Müpa Magazin 2021/2022 évad 2. szám by Müpa Budapest

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVI. évfolyam 5. szám 2021. NOVEMBER DECEMBER Ingyenes időszaki kiadvány

VARÁZSLATOS TÉLI ÉLMÉNYEK

JÉGPÁLYA / KÜLTÉRI SZÍNPAD / ÉLŐ KONCERTEK

ÉGIGÉRŐ MUZSIKA RECIRQUEL: KRISTÁLY OPERASZELIDÍTŐ

Részletes műsorunkat keresse a mupa.hu-n

KLASSZIKUS 2021. november—december

mupa.hu

Velekei László

KEDVES

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

KÖZÖNSÉG! Amikor 2020 júliusában átvettem az akkor 41. évében járó Győri Balett igazgatását, még nem sejtettem, hogy rendkívül szokat lan évad vár ránk. Terveinket és álmainkat újra kellett szőni, hogy a pandémia időszakában is jelen legyünk az Önök gondo lataiban és életében. 2020/21-ben a Müpa az évad együttesének választotta a társulatot, ezért a megtiszteltetésért azonban csak a színfalak mögött tudtunk megdolgozni, közönségünkkel kizárólag az online térben volt lehetőségünk találkozni. Amikor értesültünk arról a döntésről, hogy ezt a rangos címet a 2021/22-es évadban is viselhetjük, úgy éreztem, olyan ez, mint egy második felvonás, egy „visszatapsolás”. Nagy levegőt veszünk, és kilépünk újra a rivaldafénybe! A Müpa színpadára állni mindig különleges és felemelő érzés, de még soha ennyire nem vártuk azt, hogy Önök elé léphessünk, hogy megoszthassuk Önökkel a teret is, amelyben táncolunk! Együtt lélegezni! A pandémia időszaka sok mindenre megtaní tott minket, és olyan értékekre világított rá, amelyek sürgetve digitalizálódó világunkban majdnem elvesztek: az együttlét, az egy térben lét, az élő jelenlét fontosságára. A Müpa segítsé gével Önök, nézőink, otthonukban fogadtak minket, s így sok csodálatos élménnyel gazdagodhatott mind az előadógárda, mind a közönség. Nekünk, előadóművészeknek azonban húsvér valójukban van Önökre szükségünk! Kívánom, hogy ebben az évadban sem a Müpa színpadai, sem a nézőterei ne legyenek üresek — egyetlen estére sem! Velekei László A Győri Balett igazgatója

NYITÁNY 2021. november—december

Nyitány

Tartalom

Horizont

Fotó: Ari Magg

Fotó: Ivan Kurrenoi

Nuria Rial

Mikko Franck

Andrij Jurkevics

Fotó: Christophe Abramowitz

A napra lehet nézni… 18

JAZZ

Istenbizonyíték?

Cohen fákkal és két rózsával

Orgona-világpolgár

VILÁGZENE

Koreai vendégek

„Nem tudom elképzelni, hogy ugyanazt énekeljem egész életemben” 12

Adventi karnevál

Oroszok és franciák

KLASSZIKUS

Változatok Cziffrára

„A »szép éneklés« kultusza nem öncélú” 16

Az afrikások

38 42

LITERÁRIUM

Élet és irodalom

Egyezésekre koncentrálva

Egy rendkívüli alkotó 50

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600. E-mail: magazin@papageno.hu

42 Fotó: Andreas Terlaak

Fotó: Farkas András

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu

Avishai Cohen

Lakatos Mónika

A szerkesztés lezárult: 2021. október 6.

TÁNC

Érzelmek hullámvasútján

Címlap: Szonja Joncseva Címlapfotó: Victor Santiago A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják! MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

Zenei aranybánya Katowicében

MÜPAMOZI

Előbb csöndben, aztán teli torokból

HULLÁMHOSSZ

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Strack Gyöngyvér • Kocsi Zsolt • Börzsönyi Anna-Petra 64

Mennyiség és minőség 58

HATÁRSÉRTŐK

„Minen területen születnek számomra fontos eredmények” 66

www.mupa.hu Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

FotóAttila, Müpa Fotó: Nagy

A Purcell Kórus ás az Orfeo Zenekar koncertje

HORIZONT NYITÓFESZTIVÁL HÍVTA FEL A FIGYELMET A HAYDNEUMRA A magyar állam alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy kutatás, kottakiadás, képzés, koncertek és előadások szerve zése révén segítse és népszerűsítse a magyarországi régizene játszást. A Haydneum Magyar Régizenei Központ tevékenysé gének középpontjában a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár újrafelfedezése, meg őrzése és terjesztése áll. Az intézmény művészeti igazgatója Benoît Dratwicki zenetudós, a Versailles-i Barokk Zenei Köz pont művészeti vezetője, a velencei Palazzetto Bru Zane művészeti tanácsadója. A Haydneum Nyitófesztivál október elején a Müpában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között vette kezdetét. Az eseményeken fellépett a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar Vashegyi György, a Les Talens Lyriques Christophe Rousset, a Budapest Bach Consort Szokos Augustin vezényletével, valamint a Capella Savaria és a Freiburger Barockorchester. A nemzetközi szólistagárda közreműködésével megvalósult koncerteken a közönség Joseph és Michael Haydn, Albrechtsberger, Werner, Zivilhofer, Istvánffy Benedek, Esterházy Pál, Weber és Hummel műveit hallhatta. A Haydneum rezidens együttese a Vashegyi György által alapított Purcell Kórus és Orfeo Zenekar.

EMLÉKEZETES OPERAELŐADÁSOKAT EGYESÍT A MÜPA ÚJ KIADVÁNYA Az Alessandro Baricco regényéből (Vértelenül) készült Senza sangue Eötvös Péter tizedik zenés színpadi műve, melynek koncertszerű premier jére 2016-ban Kölnben került sor. A Mezei Mari librettójával készült alkotás nem titkoltan bevezetésként is felfogható testvérdarabnak született Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operájához. Eötvös Péter a Senza sangue budapesti bemutatója előtt úgy nyilatkozott, hogy e darabbal régi tervét váltotta valóra, hiszen tíz-tizenöt évig kereste az irodalmi alapanyagot, amely dramaturgiai egységet teremthet Balázs Béla és Bartók munkájával. Az október 1-jén megjelent DVD-n két, külön böző időpontban megvalósult félig szcenírozott produkció látható, mely nek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikája és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar játéka biztosít egységes alapot. A Senza sangue 2018. február 10-én rögzített előadását a szerző vezényli, a főszerepekben Vizin Viktória és Jordan Shanahan látható. A kékszakállú herceg vára 2016. október 7-i felvétele Bretz Gábor és Szántó Andrea közreműködésével, Kocsis Zoltán vezényletével pedig egyúttal a kétszeres Kossuth-díjas zon goraművész és karmester utolsó müpabeli fellépését örökíti meg egykori zenekara élén. A produkciók előkészületeiről szóló werkfilmekkel gazdagí tott DVD a Müpa lemezboltja mellett a Rózsavölgyi és Társa Zenemű boltban, a Kodály Zoltán Zeneműboltban, továbbá a Líra Könyv honlapján vásárolható meg. 6

HORIZONT 2021. november—december

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

HORIZONT 2021. november—december

Egy ritka lehetőség

Fotó: Chris Gonz, GNZ

Különböző korok zeneszerzői más és más módon ábrázolták az ember szembesülését a halállal: más érzések és gondolatok körvonalazódnak Mozart, Verdi, Berlioz, Dvořák Requiemjében — vagy egy olyan, liturgikus kereteken kívül keletkezett alkotásban, amilyen Brahms bibliai szövegekre komponált Német requiemje. A liturgikus kereteken kívül formálódott meg Edward Elgar század

Gerhild Romberger

fordulós műve, a szólistákra, kórusra és zenekarra komponált Gerontius álma is, amelyet az angol zeneszerző 1900-ban írt a korábban anglikán, később katolikussá lett pap, majd püspök, a közelmúltban szentté avatott John Henry Newman szövegére. A darab egy hívő lélek útját követi a halálos ágytól Isten ítélőszé kéig, majd a purgatóriumig. A Mindenszentek alkalmából megszó laló alkotással különleges lehetőség találkozni, hiszen Elgar opusa nincs jelen a magyar hangversenyéletben, soha nem hallható, s így mostani előadása hézagpótló szolgálattétel. A Rádiózenekart és Rádiókórust az a Markus Stenz vezényli, aki Kurtág operájának ősbe mutatóján dirigált, a szólisták között Andrew Staples és Láng Dorottya mellett azt a James Rutherfordot is hallhatjuk, akit a Müpa Mesterdalnokok-előadásának remek Hans Sachsaként ismertünk meg. 2021. november 1. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem MINDENSZENTEK

ELGAR: GERONTIUS ÁLMA

Közreműködik: Andrew Staples — tenor Láng Dorottya — mezzoszoprán James Rutherford — bariton Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Markus Stenz

Láng Dorottya

Hányféleképpen emlékezünk Kocsis Zoltánra? Az elmúlt fél évszá zad magyar zenetörténetének egyik legnagyobb alakját kivételes képességei és művészi nagysága mellett leginkább a határtalan nak tűnő sokoldalúság és a hatalmas teherbírás jellemezte. Egyko ri zenekara, az 1990-es évek végén általa új életre keltett Nemzeti Filharmonikusok megemlékező koncertjén a megszólaló műsorszá mok és a vendégelőadók Kocsis sokféle tevékenységére, előadói vonzalmaira és értékrendjére emlékeztetnek. Liszt műve, az Ünnepi induló Goethe tiszteletére, valamint Bartók korai Négy zongoradarabjának Scherzo tétele az átdolgozó—hangszerelő Kocsist idézi (és persze Liszt és Bartók iránti elkötelezettségének is dokumen tuma), Rachmaninov 3. (d-moll) zongoraversenyével és Debussy Három noktürnjével pedig olyan művekhez érkezünk, amelyek szer zői különösen kedvesek voltak Kocsis számára, és akiknek magyar országi elfogadtatásáért sokat tett. A szólista, Borisz Berezovszkij 8

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Juri Bogomaz

Kocsis arcai Borisz Berezovszkij

maga is muzsikált Kocsissal, a karmester, Kovács János tudását és elhivatottságát pedig a pályatárs nagyra becsülte. Ráadás az örö mök sorában, hogy a Három noktürn Szirének tételében a zenekar „vokális testvére”, a Nemzeti Énekkar is szerephez jut. 2021. november 6. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

KOCSIS EMLÉKEST — IN MEMORIAM KOCSIS Közreműködik: Borisz Berezovszkij — zongora a Nemzeti Énekkar női kara (karigazgató: Somos Csaba) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Kovács János

Csupa csemege A produkciók színvonalát meghatározó maximalista igényesség mellett az innovatív szellem az, ami leginkább jellemzi Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyeit. Legújabb koncertprogramjuk öt száma közül négy minősül különleges ze nei csemegének: Schumann négy kürtre és zenekarra komponált versenyműve, melyben a zenekar tagjai vállalják a szólisták sze repét, szintén Schumanntól az a-moll csellóverseny, mely ezúttal

a vendégszólista, a német Tabea Zimmermann brácsaátiratában hangzik fel, Debussy mellőzött szimfonikus szvitje, a Tavasz, valamint Kurtág György fiatalkori Brácsaversenyének a szerző által vállalt egyetlen részlete, a Tétel brácsára és zenekarra. A hangverseny slágerszáma Ravel Daphnis és Chloé című balett jének 2. szvitje, ez a színgazdag, megjelenítő erejű, szuggesztív és érzéki kompozíció, mely az antikvitás levegőjét leheli. A szólis ta pályájának számos magyar vonatkozását ismerjük: Tabea Zimmermann többek közt Végh Sándornál tanult, 1984-ben Budapesten nyert nemzetközi versenyt, kamarapartnerei közé tartozik Várjon Dénes, és nemcsak Kurtág zenéje iránt érdeklődik, játssza Bartók, Ligeti, Pártos Ödön, Rózsa Miklós, Seiber Mátyás, Eötvös Péter műveit is. 2021. november 26., 27., 29. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

SCHUMANN, DEBUSSY, KURTÁG, RAVEL Közreműködik: Tabea Zimmermann — brácsa Vezényel: Fischer Iván

Tabea_Zimmermann

Fotó: Marco Borggreve

Baráti Kristóf

Tabea Zimmermann

Amikor a komponista a karmester Izgalmas élmény a koncertlátogató számára, ha olyan dirigens ve zényel, aki zeneszerző is. Az ilyen művészeket különlegesen érzé keny hallás és a struktúra felmutatásának erős igénye jellemzi: előadásaik ennek megfelelően egyszerre érzékiek és analitikusak. Eötvös Péter ilyen karmester: produkcióit hallgatni önfeledt élvezet és intellektuális élmény. Hát még, ha saját műveit vezényli! Ilyen kor a művészi önvallomás ritka perceinek tapasztalatával gazda godhatunk. A Concerto Budapest hangversenyén Eötvös előbb két saját művét, majd a szünet után az egyik első igazán modern zeneszerző, Debussy két kompozícióját (Egy faun délutánja, Ibéria) dirigálja. A két Eötvös-mű közül a Sirens’ Song (Szirének éneke)

2020-ban keletkezett, ősbemutatóját a szerző irányításával a Pan non Filharmonikusok abszolválta 2021-ben, s a zenekari darab ins pirációforrásai között a komponista Homéroszt, Kafkát és Joyce-t említi. A Baráti Kristóf hangszerén magyarországi bemutatóként felcsendülő Alhambra című 3. hegedűverseny 2018-ban íródott a Granadai Fesztivál felkérése nyomán, ajánlása Isabelle Faustnak és Pablo Heras-Casadónak szól. Az alkotás ihletője a spanyolorszá gi mór építészet remeke, a granadai Alhambra. Kecskés M. Júlia 2021. december 11. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

EÖTVÖS PÉTER, BARÁTI KRISTÓF ÉS A CONCERTO BUDAPEST Közreműködik: Baráti Kristóf — hegedű Concerto Budapest Vezényel: Eötvös Péter

KLASSZIKUS 2021. november—december

Változatok Cziffrára

Fotó: Pavel Antonov

Gyenyisz Macujev

A fél évtizede megkezdődött hazai Cziffra-reneszánsz novemberben új szintre emelkedik: a születési centenáriumot nagyszerű zongoristák köszöntik a Müpában a zseniális előd emlékének adózva.

CZIFFRA 100 2021. november—december

Balázs János

Fotó: Emmer László

Technikája, muzikalitása és fantáziája mindmáig példa a pianisták, s közülük is különösen azon művészek számára, akik képesek alkotó módon, teremtő képzelettel közelíteni a repertoárhoz.

Ha a különbséget zongorázni tudnám... — az 1920-as években ter jedt el ez a nyelvművelők és kényes ízlésű stiliszták által utóbb annyit kárhoztatott, pesties flaszterfordulat. Jószerivel éppen akkortájt, amikor ugyancsak Budapesten, 1921. november 5-én megszületett a muzsikus, aki tényleg zongorázni tudott minden különbséget, a 20. század egyik legkiválóbb hangszeres virtuóza: Cziffra György. Technikája, muzikalitása és fantáziája mindmáig példa a pianisták, s közülük is különösen azon művészek számára, akik képesek alkotó módon, teremtő képzelettel közelíteni a reper toárhoz. S akik a zongorajátékban magától értődő módon meg is élik a játékosság mozzanatát. A centenáriumi Cziffra 100 emlékév programja két ilyen méltó kö vetőt is elhoz a Müpába: Gyenyisz Macujevet és a Cziffra-reneszánsz lelkét és motorját, Balázs Jánost. Hogy Macujev, akárcsak hajdan Cziffra, szívesen és ötletesen improvizál, arról legutóbb talán a Müpa Home áprilisi közvetítésén győződhettünk meg. Novem ber 4-én azonban az orosz művész a zongorairodalom alapművei ből válogatva bizonyítja majd rendkívüli képességeit, Haydn nagy Esz-dúr szonátájától Chopin f-moll balladájáig, Beethoven neveze tes utolsó zongoraszonátájától, az op. 111-es c-moll műtől a liszti h-moll szonátáig kalandozva a billentyűkön.

November 5-én azután Cziffra György emlékezetének első számú hazai megelevenítője lesz a gálakoncert zongorista főszereplője. A 100. születési évforduló estéje több vonatkozásban is idézi majd a hányatott — vagy kevésbé romantikus szóval: nehéz — sorsú Cziffra pályafutását, hiszen Balázs János játékát a Francia Rádió Szimfonikus Zenekara fogja kísérni a nemzetközi hírű finn karmester, Mikko Franck vezényletével, elvégre a múlt század zongorafenomén jára a magyar mellett a francia zenekultúra is méltán büszke lehet. Cziffra — és Balázs — mindenkor hálás koncertszáma, a Magyar fantázia megszólaltatása előtt pedig egy ősbemutatóra is sor ke rül. Eötvös Péter Balázs Jánosnak ajánlott Cziffra Psodia című zon goraversenye a cimbalmos Lukács Miklós közreműködésével idézi majd fel zenében a komponista személyes és családi Cziffra-emlékeit. László Ferenc A programsorozat a Cziffra György-emlékév keretében, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósul meg

2021. november 4. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem CZIFFRA 100

GYENYISZ MACUJEV ZONGORAESTJE

2021. november 5. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem CZIFFRA 100

BALÁZS JÁNOS ÉS A FRANCIA RÁDIÓ FILHARMONIKUS ZENEKARA GÁLAHANGVERSENY CZIFFRA GYÖRGY 100. SZÜLETÉSNAPJA TISZTELETÉRE Közreműködik: Balázs János — zongora Lukács Miklós — cimbalom Vezényel: Mikko Franck

CZIFFRA 100 2021. november—december

„NEM TUDOM ELKÉPZELNI, HOGY UGYANAZT ÉNEKELJEM EGÉSZ ÉLETEMBEN” Szonja Joncseva A bolgár szoprán, SZONJA JONCSEVA nevét azt követően ismerte meg a közönség, hogy 2010-ben megnyerte Plácido Domingo Operalia versenyét. A nagy áttörés után meghódította a világ összes jelentős operaszínpadát, otthonosan mozog a New York-i Metropolitanben, a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben és a berlini Staatsoperben egyaránt. Hozzánk Verdi, Puccini és a verista szerzők műveiből összeállított műsorral érkezik.

Tanulmányait Plovdivban kezdte, majd a Genfi Konzervatórium következett, ahol 2009-ben szerzett mesterfokozatot. Mit változtatott szemléletén a közeg, amelybe Svájcban belecsöppent? Svájc csendes, tiszta, békés, nyugodt ország, megérkezve azonnal megragadott a szabadság légköre. Rögtön úgy éreztem, itt ott honra találtam, és valóban: azóta is itt élünk. Egy interjúban nagy nyomatékkal beszél a beskatulyázás káros hatásairól, valamint arról, hogy minden stílust ki szeretne próbálni, a repertoár minden részében jártasságot igyekszik szerezni. Barokk énekesként indult: hol tart most, mi mindent sikerült meghódítania, és mit tervez a jövőben? A barokk zenére William Christie-nek köszönhetően találtam rá, amikor részt vehettem a fiatal énekesek felsőfokú képzése céljá 12

KLASSZIKUS 2021. november—december

ból létrehozott Jardin des Voix programjában. Amikor barokkot énekeltem, mindenki azt várta tőlem, hogy csak azzal foglalkoz zam. Azután elkezdtem az olasz repertoárt énekelni, és akkor arra kaptam folyamatosan szerepajánlatokat. Én azonban szeretek sokféle dolgot kipróbálni, utálom a rutint. A rutin szerintem egy művész számára gyilkos dolog. Nem tudom elképzelni, hogy ugyanazt énekeljem egész életemben, számomra ez lehetetlen. Természetesen az is érvényes megközelítés, ha valaki inkább a stabilitást kedveli, azokat a szerepeket, amelyeket már ismer, amelyekben jó, ezt is meg tudom érteni. Az én megközelítésem azonban más. Átgondoltam, hogy az élet rövid, és egy művész pályafutása még rövidebb. Annyi mindent szeretnék felfedezni, amennyit csak tudok.

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Victor Santiago

Szonja Joncseva

„…szeretek sokféle dolgot kipróbálni, utálom a rutint.”

Előfordulhat, hogy pályája egy későbbi szakaszában Wagnert is énekelni fog? Hogyne, például Elsát a Lohengrinből, Wagner legolaszabb operá jából. Wagner amúgy is az szerző, aki rendkívüli energiával tölti fel az embert. Valahányszor más stílusban énekelek, olyan fontos ha tások érnek, amelyek előre visznek a karrieremben, és művészként gazdagabbá tesznek. Nemegyszer előfordul, hogy a korábban meg szerzett tapasztalataimat felhasználom egy későbbi munkámban. Ez segíti elő a fejlődésemet. Stilárisan és műfajilag egyaránt nyitott: együttműködött a híres filmzeneszerzővel, Vladimir Cosmával, együtt énekelt Elvis Costellóval és Stinggel. Ugyanazt a hangképzést használja, amikor könnyűzenét énekel, mint a klasszikus repertoárban? A két repertoár másfajta technikát igényel, de mivel tinédzserként jazzénekesnő voltam, tudom, abban a műfajban hogyan kell hasz nálnom a hangomat, ez nem jelent számomra újdonságot. Hall gatni is szeretem Ella Fitzgeraldot, Barbra Streisandot, Norah Jones-t, ezeket a gyönyörű, érzéki hangú énekesnőket. Mostaná ban viszont színpadon nem vállalok ilyen jellegű fellépéseket. Feleség, két gyermek édesanyja, férje az örmény—venezuelai karmester, Domingo Hindoyan. Mennyi ideje jut a családjára? Ha otthon vagyok, igyekszem százszázalékosan anya és feleség lenni. Természetesen az életünkben igen erőteljesen jelen van mind az én munkám, mind a férjemé, ugyanakkor törekszünk rá, hogy minőségi időt töltsünk egymással és a gyerekekkel. Normá lis, hétköznapi életet élünk, ami szerintem a lehető legegészsége sebb egy művész számára. Ilyenkor tökéletesen el tudunk szakadni a show-business olykor nagyon fárasztó világától, és ezzel válik igazán teljessé az életünk. A járvány abból a szempontból kedve zően hatott, hogy végre találtunk időt arra, hogy folyamatosan együtt lehessünk, ne kelljen minden héten a világ eltérő pontjain lennünk, különböző feladatokon dolgoznunk. Embert próbáló idő szak volt, de ha az előnyös oldaláról szemléljük, nekünk otthon sok kedves és meghitt pillanatot hozott. Szerencsére a mi családunk ban senki sem kapta meg a fertőzést, ennek a következményeivel mi magunk nem szembesültünk, sem a környezetünkben, sem a baráti körünkben. Ugyanakkor láttam, milyen megpróbáltatást jelentett mások számára, és milyen károsan hatott a zeneiparra is, ez engem is megviselt érzelmileg.

Milyen a kapcsolata hazájával, Bulgáriával? Igyekszem minden évben hazalátogatni, de ezek az alkalmak saj nos legtöbbször rövidre sikerülnek. Ha otthon vagyok, általában fel is lépek. Nagyon sajnálom, hogy nincs időm egy-egy valódi vakáció ra Bulgáriában, mert szívesen átélném újra ezt az élményt, de amikor az emberek nyaralni mennek, egy művész általában elfog lalt, fesztiválokra jár, koncerteket ad, azután pedig elkezdődik a pörgős őszi évad. Az idén szerencsére eljutottam Bulgáriába egy Plácido Domingóval rendezett gálaesten, és kilenc napot tölthet tem ott, de ezek jó része kemény munkával telt. Arra koncentrál tunk, hogy minden simán menjen a hangversenyen, emiatt sajnos még arra is alig jutott időm, hogy hazalátogassak. Viszont nagyon jó kapcsolatot ápolok a bolgár közönséggel, speciális helyük van a szívemben. Budapesten Verdi, Puccini és olasz veristák áriáit énekli majd. Mit jelent Önnek a repertoár e szegmense? A program több zeneszerző számos különböző művéből áll össze, olyan szerepekből, amelyeket már énekeltem, illetve amelyeket a jövőben fogok énekelni. Legutóbb 2019-ben jártam Budapesten, és most olyan műsorral készültem, amelyben az akkoritól eltérő szerepekben hallhat a magyar közönség. Az áriák egy része kifeje zetten híres, mellettük viszont lesznek kevésbé ismertek is, mert számomra mindig öröm a felfedezés. Magyarországon az operaház meghívása mellett a miskolci Bartók Plusz Fesztiválon is járt. Milyen emlékeket őriz az országról? Öt évvel ezelőtt jártam ott, a fivérem is elkísért. Sajnos, a látoga tásom rövidre sikerült, de arra emlékszem, hogy jól éreztük ma gunkat, nagyon finomakat ettünk, és hogy vettem néhány remek gyógyteát. A Müpában most fog először fellépni: mit vár ettől az estétől? Hallottam róla, milyen csodálatos a Müpa nagytermének akuszti kája. Izgatottan várom, hogy énekelhessek ott, és hogy találkoz hassam a közönséggel, mert nagyszerű, ha egy koncertteremnek jó az akusztikája, de még nagyszerűbb, ha tele van emberekkel. Mörk Leonóra 2021. november 8. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

SZONJA JONCSEVA ÁRIAESTJE Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Francesco Ivan Ciampa

KLASSZIKUS 2021. november—december

MÜPA HŰSÉGPROGRAM

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a plusz élményeket!

mupa.hu15

KLASSZIKUS 2021. november—december

A Lucrezia Borgia igazi Donizetti-remekmű: dallamos, lendületes, romantikus, szenvedéllyel teli, ízlésesen hatásos, zenei színvonalát tekintve pedig a Lammermoori Luciától sem marad el. Bátran műsorra tűzhető tehát a siker reményében — feltéve, hogy rendelkezésre áll ama kevés szopránok egyike, aki el tudja énekelni a címszerepet. A kalandos sorsú opera 1833. december 26-án szólalt meg először a milánói Scalában. A szövegkönyvíró, Felice Romani a librettó cselekményét olyan Victor Hugo-drámából merítette, amelyet nem sokkal korábban ismert meg a párizsi közönség. A különö sen rövid idő alatt megírt kompozíció cím szerepét Henriette Méric-Lalande, a Scala ünnepelt és határozott fellépésű sztárja énekelte. A kritika fanyalogva fogadta a bemutatót. „Kicsit jobb, mint középszerű” — írta a szövegkönyvről a Gazzetta privilegiata di Milano. A közönség viszont azonnal megszerette a darabot, amely ennek 16

KLASSZIKUS 2021. november—december

köszönhetően még ugyanebben az évad ban további harminchárom előadást élt meg a Scalában. Emellett azonnal Itáliaszerte és külföldön is megkezdte pályafu tását. Az 1840-es párizsi bemutató után Victor Hugo elhatárolódott az előadástól, mivel a francia fordítást saját színműve másolataként értelmezte. Csatát nyert a fordító és a közreadó ellen — így aztán az opera franciaországi előadásai csak a tartalom és a karakterek megváltozta tásával folytatódhattak. A Lucrezia Borgia első londoni előadása 1839-ben, Őfelsége Színházában zajlott le. A tengerentúlon az opera először 1843-ban,

New Orleansben szólalt meg, ezt 1844-ben New York követte. Híre tovább vitte a többi földrészre, beleértve Ausztráliát is. A 20. század elejére azonban erősen megritkultak az előadások, bár egyik-másik világsztár — Montserrat Caballé, Leyla Gencer, Beverly Sills, Katia Ricciarelli és Joan Sutherland — időnként vállalta a megmérettetést a mű igényes címszerepében, többnyire koncert szerű előadásokon. Ellentétben Donizetti egyéb, a bel canto iránt elkötelezett operáival, itt a dráma nem csupán a virtuóz áriákhoz szolgáltat szöveget, fontossága egyenrangú a zené ével. Nem véletlen, hogy a Milánóban

Fotó: Miguel Barreto

Yolanda Auyanet

„A »SZÉP ÉNEKLÉS« KULTUSZA NEM ÖNCÉLÚ”

Ellentétben Donizetti egyéb, a bel canto iránt elkötelezett operáival, itt a dráma nem csupán a virtuóz áriákhoz szolgáltat szöveget, fontossága egyenrangú a zenéével.

A LUCREZIA BORGIA SIKERÉT A MÜPÁ BAN VÉRBELI NEMZETKÖZI ELŐADÓ GÁRDA SZOLGÁLJA. A CÍMSZEREPET ÉNEKLŐ SZOPRÁN, AZ OLASZ REPER TOÁRBAN NAGY JÁRTASSÁGGAL BÍRÓ, KIVÁLÓ ATMOSZFÉRATEREMTŐ KÉPES SÉGŰ YOLANDA AUYANET HAZÁJA SPANYOLORSZÁG, ALFONSO D’ESTE, FERRARA HERCEGE MEGSZEMÉLYESÍTŐ JE A VILÁGSZERTE ÜNNEPELT BASSZUS HAZÁNK FIA, BRETZ GÁBOR. A MAFFIO ORSINI JELMEZÉBEN SZÍNPADRA LÉPŐ MEZZOSZOPRÁN, PAOLA GARDINA OLASZORSZÁGBAN SZÜLETETT, MÍG A FIATAL VELENCEI NEMES, GENNARO ROMÁN TENOR, ŞTEFAN POP HANGJÁN SZÓLAL MEG. A KÉT ESTÉN LÁTHATÓ ÉS HALLHATÓ PRODUKCIÓ KARMESTE RE, A MAGYAR KÖZÖNSÉG ÁLTAL — TÖB BEK KÖZT EDITA GRUBEROVA FELLÉPÉ SEIRŐL — RÉGÓTA ISMERT ANDRIJ JURKEVICS PEDIG AZ UKRAJNAI ZBORIV VÁROSÁBAN LÁTTA MEG A NAPVILÁGOT.

tanuló Verdinek is érzékelhetően eszébe jutott ez a mű, amikor tizennyolc évvel később megírta a Rigoletto nyitójelenetét… A premier primadonnája nem törődött bele abba, hogy a darab ne egy, az ő szerepének juttatott, briliáns áriával érjen véget, ezért Donizetti kénytelen volt megírni MéricLalande számára egy bravúros cabalettát, amelyet később visszavont, hogy a haldokló Gennarónak komponált élénk ariosóval („Madre, se ognor lontano”) zárja le az ope rát. Az utóbbi évtizedekben azonban Monserrat Caballé életre keltette a caba lettát, megmutatva, hogy az dramaturgiai szempontból is megállja a helyét, ha igazi drámai kifejezőerővel rendelkező szoprán énekli.

A Müpa előadásának rendezője, Anger Ferenc mindeddig csak koncertszerű elő adásban találkozott a darabbal, így most örömmel és a felfedezés izgalmával köze ledik a ritkaságnak számító csemegéhez. Közel állnak önhöz a bel canto operák? Ez a műfaj megkerülhetetlen, mondhatni az operatörténet „aranymetszés-pontjá ban” helyezkedik el — s mivel deklaráltan a szép éneklésről szól, bizonyos értelemben a műfaj alfáját és ómegáját képviseli. A tö kéletes énektechnika és a már-már önma gáért való vokalitás itt ér a csúcsra. Onnan határozza meg a többi operát is, amelyek tovább fejlesztik vagy épp modernizálva meghaladják a bel canto stílusát. Félig szcenírozott előadás megrendezésére kapott felkérést. Vonzó a lehetőség, hiszen jelentős kihívást rejt magában, ugyanis különleges feladat nem hagyományos színházi térben dolgoz ni. A miénk valójában nem félig szceníro zott, hanem megrendezett, színpadra vitt előadás lesz — a Müpa adottságaihoz alkal mazkodva. A színpad kiváló akusztikájú és mindenre alkalmas, még ha nincs is zsinór padlás. Megköti a rendező kezét, vagy éppen megmozgatja a fantáziáját, hogy a rendezői feladat nem hagyományos? A kezét bizonyosan nem köti meg. Egy ren dező általában a legritkább esetekben kezd kőszínházi produkcióban — inkább kollégiu mi szoba, folyosórészlet, udvar képviseli első kísérleteinek helyszínét. Én is keresz tülhaladtam ezeken a fázisokon. Most visszaköszönnek a régi izgalmak: mit jelent nem hagyományos térben megoldani a fel adatot? Ugyanakkor azonban a Müpa grandiózus adottságai a nézőtér és a szín pad viszonyában kőszínházi feladatot kép viselnek.

Egy bel canto oprea seria esetében talán nem szükségmegoldás a statikusabb, elsősorban az énekesek igényeit figyelembe vevő rendezés. A hagyományos, alapvetően a zenéből ki induló koncepció hasznos hátteret kínál, hiszen a rendezőnek az adott stílushoz igazodva kell a teret használnia. A Lucrezia Borgia koncentrált és egyszerű történet, ezt azonban kiegészíti és teljessé teszi az a felfokozott, érzéki zeneiség, amely a bel canto stílus sajátja. Rájövünk, hogy a „szép éneklés” kultusza nem öncélú, hanem erő teljesen hozzájárul a karakterek és a törté net részletgazdagságához. A mi előadá sunk dramaturgiailag szinte ugyanolyan lesz, mint egy Wozzeck- vagy Tosca-pro dukció. Milyen lehetőségeket kínál a rendező számára a kórus? Vannak terveim a kórussal — bár a Lucrezia Borgia nem kórusopera. A mű kórusrészei nagyon kényesek és igényesek, kifinomult megszólalást igényelnek. Ezáltal meg is növekedik a kórus jelentősége, amely a történetben is fontos szerepet játszik, különösen az utolsó felvonásban. Szeretek hangsúlyt helyezni a kórusra és a segéd szereplő gárdára — például a táncosokra. Esetünkben az énekkar viseli ezt a terhet. Tóth Anna

2021. november 18., 20. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

DONIZETTI: LUCREZIA BORGIA — FÉLIG SZCENÍROZOTT ELŐADÁS Alfonso d’Este, Ferrara hercege — Bretz Gábor Lucrezia Borgia — Yolanda Auyanet Maffio Orsini — Paola Gardina Gennaro, fiatal velencei nemes — Ştefan Pop Közreműködik: Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd) Pannon Filharmonikusok Látvány- és díszlettervező: Zöldy Z. Gergely Jelmeztervező: Szelei Mónika Zenei asszisztens: Alessandro Amoretti Rendező: Anger Ferenc Vezényel: Andrij Jurkevics

KLASSZIKUS 2021. november—december

A NAPRA LEHET NÉZNI… Ismerjük a mondás folytatását, melyről bátran állíthatjuk, hogy megállja a helyét az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) nagy hagyományú, a Müpában már több mint egy évtizede jelen lévő Rising Stars (feltörekvő csillagok) elnevezésű sorozata kapcsán. beszélhetünk. A hangversenytermek által delegált ifjú zenészeknek ugyanis szigorú szakmai feltételeket kell teljesíteniük, rá adásul a több mint húsz koncertközpont által jelölt művészek közül csak hatnak nyílik lehetősége turné keretében debütálni

A Simply Quartet

Az egyes hangversenytermek által delegált ifjú zenészeknek szigorú szakmai feltételeket kell teljesíteniük…

KLASSZIKUS 2021. november—december

Európa vezető kulturális fellegváraiban. A kiválasztottaktól elvárják, legyen néhány nemzetközi versenygyőzelmük, kiadott le mezük, s azt is, hogy menedzsment is egyengesse pályájukat. Fontos szempont, hogy a delegált szólistáknak vagy kamara formációknak legyen tapasztalatuk a kor társ zene területén (hiszen mindenkinek kötelezően be kell mutatnia egy, az ECHO és a muzsikusok által közösen felkért szer ző ez alkalomra komponált új művét), ne riadjanak vissza különböző edukációs pro jektektől, de egyéb társadalmi szerepválla lással is szinte mindenkinél találkozhatunk (rádióműsor vagy podcast vezetése, feszti válszervezés, véleményformálás kultúrpo litikai kérdésekben). Ha az idei Rising Stars

Fotó: Lukas Beck

A szervezetet alkotó nagy európai koncert termekben bemutatkozási lehetőséget biztosító széria címe jobban fedné a való ságot, ha a „Stars” szó elől elhagynánk a „Rising”-ot, hiszen nem annyira feltörek vő, mint inkább ragyogó csillagokról

Fotó: Nikolaj Lund

Johan Dalene

Ahogyan az elmúlt években, a Müpában idén is fesztivál keretében, három egymás utáni napon ismerkedhetünk meg a feltö rekvő csillagokkal. Legelőször egy kalandos történetű, Sanghajban alapított vonósné gyessel, a Simply Quartettel, melynek tagjai eldöntötték: a kvartettek hazájába, Bécsbe mennek tanulni. Sorra megnyerték a nem zetközi versenyeket, a legutóbbi évadban pedig részt vehettek a Bécsi Konzerthaus „Great Talent” elnevezésű programjában. A két kínai, egy osztrák és egy norvég tag ból álló kvartett Kínán és Európa számos országán túl Kanadában is bemutatkozott már. Műsorukban a vonósnégyes műfaj atyja, Haydn egyik kvartettje mellett meg szólaltatják a kortárs Julia Lacherstorfer számukra komponált új művét, valamint Bartók VI. vonósnégyesét is.

Fotó: Igor Studio

A Rising Stars korábban olyan zenészek számára kínált ugródeszkát, mint Igor Levit és Khatia Buniatishvili zongoraművé szek, Kian Soltani és Harriet Krijgh cselló művészek, Magyarországról pedig három delegált muzsikus jutott el eddig az ECHO hangversenytermeibe: a hegedűs Banda Ádám, a zongorista Balázs János, valamint a trombitás Pálfalvi Tamás.

A húszéves svéd-norvég Johan Dalene még a Stockholmi Királyi Zeneakadémia növen déke, ám a BIS kiadó gondozásában már két éve megjelent első lemeze Csajkovszkij és Barber hegedűversenyeivel, egy alapítvá nyi támogatásnak köszönhetően egy 1736os Stradivarin játszik, és olyan művészekkel muzsikált már együtt, mint Janine Jansen, Gidon Kremer vagy Leif Ove Andsnes. Műso rában is képviselteti magát a skandináv kultúra: egy Sinding-szvit mellett az upp salai születésű zeneszerzőnő, Tebogo Monnakgotla új darabja is felhangzik, ősbemutatóként.

A Kebyart Ensemble

fellépőinek életrajzát olvassuk, nehezen hinnénk, hogy még csak húszas–harmincas éveikben járó fiatalokról van szó, és nem a klasszikus zenei élet egy-egy idősebb sztárjáról.

A katalán Kebyart Ensemble tagjai a szaxo fonkvartett 2014-es megalakulásakor elha tározták, friss vért pumpálnak a klasszikus zene érrendszerébe. Ebben világhírű men torok, kamarazenei mesterek sora volt segítségükre. Több nemzetközi verseny győzelem mellett hazájuk nagynevű BBVA Kamarazenei Díját is elnyerték, kamara partnereik közül pedig érdemes megemlí teni Várjon Dénest, akivel 2019-ben ját szottak együtt, valamint a nálunk is ismert spanyol kontratenort, Xavier Sabatát. Mű soruk középpontjába az emlékezés motí vuma került. Megszólaltatnak átiratokat Felix és Fanny Mendelssohntól, valamint Stravinskytól, eljátsszák Florent Schmitt Szaxofonkvartettjét, továbbá az ECHO fel kérésére komponált új művet, mely a klari nétművészi minőségében nálunk is ismert zeneszerző, Jörg Widmann munkája.

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Robin Clewley

Fotó: Kaupo Kikkas

Ben Goldscheider

Ragyogó fiatal zenészekkel ismerkedhe tünk meg tehát november harmadik hét végéjén a Müpa Fesztivál Színházában, akik — és ezt e sorok írója a sorozatot mű sorvezetőként is közelről ismerve tapasz talatból mondhatja — a csillagokat is le hozzák majd nekünk muzsikálásukkal. Tóth Endre

Isata Kanneh-Mason

Ugyancsak Nagy-Britannia büszkesége Isata Kanneh-Mason, akinek hat testvére szintén zenél, közülük a csellista Sheku azóta örvend nagy népszerűségnek, mióta játszott Harry herceg és Meghan Markle esküvőjén, Isata ázsióját pedig 2019-ben kiadott Romance című, a klasszikus zenei sikerlistákat vezető szólólemeze fokozta, rajta Clara Schumann műveivel. Igaz, már korábban is több jelentős angliai és ameri kai fesztiválon megfordult, valamint ver senyeken is nagy sikerrel mérette meg magát, 2013-ban pedig Elton Johnnal ze nélt együtt. Műsorán Mozart, Chopin és Rachmaninov művei mellett a jamaicai születésű brit komponista, Eleanor Alberga egy új darabja is megszólal, ráadásul ős bemutatóként. 20

KLASSZIKUS 2021. november—december

jelentős díjakban részesült: Vivaldi-albuma az Edison Klassiek Awardot, Baroque Journey című második CD-je pedig — az Academy of Ancient Musickal, valamint a magyar országi koncertéletből is ismerős lantossal, Thomas Dunforddal — vezette az angliai klasszikus zenei listát, valamint Német országban elnyerte az OPUS KLASSIK Díjat.

A „rising star”-ok sorát a huszonkét esz tendős holland furulyás, Lucie Horsch zárja. Az elmúlt esztendők régizenei koncertjei nek nagy felfedezettje budapesti műsorá val bizonyítja, hogy a furulya nemcsak barokk zene megszólaltatására alkalmas, hiszen koncertjén Kurtág György művei, valamint a hazánkhoz is kötődő, középfokú tanulmányait egykor a budapesti Bartók Konziban végző finn zeneszerzőnő, Lotta Wennäkoski új kompozíciója is felcsendül, utóbbi magyarországi bemutatóként. Azon túl, hogy Lucie Horsch megkapta hazája legfontosabb elismeréseit, e cikk keretei között lehetetlen lenne felsorolni a világhírű együtteseket és kamarapart nereket, amelyekkel és akikkel fellépett már. A Deccánál megjelent két lemeze is

Lucie Horsch

A brit kürtös, Ben Goldscheider tavaly fejezte be tanulmányait a berlini Barenboim—Said Akadémián, de máris elmondhatja magáról, hogy szólistaként olyan jelentős zeneka rokkal lépett fel, mint a BBC Szimfonikusok, az Angol Kamarazenekar, a Manchester Camerata, a Prágai Filharmonikusok vagy a Berlini Szimfonikusok, kamara partnerei között pedig megtaláljuk Daniel Barenboimot, Martha Argerichet vagy Michael Vollét. 2018-ban debütált a londoni BBC Proms koncertjén, első szólólemezét a kritika is üdvözölte. Beethoven, Schumann és Vignery egy-egy műve mellett a fiatal brit zeneszerző — és Widmannhoz hasonló an ugyancsak klarinétos —, Mark Simpson egy új darabját hozza el Budapestre.

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

2021. november 19., 17.30 Fesztivál Színház RISING STARS

SIMPLY QUARTET Danfeng Shen, Antonia Rankersberger — hegedű Xiang Lu — brácsa Ivan Valentin Hollup Roald — cselló

2021. november 19., 20.00 Fesztivál Színház RISING STARS

JOHAN DALENE — HEGEDŰ Közreműködik: Nicola Eimer — zongora 2021. november 20., 17.30 Fesztivál Színház RISING STARS

KEBYART ENSEMBLE Pere Méndez — szopránszaxofon Víctor Serra — altszaxofon Robert Seara — tenorszaxofon Daniel Miguel — baritonszaxofon 2021. november 20., 20.00 Fesztivál Színház RISING STARS

BEN GOLDSCHEIDER — KÜRT Közreműködik: Giuseppe Guarrera — zongora 2021. november 21., 17.30 Fesztivál Színház RISING STARS

ISATA KANNEH-MASON — ZONGORA

2021. november 21., 20.00 Fesztivál Színház RISING STARS

LUCIE HORSCH — FURULYA Közreműködik: Max Volbers — csembaló

Fotó: Dana Van Leeuwen

Johan Dalene és Lucie Horsch koncertje az Európai Unió Klasszikus Európa Jövője és Kreatív Európa programjainak támogatásával valósul meg.

KLASSZIKUS 2021. november—december

ISTENBIZONYÍTÉK?

A Tenebrae Kórus

…a zene emberemlékezet óta szertartások, különleges jelentőségű alkalmak állandó kísérője, sőt, talán nem túlzás: az ünnepek lelke.

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Sim Canetty-Clarke

Stephen Hawking azt mondta, mára a tudomány majdnem minden olyan kérdésre választ adott, amit az ember korábban a vallás és a hit területére utalt. Egyetlen ismeretlen mozzanat maradt csupán, amire — egyelőre? — nincs magyará zat: hogyan keletkezett az univerzum? Mindazok azonban, akik kerültünk már zene hatása alá, más rejtélyes folyamatokról is be tudunk számolni. Például arról: hogyan lehetséges, hogy a zene képes hatni hangulatunkra, lelkivilágunkra? Milyen érdekes, hogy a zene emberemlékezet óta szertartá sok, különleges jelentőségű alkalmak állandó kísérője, sőt, talán nem túlzás: az ünnepek lelke. Az alábbi három decemberi koncert éppen a zene erejével segít abban, hogy a karácsonyt ne pusztán múló ünnepi pillanatként, hanem olyan időszak ként éljük át, amelyből erőt meríthetünk a hétköznapokra. Advent első vasárnapján, november 28-án napjaink egyik leg jobb a cappella énekkara lép fel, adventi-karácsonyi válogatás sal. A Tenebrae Kórus talán a legjobb példa arra, hogyan képes néhány ember a zenén keresztül, a harmóniák tisztaságával, az emberi hang természetességével befolyásolni mások érzel mi állapotát. Ráadásul a hatást rendszerint vizuális elemekkel is segítik, például hangulatfényekkel, gyertyákkal, ami külön leges atmoszférát kölcsönöz estjeiknek. Színes műsorukon az angol egyházi kóruszene utóbbi száz évének megannyi jeles — bár Magyarországon kevéssé ismert — szereplője képviselteti magát. Mintegy húsz művet fognak elénekelni latin vagy angol nyelven, és alig lesz olyan szerző, akinek a neve kétszer szere pel. Az egyik Gyöngyösi Levente, a másik pedig a brit kórus zene egyik nagy hatású alakja, Bob Chilcott. Utóbbi több mint tíz évig énekelt a King’s Singers énekegyüttesben, csakúgy, mint a karnagy Nigel Short, aki nyolc év után, 2001-ben hagyta ott a világhírű hatost, hogy még abban az évben megalapítsa ezt a vegyeskart. A nagyobb létszám szélsőségesebb árnyala tok, szenvedélyesebb hangzás megteremtésére ad lehetősé get, ugyanakkor a King’s Singers-féle precizitás is megmarad — ez jellemzi ezt a csodálatos együttest.

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Peter Rigaud

Julian Prégardien

Fotó: Julien Benhamou

Laurence Equilbey

Más típusú, mondhatjuk, kirobbanóan ünnepi örömzenével érkezik napjaink egyik szintén kiemelkedő karnagya, a francia Laurence Equilbey, hogy advent harmadik vasárnapján, az általa harminc éve vezetett Accentus Kórus és kilenc éve alapított Insula Orchestra élén, nagyszerű szólisták közreműködésével el vezényelje Bach hat kantátából álló Karácsonyi oratóriumának első három kantátáját (a másik hatot január 6-án hallhatjuk majd ugyanitt, más előadókkal). Laurence Equilbey neve ma már fogalom az európai kóruséletben; kísérletező, az újtól vissza nem riadó, kortárs műveket sikerre vivő, merész átirato kat is megszólaltató, ugyanakkor a repertoár rejtett remekeit is napvilágra hozó — vagy azokat új színben feltüntető — mu zsikusról van szó, akinek harminckét fős énekegyüttesét 2000-ben Pierre Boulez is alkalmasnak találta arra, hogy egy amerikai körút közreműködőjéül válassza. Érdekesség, hogy az Accentus eddig nem merészkedett a barokk zene területé re, de biztosak lehetünk benne, hogy Bach zenéjét is felvilla nyozó előadásban fogjuk tőlük hallani. Ezt az élményt ígéri az énekes szólisták névsora is: a katalán szoprán, Núria Rial, a svéd mezzoszoprán, Kristina Hammarström, a Bach-passiók ünnepelt evangélistájaként ismert Julian Prégardien, valamint a 2018-as brüsszeli Erzsébet Királyné Verseny első díjas bari tonja, Samuel Hasselhorn.

Az Aura Musicale

A karácsony előtti napokban, december 21-én a hazai régizenei élet ismerős formációja lép a Bartók Béla Nemzeti Hangver senyterem színpadára: a délnémet és osztrák barokk zenére szakosodott, lassan három évtizede működő Aura Musicale Máté Balázs vezetésével, valamint Pétery Dóra orgonaművész. Műsoruk gerincét két gyönyörű Bach-kantáta adja, amelyek a karácsonyi ünnepkör egy-egy vasárnapjára íródtak. A 152. sor számot viselő Tritt auf die Glaubesbahn tulajdonképpen ben sőséges kamarazene 1714-ből, a zeneszerző weimari korsza kából, a barokk költészet allegorikus szövegeire, a Gonosz és a hívő lélek már-már megelevenedő párbeszédével. A másik, az 58. számú szintén izgalmas dialóguskantáta, Bach lipcsei éveiből. A kortárs zenét és régi korok muzsikáját egyaránt szívesen játszó Pétery Dóra a Bach-előd Buxtehude zenéjét, illetve a francia orgonaiskola nagy alakja, Charles-Marie Widor egyik pompás orgonaszimfóniáját adja elő, majd a korhű hang szereken játszó együttes tolmácsolásában egy másik Bachelőd, az utókor előtt szinte ismeretlen, bajor hercegi udvarban szolgált Johann Christoph Pez karácsonyi concertóját hallhatjuk. Várkonyi Tamás

2021. november 28. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ADVENTI KONCERT

A TENEBRAE KÓRUS HANGVERSENYE Közreműködik: Tabajdi Ádám — orgona Vezényel: Nigel Short 2021. december 12. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem KARÁCSONYI HANGVERSENY

KARÁCSONYI ORATÓRIUM I. Közreműködik: Núria Rial — szoprán Kristina Hammarström — mezzoszoprán Julian Prégardien — tenor Samuel Hasselhorn — bariton Insula orchestra Accentus Vezényel: Laurence Equilbey 2021. december 21. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem KARÁCSONYI ORGONAKONCERT

PÉTERY DÓRA ÉS AZ AURA MUSICALE Művészeti vezető: Máté Balázs

KLASSZIKUS 2021. november—december

Szathmáry Zsigmond

Orgonavilágpolgár SZATHMÁRY ZSIGMOND a Zeneakadémián Gergely Ferenc növendéke volt, majd az összes Bach-orgonaművet kétszer is hanglemezre játszó Helmut Walcha tanította. 1964-ben Nyugat-Németországban telepedett le, részt vett az új zene legendás darmstadti kurzusain és a kölni újzenei szemináriumon. Stockhausen, Berio, Pousseur, Kagel, Ligeti — megannyi jelentős komponista, akikkel személyes kapcsolatban állt, nagyjából százhúsz mű ősbemutatóját jegyzi. Ezúttal Bach-darabokat illeszt sajátjai közé budapesti hangversenyén.

KLASSZIKUS 2021. november—december

A ZENEI ELŐADÓ-MŰVÉSZET EGYIK LEGSZEBB LEHETŐSÉGE A TALÁLKOZÁS, AMELY SOKSZOR ÉRTELEMSZERŰEN AZ ELTÉRŐ GENERÁCIÓK EGYÜTT MŰKÖDÉSÉT IS JELENTI. A NYOLCVANKÉT ÉVES SZATHMÁRY ZSIGMONDOT HANGVERSENYÉN FIATALOK VESZIK KÖRÜL: TÖBBEK KÖZT ÉPPEN SAJÁT HANGSZERE, AZ ORGONA IFJABB JÁTÉKOSAI: PÉTERY DÓRA, REINCKE IVAN-BOGDAN ÉS KUN RAJMUND. DE PERSZE A FIATALABB GENERÁCIÓKAT KÉPVISELIK A NEMES LÁSZLÓ NORBERT VEZETTE ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS TAGJAI ÉS AZ UMZE KAMARAEGYÜTTES HANGSZERES MUZSIKUSAI IS — AZ UTÓB BIAKAT A MAGYAR KARMESTEREK KÖZÉPGENERÁCIÓJÁNAK KIVÁLÓSÁGA, VAJDA GERGELY VEZÉNYLI. TÖBB KOROSZTÁLY, TÖBB ZENESZERZŐ, TÖBB STÍLUS, TÖBBFÉLE ELŐADÓAPPARÁTUS TALÁLKOZIK A SZÍNES ÉS VÁLTOZATOS MŰSORÚ KONCERTEN, AMELYNEK VOKÁLIS SZÓLISTÁI THURNAY VIOLA, HAJA ZSOLT ÉS GYOMBOLAI BÁLINT.

Duruflé-mű zárja a koncertet. Ő is ama szerzők közé tartozik, akivel személyes kapcsolatban állt pályája során? Sajnos nem. Én ugyanis a hatvanas években voltam fiatal, amikor Stockhausen, Ligeti, Berio, Kagel vibrált a levegőben, és annyira el voltam foglalva velük, hogy Duruflé Debussyre emlékeztető imp resszionista stílusa távolabb állt tőlem. Mikor került lélekben közelebb hozzá? Több helyen is tanítottam, és mindenütt szívesen játsszák a da rabjait. Az op. 5-ös szvitből a Toccata volt az, amelyen keresztül megismerkedtem vele — és rögtön meg is szerettem. Nagyra tar tom, és valóban kevésen múlt, hogy nem találkoztunk. A műsor pontosan szerkesztett szimmetriát mutat: három saját műve között egy-egy Bach-kompozíció szerepel. Ezek kiválasztása milyen koncepció szerint történt? Az egész program a megnyugvás irányába halad. A Tűzkeresztség megrázó eseményre utal, a végén pedig jönnek a requiemek. Bach fiatalkori műve, a Passacaglia számomra a szerző leghosszabb és legtartalmasabb darabja. A Cadenza con ostinati összefügg vele. Bachnál huszonegyszer ismétlődik a passacaglia-téma, az Ostinati ban pedig saját témák ismétlődnek ostinato-szerűen. Az E-dúr szonáta III. tétele, a cisz-mollban írt Adagio pedig számomra az egyik legszebb Bach-kamaramű. Ezt követik a megnyugvást hozó requiemek. Mire gondolt, amikor a koncertet nyitó darabnak a Tűzkeresztség címet adta? Valamilyen eseményhez, élményhez kapcsolódik a darab? 2004-ben írtam, ugyanebben az évben nyugdíjaztak a freiburgi fő iskolán. 1964-ben jöttem el Magyarországról, Bécsben megálltam, ahol csekély német és még szerényebb orosz tudással kezdtem meg a kinti életet. 2004-ben mindezt átgondoltam: bizony merész dolog volt ilyen nyelvtudással, ilyen kevés ismeretséggel eljönni. Ehhez sok erő kellett. Lánya, SZATHMÁRY ANIKÓ kiváló hegedűs: vele játssza a Cadenzát (a mű CD-felvételén is). Neki is írta a darabot? Erre a műre 1994-ben felkérést kaptam a Bajor Rádió nürnbergi szekciójától. Ám a darabot mégiscsak a lányomnak írtam, hiszen magát a zenei matériát „rá szabtam”. Nagyon szívesen komponál kamaraműveket orgonára és a legkülönfélébb egyéb hangszerekre. Van kedvenc hangszerösszeállítása? Van egy barátom, egy ütőhangszeres, akivel sok éven át együtt játszottunk. Akkoriban gyakran írtam orgonára és ütőhangszerek re, hegedűre és ütőhangszerekre — ezek tehát a favoritok. A fúvó sok közül a klarinét áll közel a szívemhez, nem utolsósorban a ki váló klarinétos, Klenyán Csaba jóvoltából. A Fukushima-requiem ötlete közvetlenül a tragédia után, vagy csak évekkel később fogalmazódott meg önben? 2012 telén írtam a darabot. Feleségem japán volt, emiatt is sokat voltam Japánban, és persze koncerteztem is ott. Nagyon meg szerettem a japánokat, megrázott, hogy éppen náluk történt ez

a katasztrófa a 2. világháború és a kóbei földrengés után. A kóbei földrengés a feleségem szülőházát is teljesen elpusztította. Magát a darabot is japánok rendelték meg, az ősbemutató Hollandiában, Haarlemben volt. (Ott kétévente vannak orgonaversenyek, és eze ken 1988 óta harminc éven át mindig jelen voltam.) Mindmáig aktív előadóművész, szólista. Mennyit gyakorol egy átlagos napján? Előfordul, hogy nagyon sokat, és az is előfordul, hogy semmit. Ha komponálok, vagy ha éppen nincs koncertem, kevesebbet. Ez a kétféle hivatás függvénye.

„…hozzám inkább a német-francia stílus áll közelebb, tehát ezeken az orgonákon játszottam többet.” Meg tudná mondani, hány templomi orgonán játszott (vagy adott koncertet) pályafutása során? Nem tudom. Rengeteg orgona van, ezek különböző típusúak. Német, francia, angol, spanyol, olasz — mindegyiknek megvan a maga repertoárja, és én mindenfélén játszottam. Azt tudom, hogy hozzám inkább a német-francia stílus áll közelebb, tehát ezeken az orgonákon játszottam többet. Ezek mindenütt megta lálhatók, és ez meg is határozta, hogy hol játszottam leggyakrab ban. Az olasz orgonákon egy-két manuál van, és pedál (ha van) — a spanyol orgonákon azonban nincs is pedál. Ezek a hangszerek más zenét is kívánnak. Bachnál a Pedalspiel a legnehezebb, legfon tosabb, a franciáknál a széphangzás, a spanyoloknál a spanyol trombita — ezek a technikai jellegzetességek a hangszereken meg szólaló zenét is meghatározzák. Van-e olyan hely, olyan orgona a világon, ahol, illetve amelyiken még nem játszott, de nagyon szeretné kipróbálni? Van egy bambuszorgona a Fülöp-szigeteken, amelyen még nem játszottam, de szeretnék eljutni oda. A 19. század elején építette egy spanyol szerzetes. Körülbelül ezer sípja van, amelyek közül mintegy kilencszáz bambuszból készült. Ez a hangszer egyedülál ló. Volt ott sokszor földrengés, tűzvész, de a hangszert 1975-ben restaurálta egy német orgonaépítő, és most alkalmas arra, hogy játsszanak rajta. Szívesen kipróbálnám. Tóth Anna 2021. november 30. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BACH — DURUFLÉ — SZATHMÁRY Közreműködik: Szathmáry Zsigmond, Pétery Dóra Reincke Ivan-Bogdan, Kun Rajmund — orgona Szathmáry Anikó — hegedű Thurnay Viola — alt Haja Zsolt, Gyombolai Bálint — bariton Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert) UMZE Kamaraegyüttes Vezényel: Vajda Gergely, Nemes László Norbert

KLASSZIKUS 2021. november—december

KOREAI VENDÉGEK

Fotó: Hrotkó Bálint, Eötvös Péter Alapítvány

Holy Hyun Choe

A Müpa népszerű koncertsorozata, a Felfedezések kalandra csábítja a zenehallgatót: korábban nem látott karmester mozdulatait figyelhetjük, eddig nem hallott muzsika hangzásaira csodálkozhatunk rá — és a zeneszerzőnek is most ízlelgetjük a nevét. Ezen a koncerten mindhárom tapasztalatban részünk lehet — de a szerkesztők ezúttal is megteremtik az ismeretlen és az ismert ideális arányát, néhány kedvelt repertoárdarabot is műsorra tűzve.

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Posztós János

Az Óbudai Danubia Zenekar

Vigyázó fületek Szöulra vessétek! — parafrazeálhatnánk jó adag tiszteletlenséggel Batsányi híres versét, hiszen a koncert karmeste re és fiatal kortárs zeneszerzője egyaránt a bámulatosan sok zenei tehetséget termő Dél-Korea szülötte. De hát már mindketten ki repültek a nagyvilágba, Nyugat felé, és érdekes módon jelenleg mindkettejüknek éppen Európa német nyelvterületén teremnek babérok. Az ifjú karmester, Holly Hyun Choe jelenleg a svájci Orches terverein Wiedikon és a Sankt Galleni Egyetem Zenekarának zene igazgatója, miközben egyszersmind a Zürichi Tonhalle nagynevű együttesénél is asszisztens Paavo Järvi mellett. A zeneszerző, Hankyeol Yoon jelenleg Münchenben él, és hogy a Järvi dinasztia az ő karrierjével kapcsolatban is szóba kerüljön, említsük meg, hogy 2019-ben ő volt a rangos Gstaadi Menuhin Fesztivál és Akadémia karmesterversenyének Neeme Järvi-díjasa (ez jelenti a verseny 1. dí ját). Ezzel persze már azt is elárultuk, hogy a két muzsikusban nem csak a dél-koreai származás közös, de az is, hogy kettejük közül a zeneszerző is foglalkozik vezényléssel. És közös az is, hogy mindkettejük életrajzában felbukkan egy magyar komponista és karmester, korunk egyik legnagyobb tehetségtámogatójának neve: mindketten az Eötvös Alapítvány mentoráltjai.

„valakinek el kell vinnie a balhét…” Hankyeol Yoon szerzeményei közül egy Zongoraversenyt hallgat hatunk meg az est során — fokozza az ismerkedés izgalmát, hogy nyilvánvalóan új darabról lehet szó, hiszen a műnek egyelőre sem írásos, sem hangzó nyomát nem találjuk az interneten. A mű szó listája, az egyik legszuggesztívebb és legvirtuózabb magyar zon goraművész, a negyvenkét éves Balog József világjáró muzsikus

rendkívül széles repertoárral. Játszik Beethovent és Lisztet, Kodályt és Lajthát, Gershwint és Boulezt. A modern szerzők iránti kitartó érdeklődéséről egyszer félig tréfásan azt nyilatkozta: „valakinek el kell vinnie a balhét”. Értsük ezt úgy: kellenek olyan áldozatkész muzsikusok, akik nem félnek a Müpa sorozatának címében is sze replő felfedezések szellemi és technikai próbatételeitől, vállalva, hogy olykor valószínűtlenül nehéz új kottákat kell megtanulniuk, még akkor is, ha a kortárs művet, melynek népszerűsítőjéül sze gődtek, nem adhatják elő oly sok helyen, mint egy andalító Chopin-keringőt. A vállalkozó szellem az est szimfonikus együttesét, az 1993-ban Héja Domonkos által alapított, 2013 óta Hámori Máté művészeti vezetésével dolgozó Óbudai Danubia Zenekart is jellemzi: bátran for dulnak a legfiatalabbak felé, koncertjeik sok újszerű elemmel és oldottsággal lepik meg a merev formáktól idegenkedőket, és a klasszikus muzsika mellett könnyűzenei produkciókban is szíve sen részt vesznek. Ezen a koncerten a fiatal koreai zeneszerző Zongoraversenye mellett romantikus és 20. századi zenét is ját szanak, megszólaltatva Schubert Rosamunde-kísérőzenéjének 3. közjátékát, valamint Prokofjev Klasszikus és Sosztakovics 9. szimfóniáját. E két utóbbi sok könnyedséget és vidámságot, számos szórakoztató részletet tartogat, aligha véletlenül, hiszen a Felfedezések koncertjeinek szerkesztői, mint a bevezetőben már említettük, tudatosan törekednek arra, hogy a közönség ne csak az újdonságok meghódításában vegyen részt, de a repertoár régi, szeretett slágereivel is újra találkozhasson. Kecskés M. Júlia 2021. december 7. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem FELFEDEZÉSEK

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR Közreműködik: Balog József — zongora Vezényel: Holly Hyun Choe

KLASSZIKUS 2021. november—december

Szergej Nakarjakov

Adventi karnevál

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Thierry Cohen

A nemzetközi zenei életben „a trombita Carusójaként” ismerik, a kritikusok az ördög hegedűséhez és muzsikáló angyalhoz egyaránt hasonlították már — mindezek az asszociációk sokatmondón érzékeltetik azt a felvillanyozó színgazdagságot, amely SZERGEJ NAKARJAKOV trombitajátékát jellemzi. A napsütötte itáliai tájak természeti szépséggel, történeti emlékekkel és emberi szenvedélyekkel telített hangulatát csempészi a tél eleji borongós estékbe a Budafoki Dohnányi Zenekar Zeneplusz bérletének decemberi kon certje, melynek zenei érdekességekkel tűzdelt műsor-összeállítása jól illik a hangverseny karmestere, az együttest vezető Hollerung Gábor művészi cél kitűzéseihez. Az est szólistája a világszerte elismert és keresett izraeliorosz trombitaművész, Szergej Nakarjakov, aki olyan művészekkel muzsi kált már együtt pályája során, mint Vadim Repin, Martha Argerich, Mischa Maisky, vagy a karmesterek közül Valerij Gergijev, Vlagyimir Szpivakov, Kent Nagano és Ton Koopman. A játékáról született kritikák a technikai bravúr mellett rendre kiemelik hangjának teltségét és bársonyos fényét, a legapróbb részletekig kimunkált futamokat és a mindig természetes, problémátlan légzéstechnikát. Művészi személyisége mentes mindenféle sztárallűrtől, a külsőségek elhagyásával és játékának látszólagos eszköz telenségével a felcsendülő zene lényegére irányítja a figyelmet.

Művészi személyisége mentes mindenféle sztárallűrtől…

Nakarjakov repertoárja a barokk zenétől a kortárs trombitaművekig terjed — eredeti kompozíciók és a saját maga által trombitára vagy szárnykürtre készített átiratok egyaránt helyet kapnak benne —, ám ezen az estén ennek csupán egy szeglete, a romantika korszaka kerül reflektorfénybe. Amilcare Ponchielli a 19. századi olasz opera Verdi mellett legjelentősebb képviselője volt, és bár életművéből leginkább vokális és színpadi alkotásai maradtak meg napjainkig a zenei köztudatban, hangszeres darabjai is érdemesek a figyelemre. 1866-ban komponált F-dúr trombitaversenye korának jellemző tételtípusait alkalmazza (Introduzione — Aria — Tema con Variazioni — Finale), stílusában a militáris gesztusok mellett csillogó, cadenzaszerű szakaszok, valamint az operák zenei világára emlékeztető hangzásképek és sokszor énekhangot idéző melódiák is helyet kapnak. A francia Jean-Baptiste Arban variációsorozata A velencei karnevál témájára sok évtizeden át a par excellence rézfúvós bravúrdarabot jelentette. A komponista a trombitával rokon kornett játékosaként jól ismerte és műveiben messzemenően kiaknázta a hangszerben rejlő technikai lehetőségeket. A programot a Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában Verdi A szicíliai vecsernye című operájának szenvedélyes hangú nyitánya, valamint a 20. századi olasz zenetörténet eklektikus stílusban alkotó mestere, Ottorino Respighi szimfonikus költeménye, a Róma fenyői keretezi. Ozsvárt Viktória 2021. december 9. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

SZERGEJ NAKARJAKOV ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Közreműködik: Szergej Nakarjakov — trombita Vezényel: Hollerung Gábor

KLASSZIKUS 2021. november—december

Valerij Gergijev

Oroszok és franciák 32

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Mike Vilchuk

Egy történelmi múltú szentpétervári zenekar, melynek nevét a plakátokon meglátva a közönség a világ minden táján megtölti a hangversenytermeket; egy oszét származású orosz karmester, akinek pontos ütéstechnikáját és szuggesztivitását négy évtizede dicséri a kritika; egy francia születésű, de oroszos hangzású nevet viselő ifjú zongoravirtuóz, akinek pályakezdéséhez emlékezetes moszkvai versenygyőzelme adta a kezdőlendületet — és egy koncertműsor, melynek idején francia és orosz zene osztozik. December 15-én a Müpa a szláv és a gall kultúra találkozásának színhelye lesz.

A szentpétervári Mariinszkij Színház Zenekara nagy múltú együttes, története 1783-ig — Nagy Katalin cárnő uralkodásának idejéig — nyúlik vissza. Később az együttes a Maria Alekszandrovna cárnéról, II. Miklós cár feleségéről elnevezett, 1860-ban létrehozott Mariinszkij Színház zene kara lett. 1935-ben Sztálin „jóvoltából” kapta az intézmény a Kirov Állami Akadémiai Opera és Balett nevet, ám 1992-ben visszanyerte régi titulusát: azóta ismét Mariinszkij Színházként is meri a világ az opera- és balettelőadásairól egyaránt híres műhelyt, melynek zenekara saját jogon is megbecsülést vívott ki magának. Az együttest a nemzetközi élvonalban tartják szá mon: nemcsak Oroszország zeneéletében játszik vezető szerepet, de turnéi is világszerte nagy érdeklődést váltanak ki. Természetes, hogy egy zenekartól, amely története során olyan zenés színpadi művek bemutatóinak lehetett részese, mint Glinka, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Prokofjev vagy Hacsaturján operái és/vagy balettjei, sokan akarják az orosz zeneművészet remekeit hallani, ám ahogyan a bécsi Staatsoper zenekarának tagjaiból álló Bécsi Filharmonikusok is a teljes nemzetközi repertoár megszólaltatója, ugyanúgy a Mariinszkij Színház Zenekara is hitelesen játssza a német, az olasz vagy a francia mesterek alkotásait.

„Tüzet okádó virtuóz, poétikus bájjal”

A zenekar és az akkor még Kirov nevét viselő dalszínház korábbi zeneigazgatója a magyar közönség által is jól ismert Jurij Tyemirkanov volt: tőle vette át 1988-ban az intézmény vezeté sét Valerij Gergijev, aki asszisztens karmesterként akkor már egy évtizede ott dolgozott, s aki máig szavatol a zenés színház és a zenekar színvonaláért. A karmester 2015 óta a Müncheni Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója is — emellett a szentpétervári Fehér Éjszakák feszti vál művészeti vezetője. Oszét származású család sarjaként 1953-ban született Moszkvában. Tanulmányait az (akkor még) leningrádi Rimszkij-Korszakov Konzervatóriumban folytatta Ilja Muszin növendékeként. 1976-ban a Moszkvai és a Herbert von Karajanról elnevezett berlini Karmesterversenyt is megnyerte. Nemzetközi karrierje 1985-ben vette kezdetét első nyugati fellépéseivel, melyekre olyan szólisták kísérték el, mint Kiszin, Vengerov vagy Repin. Világszerte ünnepelt operakarmester: a New York-i Metropolitantől a Bayreuthi Ünnepi Játékokig a legfon tosabb zenés színházakban lép fel. Zenekari vendégszereplései során a Berlini Filharmonikusok tól a Bostoni Szimfonikusokig a világ számos jelentős szimfonikus együttesét vezényelte.

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Natasha Razina, State Academic Mariinsky Theatre

Alexandre Kantorow

A Müpa már sokszor volt színhelye új fiatal tehetségek felfedezésének. Erre számíthatunk, meghallgatva a koncerten fellépő huszonnégy éves zongoristát. „Tüzet okádó virtuóz, poétikus bájjal” — ez a Clermont-Ferrand-ban született Alexandre Kantorow a Gramophone szerint. A muzsikuscsaládból származó ifjú művész a verseny történetének első francia győzteseként az I. díjat, a nagydíjat és az aranyérmet egyaránt elnyerte a 2019-es moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen, melynek döntőjében nemcsak Csajkovszkij G-dúr, de Brahms B-dúr zongoraversenyét is eljátszotta. Világkarrierje ekkor már évek óta tartott: ünnepelték Párizsban, Berlinben, Amszterdamban, Brüsszelben. Saint-Saëns zenéje korántsem idegen tőle: a Müpá ban a 2. zongoraversenyt adja elő, lemezen azonban már megszólaltatta — édesapja, JeanJacques Kantorow vezényletével — a 3., 4. és 5. koncertet is. A műsorban a nyitány funkcióját Debussy szimfonikus prelűdje, az Egy faun délutánja tölti be. Különös arra gondolni, hogy ez az 1894-ben keletkezett, párás atmoszférájú, egymásba áttűnő pasztellszíneket és elmosódó dallamalakzatokat felvonultató darab, melyben Pierre Boulez a modern zene kezdetét látta, egyidős Brahms kései klarinétszonátáival. Saint-Saëns 2., g-moll zongoraversenye huszonhat évvel korábbi: 1868-ban keletkezett. A sziporkázó, háromtételes mű a stíluselemek és szerkesztésmódok olyan változatosságát kínálja, melyre a kor egy zongora művésze csípős bon mot-val reagált: a darab Bachhal kezdődik és Offenbachhal fejeződik be. Frappáns ellentét: míg a koncert két francia száma orosz kapcsolatokkal rendelkezik — Debussy prelűdjéből Nizsinszkij koreografált balettet, Saint-Saëns zongoraversenyét az ősbemutatón Anton Rubinstejn vezényelte —, addig a második részt kitöltő Stravinsky-balett, a Petruska olyan orosz mű, amelyben a „francia kapcsolat” a meghatározó, hiszen Gyagilev, aki a művet megrendelte, társulatával Párizsban mutatta be a Burleszk jelenetek négy képben alcímű balettet. A Petruska (1911), mely a Tűzmadár (1910) és a Tavaszi áldozat (1913) között keletkezett, megőrzi az előbbi szláv népiességét, miközben már az utóbbi modernségéből is sokat előlegez. Csengery Kristóf 2021. december 15. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

VALERIJ GERGIJEV ÉS A MARIINSZKIJ SZÍNHÁZ ZENEKARA Közreműködik: Alexandre Kantorow — zongora Vezényel: Valerij Gergijev

KLASSZIKUS 2021. november—december

TRAVEL / INSPIRATION / ADVENTURE

WWW.ROADSTER.HU

KLASSZIKUS 2021. november—december

Fotó: Andreas H. Bitesnich

Rebekka Bakken

Beethoven a nagypapám! Vizuális beállítottságú zenehallgatókban a Rebekka Bakken név talán azt a műtermi képet idézi fel, amelyen Norvégia egyik első számú jazzénekesnője hosszú fekete kabátot visel mély dekoltázzsal, és a blézer szárnyait egyetlen hatalmas fekete gomb fogja össze a köldöke felett. Hosszú haját szélgép fújja, a tekintete szép, szabá lyos, de szigorú. Pedig jóízűeket tud nevetni. Nevet akkor is, amikor egy interjúban elmondja: a Für Elise volt az első zongoradarab életében, melyet önszorgalomból tanult meg játszani. Persze, hogy éppen ezt a da rabot említi, hiszen gyerekként arról fantáziált, hogy Beethoven volt a nagypapája. Bonn nagy szülötte testesítette meg Bakken számára a zenét, melyet már gyerekkorában rajongásig szeretett. Rebekka Bakken tavaly májusban adott volna koncertet a Müpá ban — ez a járvány miatt elmaradt. Akkor még valószínűsíthető volt, hogy két legutóbbi lemezéről énekel majd, például arról, amelyiken Tom Waits-dalok átiratait adta elő. Azóta (2020 októ berében) megjelentette Winter Nights című újabb gyűjteményét,

JAZZ 2021. november—december

melyen karácsonyi dalokat is megszólaltat. S nemcsak feldolgo zásként; saját szerzeménye a May the Night Be Gentle — egy olyan ünnepi dal, amely új értelmet ad a jazzben gyakran sematikus karácsonyi tematikának. Az énekesnő nem ragaszkodik egyetlen műfajhoz sem: pop és jazz, R&B és rock egyaránt közel áll hozzá. S ahogy az a tavalyi koncerten is lett volna, dalainak előadásában saját kvartettjén kívül a mindenféle stílushoz remekül alkalmazkodó Modern Art Orchestra kíséri majd.

2021. november 2. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

REBEKKA BAKKEN & MODERN ART ORCHESTRA Rebekka Bakken — ének, zongora Sebastian Nylund — gitár Jørn Øien — billentyűs hangszerek Tor Egil Kreken — bőgő Rune Arnesen — dob Modern Art Orchestra, művészeti vezető: Fekete-Kovács Kornél

Fotó: Földházi Árpád

Herczku Ágnes

Dobos világpolgár

Női csúcsfigurák Telitalálat volt meghívni Náray Erika Jazzrajongók című műsorába Herczku Ágnest, aki a népzenétől az etnojazzig különböző műfajok csúcsfigurája. Tanult néptáncot és jazzbalettet is, és semmi két ség: ha az éneklés mellett lett volna ideje a tánccal is behatóan foglalkozni, ma táncművészként tisztelnénk a nevét. Megjárta többek között a Honvéd Együttest, a Fonó zenekart és más ismert népzenei társulásokat, majd 1999 óta Nikola Parovval készít közös lemezeket. Első közös munkájuk a Naplegenda táncprodukció volt — ezt máig sikeresen adja elő az Állami Népi Együttes. A Liszt Ferenc-díjas (2016) énekesnő pályája során olyan jazzmű vészekkel léphetett egy színpadra, mint a legendás fuvolás, Herbie Mann, a szaxofonos Borbély Mihály vagy a gitáros Juhász Gábor. A Nikola Parov Quartet tagjaként pedig etnojazzt énekel — szintén jazzmuzsikusok társaságában. Az év utolsó beszélgetőpartnere Fullajtár Andrea színésznő lesz, aki ugyan Herczkunál kevesebb szállal kötődik a zenéhez, viszont százszázalékosan közéleti ember, akivel nemcsak színházról, de társadalomról, közállapotokról és erkölcsről is izgalmas beszélge tést lehet folytatni. Szociális érzékenységére bizonyára nagy mamája, Galló Olga is nagy hatással volt, akinek vészkorszaki nap lója — sajnos töredékesen — könyv alakban is megjelent. Ugyanezt a történelmi válsághelyzetet idézte fel a Müpában bemutatott Radnóti-estje, melyen Gyarmati Fanni naplójából is sokat felhasz nált. Az előadás zenéjét Dés László és András szerezte.

Sok nagyszerű dobost ismerünk, olyat is, akit a legkiválóbbak közé sorolhatunk, Borlai Gergő zenéjének hazai és külföldi rajongói (egy folyvást bővülő közösség tagjai) azonban úgy tartják számon: a negyvenhárom éves muzsikus a világ egyik legjobb dobosa. Min denesetre tény, hogy Borlai nagyszerűen érzi magát új otthoná ban, Los Angelesben, ahol projektzenészként éli napjait. Vagyis saját zenekar helyett azzal a sztárral muzsikál, aki épp elhívja kon certezni vagy lemezt felvenni. Akinek épp egy ilyen, a rockos és fú ziós groove-okban otthonos dobosra van szüksége. Borlai dobos világpolgár, aki a jazz mélyvizében úszkál: olyanok méltányolják rá termettségét, akik a műfaj trendjeinek meghatározó figurái. Ebbe a kategóriába tartozik a Tribal Tech fusionzenekarból ismert világ sztár basszusgitáros, Gary Willis is, aki az alkalmi Divided 3 zenekar ban szintén játszik — Borlai most ezzel a nemzetközi csapattal lá togat a Müpába. Az együttesnek nincs gyenge pontja: Willis régi muzsikustársa, Kirk Covington a másik dobos, Katalónia jazzkedvence, Llibert Fortuny játszik altszaxofonon, Szebényi Dániel billentyűzik és Ladányi Andrea táncos improvizációi teszik teljessé a műsort. Borlai Gergő ebben az összeállításban is alighanem legerősebb oldalait mutatja majd meg: bonyolult ütemképleteket, a poliritmika és -metrika mesteri alkalmazását, „váltott kezes” gyors riffeket, valamint azt a dina mizmust, melyet Amerikában is oly nagyra értékelnek. Máté J. György JAZZMŰHELY

BORLAI GERGŐ: DIVIDED 3 Borlai Gergő — dob Közreműködik: N.N. — basszusgitár Llibert Fortuny — szaxofon Kirk Covington — dob Szebényi Dániel — billentyűs hangszerek Ladányi Andrea — tánc

2021. november 18. Bohém Rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: FULLAJTÁR ANDREA

Borlai Gergő

2021. december 16. Bohém Rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

Fotó: Molek Csaba

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: HERCZKU ÁGNES

JAZZ 2021. november—december

COHEN FÁKKAL ÉS KÉT RÓZSÁVAL 38

JAZZ 2021. november—december

Az éneklésben is kiváló, népszerű jazzbőgős, AVISHAI COHEN új zenekarával és új repertoárral tér vissza korábbi sikereinek helyszínére. Talán egyikük sem bánná különösebben az összehasonlítást: Avishai Cohen és Sting jazzbőgősök egyaránt híres énekesek lettek, kezükben a hangszerükkel — Cohen persze ritkábban basszusgitározik. A köztudatban viszont kevésbé szerepel nek dalszerzőként, holott mindkettőjük esetében ez volt az átütő siker záloga. Cohen tizennégy éves kora óta kétlaki, felváltva él Izraelben és az Egyesült Álla mokban. Chick Corea figyelt fel rá New Yorkban, meghívta zenekarába, és ő is ad ta ki Cohen első saját albumait. Cohen igazi világpolgár, aki Amerikában elmerült a neolatin nyelvű kultúrákban is. Zeneszerzőként, zenekarvezetőként a különbö ző zenei világok egymásra hatásának megtermékenyítő erejében hisz — nem az olcsó koktélokban. Erre utal 2004-es albuma, az At Home címe is. A Stinggel való összehasonlítást indokolhatja az is, ahogy 2008-as lemezét (Gently Disturbed) fogadta a közönség és a kritika: ezzel ért fel a csúcsra, az azóta saját jogukon is sztárrá vált Shai Maestro zongoristával és Mark Guiliana dobossal. Cohent itthon különösen sokan kedvelik azóta, hogy a Müpában eljátszotta Seven Seas című albumának elragadóan szép számait. A világjárvány előtt még arra készült, hogy ötvenedik születésnapja alkalmából ötven koncertet ad ötven országban, mi is nagyon vártuk. De kényszerűen otthon maradva továbblépett, merész, kísérletező stúdiófelvételeket adott közre online a karantén idején, és így ismerkedett meg új felállású, de a bevált koncepciót továbbvivő triójának dobosával is. Az izraeli hölgy, Roni Kaspi Amerikában tanult, ahogy annak idején Cohen is. Az új zongoristának viszont vannak magyar zenész barátai: az azeri származású, autodidakta Elchin Shirinov a Dés—Fenyvesi—Szandai hármast egészí tette ki egy 2017-es, pompás Hunnia-lemezen (Maiden Tower). A budapesti koncert koncepciójának fő eleme tehát minden bizonnyal az Arvoles című új triólemez lesz, amelynek címe a ladino nyelvjárásban fákat jelent. Ezt is Shirinovval vették fel, de azért érezhető, hogy bármennyire virtuóz és lendületes is a zongorázás, a komplex ritmusok, élesen karakteres dallamok, ábrándokat is megjeleníteni képes harmóniák, a földre visszahúzó repetitív perkusszivitás szinte az első hang után felismerhetően Cohen szerzői jegyei. Az örökmozgó bőgős, vírus ide, pandémia oda, már a Göteborgi Szimfonikusokkal is kiadott idén egy közös albumot azt követőn, hogy az utóbbi időben szimfonikus zene karok egész sorával koncertezett izgalmas produkciókban. Ennek a még újabb, Two Roses című lemeznek is várhatóan felcsendülnek egyes darabjai Budapesten. Zipernovszky Kornél 2021. december 8. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

AVISHAI COHEN TRIO Avishai Cohen — nagybőgő Elchin Shirinov — zongora Roni Kaspi — dob

Zeneszerzőként, zenekarvezetőként a különböző zenei világok egymásra hatásának megtermékenyítő erejében hisz…

JAZZ 2021. november—december

Fotó: Andreas Terlaak

Avishai Cohen

Jazz. Avishai Cohen Trio.

Az örmény–magyar kapcsolat

A világzene nagy vívmánya, hogy különböző, egymástól távoli kultúrák találkozhatnak és szerves kapcsolatba léphetnek egy mással. E találkozások során gyakran azt is megtapasztaljuk, hogy két jelenség, amelyet egymástól távolinak hittünk, valójában na gyon is közel esik egymáshoz. A walesi Catrin Finch és a szenegáli Seckou Keita hangszereik, a hárfa és a kora közös jellegzetességei mentén építette fel különleges világát. Mindkét hangszer története a régmúltba vezet vissza — a mi euró pai kultúránk a hárfát ismeri jobban. A kora mesés históriája sze rint évszázadokkal ezelőtt, amikor a dzsinnek, az afrikai bozót szellemei a legelső korát Jali Mady griotnak (a griot köztiszteletben álló afrikai történetmesélő) adták, az huszonkét húros volt. Amikor Jali Mady meghalt, griottársai az ő emlékére eggyel csökkentették a húrok számát. A történet talán megéreztet valamit a tradicioná lis szellemiségből, mely a korát övezi. Ezt vegyítik a duó tagjai Catrin Finch ugyancsak autentikus zenevilágával, az ősi kelta ha gyatékkal, a hárfa történetének legmélyebbre nyúló gyökereit keresve. A különböző ritmikák, a hangolásbeli eltérések, a húrok keményebb és puhább hangjai kettejük találkozásakor kiegyenlí tődnek, közös nevezőre jutnak és egy korábban nem létezett, mégis azonnal szimbiotikusnak ható, együtt lélegző muzsikát eredményeznek: a varázslatos élmény garantált! 2021. november 9. Fesztivál Színház

CATRIN FINCH & SECKOU KEITA

VILÁGZENE 2021. november—december

2021. november 23. Fesztivál Színház

THE GURDJIEFF ENSEMBLE — KOMITAS, BARTÓK, GURDJIEFF The Gurdjieff Ensemble: Emmanuel Hovhannisyan — duduk, zurna, pku Avag Margaryan — blul, zurna Armen Ayvazyan — kamancha Aram Nikoghosyan — úd Meri Vardanyan — kanon Vladimir Papikyan — santur, ének Davit Avagyan — tar Mesrop Khalatyan — dap, dhol, tmbuk Norayr Gapoyan — duduk Közreműködik: Lusine Grigoryan — zongora Hangszerelő, művészeti vezető: Levon Eskenian

Fotó: Andranik Sahakyan

Húrok varázsa

Bartók az 1930-as években Anatóliába utazott. Több olyan faluban is járt, amelyet évszázadok óta örmények laktak, az általa ott gyűjtött zenék egy része tehát örmény eredetű. A Gurdjieff Ensemble és Lusine Grigoryan zongoraművész a bartóki gyűjtések és az örmény zenetudomány megalapítója, Komitasz Vardapet dallamai között keresi a kapcsolatot. Az együttes Georgij Ivanovics Gurdzsijev spiritiszta, misztikus tanító után kapta a nevét, aki a török dervis tánchoz hasonló kerengéssel juttatta el az élők és holtak közötti ismeretlen sávba híveit. Gurdzsijev tanai hirdetésére intézeteket alapított, „Negyedik út”-ként emlegetett filozófiáját, az önmegis merés egy formáját világszerte oktatják: szúfi, buddhista és más hatások is felfedezhetők gondolataiban. Levon Eskenian vezetésével a Gurdjieff Ensemble varázslatos utazásra invitálja a hallgatóságot.

The Gurdjieff Ensemble

Fotó: Andy Morgan

Catrin Finch & Seckou Keita

A 20. század elejének romantikus idealizmusa, az akkori falvak nehézkes megközelíthetősége és persze a nemzeteket felemelő mozgalmak hozták el a városokba a népzenét. A népzene megvál tozott, koncerttermi muzsika, magasztos eszmék eszköze, egyfaj ta szentség lett, mégis, az átalakított folklór mögött is ott érezzük az eredendő erőt, és ez persze Bartók és az övéhez hasonló mun kát végző népzenekutatók érdeme — ő az egyik viszonyítási pont.

Az örök fado

Paár Julcsi

Aki először találkozik a portugál fadóval, talán nem is sejti, hogy ez a szigorú szabályokkal rendelkező, hagyományos muzsika mennyire jól alkalmazkodik más műfajokhoz, vagy éppen mennyire alkalmas a kísérletezésre. A Müpában már többször hallott Mariza koncertjei is ezt bizonyították, most pedig itt az újabb szenzáció, a katalán pro ducer, zeneszerző Raül Refree és a portugál énekes, a korábban még az operába is belekóstoló Lina Rodrigues közös projektje.

Schunda-vasárnap Két magyar vonatkozású hangszerről már sok mindent elmondtak a Világraszóló minifesztivál elmúlt nyolc évében, de még mindig izgalmas arra gondolni, hogy a cimbalom itthon elsődlegesen is mertté vált formája és a tárogató egyetlen hangszerkonstruktőr és -gyáros, a cseh származású Schunda Vencel József munkásságá hoz köthető. Schunda — mai fogalmakkal élve — rátermetten me nedzselte vállalkozását, értett a marketinghez, s így gyárának hangszereit Európa-szerte vásárolták. Ami pedig a Világraszóló fesztivált illeti: ha egy koncertsorozat ilyen hosszú életet él, bizo nyára jók a főszereplők. A nagyszerű Balogh Kálmán ezúttal Szabó Dániel és Ion Curtean közre működésével mutatja be a cimbalom sokoldalúságát — például az instrumentum által felkínált improvizatív lehetőségeket —, és kö zösen idézik meg a legendás, sokak által a világ valaha élt legjobb cimbalmosának tartott Toni Iordache emlékét. Ami a tárogatót il leti, a hangszer sokféle jellegzetességének érzékeltetésére Borbély Mihálynál keresve sem lehetne jobb muzsikust találni, hiszen a nép zenétől a jazzen át a kortárs műfajokig minden területen otthono san mozog kivételes játéktechnikájával. Az érdeklődőket a délutá ni pódiumbeszélgetéssel invitálják a szervezők hangszerismereti utazásra, míg délelőtt Paár Julcsi énekes és zeneterapeuta, a mind sikeresebb Dalinda és Bazseva zenekarok tagja várja a legfiatalab bakat gyerekeknek szóló mesekoncertjével. 2021. november 28., 11.00 Átrium VILÁGRASZÓLÓ

2021. november 28., 19.00 Fesztivál Színház VILÁGRASZÓLÓ

Paár Julcsi — ének, mese Közreműködik: Csernók Klára — hegedű Papp Endre — brácsa Szabó Dániel — cimbalom Bognár András — bőgő Csiki Gergely — tánc

Közreműködik: Borbély Mihály — tárogató Balogh Kálmán, Ion Curtean, Szabó Dániel — cimbalom György Mihály — gitár, buzuki Mihó Attila — hegedű Papp Endre — brácsa Bognár András — nagybőgő Dés András — ütőhangszerek Berecz András — ének

2021. december 9. Fesztivál Színház

LINA RAÜL REFREE

CIMBALOM ÉS TÁROGATÓ 2021

Fotó: Mileu

Lina és Raül Refree

PAÁR JULCSI — HANGOLÓ: KEREKERDŐ — CSALÁDI KONCERT

Alapvetően fado-klasszikusok felé fordultak: a portugál nemzeti hős, a műfaj nagyasszonyának, Amália Rodriguesnek az idők során megnemesedett dallamait dolgozták fel. Refree a fado sorsszerűen végzetes drámáját modern elektronikával fűszerezte, de úgy, hogy az a műfaj természetességéből nem vesz el semmit, inkább tovább erősíti a dalok örök érvényét azáltal, hogy a mában is aktuálisnak mutatja be azokat. Lina egyszerre fátyolszerűen lebegő és mélyre hatoló hangja új fejezetet nyitott a fado történelmében, hiszen amennyire előremutató hozzáállással énekel, annyira érezni mögöt te az ősök árnyékát, a felemelő hagyaték erejét. Kettejük eddig so ha nem hallott eredeti megközelítése azt mutatja be, hogy a múlt és a jelenkor között hogyan alakul ki jövőbe mutató folytonosság. Végső Zoltán

2021. november 28., 17.30 Átrium VILÁGRASZÓLÓ

RÉGI HANGSZEREK, ÚJ UTAK — PÓDIUMBESZÉLGETÉS

VILÁGZENE 2021. november—december

Az Afro Jag

Az afrikások 42

Miért kezdenek el magyar fiatalok afrobeatet játszani? És mi az az afrobeat? Talán nem is ezek a fontos kérdé sek a Mabon Dawud Republic esetében, mert zenéjüket hall gatva egyértelmű a műfaj iránti elkötelezettség és a len dület, amely hajtja őket, és amely szép, nagy közösségé kovácsolta a zenekart és a közreműködő további zené szeket. Ha valaki nehezen tudná megjegyezni az együt tes nevét, és csak úgy emlegetné őket, hogy „az afriká sok”, nem is tévedne nagyot, hiszen sokan zenélnek itt azok közül, akik a magyar jazz, etno, kísérleti vagy un derground zene színterén valaha közelebb kerültek már Afrikához, és igyekeztek elsajátítani egy onnan szárma zó, autentikus nyelvet. A Mabon azonban még így, a sok avatott közreműködő vel együtt is az első magyar afrobeat együttes: a korszel lem és a zenészek érlelődő tapasztalata néhány évvel ez előtt tette aktuálissá, hogy a műfajnak Bognár Szabolcs billentyűs kezdeményezésére itthon is saját zenekara legyen. Már amennyire az afrobeat a szerteágazó stílus irányzatok olvasztótégelyeként egyáltalán műfajnak ne vezhető: sokkal inkább ernyőfogalomról van szó, amelybe belefér az ethio-pop, a desert blues, a gnawa, a ghánai highlife és néhány egyéb, önállóan is létező stílus, egy Afrikánál is nagyobb földrajzi merítésből. A többek között a SoulClap Budapest, a Jü, a Zuboly és a Qualitons itthon már befutott zenészeinek formációja tavaly remek lemezt jelentetett meg, amelyen a legendás ghánai énekes, Pat Thomas és Fela Kuti zenekarvezetője, Dele Sosimi is vendégszerepel. Idei egyetlen koncertjükön most még merészebben újítanak, repertoárjukban az afri kai és a cigányzene közös metszetét próbálják megtalálni

VILÁGZENE 2021. november—december

a Chalaban vezetőjével, az énekes és ezúttal guembrin és údon is játszó Said Tichitivel, Lisztes Jenő cimbalmossal, valamint a nemrég Womex-díjjal elismert Lakatos Mónikával kiegészülve. Saját szerzemények és folklór egyaránt megtalálható a színes repertoárban, és persze nemcsak határokon átíve lő, hanem nagy földrajzi egységeket, földrészeket átlépő hatások is árnyalják a különleges koncert összképét. Alapvető jellegzetesség a poliritmia, a többféle módon lüktető rétegek nagyon jól működnek egymás mellett, alatt, felett, egyszerre. Fontos a nagy létszám eredmé nye, a masszív hangzás, amelyet az együttesnek mester fokon sikerül egyben tartania: soha nem érezzük soknak, inkább bőségesen elegendőnek. A Mabon Dawud Repub lic különlegessége a magyar temperamentummal auten tikusan megszólaltatott afrikai hangokból és persze a ki váló zenészek nagyszerű összjátékából fakad. Végső Zoltán 2021. december 15. Fesztivál Színház

AFRO JAG — THE MABON DAWUD REPUBLIC FEAT. LAKATOS MÓNIKA, LISZTES JENŐ, SAÏD TICHITI Közreműködik: Mészáros Ádám — gitár Hock Ernő — basszusgitár Bognár Szabolcs — billentyűs hangszerek Szelevényi Vito — trombita Zahár Fanni, Weisz Gábor — szaxofon, fuvola Abbas Murad — harsona Boros Levente, Halmos András — dob, ütőhangszerek Szarvas Dávid — ütőhangszerek Vendégek: Lakatos Mónika — ének Lisztes Jenő — cimbalom Saïd Tichiti — guembri, úd, ének

MÜPA PLAYLIST

PLAYLISTRŐL A MÜPÁBA

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját. Értesüljön elsőként, ha kedvence a Müpába érkezik!

mupa.hu43

VILÁGZENE 2021. november—december

Fotó: Sinco

A Mörk

Az emberi lét teljesebb megélése Az egész világot szünetre kényszerítő járványhelyzet jót is hozott: számos új mű megszületését eredményezte. Ezek közé tartozik a Mörk zenekar harmadik albuma, amelyet a Müpában mutat be a ha zai soul—funk—r&b-színtér egyik legjobb zenekara, az alapstílusait még pszichedéliával, jazzel is színező társaság, amelynek most debü táló dalait a műfaj neosoulos, élő, érzékeny lüktetése határozza meg. Magyarországon a klasszikus r&b, a soul és annak minden ága kicsit mostohán kezelt irányzat volt, még akkor is, ha a hatvanas években is akadtak már jeles dalok a műfajban, a hetvenes évek ben pedig sok előadó repertoárjába kúszott be néhány jellegzetes stílusjegy ebből a zsánerből. A mostani hazai soulszíntér azonban minden korábbinál ígéretesebb, sokszínűbb, és ennek a jelenség nek a Mörk az egyik figyelemre mindenképp méltó képviselője, olyannyira, hogy a kvartett munkássága külföldön is pozitív fogad� tatásban részesült. Elsősorban koncerteken, ami azért sem csoda, mert élőben van igazán elemében a zenekar.

Nem mintha eddigi kiadványai, a 2016-os You Are Free To Choose című debütlemez, és az ellentétes pólusú, albumot kiadó EP-pár, a borongósabb The Death Of Mörk (2018) és a felszabadultabb The Resurrection Of Mörk (2019) nem lett volna izgalmas, ám az elmúlt két év tapasztalatai új irányokba terelték a Mörköt. Egy részt tovább tisztult a zenekar hangzása, másrészt az emberi kap csolatok létfontosságát megfogalmazó üzenet is minden korábbi nál hangsúlyosabb. A Mörk dalaiban már eddig is középpontban szerepelt a gondolatébresztés, a mindennapi, társadalmi témákat a személyesség felé terelő attitűd, de ezúttal végképp egyértelmű, hogy miről szeretnének szólni a hallgatóhoz: a családi és baráti kapcsolatokról, az emberi lét teljesebb megéléséről, az elmélyülés ről és a művészetek összekötő erejéről. Aligha kérdés, hogy ezek ezen az esten is megvalósulnak. 2021. november 5. Fesztivál Színház

MÖRK — IN THE GOLDEN HOUR

LEMEZBEMUTATÓ KONCERT Zentai Márk — ének Novai Gábor „Novan” — billentyűk Szeifert Bálint „Jason” — basszusgitár, gitár Szabó Dániel Ferenc — dobok

KÖNNYŰ 2021. november—december

Amikor egy dal elszabadul Kollár-Klemencz László tudja, mitől jó egy dal, sok emlékezeteset írt már. Tudja, mikor kell fegyelmeznie a szerkezetet, és azt is, mikor kell szabadon engedni, mert a struktúra nem hat rá. A jó dalszer ző-előadó akkor is tudja ezt, amikor nem a saját szerzeményeiről van szó, csak találkozik egy-egy olyan létezővel, amit a maga ké pére formálna, amiben megérzi, hogy az éppen zabolázható, vagy szilaj vágtára született.

2021. november 23. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ZABOLÁTLAN LOVAIM: ESTI DAL

KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ, DARGAY MARCELL ÉS FARKAS RÓBERT LÍRAI DALESTJE Kollár-Klemencz László — ének, gitár Dargay Marcell — zongora Farkas Róbert — hegedű, brácsa, harmonika, gitár, buzuki Vendégek: Razvaljajeva Anasztázia — hárfa Kerekes Vica — próza Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)

Farkas Róbert, Dargay Marcell és Kollár-Klemencz László

Fotó: Erdélyi Gábor

Az írói munkássága mellett leginkább a Kistehén zenekar és annak különböző alakváltásaiból ismert zenész mostanság éppen ezt te szi. Sok más közreműködése mellett a Budapest Bárban évek óta valami hasonlón dolgozik: megtalált dalokat ad elő — másképp. A zenekar vezetőjével, Farkas Róberttel, valamint Dargay Marcellel, a Katona József Színház állandó zeneszerzőjével ehhez hasonlóba kezdtek, mégis más a végeredmény. És csak részben amiatt, hogy ez a projekt milyen sokrétű, már megvalósulásában is — sokkal in kább az alapanyag okán, amely a nagy nemzetközi sanzon- és dal hagyomány ismert és kevésbé ismert darabjaiból válogat.

A dalírás lényegében a folkhagyományok folytatása, csak éppen nem szájról-szájra terjed, hanem aki először megírta, az nevén vi seli a szerzeményt, amely aztán egy idő után mégis önálló életre kel. Kollár-Klemenczék kamarahangszerelésbe csomagoltak Cseh Tamás- és Kex-számok mellett jónéhány Jacques Brel, Yves Montand, Dalida, Viszockij, Johnny Cash, Benjamin Clementine, Paolo Conte, Marlene Dietrich által énekelt szerzeményt, amelyekhez — csavar — új magyar fordítások mellett teljesen új dalszövegeket írt Grecsó Krisztián, Máthé Zsolt és Kollár-Klemencz László. Igazi metamor� fózis ez, amelyben mégis megmarad az eredeti mondanivaló az emberi örökérvényűségekről. Dömötör Endre

KÖNNYŰ 2021. november—december

LITERÁRIUM 2021. november—december

Fotó: Galgóczy Németh Kristóf

Nyáry Krisztián

ÉLET ÉS IRODALOM Vajon hogyan szerettek a költők, írók? Mióta kérdés ez? Kérdés egyáltalán? Kit érdekel? Mindenkit, senkit? A többséget? És honnan szerezzünk tudomást róla? Nem elég, ha a verseket olvassuk? A regényeket? Van, aki azt mondja: elég, amit a szerzők a közönség tudomására kívántak hozni, eleget árultak el akkor, amikor megírták magisztrális, avagy kevésbé léptékes mű veiket, amelyekben az örök témát, a sze relmet, saját múzsáiktól érintetten, egy ben őket más alakba öntve szonettjükben, novellájukban, lírailag, prózailag újragon dolták. Az életükbe történő betekintés le hetőségét ezzel megadták, nem többet és nem kevesebbet, mint amit a forma kínál. Nincs szükség másra, minden egyéb indiszk réció és lábatlankodás. Leskelődés.

Márpedig bizonytalan területen járni csak nagy biztonsággal szabad. A nagy bizton ságot témánk esetében leginkább az ízlés jelenti. Amiért Nyáry Krisztián a főfelelős. Az az igény, hogy kedvenc szerzőinket húsvér alakjukban, törékenységükben, daliás vértezetben, hibáikkal, mulasztásaikkal, bántásaikkal és bántottságaikkal, szenve délyes és hanyatló történeteikben fedez hessük fel: az olvasók mindenkori igénye. Ezen a helyen ismét elágazások nyílhatná nak, amelyek nyomába most nem eredünk, csak jelezzük: az, hogy egy-egy magatartás

Az az igény, hogy kedvenc szerzőinket hús-vér alakjukban, törékenységükben, daliás vértezetben, hibáikkal, mulasztásaikkal, bántásaikkal és bántottságaikkal, szenvedélyes és hanyatló történeteikben fedezhessük fel: az olvasók mindenkori igénye.

Ezek az érvek erősek, vitaképesek, védhető és következetesen képviselhető olvasói és értelmezői álláspontot alkotnak, mely azt mondja: elégedj meg a művel. Bár ez a véle kedés nem kikezdhetetlen. Mert mi a hely zet például a levelezéssel? A naplókkal? A cetlikkel? A személyesség legmélyebb és legérzékenyebb rétegeit feltáró vallo másokkal? Hiszen nem lehet kétséges, túl nyomó részüket az utókornak is írta az író, a költő, máskülönben megsemmisíthette volna őket, netán utasíthatott volna egy tetszőleges személyt: halálom után elégetni! Persze ez sem ennyire egyszerű, vethetjük ellen: Franz Kafka életművének jelentős hányada hamvadt volna el, ha Max Brod teljesíti barátja kérését. Látszik, hogy bi zonytalan területen járunk.

minta vonzó volta, követésre méltó tónu sai mennyire a kortársi időt, illetve az utó kor önképét jellemzik, állandó dilemma. Például az, hogy József Attila — de ne men jünk messzire a saját témánktól: Ady — életvezetési gyakorlatából, az ennek szer ves részét képező szerelmi játszmákban történt szerepvállalásaiból melyek az egy kor és ma imponáló vagy épp ellenszenves elemek, ez az úgynevezett irodalom által közvetített divatok kérdése. A Literárium Junior Így szerettek ők című sorozatában november és december folya mán Ady Endre és Babits Mihály szerelmi élete kerül terítékre. Úgy gondolhatnók, az előbbi esetében a kép jóval szélsősége sebb, ugyanakkor a közönség számára is mertebb, mint az utóbbinál. Sőt, a köz helyek, az előítéletek egyenesen Ady

fergeteges, forgandó, csatazajos szerelmi életéből, nem utolsósorban a rendkívüli hatású és utóéletű szerelmi költészetre alapozva erről szólnak: a tékozló íróról. Az egyik alkalmat ennek szentelhetjük, en nek képét árnyalva s mutatva be részlet gazdagabban-aprólékosabban, Ady szerel mi életét úgy ábrázolva, hogy abban a fenti vélelmek egyszólamúsága zátonyra fut. A Babitsról szóló rész nem kevésbé izgal mas. A poeta doctus, az irodalom profes� szora, a klasszika-filológus, az európai iro dalom történetét jegyző literátor, a polgár Babits arcképe itt-most elnyerheti esendő körvonalait, a mindennapiság karakterje gyeit. Török Sophie, a házastárs és kortárs szerző nélkül elképzelhetetlen a történet. De hogy férfi és nő, férj és feleség, alkotó és alkotó milyen küzdelmeket vívott, Babits milyen szkhüllák és kharübdiszek között navigálta lelkének billenékeny hajóját, és viharverései, ahogyan Adynál, milyen nyomokat hagytak költészetén, miként formálták azt — nos, ezekre a kérdésekre az ifjú és a sztárok iránti rajongásra hajla mos ifjúság válaszokat kaphat a két néhai sztár életéből: Adyéból és Babitséból. Jánossy Lajos

2021. november 17. Zászlótér LITERÁRIUM JUNIOR

ÍGY SZERETTEK ŐK 3. — ADY ENDRE Közreműködik: Nyáry Krisztián

2021. december 15. Zászlótér LITERÁRIUM JUNIOR

ÍGY SZERETTEK ŐK 4. — BABITS MIHÁLY Közreműködik: Nyáry Krisztián

LITERÁRIUM 2021. november—december

„SZÁLKÁK” — Pilinszky 100 / Kurtág 95

EGYEZÉSEKRE KONCENTRÁLVA 48

LITERÁRIUM 2021. november—december

Az est kapcsolódási pontokat keres a két szerző művészi világában. „Hasonló szellemiségű alkotókról van szó. Összeköti őket művészetük szikársága, a kifejezéssel való küzdelem, az igazság keresésének felfokozott igénye” — fogalmaz az est szerkesztője, Fazekas Gergely. A zenetörténész hangsúlyozza: az volt a szervezők célja, hogy zene és irodalom meg közelítőleg azonos súllyal jelenjen meg az est folyamán. Stork Natasa és Zsótér Sándor előadásában hangzanak majd el Pilinszky szövegei, köztük pedig Pilinszkyhez kötődő Kurtág-darabokat szólaltatnak meg olyan előadók, mint Csalog Gábor, Kemenes András, Lukács Miklós vagy Hámori Szabolcs. „Szöveg és zene kapcsolata Kurtág életművének központi kérdése. Egy alkalommal azt mondta, hogy azért zenésít meg bizonyos szövegeket, mert szeretné megérteni őket. Vagyis éppúgy közvetít költő és befogadó között, mint egy színész.” Fazekas Gergely megjegyzi: „Kurtág zenéjének lényege a közlési vágy; értelmezésre váró »jeleket« és »üzeneteket« hagy hátra, és azt hiszem, részben ettől olyan mélyen emberi ez a zene. Egy vokális mű esetében az üzenet megértésében segít a szöveg, de a hangszeres darabjai is gyakran olyanok, mint meg nem írt szövegek megzenésítései.” Az esten megszólaló zeneművek közül kiemelkedik a Négy dal Pilinszky János verseire (op. 11), ez a különös apparátusra íródott remekmű: a baritonszólistát vonóstrió, kürt, klarinét, két cimbalom és basszuscitera kíséri. De nemcsak Kurtág Pilinszky-megzené sítései lesznek hallhatók, hanem olyan darabok is, amelyekben a két alkotó egymásra hatása közvetett. Elhangzanak például versek a címadó Szálkák-ciklusból, és megszó lal Kurtág György azonos című szóló cimbalom-darabja. Pilinszkynél a szálka sokféle je lentéstartalommal bír — hangsúlyozza Fazekas Gergely, és felidézi a költő Mielőtt című versét, amelyben a szálka a kereszt metaforájaként jelenik meg. „Az Atya, mint egy szálkát/ visszaveszi a keresztet,/ s az angyalok, a mennyek állatai/ fölütik a világ utolsó lapját”. A zenetörténész szerint a szálka allegóriája ugyanakkor az alkotás gyötrelmére is utal, ami Kurtág művészetére is mélyen jellemző. Fontos részét képezik az estnek Kurtág Bach-átiratai is, nemcsak azért, mert Bach további közös pontot jelent Kurtág és Pilinszky univerzumában, hanem azért is, mert az egyik Bach-átiratot Kurtág Pilinszky emlékének ajánlotta. A kérdésre, hogy Pilinszky és Kurtág között a sok hasonlóság mellett mi volt a különb ség, Fazekas Gergely a vallásos hitet említi: „Pilinszky mélyen hívő ember volt, Kurtág György a szó hagyományos értelmében nem vallásos. Ugyanakkor az ő személyiségében és zenéjében is érződik valamiféle lobogóan intenzív hit, ha nem is vallásos jellegű. Úgyhogy lehet, hogy ez sem jelent lényegi különbséget kettejük között. Akárhogy is, mi most az összefonódásokra, egyezésekre koncentrálva szeretnénk felvillantani a két kiemelkedő alkotó művészi világát.” Seres Gerda

2021. november 29. Fesztivál Színház LITERÁRIUM EXTRA

„SZÁLKÁK” — PILINSZKY 100 / KURTÁG 95 Közreműködik: Stork Natasa, Zsótér Sándor — színművész Lukács Miklós — cimbalom Osztrosits Éva — hegedű Bársony Péter — brácsa Rohmann Ditta — cselló Szűcs Péter — klarinét Benyus János — kürt Csalog Gábor, Kemenes András — zongora Rendező: Kárpáti Péter

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

Pilinszky János

Elhangzanak például versek a címadó Szálkák-ciklusból, és megszólal Kurtág György azonos című szólócimbalom-darabja.

LITERÁRIUM 2021. november—december

Térey János

EGY

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

RENDKÍVÜLI

ALKOTÓ A Müpa Vers-estek sorozatának decemberi előadásában TÉREY JÁNOS alakját idézik meg a SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM hallgatói NOVÁK ESZTER rendezésében, a művész pályájának fontos állomásait érintve. A program összeállítója BAZSÁNYI SÁNDOR irodalomtörténész.

Egy fájdalmasan korán és hirtelen megszakadt pályaív, amely ben nem voltak elakadások — Térey János a kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja volt, egészen fiatal korától kezdve szin te tévedhetetlen magabiztossággal haladt az általa kitaposott úton. Önazonosságával, fanyar, intelligens humorával, szerény séggel párosuló hatalmas műveltségével volt megkerülhetetlen szereplője a kulturális életnek. Egyszerre volt hatalmas tehetség és óriási munkabírású, alázatos alkotó, aki pontosan tudta, meghatározó jelentőségű műveket létrehozni csak kemény küz delem árán lehet.

LITERÁRIUM 2021. november—december

Hitt a munkában, amelyben nem kímélte magát. Figyelme és érdeklődése szerteágazó volt, egyszerre terjedt ki az irodalmi élet színtereire, a színházra, fontos közügyekre, mégis távol állt tőle az ítélkező magatartás. A klasszikus irodalom értő olvasója, fiatal szerzők támogatója volt, egyúttal olyan művész, akinél kevesen tudták pontosabban, felkavaróbban és mégis eleganciával megragadni mindazt, ami körülvesz minket — legyen az a politikai vagy társadalmi közeg, a magyar új gazdagok világa, vagy az összeomlás szélén billegő Európa. Humora egyszerre volt metsző és könnyed, miközben ólom súllyal nehezedett ránk kimondott szavainak igazsága.

Bár legtöbben költőként ismerik, Térey János olyan sokrétű alkotó volt, aki éppúgy otthonosan mozgott a színház világá ban, mint a prózában, sőt fiatalon még rapegyüttest is alapí tott barátaival — ez a kísérletezése sem bizonyult mellékvá gánynak, inkább gazdagította költészetét. Verses drámák és regények, novelláskötetek mellett egy posztumusz megjelent memoár számít figyelmünkre életművéből versei mellett: egy nagy kirakós hol lazábban, hol pontosan illeszkedő darabjaiként kínálva bepillantást abba a gazdag belső világba, amelynek ki teljesedését végül megakadályozta a korai halál. Az utóbbi né hány évtized legnagyobb ívet befutó, legváltozatosabb témák ban bővelkedő pályája az övé.

A klasszikus irodalom értő olvasója, fiatal szerzők támogatója volt, egyúttal olyan művész, akinél kevesen tudták pontosabban, felkavaróbban és mégis eleganciával megragadni mindazt, ami körülvesz minket…

VÁMHÁZ KÖRÚTI VÁSÁRCSARNOK Fedezze fel Budapest éléskamráját! Hatalmas választékkal és mindennap friss termékekkel várjuk Önöket! A Vásárcsarnokban való vásárlás és kirándulás igazi élménnyel szolgál mind a turisták, mind a helyi lakosok számára.

Látogasson el Ön is Európa egyik legszebb piacára! Európa legszebb piaca! CNN Travel, 2013

2021. december 17-én Térey János alakját idézik meg a Müpa Vers-estek sorozatában a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai Novák Eszter rendezésében. Versei, önéletírásának, drámai alkotásainak részletei felvillantják életének fontos állo másait — kezdve szülővárosával, Debrecennel, majd folytatva Budapesttel, hazai és külföldi városokon át végül visszatérve a családi boldogságot elhozó Svábhegyig. Az est összeállítója, Bazsányi Sándor válogatásában megismerhetjük egy fanyar, éleslátó, zseniálisan tehetséges alkotó pályaívét, aki sajnos már több mint két éve nincs közöttünk. Szekeres Dóra

2021. december 17. Üvegterem VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

TÉREY JÁNOS

Közreműködők: a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói A műsort összeállította és bevezeti: Bazsányi Sándor Rendező: Novák Eszter

1093 Budapest, Vámház krt. 1-3. Nyitvatartás: H: 6:00–17:00 | K-P: 6:00–18:00 | Szo: 6:00–15:00 Bővebb információkért kövessen minket online! www.facebook.com/Nagycsarnok www.budapestvasarcsarnokai.hu LITERÁRIUM 2021. november—december

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

A Győri Balett

„…van út a mennyországba…”

ÉRZELMEK HULLÁMVASÚTJÁN A jó dal történetet mesél: a kétezres évek egyik legnépszerűbb hazai könnyűzenei szerzőpárosa, Jamie Winchester és Hrutka Róbert dalaival ezúttal olyan formában találkozhatunk, ahogy korábban még sosem.

TÁNC 2021. november—december

Nagy vidéki táncegyütteseink közül a Müpa visszatérő vendége a Győ ri Balett. Az új szezonban a megszokottnál is többször üdvö zölhetjük őket, hiszen Az évad együttesét köszönthetjük a jelen tős hagyományokkal rendelkező csapatban. „Hálás vagyok a Müpának, mert olyan zenészekkel hozott már össze, mint Lajkó Félix vagy Balázs János. És most Jamie Winchester meg Hrutka Róbert, két végtelenül tehetséges és szerény művész, akik lenyű göző alázattal dolgoznak velünk a bemutatón.” Velekei László, a társulat igazgatója hozzáteszi mindehhez, hogy a One Way to Heaven című premier több okból is szokatlan kalandnak ígérkezik a csapat repertoárján: „Ezúttal nem klasszikus zenei alapanyag kínálja a kiindulópontot, mint számos előadásunknál, hanem kortárs könnyűzene, ami meghatározza az előadás stílusát, tónusát is: könnyedebb, lazább szerkezetű az eddigi mun káinkhoz képest.” A koreográfus egy igazi kulisszatitkot is elárul: „Bevallom, elfogult vagyok az olyan típusú feldolgozásokkal, mint például a Moulin Rouge, amelyben a sokfelől összeválogatott zenék koherens, színes, izgalmas világot építenek fel. Amikor felvetettem Jamie-nek és Robinak, hogy szívesen gondolkodnék valami hasonlóban, kapva kaptak az ötleten: egy férfi szerelmi viszonyai kerültek a középpontba. A történet magát kezdte írni, ők bizonyos szituációkra ajánlottak több nótát is, végül pedig megszületett az előadás zenei szerkezete.” De milyen is ez a férfialak? „Van benne valami nagyon tipikus: sodródik a szerelmek között, ám amikor karnyújtásnyira van tőle a boldogság, ő máshoz fordul. Egy ponton kénytelen szembenézni azzal, ki is ő valójában, és akkor végre felfedezi az igazi társát. Sokaknak ismerős lesz a történet, de ami számunkra a leglényegesebb volt: hiába száguldanak hullámvasúton az érzelmeink, eljön a pillanat, amikor meg kell hozni a helyes döntést. Válasszuk az életet, válasszuk a boldogságot!” Amikor az előadás vizualitásáról kérdezem Velekei Lászlót, így fe� lel: „A boldogságtól repülni tudna az ember, a látvány pedig sokat játszik ezzel a képpel. Ugyanakkor mindannyian cipelünk kéretlen vagy önként vállalt terheket életünk során: a táncosaink kézről kézre adják majd a súlyos csomagot. De ahogy az előadás címe is ígéri, van remény, vagyis van út a mennyországba: egyszerűen tudni kell, melyik az a pillanat, amikor a létrán végiglépdelve elérjük célunkat.” Jászay Tamás 2021. december 22. Fesztivál Színház Szereplők: Egy férfi: Luigi Iannone / Gémesi Máté Nők az életéből: Marjai Lili Anna / Kovács Eszter Matuza Adrienn / Joó Lea Napsugár Gyurmánczi Diána / Tatiana Shipilova Lányok: Tetiana Baranovska, Guti Gerda, Herkovics Eszter Adria, Joó Lea Napsugár, Kovács Eszter, Tatiana Shipilova, Szalai Judit, Tüű Barbara / Berzéki Melinda, Cserpák Szabina Fiúk: Luka Dimic, Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Golubkovics Gergely, Jekli Zoltán, Thales Henrique, Szentiványi Richard, Téglás Bánk, Daichi Uematsu / Alexey Dolbilov, Horváth Krisztián ,Sebestyén Bálint Asszisztens: Artem Pozdeev Zene: Jamie Winchester, Hrutka Róbert Jelmez: Győri Gabi Szcenika: Katavics Lajos, Vargha Tamás Fény: Stadler Ferenc Dramaturg: Csepi Alexandra Koreográfus-rendező: Velekei László

TÁNC 2021. november—december

Fotó: Nagy Attila, Müpa

GYŐRI BALETT: ONE WAY TO HEAVEN — BEMUTATÓ

Fotó: NFI — Filmarchívum

A tolonc

Előbb csöndben, aztán teli torokból A 20. század első három évtizedében körülbelül hatszáz magyar néma játékfilm készült. Ennek a tizede sem maradt fenn. A filmszalag érzékeny, esendő matéria. S van itt egy kérdés is: mit, hogyan és milyen hordozón tart megőrzésre méltónak az adott kor és kultúra? Gondoljuk meg: a világ első filmarchívuma 1933-ban jött létre Svédországban — a hangosfilm korában. S bár sokan korábban is sürgették a filmek archiválását, a nemzeti filmkincs megőrzése csak a harmincas évektől vált igazán fontossá. Így aztán a némafilmek többségét megtalálni sem volt egyszerű. Ahhoz, hogy ezek ma is nézhető filmek legyenek, restaurálni kellett őket, ami ma már bonyolult digitális helyreállítási folyamat. Ennek során ráadásul töredékekre, írott feljegyzésekre kell támaszkodni. 54

MÜPAMOZI 2021. november—december

játék, hiszen ez alapvetően még mindig a 19. század színpadi gyakorlatára épül — szavak nélkül. A gesztusvilág, a mimika mai szemmel nézve eltúlzott. Sok mindent a feliratok, az inzer tek mesélnek el, az érzelmekhez pedig hozzáadódik a jelenetek hangulatának színezéssel, virazsírozással való kiemelése. Akkoriban a film ilyen nyelvet beszélt. (Köztünk szólva nem kell évszázados utazást tennünk, hogy ezt megértsük, hiszen ha ma megnézünk egy ötven-hatvan vagy akár húsz-harminc éve készült filmet, azzal szembesülünk, hogy a mai mozgó képekhez viszonyítva másként mesélnek, más a tempójuk, más attrakciókat vonultatnak fel.) Múzeum? Igen. De egy jó mú zeumi kiállításnak sem az a célja, hogy áhítatosan bambuljunk letűnt korok felett, hanem sokkal inkább az, hogy ívet húzhas sunk a múlt és a jelen között.

Míg az első magyar mozgókép, A táncz (1901) attrakciója maga a mozgás, az 1910-es évek nézője már drámára, kalandra vágyik. Népszerű irodalmi művek filmen való életre keltésére. Máskor meg rém- és bűntörténetekre. De ha már szóba kerültek a szí nészek/sztárok, arra is érdemes figyelnünk, milyen a színészi

Ugorjunk! Mondjuk másfél évtizedet. A némafilm egyébként egyre érzékenyebb, izgalmasabb világát új attrakció, a hangos film írja felül. Bár az első egész estés hangosfilmet (The Jazz Singer) már 1927-ben bemutatták, a hangosfilm lassan terjedt el a világon. Ne feledjük, hogy ehhez új technikára volt szükség.

Az utolsó éjszaka

Fotó: NFI — Filmarchívum

A Müpamozinak a magyar film százhúsz évét felidéző sorozata két különleges darabbal kezdődik. A tolonc (Kertész Mihály, 1914) és Az utolsó éjszaka (Janovics Jenő, 1917) több szempont ból is izgalmas kaland. Korlenyomatok. Egyrészt azért, mert megőrizték koruk tárgyi kultúráját, arcait, színészi játékát stb. Másrészt viszont azért, mert megmutatják nézőiket is. Mind két film Janovics Jenő kolozsvári stúdiójában készült — üzleti vállalkozásként. A színigazgató, rendező, producer Janovicsnak tehát alaposan végig kellett gondolnia, mire lehet vevő a ko rabeli néző A toloncban. Jászai Marira? A látványos torockói lakodalomra? Az erdélyi tájakra? Eladja-e Az utolsó éjszaka című filmjét a nagyszerű Berky Lili? Vagy inkább a megcsalás, a szélhámosság, a szerelmi dráma, az orfeum világa? Esetleg a nadrágszerep?

MÜPAMOZI 2021. november—december

Fotó: NFI — Filmarchívum

Hyppolit, a lakáj

A mozisoknak ez új beruházást jelentett, meg új szabványok bevezetését is. Volt kockázata, hiszen a korabeli néző már re mekül értette a némafilm nyelvét. A moziban zongorista vagy néha egyenesen egy mozizenekar szolgáltatta a kísérőzenét. Mit adhatott ehhez a hang? Az első hangosfilmben például a párbeszédek még feliratok, csupán az elhangzó dalok jelen nek meg szinkronban a színész száján. Talán ezért gondolták úgy kezdetben, hogy a daloló filmek lesznek piacképesek. Vagy nem. Az első — dalokban bővelkedő — magyar hangos film, A kék bálvány (1931) látványosan megbukott. Nagy szerencse, hogy még ugyanabban az évben a mozikba került Székely István rendezésében a Hyppolit, a lakáj. Ebben is van sláger (Pá, kis aranyom, pá!), de nagyon úgy fest, hogy a filmet a forgatókönyv (Nóti Károly), a dialóg és az újfajta színészi játék vitte sikerre. A Hyppolit „színtársulata” — Kabos Gyula, Csortos Gyula, Gózon Gyula, Haraszti Mici, Fenyvessy Éva, Jávor Pál és a többiek — ugyanis közelebb áll a pesti kabaré világához. A film tele van poénokkal, gegekkel. És ami talán ennél is fontosabb: szól valamiről. Manapság hajlamosak vagyunk beletörődni, hogy a szórakoztatófilmnek az a dolga, hogy szórakoztasson. A Hyppolit ezzel szemben valós társa dalmi kérdéseket vet fel. Képmutatás, úrhatnámság, sógorkoma viszonyok, rangkórság… S talán még ennél is fontosabb kérdés, hogy a két világháború között megerősödő polgárság 56

MÜPAMOZI 2021. november—december

Az első — dalokban bővelkedő — magyar hangosfilm, A kék bálvány (1931) látványosan megbukott.

kihez is igazodjék. A nagypolgárokhoz? Az arisztokratákhoz? Keresse a hatalomiparosok barátságát? Szóval merre is az arra? És ez a film nem mellékesen kijelöl egy lehetséges utat is, ame lyen mindmáig vannak követői: a magyar szórakoztatófilmek egyik különlegessége — kultuszfilmjeink erénye — a szellemes, poénos, olykor többfedelű párbeszéd. És ez az elmúlt kilencven év alatt sem kopott meg. Réz András 2021. november 8., 22., december 13. Előadóterem MÜPAMOZI

120 ÉVES A MAGYAR FILM A TOLONC, AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA, HYPPOLIT, A LAKÁJ Házigazda: Réz András

MÜPAMOZI KÖNNYŰ 2021. november—december

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Égigérő muzsika

MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG Látszólag egymáshoz nem illő témákat fűznek össze a Müpa télre tervezett, a család minden tagjának szóló programjai. Az ujjaink között pergő homokszemektől a számok zenés megszelídítéséig sok meglepetéssel készül az intézmény.

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. november—december

A Müpa új sorozata, A zene számossága első koncertjén az A:N:S Chorus művészeti vezetője bővebben is beszél majd arról, hogy a zene és a matematika sok tekintetben közel áll egymáshoz: „Gondoljunk a ritmusra: hogy mikor milyen hang szólal meg, számokkal leírható. A fülnek mintha meglennének a maga matematikai törvényszerűségei, amelyeket már a régi görögök felismertek.”

Kristály

Püthagorasz és tanítványai jelentik a „kályhát”, amelytől elindul hatunk. Hogy miért? „Ők zenehallgatás közben, a ritmusokat és hangközöket mérve, érzékszerveik által szembesültek azzal, hogy a létező világ legmélyebb elve a szám.” Erről is lesz szó az interaktív, különleges hangszereket is bemutató előadáson, melynek célja, hogy a gyerekközönség számára is érthetővé tegye a zene és a számok világának kapcsolatát, megmutatva a zenében rejlő számszerűséget, elsősorban annak akusztikai vonatkozásait, keresve a két terület közös törvényszerűségeit.

Decemberben irány a Müpa előtti sátor: az idei kínálatból két prog ramra hívjuk fel a figyelmet. A Recirquel Kristály című, a közönség által évről évre visszakövetelt előadását kifejezetten ide teremtet te Vági Bence az újcirkusz társulat művészeivel. A teremtést értsük szó szerint, hiszen a sátorba lépő meghökken, amikor csillogó hóval és tükröződő jégfelületekkel találja magát szembe. A mese ereje határtalan, még az emberiségből kiábrándult Jégkirálynő szívét is felolvasztják az ünnepi dallamok, a varázslatos mutatványok. Szintén a sátorban egy másik mesére is új nézőpontból tekinthe tünk. Az Égigérő muzsika zenével, tánccal, szellemesen keresi a gyermekét váró királylány boldogságához a kulcsot. Szabó T. Anna a klasszikus mesehősöket megnyugtató közelségbe hozza: esen dő, kétballábas, mégis nagyon szerethető karakterek népesítik be a színpadot. Annyit elárulunk, hogy a történet vége jó lesz, de míg odáig eljutunk, a tisztaságmániás királylány, rímekben beszélő párja és az aggodalmaskodó boszi is kedves ismerősünk lesz. A semmiből létrehozni egy világot: kihívás és öröm. Tárnok Marica bábművész a Teremtés-játék című rendhagyó előadásában mind kettőt megtapasztalja. „A gyerekek ugyanis beleszólhatnak a tör ténetbe, módosíthatják a játék irányát. Egy, a miénkre emlékeztető indián teremtésmítosztól indulunk, amelyben egy teknős hátán születik meg a szárazföld, a növények, a felhők. Aztán egy másik indián mesével, az égből pottyant lány történetével folytatjuk.”

Fotó: Hirling Bálint, Müpa

Mi köze a zenének a matematikához? Bali János Liszt-díjas zene szerző, pedagógus, karmester — aki matematikus végzettséggel is rendelkezik — így felel: „Jól tudjuk, hogy egy-egy dallam jelentős érzelmi hatást tud ránk gyakorolni. Ha ennek okait akarjuk megfejteni, gyorsan eljutunk a matematikához: sok minden múlik azon, hogy az egymást követő hangokat hogyan szerkesztette össze, viszonyította egymáshoz a zeneszerző.”

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. november—december

A homokszemek úgy peregnek, ahogy az idő folyik — Marica Bábszínházában szó szerint: Sz. Nagy Mari homokanimációja élőben születik és alakul. „Izgalmas anyag a homok: a színház, ahogy a létezésünk is, a pillanatról szól. Olyan, mint egy homokszem.” De mi köze mindennek a teremtéshez? Tárnok Marica szerint „a teremtés lényege, hogy ellentéteket alkotunk, a világ kompromisszumokból épül fel. A homok segít az ellentétek, árnyék és fény, fekete és fehér létrehozásában.” Amikor arról kérdezem, a gyerekek hogyan tud nak módosítani a történet folyásán, így felel: „A jó mese mindig játék is. Teremtőként felépítek egy hegyet a színpadon, de amikor elégedetten hátradőlnék, a gyerekek figyelmeztetnek, hogy még mi hiányzik. Hol vannak az állatok? Na és az ember? Kinevetnek és tanácsot adnak: közösen alkotunk.” A kellékek változnak, de a lényeg a teremtő fantázia működtetése. A Bach, a matematikus című matinékoncerten Fazekas Gergely zenetörténész és zenésztársai a gigászi életműhöz a számok felől közelítenek. „Bár nem járt egyetemre, nem maradtak fenn tőle elméleti szövegek, Johann Sebastian Bachot is nagyon érdekelték elméleti kérdések, még ha a gyakorlat oldaláról is. Zenéje tele van olyan konstrukciókkal, amelyek matematikai összefüggésekre vezethetők vissza.”

„A jó mese mindig játék is.”

2021. november 14. Fesztivál Színház MATINÉKONCERTEK

MATEMATIKA A ZENÉBEN: PÜTHAGORASZ HÚRJA Közreműködik: Tóth Emese Gyöngyvér — ének, pszaltérium Gavodi Zoltán, Patay Péter — ének Davidovics Igor — lant Razvaljajeva Anasztázia — hárfa Borsódy László — natúrtrombita Kócziás Ferenc, Koppányi Béla — harsona Moderátor: Szélpál Szilveszter Szakértő-karnagy: Bali János A:N:S Chorus (művészeti vezető: Bali János) Részletes műsorunkat és az előadások időpontjait keresse a mupa.hu-n Müpa Sátor

ÉGIGÉRŐ MUZSIKA MESEKONCERT

2021. december 11. Üvegterem MINIMATINÉ

MARICA BÁBSZÍNHÁZA: TEREMTÉS-JÁTÉK ÉGBŐL POTTYANT LÁNY – INDIÁN MESE ÉLŐZENÉVEL, BÁBBAL ÉS HOMOKANIMÁCIÓVAL Közreműködik: Mesélő: Tárnok Marica Homokanimáció: Sz. Nagy Mari Zene, zenei közreműködő: László Lilla Jelmez: Béres Móni Rendező: Tárnok Marica 2021. december 12. Fesztivál Színház MATINÉKONCERTEK

MATEMATIKA A ZENÉBEN: BACH, A MATEMATIKUS Amikor példát kérek tőle, Fazekas Gergely a számokat és hangokat egymásnak megfeleltető számábécére utal: „A B, az A, a C és a H számjegyeinek összege tizennégy, és a 14-es szám mindenhol jelen van az életművében. Sokan misztikus jelentőséget tulajdonítanak ennek, holott alighanem intellektuális játékról van csupán szó.” A bennem élő örök kétkedő kérdezi a zenetörténészt: nem túlzáse mindenáron jelentést tulajdonítani annak, ami talán csak egybe esés? „Jogos a kérdés, de Bach annyira különleges minőséget képvisel a barokk korszakban, hogy amikor felmerül, vajon zenéjének egy-egy matematikai összefüggése a véletlen, vagy a szerzői tudatosság eredménye, különös érzés lesz úrrá az emberben: jobban bízunk Bachban, mint a véletlenben.” Jászay Tamás

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. november—december

Közreműködik: Pétery Dóra — csembaló, orgona Csalog Benedek — fuvola Tóth Mónika — hegedű Davidovics Igor — lant Kalafszky Adriána — ének Moderátor: Szélpál Szilveszter Szakértő: Fazekas Gergely Részletes műsorunkat és az előadások időpontjait keresse a mupa.hu-n Müpa Sátor

RECIRQUEL: KRISTÁLY

TÉLI ÚJCIRKUSZ MESE, KORHATÁR NÉLKÜL

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2021. november—december

ZENEI ARANYBÁNYA KATOWICÉBEN Katowice mindennapjait évszázadokon át a bányászat határozta meg. A szénbányákat azonban a rendszerváltáskor bezárták, a nehéz, de dolgos napokat csend és üresség váltotta fel. Az utóbbi években aztán újra élet költözött a környékre, az elhagyott bányák területén múzeum, színház és kongresszusi központ épült. Napjainkban a város folyamatos mozgásban-változásban van, miközben gyökereiről sem feledkezik meg. Modern, de a múltba ágyazódik a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfo nikus Zenekarának (NOSPR) 2014-ben megnyitott, a lengyel épí tész, Tomasz Konior tervei alapján felépült új koncertközpontja is. A téglaoszlopok, az érdes felületek, a világosvörös mélyedések a 19. század végének jellegzetes sziléziai bányászházait idézik. Közepén egy színes betonból készült, monumentális, tégla alakú blokk rejti az 1800 fős hangversenytermet, melynek nézőtere min den oldalról körülveszi a színpadot, lerövidítve így a zenészek és a közönség közötti távolságot, és a terem méreteit meghazudtoló, barátságos, közvetlen légkört teremtve. A Yasuhisa Toyota (Nagata Acoustics) munkáját dicsérő tökéletes akusztika lehetővé teszi, hogy minden hang eljusson a hallgatósághoz, ugyanakkor vissza felé is működik: a közönség rezdüléseit is közvetíti az előadók felé.

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. november—december

Az utóbbi időkig a színpad fölött csak egy orgona alakú díszítés kapott helyett, hamarosan azonban egy valódi hangszer — Európa egyik legnagyobb hangversenytermi orgonája — fog megépülni Julian Gembalski orgonaművész és orgonaépítő irányításával. Az EU, a lengyel kulturális minisztérium, illetve Katowice városá nak anyagi támogatásával készülő, 13 méter magas, 9 méter szé les és 6 méter mély, francia szimfonikus stílusú, de a legmoder nebb elektronikus, elektromágneses és optikai szálas technikával felszerelt hangszeróriást több mint egymillió alkatrészből szerelik össze. (A hármas együttműködés keretében az orgonán kívül más hangszerek és eszközök beszerzésére, a terem hangrendszerének és hangstúdiójának fejlesztésére is forrást biztosítanak.) A kivi telező a szlovén Škrabl cég, amelynek munkái már a világ számos

koncerttermében és templomában megtalálhatók, ők építették a katowicei Szymanowski Akadémia hangszerét is. A munkálatok már el is kezdődtek, és bár befejezésükre 2023 januárjáig várni kell, a leglátványosabb elem — a sípokat megmutató orgonaszek rény — már az idei szezon elején a helyére került. A nagyterem és a stúdió mellett egy háromszáz fős kamaraterem, valamint irodák, próbatermek és egy étterem is helyet kapott az épületben, kívül pedig szabadtéri színpad, illetve egy gyertyánfák ból kialakított labirintus található — a gyertyánfát még Krzysztof Penderecki javaslatára választották, aki nemcsak a hangok, de a fák nagy szakértője is volt. A hangversenyközpont „főbérlőjét”, a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarát Grzegorz Fitelberg alapította 1935-ben, még Varsóban — csak a 2. világháború után költözött az együttes Katowicébe. A 20. század második felében világszerte ismertté vált zenekar a legnagyobb művészekkel — köztük Leonard Bernsteinnel, Martha Argerichcsel, Arthur Rubinsteinnel — műkö dött együtt, a világ legnevesebb koncerttermeiben lépve fel. Ők mutatták be Witold Lutosławski, Wojciech Kilar, Henryk Górecki vagy Krzysztof Penderecki számos művét, és a kortárs lengyel ze ne iránti elkötelezettséget a NOSPR mai műsorpolitikája is tükrözi: kétévente rendezik meg a Bemutatók Fesztiválját, amelyen kizá rólag kortárs lengyel szerzők műveinek ősbemutatóira vagy len gyelországi bemutatóira kerül sor. A fesztivál változatos műfajú programjának idei fellépői között nagyzenekart (NOSPR, Franck Ollu vezényletével), ensemble-t (Kompopolex, AUKSO, Klangforum Wien), kvartettet (Sziléziai Vonósnégyes), énekegyüttest (Camerata Silesia), valamint természetesen kiváló lengyel hang szeres és énekes szólistákat is találunk.

Az EU, a lengyel kulturális minisztérium, illetve Katowice városának anyagi támogatásával készülő, 13 méter magas, 9 méter széles és 6 méter mély, francia szimfonikus stílusú, de a legmodernebb elektronikus, elektromágneses és optikai szálas technikával felszerelt hangszeróriást több mint egymillió alkatrészből szerelik össze.

A jelenleg Lawrence Foster művészeti vezetésével dolgozó együt tes a tőle megszokott, magas szintű zenekari munka mellett egy értékes, fiatalokat segítő projektet is működtet: a NOSPR Akadémia egy ösztöndíj- és mentorprogram, amely olyan 18—30 év közötti hegedű-, brácsa-, cselló- és nagybőgőművészeknek szól, akik az egyik legnevesebb lengyel zenekarnál szeretnének tapasztalatokat szerezni. Amellett, hogy lehetőséget ad a fiatal muzsikusok szá mára a zenekari játék gyakorlatának tökéletesítésére, a program arra is igyekszik felkészíteni őket, hogyan boldoguljanak a zenei piac valóságában. Az ösztöndíjasok a szólamvezetők irányításával részt vesznek a zenekar munkájában, de egyéni órákat is vehetnek a NOSPR muzsikusaitól, illetve az intézmény működésének meg ismerésére is lehetőséget kapnak. Ezt a tudásukat kamatoztat hatják — először, de nem utoljára — a „Fiatalok Színpada” sorozat szezonvégi kamarakoncertjének előkészítése során, melynek meg szervezéséért és műsoráért is ők felelnek. Magyarszéky Dóra

MÜPA CSAK EGY VAN 2021. november—december

HULLÁMHOSSZ

Ajánlatok a Müpa produkciós menedzsereitől

STRACK GYÖNGYVÉR

Fotó: Csibi Szilvia — Nagy Attila, Müpa

Strack Gyöngyvér

Huszonévesen bemutattak Szörényi Éva művésznőnek, aki kétkedve fogadta meghatódásomat, mivel nem gondolta, hogy korosztályomból valaki még ismerheti a nevét Magyarországon. Nem sejthette, hogy azonnal tudtam, kivel fogok kezet, miután rajongtam a régi magyar fekete-fehér filmekért. Humoruk, no meg az utánozhatatlan és megunhatatlan színészi alakítások újból és újból meg tudnak nevettetni. Ám a 120 éves magyar filmkészítés első, még hang nélkül készült alkotásai ról nem sokat tudok. Most itt az alkalom, hogy ha némafilmről beszélünk, ne csak Charlie Chaplin, Buster Keaton, netán Murnau jusson eszünkbe, hanem például Kertész Mihály, Berky Lili, vagy éppen Jászai Mari. Réz András kalauzolásával novemberben két némafilm (A tolonc, Az utolsó éjszaka), decemberben pedig a második magyar hangosfilm (Hyppolit, a lakáj) műhelytitkairól tudhatunk meg többet, természetesen a filmek megtekintését követően. 2021. november 8., 22., december 13. Előadóterem MÜPAMOZI

120 ÉVES A MAGYAR FILM A TOLONC, AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA, HYPPOLIT, A LAKÁJ Házigazda: Réz András

KOCSI ZSOLT

2021. november 18., 20. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

DONIZETTI: LUCREZIA BORGIA — SZCENÍROZOTT ELŐADÁS

BÖRZSÖNYI ANNA-PETRA

Fotó: Csibi Szilvia — Nagy Attila, Müpa

Börzsönyi Anna-Petra

Kocsi Zsolt

Fotó: Csibi Szilvia — Nagy Attila, Müpa

Produkciós menedzserként számomra az egyik legizgalmasabb feladat egy-egy operaelőadás meg szervezése. A Lucrezia Borgia előkészítése majdnem egy évet vett igénybe. Ennyi idő alatt az em berhez hozzánő a mű, az előadógárda, minden közreműködő. Szoros, olykor baráti kapcsolatok ala� kulnak ki. Ez az opera élőben, teljes terjedelmében nagyon ritkán hallható. Ezzel is összefügg, hogy rám a Lucrezia Borgia a felfedezés erejével hatott. Biztos vagyok benne, hogy a zenerajongó közön ség számára is izgalmas lesz megismerni gyönyörű dallamait, bravúráriáit és nagy ívű együtteseit. A próbafolyamat alatt alkalmam volt megfigyelni, hogyan formálódik, hogyan nyílik ki egy-egy szerep, mire eljut a próbateremből a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem egyedi adottságú színpadára. De öröm számomra az is, hogy a két budapesti előadás után a pécsi közönség is meg ismerheti ezt a ritkán játszott művet.

Őserő. Ritmus. Eufória. Ez az első három fogalom, amely eszembe jut arról, mit várhatok a The Mabon Dawud Republic elképesztő afrobeat és cigányzene fúziójától. Egymásra talál az én két felszabadító, mezítlábas zeném. A zenék, amelyektől el tudom felejteni az iskolai bulikról hozott „nem tudok tán colni” érzést, és el tudom hinni, hogy fantasztikusan táncolok. Abból mindig valami csoda jön létre, amikor különféle zenekarok tagjait összehozza egy közös stílus iránti rajongás, és örömzenélésbe kezdenek. Majd megfűszerezik Saïd Tichiti autentikus hangjaival. És amikor már azt hinnénk, nincsen hova, még fokozzák: Lakatos Mónika lenyűgöző lényével, és Lisztes Jenő cimbalomjátékával. És hogy mi lesz, ha ez a két zenei világ összefonódik? Az az átütő muzsika, amelyet a kocsiban is úgy hallgatunk, hogy meg akarjuk osztani az egész világgal. 2021. december 15. Fesztivál Színház

AFRO JAG — THE MABON DAWUD REPUBLIC FEAT. LAKATOS MÓNIKA, LISZTES JENŐ, SAÏD TICHITI

HULLÁMHOSSZ 2021. november—december

Dargay Marcell

„Nem akarom összekeverni az eltérő dolgokat, inkább arról van szó, hogy rengeteg minden érdekel.”

Fotó: Erdélyi Gábor

eredmények. Nem vagyok határátlépő alkat, inkább analógiákat keresek a nyelvek között, például az időkezelésben. Nem akarom összekeverni az eltérő dolgokat, inkább arról van szó, hogy rengeteg min den érdekel. Éppen az inspirál, hogy bármi kor válthatok egyikről a másikra. Inkább „átjáró” típusnak mondanám magam.

„Minden területen születnek számomra fontos eredmények” Dargay Marcell zeneszerző, zongorista hisz a műfajok, stílusok közötti határvonalakban. Vagy mégsem? Eddigi pályáját szem lélve úgy látszik, feltűnően sok területen mozog otthonosan, amelyekhez most újabb irány kapcsolódik.

Kisgyerekként nem a zene volt az elsődleges az életében. Viszonylag későn kezdtem zenét tanulni, mert másfelől értek erős impulzusok. Von zott a képzőművészet, mert apám szob rász volt, a konstruktivizmus iránti érdek lődésem innen ered. Aztán filmrendező akartam lenni. Vagyis a vizualitás izgatott, és ebből valahogy végül kikristályosodott a zene.

A filmben mi volt vonzó? A Patyomkin páncélos az első film, amely hatott rám. Nem csak az odesszai lépcsős jelenet, de a nagyon intenzív arcok, a mo numentális terek, a zene. Ezért vonzódom a német expresszionizmushoz is: a képek és a zene egysége fontosabb a dialógusok nál. Az orosz konstruktivizmus strukturális szemléletéből sok minden átszivárgott a saját zenémbe.

Vajon miért? Talán mert azt éreztem, hogy ebben tudok a legjobb lenni? Vagy mert a zene iránti érdeklődésem tartott ki legtovább? Érde kes ez, mert a családban más nem foglal kozott zenével. Tény, hogy mivel csak en gem érdekelt, senki sem szólt bele.

Azt sugallja, hogy a műfajok között nincsenek határok? Épp ellenkezőleg: divatos azt mondani, hogy nincs komoly- meg könnyűzene, csak jó és rossz muzsika, de ebben nem hiszek. Ugyanakkor nem tagadom, hogy minden területen születnek számomra fontos

HATÁRSÉRTŐK 2021. november—december

A zene és a színház kapcsolatáról mit gondol? A színház sokáig idegen terep volt számom ra, majd láttam Jeles Andrástól A nevető embert, és rájöttem, hogy ez érdekes is le het. A Katona József Színházban Zsámbéki Gáborral dolgozhattam a Médeián, amelyben nem is igazi zene szólt, hanem egy fura, hangzó világot kellett teremteni a színpadi tárgyakból. Aztán jött a Krétakör és Schil ling Árpád, ami újból teljesen átrendezte a színházról alkotott képemet. Hogy egy színházi zeneszerző mennyire tud jól mű ködni, az nagyban függ a rendezőtől — ne kem eddig szerencsém volt. Az én esetem speciális azért is, mert nem „termékeket” szállítok, hanem írok valamit, ami érdekel, aztán ha minden jól megy, a színház és én kölcsönösen örömünket leljük egymásban. Hogyan kapcsolódik mindehhez a KollárKlemencz Lászlóval és Farkas Róberttel közös est? A triónkat Vajdai Vilmos találta ki. Tudtam a Budapest Bárról, nagyon jó minőségnek tartom, amit csinálnak, bár a könnyűzenei preferenciáim mások. Amikor először leül tünk beszélgetni, világossá vált, hogy mindketten valami igazán újat, eredetit akarnak: azonnal foglalkoztatni kezdett a dolog. Ma pedig már egyetértek a bon mot-val: a könnyűzenét nem csinálni, ha nem hallgatni könnyű. Jászay Tamás 2021. november 23. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ZABOLÁTLAN LOVAIM: ESTI DAL

KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ, DARGAY MARCELL ÉS FARKAS RÓBERT LÍRAI DALESTJE

MÜPA × LUMU

KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL! Müpa jeggyel a Ludwig Múzeumba

Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.

mupa.hu67

MÜPA 2021. november—december

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus. 68

MÜPA 2021. november—december

mupa.hu

Müpa Magazin 2021/2022 évad 2. szám

Articles inside

Egyezésekre koncentrálva

Érzelmek hullámvasútján

Mennyiség és minőség

Zenei aranybánya Katowicében

Élet és irodalom

Cohen fákkal és két rózsával

Oroszok és franciák

„A »szép éneklés« kultusza nem öncélú”

Koreai vendégek

Orgona-világpolgár

Adventi karnevál

Változatok Cziffrára

Nyitány