Ένθετο Εκπαίδευση 2015

MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA 1054 BUDAPEST, Vécsey u. 5.

ελληνισμός

Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας • Ιούνιος-Ιούλιος 2015

éklet ll e m s á t a t k O | ευση ίδ α π κ Ε ο τ ε θ ν Έ

1

„Να αγαπάς την Ουγγαρία, αλλά μη λησμονείς την Ελλάδα” Η διδασκαλία των ελληνικών στην Ουγγαρία στην κοινότητα των προσφύγων του Εμφυλίου

Σπύρος Μπ.Αγκάρντι Το σύνθημα στον τίτλο αναγραφόταν στο δημοτικό σχολείο του χωριού Μπελογιάννης κι αποτελούσε κίνητρο για τα παιδιά των πολιτικών προσφύγων του ελληνικού Εμφυλίου να αγαπούν την πατρίδα των προγόνων τους καθώς και την χώρα στην οποία γεννήθηκαν. Αυτό το σκεπτικό επικρατούσε στην εκπαίδευση καθ’ όλη τη διάρκεια της προσφυγιάς. Οι Έλληνες πολιτικοί πρόσφυγες στην Ουγγαρία, προερχόμενοι από τον Εμφύλιο, από τις απαρχές ήδη έδιναν ιδιαίτερη έμφαση στην εκπαίδευση, πράγμα που οφείλεται μ.ά. και στο ότι τη διαμονή τους στην χώρα τη θεωρούσαν προσωρινή. Για τον λόγο αυτό έκριναν σημαντικό να εξασφαλίσουν την διδασκαλία της ελληνικής γλώσσας και πατριδογνωσίας στα παιδιά τους.

Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών». Από τη φετινή χρονιά και αποκαθιστώντας την ιστορική συνέχεια, το εν λόγω εκπαιδευτικό ίδρυμα φέρει το όνομα του Μανώλη Γλέζου. Το δημοτικό σχολείο της κοινότητας Μπελογιάννης εγκαινιάστηκε επίσημα το 1951, και από τότε λειτουργεί μέχρι και τις μέρες μας. Φυσικά με τη διαδικασία του επαναπατρισμού της δεκαετίας του ‘80 ο αριθμός των μαθητών ελληνικής καταγωγής είχε μειωθεί δραματικά, ωστόσο η διδασκαλία των ελληνικών συνεχίζεται. Μετά την μεταπολίτευση της Ουγγαρίας, δίπλα στους ντόπιους εκπαιδευτικούς εργάζονται και συνάδελφοι αποσπασμένοι από το Ελληνικό Κράτος. Από το 2012 το σχολείο Ν. Μπελογιάννης υπάγεται και επίσημα στην Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας.

Τα παιδιά που κατέφθασαν χωρίς γονείς το 1948, αρχικά εγαταστάθηκαν στη Βουδαπέστη και στο αυτόνομο τότε Ούιπεστ (Újpest). Αργότερα τους εξασφαλίστηκαν μόνιμα καταλύματα σε διάφορα ξενοδοχεία, επαύλεις, σανατόρια στην ουγγρική επαρχία, στους οικισμούς Balatonalmádi, Balatonkenese, Balatonlelle, Balatonszabadi, Balatonfüred, Zamárdi, Iszkaszentgyörgy, Hőgyész, Dég, Fehérvárcsurgó και Csertő. Διαμορφώθηκαν ιδρύματα τύπου ορφανοτροφείου όπου πέρα από τους Έλληνες δασκάλους της κοινότητας εργάστηκαν και Ούγγροι εκπαιδευτικοί. Όσοι βρίσκονταν στην ηλικία της μέσης εκπαίδευσης, ζούσαν σε φοιτητικές εστίες αρρένων και θηλέων της Βουδαπέστης και του Ούιπεστ όπως στις «Ηλέκτρα», «Μίρκα», «Παπαρήγας», «Ζαχαριάδης» κ.ά. Τα παιδιά έμαθαν διάφορα επαγγέλματα, εφόσον τα ιδρύματα αυτά υπάγονταν στο Γραφείο Εφεδρικής Εργασίας (MTH) που έθεσε σε νέες βάσεις την επαγγελματική κατάρτιση. Στην μεταπολεμική Ουγγαρία υπήρχε μεγάλη ανάγκη από ειδικευμένους εργάτες, γι’ αυτό δινόταν ιδιαίτερα μεγάλη έμφαση στην επαγγελματική τους κατάρτιση. Η εκπαίδευση των νέων Ελλήνων προσφύγων εντάχθηκε επίσης στο πλαίσιο αυτό.

Στις δεκαετίες του ‘50 και του ‘60 ελληνικές κοινότητες διαμορφώθηκαν και σε μεγάλα αστικά κέντρα της επαρχίας, όπως μ.ά. το Miskolc, την Tatabánya, το Pécs. Η διδασκαλία της ελληνικής γλώσσας εξασφαλιζόταν με ντόπιους εκπαιδευτικούς ή της Βουδαπέστης οι οποίοι μετέβαιναν τακτικά στις πόλεις αυτές.

Στην αρχή, οι πρόσφυγες ζούσαν είτε στην λεγόμενη „Ελληνική γειτονιά” της λεωφόρου Kőbányai (το πρώην Καπνεργοστάσιο, ουγρ.:Dohánygyár), είτε στο νεόκτιστο «Ελληνοχώρι», το οποίο στις 3 Απριλίου 1952 προς τιμήν του εκτελεσθέντα κομμουνιστή μάρτυρα μετονομάστηκε Μπελογιάννης.

Μανώλης Γλέζος (9 Σεπτεμβρίου 1922 - )

Τη δεκαετία του 1950 στη λεωφόρο Hungária 172 λειτουργούσε το ελληνικό σχολείο «Μανώλης Γλέζος» ειδικά για τα παιδιά που ζούσαν μαζί με τους γονείς τους. Οι μαθητές που σπούδαζαν στις ανώτερες τάξεις εντάχθηκαν σε ουγγρικά εκπαιδευτικά ιδρύματα, όπως εκείνο της Λεωφόρου Százados κοντά στο «Καπνεργοστάσιο». Μετά τη βαθμιαία και προγραμματισμένη εκκένωση της Ελληνικής Γειτονιάς στο Καπνεργοστάσιο, τα έτη 1965-66, στα σχολεία των καινούριων συνοικιών που κτίστηκαν στη Βουδαπέστη – οι οποίες δέχτηκαν μεγάλο αριθμό Ελλήνων από το «Dohánygyár» – έπρεπε να λυθεί το πρόβλημα της ελληνόγλωσσης εκπαίδευσης. Πρόκειται για τις συνοικίες Lakatos (18ο διαμέρισμα Βουδαπέστης), της οδού Harmat (10ο διαμ.), της λεωφόρου Róbert Károly (13ο διαμ.), της λεωφόρου Kacsóh Pongrác (14ο διαμ.), József Attila (9ο διαμ.), και σε όλες αυτές υπήρχε ελληνόγλωσση εκπαίδευση. Μέχρι τη δεκατία του ‘80, και λόγω της διαδικασίας του επαναπατρισμού, η διδασκαλία των ελληνικών σε σχολεία είχε πάψει εντελώς στη Βουδαπέστη, με μόνη εξαίρεση το δημοτικό σχολείο Hajós Alfréd της oδού Ungvár στην περιοχή Zugló, όπου τα μαθήματα παραδίδονται έως και σήμερα. Η νέα εποχή ξεκινά το 1995 με την ίδρυση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας. Ο καινούριος θεσμός αυτός αμέσως διοργάνωσε τη διδασκαλία των ελληνικών στα πλαίσια απογευματινού σχολείου, το οποίο το 2004 εντάχθηκε στο κρατικό ουγγρικό εκπαιδευτικό σύστημα με την ονομασία «12τάξιο

2

| Εκπαίδευση | Oktatás

Λίγα λόγια για αυτούς που έδωσαν το όνομά τους στα εκπαιδευτικά ιδρύματα της ελληνικής κοινότητας που λειτουργούν σήμερα. Νίκος Μπελογιάννης (22 Δεκεμβρίου 1915 – 30 Μαρτίου 1952) Έλληνας κομμουνιστής που βρήκε μαρτυρικό θάνατο. Αγωνιστής της Εθνικής Αντίστασης τα χρόνια του Β’ Παγκοσμίου πολέμου και του Δημοκρατικού Στρατού επί Εμφυλίου, ένας από τις πιο γνωστούς ακτιβιστές του Κομμουνιστικού Κόμματος Ελλάδας (ΚΚΕ). Μετά την λήξη του Εμφυλίου ζούσε εξόριστος σε διάφορες σοσιαλιστικές χώρες της Κεντρικής Ανατολικής Ευρώπης, επέστρεψε μυστικά όμως στην Ελλάδα το 1952 να ανασυγκροτήσει το ΚΚΕ που τότε λειτουργούσε στην παρανομία. Συλλήφθηκε από τις ελληνικές αρχές, και στις 30 Μαρτίου 1952 – παρά τις διεθνείς διαμαρτυρίες – εκτελέστηκε στο Γουδί της Αθήνας. Ήρωας της Εθνικής Αντίστασης. Κατά τη γερμανική κατοχή, δεκαοκτώ χρονών, τη νύχτα της 30ης προς 31ης Μαΐου 1941 μαζί με τον Απόστολο Σάντα (1922-2011) κατέβασαν τη σημαία της Ναζιστικής Γερμανίας από τον ιστό του βράχου της Ακρόπολης, και την αντικατέστησαν με την ελληνική. Τα χρόνια του Εμφυλίου έως την σύλληψή του υπήρξε αρχισυντάκτης της εφημερίδας του ΚΚΕ «Ριζοσπάστης». Μετεμφυλιακά παρέμεινε στην Ελλάδα όπου πέρασε χρόνια ολόκληρα στις φυλακές για τις αριστερές του πεποιθήσεις. Καταδικάστηκε σε θάνατο τρεις φορές, χάρη στις διεθνείς διαμαρτυρίες όμως δεν εκτελέστηκε. Για λόγους πολιτικούς πέρασε 11 χρόνια και 5 μήνες συνολικά σε διάφορες φυλακές της δεξιάς καταπίεσης, ενώ ήταν εξόριστος επί 4 χρόνια και 6 μήνες. Εφόσον το εξόριστο ΚΚΕ λειτουργούσε μόνο στο εξωτερικό, οι αριστερές ιδέες στην ελληνική βουλή εκπροσωπούνταν από την Ενωμένη Δημοκρατική Αριστερά (ΕΔΑ), της οποίας ο Γλέζος υπήρξε πρόεδρος, από την πτώση της Χούντας μέχρι και το 1985. Το 1968 καταδίκασε την επέμβαση της Σοβιετικής Ένωσης στην Τσεχοσλοβακία. Στις 9 Απριλίου 1999 συμμετείχε προσωπικά στην αποστολή της ΑΕΚ στο Βελιγράδι, η οποία αγωνίστηκε απέναντι στην Παρτιζάν εν μέσω βομβαρδισμών του ΝΑΤΟ. Η ομάδα και ο Γλέζος εξέφρασαν έτσι τη διαμαρτυρία τους για τον βομβαρδισμό της Γιουγκοσλαβίας. Υπήρξε βουλευτής αρκετές φορές, καθώς το 1984 για πρώτη φορά εκλέχτηκε και μέλος του Ευρωκοινοβουλίου. Το 2002 συγκρότησε δικό του πολιτικό κίνημα. Δραστηριοποιείται ενεργά στην πολιτική ακόμη και σήμερα για τα συμφέροντα του ελληνικού λαού, και είναι το πιο ηλικιωμένο μέλος του Ευρωπαϊκού Κοινοβουλίου. Στις μέρες μας, στις δύσκολες στιγμές που ζούμε, λαμβάνει ενεργό μέρος στις διαπραγματεύσεις με τους διεθνείς δανειστές για μια δίκαιη συμφωνία, καθώς συνεχίζει να υπενθυμίζει στον σημερινό γερμανικό και διεθνή πολιτικό κόσμο για τις οφειλές της Γερμανίας προς την Ελλάδα από τον Β’ Παγκόσμιο Πόλεμο. Είναι ήρωας και ζωντανός θρύλος του ελληνικού λαού.

„Szeresd Magyarországot, de ne feledd Görögországot!”

A görög nyelv oktatása Magyarországon, a polgárháborús diaszpórában

Agárdi Bendegúz A címben szereplő mondat a beloianniszi iskolában, a görög politikai emigránsok gyermekeit a származás szerinti hazájuk, Görögország, illetve szülőhazájuk, Magyarország iránti szeretetre buzdította. Ezen szellemben oktatták a gyermekeket az emigrációban eltöltött évek teljes időszaka alatt.

görög nemzetiségi tanulók létszáma jelentősen csökkent, de a görög nyelv oktatása folyamatos. A rendszerváltás óta a helyi pedagógusok mellett már görögországi tanárok is segítik a görög nyelv oktatását. 2012-ben a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának fenntartása alá került az oktatási intézmény.

A görög polgárháború alatt, illetve után Magyarországra érkezett politikai menekültek közössége a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra, ami annak is köszönhető, hogy az emigrációt ideiglenes jellegűnek tekintették. Éppen ezért fontosnak tartották, hogy a gyermekek anyanyelvi és népismereti oktatása biztosított legyen.

Az ‘50-es és ‘60-as években a vidéki iparvárosokban (Miskolc, Tatabánya, Pécs stb.) is kialakultak görög közösségek. A görög nyelv oktatását ezen közösségek gyermekei számára helyi görög tanárokkal vagy Budapestről utazó pedagógusokkal oldották meg.

Az 1948-ban szüleik nélkül ideérkező gyermekeket először Budapesten és az akkor még önálló településként létező Újpesten helyezték el, majd különböző üdülőkben, kastélyokban, szanatóriumokban rendezték be állandó lakóhelyüket. Ilyenek működtek például a következő településeken is: Balatonalmádi, Balatonkenese, Balatonlelle, Balatonszabadi, Balatonfüred, Zamárdi, Iszkaszentgyörgy, Hőgyész, Dég, Fehérvárcsurgó, Csertő. Bentlakásos gyermekotthonokat alakítottak ki, ahol a görög közösség pedagógusai mellett magyar tanítók is gondoskodtak az oktatásukról. A középiskolás korúak az újpesti és budapesti leány-, illetve fiúkollégiumokban éltek, mint az Ilektra, Mirka, Paparigasz, Zahariadisz stb. Szakmát tanultak, hiszen ezek a kollégiumok a Munkaerő Tartalékok Hivatala (MTH) alá tartoztak, amely a szakmunkásképzést helyezte új alapokra. A II. világháború utáni Magyarországon az újjáépítésben nagy szükség volt a szakmunkásokra, ezért különösen nagy hangsúlyt helyeztek a képzésükre. Ebbe az új oktatási rendszerbe illesztették bele a görög menekült fiatalok oktatását is.

A görög közösség ma működő oktatási intézményeinek névadói: Nikosz Beloiannisz (1915. december 22. - 1952. március 30.)

Mártírhalált halt görög kommunista volt. A II. világháborúban a németek ellen indított Nemzeti Ellenállás, illetve a görög polgárháborúban a baloldali Demokratikus Hadsereg harcosa, a Görög Kommunista Párt (GKP) egyik vezető aktivistája. A polgárháború bukása után emigrációban élt a középkelet-európai szocialista országokban, majd 1950-ben titokban hazatért Görögországba, hogy újraszervezze az illegalitásban működő GKP-t. A görög hatóságok letartóztatták, majd kémkedés vádjával 1952. március 30-án, az athéni Gudiban – a nemzetközi tiltakozás ellenére – kivégezték.

Manolisz Glezosz (1922. szeptember 9. - )

A görög menekültek kezdetben vagy Budapesten, a Görögtelepnek nevezett Kőbányai úti kolóniában (Dohánygyár) éltek vagy az újonnan épített Görögfalva nevű településen, amely 1952. április 3-án változtatta meg elnevezését a kivégzett kommunista mártír, Nikosz Beloiannisz tiszteletére.

Az 1950-es években a szüleikkel élő gyermekek számára Budapesten, a Hungária körút 172. szám alatt külön iskola működött, ez volt a „Manolisz Glezosz”. A felső tagozatos görög gyermekeket már magyar osztályokba helyezték el, ilyen volt a Dohánygyárhoz közeli Százados úti iskola is. A Dohánygyár 1965-66-os folyamatos felszámolása után, az akkor épült új budapesti lakótelepeken az iskolákban a görög gyermekek nagy létszáma miatt meg kellett oldani a görög nyelv oktatását is. Ezek a lakótelepek a következők voltak: Lakatos-telep (XVIII. kerület), Harmat utcai lakótelep (X. kerület), Róbert Károly körúti lakótelep (XIII. kerület), Kacsóh Pongrác úti lakótelep (XIV. kerület), József Attila-lakótelep (IX. kerület). Ezek mindegyikén működött a görög nyelv oktatását biztosító iskola. A repatriálási folyamat a ‘80-as évekre szinte teljesen megszüntette a görög nyelv iskolai keretek közötti oktatását Budapesten. Kivételt jelentett a zuglói Ungvár utcai iskola, ahol a mai napig folyamatos a görög nyelv oktatása. Új időszak 1995-től kezdődött, amikor megalakult a Görög Országos Önkormányzat (mai nevén: Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata). Az új szervezet azonnal elindította a délutáni iskolát, amely 2004-ben tagozódott be a magyar oktatási rendszerbe, 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola néven. Az idei évtől ezen oktatási intézmény – a történelmi folyamatosságot visszaállítva – Manolisz Glezosz nevét vette fel.

Beloianniszban az 1951-52-es tanévben nyitotta meg hivatalosan kapuit az iskola, s a mai napig megszakítás nélkül működik.

Természetesen az 1980-as évek repatriálási folyamata miatt a

A Nemzeti Ellenállás hőse. Tizennyolc évesen, a német megszállás alatt, 1941. május 30-ról 31-re virradó éjszaka társával, Aposztolosz Szantasszal (1922-2011) letépték az Akropolisz szikláira kifüggesztett horogkeresztes náci zászlót, és azt görög zászlóra cserélték. A polgárháború alatt a Görög Kommunista Párt kiadványának, a „Rizoszpasztisznak” volt a főszerkesztője, míg le nem tartóztatták. A polgárháború után is Görögországban maradt, ahol hosszú éveket töltött börtönben, baloldali politikai nézetei miatt. Többször halálra ítélték, de kivégzését – nemzetközi tiltakozások hatására – nem hajtották végre. Politikai okokból egész életében összesen 11 évet és 5 hónapot töltött a görög jobboldali elnyomás különböző börtöneiben, és 4 év 6 hónapot száműzetésben. Míg a betiltott Görög Kommunista Párt csak az emigrációban működött, Görögországban az Egységes Demokrata Baloldal (EDA) képviselte a parlamentben a baloldali eszméket. Az 1967-74-es katonai junta után Glezosz egészen 1985-ig elnökölte az EDA-t.

1968-ban tiltakozott a Szovjetunió csehszlovákiai bevonulása ellen.

1999. április 9-én személyesen vett részt az AEK Athén belgrádi küldetésén, amikor a labdarúgó csapat a NATO bombázásai közepette játszott mérkőzést a Partizan Belgráddal. A csapat és Glezosz így fejezték ki tiltakozásukat Jugoszlávia bombázása ellen.

Számos alkalommal volt parlamenti képviselő, majd – először 1984-ben - az Európai Parlament tagja lett. 2002-ben önálló politikai mozgalmat hozott létre. Jelenleg is aktívan politizál a görög nép érdekében, az Európai Parlament legidősebb tagja. Aktív szerepet vállal a mostani nehéz időkben is a nemzetközi hitelezőkkel szembeni tisztességes megállapodásért, a II. világháborús, Görögországnak meg nem fizetett német kártérítésre pedig folyamatosan emlékezteti a mai Németországot és a nemzetközi politikai világot. A görög nép hőse, élő legendája.

Εκπαίδευση | Oktatás | 3

ΑΝΑΚΟΙΝΩΣΗ EΓΓΡΑΦΩΝ Αγαπητοί γονείς γιαγιάδες),

και

κηδεμόνες

(συγγενείς,

παππούδες,

Θα θέλαμε να γνωρίζετε ότι οι εγγραφές για τη νέα σχολική χρονιά 2015-2016 ξεκίνησαν και σας περιμένουμε για την αίτησή σας στα γραφεία του Σχολείου μας (Βp.1054, Vécsey u.5). Είμαστε στην ευχάριστη θέση να σας ενημερώσουμε ότι τη νέα σχολική χρονιά θα λειτουργήσουν 19 επίσημα τμήματα του Σχολείου “Μανώλης Γλέζος” σε όλη τη χώρα για να διευκολύνουμε τους μαθητές μας στην εκμάθηση της ελληνικής γλώσσας και στην διατήρηση της ελληνικής παράδοσης και πολιτισμού.

ÉRTESÍTÉS A BEIRATKOZÁSRÓL Kedves Szülők és Gondviselők (Rokonok, Nagyszülők)! Értesítjük önöket, hogy megkezdődött a beiratkozás az új, 2015/2016-os tanévre. Várjuk jelentkezéseiket Iskolánk titkárságán (1054 Budapest, Vécsey u. 5.).

Nagy örömmel számolhatunk be arról, hogy az új tanévet a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola immár 19 tagozattal kezdi országszerte, ezzel könnyítve meg diákjaink görögnyelv-tanulását, a görög kultúra és a görög hagyományok megőrzését.

Μπορείτε να συμπληρώσετε την αίτηση έντυπα ή ηλεκτρονικά (griskolatitkar2@gmail.com) και συγχρόνως να επιλέξετε μια από τις παρακάτω διευθύνσεις όπου θα γίνονται μαθήματα ελληνικών για να μπορέσουμε να κάνουμε τον άρτιο προγραμματισμό μας πριν το ξεκίνημα της νέας σχολικής χρονιάς.

A jelentkezési lapot nyomtatott és digitális formában is kitölthetik (griskolatitkar2@gmail.com), emellett pedig kérjük, válasszák ki a felsorolt címek közül az önöknek legmegfelelőbb oktatási helyszínt ahhoz, hogy a görög nyelvoktatást a lehető legoptimálisabban szervezhessük meg, még az új tanév kezdete előtt.

Να είστε βέβαιοι ότι πρώτη μας προτεραιότητα, πρώτη μας σκέψη είναι τα παιδιά.

Biztosak lehetnek benne, hogy számunkra a gyerekek élveznek prioritást, elsősorban rájuk gondolunk.

Kellemes nyarat kívánunk!

Σας ευχόμαστε καλό καλοκαίρι!

Baráti üdvözlettel, a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola vezetősége és tanári kara

Με φιλικούς χαιρετισμούς, Η διεύθυνση και οι εκπαιδευτικοί του Σχολείου “Μανώλης Γλέζος”

Τμήματα ελληνικών για το έτος 2015-16

Tagozatok a 2015/2016-os tanévben

Σας ενημερώνουμε για τα καινούρια τμήματα διδασκαλίας ελληνικής γλώσσας που πρόκειται να ξεκινήσουν από το νέο σχολικό έτος σε όλη την Ουγγαρία έτσι ώστε να μπορείτε να εγγράψετε τα παιδιά σας σε εκείνο που σας διευκολύνει.

Az alábbiakban tájékoztatjuk önöket az új tanévtől országszerte rendelkezésre álló tagozatainkról, így könnyen kiválaszthatják az önöknek legmegfelelőbbet, ahova beírathatják gyermekeiket.

ΒΟΥΔΑΠΕΣΤΗ

BUDAPEST

•

Έδρα 5ο διαμέρισμα: Vécsey utca 5

•

14ο διαμέρισμα: Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

•

•

Központ: V. kerület, Vécsey utca 5.

•

18ο διαμέρισμα: Οίκος Μειονοτήτων (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 10.)

XIV. kerület: Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

•

•

9ο διαμέρισμα: Οίκος Ελληνισμού (1098 Budapest, Börzsöny u. 2.)

XVIII. kerület: Nemzetiségek Háza (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 10.)

•

•

11ο διαμέρισμα: Újbudai Teleki Blanka Általános Iskola

IX. kerület: Görögség Háza (1098 Budapest, Börzsöny u. 2.)

•

2ο διαμέρισμα: : II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

•

XI. kerület: Újbudai Teleki Blanka Általános Iskola

•

II. kerület: II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

ΠΡΟΑΣΤΙΑ •

Szentendre

•

Vác

•

Budaörs

•

Százhalombatta

ΕΠΑΡΧΙΑ

PEST MEGYE •

Szentendre

•

Vác

•

Budaörs

•

Százhalombatta

VIDÉK

•

Beloiannisz

•

Beloiannisz

•

Tác-Székesfehérvár

•

Tác-Székesfehérvár

•

Tatabánya

•

Tatabánya

•

Pécs

•

Pécs

•

Szeged

•

Szeged

•

Szentes

•

Szentes

•

Miskolc

•

Miskolc

•

Nyíregyháza

•

Nyíregyháza

•

Debrecen

•

Debrecen

4

| Εκπαίδευση | Oktatás

Στα σκαριά η ίδρυση Συλλόγου Γονέων

Szülői Munkaközösség Alapítása

Αγαπητοί Γονείς, Παππούδες, Γιαγιάδες, Κηδεμόνες,

Kedves Szülők, Nagyszülők, „Pótszülők”!

Συγκεντρωθήκαμε στις 21 Μαΐου 2015 στην βιβλιοθήκη της Αυτοδιοίκησης με πρωτοβουλία αρκετών γονιών, με την παρουσία και υποστήριξη της ΑΕΟΥ, για να προωθήσουμε την ίδρυση Συλλόγου Γονέων και Κηδεμόνων του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών “Μανώλης Γλέζος”. Η συνάντηση είχε άτυπο χαρακτήρα, δεδομένου ότι ο γονέας που εκκίνησε την διαδικασία, μπόρεσε να ενημερώσει μόνο εκείνους τους γονείς των οποίων την ηλεκτρονική διεύθυνση κατάφερε να αποκτήσει, με αποτέλεσμα να μην αποτελέσει συνέλευση γονέων η συνάντησή μας.

2015. május 21-én néhány szülőtársunk kezdeményezésére összegyűltünk a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának könyvtárában, hogy a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola fenntartója képviselőinek jelenlétében és támogatásával szülői szervezet létrehozását kezdeményezzük. A találkozó informális jellegű volt, tekintve, hogy a találkozót kezdeményező szülőtársunk csak azokat tudta értesíteni, akiknek e-mail címét meg tudta szerezni, tehát összejövetelünk nem minősül szülői értekezletnek.

Στην συνάντηση εκπροσωπήθηκαν 18 οικογένειες. Είχαμε την ομόφωνη γνώμη ότι χρειάζεται ένας σύλλογος γονέων και αποφασίσαμε να προωθήσουμε την ίδρυσή του. Σύμφωνα με τα σχέδιά μας, θα εκλέξουμε τους εκπρόσωπους και το προεδρείο του Συλλόγου Γονέων (SZMK) στις αρχές του καινούριου σχολικού έτους, μέχρι τότε θα κάνουμε προετοιμασίες. Με αυτό το καθήκον εξουσιοδοθήκαμε εμείς οι τρεις – ο Βασίλης Χαχόπουλος, η Ευαγγελία Νέμες και η Δημήτρα Πάτακι – ευχαριστούμε για την εμπιστοσύνη σας!

A megbeszélésen, ahol 18 család képviseltette magát, egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy szülői szervezetre mindenképpen szükség van, így döntöttünk arról, hogy kezdeményezzük annak létrehozását.

Terveink szerint az új Szülői Munkaközösség (SZMK) képviselőit, elnökeit a következő tanítási év elején választjuk meg, addig előkészítő munkát folytatunk. Ezzel a feladattal minket – Chachopoulos Vasilis-t, Nemes Vangéliát és Pataki Dimitrát – bíztátok, bíztuk meg (köszönjük megtisztelő bizalmatokat).

Ως πρώτο βήμα της προετοιμασίας παίρνετε τώρα αυτήν την επιστολή από εμάς. Επόμενο βήμα, σύμφωνα με τα προλεγόμενα, με την βοήθεια της λίστας ηλεκτρονικών διευθύνσεων του σχολείου, θα είναι η αποστολή γράμματος στους γονείς των -εως τώρα- εγγεγραμμένων παιδιών, στο οποίο θα τους ενημερώνουμε για τις οργανωτικές δραστηριότητες που κάναμε μέχρι τώρα, καθώς και για σχέδια κτλ. (Οι εκπρόσωποι της ΑΕΟΥ μας είπανε στην συνάντηση, ότι το σχολείο δουλεύει με πολύ λίγα παιδιά, πράγμα το οποίο πρέπει να βελτιώσουμε και να αλλάξουμε.) Τον Αύγουστο, στην λίστα που θα είναι εμπλουτισμένη με τις καινούριες εγγραφές, θα στείλουμε το μέρος και την ημερομηνία της πρώτης επίσημης συνεδρίασης γονέων μαζί με άλλες σημαντικές πληροφορίες.

Az előkészítő munka első lépéseként kapjátok most ezt a levelet tőlünk. Következő lépésként - a megbeszéltek szerint -, e-mailben keressük fel a jelenleg beiratkozott gyerekek szüleit, hogy tájékoztassuk őket a szülői szervezet megalakulásáról, az eddigi szervezői munkáról, a tervekről stb. (A beszélgetésen a fenntartó képviselői elmondták, hogy nagyon alacsony tanulói létszámmal működik az iskola, s ezen javítani, változtatni kell. Ezért, ha erre igény mutatkozik, a „toborzó” munkában való segítségnyújtási lehetőségről is tájékoztatjuk a szülőket.) Augusztusban az új beiratkozók e-mail címeivel kibővített lista alapján minden szülőhöz eljuttatjuk az első hivatalos szülői értekezlet meghívóját (benne a szülői értekezlet helyével, időpontjával és minden más fontos tudnivalóval együtt).

Στη συζήτηση αρκετοί γονείς σημείωσαν, ότι ο σύλλογος γονέων που θα δημιουργηθεί, πρέπει να είναι απαλλαγμένος από κομματικές πλευρές, ιδέες και επιρροές! Είναι πολύ σημαντικό να το τονίσουμε αυτό, καθώς και ότι με το σχολείο και την ΑΕΟΥ έχουμε κοινό σκοπό: να πηγαίνουν τα παιδιά μας σε τέτοιο νηπιαγωγείο και σχολείο, που έχει κατάλληλες συνθήκες, σύγχρονες μεθόδους και μέσα, όπου τους περιμένουν προετοιμασμένοι δάσκαλοι / καθηγητές, που διδάσκουν σε υψηλό επίπεδο και αγαπάνε τα παιδιά, και όπου πηγαίνουν πολύ ευχαρίστως τα παιδιά, γιατί θα βρίσκουν φίλους, και στο μεταξύ εξακολουθούν να εξελίσσονται τα ελληνικά τους και άλλες γνώσεις τους σχετικά με τον ελληνικό πολιτισμό. Για να πραγματοποιηθούν όλα αυτά, χρειάζεται ένωση των δυνάμεων, συνεργασία, εμπιστοσύνη και πολιτισμένη επικοινωνία. Δεν επιτρέπονται η διχόνοια, η εχθρότητα, οι φωνές και το πέταγμα λάσπης!

A megbeszélésen többen is felvetettétek, hogy az alakulóban lévő szülői szervezetnek pártpolitikától, pártpolitikai oldalaktól, ideológiáktól és manipulációtól mentesnek kell lennie. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, ahogy azt is, hogy az intézménnyel és a fenntartóval közös célunk, hogy gyermekeink olyan óvodába, iskolába járhassanak, ahol megfelelő körülmények között, modern módszerekkel, eszközökkel, színvonalasan tanító, felkészült, a gyerekeket szerető tanárok várják őket, és ahova örömmel mennek, barátokra lelnek, miközben folyamatosan fejlődik görög nyelvtudásuk és az egyéb, görögséggel kapcsolatos ismeretanyaguk. Ehhez összefogásra, együttműködésre, bizalomra és kulturált kommunikációra van szükség, a széthúzás, ellenségeskedés, ordibálás és mocskolódás nem opció!

Σας παρακαλούμε, να αντιδράτε κάθε φορά στα γράμματα που παίρνετε από μας στέλνοντας πίσω την αναφορά «διαβασμένο», ή μια λέξη «έλαβα/ΟΚ».

Kérünk benneteket, hogy a tőlünk kapott levelekre minden alkalommal legyetek szívesek reagálni a tértivevény visszaküldésével, vagy egy „vettem”/”ok” stb. szóval, amit előre is köszönünk!

Σας ευχαριστούμε εκ των προτέρων.

Üdvözlettel és szeretettel:

Χαχόπουλος Βασίλης, Νέμες Ευαγγελία, Πάτακι Δήμητρα

Chachopoulos Vasilis, Nemes Vangelia, Pataki Dimitra

Εκπαίδευση | Oktatás | 5

Ταξίδι στην ελληνική γλώσσα

Utazás a görög nyelv világában

ΕΞΕΤΑΣΕΙΣ ΓΙΑ ΤΗΝ ΠΙΣΤΟΠΟΙΗΣΗ

GÖRÖG ÁLLAMI NYELVVIZSGA – 2015.06.04.

ΤΗΣ ΕΛΛΗΝΟΜΑΘΕΙΑΣ, ΜΑΙΟΣ 2015-06-04 Μια ακόμα σχολική χρονιά πλησιάζει στο τέλος της και όπως κάθε χρόνο οι εξετάσεις για την Πιστοποίηση της Ελληνομάθειας του Κέντρου Ελληνικής Γλώσσας του Ελληνικού Υπουργείου Παιδείας διεξήχθησαν με επιτυχία για όλα τα επίπεδα στο 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών “Μανώλης Γλέζος” στη Βουδαπέστη, που αποτελεί Εξεταστικό Κέντρο εδώ και 10 χρόνια περίπου. Από την Τρίτη 19 Μαΐου έως την Πέμπτη 21 Μαΐου η διευθύντρια του 12ταξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών και υπεύθυνη του εξεταστικού Κέντρου Dr. Nelly Oroshazi, υποδέχτηκε τους υποψηφίους στη Βιβλιοθήκη της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας, όπου πραγματοποιήθηκαν οι εξετάσεις, τους έδωσε τις ευχές της και τους ενθάρρυνε στην αξιέπαινη προσπάθειά τους ενώ η κ. Χατζηευγενάκη Θεοδοσία, υπεύθυνη των εξετάσεων φρόντισε για την άρτια διεξαγωγή τους μαζί με τους συνεργάτες της. Η συμμετοχή των υποψηφίων ήταν αυξημένη και με χαρά διαπιστώσαμε ότι οι 30 συμμετέχοντες προέρχονταν από όλη την Ουγγαρία: Βουδαπέστη, Μπελογιάννης, Szentendre, Pilisvörösvár, Miskolc, Szeged, Mezőtúr, Tatabanya. Επίσης να αναφέρουμε ότι συμμετείχαν μαθητές των σχολείων μας: από το 8τάξιο Δημοτικό Σχολείο Μπελογιάννης, από το Hajós Alfréd Δίγλωσσο Δημοτικό Σχολείο και από το 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών “Μανώλης Γλέζος”. Τα θέματα ήταν προσιτά, σύγχρονα, επικοινωνιακά και άγγιζαν τα ενδιαφέροντα των υποψηφίων όλων των ηλικιών. Τα αποτελέσματα θα ανακοινωθούν ηλεκτρονικά και προσωπικά στους ενδιαφερόμενους στα μέσα Ιουλίου. Ευχόμαστε σε όλους να φτάσουν με επιτυχία στον προορισμό τους και να συνεχίζουν το ταξίδι τους την νέα χρονιά στην ελληνική γλώσσα με ακόμα μεγαλύτερο ενδιαφέρον. Σας περιμένουμε από Σεπτέμβριο όπου θα υπάρχουν και τμήματα ανάλογα με το επίπεδο, ενταγμένα στο σχολικό πρόγραμμα τόσο στο 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών όσο και στο 8τάξιο Δημοτικό Σχολείο Ν. Μπελογιάννης εφόσον η διδασκαλία και οι απαιτήσεις αγγίζουν την επικοινωνιακή μορφή της γλώσσας αλλά και τη λογοτεχνία και τον ελληνικό πολιτισμό και η ύλη είναι εφάμιλλη με την διδακτέα. Τέλος, θα υπάρξουν και αντίστοιχα τμήματα ενηλίκων για τα οποία θα ενημερωθείτε αναλυτικά προσεχώς.

6

| Εκπαίδευση | Oktatás

Egy újabb tanév közeledik a végéhez, és mint minden évben, idén is sikeresen zárult a görög Oktatásügyi Minisztérium égisze alatt zajló állami nyelvvizsga a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola budapesti helyszínén, mely lassan 10 éve szolgál hivatalos vizsgaközpontként.

Május 19. és május 21. között, keddtől csütörtökig, az iskola igazgatónője és egyben a vizsgaközpont vezetője, Dr. Orosházi Nelli várta és köszöntötte jókívánságaival a vizsgázókat a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának könyvtárában, a vizsga tulajdonképpeni helyszínén. Theodosia Chatzievgenaki vizsgabiztos és kollégái pedig a zökkenőmentes lebonyolításért feleltek.

A résztvevők száma magas volt (30 fő), és örömmel konstatáltuk, hogy Magyarország minden szegletéből - Budapestről, Beloianniszból, Szentendréről, Pilisvörösvárról, Miskolcról, Szegedről, Mezőtúrról és Tatabányáról is érkeztek vizsgázóink. Érdemes kiemelni, hogy intézményeink diákjai is részt vettek a megmérettetésen, a Nikosz Beloiannisz Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, valamint a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola képviseletében.

A vizsgatémák hétköznapiak, kortársak, kommunikatívak voltak, és minden korosztály érdeklődési körét érintették. Az eredményeket elektronikus úton és személyesen is közlik majd július közepe táján a vizsgázókkal. Kívánjuk mindannyiuknak, hogy sikerrel érjék el úti céljukat, és az új tanévben még nagyobb kedvvel folytassák ezt, a görög nyelv világában tett utazást!

Szeptembertől újabb tagozatokkal és a tudásszinteknek megfelelő csoportokkal várunk benneteket, a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola, valamint a Nikosz Beloiannisz Általános Iskola pedagógiai programjának megfelelően: a beszélt nyelv követelményeihez igazodó oktatással, a görög kultúra és az irodalom világán keresztül.

Mindemellett megfelelő felnőtt csoportokat is biztosítunk.

Καλό καλοκαίρι!

Szép nyarat!

Σοφία Πιπιτσούλη

Sofia Pipitsouli

δρ. Πάρτιτς Χριστίνα

“Στόχος μου ένα ανοιχτό, φιλικό σχολείο” Με απόφαση της 4ης Ιουνίου 2015 η Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας την εξέλεξε διευθύντρια του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών „Μανώλης Γλέζος” - για δεύτερη φορά μετά το 2013. Συνομιλήτριά μου είναι η δρ. Χριστίνα Πάρτιτς-Κάκουκ. Χριστίνα, πες μας για τις ελληνικές σου ρίζες. Η μητέρα μου είναι Ελληνίδα εγώ όμως γεννήθηκα στη Βουδαπέστη όπου και μεγάλωσα, συγκεκριμένα στο 11ο δημ. διαμέρισμα. Το Zugló απέκτησε σημασία λόγω του γάμου και της εργασίας μου, εκεί παντρεύτηκα και μέχρι τώρα δούλευα στο Δημ. Σχολείο Hajós Alfréd. Κατά πόσο ήταν παρών ο ελληνισμός στα παιδικά σου χρόνια; Εκείνη την εποχή δύο πράγματα καθόριζαν τη ζωή μου, ο ελληνισμός μέσω των γονιών της μητέρας μου, και η ουγγρική μου ταυτότητα, που ήταν πιο ισχυρή, γιατί την έζησα έντονα και καθημερινά στο νηπιαγωγείο και το σχολείο. Τα ελληνικά τα χρησιμοποιούσα μόνο με τον έλληνα παππού και την γιαγιά, που τότε ακόμα ζούσαν στη Βουδαπέστη, η μαμά δεν μας μιλούσε ελληνικά με συνέπεια, όπως προσπαθώ σήμερα εγώ με τα δικά μου παιδιά. Θυμάμαι στην πρώτη δημοτικού, αφού μάθαμε να γράφουμε, έπρεπε να συμπληρώσουμε ένα έντυπο, και στο πεδίο „Μητρική γλώσσα” εγώ έγραψα με περηφάνεια την ελληνική. Σήμερα την αποκαλώ „γλώσσα της μητέρας μου”. Πότε αποφάσισες με τι να ασχοληθείς όταν μεγαλώσεις; Γύρω στα 13 μου, όταν μας δόθηκε η ευκαιρία με την αδελφή μου να πάμε κατασκήνωση στην Ελλάδα με το πρόγραμμα της Γενικής Γραμματείας Απόδημου Ελληνισμού, αποφάσισα να σπουδάσω ελληνική φιλολογία στο πανεπιστήμιο. Ήταν η πρώτη μεγάλη ώθηση για να πάρω τον δρόμο αυτό, ώστε αργότερα, στο λύκειο άρχισα να κάνω ιδιαίτερα μαθήματα ελληνικών με την δασκάλα Αντιγόνη Σάμπο-Νάγκυ, στην οποία οφείλω και την 100% απόδοσή μου στις εισαγωγικές εξετάσεις στο πανεπιστήμιο το 1992. Που άρχισες να δουλεύεις; Άρχισα να διδάσκω ελληνικά το σχολικό έτος 1995-96 στο λεγόμενο κυριακάτικο ελληνικό σχολείο ενώ μαθήματα γερμανικών έκανα αφού απέκτησα το αντίστοιχο πανεπιστημιακό πτυχίο. Παράλληλα ένιωθα πάντα την ανάγκη να σπουδάσω και κάτι άλλο. Και τότε μπήκες στη Νομική. Ναι, έδωσα εισαγωγικές εξετάσεις στα Οικονομικά και στη Νομική, με δέχτηκαν και στα δύο, κι εγώ επέλεξα τη δεύτερη, με το σκεπτικό, ότι υπάρχουν πολύ λίγοι νομικοί στην Ουγγαρία που να ξέρουν και ελληνικά. Η τύχη το έφερε το δικηγορικό γραφείο όπου βρήκα δουλειά να μην ασχολείται με ελληνικές υποθέσεις, οπότε εξακολουθούσα να παραδίδω ιδιαίτερα, ώστε η ελληνική γλώσσα να μείνει στη ζωή μου. Εξάλλου μετά την ολοκλήρωση των νομικών σπουδών μου όλο και περισσότερο ήθελα να κάνω οικογένεια, οπότε κατάλαβα ότι το να έχω μεγάλη οικογένεια αποκλείει τη νομική σταδιοδρομία. Εφόσον είσαι γεννημένη εκπαιδευτικός, γιατί θεώρησες σημαντικό να σπουδάσεις και νομικά; Λατρεύω να μαθαίνω, τα νομικά ήταν πραγματική πρόκληση για μένα, αλλά διαπίστωσα ότι μόνο χωρίς παιδιά θα μπορούσα να διακριθώ στον τομέα αυτό. Η ελληνική γλώσσα εν τω μεταξύ επεκτεινόταν όλο και περισσότερο στη ζωή μου: όταν γεννήθηκε η πρώτη μου κόρη έγραφα ένα ελληνικό διδακτικό βιβλίο, κατόπιν αιτήματος της κυρίας Βαγγελιώς, και μέχρι να γίνει ενός χρόνου η δεύτερη κόρη μου εγώ πάλι βρέθηκα στο ελληνικό σχολείο να διδάσκω 8 ώρες την εβδομάδα. Από τότε αποκτήσαμε και την τρίτη μας κορούλα, και δεν ήθελα πλέον με τίποτα να γυρίσω στο

δικηγορικό γραφείο, πιστεύω όμως, ότι την νομομάθειά μου θα την αξιοποιήσω και κατά την θητεία μου ως διεθύντρια. Πήρες μέρος στον διαγωνισμό για την θέση διευθύντριας του 12τάξιου σχολείου μας και το 2013, τον οποίο επίσης τον κέρδισες, τότε όμως δεν έγινε δυνατό να αναλάβεις τα καθήκοντα. Είχες πολλές αρνητικές εμπειρίες, γιατί αποφάσισες να ξαναπροσπαθήσεις; Το ήθελα πολύ και τότε, οι περιστάσεις όμως δεν ήταν κατάλληλες. Τώρα όμως χάρη στις εθνολογικές εκλογές του 2014 θα συνεργαζόμαστε με μια άψογη Αυτοδιοίκηση, που με αντιμετωπίζει θετικά, υποστηρίζει την δουλειά και τους στόχους μου. Μεγάλο κίνητρο είναι επίσης το ότι συνδέομαι με πολλά νήματα με το σχολείο, και αισθάνομαι ότι „κάνω” για τη θέση αυτή. Είπες ότι λατρεύεις να διδάσκεις. Είναι συμβατό αυτό με την πολλή γραφειοκρατία και τις διάφορες άλλες υποχρεώσεις που απαιτεί αναγκαστικά η διεύθυνση ενός σχολείου; Θα ήθελα ως διευθύντρια να πάρω μέρος εκτός από τα οργανωτικά καθήκοντα, και στην διδασκαλία επίσης. Σκοπός μου είναι το σχολείο να λειτουργεί σωστά για πολύ καιρό ακόμα, ώστε τα παιδιά και τα εγγόνια μας να έχουν την ευκαιρία να μάθουν την γλώσσα των προγόνων τους και να βελτιώνουν τις γνώσεις τους. Ποιοι είναι οι βασικοί άξονες και στόχοι που έθεσες στον εαυτό σου να ακολουθήσεις στο εξής; Στο πρόγραμμά μου τόνισα τρεις βασικούς στόχους, προκειμένου τα παιδιά να έρχονται στα μαθήματα με όρεξη, να προσελκύσουμε το ενδιαφέρον τους και να ενισχύσουμε το ελληνικό τους αίσθημα. Γι΄ αυτό θεωρώ απαραίτητο να εξασφαλίσουμε το υψηλό επίπεδο της εκπαίδευσης. Πιστεύω ότι αυτό θα είναι επιτεύξιμο όταν ενδυναμωθεί τόσο η σχέση ανάμεσα στους συναδέλφους όσο και η κοινωνική ζωή στο σχολείο. Θα ήθελα και οι γονείς να λάβουν πιο ενεργό μέρος στη ζωή της κοινότητας, με την συνεχή ενημέρωση για την πρόοδο των παιδιών τους και τις σχολικές δραστηριότητες. Ποιες είναι οι προτάσεις σου για την επίτευξη αυτών των στόχων; Σκοπεύω την περαιτέρω επαγγελματική εξέλιξη των εκπαιδευτικών, με την διαμόρφωση νέων επαγγελματικών φόρουμ, όπως για παράδειγμα ημερίδων μεθοδολογίας με προσκεκλημένους εισηγητές. Ενθαρρύνω την εισαγωγή της λεγόμενης „ανταλλαγής ιδεών” ανάμεσα στους εκπαιδευτικούς, η οποία αποτελεί εξαιρετική ευκαιρία να μοιραζόμαστε τις επαγγελματικές μας εμπειρίες και τις μεθόδους που χρησιμοποιούμε με επιτυχία στα μαθήματα. Στηρίζω να συμμετέχουμε ο ένας στα μαθήματα του άλλου, ως „σιωπηλοί παρατηρητές”. Θα ήθελα αυτό να ακολουθείται από μια πολύ ειλικρινή συζήτηση όπου μπορούμε να παίρνουμε παραδείγματα και ιδέες και να δίνουμε συμβουλές. Οι εμπειρίες μου σε άλλα σχολεία δείχνουν πως αυτό μπορεί να λειτουργεί πολύ αποτελεσματικά. Επίσης θα ήθελα δίπλα στα ήδη υπάρχοντα σχολικά βιβλία να εκδοθούν και τα αντίστοιχα ακουστικά υλικά και τετράδια δραστηριοτήτων. Στις συζητήσεις και τα φόρουμ θα είναι ευπρόσδεκτοι όλοι οι συνάδελφοι που διδάσκουν ελληνικά, ανεξάρτητα από το πού δραστηριοποιούνται. Βασίζομαι και στους συναδέλφους από την επαρχία, και σε εκείνους που μένουν στο σπίτι με παιδί. Στην αρχή της άνοιξης θα ήθελα να γίνονται „ανοικτά μαθήματα”, και καλό θα ήταν να διαθέταμε και μια ενεργή σχολική ιστοσελίδα. Η ενθάρρυνση των μαθητών είναι εξίσου σημαντικό καθήκον μας, κυρίως για να διαμορφωθεί και να αναπτυχθεί το εσωτερικό τους κίνητρο. Θα ήθελα να διοργανώνονται „γλωσσικά σαββατοκύριακα” και θεματικές ημερίδες για όλους όσους πηγαίνουν στο σχολείο μας. Δυστυχώς στην Ουγγαρία δεν υπάρχουν ελληνόγλωσσες παραστάσεις και προγράμματα για παιδιά, τα οποία τα εντυπωσιάζουν, τους μαγεύουν, αυτό πρέπει

Εκπαίδευση | Oktatás | 7

να αλλάξει. Έχουν εξαιρετικά αποτελέσματα και οι σχολικές παραστάσεις, όπως και οι δραστηριότητες ανάπτυξης ομάδας για τους εκπαιδευτικούς. Πώς κατά τη γνώμη σου θα μπορούσαμε να ενθαρρύνουμε τους νέους ελληνικής καταγωγής να έρχονται με μεγαλύτερη διάθεση στο ελληνικό σχολείο μετά τα κανονικά τους μαθήματα; Στο ετήσιο εκπαιδευτικό πρόγραμμα θα ενσωμάτωνα την μέθοδο των πρότζεκτ, κυρίως προς το τέλος του σχολικού έτους, όταν συνήθως τα παιδιά λείπουν από τα μαθήματα των ελληνικών. Με τον τρόπο αυτό ίσως θα μπορούσαν να αντισταθμιστούν οι απουσίες. Το αποκορύφωμα των πρότζεκτ αυτών θα μπορούσε να αποτελεί και ένα γλωσσικό σαββατοκύριακο ίσως, στο οποίο σίγουρα θα συμμετέχουν με περισσότερη διάθεση παιδιά και μεγάλοι επίσης. Τι προτάσεις έχεις σχετικά με την επαρχία; Είναι χαρακτηριστικό δυστυχώς ότι τα παιδιά που ζουν μακριά από τη Βουδαπέστη διαθέτουν πολύ λιγότερες ευκαιρίες. Πώς θα μπορούσε να αμβλυνθεί το χάσμα;

Υπάρχουν ίσες ευκαιρίες για όλους στις καλοκαιρινές κατασκηνώσεις, θα ήθελα όμως στα προαναφερόμενα προγράμματα να παίρνουν ενεργό μέρος και οι μαθητές της επαρχίας, ώστε οι φιλίες που δημιουργήθηκαν τα καλοκαίρια να παραμείνουν ζωντανές. Βέβαια παίζει σημαντικότατο ρόλο και ο εκπαιδευτικός: πρέπει να βρεθούν συνάδελφοι και για την επαρχία, που είναι κατάλληλοι και ως άνθρωποι και επαγγελματικά. Στα διεθνή προγράμματα ανταλλαγής μαθητών όπως πχ. το Erasmus+ θα μπορούν να συμμετέχουν στον ίδιο βαθμό όλοι οι μαθητές, όπου και να ζούν. Θα ήταν σημαντικό να ενθαρρύνουμε περισσότερο τους μαθητές μας να επιλέξουν να σπουδάσουν στο Νεοελληνικό Τμήμα. Δεν μπορούν όμως να κατηγορηθούν αν δεν τους ελκύει ο κλάδος της φιλολογίας, διότι σήμερα στην Ουγγαρία δυστυχώς δεν είναι ελκυστικό το επάγγελμα του εκπαιδευτικού, λόγω των χαμηλών μισθών και της έλλειψης ηθικής αναγνώρισης. Κύριος στόχος μου είναι να δημιουργήσουμε ένα φιλικό σχολείο με ωραία ατμόσφαιρα όπου επικρατεί ομόνοια και χαρακτηρίζεται από διάθεση επικοινωνίας, ένα λεγόμενο „ανοικτό σχολείο”, όπου οι πρωτοβουλίες και οι προτάσεις βελτίωσης γίνονται δεκτές.

Kakukné dr. Partics Krisztina

„Fő célom egy barátságos, összetartó, nyitott iskola” 2015. június 4-én tartott közgyűlésén a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola intézményvezetőjének - 2013 után újra - Kakukné dr. Partics Krisztinát választotta meg. Vele beszélgettünk.

Kriszti, honnan erednek a görög gyökereid?

Anyukám görög származású, de én már Budapesten születtem, itt is nőttem fel, egészen pontosan a XI. kerületben. Zugló a házasságom és a munkám miatt vált fontossá az életemben, hiszen „oda” mentem férjhez, és az eddigi munkahelyem, a Hajós Alfréd Általános Iskola is Zuglóban található.

Gyermekként mennyire volt jelen a görögség az életedben?

Két dolog volt meghatározó számomra ebben az időszakban: a görögségem az anyai nagyszüleimen keresztül, valamint a magyarságom a mindennapi életen keresztül, hiszen sokkal többet találkoztam a magyar nyelvvel az óvodában, iskolában, valamint a magyar nagyszülőknél, mint a göröggel. Ekkor a görög nagyszüleim még Budapesten laktak, s zömmel velük használtam a görög nyelvet, az anyukám nem beszélt hozzánk görögül olyan következetesen, ahogyan azt én próbálom betartani a gyerekeimnél. Emlékszem, amikor elsős koromban, miután megtanultunk írni, ki kellett tölteni egy nyomtatványt, ahol kérdezték, mi az anyanyelvem, büszkén írtam le, hogy görög.

Azóta úgy mondom: „anyám nyelve”.

Ami aztán életed egy meghatározó részévé vált. Mikor kezdett körvonalazódni benned, hogy felnőttként mivel szeretnél majd foglalkozni?

Az elhatározás, hogy görög szakra szeretnék járni, körülbelül 13 éves koromban született meg bennem, ekkor jártunk ugyanis a húgommal a Külföldön Élő Görögök Szervezete által megrendezett görög táborban. Itt kaptam az első komoly lökést abban a tekintetben, hogy én ezt komolyan szeretném csinálni, majd a gimnázium negyedik évében már különórákra jártam Nagyné Szabó Antigónéhoz, neki köszönhetem a maximum pontos felvételimet a görög szakra. Ez 1992-ben volt, s ez volt az első olyan évfolyam az ELTE-n, amikor már

8

| Εκπαίδευση | Oktatás

nem páros szakok voltak, hanem szabadon lehetett választani a szakok párosítása tekintetében. Korábban a görög szakot a német nyelvvel párosították, én is így készültem, annak ellenére, hogy a gimnáziumban angol szakos voltam. Alternatívaként az orvosi egyetem fordult még meg a fejemben, de mindenképpen a szociális vonalam volt erős, emberekkel szerettem volna foglalkozni.

Hol kezdtél dolgozni?

A görög nyelvet az 1995/96-os tanévben kezdtem el tanítani, az ún. vasárnapi görög iskolában, amely a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola elődje volt, a német nyelvtanári diplomám megszerzését követően pedig németet is tanítottam főiskolai- és felnőttoktatás keretében.

Emellett azt éreztem, szeretnék még tanulni valamit. És ekkor jött a jog…

Igen, felvételiztem a Külkereskedelmi Főiskolára és a jogra is, mindenhová felvettek, de a jog maradt a középpontban. Az motivált, hogy görögül tudó jogász kevés van az országban.

A sors fintora, hogy az ügyvédi iroda, ahová a diploma után kerültem, nem foglalkozott görög nyelvvel, így az irodai munkám mellett is megtartottam a görög óráimat, hogy a görög nyelv része maradjon a mindennapjaimnak. A jogi egyetem elvégzése után viszont a családalapítás gondolata is befészkelte magát a fejembe, s egyre inkább úgy éreztem, hogy a jogi pálya és a nagycsalád számomra nem egyeztethető össze.

Született tanárként miért tartottad fontosnak ezt a kitérőt a jog világába?

Imádok tanulni, így a jog igazi kihívás volt számomra, de beláttam, hogy csak gyerekek nélkül tudnék ezen a pályán jól teljesíteni. Közben a görög nyelv is egyre nagyobb teret követelt magának az életemben: az első lányom születésekor például görög tankönyvet írtam, Vangi néni felkérésére, s mire a második kislányom egy éves lett, már ismét tanítottam a görög iskolában, heti 8 órában. Azóta még egy kislányom született.

Innentől kezdve viszont egyetlen porcikám se vágyott arra, hogy visszatérjek az ügyvédi irodába, azonban úgy gondolom, hogy a jogi ismereteimnek intézményvezetőként is hasznát veszem

majd.

2013-ban már pályáztál a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola intézményvezetői tisztségére, meg is nyerted a pályázatot, ám akkor nem tudtad elkezdeni a munkát. Sok negatív élményt gyűjtöttél, miért döntöttél mégis úgy, hogy újra megpróbálod?

Akkor is nagyon akartam ezt a tisztséget, ám sajnos nem voltak megfelelőek a körülmények. Most viszont, a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választások eredményeképpen, már olyan fenntartóval dolgozhatok együtt, aki támogatja, segíti a munkám és az elképzeléseimet. Ami motivált, hogy kötődöm az iskolához, úgy érzem, alkalmas vagyok a feladatra.

Azt mondtad, imádsz tanítani. Összeegyeztethető ez azzal a sok adminisztratív és egyéb teendővel, ami az intézményvezetői tisztséggel szükségszerűen együtt jár?

Azt szeretném, ha az intézményvezetői létem ugyanolyan mértékben szólna a szervezési, adminisztratív és egyéb igazgatói feladatokról, mint a tanításról. Azt szeretném, ha a görög iskola még nagyon sokáig jól működne, hogy a gyerekeimnek, az ő gyerekeiknek és a görög honfitársaiknak legyen hol az anyanyelvüket megtanulni, nyelvtudásukat fejleszteni.

Milyen fontos célokat és irányvonalakat állítottál fel magadnak, melyek azok, amelyek mentén dolgozni szeretnél?

Három fontos célt emeltem ki a vezetői programomban. Mind a három cél azt szolgálja, hogy a gyerekek, akik most a görög iskolába, óvodába járnak, örömmel jöjjenek, felkeltsük az érdeklődésüket, erősítsük a görög identitástudatukat. Ehhez fontosnak tartom a nevelő-oktató munka magas színvonalának biztosítását. Úgy érzem, ez akkor lehetséges, ha mind a kollégák közötti viszony, mind az iskolai közösségi élet megerősítésre kerül. A szülőket is intenzívebben szeretném bevonni a közösségi életbe, folyamatosan tájékoztatva őket az iskolában történtekről, gyermekük fejlődéséről.

Ezen célok megvalósítására mik a konkrét elképzeléseid?

Szeretném előmozdítani a pedagógusok szakmai fejlődését, kezdeményezni kívánom új szakmai fórumok létrehozását: pl. módszertani napokat tartani meghívott előadókkal. Szorgalmazom a tanárok közötti ún. ötletbörzét, amely arra ad kiváló lehetőséget, hogy megosszuk egymással a szakmai tapasztalatainkat, egykét olyan módszert, melyet sikeresen alkalmazunk diákjaink körében. Támogatom egymás tanóráin a hospitálást is, ez azt jelenti, hogy bent ülünk, és csendes megfigyelőként nézzük végig egymás óráit. Szeretném, ha ezt egy nagyon őszinte beszélgetés követné, ahol tudunk egymás óráiból ötletet meríteni, vagy egymásnak tanácsot adni. Más iskolákban szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy ez nagyon hatékonyan tud működni. Szeretném továbbá, ha a meglévő tankönyvek mellé munkafüzet és hanganyag is megjelenne.

Az ilyen konzultációkra, szakmai fórumokra minden görögöt oktató kollégát szeretnék meghívni, függetlenül attól, hogy melyik iskolában tanít. Ugyanúgy számítok a vidéken dolgozó pedagógusokra, mint a gyesen, gyeden lévő kollégákra. Kora tavasszal nyílt órákat szeretnék tartani, s jó volna, ha jól működő saját weboldala is lenne az iskolának.

A diákok ösztönzése is nagyon fontos feladat, elsősorban azt kell elérni, hogy kialakuljon és fejlődjön a belső motivációjuk.

Szeretnék nyelvi hétvégéket, projektnapokat szervezni,

mindenkinek, aki az iskolában tanul. Sajnos Magyarországon nincsenek gyerekeknek szóló görög előadások, műsorok, amelyek lenyűgözik, elvarázsolják őket, ezen is változtatni kellene. Az iskolai előadások, tanároknak szóló csapatépítő tréningek is előremutatóak lennének.

Véleményed szerint, mivel lehetne a mai görög fiatalokat motiválni, hogy a saját iskolai óráik után szívesebben jöjjenek a görög iskolába?

Az éves munkatervbe beépíteném a projektmódszert, melynek elemei hangsúlyozottan a tanév utolsó részére kerülnének: jellemzően abban az időszakban mulasztanak többet a diákok a görög órákon, ezt a projektekkel talán ellensúlyozni lehetne. A projektek kicsúcsosodása akár egy többnapos nyelvi hétvége is lehetne. Ezekben sokkal nagyobb érdeklődéssel vesznek részt a gyerekek, felnőttek egyaránt.

Milyen ötleteid vannak a vidékre vonatkozólag? Sajnos sok éve jellemző, hogy az ottani görög gyerekeknek sokkal kevesebb lehetőség jut, mint budapesti honfitársaiknak.

Hogyan lehetne ezt a hatalmas szakadékot kisebbé tenni?

Az identitás megőrzésére, dalok, táncok tanulására ugyanolyan esélyt kaphatnak a vidékiek is a nyári táborokban: ezt támasztják alá egyébként a balatoni táborokban szerzett tapasztalataink is. Nagyon szeretném, ha az említett programjainkon, a kirándulásokon, projektnapokon a vidéki diákok is aktívan részt

vennének, és a nyáron kialakult barátságok élők tudnának maradni. Emellett a megfelelő tanár is kulcsfontosságú: olyan tanárt kell találni a vidéki órákra is, aki emberileg és szakmailag is megfelelő. A nemzetközi diákprogramokban, mint pl. diákcsere programok, Erasmus+, a vidéki és a budapesti diákok ugyanolyan mértékben részt vehetnének.

Fontos volna, hogy nagyobb kedvet csináljunk a görög diákoknak, hogy görög szakra jelentkezzenek az egyetemen.

Nem hibáztathatók azonban, ha nem tartják ezt annyira kedvező perspektívának, hiszen ma Magyarországon a tanári pálya nem túl vonzó, sem az erkölcsi megbecsülés, sem a fizetés szempontjából.

Az a fő célom, hogy egy olyan barátságos, jó hangulatú, összetartó, kommunikációra kész intézményt, úgynevezett „nyitott iskolát” hozzunk létre, ahol szívesen fogadják/fogadjuk a kezdeményezéseket, a jobbító ötleteket.

-Köszönöm, hogy beszélgettünk!

dr.Miliosz Nikolett

Εκπαίδευση | Oktatás | 9

Ντόρα Σόλτι

“Υπό έγκριση το ενιαίο πρόγραμμα εκπαίδευσης παιδαγωγού” Επίκουρη καθηγήτρια με διδακτορικό στην Βυζαντινολογία και τις Νεοελληνικές Σπουδές, και με -ουκ ολίγα!- πτυχία στην γερμανική, λατινική, αρχαία και νέα ελληνική γλώσσα, η Ντόρα Σόλτι είναι από το 2010 διευθύντρια του Τμήματος Νεοελληνικών Σπουδών στο Πανεπιστήμιο Eötvös Loránd της Βουδαπέστης. Μας μίλησε για την εξέλιξη του Τμήματος και τις προοπτικές που ανοίγονται στην διδασκαλία των νέων ελληνικών στη χώρα με τα προγράμματα που έχουν ήδη υποβάλει και αναμένεται η έγκρισή τους, ελπίζουμε άμεσα.

- Ας κάνουμε μια σύντομη ιστορική αναδρομή στην διδασκαλία ελληνικών σε πανεπιστημιακό επίπεδο στην Ουγγαρία και πιο συγκεκριμένα στο ΕΛΤΕ: πότε ξεκίνησε το τμήμα κι από ποιους; Η διδασκαλία των Νέων Ελληνικών στην Τριτοβάθμια Εκπαίδευση της Ουγγαρίας ξεκίνησε ήδη από τα τέλη του 19ου αιώνα, σε μορφή μαθημάτων επιλογής. Το Τμήμα Νεοελληνικών Σπουδών (Újgörög Munkacsoport) ιδρύθηκε το 1975 με πρωτοβουλία των Δημήτρη Χατζή και Kálmán Szabó. Διοικητικά ανήκει στην Έδρα Ελληνικών Σπουδών (Görög Tanszék) του Πανεπιστημίου, το οποίο ιδρύθηκε το 1935 από τον Βυζαντινολόγο Moravcsik Gyula. Διδάσκοντες του Τμήματος υπήρξαν το ζεύγος Szabó, ο András Mohay, ο Tamás Glaser, ο Κωνσταντίνος Νάκος, η Judit Alszászy κι εγώ.

-Στην παρούσα φάση πώς λειτουργεί το τμήμα, ποιες αλλαγές έχουν συντελεστεί στο σύστημα εισαγωγής και στο πτυχίο που παίρνει κανείς; Μέχρι το 2006 είχαμε ένα πενταετές ενιαίο πρόγραμμα σπουδών με πτυχίο φιλολόγου βαθμού Master, παράλληλα με το οποίο μπορούσε κανείς να παρακολουθήσει και την εκπαίδευση παιδαγωγού και να αποκτήσει πτυχίο φιλολόγου-εκπαιδευτικού. Το 2006, με τη Διαδικασία της Μπολόνια καθιερώθηκε και στην Ουγγαρία το σύστημα που βασίζεται σε δύο κύκλους σπουδών:

πρώτος κύκλος (προπτυχιακές σπουδές/Bachelor) και δεύτερος κύκλος (μεταπτυχιακές σπουδές/Master). Αυτή τη στιγμή έχουμε μόνο το τριετές προπτυχιακό πρόγραμμα σπουδών με πτυχίο φιλολόγου βαθμού Bachelor (alapképzés). Δύο καινούργια προγράμματα σπουδών έχουμε υπό έγκριση: το διετές μεταπτυχιακό πρόγραμμα με πτυχίο φιλολόγου βαθμού Master (diszciplináris mesterképzés), και το εξαετές ενιαίο πρόγραμμα εκπαίδευσης παιδαγωγού με πτυχίο βαθμού Master (osztatlan tanári mesterképzés).

- Το παρόν πτυχίο γίνεται δεκτό από το κράτος για την διδασκαλία ελληνικών σε αναγνωρισμένα ιδρύματα της Ουγγαρίας; Πώς μπορεί να λυθεί το πρόβλημα της απουσίας παιδαγωγικού πτυχίου διδασκαλίας ελληνικών από το υπάρχον ουγγρικό εκπαιδευτικό σύστημα; Στην Ουγγαρία δεν γίνεται εκπαίδευση παιδαγωγού στον πρώτο κύκλο σπουδών, μόνο στα πλαίσια μεταπτυχιακών ή ενιαίων σπουδών. Το πτυχίο που παίρνουν οι φοιτητές στον πρώτο κύκλο σπουδών δεν είναι πτυχίο παιδαγωγού και δεν αναγνωρίζεται ως τέτοιο από τα κρατικά Ιδρύματα. Το πρόβλημα θα λυθεί με την έγκριση του ενιαίου προγράμματος εκπαίδευσης παιδαγωγού.

-Ποια είναι τα σχέδιά σας για την εξέλιξη του τμήματος και ποιες εκδηλώσεις σκοπεύετε να οργανώσετε προσεχώς; Η έγκριση των δύο εν λόγω καινούργιων εκπαιδευτικών προγραμμάτων (μεταπτυχιακό και ενιαίο πρόγραμμα) τα οποία θα ανοίξουν επίσης την προοπτική διδακτορικών σπουδών, καθώς και συμφωνίες Erasmus με όσο γίνεται πιο πολλά ελληνικά πανεπιστήμια. Σχεδιάζουμε περισσότερες εκδηλώσεις για το φθινόπωρο για τα οποία θα στείλουμε ειδοποίηση με περισσότερες λεπτομέρειες.

-Ευχαριστώ πολύ!

Solti Dóra

“Az osztatlan görög tanári mesterképzés már akkreditáció alatt áll.”

Egyetemi adjunktus, a bizánci és az újgörög tanulmányok doktora, aki egyetemi oklevéllel rendelkezik német, latin, óés újgörög nyelvből. Ő Solti Dóra, aki 2010 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Újgörög Munkacsoportját vezeti.

A Munkacsoport fejlődéséről, valamint az újgörög szakos tanárképzés magyarországi lehetőségeiről beszélgettünk.

Ez utóbbi akkreditációja már folyamatban van, a pozitív döntésre reményeink szerint már csak keveset kell várni.

- Kezdjük egy rövid történelmi áttekintéssel! Mikor és kik kezdeményezték a görög nyelv egyetemi szinten történő oktatását Magyarországon, az ELTE-n?

10 | Εκπαίδευση | Oktatás

A magyarországi felsőoktatásban az újgörög nyelv oktatása - választható órák keretében - már a XIX. század végén megvalósult. Az Újgörög Munkacsoportot 1975-ben, Dimitrisz Hadzisz és Szabó Kálmán kezdeményezésére alapították.

Az egyetem hierarchiájában a Görög Tanszék alá tartozunk, melyet 1935-ben, Moravcsik Gyula bizantinológus alapított.

Munkacsoportunk eddigi oktatói a Szabó házaspár, Mohay András, Glaser Tamás, Nakos Konstantinos, Alszászy Judit és jómagam.

- Hogyan működik jelenleg a Munkacsoport? Mennyiben változott a felvételi rendszer és a megszerezhető diploma?

Egészen 2006-ig egységes, ötéves oktatási program keretében működtünk, mellyel a mai „master” diplomának megfelelő filológus oklevelet lehetett megszerezni, és aki akart, ezzel párhuzamosan külön pedagógusképzésben is részt vehetett, hogy a kettő kombinációjával újgörög tanári képesítést szerezzen. A bolognai rendszer bevezetésével, 2006-tól viszont Magyarországon is az ún. osztott képzésben lehet felsőfokú tanulmányokat folytatni, amely két részletben történik: első körben az alapképzés valósul meg (bachelor diploma), amelyet ezután a mesterképzés követhet (master diploma). Jelenleg csak a hároméves, újgörög filológus alapképzés érhető el. Két új oktatási programunk áll akkreditáció alatt: az egyik a kétéves, diszciplináris mesterképzés, a másik pedig a hatéves osztatlan tanári mesterképzés.

- A ma elérhető diploma elegendő ahhoz, hogy magyarországi, állami oktatási intézményben tanítson valaki görög nyelvet?

Hogyan lehetne megoldani az oktatási rendszer segítségével a jelenlegi újgörög tanári diplomahiányt?

megvalósítani. Az alapképzés végén kapott képesítés nem tanári diploma, így ezzel nem lehetséges tanítani az ország oktatási intézményeiben. Ezt a problémát fogja orvosolni az osztatlan tanári mesterképzés beindítása, ennek az akkreditációjára várunk.

- Mik a terveik a Munkacsoport fejlesztésére, és mely rendezvényeik várhatók a közeljövőben?

Legközelebbi célunk a fent említett két képzési program (diszciplináris mesterképzés, illetve osztatlan tanári mesterképzés) akkreditációja, és az azt követő szakindítás, ami egyúttal megnyitja a doktori képzés lehetőségét is. Szeretnénk továbbá minél több görögországi egyetemmel Erasmusszerződést kötni. Több rendezvényt tervezünk az őszre, amelyekről részletesen értesítjük majd Önöket.

-Nagyon köszönöm!

Dercsényi A.Voula

Magyarországon nincs tanárképzés az alapképzés keretein belül, ezt csakis a mesterképzésben és az osztatlan képzésben lehet

Παναγιώτης Γράβαρης

“ Κοιτίδα μεταφοράς ελληνικού πολιτισμού η ίδρυση μουσικού σχολείου” Θ.Χατζηευγενάκη Ο κ. Παναγιώτης Γράβαρης είναι αναπληρωτής Συντονιστής Εκπαίδευσης της Ελλάδας στη Μαριούπολη, εκπρόσωπος του Ελληνικού Υπουργείου Παιδείας. Τον συναντήσαμε την τελευταία μέρα της παραμονής του στην Ουγγαρία και θέλησε να μας αποκαλύψει κάποιες από τις εντυπώσεις και τις σκέψεις του μέσα στο φιλικό και χαλαρό περιβάλλον του ξενοδοχείου Άκτορ . Ποιος είναι ο λόγος επίσκεψής σας στην ανοιξιάτικη Βουδαπέστη, κ. Γράβαρη; Ήρθα στην όμορφη πόλη σας ύστερα από πρόσκληση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας και συγκεκριμένα του προέδρου κ. Γιώργου Κουκουμζή και του αντιπροέδρου κ.Σπύρου Αγκάρντι, υπεύθυνου για τα εκπαιδευτικά θέματα. Για την επίσκεψη αυτή υπήρχε και η σύμφωνη γνώμη κι επιθυμία του πρέσβη μας στη Βουδαπέστη κ. Δημήτριου Γιαννακάκη. Ο σκοπός της επίσκεψής μου ήταν τα ζητήματα της ελληνόγλωσσης εκπαίδευσης στην Ουγγαρία και η ίδρυση του Μουσικού Σχολείου παραδοσιακής ελληνικής μουσικής. Κατ’ αρχήν είχα μια πρώτη ενημέρωση από τον Σπύρο Αγκάρντι και την επομένη συναντήθηκα με τον πρέσβη και τον πρόξενο της Ελλάδας στη Βουδαπέστη κυρίους Γιαννακάκη και Τσώκο αντίστοιχα. Στη συνέχεια επισκέφτηκα τα Εκπαιδευτικά Ιδρύματα: το 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών Ουγγαρίας και το δίγλωσσο 8τάξιο Δημοτικό Σχολείο Ν. Μπελογιάννης όπου είχα εκτενή ενημέρωση και συζήτηση πάνω στους προβληματισμούς των ομογενών εκπαιδευτικών και των αποσπασμένων από το ελληνικό κράτος σε σημαντικά ζητήματα για την αποδοτικότερη διδασκαλία της ελληνικής γλώσσας και του τρόπου μετάδοσης του ελληνικού πολιτισμού. Ένα από τα βασικότερα σημεία της συζήτησης ήταν ο τρόπος συνεργασίας των αποσπασμένων εκπαιδευτικών με τους ομογενείς συναδέλφους τους. Θέλω να τονίσω τον επικουρικό – βοηθητικό ρόλο των αποσπασμένων. Με άλλα λόγια οι Έλληνες εκπαιδευτικοί συνεργάζονται άμεσα με τους ομογενείς συναδέλφους τους καταρτίζοντας από κοινού εκπαιδευτικά ημερήσια πλάνα ροής των μαθημάτων. Ο επιτόπιος εκπαιδευτικός βοηθάει στο μεταφραστικό κομμάτι ενώ ο αποσπασμένος Έλληνας εκπαιδευτικός είναι ζωντανός φορέας του ελληνικού λόγου και πολιτισμού.

Στο δια ταύτα λοιπόν! Θα μας αποκαλύψετε κάποια θετικά βήματα για την προώθηση των εκπαιδευτικών θεμάτων της ελληνόγλωσσης εκπαίδευσης στην Ουγγαρία που προέκυψαν από αυτήν την επίσκεψη; Όπως προαναφέρθηκα πρώτον ήταν η αναφορά στη συνεργασία των Ομογενών και Ελλήνων Αποσπασμένων Εκπαιδευτικών, δεύτερον διαβεβαίωσα τον κ. Αγκάρντι ότι από το Σεπτέμβριο θα στελεχωθεί το σχολείο στο χωριό Μπελογιάννης με Έλληνα γυμναστή, ο οποίος θα συμπληρώνει το ωράριό του στα χορευτικά συγκροτήματα της Αυτοδιοίκησης. Στην ιδιαίτερη συνάντησή μου με τους υπεύθυνους για την Ίδρυση του 1ου Μουσικού Σχολείου Ελληνικής Παραδοσιακής Μουσικής, κ. Τοσουνίδη και τους αντιπροέδρους κ.κ. Μαντζουράκη και Αγκάρντι, ήρθαμε στο συμπέρασμα ότι η ίδρυσή του κρίνεται απαραίτητη για την εκμάθηση της ελληνικής γλώσσας, πολιτισμού, παραδόσεων μέσα από αβίαστο κι ευχάριστο τρόπο στους μαθητές των αντίστοιχων σχολείων μας. Πιστεύω θα αποτελέσει μια κοιτίδα μεταφοράς ελληνικού πολιτισμού στην Κεντρική Ευρώπη, μια πολιτισμική γέφυρα που θα ενώνει τους Έλληνες όλης της Ευρώπης λόγω της ιδιαίτερης θέσης της Ουγγαρίας. Ως Προϊστάμενος Εκπαίδευσης και με την ιδιότητα του μουσικού, κατόπιν πρότερης πενταετούς θητείας μου ως αποσπασμένος, διδάσκοντας πάνω στο συγκεκριμένο αντικείμενο, συμφωνώ και στηρίζω ανεπιφύλακτα ένα τέτοιο εγχείρημα. Θα ενημερώσω άμεσα την κεντρική ηγεσία του Υπουργείου Παιδείας για την επάνδρωσή του με έμψυχο υλικό και είμαι πρόθυμος να σας διευκολύνω στον τρόπο στησίματος του Μουσικού Σχολείου. Επιφυλάσσομαι για μια νέα επικοινωνία και συνάντηση πάνω στο συγκεκριμένο θέμα άμεσα. Ήταν πολύ σημαντικά νέα πιστεύω όλα αυτά για τον Ελληνισμό της Ουγγαρίας κ.Γράβαρη. Θα θέλατε όμως να μας πείτε τι έκρυβε η επίσκεψή σας στο Πανεπιστήμιο ΕΛΤΕ της Βουδαπέστης; Στο πανεπιστήμιο ΕΛΤΕ της Βουδαπέστης μας υποδέχτηκε η υπεύθυνη του Τμήματος Νεοελληνικών Σπουδών κυρία Ντόρα Σόλτι, την οποία θα ήθελα να ευχαριστήσω ιδιαίτερα, όπου με την αμέριστη στήριξη και βοήθειά της μου δόθηκε η ευκαιρία να μιλήσω για το ελληνικό δημοτικό τραγούδι ως στοιχείο

Εκπαίδευση | Oktatás | 11

επικοινωνίας και μεταφοράς του ελληνικού πολιτισμού. Θα ήθελα να ευχαριστήσω για την οργανική υποστήριξη της κ. Βένγκρινιακ με το κανονάκι και τις μαθήτριες του 12τάξιου με τις απαγγελίες τους. Να προσθέσω ότι η κυρία Λαφαζάν Άννα, σκηνοθέτης η ίδια που με συνόδευσε στο ταξίδι αυτό, μας έδωσε την ευκαιρία να ακούσουμε τραγούδια του γάμου από τους Έλληνες της Αζοφικής που διατηρούν τη Ρουμέικη γλώσσα, η οποία έχει ρίζες από την αρχαία ελληνική.

Κλείνοντας ήθελα να αναφέρω ότι με συγκίνησε ιδιαίτερα η φιλοξενία σας, η αγάπη σας και η ζεστασιά σας. Σας εύχομαι κάθε πρόοδο και να διατηρήσετε με κάθε τρόπο την ελληνική παράδοση. Θα βρίσκομαι πάντα δίπλα σας και το Γραφείο μου θα είναι πάντα ανοιχτό για να λύνω τα προβλήματα και τις ανησυχίες σας. Καλό ταξίδι, καλή δύναμη στο έργο σας και καλή συνέχεια σας ευχόμαστε!

Panajotisz Gravarisz

“A görög kultúra továbbadásának bölcsője egy zeneiskola alapítása.”

Th.Hatzievgenaki Panajotisz Gravarisz úr a Görögországban található Az Első Görög Népzenei Iskolával kapcsolatos különtalálkozónk Mariupoli oktatási referense, a görög Oktatási Minisztérium során Tosounidis úrral, Mandzurakisz és Agárdi elnökhelyettes képviselője. Magyarországi tartózkodásának utolsó napján urakkal arra a megállapításra jutottunk, hogy az intézmény találkoztunk vele az Actor Hotel barátságos és derűs megalapítása elengedhetetlen a görög nyelv, a kultúra és a légkörében, ahol megosztotta velünk benyomásait és hagyományok kellemes, valamint könnyed tanításához. Hiszem, gondolatait. hogy ez a görög kultúra továbbadásának közép-európai bölcsője Mi okból látogatott idén tavasszal Budapestre, Gravarisz úr? lehetne, egy kulturális híd, amely Magyarország földrajzi helyzetének köszönhetően egész Európa görögségét fogja A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, konkrétan összekötni.

Kukumzisz György elnök úr és Agárdi Bendegúz Szpírosz, oktatási ügyekért felelős elnökhelyettes úr meghívásának eleget Mint oktatási referens és mint zenész - öt év kiküldetés téve jöttem az önök gyönyörű városába. Látogatásom ötletét, tapasztalatából kiindulva ugyanebben a témában - a melynek célja a magyarországi legmesszebbmenőkig támogatom görög nyelvoktatás kérdéseinek ezt a kezdeményezést. megvitatása, valamint egy görög Haladéktalanul értesíteni fogom népzenei iskola megalapítása, a görög Oktatási Minisztérium Dimitrios Giannakakis, budapesti központi vezetését, hogy görög nagykövet úr is támogatta. megfelelő szakembereket biztosítsanak a cél érdekében, Először Agárdi Bendegúz Szpírosz valamint jómagam is kész úr nyújtott egy általános ismertetőt, vagyok segíteni a Zeneiskola másnap pedig Giannakakis megalapításában. Állok nagykövet úrral és Tsokos konzul rendelkezésükre egy újabb, úrral találkoztam. Ezt követően mihamarabbi megbeszélésre oktatási intézményeket látogattam: ebben a témában. a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolát és a Nikosz Úgy hiszem, nagyon fontos Beloiannisz Általános Iskolát, hírek ezek a magyarországi ahol egy megbeszélés keretében görögség számára, Gravarisz széleskörű tájékoztatást kaptam úr. Elmondaná azt is, hogy az itteni és az anyaországból milyen célból tett látogatást az küldött görög oktatók gondjairól, ELTE-n? gondolatairól, számos, az oktatás Az Eötvös Loránd eredményességének emelését és Tudományegyetemen az Újgörög a görög kultúra továbbadásának Tanszék vezetője, Solti Dóra Ά.Λαφαζάν και Π.Γράβαρης ξεναγούνται από módjait érintő kérdésben. fogadott minket, akinek külön τον Θ.Τοσουνίδη στην Ακαδημία Μουσικής A megbeszélés egyik legfontosabb szeretnék köszönetet mondani, pontja a Görögországból küldött mert határtalan támogatásának pedagógusok és a külföldön született görög kollégák közötti és segítségének köszönhetően adatott meg, hogy a görög együttműködés volt. Szeretném kiemelni a küldött tanárok népdalról, mint a kultúra kommunikációjának és továbbvitelének segítői, illetve mentori szerepét, más szóval a görögországi fontos eleméről tarthattam előadást. Szeretném megköszönni pedagógusok szoros együttműködését a helyiekkel, melynek Vengrinyák Editnek a hangszeres kíséretet a kanunnal, eredményeképpen közös erővel alkotnak meg napi szintű valamint a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola pedagógiai programokat. A magyarországi oktatók a fordítási diákjainak a felolvasásokat. Hozzátenném, hogy Anna Lafazan szakaszokban segédkeznek, míg anyaországi társaik a görög rendező asszony, aki maga is elkísért ezen az úton, alkalmat írásbeliség és kultúra élő hordozói. adott számunkra, hogy az Azovi-tenger mentén élő görögök Szóval erről van szó. Meséljen, kérem, azokról a pozitív hagyományos esküvői dalait, zenéit is megismerhessük, eredményekről, melyeket a megbeszélés során sikerült elérni melyeket a máig őrzött, ógörög nyelven alapuló dialektusban, a a görög nyelv magyarországi tanításának előmozdításával «ruméiki» -ben adnak elő. kapcsolatban!

Végezetül szeretném elmondani, hogy nagyon megérintett az Ahogy már korábban említettem, a legfontosabb a helyi és a önök vendéglátása, szeretete, társaságuk melegsége. Kívánok görögországi oktatók közös munkájának megtárgyalása volt. mindannyiuknak sok sikert ahhoz, hogy megőrizzék, megéljék a Másodsorban biztosítottam Agárdi urat arról, hogy szeptembertől görög tradíciókat. Mindig maguk mellett fogok állni, irodánk pedig a beloianniszi iskola tanári kara egy testnevelés szakos görög mindig nyitva áll a gondjaik, aggodalmaik előtt. kollégával fog bővülni, aki óraszámát az Önkormányzat tánccsoportjainak oktatásával fogja kiegészíteni.

Jó utat és sok erőt kívánunk a további munkájához!

12 | Εκπαίδευση | Oktatás

Ευτυχία Κουτσαλιάρη

Το χωριό Μπελογιάννης είναι το μικρό ελληνικό νησί μας Η Γενική Συνέλευση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας που συντηρεί και ελέγχει τη λειτουργία του Δημοτικού Σχολείου Ν. Μπελογιάννης στις 4 Ιουνίου 2015 εξέλεξε διευθύντρια του εν λόγω ιδρύματος την κ.Ευτυχία Κουτσαλιάρη, νυν υποδιευθύντρια του σχολείου. Μαζί της μιλήσαμε για το παρελθόν, το παρόν και το μέλλον. Τι σε ώθησε να επιλέξεις το επάγγελμα του εκπαιδευτικού; Από τη μία επειδή λατρεύω τα παιδιά, κι απ’ την άλλη η αγάπη μου για την αγγλική γλώσσα. Είχα άψογους δασκάλους τόσο στο δημοτικό όσο και στο λύκειο, και τα αγγλικά ήταν μεγάλη μου αγάπη μαζί με τα ελληνικά. Αυτό το έβλεπαν και οι δάσκαλοί μου και μου πρότειναν να σπουδάσω εκπαιδευτικός, που έχει μεγαλύτερες προοπτικές απ’ ό,τι η φιλολογία. Πού μεγάλωσες; Γεννήθηκα στην Ουγγαρία και μεγάλωσα στο χωριό Μπελογιάννης, είμαι τρίτης γενιάς Ελληνίδα. Πρώτη μου γλώσσα ήταν η ελληνική, που την έμαθα από τους παππούδες και τις γιαγιάδες μου. Ήταν λογικό λοιπόν να γραφτείς στο σχολείο του Μπελογιάννη. Ναι, το δημοτικό το έβγαλα στο χωριό, και το 1996 μπήκα στο Οικονομικό Λύκειο Kossuth Lajos, το οποίο σήμερα ονομάζεται Budai Gimnázium. Η αφοσίωσή μου στα αγγλικά κορυφώθηκε εκεί. Ελληνικά δεν ήξερα ακόμη πολύ καλά, επειδή τότε δεν υπήρχαν τόσες δυνατότητες όσες σήμερα, δεν υπήρχαν τμήματα στην επαρχία. Το 2000 τελείωσα το λύκειο, και αργότερα απέκτησα πτυχίο αγγλικής γλώσσας και εφαρμοσμένης επιστήμης στην Ανωτάτη Σχολή Kodolányi János.

Kαι ύστερα πήγες στην Ελλάδα να αναβαθμίσεις τις γνώσεις σου στα ελληνικά. Ναι. Υπέβαλλα αίτηση για την ελληνική κρατική υποτροφία την οποία και την κέρδισα. Στην αρχή νόμισα ότι θα πήγαινα στην Αθήνα, τελικά όμως κατέληξα στα Γιάννενα. Πιστεύω στα σημάδια και νομίζω πως δεν ήταν τυχαίο τα βουνά της Ηπείρου να παίξουν σημαντικό ρόλο στη ζωή μου για ένα ολόκληρο χρόνο. Για πολύ καιρό με προβλημάτιζε το ζήτημα τις διπλής ταυτότητας. Κοιτώντας τα βουνά όπου πολεμούσαν οι παππούδες μας έθεσα πολλές φορές στον εαυτό μου την ερώτηση που μας κάνουν συνεχώς και άλλοι: νιώθουμε περισσότερο Ούγγροι ή Έλληνες; Στα Γιάννενα ησύχασα, άρχισα να ωριμάζω και να σοβαρεύομαι, να εκτιμώ όλο και περισσότερο το χωριό Μπελογιάννης, το μικρό ελληνικό „νησί” μας στην Ουγγαρία.

Fotók: Vasilis Athanasiou

Μετά που πέρασε η χρονιά το σκέφτηκες να μείνεις κι άλλο; Ένιωσα μια διττότητα και πάλι. Από τη μία ήθελα να μείνω, μου έλειπε όμως και η οικογένειά μου, και παρόλο που ζούσα σε συγγενείς μετά από καιρό νοσταλγούσα πολύ την Ουγγαρία. Επέστρεψα και βρήκα δουλειά στη Βουδαπέστη, αλλά δεν την ένιωσα δική μου. Η τύχη πάντα με ξανάφερνε στο χωριό. Μου ζητήθηκε πολλές φορές να διδάξω ελληνικά στο τοπικό σχολείο, αλλά δεν ένιωθα έτοιμη ακόμη. Εν τω μεταξύ παντρεύτηκα, γεννήθηκε και ο γιος μου, ώσπου μια μέρα μου ξαναέκανε πρόταση ο δήμαρχος κ. Παπαλέξης, την ίδια μέρα που αγοράσαμε και δικό μας σπίτι στο Μπελογιάννης. Τα πολλά „τυχαία” πράγματα που συνέβησαν με έκαναν να αποφασίσω με σιγουριά το πού θέλω τελικά να ζήσω. Το 2011 άρχισα να εργάζομαι εδώ με μερική απασχόληση, μετά που έμαθαν για το πτυχίο μου της αγγλικής γλώσσας έκανα και αγγλικά. Καθήκοντα υποδιευθύντριας ανέλαβα μόνο αργότερα. Είπες πως πιστεύεις στα σημάδια. Ναι, αυτά με βοήθησαν και να αναλάβω διευθύντρια. Το σκεφτόμουν πολύ, επειδή είναι μια θέση με πολλές ευθύνες, η πρόταση όμως ήταν μεγάλη τιμή για μένα, να βρίσκομαι στη

διεύθυνση ενός σχολείου που κτίστηκε από τους παππούδες μας. Είμαι απόλυτα υπέρ της ομαδικής συνεργασίας, δεν θέλω να λαμβάνω αποφάσεις χωρίς να ρωτήσω τους άλλους. Ως διευθύντρια ο στόχος μου είναι να παραμείνει ο ελληνικός χαρακτήρας του σχολείου, να διατηρούμε τις παραδόσεις και τον πολιτισμό μας. Το διδακτικό προσωπικό και οι Έλληνες αποσπασμένοι όλοι συνεργάζονται άψογα και με φιλότιμο. Πώς αισθάνεσαι διευθύνοντας το σχολείο όπου πήγαινες κι εσύ κάποτε; Το σχολείο δείχνει διαφορετικό πρόσωπο όταν είσαι παιδί και διαφορετικό πάλι όταν είσαι μεγάλος. Παλιά δεν υπήρχε ακόμη η ευκαιρία να πηγαίνουμε σε δίγλωσσο σχολείο, τα μαθαίναμε όλα στα πλαίσια του μαθήματος της ελληνικής γλώσσας: μυθολογία, ελληνική γεωγραφία κλπ., όλα αυτά σε 5 ώρες την εβδομάδα. Στις μέρες μας οι ώρες είναι πολύ περισσότερες, 10 την εβδομάδα κι έτσι δεν αναγκαζόμαστε πλέον να διδάσκουμε τους διάφορους τομείς του πολιτισμού στα μαθήματα της γλώσσας. Όσοι έχουν ελληνικές ρίζες έχουν ως φυσικό κίνητρο το οικογενειακό τους περίγυρο. Πώς αντιμετωπίζουν όμως το δίγλωσσο σχολείο τα παιδιά που δεν είναι ελληνόπουλα; Αισθάνεσαι υπερηφάνεια όταν βλέπεις τα παιδιά που δεν έχουν ελληνική καταγωγή να έχουν όλο και περισσότερα κίνητρα. Τους λείπει το ελληνικό οικογενειακό περιβάλλον βέβαια, μα είμαστε δίπλα τους και τους βοηθάμε όσο μπορούμε να νιώσουν κι εκείνοι δικό τους τον ελληνικό πολιτισμό. Στόχος μου είναι να διαμορφώσω στα παιδιά έναν δεσμό με την Ελλάδα, και να τους παροτρύνω να βρουν μέσα τους τα κίνητρα για να προχωρήσουν, είτε την επιθυμία για την εκμάθηση της γλώσσας είτε την συμμετοχή σε κατασκηνώσεις στην Ελλάδα. Σήμερα ευτυχώς δεν υπάρχει έλλειψη κινήτρων όπως γινόταν παλιότερα. Τα παιδιά έχουν ενθουσιασμό, εθελουσίως και με χαρά παίρνουν μέρος στις ελληνικές γιορτές, πράγμα που μας χαροποεί. Πώς αρχίζετε να διδάσκετε ελληνικά στα παιδιά που δεν έχουν ελληνική καταγωγή και πώς τους προσελκύετε να παρακολουθούν τα μαθήματα; Τις πιο μικρές ηλικίες τις προσεγγίζουμε με πάρα πολλές εικόνες, τραγουδάκια, παιχνίδια στο νηπιαγωγείο. Εγώ μέχρι σήμερα δίδασκα μόνο στις μεγαλύτερες τάξεις (5η-8η) που απαιτούν διαφορετικές μεθόδους. Πρέπει να σκεφτείς πολύ καλά πώς να τους προσεγγίσεις, γιατί μπορεί πολύ γρήγορα να αποθαρρυνθούν. Δοκίμασα για παράδειγμα με τους μεγαλύτερους να μην ξεκινήσω με το αλφάβητο για να μην τους αποκαρδιώσω με τα δύο „ε” και τα πέντε „ι”, αλλά τους έβαλα μια ελληνική ταινία για να προσέξουν τις χειρονομίες των ηθοποιών. Τα παιδιά έσκασαν στα γέλια. Άλλη φορά τους πήγα θαλασσινό νερό, το έπιαναν, μερικοί το δοκίμασαν ακόμα, τους είπα να το κάνουν ελεύθερα, γιατί κι αυτό είναι Ελλάδα. Βοηθάνε πολύ η παρουσία και οι μέθοδοι των αποσπασμένων Ελλήνων εκπαιδευτικών, όπως βέβαια και το ότι γιορτάζουμε την κάθε ελληνική γιορτή. Είμαστε ανοικτοί στις νέες ιδέες, όπως ήταν και η Τσικνοπέμπτη, πρωτοβουλία της Edit Vengrinyák: στην αυλή του σχολείου ψήσαμε, χορεύοντας το παραδοσιακό „Γαϊτανάκι”. Μας είπες για το πώς έζησες αυτήν την διπλή, ελληνική και ουγγρική ταυτότητα. Πώς διαμορφώνεται αυτό στη ζωή του γιου σου; Ο άντρας μου είναι Ούγγρος, αλλά είμαι τυχερή γιατί θεωρεί πλεονέκτημα τις ελληνικές μου ρίζες. Όταν γεννήθηκε ο γιος μας εγώ άρχισα να του μιλάω μόνο ελληνικά, πράγμα που όχι μόνο δεν τον ενοχλούσε, αλλά έμαθε μερικές λέξεις κι ο ίδιος. Ο άντρας μου εξάλλου στην εμφάνιση και την συμπεριφορά μοιάζει αρκετά με Έλληνα. Ο γιος μας είναι 5 χρονών, στο νηπιαγωγείο μαθαίνει και ελληνικά. Δυστυχώς οι παππούδες και οι γιαγιάδες μου δεν ζουν πλέον, αλλά ήταν μεγάλο τους όνειρο η ελληνική γλώσσα να παραμείνει στα εγγόνια και στα δισέγγονά τους.

Εκπαίδευση | Oktatás | 13

Πάντα όταν μιλάω με κάποιον σαν κι εσένα που συνδέεται με χιλιάδες νήματα με το Μπελογιάννης, αναφερόμαστε και στο μέλλον του χωριού. Είναι σημαντικό ζήτημα, επειδή λόγω έλλειψης δουλειάς οι νέοι πάνε να ζήσουν αλλού, και ο πληθυσμός κινδυνεύει να γηράσκει. Με ποιον τρόπο κατά τη γνώμη σου μπορούν να ξαναγυρίσουν οι νέοι στο Μπελογιάννης; Υπάρχουν πολλά προβλήματα που πρέπει να λυθούν, όπως το ζήτημα της υποδομής και της καθημερινής μετακίνησης από και προς την εργασία. Εδώ και σχεδόν 70 χρόνια χρησιμοποιούμε τον ίδιο πεζόδρομο για τον σιδηροδρομικό σταθμό, και μάλιστα πολλές φορές μικροί και μεγάλοι αναγκαζόμαστε να σκαρφαλώνουμε ή να προσπερνάμε τα σταθμευμένα φορτηγά. Θα ήταν ευχής έργο να δημιουργηθούν νέες θέσεις εργασίας, πράγμα που δυστυχώς είναι δύσκολο. Είναι καλό όμως που έχουμε ξανά ζαχαροπλαστείο με ελληνική μουσική και ελληνικά προϊόντα, που μας κάνει να νιώθουμε για λίγο στην Ελλάδα. Οι Έλληνες επισκέπτες μας είναι εντυπωσιασμένοι με το ζαχαροπλαστείο αυτό. Είναι ούτως ή άλλως μια τάση οι Έλληνες που επισκέπτονται τη χώρα να δουν και το χωριό μας, και στην αρχή δεν πιστεύουν στα μάτια τους, το πόσο ζωντανό είναι το ελληνικό στοιχείο τόσο μακριά από την πατρίδα. Συνηθίζουν να αποκαλούν το σχολείο „Θερμοπύλες”, αναφερόμενοι στο δύσκολο αλλά περήφανο έργο μας για την διατήρηση του ελληνισμού μας.

Πώς διαμορφώνεται η δίγλωσση εκπαίδευση; Τα 50% των μαθημάτων πρέπει να γίνονται στην ελληνική γλώσσα, που σήμερα αντιστοιχεί σε 10 ώρες εβδομαδιαίως. Tα μαθήματα των Εικαστικών, της Μουσικής, της Φυσικής Αγωγής, της Ελληνικής γλώσσας και της Λαογνωσίας διδάσκονται στα ελληνικά. Δυσκολευόμαστε να βρούμε εκπαιδευτικούς για τα υπόλοιπα μαθήματα, ελπίζουμε όμως ότι θα τα καταφέρουμε. Επίσης, οι μέθοδοι διδασκαλίας είναι διαφορετικές στην Ουγγαρία και την Ελλάδα, έτσι είναι αναγκαίο να συντονίσουμε το έργο μας με τους αποσπασμένους. Τα πρωτάκια της χρονιάς που πέρασε θα πάρουν πλέον δίγλωσσο απολυτήριο. Επιπρόσθετα, θέλουμε να αλλάξουμε συνήθειες στην εκμάθηση των ελληνικών με την συμμετοχή περισσότερων δασκάλων στα μαθήματα: στην εξήγηση της γραμματικής χρειάζεται δίγλωσσος εκπαιδευτικός, ενώ στην διεύρυνση του λεξιλογίου η ιδανική επιλογή είναι ο αποσπασμένος. Είναι σημαντικό, αν και οι τάξεις αποτελούνται από λίγους μαθητές, να διαμορφωθούν ολιγάριθμες ομάδες σύμφωνα με το επίπεδο της γλωσσομάθειας, γιατί κάποια παιδιά χρησιμοποιούν τα ελληνικά και στο σπίτι τους, κάποια άλλα όμως τώρα μόνο αρχίζουν να έρχονται σε επαφή με τη γλώσσα. Είναι πολύ σημαντικό ο καθένας να διδάσκεται στο επίπεδο που του αναλογεί. dr. Nikolett Miliosz

Kocolárisz Eftichia

Beloiannisz, a mi kis „görög szigetünk” A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, mint fenntartó, a 2015. június 4-én tartott közgyűlésén a Nikosz Beloiannisz Általános Művelődési Központ intézményvezetőjévé a jelenlegi intézményvezető-helyettest, Kocolárisz Eftichiát választotta meg. Vele beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről.

Mi csábított a tanári pályára?

Elsősorban az, hogy imádom a gyerekeket, másodsorban pedig az angol nyelv, amiért diákkorom óta lelkesedek.

Nagyon jó tanáraim voltak, mind az általános iskolában, mind a gimnáziumban, nekem az angol volt a szerelem a görög mellett.

Ezt látva a tanáraim javasolták, hogy menjek tanári pályára, mert több lehetőséget rejt magában, mint a bölcsészettudományi kar.

Hol nőttél fel?

Magyarországon születtem, Beloianniszban nőttem fel, a harmadik generáció tagjaként. A nagyszüleimtől előbb hallottam görög szót, mint magyart.

Akkor kézenfekvő megoldás volt számodra a beloianniszi iskola…

Igen, az általános iskolát Beloianniszban végeztem el, 1996ban pedig felvételt nyertem a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskolába, ami azóta Budai Gimnázium lett. A középiskolában csúcsosodott ki az angol nyelvhez való kötődésem, görögül sajnos nem tudtam olyan intenzíven tanulni, hiszen nem volt annyi lehetőség, mint most, nem volt kihelyezett tagozat. 2000-ben érettségiztem, majd a Kodolányi János Főiskolán diplomáztam, angol-kommunikáció szakon.

Aztán, hogy enyhítsd az űrt, amit a görög ideiglenes háttérbe szorítása okozott benned, Görögországba mentél nyelvet tanulni…

Igen. Pályáztam a görög állami ösztöndíjra, amit végül el is nyertem. Azt hittem, Athénba mehetek, ám végül Jannenában (Ipirosz) kaptam lehetőséget. Hiszek a jelekben, úgy gondolom,

14 | Εκπαίδευση | Oktatás

Jannena, az ipiroszi hegyvidék nem véletlenül lett egy ideig főszereplő az életemben. Régóta rágódtam már az érzésen, amelyet a kettős kötődés okozott bennem. Azokat a hegyeket nézve, ahol nagypapáink harcoltak, sokszor gondolkodtam el a kérdésen, amit korábban már annyiszor feltettek nekem, hogy görögnek vagy magyarnak érzem-e inkább magam. Jannenában megnyugodtam, kezdtem felnőni, megkomolyodni, egyre jobban értékelni Beloianniszt, a kis „görög szigetünket” Magyarországon.

Letelt az egy év. Nem akartál kint maradni?

Ezzel kapcsolatban is volt egy kettősség bennem. Szerettem volna maradni, de nagyon hiányzott a család, hiába éltem a rokonoknál, egy idő után nagyon erős honvágyam lett. Vannak olyanok, akik minden ellenérzés nélkül képesek ezer kilométerekre élni a családjuktól, nekem ez nem ment. Hazajöttem. Próbáltam Budapesten munkát keresni, sikerült is, de nem éreztem a magaménak. Valahogy a sors mindig visszasodort a faluba.

Többször kértek, hogy tanítsak görögöt a beloianniszi általános iskolában, de nem éreztem magam késznek rá. Aztán férjhez mentem, megszületett a kisfiam. Egy szép napon aztán újabb felkérés érkezett Papalexisz Kosztasz polgármester úrtól, pont azon a napon, amikor sikerült házat venni a faluban, így biztos voltam benne, hogy ez a sok véletlen közrejátszott abban, hogy végre eldöntsem, hol is szeretnék lakni, hol vagyok otthon. Ez 2011-ben volt, azóta itt vagyok. Óraadó tanárként kezdtem, majd amikor megtudták, hogy angol szakon végeztem, angolórákat is kaptam. Ezt követően kezdtem csak el intézményvezetőhelyettesként dolgozni.

Azt mondtad, hiszel a jelekben…

Igen, az igazgatói felkérés is így jött. Sokat dilemmáztam, hogy elfogadjam-e, mert felelősségteljes feladat, de nagyon megtisztelő a felkérés. Számomra hihetetlen megtiszteltetés az, hogy egy olyan iskola élén állhatok, amit a nagyapáink húztak fel.

Abszolút csapatjátékos vagyok, nem akarok mindenkit kihagyva, egymagam dönteni. Intézményvezetőként az a célom, hogy megmaradjon az iskola görög nemzetiségi jellege, hogy ápoljuk

a görög kultúrát és a hagyományokat. Nagyon jó a tanári gárda, a görög munkaközösség, lelkiismeretesen dolgozik mindenki.

Milyen érzés azt az iskolát vezetni, amelynek egykoron te is a tanulója voltál?

Gyerekként és felnőttként is más-más képet mutat az iskola. Az „én időmben” még nekünk, gyerekeknek, nem adatott meg a lehetőség, hogy kétnyelvű legyen az iskola, a görög nyelvórák keretein belül tanultunk mindent, a mitológiát, a görög földrajzot, s mindezt heti 5 órában. Ma már jóval magasabb óraszámban, heti 10 órában tanulnak görögül a gyerekek, s nem a görög nyelvóra keretei közé kell beszorítani a különböző területeket.

Aki görög gyökerekkel rendelkezik, otthonról hozza magával a motivációt. De mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akik nem rendelkeznek görög gyökerekkel? Ők hogyan állnak a kétnyelvű iskolához?

Nagyon jó látni, hogy a nem görög származású gyerekek is egyre motiváltabbak. Igaz, mögöttük nem áll görög családi háttér, de próbálunk nekik segíteni abban, hogy minél inkább magukénak érezzék a görög hagyományokat.

Egy célom van, bármilyen tisztséget látok is el, hogy segítsek kialakítani a gyerekekben egyfajta kötődést Görögország felé, ösztönözzem őket arra, hogy megtalálják azt a belső motivációt, ami előreviszi őket. Ha ez a nyelvtanulás vágya, akkor azt, ha a görögországi táborban való részvétel, akkor azt. Ma már szerencsére nincs gond a motivációval, korábban viszont akadt. Ma már a gyerekek lelkesek, önként jelentkeznek a görög ünnepeken való szereplési lehetőségekre, aminek nagyon örülünk.

Azokat a görög gyerekeket, akik nem görög származásúak, hogyan kezditek görögül tanítani, hogy csináltok kedvet számukra a görög nyelv elsajátításához?

Az egészen kicsik már az óvodában nagyon sok képpel, mondókával, játékkal találkoznak. Én eddig felső tagozatosokat tanítottam, ott más módszerek kellenek. Ott sem lehet ajtóstul rohanni a házba, hiszen könnyen el lehet venni egy életre valaki kedvét az adott nyelv tanulásától. A nagyobbaknál kipróbáltam, hogy nem egyből az ábécével kezdtünk, hogy ne menjen el a kedvük már az elején attól, hogy ötfajta „i” betű és kétfajta „e” betű van, hanem bevittem nekik egy görög filmet, és a színészek gesztikulációit néztük, a gyerekek dőltek a nevetéstől. Volt, hogy tengervizet vittem be, amit a gyerekek megfogtak, volt, aki meg is kóstolta, mondtam is nekik, kóstolják csak meg bátran, ez is Görögország. Sokat segít a görög vendégtanárok jelenléte és módszere is, és persze az, hogy minden görög ünnepet megünneplünk, és nyitottak vagyunk az újításokra is. Ilyen például a „füstös csütörtök”, amelynek ötlete Vengrinyák Edittől származik. Ennek megünneplése során például sütögettünk az iskola udvarán, és eltáncoltuk a Gaitanaki néptáncot is.

Mesélted, hogy sokáig mennyire élt benned a magyar-görög kettősség. Hogyan alakul ez a kisfiad életében?

A férjem magyar származású, de szerencsés vagyok, mert a görög gyökereimet előnyként tartja számon. Amikor a kisfiunk megszületett, én görögül kezdtem beszélni hozzá, ez a férjemet nem zavarta, sőt, egy-két szót ő is megtanult. Egyébként a férjem kinézetében és habitusában is nagyon hasonlít a görögökre.

A kisfiunk most 5 éves, az oviban is tanul görögül. Sajnos már nem élnek a nagyszüleim, de nagy álmuk volt, hogy a görög nyelv unokáikban, dédunokáikban éljen tovább.

Mindig, mikor olyasvalakivel beszélgetek, aki – mint te – ezer szállal kötődik a faluhoz, szóba kerül a falu jövője. Fontos kérdés ez, hiszen a fiatalok munkalehetőség hiányában elköltöznek, ami azzal fenyeget, hogy fokozatosan elöregszik a település. Hogyan látod, mivel lehetne a fiatalokat visszacsábítani Beloianniszba?

Sok probléma van, amit meg kellene oldani, ilyen például a nehézkes infrastruktúra, a bejárás kérdése. Közel 70 éve ugyanazt a gyalogutat használjuk a vasútállomásig, ami hosszú, ráadásul sokszor tehervonatokat kell kerülgetni. Próbáltuk elérni, hogy ne ott parkoljanak a tehervonatok, de „kikaptunk”, hogy mi közelítjük meg rossz irányból az állomást.

Jó volna munkahelyeket is teremteni, de sajnos ez nem egyszerű feladat. Az viszont nagyon jó, hogy újra van cukrászdánk, ahol görög zene szól, görög falatokat kóstolhatunk, így közelebb érzi az ember magát Görögországhoz.

Ha jönnek görög vendégek, a cukrászda csodájára járnak. Amúgy is tendencia, hogy a Magyarországra látogató görögök eljönnek a faluba, mert először nem akarják elhinni, hogy távol Görögországtól, ilyen híven őrzik a görög hagyományokat.

Mindig azt mondják az iskolába látogatók: „Ez itt Thermopüle.”, azaz nehéz, de büszke erőkkel dolgozunk a görögség megőrzéséért. Az a tervünk, hogy rögzítjük a régiek emlékeit, amíg még élnek, s amíg személyesen el tudják mesélni nekünk a történetüket.

Hogyan épül fel a kéttannyelvű rendszer?

Az óraszámok 50%-nak kell görög nyelven folynia, jelenleg ez 10 óra hetente. Jelenleg felmenő rendszerben történik a görög nyelvű oktatás: rajzot, testnevelést, éneket, nyelvet és népismeretet oktatunk görögül. Ami nehézséget jelent, az a szakos tanárok kérdése, de reméljük, ezt a problémát is sikerül megoldanunk. Nem is gondoltuk volna, de a görög vendégtanárok tanítási módszerei is eltérnek a mieinktől, más módszerrel oktatnak a magyar, és más módszerrel a görög tanárképzésben, így szükséges az is, hogy átbeszéljük a különbségeket. A mostani elsősök, akik szeptembertől második évfolyamba lépnek, már kétnyelvű bizonyítványt kapnak. Szeretnénk a görög nyelv oktatását is új irányba terelni: jó volna, ha egy-egy órán több tanár oktatna, ugyanis míg a nyelvtan elmagyarázásához szükséges a kétnyelvűség, addig a szókincsbővítésben az anyanyelvi tanár a jobb választás. Fontos az is, hogy habár kis létszámú osztályok vannak, csoportokra kell bontani a gyerekeket, mert nincsenek egy tudásszinten: van, ahol otthon is használják a görög nyelvet, míg mások csak most kezdenek ismerkedni vele. Fontos, hogy mindenki azt a képzést kapja, mely tudásszintjének a legjobban megfelel.

Köszönöm, hogy beszélgettünk! dr. Miliosz Nikolett

Εκπαίδευση | Oktatás | 15

Életre szóló élmények A nyári táborok élményei egy életen át elkísérnek. Táboroké, ahol életre szóló barátságok köttetnek, ahol számos új ember ismerhető meg, ahol lehetőség van nyelveket, táncokat tanulni, a tengerben fürdeni, ismeretlen tájakat felfedezni.

Polixeni, Gáspár Iliász és Dessy Chatzievgenaki. A táborlakók az ország különböző részeiről érkeznek, többek között Budapestről, Miskolcról, Szegedről, Egerből, Székesfehérvárról, Tatabányáról és Beloianniszból.

A görögországi Alexandra Gyermektábor is ilyen. A tábor, mely a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata szervezésében induló görög csapat lakhelyéül is szolgál majd, Thesszalonikitől 110 kilométerre, Kavala közelében, Kariani Beach-en található.

S hogy mi is egy ilyen tábor igazi célja? Ahogy Hristodoulou Hrisoula, a tábor egyik kísérője fogalmaz: „A nyelvtanulás, a csapatépítés, az, hogy az ország különböző pontjairól érkezett gyerekek megismerkedjenek egymással. Egy-egy ilyen tábor összehozza a gyerekeket, hatalmas a közösségformáló ereje.

Sok gyerek, akinek görög vér csörgedezik az ereiben, nem is érzi át ennek a súlyát, tudomásul veszi, de nem igazán foglalkoztatja a származása. Akkor ismeri fel igazán, mit is jelent ez, amikor először találkozik Görögországgal, amikor látja, honnan származik. Fontos még a zene, a görög nyelv dallamossága, s nem utolsósorban az, hogy a táborban, ahová megyünk, más országokból is érkeznek gyerekek, így nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is ragyogó lehetőség nyílik.”

Egy olyan táborról van szó, mely önmagában is számos programot és szabadidős tevékenységet kínál, s ahol egyfajta „vidám rend” uralkodik. A táboron belül több, különféle helyről, országból érkezett csoport él egymás mellett, így számos olyan program van, mely a tábor valamennyi lakóját egyként foglalkoztatja: különböző sportprogramok (vízben és szárazföldön egyaránt), tábori zászló fel-, illetve levonása, kézműves- és zenés foglalkozások, tánctanítás, nyelvtanulási lehetőség, kirándulások (Kavala, Alistrati barlang), pihenés és természetesen rendszeres étkezés (napi öt alkalommal).

Magyarországról 2015 júliusában kétszer 72 táborlakó és a kísérőik indulnak útnak, két turnusban. Az első turnus felnőtt kísérői: Thomou Anna, Kakukné dr. Partics Krisztina, Papavasziliu Philipasz, Deliagosz Eleni, Hristodoulou Hrisoula, Baksevani Hrisoula és Hadziharalambosz Jorgosz. A második turnus felnőtt kísérői: Vengrinyák Edit, dr. Orosházi Györgyné Nelli, Szatmári Krisztina, Arvanitidu Sztamatula, Cafaridu

16

Az első turnus időtartama: 2015. július 8. - 2015. július 21.

A második turnus időtartama: 2015. július 19. – 2015. augusztus 1.

A táborról bővebb információ olvasható a http://www.alexandracamp.gr oldalon.

Jó utat! dr. Miliosz Nikolett