J OSEPH PU LIT ZER –
MAKACS EMLÉKFOLTOK
– EM LÉKDÍJ 20 03
KIADJA / Publisher PUBLISHING KFT.
©
A szerkesztőség címe: 1037 Budapest, Folyondár utca 26. Levelezési, számlázási cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. Telefon: +36 30 5108888 | E-mail: info@octogon.hu LAPIGAZGATÓ FORMATERVEZŐ MÉRNÖK
Executive Director Design Engineer Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu SZERKESZTŐSÉG / Editorial Office
Az emlékezet többnyire rusnya teher; a neuronpályákon számtalan olyan, makacsul vissza-visszatérő emlékfolt, töredék kering, amelytől gyakorlatilag csak az elmúlás szabadítja meg az embert. Előelőtolakszanak pillanatok, képek, hangok, gondolatok. Ezek persze leírhatók egyszerű kémiai folyamatokként, ahogy például a csupasz gondolat is: az idegingerelület-átviteli anyagokban sok a vegyi elem, a neurohormonális komponens. És ezek a makacs elemek jórészt a múltunkból tekeregnek elő. És ha már efféle csúszómászó-hasonlattal éltünk, tegyük hozzá azt a népmesékből talán még ismerős tapasztalatot is, hogy hiába vágjuk le a sárkány fejét, nyomban három nő ki a helyén. És jobb, ha nem áltatjuk magunkat, az emlékezet szempontjából delete gomb nem létezik. Minden rossz, kártékony vagy épp gonosz döntés megtapad, és hiába sikamikáljuk, végigkísért egy egész életen át. Legfeljebb elhalványulásról lehet szó, de törlésről nem. Az agy olyan szerkezetként írható le, amely az állandó szervezés, organizálás és lényegkiemelés állapotában leledzik. A meglévő ismereti hálóba bekapcsolja az újakat, ezek kicsit módosítják is a hálót: beépülnek, tipizálódnak. Azaz dinamikusan módosulnak az emlékezeti rendszerek. A múlt törlésére sokféle módszert dolgoztak már ki az emberek, de egyként mind-mind csúfos kudarcra ítéltetett a végén. A múlt törlésének egyik módozata például az átírás, átfestés, kisatírozás, vagy épp a bontás. Sok mindent elmondtak már az Országos Villamos Teherelosztó Központ Nándor utcai épületének lerontásáról. Esztétikai, kegyeleti, történeti kontextusok sora emlékezett meg a minden értelemben ikonikussá lett épületről. A múlttal azonban – Noch dazu! az épített örökséggel is – kezdeni kell valamit. Az idő nyomása minden egyes generációt arra kényszerítene, hogy a napi rutint félretéve megpróbálja valamiképpen rekonstruálni, élővé tenni a múltat, de a gyakorlat azt mutatja, hogy e felismerés kényszerítő voltára mindig csak utólag döbbenünk rá, akkor, amikor már késő. Egy szempillantás alatt tűnik el egy-egy generáció életének pótolhatatlan része, apáink, nagyanyáink tudása, tapasztalata, erőfeszítése. Észrevétlenül, ahogy a köd szublimál el a nap első sugaraira: volt, nincs. Az idő voltaképpeni múlása csak akkor tűnik fel igazán, amikor nem takarják ki a napi események. A kvantumfizika világából ismeretes, hogy ha valamit megfigyelünk, az magától a megfigyelés tényétől megváltozik, másféle tulajdonságokat vesz föl. Ha egy makroközösséget állítunk a figyelem középpontjába – jelesül mondjuk az építészekét –, akkor társadalmi léptékben mondhatjuk el, hogy ez a közösség otthonosabbá, ismerősebbé válik. Más lesz, mintha tekintetünket nem irányoztuk volna rájuk. A könyvanalógia – egy-egy könyv korábbi könyvek, elbeszélések nyomán születik – az épületekre is igaz. Ha nem tudjuk is, de valahogy érezzük, hogy a történetek, az elbeszélések vagy az épületek, monumentumok hiánya milyen fojtogatóan nehezedhet az emberre, de akár egy teljes közösségre is. A múlt egy egész közösségé, legyen az szánnivaló, drabális, fojtogató vagy felemelő. A múltból nem lehet szemezgetni. A dicsőséges 133 nap is mi vagyunk, az Andrássy–Sztálin–Ifjúság–Népköztársaság– Andrássy út is, ahogy a Széll Kálmán–Moszkva–Széll Kálmán tér is. Persze ne lehessenek elbonthatatlan vagy megváltoztathatatlan épületek sem, csak a múlt épített örökségének kezelése legyen közös, konszenzusos döntés eredménye. És ha valóban pusztulásra ítéltetett, sorsát örökítse meg olyan profi digitális emlékezet, amelynek létrehozása a ma rendelkezésre álló eszközökkel gyerekjáték. Egy ilyen adatbázist érdemes nyitottá és kereshetővé tenni, hiszen a múlt eseményeinek újramondása sokakból hívhat elő megörökítésre érdemes emlékeket. Minden emlékezetnek – ahogy az épített környezetének is – az államilag gondosan kistafírozott civilek lennének a leghatékonyabb gazdái. Minden más esetben – ahogy Kovács Mónika idézi Aleida Assmannt „A német múltfeldolgozás és tanulságai” című tanulmányában a Soával kapcsolatban – megtörténik az emlékezet államosítása. A berlini központi holokauszt-emlékmű felállításával, illetve a holokausztemléknap bevezetésével az emlékezés az állami és a politikai tisztségviselők feladatává vált, ritualizálódott, és egyszer csak lappangva, észrevétlenül előállhat az a veszély is, hogy hivatalos emlékezetként ismét teljesen elszakad a személyes és társadalmi emlékezettől. Továbbra is a német kutatót idézve leszögezhetjük, „(...) ahhoz, hogy emlékezzünk valamire, szükség van egy emléknyomra. Hogy emléknyomunk legyen, valamit egyszer észlelnünk kell, majd el kell raktároznunk, hogy később emlékként fel tudjuk idézni. Vakfoltokra nem tudunk emlékezni.” Az Országos Villamos Teherelosztó Központ közismerten megosztó épület. Gyakorolhattuk volna rajt magunkat, ha megmarad; legyünk akár apologétái, akár antagonistái. Minden más esetben sebesen nézzünk egy gyakorlott kompromisszum-importőr után. a szerk. 2020/5 www.octogon.hu
4
FŐSZERKESZTŐ / Editor-in-Chief Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu VEZETŐ SZERKESZTŐ / Senior Editor
Szira Péter peter.szira@octogon.hu
ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ / Founding Editor
Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig)
OCTOGON ONLINE FŐSZERKESZTŐ
Editor-in-Chief of OCTOGON Online Ujlaky-Gazdag István istvan.ujlaky@octogon.hu ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK
Correspondents Kovács Péter, Szépvölgyi Viktória, Torma Tamás, Vadas József KÜLFÖLDI LEVELEZŐK
Foreign correspondents Cser Brigitta (Barcelona) Kay Szakall von Losoncz (Basel) Matúz Melinda (Hollandia) MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZŐ
Media and Communication Organizer Bencsik Klára
GRAFIKAI TERVEZÉS / Graphic Design
Ipsics Barbara grafikus@octogon.hu
GRAFIKAI TERVEZÉS / Graphic Design
Ferenczy László laszlo@lav.design
LOGÓTERV/ Logo Design Sólymos Ágnes Eszter MÉDIATANÁCSADÓ / Media consultant Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu MÉDIATANÁCSADÓ / Media consultant Kun Mária maria.kun@octogon.hu MÉDIATANÁCSADÓ / Media consultant Toperczer Attila attila.toperczer@octogon.hu FOTÓ-ELŐKÉSZÍTÉS, CTP, NYOMÁS ÉS KÖTÉS
Printed by Gelbert ECO Print Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 267. telefon +36 1 368 3839 mobil: +36 70 334 2745 Felelős vezető: Gellér Róbert ügyvezető www.gelberteco.hu A nyomás LED-UV ofszet technológiával készült. TERJESZTÉS / Distributed by
Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft.
Országos könyvterjesztő hálózatok és alternatív terjesztőhelyek (ld. 5. oldal) A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu A borítón: Sajtos Gábor DLA (SAGRA Architects) borterasza Mindszentkállán, Alkonyi fényben (38. oldal) Fotó: Bujnovszky Tamás A borítón Bujnovszky Tamás fotója F. Kovács Attila designer-építész, belsőépítész fandli-csillárjáról a Market új székházában
TAR TA LOM
VILLA 14 | Uhl Gabriella
Elvonultan a Balaton fővárosában Horváth ház, Siófok
Vincze László DLA (Vincze és László Építésziroda) 22 | Uhl Gabriella
Galambdúc
Nyaraló a hegyoldalban – markológépek nélkül
BORD Építész Stúdió
BUDAPEST 30 | Molnár Szilvia
Könnyed vonalrajz Beépül a Madárhegy
Pajer Nóra, Soltész Noémi (Nanavízió)
ITTHON 38 | Zöldi Anna
Törékeny egyensúly
Borterasz a „borász háza” mellett Mindszentkállán
Sajtos Gábor DLA (SAGRA Architects)
BUDAPEST 46 | Molnár Ágnes
Valóra vált vízió
A Vision Hotel a pesti Duna-parton
Székelyhidi Gábor (KAS Design) 62 | Winkler Nóra
MARKET 6.0
Új gyerek az osztályban
A nyolcker mint brand: Loffice
Paládi-Kovács Ádám DLA (Paládi Építész és Mérnök Kft.) 72 | Kovács Péter
A mához igazítva
Reptérfejlesztés: első ütem
Tima Zoltán (Tima Stúdió, KÖZTI Zrt.) 77 | Pesti Monika
Móló az ég felé
Reptérfejlesztés: második ütem
Vörös Balázs (Lean Tech Mérnökiroda)
ITTHON 86 | Martinkó József
Fák között, hullámok hátán A debreceni Aquaticum
Bordás Péter (BORD Építész Stúdió)
II | Bán Dávid
Építőipari showroom
Mestermunka: székház-építés bemutató a Markettől
Szüle Péter (Lean Tech Mérnökiroda) XVI | Molnár Ágnes, Szira Péter
Fegyelmezett német cégközpont rengeteg poénnal
Interjú a Market Építő Zrt. vezérigazgatójával, Scheer Sándorral XX | Uhl Gabriella
Közösségépítés és digitalizáció
Báthory Balázs vezérigazgató-helyettes víziói az új székház kapcsán XXII | Kovács Péter
A design mint hitvallás
Beszélgetés F. Kovács Attila designer-építész, belsőépítésszel
96 | Martinkó József
XXIV | Pesti Monika
Nosztalgia nélkül
Funkcionalizmus csapatjátékban
A Miskolctapolcai Strandfürdő rekonstrukciója
Rosta S. Csaba (Ras Design)
Szüle Péter építész a tervezés különlegességeiről
DESIGN LOKÁTOR
XXVI | Szira Péter
Ásó, kapa 104 | Zöldi Anna
Nagyvárosi metamorfózis
Asztalos István építésvezető a határidők betartásának speciális módozatairól is vall
Eklektikus pillanatok a Bajcsy-Zsilinszky úton
Csáki Tünde
110 | German Kinga, Martinkó József
Rendhagyó ingatlanközvetítés Lakás a Palotanegyedben
Matheidesz Réka, Tóth Tímea
116 INDEX
5
Tavaly épült fel a Madárheg yen ez a kétszintes családi ház, mely remek példa arra, amikor az építészeti nag yotmondás helyett a racionalitás igényét szem előtt tartva lehet emlékezeteset létrehozni.
Szerző: UHL GABRIELLA | Fotó: DANYI BALÁZS Építészet: VINCZE LÁSZLÓ DLA – VINCZE ÉS LÁSZLÓ ÉPÍTÉSZIRODA
14
H O RVÁT H H Á Z , S I Ó F O K
Elvonultan a Balaton fővárosában 15
Galambdúc N YA R A L Ó A H E GYO L DA L BA N – M A R KO L Ó G É P E K N É L K Ü L
Szerző: UHL GABR IELLA | Fotó: PALKÓ GYÖRGY ÉPÍTÉSZET: BOR DÁS PÉTER – BOR D ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ
Galamdúcnak nevezte a merész és különleges terveiről ismert Bord Építész Stúdió vezetője, Bordás Péter ezt a különleges alsóörsi nyaralót.
22
23
Az egyedi ter vezésű bútorok natúr színvilága is segíti a kikapcsolódást, az elmélyülést
A belső elosztás, a struktúra folyton a távol, a nagy tó felé viszi a tekintetet
A kíméletlenül meredek telken semmit nem változtattak: nem kezdtek átalakító földmunkákba, inkább az adott nehéz terepre, terepbe helyezték bele az épületet, kihasználva annak minden szabálytalan négyzetméterét.
28
A kis alapterületű, meredek lejtésű és szabálytalan formájú telek miatt az épület egyedi ter vezést igényelt
Tervezés éve: 2016 Átadás: 2017 Nettó alapterület: 118 m 2 Generáltervezés: BOR D ÉPÍTÉSZ STÚ DIÓ Felelős építész tervező: BOR DÁS PÉTER Koordináló építész: KISS DA LM A Gépészeti tervezés: HOLLÓKÖVI ZOLTÁ N (BOR D ÉPÍTÉSZ STÚ DIÓ) Kert- és tájtervezés: WA LDM A NN A NDR EA (BOR D ÉPÍTÉSZ STÚ DIÓ) Világítástechnika: BE LIGHT!
29
budapest
Könnyed vonalrajz C S A L Á D I H Á Z A M A DÁ R H E GY E N
Tavaly épült fel a Madárhegyen ez a kétszintes családi ház, mely remek példa arra, amikor az építészeti nagyotmondás helyett a racionalitás igényét szem előtt tartva lehet emlékezeteset létrehozni.
Szerző: MOLNÁR SZILVIA | Építészet: NANAVÍZIÓ | Fotó: JUHÁSZ NOR BERT
30
budapest
31
Szerző: ZÖLDI ANNA Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS Építész-tervező: SAJTOS GÁBOR DLA – SAGR A ARCHITECTS
Vannak, akik a Dunára esküsznek, és vannak, akik a Balatonra. Víz és víz – az egyik folyton mozog és sodorja magával az időt, a másik sosem lép ki a medréből, partok közé szorítva mégis mindig változik, mint maga az idő. A Mindszentkálla fölött a hegyoldalban meghúzódó, Balatonra néző borterasz – Sajtos Gábor irodájának munkája – az időtlenség építészeti metaforája. 38
Törékeny egyensúly A S AG R A A R C H I T E C T S B O R T E R A S Z A MINDSZENTKÁLLÁN
A
környezeti feltételek nem csak az életmódot szorítják a természet adta keretek közé, a látvány hatása legalább ennyire meghatározó. A topográfia és a növényzet kontúrja karakteres szeletekre hasogatja a végtelen teret, és ez a pusztán absztrakt kép, a színek és formák eltérő kompozíciója mindenütt más építészeti formákban köszön vissza. A táj keltette asszociációk kikerülhetetlenül megjelennek az emberi kéz munkájában, és ez még a nag yvárosok építészetére is
igaz. Az épített világ nem tehet mást, az élő környezetet másolja. Íg y van ez ősidőktől fog va, csupán az absztrakció mértéke változik. Éles kontúrok vag y puhán a semmibe oldódó távlat, heg yesszögek vag y szelíd ívek, sok apró folt vag y nag y, összefüggő felületek, tágasság vag y sűrűség – az értelmező elmét más és más útra vezetik. Minden táj meglehetősen pontosan körülírható lelkiállapotot idéz elő a szemlélőben, nem csoda, hog y ezt a szimbolikát a művészet hol öntudatlanul, hol tudatosan
39
budapest
Valóra vált vízió V I S I O N H O T E L B U DA P E S T
46
budapest
Szerző: MOLNÁR ÁGNES Építészeti fotók: BUJNOVSZKY TAMÁS Építészet és generáltervezés: KAS DESIGN KFT.
Bár hajlamosak vagyunk minden butikhoteltől valami nagyon karakteres, extravagáns designt várni, a négycsillagos, Budapest szívében, a régi városfalon belül, a Duna-parton található, Vision Hotel Budapest nyugalmat árasztó, minimalista szobáival, kifinomult eleganciájú, tágas lakosztályaival, közösségi tereinek modern, ipari jegyeivel válik egyedivé. Mindez pedig abban a Belgrád rakparti épületben valósult meg, ami tizenöt-húsz évnél tovább sosem szolgálta ugyanazt a funkciót, adottságai, tagolása, átépítései révén pedig akár még alkalmatlannak is gondolhattuk volna arra, hogy valaha szálloda váljon belőle.
O
ttjártunkkor az utolsó simításokat végezték a pesti
rakpart egyetlen butikhoteljén, a világörökségi részen megvalósult Hotel Vision Budapesten. A szálloda tulajdonosa, Rákosi Tamás üzletember a Hűvösvölgyi úti Pannónia Filmstúdió épületének magas színvonalú újraalkotásával már letette névjegyét a budapesti ingatlanpiacon, amely a szakma figyelmét is magára vonta. A mindig valami különlegeset álmodó és azt ténylegesen megvalósító Rákosi Tamás négycsillagos szállodája 82 szobával, 9 különleges, gyakorlatilag ötcsillagos színvonalú lakosztállyal, wellness- és fitnesz-részleggel, konferenciateremmel, kétszintes mélygarázzsal és egy valódi spanyol tapas étteremmel fogadja vendégeit egy modern, letisztult dizájnú környezetben. A dunai panorámás szálloda tulajdonképpen három épület egy fedél alá hozásából született: egyrészt a Belgrádi rakpart 24. alatt álló, 1907-ben Riva József tervei alapján készült szecessziós, historizáló lakóházból – pontosabban annak két részletben épült,
47
budapest
62
budapest
Új gyerek az osztályban A M I B E L E F É R: L O F F I C E
Szerző: WINKLER NÓR A | Építész: PALÁDI-KOVÁCS ÁDÁM DLA – PALÁDI ÉPÍTÉSZ ÉS MÉRNÖK KFT. Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS
Mindig vágyakoztam a kalandvágyból itt élők, a jómódú utazóként nálunk időzők pozíciójára. Szeretem Budapestet, de napi használata nyilván másmilyen látvány, mint egy magaslati rátekintés. Talán még irritált is kicsit, hogy a rendszerváltás után nyugatról ideérkezők egzotikusnak látták, ami voltaképp csak elhanyagolt és megoldatlan – nekik mindez frusztráció nélküli szemlélődés, a történelem, a másfajta keretek közt zajlott évtizedek nyoma. Váratlanul ért, hogy ez eszembe jutott a Loffice új, Salétrom utcai épületében, csakhogy a tereiben mintha megkaptam volna a rég vágyott érzést; a rendezett, nagyvonalú, kényelmes, a helyiek (!) számára kialakított pontból hirtelen szépnek találtatott a múlt rétegeiből elővilágló egykori pompa, és a máskor zajos, kusza nagyvárosi menet tompított, andalító morajlássá lett. 63
budapest
A mához igazítva K E DV E S B P I E R – A 2 B T E R M I N Á L U TA S M Ó L ÓJÁ N A K E L S Ő Ü T E M E
Szerző: KOVÁCS PÉTER | Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS | Építészet: TIMA ZOLTÁN – TIMA STÚDIÓ, KÖZTI ZRT.
72
budapest
A hazai repülés történetét, valamint az idegenforgalmat évtizedek óta meghatározza a ferihegyi – újabb elnevezés szerint – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Az utasforgalom változó tendenciái viszont új építészeti kihívásokat is jelentenek, amelyben újabb mérföldkőként elkészült a 2B Terminál utasmólója.
73
budapest
A sötétszürke kerámia padlóburkolat a nagy igénybevételt is jól bírja
eleget tesz, ehhez pedig igen szofiszti ká lt épített
A megoldás letisztultsága időtá l ló, íg y
környezetre volt szü kség. A kettős elvárások
évtizedek múlásáva l is ér vényes marad.
mel lett további szempontot jelentett a már
Tervezés: 2015–2017
A z épület homlokzati megoldásai szintén
meg lévő épületrészek hez történő il leszkedés is,
Kivitelezés: 2017–2018
ezt a szemléletmódot képviseli k. A világos
amely tovább nehezítette a ter vezést.
Vezető építész: TIMA ZOLTÁN
színű szendvicspanel-burkolatok, va lamint
A móló 7 utashídda l, 10 konta kt gépá l lássa l,
(TIMA STÚDIÓ, KÖZTI ZRT.)
az összef üg gő üveg felületek nem csupán
va lamint 7 buszos kapuva l teremti meg az induló
Építész tervezők: NÉMETH TAMÁS;
ezen időtlenséget va lósítjá k meg , hanem
és érkező gépek közvetlen csatla kozását, főképp
TÖLGYESI KAPLONY
eg yszersmind a Skycourt lát vány világá hoz is
a nem-schengeni lég iforga lomhoz kapcsolódva .
Építész munkatársak: MOLNÁR TIBOR;
remekül il leszkednek. Mindezek hez társul még
Mivel eg y repülőtér esetében a f unkciona litás
GÁL BOR BÁLA; GÖNCZÖL ZSÓFIA;
az oszlopokon á l ló, lebegő kara kter is, amely a
a mindent felülíró szempont, emel lett pedig a
BODA ISTVÁN; BAKOS DÁVID
nag y tömeg ű épületet még is lég iessé teszi, uta lva
hozzá kapcsolódó reptéri technológ ia is rend k ív ül
Generáltervező: KELEMEN CSABA;
eg y útta l a repülés létmódjára is. A minima lista,
kötött, íg y ezek fig yelembe vételével kel lett olyan
TÁPAI ÁRPÁD; KOVÁCSIK TAMÁS
lineáris stru ktúra mind a homlokzaton, mind
mólót létrehozni, amely tiszta térkapcsolataiva l,
(KÉSZ ÉPÍTŐ ZRT.)
pedig a belső terekben ér vényesül, ezt erősíti k a
esztéti kumáva l járul hozzá az elvárt igények hez.
Építészet/belsőépítészet: TIMA STÚDIÓ,
mennyezeten f utó fénycsí kok is, amelyek a fény
KÖZTI ZRT.
játékát is behozzá k a belső terekbe.
A Skycourt lát vány világá hoz kapcsolódó indusztriá lis hatás mind az enteriőrökben, mind
Építtető: BUDAPEST AIRPORT ZRT.
pedig a homlokzati megoldásokban tetten érhető. A nyersbeton felületek, va lamint a látszó gépészeti megoldások nyersesség ükben is tiszta, átlátható és sa l langmentes tereket eredményeznek, amely eg y útta l a kortárs építészetben meg fig yelhető prémium kategóriájú épületek nek is sajátjuk, leg yenek a kár középületek, a kár la kóháza k.
76
A 2B Terminá l utasmólója olyan 21. századi épület, amelynél világosan látszi k az
Az épület a SkyCourt nagyvonalú koncepciójának a folytatása
elsőd leges cél: az utasok gördülékeny közlekedése, a lég iforga lom színvona las lebonyolítása, va lamint eg y olyan koncepció, amely a repülőtér eg yes részeit eg ységes egésszé formá lja . Végeredményben pedig eg y színvona las első impulzus mindazok számára, a k i k belépnek az ország unkba.
budapest
Móló az ég felé T E L J E S E G É S Z É B E N E L K É S Z Ü LT A L I S Z T F E R E N C N E M Z E T KÖ Z I R E P Ü L Ő T É R 1 - E S M Ó L Ó N É V R E K E R E S Z T E LT Ú J U TA S M Ó L ÓJA
A nagyon racionális, funkcionális jelleget a ragasztott fatartók, az egyéb fa belsőépítészeti elemek és a kellemes színárnyalatok humanizálják Ferihegyen a diszkont járatokat kiszolgáló új utasmólónál, amely rekordidő alatt, két ütemben készült el. Szerző: PESTI MONIKA | Fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS | Építész-tervező: LEAN TECH MÉRNÖKIRODA KFT.
77
A D E B R E C E N I AQ UAT I C U M STRANDFÜRDŐ
86
Fák között, hullámok hátán
A víz közege az elvágyódás, a belső utazás tere. Évekkel ezelőtt a CEU könyvesboltjában kezembe került egy építészeti album, ami a két háború közötti hollywoodi medence, strand és filmdíszletfürdők kultúrtörténetével foglakozott. Lenyűgözött, hogy az álmok, az érzékiség és az egészséges emberi test reprezentációjának „világszínpada” nem pusztán a római vagy az oszmán török fürdőkultúrán keresztül bír hatalmas szellemi sugárzással a történeti tudatban, hanem a modern tömegkultúrán keresztül a kortárs kultúrában is.
Szöveg: MARTINKÓ JÓZSEF Fotó-drónfotó: PALKÓ GYÖRGY, ILLÉS ANNA Építész: BORDÁS PÉTER – BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ
87
Fotó: Palkó György
S
zokták mondani, hogy a barokk
kertművészet előtt senkinek nem jutott volna
Nem meglepő módon Makovecz fürdői
saját blogján megjelenő kritikájával, véleményem szerint az Aquaticum építészetének fókuszában nem a
eszébe levágni a gyepet, hacsak nem az állatainak
(is), uszodái (is) mindig templomok. De akik jártak
technológia, víztechnika, végső soron az indusztriális
gyűjtött be takarmányt. Ekkor és a főúri udvarokban
már Peter Zumthor fürdőépületében Valsban,
építészet logikája bír meghatározó jelentőséggel, nem
kezdődött egy új korszak a flóra és a fauna, valamint
Graubunden kantonban, a svájci hegyek között, azok
is ragadnék meg a parkátirat-hasonlatnál, a tematikus
a természetben immár nem feloldódni akaró, azt nem
mind a szakrális megtisztulás élményről számolnak
kert-olvasatnál, hanem kissé tágítva a képet, a vizet,
csupán megismerni vágyó, hanem birtokolni, egyben
be. Kritikánk számára Zumthor épülete már csak
a Nagyerdőt és Debrecen városát, az alföldi régiót
átformálni is akaró ember között. A természet és a
azért is megkerülhetetlen hivatkozási pont – noha egy
tenném meg kritikám főszereplőivé. A vizet nem
természettől elidegenedő ember viszonyát a kertek
termálfürdőről van szó, nem strandfürdőről –, mert a
pusztán természeti lényként leírva, hanem a víz és a
érzékenyen illusztrálják. Ha a vizet, a vizes közeget
kortárs építészet, sőt a minimalizmus építészeti nyelvét
modernitás (posztmodern, metamodern [Luke Turner],
is természeti lényként definiáljuk, akkor a kertekhez
használja, ugyanakkor a szürke kőépület mesterséges
kozmodern [Christian Moraru], liquid modernity,
hasonló folyamatot látunk. Másfelől viszont – legyen
barlangtereibe a Alpok hegyeinek rideg alapanyagát
cseppfolyós modernitás [Zygmunt Bauman] stb.)
szó a tengerről, folyókról, tavakról, más természetes
építi be, és ebből a szempontból a természeti környezet
emberének viszonyát feltárva az épület kapcsán.
vizekről, illetve a mesterséges vizes terek világáról –
része képes maradni.
az emberi kultúra és a víz viszonya mindig hordozott
88
turizmusra – a víz főszerepe elvitathatatlan.
Kertművészet, természeti környezet és
Először is válasszunk nézőpontot! Debrecen városa, ez az „alföldi metropolisz”
magában valamiféle szakrális, rituális tartalmat
fürdőkultúra sajátos fúzióját illusztrálja a most átadott,
Debrecenből nem látszik. Dombok, hegyek, Tisza-
is. A tisztaság igényének szakrális vonatkozásai,
Debrecen-Nagyerdei Aquaticum. Ez a megállapítás
part híján ebben a városban a horizontális látószög
illetve a rituális megmerítkezés, vagy a természetes
végeredményben a tervező, Bordás Péter intenciójával
a meghatározó. Még mindig lenyűgöző tapasztalat,
és mesterséges vizekhez kapcsolódó egyéb viszony
cseng össze, miszerint a strand épületegyüttesének fő
hogy a Hortobágyon minden gémeskút gémje,
a kulturális antropológia kimeríthetetlen kutatási
eleme – bizonyos tekintetben a strand egésze – egy
minden istálló, juhakol, magasles, apró facsoport jel,
területe. Gondoljunk a higiénia kultúrtörténetére,
park átirata, aminek leglátványosabb eleme mintha
vizuális és szemiotikai forradalom, égbetörő, égbe
a vízparti urbanizáció történetére, a mezőgazdaság
egy parksáv kilencven fokkal történő elforgatása
mutató kiáltvány. Hiába a Nagytemplom ikertornya
történetére, az ipar kultúrtörténetére, a hajózásra vagy a
lenne. Némiképpen vitatkozva Zubreczki Dávid
vagy az azt ellenpontozó, a cívis hagyományt a
« Remek megoldás, hogy a strandfürdő keleti oldalán utcahossz húzódó étterem, büfé és kávézósor egy hullámvonalú földházba került, így a holtszezonban is működtethető és az építészeti koncepció szerves részévé tud válni.
Kertművészet, természeti környezet és fürdőkultúra sajátos fúzióját illusztrálja a most átadott, Debrecen-Nagyerdei Aquaticum.
Fotó: Illés Anna A napozóterasz alatt többféle stílusú, hangulatú tematizált medence található
89
Nosztalgia nélkül A M I S KO L C TA P O L C A I PA R K F Ü R D Ő R E KO N S T R U KC I ÓJA
96
97
Szerző: ZÖLDI ANNA Fotó: BARBAY CSABA Belsőépítész: CSÁKI TÜNDE
Nagyvárosi metamorfózis O DA-V I S S Z A PÁ R I Z S – B U DA P E S T
A dekoratív belvárosi épületben kialakított lakás nagystílű enteriőrje többszörös átalakuláson keresztül nyerte el mai külsejét. Karakteres színei és mintái, minőségi anyaghasználata egyszerre idézi a huszadik század első évtizedeinek art deco csillogását és a kortárs enteriőrtervezés kötöttségektől mentes eklektikáját.
104
A logikus térszervezés minőségi formákkal párosul, így a számtalan egyedi tárgy végül harmonikus együttessé ötvöződik
Az épület, amely az elegáns lakást rejti, maga is figyelemreméltó. 1940-ben épült, a kor szokásainak megfelelően egy bank nyugdíjintézetének bérházaként. Tervezője nevét – Schmitterer Jenő – emléktábla őrzi a kővel burkolt homlokzaton, felette jókora, elegáns fémbetűkkel az épület státusát is feltüntették, ez már megelőlegzi a nívós belsőt, ami a lépcsőházban fogadja az érkezőt. A harmincas évek végén kedvelt, olaszos klasszicizálással keveredő modernizmus jellemzi az épületet kívül-belül. A teátrális, szimmetrikus lépcsőház szerkesztésében inkább a barokk kastélyok nagyúri pompáját idézi, a linóleumburkolat, a furnérozott bejárati
ajtók, a lift üvegtégla fala, az alaprajz enyhe ívei, a nagy, fémkeretes üvegfelületek a modern hagyományaira rímelnek, a korlátok és rácsok finoman stilizált klasszikus növényi ornamentikája a már említett olaszos ízt viszik a kompozícióba. A lakás stílusának kialakítása során ezt a 20. századi eklektikát folytatta és ötvözte a 21. század szabadon áramló térszervezésével és minőségi anyaghasználatával a tervező, Csáki Tünde. A stílus összhangjának megtalálásában az épített környezet értékeinek megőrzése ugyanolyan súllyal esett a latba, mint a filmszakmában dolgozó tulajdonos személyiségéhez illeszkedő
nagyvonalú, mégis modern és harmonikus elegancia igénye. Egy királykék pulcsi és egy Szász Endre-kép, a fekete és az arany kombinációja jelentették utóbbi eszenciáját a tervező számára. A környezet értékeinek megőrzése alatt nem csak a megtartott nyílászárók és kilincsek, a szülői hagyatékból származó bútorok, vagy a hajdani, robusztus fűtőtestek kreatív újragondolása értendő, hanem például a lakásból feltáruló városkép, a Bazilika látványának tudatos belekomponálása a bútorozásba. A saját, jól definiálható múlttal bíró tárgyak új kontextusba helyezése talán az egész enteriőrre jellemző fogás, és vélhetően nem
105
106
A kék fal jelzi a határ t, ahol a kisebb és nagyobb lakást összekapcsolták
független a tulajdonos és a tervező filmes kötődésétől. Talán ez a megszokottól eltérő kontextus a kulcsa annak is, hogy a sokféle, önmagában is artisztikus tárgy és felület nem válik díszletté, együttesük valóban harmonikus otthont alkot. A tágas térben a sok nemes tárgy és burkolat önálló identitást képvisel, ugyanakkor megtalálja a helyét a nagy egészben is. A kontinuitás nem csak a művészi attitűd, de a személyes élettörténet szintjén is tetten érhető a lakás sorsában. A jelenleg külföldön élő tulajdonos gyerekkorát ebben a lakásban élte szüleivel, a szomszédos kis lakásban a nagymamája lakott. Ma már a két tér azonos stílusban megfogalmazott, egységes enteriőrt alkot. Első lépésben a szülői lakás öltött kortárs külsőt, majd néhány év múlva a külön bejárattal bíró lakrészt is hozzákapcsolták. A lakás legerősebb vizuális effektusa, a különleges tónusú kék fal jelzi a hajdani határt – összeköt és egyben szükség esetén elválasztja az önállóan is használható egységet. A szülői lakrészben az eredeti, szobákra, konyhára, hallra tagolt 75 négyzetméter a fürdőszoba és gardrób helyiségek kivételével egyetlen áramló térré alakult, melyet a világos színű parketta foglal egységbe. A halszálka-mintás parketta nekünk természetes és olyannyira jellemző, hogy például Párizsban, ahol szintén elterjedt, Budapest stílusúnak nevezik. Az összenyitott terekben végigfutó, világos színű padló jó példa az előbb említett kontextusváltásra. A minta ismerős ugyan, de az elemek mérete, színe és a sávos fektetés egyértelműen jelzi, hogy már más korban járunk. A funkcionálisan elkülönülő tér-részeket nem csak az alaprajzból adódó téröblök, hanem az eltérő színek és anyaghasználat is jelzi. A kék fal ellenpontjaként a háló-öbölben finom púder-rózsaszín árnyalat nyugtatja a szemet, a végfalakon – a kis előtérben és a külön lakrészben – stilizált növénymintás tapéta utal a múlt század eleji polgári hangulatra. A konyha egyedi tervezésű, szigorúan modern vonalú, a carrarai márvány pult azonban itt is visszavezeti az asszociációkat a nemesen elegáns múltba, csakúgy, mint a fürdők nagyméretű márványlap-burkolata vagy a szaniterek klasszikusokat idéző íves formái. Ebben az eklektikában még olyan gag-ek sem tűnnek színpadiasnak, mint a robusztus vas radiátorok kilencven fokos átfordítása – a bumfordi tárgy átfestve műtárggyá nemesül.
107
Rendhagyó ingatlanközvetítés 110
Bevezető: MARTINKÓ JÓZSEF Megnyitószöveg: GERMAN KINGA Fotó: BATÁR ZSOLT Belsőépítész: TÓTH TÍMEA Kurátor: KOVÁCS ANDREA
L A K Á S A PA L O TA N E GY E D B E N
Talán nyolc éve is már, hogy Tóth Tímea enteriőrstylist saját lakásának bemutató fotósorozata hatalmas figyelmet váltott ki a hazai szakmai közegben. A félig Norvégiában, félig Magyarországon lakó tervező családi otthona különösen lírai keveréke volt a személyességnek és a racionális professzionalizmusnak.
111
Építőipari showroom …ÉS RENGETEG POÉNNAL
A Z Ú J S Z É K H Á Z Z A L M U TATJA B E , H O GY M I R E K É P E S A M A R K E T
Ha nem is messzire, de ismét költözik a Market. A Bojtár utcában harmadszor avattak székházat, a mostani, Szüle Péter tervezte 6.0-ás verziójába a szigorú funkcionalitás mellett számos formabontó elemet is sikerült belecsempészni – köszönhetően F. Kovács Attilának.
II
Szerző: BÁN DÁVID | Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS | Építész tervező: SZÜLE PÉTER – LEAN TECH MÉRNÖKIRODA KFT. Designer-építész, belsőépítész: F. KOVÁCS ATTILA – AFK-ARCH KFT.
A
remeterák, amikor növekedésnek
előbbi a már meglévő, mások által levetett lakok-
indul, mindig újabb és újabb lakhelyet keres magá-
ba költözik bele, addig az építőcég a saját magá-
nak. Testméretének megfelelő, elhagyott csiga-
nak tervezett épületet veszi birtokba.
házakba költözik bele, hogy ezzel pótolja hiányzó
A Market már évek óta megvetette a
kitinpáncélját, amely védelmet nyújt a ragadózók-
lábát a sokrétű képet mutató budai Kaszásdűlőn.
kal és a kiszáradással szemben. A folyamato-
A sokak által csak a lakótelephez köthető város-
san bővülő Market-csoport remeterák módjára,
rész különös képződmény. Összetett gyűjtőhe-
már évek óta mindig új kitinpáncél, azaz központ
lye a félig vagy teljesen ipari, nagy területeket és
után néz, a levetett régi darabot pedig tovább-
egyben jelentős mennyiségű embert vonzó léte-
értékesíti. Akad azonban – persze kismillió egyéb
sítményeknek. A korábbi kaszáló nyugati olda-
mellett – egy komoly különbség a remeterák és a
lán kisházas negyed, keleten az 1980-as évek-
Market-csoport legújabb székháza között, míg ez
ben lakótelep létesült, a kettő közötti területen
III
A ház ter vezésekor az egyik hangsúlyos elvárás az volt, hogy öröm legyen ide bejönni
A végeredmény egy nagyon rendhagyó, akár „hardcore”-nak is mondható irodaház lett VIII
A hátsó fronton elhelyezet t dolgozói étkező berendezése a McDonald’s ét termek világát idézi, azok egységbútoraiból alakítot ták ki
racionális kialakítása mellett az indusztriális kör-
két bejá ró út vona l – noha a vendégek számá ra
serpenyőkből fel f ű zött eg yed i – és i ndusztriá-
nyezet mint belsőépítészeti vezérmotívum vonul
a lapvetően a föld szi nti szepa rá lt terek szolgá l-
l is – fénysora vi lágít.
tudatosan végig. Szintén egyediek lettek a földszin-
nak – a lépcsőházba n eg yesü l . A z előtér csava rt
ti, a külső vendégek fogadására készült tárgyalók.
betonoszlopa i n tú l maga a főlépcső k ia lak í-
jából azonos, bennük elsődlegesen a funkciona-
A különböző méretű, f lexibilis, esetenként levá-
tása visz még komolyabb csava rt az épü let-
litás dominál. A terek nagy része egybenyitott,
lasztásra is alkalmas terek üvegfallal nyílnak az
be. A térbe belebeg tetett lépcsőka rok, m i nt-
ezáltal a hatalmas open office-okban dolgozik a
előtérből, felszereltségük, akusztikai kialakításuk
eg y saját , rapszod ikus utakat bejá r va hol itt ,
munkatársak túlnyomó többsége – a kialakítást
pedig kiemelkedő. A hátsó fronton kapott helyet
hol ott kapcsolód nak a szi ntek közlekedői hez .
még a koronavírus előtti időkben tervezték.
a dolgozói étkező, amelynek berendezése a Scheer
Ha nem is M . C . E scher-szer űen, de mégis opti-
A vezetői irodák, a jogi, humánerőforrás részlegek
Sándorhoz szorosan kapcsolódó McDonald’s étter-
ka i lag mozgatja meg a teret. Olda lá n masszív
pedig üvegfalakkal elválasztott szeparált sarkokat
mek világát idézi, azok egységbútoraiból alakítot-
fekete tömörkorlát , a belső, szi nte tek nősze-
kaptak. Az épület magjához húzták be a belső tár-
ták ki. A saját, vagy az automatákból vásárolt étkek
r ű k ia lak ításba n zöld mű g ya nta bevonat , a cég
gyalókat, így a nagyterű irodarészek mind a kör-
után a tabletről irányítható TopBrewer kávécsap
a rcu lati szí nei köszönnek itt (is) vissza . A szel-
beüvegezett homlokzat felé nyitottak, a hegyekre
főzi le a munkatársak igényei szerinti kávékat.
lős lég ter ű lépcsőházba n F. Kovács Atti la és a
vagy a kerület további részeire néző panorámával.
BeLight csapata va lód i, megfestett kőműves
Az épület az üvegfelületen túl egy második burkot,
A hátsó bejá rat a dolgozóké, majd a
A felső három irodaszint kiképzése nagy-
IX
Fegyelmezett német cégközpont ipari jelleggel …ÉS RENGETEG POÉNNAL
Szerző: MOLNÁR ÁGNES, SZIRA PÉTER | Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS Portéfotó: VÉGEL DÁNIEL
INTERJ Ú SCHEER SÁNDORR AL , A M A R K E T É P Í T Ő Z R T. V E Z É R I G A Z G AT ÓJÁVA L
Május végén birtokba vette új székházát a Market. A Market 6.0 iroda jelentőségéről, egyedi, poénokkal tűzdelt stílusjegyeiről, a cég szellemiségéről és elmúlt huszonöt évéről is beszélgettünk Scheer Sándor vezérigazgatóval.
XVI
Mi
indokolta a költözést, és mi a jelentősége az új székháznak a Market életében? A választ talán a legfontosabbal kellene kezdenem: már jó ideje nyomta a lelkiismeretünket egy súlyos adósság a kollégákkal szemben, hiszen régóta megérdemeltük volna, hogy egy méltó körülményeket biztosító székházban dolgozhassunk végre. Az előző irodánkat ugyanis még a pénzügyi válság szülte. Az időszűke és a pillanatnyi helyzet belehajszolt minket egy kísérletbe, ahol a takarékosság lett az első számú szempont. Így egy olcsó raktárépületbe költöztünk be, amit gyorsan irodává alakítottunk, de mentségül szolgáljon, hogy azért valamennyire megpróbáltuk izgalmassá is tenni. Hosszabb ideig maradtunk a tervezettnél, és mint mondtam, a cég három éven keresztül erős deficitben volt a saját dolgozóival szemben. Summa summarum, az elmúlt öt évben nagyon sok energiát fordítottunk arra, hogy megtaláljuk az új helyünket, de az a szerencsének is köszönhető, hogy végül is pont a korábbi épület mellett építhettük meg az új székházunkat. Ami pedig a fejlesztés egyéb jelentőségét illeti… Érdekes volt a koronavírus-járvány kapcsán vezetőként
megtapasztalni, hogy mennyire fontos a nyugalom és a biztonságos jövőkép a munkatársak számára. Márpedig ez a különleges esemény, hogy mi épp most költözünk egy új irodába, az egy erős és jó pozícióban lévő cég benyomását kelti. Ez egyértelmű üzenet mindenkinek, szinte magyarázni sem kellene. Nem a költségeket kezdtük csökkenteni, nem a szolgáltatásaink színvonalán engedtünk, mert a Market ennél sokkal jobban bízik magában. Milyen, amikor eg y építőipari cég saját magának épít irodát? Az elmúlt 25 évre és eddig öt irodánkra visszatekintve ironikusan akár azt is mondhatnám, hogy mi különösen szeretünk saját irodát építeni… Itt persze a múlt kényszerek és a lehetőségek uralta roppant bonyolult eseményeit kellene sorra vennünk, de ehelyett inkább foglalkozzunk a jelennel. Akár hitvallásként is felfoghatja, hogy egy cégnek a saját iroda-fejlesztése mindig egyfajta kiteljesedés, ahol személy szerint mindenki – és ezt vegye szó szerint – foglalkozhat az őt személy szerint is
XVII
Szerző: UHL GABRIELLA | Portréfotó: VÉGEL DÁNIEL
Közösségépítés és digitalizáció BÁT H O RY BA L Á Z S V E Z É R I G A Z G AT Ó - H E LY E T T E S V Í Z I Ó I A Z ÚJ SZÉKHÁ Z K APCSÁN
Ez
Újat teremteni/építeni mindig is szeretett az új vezérigazgató-helyettes, de az elmúlt egy év alatt, a beruházásért felelős vezetőként, azt is megértette, miért a Market a legjobb ebben a műfajban – legyen szó akár épületekről, akár közösségről. Beszélgetés egy sokoldalú menedzserrel, Báthory Balázzsal.
az első Market-székház, amelynek építésében részt vett, alig több mint egy évvel a céghez csatlakozása után. Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt megismernie a cégcsoport működését? Szerencsére már korábban is dolgoztam a Market-csoporttal, kapcsolatba kerültem a menedzsment tagjaival, ezért nem teljesen ismeretlenül vágtam bele a munkába. Legfőbb feladatom, hogy stratégiai fejlesztést és innovációt generáljak és kísérjek végig a cégcsoportban. A munkatársaim nagyon nyitottak és profik körülöttem, ezért a már meglevő alapismeretemmel könnyű volt beilleszkedni. Hamar átadták azokat az információkat a korábban erőforrások híján elmaradt projektekről, amelyekbe most a vezetésemmel belevágtunk. A cég szervezeti felépítése szempontjából fontosnak tartom, hogy az innováció hangsúlyos szerepet kapott a menedzsmentben. Milyen szervezeti fejlesztésekbe vágott bele, illetve tervez a közeljövőben? Erőteljesen igyekszünk megteremteni annak az alapjait, hogy a digitális világhoz a magyar építőipar és benne a Market Építő Zrt. is fel tudjon zárkózni. Ebben még csak az elején tartunk, ahogyan az ország is, mivel az építőipar általában le van maradva digitalizáltságban a többi iparághoz képest. Azon dolgozunk, hogy olyan digitális információs rendszereket hozzunk létre, amely a napi működésünket segíti, és ezen adathalmaz elemzéséből olyan döntéseket hozhassunk, amelyek még hatékonyabbá teszik a cégcsoport működését. Ehhez kapcsolódóan sokat dolgozunk az oktatás (egyetemek) és építőipar közötti kollaboráció lehetőségein, esetleg egyéb tudományágak bevonásával olyan innovatív módszerek, megoldások kidolgozása érdekében, amelyekkel hatékonyabb gyártási folyamatot alakíthatunk ki például az előregyártás területén.
XX
Milyen új funkciókat, terveket szeretnének megvalósítani a jövőben, amely az újabb irodaház-bővítést indokolta? Méretében már kinőttük az előző helyünket. Elősorban a munkakörülmények javítására törekedtünk a saját dolgozóink számára, amikor az új projektbe belekezdtünk. Az előző irodaházunk zsúfoltsága miatt nehéz volt alkotó-szellemi munkát elvárni kollégáinktól. Valamint az idei évtől még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a képzésre és az oktatásra, ehhez az új székház eszközparkja rendelkezésünkre áll majd. Mind a humán, mind a pénzügyi forrásaink hatékonyabb kihasználására törekszünk, ez a célkitűzésünk testesül meg az új székházban mint épületben. Erre a tudatosan tervezett modern munkakörnyezet sokkalta több lehetőséget biztosít A véletlen – jelen esetben a vírusjárvány – pedig megmutatta, hogy a tágasabb tér kialakítása mennyire fontos a munkahelyi környezetben. Az új székház ideája a közösségi téren alapszik, mivel szeretnénk egy olyan élő, kreatív gondolatokkal teli teret kialakítani, amely lehetőséget ad az építőipar különböző részeivel foglalkozó kollégáinknak az együttműködésre. Megjelenésében és funkcionalitásában egy olyan barátságos, hívogató térnek álmodtuk meg a székházat, amely az idetartozás, az összetartozás érzését erősíti. Célunk volt továbbá, hogy a hozzánk érkező látogató – legyen az akár gyerek, akár felnőtt – kedvet kapjon az építőiparhoz. Éppen ezért sok helyen jelenítettünk meg építőipari szakmákat (pl. tárgyalóinkban) és építőipari szerszámokat (pl. recepciós pult, lépcsőházi csillár). Miért választották korábban Budapest e területét (Óbuda), és a fejlesztéskor miért döntöttek arról, hogy továbbra is ragaszkodnak ehhez a városrészhez? A Bojtár utcában ez a harmadik székházunk, tehát
elkötelezettek vagyunk a III. kerület felé. Megszoktuk, megszerettük a környéket, amely jól megközelíthető, parkolásunk megoldott, valamint esetleges bővüléshez is van tér. Amikor a Market az első székházát építette itt, akkor több projektje volt a cégnek Óbuda területén, valamint itt lehetőségünk volt egy kiemelkedő minőségű épület megvalósítására. Ezután megszerettük itt. Milyen attraktív építészeti megoldást, vagy anyaghasználatot említene az épületen? Célunk volt egy olyan elegáns fogadóteret létesíteni, ahová meg lehet érkezni. Ezért húztuk fel az előtetőt, amely szerves folyatása az utcakép felől a másik épületünknek, amely féltetőnek a burkolata harmonizál azzal a vörösréz-hálóval, amely az egész házat körbeveszi. Két funkciója van a vörösréz-hálónak: szűri a beáramló napfényt, és védi a madarakat is az ablaknak repüléstől. Nagyon megnyerő és tetszetős számunkra a fém háló természetes nyersessége, amely az egykori óbudai ipari környezetbe is beleillik. Fontos az is, hogy – szokásunkhoz híven – több anyagot a maga nyers szépségében hagytunk. A már említett rézhálón kívül a fogadótérben látható csavart pillérekre, csiszolt beton padlóra vagy a sok helyütt látszó gépészetre hívnám fel a figyelmet az oktatótér fa burkolatán kívül. Hangsúlyozom, hogy az épület fő elemeinek legnagyobb részét saját lányvállalataink állították elő, tehát maga az épület már megmutatja, hogy mit tudunk és kik vagyunk valójában. A kert, az igényes természeti környezet kialakítása miért volt kiemelkedően fontos a projektben? Egyszerűen jól szeretnénk magunkat érezni. Szeretnénk közel hozni a természetet, sok fát, növényt ültettünk. Olyan teraszt alakítottunk ki, ahol a munkatársaink nemcsak pihenni, kávézni, de dolgozni is tudnak.
„Az épület fő elemeinek legnagyobb részét saját lányvállalataink állították elő, tehát maga az épület már megmutatja, hogy mit tudunk és kik vagyunk valójában.”
A környezetünk nem csak a kert kialakítását illetően, hanem a munkában töltött teljes idő alatt fontos számunkra. A szelektívhulladék-gyűjtést már a hulladék keletkezésének pillanatában kezdjük, hiszen asztali szemeteskosarak helyett minden emeleten szelektíven, hulladékgyűjtő szigetekbe gyűjtik kollégáink a szemetet. Ezen kívül az épületben mindenhol rendelkezésre áll szűrt víz is, hogy az egyszer használatos műanyag palackok használatát minimalizálni tudjuk. Nagyon sok kortárs design megoldás, bútor sőt műalkotás is található a házban, amelyek egyrészt Scheer Sándor vezérigazgató úr szenvedélyét és ízlését tükrözik. A saját tervezőirodánk tervezte az épületet, a belsőépítészeti megoldások F. Kovács Attila nevéhez fűződnek, s remek, egyedülálló és különleges elemekkel gazdagította a belső tereket. Kiemelném a
Nem titkolt cél, hogy az ide látogató – legyen az akár gyerek, akár felnőt t – kedvet kapjon az építőiparhoz
nagy előadótermünket, amelynek egyedi faburkolatának terveit szintén F. Kovács álmodta meg, s amely az akusztika javítása mellett látványában is különleges hatást nyújt. A digitalizáció megjelenik már a bejáratnál is, hiszen a hozzánk látogatók a recepciós pulton elhelyezett tableten kell, hogy bejelentkezzenek, mely azonnal SMS- és e-mail-értesítést küld a kollégának, akihez a látogató érkezett. Ezzel gyorsul az információáramlás, csökken a várakozási idő. Az irodaház világítása teljes egészében digitálisan vezérelt. Tettük ezt azzal a céllal, hogy a világításra fordított energia akár 70%-át is meg tudjuk takarítani. A Zumtobel gyár legújabb fejlesztésű innovatív lámpatesteit szereltük fel, melyből némelyik – pl. az általános irodai világítást adó
világítótestek – tudomásom szerint először került beépítésre a világon. Külön nagy hangsúlyt fektettünk az akusztikára. Tárgyalóink akusztikai lámpatestekkel és fali akusztikai panelekkel vannak felszerelve. A közösségi terek kialakítására is nagy hangsúlyt fektettek. Ez a közösségépítés szimbolikus építészeti kifejezésére utal? A belső egységek kialakításában fontos szempont volt például, hogy a kis teakonyhák helyett egy hatalmas kantint hozzunk létre, amely igazi szabad, laza találkozóhely, nemcsak étkezésre, hanem együttgondolkodásra, beszélgetésre is alkalmas. Háromszor annyi tárgyaló áll rendelkezésükre, mint az előző épületünkben, és szintenként több rekreációs zónát alakítottunk ki a cégen belüli kooperáció elősegítésére. Megteremtettünk minden alapot ahhoz, hogy minél több kollégánk tudjon – saját, vagy céges – kerékpárral közlekedni. Öltözőt, zuhanyzót és konditermet alakítottunk ki, hiszen a cégcsoport sportközössége igen aktív. Még egy petanque-pályát is építettünk a kertbe, amely sportág meghonosítása egyedülálló lesz a magyar vállalatok körében. Nemcsak a közösség, hanem a környezetbarát megoldások is fontosak voltak számunkra az új székház működtetésében. A beruházás mely pillanatára emlékszik vissza a legszívesebben? Az egész projekt egy csoda számomra, annyira profi a csapat és a vezetés. A vállalat szlogenje – „építeni szeretünk” – teljes egészében megvalósul, mind az épületekben, mind a csapatépítésben jeleskedünk. Megvan már a következő feladata a cégcsoportban? A székházprojekt csak egy volt a feladataim közül. Ahogy már említettem, a digitalizáció megvalósítása az egyik fő menedzsmenti területem, amelynek keretében az adatvagyon kiépítésén kívül a digitális mérnöki szolgáltatások fejlesztését is értjük – a 3D-s tervezéstől a 4D-5D kivitelezésig széles az innovációs platform. Az innovatív új technológiák, műszaki megoldások kidolgozásán és alkalmazásán kívül kiemelt projektem még az előregyártott betonelemek gyártásának beindítása a közeljövőben új erdőtelki telepünkön.
XXI
Szerző: KOVÁCS PÉTER | Portréfotó: VÉGEL DÁNIEL
F. KOVÁC S AT T I L A D E S I G N E R- É P Í T É S Z , BELSŐÉPÍTÉSZ
A design mint hitvallás
Progresszív és karakteres alkotó, akinek szemléletmódja minden esetben intenzíven tükröződik az általa megtervezett munkákon. A Market Építő Zrt. új irodaháza kapcsán beszélgettünk a hagyományos szakmák fontosságáról, valamint az általa tervezett építészeti és belsőépítészeti koncepcióról.
XXII
M
elyek voltak a munka kezdeti fázisai? A jelenlegi helyen felépült irodaháznak volt egy előzménye, már annak is dolgoztam a koncepcióján, látványtervein. Egy ottani adottság azonban megváltoztatta a helyszínt, így végül a szomszédos telekre esett a választás. Ennek statikai vázát és épületszerkezetét a Market leányvállalata készítette, engem Sándor [Scheer Sándor – K. P.] designer-építésznek kért fel, elsősorban a homlokzat, illetve a teljes belsőépítészet megtervezésére. Vele a munkakapcsolatunk már a Sorsok Házánál kezdődött, így nem előzmények nélküli az együttműködés. Sándornak remek az ízlése, és nagyon fogékony volt az ötleteimre, felvetéseimre. A végeredményre pedig – úgy vélem – mindketten nagyon büszkék vagyunk. Ez egy nagyon rendhagyó – mondhatnám úgy is „hardcore” – irodaház lesz az ilyen jellegű épületek sorában. Említetted, hogy a homlokzati tervekben is lényegi szereped volt. Hogyan alakult ki a végleges homlokzati kép? Milyen ötletek fogalmazódtak meg a tervezés során? Korábban léteztek elképzelések a homlokzati struktúrára, ezeket én átterveztem. Az épület „testéből” kiugró oktatóközpontot átalakítottam, a két oldalát megdöntve egy teljesen más karakter jött létre. Az előtető gyönyörűen lefedi a bejárati részt, illetve az előtte húzódó tavacskát, megtámasztásként pedig egy V-alakú pillért javasoltam. A felső rész Sándor koncepciója volt, a vörösrézből készült építészeti háló az egész struktúrát befedi, amely a designon túl árnyékoló funkcióval is bír. Nagyon örülök, hogy ez lett a végleges verzió, mert hihetetlenül esztétikus hatást kelt. Az alsó részhez hasonlóan felmerült bennem a háló trapézformában történő alakítása is, ez azonban technikailag nem volt kivitelezhető. Az irodaházban sok olyan részlet jelenik meg, amely valamilyen módon a különböző szakmákhoz kapcsolódik. A bejárati ajtó fogantyúja is ilyen jellegű. Volt egy verzió, amelynél egy vízmérték funkcionált volna fogantyúként, de nem találtunk megfelelő alapanyagot. Még egy korábbi lakás tervezésénél alkalmaztam az üvegfogó-tappancsot, végül az irodaház főbejáratánál ezt használtuk, így már ezen a ponton is megjelenik egy szerszám átalakított funkcióval. A szerszámok a belső terekben is illusztris helyeken születtek újra. A lobby pultjának designja abszolút formabontó. Így van! Szerettem volna ezen eszközöket más helyen is használni, hiszen jól tükrözi a cég profilját. Az volt az ötletem, hogy a régi, hagyományos szerszámok műtárgyakként jelenjenek meg a pultban. Elölről nézve olyan, mint egy kinyitott szerszámosláda,
amelyben megkonstruált rend szerint helyezkednek el az egyes eszközök. Annak érdekében, hogy valóban pontosan valósulhasson meg az elképzelés, a műtermemben lemodelleztem az egész pultot, minden szerszámot elhelyeztem, beszámoztam, zacskókba raktam. A legapróbb részletekig alapos munka volt. A műtárgy-jelleg elérése érdekében minden szerszám flokkolva [műbársony bevonat – K. P.] lett, ez szintén más helyen is visszaköszön. A lobby a h a t a l m a s b e l m a g a s s á g áv a l e g y re nd k í v ü l i mp o z á n s t é r. M i l ye n me gold á s o k a t a l k a l m a z t á l mé g? Mindenhol natúr látszóbeton felületek vannak, a tárgyalók pedig üvegfallal vannak ellátva, tehát indusztriális jelleg érvényesül. A márványhatású burkolólapok alkalmazása, illetve a lépcsőt bevonó zöld színű
kiindulópontként a szőnyegek tervezéséhez, így mindegyik tárgyaló egyúttal egy-egy szakmát is felidéz. A terekbe választott bútorok lába vékony, így látni engedi a grafikákat, a fekete alapon lévő fehér ábrák is ezt a láthatóságot erősítik. A falak színezése is illeszkedik a szakmákhoz, ezáltal komplex hatás jön létre. A téglavörös, az acélkék is olyan árnyalatok, amelyek a kézművességet reprezentálják. Jól látszik, hogy a legapróbb részletekig átgondoltad a belső terek designját. A bútorok terén milyen megoldást alkalmaztál még? Mivel a lobby nagy méretű, így ebbe a térbe illesztettem be a New York-i Molo designbútorait és térelemeit. Ők harmonika papírfalakat és bútorokat gyártanak, ezek tetszőlegesen alakíthatóak. Mivel mosdók is nyílnak a lobbyból, így a fal egyfajta intimitást is teremt, emellett oldja a tér méreteit. A papírfelületek természetessége jól ref lektál az oktatóterem designmegoldásaira is. Ezen tér esetében mi volt a koncepció? Ez az előépület-tag kiugrik az épület homlokzatából. Belülről teljesen fával van burkolva, amerikai dióburkolatot kapott. Mivel az anyagban világos szíjács-részek is találhatóak, így természetességet, valódiságot hoz létre. Nem kedvelem azokat a faburkolatokat, amelyek túlzottan mintanélküliek és mesterkéltek, mert azok – főként a felületkezeléssel együtt – eltávolodnak a természetességtől. Így külön öröm volt számomra, hogy az itt használt olajozott fafelület épp azt a hatást kelti, amelyet elgondoltam. A felületet a belső épületperem részeire is kifordítottam. Végeredményben kellemes arány alakult ki a natúranyagok, a beton és a színek között.
öntött műgyanta szintén olyan anyagegyüttes, amelynek érdekessége épp abból jön, hogy nagyon különböző karaktereket ötvöz. A lépcsőhöz terveztem még egy egyedi, kb. 10 méter magas lámpatestet, amely szintén flokkolt kőműves fándlik sokaságából épül fel, ebbe lettek – a BeLight kivitelezése által – beépítve az izzók, illetve egy opál plexi zárja le. Fontosnak tartom, hogy a hagyományos szakmák megjelenhessenek a térben, ilyen megoldás a lobby-pult, a hatalmas méretű csillár, valamint a tárgyalók járófelülete. A földszinten nyolc tárgyaló van, ide terveztem olyan egyedi szőnyegpadlókat, amelyek szintén a szakmákat (pl.: burkoló, asztalos, festő, ács, lakatos) jelenítik meg. Mivel gyűjtöm a régi építéstechnológiai könyveket, ezekben kiváló sematikus-naiv rajzok szemléltetik a munkafázisokat. Ezeket alkalmaztam
Miben látod a Market új irodaházának legmeghatározóbb karakterét? Reménykedem benne, hogy a megjelenített designból érezhető, mennyire nagy tisztelője vagyok Le Corbusier munkásságának. A Chandigarh esetében láttam először a natúrbeton és a színes elemek ötvözetét. Noha a színeket finomítottam, ez a szellemi hagyomány mindenképp az épület lényegiségéhez kapcsolódik hozzá. A megvalósult terek véleményem szerint művészeti terekként is funkcionálni fognak, olyan�nyira impresszívek, hogy csodálkoznék, ha fotózásoknak, kiállításoknak, divatbemutatóknak ne adnának a jövőben helyet. A terekben megjelenített egyszerű szerszámok varázseszközök is, amelyek egy építészeti ideát a gyakorlatba képesek átültetni. Ez a folyamat számomra egy misztérium, az egész életemet erre tettem fel. Ennyiben tehát a megvalósult irodaház egy hihetetlenül személyes vallomás.
XXIII
Funkcionalizmus csapatjátékban S Z Ü L E P É T E R V E Z E T Ő T E RV E Z Ő G O N D O L ATA I R AC I O N A L I TÁ S R Ó L É S M E R É S Z S É G R Ő L
Szerző: PESTI MONIK A | Portréfotó: VÉGEL DÁ NIEL | Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TA M ÁS
Kivételes helyzet, amikor egy építész saját magának tervezhet, ehhez hasonlóan izgalmas végigkövetni, hogy milyen az, amikor egy székház tervezője, kivitelezője és építtetője ugyanaz a cég. A Market 6.0 székház terveinek megszületéséről Szüle Péter építésszel beszélgettünk.
XXIV
F
orm follows function: a székház kon-
következett a külső kialakítása, kvázi egy bőr
pour l ’art elemek is, illetve ezek sem önmagukért
cepciójának alapja a Louis Sullivantól
ráhúzása az épületre. Alapos nemzetközi kitekin-
vannak, hanem részben kísérletező kedvből, rész-
származó jól ismert szállóige – válaszolja Szüle
tés után rengeteg variáció készült a homlokzatra,
ben a Market szaktudásának reprezentálására szü-
Péter a tervezés menetére irányuló kérdésre.
ezek között először a függőleges, lamellás hom-
lettek. Egy ilyen a lépcső, amelynél szintén nagyon
A gondolkodás belülről kifelé haladt, a kiindulá-
lokzatképzés tűnt a befutónak, amelynek megva-
sok változaton mentek végig, míg eljutottak a
si pont az úgynevezett ültetési terv volt, vagyis az
lósításához – a fa tartósítását akár száz évre meg-
végül megépült, leginkább L alakúnak mondha-
íróasztalok alaprajzi elrendezése. Ebből jött ki az
oldó – japán shou sugi ban eljárást használták
tó lépcsők kombinálásából kialakult megoldásig.
a 8,10 x 7,00 méteres raszter, ami az épület szer-
volna. Ezután perforált fémlemez lamellák alkal-
Statikailag ez egy rendkívül komoly feladat volt,
kezeti rendszerét aztán meghatározta. Mivel saját
mazása merült fel, de ez nem bizonyult kivite-
mivel a lépcső gyakorlatilag lebeg a térben. Szin-
székházról és nem egy bérirodaházról van szó, a
lezhetőnek, viszont továbbvitte a gondolkodást a
tén statikai bravúrt jelent a lobbi nyolc csavart
cég az épületet teljesen a saját igényeire, dolgozói
homlokzati háló, az architectural mesh irányába,
pillére, amelyeknek ugyancsak megvan az előtör-
létszámára szabhatta, ugyanakkor azt is figyelem-
ami végül a megoldást jelentette. Már csak az volt
ténete: eredetileg lyuggatott kivitelben készül-
be kellett venni, hogy adott esetben továbbértéke-
a kérdés, hogy hogyan lehet ezt némileg huma-
tek volna. A spirálkengyeles vasalat maga is egy
síthető legyen, ahogy a mostani székház is bérbe-
nizálni? A választ a szokásos rozsdamentes acél-
műalkotás, a zsaluzat a MOME-n készült rétegelt-
adásra kerül majd az átköltözés után.
lal szemben sokkal finomabb, ezenkívül kedve-
ragasztott fából. Hasonlóan alakult át az első vál-
Az építkezéshez a Market jelenlegi központjával
ző élettani hatású, antibakteriális, nagyon tartós
tozatban előregyártott vasbeton gerendákból ter-
szomszédos, az MTVA tulajdonában lévő terület-
és szépen öregedő tömör vörösréz adta meg, vala-
vezett előtető rézburkolatú acélszerkezetté, amely
ből vásároltak meg egy 80 méteres sávot. A telek
mint a háló vékony, pengeacél megfogásai.
a belsőből kiindulva tölcsérszerű rávezető hatást
nagyobb, mint amit a székház szükségessé tesz,
A nagyon racionális épületben azért vannak l ’art
gyakorol egy újabb statikai mestermunkaként.
ezért annak elhe-
Az ma már szinte termé-
lyezésénél figyelem-
szetes, hogy egy iroda-
be vették az eset-
háznál gondolni kell a
leg később még ide
környezet- és egészségtu-
kerülő épületeket
datosság szempontjaira,
is. Az új irodaépü-
így a Market új székháza
let szikár, racioná-
is BR EEAM minősítésen
lis megfogalmazása
megy keresztül. Itt egy
azt a célt is szolgál-
bírálati tényező a termé-
ja, hogy a környéket
szetes szellőzés és meg-
alapvetően megha-
világítás, az egyes mun-
tározó ipari jelle-
kahelyekről való kilátás.
gű csarnok- és iro-
Az épületgépészetet már
daépületek sorába
a projekt elején meg kell
jól illeszkedjen. Szü-
határozni, itt felület
le megfigyelése sze-
hűtés-fűtést alakítottak
rint itt az indusztri-
ki, ami az így elhagyha-
ális hangulat mellett
tó álmennyezeti gépészeti
– érdekes módon – a
sáv miatt 3 méteres, kel-
természetközeliség
lemes belmagasságot tesz
is jellemző, akár
lehetővé.
kisebb vadak is betévednek a területre. Ezt a természetes jelleget meg akarták tartani, sok zöldfelületet alakítottak ki, és messze az előírások felett fásították a telket. Az alaprajz megtervezésénél elkülönítették a külső partnerek számára létrehozott tárgyalókat és a back office funkciót – ennek a sémának a működőképességét a cég eddigi székházai már bizonyították. Ezeken a tárgyalókon kívül a földszintre egy látványos lobbi került, valamint egy dolgozói étkező és kiegészítő helyiségek. A három emeleti szinten a kisebb-nagyobb egyterű és cellás irodaegységek színes palettáját akarták létrehozni, az
BIM alapú tervezés folyt,
A nagyon racionális épületben vannak l’art pour l’art elemek is, amelyek a kísérletező kedv mellett a Market szaktudását reprezentálják
ezenkívül a VR technikát is alkalmazták, ami a háromdimenziós építészeti modelleket sokkal pontosabban érzékelhetővé teszi. A tervezői munkára a csapatjáték volt a jellemző. Ahogy Szüle Péter elmondta, tulajdonképpen ez a munkamódszer volt az – a nagyfokú szervezettség mellett –, ami őt neves építészirodák után a Markethez vonzotta. Vagyis az a lehetőség, hogy már a tervezésnél ott vannak a különböző részterületek szakemberei, és mindig az arra legalkalmasabb ember lendíti tovább a gondolkodást, ahogy ez a Market 6.0-nál is történt többek között Keszthelyi Kristóf
építész tervező szerint a legújabb trendet ugyan-
tervezési főmérnök, Horváth Zoltán építész terve-
is a kettő mixe, a diverzifikált térhasználat jelenti,
ző, F. Kovács Attila Kossuth- és Balázs Béla-díjas
ahol nagyon fontosak a kisebb szeparált helyek és
építész-belsőépítész, Mázló Lajos formatervező,
rekreációs területek is.
Andriska Fanni építész és Styaszny Sándor stati-
A funkcionális modell megalkotása után
kus közreműködésével.
XXV
Szerző: SZIR A PÉTER | Portréfotó: VÉGEL DÁ NIEL
Ásó, kapa A S Z TA L O S I S T VÁ N É P Í T É S V E Z E T Ő
Péntek délután is a terepen érjük csak el Asztalos Istvánt, aki 2019 augusztusa óta irányítja építésvezetőként a székházépítést. Meglepődésre nem csak nekünk, de az olvasónak is lesz oka bőven, hiszen, mint a szakember mondja: „ilyenkor, a projektek végén természetesen mindig nagy a hajtás, de az a helyzet, engem egy még szigorúbb határidő szorít, hogy még véletlenül se legyen csúszás”.
XXVI
T
alán nem ezzel kellene kezdeni, hisz oly
evidens a nyitó kérdés: milyen önmagunknak – és persze a kollégáknak – építeni? És milyen jó, hogy nem hagytuk ki! Egy nem épp elhanyagolható rész-
let azonnal más megvilágításba helyezni a feladatot: Asztalos Istvánnak ugyanis ez az első önálló munkája a cégnél! „Képzelheti… pokoli nagy kihívás! Ilyenkor illenék először arra gondolni, mekkora megtiszteltetés, hogy épp rád bíznak egy ilyen feladatot, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt bennem vizsgadrukk a felelősség miatt. De aztán csak belerázódtam valahogy.” Kért tanácsot, vagy bízott magában? „A korábbi projekteken meg-
„Ez nem csak egy munkahely. Sokkal inkább kirakat a megrendelőinknek, és egy bizonyítvány önmagunkról. A Market reklámja. Így aztán mindennek tökéletesnek kell lennie.”
egy nag yon nem várt szakterü leten, a járványkoord inátoréban is el kel lett igazod nom hirtelen. Nem volt könny ű az utóbbi két-, két és fél hónap, de közösen megküzdöttünk vele. Most már talán ny ugodtan kijelenthetjük, hog y senki sem kerü lt veszélybe, és az építkezés is a terveknek megfelelően haladt. Ez rengeteg pluszfeladattal járt, tervezésben is, és persze az embereket is ösztönözni kel lett a maszk- és a keszt y ű használatra. Az épü leten ped ig szinte csak speciális elemek talál hatóak: em líthetném a lobbi csavart pil léreit, amelyek statikailag nag yon kü lönösek, akárcsak az előtető bonyolu lt szerkezete. Eg yik kedvencem az oktatótér
ismert kollégák sokat segítettek. De én egyébként
faburkolata, ami tényleg eg yedü lál ló, hiszen a
is olyan típus vagyok, aki szívesen átbeszéli a szak-
mennyezeten is parketta van. I lyet szerintem
mai kérdéseket. Főleg, hogy eddigi marketes időmben nem csupán kollégákat, de barátokat is szerez-
nem mindenhol látni. A lépcsőház is nag yon A Market 6.0 fantázianevű projekt nem
extravagáns a bámu latosan csavaradó lépcső-
tem, akikre mindig lehet számítani, a helyszínen
egyszerű a feladat. Kevesebb mint egy év alatt,
vel… és még sorol hatnám a kü lönlegessége-
dolgozó kollégáimnak most is hatalmas érdeme
végig rendkívüli tempóban zajló beruházás min-
ket, amelyek persze az építés eg y-eg y fázisában
van a sikerben. És persze szinte mindenki megál-
denkitől a lehető legjobb munkát, és a kifogás-
komoly próbatétel elé ál lított mindenkit. Ez
lított és kérdezett: kíváncsiak voltak, milyen lesz
talan minőséget követelte meg. „De ebben tulaj-
a sok apró jel legzetesség mind-mind eg y lehe-
az új székház. Arról az apróságról nem is beszélve,
donképpen nincs is újdonság, hiszen mi mindig is
tőség, hog y a Market bemutassa, mi mindenre
hogy szinte mindig itt »lábatlankodott« valaki.
nagyon komolyan vesszük a határidőket” – teszi
vag y unk képesek.”
Persze én sem bírnám ki ellenkező esetben, hogy
hozzá Asztalos István.
Ha megtörtént az átadás, mi lesz az
ne sétáljak át a szomszédból legalább egyszer. Egy
Néhány statisztikai adat: a szerkezet-
szó mint száz, nem voltan híján a kollektíva támo-
építésnél átlagban hetven ember dolgozott a f ia-
már megvan a következő megbízás? „Céges még
gatásának.”
tal szakember keze alatt, február közepe óta
nincs, hiszen nem is volt idő rá, hogy beszéljünk
Meglepte a felkérés, adódik a következő kérdés.
pedig folyamatosan nő a létszám. A legutób-
róla. Egyvalamit azonban mindenképpen be kell
Hogyne, vágja rá azonnal az építésvezető. „Ez nem
bi időben már napi kétszáz ember munkáját kell
pótolnom, mégpedig záros határidőn belül, mert
csupán egy épület lesz a sok különleges ház között,
koordinálnia.
valaki nagyon hiányolt az utóbbi hónapokban.
és nem is csak egy munkahely. Sokkal inkább egy
Minden feladatnak megvannak a maga
első dolga? Szabadságra megy? Pihen? Vagy
A menyasszonyom ugyanis egy alapvető dol-
kirakat a megrendelőinknek, és egy bizonyít-
sajátosságai, egyéni specifikációi. Itt ezek miben
got ellesett a cégtől, úgyhogy ahogy nálunk, már
vány önmagunkról. A Market reklámja. Így aztán
foglalhatók ezek össze? „Először is a legfonto-
nála sincs határidő-módosítgatás. Tehát irány az
mindennek tökéletesnek kell lennie.
sabb… Az építésvezetői feladatok ellátása közben
anyakönyvvezető: augusztusban esküvő!”
XXVII