Előszó a második kiadáshoz

Könyvem második, átdolgozott kiadását 2020 őszén zárom, így az már egy egész évtizedet, a 2010 és 2019 közötti tíz esztendőt öleli át.

Így teljes a kép, így tárulhat fel a Trianon utáni 100 év magyar gazdaságának legsikeresebb évtizede az Olvasó szeme előtt. Eljött az idő, hogy bevalljuk: már 2009 közepén, amikor elkezdtük tervezni a 2010től induló új gazdaságpolitika karakterét, a költségvetés rendbetételét, párhuzamosan a növekedést újraindító lépéseket, valahol agyunk és szívünk mélyén egy történelmi válaszra készültünk.

A siker csattanós válaszát terveztük Trianonra, a 20. század összes magyar kudarcára és a 21. század kihívásaira. Szemünk előtt egy olyan magyar újjászületés lebegett először csak álomként, majd az évtized végére valóságként, amely a kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyarságnak visszaadja a reményt és az önbizalmat, megerősítve a nemzeti öntudatot és a közösségi értékeket. Tudtuk, hogy ez csak gazdasági és pénzügyi eszközökkel nem lehetséges, de azt is, hogy ezek nélkül sem. Világos volt előttünk, hogy először a gazdaság és pénz világát kell rendbe tennünk ahhoz, hogy a családok, a közösségek és a nemzet egészének összes többi álma valóra váljon. Nézzük, mi is történt ebben a dicsőséges évtizedben:

1. A teendők sorrendje világos volt. Először egy politikai fordulat kellett, ami felhatalmazást ad egy új gazdaságpolitika elindítására. Orbán

Viktor vezetésével a 2010-es magyar parlamenti választások megadták ezt a kétharmados demokratikus felhatalmazást, ami az évtized egészében sine qua non feltételként, biztos alapként működött a gazdaság egészének újjászervezésére.

2. Egy kitűnő tervező csapat is kellett, amely kidolgozta az új gazdaságpolitikát és a Miniszterelnök „paripát és fegyvert” is adott a gazdaságtörténeti értékű fordulatokra készülő csapat alá: létrejött a gazdasági és pénzügyi csúcsminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium. Így a sikerrel kecsegtető fordulatok második feltétele is

előállt, hiszen az új gazdaságpolitikát irányító és végrehajtó kormányzati intézmény nélkül nem nyertük volna meg az évtizedet. Az NGM hatékony működésével azonban megnyertük a 2010 és 2012 közötti három évet, ami később döntőnek bizonyult.

3. Harmadik feltételként egy szerencsés egybeesést találunk. A politika, a Miniszterelnök, a kormány és a kormányzópártok egyaránt a munkát és munkahelyeket tartották a legfontosabbnak a gazdaság újjászervezésénél. A győztes politikai program mögötti gazdaságpolitikai elképzelés is 1 millió új munkahely teremtésére épült, helyesen. Ha van egy, sőt egyetlen erős horgonya a gazdaságpolitikának, abból már lényegében minden szakmai döntés következik és következett is egymás után az elmúlt 10 év során. A politika célja – a munkaközpontú társadalom – és a gazdaságpolitika kulcsa – munkavállalás és munkahelyteremtés – szerencsésen egybeestek. Valójában ebből az egybeesésből jött az évtized 12 nagy gazdaságpolitikai és 12 pénzpolitikai fordulata, amelyek a gazdaságtörténeti, egyben történelmi siker igazi forrásai voltak (1. és 2. ábra).

1. ábra: 12 gazdaságpolitikai fordulat

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Munkaerőpiaci Adórendszer Motivációs Államháztartási Államadósság EDP Monetáris politikai Hitelezési Háztartások devizahitele MNB mérleg Növekedési Felzárkózási

Forrás: MNB

FORDULAT

Foglalkoztatás Forgalmi adók előtérbe helyezése Marginális adóék mértéke Költségvetési hiány Bruttó államadósság EDP eljárás alól való kikerülés Alapkamat Vállalati hitelállomány éves változása Háztartási devizahitelek aránya MNB mérleg a GDP arányában Reál GDP növekedés EU átlagot meghaladó növekedési ütem

2010

3,7 m fő  64,1% -4,4% 80,2%  6,0% -2,5% 65% 37,2% 1,1% 

2019

4,5 m fő  44,1% -2,0 % 65,4%  0,9% 14,0% 0% 26,4% 4,6% 

2. ábra: 12 pénzpolitikai fordulat

1

2

3 Jegybanki alapkamatcsökkentések Növekedési Hitelprogram (NHP) Önfinanszírozási program

4

5

6

7 Svájci frank hitelek forintra váltása Aranytartalék hazahozatala és tízszeresére emelése A 2014/2015-ös politikai támadás pénzügyi kivédése Azonnali fizetés bevezetése

8 Versenyképességi stratégia

9 Az inflációs cél elérése

10 Eredmény-fordulat

11 Teljes mérleg-fordulat

12 A 2020-as válságkezelés pénzügyi segítése

Forrás: MNB

FORDULAT

Több ciklusban, a 2010-es 6 százalékról 2019-re 0,9 százalékra csökkent. Kétszámjegyű növekedési pályára állította a kkv-k hitelállományát. A jegybanki mérlegből a banki betét/letét állományt átirányította a hitel- és állampapírpiacra. 2014 őszén kezdeményezte a jegybank a teljes svájci frankon alapuló hitelállomány forintra váltását. A jegybank újjáépítette a hazai aranytartalékot. A jegybank sikeresen kezelte a 2015 elején „fellépő” bróker botrányokat. A világon egyedülálló módon sikerült teljes körűen bevezetni a pénz forgási sebességét nagyságrendileg megnövelő azonnali fizetési rendszert. A magyar jegybank a kormány felkérésére versenyképességi stratégiát alkotott. Az MNB 2017 óta szinte folyamatosan teljesítette inflációs célját. Az MNB új vezetése már 2013 óta évről évre jelentős pozitív eredményt ér el. Az MNB mérlegét a korábbi 40 százalékos GDP-arányos szintről 25 százalékra csökkentve mozgásteret teremtett az esetleges későbbi pénzügyi nehézségek kezelésére. Az MNB a bankrendszernek többletlikviditást ad, kezdeményezte a hitel- és törlesztési moratóriumot, emelte a devizatartalékokat, kibővítve újraindította az NHP-t, folyamatosan stabilizálta az állampapírpiacot és forrással segítette a beruházás-központú növekedési fordulatot.

4. A negyedik feltétel az új gazdaságpolitika vonalát meghatározó „képlet” volt. Az 1920 utáni gazdasági kudarcok elemzéséből arra jutottunk, hogy a külső okok mellett mindig volt egy tényező, és mindig ugyanaz az egy, ami a meginduló gazdasági sikert végül megállította, sőt visszafordította. Hol a pénzügyi egyensúlyok – költségvetés, államadósság, külkereskedelem, fizetési mérleg, piaci egyensúly, tehát infláció – megteremtése érdekében fogták vissza, sőt állították le a gazdasági növekedést, – tehát a behozatal, a beruházások, a termelés, a foglalkoztatás bővülését – hol éppen fordítva, de a végeredmény

Előszó a második kiadáshoz mindig kudarc lett. Az 1920 utáni különböző politikai rendszerek gazdaságpolitikájának azonos vonása volt, hogy legfeljebb csak egyegy gazdaságtörténeti pillanatra állt be az „egyensúly és növekedés” sikerképlete, végül győzött az „egyensúly vagy növekedés” torz, kudarcba torkolló képlete.

Az új gazdaságpolitika az elejétől kezdve együtt, azonos értékkel kezelte az egyensúlyt és a növekedést. Ebből a gondolatból lépett elő a fenntartható növekedés valósága.

5. Az ötödik sine qua non feltétele az volt a sikernek, hogy helyesnek bizonyult a gazdaságpolitikai lépések sorrendje. Bár szívünk szerint először a növekedést állítottuk volna helyre, majd a bővülő erőforrásokkal az egyensúlyt, de – külső kényszerek hatására is – úgy döntöttünk, hogy megfordítjuk a sorrendet: először az egyensúly és utána a növekedés. Egy kivételt tettünk: ez volt a munka világa. Ez kulcsfontosságú kivétel volt, mert már az egyensúly helyreállításának időszakában bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Ez a kivétel a politikai stabilitás és a gazdaságpolitikai siker szempontjából meghatározó volt.

Sőt, csak látszólag volt ez kivétel. Ha bővül egy gazdaságban a foglalkoztatás, akkor a kínálat és a kereslet is bővül, nőnek a beruházások és az árutermelés, magasabb a költségvetési bevétel – elindul egy pozitív visszacsatolás, egy erénykör a gazdaságban. Valójában tehát az történik, hogy egyszerre, éven belül javul az egyensúly és kap lábra a növekedés. Arra építettünk, hogy a munkaerőpiac az egyik olyan kivételes terület, ahol egyidejűleg lehet javítani az egyensúlyokat és erősíteni a növekedést!

6. A hatodik feltételt az új gazdaságpolitika belső önazonossága adta: megszorítások nélkül kellett helyreállítani az egyensúlyt. Ez olyan költségvetési elgondolást igényelt, ami nem a kiadási, hanem a bevételi oldalon javítja az államháztartás helyzetét.

Már rögtön 2010-ben, majd a következő három költségvetésben a bevételi oldal reformjával, az új adórendszer révén hoztuk helyre a költségvetést.

Előszó a második kiadáshoz Az új adórendszer gazdaságtörténeti bravúr és egy kiemelkedő politikai, kormányzati siker. Az első szakaszban a többletbevételekre összpontosított az adóreform (bankadó, válságadók, áfaemelés, útdíj, pénztárgép-program, tranzakciós illeték, a magánnyugdíjrendszer reformja), de az elejétől kezdve a növekedési forrásokat is erősítette (társasági adócsökkentés, egykulcsos személyi jövedelemadó).

Az új adórendszer az új gazdaságpolitika tükre és lényege, mert eszközeivel időben elnyújtva ugyan, de egyszerre volt döntő szerepe az egyensúlyok, kiemelten a költségvetési egyensúly helyreállításában és a gazdasági növekedés, kiemelten a foglalkoztatás erősítésében.

7. Az évtized sikerének további forrása, hogy a 2010 és 2019 közötti 50 legfontosabb átalakítás (strukturális reformok) zöme, mintegy 85 százaléka az első három évben elindult vagy teljesült. Ez is döntő különbség a korábbi magyar és nemzetközi reformprogramokhoz, pénzügyi konszolidációs és gazdasági stabilizációs kísérletekhez képest. Az eurozóna déli államaiban és a korábbi magyar konszolidációs kísérletekben is közös vonás, hogy – politikai, kormányzási és gondolkodási korlátok miatt – elszigetelt, részleges reformokkal próbálkoztak, de még ha többel is egyszerre, akkor azokat sok lépésben és hosszan elnyújtva próbálták bevezetni.

Könyvem – remélem – meggyőzi a tisztelt Olvasót arról, hogy a 2010es évek legalábbis európai gazdasági stabilizációs és pénzügyi konszolidációs történetei közül a magyar bizonyult a legsikeresebbnek. E mögött egy egyszerű, de a természeti törvényekkel azonos erejű ok is meghúzódik. Gyökeres fordulatokat csak kritikus mennyiségű és minőségű átalakításokkal, időben az első szakaszra összpontosítva lehet elérni. Magyarországon ez történt 2010 és 2012 között, máshol éppen ez hiányzott lényegében a teljes 2010-es évtized során.

3. ábra: 50 reformintézkedés 2010 óta

Adóreform Bankadó Kisvállalati adócsökkentés

2010 6 db

Keleti nyitás Válságadók Inaktívak számának csökkentése

Közfoglalkoztatás Új Alaptörvény Új Széchenyi Terv Alkotmányban rögzített adósságszabály Családi adókedvezmény Széll Kálmán Tervek

2011 12 db

Végtörlesztés Zöld adók SZÉP kártya Duális képzés Állami vagyon növekedése Magánnyugdíj-pénztárak reformja

Költségvetési fordulat Lakossági állampapír-stratégia megújítása Elsődleges egyenleg többletének elérése Stratégiai megállapodások Árfolyamgát Államadósság csökkentése

2012 10 db

Devizaadósság visszafizetése forintban EU 2014-20 tervezés 60% gazdaságfejlesztésre Megújuló Diákhitel konstrukciók Munka Törvénykönyvének megújítása

Monetáris politikai fordulat Útdíj Növekedési Hitelprogram Online pénztárgépek Új földtörvény IMF hitel visszafizetése Oktatási reform Önkormányzatok adósságkonszolidációja Válságkezelés IMF biztonsági háló nélkül

2013 15 db

Önfinanszírozási Program

2014 1 db

Szabad vállalkozási zónák Pénzügyi tranzakciós illeték Munkahelyvédelmi akcióterv PSZÁF integrálása az MNB-be EDP-eljárás alóli kikerülés Háztartások rezsiköltségeinek csökkentése

Tőzsde magyar tulajdonba vétele

2015 3 db

4 évig stabil, 0,9%-os alapkamat

2016 2 db

9%-os társasági adó

2017 1 db

Családok Otthonteremtési Kedvezménye Devizahitelek forintosítása

Kisebb közigazgatás

Forrás: MNB

Előszó a második kiadáshoz 8. De érdemes még egy további feltételt is említeni, ami a költségvetés rendbetétele idején még nem állt rendelkezésre: ez a jegybanki, kiemelten a pénzpolitikai fordulat. Az MNB új vezetése 2013 tavaszán egy teljes pénzügyi fordulatot indított el, amit valójában 2019-ig végig követett, folyamatosan újabb lépésekkel kiegészítve. Ennek lényege az árstabilitás fenntartása mellett a pénz árának leszorítása, a pénzhez való hozzáférés megkönnyítése, a hitelek futamidejének hosszítása, az üzleti és a családi beruházások számára a pénzmennyiség növelése, a megtakarítások ösztönzése, új belső pénzpiaci területek kiépítése (pl. tőkepiac) és a verseny erősítése volt a teljes magyar pénzügyi rendszerben. Ez valójában az „egyensúly és növekedés” képletének érvényesítését jelentette a pénz területén, tehát a pénzgazdaságban.

A jegybanki fordulat szintén gazdaságtörténeti jelentőségű, mert ez tette teljessé a korábban elindított gazdaságpolitikai fordulatot. A költségvetés szanálása azt jelentette, hogy az államháztartás pénzügyei egyensúlyba kerültek és a korábbi egyensúlytalanság már nem fékezte le a gazdaság növekedését. Fék már nem volt, de gázt, pénzügyi forrásokat még nem kapott a növekedés. Ehhez az új jegybanki programok vezettek el. A költségvetés egyensúlyi fordulata után azért is jöhettek gyorsan a többi területen a hasonlóan sikeres egyensúlyi fordulatok (infláció, külkereskedelem, fizetési mérleg, munkaerőpiac, államadósság) mert elindultak a jegybanki programok és a Magyar Nemzeti Bank is végrehajtotta a maga saját egyensúlyi és növekedési fordulatát. Ezt nem tehette volna meg, ha korábban nem történik meg a költségvetési fordulat, ha nem állt volna helyre az államháztartás egyensúlya.

A jegybanki fordulat és programok sokat értek, a megnyert évtized eredményeit megszilárdították, fenntarthatóvá tették, sőt mind a fenntartható egyensúlyokhoz, mind a fenntartható növekedéshez is jelentősen hozzájárultak.

A jegybanki szakértők számításai szerint a 2013 és 2019 közötti teljes GDP növekedés akár felét is hozhatták a jegybanki programok, miközben hozzájárultak a költségvetési egyensúly fenntartásához a kisebb államadósság utáni kamatteher és a többlet növekedés többlet bevétele révén. A 2010 és 2012 közötti egyensúlyi fordulat után 2013-tól azért is

Előszó a második kiadáshoz lehetett növekedési fordulat, majd felzárkózási fordulat, mert a Magyar

Nemzeti Bank programjai támogatták a kormányzati lépéseket.

Az „egyensúly és növekedés” képlete végig érvényesült a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizedében, 2010 és 2019 között, de egy új „egyensúly és felzárkózás” képlet akkor lett belőle, amikor kialakult a kormány és a jegybank stratégiai szövetsége. Ez kellett ahhoz, hogy mind az egyensúly, mind a növekedés többletenergiára, többletforrásokra tegyen szert a magyar központi bank újjászervezett működése révén.

9. Itt érkeztünk el az elemzett évtized sikereinek egy további feltételéhez: a belső és külső erőforrások együttes használatához. A 2010 és 2019 között GDP növekedést időnként megpróbálják kizárólag, vagy zömében külső tényezőknek tulajdonítani – ez nem állja ki a gazdaságtörténeti elemzés próbáját. A külső konjunktúra 2013 után valóban segített, az EU-források végig támogatták a növekedést, a beáramló külső működőtőke beruházások gyorsítottak, a régió együttes fellendülése új piacokat adott, de a növekedésnek legalább olyan fontos, egyenértékű új belső forrásai voltak meghatározóak.

Az államháztartás rendbetétele belső forrásokkal történt, a jegybanki fordulat új belső forrásokat adott a gazdaságnak, az egyensúlynak és a növekedésnek egyaránt. A jegybank 2013 és 2019 között több pénzügyi forrással járult hozzá a magyar gazdaság felzárkózásához, mint a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus Magyarország számára elérhető teljes keretösszege (4. ábra).

4. ábra: Az MNB programok és az EU-s támogatások pénzügyi hozzájárulása a gazdasághoz

Az MNB programok 12 400 milliárd forint pénzügyi forrást juttattak a gazdaságba 2013 és 2019 között

Költségvetés kamatmegtakarítása 3600 mrd Ft

Növekedési Hitelprogram 3200 mrd Ft 12 400 mrd Ft

Magánszektor kamatmegtakarítása 3500 mrd Ft

Devizahitelek forintosítása 2100 mrd Ft

A 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus teljes keretösszege mintegy 11 000 milliárd forint

Forrás: MNB

Ráadásul minden külső pénzügyi forrás lehívása a belső működés, elsősorban a politika és a gazdaságpolitika, kiemelten a pénzpolitika terén hozott döntések eredménye. A korábbi egyensúlytalanság fennmaradása esetén nem nyíltak volna meg a külső források, a lehívott nagyságrendben semmiképp.

Az elmúlt dicsőséges évtized története azt a világon sokhelyütt bizonyított felismerést erősíti meg Magyarország példájával, hogy a megoldás mindig döntően belül van, a külső források csak akkor használnak, ha belül a dolgok rendben vannak.

10. A tizedik szükséges feltétel az volt, hogy a siker évtizede jól használta fel a politika és a gazdaságpolitika, kiemelten a pénzpolitika időbeli mozgásterét. Az évtized mozgástere Magyarország számára 2010 és 2012 között szűkült, 2013-tól tágult, de mindkét szakaszban sikert értünk el. A 2007/9-es globális pénzügyi válság következményei, majd a 2010/12-es euroövezeti válság hatásai egyértelműen nehe-

zebbé tették a magyar válságkezelést 2010 és 2012 között. A szűkebb mozgásteret azonban átütő erejű és időben összpontosított átalakulásokra használtuk fel és a belső erőforrásokat az állam pénzügyeinek rendbetételére koncentráltuk. Majd 2013-tól már a növekedésre, sőt a felzárkózásra összpontosítottunk, ezzel kiválóan aknáztuk ki a 201319 közötti hét jó esztendő különlegesen kedvező környezetét.

A „kemény” évek maradékát, a 2006-2012 közötti „rossz évek” végét 2010-2012 között kemény reformokra használtuk, majd a napsütötte hét esztendőt arra, amire alkalmasak: a bőséges termés betakarítására. A magyar gazdaságtörténet 1920 utáni tizedik évtizede azért is lehetett a legsikeresebb, mert most jól sáfárkodtunk a legfontosabb erőforrással: az idővel.

Végül, álljon itt feltételként, a magyar közgazdászok által még nem igazán értékelt erőforrás, ami a dicsőséges évtized igazi titka, forrása és alapja: ez a magyar értékrend. Minden ember, család, közösség, ország és nemzet különleges - mi magyarok is azok vagyunk. Tudjuk, hogy sorsunk végül jellemünkből ered, jellemünket szokásaink faragják, szokásainkat tetteink alakítják, tetteinket szavaink indítják el, szavaink gondolatainkból repülnek ki – de honnan jönnek az emberek, családok és nemzetek gondolatai? A forrást hívhatjuk hitnek, világnézetnek, értékrendnek, de biztos, hogy mélyen bennünk gyökereznek és gondolattá csiszolódnak, hogy azután a gondolatok valósággá váljanak. A magyarokat, egyénként és közösségként, néhány jól kivehető érték irányítja, talán a következők: versenyszellem, harmónia iránti vágy, gyarapodás és igazságosság. Biztos nem mindenkit, biztos nem mindig és biztos még más értékek is játszanak bennünk, értünk és velünk. De talán ezek az értékek azok, amelyek legerősebben formálják hiteinket, világról vallott felfogásunkat, majd sorsunkat.

A 2010 és 2019 közötti évtized azért lehetett sikeres, sőt az elmúlt 100 év legjobb magyar évtizede, mert ennek a magyar értékrendnek megfelelt, sőt jól működött együtt mind a négy értékkel. A munkaalapú társadalom eszméje és gyakorlata utat nyitott a versenyszellemnek, gyarapodást engedett, igazságos volt és ezért erősítette a társadalmi harmóniát. A pénzügyi egyensúlyra és gazdasági növekedésre épülő

Előszó a második kiadáshoz gazdaságpolitika – nem mindig minden elemében és nem is minden pillanatban, de alapvetően és zömében – szintén ezt tette.

Azért születhetett meg a Trianon utáni 100 év legértékesebb évtizede a gazdaság területén, mert a nemzet belső értékeire épített, azzal összhangban működött az állam, a politika és a kormányzás.

A történelmi sikert néhány egyszerű tény tükrében pillanthatjuk meg igazán. Az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) terén Magyarország a régió sereghajtó pozíciójából a régió élmezőnyébe emelkedett (5. ábra).

5. ábra: Az egy főre jutó GDP alakulása hazánkban az EU-27 százalékában (2019)

EU27=100 EU27=100 130 120

+8,2 százalékpont

110 100 90 80 70 60 50

Bulgária Horvátország Magyarország (2010) Görögország Lettország Románia Lengyelország Szlovákia Magyarország (2019) Portugália Litvánia Észtország Szlovénia Ciprus Spanyolország Csehország Olaszország Málta Franciaország Finnország Belgium Svédország Németország Ausztria Hollandia Dánia

Forrás: Eurostat. 130 120 110 100 90 80 70 60 50

A valóban történelmi ugrást akkor érzékelhetjük igazán, ha azt is hozzátesszük, hogy ezzel ráadásul az EU-27 átlagos fejlettségéhez is jelentősen közeledett: a 2010-es 66 százalékról 2019-re 74 százalékra emeltük fejlettségi szintünket (6. ábra)

6. ábra: Az egy főre jutó GDP alakulása az EU tagállamokban (EU átlag = 100)

Luxemburg Hollandia Írország Dánia Svédország Ausztria Belgium Németország Finnország Franciaország Olaszország Ciprus Spanyolország Málta Görögország Szlovénia Csehország Portugália Szlovákia Észtország

Magyarország

Lengyelország Litvánia Horvátország Lettország Románia Bulgária Forrás: Eurostat.

2010

260,0 136,9 131,6 130,8 128,4 127,8 121,1 120,6 118,4 109,2 105,9 101,6 96,3 87,3 84,9 84,6 84,4 82,9 76,0 66,2

66,0

63,3 61,1 60,2 53,6 51,6 44,4 Luxemburg Írország Dánia Hollandia Ausztria Németország Svédország Belgium Finnország Franciaország Málta Olaszország Csehország Spanyolország Ciprus Szlovénia Észtország Litvánia Portugália

Magyarország

Szlovákia Lengyelország Románia Lettország Görögország Horvátország Bulgária

2019

260,0 195,0 129,4 127,9 126,7 121,0 120,1 118,0 110,5 105,6 99,1 95,0 93,1 90,6 90,2 88,0 83,8 82,5 78,6

74,2

73,2 73,2 69,4 69,2 66,0 64,8 53,3

Ennek közgazdasági kulcsa a foglalkoztatási ráta 15,2 százalékpontos emelkedése volt, ezzel a 2010-es utolsó /!/ helyről a középmezőnybe emelkedtünk a foglalkoztatás terén (7. ábra).

7. ábra: A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájának alakulása (2019)

% 80

75

70

65

60

+15,2 százalékpont

80

75

70

65

60

55

50 Magyarország, 2010 Görögország Olaszország Horvátország Spanyolország Belgium Franciaország Románia Luxemburg Lengyelország Szlovákia EU - 27 Írország Bulgária Magyarország, 2019 Ciprus Portugália Szlovénia Lettország Finnország Litvánia Málta Ausztria Dánia CsehországÉsztország Németország Svédország Hollandia 55

50

Forrás: Eurostat.

A 2010-es mintegy 55 százalékos foglalkoztatási rátánk 70 százalék fölé, tehát már az EU-27 átlag fölé ugrott fel 2019 végére, a helyes politika és gazdaságpolitika hatására.

Mindezt úgy értük el, hogy beállítottuk a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási szintet már 2011-re, amit az évtized egészében végig tartottunk. Így sikerült az újabb bravúr: jelentősen, 15 százalékponttal csökkentettük a GDP-arányos államadósság-rátát (8. ábra).

8. ábra: Államadósságráta a GDP százalékában (2019)

a GDP százaléka a GDP százaléka

200 180 160 140 -15 százalékpont 120 100 80 60 40 20 0

Görögország Olaszország Portugália Belgium Franciaország Spanyolország Ciprus Egyesült Királyság Magyarország 2010 EU28 Horvátország Ausztria Szlovénia Magyarország 2019 Németország FinnországÍrország Hollandia Szlovákia Lengyelország Málta Lettország Litvánia Románia Svédország Dánia Csehország Luxemburg BulgáriaÉsztország 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Forrás: Eurostat.

Ezzel a 2002 utáni két elrontott politikai ciklus legsúlyosabb örökségét, az 53 százalékról 80 százalék fölé emelt államadósság-rátát jelentősen mérsékeltük, a 2002-2010 közötti „súlygyarapodás” több mint felét ledobtuk a magyar gazdaságról. Az egyensúly többi területén is áttörést értünk el: megfékeztük az inflációt, végig többletes volt a külkereskedelmi mérleg és a 0 közeli tartományban alakult a folyó fizetési mérleg egyenlege. Ez valóban az „egyensúly és növekedés”, sőt az „egyensúly és felzárkózás” évtizede volt.

Ezzel Magyarország visszafordította a 21. század először jól induló, majd elrontott történetét: 2002 közepéig a régió éllovasai között voltunk, majd 2002 és 2010 között sereghajtóvá váltunk. Barátaink és ellenfeleink ezt a korszakot, az elrontott 8 évet egyaránt úgy jellemezték, hogy Magyarország 2002 után az Európai Unió bukott angyalává vált, ami, lássuk be, kettős üzenet: volt már angyal, de a mélybe zuhant.

Előszó a második kiadáshoz 2010 közepe és 2019 vége között visszatértünk, sereghajtóból újra éllovassá váltunk, ezzel a korábbi bukott angyal újból elfoglalta méltó helyét az Európai Unió országai között.

Horváth János barátom örök és biztató üzenetével zárom most, 2020 novemberében könyvem: „Ami létezik, az lehetséges”. Ha megnyertük az elmúlt évtizedet, márpedig megnyertük, miért is ne nyernénk meg a 2020-as éveket, sőt az egész 21. századot? Ha sereghajtóból újra éllovassá, sőt mások számára is követendő példává váltunk és bukott angyalból újból igazszívű angyallá emelkedtünk, miért is hagynánk, hogy máshogy legyen?

Jó olvasást kedves Olvasó, és ne hagyjuk, hogy így legyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!