1.1.6. Moratóriummal (fizetési haladék) kapcsolatos igények

A 2020. évben lezárt áruhitellel kapcsolatos ügyek eredménye

37 db ELINTÉZETT ÜGY

ebből 27 db (73%)

ÉRDEMBEN ELBÍRÁLT ÜGY

ebből 19 db (70%) EGYEZSÉG ÉS MEGEGYEZÉS

1.1.6. Moratóriummal (fizetési haladék) kapcsolatos igények

A hitel- és pénzkölcsönnyújtás szolgáltatáshoz kapcsolódóan elrendelt moratórium új típusú igényeket eredményezett. Ezekben az ügyekben a kérelmezők a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (kormányrendelet) által bevezetett fizetési moratóriummal kapcsolatosan több ok miatt is kezdeményeztek eljárását. A moratórium hatálya alá tartoztak a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló hitel- és kölcsönszerződések, illetve pénzügyi lízingszerződések (szerződés) alapján már folyósított kölcsönök. A moratórium alapján az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére kap fizetési haladékot. A moratórium nem jelent kamatmentességet, és az adósnak lehetősége van az eredeti szerződéses feltételek szerinti teljesítésre. Rögzítésre került az is, hogy a moratórium lejártát követően a törlesztőrészlet nem haladhatja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét, amelynek következtében a futamidő meghosszabbodik.

A fizetési moratóriummal kapcsolatos ügyek a folyószámlahitelek kivételével, bár különböző mértékben, de valamennyi szerződéstípust érintették, ideértve a hitelkártya-szerződéseket is. A hitelkártya szerződésekből eredő, a moratórium jogintézményéhez köthető ügyek jelen pontban, míg a hitelkártya szerződésből eredő egyéb, a fizetési moratórium témakörét nem érintő esetek a pénzforgalomi szolgáltatások körében kerülnek bemutatásra.

A hitelkártya-szerződésekkel kapcsolatos ügyek tekintetében a kérelmezők a tartozás nagyságát, a felszámított ügyleti kamatot vitatták. Az egyik ügyben a kérelmező azt sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy két alkalommal is nyilatkozott a pénzügyi szolgáltató felé, hogy nem kíván élni a moratóriummal, a hitelkártya-tartozás nem került beszedésre és kamat került felszámításra. A pénzügyi szolgáltató válasziratában a moratóriumból való kilépő (opt-out) nyilatkozat késedelmes feldolgozásáért elnézést kért a kérelmezőtől és a felszámított kamatok visszatérítésére tett egyezségi ajánlatot, amelyet a kérelmező elfogadott.

Egy másik ügyben, amelyben a kérelmező szintén a felszámított kamatot sérelmezte, a moratórium bevezetéséig a kérelmező csoportos beszedési megbízás útján fizette meg havonta a hitelkártya-tartozást, a moratórium bevezetésekor azonban a beszedések leállításra kerültek. A kérelmező nem jelezte a szolgáltatójának, hogy nem kíván élni a moratórium lehetőségével, azaz nem tett ún. opt-out nyilatkozatot. Kérelmében arra hivatkozott, hogy nem tudta, hogy bármilyen teendője lenne a moratórium kapcsán, amennyiben fizetési kötelezettségének továbbra is eleget tesz. A szolgáltató válasziratában hivatkozott arra, hogy két alkalommal SMS-ben jelezte a kérelmező felé a teendőit abban az esetben, amennyiben tartozását rendezni szeretné. Emellett a kérelmező a számlakivonatából is tudott tájékozódni arról, hogy a beszedés nem történt meg. Az eljárás a kérelem megalapozatlansága okán megszüntetésre került.

Előfordult olyan ügy is, amelyben a kérelmező a moratórium alatt a hitelkártya-számlára teljesített befizetésének elszámolását vitatta. A szolgáltató a válasziratában részletesen bemutatta, hogy a kérdéses befizetést mikor, milyen időszakra vonatkozó tartozásra számolta el, amelyet követően a kérelmező visszavonta a kérelmét. A kérelmezők a Testület előtti moratóriummal kapcsolatos ügyekben döntően a felszámított kamatokat vitatták, emellett előfordult olyan ügy is, amelyben a kérelmező azt sérelmezte, hogy bár a szerződése moratóriumban van, a moratórium alatt felmerülő kamatok miatt a tartozása időközben a hitelkeretet meghaladta és emiatt hitelkerettúllépési díj került felszámításra. A szolgáltató már a válasziratban úgy nyilatkozott, hogy a moratórium időszakában felszámított hitelkerettúllépési díjat törölte, egyezségi ajánlatként pedig vállalta, hogy az év hátralévő részében további díjat nem fog felszámítani. Az ajánlatot a kérelmező elfogadta, így a felek ebben az ügyben is egyezséggel tudták jogvitájukat rendezni még a kitűzött meghallgatás időpontja előtt, így a meghallgatásra már nem került sor.

Más esetben a hitelkártyával kombinált áruvásárlási kölcsön esetében a törlesztőrészlet emelkedését sérelmezte az ügyfél. A pénzügyi szolgáltató úgy nyilatkozott, hogy a kérelmező hitelügyletével kapcsolatosan minden többletköltség elengedésre került, kérelmezőnek csak azt kell megfizetnie, amit a szerződés aláírásával vállalt.

Hitelkártya-tartozás esetén különösen fontos, hogy a tartozás megfizetését nyomon kövesse a fogyasztó. A Testület javasolja, hogy a moratóriummal érintett hitelkártya-tartozás esetén a fogyasztó közvetlenül vegye fel a kapcsolatot a pénzügyi szolgáltatóval és tájékozódjon lehetőségeiről, esetleges teendőiről, illetve kövesse figyelemmel a pénzügyi szolgáltatók és az MNB honlapján megjelenő tájékoztatókat.

Egyik ügyben a kérelmező azt sérelmezte, hogy bár 3 hónapig volt moratóriumban, a pénzügyi szolgáltató a futamidőt 5 hónappal hosszabbította meg. A szolgáltató részletesen ismertette a futamidő számítás menetét, ennek során kitért arra, hogy a hátralévő futamidőt mely szempontok figyelembevételével kell megállapítani. A kérelmező a szolgáltató válaszának megismerését követően visszavonta kérelmét, mivel elfogadta a szolgáltatói álláspontot. Több esetben volt az a vita tárgya, hogy a kérelmező nem kívánta igénybe venni a fizetési haladékot, erről több alkalommal is nyilatkozott a pénzügyi szolgáltató felé, ennek ellenére a törlesztőrészlet beszedése nem történt meg, sőt előfordult, hogy kizárólag személyes eljárás során, pénztári befizetés útján tudott a kérelmező teljesíteni. Ebbe az esetkörbe tartozott annak a kérelmezőnek az ügye is, aki azt sérelmezte, hogy bár tett opt-out nyilatkozatot, de a moratóriumból történő kiléptetést nem hajtotta végre a pénzügyi szolgáltató. Kérelmező kifogásolta a felmerült kamatot, annak törlését kérte. A pénzügyi szolgáltató válasziratában elismerte, hogy adminisztratív hiba miatt a moratóriumból történő kiléptetés végrehajtása nem történt meg, egyezségi ajánlatot terjesztett elő, amellyel olyan helyzetbe kívánta hozni a kérelmezőt, mintha a szerződés moratóriummal nem lett volna érintett. Ajánlatában részletesen bemutatta, hogy a kérelmezőnek milyen befizetést kell teljesíteni és azt hogyan fogja elszámolni a pénzügyi szolgáltató. A kérelmező az ajánlatot elfogadta.

A Testület javasolja, hogy a fogyasztók fokozottan kísérjék figyelemmel a moratóriummal érintett ügyletek esetén a törlesztőrészletek levonását és amennyiben bármilyen problémát tapasztalnak, egyeztessenek a pénzügyi szolgáltatóval. A Testület javasolja a pénzügyi szolgáltatóknak, hogy a panaszválaszokban részletesen ismertessék – akár számítások bemutatásával is – a szolgáltatói álláspontot, közérthető formában tájékoztassák a fogyasztókat az általuk vitatott kérdésekről.

A legtöbb esetben a jelzálogkölcsönök kapcsán terjesztettek elő a kérelmezők moratóriummal kapcsolatos kérelmeket. A jelzálogkölcsönszerződések kapcsán jelentős számban panaszolták a kérelmezők azt, hogy bár opt-out nyilatkozatot tettek, a havi törlesztőrészletek levonása nem történt meg. Az egyik ügyben a kérelmező előadta, hogy több alkalommal is jelezte a pénzügyi szolgáltatónak a moratóriumból való kilépési szándékát, azonban ez nem történt meg. Továbbá kifogásolta, hogy bár teljesítette a havi törlesztőrészleteket, ennek ellenére a pénzügyi szolgáltató tartozásról értesítette. A szolgáltató már a válasziratában úgy nyilatkozott, hogy az eljárás során a kérelmező kérésének megfelelően a hitelszámlákat rendezte, a kérelmező befizetéseit a befizetéskori törlesztőrészletre elszámolta, ezzel olyan helyzetet teremtve, mintha a kérelmező nem lett volna moratóriumban. A felek a meghallgatáson részletesen át tudták tekinteni a szolgáltató által becsatolt kimutatásokat. Ennek során nemcsak a kérelmező moratórium alatti befizetéseit, hanem azon kérelmezői kifogást is egyeztették, amely a késedelmi kamat felszámítására vonatkozott. Ezzel kapcsolatban a pénzügyi szolgáltató előadta, hogy a rendszere akként tudja kezelni a kérelmező kölcsöneit, hogyha arra a befizetés nem határidőben érkezik, akkor késedelmi kamatot számol fel. Figyelemmel arra, hogy a moratórium alatt késedelmi kamatot nem számolhat fel a szolgáltató, ezért azokat utólag törli. Ez utóbbi törölt tételeket szintén egyeztették a felek, végül közösen kérték az eljárás megszüntetését.

A Testület javasolja, hogy a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatók által a részükre küldött minden értesítést, kimutatást nézzenek át és amennyiben azokban olyan tétel szerepel, amelyet nem fogadnak el, akkor panaszeljárás keretében kíséreljék meg a jogvita rendezését. Javasolja továbbá a Testület a fogyasztónak, hogy a panasz legyen kellően konkrét, vagyis pontosan határozzák meg, hogy a kimutatásokban szereplő mely tételeket vitatják.

Több esetben eredményezett jogvitát a felek között az, hogy a moratóriummal érintett ügyleten elő- vagy végtörlesztés (részleges vagy teljes előtörlesztés) történt. Egy ügyben a kérelmező kifogásolta a moratórium alatt felszámított kamat összegét, valamint azt, hogy az általa kezdeményezett végtörlesztés késve történt meg. A kérelmező a fizetési haladék

lehetősége ellenére szerette volna az ügyletet végtörleszteni, amelynek érdekében a szükséges nyilatkozat kitöltésre került. A kérelmező jelezte a pénzügyi szolgáltatónak, hogy a végtörlesztés okán nem kíván belépni a moratóriumba. Mivel a tervezett végtörlesztés nem történt meg és a törlesztőrészleteket sem fizette meg a kérelmező esedékességkor, így a szerződés automatikusan moratóriumba került. A kérelmező újabb tartozásigazolást kért, az azon szereplő összeget teljesítette, de az ügylet nem került lezárásra, mivel a korábbi végtörlesztési nyilatkozata lejárt és új nem került benyújtásra. Ez vezetett a későbbi jogvitához. A felek a meghallgatáson részletekbe menően egyeztettek a tartozás alakulásáról, a moratóriumba helyezett összegről, majd egyezséget kötöttek, amely a kérelmező által visszafizetni kért összeg részbeni visszatérítésére vonatkozott.

Arra is volt precedens, hogy a kérelmező szerződése moratórium hatálya alá tartozott, opt-out nyilatkozatot nem tett és egyeztetést folytatott a pénzügyi szolgáltató munkatársaival a végtörlesztésről. A végtörlesztési szándék miatt nagyobb, a fizetési haladék lehetőségének bevezetése előtt, a havi törlesztőrészletet többszörösen meghaladó összeg érkezett kérelmező bankszámlájára, amelyet a pénzügyi szolgáltató ráutaló magatartásként értékelt és beszedte több havi törlesztőrészlet összegét. Az előterjesztett kérelem a beszedett összeg visszafizetésére irányult. A végtörlesztés a kérelmező által tervezettnél később, de megvalósult, amely az esetlegesen visszafizetendő összeg nagyságára kihatással volt. A felek az eljárás folyamán írásban és a Testület által tartott meghallgatásokon személyesen több alkalommal egyeztettek, amelynek eredményeként kérelmező kérelmét visszavonta.

A Testület javasolja a fogyasztóknak, hogy fokozott figyelemmel járjanak el a moratóriumban lévő ügyleteik esetén, győződjenek meg arról, hogy a közölt tartozás tartalmazza-e a moratóriumban lévő összeget, kövessék nyomon tartozásuk alakulását, egyeztessenek a pénzügyi szolgáltatójukkal. A Testület javasolja a pénzügyi szolgáltatóknak, hogy egyértelmű és közérthető formában tájékoztassák a fogyasztókat a tartozás alakulásáról, és külön hívják fel a figyelmet a moratóriumba helyezett tartozásra és annak összegére.

Más esetben az vezetett jogvitához, hogy a kérelmező álláspontja szerint a moratórium időszaka alatt kezdeményezett előtörlesztéseit a pénzügyi szolgáltató nem megfelelően számolta el. A kérelmező több alkalommal nyújtott be előtörlesztési nyilatkozatot és havonta a törlesztőrészlettel közel megegyező befizetéseket teljesített. Álláspontja szerint a szolgáltatónak az előtörlesztéseket a tőketartozás csökkentésére kellett volna fordítani. A szolgáltató álláspontja szerint az előtörlesztéseket elsősorban a moratórium ideje alatt meg nem fizetett kamatra, illetve a moratórium lejártát követően esedékes egyenlegre kell elszámolni. Arra nincs lehetőség, hogy a moratórium alatt felgyűlt kamatot a kérelmező a későbbiekben fizesse meg és eközben a moratórium hatálya alatt teljesített befizetések kizárólag a tőketartozásba kerüljenek elszámolásra. A Testület megszüntette az eljárást a kérelem megalapozatlansága okán.

Másik esetben a kérelmező azt sérelmezte, hogy bár 2020. májusában egyszerre három havi törlesztőrészletnek megfelelő összeget teljesített, abból csak egy havi részletnek megfelelő összeg került törlesztésként elszámolásra. A fennmaradó összeget a pénzügyi szolgáltató előtörlesztésként vette figyelembe, ugyanakkor kamat és kezelési költség vonatkozásában tartozása keletkezett. A szolgáltató az eljárás során ismertette a befizetések elszámolását, az előtörlesztés körében az üzletszabályzat rendelkezésére hivatkozott, emellett hangsúlyozta, hogy opt-out nyilatkozat nem került az adósok részéről benyújtásra. A befizetéseket ilyen esetben a szolgáltató a hitelszámlán lekönyveli, de a beszedési megbízás viszszaállításához az adós részéről benyújtott nyilatkozatra van szükség. Az adós később ezt a nyilatkozatot megtette, így ezt követően a beszedések visszaállításra kerültek. A szolgáltató számlarendezést végzett és olyan helyzetbe hozta a kérelmezőt, mintha esedékességkor megfizette volna a törlesztő-részleteket, azaz mintha nem lett volna moratóriumban. A felek a meghallgatáson a kialakult helyzettel kapcsolatban részletesen egyeztettek, majd a kérelmező a kérelmét visszavonta.

A Testület javasolja a fogyasztóknak, hogy – különösen moratóriumból történő kilépés esetén – számlakivonataikon ellenőrizzék a törlesztőrészletek beszedését.

Más esetben a kérelmezők, bár nem vitatták, hogy ügyletük nem felel meg a kormányrendelet hatálya alá sorolható szerződésekkel szemben támasztott követelményeknek, arra hivatkozással kérték számukra a fizetési haladék biztosítását, akár méltányossági indokok alapján, hogy a szerződés megkötése a kormányrendelet hatályba lépése előtt megtörtént, a kölcsönösszeg folyósítására azonban a pénzügyi szolgáltató terhére róható okból nem került sor. A pénzügyi szolgáltató a kérelem teljesítésre nem látott lehetőséget.