9. Jogorvoslati lehetőségek, a határozatok bírósági megtámadása

A méltányossági ügyekben lefolytatott közvetítői eljárás eredménye, hogy a megszüntető határozatok 19 százaléka kvázi egyezséggel zárult és az eljárások 8 százalékában a felek között az egyeztetések a megoldás keresése érdekében elkezdődtek. A megszüntetett eljárások 27 százalékában a szolgáltató által tett egyezségi ajánlatot a kérelmező nem fogadta el. A megszüntetett eljárások 31 százalékában a szolgáltató nem tett az eljárásban ajánlatot a kérelmező méltányosság gyakorlására irányuló kérelmére.

A határon átnyúló ügyek esetén 4 ügyben került sor eljáráson kívüli megegyezésre, további 6 ügyben további bizonyítási eljárás szükségessége miatt volt kénytelen a Testület a megszüntetésre.

17. ábra Megszüntetési okok a méltányossági ügyekben

Megszüntetési okok a méltányossági ügyekben

27%; 99 db 15%; 57 db

31%; 113 db 19%; 72 db

8%; 30 db Kvázi egyezség Visszavonta a szolgáltatóval történő egyeztetés miatt A pénzügyi szolgáltató nem tett egyezségi ajánlatot Kérelmező nem fogadta el a pénzügyi szolgáltató egyezségi ajánlatát Egyéb megszüntetési ok

18. ábra Megszüntetési okok a határon átnyúló ügyekben

Megszüntetési okok a határon átnyúló ügyekben

14%; 2 db 14%; 2 db

43%; 6 db 29%; 4 db Kvázi egyezség Lehetetlen, mert további bizonyítási eljárásra lenne szükség Megalapozatlan Egyéb megszüntetési ok

A Testület által hozott döntésekkel szemben a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény kétféle, az elszámolási törvény elszámolási ügyekben egy harmadik típusú jogorvoslati lehetőséget biztosít. A Testület megalakulása óta, 2011. július 1-től – az MNB törvény 116. § (2)(3) bekezdése szerint – van jogi lehetőség arra, hogy a kötelezést tartalmazó határozat és az ajánlás ellen hatályon kívül helyezést lehet kérni a Fővárosi Törvényszéktől. Ez a fél részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül lehetséges, ha: a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b) a Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

2017. január 1. óta a Testület egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha az adott ügyben érintett pénzügyi szolgáltató alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot. Ez az úgynevezett kötelező vagy jogszabályi alávetés, mely alapján a meghozott határozattal szemben a fentiektől eltérő jogorvoslati lehetőség van. Ezt a jogorvoslati lehetőséget az MNB törvény 121-122. §-aiban foglalt szabályok biztosítják, melyek kimondják, hogy az érintett pénzügyi szolgáltató a határozat közlésétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet, és ha az kellő időben érkezett és nincs elutasítási ok (vagyis azt a Testület nem utasítja el), akkor az előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, melyben a Testület félként nem vesz részt. Jogszabályon alapuló kötelezést az említett jogszabályhely hatályban léte óta a Testület már több ügyben is hozott, néhánnyal szemben jogorvoslat benyújtására is sor került.

A harmadik megoldás az elszámolási törvény alapján az elszámolási ügyekben a bíróság előtti nemperes eljárást rendeli jogorvoslati lehetőségként a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék területén működő járásbíróságok előtt. Ezek a nemperes eljárások írásban zajlanak, személyes megjelenést nem igényelnek és eredményük lehet a Testület határozatának jóváhagyása, annak hatályon kívül helyezése és a Testület új eljárásra utasítása (megismételt eljárás) vagy hatályon kívül helyezés és új döntés meghozatala. A deviza alapú és forinthiteles elszámolási ügyekkel szemben benyújtható jogorvoslati lehetőségekről és a bírósági nemperes eljárást megindító űrlapokról az alábbi linken tájékozódhatnak az érintettek: https://birosag.hu/polgari-eljaras/nyomtatvanyok/deviza-es-forinthitelek-elszamolasi-es-forintositasi-jogorvoslatai

2020. január 1-jén három per volt folyamatban, az év folyamán mindhárom lezárult. Egy új ügy érkezett, ezen perre figyelemmel a 2020. december 31-én folyamatban lévő perek száma egy.

A 2020. december 31-én folyamatban lévő és pénzforgalmi tárgyú ügyben a Testület számára kedvező ítélet született az elsőfokú bírósági eljárásban. A bíróság a felperes keresetét elutasítva megállapította, hogy a per tárgyát képező ajánlással érintett fizetési művelet nem volt a kérelmező által jóváhagyott, továbbá nem volt megállapítható, hogy a kérelmező a művelet kapcsán súlyosan gondatlanul járt volna el. Az ítélet nem jogerős, ellene fellebbezésnek van helye.

2020-ban három ügyet véglegesen, a Testületet illetően pernyertességgel zárt le a bíróság. Egy ügyben – azt követően, hogy az ajánlással szembeni pert követő felülvizsgálati eljárásban a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú, jogerős, a Testület számára kedvezőtlen ítéletet hatályon kívül helyezte – a másodfokú bíróság megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a Testület számára kedvezőtlen ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság mindenben osztotta a Testület álláspontját. Kimondta, hogy a Testület nem hatóság; a Testület eljárásában nem sérült az egyenlő bánásmód elve, a felperesnek ugyanis lehetősége volt álláspontja kifejtésére. Az eljárásban a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a perbeli jogvitával érintett fizetési műveleteket a Testülethez kérelemmel forduló kérelmező jóváhagyta, de mert ez nem történt meg. A Testület azon ajánlása, miszerint a felperes térítse meg a kérelmezőnek az általa jóvá nem hagyott fizetési műveletek összegét, a jogszabályok tartalmának megfelelt.

Két ügyben a másodfokú bíróság a Testület számára kedvező elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint, ha a kérelmező adataival ismeretlen személyek visszaélnek és az átutaláshoz szükséges informatikai jóváhagyásról a kérelmező tudta és beleegyezése nélkül ténylegesen mások intézkednek, ez nem tekinthető a fizető fél általi jóváhagyásnak, még akkor sem, ha a fizetési művelet látszólag jóváhagyott fizetési művelet. A másodfokú bíróság egyebekben osztotta az elsőfokú ítéletekben írtakból azt, hogy az adott esetekben a felperes a Testület előtti eljárásokban nem bizonyította, hogy a kérelmezők súlyosan gondatlanul jártak el az adott fizetési műveletekkel kapcsolatban, illetve azokat megelőzően.