Cifra karantén

Az elmúlt másfél évtizedben a Müpa talán legfontosabb küldetése a különböző korosztályoknak szóló gyermek és családi programok meghonosítása és eredményes népszerűsítése volt. A legjobb szakemberek bevonásával teremtették meg törzsközönségüket, ügyelve arra, hogy ne kizárólag komolyzenei kínálattal pályázzanak egy valóban széles publikum megnyerésére. 2020 márciusában egyetlen nap alatt állt meg az élet. Lépni kellett, mégpedig úgy, hogy egyszer majd ott lehessen folytatni, ahol abbamaradt.

Szabad rögtönözni!

A legkisebbek számára tartott speciális, a minőségi dallamokra, szövegekre és testi kontaktusra épülő Ringató lassan másfél évtizede a Müpa állandó és telt házas programja, amelyet az első években a módszert kidolgozó Gállné Gróh Ilona vezetett, majd őt követte Gáll Viktória. Kicsit kételkedve, de felvették a digitális foglalkozások „kesztyűjét”. „Az online foglalkozások nagyon hasonlítanak az élőkhöz: meghirdetjük őket, a jelentkezők készülnek rá és időben a képernyő elé ülnek. Hamar megtanultak élni a digitalizáció előnyeivel is: a foglalkozások visszanézhetők, újra és újra feldolgozhatók. A Ringató-módszer esetében alapvetően a felnőttekre fókuszálunk. Bővül a szülők dalkincse, felelevenednek az ölbéli játékok, illetve újakat tanulnak. Bízunk abban, hogy a közös éneklés és játék élménye a virtuális találkozások során is megszületik. A három éven aluliak esetében a csoportos foglalkozásokon csak belülről fakadó eszközökkel operálunk, otthon azonban nyugodtan elővehetnek különböző tárgyakat, hogy növeljék az élményt. Szabad otthon zenét szerezni, rögtönözni is!”

„Nagy előnye ennek az időszaknak, hogy a családok megspórolják a mindennapos utazási időt, ez ideális helyzetben megnyert közös idő lehet.”

Olvass fejből!

Az óvodáskorúak számára a csoportos foglalkozásokon is javallott a különböző tárgyak használata. A Teszvesz muzsika (és óvoda) célja amúgy is az, hogy hétköznapi ötleteket adjon a kisgyermekkel otthon lévő szülők számára. Hegedűsné Tóth Zsuzsanna szerint a szülőkben űrt hagyott a program hiánya, a gyerekek is igényelnék az újabb impulzusokat. „Ha egyetlen kulcsszót kellene megadni e hiátusok áthidalásához, ez a kreativitás lehetne. Az otthoni tárgyakat érdemes beemelni a játékba, asszociációs helyzeteket lehet teremteni, énekkel, mondókával összekötve. Legyen a fakanál akár katona, falovacska, szánkó, halacska, a csipesz kismadár, egy nagy sál vagy takaró alatt medve módjára lehet téli álmot aludni, a zoknigombóc hógolyóként funkcionálhat. Így eljutunk a Kokas-módszer által terápiás céllal is alkalmazott komplexitáshoz: a más művészeti ágakkal összekapcsolt zenehallgatáshoz. Szerepe van a képzőművészetnek, a mesének, a mozgásnak, és tálcán kínálja magát az improvizáció is. A kisgyermekek fejlődésében nagy szerepe van a ciklikusságnak. Érdemes felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a napi rutin szerves része a csak a gyerekre koncentráló, kizárólagos együttlét. A jelenlétükben megvalósuló online programok kapcsán az óvodásoknál már fontos lehet, hogy a képernyőn nem akárki, hanem egy számukra ismert arc jelenik meg. Ez erősíti a gyerekekben, hogy kicsit valóban kiléptek a mindennapokból. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a közös olvasást, sőt ez a korosztály nagyon kedveli, ha szabadon meséljük el egy-egy könyv tartalmát, vagy közös emlékeinket. Olvass fejből! — mondogatják.”

Összművészet és kreativitás

A meseolvasást (sőt a meseterápiát) „előretörekvő” foglalkozásként említette Olasz Réka Dorina, a Müpa Cifra Palotaprogramjaiért is felelős egyik szerkesztő, produkciós menedzser. „E rendezvényeken gyakori, kicsik-nagyok nagy kedvence a meseelőadás, és éppen ez az, amely jobban kezelhető családias környezetben, mint nagyobb tömegben. Ehhez kapcsolódhat bábjáték és kézműveskedés is, ami e vasárnap délelőtti események másik legnépszerűbb eleme, és otthon is kiválóan kivitelezhető. Saját gyártású társasjátékokat (malmot, memóriajátékot) szintén könnyű elkészíteni természetes anyagokból. Miután a gyerekek számára nagyon fontos a vizualitás és hogy kézbe foghassanak dolgokat, ezek a komplex foglalkozások — kiegészítve a zenés, gyakran táncos elemekkel — több oldalról támogatják képzeletük aktivitását, kreativitásukat.”

Jogos lehet a kérdés, hogy mindezt mikor? A Cifra Palota szervezésében másfél évtizede aktív szerkesztő, produkciós menedzser, Börzsönyi AnnaPetra az alábbi praktikus megközelítéssel „védte ki” ezt a felvetést: „Nagy előnye ennek az időszaknak, hogy a családok megspórolják a mindennapos utazási időt, ez ideális helyzetben megnyert közös idő lehet. A Cifra Paloták egyik varázsa a minőségi élőzene, amit most nem könnyű pótolni. Nagyon fontos azonban, hogy a gyerekek zenére is nyitott világát nem szerencsés ilyen hoszszú időre jegelni. A zenéhez tánc is kapcsolódhat, ami egy-egy jó videóval otthon is reprodukálható. És a mozgás mindig, de ilyenkor különösen jót tesz a gyerekeknek. A zene- és mesehallgatás összekapcsolható manuális tevékenységgel: rajzolással, gyurmázással, legózással. Plüssfigurákkal, babával mesejelenetek is készíthetők, ezek telefonnal lefotózhatók, és a végén remek animációk kerekedhetnek ki belőlük — szülői segítséggel. A digitális világ előnyeit is érdemes kihasználni: kiránduláskor madár- és egyéb természethangokat rögzíteni, amiből később akár saját kompozíció is születhet.”

Körmendy Zsolt, a Müpa családi és ifjúsági programjainak szerkesztője, koncertpedagógiai foglalkozások vezetője a már szülők nélkül programot választó korosztály esetében is a digitális eszközök használatában látja a továbbélés lehetőségét. „Ezek egyik legfontosabb előnye, hogy nem térhez és időhöz kötöttek. A rendelkezésre álló felvételek mellett még a streamelt anyagok is letölthetőek lehetnének. Ami az iskolákat illeti, az első hullámban sok esetben marginalizálódott az ének-zene oktatás. Ezen egyebek mellett a jó közönségkapcsolatok segíthetik át a szereplőket: a műsorszolgáltatót és a befogadót. De mindenekelőtt az élő koncertekhez való visszatérést várjuk, ezekre készülünk” — mondja a szerkesztő. Tóth Anna