Ditró, online?
A
z internet vitathatatlanul az utóbbi évtizedek legnagyobb vívmánya, ezzel együtt az új évszázad egyik alapköve, mely mostanra mindennapi életünk természetes és sokszor nélkülözhetetlen kellékévé vált, új távlatokat nyitva az információszolgáltatás, kommunikáció és szórakozás területén. Napjainkban minden sikeres vállalkozás, csoport vagy közösség képviseli vagy képviselteti magát a világhálón – vajon Ditró is közéjük tartozik? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ. Községünk nevére rákeresve az interneten, a Ditró és a Ditrău keresőszavak eredményeként is elsőként a Wikipédia szócikkei bukkannak elénk. Míg magyar nyelven egy átfogó történelmi és földrajzi összefoglalót is találunk településünkről, románul csak egy pár mondatos leírással leszünk gazdagabbak. Érdekes módon ennél több adatot találunk az ukrán(!?) nyelvű szócikkben, hasonlót más idegen nyelven viszont sajnos hiába is keresnénk, így pl. az angol vagy német anyanyelvű érdeklődőknek más információforrás után kell nézniük. Szerencsére segítségükre siet a találati lista következő helyezettje, a www.gyergyoditro.ro, melyen számos tudnivaló és közérdekű információ érhető el nemcsak magyar és román, de angol nyelven is. A modern elvárásoknak technológiai és design szempontból is megfelelő szájtot a Ditrói Önkormányzat működteti. Az oldalon egyebek mellett értesülhetünk például a Ditróban zajló közösségi és kulturális eseményekről, hirdetésekről, megnézhetjük a rendszeres buszjáratok menetrendjét, felfedezhetjük a turisztikai célpontokat és böngészhetünk a vendéglátóhelyek között is. Az oldal naprakész és karbantartott, érdemes rendszeresen látogatni, ha napirenden szeretnénk maradni a különböző programokkal. Említést érdemel még a Puskás Tivadar Iskolaközpont honlapja is, melynek felülete bár kissé kopott, de legalább nincs tele zavaró reklámokkal. Ugyanez nem mondható el a ditrói plébánia online képviseletéről, melynek linkjére kattintva pisloghatunk egy párat, míg szemünk hozzászokik a kora 2000es évek webes zűrzavarához. Szerencsére a legfontosabb információk azért elérhetőek, amennyiben meg tudjuk őket különböztetni a hirdetési rendszer színes-szagos átveréseitől.
A ditrói civil csoportok közül cserkészcsapatunk rendelkezik saját internetes felültettel, aki kíváncsi tevékenységünkre, a 020cserkeszcsapat.lapunk.hu címen találhat képeket és információkat. Az elmúlt évek legnagyobb internetes trendje a közösségi oldalak fejlődése, közöttük pedig népszerűségével élen jár a Facebook. A szolgáltatás, bár nem alkalmas arra, hogy leváltsa a hagyományos weboldalakat, kiváló lehetőséget teremt arra, hogy híreket, információkat valós időben juttasson el tömegekhez, valamint fórumot biztosítson a közösségek számára. A képek, videók megosztását lehetővé tevő funkciók hatalmas médiaértékkel bírnak, egy-egy szervezet közösségi arcának helyes menedzselése értékes reklámlehetőség. Ditró Községnek (bár az oldalon valamiért nem állami szervezetként, hanem fizikai személyként szerepel) nem kell szégyenkeznie, jelen pillanatban több mint kétezer „ismerőssel” rendelkezik. Az idővonalon rendre megosztásra kerülnek hírek, videók, fényképek, a fontosabb eseményekről itt is értesülhetünk. Érdemes lehet még felkeresni Tér-Kép Ditrót, ha kíváncsiak vagyunk, hogyan nézhetett ki településünk ezelőtt 50, vagy 100 évvel. Kevésbé szerencsés az, aki például a Ditrói Hírek felhasználóval „összeismerkedve” valódi hírekről szeretne tudomást szerezni, itt ugyanis többnyire csak szemetet talál. Jobban jár, aki a Ditrói Plébániát választja „barátjának”, kár, hogy az oldal utoljára júniusban volt frissítve. Lehetőségünk van még a Facebookon különböző ditrói csoportokhoz szegődni. Ezek némelyike csak a hovatartozás, mások közös érdeklődés és tevékenység alapján próbálnak összefogó vagy éppen praktikus közösségeket alkotni. Van például Ditrói Adok Veszek, de Ditrói Fiatalok nevű csoport is. Végezetül, úgy hiszem, elmondhatjuk, hogy községünk nem ragadt meg a XX. században, és remélem, hogy némi odafigyeléssel és összefogással Ditró a jövőben online is egy jobban hozzáférhető, „élhetőbb” hellyé varázsolható. Hompoth Szilárd
„Megszerettetni a sportot” Villámbeszélgetés Simon Botond sporttanárral
„S
Szabad-e adót fizetni a császárnak?
zabad-e adót fizetni a császárnak?” Jézus válaszol a kérdésre, de képmutatóknak nevezi a kérdezőket. Miért képmutatók, akik ilyen kérdést tesznek fel a Messiásnak? Egyrészt azért, mert ezt a kérdést Jeruzsálemben, mint máshol, rég eldöntötték. Jeruzsálemben, ahol a cselekmény zajlik, nem tehettek másként Jézus kortársai. Sem a farizeusok, sem a Róma-ellenes partizánok. Ezért Jézus azt mondja nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, s ami az Istené, azt az Istennek.” Másodsorban azért, mert nem kérdeznek, hanem egy csapdát állítanak Jézusnak. Máté pontosan ezt mondja, amikor leírja: „A farizeusok erre félrevonultak és megtárgyalták, hogyan tudnának szavaiba belekötni.” A hízelgő dicsérethang, amely megelőzi a kérdést, csak fokozza a csapdát: „Mester, tudjuk, hogy igazat mondasz, az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, nem vagy tekintettel senki személyére, mert nem igazodol emberi tekintélyhez.” Az előzetes dicséret csak azért volt, hogy könnyebben felállíthassák a kelepcét, amelyikből Jézusnak nehéz lesz szabadulni, mert ő a válaszában két dolgot mondhat: vagy óvja a zsidókat az adófizetéstől, amiért Pilátusnál föl lehet jelenteni; vagy az ellenkezőjét teszi, biztatni fogja őket, hogy fizessék meg az adót, s akkor veszít népszerűségéből, hisz úgy fog tűnni, mintha kollaborálna a rómaiakkal, sőt nem ismerik el majd Messiásnak; mert úgy hitték, hogy a Messiásnak független uralkodónak kell lennie Jeruzsálem trónján, amit a rómaiak ellen megnyert háborúkban foglal el. S mert ő Messiásnak mondta magát, majd ezzel a kelepcével tisztázódik, hogy csak egy istenkáromló csaló, aki mindenképpen megérdemli a halált. A csapda igen jól ki volt eszelve; mindenképpen, bármit is válaszolna rá, veszíteni fog. Az első variáns arra jó, hogy meghaljon. S valóban, Jézus szenvedése közeledik, egy pár nap választ el a letartóztatástól. Válaszában Jézus tudtukra adja, hogy megértette, miről is van szó. „Mit kísértetek, képmutatók?” Jézus nem hízeleg nekik, kereken megmondja, hogy nem tisztességesek. Az emberfia azonban soha nem csapta be ellenfeleit, mindig szemükbe mondta meg, amit róluk gondolt. Amit az irigyei mondanak neki, nem őszintén mondják, de mégis az igazságot fogalmazzák meg hízelgő szavaikkal. Az evangélista örömmel jegyezhette le a bókot, amit Jézus ellenfelei fogalmaznak meg a Messiásról. Az ellenfél dicsérete szintén csapda szokott lenni. De Jézus nem felel újabb csapdával a kelepcére, hanem felveszi a kesztyűt és válaszol a kérdésre. Válaszában három dolgot is állít: Először is: „adjátok meg a császárnak, ami a császáré”, vagyis az adót. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek támogatnia kell a közösséget. Az adót a hatalom hajtja be, ezért annak kell azt megfizetni, aki erre illetékes. A keresztények mindig is hűséges állampolgárok voltak.
S
imon Botond testnevelő tanár idén fejezte be tanulmányait a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Testnevelés és Sport karán, és úgy döntött, az új technikákat, amelyeket tanulmányai során szerzett, szülőfalujában, Ditróban kamatoztatja. Beszélgetésünk során arra voltunk kíváncsiak hogyan jutott el oda, hogy ugyanabba az iskolába járhasson ismét, csak most nem diákként, hanem pedagógusként. Milyen külön vizsgákat tettél le ahhoz, hogy gyerekeket taníthass? Ahhoz, hogy taníthassak, az egyetem tanárképző intézetén a pszichopedagógia modult kellett elvégeznem, párhuzamosan az egyetemi képzéssel. A képzés keretén belül pedagógiát, neveléspszichológiát, oktatáselméletet, szakmódszertant, valamint tanulásszervezést tanultam. Ugyanakkor tanítási gyakorlatot is végeztem az Apáczai Csere János Líceumban. Mikor döntötted el, hogy gyerekek testnevelésével szeretnél foglalkozni? Volt-e, aki befolyásolt ebben a döntésedben? Egészen kiskoromtól szerettem sportolni, de legelőször a középiskolában gondoltam arra, hogy testnevelő tanár legyek. A döntésemben a szüleim támogattak mindvégig. Mit szeretsz ebben a szakmában? Vannak-e negatív tapasztalataid az eddigi tanügyben töltött időszakodból? A tanári szakmában elsősorban gyerekekkel való foglalkozást, a tanítást szeretem. Pályakezdőként viszonylag rövid idő alatt sok tapasztalatot szereztem. Eddig még említésre méltó negatív dolog nem ért, persze minden nap adódik egy-két olyan helyzet, amire az ember nincs felkészülve, és hirtelenségükből adódóan meglepő lehet. Szívesebben tanítanál inkább egy másik helységben, mint a szülőfaludban? Nagyon örültem, amikor a nyári versenyvizsga után sikerült Ditróban állást szereznem. Eleinte furcsa volt, hogy a régi iskolámba most már nem diákként, hanem tanárként járok. Az elterjedt mondás rám is igaz: mindenhol jó, de legjobb otthon. Úgy gondolom, hogy ennél jobb munkaközösséget és feltételeket nem kívánhatnék. Szerinted mi szükséges ahhoz, hogy valakiből jó testnevelő tanár válhasson? Úgy gondolom, a jó testnevelő tanárnak meg kell tudnia találni a módját annak, hogy a gyerekekkel megszerettesse a sportolást, amely nem csak az egészséges szervezet fenntartásának egyik alapvető feltétele, hanem az egyéniség megformálásában, a versenyszellem kialakításában is fontos szerepet játszik. Rá kell tudnia vezetni a gyerekeket, hogy könnyedén és a lehető legjobban sajátítsák el az adott dolgot. Kérdezett: Szőcs Hunor
Folytatás a 8. oldalon 2
SZERET-HETEK
Készülődés, csapatépítés, ünnepvárás cserkészmódra
K
ét éve indult a kezdeményezés, hogy minden karácsony előtt lehetőséget adjunk kis közösségünknek nyugalomban, csendesen, jótékonykodva és játékosan felkészülni az év legszebb ünnepére, a karácsonyra. Nevet is kapott ez az időszak, és e név sugallja azt, amire fel szeretnénk hívni a gyerekek, fiatalok és a környezetünk figyelmét: szeretni! Szeretni egymást (megtisztelni csapatunkat azzal, hogy részt veszünk a közös kezdeményezésekben), szeretni magunkat, valamint szeretni másokat. Ezek köré a gondolatok köré csoportosul a karácsony előtti nyolc héten át tartó SZERET-HETEK, olyan programokat szervezünk a cserkész fiataloknak és kisgyerekeknek, ahol a szeretet fontosságát megtanulhatják. Igen, megtanulhatják, mert sajnos eléggé passzív, rideg korszakot élünk, tele az ember rontó sugárzásával, negatív gondolatokkal, és rosszindulattal. Bár a szeretet akkor igazán jó, ha belülről jön, az irányt néha meg kell mutatni. Cserkészek vagyunk, itt van ez a szép nagy közösségünk, s néha azon kapjuk magunkat, hogy nincs időnk magunkra. Sokszor egy-egy rendezvény megszervezése, s az azzal járó stressz és drukk elfeledteti velünk az igazán fontos dolgokat: egymást. Idén ezért lemondtunk pár dologról, változtattunk, hogy belülről alakulhasson közösségünk élete, mert a nagy
változások mindig lemondással járnak. Tehát szeretni egymást, a közösséget, a cserkésztestvéreinket. Ez az egyik üzenet. Éppen ezért, ha eddig nem tettük, itt az alkalom, hogy minden vasárnap találkozzunk, közösen vegyünk részt a szentmisén, majd ezt követően a csapatfoglalkozáson, ami hétről hétre más tematikát kínál, vagy épp egy aktuális akcióhoz kötődik. Kézműves foglalkozások, sportdélutánok, biciklitúra, rajzfilmklubok szerepelnek a programsorozat első heteiben. Szeretni magunkat, fogalmazódott meg a második üzenet. A nyolc hét alatt három játékos képzésre kerül sor, melyeken belül szórakoztató formában próbálhatják ki magukat a kicsik és nagyok különböző szituációs és helyzetgyakorlatokban, vagy épp elmélkedős, gondolkodós feladatokat végezve tudhatnak meg magukról rengeteget. A hetek alatt online is feladatokat, egyéni küldetéseket kapnak, melyeket elvégezhetnek. Ezek elsősorban a belső, egyéni felkészülés miatt fontosak, illetve hogy hétről hétre tudatosuljon mindenkiben a nagy ünnep közeledte. Továbbá üzenet, és talán az egyik leghangsúlyosabb: szeretni másokat. Több karitatív akció is helyet kap a programok között, így a Szent Erzsébet-napi Csókolom, hogy tetszik lenni?. Ekkor a faluban élő idős embereknek viszünk kis édesség- és gyümölcscsomagokat, megkérdezve, hogy vannak, esetleg segíthetünk-e valamiben. Már 3
több éve sikeresen megvalósított jótékonysági akciónk, ahogy a cipősdoboz-akció is, melynek során a felszegi délutáni iskolás gyerekeknek kedveskedünk Mikulás alkalmából kis csomagjainkkal. Karácsony napjára meglepetést is tervezünk, ami még a mi titkunk, de a későbbiekben beszámolunk majd róla. A rendezvények között van két kirakodó adventi vásár is, ahol a kedves érdeklődők december 14-én és december 21-én vásárolhatnak a gyerekek saját keze által készített képeslapokból, karácsonyi dekorációkból jelképes összegért. A hetek folyamán az újrahasznosítást népszerűsítő projektünk során a gyerekek megtanulják a kidobott tárgyakat más szemmel nézni, és a hulladékból készített kiállítási tárgyaink is ugyanígy jelképes összegért megvásárolhatóak lesznek ezeken a napokon. A SZERET-HETEK december 24én, a közös cserkészkarácsonyozással zárulnak, ahol egymást is meglepjük, és egy tea mellett rajzfilmezünk kicsik és nagyok együtt. Felteheti a kedves olvasó a kérdést, miért írunk cikket erről. Félreértés ne essék, a célunk nem az, hogy önfényező imázsnövelésbe kezdjünk. Akinek ez megfordult a fejében, annak jusson eszébe, amit az ember rontó sugárzásáról írtam, majd készítsen egy meglepetéscsomagot, és keresse fel a hozzá legközelebb élő idős, egyedül maradt szomszédját, és ugorjon be hozzá egy rövid látogatásra. A cél az, hogy eszünkbe jusson: szeretni! Miért is ne lehetne az ember életében minden évben két olyan hónap, amikor félreteszi a gyűlölködést, a mérgelődést, a sérelmeket, elfelejti a bántó szavakat, és nem viszonozza azt haraggal, hanem csak a jóra koncentrál, és arra, hogy a legszebb ünnep eljöveteléig önmagával kerüljön egyenesbe, és az idejéből egy kicsit a közösségért, a jótékonykodásért, a családért és szeretetért áldozzon. Várjuk így a karácsonyt! Balázs Brigitta csapatvezető-helyettes
Orvosold kérdéseid – beszélgetés Mezei Enikő orvostanhallgatóval
M
ezei Enikő a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvos szakának negyedéves hallgatója. Beteljesült „álomszakma”, sok munka gyümölcse és nem utolsó sorban nagy ambíció, mely idáig elkísérte. Beszélgetésünk során megtudjuk, hogy mi késztet valakit arra, hogy az orvosi pálya fele vegye útját, milyen lemondásokkal jár ez az egyetem, melyek az előnyei-hátrányai, és milyen tapasztalatokat szerzett a négy év alatt. További terveiről és elképzeléseiről sem feledkeztünk meg, melyekre nagy örömmel válaszolt. Mire lehet szakosodni? Te mire szakosodtál? Hány év, míg elvégzed ezt? Az egyetem neve már magában hordozza, hogy itt lehet szakosodni orvosi , gyógyszerészeti, ugyanakkor fogorvosi kar fele, továbbá van asszisztensképző, fogorvos- és gyógyszerész-asszisztensképző, bábaképző, balneofiziokinetoterápia és rehabilitációs kar. Én az általános orvosi képzést választottam, ami 6 év. Ezután kezdődik a valódi szakosodás, amely lehet sebészet, ezen belül plasztikai sebészet, ortopédia, lehet belgyógyászati terület, nőgyógyászat, urológia, patológia stb., amelynek az időtartama változik: 3-5-6 év vagy akár még több is lehet, természetesen a választott szakma függvényében. Elképzeléseim vannak azzal kapcsolatosan, hogy mit szeretnék majd választani, talán családorvos, gyermekgyógyászat, szemészet. Mivel most negyedévtől kezdtük el a kórházi gyakorlatokat, így még elég tapasztalatlanok vagyunk ezzel kapcsolatosan, de hatodév végéig van időm eldönteni. Miért az orvosit választottad? Még hetedikes lehettem, amikor körvonalazódott bennem, hogy az egészségügy fele irányulnak a gondolataim. Minden vágyam az volt, hogy állatorvos legyek - nagy állatbarát lévén -, de szerencsére idejében rájöttem arra, hogy ez nem egy előnyös női szakma, hisz erős fizikumú embert igényel. Az iskolában akkortájt kezdtünk el foglalkozni az ember felépítésének tanulásával, és igazán megtetszett, sőt nagyon is megfogott, foglalkoztatott. Ez akkor vált határozott döntéssé, amikor tizenegyedikes korunkban még részletesebben tanultuk a humán biológiát. Akkor már igenis úgy készültem óráról órára, hogy majd a későbbiekben ezt nekem nagyon jól tudnom kell, hisz majd fel fogom használni, tehát határozottan azt mondtam, hogy ez nekem minden vágyam, és teljesíteni fogom. A felvételikor nem is iratkoztam más szakokra, feltettem mindent egy lapra, és bejött. Egy olyan kérdés következik, ami sokakat foglalkoztat. Igaz, hogy szoktatok halottakon is gyakorolni? Ez hogy működik? Igen, ez így van. Első két évben az Anatómia tanszéken, a
4
gyakorlati órákon a tanár és a tanársegéd elmagyarázták a különböző régiókat, szerveket, szervrendszereket stb. elméletben, és utána mindezt gyakorlatban is. Fontos részét képezi az anatómia elsajátításának. Mi az, amit gyakorlat során féltél megcsinálni? Volt ilyen? Az első három évben az elméleti oktatásra fektetődik a hangsúly, és negyedévtől kezdődnek a kórházi gyakorlatok. Amit elméletben tanultunk, nem jelenti, hogy gyakorlatban is tudjuk. Tehát még nincs gyakorlati tapasztalatunk. Természetesen segítséggel és felügyelettel néhány dolgot mi is megcsinálhatunk, például vérvétel, sebek kötözése, gyógyszeradagok kiosztása, szonda felhelyezése, műtétekre járhatunk be, még harmadkéznek is jelentkezhetünk. Egy egyszerű injekciózástól féltem, hogy ne hogy többet ártsak, mintsem amennyit segítenék, de mindig egy orvos vagy egy asszisztens jelenlétében, előzőleg megmutatva végeztem el. Van olyan, hogy nyáron valahol kell segédkezz egy kórházban/rendelőben? Ez kötelező vagy saját célra végzed? Nyáron van három hét kötelező kórházi gyakorlat. Mi választhattuk ki, hogy melyik osztályon szeretnénk ezt elvégezni, természetesen az otthonunkhoz legközelebb eső kórházban kellett az első három évben. Most negyedévtől itt Marosvásárhelyen kell gyakorlatoznunk, és szintén választhatunk. Volt már rá példa, hogy önszántamból jártam be a kórházba segédkezni, tanulni. Az egyetem sok idődet lefoglalja? Van időd kikapcsolódni, „kiereszteni a gőzt”? Időm nagy részét az egyetemi előadások, illetve kórházi gyakorlatok foglalják le, és a többi része viszont a tanulásra megy, így ritkán van időm szórakozni. Miután elvégezted az orvosit, szerinted könnyen találsz ebben a szakmában munkát, megéri az orvosi szakma kereset szempontjából? Igen. Számtalanszor hallottam, hogy országszerte elég nagy hiány van az orvosi szakmában, hiszen elég sokan a rezidensképzést külföldön folytatják, és ott maradnak a jobb megélhetés érdekében, vagy mert a képzés, felszereltség jobb mint nálunk, többet tanulhatnak. Szerinted ahhoz, hogy valakiből jó orvos váljék, mi szükséges? Kinek ajánlod? Először is nagyon fontos az, hogy érdekelje, szeresse ezt a területet, ne pedig a pénz miatt válassza, mert egy életre szól ez a döntés. Másodszor legyen határozott, céltudatos, kitartó, és legyen képes lemondani dolgokról, mert ahhoz, hogy jó orvos váljék valakiből, mellőznie kell néhány dolgot a sikere érdekében. Kérdezett: Köllő Erika
Függetlenül a függőségektől
„A
Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság, a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel, a Gondviselés segélyszervezet és a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács 2014. május 14-én előadást szervez Gyergyóditróban Függetlenül a függőségektől címmel. Az előadás célja tudatos döntés elé állítani a fiatalokat, és segítséget nyújtani a szülőknek, pedagógusoknak, hogyan tudnak segíteni gyerekeiknek függőségeik leküzdésében. A szervezők ugyanakkor segíteni szeretnének a résztvevőknek, hogy probléma esetén megtalálják a segítséget Hargita megye területén is. Az előadásokat a kecskeméti Kurdics Mihály, nyugalmazott rendőralezredes tartja.” Szerencsésnek vallom magam, hogy részt vehettem a fenti előadáson, bár azóta foglalkoztat az a gondolat, hogy mi lehet az oka, hogy alig voltunk egy páran. Első benyomásom az volt, hogy nem volt kellőképpen meghirdetve, de ez hamar meghiúsult, mert rájöttem, megvolt a kellő reklám, de az érdeklődés elmaradt. Beszéltem több szülővel is róla, és a végső következtetés az volt: úgy vélik többen is (nagyot tévednek szerintem), hogy még minket nem fenyeget a drog, a mi fiataljaink nem jutnak hozzá, szerencsések vagyunk, mert el vagyunk zárva mindenféle függőségtől. Szerintem igenis hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, hogy valóban elmondhassuk, nem fenyegeti fiataljainkat a függőségek uralma. Azt mindenképp tudnunk kell, hogy a drogozás nem ok, hanem tünet.
Az egészséges életre való nevelés céljából a szülőknek bizonyos feladatokat kell teljesíteniük. A családi élet formálja a gyermek magatartását. A szülőkre hárul a helyes szabályok, normák, értékek megtanítása. Az igazán fontos döntéseket olyankor hozzák meg a fiatalok, amikor a szülő nincs mellettük. Az, hogy ilyen helyzetben merre indulnak, az otthonról hozott mintán is múlik, és azon, mennyire működik jól a kommunikáció gyerek és szülő között – fejtegette a toxikológus. Ma a generációk között olyan szakadék tátong, amit nehéz áthidalni. Mi csak tapogatózunk, és próbáljuk megtanulni azt a világot, amibe a gyerekeink már beleszülettek, és amiben ők otthonosan mozognak. Amikor ez a két korcsoport a kábítószerekről próbál beszélgetni úgy, hogy a szülők nem sokat tudnak erről a világról, gyakran előkerülnek a „bezzeg az én időmben” jellegű mondatok, azóta azonban nagyot fordult a világ. Miközben nekünk kilenc-tízre már otthon kellett lennünk a buliból, manapság ilyenkor szinte még ki sem nyitnak a szórakozóhelyek. Teljesen normális, ha a gyerek reggel jön haza a buliból. A szülő és gyerek kábítószerről való beszélgetésének egyik akadálya a szülők tájékozatlansága. Mert a kábítószerről csak annyi tapasztalatuk van, amit a tévében látnak – márpedig a média csak a szélsőséges, kirívó eseteket mutatja be. Az, hogy valaki egy buliban elszív egy füves cigit, pár óráig kicsit furcsán vigyorog, aztán hazamegy hajnalban, alszik délig és esetleg kicsit másnaposan ébred, az nem fog bekerülni a híradóba. Tudjuk-e, milyen az átlagos szerhasználó? Az átlag szerhasználó úgy néz ki, mint bármelyikünk. A szerhasználók többsége ugyanúgy éli az életét, mint bármelyikünk. Az esetek jelentős ré5
szében a szerek kipróbálásának nincs következménye. Az úton biciklizni sokkal veszélyesebb, mint drogozni; éppen ezért nincs is hatása az elrettentésnek. Különösen, ha az apuka vagy anyuka beszélgetés után rágyújt egy cigire, leül a tévé elé, amit napi rendszerességgel néz, és kibont egy sört mellé. Hol a szociális minta? Ha apának szabad, nekem miért ne lenne szabad? A nevelés a legfontosabb, adjunk a gyereknek értékrendet, példaképet, hogy amikor döntési szituációba kerül, akkor helyes döntést hozzon. Honnan jövök rá, hogy a gyerek kábítószert használ? Nem tudom megmondani. A lényeg, hogy ismerem-e a gyereket. Ismerem-e a rezdüléseit, beszélgetek-e vele? Ha rendszeresen kommunikálunk, megismerem, és kialakul a bizalom. A statisztikák szerint ma a szülő átlagosan napi 7 percet fordít a gyerekére. Az otthoni szociális minta a legmeghatározóbb, mindennek ez a gyökere. Ha működik a család, akkor a gyerek később, más közösségekbe kerülve is jó irányba halad majd. Fontos, hogy megtaláljuk a közös nevezőt a gyerekkel, mert ha ez megvan, akkor nincs baj, még akkor sem, ha kipróbál valamilyen szert, mert a világ ettől nem omlik össze. Gyergyószéki fiatalokat vettek őrizetbe a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) és a Hargita megyei rendőrség közös egységei kedden egy nagyszabású rajtaütés során. Kábítószer-kereskedelem, bűnszervezet létrehozása, illetve kábítószer-fogyasztás miatt indult a fiatalok ellen eljárás – olvashattuk november elején az internetes sajtóban. Még mindig az a véleményünk, hogy szerencsések vagyunk, mert minket nem fenyeget a kábítószer? Talán arra is választ kapunk, hogy miért volt a fenti előadáson egy pár fiatal olyan jól informált az előadó „drogos kérdéseit” illetően. Nem véletlenül volt az az érzésem, hogy erről nagyon időszerű beszélgetni úgy fiatalnak, mint szülőnek, pedagógusnak egyaránt. Csibi Melinda
Erdő Háza: ámulj, tanulj, merj!
C
sak nézegettük az elmúlt egy év alatt, hogy vajon mi történik Ditró központjában, mi épül, mi szépül a régi „vendéglő” helyén. És végre, november hetedikén sor került az új épület megnyitójára. Nem maga a megnyitó lesz rövid írásom témája, bár igen színvonalas, rendhagyó és hangulatos rendezvény volt, de ami az igencsak kreatív szalagvágást követően tárult az igen szép számban megjelent közönség szeme elé, az valami egyedülálló. Erdő Háza tematikai központ: egy olyan hely, ahová minden ditrói és nem ditrói embernek el kell látogatnia! Fiataloknak, időseknek egyaránt tanulságos a gyönyörűen felépített, berendezett termekben barangolni. Rádöbbenünk, mi minden vesz minket körbe, annyi csoda, amit sokszor felületesen, magától értetődőként kezelünk. Rádöbbenünk, milyen szép helyen lakunk, milyen értékes kincsünk az erdő és élővilága, és most, hogy az erdő jelképesen beköltözött a faluba, nem mehetünk el mellette közömbösen. De mit is talál az Erdő Házában az ide látogató? Szépen, igényesen elkészített és berendezett kiállítótermek, melyek különböző események színhelyéül is szolgálhatnak a jövőben, s ahol az erdő minden egyes darabkája, minden élőlénye és jellegzetessége helyet kap. A fák, a kőzetek, növények és preparált kismadarak mellett az erdő ragadozói és nagy állatai is felsorakoznak, az eredeti élőhelyet felidéző módon. Tanulni rengeteget lehet itt, ugyanis minden állatról, növényről és kiállított darabról találunk leírást. Mitöbb, a kor technológiáját segítségül hívva meg is hallgathatjuk az állatok hangját, és éppen azt az állatot hallgathatjuk meg, amelyiket mi választunk ki az interaktív tanulószobában, miközben a szemben 6
lévő falra függesztett képernyőn minden fontos adatot is elolvashatunk. Szórakoztató kicsiknek és nagyoknak, látványos és tanulságos. Itt a gyermekek és felnőttek – ha akarják, ha nem –, magukba szívják az információt és a tudást. Ezért is kötelező egyrészt. Mindemellett kötelező ellátogatni azért is, hogy ne felejtsük el ősi kincsünket, az egyetlen igazi aranyat, az erdőt, mely arany értéke nem az anyagiakban mutatkozik meg, hanem pusztán önmaga létezésében. Semmik lennénk a természet csodái nélkül. Soha ne felejtsük ezt el. A természet tiszteletét kezdjük tehát a megismerésével, és látogassunk el az Erdő Házába. Lépjünk be, csodáljuk, ismerkedjünk, tanuljunk. Felnőttként kötelességünk ellátogatni ide gyermekekkel, idősekként kötelességünk elhozni a fiatalokat. Hogy miért? Azért, hogy amikor elhagyjuk a termeket, és belépünk majd az igazi erdőbe, ne felejtsük el a látottakat, tanultakat, és ugyanúgy tudjuk tisztelni a házon kívül is az erdőt. Ha kirándulunk, jusson eszünkbe, és kezeljük ugyanolyan felbecsülhetetlen kincsként az igazi erdőt is, ahogyan ezt az egyedülálló tematikai központot is becsüljük, és becsülnünk kell. A címben említett ámulj!-t és tanulj!-t úgy gondolom, sikerült kifejtenem, zárómondatként rátérnék arra is, hogy merj!. Úgy gondolom, ez az impozáns, az eredeti formájához hűen restaurált épület, és az egész Erdélyben egyedülálló tematikai központ, ami benne található, egy olyan álom, ami a Ditrói Közbirtokosság által megvalósult. Hogy miért? Mert kitartottak, mert nem adták fel elképzeléseiket, és mert ki mertek mozdulni a megszokottból. Ezáltal közvetítenek egy nagyon fontos üzenetet: merjünk álmodni „kis falunk” számára is, merjünk kezdeményezni és lépjünk előre, még akkor is, ha sokan inkább a visszalépésünket szeretnék. Keressük meg azokat az embereket, akik hasonló elveket képviselnek, dolgozzunk velük, majd örüljünk együtt a sikereknek! A tematikai központ megnyitóján számos ilyen embernek mondtak köszönetet, akik munkájának köszönhetően pontosan egy év alatt elkészülhetett az Erdő Háza, majd a falu összegyűlt népe közösen falatozott és borozott a megnyitó örömére. Balázs Brigitta
Rekordgyenge méztermés Mivel magyarázható?
A
z igazat megvallva, maguk a méhészek is értetlenül állnak az idei méztermés eredménye előtt. Persze találgatások, ötletek vannak, de az idei nyarat egyikük sem dicséri. Két ditrói méhésszel beszélgettem az idei termelésről, nevezetesen Őrsi Sándorral és Simon Péterrel. Mindketten egyet értettek abban, hogy a gyenge termés a hideg időnek és a sok esőnek tudható be. A tavasz hideg volt mind a méheknek, mind a virágoknak; főként a málnavirág nyílásakor, amikor a méhek – általában – igencsak sok nektárt gyűjtenek össze. Tíz fok alatt a virágok nem termelnek, a méhek is csak 10-14 fokban kezdenek el repülni. Az igaz, hogy a nektártermeléshez a virágnak nedvességre van szüksége, viszont meleg is kell hozzá, másképp nem képes nektárt termelni. Így amennyi nektárt sikerült a virágoknak nappal termelni, azt az eső éjszaka mind kimosta belőlük, így a méhek nem volt, amit összegyűjtsenek. Mindkét méhész kb. 60 családdal nézett az idei nyár elé. Egy család 20-30 kg között gyűjt egy normális szezonban. Amint Őrsi Sándortól megtudtam, az ő idei termelése kb. mínusz 30%-a lett az ideális mennyiségnek. Neki voltak méhei a güdüci határban és kint az erdőn is. A benti méhek a télirevalót nem tudták maguknak meghordani. Az er-
Könyvbemutató a Községi Könyvtárban
N
agy Koppány Zsolt a kortárs magyar irodalom jeles képviselője. 1999 óta jelennek meg írásai, azóta rendszeresen közöl hazai, magyarországi és külföldi lapokban, irodalmi antológiákban, saját kötetekben. Rangos irodalmi díjak tulajdonosa. Jozefát úr, avagy a regénykedés című könyvével robbant be a magyar irodalomba 2006-ban. Azóta néhány regény és novellás kötet révén ismerhettük meg az író sajátos, humorral és iróniával keveredő stílusát. Nem kell vala megvénülnöd 2.0 címmel idén jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában új regénye, amelyet a Budapesti Könyvhéten mutattak be
dőn lévők maximális napi termelése pedig 6 kg volt, az átlag napi 10 dkg. Tehát kereskedelmi célú mézet nem tudtak összegyűjteni, ez csak nekik elég ahhoz, hogy túléljék a telet. Simon Péter is azt mondta, hogy a méhei maximum 2 kg-ot szedtek, amikor virágzott a málna, de azt napokon belül meg is ették, mivel a méhnek szüksége van táplálékra, ha aktív. Ő 200 kg mézet vett el a méheitől és 400 kg cukrot adott nekik, amivel átvészelhetik a telet. Ebből már 1 kg cukrot megettek, amióta el vannak telelve. A tavalyi tapasztalatok alapján idén mindketten vetettek facéliát (mézontó fű), abban bízva, hogy az idén is jó termés lesz róla (Simon Péter méhei a tavaly 600 kg mézet gyűjtöttek be a facéliáról). De sajnos a sok eső miatt semmi bevételük nem származott belőle. Simon Péter szerint 50-60 évvel ezelőtt volt még ilyen nyár errefelé, legalábbis ezt mondják az öreg méhészek. Egy érdekességet is tanultam tőle: Edison annak idején kiszámította, hogy az emberiségnek négy éve marad, ha a méhek elpusztulnak. Bízunk benne, hogy az időjárás nem tántorítja el méhészeinket hivatásuktól, és látni fogják a jövőt abban, amit csinálnak. Bajkó Dorottya
először. 2014. október 30-án, csütörtökön délután könyvtárunk vendége volt az író. A jó hangulatú, humorral fűszerezett találkozón Nagy Koppány Zsolt bemutatta újonnan megjelent regényét. A könyv már a címével is felkelti az olvasó érdeklődését. A regényt három kisregény alkotja, egy élet három ki-
emelt momentuma, részlete kap helyet benne, melyek egymáshoz kötődnek a főszereplő személye által. A két első rész 7
a fiatalkori útkeresés, családalapítás leírása, humoros, kacagtató, míg a harmadik rész az öregkor viszontagságait meséli el. Itt a hangulat komorrá válik. A találkozón a regény megírásának folyamatáról beszélt az író, arról, hogy mennyire épül átélt, valóságos élményanyagra a mű. Humoros, átélt történetekkel színesítette a délutánt a szerző, közben felolvasott a regényből. A Bérolvasó című novelláját is felolvasta a lelkes közönség tetszésére. Az író szerénysége, alázata is hozzájárult a könyvbemutató sikeréhez, aki szintén nagyra értékelte a megjelent könyvbarátok számát, érdeklődését. A hasonló találkozások is hozzájárulnak ahhoz, hogy emberileg gazdagabbak legyünk. Köllő Enikő
Szabad-e adót fizetni a császárnak? - folytatás
A
z adócsalás súlyos bűn, mert az késlelteti az állampolgárok jólétét, s megkárosítja a közösséget. Jézus ezért mindig is elismerte fölöttesei hatalmát. A szenvedésének kellős közepén állapítja meg Pilátusnak: „Nem volna fölöttem hatalmad, ha onnan felülről nem kaptad volna” (Jn 19,11). A farizeusok jobban tudták, mint mi, hogy minden hatalom Istentől származik. Másodszor: „Csak azt adjátok meg a császárnak, ami neki jár”. Itt Máté olvasói már arra is gondolhattak, hogy az adót meg kell fizetniük a római császárnak, de ha azt követeli, hogy neki áldozatot mutassanak be, azt semmi áron nem tehetik meg. Máté idejében számos keresztény halt meg azért, mert nem volt hajlandó a császár istenségét elismerni. Végül harmadszor: „Adjátok meg Istennek, ami az Istené”. Ez sem volt unalmas kijelentés Jézus szájában, hiszen a farizeusok éppen az Isten Fiával álltak szemben, akinek messiás voltát nem voltak hajlandóak elismerni. Nem akarunk itt politikai következtetéseket hozni, hisz Jézusnak sem az volt a célja. Máté valószínűleg azért dolgozta fel könyvében ezt a történetet, hogy olvasóit felkészítse: a császárok, akik most üldözik őket, tiszavirág életűek. Jézus az igazi király, akinek királysága örökké tart, soha nem lesz vége. Ezért érdemes neki megadni a tiszteletet, még életük árán is. Persze ez a helyzet az óta sem változott. Baróti László-Sándor, plébános
Éreztem
H
unyad megyei autóbusz érkezett, fölkaptatott a gödrös, köves úton, ameddig csak bírt, a kőfejtésig, ahol még megfordulhatott, hogy utasait minél közelebb tehesse le a vízeséshez. Ezek az utasok jobbára szőkék voltak, többségükben nők, szőke haj volt a divat. Ahogy a busz megérkezett és megállt, még egy utolsó nagy pöffenés hallatszott, ami az ócska és rozsdával bevont kipufogón jött ki, hatalmas fekete füstöt lökve ki magából. A nők sorban néztek ki a busz ablakán, amit a por és szurok ellepett az évek során. Gyönyörűek voltak, akárcsak az angyalok. Égszínkék ruhájukon a nagy fehér pöttyök csak úgy csillogtak, mint a gyémánt; hajuk, mint az arany, úgy ragyogott a fekete füstben, amit a busz köhögött ki magából. Libasorban és fegyelmezetten mentek a busz ajtaja felé, a vízesést akarták látni. A vízesés káprázatos volt, ahogyan vad zuhanással ömlött le a szikla falán nagy habokat kavarva. A vízesés előtt egy
A
Ajándékok Mikulásra összefogással
Pro Ditró Egyesület kezdeményezésére nagyszabású, egész novemberben tartó gyűjtőakcióban vehetnek részt az adakozni vágyó ditróiak. Olyan gyerekek számára gyűjtenek játékokat, gyerekkönyveket, mesefilmeket, akikhez nem jut el a Mikulás. Idén itt a lehetőség, hogy adományával mosolyt varázsoljon az arcukra. Hozza az ajándéknak szánt játékokat novemberben minden szombaton (nov. 8., nov. 15., nov. 22., nov. 29.) a Művelődési Ház előterében 10 és 13 óra között! A játékbabák, kisautók, plüssállatok, mesekönyvek, kirakósok mellett pénzbeli adománnyal is hozzájárulhat az akció sikerességéhez és a gyerekek Mikulás-ajándékához, de minden apróságot szívesen fogadnak. Bővebb információért hívja a 0744 223 612-es telefonszámot.
hatalmas fa korlát volt felállítva. Kérges és vastag burkolat fonta körül, melyből a szálkák úgy álltak ki, mint rózsából a tövis. Ha nem vigyáztál, hamar megszúrta kezed. A nők sorban körülállták a korlátot, rágyújtottak egy cigarettára, ahogyan karikákat fújtak a füstből. Sárga hajukba, ahogy a szél belemarkolt és borzolni kezdte, örömük is úgy fokozódott. Égszínkék babos ruhájuk úgy lebegett a habok fölött, mint a sellő a víz alatt. Ahogy ott álltak és merengtek a víz titokzatosságában, az egyik nő, aki szőke volt, belemarkolt a kérges és vastag szálkával kirakott korlátba. Rettenetes fájdalom fogta el, mintha a tövis szívéig hatolt volna, úgy érezte az egész keze lángokban égő tűz közepén van. Pánik és aggodalom vette át a csodálatos érzést. Cigarettájukat eldobva szaladtak vissza az ócska buszhoz, ahogy siettek, csak akkor vették észre a sok cigarettát a földön, amitől nem látszott az ösvény és a fekete füstöt, amit a busz pöfögött ki magából. Ahogy visszaültek a buszra, furcsa érzés fogta el őket, annak a nőnek, akinek a szálka a szívéig hatolt, megváltozott a hajszíne, nem volt szőke. Talán
vörös, barna vagy vérpiros? – mindenesetre nem szőke. Akik a szikla nyomasztó falától borzongtak, azok sem voltak már szőkék; fekete, kökény fekete vagy sötét? – mindenesetre nem szőke. Akiket a cigaretta látványa rémisztett meg, azoknak a haja már nem volt aranyba burkolva; lila, zöld vagy gesztenye? – mindenesetre nem szőke. Egymásra nézve, szavak nélkül, fejet hajtva, néma csend árasztotta el a rozoga busz üléseit. Éreztek valami furcsát, mindenki mást. Pár percnyi néma csend után, mintha csak a kórus énekelt volna fel a templomban, egyszerre mondták: ÉREZTEM! A buszsofőrnek egy halvány mosoly ült az arcára, és így szólt: - Készen vagyunk, hölgyeim, indulhatunk – azzal puffant egyet a rozoga busz, és meggyötört kerekein gurult le a kőfejtés oldalán. A látszat már nem volt divat, de divat lett az érzés. A sofőr még egy utolsó pillantást tett a tükörbe, és ott látta meg a nőt, karját a magasba emelve integetni, szőke volt. Köllő Tünde