Müpa Magazin 2021/2022 évad 3. szám

mupa.hu

ÉLET STÍLUS MŰVÉSZET XVII. évfolyam 1. szám 2022.

JANUÁR FEBRUÁR Ingyenes időszaki kiadvány

MÜPA HŰSÉGPROGRAM 2

MINDIG TÖBBET ADUNK!

Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!

KLASSZIKUS 2022. január—február

mupa.hu

Vashegyi György

KEDVES

Fotó: Raffay Zsófi

KÖZÖNSÉG! Reményeim szerint különlegesen szép koncerttel, Bach Karácsonyi oratóriumának 4—5—6. kantátájával kívánunk Önök­ nek boldog újesztendőt. Ezt az összesen hat részből álló soro­ zatot Bach a karácsonyi lutheránus ünnepkör hat ünnepnapjára írta. Egy-egy darabja akkoriban nem is hangozhatott el más­ ként, mint önállóan, és csakis az adott napon. Ez persze később megváltozott: mi most úgy döntöttünk, hogy kétfelé bontjuk ezt a hatalmas ciklust. A mi hagyományos karácsonyunkhoz jobban kötődő első három kantátát egy kitűnő francia együttes adta elő decemberben Budapesten és Párizsban is, az újév és vízkereszt közötti ünnepekhez kapcsolódó második hármat pedig — szintén itt is, ott is, sőt, Pécsett is — mi szólaltatjuk meg: a Müpában január 6-án. Kitűnő szólistáink Baráth Emőke, Balogh Eszter, az osztrák Bernhard Berchtold és Najbauer Lóránt.

Külön­leges élményt kínál ez az est azért is, mert ez a második három kantáta sokkal ritkábban hangzik el így együtt: tulaj­don­ képpen három ünnepnap együttes megünneplését élhetjük át egy koncerten fantasztikus művek segítségével, melyek drama­turgiai szempontból is rendkívül izgalmasak, emellett pél­dául a negyedik kantáta hangszerelés szempontjából is kiemel­kedik az oratórium egészéből, a kürtök használata által.

Bachnál gyakran összekapcsolódik a vadászkürt és az újév han­ gulata, ez történik itt is. Ünnepi koncertre hívom tehát Önöket, és ünnepre készülünk mi is. Számomra Bach mindig ünnep: miat­ta lehettem zenész, Bach nélkül nem lehet élni — de ugyan­ csak ünnep számunkra minden egyes alkalom a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán.

Vashegyi György karmester a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar művészeti vezetője

NYITÁNY 2022. január—február

3

Daniel Barenboim

Baráth Emőke

Bretz Gábor

Nyitány Tartalom Horizont

03 04 06

KLASSZIKUS

Életigenlés Haydn-módra „Ez az elismerés az első tíz évem megkoronázása” Áthidaló ellentétek Ínyencségek, tehetségek

10 12 16 20

22 Fotó: Silvia Lelli

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

10

12

Apa és fiú 22 Az egyensúly műfaja 24 Egy totális előadó 26 Csak jó hangok léteznek 2 8 A nemzetköziség jegyében 30 Tizenkettő nem (csupán) egy tucat 32 Otthon a Müpában 34

Letekintve a hídról, a világot látjuk A távoli kapcsolódás ereje

37 38

JAZZ

Ahogy a szabadság lelke táncol Természetes zene Az énekes mint iskolapélda

40 43 44

VILÁGZENE

Hagyomány és modernitás – az élő népzene 36

KÖNNYŰ

A hídépítő

48

I M P R E S S Z U M

Müpa Magazin A MÜPA INGYENES KIADVÁNYA

Alapító: Müpa Budapest Nonprofit Kft. Káel Csaba vezérigazgató Főszerkesztő: Csengery Kristóf

26

Szerkesztőség: Papageno Consulting Kft. 1398 Budapest, Pf. 600.

E-mail: magazin@papageno.hu

30 Fotó: Tatyana Vlasova

Fotó: Giorgia Bertazzi

Felelős kiadó: a Papageno Consulting Kft. ügyvezetője Nyomda: Pátria Nyomda Zrt. HU ISSN 1788-439X Müpa: 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

Telefon: (+36-1) 555-3000 E-mail: info@mupa.hu

Címlap: Jacob Collier

Robin Ticciati

Kristine Opolais

A szerkesztés lezárult: 2021. december 3.

LITERÁRIUM

Meghittség és kikacsintás Kiskutyás mosollyal

MÜPA CSAK EGY VAN – TESTVÉRINTÉZMÉNYEK EURÓPÁBAN

52 54

MÜPAMOZI

Dalban és látványban elbeszélve… 56 CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK

Mozart a köbön

A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

60

Múlt, jelen és jövő

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

64

HATÁRSÉRTŐK

„Költőileg lakozom a Földön”

Stratégiai partnerünk:

62

HULLÁMHOSSZ

Németh Lajos • Molnár Csilla • Pártai Lucia

www.mupa.hu

66

Emberi Erőforrások Minisztériuma

My Land

NEGYVEN FRANCIA VÁROSBAN LÁTHATÓ A MAGYAR ÚJCIRKUSZ-TÁRSULAT

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

HORIZONT

6

HORIZONT 2022. január—február

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Vashegyi György, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar

2021 novemberében történetének leghosszabb tur­ néjára indult a kortárs táncot a cirkuszművészettel ötvöző Recirquel társulat. A híres magyar együttes a francia Nemzeti Szín­házak Szövet­ségének (Association Des Scènes Nationales) meghívására összesen 47 alkalommal mutatja be Franci­országban a nemzetközi sikerű – 2018-ban a Müpában debü­ tált, az Edinburgh Fringe-en pedig a kritikusok által a legjobb előadásnak megszavazott – My Land című produkcióját. 2022 márciu­sáig több mint negyven francia város színházában és opera­házában állítják színre a Vági Bence rendezte cirque danse előadást, amely nem ismeretlen a francia közön­ség számára: 2019-ben az egyik legjelentősebb ottani kulturális esemény, a Festival OFF d’Avignon színpadán mu­ tatták be; a francia kritikusok a „homok iste­neiként” és a „porond Apollónjaiként” jellemezték a társulat artistáit, akik szerintük „újraértelmezik az előadóművészeti műfajokat”.

AUSZTRÁL FOLYÓIRAT DÍJAZTA A MÜPÁBAN KÉSZÜLT BAROKK OPERAFELVÉTELT Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus Montéclair Jephté című művéből készült lemezét választotta a 2021-es év operafelvételének a függet­ len ausztrál előadó-művészeti folyóirat, a Limelight Magazine. Az új­ ság kritikusa, Justine Nguyen „áttörő újrafelfedezésként” írt a Glossa kiadó gondozásában megjelent lemezről, kiemelve, hogy „Vashegyi György karmester mozgalmas, színházi olvasatát mutatja be a műnek, élénk tempóválasztásokkal és felvillanyozó módon lüktető táncokkal”.

Ez a zenei felállás meglehetősen sikeresnek ígérkezik, mivel Vashegyi és együttesei legutóbb megjelent operalemeze, Rameau Dardanus című operájának felvétele is versenybe száll a legjobb barokk vokális felvétel címének elnyeréséért a 2022-es International Classical Music Awards (ICMA) tizenhat kategóriájának 377 jelöltje között.

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Várdai István

A KÖZÖSEN MEGÉLT PILLANATOKRÓL SZÓL A MÜPA KISFILMJE A Müpa két évvel ezelőtti, sorozatindító karácsonyi kisfilmje óta egyre többet beszélünk a kultúra közösség­teremtő erejéről és minden koráb­ binál fontosabbá vált, hogy együtt megélt pillanatokon osztozhassunk a hétköznapokban és az ünnepek idején egyaránt. Ezt a gondolatisá­ got folytatja a Müpa Youtube-csatornáján megtekinthető Ajándék című kisfilm, amelynek főszerepeiben Nagy Mari Jászai Mari-díjas szín­ művész, Várdai István Liszt Ferenc-díjas csellóművész és a Müpa törzsközönsége látható. Az elmúlt évek ünnepi időszakaiban az intéz­ mény a kulisszák mögé kalauzolta a nézőket egy-egy történettel, idén azonban a Müpa közönsége került a középpontba: a Müpa+ hűség­ program több száz tagja a színészekkel, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeivel és a Müpa munkatársaival együtt készítette el az Ajándék című alkotást. A kisfilm premierje óta várja a csatlakozni kívánókat a Müpa + Mi nevű Facebook-csoport is, amelynek célja, hogy az intéz­ ményt kedvelő, egyre növekvő közösség tagjainak biztosítson online közösségi teret, ahol megoszthatják egymással a Müpához kötődő él­ ményeiket, benyomásaikat. A Müpa+ hűségprogram mellett ez az a felület, ahol a tagok elsőként értesülhetnek a legfontosabb hírekről és részesülhetnek a Müpa exkluzív tartalmaiból.

WAGNER – HISTORIKUSAN

Fotó: Antoine Saito

Kent Nagano

Öt évvel ezelőtt a Concerto Köln hangversenyt adott Kent Nagano vezény­letével. A hangverseny után az egyik zenész tréfásan megkér­ dezte a karmestert: mikor játsszuk el Wagner Ringjét? Így kezdődött a történet, melynek első, immár komoly fejezete, több évi munka után a Kölni Filharmónia nagy sikerű félszcenikus hangversenyével, novem­ ber 18-án zárult le. A Rajna kincse bélhúrokon játszó vonósokkal, a kor­ ban használatos fúvósokkal (például fa fuvolákkal), a ma szokásos 440-443 Hz helyett 435 Hz frekvenciájú a-ra hangolva, egy e célra alakult tudományos team kutatásaira támaszkodva valósult meg. Az össz­ hatás jelentősen eltér az ismert Wagner-hangzástól: puhább és fátyo­ losabb a tónus, plasztikusabb szövegejtést tesz lehetővé. Kent Nagano tempói sokszor jelentősen eltértek a megszokástól. Derek Welton (Wotan), Thomas Mohr (Loge), Daniel Schmutzhard (Alberich), Thomas Ebenstein (Mime), Stefanie Irányi (Fricka) és mások személyében jelen­tős énekesek alakították a szerepeket. Az est felvétele a közel­ jövőben online hozzáférhető lesz.

HORIZONT 2022. január—február

7

Mars Mission A Müpa nem sokkal a koronavírusjárvány kezdete után izgalmas le­ hetőséget kínált a magyar zeneszerzőtársadalom számára: Zene­ műpályázatot hirdetett sokféle műfajkategóriában. Amikor sereg­ nyi művész szenvedett a bezártságtól és a kényszerű tétlenségtől, a zeneszerzők kihasználhatták az otthonülés heteit-hónapjait, és a siker reményében új kompozíciókat alkothattak. Fontos tulajdon­ sága volt a versenynek, hogy nem három-négy győztes, hanem sok-sok díjazott örülhetett a kétfordulós megmérettetés zsűrijétől kapott elismerésnek. És a legfontosabb: a Müpa számos mű

bemu­tatását vette tervbe. Ezek közül hallhatjuk a MÁV Szimfonikus Zene­kar koncertjén Molnár Viktor Mars Mission című alkotását.

Az est művészi irányítója az együttes új vezető karmestere, Farkas Róbert, aki budapesti tanulmányok után Németországban töltötte pályájának tapasztalatokban és sikerekben gazdag első évtizedét.

Vezényletével az új magyar mű mellett két versenyművet is hallha­ tunk: Liszt Esz-dúr zongoraversenyének és Magyar fantáziájának szólistája az egykori moszkvai Csajkovszkij-versenygyőztes Alexander Ghindin lesz. Virtuóz muzsikus, akinek állóképességét ér­ zékletesen jelzi, hogy egyetlen estén két rendkívül megterhelő, boszor­kányos technikát igénylő zenekarkíséretes kompozíció elő­ adását is vállalja. A színes programra a zárószám, Mendelssohn festői Olasz szimfóniája teszi fel a koronát.

2022. január 20.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Közreműködik: Alexander Ghindin – zongora Vezényel: Farkas Róbert

Az élet visszhangjai Nem ritkaság, hogy egy muzsikus turnén népszerűsíti új lemezét.

A japán anyától és német apától származó, világhírű zongoramű­ vésznő, Alice Sara Ott is ezt teszi, amikor az MVM Koncertek — A Zongora sorozatában a közelmúltban napvilágot látott Echoes Of Life (Az élet visszhangjai) című különleges műsorát szólaltatja meg rendhagyó, összefüggő kompozíció élményét nyújtó, szünet nélküli koncerten. A lemez gerincét Chopin Huszonnégy prelűdje szolgáltatja, a zongoraművésznő négy-öt tételenként a prelűdök folyamába ékel egy-egy 20-21. századi kompozíciót, gyökeresen el­ térő világú szerzőktől, akik között elvont, modern alkotó éppúgy akad, mint a filmzene, az elektronikus könnyűzene vagy a popzene képviselője. Az utolsó Chopin-prelűd után Alice Sara Ott saját da­ rabja, a Mozart-Requiem Lacrimosa tételét idéző Lullaby To Eternity (Bölcsődal az Örökkévalósághoz) zárja a programot. A tolmácsolá­ sok megejtően tökéletesek és szuggesztívek, alapélményünk 8

KLASSZIKUS 2022. január—február

Fotó: Marie Staggat

Farkas Róbert

Fotó: Gela Megrelidze

Gerhild Romberger

Alice Sara Ott

egyrészt a korok és stílusok kontrasztja, másrészt az, hogy Chopin tételei közé ékelve a többi mű is költői „prelűddé” változik át.

A zongoraművésznő 2019 februárjában Instagram-oldalán hozta nyilvánosságra, hogy multiplex sclerosisban szenved. Lemeze a be­ tegséggel vívott harc drámai feladatának lírai feldolgozása: zavar­ ba ejtőn és torokszorítón nyílt vallomás az élet kiszolgáltatottsá­ gáról és törékenységéről.

2022. január 27.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ALICE SARA OTT ZONGORAESTJE MVM KONCERTEK — A ZONGORA

Nem elefántok: kártyák!

Ha Stravinsky balettjeiről esik szó, sokan csak a három nagy orosz remeklésre gondolnak: A tűzmadár, Petruska, Tavaszi áldozat.

Pedig Igor Fjodorovics műjegyzéke balett kategóriában tizen­két tételt sorol fel, igaz, olyan szösszeneteket is szerepeltetve, mint a három és fél perces Cirkusz polka — amelyben a megrendelő, Geor­ge Balanchine elképzelése szerint elefántoknak kell táncolni­ uk. A Budapesti Fesztiválzenekar koncertjén most az orosz balettek közül is hallunk egyet — a Petruskát —, előtte azonban bevezető­ ként megszólal az 1936-os keltezésű, szintén Balanchine koreográ­ fiájával színre került Kártyajáték (Jeu de cardes) — amelyben persze

Patricia Kopatchinskaja

Tabea_Zimmermann

nem elefántok ropják, hanem kártyák. A két balett között a kimerít­ hetetlen fantáziájú orosz mágus 1971-es Hegedűversenyét hallhatjuk, korunk egyik legizgalmasabb vonós előadója, Patricia Kopatchinskaja szólójával. A moldáv virtuóz mindig újat kereső, kísérletező alkatú művész, sok ismeretlen ritkaságot tűz műsorára, kortárs zeneszer­ zők is örömmel bízzák rá új opusaik ősbemutatóját. 2021 nyarán azzal kápráztatta el a magyar közönséget, hogy hegedűművész lété­re énekes-színészként, jelmezben, pantomimmal fűszerezve adta elő Schönberg Pierrot lunaire-jének Sprechgesang szólamát.

Lélegzetelállító teljesítménye revelációval ért fel, így biztosak lehe­tünk benne, hogy a BFZ Fischer Iván vezényelte koncertjén is valami különlegesre számíthatunk tőle.

2022. február 11., 12.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

STRAVINSKY Közreműködik: Patricia Kopatchinskaja — hegedű Vezényel: Fischer Iván

Fotó: Julia Wesely

Arabella Steinbacher

Prokofjev és Rimszkij-korszakov A január—februári Müpa Magazin négy klasszikus koncertajánlójá­ ban már felhívtuk a figyelmet egy olyan művész hangversenyére, aki japán anya és német apa gyermekeként látta meg a napvilágot.

Majdnem pontosan egy hónappal Alice Sara Ott után egy másik, hasonlóképpen világklasszis japán—német művész: a hegedűvirtuóz Arabella Steinbacher lép a Müpa pódiumára, a Nemzeti Filharmonikus Zene­kar orosz estjén. Bár Münchenben született, mégis a Suzukimódszer szerint kezdett tanulni — egy Japánból éppen a nyolcvanas évek elején visszatért német tanártól… Később olyan legendás mesterei voltak, mint Ivry Gitlis, Dorothy DeLay és Anne Sophie Mutter. Mára fellépett a világ legtöbb jelentős zenekarával és elis­ mert karmesterével, és a Nippon Alapítvány által rendelkezésére bocsátott Stradivari hangszeren játszik. Vonója alatt Prokofjev sokszínű stílusvilágú (még spanyolos elemeket is tartalmazó)

2. (g-moll) hegedűversenye csendül fel. A versenyművet keretező két szimfonikus alkotás közül Prokofjev Kizsé hadnagy-szvitje azért különleges, mert filmzenéből alakult át koncertdarabbá, Rimszkij-Korszakov Seherezádéja pedig színgazdagsága és ábrá­ zoló törekvései miatt nevezetes. Az est karmestere, Dmitry Liss, az Urali Filharmonikusok vezetőkarnagya fölényesen ismeri a kon­ certen megszólaló művek zenei világát.

Kecskés M. Júlia 2022. február 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

SEHEREZÁDÉ Közreműködik: Arabella Steinbacher — hegedű Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Dmitry Liss

KLASSZIKUS 2022. január—február

9

Életigenlés Haydn-módra

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Fischer Ádámnak kisujjában van a bécsi klasszikus stílus…

Fischer Ádám

Évek óta hagyomány a Müpában, hogy január 1-jén megszólal Haydn ars poeticának is tekinthető remekműve, A teremtés, amely az élet gazdagságát és szépségét hirdeti. Az optimizmussal teli, csodálatos oratóriumot ezúttal is FISCHER ÁDÁM vezényli, nagyszerű előadók élén, az esti produkciót pedig az újévi hangversenyek hagyománya szerint egy fiataloknak szóló délutáni előadás is megelőzi.

10

KLASSZIKUS 2022. január—február

Mojca Erdmann

Az esti koncerten nemzetközi szereplőgárdával hallhatjuk az örök­ ké aktuális és mindig új szépségeket tartogató alkotást. Mojca Erdmann például napjaink egyik legjobb Mozart-szopránja, aki 2011-ben debütált a Metropolitan új Don Giovanni-produkciójában.

A tenorszólam gazdájaként színpadra álló, Junior Prima-díjas Rab Gyula 2012-ben végzett a Zeneakadémián Marton Éva növen­ dékeként, később Birminghamben és Londonban, a Royal College of Music falai között tökéletesítette tudását. A harmadik énekes, Bretz Gábor Rab Gyulához hasonlóan a Magyar Állami Operaház magánénekese, világszerte ünnepelt, nemzetközi hírű művész, napjaink egyik legjobb magyar basszbaritonja.

Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekart alapító, és azt mintegy három évtizeden át vezető Fischer Ádámnak kisujjában van a bécsi klasszi­ kus stílus, így szinte önmagától kínálkozott a lehetőség — ami egyben a Müpa kulturális missziója is —, hogy az esti előadás előtt, a délutáni, rövidebb hangversenyen a dirigens ifjúsági előadás ke­ retében meséljen a műről, Haydn gondolkodásmódjáról és zenéjé­ ről, miközben magyar nyelven, az esti produkcióban is közremű­ ködő nagyszerű együttesekkel, de más szólistákkal szólalnak meg részletek A teremtésből.

mal, például Mozart Ascanio in Alba című operájának koncertszerű előadásában, a Dán Rádió Auditóriumában. Basszusszólistaként pedig Bakonyi Marcell lép színpadra, aki sokat szerepel nyugat-euró­ pai színházakban, és egyik kiemelkedő alakítását nyújtotta Leporel­ lóként egy világhírű Don Giovanni, Ildebrando D’Arcangelo oldalán.

Várkonyi Tamás

Megyesi Zoltán

Ezen a 16 órakor kezdődő „beavató szertartáson” nagyszerű hazai énekes szólistákat hallhatunk majd. Rácz Rita sokat foglalkoztatott fiatal szoprán, rendszeresen fellép a Magyar Állami Operaházban.

Megyesi Zoltán tenor többször dolgozott már együtt Fischer Ádám­

Fotó: Felix Broede

A koncerten a Magyar Rádió Énekkara mellett közreműködő Dán Kamara­ zenekart (Danish Chamber Orchestra) több mint húsz esztendeje vezeti Fischer Ádám, és olyan fontos díjnyertes lemezek jelzik gyü­ mölcsöző együttműködésüket, mint Mozart és Beethoven összes szimfóniájának felvétele, de ma már ifjúsági ismeretterjesztő, „utánpótlásnevelő” hangversenyeket is tartanak.

2022. január 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ÚJÉVI KONCERT FIATALOKNAK

HAYDN: A TEREMTÉS — RÉSZLETEK Közreműködik: Rácz Rita — szoprán Megyesi Zoltán — tenor Bakonyi Marcell — basszus Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Danish Chamber Orchestra Vezényel: Fischer Ádám 2022. január 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Fotó: Körmendi Imre

ÚJÉVI HANGVERSENY

HAYDN: A TEREMTÉS Közreműködik: Mojca Erdmann — szoprán Rab Gyula — tenor Bretz Gábor — basszus Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Danish Chamber Orchestra Vezényel: Fischer Ádám

KLASSZIKUS 2022. január—február

11

Baráth Emőke

„EZ AZ ELISMERÉS AZ ELSŐ TÍZ ÉVEM MEGKORONÁZÁSA”

Az évad művésze: Baráth Emőke

12

KLASSZIKUS 2022. január—február

A 2021/22-es évadban a világszerte nagy sikereket arató fiatal szoprán, BARÁTH EMŐKE kapta meg a Müpában az évad művésze címet. Az énekesnőt, aki először 2011-ben, még zeneakadémiai növendékként lépett fel itt, a következő hónapokban többször is hallhatjuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben: 2022 januárjában Bach Karácsonyi oratóriumának második részében lép pódiumra, márciusban Händelműsorral és lemezbemutatóval készül, júniusban pedig az Europa Galantéval és Fabio Biondival ad koncertet.

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Ezúttal csupa 18. századi darabban énekel majd. Kezdettől barokk énekesnő akart lenni?

Nem — és ma sem tartom magam annak. Oratórium és dal szakon végeztem, és valóban nagyon szeretem a barokk zenét, ugyan­ akkor sokkal több lehetőség rejlik még a hangomban. A következő években folyamatosan bővítem a repertoáromat: sok Mozartot fogok énekelni, emellett pedig haladok a bel canto, Bellini, Donizetti felé.

Pályája elején számtalan világsztár — köztük nem is kizárólag énekesek — mesterkurzusait látogatta. Kinek a hatása volt a legfontosabb?

Szinte mániákusan jártam mesterkurzusokra, igyekeztem minél több tudást magamba szívni. Rengeteget tanultam, és sok hasz­ nos ismeretséget kötöttem, például a Bostoni Régizene Együttes­ sel is növendékként ismerkedtem meg, és később visszahívtak lemez­felvételre. Fontos a szerencse ezen a pályán, de a lehető­ ségek nem pottyannak az öledbe, csak ha magad is teszel érte.

A hat éve elhunyt amerikai csembalóművész, zenetudós és karmester, Alan Curtis volt az egyik első fontos külföldi mentora. Őt a magyar közönség talán kevésbé ismeri. Hogyan emlékszik rá?

Alan Curtis még a ’70-es évek végén alapította meg az Il complesso barocco együttest. A régizene reneszánszának úttörőjeként nagyon sokat köszönhetünk neki, számos Händel-operát ő fedezett fel és vett lemezre elsőként. Emellett feladatának tartotta támogatni a fiatal tehetségeket. Én egy versenyen találkoztam vele, a zsűri­ ben ült, és még nem is kerültem be a döntőbe, már odajött hoz­ zám, és megkért, énekeljek neki egy fél órát. Odatette elém Sesto egyik áriáját Händel operájából, a Julius Caesarból, majd miután elé­nekeltem, megkérdezte: volna kedved beugrani egy lemez­ felvételre? Mondtam: volna! Annyira zöldfülű voltam huszonöt évesen, hogy azt sem tudtam, ez mit jelent pontosan. Épp Olasz­ országban tanultam Erasmus-ösztöndíjjal, Firenzében felültem a vonatra, elmentem abba a kisvárosba, ahol a lemezfelvétel KLASSZIKUS 2022. január—február

13

Baráth Emőke

készült, és ott olyan sztárokkal találkoztam, hogy csak megszep­ penve ültem közöttük. Ez volt életem első lemezfelvétele, vért izzad­ tam, néha este már csak sírtam, annyira elfáradtam. A lemez­fel­vé­ telhez koncertek is csatlakoztak, híres európai koncerttermekben, igazi dimen­zióváltást jelentett számomra ez a három hét. Curtis be­dobott a mélyvízbe, én pedig megtanultam úszni.

Itthoni pályáján VASHEGYI GYÖRGY legalább olyan fontos szere­pet játszik, mint amilyent a külföldi érvényesülésben annak idején Alan Curtis. Sok éve dolgoznak együtt, a Karácsonyi oratóriumot is ő fogja vezényelni. Mit jelent az Ön számára művé­szi szempontból ez a hosszú távú közös munka?

2009-ben énekeltem vele először, akkor egy koncertre ugrottam be. Sosem felejtem el, a próbán átvettük a szólót, mire rám nézett és megkérdezte: te hol voltál eddig? Azóta rendszeresen kapok tőle felkéréseket. A zenei munkássága mellett rendkívüli pedagó­ gus is, jól felméri, kinek milyen feladatot lehet adni, hogyan lehet fokozatosan mind magasabbra tenni a mércét. Meghatározó sze­ mélyiség az életemben, remélem, sokat fogok még vele énekelni, és többféle repertoárt.

Márciusi lemezbemutató koncertjén az Ensemble Artaserse játszik majd, és Philippe Jaroussky vezényel. Vele milyen a kapcsolata?

Mesébe illő történet, hogy diákként hallgattam őt a Müpában meg a Zeneakadémián, most meg vele énekelek, és a barátomnak tudhatom. Óriási ajándék az élettől, ilyen mély szakmai barátsá­ gok ritkán alakulnak ki. 2014 óta dolgozunk együtt, rendkívül jó energiájú személyiség, jó a természete, a humora, rengeteget tanul­tam tőle zeneileg is, de hozzáállásban is. Az új lemezem egy Händel-album, Philippe az egész projekt művészeti vezetője, kar­ mesterként ez az első felvételeinek egyike, és ez óriási megtisz­ teltetés számomra. A lemeznek az a koncepciója, hogy csupa női hangra írt áriából áll, de ezek között női és férfiszerep egyaránt akad. A hangomnak van olyan adottsága, amelynek köszönhetően a pályám kezdete óta gyakran hívnak férfi- és fiúkarakterekre is.

Legutóbb épp a Dán Királyi Operaháztól érkezett egy felkérés Mozart ritkán játszott operájában, a Mitridatéban Sifare szerepé­ re, ez szintén nadrágszerep, rendkívül virtuóz, nagyon illik a han­ gomhoz. Emlékszem, vonaton ülve olvastam a felkérést, és el­ kezdtem sírni örömömben. Ezek igazi csodák!

14

KLASSZIKUS 2022. január—február

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

„Odatette elém Sesto egyik áriáját Händel operájából, a Julius Caesarból, majd miután elénekeltem, megkérdezte: volna kedved beugrani egy lemezfelvételre?”

Hol van igazán otthon, Franciaországban vagy Budapesten?

Hol itt élek, hol ott. Kezdettől nagyon fontosnak tartottam, hogy ne maradjanak ki az életemből az itthoni koncertek, most pedig a Zeneakadémián tanítok is. Sokfelé járok a világban, ennek alap­ ján állíthatom, fantasztikusan színes a zenei élet Magyarországon.

Nálunk máig élnek a tradíciók, a kamarazene, a dalestek, minden koncertteremnek megvan a maga törzsközönsége. Sajnos a pan­ démia után még mindig félnek az emberek, ezért eljött az ideje annak, hogy népszerűsítsük a komolyzenét.

Mit jelent az Ön számára, hogy Ön lett a Müpában az évad művésze?

Rendkívül megtisztelő, hogy engem választottak! Nagyon boldog vagyok, hiszen éppen tíz éve indultam el a pályán. Ez az elismerés az első tíz évem megkoronázása.

Mörk Leonóra 2022. január 6.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem KARÁCSONYI ORATÓRIUM II.

J. S. BACH: KARÁCSONYI ORATÓRIUM, BWV 248 — 4., 5., 6. KANTÁTA Közreműködik: Baráth Emőke — szoprán Balogh Eszter — alt Bernhard Berchtold — tenor Najbauer Lóránt — basszus Purcell Kórus Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György

KLASSZIKUS 2022. január—február

15

Fotó: Stiller Ákos

Fischer Iván

ÁTHIDALÓ ELLENTÉTEK

Richard Strauss-maraton

Richard Strauss termékeny, hosszú életet élt, láthatta, ahogy a világtörténelem és benne a zene története szédítő kanyarokon keresztül halad az útján. Az ő pályája mindeközben — legalábbis látszólag — töretlen ívet írt le. Nagyon jellemző azonban, hogy kompozíciós stílusának, művészi hitvallásának magját képtelenség meghatározni — az a leegyszerűsítés ugyanis minden bizonnyal tarthatatlan, hogy esztétikai szemléletében örökre a késő­ romantika elkötelezettje maradt.

16

KLASSZIKUS 2022. január—február

Zeneszerzői eszmélése egybeesett a nagy Wagner-lázzal. Tizen­ négy-tizenhat évesen érik az első jelentős élmények: a teljes Ring-ciklus, a Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok. Jelen van a Parsifal bayreuthi bemutatóján 1882-ben, hiszen a zenekar­ ban ott ül a Wagnerért nem különösebben lelkesedő kürtművész édesapja is. Strauss korán érő muzsikus volt, alapos, rendszeres zenei képzést kap, beleértve a hangszerjáték magasszintű gyakor­ lását is. S bár nagyhatású mentora, Hans von Bülow III. Richard­ ként emlegette — mondván, hogy Richard Wagnernek szellemi érte­lemben nincs közvetlen örököse —, Strauss és Wagner zenei indulásában alig-alig van közös pont. Az a kulturális-zenei miliő, mely a gyermek és ifjú Strauss érését segítette, sokkal inkább hason­lít Mendelssohnéra, mint bárki máséra, az újdonságok iránti lelkesedése így többnyire szembe is fordította közvetlen környeze­ tének ízlésével.

Strauss tökéletesen felmérte az ember és a művész közötti szakadék mélységét…

Személyiségét sajátos ellentmondások színesítették. Magánember­ ként zárkózott volt és flegmatikus, művészként extrovertált és biza­kodó. Amikor Ady látta őt Párizsban meghajolni egy Salomeelőadás után (1907), a magánembert vette észre, egy „száraz, borot­vált arcú, gyér hajú és gyomorbajosnak látszó, szögletes” urat, aki olyan, mint egy német kisváros iskolamestere, szerényen hajlong, és „lesír róla a küzdelmes ember késői, fáradt boldogsága”.

Alakja ellentmond minden olyan sztereotípiának, amit a világtól elzárkózó, öntörvényű, pózokat kedvelő romantikus művészről is­ merünk. Strauss arra törekedett, hogy egy szorgalmas, minden nap a kottapapírhoz ülő, a zeneszerzést hétköznapi munkának tartó mesterembert lássanak benne, és ne egy ihletét, géniuszát szolgáló, kizárólag az alkotói folyamat eksztázisában kiteljesedni képes embert. Tudta, hogy zenéjének legforróbb pillanataival az utóbbi képet sugallja hallgatóságának, talán éppen ezért lelt kéjes örömet abban, hogy kompozícióinak különösen kifejező ré­ szeit — fogalmazott Bryan Gilliam — „minimális testmozdulatokkal és érzelmektől mentes arccal vezényelje”. Amikor 1910-ben először lépett fel Budapesten, Jász Dezsőnek is feltűnt Strauss blazírt visel­kedése: „nyíltfekvésű szemei, amelyek majd minden arcképén felizgultaknak és ellágyultaknak látszanak — ezúttal a nyugalom biztonságával tekintettek szerte és majdnem unott hidegséggel meredtek a partitúrára. A mozdulatai a hangversenypódium zongo­rája mellett nyugodtak voltak és a testtartásán németes korrektség reprezentálódott. Nem tudtuk elhinni róla, hogy az a vad és mesés képzeletű ember, aki Till Eulenspiegelről oly ragyogó humorral mesélt, s aki az Atreidák tragédiáját feledhetetlen nagyszerűséggel jelentette meg előttünk, azonos ezzel az úrral, aki oly szerényen hajlong s olyan bizonytalanul zongorázik.” E sokak számára

nehezen dekódolható pódiummagatartás egyértelművé teszi, hogy Strauss tökéletesen felmérte az ember és a művész közötti szaka­ dék mélységét, és iróniával tekintett arra a korszakra, azaz a roman­ tika korára, mely e szakadék létét és dimenzióit elfedni akarta.

Jogosnak tűnik a kérdés, hogy ha Strauss ennyire kritikusan szem­ lélte a maga korát — Nietzschétől a különösen éles kritikai felveté­ seket válogatta ki magának a saját Zarathustrájához —, miért nem állt a modernista törekvések élére, miért idegenkedett Mahler modernizmusától éppúgy, mint a Schönbergétől? Velük ellentét­ ben Strauss nem hitt abban a 19. századi elképzelésben, hogy a zene valamiféle transzcendens, metafizikai jelenség, ha tetszik, ő következetesen anti-romantikus volt, ám nem konstruált magá­ nak új nyelvet, inkább a wagneri stílust használta arra, hogy hitel­ telenítse azt a metafizikától átitatott zenefilozófiát, mely épp a wagneri zenében öltött különösen plasztikus formát. „A zene — vonta le a következtetést — nem lehet több, mint zene”. Nem meglepő, hogy a modernitás számára Strauss a bírálat legmeg­ bízhatóbb tárgya volt, de az sem meglepő, hogy a posztmodern korában elkerülhetetlenné vált újraértékelése.

A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös zeneszerző-maratonjának megvalósításában ezúttal is a hazai koncertélet számos kiválósága vesz részt: zenekarok és karmesterek, hangszeres muzsikusok, kórus, énekesek.

Hallhatjuk a MÁV Szimfonikus Zenekart Farkas Róbert vezényletével, pódiumra lép a Győ ri Filharmonikus Zenekar, amelyet szintén fiatal karmester, Rajna Martin dirigál. A Concerto Budapest Takács-Nagy Gábor­ ral, a Pannon Filharmonikusok Vass Andrással ad koncertet, a nap végén pedig szokás szerint a Budapesti Fesztiválzenekarral találkozhat a közönség — az együttes Fischer Iván irányításával játszik. Olyan szólisták váltják egymást, mint a zongoraművész Várjon Dénes, a klarinétos Ács Ákos és a fagottos Andrea Bressan (utóbbiak a BFZ erősségei), a brácsás Bársony Péter és a csellista Szabó Péter — ő is a Fesztivál­ zenekar ismert muzsikusa, akárcsak a kürtös Bereczky Dávid, aki szintén muzsikál a maratonon. Zalai Antal és Kovalszki Mária hegedű—zongora duót alkot, a BFZ művészei (Mali Emese — zongora, Sző ke Zoltán — kürt, Gál-Tamási Mária — hegedű, Juhász Barna — brácsa, Liptai Gabriella — cselló) zongorás kamarazenét szólaltatnak meg. Egy másik kamarakoncerten Báll Dávid és Lajkó István teszi ugyanezt a Fesztiválzenekar további művészeinek (Pivon Gabriella — fuvola, Johannes Grosso — oboa, Csalló Roland — klarinét, Tallián Dániel — fagott, Sző ke Zoltán — kürt) társaságában, Szabó Ildikó csellistával kiegészülve. A kórusműveket a Nemzeti Énekkar tolmácsolja (karigazgató: Somos Csaba), a dalok Pasztircsák Polina hangján csendülnek fel (zongorán közreműködik Jan Philip Schulze), az utolsó hangversenyen pedig a Berlinben élő ausztrál szoprán, Eleanor Lyons lép fel szólistaként. És persze a szólózongorahangverseny sem maradhat el: Palojtay János ül a billentyűk elé. (a szerk.)

KLASSZIKUS 2022. január—február

17

A személyiség sajátos ellentmondásait tükrözi vissza az életmű is, melyről egy alkalommal maga a zeneszerző úgy nyilatkozott, „el­ lentétek hidalják át”. Elég csak az azonos időben, egymás szom­ szédságában keletkezett műveket, ezeket a sajátosan straussi ikerkompozíciókat megvizsgálni, melyekben a tragikus és a komi­ kus, a fennkölt és a triviális tart kölcsönösen tükröt egymásnak, a Hősi élet című művet az antihőst felmagasztaló Don Quijote elő­ zi meg, a metaforákban tobzódó, szimbolista Árnyék nélküli as�szonyt pedig nehéz lenne leválasztani az utána komponált kön�­ nyed, családi komédiáról, az Intermezzóról. A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar Strauss-maratonja így aligha lehet más, mint tűka­ nyarokkal alaposan teletűzdelt szellemi akadálypálya. Valódi izgalom.

Molnár Szabolcs

RICHARD STRAUSS-MARATON 2022. január 22., 10.30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR CSALÁDI KONCERTJE Közreműködik: Várjon Dénes — zongora Moderátor: Lakatos György Vezényel: Farkas Róbert 2022. január 22., 11.30 Fesztivál Színház

ZALAI ANTAL, KOVALSZKI MÁRIA ÉS A NEMZETI ÉNEKKAR Közreműködik: Zalai Antal — hegedű Kovalszki Mária — zongora Vezényel: Somos Csaba 2022. január 22., 12.30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI VONÓSOK Közreműködik: Ács Ákos — klarinét Andrea Bressan — fagott 2022. január 22., 13.30 Fesztivál Színház

PALOJTAY JÁNOS — ZONGORA

Egy zeneszerző-maratonon mindig fontos, hogy ha a teljes életmű bemuta­ tására nincs is lehetőségük az előadóknak, sikerüljön hiteles, változatos és minél izgal­masabb képet adni az alkotó munkásságáról. A közönség persze a legnépszerűbb darabokat várja, ám ezek újbóli felidézése mellett az is fontos, hogy a különleges alkal­mat kihasználva ritkaságokra, méltatlanul mellőzött kompozíciókra is sikerüljön felhívni a figyelmet. A Müpa és a Buda­pesti Fesztivál­zenekar Richard Strauss-maratonján megszólal jó néhány az életmű nagy slágerei közül. Mindjárt az első koncerten hallhatjuk a Till Eulenspiegel vidám csínyjei című szimfonikus költeményt, de a későbbiek során emlékezetes perceket szerez majd az életmű egyik utolsó remeklése, a huszonhárom vonós hangszerre komponált, katartikus Metamorfó­ zisok, a brácsa- és csellószólós Don Quixote (Változatok egy lovagi témára), a Hősi élet, a Don Juan, a Négy utolsó ének és az Imígyen szóla Zarathustra is. Aki tehát a jól ismertre vágyik, nem panaszkodhat. Ám az is elégedett lesz, aki felfedezőútra szeretne indulni az életmű kevésbé feltérképezett vidé­kein. Ritkán halljuk a maratonon megszólaló Burleszket (Strauss fiatalkori „zongoraversenyét”), a Hegedű–zongora-szonátát, a klarinét–fagott Duett-concertinó t, az Esz-dúr kürt­verseny t — most e művek mindegyikével találkozhatunk. Ami pedig a maraton műsorán szereplő kórusműveket és zongoradarabokat, a kürtre és zongorára írt Andanté t, a c-moll zongora­ négyes t, a Cselló–zongora-szonátá t és a dalokat illeti: ezek valóban különleges csemegék — sok olyan zenehallgató látogat majd el a Richard Straussmaraton koncertjeire, aki e művek némelyikével ez alkalommal találkozik először. (a szerk.)

2022. január 22., 17.00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

CONCERTO BUDAPEST Vezényel: Takács-Nagy Gábor

2022. január 22., 18.00 Fesztivál Színház

A BFZ MUZSIKUSAINAK KAMARAKONCERTJE – 2.

Közreműködik: Pivon Gabriella — fuvola Johannes Grosso — oboa Csalló Roland — klarinét Tallián Dániel — fagott Szőke Zoltán — kürt Szabó Ildikó — cselló Báll Dávid, Lajkó István — zongora 2022. január 22., 19.00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2022. január 22., 15.00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR Közreműködik: Bársony Péter — brácsa Szabó Péter — cselló 2022. január 22., 16.00 Fesztivál Színház

A BFZ MUZSIKUSAINAK KAMARAKONCERTJE – 1.

Közreműködik: Szőke Zoltán — kürt Gál-Tamási Mária — hegedű Juhász Barna — brácsa Liptai Gabriella — cselló Mali Emese — zongora

18

KLASSZIKUS 2022. január—február

PANNON FILHARMONIKUSOK Közreműködik: Bereczky Dávid — kürt Vezényel: Vass András 2022. január 22., 20.00 Fesztivál Színház

PASZTIRCSÁK POLINA DALESTJE Pasztircsák Polina — szoprán Jan Philip Schulze — zongora 2022. január 22., 21.00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Közreműködik: Eleanor Lyons — szoprán Vezényel: Fischer Iván

Egy tiszta hang önmagáért beszél.

A Müpa partnere a Ricola. mupa.hu KLASSZIKUS 2022. január—február

19

A filmzenék klasszikusa, a Blood Kapitány szvitváltozata nyitja az estét. Zeneszerzője Erich Wolfgang Korngold, aki csoda­ gyerekként még Mahlernek mutatta meg egyik művét, Richard Strauss pedig azért nem javasolta édesapjának, hogy beírassa a fiút a bécsi konzervatóriumba, mert úgy gondolta, a kis Mozart-drusza már úgyis mindent tud.

ÍNYENCSÉGEK, TEHETSÉGEK Igazi zenei csemegék várnak arra, aki meghallgatja a BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR koncertjét a Felfedezések sorozatban. Az együttes két olyan zeneszerző művét is eljátssza, akik a filmzene terén alkottak maradandót, de egyikük a koncertterem világa felől érkezett Hollywoodba, másikuk épp fordítva.

A hab a tortán Nielsen 1. szimfóniája lesz, és a különleges műsorban két lenyűgözően tehetséges külföldi vendégművész is fellép.

Korngoldot később hamar összehozta a sors Max Reinhardt rendező-legendával, ő vitte magával Hollywoodba, ahol két Oscart nyert, és mellesleg megteremtette a szimfonikus film­ zene műfaját. Ezt tekintette példának John Williams is, amikor megírta a maga filmzenéit. Ő már öt Oscart zsebelt be, és öt­ venkét (!) jelöléssel Walt Disney után ő a filmtörténet második legtöbb Oscar-nominációt jegyző alkotója. A Csillagok háborújasorozat, az E.T., két Jurassic Park-film, a Schindler listája, három Harry Potter-film zeneszerzőjéről minden bizonnyal kevé­ssé ismert, hogy koncerttermi darabokat is komponál. És ki gondolta volna: életművének külön fejezetét teszik ki a versenyművek, amelyekből a szimfonikus zenekar szinte vala­mennyi hangszerére komponált már!

A koncerten — kilencvenedik születésnapja előtt két héttel — Brácsaversenye hangzik el a lengyel, de jelenleg a londoni Royal College of Music hallgatójaként tanuló Kinga Wojdalska tolmá­ csolásában. Az ifjú brácsaművész tehetségét jelzi, hogy tizen­ négy különböző versenyen tizenhét díjat nyert, legutóbb 2020-ban a hazájában megrendezett, Bach szóló vonósmű­ veire összpontosító megmérettetésen.

Az est karmestere a hazai közönség számára minden bizon�­ nyal szintén a felfedezés élményét ígérő fiatal brit dirigens, Stephanie Childress, aki fantasztikus kisugárzású muzsikus, emellett párját ritkítóan tehetséges is. Hegedűsként 2016-ban és 2018-ban bejutott a BBC Az Év Fiatal Zenésze címért folyó versenyének döntőjébe, vezetői képességeit pedig a londoni Proms egyik lenyűgöző produkciójában is megcsillogtatta: egy karmester nélküli zenekarra írt műben a koncertmesteri pult mögül irányította a nagy létszámú együttest, amelyben a zené­ szeknek énekelniük is kellett.

Várkonyi Tamás 2022. január 23.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem FELFEDEZÉSEK

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Közreműködik: Kinga Wojdalska — brácsa Vezényel: Stephanie Childress

20

KLASSZIKUS 2022. január—február

Stephanie Childress

Fotó: Kaupo Kikkas

A Csillagok háborúja-sorozat, az E.T., két Jurassic Park-film, a Schindler listája, három Harry Potter-film zeneszerzőjéről minden bizonnyal kevéssé ismert, hogy koncerttermi darabokat is komponál.

KLASSZIKUS 2022. január—február

21

Michael Barenboim

APA ÉS FIÚ Daniel és Michael Barenboim Mozart-kamaraestje 22

KLASSZIKUS 2022. január—február

Hazai elődóink jóvoltából is ismerjük az érzést, milyen az, amikor két családtag tökéletes összhangban, szimbiózisban muzsikál a színpadon. Napjaink egyik leghíresebb karmestere és zongoraművésze, DANIEL BARENBOIM és fia, MICHAEL szintén ezt a fajta kamarazenét művelik világszínvonalon, és ebből adnak ízelítőt január 26-án, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Fellépésük Mozart születésnapjának előestéjére esik — és éppen Mozart-műveket kínál. Különle­ gesség, hogy a két művész egy legendás fesztivál levegőjét hozza el nekünk, hiszen pár nappal később ugyanezt a műsort játsszák a Salzburgi Mozarteumban is, a Mozart Hét keretében: három hegedű—zongora-szonátát, valamint egy francia dalra írt variációsorozatot.

Michael Barenboim a világhírű zongoraművész—karmester és második felesége, Jelena Baskirova fiatalabbik gyermeke, idén harminchat éves. Bár az igazi feketebárány a bátyja, az egykor rapper­ ként aktív David, az ő hegedűművész-pályája is rendhagyónak számít ebben a családban, hiszen nemcsak szülei, hanem apai és anyai nagyszülei is zongoraművészek, zongorapedagógusok. Négy­ esztendős korától Michael is a fekete-fehér billentyűk bűvöletében élt, és viszonylag későn, hét­ évesen pártolt át a hegedűhöz, amikor a család Berlinbe költözött, hogy édesapja megkezdje mun­ káját a Staatsoper fő-zeneigazgatójaként.

Michael is a fekete-fehér billentyűk bűvöletében élt, és viszonylag későn, hétévesen pártolt át a hegedűhöz…

Fotó: Janine Escher

Pár évvel később Barenboim és az irodalomtudós Edward Said megalapította a (nevével Goethe hí­ res versgyűjteményére utaló), különböző etnikai és kulturális hátterű fiatal muzsikusokat egyesítő Nyugat-Keleti Díván Zenekart, amelyben Michael Barenboim tizenöt éves kora óta játszik, 2003-tól koncertmesterként. A helyzet, amelyben a fiú az apa keze alatt muzsikál, akár zavarba ejtő is le­ hetne, de mint egy interjúban Daniel Barenboim elmondta, amikor zenélnek, sohasem úgy tekint Michaelre, mint fiára, hanem a koncertmestert vagy kamarapartnert látja benne — aki története­ sen mindkét szerepkörben kiváló.

A soknemzetiségű családot Michael még tovább színesítette, hiszen ő Párizsban született, de je­ lenleg Berlinben él. Nem mondhatjuk, hogy a könnyebbik utat választotta volna, hiszen első szóló­ lemezén Bach, Bartók és Boulez szólóhegedűre írt művei kaptak helyet, de felvette már Schönberg Hegedűversenyét is — természetesen apja vezényletével —, ezt azzal a régebbi felvétellel adták ki egy lemezen, amelyen Daniel Barenboim játssza Schönberg Zongoraversenyét, Boulez vezényleté­ vel, mindkét előadáson a Bécsi Filharmonikusok kísérnek. Apa és fia kamarazenélését is több le­ mez örökítette meg: Debussy mellett Beethoven zongorás trióit rögzítették, valamint Mozart zon­ goranégyeseit, továbbá zongoratrióit — és jó okunk van reménykedni abban, hogy a januári ünnepi koncertprogramot is viszonthallhatjuk majd hanghordozón.

Várkonyi Tamás

2022. január 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

DANIEL ÉS MICHAEL BARENBOIM MOZART-KAMARAESTJE Daniel Barenboim — zongora Michael Barenboim — hegedű

KLASSZIKUS 2022. január—február

23

AZ EGYENSÚLY MŰFAJA

A Müpa zongoratrió-estje csillagos órának ígérkezik. Egyetlen szerző műveit halljuk, de ő a triókomponálás egyik legnagyobb mestere, Johannes Brahms. Bár pályája során írt egy klarinéttriót is (klarinét– zongora–cselló hangszerösszeállítással), és van egy igen nevezetes (Ligeti Györgyöt is inspiráló) kürttriója, melyben kürt, hegedű és zon­ gora a három hangszer, a hegedűt, zongorát és csellót foglalkoztató klasszikus zongoratrió műfajában összesen három művet alkotott: a korai H-dúr triót, melynek 1854-es első változatát 1889-ben átdol­ gozta, valamint az 1880-82-ben keletkezett C-dúr és az 1886-os c-moll triót. Ezen az estén ez a három mű szólal meg, a koncert közön­sége tehát hangzó összkiadást hallhat, Brahms valamennyi zongora­triójával egymás után találkozva. Az esemény jelentőségét 24

KLASSZIKUS 2022. január—február

Fotó: Mary Slepkova

A zongoratrió a tökéletes kiegyenlítettség műfaja: sokszínű, mégis homogén, változatos, mégis egységes. Három hangszer: fent egy éneklő, magas vonós, lent annak biztos támasztékot adó, de dallam­ játékra is éppúgy képes, mély hangú testvére, s köztük egy mozgé­ kony és gyors átlényegülésekre kész, sziporkázó billentyűs hangszer, amely a két másikkal ellentétben nem egyszólamú dallamot játszik, hanem egy egész zenekart képes megjeleníteni. A zongoratriót a zene­ történet „találta ki”: fokozatosan fejlődött, hogy néhány évtized után teljes pompájában álljon a zenehallgató előtt. A műfaj, amelyből oldal­ hajtásként kivált, a kamaraszonáta volt. A korai triók kétféleképpen is emlékeztetnek erre, részben azzal, hogy a közönség valójában vonós­ kíséretes zongoraszonátát hall, részben pedig azzal, hogy a korai zon­ goratriókban a cselló még nem igazán önálló szólam, inkább a zongo­ ra basszusát erősíti. Természetesen Haydn, Mozart és Beethoven volt a zongoratrió első három nagy mestere, és – megint csak természe­ tesen – a nagy forradalmár és innovátor, Beethoven triói hoztak két határozott újítást: a négytételes forma megszilárdulását (s ezzel el­ mozdulást a szonátaszerű formakoncepciótól a szimfóniaszerű formai logika felé) és a csellószólam teljes önállósulását. Utóbbi aligha csoda: a csellórepertoár legnagyszerűbb szonátáit komponáló Beethoven az emberi orgánumhoz közeli tónusú mélyvonós hang­szer elszánt „polgárjogi harcosa” volt.

Szergej Krilov

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremnek csak egyik tulajdonsága a népes közönséget befogadó tágas tér, amelyben olyan mamutapparátusú művek is jól érzik magukat, mint Mahler 8. szimfóniája. Ugyanez a helyszín – kezdettől tapasztaljuk – megindítóan bensőséges is tud lenni. Ezért tartozik a Müpa koncepciójához a kamarazenei műfajok ápolása.

Most is erre számíthatunk, felsőfokon: remekművek – világklasszis előadókkal.

Ha végigtekintünk az előadó-művészet legutóbbi száz-százötven évén, az állandó összeállítású kamaraegyüttesek kétféle típusát talál­juk. Az egyikben maga az együttes válik híressé, sőt fogalommá, de az egyes tagok önállóan keveset vagy egyáltalán nem koncertez­ nek. A másik típusban „nagyágyúk”, sztárok, korszakos egyéniségek szövetkeznek egymással. Ilyen triót alkotott Jacques Thibaut, Alfred Cortot és Pablo Casals, Isaac Stern, Eugene Istomin és Leonard Rose, Jaime Laredo, Joseph Kalichstein és Sharon Robinson, Pauk György, Frankl Péter és Ralph Kirshbaum. A Müpa Brahms-trióestjén három olyan sztárt hallunk, akik külön-külön bármikor könnyedén megtölte­ nek egy koncerttermet – és valóban: mindhárman felléptek már ön­ állóan Budapesten, a zongorista nagy sikerű szólóesteken, a hegedűs és a csellista versenyművek ünnepelt szólistáiként. A Krilov Trió három tagja a világjáró hegedűvir­tuóz, Szergej Krilov, aki a földkerekség leg­ híresebb karmestereivel lép fel a legnagyobb koncerttermekben a klasszikus, romantikus és modern versenyműrepertoár lenyűgöző tolmácsaként, Nyikolaj Luganszkij, aki – játsszon bár Csajkovszkijt vagy Szkrjabint, Debussyt vagy Rachmaninovot – mindig fellelkesíti a kö­ zönséget szólóestjein produkcióinak virtuozitásával és érzelemgaz­ dagságával, és végül Alekszandr Knyazev, akinek sokoldalúságát mi sem bizonyítja érzékletesebben, mint az, hogy bármilyen hihetetlen, nemcsak csellista, hanem orgonista is. Ha ők hárman szólaltatják meg Brahms zongoratrióit, azt hallani kell.

Kecskés M. Júlia

Fotó: DR

érzékeltetheti, ha hozzátesszük, hogy e három művet még egyen­ ként is alig lehet nagyritkán elcsípni hangversenytermekben: évekig vadászhat rájuk hiába, aki szeretné valamelyiket élőben hallani.

Pedig csodálatos darabok: szerkezetüket a beethoveni formakultúra erősíti – de kell is a szilárd építmény, mert a tételek belsejében ott vihar­zik a romantika összes érzelme és indulata. Bámulatosan szín­ gazdag alkotások, lenyűgöző dallambőséggel, bensőséges kamara­ zenei pillanatokkal és ezek kontrasztjaként erős szimfonikus hatásokkal. Brahms-zongoratriókat hallgatni egy igazi zenebarát számára: mámor.

Alekszandr Knyazev

Fotó: Marco Borggreve

Nyikolaj Luganszkij

A Müpa Brahms-trióestjén három olyan sztárt hallunk, akik külön-külön bármikor könnyedén megtöltenek egy koncerttermet…

2022. január 31.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

KRILOV TRIÓ Közreműködik: Szergej Krilov — hegedű Alekszandr Knyazev — cselló Nyikolaj Luganszkij — zongora

KLASSZIKUS 2022. január—február

25

EGY TOTÁLIS ELŐADÓ Az operavilág szépséges, szőke lett dívája — a tömör jellemzés hosszú időn át csak Elīna Garančát juttatta a zenebarátok eszé­ be. Néhány éve azonban egy másik nemzetközi hírű szopránra is illenek ezek a szavak. KRISTĪNE OPOLAIS, akit a Müpa Metro­ politan-operaközvetítéseiből jól ismerünk, most végre szemé­ lyesen is bemutatkozhat a budapesti közönségnek.

A 2001-ben a rigai Lett Nemzeti Opera kórus­tagjául szerződtetett énekesnő pá­ lyafutása az első küzdelmes éveket köve­ tően hamar felívelt, s ezt a meghatározó debütálások sora is jelzi. 2006 — a berlini Staatsoper, 2008 — a milánói Scala és Bécs, 2010 — München, 2011 — a londoni Covent Garden, 2014 — a New York-i Metropolitan.

S hogy mivel hódította meg az operavilágot Kristīne Opolais, azt könnyű megérteni, ha 26

KLASSZIKUS 2022. január—február

idézzük a fiatalabb pályatársat a Bajor Álla­mi Operaházban, Dvořák Ruszalkájá­ nak címszerepében megismerő Renée Fleming szavait. A vízitündér szerepével ugyancsak meghitt és személyes viszonyt ápoló amerikai szoprán még évekkel később is lelkesen emlékezett vissza első benyo­ másaira: „Semmit sem tudtam róla, de rögtön lenyűgözött. Csodálatos színésznő, akinek az opera első felében olyan fehér és nedves neglizsében kellett játszania, hogy az már szinte vizespóló-versenyre emlékeztetett. Így kellett elénekelnie az opera ék­ kövét, a Dal a Holdhoz című közkedvelt slágert is. [...] Ő új előadói stílust képvisel: totális előadóművész. Akár az olimpiákon a sportolók: ott, ha arra van szükség, hogy még egy fordulattal megtoldják az ugrásukat, ők megteszik.”

Az elegancia, valamint az élsportolókat megszégyenítő fizikai készenlét és előadói fegyelem mindazonáltal csupán eszköz Kristīne Opolais számára. Akárcsak világ­ raszóló orgánuma, hiszen ahogyan azt egy interjúban megfogalmazta: „Számomra egyáltalán nem az a fontos, hogy szép hangokat adjak ki magamból. Nem a hangom vezérel, az csupán része az előadásmódomnak. Elsősorban színésznő vagyok, csak azután szoprán.”

László Ferenc

2022. február 7.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

KRISTINE OPOLAIS

Kristine Opolais

Habár pályájának korai szakaszában Richard Wagner két esztendőn át Rigában volt karmester, és Szentpétervár nemzet­ közi rangú zenei intézményei sincsenek nagyon távol a lett fővárostól, még így is meglepő, hogy a balti ország milyen nagy számban adott a világnak az utóbbi évekévtizedek során kivételes tehetségű hang­ szeres muzsikusokat és énekeseket. Ki tudja, talán keverhetnek ott valamit az ivóvízbe — de persze valószínűbb, hogy so­ kat és helyes módszerrel törődnek arrafelé a zeneoktatás ügyével. Hiszen többek közt a két jelentős karmester, apa és fia, a néhai Arvīds és Mariss Jansons, egyik legméltóbb utódjuk, Andris Nelsons, a hegedűművész Gidon Kremer és Baiba Skride, a csellista Mischa Maisky és az orgonista Iveta Apkalna, a tenor Aleksandrs Antoņenko, a basszba­ riton Egils Siliņš és a mezzoszoprán Elīna Garanča is onnan származik. Nem hiányoz­ hat a listáról a lettek jelentős zeneszerzője: Peterīs Vasks korunk zenéjének megbecsült alkotója. A felsoroltakhoz hasonlóan Lett­ ország szülötte Kristīne Opolais, aki az északi háborúk országútján fekvő Rēzekne városában látta meg a napvilágot. Nélküle ma a világ nagy operaházai nemigen tervez­ hetnék meg elkövetkező évadjaikat.

Fotó: Tatyana Vlasova

Fotó:

Nélküle ma a világ nagy operaházai nemigen tervezhetnék meg elkövetkező évadjaikat.

KLASSZIKUS 2022. január—február

27

Wayne Marshall

CSAK JÓ HANGOK

LÉTEZNEK

Az improvizálás művészete sokkal összetettebb képességet követel, mint ami a parttalanul szabadjára engedett zenei fantáziáláshoz kell. A brit orgonaművész és karmester, WAYNE MARSHALL nem titkolt vonzalommal viseltet a rögtönzés iránt — ezt az affinitását minden bizonnyal rendkívül széles érdeklődési körének is köszönheti, hiszen hasonló otthonossággal mozog a klasszikus és könnyebb műfajok, például az egyházi zene vagy a jazz területén.

Budapesti orgonaestjének kezdete és befejezése egyaránt improvizáció lesz, a műsorszerkesztés pedig a fegyelmezett hagyománytisztelet és a merész újraértelmezés bonyolult kapcsolatát helyezi a középpontba.

28

KLASSZIKUS 2022. január—február

Fotó: Charles Best

Hároméves korában megkezdett zenei tanulmányai során Marshall számára értelemszerűen a hallás, az akusztikus érzéke­ lés jelentette az elsődleges élményt, és az így szerzett benyomá­ sokhoz csupán később társult a lejegyzett kotta ismerete. Nem meglepő tehát, hogy a rögtönzés máig központi szerepet játszik művészetében. E vonzódás mélyebb okát ő maga a következőkép­ pen fogalmazta meg: „Az improvizálásban nincsenek hibák. Lehet egy rögtönzésben rossz hang? Nem, ilyen egyáltalán nem létezik.”

Ez a jazzből jól ismert szemlélet határozza meg Marshall egész zenei gondolkodásmódját, melyben minden hangzó megnyilvánu­ lás — érkezzen bármelyik zenetörténeti korszakból vagy bármely műfaj területéről — egyetlen egységes nyelv részét képezi. Minden egyes hangnak megvan a maga szerepe, minden egyes zenei tör­ ténés vezet valahová, aminek eredményeképpen a forma spontán megalkotása a rácsodálkozás lelkesítő örömét nyújtja a közönség számára.

Marshall szerint a zenében nemcsak a sokféle műfaj, hanem múlt és jelen is szorosan összekapcsolódik egymással.

Amint azt a koncert műsorszámai között felfedezhető finom át­ hallások érzékeltetik, Marshall szerint a zenében nemcsak a sok­ féle műfaj, hanem múlt és jelen is szorosan összekapcsolódik egy­ mással. A 19. századi francia orgonazene tradícióját Charles Marie Widor és Marcel Dupré — mester és tanítvány — alkotásai idézik meg. A kortárs angolszász orgonamuzsika képviseletében Andrew Ager Toccata és fúga című darabja forma és tonalitás hagyományait értelmezi újra, George C. Baker Evokációi pedig többek között Dupré művészetére hivatkoznak.

Említést érdemel az orgona kezelésének szimfonikus igénye, mely egyfelől szintén a 19. századi francia orgonazenében gyökerezik, másfelől Marshall karmesteri érdeklődését is tükrözi — dirigens­ ként számos együttes élén szerzett tapasztalatot, 2014 és 2020 között pedig a Kölni Nyugatnémet Rádió Zenekarát vezette.

Mindezek alapján biztosra vehetjük, hogy Wayne Marshall szóló­ estjén nem egyetlen hangszeré, hanem a nagybetűs Zenéé lesz a főszerep.

Ozsvárt Viktória 2022. február 8.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

WAYNE MARSHALL ORGONAESTJE

KLASSZIKUS 2022. január—február

29

Fotó: Frank Eidel

A Berlini Német Szimfonikus Zenekar

A NEMZETKÖZISÉG JEGYÉBEN Aki érdeklődik a régi idők magyar karmesterei iránt, bizonyosan ismeri Fricsay Ferenc felvételeit.

Aki pedig valaha hallgatott Fricsayt, tudja, mi volt a 2. világháború utáni években a berlini RIAS, és annak Szimfonikus Zenekara. A hajdani együttes megbecsült mai utóda most a Müpában vendégszerepel. Német zenekar, olasz felmenőkkel rendelkező brit karmester, norvég zongorista — internacionális előadógárda, amelyben egyvalami teremt közös nevezőt: az igényesség.

Rundfunk im amerikanischen Sektor: az Egyesült Államok által el­ lenőrzött terület rádiója. Rövidítve: RIAS. Fogalom, jellegzetes színfolt a negyvenes évek második felének berlini életéből. A város közvetlenül a világháború után romok között, éhezve éli életét, rendkívüli nehézségek között, 1948 júniusa és 1949 májusa között szovjet blokádtól szenvedve, a bontakozó hidegháborúban a nagyha­ talmak politikai játszmájának egyik tétjeként, később, a fal felépülé­ se (1961) után a kettészakítottság tragikus jelképe gyanánt. A sze­ génység és a feszültségek ellenére nagyon korán újjáéled a művészet iránti igény. Ennek jegyében alakul meg 1946-ban a megszálló ameri­ kai csapatok által felügyelt terület rádiójának szimfonikus zenekara.

Első állandó karmestere a magyar emigráns világklasszis, Fricsay Ferenc, aki 1948-tól ötéves megszakítással (1954—59) 1963-ban gyomorrák miatt bekövetkezett korai haláláig állt az együttes élén. Második korszakának idején azonban már a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának hívják az együttest, melyet eddigi 30

KLASSZIKUS 2022. január—február

története során még egyszer átkeresztelnek: 1993 óta jelenlegi nevén, Berlini Német Szimfonikus Zenekarként (Deutsches SymphonieOrchester Berlin) ismeri a világ.

Persze nem a név a fontos, hanem a muzsikálás színvonala. Fricsay mindjárt a kezdet kezdetén igen magasra tette a mércét, ezt tanú­ sítják a zenekarral készült, az utókor által is nagyra tartott hang­ felvételei. Az együttesnek ezt az igényességet a későbbiekben is mindvégig sikerült fenntartania. Jól érzékelteti ezt a magyar kar­ mester utódainak névsora: Fricsayt egy abszolút sztár, a csoda­ gyerekből lett virtuóz dirigens, Lorin Maazel követte, majd korunk egyik legnagyobbja, az akkor még pályakezdő, huszonkilenc éves Riccardo Chailly lépett a pulpitusra, hogy a maazeli tizenegy év után hét esztendőre határozza meg 1982 és 1989 között a zenekar fejlő­ dését. Az ő nyomába egy sokoldalú, zongoraművészként is jelen­tős muzsikus lép Vladimir Ashkenazy személyében (1989–1999), hogy

Fotó: Camille Blake

Robin Ticciati

fontos, mint a koncertműfajok. A Deutsches Symphonie-Orchester Berlin 2015-ben jelentette be, hogy a 2017/18-as évadtól ötéves szerződéssel Ticciati az együttes új főzeneigazgatója. A szerző­ dést 2020-ban 2027-ig meghosszabbították: ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Ticciati lesz a zenekar eddigi történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetőkarmestere.

A DSO a Müpában Mozart La clemenza di Tito-nyitánya és Esz-dúr zongoraversenye (K. 482) után Beethoven 3. szimfóniáját szólaltat­ ja meg. Bécsi klasszikus műsort hallunk tehát, melyet határozott­ ság, derű és energia ural — no meg (a C-dúr nyitány kivételével) az Esz-dúr hangnem, hiszen Beethoven is ebben írta a maga ere­ detileg Napóleon előtti tisztelgésnek szánt, majd a magát saját kezűleg császárrá koronázó első konzul hübriszén felháborodva álta­lános érvénnyel Sinfonia Eroicának átkeresztelt „hősi” szimfó­ niáját. A zongoraverseny szólistája korunk egyik ünnepelt virtuóza, az 51 éves norvég Leif Ove Andsnes, honfitársa, Edvard Grieg művé­ szetének nemzetközileg elismert propagátora. Hogy a Müpában Mozartot játszik, aligha véletlen: diszkográfiájában kifinomult szépségű Mozart-felvételeket találunk, példaképei, Dinu Lipatti, Szvjatoszlav Richter, Arturo Benedetti Michelangeli és Anda Géza pedig meghatározó jelentőségű Mozart-játékosok.

Csengery Kristóf

2000-ben Kent Nagano személyében az újítás és kísérletezés apostola vegye át a vezetést. Utódai, a kortárs zenei elkötelezett­ ségű Ingo Metzmacher (2007—2010) és a Bolsoj majdani zeneigaz­ gatója, Tugan Sokhiev (2012—2016) is azt a benyomásunkat erősí­ tik, hogy a DSO karmesterei igen-igen sokfélék, az azonban közös bennük, hogy mindegyikük jelentős egyéniség és nemzetközi klasszis.

Leif Ove Andsnes

John Barbirolli, Antonio Pappano: a brit zeneélet korábban is is­ mert itáliai felmenőkkel rendelkező, jelentős angol dirigenseket.

Az 1983-ban született Robin Ticciati is e sorba illeszkedik. Hallotta már őt a magyar közönség, hiszen a Fesztiválzenekar élén 2014-ben és 2017-ben is vendégszerepelt, Berlioz, Wagner, Bruckner, Fauré, Debussy, Richard Strauss, Ravel műveiben biztos tempóérzékről, fejlett formakultúráról és kifinomult hangzásigényről téve tanú­ ságot. Nem csoda, hiszen az egykori hegedűs, zongorista és ütős, aki már tizenöt évesen karmesteri pulpitusra lépett iskolájában, a St Paul’s Schoolban, olyan mentoroktól tanulta el a mesterség titkait, mint Colin Davis vagy Simon Rattle. 2008-ban a Skót Ka­ marazenekar szerződtette, majd Glyndebourne jelentett pályáján újabb fontos állomást, jelezvén, hogy a még ma is csak harminc­ kilenc éves karmester érdeklődésében az opera legalább olyan

Fotó: Gregor Hohenberg

…Ticciati lesz a zenekar eddigi történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő vezető karmestere.

2022. február 9.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

LEIF OVE ANDSNES ÉS A BERLINI NÉMET SZIMFONIKUS ZENEKAR Közreműködik: Leif Ove Andsnes – zongora Vezényel: Robin Ticciati

KLASSZIKUS 2022. január—február

31

TIZENKETTŐ NEM (CSUPÁN) EGY TUCAT 1844-ben jelent meg Berlioz azóta is alapműként számontartott Hangszereléstana, amelyben a nagy szimfonikus zenekarokba „hat- vagy nyolctagú csoportban megszólaló csellókat” javasolt abból a megfontolásból, hogy „ezek alapvetően dallamos hangszerek, hangjuk a felső húrokon a legkifejezőbbek egyike a teljes zenekaron belül. Semmi nem tud olyan melankolikusan szólni, nem lehet alkalmasabb a gyengédség kifejezésére, lágy melódiák életre keltésére, mint a legmagasabb húron, unisonóban játszó csellók tömege.”

Pablo Casals, minden idők talán legna­ gyobb csellistája ennél is merészebbet ál­ modott: a reneszánsz és barokk viola da gamba-együttesek mintájára egy legalább harminckét hangszeresből álló csellózene­ kart vizionált, hiszen — állítása szerint — a cselló univerzális hangszer, bármilyen hang megszólaltatására képes. Műsorról is gondoskodott: katalán táncdallamot dolgozott fel az újfajta együttes számára.

Casals nyitott kapukat döngetett, hiszen Julius Klengel, korának híres német csellis­ tája és komponistája 1920-ban tizenkét csellóra írta Hymnus című alkotását, hogy tizenegy tanítványa élén e darabbal kö­ szöntse barátját, Arthur Nikischt, a Berlini Filharmonikusok vezető karmesterét, 65. születésnapján.

E kompozíció előadására ült össze éppen fél évszázaddal ezelőtt először A Berlini Filhar­onikusok 12 csellistája. Az azóta világ­ hírűvé vált kamaraegyüttesnek figyelemre 32

KLASSZIKUS 2022. január—február

méltó nemzetközi követőtábora van, ame­ lyet elbűvöl e tucatnyi hangszer mámorító hangszíne, a karakterek folytonos váltako­ zása. Gazdag repertoárjukon szerepel Bach és Piazzolla, Broadway-musical és jazz, afro-amerikai, spanyol, dél-amerikai motí­ vumokra komponált szvit és avantgárd zene. Komponált nekik — többek között — Eötvös Péter, Szofja Gubajdulina, Iannis Xenakis, Arvo Pärt, Pēteris Vasks és Udo Zimmermann is. 2017-ben lettek az Echo Klassik-díj birtokosai.

Az együttesben minden tagnak speciális pozíciója van. Ezeket számmal jelölik, az egyes a koncertmesteré (még ha nem is ez a hivatalos neve). Ő felel a programért, és vezeti a próbákat. De amikor először játszottak tangót, egy vérbeli tangózenész segített a felkészülésben. Az első jazzpro­ jekt előtt Norvégiából hívták meg a híres jazzszaxofonost, Geir Lysnét, hogy forté­ lyokat tanítson nekik, és elkészítse az át�­ iratokat.

A varázslatos hangzás „receptje”, hogy a társulat egy teljes vonószenekart képes helyettesíteni. Többen úgy játszanak a csellón, mint egy hegedűn, kihasználva, hogy a hangszer (bizonyos határok között) hegedűszólamok megszólaltatására is al­ kalmas.

Kényes kérdés, hogy a szólistakvalitású muzsikusok mennyire képesek az alkal­ mazkodásra. Ez a tizenkét csellista nem egymással harcol a „győzelemért”, hanem tágítani törekszik azokat a szűkebb kerete­ ket, amelyek között a szimfonikus zenekar­ ban muzsikálnak. Azaz nem csupán kata­ lizátorok a nagybőgő és a dallamot játszó hegedűszólam között, hanem kizárólag saját magukat szolgálják.

Tóth Anna

Fotó: Uwe Aren

Gazdag repertoárjukon szerepel Bach és Piazzolla, Broadway-musical és jazz, afro-amerikai, spanyol, dél-amerikai motívumokra komponált szvit és avantgárd zene.

2022. február 13.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A BERLINI FILHARMONIKUSOK 12 CSELLISTÁJA

AZ 50 ÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPLŐ KAMARAEGYÜTTES JUBILEUMI KONCERTJE

KLASSZIKUS 2022. január—február

33

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Hollerung Gábor

OTTHON A MÜPÁBAN Beszélgetés Hollerung Gáborral 17 évvel ezelőtt, 2005 elején lépett először karnagyként a Müpa színpadára HOLLERUNG GÁBOR, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság és a BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR karnagya, a Buda­ pesti Nemzetközi Kórusverseny alapítója, az Énekel az ország, a Budapesti Nemzetközi Kórusünnep, valamint a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője. 2022. február 26-án Smetana Az eladott menyasszony című operájának szcenikus változatát kínálja a közönségnek együttesei és kiváló szólisták élén.

34

KLASSZIKUS 2022. január—február

Szemlátomást otthonosan mozog a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán és színfalai mögött. Másfél évtizednél is hosszabb távlatból hogyan látja e harmonikus kapcsolat létrejöttét és alakulását?

Ahhoz, hogy a mai, ideálisnak mondható szakmai együttműködés létrejöjjön, kölcsönös jó szándék, egymás munkájának tisztelete és számos, akár véletlennek is tekinthető szerencsés mozzanat kellett.

A Müpa egy sokszínű és minden műfajnak otthont adó művészeti intézmény, és büszkék vagyunk arra, hogy oly sokszor lehettünk partnerei különleges programok megvalósításában. Számunkra is óriási élményt jelentett a Take Sixszel, illetve a Goran Bregović együttesével való együttműködés, valamint a magyar jazzmuzsi­ kusokkal közösen létrehozott Swinging Nutcracker-produkció.

Mi tekinthető véletlen szerencsének egy ilyen bonyolult folyamatban?

Például az, hogy Zoboki Gábor, az épület tervezője a Budapesti Akadémiai Kórustársaság tagja volt, és már a tervezés pillanatától a tőle megszokott lelkesedéssel és a teljes univerzumot magához ölelő mentalitásával vizionált monumentális kóruszenei és orato­ rikus projekteket, kezdve mondjuk Mahler VIII. szimfóniájával…

A perspektíva kecsegtető volt, hiszen jó volt eljátszani a gondolattal, hogy a kórusmuzsika egy ilyen térben mennyi lehetőséghez juthat.

„A BDZ-hez kapcsolódó legismertebb Müpa-projektek már szinte brandek.”

Már a „próbaidőszakban”, 2005 elején meg is tapasztalhattuk, milyen érzés egy több száz fős kórussal és zenekarral megszólal­ tatni Beethoven 9. szimfóniájának Örömódáját a Legyen a zene mindenkié kórusgála keretében. Rögtön utána már itt rendezhet­ tük meg az az évi nemzetközi kórusversenyt, adhattunk szimfoni­ kus és oratorikus koncerteket — szép lassan birtokba vettük az épületet.

Minek köszönhető, hogy a Budafoki Dohnányi Zenekart gyakran hallhatjuk a Müpában?

Káel Csabát, a Müpa vezérigazgatóját már főiskolás kora óta is­ mertem, aki akkor párja révén részese volt a kórus vadóc, világ­ megváltó vitákkal tarkított életének. Ez az ismeretség termé­ szetesen később is segített abban, hogy elkezdjünk közösen gondolkodni a mi Müpához való viszonyunkon. Számomra azon­ ban az igazi áttörést az jelentette, hogy ő nem emberekhez és együttesekhez akart „gombot varrni”, hanem ötletekhez, produk­ ciókhoz, programokhoz keresett partnereket.

A BDZ-nek már akkor kreatív, fiatalos imázsa volt, és Káel Csaba biztatott arra, hogy csináljunk mást a megszokotthoz képest. Így született számos opera- és balettprodukció, köztük több ős­ bemutató is. Emellett színházi előadások egész sorát hoztuk létre, amelyek közül kiemelkedő közönségsikert aratott a Grieg Peer Gyntzenéjét felhasználva készült előadás, a magyar színháztörténet talán leg­ikonikusabb Peer Gynt-alakítását nyújtó Huszti Péter közreműködésével. Mondhatom, hogy egymásra találtunk a Müpá­val a mű­fajokon átívelő programok szeretetében is.

A Müpa kérésére született a Nemzetközi Kórusünnep rendezvény­ sorozat, amelyre kiemelkedő színvonalú hivatásos és amatőr együtteseket hívunk meg. Ennek sikerét jelzi, hogy egy a cappella kóruskoncerten közel ezer ember ült a nézőtéren. A BDZ-hez kap­ csolódó legismertebb Müpa-projektek már szinte brandek: ez a Cinemusic és az Újévi koncertünk. Mindkét produkció arról híres, hogy a közönség a műsor ismerete nélkül vásárolja meg a jegyét.

Ezekre a hangversenyekre olyanok is eljönnek, akik még a Müpába sem hajlandók beülni egy hagyományos klasszikus zenei koncertre.

Az eladott menyasszony felkérés nyomán született vagy saját ötletet valósít meg?

Szcenikus opera-előadásaink sorába tartozik, amelyekre mi szok­ tunk javaslatot tenni. A legutóbbi Don Giovannink — úgy érzem — kiemelkedő produkció volt. A Smetana-operát kifejezetten lelke­ sen fogadta a Müpa, mert Magyarországon méltatlanul ritkán szólal meg. A darab sodró erejű zenéje, népiessége, természetes hétköznapisága lenyűgöző, tele van pazar jelenetekkel, szédületes szerepekkel. Az előadáshoz új fordítás készült: Turcsányi Ildikó mai nyelvezetű magyarításában az áriákat és együtteseket a recitati­ vók helyett próza köti össze.

Azzá válik tehát, ami valójában: Singspiellé. Éppen erről van szó. Így Szente Vajk rendezőnek sem kell feladnia azt a dinamizmust, azt a bámulatos színpadkezelést, amelyet koráb­ban már A Mester és Margarita-rendezésében is megcsodál­ hattunk.

Tóth Anna

2022. február 26.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

SMETANA: AZ ELADOTT MENYASSZONY — SZCENÍROZOTT ELŐADÁS Mařenka — Balga Gabriella Jeník — Boncsér Gergely Dr. Kecal, ügyvéd — Cser Krisztián Vašek — Megyesi Zoltán Krušina, Mařenka apja — Hábetler András Krušináné, Mařenka anyja — Fodor Beatrix Tobias Mícha, Vašek apja — Bátki Fazekas Zoltán Mícháné, Vašek anyja — Megyesi Schwartz Lúcia Közreműködik: Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma) Budafoki Dohnányi Zenekar Díszlettervező: Rákay Tamás Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida Videoanimáció: Madarász János Magyar szöveg és dramaturg: Turcsányi Ildikó Koreográfus: Túri János Játékmester: Polgár Etelka Rendező: Szente Vajk Vezényel: Hollerung Gábor

KLASSZIKUS 2022. január—február

35

Fotó: Catherin Art

Napfonat

Hagyomány és modernitás – az élő népzene A Népzene Ünnepének külön szépséget ad, hogy szinte minden évben más és más ünnepelnivaló akad. A népzene mozgásban van: 2008 óta évről évre ezt bizonyítja a rendezvénysorozat, hi­ szen a legendás előadók mellett mindig feltűnnek tehetséges, új táncházi és világzenei előadók. A népzenei hagyomány a városi életmódban sem szakadt meg, sőt, az autentikus dallamok jó ide­ je összekapcsolhatók más műfajokkal, bizonyos értelemben létre­ hozva valami újat úgy, hogy az örök értékek megmaradnak elsőd­ legesnek.

Az estet nyitó Erdő fű — táncházzenészek egyfajta „szupergroupja­ ként” — a Kárpát-medence magyarlakta területeinek stilárisan akár faluról falura változó vonós népzenéjét mutatja be és szólal­ tatja meg kellő tapasztalattal és érzékkel. A WOMEX-életműdíjas Lakatos Mónika csodálatos, mélyről fakadó hangja mindenkit elvará­ zsol. Cigány Hangok nevű együttesével ismert és kevésbé ismert oláh cigány dallamokat énekel, kötődve azok hagyományaihoz.

A koncert első felét a nép- és világzenei színtér kimagasló zeneka­ rainak tagjaiból verbuválódott Zű rös Banda zárja balkáni és magyar dallamokból összeállított feldolgozásaival. A Napfonat a cappellájá­ nak vibrálása az öt énekes személyiségének útkereső természeté­ ből fakad. A különböző népek folklórjától elindulva a popig, a jaz­ zig nyújtózik hatalmas repertoárjuk, és ezúttal elementáris ütős ritmusok is kísérik a lányok szimbiotikus előadását. A paszabi 36

VILÁGZENE 2022. január—február

Parno Graszt és a Bohemian Betyárs önmagukban is az utóbbi évek sztár­zenekarai, együtt azonban sikerül még nagyobbat dobbanta­ niuk. A magyar és a cigány dalok közötti határvonalon mozogva nagy lendülettel szólítják meg a fiatalokat, közös produkciójuk ha­ talmas bulinak ígérkezik.

Mindezt megelőzve délután a gyerekeké a tér. Korpás Éva hosszú ideig volt a Tükrös együttes énekese, szólókarrierje során pedig számos díjjal tüntették ki. Interaktív műsorában a felvidéki és erdé­lyi dallamok mellett mondókákkal és gyerekdalokkal eleveníti fel a korabeli falusi mindennapokat. A szokásos táncházi mulat­ ság is összeállhat — csak a hangulattól és a jókedvtől függ.

Végső Zoltán 2022. január 29. Üvegterem

A NÉPZENE ÜNNEPE — GYEREKKONCERT

2022. január 29.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A NÉPZENE ÜNNEPE — A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG

Letekintve a hídról, a világot látjuk Édes hidak: csodás beszélő név, méghozzá eredeti, születési. Így hívják a hozzánk másodszor ellátogató portugál énekesnőt, akit nemcsak neve: lényének egésze is kultúrák és zenei világok össze­ kapcsolására predesztinál. Ha arra gondolnánk, hogy megint egy fadóénekes, érdemes magának a fadónak a világát és Portugália földrajzi-történelmi helyzetét megvizsgálni. Akkor hamar belát­ hatjuk, hogy minél több fado muzsikával ismerkedünk meg, annál hatalmasabb az elénk táruló zenetenger, amely e kis pontból szerte­árad.

2022. február 15.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

DULCE PONTES Dulce Pontes — ének Közreműködik: Yelsy Heredia — nagybőgő Luis Guerreiro — portugál gitár N. N. spanyol — gitár Sergio Fernandez — zongora

Dulce Pontes

Fotó: Luis G. Martin

Dulce Pontes a fadóénekesek érett generációjához tartozik, és mint manapság oly sokan, nem a portugál népzenének tartott műfajjal kezdte pályafutását. A fado persze nem népzene — a daloknak többnyire vannak szerzőik, gyakran szájról szájra terjednek —, azonban olyan biztos pont a portugál nemzeti kultúrában, hogy a legtöbben idővel visszakanyarodnak hozzá, hiszen a dalok viszony­lag statikus jellege és a bennük dúló-vibráló érzelem közöt­ti hatalmas feszültségnek nehéz ellenállni. A fado eredendő­ en minden portugál (és portugál nyelvet beszélő) ember lelkében ott van valahol, és bizonyára azért szeretjük annyira mi, magyarok is, mert sok mindenben hasonlítunk (lélekszámban, az ország mé­ retében, a sírva vigadásban) Portugáliára.

Az énekesnő első jelentős nemzetközi bemutatkozása harminc éve az Eurovíziós Dalfesztiválon volt, amikor még a popba oltott Lusitana Paixãót énekelte. A dal sikere nyomán többek között olyan előadókkal zenélt együtt, mint Cesária Évora, Caetano Veloso, George Dalaras, Andrea Bocelli, valamint Trilok Gurtu és Wayne Shorter, és mindenekelőtt megemlítendő az Ennio Morriconé­val készített Focus című albuma. Legjelentősebb sikere a máig gyakran hallható Canção do Mar, amely a Richard Gere fő­ szereplésével bemutatott Legbelső félelem című film betétdala és a Terepen című dokumentum-játékfilmsorozat főcímzenéje is lett. Dulce Pontes korszakokat, földrészeket, stílusokat egybe­ forrasztó művészetét egyszerre határozza meg szárnyaló mezzo­ szopránja, elkötelezett előadásmódja és befogadó szemlélete.

V. Z.

VILÁGZENE 2022. január—február

37

Fotó: Kleb Attila

Fantasztikus találkozásnak lehetnek tanúi a Dupla W est két kon­ certjén részt vevők! Ha meghalljuk Tóth Evelin, majd Maria Mazzotta velőnkig hatoló énekét, biztosak lehetünk benne, hogy a Földanya közöttünk jár, és hatalmas karmájával megtermékenyíti halandó mindennapjainkat. Bizonyos értelemben mindketten kultúrák metszéspontjaiban élnek, alkotnak, nyitott alaptermészetüknek megfelelően pedig még az őket közvetlenül érő hatásoknál is ha­ talmasabbra terjesztették ki merítési közegüket.

Tóth Evelin & Ewiva

A távoli kapcsolódás ereje

Tóth Evelin legalább húsz éve a világzenei szcéna meghatározó hangja. Már az Ektarban kiderült, hogyan képes beindítani inten­ zív áramlásokat és a közel-keleti, szefárd, balkáni, közép-európai dallamokat miként formálja egyedülálló karaktere segítségével.

Előadásának rendkívüli ereje mintha összekötő kapocs lenne ég és föld között: amikor őt halljuk énekelni, nincsenek kérdések. Nem véletlenül készített vele lemezt az egyik legjobb avantgárd jazz­ dobos, Hamid Drake, s az sem csoda, hogy közös munkája Kézdy Luca jazzhegedűssel egyedülálló, különleges minőségű zenei pár­ beszédet hozott létre. Evelin aktuális formációja, az Ewiva! mind­ azt képviseli, ami eddigi pályafutását jellemezte, kiegészítve a portugál fado érzelemgazdag, a magyar mentalitáshoz oly közel

Fotó: Giulio Rugge

Maria Mazzotta

álló hangulatvilágával, amihez két nagyszerű, nemzetközi hírű zenész­társa, a hegedűs Frankie Látó és az ütőhangszereken játszó Mogyoró Kornél is nagyban hozzájárul.

Ha a mediterráneum délvidékéről egyetlen előadó zenéjét kellene bemutatni, Maria Mazzotta lenne a legjobb választás. Karcosan éteri hangját már a Canzoniere Grecanico Salentinóban megismertük, szólókarrierje során pedig olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Bobby McFerrin, Ibrahim Maalouf, Ballaké Sissoko, Justin Adams, Goran Bregović és Roy Paci. Az olasz csizma orr-részében honos pizzi­ca képviselőjeként a sodró lendület, az izzó érzelmek jellem­ zik, és mindez meg is jelenik eddigi legnagyobb sikere, a mada­ gaszkári harmonikással, Bruno Galeonéval készített Amoreamaro című, szerelmes dalokat feldolgozó lemezén.

V. Z.

2022. február 18.

Fesztivál Színház

DUPLA W EWIVA! / MARIA MAZZOTTA Ewiva!: Tóth Evelin — ének Mogyoró Kornél — ütő Frankie Látó — hegedű Maria Mazzotta — ének Közreműködik: Antonino de Luca — tangóharmonika

38

VILÁGZENE 2022. január—február

VILÁGZENE 2022. január—február

39

AHOGY A SZABADSÁG LELKE TÁNCOL Nincs szelídebb harcosa a szabadságnak a jazz világában, mint CHARLES LLOYD, akit előrehaladott kora — nyolcvanhárom éves — csak egyre újabb magasságokba emel.

A magyar közönség egy évtizede vár arra, hogy Charles Lloyd együttesét végre ismét Lukács Miklóssal együtt hallhassa.

A nemzetközileg is egyre magasabb árfolyamon jegyzett cimba­lomművész Lloyd együttesével 2013-ban Lengyelország­ ban vette fel maradandóan szépséges lemezüket. Az amerikai szaxofonos világraszóló, filozofikus mélységű művészetének széles folyamát több magyar erecske is táplálja. Mint ismert, a felejthetetlen gitáros, Szabó Gábor volt egyik kedves partne­ re és barátja — de ezek az időtávok szédítőek, hiszen ők a hat­ vanas években szerepeltek együtt, egy akkor szokatlan és meré­szen új zenei világ megteremtése idején.

Az amerikai szaxofonos világraszóló, filozofikus mélységű művészetének széles folyamát több magyar erecske is táplálja.

A szaxofonos pályáját nem lehet röviden összefoglalni, Howlin’ Wolftól, a Beach Boystól és Cannonball Adderleytől ível Brad Mehldauig és Jason Moranig. Hatása nyolcvanas évekbeli spiri­ tuális újjászületése óta rendkívüli, sikere megszakítatlan.

Lloyd egy tárogatót is vett azóta, és ezt a Müpában is meg­ szólaltatta, amikor 2012-ben Dresch Mihály és Lukács Miklós közreműködött koncertjén. Lukácsot meghívta a következő év egyik legjelentősebb premierjére, amikor a Wild Man Dance című többtételes, lazán összefűzött kompozícióját mutatta be

40

JAZZ 2022. január—február

a wrocławi Jazztopad fesztiválon. Lukács mellett a másik népi gyökerű hangszeres a lírán játszó görög Sokratis Sinopoulos volt — ő is közreműködik majd a Müpa januári estjén.

Piotr Turkiewicz, a Jazztopad igazgatója a fesztivál jubileuma alkalmából kérte fel Lloydot egy eredeti mű komponálására.

Sokáig vonósnégyessel kiegészített együttesben gondolkod­ tak. De a minden magasabb rendű inspirációra nyitott Lloyd a nagymúltú európai város kultúráját és tájait megismerve inkább a líra és a cimbalom húrjait választotta. Természetesen az alapot az amerikai jazz legjobbjaiból válogatott és addigra már összeszokott zenekara adta: a Lloyd szülővárosának blueshagyományait is felvillantani képes zongorista, Gerald Clayton, a bőgős Joe Sanders és a dobos Gerald Cleaver. A Müpa januári koncertjén Reuben Rogers bőgőzik, és Kendrick Scott dobol. A szvit egyes tételei címükben konkrét inspirációkat, asszo­ciációkat idéznek, mint a madarak röpte, az Odera völgye vagy a címadó darab. Ez a vad tánc, mint Lloyd elárulta, leg­ inkább a szabadságvágy vadsága, a lélek öröme, amikor fék­ telen lehet. Az egymást váltó, össze-összekapcsolódó szóló­ improvizációk is csak erősítik a közös zenei folyamat sodró, erős, ihletett lendületét.

Zipernovszky Kornél

2022. január 12.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem JAZZLEGENDÁK A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

CHARLES LLOYD: WILD MAN DANCE Közreműködik: Gerald Clayton — zongora Reuben Rogers — bőgő Kendrick Scott — dob Sokratis Sinopoulos — líra Lukács Miklós — cimbalom

Charles Lloyd

JAZZ 2022. január—február

41

Szalóki Ági

Náray Erika januári vendége olyan szerencsés helyzetben van, hogy mind a szakma, mind a közönség kitünteti szeretetével. Scherer Péter 2020-ban megkapta a Karinthy-gyűrűt, 2021-ben pedig leg­ jobb színésznek választották (Televíziós Újságírók Díja). Persze sokan kapnak kitüntetéseket, de Scherer más. Még soha nem akadt senki, aki megkérdőjelezte volna kivételes tehetségét.

A Válótársak című televíziósorozat nézői például nem tudták nem szeretni az általa megformált, kissé lúzer férfit, akiből különélő fele­sége igyekszik kipumpálni minden maradék pénzt.

A műsor februári vendége megjárta a világ színpadait, énekelt Kíná­ban és az Egyesült Államokban. Ma Szalóki Ági az egyik legfontosabb magyar népdal- és világzene-énekes, aki ugyanakkor az örökös megújulás híve, így hát időnként kirándulásokat tesz a gyermekműsorok vagy épp a jazz távolabbi területeire is.

Utóbbi zenei kaland­jaiban többek között Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán, Lamm Dávid, Dés András, Balázs József és Balázs Elemér volt eddig partnere.

Prémium című estjére kipróbált és remekül bevált zenésztársait hívta meg a 70. születésnapját ünneplő muzsikus. Alkalmi zeneka­ rában helyet kapott szintén ütőhangszeres fia, Zsoldos Dániel is, vala­mint a popzenei életből jól ismert Zsoldos Gábor, ugyancsak ütősökön. A Zsoldosok mellett Borlai Gergő teszi teljessé az est ütő­ seinek szekcióját. A dobos 1995-ben Supercussion címmel jelente­ tett meg albumot az est főszereplőjével. E lemez vendégszólistái között feltűnt Dés László (szopránszaxofon), aki a Prémium esten is hallható lesz. Akárcsak a meghívottak mögött helyet foglaló Budapest Jazz Orchestra, mely szintén nem most először találkozik a Magyar Jazz Szövetség alelnöki tisztét is betöltő ütőhangszeres művésszel: Zsoldos szerzői estjét két évvel ezelőtt rendezték meg a Budapest Jazz Clubban a BJO közreműködésével.

Máté J. György

2022. január 20.

Bohém rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: SCHERER PÉTER Az est háziasszonya: Náray Erika — ének Közreműködik: Juhász Attila — zongora Frey György — basszusgitár Berdisz Tamás — dob, zenei vezető 2022. február 24.

Bohém rendezvényhelyszín JAZZRAJONGÓK

NÁRAY ERIKA VENDÉGE: SZALÓKI ÁGI Az est háziasszonya: Náray Erika — ének Közreműködik: Juhász Attila — zongora Frey György — basszusgitár Berdisz Tamás — dob, zenei vezető

42

JAZZ 2022. január—február

2022. január 27.

Fesztivál Színház JAZZMŰHELY

ZSOLDOS BÉLA: PRÉMIUM Zsoldos Béla — vibrafon Közreműködik: Dés László — szaxofon Borlai Gergő — dob Zsoldos Dániel, Zsoldos Gábor — ütőhangszerek Budapest Jazz Orchestra

Fotó: Zsoldos Katalin

Jazzrajongók télen

A magyar jazz világában vitathatatlanul Zsoldos Béla egyike azon keveseknek, akik a legtöbbet tudják az ütőhangszerekről.

Komponi­sta és előadóművész, aki 1990 óta a Liszt Ferenc Zene­ művészeti Egyetem jazz tanszékén oktat ütőhangszeres muzsi­ kát. Mintegy félezer lemez­felvétel áll a háta mögött. Munkásságát zenei kitünteté­sekkel ismerték el, például 2013-ban, amikor Lisztdíjas lett.

Zsoldos Béla

Fotó: Emmer László

Ütőskavalkád

Fotó: Lords Briene Lermitte

Maria Schneider

TERMÉSZETES ZENE Európai turné keretében érkezik Budapestre napjaink ünnepelt jazz-zeneszerzője és -hangszerelője, MARIA SCHNEIDER ÉS ZENEKARA. A tizennyolc tagú New York-i együttes többszörösen díjazott Data Lords című új albumának anyagát mutatja be a Müpában.

Voltak előzmények, mint például az Amerikába áttelepült japán Toshiko Akiyoshi munkássága, mégis kivételes, hogy a szaklapok­ ban évek óta egy törékeny hölgy vezeti a zeneszerzők és hangsze­ relők listáját. Az 1960-ban született, minnesotai farmon nevelke­ dett Maria Schneider a perifériáról került a jazzélet középpontjába.

Zenei tanulmányai keveset értek volna, ha nem fogadja famulusai közé Miles Davis korszakos lemezeinek hangszerelője, Gil Evans.

A mester oldalán eltöltött tanulóévek tették lehetővé, hogy önál­ lósítsa magát, és 1992-ben New York-i muzsikusokkal megalakítsa változó összetételben ma is működő zenekarát, amelyre a hagyo­ mányos big band elnevezés helyett inkább a zenei társulás meg­ határozás illik.

A nagyzenekari jazz Amerikában az 1930/40-es években élte fény­ korát, amikor tánczeneként szolgáltatta a talpalávalót bálokon, mulatságokon. A modern jazzben módosult a big bandek funkció­ ja: ma elsősorban koncertező, olykor bonyolult szerzeményeket és hangszereléseket megszólaltató együttesekként vannak jelen a zenei életben. A harsány, lendületes szvingzenekarok helyébe kreatív alkotóműhelyek léptek, amelyek új elemekkel igyekeznek gazdagítani a nagyzenekari hangzást.

Maria Schneider jól ismeri az elmúlt korok hangszerelési hagyomá­ nyait, olykor merít is belőlük, ám azokat csak eszközként használja saját zenéjének megalkotásában. Az élet jelenségeire érzékenyen reagáló művészként egy ideje erősen foglalkoztatja a természet és a technikai civilizáció, a személyes érintkezések és a mediatizált kapcsolatok viszonya. Cikkekben, interjúkban szállt síkra a kom­ munikációt uraló óriás médiavállalatok terjeszkedése ellen.

Kritikus nézeteinek eddigi legerőteljesebb foglalata a Data Lords dupla album, amely a digitális világ és a természeti környezet ellen­tétére világít rá a zene eszközeivel, nem kevés indulattal állít­va szembe a naturálisat a mesterségessel. Schneider a zene­ ipar és a letöltő szolgáltatók üzleti gyakorlatától is elhatárolja magát; leme­zeit a független ArtistShare kiadó a hallgatókkal kiala­kított közvetlen, online forgalmazásban teszi elérhetővé.

Grammy-díjak, díszdoktori címek, szakmai elismerések — Maria Schneider zenéje egyre szélesebb körben talál értő fogadtatásra.

Hűséges partnerei ebben együttesének tagjai, akik alkotótársként veszik ki részüket a tág határok között mozgó szerzemények megszólaltatásából.

Turi Gábor

2022. február 1.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MARIA SCHNEIDER ORCHESTRA — DATA LORDS Steve Wilson, Dave Pietro, Rich Perry, Donny McCaslin, Scott Robinson — szaxofon Greg Gisbert, Liesl Whitaker, Nadje Noordhuis, Mike Rodriguez — trombita Keith O’Quinn, Ryan Keberle, Marshall Gilkes, George Flynn — harsona Ben Monder — gitár Philippe Thuriot — harmonika Gary Versace — zongora Jay Anderson — nagybőgő Johnathan Blake — dob Vezényel: Maria Schneider

JAZZ 2022. január—február

43

Dan Bárta & Robert Balzar Trio

Az énekes mint iskolapélda A MÜPA JAZZ SHOWCASE fiatalok számára ad lehetőséget, hogy megmutassák tudásukat.

A délutáni koncertek ingyenesek, este pedig nagynevű muzsikusokkal találkozhatunk.

Most, a 15. fesztiválon a három külföldi sztárénekes példát is mutat: hogyan lehet az egyéni hangot, arcélt kimunkálni, egyéniségként feltűnni ebben a műfajban — a pályakezdők koncertjei után rendszerint ez a zsűrizés egyik fő szempontja.

44

JAZZ 2022. január—február

Fotó: Marta Orlik-Gaillard

Aga Zaryan

Fotó: Dovile Sermokas

A második énekes, a svájci Lucia Cadotsch a leginkább európai mind közül, amennyiben ezzel arra a kísérletező, az amerikai mainstream harmóniáitól és a szving ritmustól leginkább eltávo­ lodott, a kortárs klasszikus zenéhez húzó irányra gondolunk, amelybe ő is sorolható. Persze érdemes óvatosan bánni a kate­ góriákkal, mert bár ő is énekel standardeket, azokra nem biz­ tos, hogy mindenki rögtön ráismer. Emlegethetünk tehát akár dekonstrukciót is, csakhogy Cadotsch minden darabot fel is épít — a saját elképzelése szerint. Speak Low címmel adta ki egyik legsikeresebb lemezét, amely akár Kurt Weill örök érvényű koncepcióját is példázhatná: szenvedélyesen, de halkan. Ének­ hangja gyakran csak egy szólam a zenekarból, kísé­rete sokszor szűkszavú, visszafogott. Szombat este a Müpá­ba is olyan kvar­ tettel érkezik, amelyben nincs zenekarvezető. Három brit mu­ zsikus: a billentyűs hangszereken játszó Kit Downes, a bőgős Phil Donkin és a dobos James Maddren alkotja az egységes csapatot.

Lucia Cadotsch

A cseh Dan Bártát sokszor nevezik rockénekesnek, joggal, hiszen például a Jézus Krisztus Szupersztárban alakította már a cím­ szereplőt és — sokoldalúságára jellemzőn — a behízelgő Júdást is. Persze bársonyos orgánuma minden műfajban nagyszerűen működik, Bobby McFerrin prágai fellépésein is többször volt duett­partnere az amerikai csodaénekesnek. Az Alice nevű rock­ együttessel futott be a kilencvenes évek elején, de már annak megszűnése előtt a J.A.R. tagja lett, ahol nem ő az egyetlen frontember. Ez egy nagyon dögös funky zenekar, amely blues és rap elemeket is felhasznál. Választékosabb elképzeléseit Bárta egy nagyobb együttessel, az Illustratosphere-rel valósít­ ja meg, immár hosszú ideje. Basszusgitárosuk, Robert Balzar lesz a budapesti fellépés bőgőse. Az ő triójában két nagy nemzet­közi tapasztalattal rendelkező cseh muzsikus, Vit Křišt’an zongorista és Kamil Slezák hallható.

Ahogy már korábban is, idén újra a visegrádi országok adják az esti program gerincét. Vasárnap Lengyelországból Aga Zaryan látogat hozzánk, bár lehet, hogy nem is otthonról, hanem ép­ pen valamelyik gyakori tengerentúli turnéjáról érkezik majd.

A lenyűgöző Aga, született Agnieszka Skrzypek pályájának bő két évtizede alatt ugyanis először a jazz standardek világát hó­ dította meg, azután a jazz hazáját, Amerikát: ő az első lengyel énekesnő, akit a legendás Blue Note lemezcég szerződtetett. Élvonalbeli amerikai muzsikusok szerepelnek együtteseiben, hazájában pedig megkapta a Fryderyk-díjat, amelyet termé­ szetesen Chopinről neveztek el. Kisugárzása, leheletfinom esz­ közökkel is nagy hatást elérő orgánuma tökéletesen érvénye­ sült például a Palladium színházban felvett koncertlemezen és -filmen, amelyen anyanyelvi szintű angol szövegmondását is élvezhetjük. Általában a gitár az egyetlen akkordhangszer Aga kíséretében, de Budapestre mindjárt két gitárossal érkezik: a cseh David Dorůžka és a lengyel Szymon Mika kíséri. Koráb­ ban előszeretettel tűzte műsorára a nálunk is jól ismert Nobeldíjas lengyel költő, Czesław Miłosz megzenésített verseit, most pedig az ünnepelt amerikai költőnő, Sara Teasdale köl­ teményei alapján született dalok alkotják műsora gerincét.

JAZZ 2022. január—február

45

…a Jazz Showcase célja nem a versengés…

A három esti koncert a Fesztivál Színházban lesz, változott viszont a tehetségkutató rész: hat zenekar lép fel a három délutánon, valamennyi az Átriumban. Hallhatja a közönség a szekszárdi illetőségű Ocsovay Damján zongorista trióját, akár�­ csak Danyi Dia énekesnőt. Ocsovai egyébként vokálozik is példá­ ul Pocsai Kriszta és Tóth Vera mellett, és a Müpa 2021. őszi Zene­műpályázatán a legjobb hat kiszenekari produkció egyike az ő darabja volt. Ugyanez a megtiszteltetés érte Jónás Rezső zongoristát is, aki már sokszor Reggie Jones Jr. néven szerepel.

Ritmusszekcióját is két Jónás családnevű fiatal tehetség alkot­ ja: Géza bőgőzik, Fülöp dobol — ők testvérek, a zenekarvezető zongoristának azonban csak névrokonai. Bangó Adrienne énekes­ nő triókísérettel következik Jónásék után szombaton.

Az ő zongoristája a már igazán sok felkéréssel elismert, és már a két évvel korábbi tehetségbörzén zenekarvezetőként is bemutatkozott Farkas Zsolt.

Farkas, Danyi és még jó néhányan a Snétberger Tehetség Köz­ pontban tanultak, amely egyre gazdagabb forrása a magyar jazzutánpótlásnak. Ahogy a vasárnap elsőként fellépő zenekar vezetője, a trombitás Tű zkő Salamon már nyert a Magyar Jazz Szövetség által szervezett versenyt, ugyanúgy szinte minden fellépő kitűnt már ösztön­díjasként vagy versenyek helyezett­ jeként. Bangó jazzéneket tanul, emellett pedig klasszikus he­ gedűt. Bangóhoz hasonlóan hangszerről — méghozzá zongorá­ ról — tért át az éneklésre konzer­vatóriumi évei alatt Orbay Lilla, aki viszont énekesként tovább­ra is kíséri magát zongorán, a jazz tanszakon mindkettőt tanulta, most pedig már a Zene­ akadémia jazzénektanár szakán képzi magát. A Jazz Showcase célja nem a versengés: a zsűri fellépésekkel jutalmazza a Showcase legjobb­jait, és részletes műhelybeszélge­téseken mondja el észrevételeit a fiatal fellépőknek, ezen kívül a közön­ ség is leadhatja szavazatát a számára legvonzóbb produkcióra.

Zipernovszky Kornél

Bangó Adrienne — ének Farkas Zsolt — zongora Pál Gábor — basszusgitár Fábry Adonisz — dob 2022. február 5., 20.00 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2022

Ocsovay Damján — billentyűs hangszerek Heilig Tamás — basszusgitár Boros Levente — dob

Lucia Cadotsch — ének Kit Downes — zongora, orgona Phil Donkin — bőgő James Maddren — dob

2022. február 4., 18.00 Átrium JAZZ SHOWCASE 2022

2022. február 6., 16.30 Átrium JAZZ SHOWCASE 2022

Danyi Dia — ének Salai Dávid — gitár Jónás Géza — bőgő Hidász Tamás — dob

Tűzkő Salamon — trombita Pap Márton — altszaxofon Horváth Balázs — zongora Barakonyi Brúnó — bőgő Karádi István — dob

2022. február 4., 20.00 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2022

2022. február 6., 18.00 Átrium

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE DANYI DIA QUARTET

DAN BÁRTA & ROBERT BALZAR TRIO Dan Bárta — ének Robert Balzar Trio: Robert Balzar — bőgő Vít Kříšťan — zongora Kamil Slezák — dob

2022. február 4., 16.30 Átrium JAZZ SHOWCASE 2022

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE JÓNÁS REZSŐ TRIÓ Jónás Rezső — zongora Jónás Géza — bőgő Jónás Fülöp — dob

JAZZ 2022. január—február

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE BANGÓ ADRIENNE QUARTET

2022. február 5., 16.30 Átrium JAZZ SHOWCASE 2022

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE OCSOVAY DAMJÁN TRIÓ

46

2022. február 5., 18.00 Átrium JAZZ SHOWCASE 2022

CADOTSCH // DOWNES // DONKIN // MADDREN

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE TŰZKŐ SALAMON QUINTET

JAZZ SHOWCASE 2022

JAZZ-TEHETSÉGBÖRZE ORBAY LILLA QUINTET Orbay Lilla — ének, zongora Sebestyén Patrik — trombita Stummer Márton — gitár Orbán György — bőgő Richter Ambrus — dob 2022. február 6., 20.00 Fesztivál Színház JAZZ SHOWCASE 2022

AGA ZARYAN

Aga Zaryan — ének David Dorůžka, Szymon Mika — gitár

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

A közvetítés hamarosan kezdődik.

mupa.hu47

VILÁGZENE 2022. január—február

A HÍDÉPÍTŐ

JACOB COLLIER még csak huszonhét éves, de már majdnem kétévtizedes pálya áll mögötte a szórakoztatóiparban. Ötszörös Grammy-díjas zenész, de szinte csak most indul be igazán a karrierje.

21. századi csodagyerekként, YouTube-on közzétett házivideókkal futott be Jacob Collier, hogy aztán a szintén otthonában, teljesen egyedül rögzített 2016-os be­ mutatkozó lemezével rögtön két Grammydíjat is bezsebeljen. Fúziós jazzből, eklekti­ kus soulzenéből kiinduló színes artpopdalai hatását élőben multimédiás, szédületes one-man-show-kal fejelte meg, így láthat­ tuk 2017-ben a Müpában is. Azóta meg­ jelent három albuma mind kiérdemelt egyegy újabb Grammyt, popsztárok sora kilincsel nála, visszatérő turnéjára pedig jóté­kony őrületet ígér.

A világ úgy ismerte meg Jacob Colliert, hogy a tizenhétéves kölyök pazar harmoni�­ záló képességről bizonyságot tevő Stevie Wonder-feldolgozásokat posztolt a You­ Tube-ra. Az azonnal csodagyereknek neve­ zett zenész-énekes eddigre már túl volt színészi karrierjén, amely 2002-ben, nyolc­ éves korában indult a Royal Opera Houseban egy kisebb színpadi szereppel, majd folytatódott ott és a filmvásznon, valamint a tévében további epizódszerepekkel.

A színészkedés azonban valóban epizód­ szerepet játszott Collier életében, hiszen a zenészcsaládba született, gyerekként magának való srác hamar a hangszerek vi­ lága felé orientálódott. Hogy is tehetett volna másképp, amikor első emléke, hogy édesanyja ölében fekszik, aki hegedül neki.

Anyja hegedűs, a Royal Academy Of Music tanára, és ugyanitt tanított anyai nagyapja is. Nem meglepő, hogy a család tagjai ott­ hon Bach-korálokat énekelnek önmaguk szórakoztatására. De a sokszínűséget is a gyökerektől szívta magába a zenész, ahogyan fogalmazott gyerekkori élményei­ ről: azok Bachtól Beckig húzódnak.

A családi klasszikus zenei hatás, a harmó­ niák iránti kitüntetett figyelem mellé rövid zenei képzésként a jazztanszak csatlakozott, 48

KÖNNYŰ 2022. január—február

korai dalainak jazzes alapja innen ered, minden más pedig onnan, hogy Collier szenvedélyes zenészként minden műfajba belevetette magát. A családi örökség nála 21. századi módon jött elő, egyszemélyes produkcióval, nagyon mai eklektikát felvo­ nultató dalkészlettel, és a közösségi média felemelő hatásával. Merthogy Collier be­ költözött a családi ház zeneszobájába, megtanult játszani az összes hangszeren, sőt az instrumentumok számát több tucattal gyarapította, és a YouTube-on 2013 táján divatba jött osztott képernyős videotechnikával magát is meg tudta sza­ porítani. Az autodidakta zenészt Quincy Jones producer karolta fel — aki nem vélet­ lenül dolgozott már Frank Sinatrától Michael Jacksonig a popzene krémjével: Jacob Collierben is meglátta a kiemelkedő tehetséget. Collier pedig azóta is folyama­ tosan megszolgálja a bizalmat. Rögtön el­ ső albuma, a 2016-ban megjelent In My Room szép siker lett, amely után még na­ gyobbat gondolt az ambiciózus multitalen­ tum, és indított egy négylemezes tematikus sorozatot. A 2018 óta évente megjelenő, jelenleg harmadik fejezeténél tartó Djesse című albumtetralógia ötven dalon át foglalkozik a napszakokkal úgy, hogy a kamara­ zenés (a Metropole Orkesttel közös, reggel�­ re, délelőttre asszociáltató Vol. 1), a prog­resszív popos (a délutáni hangulatokat elő­ térbe helyező Vol. 2) és a soulos-funkoselektronikus (az éjszakai táncoltatást megjelenítő, sztárvendégekkel teli Vol. 3) albumok univerzumában mindig máshová kerülnek a hangsúlyok.

Eddig mind a négy lemezét Grammy-díjjal jutalmazta a szakma (a legjobb hangszere­ lés kategóriában), az elsőt rögtön kettővel is, az eddigi utolsó pedig már Az év albuma kategóriában is kapott jelölést, az előrelépés tehát folyamatos Collier pályáján, amely mostanra már a legnagyobb popsztárok

körül alakul. 2019-ben már a Coldplayjel dol­ gozott, 2020-ban pedig az egyik legfel­ka­ pot­tabb női neosoul-énekesnek, SZA-nak írt dalt. Eddig is messzire jutott, de jogo­ san lehet olyan érzésünk, hogy még csak ezután indul majd be igazán a karrierje.

Hang­szerelő, harmonizáló, produceri tehet­ sége predesztinálja arra, hogy saját munkái mellett másokat is segíteni tudjon. Dalai­ val hidat épít a műfajok között, képes­ ségeivel az emberek közötti hídépítésre is alkalmas.

Mindehhez hozzátehetjük, hogy olyan szín­ padi kisugárzással rendelkezik, amelyen az egyedi gyártású kísérőtechnika (az a tech­ nikai apparátus, amelynek segítségével egyszemélyben is képes helyettesíteni egy teljes zenekart) javítani tud ugyan, de a show-t ellopni nem. Az elmúlt két év le­ zárásokkal teli világa éppen a várttal ellen�­ tétes hatást gyakorolt az ifjú titánra, aki eddig híres zeneszobájában élte életét.

Ha máshová nem lehetett menni, hát éle­ tében először felfedezte az észak-londoni otthona mögötti erdőket, a természetet, mindig olyan csapáson haladva, amely ad­ dig ismeretlen volt számára. Nem nehéz elképzelni, hogy ez milyen hatással lesz majd zenéjére. Visszatérő turnéját olyan lelkesedéssel várja, mint még semmit az életében. Ha van már tapasztalatunk arról, hogy milyen Collier zenéje koncerten, ha nincs: látni és hallani kell, hogyan csinálja.

Dömötör Endre

2022. február 2.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

JACOB COLLIER — DJESSE WORLD TOUR SPRING 2022

Jacob Collier

Eddig mind a négy lemezét Grammy-díjjal jutalmazta a szakma…

KÖNNYŰ 2022. január—február

49

A Magidom zenekart két testvér és egy unokatestvérük alapítot­ ta 2010-ben. Már ezzel az alaphelyzettel illusztris társasághoz csatlakoztak, hiszen a hazai testvér-rokon-zenekarok névsora több mint jeles, elég csak a Bergendyre, az Illésre, a Tolcsvay Trióra, a Metróra vagy épp a 30y-ra gondolni. Aztán képzeljük el az indulásukat: az alaptrió egy nagy családi ház pincéjében zörög-zajong, amikor éppen kedve tartja — idilli állapot, amely­ hez idővel csatlakozott még két tag (előbb egy basszusgitáros, majd egy billentyűs). A magyar gitáros popzene mellett a ma­ gyar költészet körül is sertepertél a kvintett (Radnóti-, Varróköltemények feldolgozásával), amely szélesre nyitotta a stí­ lusspektrumot: beleférnek karcos-visszhangos indierock, vagy éppen bendzsót is bevető indiefolkos dalok, de valóban nem helyezik magukat korlátok közé, hiszen soulos és bluesos tó­ nusok is megjelennek szerzeményeikben. Ugyanígy teljes ér­ zelmi, hangulati spektrumot ölel fel a szövegvilág, amelyben a cipőbámulós szomorkodástól a hurráoptimizmusig mindenféle életközeli élmény tetten érhető. Ahogy Életközeli élmény cí­ met viselő műsorukban is, amely kétfelvonásos színházi esté­ vé alakítja a hagyományos koncertek hangulatát. Transzfor­ málva, új kontextusba helyezve szólnak Turistajel (2014) és Plakátmagány (2019) című nagylemezeik dalai, Egyed Brigitta színművész játékával egy történetfüzér köti össze a társada­ lomkritikus, valóságszagú, de az irónia és pátosz eszközeit is használó szerzeményeket. Utazás a nincsből a van felé.

2022. január 21.

Fesztivál Színház

MAGIDOM: ÉLETKÖZELI ÉLMÉNY Bajnok Balázs — bendzsó, gitár, vokál Benyhe Marcell — dobok Benyhe Róbert — akusztikus gitár, ének Pánczél Péter — basszusgitár Szekeres Máté — zongora, vokál Közreműködik: Egyed Brigitta — színművész

50

KÖNNYŰ 2022. január—február

Fotó: Cinthya Dictator

Cipőbámulás és hurráoptimizmus között

Molnár Tamás példaértékű karriert épít, amely újabb fontos állo­ máshoz érkezik ezzel az estével, hiszen régóta dédelgetett el­ ső szólólemezét mutatja be, egy egyedi és sokrétű koncerten.

Az Anti Fitness Clubbal a kétezres évek első másfél évtizedé­ nek egyik legnépszerűbb magyar rockzenekarát vezette, majd Jetlag nevű elektropop duójában dolgozott, de közben a hát­ térben már régóta tevékenykedett dalszövegíróként is — nagy munkabírással és a hazai mainstream popzene legnépszerűbb előadóival. Több száz, másoknak írt dalszövege után több elis­ merésben is részesült: 2020-ban „A Dal” legjobb dalszövegíró­ ja lett, és ugyanebben az évben a Petőfi Zenei Díj — Év dalszö­ vegírója díjat is megkapta. Akusztikus estjeivel már korábban is szólózott, most azonban SZÍV UTCA című első önálló nagyle­ mezével lépett meg egy újabb lépcsőt. Ennek bemutatója sűrű és színes estét ígér. Molnár Tamás egyrészt csellókvartettel, élvonalbeli vendégénekesek társaságában szólaltatja meg új szerzeményeit, másrészt zenekarainak slágerei is felhangza­ nak a koncerten, külön erre az alkalomra készült kamarahang­ szerelésben, a megszokástól elrugaszkodó átiratok formájá­ ban. Ami végképp egyszerivé teszi a műsort: Molnár Tamás csak itt, csak most olyan dalokat is ígér, amelyekben szöveg­ íróként vett részt, azokat tehát ő maga soha korábban nem énekelte, kizárólag a Müpában szólalnak meg a szerző előadá­ sában. Szívvel-lélekkel teli koncertet várhat a rajongótábor, és nem csak a friss album címe miatt.

Molnár Tamás

Fotó: Patyus Ferenc

A Magidom

Szívvel-lélekkel

2022. február 12.

Fesztivál Színház

MOLNÁR TAMÁS: SZÍV UTCA

LEMEZBEMUTATÓ KONCERT Molnár Tamás — ének, gitár Közreműködik: Juhász Attila — zongora Farkas Izsák — hegedű Lapis Botond — gitár Weisz Nándor — ütőhangszerek Simkó-Várnagy Mihály — cselló, basszushangszerek Group4celli — csellókvartett Molnár Gábor, Németh Miklós — vokál Vendégek: Szakács Gergő (Follow The Flow) Szivák Zsolt (Cloud9+) Koszi Janka, Marge

Fotó: Falus Kriszta

Müller Péter Sziámi

Boldog hetven év December 12-én ünnepli hetvenedik születésnapját Müller Péter Sziámi, aki az évfordulót februárban jubileumi koncerttel is aláhúzza. Mi minden fér bele hetven évbe? Müller Péter Sziámi esetében annyi minden, hogy ebben az ajánlóban még a legfontosabbja sem sorolható fel. A magyar alternatív kultúra egyik kulcsfigurája, aki alkotott filmrendezőként is, de emellett író, költő, műfordító, a milliókat boldogító Sziget fesztivál egyik alapítója, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál elindítója, a Baltazár Színház színésze — és persze még annyi más. Leginkább a hazai alternatív popzene egyik emblematikus alakja, frontembere, akinek nevéhez rengeteg kulcsfontosságú dal fűződik. Zenekaraival, elsőként a nyolcvanas évek legelején az URH-val, majd az évtized első felében a Kontroll Csoporttal rövid idő alatt is örökérvényű szerzeményeket alkottak, de sokat idézett sorai a különböző felállásokban és névváltozatokban létező Sziámi zenekarokkal is éltek-hatottak tovább a nyolc­ vanas évek második felében és a kilencvenes évtizedben.

A Sziámi-korszakok a 2000-es évekbeli lemezekkel értek véget, azóta az AndFriends formációval láthatjuk koncertszínpadon, ahogyan ezen az estén is, kiegészülve a műfaji kísérletezésekre mindig nyitott Óbudai Danubia Zenekarral. Különleges, egyszeri élménynek ígérkezik ez a szimfonikus alterock, a népszerű slágerek sosem hallott verziókban, friss szerzeményekkel párban — olyan vendégnévsorral, amely jelzi az est rangját. „Százból, ha egyszer jó, az már nagyon jó” — szól az emlékezetes Sziámi-sor. Ez biztosan százból egy lesz.

Dömötör Endre 2022. február 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem MÜLLER PÉTER SZIÁMI ANDFRIENDS ÉS AZ ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR KONCERTJE Közreműködik: Müller Péter Sziámi AndFriends Óbudai Danubia Zenekar Bárdos Deák Ági Bérczesi Róbert Másik János Romano Drom Szakcsi Lakatos Béla Víg Mihály Ónodi Eszter Thuróczy Szabolcs Ott Rezső – hangszerelés Vezényel: Balassa Krisztián

KÖNNYŰ 2022. január—február

51

Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

MÜLLER PÉTER SZIÁMI 70

MEGHITTSÉG ÉS KIKACSINTÁS

Szabó Lőrinc és József Attila történeteivel folytatódik a Literárium Junior sorozata

Az irodalmat ideális esetben a középiskolások is elsősorban örömforrásnak és nem kötelezően teljesítendő tantárgynak tekintik — fogalmaz a sorozat ifjúsági tematikáját firtató kérdésre válaszolva NYÁRY KRISZTIÁN. Az Így szerettek ők köteteket jegyző irodalomtörténész szerint mivel az iskolában elsősorban a kánonban szereplő írók, költők életrajzát kérik számon, a fő kérdés, hogy miként lehet a diákok figyelmét ezen keresztül felhívni az izgalmas, fontos művekre.

Szabó Lőrincnek fennmaradtak a levelezései: a feleségével, Mikes Klárával váltott üzeneteik éppúgy, ahogyan a szeretőjével, Korzáti Erzsébettel egymásnak írt leveleik, és mivel a két nő is írt egymásnak (barátnők voltak), ezekből Nyáry Krisztián szerint egy görög sorstragédiát idéző levélregény bontako­ zik ki. „A levelek nem kiadásra szánt írások, Szabó Lőrinc mégis bizonyára tisztában volt azzal, hogy nyilvánosságra kerülnek majd, így bár a legintimebb hangvételben születtek, néha kikacsintanak az olva­sóra.” A versekből, levelekből és önéletrajzi írásokból kirajzolódik egy különös, huszonöt éven át tartó szerelmi háromszög, amelyben — legalábbis a fenyegetés szintjén — mindegyik szereplőnél fel­ merült az öngyilkosság gondolata. „Szabó Lőrinc írta a magyar irodalom legfelkavaróbb szerelmes vagy szerelemről szóló verseit, és mindezt nehéz elválasztani ettől a magánéleti történettől. A huszonhato­ dik év című szonettciklusa akkor is érvényes és működik, ha nem tudjuk, hogy mindez mire utal — de mennyi­vel többet mond, ha ismerjük a huszonhatodik évben öngyilkossá lett szerető történetét!”

József Attila története másként drámai. „Az egész életét áthatja a szeretet iránti vágy, amelyben soha nem talál bizonyosságot.” Az irodalomtörténész szerint nehéz úgy olvasni ezeket a verseket, hogy az embernek ne szoruljon össze a gyomra. „Míg Szabó Lőrinc tudatosan igyekezett irányítani a szerelmi életét, József Attila inkább csak elszenvedője volt a vele történteknek, máskor — tán pszichés betegségei miatt is — olyasmit képzelt mögéjük, aminek racionálisan nyoma sincs. Megírta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát, amelynek az alanya lényegében csak a képzeletében létezett.”

Seres Gerda

52

LITERÁRIUM 2022. január—február

Szabó Lőrinc

„Az írók szerelmi élete sem szövevényesebb, mint egy hentesmesteré vagy egy mérlegképes könyvelőé.

Csupán arról van szó, hogy ők legtöbbször megírják ezeket a történeteket, reflektálnak rájuk, és ha bekerülnek a kánonba, mindez kutathatóvá válik.” Szabó Lőrinc nemcsak verseiben, hanem számos önélet­ rajzi írásában is vallott magánéletéről. „Ezek nagyon őszinte, mély, kitárulkozó szövegek — némi önfelmentéssel. Ezeket olvasva a széles nyilvánosság előtt bontakozik ki egy ember jellemének kettőssége: miközben szinte pszichológiai pontossággal írja le a saját vágyait, törekvéseit, a társas kapcsolataiban rettentően önzőn viselkedik.”

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

„Míg Szabó Lőrinc tudatosan igyekezett irányítani a szerelmi életét, József Attila inkább csak elszenvedője volt a vele történteknek…”

2022. január 19. 11.00, 12.30

2022. február 23. 11.00, 12.30

LITERÁRIUM JUNIOR

LITERÁRIUM JUNIOR

Közreműködik: Nyáry Krisztián — író, irodalomtörténész Darvasi Áron — színész

Közreműködik: Nyáry Krisztián — író, irodalomtörténész Darvasi Áron — színész

ÍGY SZERETTEK ŐK 5. — SZABÓ LŐRINC

ÍGY SZERETTEK ŐK 6. — JÓZSEF ATTILA

LITERÁRIUM 2022. január—február

53

Fotó: Nagy Attila, Müpa

Ágh István

54

LITERÁRIUM 2022. január—február

Kiskutyás mosollyal

Ágh István Literárum-estje elé

Az évek előrehaladtával, azzal, hogy oly sok nagyszerű alkotótól kellett végleges és fájdalmas búcsút vennünk, egyre kevesebben vannak, akik a modern magyar irodalom háború utáni, második felének a hírmondói. És még ennél is kevesebben, akik egyszerre lírai és epikai krónikásai több világ találkozásának.

Esetünkben a népi és az urbánus hagyomány összefonódásának, átjárásainak, egymást megtermékenyítő hatásának. Mindez együttesen jellemzi Ágh István pályaívét. Művei közül csak önké­ nyesen válogathatunk, egy kiemelkedő művész pályaképét illuszt­ rálhatjuk, de ha a tradícióáramlásokra akarunk példát említeni, egyben a kortárs magyar irodalomnak a hatvanas évektől a nyolc­ vanasok végéig húzódó periódusát megragadni, akkor Ágh István Virágárok című kötete megkerülhetetlen. Az életrajzi támponto­ kon nyugvó próza hangsúlyai épp azokra a mozzanatokra esnek, amelyek mára kifakultak. A paraszti életvilágból nyert tapasztala­ tok az életforma hiányában elhalványultak, az irodalmon belül pe­ dig olyan heves ütközetek zajlanak, amelyek egyként írják felül a sokoldalú szellemi anyagcsere lehetőségeit. Ághnál azonban még közös lapokon, helyszíneken és baráti körben szerepel az avantgárd Erdély Miklós és a jó tollú novellista, Csurka István.

Verseinek motivikájában, metaforáiban, problémaérzékenységében a költészet olyan ötvözete formálódik meg, amely az elvesztett és a megtalált otthonok feszültségéből nyeri erőterét. Ágh István testvére Nagy László volt, tehát ugyanabból a környe­ zetből származnak. Mindketten tragikus vérveszteségként ismer­ ték fel az ötvenes évek elején a szocialista tervgazdálkodásnak ál­ dozatul esett magyar falu sorsát. Mindketten Budapesten folytatták egyetemi tanulmányaikat, a fővárosban lettek költők,

műfordítók. Ágh Istvánnál azonban karakteresebben kapaszkodik egymásba a kétféle, a régi és az új gyökérzet. Verseinek motiviká­ jában, metaforáiban, problémaérzékenységében a költészet olyan ötvözete formálódik meg, amely az elvesztett és a megtalált ott­ honok feszültségéből nyeri erőterét. És nem utolsósorban a mun­ kásságát végig kísérő ’56-os, személyes élményéből: a Kossuth téri sortűzben kapott sebesülésének nem múló emlékéből.

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Ágh István nagyszerű szociográfiákkal járult hozzá a magyar kulturális közösség önér­ telmezéséhez; A madár visszajár vagy a Dani uraság a magyar vidék különböző korokat megörökítő mementója. „Szemhéjam alatt verőfény, / kiskutyás mosolyom, / édes harmattól maszatos / suhancarcom, / erdei szűz világom, / ragyogó jegygyűrűm, / te égen-földön enyém, / ifjúság, ifjúságom” — írja Ifjúság, ifjúságom című versében Ágh. A Literárium-esten, a pódiu­mon — bízhatunk benne erősen — ez a nem sötétlő kis­ kutyás mosoly is visszaköszön majd a közönségre.

Jánossy Lajos

2022. február 21. Üvegterem LITERÁRIUM — KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBAN

ÁGH ISTVÁN-EST

Közreműködik: Rétfalvi Tamás — színművész Műsorvezető-házigazda: Jánossy Lajos Horhos: Győrffy Ákos Németh Róbert Gugyella Zoltán Rendező: Balog József

LITERÁRIUM 2022. január—február

55

A magyar filmtörténet eddigi 120 éve alatt a különböző filmtörténeti korszakokban a film látványos szabadságharcot vívott önmagáért.

Szórakoztasson, sikert sikerre halmozzon, vagy láttasson is valami olyat, amit csak ő tud? A Müpamozi válogatása egy-egy évtized terméséből olyan jellegzetes műveket emel ki, amelyek ezt a hullámzást tükrözik.

56

MÜPAMOZI 2022. január—február

Fotó: NFI–Filmarchívum / Hegyi Gábor

Emberek a havason

DALBAN ÉS LÁTVÁNYBAN ELBESZÉLVE…

A némafilmkorszakra jellemző varázslatos vizualitás szétfoszlott a hangosfilm előretörésével. A mozgókép a kezdetekhez hasonló­ an ismét színpadiasabbá vált, s azok a filmek aratták a legnagyobb sikert, amelyekben a kabarék, színházi vígjátékok világából a filmbe érkező népszerű színészek kaptak főszerepet. A legjobb vígjáté­ kok: a Hyppolit, a lakáj vagy a Meseautó követendő mintát kínál­ tak a harmincas-negyvenes évek egyre terebélyesedő, holly­ woodizáló filmipara számára. A vígjátékok és a melodrámák kedveztek a sztárrendszer kialakulásának. Kabos Gyula, Csortos Gyula, a Latabárok, Jávor Pál, Páger Antal, Szeleczky Zita, Muráti Lili, Tolnay Klári: ők lettek a korszak legnépszerűbb filmsztárjai, nem is beszélve a Halálos tavaszban debütáló Karády Katalinról, az örök femme fatale-ról. A hangosfilmsikerekben nagy szerepük volt a szóbeli gegeknek és a korabeli slágereknek. A negyvenes évekre átlagosan évente több mint negyven film készült, majd­ nem hetente egy.

2 × 2 néha öt

A teljességgel államosított háború utáni filmgyártásért a politika „cserébe” ideológiai támogatást várt a filmtől.

dulatokat a tragikus orgánumú Görbe János, és a tehetetlenséget a megragadóan törékeny Szellay Alice arcán. Nyírő József novellás­ kötete nyomán Szőts kiment az eredeti havasi helyszínekre, fel­ cipelte a kamerát a hegyoromra, megvárta a gyorsan oszló felhő­ ket, ahol az év, a napszakok körforgásában, a sötét babonák és nagy érzelmek filmjét készítette el. Ez az elsőfilm kirobbanó nemzet­közi siker lett: 1942-ben, a Velencei fesztiválon elnyerte a „legművészibb film” díját, s a bontakozó olasz neorealizmus alko­tói Szőtsöt előfutáruknak tekintették. Arról is érdekes lehet elgondolkodni, hogy Szőts stílusa az, amihez a több mint húsz év­ vel később kezdődött magyar újhullám nagyjai visszanyúltak.

Jó másfél évtizedet ugorva, a 2 × 2 néha öt (1954) az ötvenes évek, az úgynevezett sematikus korszak jellegzetes kultfilmje volt.

A teljességgel államosított háború utáni filmgyártásért a politika

Isten hozta, őrnagy úr!

A stúdióban, festett díszletek között gyorsan legyártott filmekhez képest azért akadt néhány egyedi kivétel. Ilyenek voltak Fejős Pál különleges természeti képekkel és zörejekkel operáló, franciás ha­ tású munkái (Tavaszi zápor, Ítél a Balaton), vagy az osztrák Georg Höllering Hortobágy című filmje (1936), melynek 1934-ben forga­ tott nagyszabású pusztai dokumentumfelvételeihez Móricz Zsigmond írta a forgatókönyvet és Lajtha László komponálta/vá­ logatta a (részben nép)zenét. E a civil szereplőkkel forgatott film­ ből tudhatja meg a mai néző, milyen is lehetett eredetileg a ma­ gyar puszta, a falu letűnt világa. A Hortobágy szolgált mintaként az erdé­lyi születésű Szőts István számára, akit szokás az első magyar független filmesnek is hívni. Emberek a havason című filmjét (1941) nagyon fiatalon, saját pénzből készítette, mert nem akart propagandamotívumokat elhelyezni a történetben. A tízezer pengős sztárok helyett új arcokra koncentrált: megmutatta az in­

MÜPAMOZI 2022. január—február

57

„cserébe” ideológiai támogatást várt a filmtől. Révész György film­ jében a régebbi korszakhoz hasonlóan az operett volt az a csali, amelybe a zsdanovi kultúrpolitika becsomagolhatta a „béke­harc” ideológiáját. A repülés kiemelkedő fontosságú „sport” volt, hiszen a proletár internacionalizmusnak a levegőt is uralnia kellett. Ezért a korszakban a vitorlázó repülőterek a strandhoz vagy a sport­ pályához hasonló közösségi agorák voltak. A film egy makacs re­ pülőtiszt átnevelődési regénye Fényes Szabolcs slágereivel. A né­ zők szerették a témát, a fülbemászó slágereket, Zenthe Ferencet, Ferrari Violettát és Kállai Ferencet. Nem tudhatták, hogy a film eredeti rendezője Bán Frigyes volt, a főszereplő pedig felesége, Vass Éva. Forgatás közben azonban „erkölcsi okokra” hivatkozva leváltották őket. A jeleneteket újra felvették, a dalokat azonban nem, így Ferrari Violetta Vass Éva hangján énekel.

Az 1968-as progresszív társadalmi törekvések, az „új gazdasági mechanizmus” letörését követően ismét változott a légkör, amely a magyar film útjait meghatározta. A hatvanas évek hagyomány­ ról és haladásról, történelemről és kapcsolatokról dialogizáló film­ jei után megváltozott a filmek arculata. A perspektíva hiánya, a rossz közérzet jelent meg a magyar dokumentarizmusban és az idővel is operáló stílusjátékokban. A magyar filmtörténet talán legnagyobb legendája Sándor Pál Régi idők focija című filmjéből lépett ki, pontosabban úszott koszlott, szárnyas barna kabátjában a levegőben a Himnusz hangjaira. A Garas Dezső megformálta mosodás alakjával a film egyszerre tiszteleg a húszas évek moziés focivilága előtt. A Mándy Iván kisregénye alapján készült nagy­ hatású kultfilm a némafilmek álomszerű, burleszk stílusában be­ szélt mindarról, ami a hetvenes évekre elveszett. A társadalom peremén élő, minden pofon után felálló kisemberek közérzetéről, méltóságáról. Minarik Ede törekvése, a „kell egy csapat!” azonnal a korszak szállóigéjévé vált.

Fazekas Eszter 2022. január 17., 31., február 14., 28.

Előadóterem MÜPAMOZI

EMBEREK A HAVASON; 2 × 2 NÉHA ÖT; ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR!; RÉGI IDŐK FOCIJA 120 ÉVES A MAGYAR FILM Házigazda: Ráduly György, Barkóczi Janka

Fotó: Müller Magda

Régi idők focija

Fábri Zoltánnak oroszlánrésze volt abban, hogy az ötvenes évek második felétől a filmek vizualitása egyre egyedibbé, fontosabbá vált. Fábri filmjeit már néhány kockából is fel lehet ismerni (Körhinta, Hannibál tanár úr). Örkény Istvánnal már a hatvanas évek elején arra szövetkezett, hogy történelmi szatírában mutatja meg, milyen abszurd Közép-Európában élni. A cenzúra akkor még nem engedte a leghatásosabb filmek rendezőjének, hogy leforgassa a filmet, közben Örkény kisregényt és színdarabot is írt belőle.

Fábri ehhez nyúlt vissza a hatvanas évek végén, hogy Isten hozta, őrnagy úr! címmel fanyar humorú, realista embermesét formáljon belőle. A 2. világháború idején játszódó történet egy tisztről szól, aki kéthetes szabadságra érkezik egy kis mátrai faluba, zászlósa családjához. A hatalomnak kiszolgáltatott kisember megalázko­ dása, majd ellenállása egyre abszurdabb, s Fábri ezt a központi té­

mát modernista filmnyelvi eszközökkel emeli ki. A Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Venczel Vera főszereplésével készült film máig az egyik legnépszerűbb.

58

MÜPAMOZI 2022. január—február

MÜPA PLAYLIST

PLAYLISTRŐL A MÜPÁBA

Kösse össze Müpa- és Spotify-fiókját. Értesüljön elsőként, ha kedvence a Müpába érkezik!

mupa.hu59

MÜPAMOZI 2022. január—február

Fotó: Nehéz Andrea

Varázscirkusz

MOZART A KÖBÖN

Valószínűleg már mindent és mindennek az ellenkezőjét is leírták róla: a klasszikus zene kortalan sztárja Wolfgang Amadeus Mozart, akinek életművéhez az év elején különböző fénytörésekben közelítünk. Mozart, ahogy az operaszelídítő, a cirkuszi artista és a matematikus látja.

Mitől félelmetes sokak szemében az opera? Nemcsak a fiatalok, a felnőttek között is akad, aki kétkedve néz a rajongókra. A nem kellő gondossággal megtervezett, túl korai operalátogatás talán valóban elveheti a gyerekek kedvét az újrázástól. Az Operaszelí­ dítő program minden olyan közhelyet és beidegződést lehánt a műfajról, ami — esetleg — némelyek számára megközelíthetet­ lenné teheti.

Mozart vígoperái, közülük is talán a legnépszerűbb, a szerelmi bújócs­kaként és komoly társadalomkritikaként egyaránt értel­ mezhető Figaro házassága ideális alapanyag mindehhez. Az elő­ adás zenei vezetője Pál Tamás, rendezője Pányik Tamás, a zongoránál Erdélyi Dániel. Banai Sára operaénekes pedig az operairodalom egyik

60

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2022. január—február

leghíresebb nadrágszerepébe, Cherubino jelmezébe bújva köz­ vetlen kapcsolatba lép a nézőkkel: humorral fűszerezve adagolja a műfaj és az éppen terítéken lévő opera befogadásához szüksé­ ges alapvető információkat.

Fontos, hogy a nézők megértsék: amiről Mozart ír, korántsem avítt és távoli, hiszen a szerelem, a féltékenység, a bosszú vagy a csel­ szövés mindig és mindenhol része az életnek. Az Operaszelídítő célja, hogy koncentrikus körökben kerüljön egyre közelebb a lényeg­ hez: mindentudó Cherubinónk kézen fogva vezet minket a gróf és a grófné, meg persze Susanne és Figaro kapcsolatrendszerének sűrűjébe.

…a Mozart lejegyezte 176 ütem tetszőleges variálásának köszönhetően a végtelenhez közelít a dobókockával „gyártható”, lehetséges menüettverziók száma.

A figyelmes zenehallgatás és a közreműködő művészek értelmező magyarázata olyan összefüggésekre világít rá, amelyek ismerete már a tapasztalt operalátogató fegyvertárának része. Banai Sára elárulja: művésztársaival nem célja teljességében bemutatni a nagyszabású operát, ehelyett inkább hidat szándékozik építeni az operairodalmat egyelőre csak kóstolgató közönség és a műfaj egyik csúcsa között. Mert az opera új, kíváncsi, kritikus befogadói már ott ülnek a széksorokban.

A nézőtéri generációk felnövését, gyerekből szülővé válását egyébként is érdemes követni. Most a Bozsik Yvette Társulat jóvol­ tából különleges lehetőség nyílik minderre. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy azon fiatalok közül, akik 2007-ben ott izgultak a Varázscirkusz premierjén, ma jó néhányan ifjú szülőkként, saját gyerekeik társaságában látogatnak el a Fesztivál Színházba. És jól is teszik: az immár Kossuth-díjas rendező-koreográfus Bozsik Yvette tizenöt évvel a premier után részben újragondolt formában, meg­ újult szereposztással közelít a produkcióhoz.

A jó memóriával megáldottak emlékezhetnek: annak idején Bozsik A varázsfuvolából készített táncjáték 2006-os őszi bemutatóját követően rukkolt elő a kifejezetten gyerekeknek szóló verzióval, a Varázscirkusszal. Egy 2012-es interjúban arról vallott, hogy bár először idegenkedett az ötlettől, munka közben ráébredt, nagyon is izgalmas a feladat: „Egy műnek nem csak egyfajta igazsága van.

Ma már úgy érzem, mindegyik darabomból rengeteg variációt tudnék készíteni.”

A Varázscirkusz szokatlan, mégis jól működő közegbe helyezi Mozart örökzöld, misztikus történetét. A porondon ott feszít a légtornász Tamino, az ügyetlen bohóc Papageno és felesége, a kötéltáncos Papagena. Az utazó vándorcirkusz tagjai végre Sarast­ro, a nagy varázsló palotájában léphetnek fel. Hogy a mágus vagy az állatidomár Éj királynője fog végül győzedelmeskedni, azt semmiképpen sem árulhatjuk el. Mindenesetre a tánc, a színház és a cirkusz világa között egyensúlyozó produkciót kár volna ki­ hagyni.

Hasonlóképpen vonzó lehetőség a Matematika a zenében című sorozat következő eseményén, a Mozart kockajátéka című epizó­ don való részvétel. Rácz Márton karmester, a program szakértője szenvedélyesen mesél a Musikalisches Würfelspiel, vagyis a Zenei kockajáték gyakorlati működéséről: a Mozart lejegyezte 176 ütem tetszőleges variálásának köszönhetően a végtelenhez közelít a dobókockával „gyártható”, lehetséges menüettverziók száma.

Nagyszerű, mégis bohókás ötlet ez, a karmester szerint „a kulcs

Mozart játékosságában és állandó kísérletezésében keresendő. És ez nem csak erre a műre igaz: amikor a Jupiter-szimfóniát hallgatjuk, ugyanezzel a gondolkodásmóddal találkozunk, csak jóval magasabb szinten.”

Mozart nem a program egyedüli zeneszerzője: Haydn Palindrom­ jával is eljátszanak a Sinfonietta Erudita muzsikusai. „Haydn azért érdekes ebben az esetben, mert róla éppenséggel nem olyan elképzelések élnek a köztudatban, mint Mozartról, mi viszont megmutatjuk, hogy nagyon is merített kora zenei és matematikai kísérleteiből.”

De vajon nem öncélú egy kicsit mindez? A provokatív kérdésre Rácz Márton így felel: „Tény, hogy van ebben némi vagánykodás: figyel­jetek, ha úgy tartja kedvem, fejen állva, visszafelé is lejátszom a melódiát! Nem szabad elfelejteni, hogy akkortájt mindez a kötelező zeneszerzői stúdiumok része is volt: a növendékeknek készségszinten kellett tudniuk alkalmazni a technikákat, ami persze önmagában még kevés. Mi ez alkalommal a kis egységektől az operáig, a szimfóniáig eljutva élményszerűen mutatjuk meg az építkezést, hogy mindenki lássa: ez is Mozart!”

Jászay Tamás

2022. január 14.

Müpa Sátor OPERASZELÍDÍTŐ

#FIGARO

Figaro — Kendi Lajos Susanne — Kriszta Kinga Rosina grófné — Fodor Beatrix Almaviva gróf — N.N. Basilio — Kiss Tivadar Marcellina — Frankó Tünde Bartolo — N.N. Cherubin — Banai Sára Rendező: Pányik Tamás Dramaturg: Fabacsovics Lili Díszlet, jelmez: Rákay Tamás Művészeti vezető: Pál Tamás Vezényel és zongorán közreműködik: Erdélyi Dániel 2022. január 30.

Fesztivál Színház

BOZSIK YVETTE TÁRSULAT: VARÁZSCIRKUSZ

TÁNCJÁTÉK GYEREKEKNEK — MOZART A VARÁZSFUVOLA CÍMŰ OPERÁJA ALAPJÁN Előadják: a Bozsik Yvette Társulat és vendégtáncosai Díszlet: Khell Zsolt, Vati Tamás Jelmez: Berzsenyi Krisztina Fény: Pető József Kreatív producer: Iványi Marcell Koreográfus-asszisztens: Soós Erika Rendező-koreográfus: Bozsik Yvette 2022. február 20.

Fesztivál Színház MATINÉKONCERTEK

MATEMATIKA A ZENÉBEN: MOZART KOCKAJÁTÉKA Közreműködik: Szélpál Szilveszter — moderátor Rácz Márton — szakértő-karmester Sinfonietta Erudita (művészeti vezető: Tötös Krisztina)

CSALÁDI ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK 2022. január—február

61

Kölni filharmónia

MÚLT, JELEN ÉS JÖVŐ

1986-os megnyitása óta a Kölni Filharmónia az európai zenei élet szerves része. Sikerének egyik fontos tényezője – természetesen a változatos, szimfonikus és kamaraműveket, operaelőadásokat, jazz-, folk- és popkoncerteket, valamint kevésbé ismert alkotásokat, új és egzotikus művek ősbemutatóit felölelő repertoár mellett – az amfiteátrumszerűen kialakított, kétezer fős, gyönyörű hangversenyterem egyedi atmoszférája. Az intézmény 2016-ban tartotta 11 111. koncert­ jét, és mára már közel húszmillió látogató lépte át kapuját.

62

MÜPA CSAK EGY VAN 2022. január—február

Fotó: Guido Erbring

Az épületet Peter Busmann és Godfrid Haberer ter­ vezte, a terem büszkesége, a térszoborként pompázó orgona pedig a bonni mester, Johannes Klais munkája (ő építette a müncheni Gasteig, a krakkói Filharmónia, a kiotói Symphony Hall és a Kuala Lumpur-i Petronastornyokban lévő Philharmonic Hall hangszerét is).

Az orgona az eredeti tervekben még nem szerepelt, építését csak azután hagyták jóvá, hogy már elkészül­ tek a koncertközpont tervei, a színpad bal oldalán álló, sípjaival hét tornyot formázó hangszer egyfelől mégis harmonikusan olvad bele a terem látványába, más­ felől szembetűnő ellenpontot alkot a jobb oldali csiga­ lépcsővel. A színpadra emelhető mobil játszópadnak köszönhetően az orgonista sem marad láthatatlan, sípok mögé rejtőző alak. A Filharmónia orgonakurá­ tora a kiváló francia művész, Thierry Mechler, aki nem­rég Bach Goldberg-variációit rögzítette lemezre a Klais orgonán.

A Filharmóniában rendezett programok nagyobb részét az épületet működtető Kölnmusik GmbH szervezi, de két rezidens zenekar is dolgozik az intézményen belül, a 20. századi és kortárs zenének elkötelezett Kölni Nyugatnémet Rádió Zenekara, illetve a történetét a 15. századig visszavezető Gürzenich Zene­kar – ez utóbbi adta a Filharmónia 1986-os nyitókoncertjét is: Marek Janowski vezényletével játszották Mahler VIII. szimfóniáját.

A koncertek előtt és a szünetekben a látogatók ingye­ nesen tekinthetik meg az előcsarnokban rendezett, folyamatosan változó kiállításokat, melyek a koncer­ tek kiegészítéseként, kommentárjaként szolgálnak, zeneszerzőkről és a zenei világ más kiemelkedő sze­ mélyiségeiről szóló dokumentumokat, illetve különbö­ ző hangszergyűjteményeket mutatnak be, és betekin­ tést engednek a koncertélet kulisszái mögé is.

A Kölni Filharmónia a Müpához hasonlóan tagja az Európai Koncerttermek Szervezetének. Az ECHO által 1995-ben elindított Rising Stars (Feltörekvő csillagok) sorozat keretein belül a szervezetet alkotó kulturális központok évente újabb és újabb tehetséges ifjú mu­ zsikusokat, együtteseket – a jövő sztárjait – delegál­ nak európai hangversenyturnéra. A kölni intézmény az utóbbi években olyan kiváló fiataloknak adott lehe­ tőséget a részvételre, mint Lucie Horsch, Vanessa Porter, Simon Höfele, az Amatis Trió vagy az Armida

Kvartett, a korábbiak közül pedig többen már befutott művészként térnek vissza a Filharmónia színpadára, mint például Igor Levit, aki sok évvel ezelőtt szintén az ő delegáltjuk volt.

A Filharmónia adott helyet 1994 és 2010 között a Kölni Zenei Triennálé hat kiadásának. A végéhez közeledő 20. századra való izgalmas visszatekintés jegyében létrehozott fesztivál minden alkalommal az évad egyik fénypontja volt, a világ legjelentősebb együtte­ sei – köztük a Bécsi Filharmonikusok vagy a Chicagói Szimfonikus Zenekar – és olyan legendás művészek adtak koncertet, mint Ray Charles vagy Al Jarreau.

2011 óta már évente válik a Filharmónia a kortárs zenei előadók találkozóhelyévé, ekkortól rendezik meg ugyanis az Acht Brücke (Nyolc Híd) elnevezésű feszti­ vált, melyen a kortárs komolyzenétől a jazzen, az elekt­ ronikus és világzenén át a popig számos műfaj képvise­ lői pódiumra lépnek, a Filharmónián kívül a város sok különleges pontján is. Emellett performanszok, kiállí­ tások, filmek teremtenek kapcsolatot más művészeti ágakkal, a látogatókat pedig ingyenes koncertek, nyilvá­nos próbák, előadások és gyerekeknek szóló prog­ramok is várják, mindenkit az ismeretlen és az új iránti nyitottságra biztatva. A fókusz évente változik, a 2022-es rendezvénysorozat középpontjában a Zene – Amnézia – Emlékezet hármasa áll, az emberi hangot a középpontba helyezve vizsgálja a zenét mint az em­ lékek tárhelyét.

Emlékezés és felejtés, mámor és rítusok, alvás és álom – ezeket a témákat járja körül az idei fesztivál megköze­ lítőleg ötven eseménye, többek között egy kora reggeli templomi meditáció Morton Feldmannal, Alexander Schumann „alváslaboratóriumának” virtuális valósága, vagy a Klangforum Wien ötórás „Symposionja”, mely a paranormálissal való kapcsolatot kutatja. Rajtuk kívül fellép az Ensemble Modern, az Ensemble Musik­ fabrik, a Concertgebouw Zenekara vagy a kanadai Constantinople is, a szerzők között pedig Eötvös Péter, Beat Furrer, Malika Kishino, Luís Antunes Pena, Marcus Schmickler és Francesca Verunelli nevét olvas­ hatjuk. A fesztivál keretén belül most tizedik alkalom­ mal hirdettek zeneszerzőversenyt is: ezúttal két bil­ lentyűs hangszerre és elektronikára írt műveket várnak fiatal, harmincöt év alatti komponistáktól.

Magyarszéky Dóra

MÜPA CSAK EGY VAN 2022. január—február

63

HULLÁMHOSSZ NÉMETH LAJOS

Németh Lajos

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

meteorológus

Ismét egy ünnepi előadás a Müpában! Méltó zárása ez a Jézus megszületésétől vízkeresztig tartó időszaknak. Számomra a karácsony az év legnagyobb és egyben legkedvesebb ünnepe. Együtt a csa­ lád a békesség, a szeretet ünnepén. Hogy milyen érzés közösen ünnepelni szeretteinkkel, az szavakkal nehezen megfogalmazható. Ezt bizony át kell élni! Megkoronázhatja ezt az érzést a 18. század zene­ szerző óriása, Johann Sebastian Bach Karácsonyi oratóriumának zenéje. Bach olyan korban élt és alkotott, amikor a feljegyzések szerint még gyakrabban borította hó a karácsonyi ünnepek napjaiban a tájat. A csodálatos hófödte környezet talán még inkább hozzájárulhatott ahhoz, hogy az 1734 kará­ csonyára megírt oratórium a leghíresebb legyen a karácsonyi oratóriumok között. Szép élményt mindnyájunknak!

2022. január 6.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem KARÁCSONYI ORATÓRIUM II.

J. S. BACH: KARÁCSONYI ORATÓRIUM, BWV 248 — 4., 5., 6. KANTÁTA

MOLNÁR CSILLA meteorológus

2022. január 19.

Zászlótér

2022. február 23.

Zászlótér

LITERÁRIUM JUNIOR

LITERÁRIUM JUNIOR

ÍGY SZERETTEK ŐK 5. — SZABÓ LŐRINC

Pártai Lucia

ÍGY SZERETTEK ŐK 6. — JÓZSEF ATTILA

Molnár Csilla

Fotó: Edl Szilvia

Az irodalom már az óvodai mondókáktól kezdve velünk van, folyamatosan formál bennünket.

Később felnőtt fejjel tudunk igazán elmerülni a költészetben, azt hiszem, erre is meg kell érni.

Nekem minden hangulatban más és más költőhöz húz a szívem, de József Attila és Szabó Lőrinc az örök kedvencek között van. Ezzel nem vagyok egyedül: sokunkat érintenek azok az érzések és gondolatok, amelyeket ők olyan tökéletesen fogalmaznak meg. József Attila és Szabó Lőrinc versei segítenek átlendülni a mélypontokon, erőt adnak és őszinték. Kiemelnek a szürke hétköznapokból, megállítják a mókuskereket. Mindenki megérdemel egy kis időt önmagára, a gondolataira, az érzel­ meire! Erre ad lehetőséget egy ilyen program. (A két esemény zártkörű, a partneriskolák által látogatható. — a szerk.)

PÁRTAI LUCIA meteorológus

Fotó: Benkő László

Egy időben sokat jártunk hangversenyre. A lányom karon ülő baba volt, amikor egyszer magammal vittem egy Brahms-koncertre, a Zeneakadémiára. Egy darabig hallgatta a zenét, de aztán béké­sen végig­aludta a darabot. Később is mentünk együtt koncertekre, aminek meg is lett az eredménye: sike­rült vele megszerettetni a zenét. Férjem többször is mondta, milyen hálás a kincset érő ajándé­ kért, amit ezzel neki adtunk. Amikor a Müpa januári programjában megakadt a szemem a Krilov Trió Brahms-koncertjén, ez a régi emlék jutott eszembe, és melegséggel töltött el. Szilárd már nincs velü­nk, de milyen szép volna Aigner Luciával elmenni erre a hangversenyre. Nem is csak az emlékért, nem is csak Brahmsért — az előadókért is. Szergej Krilov hegedűművész triójában három kivételes hang­ szeres muzsikus játszik, értelmezésükben Brahms zongoratrióinak előadásától csodát remélhetünk.

2022. január 31.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

KRILOV TRIÓ

64

HULLÁMHOSSZ 2022. január—február

MEGJELENT AZ ÚJ ROADSTER MAGAZIN Keresd a Libriben, a jobb újságárusoknál és a Bortársaság üzleteiben!

TRAVEL / INSPIRATION / ADVENTURE WWW.ROADSTER.HU

HULLÁMHOSSZ 2022. január—február

65

Müller Péter Sziámi

„Mindig olyasmit csinálok, amiről kiderül, hogy még nem nagyon van…”

„Költőileg lakozom a Földön”

Fotó: Dobos Tamás

tanra lassan életművé nő: ezernél is több dalt írtam. Sokat magunknak, de szinte mindenkinek, aki él és mozog a magyar ze­ nei életben Bérczesi Robitól Koncz Zsuzsáig, a Kalákától a Quimbyig.

Annyi szakmája és foglalkozása volt már, hogy az ember azt gondolná, idegenkedik mindenfajta skatulyától. Pedig MÜLLER PÉTER SZIÁMI meggyőződéssel állítja, hogy ő kisgyermekkora óta ugyanazt csinálja, csak más és más területeken.

Volt olyan pillanat az életében, amikor csupán egyvalamivel foglalkozott?

De hiszen én sok évtizede egyetlen dolog­ gal foglalkozom; igaz, az nagyon szerte­ ágazó. Ha sarokba szorítanak azzal a kér­ déssel, hogy mit csinálok, mindig az a vége, hogy költő vagyok. Háromévesen írtam az első versemet: dalszerűen, a szívverés, a légzés ritmusára jöttek a sorok. Meg a járás tempójára: folyton rohangáltam, mászkál­tam, így születtek a versek.

Ma sem íróasztalnál írok, hanem járkálok, felgyorsul a pulzus, és jön a szöveg.

Ha most megkérdeznék ezer embert, talán kiderülne, hogy nem elsősorban költőként gondolna önre.

Valóban, nem lettem par excellence költő, pedig jó helyeken jelentek meg verseim.

Nincs első kötetem sem, de ki tudja, talán most… Amúgy harminc voltam, amikor egy 66

HATÁRSÉRTŐK 2022. január—február

baleset folytán megkezdődött az előadói karrierem: az énekes nem tudta megtanul­ ni a szövegeimet, így arra kényszerültem, hogy az első zenekarunkban, az URH-ban én énekeljek. Muszáj látnom az emberek arcán, hogy szeretik vagy utálják, amit csi­ nálok. Én mindenestül költőileg lakozom a Földön, de izgalmasabb volt a színpadi forma.

Ezek szerint a magyar—francia szakos tanári vagy a film- és tévérendezői diplomája a költői énnel függ össze?

Persze: az irodalom szakon találkozni akar­ tam a fordítással, ezért jártam például Nemes Nagy Ágneshez. Amikor filmrende­ zést tanultam, hatott rám Pasolini tanul­ mánya a költői filmről. Lehet, hogy ez lett volna a fő út számomra, de miután három filmemet betiltották, hiábavalóságnak tűnt. Akkortájt jött be a zenélés, ami mos­

Nagy a távolság a saját magának és a másoknak szóló szövegek írása között?

Mások a színek. Ha tudom, hogy én fogom énekelni a szöveget, máshogy összponto­ sítok, mint egy rádiós slágernél. Ami szin­ tén nehéz és érdekes, alkalmazott költői feladat. Ha színdarabba írok dalt, vagy ha musicalt fordítok, tudom, mitől műkö­ dik a szituációban az adott zenésszel vagy színésszel.

A világ szeret kategóriákban fogalmazni.

Mintha szándékosan menne szembe ezzel.

Mindig olyasmit csinálok, amiről kiderül, hogy még nem nagyon van, épp ezért nehéz betagolni. Hogy mikor mekkora a marok, azt nem tudom, de az a maroknyi ember, aki valamelyikért szeret, nekem mindig éppen elég.

A színpadon is szeret olyanokat együtt látni, akik egyébként nem találkoznának?

Nem azért csinálom, hogy bizarr kapcsoló­ dásokat hozzak létre, hanem mert közöm van sok-sok művészhez Miklósa Erikától Szakcsi Lakatos Béláig, Kirschner Péterig és tovább. Az Óbudai Danubia Zenekarral is így sodort össze az élet: véletlenek és inspiráló pillanatok sora vezetett ahhoz, hogy most közös koncerttel jelentkezzünk.

Jászay Tamás 2022. február 21.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MÜLLER PÉTER SZIÁMI 70

MÜLLER PÉTER SZIÁMI ANDFRIENDS ÉS AZ ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR KONCERTJE

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!

mupa.hu67

MÜPA 2022. január—február

AZ ÉLMÉNY ÖSSZEKÖT!

A Müpa stratégiai partnere a Lexus.

68

MÜPA 2022. január—február

mupa.hu