα ελληνικά και στα ουγγρικά. Το προτείνω στους νέους, στη νεότερη γενιά, αλλά και στους μεγαλύτερους, τους ηλικιωμένους, για να μην ξεχνάνε από πού και πώς ξεκίνησαν, για να μεταδίδουν στα παιδιά τους, στα εγγόνια τους την παράδοση αυτή, τον πολιτισμό τους, τη γλώσσα τους. Θα ήθελα να το διαβάσουν όσο πιο πολλοί νέοι. (..)Τελευταία ερώτηση: Γιατί διάλεξες τον τίτλο: “Σαν τα πουλιά…”; Είναι λίγο λυρικός ο τίτλος αυτός, αλλά είναι πολύ δικαιολογημένος, γιατί όλα αυτά τα γραπτά που ασχολούνται με το πώς έφυγαν οι Έλληνες από την Ελλάδα, έχουνε σχέση με το πώς χώρισαν οι οικογένειες, και όλοι έφυγαν πραγματικά σαν τα πουλιά. Έτσι αυθόρμητα μου πέρασε ο τίτλος αυτός απ’ το μυαλό μου, αλλά ύστερα κατάλαβα ότι υπάρχει και μέσα στα κείμενα σε ένα σημείο, σε ένα ρεπορτάζ που ασχολείται με τα παιδιά του αντάρτικου. Εκεί, η υπεύθυνη της ομάδας των παιδιών αυτών που τα συνόδεψε ως εδώ, η οποία ξεκίνησε μ’ ένα τρίχρονο παιδί του αδερφού της, τότε τον εκτελέσανε, ήταν αντάρτης, τον έπιασαν και τον εκτέλεσαν στην Κοζάνη, με το τρίχρονο αυτό παιδί και με μια μεγάλη ομάδα απ΄το χωριό της αυτή η καημένη έλεγε: “Σκορπίσαμε σαν τα πουλιά” και από ‚κει γεννήθηκε η ιδέα, δεν ήταν δική μου έμπνευση.
Ο Φίλιππος Παπαδόπουλος γεννήθηκε στους Ψαράδες της Μακεδονίας το 1931. Σπούδασε δημοσιογραφία και βουλγάρικη φιλολογία. Στην Ουγγαρία εγκαταστάθηκε το 1954. Από το 1955 εργαζότανε στην εφημερίδα “Λαϊκός Αγώνας” ως το κλείσιμό της, το 1977. Από το 1995 ήταν αρχισυντάκτης του τρίμηνου περιοδικού της Αυτοδιοίκησης Βουδαπέστης “Ενημερωτικό Δελτίο” μέχρι το 2000. Από τις απαρχές του περιοδικού “Καφενείο” άρχισε να πηγαίνει παντού στην Ουγγαρία όπου κατοικούσαν Έλληνες, για να κάνει τις συνεντεύξεις που, ευτυχώς, πολλές απ’ αυτές έχουν δημοσιευθεί στα βιβλία του “Σαν τα πουλιά…” και “Σαν τα πουλιά … 2”. Οι συνεντεύξεις αυτές είναι αυθεντικά ντοκουμέντα της πρώτης γενιάς των Ελλήνων που ήρθαν στην Ουγγαρία μετά τη λήξη του εμφυλίου πολέμου. Με τα ντοκουμέντα μιας κρίσιμης ιστορικής εποχής του ελληνισμού θα μένει αιώνια και η μνήμη του Φίλιππου Παπαδόπουλου.
Filipposz Papadopulosz emlékére Caruha Vangelio írása „Ti, az idegenben élők, ti, akiknek szívük legmagasabb csücskén ül Görögország, ti, akik kebletekben talizmánként őriztek egy darabot a görög égből, két búzaszemmel. Ti, akik messze sodródtatok, testvéreink, és ti, akik majd eljöttök, és ti, akik megkeseredetten mentetek el, énekeljétek velünk együtt: Üdvözlégy Görögország Üdvözlégy Szabadság Üdvözlégy Világ.” Nagy Kalliopé Mária fordítása
Amikor értesültem Filipposz, vagy, ahogy mindenki nevezte, Filippasz haláláról, megkérdeztem az „Ellinizmosz” főszerkesztőjét, hogy írhatnék-e az újságírói munkásságáról, hiszen a „Laikosz Agonasz” révén már 1955-től, személyesen pedig 1960-tól ismertük egymást. Ez volt az az időszak, amikor mint a Magyar Népi Demokratikus Köztársaságba emigrált Görög Politikai Menekültek Egyesületének ifjúsági felelőse megpróbált meggyőzni, hogy iratkozzak át a jogi egyetem újságíró szakára. Én továbbra is ragaszkodtam a klasszikafilológiához, de egy életre jó barátok és munkatársak lettünk. Sok mindent átéltünk együtt, de hűek maradtunk az eszményeinkhez és az elvhez, hogy „a suszter maradjon a kaptafájánál”, vagyis mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért. Sokat gondolkodtam, hogy is tudnám leginkább megfogalmazni, mit hozott létre sokéves újságírói pályafutása alatt, s ennek a dilemmának a megoldásában ő maga segített. A Nemzetiségi Rádió 2015. május 14-i görög adásában újra elhangzott az az interjú, amelyet lányom, Nagyné Szabó Antigoné 2001-ben készített vele az Újpesti Görög Önkormányzat által kiadott „Miként a madarak” című interjúkötetének a megjelenése alkalmából. Leültem, és szó szerint leírtam, amit mondott, mert szavai hűen tükrözik újságírói munkájának a lényegét.
Μνήμη | Megemlékezés | 15
- Tavaly (2000) az „Enimerotiko Deltio” ötéves fennállása alkalmából beszélgettünk. Mostanában mivel foglalkozol? - Pontosan így van. Egy éve különféle okok miatt lemondtam a főszerkesztői posztomról. Erről most nem szeretnék többet mondani, de azóta is írok cikkeket mindenfelé, ha felkérnek. Ezalatt az idő alatt összeállítottam egy gyűjteményt azokból az írásaimból, amelyek javarészt a „Kafenio” c. folyóiratban jelentek meg, és az itteni görögség első nemzedékét mutatják be. Ez a gyűjtemény a magyarországi görögség történetének egyféle áttekintése a kezdetektől napjainkig. A kötet szinopszisában arról írtam, milyen helyzetben van ma a mi közösségünk. A kötetben szereplő első interjút édesapáddal, Szabó Kálmánnal készítettem nálatok, amikor még gyerekek voltatok. Αz újgörög irodalom magyarországi történetéről, az Újgörög Tanszéki Szakcsoport megalakításáról az egyetemen és más hasonló témákról beszélgettünk. Ez a cikk először 1978-ban jelent meg a „Csepel” című újság „Olvasó Munkás” irodalmi mellékletében, és akár ma is íródhatott volna. Választ ad például arra a kérdésre, hogy milyen hatása volt a görög diaszpórának Magyarországon az újgörög irodalom fejlődésére. Hogy a görögök nem egyszerűen részesei voltak a kulturálisés sportéletnek, hanem komoly szerepet játszottak az újgörög irodalom magyar nyelvre ültetésében és megismertetésében. A legdinamikusabb időszak volt mind az újgörög műfordítások, mind az újgörög tanulmányok fejlődése terén. És ebben kisebb-nagyobb mértékben közrejátszottunk mi, görögök is, akik a saját lehetőségeink között próbáltuk népszerűsíteni a görög irodalmat. A következő riport az „Ádám” c. folyóiratban jelent meg 1980-ban, egy élvezetes beszélgetés a csodálatos Memosz Makrisszal, aki saját sorsáról vall, hogy került ide, hogyan és mit sikerült alkotnia. Azt hiszem, nagyon időszerű anyag, mert sok olyan kérdésre ad választ, amely ma is foglalkoztatja az embereket. Ezután olyan egyszerű emberekkel – ma már nagyon idős férfiakkal és nőkkel – készült interjúk következnek, akik azt mesélték el, honnan és hogyan érkeztek ide, hová jutottak. Ennek a sorozatnak a darabjai a Görög Országos Önkormányzat „Kafenio” c. folyóiratában jelentek meg az elmúlt években. Szerintem mindegyikük olyan fontos témákat érint, amelyek engem is már régóta érdekelnek. Szerepel a kötetben egy interjú egy harmadik generációs fiatal lánnyal is, ő arról beszél, hogy mit jelent számára a görögség, milyennek látja a görög közösséget, mit kellene szerinte tennie a fiatal nemzedéknek, hogy folytatódjon az a munka, amelyet a régiek elkezdtek. - Hogy született meg ennek az interjúkötetnek az ötlete? - Már néhány éve gondolkozom rajta, nem is azon, hogy kötetet adjak ki, hanem, hogy írásban választ adjak azokra a magyar és görög újságcikkekre, amelyek a görög menekültek kérdésével foglalkoztak, mert ezeknek a cikkeknek egy jó része hamis képet fest a magyarországi görögségről, arról, hogy mit képviselnek ezek az emberek, milyen közösséget alkotnak. Mivel azonban sok munkám volt, írtam ide-oda, nem volt időm egy ilyen vitába belefogni.
Később pedig már nem is szerettem volna harcba bocsátkozni ezekkel a magyar és görög újságírókkal, mert nem gondolom, hogy én lennék a legokosabb személy, aki a választ megadhatja nekik. Ezért inkább úgy döntöttem, hogy összegyűjtök néhány anyagot, amelyek jellemzők a magyarországi görögségre. Kézenfekvő volt, hogy az anyag nagy részét a „Kafenióban” megjelent sorozat darabjai közül válogattam, ezekhez tettem hozzá néhány tízéves vagy annál régebbi interjút, mint a kiváló újgörög tudós Szabóval vagy nemzetközi hírű szobrász Makrisszal készültet. Egy csokorba gyűjtöttem őket azzal a céllal, hogy bemutassák, milyenek is valójában a magyarországi görögök. Így született meg ennek a kötetnek a gondolata. A könyvben szereplő összes anyagnak megvan a maga célja, választ ad valamilyen kérdésre. Ha például a „pedomazoma” (a gyermekek bizonyos célból való összegyűjtése, elrablása) témáját vizsgáljuk, az interjúalanyok -akik gyermekként, sebesültként vagy idős menekültként élték át a menekülés drámáját- által elmondottak magukért beszélnek. Arról, hogy ők is a görögség részei: ellenállók, egyszerű emberek, ártatlan gyermekek, nem szolgáltak rá arra a negatív megítélésre, amely korábban elterjedt és még ma is létezik Görögországban, s amióta itt élnek Magyarországon, bebizonyították, hogy érdemesek a figyelemre, hogy Görögország és lakóhelyük, Magyarország érdekeit szolgálják. Valamennyien, akik idekerültek, boldogultak az életben, kihasználták a Magyarország nyújtotta lehetőségeket. Egyetemre jártak vagy szakmát tanultak, családot alapítottak és szépen, békésen élnek, miközben nem felejtették el szülőhazájukat. Ezeknek az embereknek két hazájuk van: az egyik Görögország, a szülőföldjük, a másik Magyarország, gyermekeik szülőföldje, és nem felejtik el Görögországot, a görög kultúrát. Mindent megtesznek, hogy megőrizzék görög identitásukat, és létrehozzanak valamit - mint magyar állampolgárok, de mint görögök. - Kiknek ajánlod ezt a könyvet? - Ezt a könyvet nemcsak a magyarországi görögöknek ajánlom, hanem a magyaroknak is, akik nagyon keveset tudnak a mi közösségünkről. A kötet ezért is kétnyelvű. Ajánlom a fiataloknak, a fiatal nemzedéknek, de az időseknek is, hogy soha ne feledjék, honnan és hogyan indultak el; hogy átadják a gyermekeiknek, az unokáiknak ezt a hagyományt, a kultúrát, a nyelvet. Szeretném, ha minél több fiatal elolvasná. - (..)Utolsó kérdésem: Miért a ”Miként a madarak” címet választottad? - Kicsit lírikus ez a cím, de nagyon indokolt, mert minden írás azzal foglalkozik, hogy miként hagyták el ezek a görögök Görögországot, hogyan váltak szét a családok, és mondhatjuk, hogy valóban úgy indultak útnak, miként a madarak. Egyszer csak eszembe jutott ez a cím, de aztán később rájöttem, hogy nem véletlenül. Az „Antartiko kicsinyei” c. írásban egy asszony, aki gyereklányként egy nagy csoport falujabeli kisgyerekkel és a Kozániban partizánként kivégzett bátyjának hároméves kisfiával érkezett ide, arról mesél, hogy menekültek el a faluból: „Szétszéledtünk, mint a madarak a földkerekségen” – mondja. Ez a mondat ihletett meg engem.
Filipposz Papadopulosz 1931-ben született a makedóniai Pszaradesz községben. Részt vett a polgárháborúban. 1954-ben telepedett le Magyarországon. 1960-ban az ELTE újságíró és bolgár szakán végzett. Újságíróként számos magyar és bolgár lapban publikált. 1955-től 1977-ig dolgozott a „Laikosz Agonasz” munkatársaként. 1995 és 2000 között az „Enimerotiko Deltio” folyóirat főszerkesztője volt. A kezdetektől fogva készített interjúkat a „Kafenio” kulturális folyóirat számára, bejárta Magyarország minden zugát, hogy beszélgethessen az ott élő görögökkel. Szerencsére ezen beszélgetések közül sokat elolvashatunk a „Miként a madarak” első és második kötetében. Ezek az interjúk a polgárháború után Magyarországra menekült görögök hiteles dokumentumai. A görögség válságos történelmi időszakának ez a hiteles bemutatása örökéletűvé teszi Filipposz Papadopulosz emlékét.
16 | Μνήμη | Megemlékezés
Το δημοτικό τραγούδι, ήθη και έθιμα μέσα στο χρόνο „Η Δέσποινα ταράχτηκε και δάκρυσαν οι εικόνες. -Σώπασε, κυρά Δέσποινα, και μην πολυδακρύζεις, πάλι με χρόνους με καιρούς, πάλι δικά μας είναι.” Ιστορικό δημοτικό τραγούδι από το Νεοχώρι της Χαλκιδικής όπου αναφέρεται ο λαϊκός θρήνος της Άλωσης της Κωνσταντινούπολης.
Népdal és néphagyományok az idők folyamán „A Szűzanya megrázkódott és az ikonok könnyezni kezdtek. -Csitt, Szűzanyám, ne sírj tovább, mert évek, korok múltán újra miénk lesz.” Történelmi népdal a Halkidiki-félszigeten fekvő Neohori faluból, amely Konstantinápoly elestéről és a népi gyászról emlékezik meg.
Στο Τμήμα Νεοελληνικών Σπουδών της Φιλοσοφικής Σχολής του Πανεπιστημίου Eötvös Loránd πραγματοποιήθηκε φιλολογική βραδιά στις 23 Απριλίου 2015 με ομιλητές τον κ.Παναγιώτη Γράβαρη, υποψήφιο διδάκτορα Mουσικής και αναπληρωτή Συντονιστή Εκπαίδευσης Μαριούπολης με θέμα :”Το δημοτικό τραγούδι, η έκφραση της ψυχής ενός λαού, στο πέρασμα του χρόνου” και την κ. Άννα Λαφαζάν, εκπαιδευτικό και σκηνοθέτη (θεατρολογία) με θέμα: “Ήθη, έθιμα και παραδόσεις των Ελλήνων της Αζοφικής”.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Újgörög Szakcsoportja 2015. április 23-án konferenciát szervezett, melynek során Panajotisz Gravarisz, a zenetudományok doktorandusza és a Görögországban fekvő Mariupoli oktatási referense ”A népdal, mint a néplélek megnyilvánulása az idők folyamán” című, valamint Anna Lafazan pedagógus és színházi rendezőnő „Az azovi-tengeri görögök népszokásai és hagyományai” című előadására került sor.
„Ξενιτεμένο μου πουλί και παραπονεμένο η ξενιτιά σε χαίρεται κι εγώ ‚χω τον καημό σου. Tι να σου στείλω, ξένε μου, ν’ αυτού στα ξένα πού ‚σαι;”
„Messze földre kerültél, szomorú kismadaram, büszke rád az idegen hon, de nékem a szívem fáj. Mit is küldhetnék neked, oda a messzi idegenbe?”
Παραδοσιακό τραγούδι της ξενιτιάς από το Πωγώνι Ηπείρου. Αποτελεί αδιαμφισβήτητη απόδειξη της τραγικότητας, με την οποία οι Ηπειρώτες βίωσαν την ξενιτιά, η οποία μπορούσε να συγκριθεί, μονάχα με τον ίδιο το θάνατο.
Az idegenbe való elszakadásról szóló népdal Ipirosz országrész Pogoni körzetéből. Nyilvánvaló módon mutatja be az ipirosziak által megélt elvándorlás tragédiáját, amely súlyában csak a halállal mérhető össze.
Στο πρώτο μέρος ο κ.Γράβαρης αναφέρθηκε εισαγωγικά στο δημοτικό τραγούδι και στην ετυμολογία του όρου, στην ιστορική προέλευση και στην πορεία του στο χρόνο. Κατόπιν αναφέρθηκε στην τεχνοτροπία του δημοτικού τραγουδιού, την μουσικότητα του στίχου και την ερμηνεία του. Ολοκλήρωσε τη διάλεξή του με τη θεματολογία και τα είδη δημοτικών τραγουδιών ενώ έγινε ιδιαίτερη αναφορά στο ακριτικό τραγούδι. Η εκδήλωση διανθίστηκε από δημοτικά τραγούδια με την οργανική και φωνητική υποστήριξη της κ. Βένγκρινιακ Έντιτ (κανονάκι) ενώ απήγγειλαν και τραγούδησαν διάφορα είδη δημοτικών τραγουδιών μαθήτριες του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών. Ο κ. Γράβαρης προσπάθησε να κάνει τη διάλεξη επικοινωνιακή συνομιλώντας με το κοινό ενώ τραγούδησε και ο ίδιος. Ιδιαίτερη ήταν η αμέριστη βοήθεια και υποστήριξη της υπεύθυνης του τμήματος της Νεοελληνικής Γλώσσας του Πανεπιστημίου κ.Ντόρας Σόλτι. “Μήλο μου κόκκινο ρόιδο βαμμένο γιατί με μάρανες τον πικραμένο ...” παραδοσιακό δημοτικό τραγούδι γάμου της Μακεδονίας Στο δεύτερο μέρος η κ. Λαφαζάν αναφέρθηκε στους Έλληνες της Αζοφικής, της περιοχής που βρίσκεται το Συντονιστικό Γραφείο του Ελληνικού Υπουργείου Παιδείας και υπάρχει εξάλλου έντονο το ελληνικό στοιχείο. Μίλησε για τα έθιμα του γάμου τους ενώ συγχρόνως παρουσίασε ακούσματα δημοτικών τους τραγουδιών όπου διακρίνονταν ακριβώς ελληνικές λέξεις από τη ρουμέικη διάλεκτο που διατηρείται και μιλιέται σήμερα εκεί και έχει ρίζες στην αρχαία ελληνική γλώσσα. Η παρουσίασή της έγινε στα πλαίσια αυτής της παράδοσης και της διατήρησης της ελληνικής γλώσσας και του πολιτισμού. Την εκδήλωση τίμησε με την παρουσία του ο πρέσβης της Ελλάδας κ.Δημήτριος Γιαννακάκης, ενώ παρευρέθηκαν ο υπεύθυνος του γραφείου τύπου της πρεσβείας κ.Βλαχάκης, ο αντιπρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας κ. Αγκάρντι και αρκετοί φοιτητές, μαθητές του σχολείου και ομογενείς. Σοφία Πιπιτσούλη
Az első részt Gravarisz úr a népdal etimológiájával vezette be, annak történelmi eredetével és időbeni alakulásával. Ezután kitért a népdalok stílusára, zeneiségére és azok jelentésére, előadását pedig a népdal tematikáinak és különféle válfajainak ábrázolásával zárta, külön kitérve az ún. „Akritász-dalokra”. A rendezvény színvonalát Vengrinyák Edit énekhangja és zenei kísérete (kanun) emelte, valamint a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola diákjai, akik különféle népdalokat énekeltek el, illetve adtak elő prózában. Gravarisz úr egy kommunikatív, interaktív előadást igyekezett megvalósítani, melyben ő maga is énekelt. Igyekezetéért, támogatásáért és segítségéért külön köszönetet érdemel Solti Dóra tanárnő is, az Újgörög Szakcsoport vezetője. “Kis piros almácskám, gránátalmám, miért senyvedek érted, ó, én megkeseredett?” Esküvői népdal Makedóniából Az előadás második részében Lafazan asszony mutatta be az Azovi-tenger melléki görögöket. Ott található a Görög Oktatási Minisztérium Koordinációs Irodája is, az erős és nagyszámú görög közösség mellett. Előadásának fő témáját az esküvői népszokások képezték, ezzel párhuzamosan pedig népdalaikból tartott változatos bemutatót, melyekben több ízben kihallhatóak voltak a görög szavak. A helyi görög dialektus, a „ruméika” az ógörög nyelvből származik, melyet az ottani görögök máig beszélnek, és az újkori nyelv, valamint a népszokások, hagyományok mellett töretlenül próbálnak megőrizni, továbbadni. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a görög nagykövet, a követség sajtóosztályának vezetője, Nikolaos Vlahakis és a MGOÖ általános elnökhelyettese, Agárdi Bendegúz Szpírosz, valamint számos egyetemista, iskolánk diákjai és a magyarországi görögök. Sofia Pipitsouli *(mindhárom népdal hallható volt a rendezvényen)
*(και τα τρία δημοτικά τραγούδια συνόδευσαν την εκδήλωση)
Πολιτισμός | Kultúra | 17
Σοφία Παπαδοπούλου „Η συνάντηση με τη μάνα μου ‚ το 54 είχε τεράστια δύναμη”
της dr. Miliosz Nikolett Εκπέμπει μια νεανική φρεσκάδα και είναι ιδιαίτερα δυναμική, παρά τις πολλές δυσκολίες στη ζωή της. Πολλές φορές αναλογίζομαι πώς χωράει τόση ενέργεια σε ένα τόσο μικρό – 80άχρονο πλέον από τις 15 Μαΐου – κορμί. Η υποδειγματική της ζωντάνια, εργατικότητα και το πάθος της για ζωή πολλές φορές την διευκόλυναν να ξεπεράσει τις δυσκολίες. Την βλέπω κάθε μέρα να δουλεύει ακούραστη στα γραφεία της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, κάπου-κάπου κάθεται σε μια καρέκλα να ξεκουραστεί ενώ τα πόδια της δεν φτάνουν ως το πάτωμα, και απλά χαίρομαι που υπάρχει. Συνομιλήτριά μου η κυρία Σοφία Παπαδοπούλου.
αλλά μετά από συζήτηση με τον διευθυντή με προσέλαβαν.
Πώς γνωριστήκατε με τον σύζυγό σας; Μια Κυριακή μετά το μεσημεριανό πήγαμε με τη μητέρα μου στο σπίτι της αδερφής μου. Στο δρόμο ξαφνικά ένιωσα να με παρακολουθεί κάποιος από ένα παράθυρο. Την επομένη πήγα να δουλέψω, είχα πρωινή βάρδια. Τότε ήταν που ο μελλοντικός μου άντρας, ο Γιάννης Παπαδόπουλος, ήρθε στο εργοστάσιο όπου δούλευαν πολύ ωραίες, πανέμορφες κοπέλες. Εκείνος κοίταξε παντού, και όταν μπήκε στη δική μου αίθουσα, με κοίταξε και είπε αυτό το κορίτσι θέλω. Το απογευματάκι όταν έφτασα σπίτι βρήκα την γυναίκα του φίλου του Γιάννη να μιλάει με την μητέρα Τι θυμάστε από τα παιδικά σας χρόνια; μου, που όπως αποδείχτηκε αργότερα, Ήταν δύκολη εκείνη η εποχή, ήμουν πολλές ήρθε για πρόταση γάμου. Θα ήθελα κι εγώ “Στο εργοστάσιο φορές άρρωστη, μετά ήρθε και ο πόλεμος. να μείνω μαζί τους, η μητέρα μου όμως Πήγαμε στην αλβανική πλευρά των Πρεσπών, με έστειλε να μαγειρέψω, αλλά εγώ τους υφαντουργίας, εκεί συναντήθηκαν τα παιδιά που τα πήγαν στο κρυφάκουγα βέβαια. Απ’ όσα άκουσα ο εξωτερικό. Η μητέρα μου πήρε τα αδέρφια μου άντρας για τον οποίο μιλούσαν σπούδαζε νόμισαν πως δεν μαζί της εκτός από μένα, έμεινα μόνη σε έναν και θα γινόταν καθηγητής πανεπιστημίου. γνωστό μας. Στην επόμενη στάση μας γδύσανε μετά την αναχώρηση της γυναίκας θα φτάνω τα ψηλά Όταν και μας έπλεναν, γιατί ήμασταν γεμάτοι ψείρες. ρώτησα τη μητέρα μου για αυτήν, εκείνη μου Εκεί συνάντησα κάποιον που με προστάτευε, με απάντησε πως ήταν απλά μια επισκέπτρια. μηχανήματα γιατί δίδασκε, μου έδωσε βιβλία, κι εγώ διάβαζα όσο Μου φάνηκε περίεργο μετά από τόσα χρόνια μπορούσα στο γραφείο του. Μου υποσχέθηκε να έχουμε άγνωστο επισκέπτη, τελικά όμως είμαι κοντούλα, να βρει την οικογένειά μου. Ο δρόμος από ‘δω μου αποκάλυψε ότι ήρθε να κάνει πρόταση με οδήγησε στη Τσεχοσλοβακία, εκεί πήγαινα γάμου. τελικά όμως τα και σχολείο. Αισθανόμουν μοναχή, μου έλειπε Δεν ήθελα ακόμα να παντρευτώ γιατί δεν πάρα πολύ η οικογένειά μου. είχα τίποτα, αλλά τελικά το 1957, στα 22 μου κατάφερα” παντρεύτηκα. Σε δύο χρόνια γέννησα και το Πότε ξανασυναντηθήκατε; πρώτο μας παιδί, την Νίτσα, και τότε ήταν Μια Κυριακή του 1954 εκεί που ξεκουραζόμουν στον παιδικό που μετακομίσαμε στη Βουδαπέστη, όπου μας παραχωρήθηκε σταθμό, κάποια στιγμή ακούω να με φωνάζουν: ήρθε η μαμά ένα διαμέρισμα στη συνοικία Újpest. μου να με πάρει, είπαν. Η χαρά που ένιωσα ‘κείνη τη στιγμή δεν περιγράφεται. Η συνάντηση αυτή είχε τεράστια δύναμη. Με τι ασχολούνταν ο σύζυγός σας; Σπούδαζε ελληνική φιλοσοφία και ρώσικη γλώσσα, παράλληλα Πώς βρεθήκατε ξανά μαζί; δίδασκε επίσης. Ήταν πολλές φορές άρρωστος, γιατί Οι φωτoγραφίες μου – μαζί με άλλες – πήραν μέρος σε μια τραυματίστηκε κι ο ίδιος στον πόλεμο, είχε 75% αναπηρία. έκθεση. Η μητέρα μου τις είδε, με αναγνώρισε και άρχισε να Ζούσαμε όμως μια δραστήρια ζωή. Εγώ δούλευα στο εργοστάσιο ψάχνει και να ψάχνει, ώσπου με βρήκε. Εκείνη βρισκόταν στην λαμπτήρων «Egyesült Izzó» όπου όλοι μας φέρονταν ωραία, Τσεχοσλοβακία, δούλευε σε ένα γηροκομείο, έκανε τα ψώνια πάντα μας βοηθούσαν όταν είχαμε ανάγκη, γιατί ζούσαμε κάτω και καθάριζε. Εγώ ως τότε είχα περάσει από πολλές πόλεις της από πολύ δύσκολες συνθήκες. Ο άντρας μου έπαιρνε μόνο χώρας, μεταξύ άλλων και την Πράγα. υποτροφία, το σπίτι μας ήταν άδειο, τελικά όμως καταφέραμε να το εξοπλίσουμε. Ύστερα, το 1967 μετακομίσαμε στη λεωφόρο Πόσα αδέλφια ήσασταν; Hungária όπου και γεννήθηκε ο γιος μου. Είχαμε μεν προβλήματα Ήμασταν δώδεκα παιδιά, αρκετοί όμως έχουν πεθάνει στον αλλά ζούσαμε καλά και με αγάπη. πόλεμο. Σήμερα είμαστε μόνο δύο ζωντανοί, η αδερφή μου μένει στα Σκόπια. Πώς περνούσατε τις καθημερινές; Εκείνη την εποχή πηγαίναμε πολύ σπάνια σε ελληνικές Πότε ήρθατε στην Ουγγαρία; εκδηλώσεις, κάναμε όμως πολλές εκδρομές σε πολλά μέρη. Ήρθαμε το 1954, και μας πήγαν στο χωριό Μπελογιάννης Τις Κυριακές πηγαίναμε στο δάσος Normafa (στους λόφους της πρώτα, όπου ήδη μας περίμεναν τρία αδέρφια μας αλλά και Βούδας) μαζί με άλλες ελληνικές οικογένειες, εκεί περνούσαμε πολλοί γνωστοί, που ζούσαν εκεί. Έπιασα δουλειά στο χωριό, όλη τη μέρα, τα παιδιά παίζανε κι εμείς μαγειρεύαμε. γιατί είχαμε ανάγκη το κάθε φράγκο για να ζήσουμε. Στην αρχή έφτιαχνα γάντια στον τοπικό συνεταιρισμό, το 1955 όμως εγώ και Πότε βγήκατε σε σύνταξη; τρεις φίλες μου ήρθαμε στη Βουδαπέστη για να βρούμε δουλειά. Συνταξιοδοτήθηκα το 1990. Μετά τον θάνατο του άντρα μου το Πολύ δύσκολα με προσέλαβαν στο εργοστάσιο υφαντουργίας, 1984 δεν είχα δουλειά, αλλά ήθελα πολύ να εργαστώ. Ζήτησα νόμισαν πως δεν θα φτάνω τα ψηλά μηχανήματα γιατί είμαι του Θανάση από τον Σύλλογο να με βοηθήσει αν έχει υπόψη κοντούλα, και δεν θα μπορώ να δουλέψω. Τους ζήτησα να κάποια δουλειά, οποιαδήποτε, δεν με ένοιαζε, δουλειά να είναι. με δοκιμάσουν, κι αν δεν κάνω να μη με προσλάβουν. Τελικά Τότε ήταν που εγκαταστάθηκε στην οδό Vécsey στη σημερινή όμως τα κατάφερα. Ζούσα και σε έναν ξενώνα για εργαζόμενους της έδρα η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας. Γνώριζα καλά την γιατί δούλευα σε τρεις βάρδιες και δεν μπορούσα πάντα να τότε διοίκηση, την Άννα Αλευρά και τον Γιώργο Τζιντζή, που χάρη γυρίσω σπίτι. Μετά τις 23 οκτωβρίου 1956 ζήτησα να φύγω στον Θανάση με προσέλαβαν εκεί μαζί με την κόρη μου Νίτσα. από το εργοστάσιο για να είμαι δίπλα στην άρρωστη μητέρα Εδώ δουλεύουμε 17 χρόνια πια. μου. Δεν ήθελαν να με αφήσουν γιατί με αγάπησαν πολύ, έτσι στο «Βιβλιάριο του Εργάτη» μου έγραψαν ότι παραιτήθηκα με Είπατε πως αποκτήσατε δύο παιδιά. Πόσα εγγόνια, δική μου ελεύθερη βούληση. Γι’ αυτό όμως δεν ήθελαν να με δισέγγονα έχετε; ξαναδεχτούν στο συνεταιρισμό του χωριού, στις ραπτομηχανές, Έχω τρία εγγόνια και ένα δισεγγονάκι, και είμαι πολύ χαρούμενη
18 | Η χώρα του ουράνιου τόξου | Szivárványország
που είχα την ευκαιρία να προλάβω και το τελευταίο. Τους αγαπώ όλους, και κάνω ό,τι μπορώ για αυτούς, δουλεύω για να μην τους απογοητεύσω, να τους βοηθήσω. Όσο μπορώ βάζω στην άκρη και λίγα λεφτά για να τα έχουν μετά που θα φύγω. Τώρα στο σπίτι μου ζουν δύο εγγόνια μου και η οικογένεια της εγγονής μου. Δεν είμαι μόνη, και με βοηθάνε πολύ. Λέμε πολλές φορές ότι η έδρα της AEOY, η «Vécsey» είναι σαν δεύτερο σπίτι σας, επειδή τον περισσότερο καιρό τον περνάτε εδώ. Στις λίγες ελεύθερες ώρες σας τι προτιμάτε να κάνετε; Μ’ αρέσει να πλέκω, αλλά και να μαγειρεύω. Συνήθως τα εγγόνια και ο γαμπρός μου μαγειρεύουν, αν όμως θέλουν κάτι ελληνικό το φτιάχνω εγώ, όπως τις πιπεριές γεμιστές που είναι το αγαπημένο μου φαγητό. Μ’ αρέσει να πηγαίνω στο σπίτι και να παίζω με το καμάρι μου, το δισεγγονάκι, τον Bence. Είναι πολύ χαριτωμένος και όμορφος. Επίσης μ’ αρέσει να λύνω σταυρόλεξα, έτσι κρατάω «σε φόρμα» το μυαλό μου. Μ’ αρέσει και το διάβασμα, με τον άντρα μου πάντα είχαμε ένα σωρό βιβλία, ελληνικά και ουγγρικά. Σχεδόν όλη μέρα βρίσκομαι στη δουλειά, δεν έχω πολύ ελεύθερο χρόνο, αλλά με κρατάει ζωντανή το να είμαι συνέχεια σε κίνηση. Προτιμώ να δουλεύω μέρα-νύχτα παρά να κάθομαι στο σπίτι, γιατί
μ’ αρέσει. Όπου και να δούλευα αντεπεξήλθα στις απαιτήσεις. Στις ελεύθερες μου ώρες πήγαινα και καθάριζα σπίτια. Εκτιμώ και σέβομαι τους συνεργάτες μου, όπως με εκτιμούν κι εκείνοι. Αυτό είναι και το μεγαλύτερο δώρο που μπορώ να έχω: η εκτίμηση. Είδα πως έχετε και παράσημα. Ναι, έχω πέντε-έξι Διακρίσεις Εργασίας. Είχατε μιλήσει για την πείρα σας στην ραπτική. Ράβετε ρούχα και για τον εαυτό σας; Μου άρεσε να ράβω, είχα και μια μηχανή τύπου Haumann, δυστυχώς όμως χάθηκε σε μια διάρρηξη. Αν είχα μια ραπτομηχανή θα μπορούσα και να διορθώνω ρούχα, όπως έκανα και παλιά, όταν έραβα ακόμα και καλύμματα για έπιπλα. Τότε όμως δούλευα 8 ώρες μόνο, προλάβαινα να τα κάνω, γύριζα σπίτι και έραβα λιγάκι. Με ξεκούραζε. Αν είχατε τρεις ευχές τι θα ζητούσατε; Καλή ζωή και το σημαντικότερο: υγεία πάνω απ΄ όλα. Και μια ραπτομηχανή. Σας ευχαριστώ για τη συζήτηση!
Papadopulu Szofia
‚ „Hatalmas ereje volt a találkozásunknak anyámmal 54 -ben” dr. Miliosz Nikolett rovata Friss, fiatalos, habár nagyon nehéz élete volt. Sokszor ejt gondolkodóba, hogyan fér el ennyi energia ilyen pici, és május 15-e óta immáron 80 éves testben. Példaértékű az életkedve, a szorgalma és az élni akarása, amely sokszor segítette át a nehezebb időkön. Nézem, ahogy sokszor egész nap fáradhatatlanul tesz-vesz a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának központi irodájában, ahogy egy széken megpihen, miközben nem ér le a lába, és örülök, hogy van nekünk. Papadopulu Szofiával beszélgettünk. Mire emlékszik a gyermekkorából? Nehéz gyermekkorom volt, sokat betegeskedtem, aztán jött a háború. Preszpába (Albánia) mentünk, ott volt a találkozó azon gyerekek számára, akiket külföldre vittek. Tizenketten voltunk testvérek, édesanyám a testvéreimet előbb elvitte, mint engem, én egy ismerős gondjaira bízva egyedül maradtam. Amikor a következő állomásra értünk, levetkőztettek, megmosdattak minket, hiszen tele voltunk tetűvel. Ott találkoztam valakivel, aki maga mellé vett, tanított, könyveket adott, az ő irodájában tanultam, amennyit csak tudtam. Megígérte nekem, hogy segít megtalálni a családomat. Az út innen Csehszlovákiába vezetett, ott jártam iskolába. Nagyon rossz volt egyedül, már nagyon hiányzott a családom. Mikor találkoztak újra? 1954-ben történt, egy vasárnapi napon, amikor éppen a szálláson pihentem. Egyszer csak hallottam, hogy engem hívnak, és közölték, hogy itt az anyukám. Azt az örömet, amit akkor éreztem, nem tudom leírni. Hatalmas ereje volt ennek a találkozásnak. Hogyan találtak egymásra? Fényképek készültek rólam, ezeket a fényképeket pedig valahol kiállították. Anyukám látta ezeket a képeket, felismert rajta, és addig érdeklődött, merre lehetek, míg meg nem talált. Csehszlovákiában élt akkor, egy nyugdíjas otthonban dolgozott, vásárolt, takarított. Én több helyen is voltam Csehszlovákiában, többek között Prágában is. Hányan voltak testvérek? Tizenketten voltunk, de több testvérem is meghalt a háborúban. Mára ketten maradtunk, egy lánytestvérem van, aki Szkopjében él.
Mikor jöttek Magyarországra? 1954-ben jöttünk Magyarországra. Beloianniszba vittek minket, mert három testvérem már ott várt ránk, de nagyon sok ismerősünk is élt ott. A faluban vállaltam munkát, hiszen minden fillérre szükségünk volt, hogy meg tudjunk élni, először kesztyűket készítettem a falusi varrodában. 1955-ben három barátnőmmel Pestre jöttünk munkát keresni. A szövőgyárban kaptam lehetőséget, a Fehérvári úton, de nagyon nehezen vettek fel, mert gépekkel dolgoztak, és gondolták, hogy a magasságom miatt nem érem fel a gépeket, így nem leszek jó munkaerő. Kértem, hogy tegyenek próbára, s ha nem felelek meg, akkor ne vegyenek fel, ám végül megfeleltem. Munkásszállón is éltem, hiszen három műszakban dolgoztam, nem mindig tudtam hazamenni. A szövőgyárból 1956. október 23-a után jöttem el, kértem, hogy adják ki a munkakönyvem, mert az anyukám beteg, és mellette kell lennem. Nem akartak elengedni, mert nagyon megszerettek, így a munkakönyvembe beírták, hogy önként léptem ki. Beloianniszba, a varrodába visszatérve először – erre hivatkozva - nem akartak alkalmazni, de beszéltünk az igazgatóval, és végül felvettek. Hogy ismerkedtek meg a férjével? Egy vasárnapi napon, ebéd után, anyukámmal elindultunk a nővéremhez, aki nem élt velünk. Útközben egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy ház ablakából néhány szempár követ bennünket. Másnap, hétfőn, bementem dolgozni, délelőttös voltam. Ekkor a későbbi férjem bejött a munkahelyemre, ahol szép, sőt, gyönyörű lányok dolgoztak. Ő benézett mindenhová, és amikor az én termembe lépett, rám nézett, és azt mondta: ez a lány kell nekem. Mikor délután hazaértem a munkából, a későbbi férjem barátjának a felesége már ott ült nálunk, anyukámmal beszélgetett, mint később kiderült, lánykérőbe jött. Szerettem volna én is hallgatni őket, de anyukám elküldött lecsót főzni, persze azért a „fülem ott volt”. Annyit hallottam a beszélgetésből, hogy az a férfi, akiről beszélgettek, egyetemre jár, professzor lesz. Mikor a vendégünk elment, kérdeztem anyutól, hogy ki volt a vendégünk, mire anyu azt válaszolta, hogy csak egyszerű látogató. Furcsállottam, hogy annyi ideje itt lakunk már, miért pont most jönne valaki meglátogatni minket. Végül elárulta, hogy lánykérőbe jött. Nem akartam még férjhez menni, hiszen semmim sem volt. Végül 1957-ben mégis férjhez mentem, 22 éves voltam akkor. Rá két évre, 1959-ben szültem meg az első gyermekünket,
Η χώρα του ουράνιου τόξου | Szivárványország | 19
Nicát, és akkor költöztünk Pestre, Újpesten kaptunk egy lakást a férjemmel, Papadopulosz Jannisszal. Mivel foglalkozott a férje? Görög filozófiát és orosz nyelvet tanult, emellett tanított is. Ő is sokat betegeskedett, a háborúban megsebesült, 75%-os rokkant volt. Dolgos hétköznapjaink voltak, én az Egyesült Izzónál kaptam munkát, ott mindenki nagyon jó volt hozzánk, mindenben segítettek, amire szükségünk is volt, mert nagyon nehéz körülmények között éltünk. A férjem csak ösztöndíjat kapott, a lakásunk üres volt, de végül sikerült berendeznünk. Ezután költöztünk a Hungária körútra, akkor szültem meg a fiamat, 1967-ben. Voltak ugyan problémáink, de jól éltünk, szeretetben. Hogyan teltek a mindennapok? Akkoriban nemigen jártunk görög rendezvényekre, de kirándulni igen, a gyerekeket vittük mindenhová. Vasárnaponként felmentünk a Normafához, ott voltunk egész nap, a gyerekek játszottak, mi főztünk, sok ismerős görög család gyűlt ilyenkor ott össze. Mikor ment nyugdíjba? 1990-ben mentem nyugdíjba, miután 1984-ben meghalt a férjem. Utána nem volt munkám, de szerettem volna dolgozni. A Syllogosból Thanassziszt kértem meg, hogyha tud valami munkát - lehet az bármilyen, nem érdekel -, szóljon, mert dolgozni szeretnék. Akkor költözött a Vécsey utcába a Görög Országos Önkormányzat, az akkori vezetőket, Alevra Annát és Dzindzisz Jorgoszt pedig már ismertem. Thanasszisz szólt az érdekemben, ők pedig lehetőséget adtak nekem a Görög Országos Önkormányzatban, a lányomnak, Nicának a Fővárosi Görög Önkormányzatban. 17 éve dolgozom itt. Két gyermeke született, hány unokája, dédunokája van? Három unokám és egy dédunokám van, nagyon boldog vagyok, hogy láttam az első dédunokámat. Szeretem őt, a családomat is, ami tőlem telik, megteszek mindent értük, azért dolgozom, hogy ne hagyjam cserben őket. Ha tudok, félrerakok egy kis pénzt,
20 | Η χώρα του ουράνιου τόξου | Szivárványország
hogyha elmegyek, hagyjak valamit a gyerekekre. Most nálam él két unokám és a lányunokám családja. Nem vagyok egyedül. Sokat segítenek. Mindig mondjuk, hogy a Vécsey utca a második otthona, hiszen nagyon sok időt tölt az irodában. Ha mégis akad, mit csinál szívesen a szabadidejében? Szeretek kötni, de főzök is, ha kell. Az unokáim és a vejem is szokott főzni, de amikor kérnek valami görög ennivalót, azt én készítem el, a görög töltött paprika a kedvencem. Hazamegyek, játszok a dédunokámmal, nagyon büszke vagyok a kis Bencére. Nagyon aranyos, nagyon szép gyerek. Szeretek rejtvényt fejteni, frissen tartom vele az agyam. Olvasni is szeretek, vannak görög és magyar könyveim is, a férjemnek is sok könyve volt. Szinte egész nap a munkahelyemen vagyok, nem sok időm van, de az tart életben, hogy tudok mozogni, nem szeretek otthon ülni, inkább járnék dolgozni éjjel-nappal, mert szeretem csinálni. Bárhol dolgoztam, megálltam a helyem. Lakásokhoz is jártam szabadidőmben takarítani. Én a munkatársaimat becsülöm, tisztelem, ahogy ők tisztelnek engem, én is azt adom vissza. Ez nekem a legnagyobb ajándék, amit várhatok. A tisztelet. Láttam kitüntetéseket is… Öt-hat kitüntetésem van, kiváló dolgozói címek. Mesélt arról, hogy a különböző munkahelyein főként ruhadarabokat készítettek. Magának is varr? Szerettem varrni, volt egy Haumann típusú varrógépem, de sajnos betörtek hozzám és ellopták. Ha lenne varrógépem, ruhákat is tudnék javítani, varrtam én bútorhuzatokat is, bár, akkor nem dolgoztam ennyit, mint most, csak a 8 órát. Hazamentem, leültem egy kicsit varrni. Kikapcsolt. Ha most jönne a jó tündér a három kívánsággal, mit kérne? Jó életet, egészséget, hiszen az a legfontosabb. Meg egy varrógépet. Köszönöm, hogy beszélgettünk!
Αιμιλία Σκορδίλη
Μια ταλαντούχα μουσικός Η Αιμιλία Σκορδίλη γεννήθηκε σε μια μικτή ελληνοουγγρική οικογένεια καλλιτεχνών. Ο πατέρας της είναι ο λογοτέχνης Νάκης Σκορδίλης και η μητέρα της η πιανίστρια Ίλονα Τσιτρόβσκυ. Η Πτυχιακή Συναυλία της νεαρής ομποΐστριας που πραγματοποιήθηκε στις 21 Μαΐου στην αίθουσα τελετών της Ουγγρικής Ακαδημίας Μουσικής, αποτελείτο από κορυφαία έργα γνωστών συνθετών και ολοκληρώθηκε με επιτυχία μπροστά σε πλήθος θεατών. Ένα εκτενές πρόγραμμα σαν κι αυτό απαιτεί εξαιρετική συγκέντρωση, δύναμη έκφρασης καθώς και καλή φυσική κατάσταση, πράγματα που διαθέτει και η Αιμιλία, συνδυάζοντάς τα με υψηλό καλλιτεχνικό επίπεδο. Όλα αυτά οφείλονται στην 15άχρονη πείρα της πάνω στο όργανό της, λαμβάνονας μέρος σε πολλές συναυλίες και κερδίζοντας διακρίσεις σε διάφορους ουγγρικούς και διεθνείς διαγωνισμούς. Κατέκτησε δύο φορές την πρώτη θέση στον Διαγωνισμό Όμποε Μουσικών Λυκείων Ουγγαρίας, καθώς της απονεμήθηκαν και πρώτα βραβεία σε διεθνείς διαγωνισμούς στην Πένταρα της Σικελίας, στο Κιέρι και την Πάντοβα της Ιταλίας. Στους διαγωνισμούς της Σικελίας και της Πάντοβας δύο χρόνια μετά συμμετείχε - με διαφορετική ορχήστρα - σε υψηλότερη κατηγορία, κατακτώντας το Β’ βραβείο της διεθνούς ελλανοδίκης επιτροπής.
Ως μέλος διεθνών ορχηστρών νέων έδωσε παραστάσεις στα κυριότερα μέγαρα της Κεντρικής Ευρώπης όπου είχε την ευκαιρία να συνεργαστεί με διάσημους καλλιτέχνες όπως τον Ιταλό βιολιστή Uto Ughi ή τον μαέστρο Igor Coretti-Kuret. Το 2013 πήρε μέρος σε περιοδία στην Ιταλία ως σολίστ και σε ντουέτο με πιάνο, ενώ τα τελευταία χρόνια δίνει τακτικά συναυλίες με το σχήμα Múzsák Triója („Τρίο των Μουσών”) σε διάφορα σημεία της χώρας, όπως το Μέγαρο Τεχνών (Művészetek Palotája - δύο φορές), το κέντρο Benczúr Ház, αλλά και το Benkó Klub, όπου παρουσίασαν για πρώτη φορά μια σουίτα swing μπροστά σε φίλους της τζαζ. Χάρη στην τελευταία εμφάνιση προσεχώς αναμένεται και μια συνεργασία με τους περίφημους Benkó Dixieland Band. Παράλληλα με την σταδιοδρομία της στον χώρο της μουσικής δωματίου, παίζει πολλές φορές και μαζί με την μητέρα της στη Βασιλική Έπαυλη της πόλης Gödöllő, καθώς εμφανίζεται και ως σολίστ με την Συμφωνική Ορχήστρα του Gödöllő. Νέος στόχος της είναι να εμπλουτίσει το ρεπερτόριο του τρίο και το δικό της με την ελληνική παραδοσιακή μουσική, να γράψει παραλλαγές σε διάφορα ύφη, καθώς αποσκοπεί και στην ευρύτερη δυνατή προβολή της κλασικής μουσικής.
Szkordilisz Emília
Egy tehetséges oboaművész Szkordilisz Emília félig görög, félig magyar művészcsaládba született. Édesapja Szkordilisz Nakisz író, költő, édesanyja Czitrovszky Ilona zongoraművész. Az ifjú oboaművész 2015. május 21-én tartotta diplomakoncertjét a Zeneakadémia Nagytermében. A sikeres, teltházas hangversenyen híres zeneszerzők kiemelkedő művei hangzottak el. A nagy műsor rendkívüli koncentrációt, kifejezőerőt és nem utolsósorban fizikai erőnlétet követelt. Emília mindezek birtokában magas művészi színvonalról tett tanúbizonyságot. Ezt annak a rutinnak is köszönheti, amelyet a hangszer tanulásával eltöltött 15 év alatt szerzett, hiszen igen sok fellépést, valamint számos hazai és nemzetközi versenygyőzelmet tudhat maga mögött. Kétszer szerzett első helyezést a Zeneművészeti Szakközépiskolák Országos Oboaversenyén, majd különböző nemzetközi versenyeken, így Pedarában (Szicília), Chieriben és Padovában kapott első díjat. A szicíliai és padovai versenyen 2 évvel később más együttessel, magasabb kategóriában is indult. A részvételt mindkét helyen 2. díjjal jutalmazta a nemzetközi zsűri.
Nemzetközi ifjúsági zenekarok tagjaként fellépett KözépEurópa legrangosabb hangversenytermeiben, és olyan híres művészekkel volt lehetősége együttműködni, mint Uto Ughi olasz hegedűművész vagy Igor CorettiKuret karmester. 2013-ban szólistaként, valamint zongora duóban, Olaszországban turnézott, az utóbbi években pedig a Múzsák Triójával lép fel heti rendszerességgel különböző helyszíneken. A Művészetek Palotájában két koncertet is adtak, játszottak a Benczúr Házban, de például a Benkó Klubban is, ahol egy swing-egyveleggel debütáltak a dzsesszt kedvelő közönség előtt. Ennek nyomán a jövőben együttműködés várható a Benkó Dixiland Banddel. Kamarazenei pályafutása mellett sokszor játszik együtt édesanyjával a Gödöllői Királyi Kastélyban, valamint fellép szólistaként is, így a Gödöllői Szimfonikus Zenekarral, amelynek egyben tagja is. Új célja a görög népzene felvétele a saját és a trió repertoárjába, átiratok készítése több stílusban, valamint a komolyzene népszerűsítése minél szélesebb körben.
Μουσική | Zene | 21
Φιλελληνικές και φιλοουγγρικές εκδηλώσεις στο Isaszeg και το Nyíregyháza
γράφει ο Dr. György Antal Diószegi
Στα πλαίσια της σειράς εκδηλώσεων του Ελεύθερου Πανεπιστημίου της Εθνικής Λέσχης Tóth Árpád, σε συνεργασία με το Ίδρυμα για τον Ελληνικό Πολιτισμό και με αφορμή τα 525 χρόνια από τον θάνατο του βασιλιά Ματθία Ουνιάδη, στις 15 Μαΐου 2015 πραγματοποιήθηκε η διάλεξή μου με θέμα τις -παγκόσμιας σημασίας- ελληνοουγγρικές σχέσεις της εποχής εκείνης, που έλαβε χώρα στη Βιβλιοθήκη Jókai Mór της πόλης Isaszeg. Στον εναρκτήριο λόγο του ο κ. Σπύρος Μπ. Αγκάρντι, γενικός αντιπρόεδρος της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, τόνισε τη σημασία των ελληνοουγγρικών σχέσεων. Στην διάλεξή μου - που είχε στο επίκεντρο την εποχή και το σύστημα των σχέσεων των Ουνιάδη (Hunyadi) - αναφέρθηκα και στη σημασία των ερευνών του ελληνοούγγρου Φρειδερίκου Μουράτη (Frigyes Muráti, 1856–1939) σχετικά με τον 15ο αιώνα. Ας δούμε πρώτα τους ευρύτερους συσχετισμούς αναφορικά με την κόρη του Φ. Μουράτη. Όσον αφορά την ιστορία του αθλητισμού πρέπει να αναφερθώ στo άθλημα της περιστεροβολίας, που εισάχθηκε στην Ουγγαρία το 1828 από τον κόμη István Széchenyi. (1) Ανάμεσα 1928–44 μέλος του Συλλόγου Περιστεροβολίας της Ουγγαρίας ήταν και ο ελληνικής καταγωγής Sándor Dóra (1905–1986). Ο Emil Lyka δίνει ιδιαίτερη έμφαση στην οικογένεια Dóra, η οποία ήταν μία από τις πιο εξέχουσες ελληνικές οικογένειες της Ουγγαρίας την εποχή εκείνη. (2) Σημαντικά μέλη της ελληνορθόδοξης κοινότητας κατά την δεκαετία του 1930 ήταν επίσης ο Sándor Dóra (περιοχή Üllő) και ο Emil Lyka. Θρυλική ηθοποιός του 20ού αιώνα υπήρξε η Lili Muráti. To πραγματικό της όνομα ήταν Θεοδώρα Αυρηλία, και δήλωνε: «Ο πατέρας μου ήταν Έλληνας, το επώνυμό του το έγραφε Murát, χωρίς το τελικό -i». Μετά τον θάνατο του πρώτου συζύγου της
Μπροστά στο πολιτιστικό κέντρο Váci Mihály της πόλης Nyíregyháza. Csoportkép a nyíregyházi Váci Mihály Kulturális Központ előtt.
22 | Ιστορία | Történelem
στην Ισπανία, η Lili Muráti ξαναπαντρεύτηκε τον «Sándor Dóra, διάσημο σκοπευτή «. «Όσο η ηθοποιός έπαιζε στο θέατρο ο Sándor ασκούσε την περιστεροβολία και έπαιρνε μέρος σε παρτίδες πόκερ, απ’ όπου έβγαζε ένα αξιόλογο μεροκάματο.» (3) Ο πατέρας της κυρίας Lili, ο αξιωματικός στρατού Frigyes Muráti, παράλληλα με τις έρευνές του στον τομέα της στρατιωτικής ιστορίας ήταν και γνωστός ζωγράφος επίσης. Φιλοτεχνούσε κυρίως τοπιογραφίες με τον ποταμό Τίσα στην περιοχή του Σέγκεντ, καθώς παρουσίαζε και τον απλό λαϊκό βίο. (4) Το Ουγγρικό Γραφείο Ειδήσεων «MTI» δημοσίεψε το ακόλουθο άρθρο στις 22 Ιανουαρίου 1939: «Σε ηλικία 82 χρονών απεβίωσε στο Σεγκεντ ο απόστρ. συνταγμ. Frigyes Muráti, πατέρας της ηθοποιού Lili Muráti. Η κηδεία του θα γίνει την Δευτέρα στο Σέγκεντ.» Παιδιά του απόστρατου συνταγματάρχη ήταν η ηθοποιός Lili Muráti και ο νομικός Dr. György Muráti. Κατά την κρίση μου, τα παρακάτω στοιχεία αποδεικνύουν ότι ο Frigyes Muráti (1856 Barcarozsnyó – 1939 Szeged) ανήκει στις πλέον αξιόλογες φυσιογνωμίες των ελληνοουγγρικών σχέσεων του πρώτου μισού του 20ού αιώνα, σύμφωνα και με τις ακόλουθες διατυπώσεις του Jenő Darkó. Ο Φρ. Μουράτης διέθετε άριστη γνώση της ελληνικής γλώσσας, στον γραπτό και στον προφορικό λόγο, έτσι έγινε και μέλος της Βυζαντινολογικής Εταιρείας Αθηνών. Εξέδωσε στα ελληνικά, μεταξύ άλλων, και την μελέτη του για την νίκη του Ιωάννη Ουνιάδη στο Βελιγράδι, που περιλάμβανε μια λεπτομερή εικόνα του πεδίου μάχης. Διάφορα έργα του δημοσιεύτηκαν στο περιοδικό της προαναφερόμενης Εταιρείας, στο οποίο γνωστοποίησε τα αποτελέσματα των ερευνών Ούγγρων βυζαντολόγων. Ο Muráti κατέβαλε μεγάλες προσπάθειες ώστε «τα αποτελέσματα των ερευνών του να παρουσιαστούν στο εξωτερικό με σωστό τρόπο, και για το εύλογο έργο αυτό του ευχόμαστε κάθε επιτυχία.» (5)
Το ελληνόγλωσσο έργο του Φρ. Μουράτη για την νίκη του Ιωάννη και το στρατιωτικό ποιήμα του Μιλτιάδη Μάννου, κείμενο του Ουνιάδη στο Βελιγράδι το 1456 έχει μεγάλη σημασία και από την οποίου σήμερα βρίσκεται στην αυλή του Μουσείου Στρατιωτικής άποψη ότι το 1928 δημοσιεύτηκε και στα ουγγρικά επίσης, στο Ιστορίας στο Μνημείο των Ουσάρων, έργο επίσης του Μ. περιοδικό Hadtörténelmi Közlemények (ελλ.: Δελτίο Στρατιωτικής Μάννου. Στα πλαίσια της διάλεξής μου παρουσιάστηκε και το Ιστορίας, τόμ. 29ος, Βουδαπέστη). Η παραπάνω διατύπωση του έργο μου με τίτλο «Ελληνικά μνημεία στη Nyíregyháza και στην Jenő Darkó (1880–1940) είναι σημαντική διότι και ο ίδιος υπήρξε περιφέρεια Tokaj-Hegyalja» το οποίο συντάχθηκε μετά από ιδιαίτερα σημαντικός νεοελληνιστής, βυζαντινολόγος, καθηγητής αίτημα της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας. Στα πλαίσια της πανεπιστημίου και μέλος της Ουγγρικής Ακαδημίας Επιστημών. «Ελληνικής Ημέρας» της Nyíregyháza, έδωσε παράσταση και Έργα του μ. ά. είναι τα «Ουγγρικά ονόματα σε έργα βυζανινών η γνωστή και δημοφιλέστατη ηθοποιός Αθηνά Παπαδημητρίου συγγραφέων» (Βουδαπέστη 1910), και «Η αξιοπιστία της με το εντυπωσιακό μουσικό-λογοτεχνικό πρόγραμμα «Βιβλίο Τακτικής του Λέoντος του Σοφού από την άποψη της ουγγρικής αγάπης επί σκηνής». Στη συνέχεια το κοινό είχε την ευκαιρία ιστορίας» (1915). Συνέγραψε εξαιρετικής να απολαύσει: το «Ελληνικό πυρ» του σημασίας μελέτη για την αξιοπιστία του μουσικού Βασίλη Αγγελίδη, το χορευτικό ιδρυτικού εγγράφου της γυναικείας μονής «Ελληνισμός» καθώς και την Γιαννούλα της Κοιλάδας του Veszprém, για τις Στεφανίδου με την Κομπανία Ακρόπολις. ουγγροβυζαντινές σχέσεις του 13ου αιώνα. Στον εναρκτήριο λόγο Ο τύπος της περιφέρειας Nyírség της Εξέφρασε την γνώμη του αναφορικά με την ελληνική προέλευση του ουγγρικού εποχής επίσης αναφέρει διάφορα στοιχεία του ο κ. Σπύρος Μπ. Αγίου Στέμματος. Ασχολήθηκε με τους σχετικά με τον Ελληνισμό. Στα κοσμικά της Βυζαντινούς ιστοριογράφους ως βασικές εφημερίδας «Nyírvidék» στις 7 Σεπτεμβρίου Αγκάρντι, γενικός πηγές για την ουγγρική ιστορία, εκδίδοντας 1902 δημοσιεύτηκε η εξής αγγελία: «Ο π.χ. κείμενο του Λαονίκου Χαλκοκονδύλη Ede Liptay ο πρεσβύτερος εν ονόματι των αντιπρόεδρος της (I–II, 1922–27. Editiones Criticae παιδιών Irén (σύζυγος Fábry János, υιός Αυτοδιοίκησης Scriptorum Graecorum et Romanorum 10– Béluka), Sarolta (σύζυγος Czigányi Béla), 12. Βουδαπέστη), καθώς διεξήγαγε έρευνες Ede (σύζυγος Székely Margit, τέκνα Margit, Ελλήνων Ουγγαρίας, στην Ελλάδα δύο φορές με την υποστήριξη Irén και Pistike), György (σύζυγος Sallai του Χαρισείου Ιδρύματος τα έτη 1930 και Ilona), καθώς και του αδελφού Dr. Ottó τόνισε τη σημασία 1933. Το Πανεπιστήμιο Αθηνών απένειμε Bekella, γνωστοποιεί με μεγάλο πένθος ότι στον Jenő Darkó τον τίτλο του επίτιμου την σήμερον ημέρα και ώρα 6 παρά τέταρτο των ελληνοουγγρικών καθηγητή. το απόγευμα απεβίωσε η αξέχαστη σύζυγος, σχέσεων. Πολλοί από τους αξιόλογους Ούγγρους μητέρα, γιαγιά, πεθερά και αδελφή Bekella επιστήμονες της εποχής είχαν υπ’ όψιν την Irén, σε ηλικία 65 ετών μετά από μακρά δραστηριότητα του Φρ. Μουράτη. Ο Gyula ασθένεια και ύστερα από 38 έτη ευτυχούς Moravcsik για παράδειγμα δημοσίευσε γάμου, σύμφωνα με το θέλημα του Κυρίου εξαιρετική κριτική για το έργο του Μουράτη και μετά την λήψη της θείας μεταλήψεως.” «Η πολιορκία του Βελιγραδίου 1456» στο (1) περιοδικό «Történeti Szemle» (τεύχος 1928/1–4, σελ. 165–166). Σχετικά με τα ως άνω πρέπει να αναφερθώ και σε τρία γεγονότα. Ο Φρειδερίκος Μουράτης (Phreiderikos Mourate) ήταν γνωστός Πρώτον, η οικογένεια Bekella ήταν από τις πιο εξέχουσες της ιστορικός στην Ελλάδα και με το έργο «Εν χειρόγραφον της ελληνικής κοινότητας της Πέστης. Δεύτερον, ο προαναφερόμενος Κωνσταντινουπόλεως: Χρονικόν της Εποχής Κωνσταντίνου ελληνικής καταγωγής György Szerviczky ο πρεσβύτερος (1770Παλαιολόγου και Ιωάννου Ουνιάδου». (6) 1833) από το Τόκαϊ ήταν γαμπρός της κ. Erzsébet Bekella Takátsy Györgyné (1798-1865) από την Πέστη. Τρίτον, ο Dr. Ottó Bekella, Στη Nyíregyháza πραγματοποιήθηκε η σειρά «Ελληνική αδελφός της αποβιούσας Irén Bekella, αλληλογραφούσε με τον ημέρα» στις 23 Μαΐου 2015 σε συνεργασία της Αυτοδιοίκησης σπουδαίο Έλληνα λογοτέχνη Δημήτριο Βικέλα (Αθήνα 1835Ελλήνων Ουγγαρίας, του πολιτιστικού κέντρου Váci Mihály και 1908), πρώτο πρόεδρο της Διεθνούς Ολυμπιακής Επιτροπής του Ιδρύματος για τον Ελληνικό Πολιτισμό. Στα εγκαίνια της (ανάμεσα 1894-1896). Το έργο του «Λουκής Λάρας» με θέμα πολιτιστικής έκθεσης του Ιδρύματος, πρώτα ο αντιδήμαρχος την ελληνική επανάσταση κυκλοφόρησε και στην Ουγγαρία. της πόλης dr. Ulrich Attila καλωσόρισε τους επισκέπτες, έπειτα Ο ποιητής στην αυτοβιογραφία του (Η ζωή μου. Αθήνα, 1908) ο αντιπρόεδρος της ΑΕΟΥ κ. Σπύρος Μπ. Αγκάρντι εκφώνησε έκανε ιδιαίτερη μνεία και στους συγγενείς του στην Πέστη: ένα τον εναρκτήριο λόγο του. Και οι δύο τόνισαν τη σημασία των από τα μέλη της οικογένειας Vikelasz ή Bekella ήταν και ο ελληνοουγγρικών πολιτιστικών σχέσεων. Στη συνέχεια, στη έμπορος Miklós Bekella (1760-;), πατέρας της Erzsébet Bekella διάλεξη «Φιλέλληνες Ούγγροι και Φιλοούγγροι Έλληνες στην Takátsy Györgyné (1798-1865), ο οποίος ήταν επίτροπος του περιοχή της Nyíregyháza και του Tokaj» τόνισα τη σπουδαιότητα ελληνορθόδοξου ναού της Πέστης και συντονιστής του τοπικού της χιλιόχρονης ελληνοουγγρικής φιλίας. κινήματος για την προετοιμασία της Επανάστασης του 1821. (2) Η συγγένεια της οικογένειας Τακιατζή ή Takátsy από την Πέστη Αναφέρθηκα μ. ά. και σε ένα σπουδαίο αντικείμενο που με την οικογένεια Παπαδήμου ή Szerviczky από το Τόκαϊ είναι βρίσκεται στο μουσείο Jósa András: οι συμπολεμιστές του σημαντική για να καταλάβουμε τα εξής στοιχεία. Η ελληνίδα υπολοχαγού ουσάρου Ferenc Kállay (1914 Szatmárnémeti - στην καταγωγή dr. Margit Szerviczky (1879-1963) υπήρξε 1992 Nyíregyháza) με αφορμή την έλευση του στρατού το 1940 δασκάλα και διευθύντρια του Ρωμαιοκαθολικού Λυκείου Θηλέων στην Τρανσυλβανία, χάραξαν τα ονόματά τους στη τσιγαροθήκη του Ιδρύματος Sancta Maria του Τάγματος της Παρθένου στη του. Ανάμεσά τους ήταν και οι υπολοχαγοί Sándor Dadányi Nyíregyháza από το 1938 έως 1948. Στο ορθόδοξο παρεκκλήσι (1900-1944) και Kázmér Ujhelyi (1915 Βουδαπέστη - 1997 της Nyíregyháza βρίσκονται τα εικονίσματα από το τέμπλο του Nyíregyháza). Προς μεγάλη μου έκπληξη, η κόρη του Κ. Ujhelyi ελληνικού ναού του Τόκαϊ, διάφορα βιβλία και η Αγία Τράπεζα ήταν επίσης παρούσα στην εκδήλωση, η οποία μετά τη διάλεξή (δωρεά του György Szerviczky του πρεσβύτερου) από τον ίδιο μου, επεσήμανε ότι ο πατέρας της πολλές φορές μνημόνευε ναό. τις αξίες της ζωής των ουσάρων, κάνοντας ιδιαίτερη μνεία στον Sándor Dadányi και τον φιλικό χαρακτήρα του αγαπητού συμπολεμιστή του. Αναφέρθηκε επίσης στο γεγονός, ότι στην προηγούμενη ετήσια συνάντηση των ουσάρων, απαγγέλθηκε
Ιστορία | Történelem | 23
Filhellén és hungarofil rendezvények Isaszegen és Nyíregyházán Dr. György Antal Diószegi írása Isaszeg Jókai Mór Városi Könyvtárában 2015. május 15-én került sor a Tóth Árpád Nemzeti Társaskör szabadegyetemi sorozata keretében, „A Görög Kultúráért Alapítvány” társszervezői tevékenysége révén, a „Hunyadi Mátyás királyunk halálának 525. évfordulója” alkalmából megtartott, a korabeli görög kapcsolatok egyetemes művelődéstörténeti jelentőségét bemutató előadásomra. Bevezetőjében Agárdi Szpírosz Bendegúz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának általános elnökhelyettese hangsúlyozta a magyar-görög kapcsolatok jelentőségét. A Hunyadiak korát és görög kapcsolatrendszerét bemutató előadásomban Muráti Frigyes (1856–1939) XV. századi magyargörög kutatásának jelentőségét is kiemeltem. Ennek okán nézzük először a tágabb összefüggéseket Muráti Frigyes leánya kapcsán! A sportvilág tekintetében lényeges arra utalnom, hogy Magyarországon a galamblövészetet 1828-tól honosította meg gróf Széchenyi István. (1) 1928–tól 1944-ig a Magyar Galamblövő Egyesület versenyzője volt a magyarországi görög családból származó Dóra Sándor (1905–1986). Lyka Emil a régi görögök között kiemelte a Dóra család jelentőségét. (2) A pesti görög egyházközség jelentősebb tagjai voltak az 1930as években: Dóra Sándor (Üllő) és Lyka Emil is. A XX. század színészlegendája volt Muráti Lili, akinek az „eredeti neve Teodóra Aurélia” volt. „Édesapám görög volt és őt Murátnak hívták, i nélkül. - mondta.” Első férje Spanyolországban bekövetkezett halála után, Muráti Lili „Dóra Sándor világhírű galamblövő felesége lett”. „Míg a nő színdarabokban játszott, Sándor galambra vadászott és pókerpartikra járt. A díjaiból éltek, nem is rosszul.” (3) Muráti Lili édesapja, a katonatiszt Muráti Frigyes a hadtörténelmi
kutatása mellett még festőművészként is közismert volt kortársai körében: Szeged környékén tiszai tájképeket alkotott, valamint a népélet világát festette meg. (4) Az MTI 1939. január 22-én az alábbi hírt tette közzé: „Nyolcvankét éves korában Szegeden elhunyt Muráti Frigyes nyug. ezredes, Muráti Lili színésznő édesapja. Temetése hétfőn lesz Szegeden.” A szegedi Muráti Frigyes nyugalmazott királyi honvédezredes gyermekei voltak: Muráti Lili színésznő és Dr. Muráti György jogász. Megítélésem szerint az alábbi adalékok arra mutatnak, hogy Muráti Frigyes (Barcarozsnyó, 1856 – 1939, Szeged) a magyar-görög műveltségi kapcsolatrendszer egyik legjelentősebb személyisége volt a XX. század első felében: Darkó Jenő következő megállapításai is ezt igazolják. A nyugalmazott királyi honvédezredes, Muráti Frigyes, kiválóan tudott görögül: írásban és szóban is tanúbizonyságát adta ennek, melynek nyomán az athéni Bizantológiai Társaság a tagjai sorába emelte. Görög nyelven kiadott, és a hadszíntér rajzát is közzétevő művében Hunyadi János nándorfehérvári győzelmét ismertette a görög olvasókkal. Több írása is megjelent a fenti társaság folyóiratában, melyben a magyar történettudomány bizánci kutatási eredményeit tette közkinccsé. Muráti Frigyes sokat tett azért, hogy a kutatási „eredményei helyes megvilágításban kerüljenek a külföld elé, s éppen ezért különös nyomatékkal kívánunk Muráti ezirányú érdemes munkájához sok szerencsét és sikert”. (5) Muráti Frigyesnek Hunyadi János 1456. évi nándorfehérvári csatájának történetéről való görög nyelvű műve abból a szempontból is jelentős, hogy a fenti ismertetésről a Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyamában is beszámolt (29. kötet, Budapest, 1928). Darkó Jenő (1880– 1940) fenti értékelése azért is igen jelentős, mert ő pedig igen
Τσιγαροθήκη με το όνομα του Sándor Dadányi στο μουσείο Jósa András. Dadányi Sándor neve a Jósa András Múzeum tárlatán lévő cigarettatárcán.
24 | Ιστορία | Történelem
jelentős görög filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, a megírt, „Görög emlékek Nyíregyházán és Tokaj-Hegyalján. Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Művei közé tartoztak Nyíregyháza 2015” címet viselő kiadvány, mely a Magyarországi az alábbiak: A magyarokra vonatkozó nevek a bizánci íróknál Görögök Országos Önkormányzatának felkérésére készült (Bp., 1910); Bölcs Leó Taktikájának hitelessége magyar történeti el. A nyíregyházi „Görög nap” rendezvénysorozat keretében szempontból (Bp., 1915). Kiemelkedő jelentőségű tanulmányt a közismert és közkedvelt Papadimitriu Athina színművész is írt a veszprémvölgyi apácák alapítólevelének hitelességéről, a fellépett, aki „Szeretetkönyv a színpadon” címmel adott nagy XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokról. Megfogalmazta hatást kiváltó zenés irodalmi műsort. Ezt követően Vaszilisz véleményét a Szent Korona görög része eredetének tárgyában. Angelidisz buzukiművész „Görögtűz” címet viselő műsora, A bizánci történetírókkal, mint a magyar történelem alapvető az Ellinizmosz táncegyüttes, valamint Stefanidu Janula és görög forrásaival foglalkozott: kiadta Laonikosz Khalkokondülesz az Akropolis Compania aratott igen nagy sikert a megjelent szövegét (I–II. Bp., 1922–27, Editiones Criticae Scriptorum közönség körében. Graecorum et Romanorum 10–12.). Két alkalommal, 1930- A régi nyírségi sajtóban is számos görög adalék olvasható. A ban és 1933-ban, a „Hariseion” alapítvány támogatásával „Nyírvidék” 1902. szeptember 7-én megjelent lapszámának Görögországban végzett kutatásokat. Darkó Jenőt az athéni „Gyászrovat”-ában az alábbi híradást tették közzé: „Idősebb egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. A korabeli jelentős magyar Liptay Ede ugy a maga valamint gyermekei: Irén, férje Fábry tudósok közül többen is számon tartották Muráti Frigyes kutatási János és fia Béluka, Sarolta: férje Czigányi Béla; — Ede, tevékenységét. Jó példa erre, hogy „Muráti felesége: Székely Margit és gyermekei Margit, Frigyes: Nándorfehérvár ostroma, 1456” Irén és Pistike, György, felesége Sallai Ilona; címet viselő művéről Moravcsik Gyula kiváló továbbá testvére: Dr. Bekella Ottó nevében, írást jelentetett meg a Történeti Szemlében szomorodott szívvel tudatja a felejthetetlen (1928/1–4., 165–166. o.). Görögországban jó feleség, anya, nagyanya, anyós, illetve is számon tartott szerző Muráti Frigyes (azaz testvérnek idősebb Liptay Edéné született Phreiderikos Mourate): „Hen cheirographon Bekella Irénnek életenek 65-ik, boldog Muráti Frigyes TES Konstantinoupoleos: Chronikon TES házassagának 38-ik évében, ma este ¾ a magyarEpoches Konstantinou Palaiologou kai 6 órakor hosszas szenvedés és a halotti Ioannou Hounyadou. Phreiderikos Mourate”. szeniségek felvétele után a Mindenható görög műveltségi (6) rendelkezésehez képest történt gyászos elhunytát.” (1) kapcsolatrendszer Nyíregyháza adott otthont 2015. május 23A fentiek jegyében három összefüggést is án a „Görög nap” rendezvénysorozatnak, egyik legjelentősebb indokolt rögzítenem: egyrészt az kiemelendő, ami a Magyarországi Görögök Országos hogy a Bekella-családtagok a pesti görög személyisége volt Önkormányzata, a Váci Mihály Kulturális közösség kiemelkedő tagjai közé tartoztak. Központ és „A Görög Kultúráért Alapítvány” Másodsorban pedig az is érdekes, hogy a XX. század első szervezésében valósult meg. „A Görög (gyermekeik házassága révén) a fentebb Kultúráért Alapítvány” művelődéstörténeti említett tokaji görög, idősebb Szerviczky felében tárlatának megnyitójakor a vendégeket dr. György (1770-1833) pesti görög sógornője Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere Takátsy Györgyné Bekella Erzsébet (1798köszöntötte, majd Agárdi Szpírosz 1865) volt. Az elhunyt Bekella Irén testvére, Bendegúz, általános elnökhelyettes mondott Dr. Bekella Ottó kapcsán pedig azt érdemes megnyitóbeszédet. Mindketten hangsúlyozták megemlítenem a sporttörténeti vonatkozások a magyar-görög művelődéstörténeti jegyében, hogy levelezésben állt a görög kapcsolatok jelentőségét. Ezt követően a „Filhellén magyarok Demetriosz Vikelasszal. A kiváló újgörög költő, író, műfordító és hungarofil görögök Nyíregyháza és Tokaj térségében” címet Demetriosz Vikelasz (Athén, 1835-1908) a Nemzetközi Olimpiai viselő helytörténeti előadásomban hangsúlyoztam a magyar- Bizottság első elnöke volt (1894-1896): a görög szabadságharcról görög nemzetbarátság kapcsolatrendszer évezredeken átívelő írott „Lukisz Larasz” címet viselő műve magyarul is megjelent. jelentőségét. E nevezetes görög személyiség a görögül megjelentetett önéletírásában (Az életem; Athén, 1908) megemlékezett a Többek között megemlítettem a Jósa András Múzeum tárlatán pesti görög rokonairól, közös őseik okán: a Vikelasz/Bekellaszlévő egyik fontos tárgyi emléket: Kállay Ferenc (Szatmárnémeti, család tagjai körébe tartozott Bekella Miklós (1760-?) görög 1914 - 1992, Nyíregyháza) tartalékos huszárhadnagy kereskedő (egyben Takátsy Györgyné Bekella Erzsébet - 1798cigarettatárcájára az 1940. évi erdélyi bevonulás emlékére a 1865 - édesapja), aki a pesti görög egyház templomi kurátora bajtársai bevésették a nevüket, közéjük tartozott Dadányi Sándor volt, és Pesten a görög szabadságmozgalmat előkészítő (1900-1944) hadnagy és vitéz Ujhelyi Kázmér (Budapest, 1915 - szervezőmunkának az irányítását végezte. (2) 1997, Nyíregyháza) főhadnagy is. Nagy meglepetésemre Ujhelyi A pesti görög Takiadzisz/Takátsy- és a tokaji görög Papademosz/ Kázmér leánya is jelen volt az előadáson, és az előadásomat Szerviczky-családok rokonsága okán fontosak az alábbi követő felszólalásában hangsúlyozta, hogy az édesapja sokszor adalékok. A görög eredetű családból származó dr. Szerviczky felemlegette a nyíregyházi huszárvilág értékeit, külön is kiemelve Margit (1879-1963) tanárnő az Angolkisasszonyok Nyíregyházi szeretett bajtársa, Dadányi Sándor barátságos jellemét. Sőt, még Sancta Maria Intézete Római Katolikus Leánygimnáziumának arra is kitért, hogy a korábbi nyíregyházi huszártalálkozón Manno igazgatója volt 1938-tól 1948-ig. Nyíregyháza magyar ortodox Miltiadesz azon huszárverse is elhangzott az akkori ünnepség kápolnájában találhatóak a tokaji görögök ikonosztázának ikonjai, keretében, melynek szövege a Hadtörténeti Múzeum udvarán számos régi görög könyvük, valamint a tokaji görög templom lévő, Manno Miltiadesz által tervezett huszáremlékművön oltárasztala, ami a tokaji görög, idősebb Szerviczky György olvasható. Az előadásom keretében került bemutatásra az általam (1770-1833) adománya volt a tokaji görög templom számára. Πηγές/ Források: Isaszeg: (Isaszeg: Források: (1) Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története. Bp., 1941. 62. o.; (2) Lyka Emil: A görög-keleti egyházról. Tata, 1929. 6. o.; (3) Muráti Lili - Sztárlexikon - Starity.hu. starity.hu/sztarok/murati-lili/eletrajz/- letöltve 2015. március 14-én.; (4) Muráti Frigyes - Első Magyar Festményszakértő Iroda. www.biralat.hu/muveszek/murati_frigyes_.3757.html?pageid=56/- letöltve 2015. március 14-én.; (5) Darkó Jenő: Muráti Frigyes: Hunyadi János II. Mohamed felett aratott nándorfehérvári győzelme. In.: Századok. 1927. 416-417. o.; (6) Palaeologus, Emperor of the East Constantinus XIII - WorldCat www.worldcat.org/.../np-constantinus%20xiii,%20palaeo.. letöltve 2015. március 14-én.; Nyíregyháza: (1) Nyírvidék. 23. évfolyam. 36. szám 1902. szeptember 7. 3. o.; (2) Elhangzott„Dr. Diószegi György Antal művelődéskutató: Görög szabadságküzdelmek a török időkben” címet viselő előadásában Budaörsön 2015. április 17-én.
Ιστορία | Történelem | 25
Λευκάδα
Το νησί με τις παραδεισένιες παραλίες γράφει η Miliosz Katalin Όσοι έχουν επισκεφτεί τη Λευκάδα, δεν πρόκειται να ξεχάσουν ποτέ το γαλάζιο της θάλασσας, το χρώμα που κανένας καλλιτέχνης δεν μπορεί να αποδώσει πιστά. Από την άνοιξη μάλιστα που όλα ανθίζουν και πρασινίζουν θα νιώσουμε ότι είμαστε πραγματικά στον παράδεισο.
εποχή της βενετσιάνικης κυριαρχίας. Το συγκρότημα αποτελείται και από έναν παραμυθένιο ζωολογικό κήπο που συντηρείται επίσης από τους ίδιους τους μοναχούς. Όσοι αναζητούν έντονη ζωή το Νυδρί τους περιμένει που τα έχει όλα: θάλασσα, νοστιμιές, φιλόξενους ντόπιους. Γίνονται πολλές κρουαζιέρες με αφετηρία το χωριό αυτό που δεν πρέπει Το νησί αυτό των 303 km2 κάποτε συνδέονταν με τη στεριά μέσω να χάσουμε, χάρη στις οποίες θα γνωρίσουμε τις γύρω νησίδες, μιας λωρίδας γης, στην οποία όμως οι Κορίνθιοι έποικοι διάνοιξαν όπως για παράδειγμα τον Σκορπιό, κάποτε ιδιοκτησία του μια πλεύσιμη διώρυγα. Έτσι σχηματίστηκε η σημερινή Λευκάδα, Αριστοτέλη Ωνάση, στο οποίο απαγορεύεται να αποβιβαστούν που ενώνεται με την υπόλοιπη Ελλάδα με μια πλωτή γέφυρα στο τουρίστες. Άγαλμα του διάσημου λευκαδίτη εφοπλιστή κοσμεί το σημείο της Αγίας Μαύρας, κάστρο της οποίας λιμάνι του χωριού. Κοντά στο Νυδρί βρίσκεται καλωσορίζει τους επισκέπτες ήδη από τον το Δημοσάρι με τους πιο εντυπωσιακούς 14ο αιώνα, μνημείο των Σικελιανών. και μεγαλύτερους καταρράκτες του νησιού, Αποτελεί αντικείμενο διαφωνιών εάν το νησί όπου μάλιστα επιτρέπονται και οι βουτιές. Να Η Λευκάδα πήρε το προσέχουμε τη θερμοκρασία του σώματός ήταν η πραγματική Ιθάκη του Οδυσσέα, όπως υποστηρίζει και ο γερμανός αρχαιολόγος μας βουτώντας στα κρύα νερά! όνομά της από τα Wilhelm Dörpfeld. Ο ίδιος ανακάλυψε μεταξύ Αντίθετα με το Νυδρί, η απόλυτη ησυχία και άλλων ένα ανάκτορο που ίσως ανήκε θαυμάσια ολόλευκα ηρεμία επικρατούν στη Βασιλική με την στον θρυλικό βασιλιά, πολλοί άλλοι όμως απουσία θορυβωδών κέντρων διασκέδασης. βράχη της παρουσίασαν τεκμήρια που αποδεικνύουν το Μοναδικό θέαμα μας περιμένει τα βράδια στις αντίθετο. ταβέρνες του λιμανιού με τη σιλουέτα των Λένε – και με το δίκιο τους – ότι εδώ φωτισμένων πλοίων και σκάφων. Το Πόντι βρίσκονται οι ομορφότερες ακτές και παραλίες αποτελεί παράδεισος της κυματοδρομίας. της Μεσογείου, πράγμα με το οποίο συμφωνούν απόλυτα οι Σωστό μαργαριτάρι είναι ο Πόρος με τους 300 κατοίκους. Το λάτρεις της λιακάδας, της θάλασσας και της φωτογραφίας. Εκτός χωριό στερείται κάθε πολυτέλειας, στο διπλανό κάμπινγκ οι από την πανέμορφη φύση, τα υπόλοιπα αξιοθέατα του νησιού επισκέπτες μπορούν να απολαμβάνουν ανενόχλητοι την φύση. προσφέρουν επίσης αξέχαστες εμπειρίες. Αξίζει να περάσουμε και από το κοντινό ελαιοτριβείο καθώς και Μέλος των Ιονίων Νήσων, βρίσκεται δυτικά της κεντρικής τα ερείπια του κάστρου εκατοντάδων χρόνων. Ελλάδας, και πήρε το όνομά της από τα θαυμάσια ολόλευκα Σε περίπτωση που περάσουμε από τον μικρό Άγιο Νικήτα, βράχη της, μερικά από τα οποία ξεπερνούν ακόμα και τα χίλια να έχουμε υπόψη ότι απαγορεύεται η διέλευση με αυτοκίνητο, μέτρα σε ύψος. Γυρίζοντας το νησί αμέσως θα διαπιστώσει προσιτός είναι μόνο με τα πόδια. κανείς ότι η κύρια ασχολία των Μία από τις πιο ατμοσφαιρικές ντόπιων είναι ο τουρισμός, πόλεις-λιμένες είναι τα καθώς και η γεωργία, με τις Σύβοτα με τα εντυπωσιακά εναλασσόμενες εκτάσεις κότερα. Μην την χάσετε! αμπελώνων, ελαιώνων, κίτρων Η νότια άκρη του νησιού και λαχανικών. είναι το Ακρωτήρι Δουκάτο, Τα κτίρια στην πλειοψηφία που είναι γνωστό από τους είναι 50 με 60 χρόνων πολλές ταχυδρομικές κάρτες. λόγω του σεισμού που έπληξε Στον φάρο του οδηγεί την ευρύτερη περιοχή το καλοφτιαγμένος δρόμος, 1948. Χάρη στην πολύχρονη στον οποίο όμως δεν παρουσία των βενετών, τα επιτρέπεται η είσοδος, η θέα σπίτια ξανακτίστηκαν σε όμως είναι ανεπανάληπτη. βενετσιάνικο ρυθμό. Από εκεί – σύμφωνα με την Η ομώνυμη πρωτεύουσα παράδοση – αυτοκτόνησε της Λευκάδας είναι το πιο η Σαπφώ για να απαλλαγεί πολυσύχναστο σημείο και η από τον πόνο της αγάπης. πρώτη κοινότητα του νησιού Πηγαίνοντας προς τις πιο που συναντάμε ερχόμενοι μοναδικές παραλίες των από τη στεριά. Στα στενά, ατμοσφαιρικά σοκάκια φιλοξενούνται Καβαλικευτών και της Μεγάλης Πέτρας θα περάσουμε από το άπειρα εστιατόρια, μπαρ και ταβέρνες, ενώ τα πολλά μαγαζιά Καλαμίτσι, ένα από τους παλαιότερους οικισμούς του νησιού. Το σφίζουν από την τεράστια ποικιλία αναμνηστικών δώρων. Κατά τοπίο διανθίζεται και με μερικούς ανεμόμυλους. το καλοκαίρι διάφορα φεστιβάλ διανθίζουν την πολυχρωμία της πόλης, για τα οποία μας ενημερώνουν οι αφίσες στους δρόμους. Μην χάσουμε την ευκαιρία λοιπόν. Χάρη στην ευνοϊκή γεωγραφική Οι φίλοι της ιστορίας ας μην χάσουν την ευκαιρία να επισκεφτούν της θέση, η Λευκάδα είναι εύκολα προσβάσιμη με οποιοδήποτε και το Αρχαιολογικό Μουσείο. Για μια βουτιά θα πρέπει να μέσο μεταφοράς. Αν και δεν έχει δικό της αεροδρόμιο, από την ταξιδέψουμε 2 χιλιόμετρα έξω από την πόλη. Αξίζει να κάνουμε Πρέβεζα σε απόσταση 20 χιλιομέτρων μπορεί να προσεγγιστεί μια βόλτα στο λιμάνι με τα εντυπωσιακά κότερα και τα πλοία. και οδικώς. Δυτικά της πρωτεύουσας βρίσκεται η Ιερά Μονή της Φανερωμένης. Στα αρχαία χρόνια εδώ υπήρχε ιερό της Αρτέμιδος, στα ερείπια του οποίου θεμελιώθηκε αργότερα η μονή, που διαμορφώθηκε την
26 | Xωρίς σύνορα | Határtalanul
27
Lefkada
A mediterrán térség legszebb strandjai és partjai Miliosz Katalin írása Aki járt már Lefkádán, sosem felejti el, milyen a kék igazi türkiz árnyalata. Ez az a szín, amit semmilyen festék nem tud tökéletesen visszaadni. Tavasztól pedig, mikor zöldbe borul a természet, valóban igazi paradicsomban érezhetjük magunkat.
Artemisznek szentelt ősi kegyhely állt itt, a későbbi épületegyüttest ennek a romjaira építették. Mai formáját a velencei uralom idején kapta. A kolostorhoz egy mesés kert, illetve állatkert is tartozik, melyekről maguk a szerzetesek gondoskodnak. Aki a nyüzsgést keresi, meg se álljon Nidriig! Itt szintén minden megtalálható, ami szem- szájnak ingere: tenger, finom falatok, A mintegy 303 km2-nyi földdarabkát valamikor egy nyúlvány barátságos helyiek. Rengeteg hajókirándulás indul innen, csatolta a szárazföldhöz. Ezt azonban a korinthoszi alapítók melyeket nem érdemes kihagyni. Így megismerhetjük a környező átvágták, hogy a helyén egy hajózható csatornát hozhassanak szigetek többségét, mint például az egykori Onasszisz birtokot, létre. Így lett Lefkádából sziget, melyet az Szkorpioszt. Ezt azonban csak messziről Agia Mavra nevű forgó híd kapcsol össze az vehetjük szemügyre. partjára turisták anyafölddel. Rögtön itt köszönti a vendégeket nem léphetnek. A híres hajómágnásról a XIV. században épült várrom, melyet még a – aki egyébiránt Lefkádáról származik – Lefkada a nevét szicíliaiak hagytak maguk mögött. egy életnagyságú szobor díszeleg Nidri az itt található Máig vita tárgya, hogy az olívabogyó formájú kikötőjében. Innen nem messze található a sziget volt-e Odüsszeusz Ithakája, ahogy sziget leglenyűgözőbb és egyben legnagyobb gyönyörű szép fehér vízesése, a Dimoszari. Nem csak látványnak azt Wilhelm Dörpfeld német régész állítja. Kutatásai során feltárt egy palotát, mely első osztályú, de a csobbanás sem tilos. szikláiról kapta az ikonikus királyé is lehetett, ám sokan Vigyázzunk, mert felhevült testtel nem szabad megcáfolták állításait, és bizonyítékokkal a hűs habok közé ugrani! magyarázták az ellenkezőjét. Ellenpólusként a nyugalomra és csendre Úgy tartják – teljes joggal -, hogy ezen a vágyók igényeit elégíti ki Vasziliki, ahol zajos vidéken találhatóak a mediterrán térség legszebb strandjai és szórakozóhelyek híján minden biztosított a tökéletesen zavartalan partjai. A nap, a tenger és a fotózás szerelmesei ezzel tökéletesen kikapcsolódáshoz. Egy kikötői tavernában elfogyasztott vacsora egyetértenek. Ám nemcsak a természet imádói találják itt meg a közben páratlan látvány az éjszakai kivilágításban kivehető számításaikat. A sziget látnivalói gondoskodnak róla, hogy az itt hajók és bárkák sziluettje. A hullámlovasok igazi Kánaánra nyaralók minden perce fantasztikusan teljen. bukkanhatnak Pontinál. A Jón-szigetek családtagjaként Lefkada Közép-Görögország Igazi kis gyöngyszem a csupán 300 lakossal bíró Porosz. nyugati részén helyezkedik el, nevét pedig az itt található A falucska mellőz minden fényűzést, a közelben található gyönyörű szép fehér szikláiról kapta. Ezek közül némelyik kempingben a vendégek zavartalanul élvezhetik a természet meghaladja az ezer métert is. A szigeten barangolva hamar közelségét. egyértelművé válik, hogy a hely fő iparága az idegenforgalom, Érdemes egy kis kitérőt tenni a nem messze található, olívaolajat ám jelentős szereppel bír a mezőgazdaság is. Szőlőföldek, sajtoló présüzemhez, illetve a több száz éves várromhoz. olívaültetvények, citrusligetek és Abban az esetben, ha útba ejtjük zöldségesek váltják egymást. a parányi Agiosz Nikitaszt, Az épületek többsége számoljunk vele, hogy autóval mindössze 50-60 éves múltra tilos a behajtás, megközelítése tekint vissza, 1948-ban ugyanis csak gyalogosan lehetséges. hatalmas földrengés pusztított a Az egyik leghangulatosabb térségben. Az egykori velencei kikötővároska Szivota, ahol sok jelenlétnek köszönhetően a exkluzív jacht is megpihen egy házakat főként ebben a stílusban időre. Kár lenne kihagyni. építették újjá. A sziget déli csücske a Cape A főváros úgyszintén a Dukato, mely sok képeslapról Lefkada nevet viseli. Ez a is visszaköszön. Kiépített sziget legforgalmasabb pontja, út vezet az itt magasodó első településként üdvözli a világítótoronyhoz, ahová sajnos szárazföld felől érkezőket. A tilos a belépés, de így is gyönyörű szűk, rendkívül hangulatos panoráma tárul a szemünk elé. A utcácskák számtalan étteremnek, bárnak, tavernának adnak helyhez egy szomorú történet társul: a legenda szerint Szappho otthont, a rengeteg ajándékboltban pedig bőséges választék költőnő innen vetette a mélybe magát, hogy megszabaduljon várja a turistákat. A nyári pezsgés itt ugyancsak szembetűnő, szerelmi bánatától. különböző fesztiválok színesítik a szezon forgatagát. Érdemes A sziget számtalan lebilincselően szép strandja közül Kavalikefta nyitott szemmel járni, egy-pár kihelyezett plakát hiteles és Megali Petra felé haladva az út keresztülvezet Kalamitsin, információval szolgálhat a rendezvények pontos helyét és idejét mely a földdarabka egyik legrégebbi települése. A tájat pár illetően. A Régészeti Múzeum kihagyhatatlan mindazoknak, szélmalom festi még csodálatosabbá. akik szeretnének kicsit jobban elmerülni a múlt emlékei között. Mindezek után nincs más hátra, mint előre! Kedvező Csobbanni a várostól csak 2 km-re lehet, ezért kicsit nagyobb elhelyezkedésének köszönhetően Lefkádára szinte minden távolságot kell legyőzni a szokásosnál. A kikötő megér egy kiadós közlekedési eszközzel egyszerűen eljuthatunk. Saját reptere sétát, csodás hajók, illetve jachtok sorakoznak erre. ugyan nincs, de a 20 km-re lévő Preveza városától autóval, A fővárostól nyugat felé haladva juthatunk el a gyönyörűen illetve busszal is áthidalható a távolság. rendbetartott Faneromeni kolostorhoz. A régi időkben egy
28 | Xωρίς σύνορα | Határtalanul
Ή ξερες ότι…
Tudtad-e, hogy... Miliosz Katalin
• Η πιο ηλιόλουστη χώρα της Ευρώπης είναι η Ελλάδα; Μπορείς να απολαμβάνεις τον καλό καιρό για πάνω από 250 μέρες, δηλαδή περίπου 3000 ώρες το χρόνο. Χωρίς αμφιβολία είναι ο παράδεισος για τους λάτρεις του ηλίου.
• Görögország Európa legnaposabb országa? Évente több mint 250 napon keresztül, vagyis körülbelül 3000 órán át élvezhető a felhőtlen, jó idő. Semmi kétség, hogy ez a napimádók tökéletes paradicsoma.
• Ο μεγαλύτερος ελληνικός πληθυσμός εκτός συνόρων ζεί στη Μελβούρνη της Αυστραλίας; Σύμφωνα με πρόσφατες στατιστικές στην πόλη αυτή υπάρχουν 150.000 εγγεγραμμένοι Έλληνες, που κάνει την Μελβούρνη να είναι η έκτη σε πληθυσμό «ελληνική» πόλη.
• a legnagyobb görög lakosság a hellén határokon kívül Melbourne-ben él? A legutóbbi ausztrál népszámlálás mintegy 150.000 görög származású állampolgárt regisztrált. Ezzel a számmal Melbourne gyakorlatilag a hatodik legnagyobb görög település – természetesen, ami a népességet illeti.
• Οι Ελληνίδες σε πολλούς τομείς επικρατούν των αντρών; Σύμφωνα με έρευνα του 2011 το 45% μόνο του πληθυσμού είναι άντρες, οι γυναίκες αποτελούν το 65% των φοιτητών, και επιπλέον ο μέσος όρος ηλικίας για τους άντρες διαμορφώνεται στα 77 χρόνια ενώ για τις γυναίκες αντίστοιχα στα 82,2.
• a görög nők sok szempontból férfi honfitársaik elé kerekednek? Egy 2011-ben végzett felmérés szerint a lakosság csupán 45%-a tartozik az utóbbi kategóriába, az egyetemeken is 65%os többségben vannak a nők, sőt, átlagéletkor tekintetében is vezetnek: míg a férfiak esetében 77 év, addig a nők esetében 82,2 év az átlagéletkor.
• Αν αντικρύσεις μια ανοιχτή παλάμη να είναι στραμμένη προς το μέρος σου, την λεγόμενη «μούντζα», σημαίνει κακό; Έτσι εκφράζεται η απέχθεια, και όταν τα πνεύματα οξύνονται το «παίρνεις διπλό», με δύο χέρια δηλαδή. Επομένως να προσέχουμε όταν δείχνουμε 5 με το χέρι μας η παλάμη μας να βλέπει προς τα εμάς και να έχουμε κλειστά τα δάχτυλα, για να αποφεύγουμε κάθε παρεξήγηση.
• ha egy nyitott ujjú tenyér néz veled szembe Görögországban, az jót nem jelent? A helyiek ugyanis így fejezik ki nemtetszésüket. Ha igazán tombolnak az indulatok, két kézzel hangsúlyozzák érzelmeiket. Ebből következik, hogy odafigyelnek az ötös szám mutatásakor is arra, hogy a tenyerük saját maguk felé nézzen, és az ujjaik zárva legyenek, nehogy ebből félreértés adódjon. • a sztereotípiák ellenére a görög férfiak magassága a világon a nyolcadik? 177 centiméteres átlagukkal Írországot, de még az Egyesült Államokat is maguk mögé utasítják. • az EU tagállamai közül Görögországban a legnagyobb a munkanélküliség? Az ország 26,4%-os rátájával Spanyolországot is megelőzi, aki egyébiránt 24,5%kal követi. Az Unió átlaga 11%, melynek tükrében még megdöbbentőbbnek tűnik ez az érték.
• Αντίθετα με τα στερεότυπα οι Έλληνες είναι οι όγδοοι στον κόσμο σε ύψος; Με μέσο όρο των 177 εκατοστών προσπερνούν την Ιρλανδία, αλλά και τις ΗΠΑ ακόμα.
• mióta világ a világ, a hellének táncolnak? Ahogy ezt a „Zorba, a görög” című filmben is láthattuk, bármi is történik, pár lépés segít elfeledtetni minden rosszat. Az idők során több mint 4000 görög tánc alakult ki, ám ez a szám nem tartalmazza az egyegy tájegység elzárt világából ki nem jutó mozdulatsorokat.
• Στην Ελλάδα επικρατεί η μεγαλύτερη ανεργία ανάμεσα στις χώρες μέλη της ΕΕ; Με 26,4% κατέχει την πρώτη θέση, δεύτερη η Ισπανία με 24,5%. Σε σχέση με τα 11% της Ένωσης τα ελληνικά στοιχεία δείχνουν ακόμα πιο εντυπωσιακά. • Οι Έλληνες πάντοτε χόρευαν; Όπως και στην ταινία «Ζορμπάς» ό, τι και να γίνει, μερικά βήματα βοηθούν να ξεχαστούν οι πίκρες. Στο πέρασμα των καιρών διαμορφώθηκαν πάνω από 4.000 ελληνικοί χοροί, εκτός από τις διάφορες παραλλαγές που διακρίνονται σε απόμερες, απομονωμένες περιοχές. (foto Zorbas) • Η δημοτικότητα της Ελλάδας διακρίνεται και από τον αριθμό των τουριστών, που είναι διπλάσιος του πληθυσμού της χώρας! Αυτό σημαίνει περίπου 20 εκατομμύρια επισκέπτες ετησίως, πράγμα που κάνει την Ελλάδα «παγκόσμια πρωταθλήτρια» (ανάμεσα στις χώρες με πάνω από 1 εκατ. κατοίκους). • Το «φτύσιμο» που παρουσιάζεται και στην ταινία «Γάμος ά λα ελληνικά» σημαίνει καλό; Ειδικά οι μεγαλύτεροι διατηρούν το έθιμο αυτό για να μην μας πιάνει το κακό μάτι και να μας προστατεύσουν. Η πράξη αυτή στην πραγματικότητα δεν είναι φτύσιμο, πρόκειται μόνο για μίμησή του.
• Görögország népszerűségét jól mutatja, hogy évente legalább annyi turista érkezik ide, mint az állam összlakossága – kétszer. Ez mintegy 20 millió utazót jelent minden esztendőben, amivel Hellász világbajnoknak számít (az egy milliónál nagyobb lakosú országok körében). • A „Bazi nagy görög lagzi” című filmben is megjelenő „köpködés” jót jelent? Különösen az idősebb emberek őrzik ezt a szokást, mert úgy vélik, így távol tarthatják a gonoszt és védelmet nyújtanak a szerencsétlenségtől. Valójában ez a mozdulat nem a szó szoros értelmében vett köpködés, csak imitálják azt.
Ενδιαφέροντα | Érdekességek | 29
Οι Έλληνες της Ουγγαρίας τίμησαν τον Μίκη 90 ΧΡΟΝΙΑ ΜΙΚΗΣ ΘΕΟΔΩΡΑΚΗΣ
Στις 30 Μαΐου οι Έλληνες της Ουγγαρίας διοργάνωσαν εκδήλωση για να τιμήσουν τα 90 χρόνια του μεγάλου δημιουργού, μουσικοσυνθέτη και αγωνιστή Μίκη Θεοδωράκη στο νέο αμφιθέατρο του Οίκου του Ελληνισμού. Χορηγοί της βραδιάς ήταν το Υπουργείο Ανθρώπινου Δυναμικού, οι Αυτοδιοικήσεις Ελλήνων Βουδαπέστης, 2ου, 3ου και 8ου διαμερίσματος. Στην ευρύχωρη αίθουσα βρέθηκαν πολλοί συμπατριώτες μας, ανάμεσά τους και ο υπεύθυνος γραφείου τύπου της ελληνικής πρεσβείας κ.Νικόλαος Βλαχάκης. Σημειώνουμε ότι είναι η πρώτη εκδήλωση στην ανανεωμένη αίθουσα χωρητικότητας 500 θέσεων. Εξαίρετες παρουσιάστριες οι δασκάλες Θεοδώρα Ζαρκάδη και Έντιτ Βένγκρινιακ, έκαναν μια σύντομη αναφορά στη ζωή και το έργο του Μίκη Θεοδωράκη και εν συνεχεία ακολούθησε πλούσιο μουσικό πρόγραμμα από τη χορωδία Ρωμιοσύνη, τον Χρήστο Φουντανέλλα στο μπουζούκι και τα αδέρφια Σμουκ Τάμας και Γκάμπορ που ερμήνευσαν κομμάτια του Μίκη, στα πιο γνωστά συμμετείχε και το κοινό. Σε μια γιγαντοοθόνη προβαλόταν βίντεο και εικόνες από τη ζωή του μεγάλου δημιουργού. Τα χειροκροτήματα δεν σταμάτησαν καθ’ όλη τη διάρκεια της συναυλίας. Η ορχήστρα Μύδρος συνέχισε το γλέντι μέχρι αργά το βράδυ. Να σημειώσουμε πως εμείς, οι Έλληνες της Ουγγαρίας, είχαμε την ευκαιρία να γνωρίσουμε από κοντά τον Μίκη Θεοδωράκη, μας επισκέφτηκε μερικές φορές και πάντα θέλαμε να μας παίξει στο πιάνο και να μας τραγουδήσει. Θυμάμαι στις 25 Μαρτίου του ’67 γιορτάζαμε την εθνική μας επέτειο στην κατάμεστη Βουλγάρικη Κουλτούρα. Εκεί τότε ο Μίκης έπαιξε στο πιάνο και τραγούδησε τραγούδια του. Ζητωκραυγάζοντας τον καταχειροκροτούσαμε όρθιοι. Δεν το αφήναμε να σταματήσει «παίξε κι εκείνο, παίξε και τ’άλλο!». Τον Καημό, το Βράχο-Βράχο, Το γελαστό παιδί, και πολλά άλλα ακούστηκαν, μια ολόκληρη ώρα έπαιζε και τραγουδούσε ώσπου εξαντλήθηκε εντελώς. Εμείς όμως μείναμε πολύ ευχαριστημένοι και χαρούμενοι από αυτές τις συντροφικές συναντήσεις και ποτέ δεν τις ξεχάσαμε. Του ευχόμαστε όλοι από καρδιάς ΧΡΟΝΙΑ ΠΟΛΛΑ, υγεία, ευτυχία και πολλές ακόμη επιτυχίες στο δημιουργικό του έργο.
Θανάσης Ζιανός
30
31
Οι αναγνώστες γράφουν / Az olvasók írják Στην παρούσα στήλη δημοσιεύουμετις δικές απόψεις, ιδέες και επιστολές που φτάνουν επώνυμα στο περιοδικό μας. Μπορείτε να μας στείλετε τη γνώμη σας αλλά και την κριτική σας για θέματα της επικαιρότητας ή κάτι που θεωρείτε πως έχει ενδιαφέρον, αλλά και να μας ενημερώνετε για αξιόλογες δραστηριότητες που μπορούν μέσα από τις σελίδες του Ελληνισμού. Όλα τα άρθρα που δημοσιεύονται εκφράζουν την άποψη του συντάκτη τους. Ο κάθε αρθρογράφος είναι υπεύθυνος για το περιεχόμενο του γραπτού που σημοσιεύει, η σύνταξή μας όμως έχει το δικαίωμα να κάνει διορθώσεις ορθογραφίας, ύφους,σύνταξης ή να συντομεύσει γραπτά.
Ebben a rovatban az önök gondolatait, véleményét, leveleit közöljük, melyeket kedves Olvasóink névvel ellátva juttathatnak el a magazin részére. Szívesen fogadjuk véleményüket, kritikájukat, de kérjük, ajánljanak figyelmükbe olyan aktuális témákat, nagy érdeklődésre számot tartó ügyeket, eseményeket is, melyekről szívesen olvasnának, s melyek népszerűsítésében az Ellinismos is szívesen vállal részt. Minden, az újságunkban megjelenő vélemény kizárólag a cikkek íróinak nézetét fejezi ki. Minden cikkíró maga felelős a megjelent cikk tartalmáért. Szerkesztőségünknek azonban joga van helyesírási és stiláris javításokat végezni.
R Σχόλιο για τον εορτασμό της Εθνικής Επετείου 25ης Μαρτίου 1821 Αν και η αίθουσα του Πολιτιστικού Κέντρου RAM δεν ήταν ολοκληρωτικά γεμάτη, η γιορτή της επετείου της 25ης Μαρτίου του αθάνατου ‘21 ήταν πετυχημένη και ολοκληρώθηκε ομαλά. Η συμμετοχή καλλιτεχνών και καλλιτεχνικών συγκροτημάτων ανέβασε το επίπεδο ακόμα πιο ψηλά. ‘Ηταν υπέροχες οι εμφανίσεις της Αθηνάς Παπαδημητρίου, του Ζόλταν Κόλλοναϊ και της φανταστικής Κλειώς Μυτιληναίου. Όμως ένα πράγμα μου έκανε εντύπωση, η απουσία των παιδιών του σχολείου. Ο γιορτασμός της εθνικής επετείου κατά τη γνώμη μου είναι ανολοκλήρωτος δίχως την συμμετοχή των μαθητών και νομίζω πως αυτό δεν έχει συμβεί άλλη φορά στην ιστορία της προσφυγιάς μας. Στο τέλος του προγράμματος ξαφνιάστηκα όταν είδα τον ιερέα Ιωσήφ Κάλοτα να καλείται στη σκηνή του οποίου την συμμετοχή δεν την περιείχε το πρόγραμμα και σκέφτηκα ότι οπωσδήποτε θα μιλήσει για τον θετικό ρόλο που έπαιξε η ορθόδοξη ελληνική εκκλησία και οι ιερείς μαζί, στην εμψύχωση της συγκρότησης του Ελληνισμού κατά της τουρκοκρατίας. Αντίθετα, ο πρωτοπρεσβύτερος βάζει τον κόσμο να σηκωθεί όρθιος και αρχίζει να ψάλει και οι θεατές ξαφνιάζονται, δεν καταλαβαίνουν περί τίνος πρόκειται. Αυτοί που τον έβαλαν στο βήμα αλλά και ο ίδιος πρέπει να ξέρουν πολύ καλά ότι το κοινό αυτό είναι η δεύτερη και προπάντων τρίτη γενιά των πολιτικών προσφύγων που εγκαταστάθηκε στην Ουγγαρία μετά τον εμφύλιο σπαραγμό και η μοίρα τους ήταν αυτή, δεν μάθανε να προσκυνούν εκκλησίες. Είναι αρκετοί αυτοί που συνηθίζουν να παίρνουν μέρος στις δοξολογίες, ακολουθίες αλλά και τελετές βαπτίσματος. Αυτές οι τελετές είναι συνήθειες και τις ελληνικής μειονότητας της Ουγγαρίας αλλά αυτό δεν σημαίνει ότι γνωρίζουν σαν ποίημα το ευαγγέλιο ή το Πάτερ ημών... Γι’αυτό είναι ανάρμοστο ένας ιερέας να σηκώνει τους θεατές σε ώρα πολιτιστικής εκδήλωσης γιατί ο χώρος αυτός δεν είναι θρησκευτική συναγωγή. Κι αν αυτό το έκανε σκόπιμα, να φέρει σε δύσκολη θέση τους θεατές, τότε ντροπή του και οι αρμόδιοι ας βγάλουν το συμπέρασμα της τελετής αυτής. Τάκης Χριστοδουλάκης
Αθήνα Αθήνα καρδιακή της Λευτεριάς μητέρα, που ‘χεις την ομορφιά αδελφή, τον ήλιο αδρό Πατέρα. Αθήνα, λαμπρή κι αρχοντική Κορώνα. Στ’ αγέρωχο κεφάλι σου φορείς τον Παρθενώνα. Αθήνα με το αγνό σου αγέρι, με τον γαλάζιο σου ουρανό, εσύ πρωτοσήκωσες το χέρι και χτύπησες τον φασισμό. Αθήνα μας γλυκειά, κάτω απ’ τον Παρθενώνα, Για σένα η Ελλάς θα πολεμά αιώνια, για την γλυκιά μας την Πατρίδα, πάντα ο λαός, θα’ναι φρουρός. Αθήνα μας γλυκιά. Η Ελλάς θα αγωνίζεται για την ομορφιά σου, για τον πολιτισμό σου, για την Δημοκρατία σου. Αθήνα και πάλι Αθήνα. Όλοι οι λαοί του κόσμου μιλούν για σένα. Λόνδρα, Παρίσι, Νέα-Υόρκη, Ρώμη, Βουδαπέστη, Βιέννη, μπρος στην Αθήνα, καμιά, μα καμιά σας δεν βγαίνει. Αθήνα μας γλυκιά κάτω απ’ τον Παρθενώνα. Για την χιλιάκριβη την Λευτεριά. Για σένα η Ελλάς θα πολεμά αιώνια, α, α, α! Καποδίστριας Θανάσης 2015, Βουδαπέστη Αφιερωμένο στα 70 χρόνια της νίκης των λαών
32 | Γράμματα | Levelek
Paszkosz Janiszné, Agu Olimpia
(Janohori, 1922. november 17. – Budapest, 2015. május 11.) Olimpia 1922-ben, Janohoriban, Agos Vasilis és Kovaci Katerina gyermekeként látta meg a napvilágot. Három testvére volt: Aszpaszia, Efrosini és Michalisz, akikkel együtt nőtt fel és dolgozott a családi gazdaságban. A család legfőbb bevételét az állattenyésztés, a hús feldolgozása, a lótenyésztés és a kereskedelem jelentette, hentesüzletük volt Kastoriában. Olimpia Kiprosz Andreasszal kötött házasságából, 1946-ban született meg lánya, Kipru Maria. Miután első férjét elvesztette, több honfitársával együtt menekülni kényszerült Albániába. Mintegy két év albániai tartózkodás után, Európát körbehajózva és egy giblaltári hajókatasztrófát túlélve, Gdansk városán keresztül érkezett Magyarországra. Testvéreit a sok viszontagság közepette szem elől vesztette, négyen négy felé „szóródtak” a világban. Hosszú évek múlva a Vöröskereszt segítségével találtak egymásra. Olimpia kezdetben Zamárdiban, az ott található menekülttáborban, a görög gyerekek nevelésében és ellátásában segédkezett. Később Budapestre került, az MMG mechanikai műveknél helyezkedett el. Második férjét, Paszkosz Janiszt a Dohánygyárban ismerte meg, házasságukból egy fiuk született, Vasilis. A Dohánygyárból a Szobránc utcába vezetett az útjuk, itt élt Olimpia, egészen a közelmúltban bekövetkezett haláláig. Gyakran járt Beloianniszban és Koclirovban, a mai Csehországban található „görög faluban”, ahol rátalált húgára, Efrosinire. Maria leánya igen fiatalon, mindössze 43 évesen elhunyt, Lazarosszal kötött házasságából született két gyermekét, Andreaszt és Antóniát hagyva maga után, akik nevelésében is tevékenyen részt vett. Vasilis fia Andreával kötött házasságából született legfiatalabb unokája Levente. Férje 1993-ban hunyt el, onnantól kezdve mind kevesebb rokon ülte körül az asztalt. Néha egy-egy családi ünnep, kerti sütögetés vagy egy unokánál töltött nyaralás életkedvet adott számára, de egyre nehezebben tudta elfogadni a körülötte változó világot. Idős korában mindvégig próbált önálló háztartást vezetni, ám élete utolsó szakaszában a betegségek vették át az irányítást gondolatai és a szervezete fölött. Bár élni akarása egyedülálló volt, szíve 2015. május 11-én végleg elfáradt. Búcsúzik tőle fia, menye, veje, unokái és dédunokái, valamint mindazok, akik ismerték és szerették őt.
Γιάννης Θεοδώρου (1940-2015)
Αγαπητοί συμπατριώτες, συμπατριώτισσες και Ούγγροι φίλοι μας, Στις 19 Γενάρη έφυγε ύστερα από ανίατη ασθένεια ο συμπατριώτης μας Γιάννης Θεοδώρου. Επιτρέψτε μου εκ μέρους της ΑΕΟΥ και του ΠΣΕΟΥ με βαθιά λύπη να τον αποχαιρετήσω. Ο φίλος μας Γιάννης γεννήθηκε στις 17 Σεπτεμβρίου 1940 στο ιστορικό, μαρτυρικό χωριό Μακροχώρι της Καστοριάς. Οι γονείς του, Περικλής και Ευδοξία Θεοδώρου, άνθρωποι του μόχθου, είχανε 5 παιδιά, τον Γιάννη, τη Λένα, τον Αντώνη, τον Σωτήρη και την Όλγα. Στα δίσεχτα χρόνια της τριπλής φασιστικής κατοχής από τους Ιταλούς, Γερμανούς και Βούλγαρους φασίστες, η οικογένειά του, οι συγγενείς και χωριανοί του, σύσσωμοι όλοι τους αγωνιστήκανε με πάθος και ηρωισμό από τις γραμμές του ΕΑΜ, ΕΛΑΣ, ΕΠΟΝ, ΚΚΕ ενάντια στους ξένους εισβολείς και τους ντόπιους συνεργάτες τους. Όπως γράφει ο Κώστας Γκριτζώνας στο βιβλίο του «Τα παιδιά του Εμφυλίου Πολέμου» : «η ολομέτωπη επίθεση των παρακρατικών συμμοριών και των στρατιωτικών δυνάμεων του επίσημου κράτους εναντίον αγωνιστών και αγωνιστριών της Εαμικής Αντίστασης, άρχισε αμέσως μετά τον ματωμένο Δεκέμβρη του 1944 και κορυφώθηκε στην -μετά τη Βάρκιζα- περίοδο με αφάνταστη αγριότητα. Οι διωγμοί, οι δολοφονίες από παρακρατικές συμμορίες και οι καταδίκες σε θάνατο απ’ τα στρατοδικεία σκοπιμότητας στην περίοδο αμέσως μετά τη συμφωνία της Βάρκιζας, άφηναν σε εμάς, τους αγωνιστές της Εθνικής Αντίστασης, τρεις επιλογές: Ή να αρνηθούμε τους εαυτούς μας, τους αγώνες που είχαμε κάνει εναντίον των κατακτητών για την απελευθέρωση της πατρίδας και να αφεθούν οι εγκληματίες και οι δοσίλογοι της κατοχής να εξουσιάζουν το κράτος που με τόσες θυσίες και τόσο αίμα κάναμε ελεύθερο, να σκύψουμε το κεφάλι μας και να πούμε στους Σούρληδες, Βουρλάκηδες και Μαγγανάδες “σφάξτε μας ν’αγιάσουμε”, ή να πάρουμε ξανά το δρόμο του βουνού. Εμείς προτιμήσαμε την τρίτη λύση, πήραμε το δρόμο του βουνού, το δρόμο της αξιοπρέπειας κι από τις γραμμές του ένδοξου ΔΣΕ αγωνιστήκαμε για μια ελεύθερη και δημοκρατική Ελλάδα». Αυτό έπραξε και η οικογένεια Θεοδώρου και οι κάτοικοι του Μακροχωρίου, το οποίο χωριό σε μεγάλο βαθμό καταστράφηκε από τη μανία των μοναρχοφασιστών. Το 1948 κι ενώ μαινόταν ο εμφύλιος πόλεμος, η ηγεσία του ΔΣΕ και η Προσωρινή Δημοκρατική Κυβέρνηση αποφάσισαν να πάρουν μέτρα για την συγκέντρωση και διάσωση χιλιάδων παιδιών με την αποστολή τους στις νεαρές τότε Λαϊκές Δημοκρατίες. Ο Κώστας Γκριτζώνας γράφει: «Κάναμε μόνο εκείνο που μας επέβαλε το ανθρωπιστικό μας καθήκον αλλά και η αγωνία των γονιών να σώσουμε τα ίδια τα παιδιά μας από τα μυδραλιοβόλα και τις βόμβες των αεροπλάνων του Τρούμαν, από τον αργό θάνατο της πείνας και από τις συμμορίες του παρακράτους που ερήμωναν την ύπαιθρο». Έτσι το 1948, Απρίλη μήνα, ο Γιάννης με τα αδέρφια του και τα παιδιά του χωριού και των περιχώρων, για να σωθούνε πήγανε στη Μπίτολα, το άλλοτε λεγόμενο Μοναστήρι, αψηφώντας κινδύνους και με τεράστιες δυσκολίες, περνώντας τη λίμνη Πρέσπα. Μετά από την φιλόξενη Γιουγκοσλαβία ήρθε στην Ουγγαρία, στη Βουδαπέστη, για ένα διάστημα εγκαταστάθηκε στον στρατώνα της λεωφόρου Hungária. Μετά από τις πρώτες βοήθειες, όλα τα παιδιά πήγανε σε παιδικούς σταθμούς όπως στα Iszkaszentgyörgy, Dég, Hőgyész, Fehérvárcsurgó, Balatonalmádi, Kenese κλπ. Μετά το δημοτικό σχολείο, ο Γιάννης τελείωσε τριετή επαγγελματική σχολή, πήρε το δίπλωμα εφαρμοστή και ως το 1990 δούλευε στην TEFU. Ήταν ευσυνείδητος εργάτης, επιμελής, τον χαρακτήριζε συνέπεια και υποδειγματική εργατικότητα. Για την καλή του εργασία βραβεύτηκε πολλές φορές. Στις εκδηλώσεις της ομογένειάς μας και του Εκπολιτιστικού Συλλόγου μας, έπαιρνε ολόψυχα μέρος. Ήταν ένας από τους καλύτερους ποδοσφαιριστές της θρυλικής μας ομάδας Όλυμπος που ήταν το καμάρι των Ελλήνων της Ουγγαρίας. Το 1968 παντρεύτηκε την Αλεξάνδρα Φλώρου, απ’ τον γάμο τους γεννήθηκαν δυο κόρες, η Χριστίνα και η Λιλιάννα, η οποία απεβίωσε σε ηλικία 25 ετών το 2009. Ο Γιάννης ήταν στοργικός πατέρας, υποδειγματικός σύζυγος, καλός οικογενειάρχης. Με την πολιτική αλλαγή του 1990 δούλεψε σκληρά σαν ταξιτζής, κατακτώντας την συμπάθεια και την εκτίμηση των συναδέλφων του. Εκ μέρους των οργανώσεων του Ελληνισμού Ουγγαρίας και των Ούγγρων φίλων μας, εκφράζουμε τα βαθιά μας συλλυπητήρια στη σύζυγό του Αλεξάνδρα, στην εγγονή του Νίκη, την οποία λάτρευε, στην πεθερά του Σιδηροπούλου Σοφία, στα μπατζανάκια του Φλώρο Αναστάση, Σιδηρόπουλο Βασίλη, Σιδηρόπουλο Νίκο και στις οικογένειές τους. Τον αποχαιρετούν με μεγάλη θλίψη τα ξαδέρφια του: Μπόρις, Βασίλης, Μίλκα, Βασιλική, Ευδοξία, Μήτα, Μαρία, Βασίλης, Τράιτσε, οι οικογένειες του Σιανού Γιώργου, του Ηλιόπουλου Νίκου και Φίλιππα, του Σιδηρόπουλου Ανδρέα, ο Πάντζαρης Αναστάσης, η Σιδηροπούλου Λένα, οι συγχωριανοί του από το Μακροχώρι, οι Ούγγροι φίλοι του, οι συγγενείς του από την Ελλάδα, Καναδά, Σκόπια. Αιωνία η μνήμη σου αγαπητέ Γιάννη. Ας είναι ελαφρύ το χώμα της φιλόξενης Ουγγαρίας που θα σε σκεπάσει. Θεόδωρος Σκεύης
33
Στο δρόμο για το Ρίο…
Út Rióba
Νωρίς άνοιξε η αυλαία των Ολυμπιακών του Ρίο 2016. Παρόλη την κρίση που διανύει η χώρα έχουμε αρκετές προκρίσεις Ελλήνων αθλητών και αθλητριών στους Ολυμπιακούς Αγώνες του Ρίο και έπεται η συνέχεια να είναι μεγάλη.
Korán felgördült a függöny a 2016-os Riói Olimpiai Játékok színpadán. A válság ellenére elég magas a görög olimpikonok részvétele, melynek köszönhetően sikeres szereplésre számíthatunk.
Σύμφωνα με πληροφορίες της Ελληνικής Ολυμπιακής Επιτροπής, ο Αλέξανδρος Παπαμιχαήλ και η Αντιγόνη Ντρισμπιώτη εξασφάλισαν τη συμμετοχή τους στα 50χλμ βάδην και στα 20χλμ βάδην αντίστοιχα μετά την επιτυχημένη εμφάνισή τους στο Ευρωπαϊκό Κύπελλο της Μούρθια. Πρόκριση για το Ρίο είχαμε και για τις δυο πρωταθλητές του επί κοντώ, Νικόλ Κυριακοπούλου(4,73) και Κατερίνα Στεφανίδη(4,58) στο Diamond League της Σαγκάης όπου έπιασαν το όριο. Πολύ σημαντική η διάκριση για την Άννα Κορακάκη στο Παγκόσμιο Κύπελλο σκοποβολής των ΗΠΑ, όπου κέρδισε το χάλκινο μετάλλιο αλλά και την πρόκριση για το Ρίο. Στην κολύμβηση, είχαμε πρόκριση για την Ελλάδα, στο Εθνικό Πρωτάθλημα του Βελγίου με τον Οδυσσέα Μελαδίνη στον τελικό των 50μ. ελεύθερο(22,25) που έπιασε το όριο και η ελληνική αποστολή κολύμβησης αριθμεί πλέον τέσσερα μέλη για το Ρίο (Δημητριάδης, Βαζαίος, Σαμιλίδης οι άλλοι τρεις).
A Görög Olimpiai Bizottság információi szerint Alexandros Papamichail az 50 km-es, Antigoni Drisbioti pedig a 20 km-es gyaloglásban biztosították részvételüket, köszönhetően az Európa Kupán tanúsított szereplésüknek, Murciában. A riói rúdugró-keretben vannak Nicole Kyriakopoulou (4,73) és Katerina Stefanidou (4,58) bajnokok is, a sanghaji Diamond League-ben elért teljesítményük alapján. Az amerikai lövészeti világkupán szerzett bronzérme alapján Anna Korakaki is sikeresen továbbjutott Rióba. A Belga Nemzeti Úszóbajnokságon Odysseas Meladinis az 50 méteres gyorsúszás döntőjében elért 22:25-es idejével a görög úszókeret negyedik tagjává avanzsált (Dimitriadis, Vazeos és Samilidis mellett).
Και μην ξεχνάμε ότι στις 12 Ιουνίου ανοίγει η αυλαία του νέου θεσμού της “γηραιάς„ Ηπείρου, των 1ων Ευρωπαϊκών Αγώνων που φιλοξενούνται στο Μπακού, στην πρωτεύουσα του Αζερμπαϊτζάν. Η Ελλάδα, όπως αναφέρει η Ελληνική Ολυμπιακή Επιτροπή, δεν θα μπορούσε να απουσιάζει από τη διοργάνωση. Στέλνει μια ισχυρή ομάδα που αποτελείται από 138 αθλητές και αθλήτριες. Μέσα από αυτούς τους αγώνες σε αρκετά αθλήματα θα δοθεί η δυνατότητα πρόκρισης για τους Ολυμπιακούς Αγώνες του Ρίο. Σοφία Πιπιτσούλη
Ne feledjük, hogy június 12-én kezdetét veszi az „öreg kontinens” legújabb intézménye, az első Európai Olimpiai Játékok, az azeri fővárosban, Bakuban. „Görögország nem hiányozhat erről a rendezvényről” - nyilatkozta a Görög Olimpiai Bizottság -, amelyet egy erős, 138 fős küldöttség képvisel. A bakui olimpián megannyi sportágban megadatik a lehetőség a továbbjutásra, a 2016-os Riói Olimpiai Játékokra.
ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ
Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Εκδότης: Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας Υπεύθυνος Έκδοσης: Κουκουμτζής Γεώργιος Αρχισυνταξία: Αυγουροπούλου Βούλα Καλλιτεχνική Διεύθυνση: Σέλτνερ Λεβέντε Διεύθυνση Σύνταξης: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Τηλέφωνα: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Φαξ: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Τυπογραφείο: Copycat kft. ISSN: 1786-0989
34 | Διάφορα | Egyéb
Sofia Pipitsouli
ELLINIZMOSZ
A M.G.O.Ö. kiadványa Kiadó: a M.G.O.Ö. Testülete Felelős kiadó: Kukumtzisz Jorgosz Főszerkesztő: Avgouropoulou Voula Grafika: www.aitosz.hu 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Telefon: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Fax: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Nyomda: Copycat kft. ISSN: 1786-0989
A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának
FLOTTÁJA Az ajánlat magában foglalja a következőket: • korlátlan hívás bármely normál tarifa díjas belföldi mobil és vezetékes hálózatba, • korlátlan sms-küldés bármely normál tarifa díjas belföldi mobilhálózatba.
Ajánlat: bruttó
6.758 Ft/hó
Ezen lehetőség mellé mobilinternet is választható, a következő csomagokban: Internet
Internet díja
BNET 100 (100MB) BNET 500 (500MB) BNET S (1GB) BNET S+ (2GB) BNET M (7GB) BNET L (12GB) BNET XL (25GB) BNET XXL (45GB) BNET XXXL (70GB)
790 1490 1600 2500 3360 5200 7730 13800 22080
Összesen 6758 Ft 7514 Ft 7633 Ft 8604 Ft 9533 Ft 11 519 Ft 14 250 Ft 20 803 Ft 29 741 Ft
Telefonkód KKV2 KKV2 KKV2 KKV2 KKV3 KKV3 KKV4 KKV5 KKV5
Hűségidő: 24 hónap. Készülék akció: 2 féle telefon 30 Ft kezdőrészlettel és 0 Ft havi törlesztő részlettel választható: Nokia Lumia 735 Sony Xperia M2 (Amíg a készlet tart!) Ki csatlakozhat? Bárki, nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül Feltétel: Minden csatlakozó 20.000 Ft kauciót fizet, melyet a 2 éves hűségidő eredményes eltelte után visszakap.
További információ: MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA 1054 BUDAPEST, Vécsey u. 5., +36-1-302 7274, grtitkar@t-onlline.hu
35
36
Από την συγκέντρωση υπέρ του ΟΧΙ, Σύνταγμα, 3 Ιουλίου 2015 Az OXI nagygyűlés, Syntagma, július 3.