Jerry Bridges: Törekvés a szentségre

1.

A szentség személyes ügyünk A bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek. Róm 6,14 A telefon éles csöngése verte föl a friss, gyönyörű coloradói reggel nyugalmas csöndjét. A vonal másik végén azoknak a szörnyen lehetetlen alakoknak egyike beszélt, akikkel Isten azért hintette tele a Földet, hogy gyermekei türelmét és szeretetét próbára tegye velük.

Kitűnő formában volt aznap reggel – arrogáns, türelmetlen, követelőző. Miután visszatettem a kagylót, forrt bennem a méreg, a bosszúság, s talán még egy adag gyűlölet is. Fogtam a kabátom és kimentem a hűvös levegőre, hogy újra összeszedjem magam. Lelkem belső csöndje, amit Istennel olyan gondosan ápolgattam aznap reggeli „csendességemben”, darabokra tört, és a helyét egy füstölgő, gőzölgő érzelmi vulkán foglalta el. Érzelmeim lecsillapodásával egyidejűleg haragom kétségbeesett elkeseredésbe váltott át. Még csak reggel fél kilenc volt, és a napom máris el lett rontva. Nemcsak elbátortalanodtam, de egyre nőtt bennem a zűrzavar. Még csak két órája, hogy olvastam Pál erőteljes kijelentését: „A bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek.” A bűn fölött aratott győzelem szépen hangzó ígérete ellenére mégis ott találtam magam a harag és bosszúság satujának szorításában.

11