4 minute read
2. Tőkepiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos jogviták
Néhány esetben a kérelmezők úgy döntöttek, hogy a békéltetési eljárásban lefolytatott egyeztetéseket követően méltányossági kérelmet nyújtanak be a követeléskezelőhöz és a Testület eljárásán kívül folytatják tovább az egyeztetést. Sok esetben a kérelmező által teljesíthető részletfizetésben állapodtak meg a felek vagy úgy, hogy a kérelmező egy nagyobb, egyösszegű fizetést vállalt, amelyre tekintettel a pénzügyi szolgáltató a fennmaradó követelésre kedvezményes vagy kamatmentes törlesztés lehetőségét nyújtotta, vagy pedig a teljes fennálló tartozásra – vagy annak részbeni elengedése esetén annál kevesebb összegre – kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes részletfizetést biztosított a követeléskezelő.
Rendkívül eltérő az egyes követeléskezelők gyakorlata a fizetéskönnyítési lehetőségek biztosítása, a méltányosság gyakorlásának terén. Előfordult olyan eset is, amikor a pénzügyi szolgáltató formálisan ugyan egyezségi ajánlatot tett a tartozás rendezésére, azonban a kérelmezők anyagi és szociális helyzete ismeretében látható volt, hogy azt reálisan a kérelmezők teljesíteni nem tudják.
Összegezve a tapasztalatokat megállapítható, hogy az eljárásokban a követeléskezelők jelentős része együttműködő magatartást tanúsított különösen, ha a kérelmező részéről a fizetési szándék egyértelmű és valós volt. Előfordult azonban több esetben is, hogy a felajánlott fizetéskönnyítés lehetőségével nem tudtak élni az adósok, mert a csökkentett összeg is meghaladta teherbíró képességüket.
A 2020. évben lezárt követeléskezelőkkel szemben indított ügyek eredménye
614 db ELINTÉZETT ÜGY
ebből 485 db (79%)
ÉRDEMBEN ELBÍRÁLT ÜGY
ebből
236 db (49%) EGYEZSÉG, KÖTELEZÉS, AJÁNLÁS ÉS MEGEGYEZÉS
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatókkal szemben 89 kérelem érkezett. A benyújtott kérelmek száma a korábbi évhez képest csökkent. Az előző évhez képest a befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos jogviták aránya 12 százalékponttal emelkedett, a Tartós Befektetési Számláknál ugyanakkor 9,5 százalékpontos csökkenés történt.
27. ábra Tőkepiacot érintő beérkezett kérelmek
Tőkepiacot érintő beérkezett kérelmek
5%; 4 db
28%; 25 db
67%; 60 db Kiegészítő befektetési tevékenység Befektetési tevékenység Tartós Befektetési Számla
A lezárt 100 tőkepiaci ügyből 77-et a Testület érdemben tárgyalt, és mindössze 23 ügyben volt kénytelen a kérelmet – hatáskör hiánya, eljárási akadály vagy a hiánypótlás nem teljesítése miatt – meghallgatás tűzése nélkül elutasítani. A befogadott kérelmek 29 százalékában, 22 ügyben a felek egyezséget kötöttek. További 8 ügyben a felek között eljáráson kívül jött létre egyezség, illetve a pénzügyi szolgáltató korábbi álláspontját felülvizsgálva önként teljesítette a kérelmező teljes igényét. A tőkepiacot érintő kérelmek körében a befogadott kérelmek 39 százaléka a kérelmező számára pozitív eredménnyel zárult.
Érdemi elbírálást követően lezárt tőkepiaci ügyek döntési típusonkénti megoszlását – az egyes ügytípusokban is – a következő ábra mutatja.
28. ábra Tőkepiacot érintő lezárt ügyek ügytípusonként
100
Tőkepiacot érintő lezárt ügyek ügytípusonként
90 80 70 60 61,0%; 47 db 60,5%; 46 db
50 40 30 10,4%; 8 db 10,5%; 8 db
20 10 28,6%; 22 db 28,9%; 22 db 100,0%; 1 db
0
Összes tőkepiaci ügy Belföldi békéltetési és online ügyek Méltányossági ügyek
Eljárást megszüntető határozatok a kvázi egyezségek nélkül Eljárást megszüntető határozat közül a kvázi egyezségek Egyezségek, kötelezések és ajánlások 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
A befektetési tevékenységeken belül döntően a befektetési tanácsadással kapcsolatban merültek fel jogviták. A korábbi évekhez hasonlóan idén is két fő csoportra oszthatók. Az elsőbe olyan befektetők által kezdeményezett eljárások tartoznak, akik aktív szerepet vállalnak a befektetéseik kezelésében, melynek során közvetlen kapcsolatot tartanak a befektetési vállalkozás üzletkötőjével. Ezeknél a felmerülő jogviták amiatt alakultak ki, hogy a kérelmezők állítása szerint a pénzügyi szolgáltató üzletkötője nem adott teljeskörű felvilágosítást az adott befektetési termékről, annak kockázatát nem ismertette, így az ügyfelek a befektetési döntések meghozatalakor tévedésben voltak és ezeken a befektetési instrumentumokon elszenvedett veszteségeiknek a megtérítését kérték. Ezeknek a fogyasztói jogvitáknak a rendezése érdekében lefolytatott eljárások során számos esetben egyezség született köszönhetően annak, hogy a fogyasztó és az üzletkötő között rögzített beszélgetések zajlottak, így az eljárás során lehetséges volt azok visszahallgatása és az elhangzott tájékoztatások érdemi, tartalmi vizsgálata. Voltak olyan egyezségek is, amelynek az alapját az képezte, hogy a befektetési szolgáltató alkalmazottja nem adott szakszerű, befektetési tanácsot és ez a rögzített hangfelvételek alapján bebizonyosodott.
A második csoportba azok a jogviták tartoznak, melyeket olyan kérelmezők kezdeményeztek, akik a befektetésekhez nem értenek. Ilyenkor általában különböző befektetési jegyek megvásárlására kapnak tanácsot, így e jogviták a befektetési jegyek kapcsán keletkeznek, ugyanis ezek egy része jelentősen magasabb kockázatot hordoz, mint az állampapírok vagy a banki betétek. Ezekről a kockázatokról a fogyasztók álláspontja szerint az ügyintéző nem megfelelően tájékoztatta őket, így csak később szembesültek azzal, hogy árfolyamveszteséget szenvedtek el. A Testület ezen eljárásokban megvizsgálja, hogy a fogyasztók megfelelési vagy alkalmassági tesztje alapján számukra milyen befektetések ajánlhatók. Sokszor kiderült, hogy óvatos kockázati besorolású fogyasztóknak olyan befektetési jegyeket ajánlottak, amelyek annak ellenére, hogy óvatos kockázati besorolásúak, tőkeveszteséget is eredményezhetnek. Fontos felhívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy amennyiben megtakarításaikat valamilyen befektetési eszközben helyezik el, úgy az adott termék tájékoztatóját a befektetési döntésük meghozatala előtt figyelmesen olvassák el. A fogyasztók sokszor hivatkoznak arra, hogy a befektetési döntésüket a pénzügyi szolgáltató munkatársától szóban kapott tájékoztatásra alapították, azonban ezek a beszélgetések a Testület eljárása során nem rekonstruálhatók, ezért az érdemi döntés meghozatalakor nem vehetők figyelembe.
A megbízások teljesítésével kapcsolatos jogvitákban megfigyelhető volt, hogy a szolgáltatók megállapodásra jutottak a kérelmezővel vagy önként teljesítették a kérelmezői igényt. A megbízások teljesítésével kapcsolatos eljárások során számos egyezség született és több alkalommal az eljárás a felek eljáráson kívüli megállapodásával zárult.
A kiegészítő befektetési tevékenységekkel kapcsolatban kezdeményezett fogyasztói jogviták száma az előző évhez képest jelentősen csökkent. Ebben a csoportban az értékpapírszámla vezetéssel, megszüntetésével, valamint annak költségeivel kapcsolatban merültek fel viták. A korábbi évekhez képest a tartós befektetési számlákkal kapcsolatos ügyek száma elenyésző volt.
