KlikkOut 04 22

Valamit tenni kell, mert ennek rossz vége lesz!

Nemrég egy Faccebook-posztban azt írtam, remélem, hogy csak egy túl hangos kisebbséget látok túl gyakran zsigerből csacsiságokat kommentelni, és a csendes többség mellett még ez előbbiek között is sokan vannak, akik miután első/másodkézből tapasztalnak emberi sorsokat, együttéreznek a menekülőkkel, akik olyanok, mint mi, ápoltak, hétköznapian öltözködnek és viselkednek, urambocsá’ még van iPhone-juk is. Csak történetesen bombák hullottak körülöttük, és el kellett dönteniük, hogy becsukott szemmel, rettegve várnak, vagy elindulnak vakon idegenbe, ahol majd remélhetőleg valaki lesz, aki segít rajtuk, és azt vittek magukkal, amire nekik vagy a gyerekeiknek leginkább szüksége lehet, és befér az autóba.

Azt vehetjük észre, hogy csatatérré változott a közösségi média, és ha az ember nem vigyáz, könnyen belekeveredik a fotelharcosok billentyűtüzérségének pixelcsapásaiba.

Amíg csak a Facebook a dühöngőnk, addig minden oké, de szinte érezni, ahogy a lelkek torzulnak a képernyők előtt, és ez a platform ugyanolyan elszigetelődést tesz lehetővé, mint amikor egy faluban a hírek egyedüli csatornái a kocsma, a posta vagy a bolt voltak. Ma az embernek minden lehetősége megvan, hogy a világ legnagyobb múltú (vagy azokat idéző hazai) hírügynökségeinek, médiáinak tartalmait elérje az orosz-ukrán háborúról (is), melyek saját tudósítókkal, riporterekkel vannak jelen valódi csatatereken, és független forrásokból is megerősített információkat közölnek (vagy ha nem, akkor azt is közlik). Ezek helyett viszont sokan eddig nem létező, vagy olyan csatornák anyagait tekintik mérvadónak, amely anyagok mögött nincs felismerhető személy, nem érezni az alapos utánajárást. Ezeknek az anyagoknak nincsenek

alátámasztott rétegeik, gyakran puszta benyomások, meggyőződések leképezései, és az olvasóik hitére vagy épp hiszékenységére alapoznak. Szándékolt vagy nem szándékolt propagandaeszközök. Nem véletlen, hogy amikor valaki háború elől menekül, vagy épp békeidőben jobb életre vágyik, akkor nyugat felé megy, és nem keletre. A nagyobb szabadságot és a lehetőségeket arrafelé szokták keresni. Most épp sokan csupán a túlélést. Nem véletlen az sem, hogy az ő beszámolóik nem az előbb említett benyomásokat és meggyőződéseket, nem az orosz(párti) propaganda szimpla állításait támasztják alá – például arról, hogy saját katonáik bombái elől menekülnek. Éppen két éve annak, hogy maszkokat varrtunk és osztottunk, ritkán látott társadalmi összefogás övezte a világjárvány kezdetét, de mostanra az egész szembefordult a józan ésszel és megosztott minket. Most alig másfél hónapja annak, hogy tönkrement életeken, már most hontalan csonka családokon kellene segíteni tömegesen, és az online csatatereken csak azt olvasni, hogy először az itteni emberek problémáit kellene megoldani. Akkor az ukrajnai anyukák meg a gyerekeik várjanak addig a határon és hallgassák a tüzérségi technót, míg nálunk elég magas lesz a nyugdíj vagy pazar az egészségügyi ellátás?

Gondoljunk arra, mi az, amit háború esetén tennénk, ki az, akit semmi esetre sem szeretnénk elveszíteni, vagy mi az, amit nem hagynánk otthon. Aztán nézzünk azokra, akik most tíz-, sőt, százezrével kérik a segítségünket. Ők nem kirándulni jöttek! Mi egyebet látunk még náluk?

Ha nem csökkentjük a szakadékot, ami most ember és ember közt tátong, megérkezünk a fasizmusba.

ISSN 1339-9810 havi magazin, 12. évfolyam, 4 / 2022

Regisztrációs szám: EV 4545/12

Lapigazgató: Gocoň Péter

Főszerkesztő: Poór Tibor

Szerkesztők: Kovács Andrea, Kovács Ákos, Mundi Józsi, Szilvási Tibor

Külső munkatársak: Bögi Róbert, Kürthy Judit, Štefkovič Patasi Ági, Sipos Janka, Ugróczky István, Kurucz Klaudia, Herdics Juli, Menyhárt Dodi

Korrektúra: Szilvási Tibor, Undesser Tímea

Fotó: Szabó Péter Pál, Ugróczky István, Dobai Bálint

Grafika és borítóterv: Gocoň Laci (trikk.sk)

Kiadja: Klikk, o.z. Kostolná 450 93016 Vydrany IČO: 42404843

Hirdetés felvétel: Varga Balázs +421 915 249 867 reklam@klikkout.sk

klikkout.sk facebook.com/klikkout issuu.com/klikkout instagram.com/klikkout youtube.com/klikkout

A lapban megjelent tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak.

Létrejött a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával.

Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín.

Nem értem!

Nem értem! Épphogy csak átvészeltük a covidot, élén a sok vírustagadóval, pandémia-szakértővel, azokkal, akik képesek voltak nemegyszer nevető szmájlikat dobni a halálozási statisztikák alá, és most többnyire ugyanezek az emberek, ha nem még többen, dobálják újra a szmájlikat, erőből ütik a „kláveszt”, hogy fuj-fuj Amerika, minek segítsünk a náci ukránokon, minek kellett „felbőszíteni a medvét” stb. Azt a „medvét” éltetik, aki már sokadszorra döntötte nyomorba a közelmúltban ezt a régiót (1848, 1945, ‚56, ‚68), a „felszabadítás” után pedig még pöffeszkedett rajtunk még évtizedekig.

Nagyapám sokat mesélt az orosz felszabadításról a második világháború végén, többek közt arról is, hogy a szeme láttára lőtték gyomorba egy fegyvertelen rokonát, pusztán azért, mert megtehették, szinte szórakozásból. Mesélt a fosztogatásokról, majd azokról is, akik belehaltak bánatukba, miután mindenüket elvették és államosították. Nemrég voltam olyan helyen, ahol még nyomai vannak, hogy egy egész falu asszonyságát és a gyerekeket földbe vájt „kunyhókba” rejtették el a hegyoldalban, mert aki nem bújt el, azt megerőszakolták, sokszor a gyerekeik, szeretteik szeme láttára. Ismerősen hangzik, nemde? Egyre csak jönnek elő a hasonló hírek Ukrajnából. Abból az Ukrajnából, amelynek lakosai csak a szabadságra vágynak és közelebbinek érzik a nyugatot, mint Oroszországot. Hangsúlyozni kell, hogy azt az Oroszországot, melynek lakosai szintén fogságban vannak! Olyanok fogságában, akiknek a hatalom bárminél többet jelent, még a civil emberéleteknél, saját katonáiknál is. Ez újfent megmutatkozott.

Aki emlékszik az ukrán Majdanra, emlékezhet arra is, hogy az akkor elüldözött elnöknek eszméletlen nagy vagyona volt, miközben az ország népének túlnyomó része épphogy csak túlélte a mindennapjait. Érdekes, hogy ez némelyik posztszovjet államra még ma is jellemző, nem kell meszszire mennünk! Szlovákiában még mindig azokra szavaznak a legtöbben, akik teli torokból üvöltik, hogy „jenki, gó hóm”, miközben több ezer eurós órák díszítik a kezeiket, amikhez nagy valószínűséggel több ember vére is tapad, például a brutálisan meggyilkolt újságíróé és annak kedveséé. Ugyanez a helyzet a nagymedve táján is! Elfelejtettük, hogy 45 évig itt mindenkinek volt egy nagy semmije, míg jó pár tíz-száz embernek meg mindene. Utána pedig szintén ugyanazoknak lett még több, akik szépen a színfalak mögött átlavírozták magukat a régiből az új rendszerbe.

A szabadságnak és az önmegvalósításnak hatalmas terhe van, ez az, amivel a frusztrált, szmájlit dobáló emberek nem tudnak mit kezdeni. Ők inkább elhiszik azt, hogy ez csak egy katonai hadművelet, hogy az épp lebombázott szülészeten valójában nem is vajúdó anyák, hanem náci katonák táboroztak és egyébként is, a képek meg vannak szerkesztve, nincs se vírus, se háború.

Az vitathatatlan, hogy Ukrajnában több helyen csorbultak a kisebbségek jogai, ahogy a kárpátaljai magyaroké is, de ezeket nem úgy kell megoldani, hogy rommá bombázunk egy egész országot, főleg a védtelen civil lakosságot nem. Ez olyan, mintha Magyarország lebombázta volna Szlovákiát, amiért folyton folyvást vegzálták a felvidéki magyarokat. Vagy gondoltak volna egyet és elfoglalják Csallóközt, első ízben. Pedig Ján Slota, szlovák nacionalista politikus

volt az, aki tankokkal akarta lerohanni Budapestet és nemegyszer „húzogatta” a magyarok bajszát, többedmagával.

Kommentelő elvtársak, fotelbetyárok! Mától ne nézzetek meg egy hollywoodi filmet sem, égessétek el a Nike cipőiteket, gyújtsátok fel nyugati autóitokat, dobjátok kukába a számítógépeiteket, okos kütyüjeiteket, hányjátok ki a tavalyi bigmekket, és álljatok be sorkatonának a nagymedve seregébe. Ott majd meghálálják nektek ezt a szolgálatot, amit neki tesztek azzal, hogy álhíreket terjesztetek, kinevetitek a helyzetet és gyűlöletet szítotok.

Valójában már a serege részévé is váltatok. Vajon mi tévők lennétek, ha újra átlépnék az ukrán határt, ahogy a történelemben

tették már párszor és ahogy a minap írta valaki, „megéreznétek a tankjaik szagát”?! Én inkább azt az Európát (Nyugatot) választom, ahol szabadon le lehet írni azt, hogy a király meztelen (értsd. a jelenlegi vezető nem megfelelő), a fű éppen zöld, de lehet akár sárga is, sőt, még azt is, hogy hülye vagy! Ahol nem mérgeznek meg, ha más politikai nézetet vallasz, és nem zárnak börtönbe azért, mert kiírod egy táblára, hogy: Állítsátok meg a háborút!

ps: a Facebook pedig, igazán fontolóra vehetné ennek az idétlen szmájlinak a törlését

A szöveg írója ismeretlen, mert lényegtelen, és mert fél a Nagy Medvétől, joggal!

KIA NIRO 1.6 GDI HEV Platinum

A Niro 2016 óta szerepel a Kia kínálatában. Ez alatt igazi kedvenccé vált.

Főleg, ami a családosokat illeti. Ez a crossover ugyanis kifejezetten kedvez ennek a célcsoportnak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mások körében ne lenne népszerű, vagy jó választás, de az elöl-hátul tágas beltér, a hatalmas csomagtér, a biztonsági extrák mind arra csábítanak, hogy ezzel az autóval vágjunk neki a következő családi, autós kirándulásnak.

Az meg már csak hab a tortán, hogy ez a hibrid változat még a pénztárcát is kíméli.

A kényelmi és biztonsági szempontokért cserébe nem kell kompromisszumot kötni, hiszen a Niro egy igazán szemre való teremtés, minden részletében elegáns és modern. Modern családi autózás, Niro a neved.

Bajnok a konyhában

Huszonhárom éves volt, amikor megnyerte a Séfek séfe versenyét, és rögtön ismertté vált nemcsak itthon és Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében is. Azóta két remek vendéglátóipari egységet működtet – az egyiket Komáromban, a másikat Dunaszerdahelyen, és két ikerfiú édesapja. Tatai Robi a vendégünk.

Szia, Robi! Nagyon örülök, hogy elfogadtad a meghívást. Én köszönöm, örülök, hogy itt lehetek.

Karácsonykor, a lányom születésnapjakor minden évben hozzád fordulunk, hogy kellene egy hidegtál, és mindig egy bőségtállal ajándékozol meg. Az elmúlt években viszont nem volt időnk hosszabban elbeszélgetni, hiszen te is nagyon elfoglalt voltál. Mit csináltál a már említett Séfek séfe verseny előtt? Hogy lett Tatai Robi 23 évesen e megmérettetés győztese? Már tizenhat esztendősen lehetőségem nyílt külföldre menni, ahol megtetszett a szakma csínja-bínja. Somorján tanultam a szakácsképzőben, és mivel elég jól boldogultam a francia nyelvvel, segítettek, hogy kijussak Franciaországba. Nagyon tetszett, hogy például olyan alapanyagokkal is dolgozhattunk, mint a fürj, és hogy a feldolgozási folyamatból is kivehettük a részünket. Ezt követően minden évben jártam ki és fejlődött a tudásom.

Miben különbözik a francia és a csallóközi konyha? Vagy talán inkább mi az, ami közös benne?

A Csallóközben más a szájízünk, mint Franciaországban. Ebben a régióban kevés a minőségi szakember, aki képes lenne át-

adni a tudást a fiataloknak vagy megszerettetni velük ezt a szakmát.

Az egyik könyvedben olvastam, hogy ott tanultad meg az alapanyagok tiszteletét. Például az egyes éttermeknek van kertészetük, és saját maguk által megtermelt alapanyagokat használják… Arra alapoznak, hogy mindig a saját magunk által megtermelt alapanyagból a legjobb főzni. Sokszor látom, hogy az étterembe érkező tanulók nem mossák meg például a zöldséget a feldolgozás előtt. Vannak folyamatok, amelyeket be kell tartani: tisztítás, darabolás, tárolás. Itt kezdődik a probléma, hogy nem tanítjuk meg azokat az alapokat, amelyeket kellene.

Vannak kuktáid, akiket te tanítasz? Vannak, de nagyon ritka az ilyen. Úgy mondanám, százból egy ember szeretne a gasztronómiával foglalkozni. Van most egy srácom, aki folyamatosan keres és kikéri a tanácsaimat. Néha még főzni is eljön velem a különféle akciókra.

Tehát a tanfolyamaidat Franciaországban abszolváltad… Igen. Lehetőségünk volt télen két-három, nyáron akár négy hónapra is kimenni hotelekbe, éttermekbe. A szakma fogásai mellett a nyelvet is sikerült elsajátítanom. Mosogatófiúként kezdtem, és ha gyorsan elmosogattam, odakerülhettem a konyhára, és előételeket készíthettem. Azt követően fokozatosan lépdeltem egyre feljebb.

A visszatérésedet követően azt tűzted ki magad elé célul, hogy egy Miche -

lin-csillagos szakács legyél, vagy csak azt szeretted volna, hogy megismerjék a neved? Jó helyre kerültél, hiszen az egyik legismertebb konyhán dolgozhattál…

Nagyon sokat köszönhetek a Villa Rosa étteremnek és a szintén bősi Bindics Imrének, hiszen amikor otthon voltam, az ő keze alatt dolgozhattam. Majd ismét jött egy külföldi lehetőség, amelyet meg is ragadtam. Továbbléptem, de nem azért, mert itthon rossz volt, csak szerettem volna világot látni.

Honnan jött az ötlet, hogy benevezel a Séfek séfe versenyébe?

Az elején sok mindent kiraktam a Facebookra, amiket készítettem, például, ha kenyeret dagasztottam vagy húst füstöltünk. Egyszer kaptam egy üzenetet a televíziótól, hogy szívesen megnéznének egy főzőműsor válogatásán. Kezdetben ódzkodtam az ilyen dolgoktól, lámpalázas voltam, de azóta sok minden változott. Már megszoktam a rivaldafényt, ám kezdetben nem érez-

tem jól magam a kamerák előtt. Mindent felvettek, nem lehetett semmit elrejteni, amit kimondtam, az benne is maradt a műsorban. Először nem akartam jelentkezni, de végül megtettem, fordulóról fordulóra továbbjutottam, és sikerült bekerülnöm az élőshowba. Úgy izgultam, hogy az első két adásban egyaránt elvágtam a kezem. Emlékszem, az első adásban a kacsa bontásakor pár másodperc után belefutott a kés a kezembe. Akkor rögtön odafutott hozzám Vomberg Frigyes, aki azt mondta, ne törődjek vele. Kesztyűt húztam, és ment tovább a dolog. Ez is egy nagy löket volt, mert nem tagadom, picit pánikba estem.

Hol vettétek fel ezeket az adásokat? Budapesten.

Akkor ott megismert a nagyközönség. Hogyan élted meg a hirtelen jött ismertséget? Vannak, akiket agyonnyom, és akik elkezdenek ezzel dolgozni. Te melyik csoportba tartozol?

Akkoriban már egy párt alkottunk a feleségemmel, Barbival, és a családdal együtt nagyon sokat segített nekem. A párom elkísért az előválogatókra, de amikor az élőműsort vettük fel, akkor gyakran akár egy hétig is Budapesten kellett lennem. Végig forgattunk, jött két nap pihenő, majd ismét a forgatás. A műsor nagyjából félévvel később ment le a televízióban, addig relatíve nyugodt volt az életem, hiszen szinte senki sem tudta, hogy nyertem. Amikor a műsort leadta a televízió, akkor főleg a közösségi hálókon indult be az őrület. Volt néhány zaklatóm is, és az ilyen egy párkapcsolatra is negatív hatással lehet. Miután átbeszéltük a dolgokat, minden a helyére került.

Volt tehát egy féléves időszak, amikor nem mondhattátok el senkinek. Titokban tudtátok tartani? Érdekes helyzet volt. A győzelmem másnapján kaptam egy üzenetet egy egykori alapiskolás tanáromtól, aki gratulált a sikeremhez. Volt egy versenyző, aki Magyarországon dolgozott egy szállodában, és ő mondta el a tanáromnak, hogy egy csallóközi srác nyerte a versenyt.

Jelenleg Bősön éltek, és azóta a család is gyarapodott két gyönyörű ikerfiúval. Igen, február 4-én voltak kétévesek. Úgy gondolom, hogy a mai korosztályhoz képest fiatalon lettem apa, és rögtön kétszeres is.

Hogy éltétek ezt meg a pároddal? Az ikervállalás mindig is egy nehezebb dolog… Nem volt könnyű. Az elején nem is akartuk elhinni, hogy ikreket várunk. Pont akkor indítottuk be az első éttermet, és a feleségem is kivette a részét a munkából. Én a konyhában, ő pedig felszolgálóként tevékenykedett. Az első héten jött a hír, hogy állapotos, de természetesen nagyon örültünk ennek. Aztán következett a második meglepetés, miután az orvos közölte, hogy ketten vannak. A családban is nagy volt

az öröm, és mivel akkoriban építkeztünk, sokat viccelődtünk azon, hogy mégis kell az a két szoba a házba.

Volt a családodban ikerpár? Nálunk nem, de a feleségem nagypapája iker.

A gyökereid Nyékvárkonyhoz kötnek. A két könyved egyikében leírtad, hogyan húztál rétest a nagymamáddal. Ellestél valamit az otthoniaktól is?

Igen, a réteshúzást éppen tőle. Gyermekkoromban szombatonként mindig ellátogattunk hozzá Nyékvárkonyra, és akkor mindig rétessel vagy lepénnyel várt minket. Szerintem a könyvben felidézett történetkor csináltam életem második rétesét, de úgy emlékeszem, jól sikerült. Azóta persze már többször is készítettem, de az ember állandóan tanul.

A beszélgetésünk során már elhangzott Bindics Imi neve, aki szintén bősi. Személy szerint nagyon kedvelem őt és a főztjét is. Hatással volt rád az ő pályafutása? Azt gondolom, ő pontosan a csallóközi kulináris dolgok reklámarca és divatba hozója lett. Igen, sokat segített. Őszintén megvallva, a környéken talán a Villa Rosa az egyetlen étterem, amely követi a trendeket, a saját maguk által megtermelt alapanyagokkal dolgoznak. Az ottani munka egy jó kiindulópont volt, például ott sütöttünk először házi kenyeret. Az éttermeim az olaszos-bisztrós vonalat követik. Dunaszerdahelyen egy picit változtattunk a koncepción, behozzuk a helyi ételek kínálatát is. Szerintem még mindig szűk az a réteg, amely ezt a típusú étkezést keresi.

Mit keresünk, mit akarunk enni? Legjobban az egyszerű és a gyorsan elkészíthető ételeket.

Azt is látom viszont, hogy újra divatba jött a főzés. Azért kezdtem el főzni, mert sze-

rettem volna a magam sztereotípiáját lebontani arról, hogy a férfi kint dolgozik, míg a konyha a nő felségterülete. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez egyáltalán nincs így. Másik oldalon a konyha egy nagyon komoly terep, ahol csak csetlek-botlok, de nagyon örülök minden kis főzésemnek. Főznek mostanság otthon az emberek? Mindkét könyved arra irányult, hogy ebben bátoríts mindenkit. Igen, erre szerettem volna mindenkit biztatni, meg arra is, hogy rugaszkodjanak el a hagyományos tálalási technikáktól, hiszen otthon is tudunk szuvidálni vagy konfitálni. Ezt régebben is használták az emberek, csak akkor más volt a neve, mostanra pedig már elfelejtették. A járványhelyzet miatti bezártság okán sokan fordultak a főzés felé, elkezdett például mindenki kovászolni, kenyeret sütni. Ez jó dolog, mert remek érzés a saját kézzel sütött kenyeret kirakni a családi asztalra. Sok helyen lehe-

tett látni, hogy a bezártság alatt elkezdtek egymásnak főzni a baráti társaságok. Szerintem ez a szokás manapság is megmaradt az emberekben, ami jó, mert régebben is összejártak a barátok.

Egy jó eszem-iszom összehozza az embereket. Az irodalmat is ide kapcsolva, van egy Dragomán György nevű író, aki főzőskönyvet adott ki. Ő is botcsinálta szakácsként kezdett, de nagyon szépen feldolgozta magát a ranglétrán. Megint divat lett főzni, így a séfek is többször adnak ki könyveket. Te eddig kettőnél tartasz, van-e tervben egy harmadik is?

Jelenleg azon dolgozom, hogy a nyáron beindítsak egy projektet. Szeretnék egy olyan könyvet írni, amelyben bemutatom, hogyan készítettek el egy ételt –például a vadast – régen, és hogyan készül most. A könyv egyik oldalán lesz a régi

rész, a másikon pedig az új. Úgy szeretném ezt megvalósítani, hogy kizárólag helyi termelőktől szerzem be az alapanyagokat. Szeretném őket is belevonni ebbe, hiszen a Csallóközben is vannak minőségi termelők. Akárcsak a helyi borászokat is, akik borokat párosíthatnak az ételekhez.

Komáromban is nyitottál egy éttermet. Mennyiben más a komáromi és a dunaszerdahelyi fogyasztó?

Komáromban jobban keresik az újat, a Csallóközben pedig a hagyományosabb ízeket kedveljük, nem nagyon merünk nyitni az új felé. Komáromban várják, mikor lesz újfajta tészta vagy pizza. Nagyon keresik a helyben készített spagettit, rigatonit és egyéb tésztaféléket.

Milyenek voltak a visszajelzések az első két könyvedre? Nem akarom őket viszszamenőleg reklámozni, de gyönyörűen

voltak fényképezve, ami Ugróczky István munkáját dicséri. Ha belelapoz valaki, rögtön megjön a kedve a főzéshez. Sok munka van benne. Az első könyvben van például egy kép a mezőn a cukorrépahegyről. Egy hétig vártunk arra, mikor fog a megfelelő szögben sütni a nap. Minden reggel kint voltunk. Istvánnal rengeteget dolgoztunk, és sok mindenen át is ment a könyv. Meg kellett találni a megfelelő alapanyagot, kifogatni a halat. Nyilván nem én fogtam ki a pontyot, amelyből a halaszlé és a savanyított hal készült, hanem a helyi halászok, de mire ez az egész összeáll, komoly munka van mögötte az összehangolásban. Nem gondoltam volna, hogy ennyi meló van egy könyv elkészülésében.

Az ember csak belelapoz, te meg tudod az egész történetet. Ezek alapján kijelenthető, hogy az új könyved elkészülte is egy hosszú folyamat lehet – esetleg jö-

vő évre meglesz?

Ha nem jövőre, akkor az azt követő esztendőben. Nem akarom elsietni, szeretném rászánni az időt, hogy minőségi munkát végezzek. Szeretnék a helyiekkel együttműködni, viszont minél több emberrel dolgozunk együtt, annál nehezebb összehozni mindent.

Szakácsként, séfként hol látod magad a világban? Amellett, hogy finom ételeket készítesz, a könyvírással egy üzenetet is kézbesítesz az emberek felé…

Azt szeretném, ha az emberek főznének és támogatnák a helyi kistermelőket is. Ne a nagy bevásárlóközpontokban vegyék meg a gyümölcsöt, zöldséget és a húsárut, hanem egy helyi termelőtől, mert másképp idővel kihalnak.

Sajnos azonban a csallóközi kertekben már inkább csak fű és házak vannak. Húsz éve még mindenkinek volt háztájiban például sertés.

Vagy legalább egy karó paradicsom, esetleg paprika. Manapság mindenki szép udvart akar, de kertet senki sem.

Mostanában azt láttam, hogy kezdenek magaskerteket, kiságyásokat kialakítani az emberek…

Van egy barátom, aki bár panelházban lakik, a balkonon termelt magának egy kis paradicsomot és paprikát. Nem lenne baj visszatérni ehhez, hiszen ez egy jó dolog. Sokkal egészségesebb az, amiről tudjuk, honnan jött, és hogy mi van rajta. Persze amivel megdolgozunk, azt sokkal jóízűbben is fogyasztjuk el.

A fiaidnak mi a kedvenc étele? Mindent szeretnek, amit főzünk nekik, szerencsére nem válogatósak. Egyik kedvencük a csusza a paprikás csirkében. Ha azt készítünk, akkor háromszor is kérnek belőle.

És ha a párodnak szeretnél kedveskedni, neki mit főzöl? Van valami különlegesség, vagy mindig kitalálsz valami újat?

Közvetlenül a szülés előtt a lazac vajmártásban, spárgával volt a kedvence. Az volt az utolsó vacsorája, mielőtt megérkeztek a fiúk.

Nagyon köszönöm a beszélgetést, sok dologra rávilágított. Régi barátság a miénk, így azt gondolom, nekem ez egy ajándék volt, amit köszönök. Minden jót kívánok neked, sok finom lefőzött menüt, sok sikert a könyvekhez és a dunaszerdahelyi, illetve komáromi vállalkozásaidhoz. Ha tehetjük, főzzünk együtt!

Mindenképpen, és köszönöm a meghívást.

Kreatívan és megbízhatóan

A Konstat és az Inportante cégek együttműködése

Egy fővárosi presztízs banképület átépítése mindenképpen nagy kihívás. Nagyon fontos, hogy milyen partnerek ráznak kezet egy ilyen projektre. A Konstat tervezőiroda és az Inportante cég - bár mindketten dunaszerdahelyi székhellyel rendelkeznek - az UniCreditBank pozsonyi székházának átépítése során találkoztak. Szelle Erika mérnöknőt kérdeztük a tervezési és az építkezési munkálatokról.

Mikor és hogyan jött létre a Konstat és Inportante cégek együttműködése?

A UniCreditBank dunaszerdahelyi bankfiók átépítésekor találkoztunk először, amelyet számos közös munka követett szerte az országban. A legfontosabb talán Pozsonyban, a Šancová utcai tizennégy emeletes épület beltéri átépítése. A tervezési munkálatok elkezdésekor betekintést kaptunk

a prágai csoport segítségével a Filadelfie és a Microsoft épületeibe is. Itt élőben láttunk olyan modern, a mai kornak megfelelő könnyed, színes, de gazdaságos épületeket, amelyekben az alkalmazottak nagyon jól érezték magukat. Ezek nyitott irodaként úgynevezett „open office” -ként működnek. Ilyen típusú terek fő filozófiája a jobb munka-magánélet-egészség egyensúly megtartása. Az épületen belül lehetőség van sportolásra, pihenésre, masszázstermek és különféle étkezési és találkozási központok használatára. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekmegőrzésre is. Ezt a szellemiséget kellett átintegrálni a bank szlovákiai székházába.

Mutassuk be tehát, hogy a pozsonyi UniCreditBank főhadiszállásának beltéri átépítését.

Ez egy tizennégy emeletes épület, plusz földalatti négy szint mélygarázzsal. Ezt a munkát három éve kezdtük meg közösen, lépésről lépésre haladva. A mai napig tart. Minden szintnek van egy hasonló gondolata a központi „Central plaza”, amely egy közösségi teret takar étkezőrészleggel, pihenőzónával és a beszélgetésekre, valamint a kommunikációra alkalmas „meeting booth” és „phone booth”-okkal. Ezeken a részeken egy nagyon jól bevált faborítást, a Hamilton tölgyet alkalmazzuk. Az álmennyezet nélküli magas terek egytől egyig LED lámpatestekkel vannak ellátva, modern anyagból, design tervezőktől. A kárpitos bútorzat szintenként változik szín és struktúra szerint. Sok színnel dolgozunk, például a kék, a narancs, a lila és a piros több árnyalatával. A zöld színt, amely nagyon fontos a munkakörnyezetben, mohával borított falakkal oldjuk.

Milyen az együttműködés a két cég között? Gocoň Péter mérnök által vezetett Inpor-

tante cég nagyon ügyes szakemberekkel rendelkezik, ez megmutatkozott a munkálatok során is. A beltéri átépítések precizitást igényelnek, tiszta környezetben kell dolgozni, vigyázva különböző mesterek munkáira.

Jelenleg a bejárati részen dolgozunk. Itt egy új beépített liftet is kivitelezünk.

A beltér tükörborítással, élő zöldfallal és szökőkúttal lesz ellátva, természetesen új méretre szabott bútorzattal. Kellemes légkört teremtünk az ott várakozóknak. Nem beszéltem még a technológiai és a biztonsági berendezésekről. Jelen esetben nem csak a tűzbiztonság, hanem a bank által előírt adat és információtechnológiai rendszer képezi ezeket.

Rengeteg anyagot mozgattunk meg fel és le, a légtechnikai berendezéseket helikopter segítségével tudtuk kicserélni a tetőrészen. A pozsonyi fővasútállomás alatti belvárosban nem lehetett daruval dolgozni, de megoldottuk ezt is. Egy dunaszerdahelyi alvállalkozó vezényelte le. Szerintem ez egy nagyon jó együttműködés. Üzene-

te: mindegy hol van az adott cég székhelye, ha minőségi munkát végez, akkor bárhova eljuthat, elhívják.

Az Ön által említett hatalmas épület több évtizedre meghatározhatja az adott utca, de akár a város látképét is. Az épületeknek van funkcionalitásuk és filozófiájuk, továbbá meg kell találni a módját, hogy összhangban legyen a használók igényeivel. Milyen üzenetet közvetít az Ön által említett UniCredit bank épülete?

Ez az épület már eleve dupla üvegfalú homlokzati szerkezettel épült, amely között áramlik a levegő a felső szintekre. Egy alumínium homlokzat borítja, és remek dolog, hogy ez a huszonöt éves anyag a mai napig minőséges, nem kell javítani, cserélni – kiállta az idő próbáját. Az épület homlokzata és szerkezete vasbeton konstrukció, amely minden szinten megfelel a mai kor biztonsági előírásainak is. Ennek az épületnek szinte csak a nyers szerkezetét hagytuk meg, a padlót, az álmenynyezetet és a falakat kivettük. Komplett légtechnikai és elektrotechnikai beren-

dezéseket is oldottunk. Az átépítés során nagyon odafigyeltünk, hogy az anyagválasztásban, a színekben, a bútorok kiválasztásában, és magában a kivitelezésben is a lehető legjobbat nyújtsuk. Természetesen az alkalmazottak ízlésétől függően vannak pozitív és negatív kritikák, de véleményem szerint, ami ma modernnek számít, az pár év múlva már nem lesz az. A pénzügyi szféra gyors fejlődését látva nem is az a cél, hogy évtizedekre tervezzünk.

Szakmai szempontból hogyan emlékszik majd vissza erre a munkára a jövőben? Személy szerint jó érzéssel tölt el ez a megbízatás, mindent megfelelően sikerült megtervezni és kivitelezni. Persze, az ilyen típusú munka egy taposómalom, mindent gyorsan, naprakészen kell oldani. A bank részéről nagyszerű emberekkel találkoztam, akik magas szakmai színvonallal rendelkeznek. Mindig feldob engem a haladás, amit ma megbeszélünk, az holnap beépül, holnapután pedig használatba kerül. Fontos, hogy egy olyan vonzó munkahelyet teremtsünk, amely segíti a megrendelőt céljai elérésében.

Elérhetőségek: www.konstat.sk www.facebook.com/konstatsro

Csodavárás helyett – hogyan kerülhetsz közelebb a „jó” élethez a coaching segítségével?

Mozgalmas karrierút van Poór Judit mögött, hiszen az életmód tanácsadó-jogász szakember volt fent és lent, közben pedig felépítette coaching vállalkozását és személyes márkáját. Mára a coaching és a tanácsadás élete megkerülhetetlen részévé vált.

Honnan is indultál? Eredeti szakmámat tekintve jogász vagyok, a segítői tevékenységemet megelőzően dolgoztam ügyvédi irodában, közigazgatásban és multinacionális vállalati környezetben. Life és business coachként, illetve képzésben lévő pár- és családkonzulensként támogatom a hozzám fordulókat. Feketenyékről származom és Budapesten élek. Nem volt egyszerű a falusi életből a nagyvárosba beilleszkednem, mint ahogy a magánéleti kríziseimet se megélnem. Ma azonban azt gondolom, ezért is tudom hitelesen segíteni elakadás esetén vagy karriert érintő kérdésekben a hozzám fordulókat.

Kezdeném is azzal, hogy mostanában több különböző segítői tevékenységről hallani, ilyen a coach, a pszichológus, a pszichiáter. Mi a különbség köztük, ki fordulhat hozzájuk?

A kedvencemmel kezdeném, a coachinggal. Az coach az angol ’coach’ szóból ered, ami edzőt jelent. Ugyan nem teljes pontossággal, de lefordítva személyes segítést, fejlesztő tevékenységet jelöl. Ha átgondoljuk picit, hogy mit is jelent sportedzőnek lenni, abból máris közelebb kerülünk annak megértéséhez, mit is jelent a coaching.

Jól értem, hogy egy edző abban támogatja a „sportolót”, hogy az kihozza magából a legtöbbet, de nem sportol helyette? Pontosan, a coach feladata, hogy felismerje, azonosítsa az erősségeket, illetve gyengeségeket. Segít tudatosan megtervezni a felkészülését, hogy egy adott helyzetben a sportoló a legtöbbet hozza ki magából. Felelőssége, hogy felmérje a hozzá forduló terhét, és ha az ő szakismeretébe tartozik (pl. a párkapcsolati problémáktól a szexuális elakadásokig), akkor a kliensét az adott élethelyzetében támogassa.

Ez hasonlónak tűnik, mint amit a pszichológus csinál. A pszichológus tevékenységét minden esetben egyetemi pszichológus diplomára építi, és szakirányú továbbképzés keretében szerzi meg. Az ő tanácsadói munkája is általában konkrét célhoz kapcsolódik, ami lehet életeseményhez kapcsolódó probléma vagy döntési helyzet segítése. Sok esetben a tanácsadás ott is megelőző jellegű segítő kapcsolat, melynek lényege, hogy alapvetően lelkileg egészséges emberekkel dolgozik.

És akkor mit csinál a pszichiáter? A pszichiáter olyan általános orvos, aki ötéves pszichiátriai szakképzéssel és klinikai gyakorlattal, majd ezt követően szakvizsgával rendelkezik. Ő a lelki betegségek kutatásával, diagnosztizálásával és gyógyszeres kezelésével foglalkozik. Ő az, aki diagnózist állít fel, gyógyszert ír ki és így gyógyít, tehát klinikai értelemben betegekkel foglalkozik.

Oké, a határok világosak lettek számomra. Na és akkor adja magát a következő kérdés, kinek és miért lehet jó egy coaching beszélgetés?

Igazából bárkinek, akinek elakadásai vannak. Fontos azonban, hogy ez az életviteli tanácsadás „egészséges”, azaz mentálisan nem beteg embereknek szól, akik elsősorban szeretnének megoldást találni az aktuális problémájukra, kihívásukra, legyen az a párkapcsolat, egy döntési helyzet vagy szexuális önazonossági kérdések. Nekem például a párterápia anno nagyon sokat segített a közös hogyan tovább döntés meghozatalában, vagy a coaching akkor, mikor a kiégés határán voltam a munkában és a párkeresésben egyaránt.

Milyen kérdésekkel fordulhatunk hozzád? Három nagy „életterület” van, amik persze nem választhatóak el egymástól. Life coaching az, amikor pl. életszakasz problémákkal fordulsz hozzám (ilyen az életközepi válság), életviteli gondokkal küzdesz (párkeresés, önismeret). Nekem az első

„segítőm” ebben az életszakaszban segített az önáltatásaimra, a sémáimra rálátni és a párkapcsolati kötődési mintáimat átgondolni.

A másik, a családi és párkapcsolati gondok területe, illetve, ha kérdéseid vannak az intimitással, szexualitásoddal kapcsolatban. Ez az egyik szívügyem, ugyanis azt gondolom, sokan még mai napig tabusítják a szexuális gondjaikat. Az én fő hitvallásom az, hogy „úgy vagy jó, ahogy vagy”, és el sem hinnéd, az elfogadás, ami belülről jön, milyen változást okoz pl. az intimitásban.

És az utolsó a business coaching, ahol a karrier és hivatással kapcsolatos kérdéseidet beszéljük meg. Ez a téma gyakran tanácsadással is jár, pl. önéletrajz-készítés, interjútréning, vállalkozásfejlesztési tanácsok, megfelelés az új munkakörben. Itt elsősorban a saját HR-es, multinacionális, szervezetfejlesztői és business coaching tapasztalatomhoz nyúlok a közös munka során.

És a gyakorlatban, hogyan kezdődik el nálad a közös munka, hogyan kezdjük el? Egyszerűen megkeresel telefonon vagy a honlapomon, Instán vagy Facebookon keresztül, és egy rövid, ingyenes, minden kötelezettségtől mentes 15-20 perces beszélgetést folytatok veled, hogy megismerkedjünk, és megbeszéljük, miben tudok neked segíteni. Amennyiben a közös munka mellett döntünk, megbeszélünk egy online időpontot, illetve Budapesten és Dunaszerdahelyen tudunk személyesen is találkozni.

Milyen gyakran találkozol a klienseiddel? Ez attól függ, milyen témát hoznak. Általában egy-egy coaching vagy konzultációs folyamat 2-12 ülést foglal magába, ennyi kell az észrevehető változáshoz. Ez persze függ a motivációtól és a foglalkozások közötti feladatok elvégzésétől is.

Milyen hosszú egy ülés? Az egyéni coaching ülések 60 vagy 90 percesek, a párkapcsolati ülések 90 percesek.

Van valamiféle utánkövetés a beszélgetések után?

Egyes klienseim a kezdeti célok elérése után is folytatják a coachingot, afféle kar-

bantartásként. Tudod, olyan ez, mint az autód, bringád karbantartása, a nagy szerviz után is elviszed rendszeresen olajcserére. Miért ne tennéd meg ugyanezt magadért, a kapcsolataidért?

Volt már olyan, hogy az egyik fél nem igazán akar segítséget igénybe venni. Talán nem gondolják, hogy valami baj van, vagy nem érzik úgy, hogy a coaching vagy konzultáció segíthet bármiben is? Igen, ilyenkor az szoktam javasolni, próbáljanak meg beszélgetni arról, miért lenne ez jó nekik, és ha a másik fél továbbra is elhatárolódik, érdemes eljönni egyedül. Lehetséges, hogy a másik érzékeli majd a pozitív változást, és nyitottá válik egy közös coaching vagy konzultációs folyamatra. Ugyanis sose felejtsük el: a változáshoz két ember szükséges, de maga a változás egy emberben kezdődik.

Mire számíthatnak tőled az ügyfeleid? Támogatom őket, figyelek rájuk, partneri és egyenrangú, elfogadó közegbe jönnek hozzám. Megnézem a szokásaikat és a viselkedési mintáikat, meghallom a kérdéseket, és valószínűleg kiléptetem őket a komfortzónájukból. Csodavárás helyett válaszokat és utakat – ez a jelmondatom.

Bevált márkák mellett pompás kínálat az újhullámból is!

A dunaszerdahelyi MAX-ban egy színes, friss és csábító textilmárkaüzlet már az első pillantásra kíváncsiságot kelt a vásárlóban. Egy lendületes, bevált márkákat és újhullámot is kínáló üzlettel szembesülünk, miközben a két elegáns hölgy, Szandi és Barbi készségesen válaszol minden kérdésünkre. Szóval mit is kell tudni az üzletről?

Kérlek, mutasd be magad és a márkát is! Szandi vagyok, a MARC PLUS stylistja. Én felelek az üzlet designjáért és a kirakatokért. Barbi a marketingrészleg vezetője, alá tartozik a cég Instagram- és Facebook-jelenléte. Az ő feladata továbbá az influencerek keresése, akikkel együtt dolgozunk.

Mit takar a márkanév?

A márkanév jelen pillanatban három márka kizárólagos szlovákiai forgalmazását je-

lenti. Ezek a DEVERGO, a RETRO JEANS és a SUPERDRY. Jelenleg hat saját üzletünk van Szlovákia-szerte, valamint egy internetes áruházunk. A hat üzletből háromban mindegyik említett márka megtalálható, a másik háromban pedig kizárólag SUPERDRY termékeket árusítunk.”

Miért döntöttetek úgy, hogy Dunaszerdahelyen is nyittok üzletet? Miért érdekes Dunaszerdahely és környéke? Dunaszerdahely nagyon közel áll hozzám, mivel Komáromból származom. Ez a kedvenc városom. Az egész cég gyökere magyar, és köztudott, hogy a DEVERGO és a RETRO JEANS márkák is magyarok, a SUPERDRY pedig angol. Az itt élő, főként magyar emberek ismerik és azonosulni tudnak ezekkel a brandekkel. Mivel Magyarországon már 15-20 éve jelen vannak ezek a nevek,

nem is volt kérdés számunkra, hogy Dunaszerdahelyen is nyitunk egy üzletet. Besztercebányán például be kellett mutatni az eladónak a márkákat, mert az ottaniak nem ismerik. És ha egy eladó nem ismeri jól az áruját, akkor nem tudja eladni. Dunaszerdahelyen ezt nem kellett megtenni, hiszen az emberek ismerik mindhármat. Lehet mondani, hogy emiatt egy picit előnyben voltunk a többiekhez képest. Tudtuk, hogy Dunaszerdahelyen biztos a piacunk, nem kockáztattunk. Mielőtt valahol nyitunk egy üzletet, mindig felmérjük az ottani terepet. Dunaszerdahelyen azt láttuk, hogy hiányzik a laza, farmeres stílus a polcok kínálatairól.”

Hogyan alakítottátok ki az üzlet belterét? Az összes üzletünknek közös a koncepciója e téren. Mindegyik boltban ugyanazt az illatot használjuk, hogy a vevő könnyen beazonosíthasson minket. A bútorkoncepció, a márkakombináció és a kirakatok is ugyanolyanok.

Milyen stratégiával töltitek meg a boltokat? Vannak különféle helyhez kötött specifikumok?

Úgy mondanám, hogy a márkák aránya változik városonként. Dunaszerdahelyen a RETRO JEANS és a DEVERGO viszi a prímet, a SUPERDRY picit ki van szorítva. Más városokban, például Trencsénben inkább a SUPERDRY-t ismerik, mert az egy világmárka –, nagyvárosokban is jelen van, mint Dubai vagy New York. A DEVERGO és a RETRO márkákkal legfeljebb csak Csehországban találkozhatnak. A márka farmerjeit Európában, azon belül Görögországban gyártják tökéletes minőségben.

Hogyan csalogatjátok be az üzletbe a vevőt, és milyen kiszolgálást kap?

A jelenlegi gyors világban a Facebook és az Instagram a legjobb reklámforrás, ezeken keresztül tudjuk a legátfogóbban informálni az embereket az új termékekről. Igyekszünk a lehető legjobban kielégíteni a vevő kérését. Ha esetleg olyan terméket szeretne vásárolni, ami pilla-

natnyilag nem található meg az üzletben, egy nap alatt leszállítjuk egy másik üzletünkből. A kiszolgálás magas színvonalú, az üzletek rendben vannak tartva.

Milyen pluszt hoztatok a többi üzlethez képest Dunaszerdahelyre?

Ahogy fentebb említettem, nálunk az ügyfél elégedettsége az első, amit mi sem tükröz jobban, mint a tény, hogy minden egyes üzletben más-más arányban jelennek meg a márkák. Hamarosan ráadásul új márkákat is bemutatunk, szóval más projekteken is dolgozunk. Ilyen széles kínálattal még inkább feltűnik majd a vevőknek a különbség, és reméljük, értékelik majd az igyekezetünket, hiszen mindenképpen szeretnénk bővíteni a vásárlói kört.

Milyen a kapcsolat az eladó és a vásárló között?

Szerintem ez Dunaszerdahelyen működik a legjobban, itt próbálunk minél lazább kapcsolatot kialakítani a vevővel. Célunk az elégedettség, a bizalom kialakítása, vagyis összességében igyekszünk olyan vá-

sárlási élményt adni, hogy visszatérjenek hozzánk.

Milyen influencerekkel dolgozik együtt a cég a népszerűsítés folyamata során? Több híres szlovákiai influencerrel is együttműködünk, például a dunaszerdahelyiek számára jól ismert Boráros Gábor MMA-harcossal már 5-6 éve közösen dolgozunk, továbbá a 2017-ben a Felvidék Szépének megválasztott Kurucz Klaudiával, aki egyébként a DAC-cal is együtt dolgozik. Itt, az interjú végén jegyezném meg, frissében, hogy az új kollekció már elérhető az üzleteinkben. Tessék meglátogatni, garantáljuk, hogy elégedett lesz!

Hol találják meg a márkaboltokat?

ZOC MAX, Dunaszerdahely Aupark, Pozsony City Arena, Nagyszombat OC Laugaricio, Trencsén Europa Shopping Center, Besztercebánya Sétáló utca, Komárom

Instagram: @marcplus.sk

INPORTANTE

KULCSRAKÉSZ ÉPÍTÉS ÉS KIVITELEZÉS

Széleskörű építőipari tevékenységek a tervezéstől az építési szolgáltatásokon keresztül a kulcsrakész kivitelezésig. Bebiztosítjuk az egyes szakmunkákat, de egyben fővállalkozóként is képesek vagyunk kisebb és nagyobb méretű építőipari kivitelezésekre. www.inportante.sk

Fújd meg a sípot, fújd meg jól... Ádám Norbi

Milyen egyszerű ezt kiabálni a B-középből, pedig bele sem gondolunk az adott játékvezető helyzetébe. Ciki vagy nem, valahogy a bírókról sosem voltam jó véleménnyel, hogyan is lehettem volna?! A pálya széléről csak a megszokott negatív forgatókönyv szólt róluk. Milyen könnyen szidjuk őket, de ha valamit jól csinálnak, az már szinte fel sem tűnik. Zirig Ádám írt néhány gondolatot és egy felhívást arról, hogy a környéken milyen kevés játékvezető van, pedig milyen jó lehetőség akár a fiataloknak is. Sosem gondoltam bele, hogy ez nem is olyan egyszerű feladat és mekkora hülyeség az, hogy „csak a bukott focista megy játékvezetőnek“. Bors Norbi és Zirig Ádám betekintést enged a foci másik oldalába.

Mit jelent számodra játékvezetőnek lenni? Milyen érzés az, amikor a pályán Te vagy „a főnök”?

Bors Norbi: A játékvezetés 18 éves korom óta az életem része. Egy sérülés miatt nem erőltettem tovább a focit, inkább átálltam a „másik oldalra”. Mivel fociztam, a szabályokkal nagyjából rendben voltam

(amíg nem nyitottam ki a szabálykönyvet, addig legalábbis úgy gondoltam :D). Egy bíró teljesen más szemszögből nézi a mérkőzést, mint egy játékos. A mi célunk, hogy a mérkőzés gördülékenyen, sérülésmentesen, a lehető legkevesebb bírói tévedéssel folyjon le, a játékosok legyenek a főszereplők, ne pedig a játékvezetők. Nagyon nehéz úgy főnöknek lenni a pályán, hogy megtaláld az arany középutat aközött, hogy ne rólad szóljon a mérkőzés, mégis megtartsd a rendet a pályán. Sajnos a fiatal játékvezetőknek nagyon nehéz dolguk van. A pályán lévő játékosok általában édesapjuk korabeliek, éppen ezért nehezen fogadják el, ha a tőlük 2x fiatalabb akarja megmondani nekik, mi a helyes döntés. Legtöbbjük meg van győződve arról, hogy minden szabályt tud, mivel „én már akkor fociztam, amikor te még bilin tapsoltál”, csak ugye ezek a szabályok is évről évre változnak, amikre nekünk a szemináriumokon felhívják a figyelmünket, de a játékos nem biztos, hogy tisztában van a változással. Zirig Ádám: Labdarúgó-játékvezetőnek lenni egy különleges szerep. Egy telje-

sen más perspektívába helyezte számomra ezt a sportot. Sokan főnökként aszszociálnak, szerintem nem feltétlenül a legalkalmasabb megnevezés. Nekem picit más. Odabent partnerének kell lennem mindkét csapatnak és a szabályoknak, közösen. Vezetnem kell egy mérkőzést, ami nemcsak abból áll, hogy dirigálok és kiszórom helyben az összes paragrafust. Ez több annál, hiszen nem létezik egy adott minta, amely alkalmas az összes találkozóra. Picit olyan, mint a politika, sőt… Ez színtiszta politika! Megfelelni másoknak, de közben javamra is válni… Művészi értékű, az egyszer biztos.

Hogyan lehet olyan döntést hozni, amely mindkét csapatnak, sőt, még a szurkolóknak is megfelel?

B.N.: Olyan sajnos nem létezik... Meg kell felelni a mérkőzésellenőrnek, a nézőnek, a csapatnak, magadnak, ami egyben nagyon nehéz. A focinak is megvannak a maga szabályai, így meg kell tanulni kiállni a döntéseink mellett, de tudnunk kell elismerni azt is, ha esetleg hibázunk. Hála az égnek, a játékosok legtöbbjével már kialakítottam olyan viszonyt, hogy segítik a munkámat.

Z.Á.: Mindenekelőtt leszögezném, hogy mindenkinek megfelelni, ahogy az életben, úgy ezen a szakterületen sincsen élettere és értelme. Bizonyos esetekben jobb hallgatni – tehát nem kell azt sem készpénznek venni, amit oly vehemensen állít a másik fél –, hiszen nem abban a teremben kell remekelni, amelyben az adott egyén a legjobb, hanem ott, ahol bizony vannak legalább vele egy szinten levők. Megtanultam beismerni a hibáimat, de szükség esetén ki is álltam sikeresen egy-egy döntésemért – az élet már csak ilyen!

Mit gondolsz arról, hogy „csak a bukott focista megy játékvezetőnek”?

B.N.: Ezek csak sztereotípiák, mint az, hogy a jó sofőr férfi, de ha rossz, akkor biztos nő.

Jó, ha a játékvezetőnek van egy kis focista múltja, de abszolút nem feltétel. Sokkal fontosabbnak tartom az elhivatottságot, a tanulni és a fejlődni akarást.

Z.Á.: Nagyjából annyira értek vele egyet, mint amennyire velem szoktak egy vitatott szituációban. Ténylegesen előny, de van különbség játékvezetés és játékvezetés között is. Sokakról nem mondható el, és sajnos azok száma is csak elenyésző, akik legalább belegondolnak a független ítélethirdetés végrehajtásába, mielőtt verdiktet prédikálnának… Nem lehetek én sem mindenkinek jó, de ez talán nem is olyan nagy baj.

Mi kell ahhoz, hogy valakiből labdarúgó-játékvezető lehessen?

B.N.: Bíró bárki lehet, de játékvezető nem mindenkiből lesz. :-) Nagyon örülnék, ha ezzel a pár sorral is felkelteném bárkinek az érdeklődését a focibíráskodás iránt, mindig szívesen fogadunk új arcokat magunk közé. Aki szereti a focit és a mozgást, de mégsem focizik, annak mindenképpen azt ajánlom, próbálja ki magát köztünk! Lehet, hogy téged is elragad ez a szakma. Jelentkezni a területi labdarúgó szövetség irodájában (Alžbetínske námestie 1203, B rész, első emelet) vagy az alábbi telefonszámokon lehet: 0901 724 695, 0901 724 694, 0907 416 533.

Z.Á.: Senki sem tökéletes. Mindannyian feladtuk az első esés után, hogy járjunk a két lábunkon? Na, ugye, hogy nem…! Helyben megtanulsz döntést hozni azonnal, mentálisan és fizikailag is megerősödsz. A tapasztalattal még nagyobbra nősz, mely által igenis lehetséges több passzal a „jövőbe látni”. Nekem sikerült sokkal magabiztosabbnak, határozottabbnak lennem és észrevettem a „gyengeségeimet”. Ha téged is a futball szeretete jellemez, valamint megszólítanak egy kicsit is az említettek, ne habozz és próbáld ki te is magad köztünk, várunk!

Fegyverek kereszttüzében

Alighogy megörültünk a járványhullámok lecsengésének, és reménykedve vártuk a tavaszt, mire február végén kirobbant az orosz-ukrán katonai konfliktus. Májusi verseink így közös és határozott döntésünk alapján erre a témára reflektálnak, ill. mindarra a materiális és mentális következményre, amellyel egy háború jár. Bár a stratégiai döntések a politikusok asztalánál születnek meg, a harcok borzalmait mindig az egyszerű emberek szenvedik el, célunk tehát elvetni az érzékenység, tapintat és együttérzés magvait.

Sipos Janka: Földrajz itt: pattanásig feszülő ideg ott: ablaktalan lakásod jéghideg itt: csatamezők az online terek ott: törmelék és bombakráterek itt: segélycsomag, konzervek, imák ott: életeddel tömött hátizsák itt: náci, migráns, olyan, mint te vagy én ott: se benzin, se kenyér, se lámpafény itt: irodaszék töri a seggedet ott: anya, gyerek, erőltetett menet itt: véleménycikkek és híradás ott: pofonvágna a realitás

Kovács Andrea, Sipos Janka

Kovács Andrea: Anya

A légvédelmi sziréna hajnal óta vijjog, átfut az agyamon: lehet, hogy ma tényleg végünk. Mása hüppög, fáj neki a korai, kényszerű ébresztő.

A telefon háttérképén még mind együtt vagyunk. Istenem, hány nap még? Lefelé csoszognak a családok, mindenki úgy, ahogy az ágyból kikelt, visszaszaladok a maciért. Napi rutin lett ez, mint a levesfőzés, gyerekszemekben üvöltő rémület, nyugdíjasokéban csendes beletörődés. Egy heti kenyerünk van még, a frontról szakadozva jönnek a hírek. A pincében kuporgunk, egymás tekintetét fürkésszük a sötétben. - Másenka, nyugodj meg! Látod, Anya nem sír. Anya erős. (Hozzám bújik halkan...) Emlékszel a dalra a két mackóról, ugye? Énekelj, énekeld hangosabban!

Tóth Krisztina: Bálnadal Magvető, 2021

Tóth Krisztina tavalyi kiadású verseskötetében bravúrosan zongorázik végig témákon, hangulatokon és versformákon. Hol kötött, szabályos rímekbe foglal szinte egész élettörténeteket, hol szabad sorokban dokumentálja mindennapjaink díszletei közti bukdácsolásunkat, megint máshol pedig lírai képeket villant fel röpke haikuiban. A három részre felosztott kötet versei pedig minden különbségük ellenére is nagyon erősen egybetartoznak, a motívumoknak ugyanis szabad átjárásuk van egyikből a másikba, a költemények olvastatják magukat és újraolvastatják egymást. Akár egy szuszra is végig lehet olvasni a verseket, de érdemes mindhez vissza-visszatérni. Ízlelgetni a szájpadlásunkon a szavakat, élvezni a költői képeket, magunkban dobolni a ritmust, dúdolni a bálnadalt, a húsunkban érezni a belevájó valóság kampóit, elmerülni a sorokból szőtt tájban. Líraiság ütközik itt kegyetlenséggel, banalitás a különlegessel, a gyermekkor ártatlan ígérete a felnőttkor veszteségeivel, a legéteribb költői nyelv a káromkodások brutalitásával. Ritkán használják a „letehetetlen” jelzőt verseskötettel kapcsolatban, de a Bálnadalt, még ha le is teszem, a reggeli kávém mellé újra és újra kezembe veszem. (sj)

Kavagucsi Tosikadzu: Mielőtt a kávé kihűl

(Fordította: Béresi Csilla), Kossuth Kiadó. 2018

A legendás kávé: fekete színe, keserű íze és varázslatos illata évszázadok óta hódítja a világunkat. Annak ellenére, hogy örök életemben „kávéellenes” voltam (éljen a tea!), és a kávézókat is csak itt-ott látogatom, be kell vallanom, hogy a kávé pontosan az az ital, amely képes elegáns maradni minden környezetben: egy gyönyörű kávézóban, egy gyorsétteremben, vagy egy vonatállomás automatájában is. Talán ezért isteníti annyi ember és talán ezért inspirál annyi művészt. Négy vendég. A közös kapocs a fekete ital és egy legendás kávézó Tokió rejtett zugaiban. Ha a kedves vendég betartja a hely (nagyon) szigorú szabályait, akkor képes visszautazni az időben. Igen, jól olvasod. Visszautazni a múltba egy konkrét pillanatba. Természetesen, mint minden dolognak, az időutazásnak is megvannak a veszélyei. Kavagucsi regényétől viszont nem kell valami gyors sci-fi akciót várni. Ez egy kicsi könyv: mindennapi emberi történetekről és életekről. Kapcsolatok, múltbéli szerelmek, betegségek –pontosan ezeknek a dolgoknak a sokasága alkotja a könyv szívét-lelkét. (vo)

Snail Mail – Valentine

A marylandi Lindsey Jordan egyszemélyes projektjével, a Snail Maillel mindössze 15-16 évesen hívta fel magára a figyelmet. Ennek már hat éve, 2016-ban adta ki ugyanis első, Habit című EPjét, két évre rá pedig a Lush című bemutatkozó lemezét. A világot nem váltotta meg, mégis nagy ereje van annak az autentikusságnak, ami belőle árad. Gitárpop, indie rock, fátyolos nyári melankólia, ködös téli álom. Míg viszont a Lushon az akkor 18 éves énekesnő törékenysége dominált, addig a Valentine izmozik, és ugyan a lendületesebb, odavágósabb részeket itt is visszafogottabb epizódok váltják, azokon is érződnek a szögek és a határozottság. Nem mellesleg pedig a 90-es évek, amelynek a legvégén született. Mégsem egyszerű nosztalgiázásról van szó, hanem ügyes tisztelgésről, modern hangzás mellett.

IDLES – Crawler

A post punk nem is lehetne csúnyább és nyersebb, mint amilyen a brit Bristolból származó IDLES esetében. Tiszta erőből jön a fülünkbe a társadalom szennye, köntörfalazás nélkül érkezik a külvárosi munkásosztály üvöltése, ami leszakítja a társadalom krémjének mesterkélt arcát. Joe Talbot és társai mintha valamelyik Danny Boyle- vagy Guy Ritchie-mestermű kuliszszái mögül lépnének elő. Amikor az IDLES-t hallgatjuk, az olyan, mintha egy roncstelepre mennénk autót kölcsönözni. Nincs mit tagadni, minden ott van a szemünk előtt, kendőzetlenül. A bristoli eszement „proliknak” viszont egy-kétévente megjelenő albumaikkal, és a mostani negyedik stúdiólemezük komor nyitánya vagy épp blues rockos elhajlásaival együtt is sikerül olyan verdákat a seggünk alá tolniuk, amelyek egy lendülettel elvisznek a világ végéig, meg vissza.

Jon Hopkins – Music For Psychedelic Therapy

Bármilyen zenei kinyilatkoztatást értelmezhetünk egyfajta terápiaként, úgy hallgatóként, mint alkotóként. Jon Hopkins útja az elektronikus zenék elmúlt másfél-két évtizedében pedig egyfajta haladás a bölcsesség felé, egyszerre nyitás kifelé és befelé. Legjobb albumait, mint a 2013-as Immunity, vagy épp a 2018-as Singularity, érdemes aktívan hallgatni, kizárva a külső ingereket, mivel éppen ennek segítségével értelmezhetjük és kezelhetjük helyén a külső ingereket. A Music For Psychedelic Therapy c. lemezt egy ecuadori barlangokban átélt élmény szülte, és nem is érdemes különálló szerzeményekként értelmezni, mint inkább egy órányi tömény kúraként. Egyszerre nehezedik az emberre, és szabadítja meg a súlyoktól, és teszi ezt olyan természetességgel, mint életünk megmagyarázhatatlanul legszebb élményei.

Jelen: Ben Franklin, Valentine, Glory, Madonna, Headlock.

Múlt: Heat Wave, Pristine, Thinning, Speaking Terms, Deep Sea, The 2nd Most Beautiful Girl In The World.

Jelen: The Beachand Ballroom, The Wheel, MT 420 RR, Car Crash, The New Sensation, Crawl.

Múlt: Never Fight A Man With A Perm, Danny Nedelko, I’m Scum, Grounds, Mr. Motivator, Mother.

Jelen: Music For Psychedelic Therapy.

Múlt: Open Eye Signal, We Disappear, Emerald and Stone, Immunity, Small Memory, Candles, Emerald Rush, Singularity, Lost In Thought.

Jelen:

Damon Albarn – The Nearer The Fountain, More Pure The Stream Flows

Múlt: Everyday Robots, Hostiles, Mr. Tembo, The Selfish Giant, Hostiles, You & Me.

Amikor a Blur frontembere és a Gorillaz fantomja először Izlandra látogatott, megírta britpop-zenekarának egyik legnagyobb mindenkori slágerét, a Song 2-t. Mára gyakorlatilag az északi sziget polgárává vált, Reykjavík közelében él, és ez az élmény – különösen a világjárvány bezártsága alatt – szülte második szólóalbumát, aminek címével a költő John Clare egy versének egyik sorát idézi. Az elsőn, az Everyday Robots-on, illetve a The Nearer The Fountain…-en érezni igazán Albarn velejét, amikor úgy kalandozik és kreatív, hogy közben nincsenek a megszokott zenekari keretek és korlátok. Azt, amiért Izlandra költözött, hogy sokkal közelebb legyen ahhoz, amit magáénak tekint, és amivel azonosulni tud. A The Nearer The Fountain… egyfajta tisztelgés a változatos és kiszámíthatatlan, de minden momentumával magával ragadó természet előtt.

Adele – 30

Jelen:

Múlt: Rolling In The Deep, Someone Like You, When We Were Young, Make You Feel My Love, Hello.

Adele a szakmai életében már mindent megnyert, amit egy énekes megnyerhet, negyedik albumával viszont az eddigieknél is többet mutat meg magából. Negyedszer is a dalok születésekor aktuális korát adta címnek, a 30 pedig bekerült a tavalyi év legjobbjai közé, sokan Adele legjobbjának tartják. Az idő, majd ezt is megválaszolja, mindenesetre kizárólag az idő az is, ami válaszokat adhat egy párkapcsolati traumára, válásra, amit Adele ezen az albumán feldolgoz, melyen egyébként legmerészebb dalát, a My Little Love-ot, melyen kisfiának beszél a történtekről, a lemez legnagyobb slágere mögé (Easy On Me) komponáltak, nem véletlenül. Ezen az albumon semmi sincs véletlenül ott, ahová került, és csak az idő az, meg persze a figyelem, amit rá kell szánnunk, hogy megértsük és egy kicsit átéljük.

Arca – KICK ii/iii/iiii/iiiii

Jelen:

Múlt: Desafío, Thievery, Mequetrefe, Vanity, Reverie, Piel, Anoche, Alive, Time, Brokeup.

A venezuelai születésű, de Barcelonában élő Alejandra Ghersi Rodríguez, azaz Arca a 2010-es évek egyik legkülönlegesebb, de mindenesetre legfontosabb elektronikus producere, ezt leszögezhetjük. Zenéet írt Kanye Westnek, Björknek, de FKA Twigs-nek és Kelelának is, kiadott emellett saját lemezeket, és amit az elmúlt év végén tett, az talán pályafutása legfontosabb epizódja. Egyszerre jelentetett meg négy lemezt, ezzel egyből ötrészes sorozattá téve a 2020-ban kiadott első Kicket. A transznemű, vagy inkább nonbinary (a hagyományos genderkettősséget elutasító) identitású művész ugyanolyan szerteágazó tartalmat egyensúlyozott ki zenei olvasztótégelyében, mint amennyire sokrétű az ő személyisége. Ebbe belefér a latinos reggaeton, a clubzene, a zaklatott, darabos elektronika és az altatódalok is.

Easy On Me, My Little Love, Oh My God, I Dring Wine, Can I Get It.

Prada, Tiro, Rakata, Luna Llena, Incendio, Señorita, Queer, Xenomorphgirl, Chiquito.

Royal Morning Blue, The Nearer The Fountain…, Polaris, Darkness To Light.

Szaltók és szalagcsokrok – avagy gondolatok a Netflix „Cheer“

c. sorozata kapcsán

Ti mennyit tudtok a pompomcsapatokról? Úgy értem, azon kívül, hogy minden amerikai tinifilmben van egy hipermenő srácokból álló focicsapat, akiket az iskola legjobb csajai rövid szoknyákban, pomponokat rázva biztatnak. Ennél ugyanis sokkal többről szól az a sport. Megnéztem a „Cheer“ mindkét évadát – és mit mondjak, leesett az állam tőle!

Az amerikai Texasban található Corsicana csendes kisvárosa, amely a többszörös országos bajnok Navarro College Bulldogs szurkolócsapatának az otthona. Az Államok teljes területéről költöznek ide leendő szurkolófiúk és -lányok, hogy Monica Aldama edző csapatába beválogassák őket. Monica igazi fanatikus, minden mozdulatot végtelenszer ismételtet meg a sportolókkal, hogy állóképességüket, színpadi megjelenésüket tökéletesre csiszolja. A nagy nyomás alatt persze

szaporodnak a hibák, nem egyszer láthatunk csúnya eséseket, akár a „piramis“ tetejéről is, amelyek azonnal orvosi ellátást igényelnek.

Hogy mindez miért is éri meg annyira?

A cél eljutni a Florida állambeli Daytona Beach-en megrendezett állami bajnokságra, és hazahozni az első helyért járó trófeát. A versenyen két perc tizenöt másodperc áll a csapatok rendelkezésére, ez pedig egy akrobatikai elemekkel teletűzdelt, elképesztően dinamikus koreográfia hibátlan végrehajtását követeli meg az atlétáktól.

A „Cheer“ első évada 2020-ban jelent meg Greg Whiteley rendezésében, majd két év Covid-szünet után, január végén megérkezett a várva-várt második évad is. A második felvonás izgalmas mozzanata, hogy a Navarro Cheer csapata mellé időközben felzárkózott a Trinity Valley CC is, egy hihetetlen ambiciózus és kö-

vetkezetes vezetővel, Vontae Johnsonnal az élen. A két csapat felkészülését párhuzamosan követhetjük végig, közben végig latolgatva az esélyeket, hogy idén vajon melyikük győzedelmeskedik Daytonában.

További érdekesség, hogy az első évadban megismert atléták valóságos helyi hírességekké váltak, tévéműsorokra, reklámokra szerződtek, Instagram-oldalaikat százezrek követik, az utcán kislányok kérnek tőlük autogramot. Emiatt pedig kiütköznek a szereplők jellem-

beli különbségei, illetve az, hogy kiből mit hozott ki a hirtelen jött hírnév. Az évad legtöbb körömrágást ígérő jelenetei természetesen a daytonai versenyről szólnak, ahol tetőfokára hág a feszültség. Nem várt események is bonyolítják a döntőt, az utolsó rész végén az egyik csapat lógó orral, míg a másik megdicsőülten tér haza. A sorozat nagy erőssége az emberi történetekben, a dinamikus vágásokban és a meseszép lassításokban rejlik, emellett a versenyhangulat átadása is remekül sikerült az alkotóknak.

Legendás állatok és megfigyelésükDumbledore titkai

Vetítik április 14-től.

A Harry Potter-filmek sikerét a Legendás állatoknak nem sikerül megközelíteni, viszont tisztességes, izgalmas és tartalmas darabokkal sűrítik azt, szerethető és emlékezetes karaktereket kínálnak, akikkel könnyű azonosulni. Kivéve mondjuk a Johnny Depp-féle ripacs Grindelwald, akinek megformálóját viszont a színész botrányai miatt le is pattintották. A J. K Rowling és Steve Kloves forgatókönyve alapján készült filmben, csakúgy, mint a HP-darabokban, nagy szerepet kap a politika és a varázslat, ebben a szériában viszont a középkorú Albus Dumbledore a központi szereplő, aki megszervezi első seregét, hogy szembeszálljon a gonosszal. Egy sokszereplős, több szálon futó történetet kapunk, és ha helyén lesznek a motivációk, akkor minden bizonnyal elégedetten távozhatunk a moziból.

Doctor Strange az őrület multiverzumában

Vetítik május 5-től. A multiverzum megnyitásával a Marvel-filmek aktuális fázisában még a Thanos-éránál is szövevényesebb fészekbe sikerült belenyúlni, ami már túlmutat a puszta mozifilmeken, hiszen kapcsolódik a WandaVision vagy a Loki c. spin-off sorozatokra is, nem mellesleg a multiverzum bizonyos ismert szuperhősök párhuzamos univerzumokból származó, helyenként gonosz verzióit is megmutatja. Ennek az érának a központi szereplője Doctor Strange. A Marvel mindig is ügyesen trükközött az előzetesekkel, és rejtett el bennük szereplőket – ezt tette ezúttal X professzorral, akit az X-Men filmekből ismerünk, ami ugye szintén Marvel-produktum. Ezt a két világot még soha nem fésülték össze filmben. Remélhetőleg a Marvel tudja, mit csinál (a Pókember – Nincs hazaútban nagyon is tudta), és a brutális dimenziócsavarokból és konzekvens és követhető darabot kapunk.

Tűzgyújtó

Vetítik május 12-től. Stephen King 1980-as regényklasszikusát néhány évvel később dolgozták fel először, emlékezhetünk rá, akkor Drew Barrymore-ral nem lehetett csak úgy játszadozni, különben megégethettük magunkat. Közel 40 év elteltével viszont készül belőle egy új adaptáció, melyben ismét egy egyre többet foglalkoztatott gyerekszínész, Ryan Kiera Armstrong kapta meg a főszerepet (láthattuk például a Marvel tavalyi Fekete özvegyében, de az Amerikai Horror Story tavalyi évadában és az „Az” második fejezetében is). Ahogy azt a King-alapművektől megszokhattuk, nemcsak öncélú horrorkodásról van szó, hanem a rétegek közt egy családi dráma is megbújik, melyben a szülők (Zac Efron és Sydney Lemmon) próbálják megóvni kislányukat attól, hogy bántsák és kihasználják őt, egyszersmind megtanítják kezelni az érzéseit. Tehát olyanok, mint bármelyikünk.

Fesztivál Koncert / Party

04. 20. – 17.00

Galéria Nova

DUNASZERDAHELY AMFO 2022

04. 20. – 19.00 05. 06. – 19.00 Csapárkult

DUNASZERDAHELY

Dumaszínház: Hadházi László önálló estje

04. 22.

NFG Klub

DUNASZERDAHELY A kék fény klub bemutatja: Johnny (The Butchers)

04. 22.

Soul Hunter Music Club DUNASZERDAHELY Copy Con, Bada Bing

04. 22-24. DUNASZERDDAHELY Szent György-napok

04. 23. – 09.00 Kisudvarnoki út

DUNASZERDAHELY Tisztítsuk meg Szerdahelyt!

04. 23.

NFG Klub

DUNASZERDAHELY Varkocs x Stone Sober (HU)

04. 23.

Soul Hunter Music Club DUNASZERDAHELY Absurd Party

04. 23. – 20.00 Mozi

SOMORJA Táncház

04. 25. – 19.00

Jókai Színház KOMÁROM Átnevelhetetlen

Egyéb Kiállítás Színház

04. 30.

Soul Hunter Music Club DUNASZERDAHELY FISH!

A Katona József Színház előadása. R.: Pelsőczy Réka. Sz.: Fullajtár Andrea.

04. 26-28. – 10.00

Jókai Színház KOMÁROM

Mátyás sípja A Komáromi Jókai Színház előadása. R.: Garajszki Margit. Sz.: Holocsy Krisztina, Bernáth Tamás.

04. 28. – 19.00

VMK

SOMORJA

Už ti nikdy nenaletím

A Múza Teatro színház előadása. R.: Michal Spišák. Fsz.: Maroš Kramár, Henrieta Mičkovicová, Marko Igonda, Lenka Bariliíková.

04. 29. – 19.00

Pomlé SOMORJA Rockmajális

Fellép: Rómeó Vérzik, Anima, Phoenix RT.

04. 29. – 19.00

Jókai Színház KOMÁROM

Csöndes ház

A Komáromi Jókai Színház előadása. R.: Garajszki Margit. Sz.: Holocsy Katalin, Holocsy Krisztina.

05. 01. – 14.00

Pomlé SOMORJA Majális a Pomléban 14.00: Erika és Tibor – zenés gyerekműsor, 15.00: Mr Bubble – buborékshow, 16.00: Ifj. Vörös Sanyi (bűvész), 17.30: Arizóna-koncert.

05. 04. – 19.00

VMK SOMORJA Márai Sándor: Eszter hagyatéka A Spirit Színház előadása. R.: Czeizel Gábor. Sz.: Gubík Ági, Perjési Hilda, Tóth Sándor.

05. 06. NFG Klub DUNASZERDAHELY Péterfy Bori & Love band 05. 06. Soul Hunter Music Club DUNASZERDAHELY Jolly Jackers

05. 06. – 19.00 VMK SOMORJA ABBA Show 05. 06-07. Tiszti Pavilon KOMÁROM Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozó

05. 07. – 10.00

VMK

SOMORJA Mennyit ér egy búzaszem? (Interaktív mese)

05. 07. – 18.45 NFG klub

DUNASZERDAHELY Hagyaték

A Láthatáron csoport előadása. R.: tárnoki Márk. Fsz.: Feuer Yvette és Rába Roland.

05. 07. Soul Hunter Music Club DUNASZERDAHELY Mayfly

05. 09. – 19.00 Csaplárkult

DUNASZERDAHELY Győri Filharmonikus Zenekar: Az új világból

05. 13. Soul Hunter Music Club DUNASZERDAHELY Pair o’ Dice, Pennhurst, Your Last Steps

05. 15. – 16.00 Csaplárkult

DUNASZERDAHELY Lehár Ferenc: Cigányszerelem

A Rátonyi Róbert Színház előadása. R.: Bori Tamás. Sz.: Kállay Bori, Domoszlai Sándor, Virágh József, Vörös Edit.

Organika Handmade

A felvidéki Organika Handmade csapatát egy nagyszerű pár alkotja, akik célul tűzték ki maguk elé a természetes kozmetikumok jótékony hatásainak népszerűsítését. Amellett, hogy aktív használói is saját termékeiknek, immáron értékesítéssel is foglalkoznak, aminek sikereit mi más mutatná jobban, mint a különféle helyi piacokon való lelkes részvétel, valamint az egyre gyarapodó lelkes vevői körük. E havi ankétunkban ők válaszolnak nekünk.

Miért kezdtetek el organikus termékekkel foglalkozni? Azért kezdtünk el foglalkozni természetes összetevőket tartalmazó kozmetikumok gyártásával, mert tudatos fiatalokként már több éve mi is hasonló termékeket használunk. Így saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy óriási különbség van egy natúrkozmetikai, illetve egy olyan

termék között, ami tele van mindenféle szintetikus anyagokkal. Eleinte még csak szűk családi, baráti körben és ismerősökön teszteltük termékeinket. A sok jó visszajelzés alapján úgy döntöttünk, hogy elindítjuk vállalkozásunkat, organiKA handmade néven. Jelenleg egy kisebb műhellyel büszkélkedhetünk, ahol készülnek a termékek. Rengeteg kutatás és kísérletezés által sikerült kidolgozni saját receptúránkat és a gyártási folyamatokat az egyes termékekre. Az elején még nem tudtuk, mibe vágunk bele, voltak/vannak és nyilván lesznek is nehézségek, mint ahogy az öszszes vállalkozásban, de ma sem cselekednénk másképp, és bármikor újra belevágnánk ebbe.

Mik a kedvenc alapanyagaitok, és főleg milyen eljárásokkal dolgoztok?

Elsősorban kedvenceket elég nehéz válasz-

tani, de biztosra mondhatjuk, hogy a leginkább kedvelt alapanyagunk a shea-vaj, kakaóvaj, illetve igazából az összes növényi zsír és olaj, amelyeknek kiváló tápláló hatásuk van a bőrre. Termékeink 100%-os illóolajokkal készülnek, növényi porok, kozmetikai agyagok hozzáadásával. A szappanok hideg eljárással készülnek, ami annyit jelent, hogy az elszappanosítási folyamat kb. 40 fokon megy végbe és ahhoz, hogy biztonságosan használni tudjuk őket, minimálisan 4 hetet kell várni. Igen, ez egy kicsit időigényesebb folyamat, de megéri várni a késztermékre.

Mik az általános kritériumai ezeknek a termékeknek?

Termékeink, az ajakbalzsamok kivételével, megfelelőek vegánok számára is, azaz kizárólag növényi eredetű alapanyagokból készülnek. Ahogy említettük, az ajakbalzsam az egyetlen, ami nem vegán, ugyanis méhviaszt tartalmaz, ami nem mellesleg szintén egy természetes alapanyag és ren-

geteg szuper tulajdonsága van. Mindenképp tervezünk készíteni egy vegán ajakbalzsamot is, tehát a jövőben ez lehet akár az egyik újabb termékünk. :-) Igyekszünk környezettudatos csomagolást is biztosítani vevőinknek, előnyben részesítjük a papírcsomagolást, illetve az újratölthető tégelyeket, például üvegből vagy alumíniumból. Fontos számunkra a környezettudatosság, így igyekszünk kis lépésekkel hozzájárulni a környezetvédelemhez.

Milyen termékeket használtok Ti is a mindennapokban? Igazából szinte mindent, ami kapható a kínálatunkban, sőt, ezen kívül, amit tudunk, azt el is készítünk magunknak, ilyen például a házi készítésű fogkrém, különböző haj és testápoló termékek. Elsősorban azáltal, hogy ezeket mi készítjük, így biztosan tudjuk, hogy mit is tartalmaz az adott termék, és nem utolsó sorban kedvünkre variálhatunk és olyat hozunk létre, amilyet csak szeretnénk.

Melyek most a legnépszerűbbek?

Ez igazából attól függ, hogy milyen évszak van. Ugyanis télen egyértelműen nagyobb igény van a fürdősóra, illetve a fürdőbombára, nyáron például a krémdezodorok nagyon kedveltek, az ajakbalzsamok pedig az eddigi tapasztalataink alapján az egész évben nagyon kelendőek. Mivel az első termékeink a szappanok voltak, így tehát ezek is nagy kedvenceik kedves vevőinknek.

Mik a számotokra legfontosabb vevői visszajelzések?

Örömmel fogadjuk az elégedett vásárlói visszajelzéseket, de emellett természetesen az építő kritikát is megfontoljuk, hiszen

abból tud fejlődni egy vállalkozás. A visszajelzések segítenek termékeink esetleges további fejlesztésében, ugyanis azt szeretnénk, hogy termékeink a lehető legminőségibbek legyenek.

Hol érhetünk el Titeket? Szinte már bárki megtalálhat minket a közösségi média oldalain, mint például a Facebook, az Instagram, vagy pedig az internetes webshopunkon. Személyesen pedig különféle kézműves piacokon, illetve rendezvényeken találkozhatnak velünk, amiről folyamatosan tájékoztatjuk vevőinket a fent említett oldalainkon.

„Az asztalitenisz mindenki sportja”

Dunaszerdahelyen és környékén az embernek széleskörű lehetősége nyílik, hogy többféle sportágban kipróbálja magát, s megtalálja a számára legmegfelelőbbet. A kiemelkedő klubok közé tartozik az asztalitenisz is, amely Dunaszerdahely városában és Csallóközkürtön is rendíthetetlenül, több évtizedes múlttal működik. A pingpong egyesületek edzői és klubelnökei, Šandal Péter és Novotný Lajos. Mindketten nagy sportmúlttal rendelkeznek, akiknek egész életükben jelen volt a sport iránti szenvedély. Šandal Péter a dunaszerdahelyi klub elnöke, míg Novotný Lajos a csallóközkürti asztalitenisz szakosztály vezetője. Ennek ellenére Dunaszerdahelyen többször is együtt edzik a gyerekeket. A velük készített interjúk során örömmel meséltek a klubokról, a sportolóik eredményeiről, az edzésekről és a technikák elsajátításáról.

A sport mindig kiemelkedő szerepet játszott az életében?

ŠP: Sok sportágban kipróbáltam magam az elmúlt évtizedek során. A katonai főiskola évei alatt sokat karatéztam, amelylyel egy ezüst- és bronzérmet szereztem. Majd rátaláltam a pingpongra. Játszottam az első ligától kezdődően egészen a negyedik ligáig, így lettem járási bajnok is. Már negyvenöt éve űzöm ezt a sportágat, és immáron harminc éve dolgozom edzőként Dunaszerdahelyen.

NL: Mindig is az életem része volt a sport, hiszen igazi sportos gyerek voltam. Sokat futballoztam, de kipróbáltam magam kosárlabdában, röplabdában, kézilabdában és jégkorongban is. Ebből is érezhető, mennyire szeretem a kollektív labdajátékot, szeretek a közösséggel együtt sportolni és fejlődni. Majd a főiskolás évek alatt

jött egy ötlet, így kerültem be a kürti futballcsapatba, ahol 12 évig fociztam. Egy sérülés miatt abba kellett hagynom, ennek köszönhetően lett az életem része az asztalitenisz. Teljesen beleszerettem ebbe a sportba, majd a gyermekeim születése után ők is a részesei lettek a csapatnak.

Beszéljünk kicsit a klubokról, milyen múlttal rendelkeznek és hány aktív tagot számlálnak?

ŠP: A dunaszerdahelyi klubnak nagyon hosszú történelme van, de az 1989-es váltás miatt és a sportcsarnok tönkretétele után szinte megszűnt létezni az asztalitenisz a városban. A gyerekeket 2017-ben kezdtem el újra edzeni, akkor a csapat létszáma sokkal nagyobb volt, mint a jelenlegi. A pandémia miatt ez a szám lecsökkent. Több csoportunk van a klubon belül, vannak kisebb és nagyobb gyerekek is. A hét minden napján négyen tartunk edzéseket a Jilemnický iskola tornatermében.

NL: Csallóközkürtön 1962-ben alapították meg a klubot, amely 1974-ben szakosztállyá nőtte ki magát. 2008-tól vagyok klub elnöke, akkoriban még régi, ütött-kopott asztalok és felszerelések voltak. Pont ezért tartottam elsődleges célnak, hogy felújítsuk a termet, beszerezzünk egy-két új asztalt, ezzel is emelve a színvonalat, amelyet Kubik József volt polgármester segítségével oldottunk. Fokozatosan fejlesztettük a csapatot és a körülményeket, így jutottunk el egy olyan szintre, amelynek köszönhetően egyre erősebb utánpótlásra tehetünk szert. Jelenleg 17-en vagyunk a klubon belül csallóközkürtiek és dunaszerdahelyiek, idősebb és fiatalabb generáció egyaránt. Pontosan azért, mert az asztalitenisz mindenki sportja. A csapattal együtt edzem a két fiamat, akik nagyon ügyesek

Szerző: Herdics Júlia / Fekete Nándor

a saját korosztályukban. Ők járnak Csallóközkürtre és Dunaszerdahelyre is edzésekre, heti több alkalommal.

Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek akár klub, akár egyéni szinten?

ŠP: Mikor átvettem a klub vezetését, akkor második ligát játszottunk az idősebb gyerekekkel, nagyon eredményesen. Ennek köszönhetően feljutottunk az első ligába, amelyet folyamatosan tartunk. Számtalan esetben zsebelhettünk be klub, illetve egyéni szinten első és a második helyet. A kisebbekkel jelenleg a második ligában helyezkedünk el, de évről-évre egyre nagyobb eredményekkel büszkélkedhetünk. Vannak kiemelkedő párosok és egyéni játékosaink, ilyen például Novotný Adrián, aki már nem csak itt vagy Kürtön fejleszti magát, hanem már a válogatottal is edz. NL: Folyamatosan járunk mérkőzésekre, igyekszünk járási szinten mindig jelen

lenni, s ez az eredményeinken is meglátszik. 2018-ban járási második helyen végeztünk. Egyénileg pedig a legtöbb esetben mindig sikerül a dobogó második vagy a harmadik fokára felküzdeni magunkat. A két fiam itt Csallóközkürtön is jár edzésekre, de versenyeken dunaszerdahelyi színekben indulnak. A kisebbik fiam Adrián, aki páros versenyen második helyezést ért el a szlovák bajnokságon. A pandémia előtt egy ilyen verseny keretein belül 120 gyerek indult, amelyen a nagyobbik fiam, Lali a nyolcadik helyen végzett, Adrián pedig az említett másodikon.

Az edzések alkalmával mindig újat és újat tanulhat az ember, ön szerint mire tanít meg az asztalitenisz, és milyen technikákra kell odafigyelni a fejlődés érdekében?

ŠP: Nyilvánvalóan, különféle technikák elsajátításával kell felépíteni az edzése-

ket. Számtalan szisztéma létezik, vannak támadó és védekező módszerek, még a bal és a jobb kézre kialakított technikák is különböznek. A legkisebb gyerekek edzéseit illetően teljesen játékszerűen építjük fel a gyakorlatokat, hogy élvezni tudják az időt és a mozgást. Mindeközben ezzel a játékossággal passzolgatjuk a labdát, megtanuljuk az alapállást, és megismerjük a pingpong sportágat. A nagyobbak esetében már előkerül a technikák ütemezése és elsajátítása. Fontos, hogy mindez

segít a kognitív funkciók kialakításában, hiszen a labdára oda kell figyelni. Egy jó példa erre, hogy van egy gyermek, aki nem tudott odafigyelni az iskolában, képtelen volt a folyamatos összpontosításra. Majd elkezdett járni az edzésekre, ennek köszönhetően pedig sokkal könnyebben képessé vált helytállni az iskolában. Pontosan ebből következik, hogy a pingpong fejleszti az ilyesfajta működést. Ezenkívül sokat javít az állóképességen és segíti a mozgáskoordinációt. A legfontosabb pedig az, hogy

a gyerekek közösségben lehetnek, s együtt mozoghatnak más gyerekekkel. Nem utolsósorban hozzátenném, hogy az asztalitenisz mindenkié, bármely korosztály számára kellemes kikapcsolódás lehet. NL: Elsősorban szeretni kell a választott sportágat. Ebből kialakul, hogy fejlődni akar az ember, s így születik meg a kívánt eredmény. Az ember az edzések alkalmával kialakít egyfajta összpontosítást, amelyet az élet más területein is kihasználhat. Képes lesz gyorsan reagálni a szituációkra, hiszen fel kell ismerni másodpercek töredéke alatt, hogy az ellenfél milyen labdát küld nekünk az ütésével. El kell dönteni, hogy hova repül, és ezt hogyan fogjuk visszaütni. Sokan nem is gondolnák, mennyire megerőltető lehet egy-egy edzés, és mennyire elfárad az ember. A gyermekeimnek mindig azt mondom, hogy mindez az előnyükre válik, hiszen ezzel megtanulják a heti rendszerességet is, így könnyedén képesek lesznek összeegyeztetni a feladataikat. A felkészülést illetően nem lehet rögtön asztalhoz állítani a gyerekeket, az alapokkal kell kezdeni. Eleinte fontos a labda pat-

togtatása, az egyensúly javítása érdekében az ütőn tartani a labdát leejtés nélkül, illetve a fallal és egymással való passzolgatás is. Az asztalitenisz javítja a mozgáskoordinációt. Meg kell tanulni az alapállást az asztalnál, ebből indul ki az első ütés. Figyelni kell, hogy milyen az ütés iránya, hogy alulról vagy felülről, vagy épp oldalról csavart ütéssel reagáljunk rá. Elengedhetetlen, hogy új technikákat tanuljunk, s ezeket a mérkőzések során kellőképp alkalmazni is tudják a sportolóink.

A két sportklub jól halad a fejlődés útján, próbálnak új felszereléseket beszerezni és kiemelkedő utánpótlást nevelni. A covid világjárvány miatt nehéz a kezdet és az edzések újszerű felépítése. Ebből kifolyólag, minden segítséget és támogatást örömmel vesznek, hiszen szívvel-lélekkel töltik be az elnöki pozíciókat és áldozzák az idejüket az edzésekre. A 2022-es évben újabb versenyekre készülnek, és reményeik szerint képesek lesznek kiemelkedő eredményekkel zárni az évet, akár klub, akár egyéni szinten.

Szabó

Bemutatkoznék, DAC-szurkoló vagyok

Nem az évek teszik a szurkolót azzá, ami,

Sus Csaba (Ideg)

A foci volt az egyetlen szórakozásunk, meg persze a DAC. Nem úgy volt, mint manapság, hogy felnyitod a tévét és válogathatsz, mit szeretnél nézni. Ha kellett, kiálltunk az útra és stoppoltunk, meccs után nem egyszer gyalog jöttünk haza Királyfiakarcsára. Ha nem tudtunk eljutni a DAC-ra, bőgtünk otthon. Ha úgy hozta a sors, betegnek tettettük magunkat, hogy ne kelljen iskolába mennünk. Apu vitt el minket a bátyámmal az első meccsre, a Szlovák Nemzeti Ligában játszottunk. Emlékszem, ahogy bontották a fatribünt, aztán a helyén egy év alatt felépült a ’85-ös Spartakiádra az új főtribün. Először csak a hazai mérkőzésekre jártunk, aztán idegenbe is. Minden cég indított buszokat, a cukorgyár, OSP, ČSAD, Zelenina stb. Feljutott a DAC a ligába, Prágába a Spartára is busszal mentünk, rengetegen jöttek a környékről, 10-12 busz, meg egy csomó kocsi…

Marcinkó Attila Tulajdonképpen 2008-ban tértem vissza a lelátóra újra rendszeresen, amikor megszereztük az 1. ligához való jogokat. A keleti lelátó óra felőli oldalán álltam, annak a tribünnek megvolt a maga varázsa. Anno a nyugdíjas tribünön ültünk, de most, hogy visszatért a hangulat a stadionba, képtelen lettem volna ülve szurkolni. Napjainkra ismét fordult a kocka, a MOL Arénában ülve nézem megint a mérkőzéseket. Részben otthonról is rálátásom van, illetve volt a stadionra. A stadionból kiszűrődő lelátói hangokat is hallani. Megtörtént eset, hogy nem készültem meccsre (lehet dühös voltam kicsit a csapatra), de meghallva a dübörgést, felöltöztem és irány a stadion. A pandémia alatt is jártam, amikor csak lehetett… Sokan jönnek a 80-as évek focijával, de szerintem mára akkorát fordult a labdarúgás világa, hogy ami hasonlóság maradt a két korszak között, az az, hogy 22 játékos játssza ezt a játékot két kapura egy fehér vonallal behatárolt pályán…

hanem csakis a szív szava.

Bernáth Gábor

Még a régi stadion előtt beálltunk a sorba jegyet venni, akkor tudtam meg, hogy a Slovan az ellenfél. Felmentünk a tribünre és figyeltem, megtetszett a közeg, ahogy üdvözölték egymást a szurkolók. Nyilvánvaló lett számomra, hogy ezek az emberek már régebb óta ismerik egymást, ez rögtön pozitív benyomás volt. Megszólalt a Nélküled, ismertem a dalt, viszont egy egyházi zenekar általi feldolgozásban. Sokan mondják mostanában, hogy már eléggé klisés lett, de akkor látva azt, ahogy felállnak az emberek és együtt énekelnek, libabőrös pillanat volt. Az volt az első gondolatom, hogy majd egyszer a fiammal is fogok ide járni… Nem emlékszem az eredményre, de a meccs után hazafelé sétálva a fülemben zengtek a rigmusok, tudtam, hogy nem utoljára voltam DAC-meccsen. A következő alkalommal otthon, a balkonon hallottam a szurkolást, arra gondoltam, de jó lenne most ott lenni! Aztán megint kimentem meccsre, majd ismét, hol egyedül, vagy az apummal, máskor pedig az apósomékkal…

Tóth Anett és Lilla

Anett: A riporton keresztül is üzennénk apunak, elsősorban szeretnénk megköszönni neki, hogy megmutatta nekünk a szerdahelyi foci világát. Hálásak vagyunk neki azért is, hogy a DAC által sok mindenkit megismerhettünk. Általában az a természetes, ha az apák a fiúkat hordják el magukkal focira, nem mindennapos dolog, hogy ő két lánynyal a nyakán járt… Egyértelműen ami megfogott, az a több ezer sárga-kék szurkoló együttes éneklése a lelátókon, olyankor libabőrös leszek. Másik dolog, mikor alig megérkezünk a stadionba – még el sem foglalom a helyem –, de már rögtön üdvözölnek azok az emberek, akikkel csak a DAC-mérkőzések alkalmával találkozunk…

Lilla: Nekem, ami nagyon megtetszett már az első meccsen, az a Nélküled volt, igazán mindenki énekelte. Említhetném még azt, amikor a B-szektor kérdésére: ki a jobb?, a C lelátó szurkolói válaszolnak: DAC! De mégis, egyértelműen a Nélküled a csúcs, hiszen abba az egész stadion bekapcsolódik…

Kávészünet / Sárkány ellen sárkányfű

Virágos jókedved lesz!

Gyönyörködtetik a szemet, megörvendeztetik a szaglógumódat, és még nálad is jobban szeretik őket a végtelenül hasznos méhecskék. Egyszóval, a virágok fantasztikusak. Olyannyira, hogy még mondás is született róluk: aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet! Ezer szín, illat és forma, születésünktől a halálig minden jelentős eseménykor előkerülnek a csokrok. Sokszor bele sem gondolunk, milyen hatalmas kulturális jelentősége van ezeknek a mutatós növénykéknek. Nem beszélve arról, hogy még a gyógyászatban is előszeretettel vetik be őket. Persze most nem csupán a körömvirágkivonatot tartalmazó kézkrémedre gondolok: hallottál már például a Bach-féle virágterápiáról? Amennyiben esetleg még nem, most mesélek neked egy picit róla.

Mint minden olyan alternatív terápia, mely atyja nevét viseli, természetesen ez is érdekes eredettörténettel bír. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer Londonban egy Edward Bach nevű fickó, aki elvégezvén az orvosi egyetemet, némi mikrobiológiai és immunológiai kalandozás után végül is a homeopátia felé fordult. A nagyvárosban élt és praktizált, csakhogy nem egészen úgy alakult az élete, ahogy azt elképzelte. Első felesége korán elhunyt, a másodikkal pedig a válásig fajultak a dolgok, szóval hősünk végül ott hagyott csapot-papot, hogy vidéken kezdjen új életet, illetve praxist a múlt század harmincas éveiben.

Itt érte őt aztán a megvilágosodás. A mezőkön való egyik szokásos sétája közben fogott kezébe egy harmatos vadvirágot, s mindjárt megértette, hogy a szirmokon ülő vízcseppek átvettek valamit a virág energiájából, és gyógyító erőt sugároz-

tak magukból. Dokink ezen az élményen felbuzdulva fogta magát, és kísérletezni kezdett. Eleinte szorgalmasan gyűjtötte a harmatot a különböző növényekről, és kipróbálta, lelkiállapotának megfelelően épp melyik minta bizonyult hasznosnak. Úgy gondolta ugyanis, hogy a testi nyavalyák zömmel különböző lelki eredetű okokra vezethetők vissza. Logikus tehát, hogy érzelmi állapotunk javulásával a testi tünetek is megszüntethetők. Fokozatosan gyűjtött össze pontosan 38 virágfélét, melyek mind-mind más lelki, illetve azoknak megfelelő testi bajt voltak képesek szerinte orvosolni. S hogy kiküszöbölje azt a macerát, amelyet a friss harmat gyűjtögetése jelentett, hamarosan egyszerűsítette orvosságai előllításának módszerét, s már az őt felkereső gyógyulni vágyókon is kipróbálta a virágok erejét.

Talán mondanom sem kell, az attraktív alternatív terápia sokakat meggyőzött, s mind a mai napig nem ment ki a divatból. Ahogy Rose Shapiro is írja Beveszed? című könyvében, a módszer a mai napig ugyanaz, mint majd száz évvel ezelőtt. A Bach által tökélyre fejlesztett előállítás szerint a forrásvízbe áztatott virágfejeket három órán keresztül hagyják ázni egy napfényes helyen, az ágakból és levelekből készült tinktúrák esetén pedig felforralják, majd lehűtik a vizet. Ezután eltávolítják a növényi részeket, az „anyatinktúrát” brandyvel keverik össze, majd ismételten hígítják, csak ezután kerül palackozásra. Persze a gyermek felhasználókra gondolva kapható teljesen alkoholmentes formula is. Ahogy Edzard Ernst rámutat Trükk vagy terápia című könyvében, annyiban hasonlítanak a virágesszenciák a homeopátiás készítményekre, hogy nagyfokú hígításon

Sipos Janka

mennek keresztül, tehát az eredeti hatóanyagból nem sok minden található meg bennük, s a víz „emlékezetére” apellálnak. A hasonló hasonlót gyógyít elve viszont itt nem érvényes, és a hatás felerősítése érdekében végzett potenciálás sem zajlik, helyette inkább alkohollal turbózzák a kivonatokat. Más kérdés, hogy tudományos szempontból értelmezhetetlen, hogy a víznek emlékezete volna, ahogy az is, hogy a potenciálás folyamata során végzett rázás, vagy súrlódás hogyan is tenné erősebbé a szert. Online probléma nélkül megvásárolható mindenféle kivonat a békaliliomtól az olajfáig. Igaz, nem éppen potom pénzért, hiszen egy 10 milliliteres fiolácska ára nagyjából 14 euró. Amennyiben egy teljes szettet

vásárolnál, magyar oldalakon azt is megteheted, ez esetben viszont jó mélyen bele kell nyúlnod a pénztárcádba. Cserébe azt ígérik, hogy természetes és mellékhatásmentes terméket kapsz, mely bármiféle lelki elakadás esetén megoldja a problémádat.

Például segít elindítani téged a megbocsátás, így a gyógyulás útján, ha éppen haragudnál valakire. Nehéz elengedned a dolgokat? Úgy érzed, nem vagy elég jó, okos vagy szép? Tanulási nehézségekkel küzdesz? Félelmeid vannak, netán hajlamos vagy a depresszióra? Van megoldás, amelyből ráadásul gyermeked, háziállatod, de még az anyósnyelved is profitálhat! Becsszó, a virágesszenciák még növényekre is jótékonyan hatnak állítólag, bár hogy

nekik milyen lelki problémáik lehetnek, az számomra rejtély. Igaz, nem vagyok botanikus, és bevallom, még nem sok szobanövényt sikerült tartósan életben tartanom, szóval orchidea- és hasonló ügyekben ne hozzám forduljatok tanácsért. De ha a pszichoterápiában végképp nem hiszel, viszont a mindennapi stresszhelyzeteket rosszul kezeled, vehetsz Bach-féle elsősegélycseppet is. Ebből bármilyen krízishelyzetben, vagy nyomás alatt annyit használhatsz, amennyi csak jólesik. Ha pedig nincs kedved csepegtetéssel bíbelődni, vehetsz virágesszenciát spray vagy pasztilla formájában, amivel, ha akarod, akár belső tereket is tisztíthatsz a negatív gondolatok erejétől. Ha pedig éppen jól érzed magad, akkor sem kell lemondanod a virágok gyógyító erejéről, hiszen betegségmegelőzésként is ajánlják őket. Mi több, egy rövidke (persze nem ingyenes) online tanfolyam révén akár magad is szakértővé válhatsz, aki tanácsot adhat ezeknek a szereknek a használatával kapcsolatban. Egyébként ajánlják is, hogy ha lehet, konzultálj ilyen személlyel a cseppek használatát illetően, hogy biztosan a megfelelő készítményt válaszd.

Na, de lássuk, hogy vizsgáztak a virágeszszenciák a klinikai teszteken! Igazság szerint olyan nagyon sok klinikai tesztet nem végeztek annak érdekében, hogy megállapítsák, a Bach virágeszszenciák mennyire hatékonyak a különböző betegségek ellen. A gyártók különösebben nem érdekeltek ez ügyben, nekik elég, hogy a termékeiket sokan keresik, illetve a felhasználók elégedettek. Egy 2009-es metaanalízisben, mely az addig megjelent kutatási eredményeket öszszegzi, éppen erre panaszkodnak: kevés a jó minőségű, elfogulatlan kutatás. Ami viszont van, az azt sugallja, hogy a placebó-

hatáson kívül jelentős pozitív eredményekről nem beszélhetünk a Bach-féle cseppek esetén.

Egy másik, Edzard Ernst profeszszor által végzett metaanalízis ugyanerre az eredményre jutott. A tanulmány szerzője azt is kifogásolja, hogy ezeknek a készítményeknek nem kell olyan rigorózus eljárásokon keresztülmennie a piacra dobás előtt, mint a gyógyszereknek, hiszen étrendkiegészítőként árusítják őket, melyekre jóval engedékenyebb szabályok vonatkoznak. Így a hatékonyságukat sem kell bizonyítaniuk, mégis gyógyhatású készítményekként kínálják őket a fogyasztóknak, és nem csupán a mentális egészséget érintő problémák, hanem potenciálisan súlyos vagy halálos kimenetelű betegségek esetén is. Pozitívumként azért felhozható, hogy a kísérletek során elhanyagolható mennyiségű mellékhatást jelentettek – magyarán, ha nem is használtak a virágesszenciák, ártani biztosan nem ártottak. Viszont, ha jobban belegondolunk, a minimális mennyiségű hatóanyagot tekintve ez nem olyan nagy meglepetés.

Egy szó, mint száz… …ha a dolgok anyagi oldalát figyelmen kívül hagyjuk, tulajdonképpen nem árt kísérletezni Bach doki módszerével, de azért olyan nagy csodát ne várj. Bár, ha meg nem vársz, akkor végülis a placebóhatást iktatod ki, és az az egy pedig végülis biztosan megvan a cseppeknek. A huszonkettes csapdája, ugye. Viszont, viccet félretéve, amennyiben komoly fizikai vagy mentális egészségügyi problémával küzdesz, mindenképpen érdemes hozzáértő szakorvoshoz fordulni, és az ő tanácsára hallgatni. Ha pedig a szobanövényed néz ki vacakul, hívd fel az anyukád – ők mindig meg tudják mondani a tutit.

Egyévesemnek

madjára is az első sort. Háromszázhatvanöt nap alatt elmentünk a falig és vissza, csiszolódtunk, fejjel és szívvel egymásnak feszültünk, tanultunk megint sokat magunkról és egymásról.

Micuskám, hjaj, de nagy a kabát, amit rám adtál, próbálok nem elbotlani benne. Húzom, cipelem magam után, néha koszos lesz az alja. Eső áztatja, szél fújja, olyankor nem szeretek benne. Néha hideg, vacogok benne a bűntudat miatt, hogy elégséges-e, amit adunk, mert azért van abban a poénban némi fájó igazság, hogy harmadjára már „jó lesz az úgy”.

Néha pedig meleg, tűzforró a kabát a feltétel nélküli szeretettől, amit szinte lehetetlen megfogalmazni, leírni meg végképp. A két Muskétás rajongása még ettől a szeretettől is nagyobb, és persze, az is igaz, hogy talán nincs is olyan kisbaba, akit ne ejtettek volna egyszer fejre... De úgy ölelnek, kísérnek téged, hogy abba meg belesajog a szívünk.

Amikor a szívvirág kibontja első rózsaszín virágait, a jóillatú kislány, aki egy éve költözött hozzánk, szülinapos lesz. Örök április. Ez a kis puha Pillecukor, akinek sikongatásainál, márcsak a körme élesebb, elfújhatja első gyertyáját, mi pedig kipipálhatjuk har-

Gyakran meg túl szűknek érzem a kabátot, olyannyira, hogy levegőt se kapok benne, feszít és legszívesebben levetném, elszaladnék egyedül, hogy aztán megint visszataláljak hozzátok. Erős nők mellé születtél, hangosak, kritikusak, és végtelenül gondoskodóak, na, meg olyan céltudatosak, hogy mindig a világmegváltáson törik a fejüket. Hacsak mindegyikükből egy kis szeletet is zsebre tettél, már nincs mitől félned. Egy éve a valaha volt összes női erő velünk volt, amikor háborítatlanul erre a világra jöttél. Kísérjenek téged továbbra is.

Isten éltessen, Milla!

ereje

Napcsókolta bőr házilag

A tavaszba lépve, mindannyian „kifakulunk“ kicsit – hiszen a gyorsan változó időjárás miatt a természetes napsugarak barnító hatását még nem élvezhetjük. Ha nem akarod szoláriummal roncsolni a bőrödet, de szeretnél egy kis alapszínt, akkor segítségedre lehetnek az önbarnító termékek. Ezek a szerek általában DHA-t, azaz dihidroxil-acetont tartalmaznak, amely csak a bőr legfelső rétegét színezi meg. A vegyületet cukorrépából, cukornádból, valamint glicerin erjesztésével vonják ki. Valójában csak egy szerencsés véletlennek köszönhető, hogy annak idején felfedezték: ott, ahol a bőrrel érintkezik, barnító hatást eredményez.

Emlékeztek még a 90-es évekre, amikor az önbarnítók berobbantak a köztudatba és mindenki narancssárga színben pom-

pázott tőlük? Szerencsére a vegyületet és az elérhető termékeket is tökéletesítették azóta, így kiváló, foltmentes barnítást végezhettek otthon is. Az alábbiakban néhány tippel segítek abban, hogy ez minél sikeresebb legyen.

1. Először radírozunk, utána festünk! Önbarnító használata előtt kihagyhatatlan lépés az alapos bőrradírozás az egész testen, így elkerülhető, hogy foltos legyen a végeredmény.

2. Tápláld megfelelően! A termék felvitele előtt néhány órával gondoskodj róla, hogy a bőröd megfelelően hidratált legyen. Ehhez használhatsz testápoló krémet is, de akár nedvességmegtartó hatású, növényi olajokat, vajakat is (személyes kedvencem a jojoba- és a kó-

kuszolaj, illetve a nyers, adalékoktól mentes shea-vaj). Fordíts külön figyelmet a könyök, illetve a térd területére, ezek ugyanis jellemzően szárazabbak!

3. Válaszd jól!

Ha csak enyhe színre vágysz, vagy először fogsz barnításba házilag, jó megoldás lehet számodra egy olyan testápoló is, amely csak részben tartalmaz DHA-t. Ha pedig profi színre vágysz, válogass kedvedre a boltokban kapható krémek, gélek, habok, szérumok közül, amelynél szintén testre szabható az árnyalat, a kívánt intenzitás alapján.

4. Kesztyűt fel!

Szerezz be egy önbarnító kesztyűt a tökéletes eredmény érdekében, ezzel sokkal szebben, egységesebben tudod majd eloszlatni a terméket a bőrödön. Ráadásul utána még arra sem lesz gondod, hogy többször kezet moss, mielőtt narancssár-

gában kezdenél pompázni. Dolgozz kisebb mennyiségű termékkel és fokozottan ügyelj arra, hogy az anyag sehol se torlódjon, de ne is maradjanak üres foltok!

5. Folytasd az arcodon!

Miután a test barnítása kész, jöhet az arc –néhány csepp önbarnító bőven elegendő lesz az arc és a nyak bőrére, akár a kedvenc hidratálókrémedbe is keverheted, a természetesebb végeredmény érdekében. Itt „a kevesebb több” elve kell, hogy érvényesüljön, semmiképp ne ess túlzásba!

6. Csak türelem!

Az önbarnítók a felvitelt követő hat órában fejtik ki hatásukat. Ne öltözz fel addig, amíg a felvitt termék teljesen be nem szívódott, hiszen ezzel foltokat okozhatsz – a bőrödön és a ruháidon egyaránt. A barnítást követő napokban ügyelj a rendszeres hidratálásra, így téve valóban széppé és tartóssá az eredményt.

Kincsekre leltünk a Malkia Parkban!

Bertalan Anita

Mi sem lehet izgalmasabb egy kissé borongós, de kellemesen meleg délutánon: fel a bakancsot, elő a térképet, és egy kulacs sem árt, ha felfedező utunk közben épp megszomjaznánk. Tehát kalandra fel! Így történt hát, hogy stábunk az áprilisi számunk kincsvadászának Bertalan Anitát választotta, akiről közismert, hogy éles szemű, kalandra éhes, kíváncsi természetű hölgyemény, és együtt kalandtúrára indultunk a dióspatonyi Malkia Parkba.

Forgatásunk Anita szövetségében egészen érdekes jeleneteket szült, és váratlan fordulatokat vett az állatok körében. Mikor közelebb kerültünk a lámákhoz, kiderült, hogy mindegyik külön névvel büszkélkedik, ezután már csak egy kis elemózsia, és az összes állat a tenyerünkből evett - szó szerint. Teljesen „kameraképes” jószágok, és a maguk módján meg tudják lágyítani az emberi szíveket. További utunk a tigrisekhez, majd az oroszlánokhoz vezetett. Őket csak kívülről csodáltuk, de azt tátott szájjal. Közben Anita feladata az volt, hogy megtalálja az általunk elrejtett kincset. Nem volt nehéz dolga, hiszen két lábbal a földön jár, és nem tudtunk túljárni az eszén, ez is azt bizonyítja, hogy természetes szépsége és bájos szeplői mellé józan ész és furfangosság is dukál. Könnyedén megtalálta a kisorsolásra váró belépő-

ket, melyek olvasóink között találnak majd gazdára.

Amit érdemes tudni Anitáról, rovatunk felfedezőjéről:

„Bertalan Anitának hívnak, 20 éves vagyok és Bősön lakom. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem hallgatója vagyok, és idegenforgalmat tanulok. Társasági ember vagyok, ezért ha tehetem, a szabadidőmet a barátaimmal töltöm. Különböző programokat szervezünk együtt, és élvezzük a pillanatot.”

Hogy fogadtad a felkérést, hogy szerepelj a rovatunkban? „Szerettem volna kipróbálni magam valami újban, ezért úgy döntöttem, megpróbálom, és elfogadtam a felkérést. Biztosan jó döntés volt, hiszen a választott téma teljesen közel állt hozzám, mivel nagyon szeretem az állatokat. Hétvégente rengeteg időt töltök a kutyámmal is.”

Reméljük elnyerte tetszéseteket kalandos rovatunk, amelyről még több érdekességet találtok az online felületeinken is: a Klikkout.sk weboldalon, a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on is. Köszönjük a ruhákat a MissQ dunaszerdahelyi boltjának és a Malkia Parknak, hogy nem mindennapi módon engedték be stábunkat a kulisszák mögé.

Kérdez: Kurucz Klaudia / Dobai Bálint

Bemegy a kocsmába egy ember a kutyájával.

- Bekapcsolhatnám a televíziót? Az enyém ugyanis elromlott, a kutyám meg nagy rajongója a magyar fociválogatottnak, és sosem hagy ki egy meccset sem.

A csapos beleegyezik, bekapcsolják a készüléket, a kutya leül. Támad a csapat, rúgnak egy nagy kapufát. A kutya felugrik a bárpultra, kétlábra áll és elkezd táncolni. A csapos álla leesik:

- Úristen, ez ám az öröm. És mit szokott csinálni, ha a csapat gólt rúg?

- Azt nem tudom, még csak három éve van nálam a kutyus.

Az öregember elmegy az orvoshoz és elpanaszolja, hogy baj van a szerszámával, nagyon összement.

- Mutassa! - mondja az orvos. Az öreg előveszi.

- De jóember, magának igen tekintélyes a micsodája. Még az is rá van tetoválva, hogy RÓZA.

- Hát ez a baj, doktor úr. Tudja, hogy mi volt rátetoválva? VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS MATRÓZA.

- Jean, maga a tökéletes inas. Már harminc éve minden este pontban hatkor felhozza a teámat az emeleti szobámba, és soha egy cseppet sem löttyintett ki. Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni?

- Ó uram, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd amikor az emeletre érek, óvatosan visszaköpöm.

Este hazamegy a feleség. Így szól a férjéhez:

- Van egy jó és egy rossz hírem. Melyiket mondjam előbb?

- A jót.

- Működött a légzsák!

Egy sofőr négercsókot szállít a teherautóján, amikor meglát két néger diákot stoppolni az út szélén. Gondolja, milyen jó poén, négercsókot szállít és az utasok is négerek, hát felveszi őket. Beér egy faluba, ahol kihajt elé egy autó. A sofőr félrerántja a kormányt, a teherautó felborul, a rakomány szétszóródik. Mikor a rendőrök a helyszínre érnek, csodálkozva látják, hogy egy skinhead a szétszóródott négercsókokat tapossa szét nagy bőszen.

- Ember, maga meg mit csinál? - kérdezik tőle.

- Inkább segítsenek maguk is. Nem látják, hogy két tojás már kikelt?

Az osztrák-magyar határon a vámtiszt felnyittatja a Trabant csomagtartóját, és rögtön kiszúr két hatalmas zsákot. - Ezekben mi van?

- Madáreledel - feleli az autós. - A papagájnak viszem. - Nyissa ki!

Az autós kibontja a két zsákot, az egyikben húsz kiló kávé van, a másikban 100 doboz cigi.

- Aha, szóval maguk kávéval meg cigivel etetik a papagájt? - kérdi gúnyosan a vámtiszt.

- Eszi, nem eszi, nem kap mást!

Zsidó-arab háború. Az izraeli tank üldözi az arab géppuskást, aki sorozza ugyan rendesen a tankot, de nem tudja átlőni. Ideoda ugrál de a tank csak jön utána, a fegyveréből pedig egy idő után kifogy a lőszer. Hát nincs mit tenni, megáll, és várja a halált.

A tank is megáll, kis idő múlva felnyílik a teteje, és előjön belőle az izraeli katona. - Na mi van, hülye arab, kifogyott a lőszer? - Allahu akbar. Igen.

Mire a harckocsis lenyúl a tankba valamiért, és leszól: - Na, és akarsz venni?