A KREATIVITÁS ÚTJAI

ÚJ PERSPEKTÍVÁK A POSZTHUMANIZMUS KÜSZÖBÉN

A MOME és a Müpa egyaránt komplex módon gondolkodik a világról, ezért nemcsak a kézenfekvő lehetőségeket keressük, hanem a jövőt alakítva igyekszünk közös gondolatokat, tevékenységeket megfogalmazni és véghezvinni — fogalmazott Fülöp József, a MOME rektora, akit a két intézmény együttműködéséről kérdeztünk.

„Intézményünk 2006 óta viseli a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nevet. Amikor erről döntöttünk, nemcsak az volt a célunk, hogy egy Magyarországon méltatlanul alulreprezentált, de a világban nagyon jól csengő alkotó neve legyen a »brandünk«, éppoly hangsúlyosnak tartottuk a művészeti jelzőt, amely széles horizontot igyekszik lefedni.” Fülöp József szerint a művészet — a kulturális élményeken túl — képes új perspektívákat, egyedi megoldásokat kínálni a 21. század speciális kihívásaira a poszthumanizmus küszöbén. Meggyőződése, hogy a művészet és tudomány együttműködése segíthet a humanitás megőrzésében. „A Müpa Magyarországon egyedülálló módon képes integrálni a különböző művészeti területeket. Műhely, amely segíti művészi produktumok létrejöttét, példaként elég legutóbbi zeneműpályázatukat említenem. A MOME és a Müpa egyaránt komplex módon gondolkodik a világról, a művészetnek a világban betöltött szerepéről, ezért nemcsak a kézenfekvő együttműködési lehetőségeket keressük, hanem előre gondolkodva, a jövőt nem csupán feltérképezve, hanem alakítva igyekszünk közös gondolatokat megfogalmazni, tevékenységeket véghezvinni.”

MoholyNagy László az 1940es években megfogalmazta, hogy a design felszabadul és sajátos autonómiára tesz szert — jegyzi meg a MOME rektora. „Moholy-Nagy úgy vélte: a design nem foglalkozás, hanem látásmód, amely nemcsak a művészeti, hanem más, akár az üzleti közegben is mérvadó lehet.” A Müpával közös gondolkodásuk alapvetéseként a MOME rektora Káel Csaba egyik észrevételét említi. „Míg a mi egyetemista éveinkben spontán módon működött a művészeti egyetemek hallgatóinak találkozása, közös gondolkodása, addig az elmúlt harminc évben ez egyre jobban beszűkült. A Müpa vezérigazgatója úgy gondolta, a Müpa képes lehet megszólítani és együtt gondolkodásra, közös tapasztalatok megélésére hívni az egyetemi hallgatókat — és nem kizárólag a művészeti szférából.” Fülöp József szerint a Müpában meghatározó klasszikus zene a fiatal generáció számára nem magától értődő élmény, mégis fontos felkínálni számukra ennek lehetőségét. Ebben máris történt előrelépés. A két intézmény első közös kurzusának 2019ben az volt a célja, hogy megismertessék Wagner muzsikáját, komplex alkotói látásmódját a 21. század fiatal alkotóival. „Az ő teljesítménye, látásmódja számukra is irányadó lehet, mert önmaguktól elsősorban a jelen és a jövő kultúrája az, ami leköti figyelmük jelentős részét. Együttműködésünk nagyon fontos eleme, hogy élményszerűen mutatja meg hagyományainkat, múltunkat, azokat az értékeket, amelyek a 21. századi alkotók szemléletét is formálhatják. Közös művészeti elképzelések mentén hozunk létre alkotásokat, installációkat a jelennek, a jövő iránt érzett felelősséggel.”

2020ban két közös kurzusra is sor került. „Minden kulturális intézménynek foglalkoznia kell azzal, miként tudja megjeleníteni a digitális térben saját szellemi-művészeti teljesítményét. A járványhelyzet különös aktualitást adott ezeknek a projekteknek. Az egyik lehetséges eszköz az animáció, amelynek komoly tradíciói vannak — több mint százéves műfajról beszélünk —, de folytonosan fejlődik, és új technikákat integrál. Ha valamilyen valós teret elképzelt, animációban létező audiovizuális elemekkel ötvözünk, az érdekes lehet azok számára is, akik fizikailag tartózkodnak az adott térben, de ugyanígy azoknak is, akik nem tudnak személyesen belépni ebbe a térbe. Olyan élményt kínálunk a látogatóknak, amely bevonja őket abba a világba, mely a Müpa sajátja.” A MOME hallgatói a saját korosztályukat igyekeztek megszólítani virtuális plakátokkal, interaktív tartalmakkal, mini videojátékokkal.

A városintegrációs kampánytervezés kurzus alapja a designvezérelt településfejlesztés. „Ma Budapesten számos fejlesztés van folyamatban, amely képes figyelembe venni az összetett szempont-

rendszert — az építészeti, a szociológiai, stratégiai, fenntarthatósági, turisztikai és kulturális aspektusokat —, ezáltal hosszú távon működőképes és fenntartható intézményeket, városrészeket hoz létre.” Fülöp József hangsúlyozza: a hallgatók — akár építészről, művészeti menedzserről vagy vizuális kommunikációval foglalkozó növendékről van szó — szívesen foglalkoznak a konkrét életterükhöz, kulturális beágyazottságukhoz kapcsolódó projektekkel. „A Müpával való együttműködésünk lehetővé teszi, hogy olyan kérdésekről gondolkozzunk közösen, mint például a Ház közösségi tereinek vonzóbbá tétele, ami magában hordozza a megvalósítás ígéretét, így a hallgatók az egyetem óvó ernyője alatt foglalkozhatnak izgalmas, valós felvetésekkel.”

Seres Gerda

Fotó: Szalontai Ábel

…a Müpa képes lehet megszólítani és együtt gondolkodásra, közös tapasztalatok megélésére hívni az egyetemi hallgatókat — és nem kizárólag a művészeti szférából.